Egészségügy | Reumatológia » Barta Tamás - A reumatológia

A reumatológia fogalma, felosztása Tétel vázlata: 1. 2. 3. 4. A reumatológia fogalma Történetének fontosabb lépései Jelentősége Felosztása Tétel kidolgozása: 1. A reumatológia fogalma Az Európai Szakorvosi Szövetség (UEMS) meghatározása szerint: „ A reumatológia az az orvosi szakma, amely a csontváz- és izomrendszer – ide értve a mozgatórendszert, a kötőszövetet és a kapcsolódó lágyrészeket – betegségeivel és funkcionális rendellenességeivel foglalkozik. Magába foglalja ezek gyulladásos betegségeit, az izületek és gerinc degeneratív betegségeit, a mozgatórendszerben jelentkező anyagcsere-betegségeket, a lágyrészek, a belső szervek és az idegrendszer betegségeit, amennyiben az előzőekhez társulnak. Így a reumatológia magában foglalja különösen a belgyógyászat, ortopédia, neurológia és idegsebészet, fizioterápia és rehabilitáció interdiszciplináris ismeretanyagát.” 2. Történetének fontosabb lépései

 Az arthrosis az egyik legősibb betegség, hiszen a paleopathológusok már a dinoszaurusz fossziliákban is felfedezték.  Az Egyiptomi múmiákban SPA jeleit észlelték.  Hippokrates és Galenus az Ókorban leírta a köszvény jellegzetes tüneteit.  Primitív népi gyógymódok reumás jellegű panaszok gyógyítását ismertetik.  Hippokrates leírása szerint a testben, testnedvekben keringő „nyálka” egy-egy testrészben létrejövő ideiglenes túltengése okozza a reumát.  Sydenham a XVII. Században tökéletes leírást adott a köszvény klinikai képéről, Wollston és Pearson 150 évvel később megállapította, hogy a tophusokban levő kristályok, melyeket már Leeuwenhoek is látott urátkristályok.  A XIX. Század elején Heberden leírta a később róla elnevezett csomókat, Bouillaud a febris rheumaticát, majd a század második felében Bruce, a skót fürdőorvos, a polymyalgia rheumaticát, Hutchinson az arteritis temporalist,

Kaposi az SLE-t, melynek remissziók és exacerbációk tarkította lefolyását Osler figyelte meg.  Bechterew, valamint Stümpell és Marie az SPA, az ifjabb Garrod a reumatoid arthritis leírását adták a század végén.  Hazánkban a XX. Század elején, fürdőhelyek mellett alakultak a reumatológiai központok. Az első magyar reumatológus valószínűleg Hévíz fürdőorvosa, Schulhof Vilmos volt. Unokaöccse, Schulhof Ödön Bársonnyal együtt dolgozta ki a betekintő sacroiliacalis röntgenfelvétel technikáját, melyet a mai napig is használunk. Tanszéket 1971-ben kapott Magyarországon a reumatológia az Orvostovábbképző Egyetemen. Kb 5 éve a korábbi reumatológia és fizioterápia szakvizsgáról leválasztották és külön elvégezhető szakvizsgává tették a fizioterápiát, jelezve ezzel azt a tényt, hogy a fizioterápia, mint kezelési módszer nem csak reumatológiai betegségekben használatos. Sok történelemformáló személy szenvedett

reumatológiai betegségben Elég, ha csak a köszvényben szenvedettek listájáról említünk meg pár nevet: Kolombusz Kristóf, Mátyás Király, Nagy Sándor, Isaac Newton, Rettegett Iván, VIII. Henrik. 3. Jelentősége  A mozgásszervi betegségek a halálozási statisztikában ritkán jelennek meg közvetlenül.  Jelentős fájdalom, izületi deformitás és mozgáskorlátozottság okozása miatt jelentősen rontják az életminőséget, így jelentős terhet rónak a családra és a társadalomra.  Az Egyesült Nemzetek Szervezete és a világ egészségügyi szervezetei 2000 – 2010 közötti időszakot „a csont és izületek” évtizedének nyilvánította. 4. Felosztása A reumatológiai betegségek a mozgásszervek fájdalmával és működészavarával járó állapotok, amelyek oka lehet a kötőszövet megbetegedése és lehet egyéb szervrendszerek megbetegedése kapcsán létrejövő mozgásszervi tünetek összessége. Alapvetően a kórképeket

feloszthatjuk:  Gyulladásos és  Degeneratív izületi, lágyrész, gerinc és csontbetegségekre Részletes felosztása:  Diffúz kötőszöveti betegségek  Spondylitisszel együtt járó izületi gyulladások  Arthrosis  Infekciókhoz társult reumatológiai tünetegyüttesek  Anyagcsere- és endocrin betegségekhez társuló reumatológiai kórképek  Daganatok  Neurovascularis betegségek  Csont- és porcrendellenességek  Izületen kívüli bajok  Különböző bajok izületi manifesztációkkal Reumás betegségek kórtana Tétel vázlata: 1. 2. 3. 4. Reumatológiai betegségek okai Reumatológiai betegségeknél előforduló kórtani elváltozások Fájdalom Gyulladás Tétel kidolgozása: 1. Reumatológiai betegségek okai  Exogén ok (külső) - Mechanikai behatások - Mikrotraumák - Vírusok, baktériumok, gombák stb.  Endogén ok (belső) - Genetikai terheltség - Immunrendszeri megbetegedés - Anyagcserezavar stb. A

reumatológiai megbetegedések egyrészének hátterében egyéb szervrendszerek megbetegedése áll. 2. Reumatológiai betegségeknél előforduló kórtani elváltozások  Elhalás (necrosis): a szervezet egy körülírt részének az elpusztulása az élő szervezeten belül. Az elhalt rész a környezetétől elhatárolódik (demarcatio) A csontok körülírt demarcalodott necrosisat sequesternek nevezzük, amely csontosan körültokolódhat, vagy sipollyárat útján kilökődhet. Okai: - A vérkeringés helyi zavara - Fizikai tényezők - Kémiai tényezők  Elfajulás (degeneratio): a sejtekben normális anyagok abnormalis felszaporodása, illetve abnormalis anyagok megjelenése. Oka: a sejtek, szövetek anyagcserezavara  Daganat (tumor): a szervezet maradandóan megváltozott sejtjeiből kiinduló szövetburjánzás. Pontos oka nem ismert. Formái: a) Jóindulatú daganat - szöveti szerkezete hasonlatos a kiinduló szövethez - lassan növekszik, és nem kapaszkodik

össze környezetével - növekedés során nyomási tüneteket okoz - eltávolítva általában nem újul ki - nem ad áttéteket b) Rosszindulatú daganat - szövettani képe teljesen különbözik attól a szövettől, amiből kiindul - gyorsan növekszik, gyakran kifekélyesedik - környezetével összekapaszkodik - eltávolítva hajlamos kiújulásra - a nyirokáram és a véráram útján távoli területeken áttétet hoz létre - ha hámszövetből, nyálkahártyából indul ki: carcinoma - amennyiben kötő-, támasztószövetből: sarcoma  Sorvadás (atrophia): a szervezet vagy egyes szervek tömegének csökkenése, alkotóelemeinek megkisebbedése. Mindig másodlagosan alakul ki, eredetileg normálisan fejlett szerveken. Oka: a szervezet, vagy egyes részeinek elégtelen táplálása. - artériák szűkülete - mechanikai nyomás - endokrin zavar - az adott terület inaktivitása - ionizáló sugárzás  Túltengés (hypertrophia): valamely szerv, vagy szövet

sejtjei tömegükben megnagyobbodnak, de az elemek száma, szerkezete és működésének minősége változatlan marad. Oka: az adott szerv fokozott terhelése 3. Fájdalom A fájdalom biológiai szerepe a szövetkárosodás jelzése és elhárító viselkedés kiváltása. Fájdalmat vált ki az érző végkészülékeken ható extrém mértékű inger, valamint a szabad idegvégződések által felvett (mechanikai, hő, elektromos) energia. A szövetkárosodás kapcsán keletkező bradikinin mint kémiai mediátor vált ki fájdalmat. A bőrön érzett fájdalom konkrét érzéskvalitásokkal (égés, szúrás) színezett és jól lokalizálható, a zsigeri-izületi vagy izomfájdalom nyomás – feszülés érzésével színezett, nehezebben lokalizálható, gyakran az azonos szegmentumba kisugárzik. A fájdalomérzés egy „gyors” (éles és lokalizált érzésből), valamint egy „lassú” (mély, diffúz, kellemetlen színezetű) komponensből áll. A mozgásszervi

fájdalom forrása lehet:  Izület (arthralgia, arthrosis, arthritis)  Nyáktömlő (bursitis)  Ín, ínhüvely (tendinitis, tendovaginitis)  Ín eredési vagy tapadási pontok (enthesitis)  Szalag, vagy szalag tapadási pont (ligamentitis)  Izom (myalgia, myositis)  Gerinc (oka sokféle lehet, a discus belső részének kivételével, mely nem rendelkezik érző beidegzéssel)  Csont (periostitis stb.)  Ideg (radiculitis, neuritis, neuralgia, alagút szindrómák) A mozgásszervi betegségeket kísérő fájdalom gyulladásos, vagy degeneratív okokra vezethetők vissza. Gyulladásos jellegű fájdalom:  Pihenésre nem szűnik  Mozgás túlnyomórészt nem fokozza  Ágymeleg fokozza a fájdalmat, hajnaltájban felébreszti a beteget  Meleg pakolás fokozza, hideg borogatás csökkenti a fájdalmat A kopásos (degeneratív) jellegű fájdalom:  Pihenésre szűnik  Mozgásra, terhelésre fokozódik  Éjszaka nem fokozódik  Meleg

jó hatású 4. Gyulladás Nem specifikus szövetkárosító tényező miatt létrejött elváltozás. Oka: - vírus, baktérium, gomba - kémiai tényezők - mechanikai tényezők - sugárzó energia - allergia Lezajlás szerint lehet: - heveny (acut) - idült (krónikus) Gyulladásos izzadmány szerint lehet: - savós gyulladás - rostonyás gyulladás - gennyes gyulladás - vérzéses gyulladás - üszkös gyulladás A gyulladás tünetei: - duzzanat - meleg tapintat - vérbőség - fájdalom - az adott terület működészavara Lágyrész-reumatizmus tárgyköre. Heberden syndroma Tétel vázlata: 1. 2. 3. 4. A lágyrész-reumatizmus fogalma Formái Kialakulásuk közös jellemzője Heberden syndroma Tétel kidolgozása: 1. A lágyrész-reumatizmus fogalma A mozgásszervekhez tartozó lágyrészek elváltozásai. Túlnyomó részük hasonló okok miatt jön létre, kezelésük szempontjai is azonosak. Az anatómiai viszonyok alapján természetes, hogy e kórképek nem

önmagukban, hanem egymással kombinálódva jönnek létre. A BNO ezért külön csoportot (non articular rheumatism) alkotott e betegségek számára. Az érintett lágyrészek a következők:  Ín  Ínhüvely  Szalagok  Izom  Nyáktömlő  Bőnyék 2. Formái            Panniculitis, panniculosis: a bőr alatti zsírszövet fájdalmas gyulladása Myalgia: izomfájdalom Tendinitis, tendovaginitis: az ín, illetve az ínhüvely gyulladása Bursitis: nyáktömlő gyulladása Enthesitis: az ín eredésének, vagy tapadásának gyulladása Fibrositis syndroma (primer fibrositis): kötőszöveti és izomfájdalom tisztázatlan eredettel Alagút syndromák: idegek, erek anatómiailag preferált helyen létrejövő kompressziója Lipoma: jóindulatú zsírszövetben létrejövő daganat Periarthritis humeroscapularis: a váll körüli lágyrészek gyulladása Copeman hernia: a zsírszövet „sérve” a fascián keresztül

Dupuytren-kontaktúra: a kéz tenyéri oldalán elhelyezkedő aponeurosis ismeretlen eredetű zsugorodása 3. Kialakulásuk közös jellemzője Általában egyszeri nagyobb, vagy többszöri kisebb túlerőltetést követően alakulnak ki, de előfordulhatnak minden előzmény nélkül is. Krónikus esetben az elasztikus kötőszöveti rostok pusztulása, kalcifikáció (mészsók lerakódása) figyelhető meg. Közös tüneteik: a tünetek alapján akut és krónikus folyamatot különítünk el. Az akut folyamatra nagy fájdalom, esetleg duzzanat, mozgásbeszűkülés jellemző. Krónikus esetben a fájdalom alacsonyabb szinten állandósul, terhelésre fokozódik. A fájdalmat és a funkciókárosodást akut fellángolások tarkíthatják. 4. Heberden syndroma Lényege: az ujjak DIP izületeiben létrejövő csontos felrakódással járó arthrosis. Oka: az elváltozás idősebb nőkön gyakoribb, feltehetően genetikus hátterű. Tünetei: A DIP izületen létrejövő

fájdalmatlan csomók (Heberden csomók) időszakosan begyulladnak, felpuhulnak, megduzzadnak, nyomásérzékennyé válnak. Következmény: a distalis falanxok deformálódnak, subluxálódnak Kezelése: gyulladáscsökkentők adása, a beteg pszichés támogatása Gyakori az I-es karpometacarpalis és a térdizületi arthrosis ezen betegségcsoportnál, viszont a csípőizületi arthrosis ritkán fordul elő. Ha az elváltozás a PIP izületet érinti, akkor a betegség elnevezése Bouchard syndroma. Myalgiák formái. Dupuytren syndroma Tétel vázlata: 1. 2. 3. 4. 5. Myalgia fogalma Myalgiák okai Myalgiák felosztása Myalgiák kezelése Dupuytren syndroma Tétel kidolgozása: 1. Myalgia fogalma Minden olyan betegség gyűjtőfogalma, amely izomfájdalommal jár. Tulajdonképpen nem diagnosis, nem is betegség, hanem csak tünet. A tartós izomfeszülés révén az izmokban fájdalmas myogelosisos csomók alakulhatnak ki. 2. Myalgiák okai        

Vírusfertőzés bevezető tünete Túlerőltetés Degeneratív gerincelváltozások Hideghatás Elfekvés (elsősorban a nyak esetén) Stressz és depresszió Belgyógyászati betegségek Idegrendszeri betegségek 3. Myalgiák felosztása  Generalisalt (egész testen jelentkező)  Egyes testrészekre lokalizálódó 4. Myalgiák kezelése        Ha kimutatható az alapbetegség, annak kezelése Meleg pakolások (Ritex) Lazító masszázs Ultrahangos kezelés Helyi Lidocain, Steroid injekció Izomlazító, fájdalomcsillapító gyógyszerek Pszichés támogatás 5. Dupuytren syndroma Lényege: a kéz tenyéri oldalán található aponeurosis palmaris zsugorodása Oka: ismeretlen, idősebb korban gyakoribb. A kézzel végzett nehéz munka, alkoholizmus, cukorbetegség, idült májbetegség, a nervus ulnaris károsodása hajlamosít rá. Tünetei: Általában a kéz IV-V. ujjának fájdalmatlan flexiós zsugorodása, ami következtében a többi ujj is

flexióba kerül. A fascia megvastagodott heges részei tapinthatóvá válnak. Következmény: a kéz deformitása Therápia:  Ultrahangkezelés  Iontoforésis  Parafinpakolás  Műtét (a fascia teljes kiirtása) Primer fibromyalgia. Leggyakoribb előfordulási helyek Tétel vázlata: 1. 2. 3. 4. 5. 6. Fogalma Következménye Okai Tünetei Előfordulási helyei Kezelése Tétel kidolgozása: 1. Fogalma Tisztázatlan eredettel létrejött kötőszöveti és izomfájdalom. A népesség 5-7%-ban előfordul, amin belül 80-90%-os gyakorisággal fiatal, középkorú nőknél jelentkezik. 2. Következménye Ez a gyakran terápiarezistens kórkép, az aktív korban lévő egyének teljesítőképességét rontja, ami munkából való kiesést, rokkantságot idézhet elő. 3. Okai Pontos oka nem ismert (ezt takarja a primer jelző). Feltételezések alapján pszichikai faktorok, mozgásszervi betegségek, fizikai behatások, és belszervi betegségek állhatnak a

háttérben. A belszervi betegségek segmentálisan, reflexesen, míg a mozgásszervi betegségek elsősorban statikai úton hatnak. A betegség során a mély alvási fázisba nem jut el a beteg, emiatt nem tudja magát kipihenni. Ez a tény a pszichés faktort tovább fokozza 4. Tünetei A betegség 5 kritérium alapján határozható meg:  Három hónapja tartó kiterjedt fájdalmasság  A lapocka feletti területen érzékeny köteg  Több jellegzetes triggerpont nyomásérzékenysége  Zavart éjszakai nyugalom, reggeli fáradtság és merevség  Normális a süllyedés, a SGOT, az izomenzimek szintje, negatív a RF, ANF és a sacroiliacalis röntgenfelvétel. A kifáradás, feszültség, túlterhelés, mozdulatlanság, átfázás rontja, míg a meleg, a masszázs, mérsékelt igénybevétel javítják a beteg állapotát. A beteget nagyon zavarhatják a megkeményedett, mozgásra még hangot is adó, fájdalmas myogeloticus csomók. 5. Előfordulási helyei

 Nyak területe. Huzat, hideghatás a vállövet terhelő foglalkozások (Pl fodrász, gépíró), depresszív állapotok hajlamosítanak rá. Az izmokban fájdalmas csomók tapinthatóak, mozgáskorlátozottság nincs, vagy csak csekély.  Hát területe. A beteg a panaszok kezdetét gyakran megterheléshez, meteorológiai változásokhoz, pszichés tényezőkhöz köti. Gyakran scapulocostalis syndromát hoz létre, ami a lapockatájéki izomzat fájdalmát, myogelosisos csomóit jelenti. Ez a fájdalom sugározhat a tarkóba, vállakba, felső végtagba, de akár a szívtájék felé is. A lapocka aktív mozgatása ropogással járhat.  Sacroiliacalis terület. Az izület környékén a fájdalom mellett gyakran tapinthatóak a myogelosisos csomók.  Glutealis területen. Leginkább a m gluteus maximus és medius, illetve a m piriformis érintett. Az izmok nyomásérzékenyek feszesek, myogeloticus csomót tartalmaznak. 6. Kezelése        Nehéz

feladat Pszichés támogatás Feszültségoldó gyógyszerek Autogén tréning, szabadság, környezetváltozás Lazító masszázs Helyi fájdalomcsillapítók Gyakran a javulás csak átmeneti Az izomspasmus fogalma, kialakulásának okai. Tétel vázlata: 1. 2. 3. 4. Fogalma Okai Gyakori előfordulási helyei Kezelése Tétel kidolgozása: 1. Fogalma A vázizomzat fokozott tónusa, görcse. A spaszticus izomzatba gyakran nyomásérzékeny myogelosisos csomó észlelhető. 2. Okai        Stressz, hideghatás, huzat Degeneratív gerincelváltozások Túlerőltetés, elfekvés Foglalkozási ártalmak Belszervi betegségek Idegrendszeri betegségek Veleszületett mozgásszervi betegségek Pl. csípőficam 3. Gyakori előfordulási helyei Nyak izomzata (fejbiccentő izom fokozott spazmusa: torticollis) Tarkótájéki izomzat (központi idegrendszeri betegségek: vérzés, gyulladás) Paravertebralis izomzat Válltájéki izomzat Hasizomzat (heveny hasi

kórképek esetén, mint deszkakemény has) Combizomzat (veleszületett csípőficam esetén, az ellentétes oldalon kompenzatórikus jelenség képpen)  Centrális paraesisek idült szakaszában (heveny szakaszban petyhüdtség észlelhető)       4. Kezelése      Az alapbetegség kezelése Fájdalomcsillapítók, izomlazítók alkalmazása Lazító masszázskezelés Fizikoterápiás kezelések Pszichés támogatás Cervicalis gerinc paravertebralis izomspasmussal járó elváltozásai. Tétel vázlata: 1. 2. 3. 4. 5. 6. Izomspasmus fogalma Nyaki izomspasmust okozó kórképek felosztása Heveny nyaki fájdalmat okozó kórképek Idült nyaki fájdalmat okozó kórképek A nyak fájdalmatlan, vagy csak kis fájdalmat előidéző betegségei Kezelése Tétel kidolgozása: 1. Izomspasmus fogalma A vázizomzat fokozott tónusa, görcse. A spaszticus izomzatba gyakran nyomásérzékeny myogelosisos csomó észlelhető. 2. Nyaki izomspasmust

okozó kórképek felosztása Ok szerint feloszthatjuk:  Belszervi okok  Idegrendszeri okok  Vírus, baktérium  Fizikai kórokok  Csontrendszeri okok  Lágyrészek elváltozásaira Lezajlás szerint lehet:  Heveny kórképek  Idült kórképek 3. Heveny nyaki fájdalmat okozó kórképek  Akut nyaki myalgia. Leggyakrabban hideghatásra, túlerőltetésre jelentkezik A nyakizmok spasztikusak, nyomásérzékenyek, aktív működésre fájdalommal reagálnak.  Kisizületi distorsio. Rossz mozdulat, fékező kocsiban a nyak „ostorcsapása”, vagy elfekvés okozza. A fájdalom és az izomspasmus mellett a nyak kényszertartásban van.  Discus hernia. Rossz mozdulat, gyakori mikrotrauma váltja ki A porckorong kötőszövetes gyűrűje átszakad, és így a kocsonyás mag kiboltosul (hernialódik). A heves nyaki fájdalmon kívül kényszertartást, a nyomott ideg miatt kisugárzó fájdalmat észlelhetünk. A nyak mozgatása a fájdalmat fokozza 

Csigolyák osteomyelitise.  Csigolyák patológiás, vagy traumás törése.  Nyaki csigolyák kisizületeinek heveny arthritise. 4. Idült nyaki fájdalmat okozó kórképek  Primer fibromyalgia.  Discopathia, spondylosis. Hullámzó lefolyású, váltakozó intenzitású panaszok, és tünetmentes időszakok jellemzik. A nyak mozgása szabad, vagy mérsékelten korlátozott. Mozgáskor gyakran crepitatio hallható, és a kisizületekben fájdalom észlelhető. A mozgásszervi tünetek mellett az arteria vertebralis compressziója miatt agyi keringési zavar jelentkezhet. A felső cervicalis csigolyák elváltozása gyakran a fejfájás egyik oka lehet. Alsó cervicalis csigolya érintettsége esetén a felső végtagokba sugárzó fájdalom jelentkezik.  Csigolya TBC.  Daganat.  Idült kisizületi arthritis. A nyak mozgása körkörösen beszűkül, diffúz fájdalom és nyomásérzékenység jellemzi. 5. A nyak fájdalmatlan, vagy csak kis fájdalmat

előidéző betegségei  SPA végstádiuma.  Parkinsonismus. Idegrendszer degeneratív betegsége, amely során a jellegzetes neurológiai tünetekhez nyaki izomspasmus társul. 6. Kezelése  Oki kezelés  Fájdalomcsillapítók, és izomspasmust oldó gyógyszerek alkalmazása  Fizikoterápia Lumbalis gerinc paravertebralis izomspasmussal járó elváltozásai Tétel vázlata: 1. Izomspasmus fogalma 2. Heveny deréktáji izomspasmust okozó kórképek 3. Krónikus deréktáji izomspasmust okozó kórképek Tétel kidolgozása: 1. Izomspasmus fogalma A vázizomzat fokozott tónusa, görcse. A spaszticus izomzatba gyakran nyomásérzékeny myogelosisos csomó észlelhető. 2. Heveny deréktáji izomspasmust okozó kórképek  Belszervi eredetű kórképek: vesekő, gyulladásos urológiai megbetegedések, hashártya mögötti folyamatok, kismedencei, nőgyógyászati gyulladások, stb. Ezen kórképek esetén, a derékfájáson túl egyéb tünetek is

észlelhetőek (láz, vérzészavar, vizelet eltérések, stb.) A fájdalom legtöbbször nem függ össze a gerinc mozgásával. Néhány esetben jellemző tünet lehet az előregörnyedő, antalgiás járás, tartás.  Akut lumbágó Oka: túlerőltetés, hűlés, fertőzés, discopathia, discus hernia, a gerinc kisizületének synovialis hártyájának becsípődése rossz mozdulat után Tünetei: - A paravertebralis izomzat mindkét oldalon, vagy csak az egyik oldalon megjelenő duzzanata, spasticussága. - Antalgiás tartás - Fájdalom, amely a kiváltó októl függően az alsó végtagba is sugározhat. - A tünetek gyakran hirtelen, rossz mozdulat hatására következnek. Kezelése: - Az ok feltárása - Fájdalomcsillapítás - Izomlazítók adása - Ha a háttérben kisizületi blokk valószínű, akkor meleg fürdő, lazító masszázs. - A betegnek kemény alapon való fekvés ajánlott. 3. Krónikus deréktáji izomspasmust okozó kórképek  Belső szervi

betegségek  Discopathia: A porckorong lelapulása, degenerációja következtében létrejövő betegség. Tünetei: - Hullámzó kórlefolyás (tünetmentes szakaszokat, fellángolások követnek) - Gyakran a tünetek fizikai, vagy pszichés terhelésre, időjárás változásra robbannak ki - A gerinc és a paravertebralis izmok spasmusa (általában egyoldali) - A lumbalis lordosis általában kiegyenesített, az előrehajtás, és többnyire az egyik oldali lateralflexio beszűkült. - Az érintett csigolya vetülete ütögetésre érzékeny - Gyakran a fájdalom az alsó végtagokba sugárzik.  Discus hernia: A csigolyák közötti porckorongok rostos gyűrűjének a szakadása miatt a pulposus állomány előtüremkedik, és magát a gerincvelőt (medialis), vagy a gerincvelőből kilépő idegeket (lateralis) nyomja. Tünetei: - deréktáji fájdalom, amely az alsó végtagba sugárzik - érzészavar - paravertebralis izomspasmus - antalgiás tartás - bénulások 

Lumbosacralis álizület: az adott terület csigolyáinak fejlődési rendellenessége miatt létrejövő álizület. Az álizületben keletkező gyulladás fájdalmat és izomspasmust okozhat.  Spondylolysis, spondylolisthesis: a csigolyaívek (leggyakrabban a lumbalis V.) folytonossági hiánya A háttérben csontosodási zavar, illetve mikrotrauma állhat. Az állapot maradhat tünetmentes, de gyakran terhelésre fokozódó fájdalom, izomspasmus jellemzi. Ha a spondylolyses csigolya előrecsúszik, spondylolisthesisről beszélünk.  Spondylosis, spondylarthrosis: A gerinc kisizületeinek degeneratív betegsége. Tünetei: - diffúz derékfájás - a csigolyák ütögetésre érzékenyek - paravertebralis izomzat mindkét oldalon spasticus - a derék mozgása mindkét oldalon szimmetrikusan beszűkült - a fájdalom alsó végtagba sugárzása - hullámzó kórlefolyás  Posttraumás derékfájás: az előzményben sérülés szerepel. Fontos traumatológiai feladat a

sérülés súlyosságának, jellegének (csontsérülés, lágyrészsérülés) eldöntése.  Statikus derékfájás: az alsó végtagok hosszkülönbsége által létrehozott egyenlőtlen gerincterhelés miatt alakul ki.  Pszichés eredetű derékfájás Izomgyengeségeket okozó elváltozások Tétel vázlata: 1. Az izomgyengeségek ok szerinti felosztása 2. Heveny izomgyengeséget okozó állapotok 3. Idült izomgyengeséget okozó állapotok Tétel kidolgozása: 1. Az izomgyengeségek ok szerinti felosztása  Idegrendszeri okok - Központi idegrendszeri okok: daganat, vérzés, lágyulás - Perifériás idegrendszeri okok: gerincvelőt érintő daganatok, mozgató neuronok károsodása, gerincvelő sérülése  Izombetegségek: izomdystrophiák, polymyositis, myasthenia gravis  Endokrin betegségek: cukorbetegség, csökkent pajzsmirigyműködés  Gyógyszerek: nyugtatók, altatók, szteroidok  Pszichogén ok: hisztériás roham  Ionháztartási

zavarok: alacsony káliumszint 2. Heveny izomgyengeséget okozó állapotok      Agyvérzés, agyi keringési zavar Gerincvelő sérülés Myasthenia gravis Alacsony káliumszint Pszichogén okok 3. Idült izomgyengeséget okozó állapotok  Izomdystrophiák  Polymyositis  Daganatok  Degeneratív idegrendszeri betegségek  Belső elválasztású mirigyek működészavara  Gyógyszerek Hosszantartó izombetegségekben a reflexek is renyhébbé válnak. Tendinitisek, tendinopathiák Tétel vázlata: 1. 2. 3. 4. 5. Fogalma Oka Előfordulási helyei Tünetek Nevezetes formái Tétel kidolgozása: 1. Fogalma Az ín gyulladása. tendovaginitisről csak akkor beszélünk, ha a folyamat olyan ínon alakul ki, amely ínhüvelyben fut. 2. Oka Túlnyomó többségben túlerőltetés okozza. Kialakulásában általános betegségek részjelenségei is szerepet játszhatnak (Pl. reumatoid arthritis, tuberculosis) 3. Előfordulási helyei Leggyakrabban

az alkar és a lábszár extensorain alakul ki, elsősorban a csukló és a boka magasságában, ahol a hosszú lefutású inak a legnagyobb súrlódásnak vannak kitéve. 4. Tünetek      Az érintett ín fájdalma Tapintható crepitatio Duzzanat Bőrpír Mozgásra fokozódó fájdalom 5. Nevezetes formái A de Quervain-féle tendovaginitis a m. abductor pollicis longus és a m extensor pollicis brevis közös ínhüvelyének gyulladása. A fájdalom a csukló radialis oldalán, a styloideus radiinek megfelelő területen jelentkezik. A beteg fájdalma az említett inak nyújtásával provokálható (Finkelstein-féle jel). A nyugalombahelyezés céljából gyakran alkalmazunk gipszsínt. A pattanó ujj (digitus saltans) lényege, hogy az ujj hajlító inán csomó alakul ki, melyet az erős ujjhajlítók be tudnak húzni az ínhüvelybe, de a gyengébb feszítők már nem győzik le a beszorult csomó ellenállását (hasonlóan, mint amikor cérnára kötött

csomót húzunk a tű fokán). Ilyenkor a beteg másik kezével segíti ujját kiegyenesíteni A csomó kiszabadulásakor pattanó hang hallható. A csomó a tenyéri oldalon, az érintett ujj tövénél tapintható, időszakosan fájdalmas lehet. Amennyiben a betegnek tartósan panaszt okoz, műtéti megoldás jön szóba. Bursitisek, ganglionok előfordulása, terápiája Tétel vázlata: 1. 2. 3. 4. 5. 6. Bursitis fogalma Bursitisek okai Bursitisek leggyakoribb előfordulási helyei Bursitisek tünetei Bursitisek kezelése Ganglionok Tétel kidolgozása: 1. Bursitisek fogalma Az izületi nyáktömlő gyulladása. Lezajlás szempontjából heveny és idült típusát különíthetjük el. 2. Bursitisek okai  Környezetben zajló gyulladás átterjedése  Véráram útján odajutó kórokozó  Túlzott igénybevétel (Pl. „cselédtérd”) 3. Bursitisek leggyakoribb előfordulási helyei       Könyökcsúcs felett Térdkalács előtt és alatt

Achilles ín felett Térdhajlat területén Vállizületben Csípőizületben 4. Bursitisek tünetei        Fájdalom Duzzanat Felületes nyáktömlő esetén az kitapinthatóvá válik Meleg tapintatú bőr Kipirult terület Mozgásra fokozódó izületi fájdalom Hőemelkedés, esetleg láz 5. Bursitisek kezelése  Fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők adása  Felületesen tapintható folyadékfelhalmozódással járó bursitis esetén a folyadék eltávolítása  Idült folyamat esetén a bursa eltávolítása 6. Ganglionok A csuklóizület dorsalis oldalán, a lábháton, a térd vagy a bokatájék lateralis oldalán, a bőr alatt elhelyezkedő cisztikus képlet, amely sűrű, nyákos folyadékkal van kitöltve. Összefügghet az izületi tokkal, az ínhüvelyekkel, de nem közlekedik annak űrterével. Synovia szerű sejtdús kötőszövetből áll, mely nyákosan elfajul. Az adott területen megfelelő nyomási tüneteket okoz.

Műtétileg panaszok esetén esetleg eltávolítható. Periarthritis humeroscapularis Tétel vázlata: 1. 2. 3. 4. Fogalma Okai Tünetei Kezelése Tétel kidolgozása: 1. Fogalma A váll körüli lágyrészek (inak, subacromialis- és subdeltoidális bursa) gyulladása. 2. Okai     Környezetben zajló gyulladás átterjedése Túlerőltetés Reumatoid arthritis részjelensége Ismeretlen 3. Tünetei       Fájdalom, amely lehet akut és idült A fájdalmat a vállizület mozgása fokozza A fájdalom gyakran éjszaka jelentkezik Nyomásérzékenység Izületi mozgás beszűkülése Krónikus folyamat végeredményeként befagyott váll 4. Kezelése Tüneti kezelés, amely elsősorban a fájdalomcsillapítókból és gyulladáscsökkentőkből áll. A váll fokozatosan végzett passzív kimozgatásával az izületi mozgásbeszűkülés az esetek nagy részében elkerülhető