Szociológia | Szociálpolitika » A magyar segélyezési rendszer jellemzői, céljai, hatékonysága

A magyar segélyezési rendszer jellemzői, céljai, hatékonysága A jelenlegi segélyezési rendszer alapjait az 1993-as szociális törvény rakta le. A szociális törvény elsősorban a felnőtt korúak pénzbeni támogatásait szabályozta és változatlanul hagyta a gyermekeket megillető ellátásokat. Az elmúlt tíz évben a szociális törvény szinte minden évben módosult, 1997-ben elfogadták a gyermekvédelmi törvényt, amely megreformálta a gyermekek segélyezését. 1997 óta a segélyezési rendszerben lényegesebb jogkiterjesztés, változás nem történt, így joggal merül fel a kérdés, hogy vajon az elmúlt öt évben milyen tendenciák, változások jellemezték a szociális biztonsági rendszer utolsó láncszemét, amely a jövedelemmel nem vagy alacsony jövedelemmel rendelkezők támogatását hivatott biztosítani A segélyezés alakulását a támogatásban részesülők száma, a segélyek mértéke, valamint a segélyezésre fordított kiadások

együttesen jellemzik A segélyezés a szociális védelem azon része, aminek egy fajta utolsó védőhálóként a szegények támogatását kell felvállalni. Az átmeneti segélyek anyagi jövedelemtől függetlenek. Idetartozó fogalmak: szegénységi küszöb, a nyugdíj minimumot számítjuk annak. Célja: A jogosult személy vagy család egy főre jutó havi jövedelmének alacsony szintjét ellensúlyozza. A szegénység kiküszöbölése lenne a cél, viszont a segélyt nem lehet csupán azért megkapni mert szegénységben él valaki., másik csapdája, hogy a jogosultságot és a támogatottság mértékét az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegéhez kötik. A szegénységi csapda ezért áll fenn, a kis nyugdíjasok eés sokan mások elvesztik jogosultsági feltételeiket. Jellemzői: A segélyezés mind a szabályozás, mind a finanszírozás vonatkozásában az állami és az önkormányzati szerepvállalás kettőségén nyugszik. E szerepvállalás

alapján a segélyezésnek két nagy csoportja különböztethető meg: • központilag szabályozott jövedelempótló, illetve kiegészítő támogatások; • a helyi rendeletalkotás körébe utalt kiadást kompenzáló és átmeneti segélyek. I. Jogosultság szempontjából történő megkülönböztetés alapján Normatív alapon járó ellátás (törvényi vagy kormányrendeleti szinten meghatározott egységes jogosultsági feltételek) pl. rendszeres szociális segély, időskorúak járadéka Alanyi jogon járó ellátások (nem jövedelmi feltételekhez kötött ellátások rendszere) pl. családi pótlék, gyermekgondozási segély Méltányossági alapon járó ellátások (a települési önkormányzatok rendelete határozza meg a jogosultsági szabályokat) pl. temetési segély, átmeneti segély II. A folyósítás gyakorisága alapján történő megkülönböztetés szerint Egyszeri, alkalmankénti ellátások pl. temetési segély, anyasági támogatás

Rendszeres havi juttatások pl. családi pótlék, időskorúak járadéka III. A szociális szempont alapján történő megkülönböztetés Jövedelemtől függő ellátások pl. rendszeres szociális segély, rendszeres gyermekvédelmi támogatás Jövedelemtől független ellátások pl. fogyatékossági támogatás, családi pótlék, gyermekgondozási segély IV. Folyósító szerv szerinti megkülönböztetés A települési önkormányzatok, illetve jegyző által nyújtott ellátások pl. a szociális törvény és a gyermekvédelmi törvény alapján nyújtott valamennyi pénzbeli ellátás A Magyar Államkincstár területi igazgatósága által nyújtott ellátások pl. fogyatékossági támogatás, gyermeknevelési támogatás, családtámogatási ellátások (családi pótlék, gyes, anyasági támogatás, gyermeknevelési támogatás) A munkahelyi családtámogatási kifizetőhely által nyújtott ellátások pl. családtámogatási ellátások (családi pótlék, gyes,

anyasági támogatás, gyermeknevelési támogatás) Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság által nyújtott ellátások pl. nyugdíjszerű szociális ellátások Természetben nyújtott ellátások Köztemetés Az ellátás tartalma: A haláleset helye szerinti települési önkormányzat polgármestere gondoskodik a közköltségen történő temetésről, ha - nincs, vagy nem lelhető fel az eltemetkezésre köteles személy, - az eltemettetésre kötelezett személy nem gondoskodik a temetésről. A költségviselés szabályai: Az eltemettetésre kötelezett önkormányzat az elhunyt személy utolsó lakóhelye szerinti települési önkormányzattal megtérítteti a temetésre fordított költségeket. Közgyógyellátás Az ellátás tartalma: A közgyógyellátásra jogosult térítésmentesen jut a havi gyógyszerkerete erejéig - gyógyszerekhez, - gyógyászati segédeszközökhöz, - egyes kezelésekhez. A havi gyógyszerkeret összege legfeljebb 12. 000 Ft,

amelyhez kapcsolódik egy ún eseti keret, amelynek éves összege 6.000 Ft A közgyógyellátásra való jogosultságról a jegyző dönt. Közgyógyellátásban jogosult 1) Alanyi jogon - gyermekvédelmi intézményben élő átmeneti, vagy tartós nevelésbe vett gyermek, - rendszeres szociális segélyben részesülő fogyatékos személy, vagy 67%-os munkaképesség csökkenésű személy, - aki után magasabb összegű családi pótlék jár. 2) Normatív alapon: a települési önkormányzat jegyzőjének döntése alapján az a személy, akinek - havi rendszeres gyógyszerköltsége meghaladja az ÖNYM * 10%-át és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az ÖNYM összegét, egyedülálló esetén 150%-át. 3) Méltányossági alapon: a települési önkormányzat rendelete határozza meg a jogosultsági feltételeket, oly módon, hogy a jövedelemhatár nem lehet kevesebb egy főre jutó jövedelem esetén az ÖNYM 150%-ánál, egyedülálló esetén az

ÖNYM 200%-ánál. Adósságkezelési szolgáltatás A szolgáltatás tartalma: - adósságkezelési tanácsadás, - adósságcsökkentési támogatás, amelynek maximális összege 200.000 forint és legfeljebb az adósság 75%-át teheti ki. Jogosultsági feltételek: - 50.000 forint feletti adósságösszeg, - legalább hat havi adósság, - szociális rászorultság az önkormányzat rendelete alapján, azonban a jövedelemhatár nem lehet alacsonyabb egy főre jutó jövedelemszámítás esetén az ÖNYM 150%-ánál, egyedülálló esetén az ÖNYM 200%-ánál, - az a lakás, amellyel kapcsolatban az adósság keletkezett, a településen elismert lakásnagyságnál nem nagyobb. Adósság alatt érteni kell: - rezsiköltséget (víz, csatorna használati díj, villanyáram, gáz, szolgáltatási díj, szemétszállítási díj stb.), - lakáshitel hátralék, - társasházi közös költség stb. Szociális juttatások 1. 2. Családtámogatási ellátások  családi

pótlék  gyermekgondozási támogatás  gyermekgondozási segély  gyermeknevelési támogatás  anyasági támogatás Családi pótlék  jogosult ◊ a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám még nem tanköteles, tankötelezettsége megszűnéséig a tanköteles, tanulmányokat folytató saját háztartásában nevelt gyermekre tekintettel; ◊ a 18. életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, ha utána 18. életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak.  jogosult saját jogán ◊ tanulmányokat folytató nagykorú személy, akinek mindkét szülője elhunyt, a vele egy háztartásban élő szülője elhunyt, aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből, akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg  Ugyanazon gyermek után járó családi pótlék csak egy jogosultat illet meg.  Ha a gyermek együttélő

szülők háztartásában él, a családi pótlékot bármelyik szülő igényelheti, mégpedig nyilatkozatuk szerint gyermekenként. Megállapodás hiányában az ellátást igénylő szülő személyéről a gyámhatóság dönt.  Igénylése „Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra” című formanyomtatvány és az 1. számú pótlap kitöltésével történik. Gyermekgondozási segély jogosult a szülő, a nevelőszülő, a gyám saját háztartásában nevelt gyermek 3. életévének betöltéséig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig  nagyszülő is jogosult ha a gyermek az 1. életévét betöltötte, gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik, szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a GYESről lemondanak és egyetértenek a GYES nagyszülő részéről történő igénylésével.     A gyermekgondozási

segélyben részesülő személy kereső tevékenységet ◊ a gyermek egyéves koráig nem folytathat ◊ a gyermek egyéves kora után folytathat, napi 4 órát meg nem haladó időtartamban vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik. A gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő keresőtevékenységet a gyermek hároméves kora után napi 4 órát meg nem haladó időtartamban vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik. Igénylése „Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra” című formanyomtatvány és a 2. számú pótlap kitöltésével történik. Gyermeknevelési támogatás  Jogosult: a szülő, nevelőszülő, gyám jogosult, aki saját háztartásában 3 vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3 életévének betöltésétől 8. életévének betöltéséig jár  A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet napi 4

órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik.  Igénylése Formanyomtatvány és a 4. számú pótlap kitöltésével történik Anyasági támogatás  Jogosult a szülést követően aki terhessége alatt legalább 4 alkalommal - koraszülés esetén legalább egyszer terhesgondozáson vett részt akkor is , ha a gyermek halva született  Összege gyermekenként a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225%-ával, ikergyermekek esetén 300%-ával.  Igénylése A szülést követő 180 napon belül lehet benyújtani, „Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra” című formanyomtatvány és az 5. számú pótlap kitöltésével történik. 3. Átmeneti járadék  Jogosult, aki: ◊ az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel nem rendelkezik és nem jogosult rokkantsági nyugdíjra ◊ az öregségi

nyugdíjkorhatárt 5 éven belül eléri és ◊ munkaképesség csökkenése 50% ◊ munkanélküli ellátásban, kereset-kiegészítésben, táppénzben, baleseti táppénzben és Gyedben nem részesül  A munkaviszony megszűnését követő naptól a nyugdíjkorhatár betöltésééig jár  Megszűnik az ellátása annak, aki: ◊ nyugdíjra vált jogosulttá ◊ már nem rendelkezik 50%-os munkaképesség csökkenéssel ◊ a megfelelő és felajánlott munkahelyet indokolatlanul nem fogadja el ◊ az ország területét a letelepedés szándékával elhagyja Rendszeres szociális járadék  Jogosult, aki: a rokkantsági nyugdíjhoz életkora szerint szükséges szolgálati idő felével rendelkezik és ◊ munkaképesség csökkenése 50% ◊ munkanélküli ellátásban, kereset-kiegészítésben, táppénzben, baleseti táppénzben és Gyedben nem részesül  A munkaviszony megszűnését követő naptól jár.  Megszűnik az ellátása annak, aki: ◊ már

nem rendelkezik 50%-os munkaképesség csökkenéssel ◊ a megfelelő és felajánlott munkahelyet indokolatlanul nem fogadja el ◊ az ország területét a letelepedés szándékával elhagyja ◊ öregségi, rokkantsági vagy baleseti nyugdíjra vált jogosulttá ◊ legalább 4 hónapon át keresete nem lényegesen kisebb a munkaképesség csökkenés előtti jövedelménél Aki az ellátások mellett dolgozik, az járulékot fizet, és szolgálati időt szerez ◊ Rokkantsági járadék  Jogosult: ◊ Aki az OOSZI szakvéleménye alapján a 25. éve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált, és sajátjogú nyugellátásra nem jogosult. ◊ A 18. életév betöltésének napjától folyósítható