Gazdasági Ismeretek | Nonprofit szféra » Krémer Balázs - Az NGO kultuszáról

Krémer Balázs - Az NGO kultuszáról • NGO = non governmental organization, nem állami szervezet Az NGO-k egyrészt remek szakmai és társadalmi törekvéseknek adnak otthont, másrészt a korrupció melegágyai. • Az NGO-kultusz kulcseleme, hogy ha az érintettek részt vehetnek a döntések előkészítésében, meghozatalában és végrehajtásában, az demokratikusabbá teheti a működést. • Az NGO-kultuszának fókuszában a hagyományos képviseleti demokrácia kritikája áll, céljuk a spontán közösségi dinamikát és a társadalmi önkifejezés lehetőségeit kereső politikai és társadalmi alternatívák hirdetése. A nyilvánosság • Az információk hatékony terjedése hierarchizáltságot feltételez, maga a képviseleti elv is információs hierarchiára épül (képviselők) • Az elidegenedéssel kapcsolatos társadalomkritikák arról szólnak, hogy túl nagy a távolság a szavazópolgár és a politikai képviselő között. • Mivel nem lehet

mindenkit mindenről megkérdezni, ezért kell, egy rugalmas, az információk áramlásához még kezelhető mennyiségű érintett által képviselt nyilvánosság. Ez lehet a civil társadalom fontos funkciója, tehát: o A szabadságnak, mint alapértéknek kiterjedt intézményes megjelenései az NGO-k. o Az individualizmusnak szintén lehetnek megnyilvánulásai (morális, ami nem törekszik anyagi haszonra  Az anyagi haszon érdekeivel szemben álló nonprofit morál kultusza. Hogyan is definiáljuk egyáltalán az NGO-kat? • Csak negációkban fogalmazhatunk, de ezek semmitmondóak. o Nem állami = Az erkölcstelenek iránti megvetést fejezi csak ki, semmilyen társadalmi szereplőt nem jelöl. o Nem profitorientált = gazdaságilag dilettáns o Sőt, ez nem is csak az NGO-kra igaz, mert a vagyongyarapításra vonatkozó gazdasági érdekek hiánya az állami és vállalati szektort is jellemzi (cél: az elszámolható költségek maximalizálása) Közhatalom és

participáció • Jó, ha a döntési folyamatokban az érintettek • Ha egy demokratikus társadalomban résztvevők Nagyobb teret a civileknek! olyanok képviselnek, akiknek a legitimitása nem alapul választáson és az álláspontjuk következményeiért nem tartoznak felelősséggel  Nincs helyük a civileknek a politikai döntéshozatalban! • • A megoldás csak látszatra jó: A civilek szabályozott formában elvileg részt vehetnek a döntéshozatali folyamatban, de nem vehetnek részt a döntés meghozatalában. Közpénzek, közérdek vs. magánszervezetek • Érvényesíteni kell a • fogyasztóvédelmi elveket  az • államnak korlátoznia kell a civil szervezeteket! • Bárcához kell kötni a civilek között bizonyos tevékenységek ellátását. Az állam által felvállalt feladatokhoz hozzájárulhat a társadalom is  támogassuk a civileket! El kell kerülni a közpénzek elherdálását, figyelni, hogy a civilek tevékenysége kiket és

milyen szintű ellátással ér el. Ehhez 2 technikát ismerünk (együtt szokás alkalmazni) o Törvényhozási logika: Kritériumok támasztása, aki teljesíti, az kap támogatást. o Polgári jogviszony: Az állam vásárlóként lép be. Privatizálásnak tekinthető-e az NGO-k bevonása? • Igen, mert korábban állami monopóliumok által végzett közszolgáltatásokat magánszolgáltatók végeznek. Ráadásul nem csak a vagyon, hanem a működési költségek és normatívák privatizálásáról is szó van. • Mi a különbség a közszolgáltatás finanszírozásának, és a szolgáltatás a privatizálása közt? o Finanszírozás= a szolgáltatás privatizálása A piacosítás előnye: A piacosítás ára:  Takarékosabb fogyasztásra ösztönöz  Társadalmi áruk mindig magasabb, mint  Kifejezi a közszolgáltatás a közfinanszírozott struktúráké kimeneteleihez fűződő 1. Mindig fenn kell tartani szabad magánérdekeket (eü, képzettség, jó

kapacitást, és sokba kerül a szolgáltatás munka) és a fogyasztó egymásra találása  Motivációt ad a kliensnek a jobb 2.A közszolgáltatások piacain hiányzik a együttműködéshez. jó vásárló 2 tulajdonsága  Teret ad a szabad választásnak. (tájékozottság, alkupozíció)  A piacosított struktúrákban gyakran a szolgáltatók diktatúrája alakul ki. A szolgáltatások nem elég hatásosak  a társadalmi egyenlőtlenségek elszabadulása. A jóléti állam reformja, szerződés állam és nem állam között • A nem állami szektor jelentősége, hogy a szociálpolitika területén kikényszerítse az állami rendszerek innovációját, és az állami ellátórendszerbe integrálódó ellátásokat üzemeltessen. • Az erős politikai befolyás alatt álló népegészségügy igazgatása és közgazdaságtana teremtette meg az elvi és gyakorlati eszközöket, melyekkel az közt és a magánt rugalmasan össze lehet hozni. • Emellett a politika

is az állam és nem állam viszonyainak rendezését igényelte: o A konzervatívok a tradicionális értékek megerősítését várták. o A liberálisok az állami monopóliumok leépítését akarták. o A szocialisták a szociális programokat támogató szervezetek megerősítését remélték.  Mindenki akarta a kiegyezést, így az NGO kompromisszum megszületett. A szerződések tartalma ebben az esetben közügy • A politikai és kulturális tartalomról beszélünk: a szerződésben rögzített megállapodás a lényeg. • A szerződések átláthatósága politikai kérdés is: 1. Vásárolt szolgáltatások mennyisége és minősége  Nem a probléma kerül pénzbe, hanem amit a megoldás érdekében tesznek.  Adekvát könyvelési és elszámolási technikák kifejlesztése szükséges. 2. Szolgáltatások hatékonysága  A különféle csatornákon keresztül finanszírozott ellátásoknak közös mérce alá kell kerülniük.  Az állami struktúra

nem alkalmas a plurális ellátó struktúrák igazgatására  Szervezeti változtatásokra van szükség. 3. A fogyasztók védelme Előre meg kell szerezni a szakmai, gazdálkodási referenciákat, tisztázni kell, hogyan fognak bánni a klienssel. 4. Igazságos elosztás és hatékonyság  növekvő hatékonyság  csökkenő hatásosság  Az NGO-k olyan kiválasztási stratégiákkal operálnak, melyek nem egyeznek az igazságossággal. • térítési díjak rögzítése • beutalási rend (kizárja, hogy a szolgáltatók saját maguk felé utalványozzanak)  Bonyolult eljárás, de beavatkozás nélkül a közcélok elillanhatnak az ellátásokból. A problémák elmismásolása felnagyítja azokat, de nem csak a köz- és magánfinanszírozás szakad ketté, de a felsőbb rétegek is egyre nagyobb részt szakítanak a szociális célú közpénzekből. 5. Közbeszerzés = versenyeztetés?  Az átláthatóság követelményeit a tendereztetés teljesíti, de

a közszolgáltatások terén baj van a versennyel. Versenyeztetni ott érdemes, ahol van kínálat A civilek feladata az innováció. Az újszerű dolgok lényege, hogy nincs versenytárs  Drága: kihasználatlan kapacitásokat kell fenntartani + adminisztrációs költségek. Az NGO kultusz itthon • A hazai nem állami szektor átpolitizált. • A létező nem állami szervezetek mind valamely politikai szervezethez tartoznak – ezt a pénzosztók is tudják. • Korrupció: A támogatások odaítélése meglevő teljesítmények, referenciák esetén is a személyes kapcsolatoktól függ. • Az NGO-k belső egyenlőtlenségei éppúgy nőnek, mint a társadaloméi • A nem állami világ elitje a pártok helytartói, akik hasznot szereznek a szociális problémák nem állami intézményi projektjein. • ’90-es évek eleje: 7 ország NGO-iról szóló tanulmány: Magyarországon háromszor akkora a vállalati támogatások aránya, mint a többi európai ország

átlaga.  o Kormányparancsra való osztogatás o Költségként elszámolható alapítványi támogatás o Adómentes tiszteletdíjak és más adótrükkök (pl: a humán szolgáltatóknál alapítványi hozzájárulást fizetünk díj helyett, a közintézmények megcsinálják az árnyék alapítványukat, hogy mű nem állami segítséggel végezhessék a dolgukat) Az NGO-k és a magyar szociálpolitika kihívásai 1. A diszkriminációs hatások enyhítése  Listára kell venni a támogatáshoz, ez kockázattal jár.  A stigmatizáció veszélye csökkenthető, ha a programokban az érintett csoportok képviselői is részt vesznek. 2. Rehabilitáció / reintegráció  Az állam és a polgár viszonyában egyéni ambíciókat preferáló viszony kialakításában nagy szerepe lehet az érintettek részvételével létrejött NGO-knak. 3. Meglévő intézmények társadalmasítása  A regionális és országos monopol- ellátó intézmények átalakítása

őszintébbé, kiismerhetőbbé teszi az ellátás viszonyrendszerét. Jobbá teheti a szolgáltatást 4. Szakmai innovációs programok  Az NGO-k alkalmas környezetet teremtenek ezeknek. 5. Önkormányzati társulások  Állami szervezetek közötti együttműködések erősítésére is alkalmas az NGO. Az NGO nem csodaszer, még csak nem is az egyetlen jó megoldás, hisz a szociálpolitikában nincs jó megoldás, csak kevésbé rossz. Lehet, hogy az NGO az utóbbi De csodák nincsenek 