Tartalmi kivonat
1 Vállalati gazdaságtan 2003/04 /Tematika/ 1. szept 9-16 A vállalat lényege, funkciói A vállalat, mint gazdálkodó egység, szervezeti egység, rendszer. A vállalat belső és külső érintettjei, céljai, formái Az egyéni vállalkozás és a gazdasági társaságok sajátosságai Tananyag: Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan Aula Kiadó I fejezet 2. szept 23-30 A vállalkozás indítása A vállalkozások stratégiája és üzleti terve A stratégia lényege, szintjei, típusai. A stratégia alkotás folyamata Az üzleti terv lénye szerepe, felépítése. Az induló tőkeszükséglet meghatározása Tananyag: Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan Aula Kiadó 1997. 15-57, 154-166, 463470, Vállalkozások gazdaságtana Perfekt kiadó 1997. 48-73 3. okt 7-14 A vállalkozások vagyona A vagyon szerkezete, finanszírozása Stabilitás, hatékonyság, likviditás, jövedelmezőség. /előadás/ Előadás október 7-én, 14-én 18 – 20h-ig 1. előadó Tananyag: az eladás
anyaga /segédanyag/ 4. okt 28 I ZH A félév végi aláírás feltétele 50 % + 1 pont = 26 pont 5. nov 4-11 befektetett eszközök, beruházások, befektetések gazdaságossági vizsgálata amortizáció; időarányos, teljesítményarányos leírási módok Tananyag: Vállalkozások gazdaságtana Perfekt Kiadó 125-140 Vállalkozás gazdaságtan BMF távoktatási jegyzet 6. nov 18-25 Költségek, bevételek, a vállalati működés eredményessége Kalkulációs módszerek, költség-elemzés Előadás: november 18-án és 25-én 18-20.ig 1 sz előadó Tananyag: az előadásanyaga /segédanyag/ 7. dec 2-9 A termelő vállalat A termelési folyamat sajátosságai 8. Tananyag: Vállalkozások gazdaságtana Perfekt kiadó 100-117 Chikán: Vállalatgazdaságtan 304-338 dec. 16 II ZH írása 2 sikeres (2 db 26 pont feletti) ZH alapján jegymegajánlás 2 Példák vállalatgazdaságtanból 1. Egy kirándulóbusz bruttó értéke 16 M Ft, tervezett élettartama 5 év Évente 240
Munkanapot fut, napi 400 km átlagteljesítménnyel. a, A leírási mód megválasztásánál milyen szempontokat vesz figyelembe? B, Számítsa ki kétféle módszerrel az évenkénti amortizáció összegét és indokolja meg, melyik leírási módot miért alkalmazná! 2. Egy 40 M Ft értékű beruházás révén várhatóan 10 éven át évente 8 M Ft nettó hozam keletkezne. a, Írja le a nettó hozam tartalmát! b, Érdemes- e megvalósítani a beruházást, ha az elvárt jövedelmezőség 15 % c, Számítsa ki a beruházás kritikus értékét és a nettó hozam kritikus értékét! D, Hogyan alakulna a beruházás megítélése, ha jövedelmezőségi elvárás 12 % lenne? 3. Mekkora a kapacitása annak a berendezésnek, amelyik 40 %-os kihasználtság mellett évi 10 ezer db-ot termel? Mivel magyarázható a kapacitás-kihasználtság ilyen szintje? Tegyen javaslatot a kihasználatlan kapacitás megszűntetésére! 4. Egy KFT 2000-ben 50 M Ft-os átlagos készlet-állománnyal
1000 M Ft nettó árbevételt Realizált. Készletei 2001-ben 10 %-kal nőttek, nettó árbevétele 1200 M Ft-ra emelkedett. Elemezze a cég készletgazdálkodását! 5. A „Tortúra” KFT mérlegéből és eredménykimutatásából kiemelt alábbi adatok alapján elemezze a KFT helyzetét jövedelmezőség, likviditás és a tőkelekötés hatékonysága szempontjából! Befektetett eszközök Készletek Követelések Pénzeszközök 40 M Ft 16 M Ft 8 M Ft 16 M Ft Nettó árbevétel Üzemi eredmény 50 M Ft 8 M Ft Saját tőke 36 M Ft H.lej köt 24 M Ft R.lej köt 20 M Ft ( A mérlegadatok átlagos értékek) 6. A„Tortúra” KFT a következő évben 10 %-kal szeretné növelni az eredményt tegyen számításokkal alátámasztott javaslatot az eredmény növelésére! Megnevezés Tárgyévi adatok Árbevétel Proporcionális ktg Fedezeti összeg Fix ktg Eredmény 100 M Ft 40 M Ft . 32 M Ft 3 7. Egy 100 M Ft értékű beruházás révén 10 éven át évente12 M Ft
nettó hozam keletkezne A, Írja le a nettó hozam tartalmát B, Számítsa ki a kritikus beruházási összeget, ha az elvárt jövedelmezőség 10 % ! C, A kapott eredmény alapján milyennek ítéli a fenti beruházási akciót? 9. A „Tortúra” KFT 10 M Ft-ért vásárolt autóbuszának tervezett élettartama 5 év Évente 240 munkanapot dolgozik napi 400 km átlagteljesítménnyel. Tényleges teljesítménye az első évben 120 e km, a 2. évben 80 e km, a 3 évben 130 e km, a 4. évben 100 e km, az 5-ben 50 e km Számítsa ki az évenként elszámolható értékcsökkenés összegét! Mutassa ki, milyen összegű eltérés adódik a degresszív leíráshoz képest! 9. Mekkora annak a berendezésnek a kapacitása, amelyik 75 %-os kihasználtság mellett 750 e db-ot termel? Milyen információkra lenne még szüksége ahhoz, hogy a kihasználtságot elemezze, illetve javítására javaslatot tegyen? 10. Hallgató Márk, másodéves hallgató – ösztöndíját kiegészítendő
– kizárólag ebédidőben működő étterem nyitásán gondolkodik. Évi 2 millió Ft-ért kibérelhetné a főiskola egyik üresen álló helyiségét, amit 2 millió Ft-ért berendezhetne, ezt a berendezést 5 évig tudná rendeltetésszerűen használni. 1 millió Ft forgótőkével évi 6 millió Ft árbevételt érhetne el Nyersanyagok beszerzésére 2 millió Ft-ot, rezsire 400 ezer Ft-ot kellene költenie. Eddig reklámújságok kihordásával havi 50 ezret keresett, ezt abba kell hagynia. Az induláshoz szükséges pénzt szülei biztosítanák (kamatmentesen), jelenleg ezt az összeget bankban tartják 12 %-os kamat mellett. Érdemes-e Márknak az étteremnyitás gondolatával foglalkoznia? Mennyi pénzt kap szüleitől az induláshoz? 11. Infor Máté informatikus hallgató programozó iroda alapítását fontolgatja Évi 200 ezer Ft-ért iroda-helyiséget bérelhetne, aminek berendezése 600 ezer Ft-ba kerülne s ezt 5 évig használhatná. 1,4 M Ft-ért vehetne egy
használt autót, ami szintén öt évig kiszolgálná. Rezsire az első évben 400 ezret, reprezentációra 600 ezret kellene költenie, ezzel szemben már az első évben 10 M Ft árbevételre tehetne szert. Jelenleg 1 M Ft-tal rendelkezik, de az induláshoz szükséges összeget kamat-mentesen össze tudná szedni szüleitől, rokonaitól, ismerőseitől. - Mennyi pénz hiányzik a vállalkozás beindításához? - Hogyan alakulnak a költségei? - Hogyan alakulnak a költségek, ha az induláshoz hiányzó pénz 20 %-os kamatra tudná felvenni? Ön melyiket választaná? - Hogyan alakul a vállalkozás jövedelmezősége az első évben? - Érdemes-e a vállalkozást elindítani, ha a bankban 15 % -os kamatot, a tőzsdén forgatva 30 %-os hozamot érhetne el.? - Készítse el a vállalkozás üzleti tervét 12. Egy panziónak 20 szobája van Szobánként naponta 10 ezer Ft árbevételt lehet elérni, az egy szobára jutó állandó költség napi 1 ezer Ft, kiadott szobánként
további 1 Ft költség merül fel. A nyereségadó 18 % Hány szobát kell kiadni ahhoz, hogy a bevételek fedezzék a kiadásokat? Hány szobát kell kiadni ahhoz, hogy a beáramló kp egyenlő legyen a kiáramlóval? 4 13. Vir Ágnes virágboltot nyitott a korábbi években babysitterként Németországban keresett 2 M Ft-jából. Az induláshoz szükséges összeg Hiányzó részét barátjától ajándékba kapta. Bérleti díjként havi 100 ezret fizet, az üzlet rezsije 40 E Ft-ot tesz ki havonta. Nyitó készletre 1 M Ft-ot költött, az év végi zárókészlete is ekkora. Az árukészlet folyamatos feltöltése a bevételből történik, ez évente 6 M Ft. A bolt berendezésére 1,2 M Ft-ot költött, de ezután erre 4 évig nem kell költenie. Évente 12 M Ft árbevételre számít A, Mennyi pénzt kapott Ágnes a barátjától? B, Mekkora összegű társasági adót fizet az első év eredménye után, ha az adó mértéke 18 %? 14. Hard Vera számítástechnikai
szaküzletet nyitott a korábbi években babysitterként Angliában keresett 2 M Ft-jából Az induláshoz szükséges összeg hiányzó részét nagymamájától ajándékba kapta. Bérleti díjként havi 100 ezret fizet, az üzlet rezsije 40 E Ft-ot tesz ki havonta. Nyitó készletre 1 M Ft-ot költött, az év végi zárókészlete is ekkora. Az árukészlet folyamatos feltöltése a bevételből történik, ez évente 6 M Ft. A bolt berendezésére 1,2 M Ft-ot költött, de ezután erre 4 évig nem kell költenie. Évente 12 M Ft árbevételre számít A, Mennyi pénzt kapott Vera a nagymamától? B, Mekkora összegű társasági adót fizet az első év eredménye után, ha az adó mértéke 18 %? C, A megnövekedett forgalomra való tekintettel vásárolt egy szállító járművet és felvett hozzá egy sofőrt. Az autó 3,6 M Ft-ba került és 3 évig használható Névleges teljesítménye 720 ezer km, ténylegesen az első évben 200 ezret, a másodikban 220 ezret, a
harmadikban 240 ezer km-t futott. Milyen leírási módot javasolna Verának? Javaslatát számításokkal támassza alá! 15. Egy cég két üzemében azonos termékek előállítása folyik Újabb kétezer db-os megrendelés érkezik, melyik üzem gyártsa, hogy a fel nem osztott költségek változatlansága mellett a vállalat eredménye a legkedvezőbb legyen? Megnevezés Termelés, értékesítés db Eladási ár Ft/db Közvetlen költség Ft/db Fel nem osztott költség E Ft 6db Eredmény Ft/db Összes költség I. üzem 8000 500 350 720 (90) + 60 440 T 10000 500 350 72 + 78 422 II. üzem T 5000 7000 500 500 320 320 1050 (210) 150 -30 +30 530 470 1. első számítás szerint az 1 üzemben érdemes 2. Határköltség alapján: eladási ár közvetlen költség fedezeti összeg fedezeti hányad 500 350 150 150/500 = 30 % 500 320 180 180/500 = 36 % 5 termelés db árbevétel ktlen ktg E Ft fed. Ö fel nem osztott eredmény 8000 4000 2800 1200 720 480 10000 5000 3500
1500 720 780 5000 2500 1600 900 1050 -150 7000 3500 2240 1260 1050 210 bázis eredmény: I. ü 480 II.ü -150 330 tervezett eredmény: I. üzem kapná 780-150 = 630, II üzem kapná 480 + 210 = 690 16. Egy üzem adatai: termelés 10000 db, proporcionális költség 128oo E FT, degresszív ktg 6000 e Ft (reagálási fok o,6), progresszív ktg 1000 E Ft (reagálás 1,2), fix költség 4800 E Ft ár 3800 Ft/db 1. 2. 3. 4. számítsuk ki a bázis és a tervezett eredményt számítsuk ki a rétegköltséget és a határköltséget érdemes-e 1500 Ft/db áron további 1500 db-ra vonatkozó megrendelést elfogadni? Mekkora az átlagos költségreagálási fok? Megoldás: Változó költség fix költség Arányos Degresszív Progresszív Fix 12800 3600 (600x0,6) 1200 (1000x1,2) - Összesen 17600 2400 - 200 4800 7000 Volumennövekedés 11500/10000 = 115 % Változó költség a terv évben 17600 x 1,15 = 20240 Megnevezés Árbevétel Arányos ktg Fedezeti össz. Fix Eredmény 2.
rétegtermelés rétegköltség határköltség eladási ár határnyereség bázis 38000 17600 20400 7000 13400 terv 43700 20240 23460 7000 16460 1500 db 2640 E Ft/db 1760 E Ft (20240/1500) 3800 Ft/db 2040 Ft/db rétegtermelés +5700 +2640 +3060 +3060 6 tervezett termelés összes nyeresége 3060 E Ft 17. Egy divatcikk gyártásához szükséges gép ára 7000 fabatka A prognózisok szerint a gépbeszerzés révén 3 év alatt évi 2500 fabatka nettó hozam érhető el A gép a 3. év végén 2ooo fabatkáért értékesíthető. A, Gazdaságos-e a gépi beruházás, ha a kalkulatív kamatláb 1o %? B, Mennyi a használt gépnek a 3. év végén minimálisan szükséges ára, ahhoz, hogy a beruházás gazdaságosnak minősülhessen? C, Mennyi lenne a gép kritikus beruházási összege, ha a használt gép értékesítésével nem számolhatunk? 18. Egy 40 ezer € -s beruházás révén 6 éven át évi 8000 € nettó hozam keletkezne A, Határozza meg a diszkontált
hozadékösszeget (DH), ha a kalkulatív kamatláb 8 % B, Számítsa ki a belső kamatlábat! C, Határozza meg a beruházás kritikus élettartamáta4 D, Számszerűsítse a nettó hozam kritikus értékét! E, Határozza meg a kritikus beruházási összeget! F, Mekkora lenne a kritikus beruházási összeg, ha az élettartam végtelen lenne? G, Mekkora lenne a nettó hozam kritikus értéke végtelen élettartam esetén? H, Végtelem élettartam esetén mekkora lenne a belső kamatláb? 19. Maximálisan mekkora összeg fektethető egy olyan gazdasági akcióba, melynek eredményeként 4 éven át évente 50 M Ft nettó hozam keletkezik? ( A kalkulatív kamatláb 10 %. 20. Egy gazdasági akció kiadási és bevételi sorai: Évek kiadás bevétel 1. 1000 800 2. 800 7000 3. 7000 4000 4. 4000 8000 5. 8000 1763 A kiadások az év elején, a bevételek az év végén jelentkeznek A, mekkora a belső kamatláb? B, elemezze az akció gazdaságosságát 10 % -os
kalkulatív kamatláb mellett! 7 Likviditás, jövedelmezőség, stabilitás (előadás vázlat) A likviditás Egy cég akkor tekinthető fizetőképesnek, ha működési bevételeiből képes folyamatosan fedezni működési kiadásait, azaz rövidtávú kötelezettségei kifizetésére likvid, vagy likviddé tehető forgóeszközökkel rendelkezik A likviditás mérésére használatos mutatók Likviditási ráta: Forgóeszközök/rövidlejáratú kötelezettségek Likviditási gyorsráta: Forgóeszközök – készletek/ rövidlejáratú kötelezettségek Dinamikus likviditási mutató: Működésből származó pénzeszközök/ röv.lejköt (pénzeszk., likvid értékpapírok, vevők) QR= 131,75/282,5=0,466 QR= 444,25/282,5=l,57 A „lazább” mutató alapján a cég likvid, jó helyzetben van, a készletek nélküli forgóeszköz állomány azonban csak a kötelezettségek mintegy felére elegendő. Az eszközgazdálkodás ésszerűsége Adott üzleti forgalom
lebonyolításához meghatározott nagyságrendű és összetételű eszközállományra van szükség. Az eszközöket finanszírozni kell, nem mindegy, hogy azok milyen mértékben és mennyi idő alatt hasznosulnak. Az eszközgazdálkodás hatékonyságának megítélésére használatos mutatók 8 Vevőkövetelések átlagos forgási sebessége= vevőállomány x 365 / éves árbevétel 81,5 x 365 / 900 = 33,05 nap forgóeszköz forgás = árbevétel/ átlagos forgóeszköz-állomány 900/444,25 =2,0258 /fordulat/ árbevétel/készlet = 900/267,5 = 3,364 Befektetett eszközök forgása = árbevétel/ befektetett eszközök = 900/295 = 3,05 Eszközhatékonyság = árbevétel/összes eszköz Az adósságkezelés mutatói A folyamatos fizetőképesség fenntartása mellett fontos, hogy a cég önfinanszírozási foka elég magas legyen, ne legyen eladósodva, megőrizve ezáltal is a stabilitást Egy cég akkor stabil, ha a befektetett eszközeit és a nehezen mobilizálható
készleteit minél nagyobb arányban saját forrásaival fedezi. Stabilitási mutató = saját tőke/befektetett eszközök + készletek 401,5 /607,5 = 66,09 Egy cég akkor nincs eladósodva, ha hosszúlejáratú kötelezettségei nem haladják meg a saját tőkéje és céltartalékai együttes összegét. Eladósodottsági mérték = Saját tőke/hosszúlejáratú köt.= 406,25/45 = 9,02 /Tőkeellátottsági mutató/ A hitelezők a saját tőke 35 %-áig hajlandók hosszúlejáratú hitelt nyújtani. A bank szempontjából kockázatosnak számít az a cég, amelyik magas eladósodottsági rátával és a fix költségek magas arányával jellemezhető Adósságvállalásnál ügyelni kell arra, hogy - egy cég mindaddig felvehet hosszúlejáratú hiteleket beruházás és tárgyieszköz lízing céljára, ameddig az így megnövelt tőkének nagyobb a hozama, mint amennyibe az adósság került - ha egy cég finanszírozási forrásainak túl nagy hányadát teszik ki az adósságok,
akkor a hitelezők bizalma és biztonságérzete megrendülhet 9 Vizsgálandó: a cég milyen mértékben adósodott el, valamint a nyereségből milyen mértékben tudja fizetni az adóssággal kapcsolatos fix kiadásait (kamatfizetés, esedékes törlesztőrészletek, kötvény-visszavásárlás – összefoglaló elnevezéssel: adósság-visszafizetés -, lízingdíjak) Az eladósodottság elfogadható mértéke részben a saját tőkéhez viszonyítható, részben ahhoz, hogy a kamatköltséget a kamat- és adózás előtti nyereségből (EBIT – nálunk: üzemi eredmény) hányszor lenne képes kifizetni. Az adósság-kezelés racionalitásának megítélésére alkalmas mutatók: Adósság és összes adósságvállalás mértéke: eszköz aránya: a saját eszközökkel arányos Összes adósság / összes eszköz = 55,5/749,8 = 0,074 A hitelezők szemszögéből előnyös, ha minél alacsonyabb ez az arány, mert ez számukra kisebb kockázattal jár. Adósság és
saját vagyon aránya = hosszú lej. köt/ saját tőke = 45/401,5 = 0,112 Kamatfedezettség mutató = Üzleti eredmény/kamatköltség Saját vagyon megtérülési mutató = Adózott eredmény/saját tőke A hitelezők számára fontos még a hitelek és a működő tőke aránya : Közép- és hosszú lejáratú hitelek/működő töke Jövedelem- és hozamtermelő képesség elemzése A jövedelmezőséget sokféle vállalati döntés befolyásolja A jövedelmezőség tükrözi az eszközgazdálkodás hatékonyságát, az adósságkezelés racionalitását és a vállalati működés egyéb területeinek eredményességét A jövedelmezőségi mutatók összesített képet mutatnak a cégről, s mint ilyenek alkalmasak más vállalatokkal való összehasonlításra. 10 Nyereséghányad = Adózott eredmény/Árbevétel = 32 – (32 x 0,18) / 900 = 0,029 Saját tőke hozama = Adózott eredmény/saját tőke átl. Állománya = 26,24/401,5 Alapjövedelmezőségi mutató = üzleti
eredmény/saját tőke =32/401,5 =0,079. Semlegesíti az adózás hatását, kiküszöböli a tőkestruktúra hatását A tulajdonosok számára érdekes még a részvényvagyon hozama: ROE = Általános részvények hozama/általános részvények összértéke tulajdonosi rendelkezésű Eredmény kategóriák: Üzemi eredmény - üzleti tevékenység bevételei és ráfordításai Pénzügyi eredmény – pénzügyi műveletek bevételei és ráfordításai Rendkívüli eredmény – rendkívüli bevételek és ráfordítások Adózás előtti eredmény Adófizetési kötelezettség /pozitív adóalap l8 %-a/ Adózott eredmény Jóváhagyott osztalék - mérleg szerinti eredmény A tőkelekötés hatékonysága A vállalati gazdálkodás alapfeltétele, hogy rendelkezzen a szükséges méretű és összetételű vagyonnal. Fontos, hogy a valóban szükséges mértékű vagyont kössék le, a befektetett vagyon ne álljon kihasználatlanul, a felszabaduló tőke kerüljön más
befektetési lehetőségbe. 11 A tőkelekötés hatékonyságának mérésére használják a ROI mutatót (Return on Investment), mely a cég működéséből eredő profitot a vállalkozás lekötött tőkéjéhez viszonyítja. Képletben: Üzemi eredmény ROI = ----------------------Átlagos tőkelekötés A mutató alkalmas adott tőketömeg alternatív befektetési lehetőségeinek összehasonlítására, amennyiben a befektető számára fontos szempont a tőkelekötés hatékonysága. A ROI mutató több részmutató szorzataként is kifejezhető, amelyek további fontos információkkal szolgálnak a cég működéséről. Árbevétel Eszközforgás hatékonysága = ---------------------Átlagos tőkelekötés Üzemi eredmény Jövedelmezőség = --------------------------Árbevétel Árbevétel Üzemi eredmény ROI = -------------------------------- x ----------------------------------Átlagos tőkelekötés Árbevétel Példánkban: 900 m Ft/440,5 m Ft = 2,04
(fordulat) A befektetett tőke évente kb. kétszer fordul meg 32 m Ft/900 m Ft = 0,0355 A 3,5 %-os jövedelemtermelő képesség alacsonynak mondható. ROI = 2,04 x 0,0355 = 0,0726, 32/440,5 = 0,0726 12 Kiegészítő informácik az előadás vázlathoz A BIT KFT beszámolójából kiemelt adatok Árbevétel 900 M FT Üzemi (üzleti) eredmény 32 M Ft ESZKÖZÖK Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett pénzügyi eszközök Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen 2001 37 240 4 249 115 0 67,1 8,3 720,4 FORRÁSOK Jegyzett tőke és tőketartalék Mérleg szerinti eredmény Céltartalékok Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek Passzív időbeli elhatárolások Források összesen 300 53 0 37,4 324 6 720,4 2002 18 295 8 376 48 0 33,4 1,2 779,6 353 97 21 52,6 241 15 779,6 (Átlagos tőkelekötés a mérlegben szereplő nyitó és záró értékek alapján számolva
:440,5 M Ft) Eszköz oldalról közelítve: + Immat. javak 37+18/2= 27,5 + tárgyi eszsk 240+295/2 = 267,5 + készletek 249+376/2 = 312,5 + követelések 115+48/2 = 81,5 + pénzeszk 67,1+33,4/2 = 50,25 + aktív id.elh 8,3+1,2/2 = 4,75 - céltart. – 10,5 - rövid lej. köt 324+241/2 = 282,5 - passzív id.elh 6+15/2 = 10,5 összesen: 440,5 Forrás oldalról kiindulva: + saját tőke 353+450/2 = 401,5 + hosszúlej.köt 37,4+52,6/2 = 45 - bef. pü eszk 4+8/2 = 6 - értékpapírok összesen: 440,5 13 Eredménykategóriák. 1. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Üzemi tevékenység árbevétele és bevételei – ráfordításai 2. Pénzügyi tevékenység eredménye Pénzügyi műveletek bevételei-ráfordításai 3. Rendkívüli eredmény Rendkívüli bevételek-ráfordítások 4. Adózás előtti eredmény - társasági adó (18 %) 5. Adózott eredmény mérleg szerinti eredmény osztalék Nettó árbevétel: ÁFA nélküli árbevétel Költséggazdálkodási fogalmak
. Költség: A termelés, tevékenység érdekében történő ráfordítások pénzben kifejezett értéke. Időszakra és szervezeti egységre vonatkozik. (Ft/év/szervezeti egység) Ártényezö, jövedelmezőség meghatározója, lényeges szerepet játszik a gazdasági döntéseknél Ráfordítás: Meghatározott időszak eszközfelhasználásának mennyiségben és értékben kifejezett összege. Tágabb fogalom, mint a költség, olyan felhasználásokat is tartalmaz, amelyek nem számolhatók el költségként. A ráfordítás lehet: - egyidejűleg költség is (pl. anyag-, bérfelhasználás) - átmenetileg nem költség (pl. aktív időbeli elhatárolás) - nem költség, mert eredményt terhel Általában a költség teljesítményhez (árbevételhez), a ráfordítás hozamhoz (eredmény) kapcsolódó fogalom Önköltség: Termékegységre : (tevékenység egységére) jutó költség Rétegköltség: A rétegtermelés (termelésváltozás) költsége 14
Határköltség: A rétegtermelés egységére jutó rétegköltség ( rétegtermelés önköltsége ) Maradványköltség: (költségremanencia) Csökkenő felhasználás mellett sem csökken a felhasználás-csökkenésnek megfelelő mértékben, lényegében fix és degresszív költségek Költségszint: Az árbevétel és az összes költség viszonya : Összes költség/árbevétel Költséghányad: valamely költségfajta aránya az összes költségen belül: költségnem/összes költség Költségnemek: Az eszközfelhasználások elsődleges megjelenési formái A termelési költségek költségfajták szerinti csoportosítása Kimutatásuk az SZT szerint kötelező : - anyagi jellegű ráfordítások - személyi jellegű ráfordítás - értékcsökkenési leírás (amortizáció) Költségviselők: Adott termék vagy szolgáltatás, aminek érdekében a költség felmerült, A költségről a felmerülés pillanatában pontosan ismert, hogy mely terméket és milyen
mértékben terhel - közvetlen költség Költséghely: Szervezeti egység, ahol a költség felmerül. Általában közvetett költségek, amelyekről a felmerülés időpontjában nem dönthető el egyértelműen, mely terméket, milyen mértékben terhel. Ezeket a költségeket költséghelyeken gyűjtik, innen osztják fel vagy vezetik át a költséghely szolgáltatásait igénybevevő termékre, illetve a fel nem osztott költségek csoportjaiba. Állandó vagy fix költségek: A termelés volumenváltozására adott kapacitás-határon belül nem reagálnak Változó költségek: A termelés volumenváltozására reagálnak: - arányosan (proporcionális költségek) - a termelés-változásnál kisebb mértékben változnak ( degresszív költségek) - a termelés-változásnál nagyobb mértékben változnak (progresszív költségek) Az általános költségeket a szervezeti egységre jellemző vetítési alap szerint képzett pótlékkulcs segítségével osztják fel.
Felosztandó összeg 15 Pótlékkulcs = ---------------------------Vetítési alap Kalkulációs eljárások Pótlékoló kalkuláció Közvetlen költségek * közvetlen anyagköltség * közvetlen bérköltség * bérjárulékok (TB) * gyártási különköltség * értékesítési különköltség Közvetlen költségek (önköltség) összesen • üzemi általános költségek • selejt a szűkített önköltség %-ában) Szűkített önköltség • központi irányítás általános költségei Elkülönített költségek (műszaki felj., garancia) Teljes önköltség • nyereség ( az ár százalékában) Termelői ár Egyszerű osztókalkuláció Egyféle termék előállítása vagy forgalmazása esetén alkalmazható Pl. fuvarozás, szállítás, malomipar, ivóvízdíj, bányászat Önköltség = összes költség/mennyiség Egyenértékszámos osztókalkuláció 16 A vezértípus önköltségét számolják ki, majd az egyenértékszám (bonyolultsági
szorzó) segítségével határozzák meg a többi termék önköltségét. Előkalkuláció Ajánlatkérésre, fejlesztési elképzelésre készített előzetes ár. Mivel a termék még nincs kész, a már gyártott termék adataiból indulnak ki, a változtatások adatait számolják, becsülik. Utókalkuláció Elkészült termékek árának meghatározása A költségszámításban érvényesülő fejlődési tendenciák A termelés jellegéből, az elszámolások technikai és egyéb sajátosságaiból adódóan először az utólagos költségelszámolás rendszere alakult ki. Ennek az a lényege, hogy a költségeket mind a termelési folyamat időszakára, mind teljesítményegységekre, mind a költséghelyekre csak utólagosan állapította meg. A költségtervezés bevezetésével előzetesen végzett számításokkal, megalapozottan lehetett gazdasági döntéseket előkészíteni illetve meghozni: a tervhez való viszonyítással folyamatos ellenőrzést lehetett
biztosítani a költségalakulás felett. A normatív költséggazdálkodás esetén a vállalat valamennyi tevékenységének eszközfelhasználását normák, normatívák alapján irányozzák elő és az előirányzatokhoz folyamatosan mérik, hasonlítják a tényleges felhasználásokat. A költségek normalizálása egyrészt a költségek értékelésénél alkalmazott árakra, bérekre, tarifákra, másrészt a felhasználási mennyiségekre vonatkozik. Veszteségforrás: azon termelési tényezők, amelyek nem megfelelő felhasználásából, illetve kihasználásából a vállalatnak többletköltségei, veszteségei keletkeznek. Veszteségforrás minden olyan tevékenység is, amelynek hiányos szervezése, illetve nem megfelelő végrehajtása indokolatlan többletköltséget okoz. 17 Ilyenek lehetnek pl. a tárgyi eszközök nem megfelelő kihasználása, a készletek magas szintje, célszerűtlen munkaerő-felhasználás, munka- és üzemszervezés hiányosságai,
nem megfelelő marketing munka stb Példa: Egy adott üzletág termékeinek egyszerűsített pótlékoló kalkulációja, illetve ezek összesítése a következő: A Közvetlen anyag Közvetlen bér Üzemi ált. költs. 400% Gyári ált. költs. 200% Nyereség Árbevétel B C D ∑ E 200 100 200 150 250 900 100 200 200 150 150 800 (400) (800) (800) (600) (600) 3200 (200) (400) (400) (300) (300) 1600 200 -300 300 300 200 700 1100 1200 1900 1500 1500 7200 A cégünk végül is jól áll. Több, mint 10% a nyereség Szemet szúr viszont a B jelű termék. Gyártásának abbahagyása esetén elmaradnak a közvetlen költségek, az árbevétel. Az általános költségek viszont maradnak Ezeket a többi terméknek kell viselni. Következmény: A Közvetlen anyag Közvetlen bér Üzemi ált. költs. 400% Gyári ált. költs 200% Nyereség B C D ∑ E 200 200 150 250 800 100 200 150 150 600 (400) (800) (800) (600) (600) 3200
(200) (400) (400) (300) (300) 1600 300 300 200 -200 200 18 Árbevétel 1100 1900 1500 1500 6000 Mivel az általános költségek maradnak, a cégünk nyeresége elszállt. Egy termék önköltségének kalkulációs adatai a következők: Közvetlen anyagköltség: 200 Ft/db Közvetlen bérköltség: 200 Ft/db Üzemi általános költség: 1000 % Vállalati általános költség: 200 % Nyereség: 800 Ft/db Egységár: (a e ) 4000 Ft/db A vállalat 20 %-os béremeléssel szeretné a munkaerőt megőrizni. Emellett az energia költségek is 20 %-kal emelkednek. (Az energiaköltségek az általános költségek 20 %-át teszik ki). Kérdés: Milyen mértékű áremeléssel tudja a vállalat a termék 800 Ft/db nyereségét megőrizni? Megoldás: „teljes” kalkuláció: Közvetlen anyagköltség: Közvetlen bérköltség: Üzemi általános költség: Vállalati általános költség: Nyereség: Egységár: Ellenőrzés: 200 Ft/db 200 Ft/db 2000 Ft/db 800 Ft/db 800
Ft/db 4000 Ft/db a e = 4000 Ft/db k ö = 3200 Ft/db n = 800 Ft/db Az energiaköltség változás hatása az általános költségekre: - Üzemi általános költségben: Energiaköltség: 400 + 80 = 480 Ft/db Egyéb költség: 1600 Ft/db Összesen: 2080 Ft/db - Vállalati általános költségben: Energiaköltség: 160 + 32 = 192 Ft/db 19 Egyéb költség: Összesen: 640 Ft/db 832 Ft/db „Új” kalkuláció: Közvetlen anyagköltség: Közvetlen bérköltség: Üzemi általános költség: Vállalati általános költség: Összes költség: Nyereség: Egységár: 200 Ft/db 240 Ft/db (+20%) 2080 Ft/db 832 Ft/db 3352 Ft/db 800 Ft/db 4152 Ft/db Befektetés-gazdaságossági számítások A beruházások gazdaságossága A beruházás a befektetések egyik válfaja, tárgyi eszközök létesítésére irányuló műszaki-gazdasági tevékenység. A beruházások gazdaságosságának megítéléséhez használatos statikus és dinamikus módszerek az időpreferencia
kérdésében térnek el. /Statikus mutató: M/E=i, / A dinamikus vizsgálatok alapján gazdaságosnak mondható egy beruházás, ha a hozamok diszkontált összege pozitív, ha a belső kamatláb nagyobb a piaci (vagy a kalkulatív, elvárható) kamatlábnál, ha az éves nettó hozam nem kisebb az évi átlagos tőkeköltségnél. /Hozam: bevétel- összes kiadás: Ht = Pt - (Kt + Et) Nettó hozam: bevétel-nem befektetés jellegű kiadás: ht = Pt - kt Egyszerű számpélda. Egy 23 000 egység beruházással szemben 5 éven át évi 7000 egység nettó hozam keletkezik. 10 % kalkulatív kamatláb mellett határozzuk meg az akció gazdaságosságát! /Nettó hozam: bevétel-nem befektetés jellegű kiadás:h = P-K/ 1. DH szerint: -23000 +7000/2638 = 3535 egység, pozitív összeg 2. belső kamatláb keresés alapján: 7000/23000 = 0,304, ez 5év, 15 % >10 % 20 3. annuitás szerint:23000 x 0,2638 = 6067 egység átlagos tőkeköltség < 7000 Kiegészítő informácik az
előadás vázlathoz A BIT KFT beszámolójából kiemelt adatok Árbevétel 900 M FT Üzemi (üzleti) eredmény 32 M Ft ESZKÖZÖK Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett pénzügyi eszközök Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen 2001 37 240 4 249 115 0 67,1 8,3 720,4 FORRÁSOK Jegyzett tőke és tőketartalék Mérleg szerinti eredmény Céltartalékok Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek Passzív időbeli elhatárolások Források összesen 300 53 0 37,4 324 6 720,4 2002 18 295 8 376 48 0 33,4 1,2 779,6 353 97 21 52,6 241 15 779,6 (Átlagos tőkelekötés a mérlegben szereplő nyitó és záró értékek alapján számolva :440,5 M Ft) Eszköz oldalról közelítve: + Immat. javak 37+18/2= 27,5 + tárgyi eszsk 240+295/2 = 267,5 + készletek 249+376/2 = 312,5 + követelések 115+48/2 = 81,5 + pénzeszk 67,1+33,4/2 = 50,25 + aktív id.elh 8,3+1,2/2 = 4,75 -
céltart. – 10,5 - rövid lej. köt 324+241/2 = 282,5 - passzív id.elh 6+15/2 = 10,5 összesen: 440,5 Forrás oldalról kiindulva: + saját tőke 353+450/2 = 401,5 + hosszúlej.köt 37,4+52,6/2 = 45 21 - bef. pü eszk - értékpapírok összesen: 4+8/2 = 6 0 440,5 Eredménykategóriák. 5. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Üzemi tevékenység árbevétele és bevételei – ráfordításai 6. Pénzügyi tevékenység eredménye Pénzügyi műveletek bevételei-ráfordításai 7. Rendkívüli eredmény Rendkívüli bevételek-ráfordítások 8. Adózás előtti eredmény - társasági adó (18 %) 5. Adózott eredmény mérleg szerinti eredmény osztalék Nettó árbevétel: ÁFA nélküli árbevétel