Oktatás | Andragógia » A tanulás fogalma, a tanulás alapvető formái és törvényszerűségei

A tanulás fogalma, a tanulás alapvető formái és törvényszerűségei A tanulás fogalma − − − − köznapi értelmezése: eddig ismeretlen tudás elsajátítása pedagógiai: oktatás során elsajátított képességek iskolai: bevésett anyag különböző helyzetekben felidézhető pszichológiai: az előzőek és ez a legátfogóbb; minden olyan (teljesítmény-, viselkedésbeli vagy tudásbeli) változás, amely külső hatásra, tapasztalásra, gyakorlás eredményeképpen jön létre A tanulás fajtái − Milyen tevékenységben eredményez változást? − mozgástanulás (motoros): mozdulatok, cselekvések elsajátítása, viselkedés (ceruza vagy kanál használata) − érzéki (szenzoros v. perceptuális): érzékszervi felfogás és agyi feldolgozása („képi anyag” elsajátítása) − szóbeli (verbális): legfejlettebb, speciálisan emberre jellemző, az előző kettő elemeit egyesíti; egyaránt jelent “magolást” és értelmes

ismeretelsajátítást. − a tanuló egyéni szándéka szerint − szándékos: akarati erőfeszítés, koncentrál (evőeszköz-használat, személykép, idegen nyelv) − nem szándékos: nem a tanulási folyamatra összpontosítunk, hanem a tanulás tárgyára (járás, színek, anyanyelv) − tanulást kiváltó külső hatás honnan ered − szociális: emberek nyújtotta minta nyomán, pl. beszéd − nem szociális, pl. futás, járás Emléknyomok rögzítése − emléknyom (engrama): a külső hatás nyomot hagy az idegrendszerben − neuronban lévő RNS szerkezetváltozása okozza Korai bevésődés – az imprinting − a benyomások rögzítése, elraktározás − legkorábbi benyomások döntőek a további fejlődésben; tartós kötődés azon faj egyedhez, amelyet az újszülött egyed először megpillant; élet végéig tart, kiirthatatlan nyom (kiskacsánál az első, akit meglát, azt tartja a szülőnek); embernél ilyen lehet valószínűleg a kisbaba

sírása “gyere ide helyzet” – igény az anyai testtel a szoros kontaktusra A tanulás mint kapcsolatképzés A klasszikus kondicionálás − Pavlov – „nyáladzó kutya” – feltételes reflex − ismert társítások révén megtanult valamit egy addig ismeretlen semleges ingerre; a tanulás alapjául egy feltétlen (örökölt, nem tanult) reflex szolgált: − a táplálék működésbe hozza a nyálelválasztást − feltétlen inger: táplálék 1 − − − − − − feltételes inger: csengőhang − a két inger társítása: feltételes reakció (pl. piros vagy zöld lámpa) ki lehet oltani, de nem felejtjük el, csupán gátlás alá kerül előfordulhat, hogy a feltételes inger jelzőfunkciója megváltozik – az alkalmazkodás rugalmas ha már erősen kiépült feltételes kapcsolatban a feltételes ingert egy újabb semleges ingerrel társítjuk, kellő számú ismétlés után ez az inger is kiváltja a feltételes reakciót – magasabb rendű

kondicionálás generalizáció: ingeráltalánosulás. Eredeti ingerhez hasonló, más ingerek is kiváltanak feltételes választ; pl kisgyerek beszédtanulásnál minden kis állatot cicának nevez vagy, ha valaki mérges gombát evett, később a többit is kerülni fogja ingermegkülönböztetés: diszkrimináció. Létrejött ingergeneralizációt követően a továbbiakban csak egy bizonyos ingert erősítenek meg, pl. „cica” szóra csak akkor helyeselnek, ha tényleg cica – helyes szóhasználat kialakul Az operáns kondicionálás − Thorndike: macskakísérlet − folyamat kezdetén: véletlen reakció (billentyű lenyomása) ⇒ feltétlen inger (táplálék) − tanulás után: feltételes inger (billentyű) ⇒ feltételes reakció (billentyű lenyomása) ⇒ feltétlen inger (táplálék) − kísérlet: macska a ketrecben – kint a hal, ezért a macska elkezd rohangálni a ketrecben és véletlenül megnyom egy gombot – a ketrec kinyílik. Legközelebb egyre

gyorsabban ki tudja nyitni − itt az állat nem passzív, aktív cselekvés; a véletlen siker révén a megfelelő mozdulat megerősítő, jutalmazó hatású lesz a bekövetkező eredmény miatt.; a sikeres megerősített magatartásforma tartósan megmarad, az eredménytelenek gyengülnek − ez is társítás, de az elemek sorrendje más; feltétlen inger: táplálék, feltételes inger: ajtó nyitószerkezete − a közbeiktatott mozgásos művelet (a billentyű lenyomása) után jelzőingerré vált, mint Pavlovnál − Mower: negatív ingerrel végzett kondicionálással védekező magatartásformákat lehet kialakítani, pl. elektromos ütést kikapcsolja egy gombbal a patkány a ketrecében – jutalom, megerősítés: fájdalom megszűnése; tanult viselkedés védekező jellegű − itt is van kioltás, generalizáció, diszkrimináció 2