Ezoterika | Tanulmányok, esszék » Öregedést lassító holisztikus gyógyterápia

Adatlap

Év, oldalszám:2007, 115 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:329
Feltöltve:2010. december 12
Méret:2 MB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

Öregedést lassító holisztikus gyógyterápia TARTALOMJEGYZÉK Az egyezményes akupunktúrás elnevezésekről Ajánlás Dr. Wang Xue Tai előszava A fordító előszava Bevezetés Köszönetnyilvánítás Hitvallás I. RÉSZ: A WU-FÉLE FEJMASSZÁZS ELMÉLETE 1 1. fejezet: A hagyományos kínai gyógyászat alapjai 3 2. fejezet: A fej, az arc, és a nyak meridiánjainak lefutása 13 II. RÉSZ: AKUPUNKTÚRÁS/AKUPRESSZÚRÁS PONTOK A FEJEN 31 3. fejezet: A pontok helymeghatározási módszerei 33 4. fejezet: Az anatómiai irányok elnevezései 39 5. fejezet: A Wu-féle fejmasszázsban alkalmazott főbb pontok 41 III. RÉSZ: AZ ARC ÉS A FEJ INGERZÓNÁI 49 6. fejezet: Az arc ingerzónái 51 7. fejezet: A fej ingerzónái 57 IV. RÉSZ: A WU-FÉLE FEJMASSZÁZS 65 8. fejezet: Masszázsfogások 67 9. fejezet: A Wu-féle fejmasszázs teljes sorozata 75 10. fejezet: A Wu-féle fejmasszázs egészségügyi és kozmetikai hatásai 107 V. RÉSZ: A GYÓGYÍTÓ ÖNGYÓGYÍTÁSA 115 11.

fejezet: Öngyógyító kezelések 117 12. fejezet: Qigong a gyógyító számára 127 FÜGGELÉK. REFERENCIÁK/AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK 131 Kiadványok a történelmi korokból 131 Mai kiadványok 131 További ajánlott olvasmányok 133 A Szerző életrajzi adatai 134 AZ EGYEZMÉNYES AKUPUNKTURAS ELNEVEZÉSEKRŐL A szerző e könyvben a Nemzeti Akupunkturás- és Keleti Gyógyászati Hitelesítő Bizottság (NCCAOM) szabványai szerinti elnevezéseket használja az akupunktúrás/akupresszurás pontok elnevezésére. (A fordító a Magyarországon meghonosodott elnevezéseket is alkalmazza) Meridián Megnevezés Rövidítés Magyar megnevezés rövidítés Kéz Yangming Large Intestine LI Vastagbél Vab Láb Yangming Stomach ST Gyomor Gy Kéz Taiyang Small Intestine SI Vékonybél Véb Láb Taiyang Urinary Bladder UB Hólyag H Kéz Shaoyang Triple Warmer/Sanjiao SJ Hármas melegítő HM Láb Shaoyang Gall Bladder GB Epehólyag Eh Du Mai Governing Vessel GV (Du) Kormányzó Kor Ren

Mai Conception Vessel CV (Ren) Befogadó Bef DR. WANG XUE TAI ELŐSZAVA A kínai orvosi masszázs, amelyet Tuina-nak is neveznek, nagyon régóta létezik. A történelmi feljegyzések szerint, az i. e VII században, az elismert kínai orvos, Bien Que együtt alkalmazta az akupunktúrát, a Tuina-t és a kínai gyógynövényeket, hogy így segíthessen a haldokló trónörökös megmentésében. S immár több mint 2000 éve, a Han-dinasztia óta, „A Sárga Császár Belgyógyászati Könyve" jelenti a kínai orvosi masszázs alapját. A kínai orvosi masszázs a nyugati masszázstól eltérően a kínai orvoslás egyik ága. Az elsődleges különbség az, hogy a kínai orvosi masszázs eredményei elérése céljából a meridiánok és a pontok elméletét alkalmazza. A test egy részének masszírozása is lehetővé teszi a test egészének gyógyítását Hangsúlyt helyeznek továbbá a masszázsmódszerekre és technikákra, amelyek nem csak a stresszt csökkentik,

de a kimerültséget is. A végső cél mindazonáltal az önfenntartási képesség javítása és a betegségek gyógyítása. A fejmasszázs igen fontos a kínai orvosi masszázsban. A hagyományos kínai orvoslásban a fej a hat Yin és hat Yang csatorna egyesülési helye, amelyeket a két különleges vezeték, a Kormányzó, GV (Du) és a Befogadó, CV (Ren) kapcsol össze. Az agy pedig a Velő Óceánja, ahol az összes csatorna találkozik, ahonnan a működésükhöz szükséges vezérlést kapják, és ami e csatornák működését ellenőrzi. A fej akupunktúrás/akupresszúrás pontjainak masszírozása serkenti a Qi-t, és segíti a Qi és a vér keringését. Ez javítja a belső szervek állapotát, a test működését és az általános egészséget is A nyugati tudomány szerint az agy a test idegrendszerének legkifinomultabb része. A központi idegrendszer vezérli a fejet, s az egész testet is. Az ehhez szükséges indító impulzusok az agysejtekben jönnek

létre. A fejmasszázs érintései ezeket az ingereket hozzák egyensúlyba, s így nem csupán az agyi keringést javítják, de a test egészének általános állapotát is. Dr. Wu mesterfokozatát (az orvosi diploma megszerzése utáni képzés és minősítés) Kína legelőkelőbb orvosi egyetemén - a pekingi Hagyományos Kínai Orvoslás Kínai Akadémiáján szerezte meg. Akupunktúra, Kínai orvosi masszázs és Qigong szakokra specializálódott. Egyesítette az orvostudomány elméletét saját szakértelmével és tapasztalataival, hogy kifejleszthessen egy egyedülálló fejmasszázs-módszert, amely a fej különböző területeire összpontosít. Dr Wu felfedezései nem csak a kínai orvosi szakmai körök, de a nagyközönség számára úgyszintén jelentősek. E könyv közzététele megnöveli a társadalmi érdeklődést ezen új fejlesztés iránt. Kivételes megtiszteltetésben van részem, hogy megismerhettem Dr. Wu, úgy orvostudományi, mint társadalmi

szinten kimagasló jelentőségű hozzájárulását. Dr. Wang Xue Tai 2000. március 24 Peking, Kína Dr. Wang Xue Tai világszerte elismert tudós az akupunktúra terén, továbbá az Akupunktúra- és Moxibuszciós Társaságok Világszövetségének Örökös Elnöke A FORDÍTÓ ELŐSZAVA Különleges könyvet tart kezében az olvasó, többszörösen is: A könyvnek magyar vonatkozása is van. Dr Wu Bin Jiang ugyanis 1990 elején Kínából Európába érkezvén, hazánkban kezdte meg külföldi gyógyító, tanító és szervező munkáját. Kanadába távozásáig (1998), hét közben Bécsben egy TCM magánklinikán, hétvégén pedig Budapesten gyógyított és tanított, eközben Magyarország adott otthont, családjának is. Hazánkban Ő volt az első kínai mester, aki Qigong-Taijit tanított, 1990-től kezdve. így a tanulni, betegséget megelőzni s gyógyulni vágyó magyar emberek ezrei, Dr. Wu tanítványai, betegei tapasztalhatták meg szakmai hozzáértését,

tiszta energiáit, kedvességét és segítőkészségét. Dr Wu mindmáig megtartotta és ápolja magyarországi kapcsolatait A könyv szakmai tartalmát és jelentőségét külön nem szükséges méltatnunk. A könyvben foglaltak gyakorlati felhasználhatóságát azonban -úgy gondoljuk - igen! Ugyanis a módszer egyszerűsége és letisztultsága rendkívüli kincs e szempontból. Bárki megtanulhatja, s alkalmazásával olcsón és igen hatékonyan szolgálhatja önmaga, családja és a környezetében élő személyek egészségét. Ám az otthoni, a családi alkalmazáson és a magánfelhasználáson túl, jó lehetőséget adnak Dr. Wu e könyvben közölt módszerei a hivatalos gyógyítók, a természetgyógyászok, a segítő foglalkozásúak, az ápolásban valamint a rekreációban dolgozók kezébe is. Azután ki tudja? A Dr Wu-féle fejmasszázs kezelési és önkezelési technikái, beleértve az itt közölt Qigong (ejtsd: Csí Kung) gyakorlatokat is, a jövőben

talán fontos szerepet tölthetnek be az emberek munkahelyi baleset- és betegségmegelőzésében, s eredményeik egyidejű javításában is. Ma és a közeljövőben e dolgok Magyarországon különösen fontosak lehetnek Mindezt saját tapasztalataim is alátámasztják, mivel az a szerencse ért, hogy 1990 óta ismerem Dr. Wu-t, s személyesen Tőle tanulhatok. A fejmasszázst gyógyítói munkámban évek óta alkalmazom, a kliensek egyöntetű megelégedésével kísérve. Tanítványaim és pácienseim között sok a diák és az egyetemi hallgató, hiszen például a Budapesti Műszaki Egyetemen évek óta tartok gyakorlást, és tanítom is a Qigong-Taiji-t, benne az itt közzétett arcmasszázs önkezelő változatával. De számos más rendezvényen, a Diákszigettől nyugdíjas klubokig, a legkülönbözőbb korosztályokhoz tartozó és a legkülönbözőbb foglalkozású és állapotú embereknek tartottam már bemutatókat és tanításokat. így a gyakorlatban is jól

lemérhettem, hogy igaz mindaz a pozitív hatás, amit ajánlott módszereiről a Szerző könyvében ír! Rendkívül megtisztelő, hogy Dr. Wu megbízásából, személyes útbaigazításai segítségével könyvét magyarra fordíthattam, s e módon is részem lehet tanításai, a Dr. Wu-féle fejmasszázs további hazai elterjedésében, eredményeinek mind szélesebb körben való további felhasználásában. A fordítás során törekedtem az érthetőségre, a szakszerűség egyidejű megtartása mellett. Ezért adtam meg a hagyományos kínai orvoslás magyarul elterjedt elnevezéseit is az angol, az orvosi latin, illetve kínai elnevezések és rövidítések mellett. Ám olyan röviden, amennyire ez csak lehetséges volt, hogy a szöveg egységét ne veszélyeztesse. A kínai fogalmak elnevezései a könyv angol nyelvű eredetijében a kínai kiejtés nyugati átírására szolgáló „pinyin" szabályai szerintiek. Ezt a fordítás során megtartottam A teljes

mértékben kínai (tehát nem angol-kínai) személynevek esetében a vezetéknév elöl áll, csakúgy, mint a magyar nyelv esetében, s ezt a fordításban is így adtam meg. Ezúton is köszönöm Dr. Bodor Gézának a lefordított anyag átnézését, javítását, tanácsait Végezetül engedtessék meg egy személyes információ közreadása is: e könyv fordítása és számítógépbe írása közben tapasztalt nehézségek leküzdésében is nagy segítségemre volt Dr. Wu fejmasszázsának önkezelő változata továbbá a Qigong-Taiji 15 gyakorlata. Tényleg működik! Gervai Miklós András okl. alternatív mozgás-, és masszázsterapeuta, Qigong-Taiji tanító BEVEZETÉS Amikor 1977-ben elvégeztem a középiskolát, éppen a kínai kulturális forradalom kellős közepén találtam magam. Minden egyetem bezárt, s a hallgatókat vidékre küldték további „munkagyakorlatra" Én Hebai tartománybeli kis szülőfalumba mentem vissza kínai orvoslást tanulni

nagybátyámtól. Egy napon megfáztam, és komoly fejfájás gyötört Egy idős orvos a klinikáról elvégzett rajtam egy tízperces fejmasszázst, és a fejfájás azonnal elmúlt. Rögtön az idős orvos mellé szegődtem gyakornoknak, hogy ezt a masszázsformát megtanulhassam. Az ő ük-nagyapja udvari orvos volt a késői Qing-dinasztia idején, és ezt a fejmasszázst a császári palotából hagyományozták rá Állítólag Xi Chi özvegy császárné különösen nagyra becsülte Kicsi An-t, az egyik eunuch-ot, aki minden reggel felkelés előtt masszírozta őt, különösen a fejét. Mikor a kulturális forradalom 1977-ben véget ért, s az egyetemek ismét megnyitották kapuikat, bekerültem a Heilongjiang-i Hagyományos Kínai Orvosi Egyetemre, ahol aztán orvosi diplomát (BSc fokozat) szereztem. 1985-ben felvételt nyertem a Hagyományos Kínai Orvoslás Kínai Akadémiájára Pekingben, ahol 1988-ban az MSc orvosi fokozatot szereztem meg (Qigong szakon, ejtsd: csí

kung). Ez volt az első gyógyászati Qigong mesterképző program Kínában, de a világon is. Az egyetemi és akadémiai tanulmányaim idején áttanulmányozott sok ősi fejmasszázs-leírás nyomán fejlesztettem ki alapvető elméletemet. A fejmasszázsba több különböző népi gyógyászati technikát is belefoglaltam: Shaolin, Er-Mei, Qigong és más Tuina technikákat. A hagyományos kínai orvoslás (Traditional Chinese Medicine, TCM) elméleti alapjait egyebek között a Yin-Yang elmélete, az Öt Elem tana és a meridiánok rendszere adják. A Wu-féle fejmasszázs (Dr Wus Head Massage, WHM) maga is ugyanezen alapokban gyökerezik. A hagyományos kínai gyógyászat alapja a szervezet veleszületett öngyógyító képességének serkentése és táplálása, a biológiai egyensúly és harmónia helyreállítása. Valamennyi gyógyászat abból az igényből fakad, hogy elkerülhessük a fájdalmat, a betegségnek és a korlátozottságnak gátat szabjunk, egészséges

és teljes életet élhessünk. A technológia fejlődésével és a számítógépek széleskörűen elterjedt alkalmazásával mind több ember él és dolgozik az iroda falai között. Ez, az úgynevezett „irodista" réteg a modern társadalom mind nagyobb hányadát teszi ki. Számítógép-programozók, titkárok és titkárnők, menedzserek, könyvelők, doktorok, jogászok, hogy csak néhányat említsünk a tipikus fehérgalléros szakmák közül. Úgy is mondhatnánk, hogy ez az „irodista" réteg a legveszélyeztetettebb, s ő adja a modern civilizáció legvalószínűbb áldozatainak körét. Például a rohanó, stresszes, városi élettel hozható kapcsolatba számos rendellenesség, mint egyebek között a szabálytalan bélmozgás, az álmatlanság is. Ha helyet akarunk változtatni, járás helyett manapság autózunk. Munkában számítógép előtt ülünk, otthon pedig a TV előtt Igen, a modern találmányok jól szolgálnak bennünket, ám

ugyanakkor éppen a számítógéppel, az autóval és az Internettel hozható összefüggésbe egy sor civilizációs betegség fellángolása, például a szédülés, az ingerlékenység, a fejfájás, a szemek kifáradása, a vállak elnehezülése és az álmatlanság. A lecsökkent fizikai erőkifejtés, valamint a nyak, a szem és az agy emellett egyidejűleg megnövekedett aktivitása is visszatükrözi azt a drámai mértékű, forradalmi változást, ami az elmúlt mintegy száz év alatt a modern társadalomban végbement. A kihívás, amellyel a gyorsan változó társadalom mindenképpen szembesít bennünket, az, hogy tudjuk-e természetes úton kezelni a modern civilizációból eredő betegségeket. Nos, a Wu-féle fejmasszázs kifejlesztése válasz a fentiekben vázolt problémákra. A világban fellelhető hagyományos, vagy modern masszázsokat tekintve egyaránt látható, hogy sohasem összpontosítottak az arcra és a fejre. Amíg az arc és a fejbőr területén

csupán néhány akupunktúrás/akupresszúrás pontot és masszázsfogást alkalmaztak, a fő hangsúly túlnyomórészt a törzsön és a négy végtagon maradt. A fejmasszázs elhanyagolása talán ahhoz a történelmi korszakokon átívelő tényhez köthető, hogy a munkaerőpiacon mindig a testi munka kapott túlnyomó szerepet (ha ugyan nem kizárólagosat). A modern munkaerőpiac szerkezete azonban már korántsem ilyen, hiszen a technológiai változások átalakították életmódunkat. A „fehérgalléros" munkások mostanság a nehéz fizikai tevékenység helyett élénk szellemi munkát folytatnak. Ráadásul e drámai változások csupán a legutóbbi mintegy ötven évben következtek be! Felesleges említenünk, hogy a fej és a nyak testünk fontos részei. A hagyományos kínai gyógyászat szerint: „A fej a tudatosság és az elme székhelye. Amennyiben a fej megdől, a látás csökken, és a tudatosság hiányt szenved. A fej az emberi test fővárosa, és

az összes Yin és Yang meridián egyesülése" Úgy a meridiánok, mint az akupunktúrás/akupresszúrás pontok sűrűbben helyezkednek el a fejen és az arcon. A meridiánok és a csatornácskák képezik az utakat, amelyekben a Qi és a vér az emberi testben áramlik; hálózatot alkotnak, és egységes egésszé kötik össze az arcot/fejet és a tes-tetAégtagokat. így aztán a fej és az arc bizonyos területei betegségeket, s azok lefolyásának dinamikáját tükrözhetik vissza. E területek masszírozásával elősegítjük a Qi és a vér áramlását a kapcsolódó meridiánokban és a hozzá tartozó szervekben is, kiegyensúlyozzuk a Yin és a Yang energiákat, így az e területekhez tartozó szerveket és végtagokat is kezeljük, s nem csupán a fej és az arc problémáit. Mindehhez járulékos előnyként társulnak az öregedési folyamat lassításával együtt járó kedvező kozmetikai hatások. A Wu-féle fejmasszázs elméleti alapjait „A Sárga

Császár Belgyógyászati Könyvé"-ben találhatjuk meg. Amint a „Csodás Sarokpont" című fejezetben írja, „az arc különböző területei a test különböző részeihez és végtagjaihoz tartoznak". A tanulmányozás és a gyakorlat elősegítése céljából megszerkesztettünk egy ábrát, a szerveknek és a végtagoknak „A Sárga Császár Belgyógyászati Könyvé"-ben leírtak szerinti, arcon való elhelyezkedéséről. (Lásd a 6-1 ábrát!) Őseink tapasztalataival alátámasztottakhoz további adalékként beillesztettük a lej- és a fülakupunktúra, a Shaolin és az Er-Mei pontnyomásos technikái, a Qigong és a hipnózis elméletét is. Kiterjedt ázsiai, európai és észak-amerikai klinikai és tanítási tapasztalatok biztosították az alapot a módszer további finomításához. így tejesedhettek ki a Wu-féle fejmasszázs útmutatásai az elmélet és a gyakorlat szintjein is. A meridián alapú fejmasszázstechnikák e teljes

rendszere most már képes hivatását betölteni egy elhanyagolt, ám igen fontos terület masszírozásában A Wu-féle fejmasszázs közvetlenül a fej, az arc és a nyak tartományait ingerli, s így nyugtató és csillapító hatást vált ki, és kiegyensúlyozza a Yin és a Yang energiákat. Ezáltal kiváló gyógyító eredményeket érhetünk el olyan civilizációs betegségekben, amelyek a fejen és a nyakon jelennek meg, emellett kedvezően hat a külsőnkre, továbbá meghosszabbítja várható élettartamunkat. A Wu-féle fejmasszázsban ingerelt pontokat és területeket az akupunk-tőrök is széleskörűen felhasználják. Számos betegséget kezelnek sikeresen, mint például az idegrendszeri, a légzőszervi, a mozgásszervi, a szív- és érrendszeri, valamint az emésztőrendszeri, a húgyúti, az érzékszervi és a nőgyógyászati megbetegedéseket. Közöttük is talán a legfígyelemreméltóbbak az agy különféle sérüléseiből eredő következmények,

mint például az agyvérzés, az agyhártyagyulladás és az agyembólia. Több mint tíz év telt el, amióta 1993-ban, Japánban a Harmadik Aku-punktúrás és Moxibuszciós Világkonferencián bemutattuk a Wu-féle fejmasszázst. Az ázsiai, európai és észak-amerikai klinikai megfigyelések bebizonyították, hogy a módszer könnyen megtanulható, hatékony, és mellékhatások nélkül való. Szükséges azonban, hogy mindenki megértse: egészségéért a végső felelősséget, önállóan, ki-ki maga viseli. A Wu-féle fejmasszázs és általában a kínai gyógyászat hatékonyságát megnövelhetjük, ha odafigyelünk táplálkozási, alvási és pihenési szokásainkra, a munkához való viszonyunkra és a testgyakorlásra. Mindezek elkerülhetetlenül befolyásolják, hogy milyen sikeresen tudjuk helyreállítani és megerősíteni testünk és életünk természettel való harmóniáját. A Wu-féle fejmasszázs alapelvéhez tartozik, hogy ne várjuk be a betegség

megérkezését. A megelőzés kulcsszerepet játszik, amint a kínai gyógyászatban általában is. Jelen hiteles útmutató mély megértést ad az olvasónak a fej és a nyak kínai masszírozásáról, e különleges és ősi gyógyítási rendszerről. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Különös köszönetemet szeretném kifejezni számos személynek, akik e könyv írásában tanácsaikkal és útbaigazításaikkal segítségemre voltak. Őszinte hálámat és köszönetemet szeretném kifejezni Dr Wang Xue Tai-nak, Zhang Jin professzornak és Dr. Adam Chen-nek, elméleti tanácsaikért Úgyszintén köszönöm Xia Ming-nek, Li Qi Wen-nek, Yu Hong-nak, James Huang-nak, Mona Bolton-nak, John Li-nek és Vincent Pratchett-nek, hogy nagyban segítségemre voltak a kutatómunkában, gépelésben és e könyv grafikai tervezésében. Köszönet Maggie Cheung-nek és Chang Pei-Ling-nek a nyomdai korrekciós munkájukért. A belső és szabad téri fotók Robert Liew és Robert Lowe

munkáját dicsérik Különleges köszönetet mondok Feleségemnek, Dr. Zhang Yi Liang-nak, úgy a kutatómunkában nyújtott folyamatos támogatásért, mint a háttérben tett erőfeszítéseiért. Az ő hozzájárulásuk nélkül ez a könyv nem készülhetett volna el. Dr. Wu Bin Jiang The Ontario College of Traditional Chinese Medicine 145 Sheppard Ave. E Suite 201 Toronto, Ontario Canada M2N 3A7 Tel: 416-222-3667 Fax: 416-646-3667 HITVALLÁS Küldetésemnek tekintem, hogy a Wu-féle fejmasszázst a világ számára bemutassam és tanítsam. A hitvallás megfogalmazása mindig komoly feladat, mivel a tárgy meghatározásán túl egyúttal mércét is felállítunk, amihez végül vállalkozásunk sikerét is viszonyíthatjuk. A komolyság mindazonáltal nem jelent bonyolultságot is egyben, ellenkezőleg: őszinteséget jelent. Az őszinteségből egyszerűség következik, s ebből a csendes egyszerűségből fakad a tisztaság. Orvos vagyok és tanár, így életem

középpontjában, munkám terén az áll, hogy gyógyítsak és tanítsak. Kit? Bárkit, aki komolyan érdeklődik, veszi magának az időt és fáradságot, hogy kopogtasson az ajtómon. Az orvos elsődleges küldetése az egészség megőrzése és helyreállítása, ám az egészségőrzés és a gyógyítás nyugati és keleti koncepciója nagyban különböznek egymástól. Nyugaton az orvos, aki egy rettenetes betegséget gyógyít, nagy orvosnak számít. Kínában viszont az számít a legjobb orvosnak, akinek a „betege" egyáltalán nem betegszik meg! Orvossá válása során a nyugati és a hagyományos kínai orvoslás (TCM) doktora számára azonban mégis van egy közös pont: mindkettőhöz évekig tartó, elmélyült tanulás szükséges. A Wu-féle fejmasszázst (WHM) a hagyományos kínai gyógyászati tudásom alapján állítottam össze, klasszikus kínai gyógyászati szövegek tanulmányozása és kutatása után. A kínai gyógyászatot nem egyszerű

tanulmányozni, már csak hosszú történelme és különleges szóhasználata miatt sem. Nos, amit sok éve akadémiai és tudományos törekvésként kezdtem el, mára klinikai tanulmányok során tökéletesedett rendszerré lett, s eredményezett egy elmélyült, ám mégis könnyen megtanulható, öregedést lassító, holisztikus terápiát. A teljes Wu-féle fejmasszázs (WHM) hatvan részből áll, mely részeket lépéseknek, mozdulatoknak fogjuk nevezni. Jóllehet a gyógyítást megtanulni bonyolult folyamat, de az egészségre vigyázni és azt helyreállítani mégsem az. A gyerekek, amikor megsérülnek, ösztönösen is dörzsölik és dajkálják a fájó területet Ahogy könnyeik folynak, letörlik azokat, és kezükbe temetik arcukat, fogják fejüket. A szülők pedig gyakran egy csókkal és öleléssel vigasztalják gyermeküket. így tehát a gyógyításra már az élet első napjaitól, mint valami nagyon személyesre, természetesre és egyszerűre

tekinthetünk. S mindez egy érintéssel kezdődik. A fej gyógyászatbeli és egészségügyi szerepét nem lehet eléggé hangsúlyozni. A testen legfelsőbb, s középponti helyzetet foglal el, és a minden egyes személyre jellemző tudati, lelki és fizikai egyedi sajátosságok székhelye is egyben. Azt mondhatnánk, hogy a Wu-féle fejmasszázs nem egyszerűen a fej masszírozása, hanem a teljes test egészségének javítása, mégpedig á fej, mint kulcs használata által. E könyv célja és szándéka kettős. Egyrészt körvonalazni igyekszik a terápia mögött meghúzódó elméleti és tudományos elveket, hogy így egyben referenciaforrásként is szerepelhessen. Másrészt, és ez talán még lényegesebb, hogy a Wu-féle fejmasszázs tanulásához és alkalmazásához gyakorlati kézikönyvként szolgálhasson az olvasó számára. A hagyományos kínai gyógyászat vagy a masszázs iránti őszinte érdeklődéssel felvértezve az olvasó szinte azonnal

alkalmazni kezdheti ismeretségi körében, vagy akár nyilvánosan is ezt az általános célú természetgyógyászati eljárást. Hivatásos végzettséget iskolánk 60 órás elméleti és klinikai gyakorlatot adó tanfolyamán lehet szerezni A gyógyító személy legfőbb jellemzője elsősorban talán nem is az, hogy mennyi elméleti ismeretet halmozott fel, hanem az, hogy hogyan nyúl pácienséhez, milyen az érintése. AWu-féle fejmasszázs teljes folyamatát olyan pontosan követve, amennyire csak lehet, az idők során természetes úton juthatunk a mélyben meghúzódó alapelvek mind teljesebb megértéséhez. A hagyományos kínai gyógyászat szerint az energia igazán sohasem szűnik meg, hanem átalakul valami mássá, s így egy befejezés gyakran, egyben valami másnak a kezdetét is jelenti. Abban a pillanatban, amikor az olvasó alkalmazni kezdi a Wu-féle fejmasszázst, az én küldetésem, a tanítás, befejeződött. Ám a tanítás ily módon egyben

gyógyítássá is válik Hiszen remélhető, hogy e ponton, ahol az én küldetésem beteljesedett, az olvasóé éppen csak elkezdődik. Az egészség, tehát, egy egyszerű érintéssel indul. * *Megj: A kínai gondolkodásmód jellegzetes mélysége és többszörös érteimezbetősége mutatkozik meg e gondolatban is! Az „egyszerű érintés" kifejezés itt nyilvánvalóan a masszázsmozdulatokat jelent i, de egyben utalásként is értelmezhető a tanítási folyamat, majd az azt követő, s az abbólfolyó tanítványi gyógyító munka érintkezésére is. E két dolog szerves egysége pedig ismét nem más mint a Yin és a Yang alkotta Legfelsőbb Egység, a Taiji. (A ford) I. RÉSZ A WU-FÉLE FEJMASSZÁZS ELMÉLETE (A Tűz kínai írásjele) 1. FEJEZET A hagyományos kínai gyógyászat alapjai A Wu-féle fejmasszázs megértéséhez szükséges, hogy legalább főbb vonalaiban megértsük a hagyományos kínai gyógyászat (TCM, Traditional Chinese Medicine)

alapjait. A kínai gyógyászat egy több mint 3000 éve kifejlődött gyógyászati rendszer, amely mélységes filozófián és gazdag tapasztalati hagyományokon alapszik. Rendkívül kifinomult gyakorlata, módszereinek egész rendszere fejlődött ki a betegségek kezelésére, és az egészség, a jó közérzet biztosítására. E módszerek közé tartozik az akupunktúra, a gyógynövény-gyógyászat, a masszázs, a táplálkozástan, a mozgásos és nyugalmi gyakorlatok (Qigong, Taiji és belső gyakorlatok). A Huang Di Nei Jing („A Sárga Császár Belgyógyászati Könyve"), amely az i. e III században íródott, s még régebben keletkezett anyagokat is tartalmaz, írja le a Yin-Yang és az Öt Elem elméletét. Ez az ősi szöveg az egyik legkorábbi, amely megemlíti a fejmasszázst, mint az egész test kezelésének lehetséges módját. A YIN-YANG ÉS AZ ÖT ELEM ELMÉLETE A Yin-Yang és az Öt Elem elmélete az ősi Kínából származik, s a természet

megfigyeléséből és annak módszertanából ered. A Yin-Yang és az Öt Elem tana alkotta az ősi kínai világfelfogást, ami alapján értelmezték a természetet, s ez az ősi kínai materializmus és dialektika. Ez a két elmélet hatalmas befolyással volt az ősi kínai tudomány különböző ágaira, egyebek között a csillagászatra, a meteorológiára, a biológiára, a kémiára, a gyógyászatra, és a többi tudományterületre is. Mi több, e tudományágak magukba is fogadták e tanokat, s a további tudományos fejlődés alapjaivá tették azokat. A hagyományos kínai gyógyászat egyike e tudományágaknak Az ősi Kína gyógyító szakemberei főként ezt a két elméletet alkalmazták az emberi test és a természet teljes összefüggésrendszerének, a szervezet, a fiziológiai működések és a betegség folyamatainak értelmezésére, a diagnózis valamint a kezelés meghatározására. A Yin-Yang A régiek szerint az anyagi világ Yin-Qi és Yang-Qi

ellentéteinek mozgásából keletkezett és fejlődött ki. A Yin és Yang nem csupán a természet ellentétes anyagi erőit képviseli, de általános értelemben, minden dolog két ellentétes, egymással szembenálló vonatkozását is. Ezen ősi felfogás szerint Yin és Yang kölcsönhatásával összhangban az anyagi világ is folyamatosan keletkezik, fejlődik, és változik. Tekintettel arra, hogy minden felosztható két ellentétes részre, a Yin-Yang felfogást a dualitás kifejtésére alkalmazták. így mutatták meg, hogy az ellentétek szembenállása, kölcsönössége és néha szintézise, Yin és Yang árapálya minden dolog legbelsőbb, elválaszthatatlan, „beépített" tulajdonsága. A Yin-Yang elmélet szerint a világ teljes egész, az egymással ellentétes Yin és Yang egységének folyománya. Az ellentétek mozgása a felelős a világmindenségben bekövetkező változásokért Yin és Yang képviseli az egymással ellentétes és egymással

kölcsönösen kapcsolatban álló dolgokat. A gyors, kifelé ható, felemelkedő mozzanat, a meleg, a hő és a fényesség Yang természetűek. A nyugalom, a befelé ható, az alászálló mozzanat, a hűvösség, a lassúság a Yinhez tartozik. A Yin és Yang gyógyászati jelentőségét tekintve a kezdeményező, a melegítő, az izgató és az ehhez hasonló hatással rendelkező dolgok Yang jellegűek; míg a sűrítő, a nedvesítő, a visszatartó és az ezekhez hasonló hatásokért felelős dolgok Yin jellegűek. Yin és Yang sohasem abszolút jellemzők, hanem mindig viszonylagosak. A viszonylagosságot Yin és Yang átalakulása tartja fenn. Ez abban mutatkozik meg, hogy kivétel nélkül minden felosztható Yin-re és Yang-ra. Például a nappal Yang és az éjszaka Yin A betegségek és más bajok kezelése esetén a kínai gyógyászatban a gyökér oknak mindig a Yin és Yang közötti diszharmóniát tartjuk. Az alapvető terápiás elv pedig a Yin és Yang közötti

egyensúly visszaállítása, kettejük közül a hiányos serkentése, s a túltengő csökkentése. A Yin-Yang elmélet vezeti a kezelést, ez alapján határozzuk meg a gyógyítás elvét, és összegezzük a szükséges gyógyszerek tulajdonságait. Az Öt Elem elmélete A Yin-Yang elmélethez hasonlóan az Öt Elem tana is beépült a hagyományos kínai gyógyászatba. Az Öt Elem tana szerint a fa, a tűz, a föld, a fém és a víz a legalapvetőbb és legfontosabb lényegiségek. Mozgásuk és változásaik alkotják az anyagi világot. Az Öt Elem elmélete szerint világunkban minden ennek az öt alapvető lényegiségnek a mozgása, valamint a köztük lévő kölcsönös serkentő és kölcsönös korlátozó hatások szerint alakul. Semmi sincs, ami elszigetelten és mozdulatlanul létezhetne, minden eme öt elem szüntelen mozgása által fenntartott dinamikus egyensúlyban van. Az Öt Elem elmélete minden dolog megalkotott formájának, létezésének, mozgásának

és változásának összefoglalása. A fa tulajdonsága jellemez minden mozgásba lendülő, burjánzóan növekvő dolgot. Minden meleggel, forrósággal és emelkedéssel jellemezhető dolog a tűz elemnek felel meg. A létrehozó, átalakító, hordozó (értsd: megtartó) és elfogadó mozzanat a föld elemhez tartozik. A megtisztulás, a leszállás és az összehúzódás a fém jellemzője. Végül valamennyi dolog, ami hideg, hűvös, nedves, süllyed, a víznek felel meg. Mind a tizenkét létfontosságú szerv az emberi testben, úgy a hat Yin szerv (zang): szív, a szívburok (pericardium), a máj, a vese, a tüdő, és a lép; mint a hat Yang szerv (fú): a gyomor, a vastagbél, a vékonybél, a hólyag, az epe-hólyag, és a hármas melegítő (sanjiao), az egyik elemmel jellemezhető. AZ ÉLTETŐ LÉNYEGISÉGEK A hagyományos kínai gyógyászatban elterjedten hivatkozunk számos, a testben található éltető lényegiségre, s gyakran dolgozunk is velük. A

következőkben ezeket a lényegiségeket írjuk le röviden A Qi, a vér és a testnedvek A Qi a testben folyamatosan áramló éltető erő. A testnedvek a testben szokásosan jelenlévő vízszerű folyadékok. Amennyiben egymáshoz való kölcsönös viszonyuk szerint osztályozzuk ezeket, a Qi serkentő és melegítő hatású, így Yang jellegű, míg a vér és a testnedvek folyadék-természetűek, táplálnak és nedvesítenek, s ezért Yin jellegűek. A szövetek és szervek, köztük a tizenkét létfontosságú belső szerv (a hozzájuk tartozó meridiánokkal együtt) élettani működéséhez szükséges energia a Qi-ből, a vérből, és a testnedvekből származik. Az emberi testben zajló egészséges anyagcsere-folyamat a szövetek és szervek normális élettani működésének függvénye. Ugyanígy, kórtanilag is vizsgálva a folyamatokat szoros kapcsolat mutatkozik a szövetek és szervek normálistól eltérő működése és a betegségek megjelenése között.

így tehát a szövetek és szervek helyes működésének, s ezáltal a teljes test egészségének fenntartása szempontjából talán legfontosabb szerepet játszó tényezőknek a hagyományos kínai gyógyászatban éppen a Qi-t, a vért és a testnedveket tartjuk. 5 A Qi A test Qi-je három forrásból ered: a születés előtti jing-ből (ejtsd: csing) (élet lényege, mag), amit a szülők örökítenek át, továbbá az elfogyasztott ételekből és a tiszta Qi-ből (levegő). A Qi tehát e három dologból áll össze, a belső szervek működése során. A születés előtti jing csak a vese-jing működése függvényében képes teljesen hatékony lenni; a vízben és a gabonában jelen lévő finom tápanyagokat csak a lép és a gyomor szállító és emésztő funkciói segítségével tudjuk szervezetünkbe bejuttatni és felszívni. A tiszta Qi (a levegő) a tüdő által lélegezhető be. A Qi bennünk a vese, a gyomor, a lép és a tüdő élettani működése

által alakul ki A Qi csak akkor keletkezhet megfelelően, ha a vese, a lép, a gyomor, a tüdő és a többi belső szerv élettanilag helyesen és harmonikusan működik. Amennyiben ezek a funkciók eltérnek a megszokottól, kóros változás lép fel, mint például a Qi-hiány és egyebek. A Qi kialakulásában a lép és a gyomor szállító és emésztő funkciói fontos szerepet töltenek be. Ennek oka az, hogy a test működési képességének megőrzése a megszületés után már a tápláléktól függ. A testnek az elfogyasztott élelemből való táplálékfelvevő képessége a lép és a gyomor befogadó, továbbító, és emésztő működésének függvénye, s az ételt így tudjuk megemészteni és felszívni. A jing az ételben található tápláléktól függ. A Qi összetevőinek elhelyezkedése és funkciója szerint osztályozható. Születés előtti Qi A jing-ből képződik, és a vesében tárolódik. Az öröklött dolgoktól függ, hogy virágzik-e vagy

sem; és kapcsolatban áll a táplálékból kinyert finomanyag továbbításának és emésztésének gyomor/lép funkcióival. A Hármas Melegítő (Sanjiao) útján áramlik a testben Fő feladata a test növekedésének és fejlődésének elősegítése, és a különböző szövetek és szervek melegítése és élénkítése. Mellkasi Qi A mellkasban tárolódik. A tüdő által beszívott tiszta Qi-ből (levegő) valamint a lép és a gyomor által szállított és emésztett táplálékból kinyert finom anyagból áll össze. A légzőrendszeren áthaladva elősegíti a légzést, és a Qi-nek a Szív meridiánba való betódulásával serkenti a Qi és a vér keringését. Táplálék Qi A vérrel együtt áramlik a meridiánokon. Yin természetű A táplálékból származik, és a finomított táplálék lényegi részéből vonódik ki. Táplálja a testet, és a vérképzésért íélel 6 Védő Qi Ez a Qi a meridiánokon kívül áramlik. Yang természetű, és a

feldolgozott táplálékból vonódik ki Erős, aktív, és gyorsan mozog. Védelmezi a testfelszínt, és megakadályozza a külső ártalmas hatások testbe való bejutását a szervek és az izmok, a bőr és a haj és más szervek táplálásával; a bőr és az izmok közötti kapcsolódás megnyitásának, illetve elzárásának szabályozásával és vezérlésével; valamint a testhőmérséklet verejtékképződés által történő viszonylag állandó értéken tartásával. A vér A vér a testet alkotó egyik legalapvetőbb lényegiség. Az érrendszerben keringve a vér szállítja a tápanyagokat a sejtekhez. A vér leginkább a táplálék Qi-ből és a testnedvekből áll Mivel a tápanyagok és a testnedvek egyaránt a tápláléknak a gyomor és a lép által megemésztett és felszívott finomanyagi részéből származnak; a gyomor és a lép a Qi és a vér forrása. A vér a táplálék Qi és a tüdő működése folytán képződik. Összességében a

táplálék Qi és a testnedvek adják a vérképzés alapját. Mivel mind a táplálék Qi, mind a testnedvek a táplálék finomított részéből származnak; így az, hogy az étel tápértékben gazdag-e, vagy sem; s hogy a lép és a gyomor szállító és emésztő funkciói erősek-e, avagy sem, a vérképzésre közvetlenül hatnak. Elhúzódó tápanyaghiány, vagy a gyomor és a lép szállító és emésztő funkcióinak tartós diszharmóniája hiányos vérképzéshez vezethetnek. Kapcsolat van továbbá a jing és a vér között is. A jinget a vese tárolja, a vért pedig a máj Amennyiben a vese életerőben bővelkedik, a máj jól táplált lesz és vérben gazdag; ha a máj elegendő vért tárol, a vese elegendő életerővel fog rendelkezni. Ezért „a jing és a vér egyazon forrásból ered" A vér táplálja és nedvesíti a teljes testet. A véredényekben kering, és eljut a belső szervekbe valamint a bőrbe, az izmokba, az inakba és a csontokba;

folyamatosan táplálja és nedvesíti a zsigereket, a szöveteket és a szerveket, s így tartja normál szinten az élettani működéseket. A vér természete szerint Yin, és a nyugalommal van kapcsolatban. A vérkeringést a Qi serkentő és féken tartó hatása közötti egyensúly és összhang szabályozza. A testnedvek A testnedvek elnevezés magába foglalja a különböző zsigerekben, szövetekben és szervekben lévő folyadékokat és a szokásos váladékokat (mint például a gyomornedv, a bélnyálka, az orrváladék és a könnyek). A testnedvek alapvetően fontosak az élethez 7 A jin (ejtsd: tyin) tiszta és híg, míg a ye (ejtsd: je) zavaros és sűrű folyadék. A két fő testfolyadék: a jin és a ye a táplálékból erednek, és a lép valamint a gyomor szállító és emésztő funkciójától függenek. A testnedvek a táplálékból származnak. A gyomorban keletkeznek az ételből kiválasztott finomanyagból, majd a vékonybél választja külön a

tiszta tápanyagot a zavaros anyagból, és szállítja azt felfelé a léphez. A testnedvek szétosztásáról és kiválasztásáról főként a lép szállító, a tüdő és a vese szétoszlató és leszállító hatása, illetve a Hármas Melegítő szétosztó működése gondoskodik. A testnedvek nedvesítenek és táplálnak. Szétosztanak a testfelszínen, nedvesítik a testszőrzetet és az izmokat. Elárasztják a szemet, az orrot, az ajkat és más szerveket; átitatják, átjárják a vért, s hozzájárulnak a vér tápláló és kiegyenlítő hatásához. Elárasztják a szöveteket és a szerveket, s nedvesítik és táplálják a zsigerek szerveit és szöveteit; s végül a csontvelőt, a gerincvelőt és az agyat. A MERIDIÁNOK A meridiánok elmélete magába foglalja egészséges élettani működésüket, kórtani elváltozásaikat, és e szervekkel való kölcsönhatásaikat. A meridiánokban kering a Qi és a vér a testben, s általuk állnak kölcsönös

kapcsolatban egymással a belső szervek és a végtagok. A legtöbb meridián (jing* (ejtsd: tying)) a test mélyén halad, míg járulékos vezetékeik (luo) a test felszíni részén futnak, s néhány közülük a testfelszínen is megmutatkozik. A tizenkét szabályos meridián A meridiánokat szabályos és különleges meridiánok csoportjaira osztjuk. Tizenkét szabályos meridián létezik. Közülük 3 pár Yin és 3 pár Yang meridián a kézen, s ugyanennyi a lábon fut Ezek a Qi és a vér testbeli keringésének fő útvonalai. E 12 meridián mindegyike összekapcsolódik a 12 létfontosságú belső szerv egyikével. A nyolc különleges meridián szabályozza a tizenkét szabályos meridiánt A meridián-elmélet szerint az ín-izom meridiánok rendszerében rekedhet meg, gyűlik össze, szóródik szét és kapcsolódik össze a Qi az inakkal, az izompólyával, az izmokkal és az ízületekkel, csakúgy, mint a tizenkét me* A meridiánt, magyarul vezetéket jelentő

jing szó jelentése és kínai írásjele is teljesen különbözik a hasonlóan ejtendő, azonos pinyin átírású, s korábban említett, életlényeget, esszenciát, magot jelentő jing szóétól! (A ford.) 8 ridiánhoz csatlakozó részekkel. így ezeket ín-izom meridiánoknak nevezik Összekötik a négy végtagot és a különböző szöveteket, és a tizenkét meridián aktivitását vezérlik a testfelszínen, és ahol a meridián Qi szétosztódik. A bőrt feloszthatjuk tizenkét részre, amelyek megfelelnek a tizenkét meridiánnak Ezeket „a meridiánok tizenkét bőrterületé"-nek nevezzük. A tizenkét meridián a test két oldalán szimmetrikusan helyezkedik el, és a felső, illetve az alsó végtag testközépi (medialis), vagy a középtől oldalra eső (lateralis) felületén halad. Mindegyik meridián egy-egy zang (Yin, ejtsd: cang), vagy fu (Yang) szervhez tartozik. így mind a tizenkét meridián neve tartalmazza, hogy az adott meridián kézhez vagy

lábhoz, s hogy Yin vagy Yang szervhez tartozik-e. A nyolc különleges meridián Nyolc különleges, vagy szabálytalan meridián létezik. így nevezzük együttesen a Kormányzó, a Befogadó, a Stratégiai, az Öv-, a Yang mozgató, a Yin mozgató, A Yang összekötő, és a Yin összekötő meridiánokat. Azért nevezzük így e vezetékeket, mert nem olyan szabályosan rendeződnek el a testen, mint a tizenként szabályos meridián; nem kapcsolódnak közvetlenül egyetlen belső szervhez sem, és különböznek a tizenkét meridiántól. E meridiánok erősítik a tizenkét szabályos meridián kapcsolatát, összekapcsolják az összes Yin és Yang meridiánt, vezérlik az összes meridiánt, összekötik a hasi-deréki tájékon a meridiánokat, akadálymentesítik a test alsó és felső részét, és átöblítik a három Yin és a három Yang meridiánt. Szabályozzák továbbá a Qi-t és a vért a tizenkét meridiánban Összegzés Összegezve, a Wu-féle

fejmasszázs megtanulása és alkalmazása megköveteli a kezelő személytől, hogy általános szinten megértse a hagyományos kínai gyógyászat filozófiáját, alapjait és a test energetikai rendszerének működését. A Eöldnek folyói és tengeráramlatai vannak, amelyek feltérképezéséhez és a tájékozódáshoz meridián-vonalakat használunk. A kínaiak az emberi létezésre tekintenek hasonlóan A testben csatornák vannak, amelyekben áramlik az életet adó Qi. Ezeket is meridiánnak hívjuk, és arról a szervről nevezzük el őket, amelyekkel különleges kapcsolatban állnak. Tizenkét meridián van, amelyek összekapcsolódnak, és együttműködnek. Amerre a felszínen elhaladnak, üregeiknél és pontjaiknál befolyásolhatóak. E számozott pontokat akupunktúra pontoknak nevezzük Az energia a legalacsonyobb sorszámú ponttól a legmagasabb felé folyik. 9 A kínaiak a testet Yinre és Yangra osztják. A Yang (aktív) az, amit a napfény közvetlenül

elér, s hasonlóan a Yin (passzív) az, amit a napfény közvetlenül nem ér el. Ezért a meridiánok Yin és Yang természetűek, valamint felső és alsó végtagiak. Ha egy személy karjait felemelve áll, a Yang energiák áramlási iránya: fentről le, s a Yin energiáké: lentről fel. Míg a folyók általában különállóak, a test energiafolyamai egyiktől a másikig, folyamatosan és rendszerszerűen áramlanak. A nap huszonnégy órája alatt az energia az összes meridiánon áthalad, és háromszor megkerüli a testet. E napi körfolyamat során minden meridiánnak van egy kétórás maximális és egy kétórás minimális befolyási ideje. A tizenkét szabályos meridián mellett a Wu-féle fejmasszázsban szerepet kap két különleges meridián is. Ezek a Ren (Befogadó), és a Du (Kormányzó) meridiánok Ezek különböznek a szabályos meridiánoktól, mivel nem előzik meg, vagy követik egymást. Mindkettő a gáttól indul; elöl, illetve hátul emelkedik

fel, és az egymáson való átáramlás után fejezik be körfolyamatukat. (L az l-l ábrát!) l-l. ábra: A kéz és a láb meridiánjai 11 2. FEJEZET A fej, az arc és a nyak meridiánjainak lefutása E fejezetben áttekintjük a meridiánok testen való lefutását, különös figyelemmel a fejjel, és az arccal szoros kapcsolatban lévő pontokra. A KÉZ-YANGMING VASTAGBÉL MERIDIÁNJÁNAK LEFUTÁSA 1.) A Kéz-Yangming Vastagbél meridiánja a mutatóujj hegyén kezdődik (Shangyang, LI 1, Vab 1). 2.) Ezután felmegy a váll legmagasabb pontjára (Jianyu LI 15, Vab 15). 3.) Majd a vállcsúcs (acromion) elülső határán halad végig. 4.) Felmegy a 7. nyakcsigolyához (ami a kínai gyógyászatban rendkívül fontos pont, mivel a három kéz-yang meridián és a három láb-yang meridián összefolyási pontjának tekintik (Dazhui (GV (Du) 14, Kor 14). 5) Aztán leereszkedik a Quepen (ST 12, Gy 12) ponthoz a kulcscsont feletti árokhoz (ez egyben a pont kínai nevének

magyar jelentése is, latinul fossa supraclavicularis). 6.) Egyik ága a Quepen (ST 12, Gy 12) pontból indul, és felfut a nyakon 7.) Azután áthalad az arcon 8.) Belép az alsó fogínybe 9.) Azután visszafordul a felsőajaklioz, és az ajakbarázdánál keresztezi az ellenkező oldali meridiánt E ponttól kezdve a bal oldali meridián az arc jobb oldalát, a jobb oldali meridián az arc bal oldalát szeli át, az orrlyuk pereme melletti Yingxiang (LI 20, Vab 20) pontig. E pontnál a Kéz-Yangming Vastagbél meridiánja a Láb-Yangming Gyomor meridiánjához csatlakozik. 2-1. ábra: A Kéz-Yangming Vastagbél meridiánjának lefutása 15 A LÁB-YANGMING GYOMOR MERIDIÁNJÁNAK LEFUTÁSA 1.) A Láb-Yangming Gyomor oldalán kezdődik. 2.) Azután felemelkedik az találkozik a Láb-Taiyang 3) Lefelé fordul az orr oldala 4.) Belép a felső fogínybe 5) Újból a felszínre lépve 6.) Azután leszáll, s találkozik a mentolabialis peremnél Bef 24). 7.) Ezután oldalt-hátra

halad az (St 5, Gy 5) ponthoz. meridiánja az orrszárny orrnyereghez, ahol Hólyag meridiánjával. mentén. megkerüli az ajkakat. Ren (Bef) meridiánnal a Chengjiang (CV (Ren) 24, orca alsó felén a Daying 8.) Az állkapocs szegleténél kanyarodik Jiache (ST 6, Gy 6). 9) Ezután felemelkedik a fül előtt, és keresztezi a Láb-Shaoyang Epehó-lyag meridiánjának Shangguan (GB 3, EH 3) pontját. 10.) Azután követi az elülső hajhatár vonalát. 11.) Amíg eléri a homlokot. 12.) Az arci ág előtűnik a Daying (ST 5, Gy 5) pont előtt, lefelé halad a Renying (ST 9, Gy 9) pontig. Ettől a torok mentén megy. 13) Ezután belép a kulcscsont supraclavicularis). 14.) A lábon futó ága a lábháton 42, Gy 42) pontra, és egyik közép felé eső oldalán összekapcsolódik a Lép-hasnyálmirigy 2-2. ábra: A Láb-Yangming lefutása feletti árokba (fossa felmegy a Chongyang (ST ága a nagylábujj hegyének végződik, ahol Láb-Taiyin meridiánjával. Gyomor meridiánjának

17 A KÉZ-TAIYANG VÉKONYBÉL MERIDIÁNJÁNAK LEFUTÁSA 1.) A Kéz-Taiyang Vékonybél meridiánja a kisujj végének orsócsont felőli (ulnaris) oldalán kezdődik 2.) Folytatódik felfelé, a vállízülethez 3.) Azután kört ír le a lapocka körül 4.) Még találkozik a Dazhui (GV (Du) 14, Kor 14) ponttal is a váll felső részén 5) Azután lefelé fordul a kulcscsont feletti árokhoz. 6.) Egy ága a kulcscsont feletti árokból felfelé indul a nyakon 7.) Elér az orcához, 8.) a külső szemzughoz, 9) és belép a fülbe. 10.) Az orcától induló ága felfelé halad a szemüreg alatti tartományhoz és tovább az orr oldalához Azután eléri a belső szemzugot, hogy csatlakozhasson a Láb-Taiyang Hólyag meridiánjához. 2-3. ábra: A Kéz-Taiyang Vékonybél meridiánjának lefutása 19 A LÁB-TAIYANG HÓLYAG MERIDIÁNJÁNAK LEFUTÁSA 1.) A Láb-Taiyang Hólyag meridiánja a belső szemzugnál kezdődik 2.) Felemelkedik a homlokhoz 3.) Azután csatlakozik a Du

meridiánhoz a fejtetőn 4.) A fejtetőtől ered egy ága, és felfelé halad a halántékhoz. 5.) A meridián közvetlen ága belép az agyba, és kommunikál vele. 6.) Aztán felszínre lép, és két ágra oszlik. Az egyik ága leszáll a nyakszirt mentén. 7.) Lefelé halad a lapocka tartományának testközép felé eső részén, párhuzamosan a gerincoszloppal. 8.) A másik ága egyenesen lefelé halad a lapocka testközép felé eső határán. 9.) Eléri a kislábujj végének külső oldal felé eső részét, és összekapcsolódik a Láb-Shaoyin Vese meridiánjával. 2-4. ábra: A Láb-Taiyang Hólyag meridiánjának lefutása B 1, H 1 21 A KÉZ-SHAOYANG SANJIAO (HÁRMAS MELEGÍTŐ) MERIDIÁNJÁNAK LEFUTÁSA 1.) A Kéz-Shaoyang Sanjiao (Hármas Melegítő) meridiánja a gyűrűsujj hegyén ered (Guanchong, SJ 1, HM 1). 2.) Azután a karon felfelé halad, mígnem eléri a váll területét. 3.) Ott keresztezi a Láb-Shaoyang Epehólyag meridiánját, és áthalad

mögötte. 4.) Azután kanyarodik a kulcscsont feletti árokhoz 5) Egy ága a mellkasról ered, és felfelé fut. 6.) Felszínre lép a kulcscsont feletti árokból 7.) Onnan felemelkedik a nyakhoz 8.) A fül hátulsó határa mögött halad felfelé 9) Folytatódik tovább az elülső hajvonal szegletéhez. 10.) Innen lefelé fut az orcához, és a szemüreg alatti területen végződik. 11.) A fülkagylói ág a fülkagyló mögötti területen ered, és belép a fülbe. 12.) Eléri a külső szemzugot, ott összekapcsolódik a Láb-Shaoyang Epehólyag meridiánjával. 2-5. ábra: A Kéz-Shaoyang Sanjiao (Hármas Melegítő) meridiánjának lefutása Sizhukong 23 A LÁB-SHAOYANG EPEHOLYAG MERIDIÁNJÁNAK LEFUTÁSA 1.) A Láb-Shaoyang Epehólyag meridiánja a külső szemzugban ered (Tongziliao GB 1, Eh 1) 2.) Felemelkedik a homlok sarkához Hányan, GB 4, Eh 4) 3) Azután lefelé fordul a fül mögötti területre (Fengchi, GB 20, Eh 20). 4.) Leereszkedik a nyak mentén a

Kéz-Shaoyang Sanjiao (Hármas Melegítő) meridiánja előtt. 5) Le a kulcscsont feletti árokhoz. 6.) A fül mögötti ága a fül mögötti területen lép a felszínre, és belép a fülbe. 7.) Amint kilép a fülből, áthalad a fül előtti területen, 8.) a külső szemzug hátulsó részéhez. 9) Egy ága ered a külső szemzugtól. 10.) Lefelé halad a Daying (ST 5, Gy 5) ponthoz. 11.) Találkozik a Kéz-Shaoyang Sanjiao (Hármas Melegítő) meridiánjával a szemüreg alatti területen. 12.) Aztán áthalad a Jiache (ST 6, Gy 6) ponton. 13) Leszáll a nyakhoz, és belép a kulcscsont feletti árokba, ahol találkozik a másik ággal. Itt összekapcsolódik a Láb-Jueyin Máj meridiánjával. 2-6. ábra: A Láb-Shaoyang Epehólyag meridiánjának lefutása GB 20, Eh 20 25 A Du (GOVERNING VESSEL) KORMÁNYZÓ MERIDIÁN LEFUTÁSA 1.) A Du meridián az alhasból ered, és a gátnál (perineum) lép a felszínre. 2) A Fengfu (GV (Du) 16, Kor 16) ponthoz megy, ahol belép az

agyba. 3) Tovább emelkedik a fejtetőhöz, és lefelé kanyarodik a homlokhoz, majd lefelé halad az orron. 2-7. ábra: A Du (Kormányzó) meridián lefutása 27 A REN (CONCEPTION) BEFOGADÓ MERIDIÁN LEFUTÁSA 1.) A Ren (Conception) Befogadó meridián az alhas belsejében kezdődik, és a gátnál (perineum) lép a felszínre. 2) A test közepe mentén halad felfelé a torokhoz. 3) Tovább emelkedik, s megkerüli az ajkakat. 4.) Azután átmegy az arcon. 5) Belép a szemüreg alatti területre. 2-8. ábra: A Ren (Conception) Befogadó meridián lefutása Tiantu - CV (Ren) 22, Bef 22 ^32^29 II. RÉSZ AKUPUNKTÚRÁS/AKUPRES SZÚRÁS PONTOK A FEJEN (A Föld kínai írásjele) 3. FEJEZET A pontok* helymeghatározási módszerei A hagyományos kínai gyógyászat művelői három, széles körben elterjedt módszerrel határozzák meg a pontok helyét: • mérés ujjal, • csontozattal arányos mérés, • felszíni anatómiai jelek. MÉRÉS UJJAL E módszer alkalmazásakor

a pontok helyének behatárolására mérőeszközként a páciens ujjának hosszát vagy szélességét használjuk, az alábbiak szerint: a.) Mérés középső ujjal: a behajlított középső ujj két ujjpercközi ráncának orsócsont felé eső vége között mérhető távolságot egy cun-nek nevezzük (kiejtése: csün). b.) Mérés hüvelykujjal: A páciens hüvelykujja ujjpercközi ízületének szélessége is egy cun. c.) Négyujjas mérés: A páciens közvetlenül egymás mellett tartott, kinyújtott négy ujja (mutató-, középső, gyűrűs- és kisujj)) együttes szélességét, a középső ujj közeli (proximális) ízületének vonalában mérve három cun-nek tekintjük. (Lásd a 3-1 ábrát!) Amikor a pontok helyét így határozzuk meg, e módszerrel együtt néhány egyszerűbb elmozdítható * Meg): Az akupunktúrás, illetve az akupresszúrás pontok közös néven „ponf-oknak is nevezhetők, mi is ezt használjuk. Ahol értelemzavaró lenne, ott kiírjuk az

„akupunktúráslakupresszú-rás" jelzőt Az „acu" („aku") egyébként „tűhegyes"-t jelent, a „punktúra" szúrást, a „presszúra" nyomást. (Aford) 33 felszíni jelet is használhatunk, amelyeket a csontozattal arányos mérési módszerben szoktunk alkalmazni, ezúton növelhetjük a helymeghatározás pontosságát. Vegyük tekintetbe, hogy a kezelést végző személy cun-mértéke távolról sem mindig egyezik a páciensével! Ezért hát, mielőtt méréssel kíséreljük meg a pontok helyét meghatározni, vessünk először egy pillantást ujjaink és a páciens ujjai közötti méretbeli különbségre! A pont helyének jó meghatározásához a páciens cun méretét vegyük alapul. Mivel az akupunktúrás-akupresszúrás pont az a középpont, ahol az adott meridiánból az energia összefut, a helymeghatározás pontossága ezért igen lényeges. 3-1. ábra: A cun, mint mértékegység A CSONTOZATTAL ARÁNYOS MÉRTÉK A

pontmeghatározás e módja a különböző emberi testrészek hoszszúsági és szélességi méreteinek méréséhez az ízületeket használja fel főbb tájékozódási pontként. Az emberi test különböző részeinek arányain alapuló mérést a Csodás Tartópillér (Ling Shu - egy fontos irányelvgyűjtemény a hagyományos kínai gyógyászat művelői számára, A Huang Di Nei Ting másik része. A ford) adja meg, és a pontmeghatározás alapjaként említi E módszert más, az idők során működő akupunktőrök által bevezetett módosított módszerekkel együttesen használják. A két ízület közötti távolságot egyenlő részekre osztjuk. Egy rész egy cun-nek, és tíz cun egy chi-nek felel meg. (Lásd a 2-1 táblázatot!) A 3-2 ábra egy példán mutatja be a fejen és az arcon, a csontozattal arányos mérési módszert. 34 A FEJ ÉS AZ ARC JELENTŐSEBB FELSZÍNI ANATÓMIAI TÁJÉKOZÓDÁSI PONTJAI E módszer szerint az akupunktúrás-akupresszúrás

pontok helyét a test felszínén lévő anatómiai tájékozódási pontok alapján határozzák meg. E tájékozódási pontokat két csoportba soroljuk: az állandó, és az elmozduló anatómiai tájékozódási pontok csoportjába. Az állandó tájékozódási pontok csoportjába az ízületek és az izmok által alkotott kiemelkedések és a bemélyedések tartoznak. Például a Zanzhu (UB 2, H 2) pont a szemöldök középi (mediális) végén található; a Yintang (EX-HN 3) pedig a két szemöldök közötti felező pontban. Számos pontot könnyen találhatunk meg, mivel e tájékozódási pontokat segítségként használhatjuk. Elmozduló tájékozódási pontok lehetnek a nyílások, a mélyedések, a ráncok, vagy a kiemelkedések, amelyek az ízületeken, az izmokon, az inakon és a bőrön mozgás közben jelennek meg. Például a Tinggong (Sí 19, Véb 19) a tragus (a fülnyílás előtti porcos kiemelkedés) és az állízület (az állkapocscsont ízülete) között

található, ahol egy bemélyedés keletkezik a száj enyhe kinyitásakor. Az elmozduló tájékozódási pontok megtalálásához a test valamely részét mozgatnunk kell. Kezdő- és végpont Méret (cun) Irány Megjegyzés Az elülső hajvonal középpontjától 12 Hosszanti A fejen lévő pontok hosszanti a hátulsó hajvonal középpontjáig távolságának mérésére használjuk A Yintang (EX-HN 3) ponttól az 3 Hosszanti A fejen lévő pontok és az elülső hajvonal középpontjáig elülső, és a hátulsó hajvonal pontjai hosszanti távolságának mérésére használjuk A hetedik nyakcsigolya tövis- 3 Hosszanti nyúlványa alatti (Dazhui (GV) 14, Kor 14) ponttól a hátulsó hajvonal középpontjáig A Yintang (EX-HN 3) ponttól az 18 Hosszanti elülső hajvonal középpontjáig, azután a hetedik nyakcsigolya tövisnyúlványa alatti (Dazhui (GV) 14, Kor 14) pontig. A homlok szegletei között 9 Keresztirányú A fej elülső részén lévő pontok (Touwei, ST 8, Gy

8) keresztirányú távolságának mérésére használjuk A fejbiccentő izom kétoldali 9 Keresztirányú A fej hátulsó részén lévő feji tapadása között pontok keresztirányú távolságának mérésére használjuk 3-1. táblázat: Csontozattal arányos mérték 3-2. ábra: Csontozattal arányos mérték 37 4. FEJEZET Az anatómiai irányok elnevezései A pontmeghatározásokhoz a következő anatómiai elnevezéseket használtuk (Lásd a 4-1. ábrát) 4-1. ábra: Az anatómiai irányok elnevezése oldalra eső Proximal Közeli A végtag testhez csatlakozásához közelebb eső Distal Távoli A végtag testhez csatlakozásától távolabb eső Anatómiai irányok Az akupontok meghatározásához a következő anatómiai elnevezéseket használtuk: Anterior Elülső Elöl, vagy a test elülső oldalához közelebbi Posterior Hátulsó Hátul, vagy a test hátulsó oldalához közelebbi Superior Felső Fej felőli, vagy felső Inferior Alsó A test alsó fele felé

eső, fejtől távolabbi Medial Középi A középvonalhoz közelebbi Lateral Oldali Középvonaltól 40 5. FEJEZET A Wu-féle fejmasszázs főbb akupresszúrás/ akupunktúrás pontjai A Wu-féle fejmasszázsban a következőkben leírt 40 pontot használjuk. A pontok felsorolási rendje nagyjából a masszázsban való felhasználásuk sorrendje szerinti. E pontok helymeghatározását gyakoroljuk önmagunkon. Fogjuk érezni, ha megtaláltuk Érzékenyek, s gyakran ujjunk hegyével kis bemélyedést is találunk. Ne feledjük, hogy a nem középvonalon fekvő pontok kétoldaliak (szimmetrikusan, párban találhatók meg), s ennek megfelelően keressünk és gyakoroljunk! A pont neve/elhelyezkedése A masszázsmozdulat 1.) Shenting (GV (DU) 24, Kor 24) „Shen előcsarnoka" (Shen: szellem. Ting: előcsarnok, udvar, palota, játéktér. - Az arc a szellem előcsarnoka, az agy a szellem palotája.) Elhelyezkedése: 0,5 cun-nal az elülső hajhatár középpontja felett l.#: A

Zanzhu (UB 2, H 2) pont gyúrása és nyomása 36 #: A homlok fésülése és törlése az ujjakkal 2.) Zanzhu (UB 2, H 2) „Bambuszköteg" (Zan, ejtése cuan: összegyűjteni. Zhu: bambusz. - A szemöldök úgy néz ki, mint a kötegbe gyűjtött bambusz.) Elhelyezkedése: A szemöldök közép felé eső végén, a szemüreg feletti kis mélyedésben. l.#: A Zanzhu (UB 2, H 2) pont gyúrása és nyomása 2.# A homlok meridiánjainak törlése (felváltva) 6.#: A szemöldök ledörzsölése 36#: A homlok fésülése és törlése az ujjakkal 3.) Yintang (EX-HN 3) „Bőség csarnoka" (Yin: bőség Tang: találkozóhely, csarnok) Elhelyezkedése: A két szemöldök között, félúton. l.#: A Zanzhu (UB 2, H 2) pont gyúrása és nyomása 2.#: A homlok meridiánjainak törlése (felváltva) 3.#: A homlok törlése 36#: A homlok fésülése és törlése az ujjakkal 41 A pont neve/elhelyezkedése A masszázsmozdulat 4.) Yuyao (EX-HN 4) „Hal dereka" (Yu: hal. Yao:

derék, vese) Elhelyezkedése: A szemöldök középpontjában. 2.#: A homlok meridiánjainak törlése (felváltva) 4.#: A Yuyao (EX-HN 4) pont gyúrása és nyomása 36.#: A homlok fésülése és törlése az ujjakkal 5.) Sizhukong (SJ 23, HM23) „Selyem bambusz ürege" (Si: selyem. Zhu: bambusz Kong: üres, üreg.) Elhelyezkedése: A szemöldök külső végénél lévő mélyedésben. 2.#: A homlok meridiánjainak törlése (felváltva) 5.#: A Sizhukong (SJ 23, HM 23) pont gyúrása és nyomása 6.#: A szemöldök ledörzsölése 36.#: A homlok fésülése és törlése az ujjakkal 6.) Taiyang (EX-HN5) „Nap" (Tai: legfelsőbb. Yang: Yang Taiyang: Nap) Elhelyezkedése: A mélyedésben, a külső szemzug és a külső szemöldökvég közötti félmagasságban, kb. 1 cun-nel hátrafelé 3. #: A homlok törlése 28#: A halánték - Taiyang (EX-HN 5) pont gyúrása 7.) Jingming (UB 1, H 1) „Fénylő szemek" (Jing: szem, pupilla. Ming: fény) Elhelyezkedése: A

belső szemzug feletti bemélyedésben - a szemhéjránc középi végénél. 7.#: A szemgolyó törlése 26#: AJingming (UB 1, H 1) pont lefelé simítása 27.#: Az orr lefelé sajtolása szemüreg alatti csontszél között 7.#: A szemgolyó törlése 9.) Sibai (ST 2, Gy 2) „Négy fehér" (Si: négy. Bai: fehér A szem négy fehérje.) Elhelyezkedése: Előretekintő szem esetén, a pupillaközép alatt 1 cun-nel, a szemüreg alatti csontszélen lévő bemélyedésben. 7.#: A szemgolyó törlése 10.) Tongziliao (GB 1, EH 1) „Pupilla csontürege" (Tong: pupilla. Zi: toldalék, névmás. Liao: csontüreg.) Elhelyezkedése: A külső szemzugtól 0,5 cun-nel kifelé, ahol a felső és az alsó szemhéj találkozik, a szemüreg külső oldalán lévő mélyedésben. 8.) Chengqi (ST 1, Gy 1) „Könnyek tárháza" (Cheng: tárolni, hordozni. Qi: könnyek. - Gyógyítja a szél hatására termelődő túl sok könny termelődését.) Elhelyezkedése: Előretekintő

7.#: A szemgolyó törlése szem esetén, éppen a pupilla alatt, a szemgolyó és a 42 A pont neve/elhelyezkedése A masszázsmozdulat 11.) Yingxiang (LI 20, Vab 20) „Illatok fogadása" (Ying: üdvözölni. Xiang: illat) Elhelyezkedése: Az orrcimpa alsó szélénél, az orrcimpa melletti mélyedésben. 8.#: A Yingxiang (LI 20, Vab 20) pont gyúrása és nyomása 26.#: AJingming (UB 1, H 1) pont lefelé simítása, 27.#: Az orr lefelé sajtolása 12.) Dicang (ST 4, Gy 4) „Föld magtárja" (Di: föld. Cang: magtár, tárház - Mint egy magtár, mivel fogadja a táplálékot) Elhelyezkedése: Mintegy 0.4 cun-nyire kifelé a szájsaroktól, előretekintő szem esetén függőlegesen a pupilla alatt) 9.#: A Dicang (St 4, Gy 4) pont gyúrása és nyomása 26.#: AJingming (UB 1, H 1) pont lefelé simítása 13.) Daying (ST 5, Gy 5) „Nagy fogadtatás" (Da: nagy, széles, hatalmas. Ying: üdvözölni) Elhelyezkedése: Az állkapocsszél összeszorított fogaknál

megjelenő árokszerű bemélyedésében. Az állkapocsszeglet magasságában, a rágóizom (masseter) tapadása előtt. 10.#: Különböző akupresszúrás pontok nyomása 14.) Jiache (ST 6, Gy 6) „Állkapocs-csont" (fia: állkapocs. Che: jármű, harci szekér, mivel hordozza a fogakat) Elhelyezkedése: Ujjnyi szélességnyivel az állkapocsszeglet előtt és felett, ahol a nagy rágóizom (major masseter) tapad, az izom kidudorodásánál, összeszorított fogaknál. 10.#: Különböző akupresszúrás pontok nyomása 15.) Xiaguan (ST 7, Gy 7) „ízület alatt" (Xia: alatt. Guan: ízület, zsanér) Elhelyezkedése: A járomív (arcus zygomaticus) alsó határánál, az állkapocs bütykös nyúlványa előtt (állkapocsízület). Ezt a pontot zárt szájnál keressük meg 10.#: Különböző akupresszúrás pontok nyomása 16.) Tinghui (GB 2, Eh 2) „A hallás gyűjtőpontja" (Ting: hallani. Hui: gyűjteni) Elhelyezkedése: A fülcsap-közi bevágás (incisura

intertragica) előtt, az állkapocs bütykös nyúlványa hátsó határánál. Közvetlenül a fülcsap (tragus, a fülnyílás előtti porcos magaslat) előtt és alatt. A pontot nyitott száj esetén kell meghatározni. 10.#: Különböző akupresszúrás pontok nyomása 43 A pont neve/elhelyezkedése 17.) Tinggong (SI 19, Véb 19) „ A hallás palotája" (Ting: hallani. Gong: palota) Elhelyezkedése: A fülcsap közepe magasságában, a fülcsap és az állkapocs bütykös nyúlványa között, a mélyedésben, ami nyitott száj esetén alakul ki. Körülbelül 0,5 cun-nel a Tinghui (GB 2, Eh 2) pont felett. 18.) Ermen (SJ 21, HM 21) „Fülkapu" (Er: ear. Men: kapu, ajtó) Elhelyezkedése: Nyitott szájnál, a fülporc és az állkapocs bütykös nyúlványa között, a fülcsap (tragus) felső határánál. Körülbelül 0,5 cun-nel a Tinggong (Sí 21, Véb 21) pont felett. 19.) Lianquan (CV (Ren) 23, Bef 23) „Forrás a hegygerincen" (Lián: él, sarok,

hegygerinc. Quan: forrás) Elhelyezkedése: Az ádámcsutka felett, a nyelvcsont felső határán lévő mélyedésben. A középvonalban, az áll és a nyak találkozási vonalánál. 20.) Chengjiang (CV (Ren) 24, Bef 24) „Folyadékgyűjtő edény" (Cheng: befogadni. Jiang: szósz.) Elhelyezkedése: Az áll-ajaki vájat mélyedése A masszázsmozdulat közepén, az állközépi 10.#: Különböző akupresszúrás redőben. pontok nyomása 21.) Baihui (GV (Du) 20, Kor 20) 10.#: Különböző akupresszúrás „Száz találkozás" pontok nyomása (Bai: száz. Hui: találkozás -A hat Yang meridián 11.#: A Chengjiang (CV (Ren) egyesül itt.) Elhelyezkedése: 24, Bef 24) pont gyúrása A fej középvonalán, és nyomása körülbelül a fülkagylókat összekötő keresztbefutó ll.#: A Chengjiang (CV (Ren) vonallal való metszés24, Bef 24) pont gyúrása pontjában. Az elülső haj és nyomása vonal középpontja felett hét cun-nel. 10.#: Különböző akupresszúrás

22.) Shuaigu (GB 8, pontok Eh 8) „Völgy nyomása 13#: A fejbőr eleje" végigpásztázása (A fej jobb (Shuai: vezetni. Gu: völgy) oldalán) 32.#: A Baihui Elhelyezkedése: A fülkagyló (GV (Du) 20, Kor 20) pont felett, 1,5 cun-nel a hajvonalon belül, a halánték ujjnyomása mélyedésében. 13-#: A fejbőr végigpásztázása 23.) Renying (ST 9, Gy 9) (A fej jobb „Az ember várakozása" oldalán) 14.#: A fejbőr (Ren: ember. Ying: elvárás, ujjakkal való fésülése (Jobb előrejelzés) Elhelyezkedése: oldal) Az ádámcsutka csúcsának szintjében, a közös 12.#: A nyak jobb oldalának fejverőéren (arteria carotis simítása 18.#: A nyak bal communis), a fejbiccentő oldalának simítása izom (musculus sterno-cleido-mastoideus) elülső határánál. 44 A pont neve/elhelyezkedése A masszázsmozdulat 24.) Futu (LI 18, Vab 18) 12#: A nyak jobb oldalának simítása „Kidudorodó segítő" 18.#: A nyak bal oldalának simítása (Fu: segíteni. Tu:

kidudorodás) Elhelyezkedése: A nyak oldalán, az ádámcsutka csúcsának vonalában 3 cun-re oldalra, a fejbiccentő izom (musculus sternocleido-mastoideus) közepén. 25.) Quepen (ST 12, Gy 12) „Üres medence" (Que: üres, szabad. Pen: medence) Elhelyezkedése: A kulcscsont feletti árok (supraclavicular fossa) közepén, 4 cun-nel oldalra a Ren (Bef) meridiántól. 26.) Shuigou (GV (Du) 26, Kor 26) „Vizesvályú" (Shui: víz. Gou: vályú, árok) Elhelyezkedése: Az ajakbarázda (a felső ajak feletti függőleges mélyedés) közepétől kissé feljebb, az orrcimpa közelében. 27.) Fengchi (GB 20, Eh 20) ,A szél gyűjtőtava" (Feng: szél. Chi: medence, tavacska -Az ártó szél e pontba gyűlik össze) Elhelyezkedése: A fejbiccentő izom (musculus sternocleido-mastoideus) és a trapézizom (musculus trapezius) felső része közötti mélyedésben, a Fengfu (GV (Du) 16, Kor 16) ponttal azonos magasságban. Ahol az oldalsó és a hátsó nyakizmok

találkoznak, a koponyaalaphoz közel. 28.) Suliao (GV (Du) 25, Kor 25) 27#: Az orr lefelé sajtolása „A fehér csontlyuk" (Su: fehér, tiszta (a tüdő). Liao: csontlyuk.) Elhelyezkedése: Az orr hegyén 29) Yifeng (SJ 17, HM 17) „Szélellenző" (Yi: árnyékoló ernyő. Feng: szél - szétoszlatja a szelet) Elhelyezkedése: A fülkagyló mögött, az állkapocs (mandibula) és a csecsnyúlvány (processus mastoideus) közötti mélyedésben. 30.) Sishenzcong (EX-HN 1) „Négy bölcsesség pontja" 33.#• A Sishencong (EX-HN 1) ujjnyomása (Si: négy. Shen: szellem Cong: okos) Elhelyezkedése: A koponyafedélen egy négy pontból álló csoport, l-l cunnyire előre, hátra, és két oldalra a Baihui (GV (Du) 20, Kor 20) ponttól. 45 12.#: A nyak jobb oldalának simítása 18#: A nyak bal oldalának simítása 18.#: A nyak bal oldalának simítása 25#: A Shuigou (GV (Du) 26, Kor 26) pont simítása 30.#: A Fengchi (GB 20, EH 20) pont ujjnyomása 31.#: A Yifeng (SJ

17, HM 17) pont ujjnyomása A pont neve/elhelyezkedése 31.) Shangxing (GV (Du) 23, Kor 23) „Felső Csillag" (Shang: felső. Xing: csillag) Elhelyezkedése: Az elülső hajvonal középpontja felett 1 cun-nel. 32.) Quchai (UB 4, H 4) „Elhajló fordulat" (Qu: görbület, kampó. Chai: eltérés. ahol a hólyagvezeték oldalra kanyarodik.) Elhelyezkedése: A fej középvonalától 1,5 cun-re, és 0,5 cun-nel az elülső hajvonal felett. 33) Toulinqi (GB 15, Eh 15) ,A könnyeket uraló fej" (Tou: fej. Lin: szemet hunyni. Qi: könny.) Elhelyezkedése: A GB 14, Eh 14 felett, 0,5 cun-nel az elülső hajvonal felett, 2,25 cun-nel oldalra a fej középvonalától. 34.) Touwei (ST 8, Gy 8) „Fej szeglete" (Tou: fej. Wei: sarok, szeglet.) Elhelyezkedése: 0,5 cun-nel az elülső hajvonal felett, 4,5 cun-nel oldalra a középvonaltól, a GV 24, Kor 24 szintjében. 35.) Fengfu (GV (Du) 16, Kor 16) „A szél palotája" (Feng: szél. Fu: palota) Elhelyezkedése: A

hátulsó hajvonal középpontja felett 1 cun-nel, a nyakszirti dudor (protuberantia occipitalis externa) alatt, a kétoldali trapézizmok közötti mélyedésben. 36.) Handing (LI 17, Vab 17) „Mennyei főzőedény" (Tian: ég, menny. Ding: ősi kínai háromlábú főzőedény. - a nyak úgy tartja a fejet, mint egy háromlábú állvány.) Elhelyezkedése: A nyak oldalán, a fejbiccentő izom (musculus sternocleido-mastoideus) hátsó határán, a nyaki Futu alatt 1 cun-nel. 37.) Dazhui (GV (Du) 14, Kor 14) „Nagykalapács" (Da: nagy. Zhui: kalapács a kínaiak a csigolyát „hátkalapács"-nak nevezik.) Elhelyezkedése: A hetedik nyakcsigolya tövisnyúlványa alatt, hozzávetőlegesen a váll szintjében. 46 A masszázsmozdulat 36.#: A homlok fésülése és törlése az ujjakkal 36.#: A homlok fésülése és törlése az ujjakkal 36.#: A homlok fésülése és törlése az ujjakkal 36.#: A homlok fésülése és törlése az ujjakkal 45.#: A nyaki inak

gyúrása és felcsippentése 12.#: A nyak jobb oldalának simítása 18.#: A nyak bal oldalának simítása 47.#: A fejbiccentő izom (Musculus Sternocleido-mastoideus) tolása és nyomása 49.#: A Dazhui (GV (Du) 14, Kor 14) pont gyúrása és nyomása masszázsmozdulat A pont neve/elhelyezkedése A 38.) Jianjing (GB 21, Eh 21) 50#: A nyak görgetése és nyomása „Váll forrása" (Jián: váll. Jing: forrás) Elhelyezkedése: Félúton a Dazhui pont és a vállcsucs között (acromion), a váll legmagasabb pontján. 39.) Quanliao (Sí 18, Véb 18) 25#: A Shuigou (GV (Du) 26, Kor 26) pont .Arccsont ürege" simítása (Quan: arccsont. Liao: csontüreg) Elhelyezkedése: A külső szemzug alatt, a járomcsont (zygoma) alsó határán (arccsont íve). 40.) Tiantu (CV (Ren) 22, Bef 22) 12#: A nyak jobb oldalának simítása „Mennyei kémény" 18.#: A nyak bal oldalának simítása (Tian: menny. Tu: kémény - a légcső kéményhez hasonlít) Elhelyezkedése: A

szegycsont feletti mélyedésben. A középvonalbeli mélyedésben, ahol a két kulcscsont majdnem találkozik. III. RÉSZ AZ ARC ÉS A FEJ INGERZÓNÁI (A Fém kínai írásjele) 6. FEJEZET Az arc ingerzónái Amint e könyvben már említettük, több mint 2000 évvel ezelőtt, a legkorábbi lejegyzett orvosi szöveggyűjtemény Kínában a Sárga Császár Belgyógyászati Könyve volt (Wu Se Pian, a Lin Shu Jing tanulmányok egyike). Ez a szöveg rendszerbe foglalva fejti ki, hogy az arc különböző részeit (ezek felelnek meg az ingerzónáknak) a test különböző szervei és részei kormányozzák. E területek színének változásából, a diagnózis felállítása során talált pulzustípusokkal együtt, megítélhető a betegségek jelenléte, fejlődése, változása, várható jövőbeli viselkedése. E fejezetben ezek az ingerzónák az arcon, a fejen illetve a fülön való elhelyezkedésük szerint vannak rendszerezve. Az arc ingerzónái a Wu Se Pian

szerint, de az intenzív és tömeges klinikai gyakorlat során feljegyzettek szerint is, hat fő csoportra oszthatók. Az ingerzónák elhelyezkedésének teljes megértéséhez előnyös lehet az anatómiai alapokra való rövid visszatekintés. 1. ingerzóna: Ez az ingerzóna a Felső Melegítő területe, a szemüreg vízszintes vonalától az elülső hajvonalig (a homloki és szemi részen) található. 2. ingerzóna: A következő a Középső Melegítő területe, az orrcimpák vízszintes vonalától a szemüreg vízszintes vonaláig (orrzóna és a járomcsont) terjed. 3- ingerzóna: A következő az Alsó Melegítő területe, az orrcimpa vízszintes vonala alatti terület (a száj zónája és az orcák közép felé eső (mediális) határának területe). 4. ingerzóna: A gerinc és a hát területe, a fül környékén helyezkedik el 5- ingerzóna: A felső végtag területe, a járomcsonton (os zygomaticum) található. 6. ingerzóna: Az alsó végtag területe, az

orcákra, a szájra és az állkapocsra terjed ki 51 AZ INGERZÓNÁK PONTOS ELHELYEZKEDÉSE ÉS ALKALMAZÁSI JAVALLATAI 1. A Felső Jiao (Felső Melegítő) A szemgödör vízszintes vonalától kezdődik, az elülső hajvonalig terjed, s magába foglalja a következőket: a.) Az arc és a fej zónája Elhelyezkedés: a homlokon. Javallat: a fej vagy az arc betegségei esetén. b.) A torok zónája Elhelyezkedés: az arc-fej és a tüdő területei között, a szemöldökök közti terület felett, amit „Que Shang"-nak hívnak. Javallat: a torok betegségei esetén c.) A tüdő zónája Elhelyezkedés: a két szemöldök közép felé eső (medialis) végét összekötő vonal közepénél. Javallat: a tüdő betegségeinél. d.)A szív zónája Elhelyezkedés: a két belső szemzug összekötő vonala közepénél, az orrnyereg legmélyebb helyén. Javallat: a szív betegségeinél. e.) A mell és a mellbimbó zónája Elhelyezkedés: a belső szemzug felett kicsivel, a

szív területe és a belső szemzug között, az orrnyereg külső határán lévő bemélyedésben. Javallat: a tejelválasztás részleges vagy teljes hiányánál illetve szembetegségek esetén. 2. A Középső Jiao (Középső Melegítő) Az orrcimpa vízszintes vonalától a szemgödör vízszintes vonaláig (az orr területe és a járomcsont medialis határának területe) terjed, s magába foglalja a következőket: a.) A máj zónája Elhelyezkedés: az orr középvonala és a járomcsont két tartományát összekötő vonalak kereszteződésénél. Javallat: a máj betegségei esetén b)A lép zónája Elhelyezkedés: kevéssel az orrcsúcs felső határának közepe felett, amit „Mian Wang-nak hívnak. Javallat: a lép betegségei esetén. c) Az epe zónája 52 Elhelyezkedés: a májterület mindkét oldalán, éppen a belső szemzug alatt. Javallat: az epehólyag betegségei esetén. d)A gyomor zónája Elhelyezkedés: a lépterület mindkét oldalán, kevéssel az

orrcimpa közepe felett, pontosan az epe területe alatt. Javallat: a gyomor betegségei esetén, e.) A vékonybél zónája Elhelyezkedés: a járomcsont középi (mediális) határánál, a gyomor és az epehólyag területét összekötő vonal közepén. Javallat: a vékonybél betegségei esetén f.) A vastagbél zónája Elhelyezkedés: az arc közepén, közvetlenül a vékonybél területe alatt, a vékonybél és a gyomor területét összekötő vonal kereszteződésénél. Javallat: a vastagbél betegségeinél. 3. Az Alsó Jiao (Alsó Melegítő) Az orrcimpa vízszintes vonala alatt (a száj és az orcák (középi) mediális határának területe) a.) A húgyhólyag, az anyaméh és a nemi szervek zónája Elhelyezkedés: az orr-ajaki barázdánál (sulcus nasolabialis). Javallat: a húgyhólyag, az anyaméh és a genitáliák betegségei esetén, b.) A vese zónája Elhelyezkedés: a vastagbél területe mindkét oldalánál, az orrcimpa vízszintes vonalában. Javallat:

a vese betegségeinél, c.) A köldök zónája Elhelyezkedés: az orca területén, a vese zóna alatt. Javallat: a köldök betegségeinél. 4. A gerinc és a hát (a fül környékével együtt) a.) A gerinc és a hát zónája Elhelyezkedés: a fülcsap (tragus) előtt középen, a fülcsap közép felé eső része és az állkapocs-csont között. Javallat: a gerinc és a hát fájdalmainál 53 5. A felső végtag területe (a járomcson (os zygomaticum) környékével együtt) a.) A váll zónája Elhelyezkedés: az arccsontnál a külső szemzug alatt. Javallat: nyálkatömlő-gyulladás (bursitis), ízületi gyulladás (arthritis), sérülés b.)A kar zónája Elhelyezkedés: a járomcsont mentén fut lefelé a váll területe mögött, s a járomcsont határa alatt. Javallat: ízületi gyulladás (arthritis), sérülés, c.) A kéz zónája Elhelyezkedés: a kar zónája alatt Javallat: ízületi gyulladás (arthritis), sérülés. 6. Az alsó végtag területe (az orcák, a

száj és az állkapocs) a.) A lágyék zónája Elhelyezkedés: 0,5 cun-re oldalirányban a szájsaroktól. Javallat: a száj és az ajkak betegségeinél, és lágyéki fájdalmaknál, b.) A comb zónája Elhelyezkedés: a fülcimpát és az állkapocsszegletet összekötő vonal felső és középső 1/3-ának határán. Jav allat: A comb betegs égei esetén, c.) A térd zónája Elhelyezkedés: a fülcimpát és az állkapocsszegletet összekötő vonal alsó és középső 1/3-ának határán. Javallat: A térd betegségei esetén, d.) A térd és a térdkalács zónája Elhelyezkedés: az állkapocsszeglet előtt és felett, a fogak összeharapásakor kidudorodó izomnál. Javallat: A térd és a térdkalács betegségei esetén, e.) A lábszár zónája Elhelyezkedés: az állkapocsszeglet előtt, a térd zónája előtt és alatt. Javallat: a lábszár betegségei esetén, f.) A lábfej zónája Elhelyezkedés: A lábszár zónája előtt és alatt. Javallat: a láb

betegségei esetén. Ezeket az ingerzónákat évezredekkel ezelőtt írták le, de képi formában mindez csak most először készült el. Ezzel DrWu javaslata szerinti elmélet és masszázsterápia mindenki számára elérhető 54 6-1. ábra: A szervek és testrészek arcon való elhelyezkedése a Sárga Császár Belgyógyászati Könyve (Huang Di Nei Jing) szerint. 7. FEJEZET A fej ingerzónái A fej ingerzónái három csoportra oszthatók: • oldalsó, • elülső, • hátulsó zónák. Mindegyik terület az agy és a test különböző részeiért és funkcióiért felelős. Két vonal van, amelyeket a fej stimulációs területeinek felosztására szoktunk használni. Az egyiket elölről hátra tekintő középvonalnak (Ante-ro-Posterior), a másikat szemöldök-tarkó vonalnak (Eyebrow-Occiput) nevezik. A FEJ OLDALSÓ INGERZÓNÁI 1.) A mozgatás területe (motoros terület) Elhelyezkedés: A felső pontja 0,5 cm-rel az elölről hátra tekintő középvonal

középpontja mögött, az alsó pontja pedig a szemöldök-tarkó vonal és a halántéki természetes hajvonal metszéspontjában található. Az e két pontot összekötő vonal a mozgatás területe A terület további öt egyenlő tartományra osztható: a.) a felső 1/5 rész az alsóvégtag és a törzs mozgató területe, b.) a középső 2/5 rész a felső végtag mozgató területe, c.) az alsó 2/5 rész az arc mozgató területe (Lásd 7-1. és 7-2 ábrák!) Javallat: A felső 1/5 rész felelős az ellenoldali alsó végtag bénulásáért; a középső 2/5 rész az ellenoldali felső végtag bénulásáért; míg az alsó 2/5 rész az ellenoldali arcbénulásért, beszédzavarért (aphasia), nyáladzásért és hallászavarért (dysphonia). 57 2.) Az érzékelés területe (szenzorikus terület) Elhelyezkedés: A mozgatás területe mögött 1,5 cun-nel elhelyezkedő terület az érzékelés területe. A terület felső 1/5 része ad otthont a láb, a fej és a törzs

érzékelési területének; a középső 2/5 rész a felső végtag érzékelési területének; míg az alsó 2/5 rész az arc érzékelési területének. (Lásd 7-1 és 7-2 ábrák!) Javallat: Az érzékelési terület felső 1/5 része felelős az ellenoldali fájdalmakért, a lábszár fájdalmaiért, zsibbadásért, álérzékeléséért (paraesthesia), tarkótáji fejfájásért, nyakszirt-tájéki fájdalmakért és a fülcsengésért. A középső 2/5 rész az ellenoldali felső végtag fájdalmaiért, zsibbadásáért, bénulásáért; míg az alsó 2/5 rész az ellenoldali arczsibbadásért, migrénért, háromosztatú ideg fájdalmáért (trigeminus neuralgia), fogfájásért és a halántékcsonti-ál-kapcsi ízületi gyulladásért (temporomandibularis arthritis). 3.) A vitustánc és reszketés irányító területe Elhelyezkedés: A mozgás-mozgatás területe előtt 1,5 cm-rel párhuzamosan fekvő terület. (Lásd 7-1 és 7-2. ábrák!) Javallat: Reszketés,

Parkinson-kór. Amennyiben a kórkép féloldali, úgy az ellenoldali területet; ha kétoldali, mindkét oldali területet kell masszírozni. 4.) Az egyensúlyi-hallási terület Elhelyezkedés: Egy 4 cm-es vízszintes, egyenes vonal, 1,5 cm-rel közvetlenül a fülkagyló felett. (Lásd 7-1. és 7-2 ábrák!) Javallat: Fülcsengés, nagyothallás, szédülés, hallásbántalommal összefüggő szédülés. 5.) Másodlagos beszéd-terület Elhelyezkedés: Egy 3 cm-es egyenes vonal, amely 2 cm-rel a koponyafalcsonti kiemelkedés mögött és fölött, az elölről hátra tekintő középvonallal párhuzamosan helyezkedik el. (Lásd 7-1 és 7-2 ábrák!) Javallat: Fogalomalkotási beszédképtelenség (aphasia). 6.) Harmadlagos beszéd-terület Elhelyezkedés: Egy 4 cm-es vízszintes vonal, amely az egyensúlyi-hallási terület középpontjától húzódik hátrafelé. (Lásd 7-1 és 7-2 ábrák!) Javallat: sensory aphasia Érzékelési beszéd-, vagy megértés-képtelenség. 7.)

Beidegződések (Megszokások) területe Elhelyezkedés: A falcsonti kiemelkedést kezdőpontnak tekintve húzzunk lefelé egy függőleges vonalat, s ugyanezen pontból egyidejűleg rajzoljunk lefelé két másik vonalat is, az egyiket a függőlegeshez képest előre, a mási58 kat hátra, 40° - 40°-os irányban. Mindhárom vonal 3-3 cm hosszú legyen (Lásd 7-1 és 7-2 ábrák!) Javallat: Apraxia. (Szétesettség, rendezetlenség, a beidegződött, begyakorolt mozgások elvégzésére való képtelenség, a központi idegrendszer zavara miatt, bénulás nélkül.) Lásd a Wu-féle fejmasszázs sorozat 13., 14, 15, 16, 19-, 20, 21, 22, 41 és AA lépéseit! (A 9fejezetben leírtak, valamint a 7-1 és 7-2 ábrák szerint) Modern szemlélettel TCM (Hagyományos Kínai Gyógyászati) szemlélettel 7-1. ábra: Mozgatási-, és érzékelési funkciók 7-2. ábra: A fej elülső és oldalsó részének ingerzónái A FEJ ELÜLSŐ OLDALÁNAK INGERZÓNÁI 8.) Gyomoríerület

Elhelyezkedés: Közvetlenül a pupilla felett, a hajhatártól kezdve húzzunk felfelé egy 2 cm-es vonalat az elölről hátra tekintő középvonallal párhuzamosan. (Lásd a 7-3 ábrát!) Javallat: gyomorfájdalom, gyomortáji kellemetlenség 9.) Mellkas területe Elhelyezkedés: Félúton a gyomorterület és az elölről hátra tekintő középvonal között, a hajhatárt középvonalának véve húzzunk egy 4 cm-es egyenes vonalat az elölről hátra tekintő középvonallal párhuzamosan. (Lásd a 7-3 ábrát!) Javallat: mellkasi fájdalom, teltség érzete a mellkasban, szívdobogás, szívkoszorúér- és verőér elégtelenségek, asztma és felböfögések. 10.) Nemi szervek területe Elhelyezkedés: rajzoljunk egy 2 cm-es egyenes vonalat az elülső hajvonali szeglettől felfelé, az elölről hátra tekintő középvonallal párhuzamosan. (Lásd a 7-3 ábrát!) Javallat: a méh nem szervi eredetű vérzései, medencei gyulladás, fehérfolyás (leucorrhagia). A

méhelőesés (prolapsus uteri) és egyéb előesésre hajlamos képletek a láb mozgató és érzékelő területével összekapcsolva kezelhetőek. Lásd a Wu-féle fejmasszázs sorozat 2, 3, 29-, 34, 35, 36, 37, 38, 39-, 40. lépéseit! (A 9- fejezetben leírtak, illetve a 7-3 ábra szerint) 7-3. ábra: A fej elülső oldalának ingerzónái A FEJ HÁTSÓ OLDALÁNAK INGERZÓNÁI 11.) A láb mozgató és érzékelési területe Elhelyezkedés: Rajzoljunk két 3 cm-es egyenes vonalat hátrafelé és párhuzamosan az elölről hátra tekintő középvonallal. A kezdőpontjaik a középvonal középpontjától l-l cm-re két oldalra legyenek (Lásd a 7-4. ábrát!) Javallat: ellenoldali alsóvégtag fájdalom, zsibbadás, bénulás (paralysis), akut lumbális rándulás, ficam, agykérgi eredetű vizelettúltermelődés (cere-bro-cortical polyuria), éjjeli vizelési kényszer (nycturia), méhelőesés (prolapsus uteri). 12.) Optikus idegi terület Elhelyezkedés: Rajzoljunk egy-egy

4 cm-es egyenes vonalat, szimmetrikusan, l-l cm-re jobbra és balra az elölről hátra tekintő középvonaltól, vele párhuzamosan, a nyakszirti dudor magasságától kezdve, felfelé. (Lásd a 7-4 ábrát!) Javallat: agykérgi eredetű látási zavarok 13.) Egyensúly területe Elhelyezkedés: Rajzoljunk egy-egy 4 cm-es egyenes vonalat, szimmetrikusan, 3,5-3,5 cm-re jobbra és balra az elölről hátra tekintő középvonaltól, vele párhuzamosan, a nyakszirti dudor magasságától kezdve, lefelé. (Lásd a 7-4 ábrát!) Javallat: egyensúlyzavarok, amelyek az agykéreg betegségeiből erednek Lásd a Wu-féle fejmasszázs 30., 32, 33-, 42, és 45 lépéseit! (A 9- fejezetben leírtak, illetve a 7-4 ábra szerint.) 7-4. ábra: A fejtető és a fej hátulsó részének ingerzónái A FÜL INGERZÓNÁI A hagyományos kínai gyógyászatban a fület a teljes test lenyomataként tekintik. A hagyományos kínai gyógyászat művelői közül sokan alkalmaznak fülakupunktúrát

számos betegség és bántalom kezelésére. A Wu-féle fejmasszázsban könnyű masszázst alkalmazunk a fülön. Az testrészek ingerzónáinak elhelyezkedése a fülön Könnyen megjegyezhetjük a test különböző részei ingerzónáinak elhelyezkedését a fülön, ha magunk elé képzelünk egy magzatot, amint fejjel lefelé, összegömbölyödve pihen az anyaméhben. A testrészek ingerzónáinak elhelyezkedése a fülön ugyanolyan, mint ha a magzat lenne ott, fejével lefelé, popsijával felfelé. A fül pontjainak elrendezése és kezelési javallatai A fülcimpa (lobulus auricularis) pontjai: a fej és az arc tartományainak felelnek meg. A fülkagyló barázdájának (scapha) pontjai: a felső végtag pontjainak felelnek meg. A fülkagyló belső karimájának (antihelix) és annak két szárának pontjai: a törzs és az alsó végtag pontjainak felelnek meg. A fülkagyló barlangja és csónakja (cavum et cymba conchae) pontjai: a belső szerveknek felelnek meg. A

fülkagyló peremének szárvége (helix crus) pontjai: az emésztő traktusnak felelnek meg. Javallatok: Stimuláljuk a fül azon pontjait, melyek megfelelnek a test azon részeinek, amelyek kezelést igényelnek, rendellenesen működnek, vagy betegek. Lásd a Wu-féle fejmasszázs 17. és 23 lépéseit! (A 9- fejezetben leírtak, illetve a 7-5 ábra szerint) 7-5. ábra: A fül Fülkagyló belső karimájának felső szára*Fülkagyló belső karimájának alsó szára Fülkag yló csónakja Fülkagyló peremének szárvége Fülcsapközi lyuk Fülkagyló barázdája Fül kagyló karimája Fülkagyló belső Fülcimpa IV. RÉSZ A Wu-féle fejmasszázs (A Víz kínai írásjele) 8. FEJEZET Masszázsfogások A Wu-féle fejmasszázs a pontok tökéletes meghatározását és helyes masszázstechnikát követel meg. A következő kéztechnikák a kezelést végző személy „eszközei". E masszázsfogások helyes és gyakori alkalmazása a kulcs a sikerhez. Ülés közben

például, combunkon gyakorolva felbecsülhetjük érintésünk hatását. Erőfeszítések nyomán idővel e masszázsfogások lággyá és természetessé válnak E kéztechnikák hatása a hagyományos kínai gyógyászatból ismert. Ne siessünk! Ez egy kirándulás, s amint az bármely kirándulás esetén lenni szokott, a tudás és a tapasztalat az idő elmúltával csak mélyül. GYÚRÓ MASSZÁZSFOGÁS Ezt a masszázsfogást a kezelt terület lassú és lágy, oda-vissza gyúrásával hajtjuk végre ujjainkkal, tenyerünk tövével, a hüvelykujj-párnával, (major thenar eminence), vagy könyökünk csúcsával. Meg is különböztethetünk középső ujjal gyúró, hüvelykujjal gyúró, tenyér tövével gyúró, hüvelykujj tövével gyúró, és könyökkel gyúró masszázsfogásokat függően attól, hogy mivel dolgozunk, s hogy mit kezelünk. E kéztechnikánál a kezelő személy ül Középső ujjával, hüvelykujja hegyével, tenyere tövével nyomást gyakorol a

kezelendő felületre, és vállával, könyökével, alkarjával és csuklójával összehangolva körkörös mozgást végez egy szúk tartományon belül, így egy lassú és lágy mozgásba hozza a kezelt felület bőrét úgy, hogy egy lágy, könnyű és lassú belső dörzsölődés keletkezzék a bőr és a belső lágy 67 szövetek között. A teljes masszázsfogás hangsúlyozottan lágy, a gyúrás és körzés tartományát, valamint az alkalmazott erőt fokozatosan kell növelni. A működő ujjat a kezelt felületen rögzítjük, a bőrfelületen való bármely elcsúszás vagy dörzsölődés nélkül. A gyúrómozdulat frekvenciája mintegy 100-160/perc legyen. A gyúrás könnyű, finom és lassú, de alapos és mélyreható A gyúrás keltette benső dörzsölődés felmelegítheti a szövetek mélyebb rétegeit. A gyúró masszázsfogás hatásai a következők lehetnek: csillapítja a mellkasi nyomást, és szabályozza a Qi áramlását, erősíti a lépet és

szabályozza a gyomrot, segíti a vérkeringést így szüntetve meg a vérpangást, csökkenti a duzzanatokat, és csillapítja a fájdalmat, szétoszlatja az ártó szelet és hideget, segíti a Qi áramlását a csatorna felmelegítésével, elcsendesíti a tudatot, feloldja a görcsöket és így tovább. DÖRZSÖLŐ MASSZÁZSFOGÁS A kezelt felület tenyérrel illetve ujjpárnákkal történő körkörös és ritmikus dörzsölését nevezzük így. A tenyérrel és az ujjainkkal végzett dörzsölést ülve végezzük. Vállunkat leeresztjük, könyökünket leejtjük, előrenyújtott alkarral, lefelé néző tenyérrel. A tenyérrel dörzsöléskor kissé behajtjuk csuklónkat, s teljes tenyérrel nyomjuk a kezelendő felszínt. Az ujjal dörzsöléskor csuklónkat 160 fokban hajlítjuk be, felemeljük tenyerünket, átirányítva az erőt az ujj felszínére. Vállunk, könyökünk, s erőközpontként működő tenyérfelszínünk egyidejű, körkörös, összehangolt

mozgásba kezd, az óramutató szerinti, vagy az ellenkező irányban. Ennek frekvenciája visszafogott, egyenletes, nyugodt, mintegy 100-120 ciklus/perc legyen. A dörzsölés feloldja a máj pangását, szabályozza a Qi keringését, felmelegíti a középső melegítőt és szabályozza a gyomrot, élénkíti a lépet, segíti az emésztést, elmozdítja a stagnáló táplálékot, és a beleket mozgásra készteti. 8-2. ábra: Dörzsölő masszázsfogás 68 FELCSIPPENTŐ (MARKOLÁS) MASSZÁZSFOGÁS 8-3. ábra: Felcsippentő (markolás) masszázsfogás A kezelendő felület szimmetrikus és lassú emelésével és összenyomásával hajtjuk végre, mialatt tartjuk és sodorjuk, gyúrjuk és csippentjük is egyben, hüvelykujjunkkal, valamint mutató-és középső ujjunkkal, illetve mind az öt ujjunkkal. A hüvelyk-, mutató- és középső ujj használatát háromujjas, a mind az öt ujj használatát ötujjas felcsippentés-nek (markolásnak) nevezzük. Ülő vagy álló

helyzetben, vállunkat leeresztve, könyökünket mintegy 90-110 fokban behajlítva hüvelykünk és ujjaink között tartjuk a gyógyítandó rész inát, illetve izomkötegét, felemeljük, mialatt sodorjuk és gyúrjuk azt, majd elengedjük néhányszori stimulálás után. Mindezt ismétlődően hajtjuk végre A kezelés alatt minden mozzanat ritmikusan összehangolt. Az emelt és markolt részek elsősorban a kötőszövetek, mint például az inak, az ínszalagok és a test felszíni izomkötegei. Ha a bőrt szorítjuk meg, vagy körmünket az izomba, ínba mélyesztjük, kellemetlenséget vagy fájdalmat okozunk, ezért ezt kerülni kell. Ez a stimuláció mély és beható, ám maga a technika lágy. Hatásai a következők: táplálja a tudatot, szétoszlatja szelet és a hideget, az izmok és az inak lazításával segíti a vérkeringést, és oldja a görcsös feszültséget és a fájdalmat. Ez a masszázsfogás ellazítja az izmokat és az inakat, aktiválja a Qi és a

vér áramlását a vezetékekben és a csatornákban, segíti a vér keringését, és így megmozdítja a pangó vért, szabályozza a Qi-t és a vért. 69 PASKOLÓ MASSZÁZSFOGÁS A test felszínének üreges tenyérrel való ütögetését paskolásnak, vagy paskoló-ütögető mozdulatnak nevezzük. Kezelő személyként ülhetünk, vagy állhatunk is. Az ujjak zártak, az ízületek kissé behajlítva képeznek üreget a tenyér alatt. Felemelt kezünket ruganyos és begyakorlott erővel odaütjük a kezelendő felülethez. A kéz azonnal visszapattan kezdeti helyzetébe, hogy így előkészüljön a következő paskoló mozdulatra. Az e gyógymód keltette inger lehet könnyed, közepes, vagy erős. E művelet felépítése hasonlatos az ujjal ütögető kezeléshez E masszázsfogást főként a vállon és a háton, derékon és a combon használjuk. A könnyed paskolást alkalmazhatjuk a mellkasi-hasi területeken és a fejen is. A tartós és erős paskolás nyugtató,

fájdalomcsillapító hatású; elősegíti a vérkeringést és elmozdítja a pangó vért, erősíti a testet, és így tovább. A gyors és gyengéd paskolás megnyugtatja a tudatot és a lelket, élénkíti az idegrendszert, szabályozza a gyomor és a belek működését, enyhíti a mellkasi nyomást, és szabályozza a Qi áramlását. ÜTÖGETŐ MASSZÁZSFOGÁS 8-5. ábra: Ütögető masszázsfogás Ha az ököl visszáját, a tenyér tövét, a tenyér közepét, vagy a kis tenyérpárnát (a tenyérizom kisujj felőli részét) használjuk a testfelszín kopogtatására, azt ütögetés-nek vagy csapkodó masszázsfogásnak nevezzük. A tenyérrel ütögető masszázsfogás a tenyérközéppel csapást és a tenyértővel ütögetést foglalja magába. Ujjainkat együtt tartjuk, könnyedén behajlított hüvelykujjal, csuklóízületünket 45 fokos szögben visszahajlítjuk, s az elődudorodó tenyértövet a kezelendő felületre irányítjuk. A tenyérközéppel csapás

esetén ujjainkat úgy tartjuk együtt, hogy hüvelykujjunkat elkülönítve tartjuk, s csuklónkat és kezünk ízületeit kissé behajlítjuk. Ez a masszázsfogás hasonló a paskoló masszázsfogáshoz. A tenyéréllel (thenar minor) ütögetést „oldallal ütésnek" vagy „vágó ütésnek" is nevezik. E masszázsfogásnál, egymás mellé zárt ujjakkal, kezünket kinyitjuk, a tenyeret és az alkart semleges helyzetben tartjuk, majd ritmikusan ütögetjük a kezelendő felületet egy, vagy két kezünkkel, tenyerünk élét használva az erő közlésére. Az ütögető masszázsfogás alkalmazásánál az alkalmazott erő és a sebesség legyen a meghatározó. Az ütés nagyon rövid legyen Ütéskor csuklónk legyen laza, és az ütéseket kontrolált rugalmas erővel hajtsuk végre, hogy a páciens ellazult és kellemes állapotban érezhesse magát. NYOMÓ MASSZÁZSFOGÁS A nyomó masszázsfogást ujjhe-gyünkkel, tenyerünkkel, tenyértövünkkel, vagy

könyökünk csúcsával, a kezelt felületre gyakorolt folyamatos, gyengétől erősig, felszínestől mélyig terjedő nyomással hajtjuk végre. A masszázsfogásban használt testrészünk szerint tovább bontva, hüvelykujjal nyomó és középsőujjal nyomó masszázsfogásról beszélhetünk. A gyenge nyomás alkalmazásakor ülhetünk, míg erős nyomáshoz álló testhelyzetet vegyünk fel, hogy a kellő erőt könnyedén fejthessük ki. Lélegezzünk a megszokott módon (vagyis sose tartsuk vissza a lélegzetet), és egyenletesen növeljük a nyomást a gyengétől az erősig, amíg a kellő mélységet el nem érjük. Amint a kezelt személy nyilvánvaló érzetet tapasztal meg, mint például fájdalmat, feszültséget, zsibbadást vagy kisugárzást, tartsuk kezünket a kezelt felületen 5-10 percen át változatlanul, majd lassan emeljük azt fel. E masszázsfogás hatásai a következők: elcsendesíti a tudatot és megnyugtat, megszünteti a görcsöt és a

fájdalmat, feléleszt, elmulasztja az ízületi fájdalmat, megszünteti a csatornában az elakadásokat, erősíti az inakat és az izmokat és így tovább. 8-6. ábra: Nyomó masszázsfogás 71 UJJAL NYOMÓ MASSZÁZSFOGÁS Az ujjal nyomó masszázsfogást a mély szövetréteg erős nyomásával hajtjuk végre; hüvelykujjunkkal vagy középsőujjunk hegyével, illetve behajlított mutatóuj-junk, vagy középsőujjunk ízületével. Ennek megfelelően hüvelykujjnyomásról, középsőujj-nyomásról, vagy ujj ízülettel nyomásról beszélhetünk. E masszázstechnika a nyomó masszázsfogásból alakult ki, így hasonlatosak egymáshoz A különbözőség közöttük az, hogy az ujjal nyomó masszázsfogás erős stimuláció, ezért fontos, hogy különleges figyelmet szenteljünk ujjaink védelmének. Például az ujjal nyomás esetében hüvelykujjunkat vagy középsőujjunkat, ízületénél másik ujjunkkal megtámasztva szorítsuk oda a kezelendő felülethez,

megelőzve egy esetleges ficamot, amelyet az ízület hirtelen elgyengülése, vagy kifáradása okozhatna. így a masszázsfogást is stabilabbá, szilárdabbá és hatásosabbá tehetjük. E masszázsfogás kicsiny területre összpontosítottan hat, a megcélzott réteg pedig mély. Megkeményedett izomszövetek, csontok között, vagy nyomásra érzékeny pontokon alkalmazzuk. A „fájdalom kezelése fájdalommal" jó hatású FOGÓ-CSAVARÓ MASSZÁZSFOGÁS Fogó-csavaró masszázsfogásnak nevezzük a kiálló részek, mint például az ujjak és lábujjak mutató- és hüvelykujj közé való fogását, és oda-vissza történő, viszonylag erős forgatását és gyúrását. A kezelt személy ujját és lábujját háromféleképen csippenthetjük meg: a hüvelykujj és a mutatóujj, vagy a hüvelykujj és a középső ujj tenyéri oldala közé, vagy a hüvelykujj és az ívben 8-8. ábra: Fogó-csavaró masszázsfogás behajlított mutatóujj első ízülete közé.

A fogó-csavaró mozdulatot ügyesen és gyorsan hajtsuk végre. A hüvelykujj és a másik ujj között valamely hallgatólagos együttműködés álljon fenn; s az alkalmazott erő jelentős, de egyenletes és visszafogott legyen. Ezt a masszázsfogást elsősorban az ujjak, a lábujjak kisízületein és az ujjvégeken alkalmazzuk. Az ízületek nedvesítésére, a duzzanatok csökkentésére, fájdalomcsillapításra, az izmok és inak vérkeringést javító ellazítására való. Hatásos továbbá olyan tünetek kezelésére is, mint a kínzó fájdalom, dagadás, az ujjak és a lábujjak akaratlan begörbülése vagy kinyújtózása, az ujjak és a lábujjak ízületeinek rándulása, ficama. Kiegészítő kezelésként alkalmazhatjuk nyaki ízületi problémák, paralízis és végtagzsibbadás eseteiben is. A fogó-csavaró masszázsfogást végezhetjük az ujjízületek körül ismétlődően alkalmazva, vagy az ujjtövek felől az ujjvégek irányában haladva. TÖRLŐ

MASSZÁZSFOGÁS A törlő masszázsfogás az érintett rész bőrének gyengéd dörzsölése, melyet egy vagy két hüvelykujjal fel és le, vagy jobbra és balra, egyenes úton haladva hajtunk végre. A kétkezes simítás esetén, amennyiben egy irányban hajtjuk végre, a két kéz egy egyenes vonal mentén mozogjon fel és le, felváltva; amennyiben két irányban hajtjuk végre, a két kéz egyidejűleg mozogjon. A mozgás frekvenciája egyenletes, 100-120 alkalom/perc legyen. Az alkalmazott erő visszafogott, s ne túl nagy legyen, hogy elkerüljük a felszínt érintő kellemetlen hatásokat. A bőrhorzsolódás megelőzésére síkosító közeget, mint például hintőport alkalmazhatunk. A törlő masszázsfogás gyengédebb beavatkozás, legfőként az arcon, a fejen, az öt érzékszerven, és a nyaki részeken alkalmazzuk. Hatását tekintve felelevenítő hatású, elcsendesíti a tudatot, visszaállítja az öntudatot (pl eszméletvesztésből - a Ford), javítja a

látást, csillapítja a fájdalmat, ellazítja az izmokat és az inakat, s így a vérkeringést is javítja. Alkalmazhatjuk fejfájás, szédülés, az arc bénulása, a szem nyomásfokozódása, a nyak fájdalmai és merevsége esetén. ábra: Törlő masszázsfogás 73 Alkalmazhatunk az ízületen, annak felső és alsó végére ellenkező irányban ható, erőteljesebb, hosszanti húzó-nyújtó masszázsfogást. Ezt ellentartva húzó masszázsfogásnak, húzásnak, vagy vezetésnek nevezzük. A módszer a következő: egyik kezünkkel a kezelt ízület közeli (proximalis) végét, másik kezünkkel az ízület távoli (distalis) végét tartjuk, s egyidejűleg mindkét kezünkkel ellenkező irányú erőt fejtünk ki, és ellentartva húzzuk, megnövelve így az ízületi rést. E masszázsfogás során az alkalmazott erőt egyenletesen tartjuk, s lassan növeljük. Durva húzást alkalmazni tilos! ízületi deformitás vagy merevség esetén alkalmazott erő irányát

különös óvatossággal válasszuk meg! E masszázsfogás hatásai a következők: a sérült lágy szövetek kezelése és helyreállítása, az ízületi elmozdulások csökkentése, az ízületi rések megnövelése útján csökkenti az idegbecsípődést, és gyógyítja a letapadást. 8-10. ábra: Ellentartva húzó masszázsfogás 9. FEJEZET A Wu-féle fejmasszázs teljes sorozata ELŐKÉSZÜLETEK A Wu-féle fejmasszázskezelést közvetlenül megelőzően a kezelő személynek három dologra kell figyelnie: a környezetre, önmagára és a páciensre. A gyógyító ezen kívül természetesen kísérje figyelemmel az esetleg fennálló, a Wu-féle fejmasszázst kizáró körülményeket is. Gondoskodjunk a környezet lágy megvilágításáról, kerüljük a durva, éles fényeket, vagy a közvetlen napsugárzást! Valamely megnyugtató zene, vagy a kínai hagyományos muzsika nagymértékben javíthatja a hangulatot. A kezelő személy gyűrűk és ékszerek nélkül,

tiszta és jól ápolt kézzel dolgozzon. Jó, ha röviden meditál, hogy békés állapotba kerüljön, s beállítsa és szabályozza légzését. A páciens szintén távolítsa el ékszereit: nyakláncát, fülbevalóját, vagy orr-és egyéb piercing-jeit és a többit. Laza és kényelmes ruházat ajánlott, nyitott gallérral, amely szabad hozzáférést enged a nyakhoz A WU-FÉLE FEJMASSZÁZSKEZELÉS ELLENJAVALLATAI Ne végezzük a Wu-féle fejmasszázst, ha az alábbi körülmények valamelyike áll fenn: • bőrfertőzés a fejen, vagy az arcon, • helyi tumor, vagy sérülések esetén, • mentális zavar vagy izgatottság akadályozza az ellazulást, • veszélyeztetett terhesség. A Wu-féle fejmasszázst nyugodtan alkalmazhatjuk egészséges és szabályos terhességet viselő nők esetén, azzal a megszorítással, hogy csupán enyhe nyomást és stimulációkat szabad alkalmaznunk. 75 A MASSZÁZSMOZDULATOK LÉPÉSENKÉNTI LEÍRÁSA Most, hogy megismertük és

megértettük a hagyományos kínai gyógyászat (TCM) és a Wu-féle fejmasszázs (WHM) alapelveit és elméletét, készen állunk rá, hogy megtanuljuk, hogyan hajtható végre a teljes kezelés. A kezelés mintegy 45 percig tart, függően a páciens igényeitől és időkorlátaitól Most tehát, részletes útmutató következik a Wu-féle fejmasszázs végrehajtásához. Valamennyi masszázsmozdulatot általában 4-6-szor hajtjuk végre. Négyszeri ismétlést alapul véve, az első mozdulatot kicsiny nyomással, a másodikat kicsit erősebben, a harmadikat még erősebben és a negyediket ismét enyhén végezzük el. Minél gyakorlottabbá válik a kezelő személy, annál könnyebben ismeri fel a páciens diszharmóniáit (vagyis a kínai gyógyászatban oly fontos összhang megbomlását), blokkjait (elakadásait, elzáródásait, amelyek akadályozzák a Qi (csí) szabad áramlását és kiegyensúlyozatlanságait (például a Yin és Yang közöttieket). Jóllehet a

Wu-féle fejmasszázs gyógyító masszázs, ám emellett alkalmas a stressz eltávolítására, és a kezelt személy ellazítására is. A kezelés legnagyobb hányadában a páciens a hátán fekszik, míg a kezelő személy a fejénél, a fejtető felől ül. 76 A WU-FÉLE 60 LÉPÉSE FEJMASSZÁZS-SOROZAT 1. mozdulat: A Zanzhu nyomása Egyik kezünk hüvelykujja hegyét nyugtassuk a Shenting (GV (Du) 24, Kor 24), ponton, míg a mutató- és középső ujjunk begyét a Zhanzhu (UB 2, H 2) pontokra helyezzük, s alkalmazzunk gyúró-nyomó masszásfogást körkörös mozdulattal, 4-6 alkalommal. Ugyanezt a műveletet végezhetjük a Yintang (EX-HN 3) ponton is, amely a két szemöldök között, középen elhelyezkedő pont. (UB 2, H 2) pont gyúrása és 2. mozdulat: A homlok meridiánjainak törlése (felváltva) Alkalmazzunk törlő masszázsfogást egyenes vonal mentén a fejen, elfektetett bal és jobb hüvelykujjunkkal felváltva, a Yintang (EX-HN 3) ponttól a

fejtetőig. Ezután térjünk vissza a Zanzhu (UB 2, H 2) ponthoz, s e ponttól elindulva is végezzük el a törlést lefelé, a fejtető felé. Ismételjük meg ugyanezt a mozdulatot a Yuyao (EX-HN 4) és a rSizhukong (SJ 23, HM 23) pontoktól kezdve is. Ezt a masszázsmozdulatot keresztezett módon hajtsuk végre. A jobb hüvelykujj a bal szemöldöknél kezdi törlő mozgását, s halad visszafelé és lefelé a fejtető felé. A bal hüvelykujj a jobb szemöldöknél kezdve töröl visszafelé és lefelé, a fejtető felé. Ezt az eljárást 4-6 alkalommal ismételve hajtsuk végre. 77 3. mozdulat: A homlok törlése Alkalmazzunk törlő (EX-HN 3) ponttól, a homlok középvonalában, Taiyang (EX-HN 5) pont alkalommal ismételjük masszázsfogást a Yintang középvonaltól kezdve, a oldalirányba a hajvonal és a felé. Ezt az eljárást 4-6 meg. 4. mozdulat: A Yuyao (EX-HN 4) pont gyúrása és nyomása A középső ujjunk begyét használva végezzünk gyúró-nyomó

mozdulatot a Yuyao (EX-HN 4) pontokon, tehát a két szemöldök középső pontján, 4-6 alkalommal. Kezdhetjük ezt a masszázsmozdulatot a szemöldök belső (mediális) végének 4-6-szori nyomó-gyúrásával is. 78 5. mozdulat: A pont gyúrása és Mindkét kezünk középső ujja begyével hajtsunk végre körkörös nyomó-gyúró masszázsmozdula-tot 4-6 alkalommal a Sizhukong (SJ 23, HM 23) ponton. Sizhukong (SJ 23, HM 23) nyomása 6. mozdulat: A szemöldök ledörzsölése Mindkét kezünk hüvelykujja begyével hajtsunk végre ledörzsölő masszázsmozdulatot a szemöldökcsonton a Zanzhu (UB 2, H 2) ponttól kezdve, oldalirányban, a Sizhukong (SJ 23, HM 23) pontig. Ezt a mozdulatot 4-6 alkalommal hajtsuk végre. 79 7. mozdulat: A szemgolyó törlése A mozdulat végrehajtása közben győződjünk meg róla, hogy a kezelt személy szeme zárva legyen! Két kezünk hüvelykujját használva lágyan végezzünk törlő masszázsmozdulatot oldalirányba, a

Jing-ming (UB 1, H 1) ponttól kezdve a Tongziliao (GB 1, Eh 1) pont felé. Ismételjük ezt meg 4-6 alkalommal. Az első letörlést kezdhetjük a felső szemöldökön a homlokcsonton, a másodikat a lehunyt szemhéjon keresztül a szemgolyón, s végül a szemüreg alsó peremén. 8. mozdulat: A Yingxiang (LI 20, Vab 20) pont gyúrása és nyomása Tegyük mindkét kezünk hüvelykujjbegyét vagy középsőujjbegyét a Yingxiang (LI 20, Vab 20) pontokra, és végezzünk körkörös gyúró-nyomó mozdulatokat mindaddig, amíg a kezelt személy enyhébb fájdalmat nem kezd érezni. Ismételjük meg a folyamatot 4-6 alkalommal. Kezdhetjük ezt a mozdulatot a belső szemzug alatt közvetlenül is, és körkörös gyúró-nyomó mozdulatokkal haladhatunk lefelé az orr mindkét oldalán, míg elérjük a Yingxiang (LI 20, Vab 20) pontot az orrcimpa mellett. A 8-10. masszázsmozdulatok mindegyikét folyamatos mozdulatokkal hajthatjuk végre, kezdve az orr felső részénél, és

szünetet tartva a fontosabb területeken, mint például a Yingxiang (LI 20, Vab 20) pont. Kövessünk egy speciális, a megfelelő manipulációk által kijelölt útvonalat a gyúró-nyomó mozdulatokkal. Ne feledjünk elidőzni, és fokozott erővel gyúrni és nyomni a kiemelt fontosságú területeken! 80 9. mozdulat: A Dicang nyomása Tegyük mindkét kezünk középsőiujjának begyét a Dicang (ST 4, Gy 4) pontra, amelyik a szájsaroknál van, majd végezzünk gyúró-nyomó masszázsmozdulatot 4-6 alkalommal. (St 4, Gy 4) pont gyúrása és 10. mozdulat: Különböző akupresszúrás pontok nyomása A középső ujjunk begyének csigás rajzolatú részét használva végezzünk gyúró-nyomó mozdulatot, végig fokozatosan haladva a Daying (ST 5, Gy 5), Jiache (ST 6, Gy 6), Xiaguan (ST 7, Gy 7), Tinghui (GB 2, Eh 2), Tinggong (SI 19, Véb 19), Ermen (SJ 21, HM 21) pontokon; a Shuaigu (GB 8, Eh 8) és a Baihui (GV (Du) 20, Kor 20) pontokat pedig csupán nyomjuk.

Ismételjük meg az eljárást 4-6 alkalommal. 81 11. mozdulat: A Bef 24) pont gyúrása és Nyugtassuk jobb kezünk hüvelykujjának begyét a Chengjiang (CV (Ren) 24, Bef 24) ponton, és a középső ujjának begyét a Lianquan (CV (Ren) 23, Bef 23) ponton. Végezzünk körkörös nyomó-gyúró mozdulatot 4-6 alkalommal. Használjuk mutató- és gyűrűsujjunkat középső ujjunk megtámasztására az áll alatt. Chengjiang (CV (Ren) 24, nyomása 12. mozdulat: A nyak jobb oldalának simítása Kérjük meg a kezelt személyt, fordítsa fejét lassan és finoman balra. Támasszuk meg állát balkezünkkel Jobb kezünket a nyakon nyugtatva simítsunk végig a Lianquan (CV (Ren) 23, Bef 23), Tiantu (CV (Ren) 22, Bef 22), Renying (ST 9, Gy 9), Futu (LI 18, Vab 18) és a Quepen (ST 12, Gy 12) pontok mentén haladva. Ezek a pontok egy görbe vonalon találhatóak a nyakon. Ismételjük meg e mozdulatot 4-6 alkalommal. Mivel ez a terület ad otthont a nagyartériának, ezért ezt a -

nyak közepétől induló, a nyak oldalán át, s tovább, egészen a fej hátoldaláig tartó - mozdulatot lágyan és finoman jó végrehajtani. 82 13. mozdulat: A fejbőr végigpásztázása (A fej jobb oldalán) E masszázsfogásnál ujjaink begyét és lapját fogjuk használni, valamint hüvelykujjunkat, a többi ujj számára szolgáló viszonyítási pontként. Helyezzük hüvelykujjunkat az elülső hajhatár közepére. Sepertessünk végig ujjainkkal, egyikkel a másik után, hullámszerűen, a kisujjunkkal kezdve a hajhatár homlokszéli szegletétől, egészen a fül mögöt-tig s a hátsó hajhatárig, 4-6 alkalommal. Amíg négy ujjunk ezt a mozdulatot végzi, egyidejűleg hüvelykujjunk is húzódik lefelé, a fejtető irányába, a Baihui (GV (Du) 20, Kor 20) pontig. 14. mozdulat: A fejbőr ujjakkal való fésülése (Jobb oldal) Az előző masszázsmozdulatot folytatva, kezdjük el „fésülni" a fejet karomszerűen begörbített ujjakkal, az elülső

hajhatártól a hátulsó hajhatárig húzódó görbe mentén. Mindkét kezünket a fej közepétől kezdve a fej hátulsó oldaláig mozgatjuk. E mozdulat a hólyag- és az epehólyag-meridi-ánokat érinti. Az eljárást 4-6 alkalommal hajtsuk végre. 83 és érzékelő területek masszázsa 15. mozdulat: A mozgató (Jobb oldal) Kissé behajlított kézzel, hüvelykujjunk lapjával, gyúró mozdulattal, araszolva végighaladunk a fejtetőtől az oldalsó hajvonal fül előtti végéig. Ismételjük meg a mozdulatot 4-6 alkalommal. 16. mozdulat: A mozgató és érzékelő területek fricskázása (Jobb oldal) Lassan és gyengéden fricskázgas-suk végig mutató-, vagy középső ujjúnkat használva a fej jobb oldalán található mozgató és érzékelési területeket. Finoman fricskázzunk 2-4 alkalommal 84 17. mozdulat: A fülkagyló gyúrása és nyomása (Jobb oldal) A jobb fülkagylót hátulról mutató-, középső, gyűrűs- és kisujjunkkal megtámasztjuk, és

hüvelykujjunk lapjával nyomást gyakorlunk a fülkagyló elülső oldalára, lágyan és lassan mozgatjuk a hüvelykujjunkat, nyomó-gyúró masszázst végezve a fülkagylón, felülről lefelé haladva. Többi ujjunk csigarajzolatos része/ujjbegye „ellentart" hüvelykujjunknak, mialatt az lefelé végighalad a fülkagyló mentén. Ismételjük meg ezt a mozdulatot 4-6 alkalommal. 18. mozdulat: A nyak bal oldalának simítása Kérjük meg a kezelt személyt, fordítsa fejét jobb oldalára, megtámasztva állát jobb kezünkkel. Bal kezünket a nyakon nyugtatva simítsunk végig a Lianquan (CV (Ren) 23, Bef 23), Tiantu (CV (Ren) 22, Bef 22), Renying (ST 9, Gy 9), Futu (LI 18, Vab 18) és a Quepen (ST 12, Gy 12) pontok mentén, amely pontok egy görbe vonalon helyezkednek el a nyakon. Ismételjük meg e mozdulatot 4-6 alkalommal. Ismét emlékezzünk rá, hogy ezt a mozdulatot könnyedén és finoman jó végrehajtani. 85 19. mozdulat: A fejbőr pásztázása (A fej bal

oldalán) E masszázsfogásnál ujjaink begyét és lapját fogjuk használni, valamint hüvelykujjunkat, a többi ujj számára szolgáló viszonyítási pontként. Helyezzük hüvelykujjunkat az elülső hajhatár közepére. Sepertessünk végig ujjainkkal, egyikkel a másik után, hullámszerűen, a kisujjunkkal kezdve a hajhatár homlokszéli szegletétől, egészen a fül mögöt-tig, s a hátsó hajhatárig, 4-6 alkalommal. Amíg négy ujjunk ezt a mozdulatot végzi, egyidejűleg hüvelykujjunk is húzódik lefelé, a fejtető irányába, a Baihui (GV (Du) 20, Kor 20) pontig. 20. mozdulat: A fejbőr ujjakkal való fésülése (Bal oldal) Az előző masszázsmozdulatot folytatva, kezdjük el „fésülni" a fejet karomszerűen begörbített ujjakkal, az elülső hajhatártól a hátulsó hajhatárig húzódó görbe mentén. Mindkét kezünket a fej közepétől kezdve a fej hátulsó oldaláig mozgatjuk. E mozdulat a hólyag- és az epehólyag-meridi-ánokat érinti. Az

eljárást 4-6 alkalommal hajtsuk végre. 86 21. mozdulat: A mozgató masszázsa (Bal oldal) Kissé behajlított kézzel, hüvelykujjunk lapjával, gyúró mozdulattal, araszolva végighaladunk a fejtetőtől az oldalsó hajvonal fül előtti végéig. Ismételjük meg a mozdulatot 4-6 alkalommal. és érzékelő területek 22. mozdulat: A mozgató és érzékelő területek fricskázása (Bal oldal) Lassan és gyengéden fricskázgas-suk végig mutató-, vagy középső ujjúnkat használva a fej bal oldalán található mozgató és érzékelési területeket. Finoman fricskázzunk 2-4 alkalommal 87 23. mozdulat: A fülkagyló gyúrása és nyomása (Bal oldal) A bal fülkagylót hátulról mutató-, középső, gyűrűs- és kisujjunkkal megtámasztjuk, és hüvelykujjunk lapjával nyomást gyakorlunk a fülkagyló elülső oldalára, lágyan és lassan mozgatjuk a hüvelykujjunkat, nyomó-gyúró masszázst végezve a fülkagylón, felülről lefelé haladva. Többi

ujjunk csiga-rajzolatos része/ujjbegye „ellentart" hüvelykujjunknak, mialatt az lefelé végighalad a fülkagyló mentén. Ismételjük meg ezt a mozdulatot 4-6 alkalommal. 24. mozdulat: Az áll simítása (Mindkét oldalon) Tegyük mutató ujjunkat a Chengjiang (CV (Ren) 24, Bef 24) pontra, közvetlenül az alsó ajak alatt. Az alsó állkapcsot és az állat körülölelő ujjakkal simítsunk végig az áll mindkét oldalán lefelé haladva a Daying (ST 5, Gy 5) pontig és a fülcimpáig. Ismételjük meg ezt az eljárást 4-6 alkalommal 25. mozdulat: A Shuigou (GV (Du) 26, Kor 26) pont simítása (Az ajakbarazda mindkét oldalán) Folytatva az előző masszázsmozdulatot, nyugtassuk mindkét kezünk mutatóujját az ajakbarázdán, vagyis a felső ajak feletti mélyedésen; középső ujját pedig a Chengjiang (CV (Ren) 24, Bef 24) ponton, közvetlenül az alsó ajak alatt. Az állat mindkét kezünk gyűrűs- és kisujjával körbevéve, simítsunk az ajakbarázdától

és a Quanliao (Sí 18, Véb 18) ponttól mindkét oldalon, le egészen a Daying (ST 5, Gy 5) pontig és a fülcimpáig, 4-6 alkalommal. 26. mozdulat: A Jingming (UB 1,1-11) pont lefelé simítása, és az áll felhúzása Tegyük mindkét hüvelykujjunkat a Jingming (UB 1, H 1) pontra, a belső szemzughoz közel, az orrnyereg tövében. Simítsunk végig az orr mindkét oldala mentén lefelé, egészen a Yingxiang (LI 20, Vab 20) pontig, és a szájzugnál található Dicang (ST 4, Gy 4) pontig. Mindeközben az állat körülvevő többi ujjal húzzuk felfelé az áll alatti izmokat, lassan és gyengéden, 4-6 alkalommal. 89 27. mozdulat: Az orr Mialatt az áll alatti részt kezünkkel, tegyük jobb középső ujját az orr fölé, finoman össze, s lefelé lágyan sajtoló és masszázsmozdulatot a ponttól a Yingxiang (LI Ismételjük meg ezt a alkalommal. lefelé sajtolása megtámasztjuk bal kezünk mutató- és szorítsuk azt egészen haladva végezzünk pásztázó Jingming

(UB 1, H 1) 20, Vab 20) pontig. mozdulatot 4-6 28. mozdulat: A halánték - Taiyang (EX-HN 5) pont gyúrása Tegyük mindkét kezünk hüvelykujját a homlokra, az elülső hajhatár középpontjához. Eztán képezzünk laza öklöt ujjainkkal, s lazán behajlított mutatóujjun-kat tegyük a halántékhoz. Gyúrjuk a halántékot és a Taiyang (EX-HN 5) pontot a mutatóujj oldalával, 4-6 alkalommal 90 29. mozdulat: Az arc körkörös dörzsölése E masszázsmozdulatnál kezeinket tegyük a kezelt személy arcának átellenes sarkaira. Amikor például jobb kezünkkel az áll bal oldalán dörzsölünk, balkezünk a homlok jobb sarkát dörzsöli. Mindkét kezünk tenyerével váltakozva végezzük a gyúró/dörzsölő masszázsmozdulatokat körbekörbe, folyamatosan haladva, követve az arc körvonalait, az állkapocstól fel, egészen a homlokig, 4-6 alkalommal. 30. mozdulat: A Fengchi (GB 20, EH 20) pont ujinyomása Tegyük középső ujjunk begyét jó erősen oda a

Fengchi (GB 20, Eh 20) pontra, s nyomjuk azt körkörös mozdulatokkal, 4-6 alkalommal. Megtehetjük, hogy kezdetben nyomjuk, majd ezután finoman, de határozottan húzzuk visszafelé (magunk irányába) a pontot. 91 31. mozdulat: A Yifeng (SJ 17, HM 17) pont ujjnyomása Ez a masszázsmozdulat ugyanaz, mint a 30. mozdulat, azzal a különbséggel, hogy a két kéz középső ujjának begyét most a bal-és a jobb oldalon a fülcimpa mögötti Yifeng (SJ 17, HM 17) pontra szorítjuk, s nyomjuk 4-6 alkalommal. 32. mozdulat: A Baihui (GV (Du) 20, Kor 20) pont ujjnyomása Most helyezzük két hüvelykujjunk begyét erősen a Baihui (GV (Du) 20, Kor 20) pontra, és végezzünk rajta 4-6 alkalommal nyomó masszázsmozdulatot. Ezt a pontot nyomhatjuk jó erősen is, ám erre vonatkozóan kérjünk megerősítést a kezelt személytől. 92 33. mozdulat: A Sishencong Helyezzük a hüvelykujjunk begyét Sishencong (EX-HN 1) pontokra, rájuk nyomást 4-6 alkalommal. Ez Baihui (GV (Du)

20, Kor 20) pont illetve tőle két oldalra, helyezkedik el. 34. mozdulat: A homlok (EX-HN 1) ujjnyomása erősen a és gyakoroljunk a terület a felett és alatt, szimmetrikusan görgetése kézéllel A kéz kisujj felőli párnájával és a kézháttal (eminentia minor thenaris és ulna dorsum), vagyis a kisujj alatti húsos résszel végezzünk görgető és gyúró nyomást a homlok felületén. Görgessük és gyúrjuk végig a homlokot 4-6 alkalommal. 35. mozdulat: A homlok nyomása és törlése a tenyér tövével A tenyér tövét használva, lassan és lágyan nyomjuk, majd töröljük a homlokot, a középtől kezdve lefelé, a fejtető irányában. Használjuk felváltva két kezünket, hogy a homlok mindkét oldalát lefedhessük a mozdulatokkal. Ismételjük 4-6 alkalommal 36. mozdulat: A homlok fésülése és törlése az ujjakkal E mozdulat hasonlít az előbbihez azzal a különbséggel, hogy ez alkalommal nem csak a tenyér tövét, de ujjainkat is használjuk

a nyomáshoz. Ujjaink lapjával gyakoroljunk nyomást a homlokra, majd lassan és lágyan fésüljük és töröljük a homlokot két kezünkkel, felváltva, a Yintang (EX-HN 3) ponttól le, a fejtető felé, egyenes vonal mentén. Közben ujjainkkal érintjük a Shenting (GV (Du) 24, Kor 24), a Shangxing (GV (Du) 23, Kor 23), a Zanzhu (UB 2, H 2), a Quchai (UB 4, H 4), a Yuyao (EX-HN 4), a Toulinqi (GB 15, Eh 15), a Sizhukong (SJ 23, HM 23) és a Touwei (ST 8, Gy 8) pontokat. A mozdulatot 4-6 alkalommal hajtsuk végre. 94 37. mozdulat: Az arc simítása Qi-vel (Csí) Az előző masszázsmozdulat folytatásaként fokozatosan távolítsuk el kezünket a fejtől. Simítsunk lassan és lágyan az arc felett, a kéz Qi-jére összpontosítva. Ez egyfajta energetikai masszázs, amelynél nincs szükség a testfelszínnel való fizikai érintkezésre. Ismételjük meg 4-6 alkalommal a mozdulatot 38. mozdulat: A homlok fricskázása ujjal Fricskázzunk mutató-, vagy középső ujjunkkal

a homlok egész felszínén lassan és gyengéden, 2-4 alkalommal (a 16. ás a 22 masszázsmozdulathoz hasonlóan). 95 39. mozdulat: A homlok üreget formáló Finoman kapcsoljuk össze két kezünket; könnyedén hajlítsuk be ízületeinket, s így képezzünk tenyerünk között üreget. Kopogtassunk kézhátunkkal a homlokon 4-6 alkalommal. kopogtatása összekapcsolt, tenyérrel 40. mozdulat: A homlok ütögetése laza ököllel Üreget formáló ököllel, a kisujj (radiális) oldalával ütögessük végig lassan és gyengéden a homlokon, a homlok közepétől, a homlok két oldala felé haladva. Végrehajthatjuk ezt az ütögető mozdulatot körkörösen haladva is, lefedve a homlok egész felületét. Ismételjük ezt meg 4-6 alkalommal. A 40. masszázsmozdulat az utolsó, amelyet a kezelt személy háton fekvő helyzetében hajtunk végre. A következő masszázsfogásokat a páciens ülő helyzetében végezzük el. Használjunk inkább biztos és szilárd széket, s

ne a masszázságy szélén ültessük a kezelt személyt. 96 41. mozdulat: A fej nyomása/sajtolása Tegyük két tenyerünket a kezelt személy feje két oldalára, a tenyér tövét közvetlenül a fül fölötti részre. Lassan és gyengéden nyomjuk/sajtoljuk össze a fejet 4-6 alkalommal. Alkalmazhatunk erős nyomást is, de ne okozzunk vele a kezelt személynek túlzott kényelmetlenséget. mindkét oldalának 42. mozdulat: „Ming Tiangu" („Dobolás a Mennyei Dobon", vagyis vibrációkeltés a belső fülben) Tegyük tenyerünket a kezelt személy fülére úgy, hogy a tenyér töve előre, ujjaink pedig a fej hátulja felé nézzenek. A tenyér töve érjen túl és fedje be a fület (annak elülső oldalán). Tegyük mutató ujjunkat a középsőre, majd pattintsuk finoman rá a tarkó csontdudorára a fül mögött 10 alkalommal. Ez vibrációt, döngő hangot kelt a fülben. A fül szokásos működésétől eltérően (amikor is a hangok a hallójáraton

kívülről befelé haladnak, és viszik be a fülbe a hangrezgést), ez a masszázsfogás a fület belülről ingerli. 97 43. mozdulat: Tegyük finoman mindkét tetejére, mintha labdát rántsuk fel gyorsan, mosnánk, sikálnánk. ezt a mozdulatot 4-6 Kezdjük a fejtetőnél, a masszázsfogást a fej és alsó részeinél. 44. mozdulat: A fej „Fejmosás" felcsippentéssel kezünket a fej tartanánk, azután mintha fejet Ismételjük meg alkalommal. majd folytassuk középső, hátulsó kopogtatása ujjakkal Tegyük mindkét kezünket a fejre, mintha labdát tartanánk, és ujjainkkal gyors és finom mozdulatokkal kopogtassunk a fejtetőtől le a vállig. Ismételjük 4-6 alkalommal. 98 45. mozdulat: A nyaki inak gyúrása és felcsippentése Tegyük balkezünket a kezelt megtámaszthassuk fejét. középső ujjaival fogjuk meg izomkötegeit. Gyúrjuk és mozdulattal. Ismételjük ezt személy homlokára, hogy Jobb kezünk hüvelyk-, mutató, és szimmetrikusan a

nyak inait és fogjuk fentről lefelé irányuló 4-6 alkalommal. 46. mozdulat: A hátsó hajvonal gyúrása és söprése E masszázsfogásnál a hüvelyk-, mutató- és középső ujjunk hátát (belső oldalát) együttesen használjuk, pásztázó mozdulattal lefelé, a hát felé haladva emeljük a hátulsó hajvonal és a nyak bőrét. E mozdulat kezdetén dörzsöljük gyengéden a nyak közepén és két oldalán lévő pontokat. Ismételjük 4-6 alkalommal 99 47. mozdulat: A fejbiccentő izom (musculus sternocleidomas-toideus) tolása és nyomása a.) A nyak jobb oldalán: E masszázsfogásnál a páciens mögött, tőle kissé balra állunk. A páciens fejét kissé balra hajtja, s bal tenyerünkben tartva állát, a páciens fejét kezünkkel kissé megemeljük. Jobb kezünk hüvelykujját 90°-ban kiegyenesítve, csigavonalas begyét a fejbiccentő izmon nyugtatjuk. Ezután lassan és lágyan végezzünk nyomó és toló masszázsmozdulatot hüvelykujjunkkal az izom

mentén fentről lefelé haladva a nyakon, a szegycsontig. Ismételjük ezt 4-6 alkalommal. b.) A nyak bal oldalán: E masszázsfogásnál a páciens mögött, tőle kissé jobbra állunk. A páciens fejét kissé jobbra hajtja, s jobb tenyerünkben tartva állát, a páciens fejét kezünkkel kissé megemeljük. Balkezünk hüvelykujját 90°-ban kiegyenesítve, csigavonalas begyét a fejbiccentő izmon nyugtatjuk. Ezután lassan és lágyan végezzünk nyomó és toló masszázsmozdulatot hüvelykujjunkkal az izom mentén fentről lefelé haladva a nyakon, a szegycsontig. Ismételjük ezt 4-6 alkalommal 48. mozdulat: A nyak préselése Kérjük meg a pácienst, hogy hajtsa előre fejét, állával a mellkasához közelítve. A páciens háta mögött állva fűzzük össze ujjainkat, s befelé néző tenyerekkel illesszük kezünket a páciens nyakához. Ezután nyomjuk a nyakat a tenyértő befelé való nyomásával és emelésével, a nyomás és ellazítás ismételgetésével

4-6 alkalommal. 100 49. mozdulat: A Dazhui gyúrása és nyomása Nyugtassuk mindkét kezünk hüvelykujjának csigavonalas ujjbegyét a Dazhui (GV (Du) 14, Kor 14) pontján (7. nyaki csigolya). Gyúrjuk és nyomjuk 4-6 alkalommal. (GV (Du) 14, Kor 14) pont 50. mozdulat: A nyak görgetése és nyomása A páciens háta mögött állva nyugtassuk mindkét kezünk külső élét a nyak és a váll találkozásán, kissé behajlított ujjakkal és tenyérrel, ellazított állapotban. A két váll közötti Dazhui (GV (Du) 14, Kor 14) ponttól kezdve végezünk görgető és nyomó masszázsmozdulatokat oldalirányba haladva kifelé, végig, a külső vállízület felé. Ismételjük ezt 4-6 alkalommal 101 51. mozdulat: A vállak Csippentsük a váll inait és hüvelyk- és mutató-, vagy mindkét oldalon, Fogással, forgatva/nyomva és izomkötegeket, mozdulatot a nyaktól a váll haladva végezzük, 4-6 is- a métléssel. felcsippentése és emelése izomkötegeit középső

ujjunk közé szimmetrikusan. és emelve az inakat elengedjük azokat. E külső oldala felé 52. mozdulat: A nyak és a váll ütögetése laza ököllel Formáljunk laza öklöt, s két kezünkkel ütögessük végig a nyak és a váll területét balról jobbra haladva. Minden ütéskor két kezünk kisujja érintkezik a nyak és a váll felületével, többi ujjunk pedig könnyedén egymáshoz verődik, csattanó hangot hallatva. E masszázsfogást körkörös mozgást alkalmazva is végrehajthatjuk. Ismételjük 4-6 alkalommal. 102 53. mozdulat: A nyak és a váll ütögetése összekapcsolt üreges kezekkel Tegyük, vagy tapsoljuk össze, s aztán tartsuk így összefogva két tenyerünket, könnyedén behajlított ízületekkel, hogy így üreg maradjon két tenyerünk között (formáljunk köztük „csészét"). Eztán kézháttal ütögessük végig a nyak és a váll területét balról jobbra haladva, 4-6 alkalommal. 54. mozdulat: A nyak és a váll paskolása

üreges tenyérrel Zárjuk egyik kezünk ujjait össze egymás mellett, könnyedén hajlítsuk be ízületeit, hogy homorúvá formáljuk tenyerünket (üreges tenyér). Paskolgassuk végig a nyak, a két váll és a hát felső területét üreges tenyerünkkel, balról jobbra haladva. Ismételjük meg 4-6 alkalommal. 103 55. mozdulat: A mellkas megnyitása Kérjük meg a pácienst, hogy fűzze ujjait össze feje mögött, megnyitva karjait és oldalra kinyújtva két könyökét. A páciens mögé állunk, két tenyerünket a páciens könyökére , tesszük, majd hátrahúzzuk azokat, így megnyitjuk, s kitárjuk a páciens mellkasát. E masszázsfogáshoz jobb térdünket nekitámasztjuk a páciens mellkasi csigolyáinak (valahol középmagasan). Ismételjük 4-6 alkalommal. 56. mozdulat: A váll forgatása Maradva e testhelyzetben, az előző masszázsfogást folytatjuk, s tenyerünkkel könyökét fogva, forgatni kezdjük a páciens karjait, fel-le, előre-hátra irányban.

Ismételjük 4-6 alkalommal. 104 57. mozdulat: Az alkar ütögetése üreges tenyérrel A páciens bal oldalánál állunk, csuklójánál bal kezünkkel megtámasztjuk kinyújtott bal karját. Jobb tenyerünkkel üreges öklöt formálunk, s végigütögetjük a páciens karját, annak belső, középső és külső oldalán, a csuklójánál kezdve. Ütögessük végig a kar mindegyik oldalát 4-6 alkalommal. Ismételjük meg ugyanezt a masszázsfogást a másik karon is! 58. mozdulat: A kézhát törlése Fogjuk két kezünkbe a páciens kézfejét. Tegyük mindkét kezünk hüvelykujját a kézhátra, s többi ujjunkat nyomjuk a páciens tenyerére. Hüvelykujjunkat lapjával szorítsuk rá feszesen a kézhátra, és végezzünk törlő masszázsfogást mindkét kezünkkel egyidejűleg a középtől kifelé, a kézfej szélei felé haladva. Ismételjük meg e mozdulatot 4-6 alkalommal a páciens mindkét kezén. 105 59. mozdulat: Az ujjak fogása-sodrása Tartsuk a páciens

kezét a csuklójánál fogva. Fogjuk egyik ujját mutató- és hüvelykujjunk közé. Gyúrjuk és sodorgassuk végig az ujjtőtől az ujjhegy felé haladva. Ismételjük meg ezt a masszázsfogást 4-6 alkalommal, a páciens mindkét kezének mindegyik ujján. 60. mozdulat: Az ujjízületek húzása Tartsuk egyik kezünkben a páciens csuklóját. Tartsuk a páciens egyik ujjának tövét behajlított mutató- és közép-sőujjunk között. Simítsunk/ pásztázzunk végig egy gyors húzó mozdulattal az ujjon, az ujj tövétől a hegyéig. Az ujj-hegynél húzzunk kissé erősebben és gyorsabban, így egy csattanó hang fog képződni Ismételjük meg ezt a masszázsfogást 4-6 alkalommal, a páciens mindkét kezének mindegyik ujján. S ezzel végre is hajtottuk a teljes Wu-féle fejmasszázs-sorozat lépéseit. 106 10. FEJEZET A Wu-féle fejmasszázs egészségügyi és kozmetikai hatásai Előbb-utóbb mindannyian kényszerűen szembenézünk számtalan testi változással,

amelyet az öregedés okoz. Mivel találkozáskor arcunk az, amit naponta látnak az emberek, az öregedéssel járó változások közül is legszembetűnőbbek általában a homlokunkon és a szemünk sarkában megjelenő ráncok, s csak kevésbé a test többi részének petyhüdése és gyengülése. A ráncosodás kezdetekor a bőr lassanként megereszkedett, száraz kinézetűvé válik, néha elszíneződések, pigmentfoltok (macula) pettyegetik be a bőr felszínét. Jórészt ezzel egyidejűleg a haj kezd gyérebben nőni, őszbe csavarodni, s amint a száradó őszi falevelek, végül hullani is. Sejtjeink tápanyagcseréjének korunk előrehaladtával járó lelassulása okozza a látványos öregedési folyamatokat. Például faggyúmirigyeink sorvadásával a bőralatti zsiradéktermelésünk megváltozik, a színezékek felhalmozódnak, s változások egész sora megy végbe. Az öregedés alapjául szolgáló okok szintén belső szerveink állapotával függenek össze.

Amennyiben a belső szervek helyesen működnek, a szokásos bőrápolás is elegendő természetes megelőző intézkedésként a megszokott öregedési hatások elhárítására és az egészséges külső megjelenés biztosítására. A masszírozás javítja a vérkeringést, s így előmozdítja a sejtregenerációt, növeli a sejt rugalmasságát. A sejtek így jobban fel tudják venni a tápanyagokat, és a bőr simábbá és lágyabbá válik. 107 ÖREGEDÉS-MEGELŐZŐ MASSZÁZSKEZELÉSEK Ráncosodás és az arc öregedése esetére szolgáló kezelés Az arcon felbukkanó ráncok megelőzésére és eltüntetésére a Wu-féle fejmasszázs sorozat alábbi mozdulatait hajtsuk végre: 1. mozdulat: A Zanzhu (UB 2, H 2) pont gyúrása és nyomása 2. mozdulat: A homlok meridiánjainak törlése (felváltva) 3. mozdulat: A homlok törlése 34. mozdulat: A homlok görgetése kézéllel 35. mozdulat: A homlok nyomása és törlése a tenyér tövével 38 mozdulat: A homlok

fricskázása ujjal 36. mozdulat: A homlok fésülése és törlése az ujjakkal 39- mozdulat: A homlok kopogtatása összekapcsolt, üreget formáló tenyérrel 40. mozdulat: A homlok ütögetése laza ököllel Hatása: E masszázsmozdulatok segítenek a ráncok kisimításában, de a fejfájás, a homloki fájdalmak, a szédülés és az álmatlanság hatékony megelőzésére is alkalmasak. Az öregedés okozta szemproblémákra szolgáló kezelés Az öregedési folyamat során számos, az esztétikai hatásnál hátrányosabb jelenség is fellép. A homályos látás és a táskás szem elterjedt a korosabb emberek esetében. E problémákra a Wu-féle fejmasszázs sorozat következő mozdulatait hajtsuk végre: 6. mozdulat: A szemöldök ledörzsölése 7. mozdulat: A szemgolyó törlése 26. mozdulat: A Jingming (UB 1, H 1) pont lefelé simítása, és az áll felliúzása 28 mozdulat: A halánték - Taiyang (EX-HN 5) gyúrása 1. mozdulat: A Zanzhu (UB 2, H 2) pont gyúrása

és nyomása 4. mozdulat: A Yuyao (EX-HN 4) pont gyúrása és nyomása 5. mozdulat: A Sizhukong (SJ 23, HM 23) pont gyúrása és nyomása Hatása: E masszázsmozdulatok segítenek a szem körüli ráncok kisimításában, a látás javításában és a szem alatti táska kialakulásának megelőzésében. Hatékonyak továbbá a fejfájás megelőzésében; a szemüreg fájdalmai, a migrén, az álmatlanság, a homályos látás, a rövidlátás (myopia) és a zöld-hályog (glaucoma) esetében is. 108 Az öregedés okozta orrproblémákra szolgáló kezelés Az orrkörnyéki keringés javítása céljából a következő masszázs-mozdulatokat hajtsuk végre: 8. mozdulat: A Yingxiang (LI 20, Vab 20) pont gyúrása és nyomása 26. mozdulat: A Jingming (UB 1, H 1) pont lefelé simítása, és az áll felhúzása 27. mozdulat: Az orr lefelé sajtolása Hatása: E masszázsmozdulatok elősegítik a keringést, és így alkalmasak az orrdugulás, allergiás nátha, krónikus

orrnyálkahártya-gyulladás és az orrmelléküreg-gyulladás megelőzésére. A stressz okozta problémákra szolgáló kezelés Mindannyiunk számára jöhet egy pont életünkben, amikor elhatalmasodik rajtunk zaklatott életstílusunk, egészségtelen étkezési szokásaink; elborítanak munkahelyünk, családunk, a társadalom elvárásai. Mindezek együtt évek alatt megnövelhetik a stresszt, amely bennünket ér, sőt, a stresszel összefüggő egészségügyi problémákat is okozhatnak. Ez kétségtelenül hozzájárul az öregedési folyamat korai elindulásához és az öregedés látható jeleinek megmutatkozásához. Az arcizmok ellazítása és a helyi keringés javítása céljából a következő masszázs-mozdulatokat hajtsuk végre: 10. mozdulat: Különböző akupresszúrás pontok nyomása 24. mozdulat: Az áll simítása (Mindkét oldalon) 25. mozdulat: A Shuigou (GV (Du) 26, Kor 26) pont simítása (Az ajakbarázda mindkét oldalán) 26. mozdulat: A Jingming (UB

1, H 1) pont lefelé simítása, és az áll felhúzása 55. mozdulat: A mellkas megnyitása 56. mozdulat: A váll forgatása AZ ÉRINTÉS FONTOSSÁGA Az emberek más fajokhoz hasonlóan nem csupán élvezik a fizikai kapcsolatot, de igénylik is azt; nem élhetnek érintés nélkül. Ez velünk született tulajdonságunk, ami szükséges felnövekedésünkhöz úgy érzelmileg, mint tudatilag, de testileg is. A gyermekek e természetes érintkezésre való hajlamot jóval közvetlenebbül fejezik ki, mint a felnőttek (társadalmunk által kialakított felgyorsult és individualista környezetünk legnyilvánvalóbb eredményeként). 109 Lazító és fiatalító kezelések A következő masszázs-mozdulatok játsszák a legszükségesebb szerepet a nyugodt és hipnózisszerű állapot megteremtésében, amelyben a test képes energiákkal gyorsan újratöltődni; amely megnyugtatja és elcsendesíti az elmét, és amely elősegíti a természetes és kiegyensúlyozott keringést.

1 mozdulat: A Zanzhu (UB 2, H 2) pont gyúrása és nyomása 7. mozdulat: A szemgolyó törlése 12. és 18 mozdulat: A nyak jobb- és bal oldalának simítása Hatása: A nyaki verőér kettéágazásának kitágult része (artéria carotis sinus) a nyak felső részén található. Ezen artéria idegvégződései nyomásérzékelőkként működnek, és rendkívül érzékenyek az artérián belüli vérnyomás megváltozásaira. E terület gyengéd masszírozása szabályozhatja a szívverést és kiegyensúlyozhatja a vérnyomást. Hasonló hatást tapasztalhatunk a lehunyt szem finom masszírozásakor is. A 7 masszázsmozdulat (A szemgolyó törlése) és a 12. és 18 mozdulat (A nyak jobb és bal oldalának simítása) ezen eredmény elérését célozza. E mozdulatok ezen kívül, járulékos előnyként, hatásosak a torokgyulladás (laringitis), a mandulagyulladás (tonsillitis), a pajzsmirigytúltengés, a fejfájás, az álmatlanság (insomnia) és a

menopauza-tünetegyüttes megelőzésében is. A fülkezelések hatásai Amint e könyvben a korábbiakban már felvázoltuk (ld. a 63 oldalon a fülkagyló pontjainak elhelyezkedése hasonló, mint ahogyan az anyaméhben egy fejjel lefelé lévő magzat van. Különböző pontok a test különböző pontjait kormányozzák, beleértve az arc területeit is. Jóllehet sokan, (akik emiatt különösen aggódnak) az öregedéslassítást általában leginkább az esztétikai változások miatt szokták emlegetni; azonban ennél sokkal fontosabb, hogy a belső szervek egészséges állapotával ennek közvetlen és szoros kapcsolata van! A meridiánok és csatornácskák hálózata útján a belső szervek állapota az arcszínben tükröződik vissza. Például a máj- és a vesealapú betegségek sötétzöld míg az emésztőrendszerrel összefüggő betegségek sárgás arcszínt eredményeznek. Amikor a belső szervek működése akadályozott, az arcszín fakó, sápadt. A belső

szervek serkentésére szolgáló kezelések Mivel a fület úgy tekinthetjük, mint az öregedés folyamatában belső funkcióival részt vevő, az öregedést elszenvedő test mikrokozmikus lenyomatát; a következő masszázs-mozdulatokat használhatjuk: 110 A 17. és a 18 mozdulat: A fülkagyló gyúrása és nyomása a jobb és bal oldalon Hatása: A masszázsmozdulatok serkentik a belső szerveket, ami visszahatva megelőz számos öregedési okot. E kezelések szintén hatékonyak a fül fertőzései, a fülcsengés (tinnitus) és a halláscsökkenés megelőzésében. A hajnövekedés serkentése Általánosan tudható, hogy amint öregszünk, vékonyodnak el, fordulnak őszbe, s végül fokozatosan hullanak ki hajszálaink. Kezelések a hajnövekedéshez A következő masszázsmozdulatok használhatók ezen átalakulás késleltetésére: 13. és 19- mozdulat: A fejbőr végigpásztázása a fej jobb és bal oldalán 14. és 20 mozdulat: A fejbőr ujjakkal való

fésülése a jobb és a bal oldalon 15- és 21 mozdulat: A mozgató és érzékelő területek masszázsa a jobb és a bal oldalon 16. és 22 mozdulat: A mozgató és érzékelő területek fricskázása mindkét oldalon 30. mozdulat: A Fengchi (GB 20, Eh 20) pont ujjnyomása 31. mozdulat: A Yifeng (SJ 17, HM 17) pont ujjnyomása 32. mozdulat: A Baihui (GV (Du) 20, Kor 20) pont ujjnyomása 33. mozdulat: A Sishencong (EX-HN 1) ujjnyomása 41. mozdulat: A fej mindkét oldalának nyomása/sajtolása 43. mozdulat: „Fejmosás" felcsippentéssel 44. mozdulat: A fej kopogtatása ujjakkal Hatása: A hajnövekedés a vérkeringéstől függ. A fej masszírozásával növeljük a helyi vérkeringést E masszázsmozdulatok hatékonyak továbbá a fejfájás, a szédülés, a feledékenység és az ideggyengeség (neurasthenia) kezelésében. WAI QI A Wai Qi, a Qi, vagyis az energia kibocsátása a kezelt személy egészségjavítása céljából. Wai Qi-t sok masszázsstílusban

alkalmazunk. Hatása sokrétű, a csillapító és nyugtató hatástól, a fájdalomcsillapításon át, a keringés javításáig. Jóllehet egy képzett és gyakorlott kezelő személy a teljes masszázs idején használ Qi-t, mégis van néhány masszázslépés, amelyik erőteljesebben hangsúlyozza a Qi kibocsátásának fontosságát, mint a többi. E lépések111 ben a kezelő személy a páciens Qi-jének testszerte való könnyedebb és finomabb áramlásának elősegítésére használja Qi-jét. A Qi-kibocsátást a Qigong gyakorlás során tanuljuk meg (Id a 12 fejezetet). A Wai Qi használatának mozdulatai 37. mozdulat: Az arc simítása Qi-vel Hatása: ez a masszázsmozdulat növeli a helyi vérkeringést. Élénkíti ezen kívül az agy tevékenységét, javítja az intelligenciát, és előnyös kozmetikai szempontból is. Hatékony továbbá a fejfájás, a szédülés, az álmatlanság, az emlékezetkiesés (amnesia) és a neurózis kezelésében. A NYAKI

FESZÜLTSÉGEK OLDÁSA Amint öregszünk, számos mozgási probléma fejlődik ki, s ezek gyakran a nyaki területen jelennek meg. A csontok öregszenek, és a hajdan rugalmas csigolyák elmeszesednek. A merev nyak, a maga módján, nagyon is sorsdöntő masszázstényező lehet a fej számára. Nyakgyógyító kezelések 49- mozdulat: A Dazhui (GV (Du) 14, Kor 14) pont gyúrása és nyomása 46. mozdulat: A hátsó hajvonal gyúrása és söprése 45 mozdulat: A nyaki inak gyúrása és felcsippentése 47. mozdulat: A fejbiccentő izom (musculus sternocleidomastoideus) tolása és nyomása 48. mozdulat: A nyak préselése 50. mozdulat: A nyak görgetése és nyomása 51. mozdulat: A vállak felcsippentése és emelése 52. mozdulat: A nyak és a váll ütögetése laza ököllel 53. mozdulat: A nyak és a váll ütögetése összekapcsolt üreges kezekkel 54. mozdulat: A nyak és a váll paskolása üreges tenyérrel Hatása: E masszázsmozdulatok javítják a fej és a nyak

területeinek keringését, így korrigálják a csigolyák elhelyezkedését és megelőzik a nyaki panaszokat. Hatékonyak továbbá a fejfájás, az álmatlanság és a merev nyak esetében. 112 AZ UJJAK MASSZÁZSA A három Kéz-Yang meridián közvetlenül köti össze a kezet a fej és az arc területeivel. A három Kéz-Yin meridián pedig kapcsolatban áll e három Kéz-Yang meridiánnal az ujjvégek akupunktúrás pontjain keresztül. Ez a kapcsolat teszi lehetővé a Yin meridiánok közvetett összekapcsolódását a fej és az arc tartományaival. Az ujjak masszírozására szolgáló kezelések Az ujjak masszírozására a következő kezeléseket használhatjuk: 57. mozdulat: Az alkar ütögetése üreges tenyérrel 58. mozdulat: A kézhát törlése 59- mozdulat: Az ujjak fogása-sodrása 60. mozdulat: Az ujjízületek húzása Hatása: E masszázs-mozdulatokat a meridiánok ujjvégi forráspontjainak (Jin kút pontok) serkentésére használjuk. Ezek nem csupán

megelőző intézkedésként szolgálnak az ujjak zsibbadása és merevsége ellen, hanem a kezelt személynek a masszázs során gyakran fellépő ellazult és lenyugtatott állapotából való gyors felébresztésére is alkalmasak. 113 A GYÓGYÍTÓ ÖNGYÓGYÍTÁSA (A Fa elem kínai írásjele) V. RÉSZ 11. FEJEZET Öngyógyító kezelések Noha ez az utolsó fejezet, könnyen lehetett volna az első is. A gyógyászatban ugyanis az önkarbantartas jelentőségét nem lehet sem figyelmen kívül hagyni, sem lebecsülni. Egyszerű igazság, hogy az egészséges személy sokkal könnyebben gyógyít másokat. A személyes higiénia mindenki számára fontos, aki másokkal érintkezik, s általában egyben lelki és szellemi egészségünk kivetülése is. A Wu-féle fejmasszázs szempontjából ez testünk tisztántartását és ápoltságát jelenti. Kezelés előtt mossunk kezet, körmünk legyen tiszta és rövid Kerüljük az erős illatú kölnit, vagy dezodort, mivel ez

ütközhet a kezelt személy ízlésével. Az egészséges életvitelt példamutatással jó tanítani. Ha úgy érzi, valamely szokása nem előrevivő, nos, meglehet, itt az idő azt csökkenteni, vagy teljesen elhagyni. Egyszerű önkarbantartási eszköztárként önkezelő masszázst és Qigong-ot tanítunk. A fejen végzett önkezelő masszázs nem csupán a személyes egészség megőrzésének és a vonzó külső fenntartásának eszköze, hanem egyben kiváló gyakorlási alkalom is a Wu-féle fejmasszázzsal dolgozó természetgyógyász számára. A Qigong segítségével építi fel és növeli energiaterét a gyógyító, s teszi magát képessé arra, hogy a Qi-t a „középből" (Dantian) tenyerébe irányíthassa. Ennek az önkezelési masszázstechnikának néhány lépése hasonló a 9- fejezetben leírt hatvan lépéses sorozat egyes fogásaihoz. 117 SAJÁT ARCUNKON VÉGEZHETŐ ÉS FEJÜNKÖN EGYSZERŰ MASSZÁZSTECHNIKÁK: A szem önmasszázsa 1.) A

Zanzhu (UB 2, Mindkét kezünk hüvelykujja begyét tegyük a Zhanzhu (UB 2, H 2) pontokra, a szemöldök belső végén lévő mélyedésre, s gyúrjuk 10-szer e területet. A gyúrás erejét fokozatosan növelhetjük, míg enyhe fájdalmat és feszülést kezdünk érezni. H 2) pont gyúrása 2.) A Jingming (UB 1, H 1) pont gyúrása Tegyük jobb kezünk mutató- és hüvelykujját a Jingming (UB 1, H 1) pontra, ami az orrnyereg két oldalán, a belső szemzug felett 0,1 cun-nyivel helyezkedik el. Váltogassuk a lefelé nyomást és a felcsippentést 10-szer. 118 3.) A Sibai (ST 2, Gy 2) Tegyük mutatóujjunkat a pontra, ami a szemüreg járomcsonton, 1 cun-nel pupilla közepe alatt Nyomjuk-gyúrjuk enyhébb fájdalmat és érzünk. pont gyúrása-nyomása Sibai (ST 2, Gy 2) alsó szélén, a az előre tekintő található. 10-szer, amíg feszülést nem 4.) A szemöldök ledörzsölése Hajlítsuk be mutatóujjunkat, s tegyük orsócsont felé eső (radiális) oldalával a

szemüreg felső élének belső oldalához, s hajtsunk végre ledörzsölő mozdulatot a belső szemzugtól a külsőig. Folytassuk a mozdulatot a szemüreg alsó szélén. Ismételjük mindezt meg 10-szer 119 5.) A szem „vasalása" Hunyjuk le könnyedén tenyerünket, hogy be vele szemünket, mintegy 30 másodperdörzsölve a szemet, szemünket. Dörzsöljük össze felforrósodjanak, majd borítsuk mintha csak „vasalnánk", cen át. Végezzük ezt finoman mintegy 10 alkalommal. 6.) A halánték - o Taiyang (EX-HN 5) pont dörzsölése Gyakoroljunk erős nyomást mindkét kezünk hüvelyk- vagy mutatóujjának begyével a Taiyang (EX-HN 5) pontra. Gyúrjuk mintegy 10-szer, amíg enyhébb fájdalmat vagy feszülést nem érzünk Hatások: Fenti masszázsfogások hatékonyak a rövidlátás (myopia), a homályos látás, a zöldhályog (glaucoma), szemizom-sorvadás és más szemproblémák megelőzésére és gyógyítására. 120 Az orr önmasszázsa J.j A

Yingxiang (U 20, nyomása Vab 20) pont gyúrása és Nyugtassuk a mutató 20, Vab 20) ponton, masszázsmozdulatot feszülést nem érzünk. ujjunk begyét a Yingxiang (LI majd végezzünk gyúró-nyomó 10-szer, míg enyhe fájdalmat és 2.) Az orr dörzsölése (kétoldalt) Dörzsöljük két kezünket össze (s elsősorban is a mutató-, és/vagy középső ujjunkat), hogy felforrósodjanak. Majd dörzsölgessük orrunk két oldalát ezekkel az ujjainkkal fel és le, hogy orrunk felmelegedjék. Ismételjük 10-szer Hatások: Fenti masszázsfogások hatékonyak a megfázás, az orrdugulás és orrfolyás, az allergiás orrnyálkahártya-gyulladás (rhinitis vasomotorica), a krónikus orrnyálkahártya-gyulladás (rhinitis chronica) és az orrmelléküreggyulladás (sinusitis) megelőzésére és gyógyítására. 121 A fül önmasszázsa A hüvelykés alkalmazzunk az Ermen (SJ 21, HM 21), Tinghui (GB 2, Eh 2) és a ponto-kon, mindegyiknél ameddig enyhe fájdalmat

mutatóujjunk he-gyével gyúró-nyo-mó masszázsfogást a Tinggong (Sí 19, Véb 19), Yifeng (SJ 17, HM 17) 10-10 alka-lommal, illetve és feszülést kezdünk érezni. 2.) A fülkagyló dörzsölése Finoman csippentsük hüvelykuj-junk és mutatóujjunk orsócsonti (radiális) oldala közé fülkagylón-kat. Majd dörzsöljük fel-le, 10 al-kalommal, vagy amíg felmeleg-szik a fülkagyló. 122 7.J A fül körüli pontok gyúrása és nyomása 3.) „Ming Tiangu", „Dobolás a Mennyei Dobon Szorítsuk mindkét kezünk tenyerét fülünkre, tenyértővel előre s ujjainkkal hátrafelé. Tegyük mutatóuj-junkat középsőujjunk tetejére, és pattintsuk rá a fül mögött, a nyakszirti csontdudorra (protuberantia occipitalis externa) 10-szer. Ez döngő hangot kelt a fülben. A fülünk által fogadott rezgések többsége a külső fül felől befelé halad. Ez a masszázsfogás a belsőfülben magában kelt rezgést, ami kifelé halad Hatások: Fenti masszázsfogások

hatásosak a gyothallás és más fülproblémák megelőzésére fülcsengés (tinnitus), a na-és gyógyítására. A fej ön masszázsa 7.) Tolás a homlokon (A fej mindkét oldalán) Hajlítsuk be két kezünk mutatóujját, és orsócsonti (radiális) oldalával nyomjuk a homlok középvonalához, amelyik a Yintang (EX-HN 3) (Harmadik Szemként is nevezett) ponttól az elülső hajvonalig tart. „Vasaljuk" végig homlokunkat mu-tatóujjunkkal középtől kifelé haladva, amíg elérjük a Taiyang (EX-HN 5) pontot (vagyis a halántékot), a Sizhukong (SJ 23, HM 23) és a Touwei (ST 8, Gy 8) pontokat. Ismételjük ezt 10-szer 123 2.) A halánték letörlése Szorítsuk halántékunkhoz csigavonalas felületét, és erőteljes letörlő Ismételjük ezt 10-szer. Ez a fájdalmat és feszülést hüvelykujjbegyünk kezdjünk vele hátrafelé haladó masszázsmozdulatba. masszázsmozdulat enyhe kelthet. 3.)A koponya gyúrása és nyomása (A fej hátulján) Tegyük

hüvelykujjunk hegyét, vagy begyének csigavonalas felületét szilárdan a Fengchi (GB 20, Eh 20) pontra (a nyakszirti csontdudor (protuberantia occipitalis externa) alatti mélyedésbe), és alkalmazzunk nyomó masszázsfogást 10, vagy több alkalommal ismételve. Folytassuk ezt körkörös gyúrással, majd térjünk át a Naokong (GB 19, Eh 19) pont gyúrására. Végezzük ezt is el 10-szer, vagy ameddig enyhe fájdalom és feszültség érzése nem keletkezik. 124 A.) A Baihui (GV (Du) 20, (EX-HN 1) pontok középső ujjunk hegyét a pontra, és nyomjuk/gyúrjuk ugyanezt 2-4 alkalommal a pontokkal is, amelyek a pont mellett két oldalt, el. Kor 20) és a Sishencong nyomása-gyúrása Tegyük Baihui (GV (Du) 20, Kor 20) azt 8-10 alkalommal. Tegyük Sishencong (EX-HN 1) Baihui (GV (Du) 20, Kor 20) felette és alatta helyezkednek 5.) „Az ore mosdatása Dörzsöljük össze kezünket, míg fel nem forrósodnak. Tegyük mindkét tenyerünket könnyedén homlokunkra, majd

erősen dörzsöljük arcunkat lefelé az állkapocsig, az állkapocs széle mentén, az arc oldalán, egészen a Jiache (ST 6, Gy 6) pontig, majd felfelé a fül előtti területen a halánték felé, és a homlok közepén fejezzük be a mozdulatot. Ismételjük a sorozatot 6-8 alkalommal, amíg az arc melegséget nem érez. Hatások: E masszázsfogások élénkítik az agyműködést, javítják az intelligenciát, s elcsendesítik a tudatot. Hatásosak a fejfájás, a szédülés, az álmatlanság (insomnia), az emlékezetvesztés (amnézia), a neurózis és az arcbénulás (paralysis facialis) megelőzésére és gyógyítására. 125 12. FEJEZET Qigong a gyógyító számára ÁLLÓ QIGONG A Qigong elnevezés két szóból áll: A Qi életerőt (Lásd 6. oldal), a gong pedig jártasságot jelent, amit hosszú idő alatt fejlesztettünk ki. A Qigong kínai gyakorlatok egy olyan válfaja, ami a gyakorló fizikai testének és egyúttal Qi-jének építésére és

erősítésére egyaránt szolgál. A kínaiak úgy tartják, hogy „ég és föld között áll az ember". Ez a mondat egyben az álló Qigong alapvető testtartását is megadja A Qi-nek három típusa van: a mennyei Qi (yang), a földi Qi (yin), és az emberi Qi. A hagyományos kínai gyógyászat filozófiája szerint az ember állhat tudatával és lélegzetével felmagasodva az égig; s két lábával szilárdan a földön, mély gyökereket eresztve; és így hozhatja egyensúlyba testében az energia Yin és Yang vonatkozásait. Az elme elcsendesedhet, s tudatunkban békés természeti képek merülnek fel Lélegezzünk természetesen, mélyen, alhasi légzéssel, hogy testünkben a Qi így lesüllyedhessen. Egy idő után a tudat begyakorolja az elcsendese-dést, az ellazulást és az összpontosítást, s a test ebben természetesen követi. A napi rendszeres energetikai gyakorlás a gyógyítót egészségesebbé teszi, s ez közvetlenül áttevődik a kezelt

személyre is. A két bemutatott testtartást: a „Három gömb" tartást (12-1. ábra) és a „Pózna ölelése" tartást (12-2 ábra) mintegy napi 15 percig javasolt gyakorolni. 127 12-1. ábra: „Három gömb" tartás 1 2-2. ábra: „Pózna ölelése" tartás MOZGÁSOS QIGONG Az előzőekben említett álló testhelyzetek adják a gyógyító energetikai „talapzatát". E nyugalmi gyakorlatok azonban egyben a mozgás alapjait is jelentik. Az általunk gyakorolt mozgásos gyakorlatot „Az Árnyékboxolás 15 gyakorlataiként ismerik. A Tang-dinasztiához (i sz 618-907) és Xu Xuan Ping taoista szerzeteshez köthető, és közel 1400 éve szolgálja megbízhatóan az egészség és az alkat javítását, a betegségek gyógyítását, az élet meghosszabbítását. E sorozat megalkotásakor egy még régebbi Qigong rendszeren alapult. A mozdulatok és a megidézett természet sugallta képek egyebek között az elefánt, a sárkány, a páva, a

kócsag, a ló, a Hold tartása, a hegy taszítása mozdulatait utánozza. E gyakorlatsorozatot azért műveljük, hogy segítségével a Qi-t lágyan, valamennyi meridiánon átáramoltassuk. Jóllehet az álló gyakorlatok elegendőek a fejmasszázst alkalmazó gyógyító személy számára, e könyvet mégis azzal szeretném befejezni, hogy az Olvasónak gyakorlataink néhány mozdulatát bemutatom (ld. 12-3 - 12-7 ábrák) Létezik egy folyamatos és természetes összjáték az egészség, az energia és a mozgás között. Ez az összhang megtestesül a Wu-féle fejmasszázs-sorozatban. A jó egészség és a jó gyógyítás - mindez egy egyszerű érintéssel kezdődik. 128 12-3. ábra: A Hold körbeölelése 12-4. ábra: A vádló szétválasztja sörényét 12-5. ábra: Körzés balra és jobbra 12-6. ábra: Labda tartása oldalt 129 12-7. ábra: A Főnix szétteríti szárnyait 130 FÜGGELÉK Irodalomjegyzék/ Ajánlott olvasmányok E könyv megalkotásában a

következő könyveket és cikkeket használtuk fel forrásmunkaként: TÖRTÉNELMI MŰVEK A Sárga Császár Belgyógyászati Könyve (Huang Di Neijing, Yellow Emperiors Canon of Internal Medicine) Csodás Sarokpont (Miraculous Pivot) Alapkérdések (Plain Questions) Az akupunktúra kiemelt fontosságú témái (Highlights of Acupuncture) Az akupunktúra és a moxibuszció tömör összefoglalása (Compendium of Acupuncture and Moxibustion) Bevezetés a klasszikus akupunktúrába (Guide to the Classics of Acupuncture) Kérdések és válaszok az akupunktúra és a moxibuszció tárgykörében (Questions and Answers Concerning Acupuncture and Moxibustion) Az akupunktúra rendszerezett klasszikusai (Systematic Classics of Acupuncture) 131 KORTÁRS MÜVEK Acupuncture and Moxibustion (Akupunktúra és moxibuszció) First edition, edited by Nanjing College of Traditional Chinese Medicine, published by Shanghai Science and Technology Publishing House, 1974, Beijing. Acupoint Location

Guide (Akupontok helymeghatározó kézikönyve) Revised edition. Alon Lotan, 1995, published by Etsem. Acupuncture and Moxibustion (Akupunktúra és moxibuszció) First edition, edited by Shanghai College of Traditional Chinese Medicine, published by Peoples Medical Publishing House, 1974, Beijing. Anatomical Charts for Acupuncture and Moxibustion (Anatómiai térképek az akupunktúrához és a moxibuszcióhoz) First edition, charted by Editorial and Charting Group of Anatomical Charts for Acupuncture and Moxibustion, Zhejiang Medical University, Zhejiang college of Traditional Chinese Medicine Publishing House, 1979, Hangzhou. Anatomical Charts of Acupuncture of the 14 Meridians (Anatómiai térképek a 14 meridián akupunktúrájához) Edited and charted by Shanghai college of Traditional Chinese Medicine, Shanghai Research Institute of Traditional Chinese Medicine, published by Shanghai Peoples Publishing House, 1975, Shanghai. Chinese Acupuncture and Moxibustion (Kínai

akupunktúra és moxibuszció) First edition, published by Foreign Languages Press, 1987, Beijing. Essentials of Chinese Acupuncture (A kínai akupunktúra lényege) Published by Peoples Medical Publishing House, 1979, Beijing. Explanation of Names of Acupoints with its English Translation (Az akupontok nevének magyarázata angol fordítással) Published by Anhui Publishing House of Science & Technology, 1985, Anhui. The English-Chinese Encyclopedia of Practical Traditional Chinese Medicine (Angol-kínai hagyományos kínai gyógyászati enciklopédia) First edition, published by Higher Education Press, 1994, Beijing. 132 A Practical English-Chinese Library of Traditional Chinese Medicine (Angol-kínai gyakorlati szótár a hagyományos kínai gyógyászathoz) First edition, published by Publishing House of Shanghai University of Traditional Chinese Medicine, 1990, Shanghai. TOVÁBBI AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK (E könyvhöz forrásmunkaként nem használtuk, ám elolvasásra

nagyon ajánljuk.) Foundation of Traditional Chinese Medicine (A hagyományos kínai gyógyászat alapjai) by Giovanni Maciocia The Web That Has No Weaver (A háló, melyet nem szőtt takács) by Ted Kaptchuk.* A MAGYAR FORDÍTÁSHOZ FELHASZNÁLT KÖNYVEK Pálos István: A hagyományos kinai orvoslás Gondolat Kiadó, Budapest, 1963. Ted J. Kaptchuk: Évezredek hagyománya: a kínai orvostudomány Magyar Akupunktúra és Moxatherápiás Egyesület, Budapest, 1992 ISBN szám: 963 04 2202 6. Dr. Paul D Zmiewski: A tűszúrás és égetés gyógymódja Magyar Akupunktúra és Moxatherápiás Egyesület, Budapest, 1994. ISBN szám: 96-304-46235, a sorozat ISSN száma: 1216-8238 Brencsán János: Orvosi szótár Akadémiai Kiadó Budapest, 1993. Országh László: Angol-magyar nagyszótár Akadémiai Kiadó Budapest, 1996. *Ez utóbbi könyv magyarul is megjelent: Ted J. Kaptchuk: Évezredek hagyománya: a kínai orvostudomány címen, lásd a fenti hivatkozást (A Fordító) 133 A

SZERZŐ ÉLETRAJZA Dr. Wu Bin Jiang a hagyományos kínai orvoslás (TCM, Traditional Chinese Medicine) és a Qigong tanulmányozását kora gyermekkorában kezdte, TCM doktor családtagjai vezetésével. Sok évig tanult Kínában híres TCM doktoroktól és Qigong mesterektől. Tanárai között olyan személyek találhatók, mint Wang Xue Tai, Zhang Jin és az igen elismert TCM és Qigong Mester: Jiao Guo Rui. Tanult továbbá, és baráti támogatást kapott Wan Xing Mestertől, a Shaolin Kolostor főapátjától. Egy év után „Mezítlábas Doktor"-ként TCM orvosi diplomát szerzett a Heilongjiang-i Egyetemen 1983-ban. 1988-ban diplomázott a pekingi Hagyományos Kínai Orvoslás Kína Akadémiáján, a Gyógyászati és Qigong Mesterprogramon. Ez Kínában, de a világon is, az egyik első alkalom volt, amikor gyógyászati Qigong mesterképzést tartottak A TCM Európában és Japánban történt tanítása és gyakorlása után 2000-ben Dr. Wu lett az elnöke Kanadában

a torontói Ontario College of Traditional Chinese Medicine hagyományos kínai orvoslási főiskolának. Több mint harmincéves tapasztalatát használva készíti fel kanadai és más országokból érkező diákjait a hagyományos kínai gyógyászati elvek alkalmazásán alapuló sikeres karrierre és életstílusra. Dr. Wu máris sok évet szánt a kelet és a nyugat gyógyászata közti szakadék áthidalására Klinikai felügyelői beosztásban van a Mount Sinai Hospital Pain Clinic kórházban és a Michener Institute for Applied Health Sciences főiskolán. Ő az elnöke a Magyarországon bejegyzett első Qigong egyesületnek, a Nemzetközi Akupunktúrás és Moxibukciós Manipulációs Technikák Egyesülete (International Association of Acupuncture and Moxibustion Manipulative Techniques) alapítója, a Kanadai Hagyományos Kínai Orvosok és Akupunktőrök Egyesülete (Chinese Medicine and Acupuncture Association of Canada ügyvezető igazgatója. Az Akupunktúra és a

Tuina tiszteletbeli professzora a kínai Heilongjiang Hagyományos Kínai Gyógyászati Egyetemen, valamint a Wu-féle Fejmasszázs Nemzetközi Szövetsége (Wus Head Massage International Association) alapítója és elnöke. Dr Wu a TCM hatékonyságáról szóló 20 cikk szerzőjeként is szerepel. 134 A Tuina (a kínai hagyományos orvosi masszázs) előnyös alkalmazása és a „modern betegségek" kezelése terén szerzett korai tapasztalatai késztették Dr. Wu-t a Wu-féle fejmasszázs (WHM, Wus Head Massage) kifejlesztésére és az emberek számára világszerte való hozzáférhetővé tételére. „A tanítók kitárják az ajtót. de belépnünk magunknak kell rajta" - kínai szólás A Dr. Wu-féle arcmasszázs és a Qigong 15 gyakorlata magyarországi tanfolyamaira konzultációra, kezelésre jelentkezés: Gervai Miklós Andrásnál a gervaima@tvn.hu e-mail címen, vagy a 06 (70) 234-65-99 telefonon. „A fejbőr és az arc akupontjainak

masszázsával az egész testet kezelhetjük. A fej az emberi test fővárosa, itt találkozik az összes Yin és Yang meridián." A Sárga Császár Belgyógyászati Könyvéből (Huang Di Nei Jing) Az egészség és a hosszú élet egy egyszerű érintéssel kezdődik Tudja-e, hogy a fej, a nyak és az arc akupunktúrás pontjainak, meridiánjainak és ingerzónáinak masszírozásával hatást gyakorolhatunk az emberi test belső egészségére, és kiegyensúlyozhatjuk azt? Mi több, mindez nem csupán a test egészének kiegyensúlyozásában segít, de jelentős kozmetikai és öregedésgátló hatással is jár! Ebben a meghatározó könyvében Dr. Wu Bin Jiang egy könnyen végrehajtható fejmasszázs-programot mutat be, amely alkalmas lehet a számítógép okozta egészség-károsodás és sok más, a modern társadalmunkban gyorsan szaporodó, stresszel kapcsolatos betegség kezelésére. Kevesebb, mint harminc perc alatt oldhatjuk párunk, barátunk vagy páciensünk

fejében felgyűlt stresszt és feszültséget, s közben elősegíthetjük bőre kisimulását, szervei egészségének javulását, általános jó közérzetét. E hatvan lépéses sorozat a hagyományos kínai gyógyászaton (TCM) alapul, s elméleti gyökerei a Sárga Császár Belgyógyászati Könyvéig (Huang Di Nei Jing) nyúlnak vissza. A Wu-féle fejmaszázst végrehajthatjuk teljes egészében, vagy gyorssegélyként kiválaszthatjuk az éppen szükséges technikákat. • Kiváló a fejfájás megszüntetésére • Alkalmas a váll és nyak feszültségoldására • Csökkenti az arc ráncait • Élénkíti az energiaáramlást az egész testben •Javítja az arcbőr rugalmasságát • Természetes lelki elsősegélyként is alkalmazható Dr Wu Bin Jiang a hagyományos kínai orvoslás (TCM) és a Qigong mestere. A torontói Ontario Hagyományos Kínai Gyógyászati Főiskola elnöke, elnökségi tag kínai gyógyászati, akupunktúrás és orvosi szövetségekben.

Hivatkozott szerző és TCM tanácsadó számos kínai, japán, német, magyar, osztrák és kanadai szövetségben. Dr Wu Torontóban él, Kanadában