A mű keretes szerkezetű. Az első és utolsó versszak alkotja a keretét, melyet a költő a Remény megszólításával állít figyelembe.
Csokonai szemrehányást tesz a remény istenasszonyának az első versszakban, mert reménykedett abban, hogy Lillával egy életre összekötheti életét. Az emberek gyarlók, így Csokonai is hinni akart szerelme beteljesülésében és örök és maradandó voltában, ámde az élet (és legfőképpen Lilla családi körülményei) keresztezte a költő terveit.
Ugyanis Lillával már 9 hónapja voltak egy pár, amikor feleségül akarta venni Csokonai. Ahhoz, hogy megalapozza közös jövőjüket biztos állás után nézett és mialatt nem tartózkodott Lilla közelében, kedvesét édesapja feleségül adta egy gazdag kereskedőnek. Ezek után a költő összeomlott. Ez a szomorú esemény váltotta ki a Reményhez megírását. Ez a versszak hűen tükrözi a mű szentimentalista stílusát.
A költemény második versszaka pozitív élményeket sorakoztat fel. Természeti képekkel, érzékszervi hatásokkal, zeneiség eszközeivel („csörgő patakokkal”) és képiességgel kelti a reményteli hatást Csokonai. Egyfajta idilli természeti képet tár elénk, melynek elemei: virágoskert, patak, fák, virágok, méh, rózsák a tavasz képei. A méh megszemélyesítésével Csokonai magára szeretett volna utalni, vagyis arra, hogy amikor még együtt voltak Lillával (amikor még „tavasz” volt számára), akkor költészete szárnyalt. Pozitív hatása volt a Lilla-szerelemnek. A költő boldogságát az „Egy híjját esmértem örömimnek még: Lilla szerelmét kértem, s megadá az ég.” sor juttatja a hangulati tetőpontra. A strófát az eufónia jellemzi.
Ezzel a tavaszi képpel szemben az ezt követő versszak a kiábrándulás télies képével állít ellentétet. Csokonai rájön, hogy elhagyták, számára megszűnt létezni a világ. A boldogtalan szerelmes lelkiállapotát az értékpusztulással („Jaj, de friss rózsáim elhervadtanak”), a természet téli ruhába öltözésének képével mutatja be. Majd kimondja, hogy szenved Lilla nélkül és, hogy helyét a szeretett nő számára más, arra méltatlan férfi foglalta el. A vers kakofónikussá válik.
„csörgő patakokkal fáim éltetéd <-> forrásim, zöld fáim kiszáradtanak”
„repkedtek a friss meleggel rózsáim felé <-> jaj, de friss rózsáim elhervadtanak”
„rám ezer virággal szórtad a tavaszt <-> tavaszom, vígságom téli búra vált”
„rám ezer virággal szórtad a tavaszt <-> régi jó világom méltatlanra szállt”
„Lilla szívét kértem, s megadá az ég <-> ó, csak Lillát hagytad volna csak magát nekem”
A vers záró versszakában a költő ismét megszólítja a Reményt, ezzel a keretet lezárva. A költő érzelmei halálvágyba csapnak át: „mert ez a keménység úgyis eltemet”, „fáradt lelkem égbe, testem fődbe vágy”. A strófa végén újra felvillan a kifosztott táj képe, ezt bizonyos szavak hangsúlyozzák. Nevezetesen a „rét hímetlen”, „mező kisűlt”, „zengő liget kietlen”, „a nap éjre dűlt”. Az utolsó sorokat az erőteljes felkiáltások, a tő- és hiányos mondatok teszik érzékletessé.
Kapcsolódó olvasnivalók
A bűnüldözés mesterei: Török János
Thaisz Elek főkapitány távozása után Török János, volt temesvári polgármester lett az új budapesti főkapitány (1885). Török Jánost közigazgatási szakemberként tartották számon, de a rendőrség irányítása sem volt ismeretlen a számára.
A bűnüldözés mesterei: Endrődy Géza
A bűnügyi nyomozás tudományának első hazai szakkönyve 1897-ben, 128 évvel ezelőtt jelent meg Losoncon, Endrődy Géza tollából, a Kármán-féle Könyvnyomda gondozásában. A második kiadás egy esztendővel később, 1898-ban látott napvilágot Budapesten.
Don kanyar, 2. magyar hadsereg
Hatvanhat éve, 1943. január 12-én kezdődött a második világháborúban a szovjet Vörös Hadsereg támadása az oroszországi Don-kanyarban, amelynek során szinte teljesen megsemmisült a 200 ezer fős 2. magyar hadsereg. A Magyar Királyi Honvédség alakulata, német nyomásra került kivezénylésre, a keleti-frontra.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
Földi János (1755-1801)
Természettudományi szakíró, költő, műfordító, nyelvész. 1781-ben fejezte be tanulmányait Debrecenben. Nemesi eredetű kézműves polgár - szűrszabó mester családjából született Nagyszalontán, 1755-ben. Három és fél éves korában teljes árvaságra jutott. Vargainasnak adták, majd mint szolgadiák nagyszalontai iskolában, 1773-tól 1781-ig pedig a debreceni kollégiumban tanult. (Tanárai...
A ló és lovas motívum Ady költészetében
Ady Endre versei az 1910-es évek után leegyszerűsödnek. Költészetében a szimbólumok száma lecsökken, de mondanivalójuk hordereje és tartalma súlyosabb lesz. A ló és lovas jelképe az emberiség eltévelyedését, a jó és biztos út elhagyását jelzi. Az első világháború Ady világnézetében is jelentős változást hoz. A költő átértékeli a múltat és a dualizmus kori Magyarország, amit...
Janus Pannonius reneszánsz költészete
A reneszánsz elnevezés a középkort követő XIV-XVI. Századot felölelő kultúrtörténeti korszak neve, s a hozzá tartozó korstílus megnevezése. Kiindulópontja Észak-Itália volt. A reneszánsz szó újjászületést jelent, mely érzékelteti a középkorral való szembehelyezkedés és az antikvitáshoz való visszatérés igényét.
Eszmerendszerére jellemző, hogy a középkori...
Jellemzően a vállalkozás beindítása előtt elkészített tanulmány, de készülhet már meglévő vállalkozás esetében is. Az üzleti tervezés egy olyan tervezési módszer, amely keretet a cég céljainak eléréséhez. Írásunk módszertani útmutatóként szolgál azoknak, akik érdeklődnek az üzleti tervezés iránt.
