Szociológia | Szociálpolitika » Jos Bergman - Szociális védelem és szociális minőség Európában

Jos Bergman - Szociális védelem és szociális minőség Európában • Az európai államokban kialakult jóléti állam központi eleme a szociális védelmi rendszer. Azok a viszonyok, melyekben ezek kialakultak, változáson mentek keresztül. A szociális védelem újraértékelése • A szegénység koncepciójának helyét elfoglalja a kirekesztés. A szociális biztonságot felváltja a szociális védelem. Az új fogalom technikai tartalma akadályozza az alternatív szociális biztonsági rendszerek kidolgozását és értékelését. A szociális védelem társadalmi megoszlása • A szociális biztonsági rendszer = intézményi + kollektív védelem • Az új szociális biztonságnak figyelembe kell vennie a magánbiztosítást, a családi szolidaritást, és az eltartási kötelezettségeket, ezek az intézmények ugyanis kiegészítő vagy helyettesítő jövedelmet biztosítanak a létfenntartáshoz. • A szociális védelmi rendszernek szélesebb

társadalmi funkciója van, ezért vizsgálni kell azt a folyamatot, amibe a szociálpolitika beágyazódik. o Azért képezünk és oktatunk, hogy az emberek be tudjanak illeszkedni a munkaerőpiacra  elsődleges jövedelemhez jutnak, ennek révén biztosítják a társadalmi integrációt. o Ha a folyamat veszélybe kerül, családi juttatások, ösztöndíjak(oktatás), helyettesítő jövedelmek (munkanélküliség), munkaerő-piaci visszaillesztést segítő programok (egészségügy, átképzés). o Ha a visszaillesztést szolgáló és a jövedelmet védő rendszerek egyszerre mondanak csődöt, megjelenik a kirekesztés veszélye. o Gyakorlatban ha a visszaillesztés, nem sikerül kerülőútként lép be a jövedelmet védő rendszer. A helyettesítő jövedelemrendszerek mind a munkanélküliségre vonatkoznak. • A jóléti államok alaptípusait jellemezhetjük azzal, hogy melyik utat preferálják: o Skandináv: visszaillesztés o Kontinentális / Bismarci:

kerülőmechanizmusok, jövedelemarányos juttatások a kiesett jövedelem pótlására) o Atlanti / Beveridge: rögzített jövedelmet biztosít a minimális társadalmi részvétel érdekében • A fenti juttatásokat miért a szociális juttatások keretében kell biztosítani? o A szociális védelmi rendszeren keresztül csökkentik a jövedelem-kiesés diszfunkcionális társadalmi hatásait, és mivel a biztosítási jogviszony feltétele a munka javítja a munkavállalási készséget és termelési hatékonyságot. A szociális védelmi politikák átalakulása: • A jóléti állam 60-70-es évek beli kiteljesedése után 3 szakaszt különböztethetünk meg o 70-80-as évek: gazdasági és olajválság: nő az igénybe vevők száma és a költségvetési terhek nő a járulékfizetési kötelezettség, csökkenő juttatások, szigorodó jogosultsági feltételek o A jogosultak beáramlásának csökkentése, kiáramlásának növelése (jell: intenzív átképzési és

reintegrációs programok) o Most lépünk a 3. szakaszba, a behatárolt munkaerő kereslet a meghatározó A szociális biztonsági rendszerek célja: • Minimális jövedelem garantálása elsődleges, de nem elég. • Jövedelemarányos juttatásokkal az elért életszínvonal védelme  megelőzni a deprivációt, kirekesztődést. • • Reintegrációhoz való hozzájárulás. Egyben eszközök is a társadalmi integráció érdekében. De mi is a társadalmi integráció? • A kirekesztés pozitív ellentéte. o A kirekesztés az új szegénységfogalom (ahol minimum jövedelem, senki sem szegény) inkább a szegénység alapját képző folyamat dinamikájára utal és kevésbé egyoldalú. • Az európai tanács szegénységfogalma: Azokat a személyeket és családokat érinti, „akiknek olyan korlátozottak a forrásaik, hogy az kizárja őket az adott tagállamban minimálisan elfogadott életformából.” • Marshall állampolgárság értelmezése:

állampolgárság: polgári, politikai és szociális jogokat foglalja magába, ezért a szociális kirekesztés az állampolgári jogok sérelmeként is felfogható. • A társadalmi integráció arra a folyamatra utal, melyen keresztül a részvétel megvalósul, míg a szociális minőség az eredményre, a részvétel valóságos mértékére utal. Milyen kihívásokkal kell szembenéznie a szociális védelmi rendszernek? • A hatékonysága a munka és jövedelem viszonyrendszerétől függ: Korlátozott munkaerő-kereslet  a szociális biztonsági rendszer kliensei túl sokan vannak  két rossz következmény: 1. nagy költségvetés  magas járulékok 2. juttatások csökkentése Rövid távon tehát javítani kell a foglalkoztatási szintet, és védelmezni a társadalmi integrációt. 3 módon lehet: • Rövid távon cél a munkaerő költségeinek csökkentése • Módjai: a járulékok csökkentése. Alternatív megoldás: a szociális biztonság költségeit

az adók helyett más forrásokból fedezik (közvetlen: személyes v. munkaadói befizetések, közvetett: jövedelemadón alapuló, környezetvédelmi) Ezeket az alternatív megoldásokat csak európai kontextusban lehet kidolgozni. • Ha rövid távú megoldás nem sikerül, a társadalmi integráció közvetlen védelmével kell foglalkozni: oda kell figyelni, hogy az emberek motiváltak legyenek, biztosítani kell, hogy mikor nincs munka, ne várják el az emberektől annak a bizonygatását, hogy dolgozni akarnak, mert ez aláássa a munkamorált. Helyette lehet önkéntes munka vagy átképzés a bizonyíték • Hosszú távon a feladat: a munkakereslet átcsoportosítása, a munka fogalmának újra definiálása. A jóléti állam újradefiniálása tehát csak európai kontextusban lehetséges. Az alapvető célokat és irányokat európai keretekben kell meghatározni, de a helyi körülményeknek kell leginkább megfelelnie. Milyen is ez az európai modell? • Amerikai

modell: o Korlátozott kormánybeavatkozás, alacsony munkaerőköltségek, alacsony termelékenységi és munkanélküliségi ráta, alacsony szintű szociális védelem- a szegénység és kirekesztés komplex formáival jár együtt. • Európai modell: o Magas munkaerőköltség, magas szintű termelékenység, magas munkanélküliség, melyet fejlett szociális védelmi rendszer kezel. Intenzív állami beavatkozás • Mi lesz az alacsony képzettségű, kevésbé termelékeny csoportokkal? o Lehet támogatni az alacsony termelékenységű foglalkoztatást. o Humán befektetések: folyamatos képzés, átképzés. Ezek idejére jövedelem biztosító rendszerek működtetése – segítve az aktív lakosságot az alkalmazkodásban. Az európai modell alapja az európai társadalmi szerződés • Szubszidaritás elve lehet a kiindulópont. • A továbbiakban megvizsgálni, hogy a tagállamok mennyire képesek a Maastrichti szerződésben foglalt magas szintű biztonságot

és szociális védelmet biztosítani. Adatok alapján nem képesek, az Európai Bizottság vizsgálhatná, hogy mely területeken elégtelen. • Az Európai Unióban demokrácia deficit van, ráadásul nemzeti és európai szinten egyszerre kell folyamatos egyensúlyt kell fenntartani. Befejezés: • A társadalmak nem érzelmi alapon veszik komolyan a szociális védelmet, hanem mert ezzel tudják biztosítani a társadalmi kohézió bizonyos szintjét. • Európa képtelen lesz megőrizni saját modelljét mindaddig, míg az Unió nem érzi veszélyeztetve létét a társadalmi kiegyensúlyozatlanság miatt. • A tagállamok egyre nehezebben tudják kidolgozni a szükségleteiknek megfelelő szociálpolitikát. • A nehézségek ösztönző erővé is válhatnak, hogy a tagállamok egyezségre jussanak az Unió szintű megosztott szociális szuverenitás létrehozásáról