Történelem | Középiskola » Gáspár Attila - A jobbágyság helyzete és az állami jobbágypolitika a XVIII. századi Magyarországon

http:\www.doksihu A jobbágyság helyzete és az állami jobbágypolitika a XVIII. Századi Magyarországon A szatmári béke után a pusztán álló telkek átmenetileg határt szabtak a földesúri igényeknek. A jobbágyparasztság nagy tömegei áramlottak a benépesítésre váró hódoltságbeli területekre, ahol a földesuraiktól kedvezményeket kaptak. A század első felében nem annyira a földesúri teher, hanem a kiforratlan Habsburgkormányzat nehezedett jobban a paraszti vállakra. Pénzben a legtöbbet a hadiadó jelentette, amely évente egy közepes jobbágygazdaságban 15-30Ft-ra rúgott. E mellett a nemesi megye költségeit is a parasztság állta. A legfőbb terhet azonban a katonaságnak természetben járó szolgáltatások jelentették. A beszállásolt katonát etetni (porció), a tovább vonulót szállítani (forspont) kellett. Ez rengeteg csalásra adott lehetőséget. Pl: Az elhullott lovakat nem fizette ki senki Ráadásul a paraszt fiának kellett

katonáskodnia, mely általában megrokkanásig tartott. E terhek miatt robbant ki az 1735-ös Békés megyei felkelés a szerb határőrök segítségével, melyet véresen levertek s vezetőjét Szegedinác Péró szerb kapitányt kivégezték. 1764-ben pedig a székelység egy része lázadt fel, melyet szintén levertek (mádéfalvi veszedelem). Ezután jöttek létre Hadik András generáli vezetésével a bukovinai székely falvak. A század közepétől a jobbágyok elégedetlenségében növekvő szerepet kapott a földesúri mohóság. A mozgalmak színtere át is helyeződött az ország nyugati vidékeire, ahol az osztrák piac közelsége miatt a földesúri árutermelés és majorkodás előbbre járt. A földesúri követelések nagy helyi eltéréseket mutattak, s a jobbágytelkek mérete is különböző volt. A paraszt kilenceddel tartozott földesurának valamint különféle ajándékokkal (baromfi, tojás, vaj). A kocsmáltatás és őrletés is a földesúr

kezében volt A legfőbb teher azonban a heti akár három-négyszeri robot volt. A paraszt sorsát nehezítette, hogy a földesúr a pusztán álló földeket a majorsághoz csatolta alig létesített új telkeket. Ez a paraszti birtokok elaprózódásához vezetett és volt, aki zsellérsorba süllyedt. Mivel a városokba nem mehettek a jobbágyoknál súlyosabb feltételek mellett felvállaltak egy parcellát a földesúr birtokából és azt művelték. A parasztság egy vékony rétege viszont gazdagodásnak indult. Némely gazda egynél több birtokot birtokolt, robotba maga helyett mást küldött. Pusztát bérelt, ahol eladásra marhát hizlalt. 1765-66-ban a Dunántúlon, ahol a majorkodás előbbre tartott, elszánt jobbágymozgalom bontakozott ki. A parasztok megtagadták a robotot és elszánt jobbágymozgalom bontakozott ki. A mozgalom alkalmat adott a Habsburg-államhatalomnak a beavatkozásra Mária Terézia az úrbérrendezést az országgyűléssel is el akarta

fogadtatni, de a nemesség heves tiltakozása miatt végül az uralkodó a szabályozást rendeletként adta ki. Az úrbárium a tized és az állami adók mellett fenntartotta a kilencedet, a pénztartozást pedig a jobbágyok és zsellérek számára egyaránt 1 forintban határozta meg. A munkakötelezettséget heti egy nap igás vagy két nap kézi robotban határozta meg, és megengedte, hogy ezt a földesúr, beszámítással, dologidőben kétszeresen vegye igénybe. Ez a rendelet a legfejlettebb Dunántúlon könnyebbséget okozott, míg keleten ez átmeneti hátrányt jelentett. Mária Terézia a jobbágyságra is kiterjesztette a Ratio Educationist (1777) E szerint mindenki köteles 6 és 12 éves kora között iskolába járni. Kevés volt azonban a tanító és az iskola, a német nyelv erőltetése pedig ellenérzést szült. II. József felvilágosult uralkodása idején könnyített a jobbágyok terhein a jobbágyrendeletében (1785). E szerint az örökös jobbágyi

állapot megszűnt, s a jobbágy névnek a használatát is megtiltotta. Ismételten védelmébe vette a teleki állományt A rendelet végrehajtásához nyomós érvként szolgált az 1784. évi Horia és Kloska vezette parasztfelkelés http:\www.doksihu A parasztság a török ellenes háborúk miatti nélkülözések miatt ellene fordult, de a felkelés megakadályozta II. József korai halála II József az elégedetlenségek miatt halálos ágyán valamennyi intézkedését visszavonta kivéve türelmi és jobbágyrendeletét