Szociológia | Szociológiatörténet » Mihelics Vid - A Beveridge terv

Mihelics Vid - A Beveridge terv A szociális biztosítás kiépítésével és egyetemes kiterjesztésével a „szociális biztonságot” kívánja megadni Nagy-Britanniában. A brit kormány nyilvános ígérvény formájában a háború utáni feladatok közé sorolta a széles tömegek jólétének biztosítását és a szociális igazságosság nagyobb fokú érvényesítését. A Beveridge-bizottság megbízatása pontosan így hangzott: „Különös figyelemmel a kölcsönös összefüggésekre, vizsgálja meg a szociális biztosításnak és rokon szolgáltatásoknak, ideértve az üzemi baleseti kártalanítást, az országban fennálló rendszereit és ajánlásokat terjesszen elő” -1942. november 20-án készült el Sir William Beveridge 1879. március 5oxfordi egyetem, jog és közgazdasági tanulmányokfiatal ügyvédként tagja a Barnett által alapított settlementnek1903-1905 aligazgatójanemesi rang, a tudományos érdemeiért Beveridge – terv A legfőbb

cél: A szociális biztosítás tökéletesítésére vonatkozóan javaslatokat készítsen, ennél többről nem volt szó, de a bizottság akként fogta fel megbízatását, hogy olyan biztosítási tervet kell kidolgoznia, melyben megszüntetik a nyomort a biztosítottak körében. Ehhez kapcsolódott, hogy a szociális biztosítás útján elérhető szociális biztonságot meg kell szerezni minden brit polgár részére, a szociális biztosításba tehát kötelezően be kell vonni mindenkit, a tőkéseket és a gazdagokat éppúgy, mint a munkajövedelemből élőket és a szegényeket, a társadalmi ranglétra legfelsőbb fokán állókat éppúgy, mint a legalsóbb fokán rekedteket, vagyis szociális biztosítást a szó igazi jelentésében vett társadalombiztosítássá kell szélesíteni 1 Vezető elvek: 1.a múltban szerzett tapasztalatokat teljesen hasznosítani kell 2.a szociális biztosítás védelem a nyomor ellen (ez csak egy, ami hátráltatja az

újjáépítést), a többi: betegség, tudatlanság, szenny, henyélés. 3.miután biztosította az egész országban érvényesülő minimális ellátottságot, az egyéneket arra kell ösztönözni, hogy önkéntes cselekvésekkel a maguk és családjuk részére ennél a minimumnál többet biztosítsanak. Fő elgondolások: A terv minden polgárra kiterjed, jövedelmi felső határ nélkül, életmódjuk különbözőségeit azonban figyelembe veszi; a személyek és a szükségletek tekintetében mindenkit és mindent átfog a terv, alkalmazásában azonban osztályok szerint fokozatos. Ezek az osztályok a következők: I. Munkavállalók, vagyis személyek, akinek rendes foglalatosságuk, hogy szolgálati szerződés keretében munkát végeznek. II. Más keresők, ideértve a munkaadókat, iparűzőket s mindenféle önálló dolgozót III. Háziasszonyok, vagyis munkaképes korban lévő férjes nők IV. Más munkaképes korban lévő személyek, akik nem fejtenek ki kereső

tevékenységet V. Munkaképes koron aluli személyek VI. Nyugalomban lévő, munkaképes koron felüli személyek Ezen osztályok szerint különböző szolgáltatásokat kapnak. A terv megvalósulása esetén senki sem juthat kedvezőtlenebb anyagi körülmények közé, mint amilyenek között az a munkanélküli vagy munkaképtelen ember él, akinek minden jövedelmét a szociális biztosítás nyújtja. A szolgáltatások pénzben kifejezve: Munkanélküliségi, munkaképtelenségi és átképzési támogatás Ffi, nem kereső házastárssal 40 shilling/hét Egyedül álló ffi v. nő 21 éves és idősebb korban 24 shilling/hét 2 Öregségi járadék Öregségi alapjáradék ffi részére, akinek nem kereső házastársa van 40 shilling/hét Özvegységi támogatás(13 héten át) 36 shilling/hét Gyermeknevelési pótlék 8 shilling/hét MNB 1941 júliusi jegyzése szerint 1 £= 20 shilling 1 shilling = 12 penny Búzakenyér 1kg 4,6 penny Rizs 1kg 7,7

penny Cukor 1kg 11 penny Tej 1l 7 penny Heti munkabér:ffi-89 shilling, nő:39 shilling Az ajánlás végrehajtásával kapcsolatos fedezetek a következő forrásokból táplálkoznak: 1. Az államkincstár, vagyis az állampolgárok adófizetői minőségükben 2. Maguk a szolgáltatások előrelátható élvezői, vagyis az állampolgárok, mint biztosított személyek 3. A biztosított személyek munkaadói, amennyiben az előbbiek szolgálati szerződés alapján dolgoznak. A nyomor forrásainak megfigyeléséből, a bizottság arra a meggyőződésre jutott, hogy a szociális biztonságot a szociális biztosítás megfelelő terjedelmű kiépítése, a gyermeknevelési pótlékok intézményesítése és az átfogó eü-i szolgálat teremti meg. A béke utolsó éveiben az életfeltételekre vonatkozóan szociális kutatásokat készítettek, melyből kiderült, hogy az életszínvonal emelkedett Nagy – Britanniában. Ebből két következtetés: - olyan

beavatkozásra van szükség, amely általánosítja a jólétet - téves az a felvetés, hogy a háború akadályt képezne a további haladásban. 3 A nyomor egyik okaként jelölik meg azt, hogy a keresőképesség idején a jövedelmet nem lehetett arányba hozni a család nagyságával. Megszüntetés: ha újra szabályozzák a jövedelemeloszlást, egyrészt a szociális biztosítás, másrészt a család szükségleteinek figyelembevétele útján.- A NYOMOR MEGSZÜNTETHETŐ,SŐT MEG IS KELL Az új szociális biztosítás A Beveridge-terv a szociális biztonság legfőbb eszközeinek egyfelől a szociálpolitika fejlesztését, másfelől a szociálpolitika körében, de annak szinte önállósult területeként a szociális biztosítás minden irányú kiépítését tekinti. Olyan jövedelemkiesések idején, amelyek biztosítás alá vonható okokból következnek be, a polgároknak rendes körülmények között a szociális biztosítástól kell megkapniuk a

megélhetésükhöz szükséges anyagiakat. Szociális biztosítás A szociális biztosítás elnevezés nemcsak azt jelenti, hogy a biztosításnak kötelező jellege van, hanem azt is, hogy az emberek kölcsönösen helytállnak egymásért. Az eddigiekben mindig nagy tömegeket hagytak biztosítás nélkül. A biztosítottak körének kiszélesítése akként történik, hogy a terv egyfelől eltörli a jövedelmi határt, amelynek túlszárnyalása eddig mentesített a biztosítási kötelezettség alól, másfelől pedig bevonja a biztosításba mindazokat a foglalkozási rétegeket, amelyekre eddig nem terjed ki a biztosítási kötelezettség. Minden biztosítás lényegéhez tartozik, hogy a biztosító csak meghatározott díjak befizetése ellenében vállalja a kockázat viselését. Az állam által végzett és kezelt szociális biztosítás is csak akkor biztosítás tehát, ha a biztosítottak meghatározott járulékokat szolgáltatnak be a biztosítási alapba. A

terv elengedhetetlennek tartja a járulékfizetési kötelezettséget A létminimum megállapítsa A szociális biztosítás feladata az, hogy biztosítsa a megélhetéshez szükséges legkisebb jövedelmet. Ezt kutatások alapján, mely a legszükségesebb kiadásokat vizsgálta(élelmezés, ruházkodás, fűtés világítás és különfélék, előre nem látott kiadások, lakás) 4 Akik a létminimumnál magasabb színvonalra törekszenek, fenn kell tartani számukra az önkéntes biztosítás lehetőségét is, sőt ösztönözni kell erre őket. A javaslat megtartja járulékfizetési elvként a biztonság költségeinek felosztását a három fél között: a biztosítottak, a munkaadók, és az állam között. A legjobb járulékfizetési módszerként megtartja a biztosítási okmányok és biztosítási bélyegek rendszerét. Az egész országot átfogó igazgatást javasol, melybe beletartoznak a felelős körzeti és helyi tisztviselők. A szociális biztosítás

ágai Munkanélküliség Legfontosabb társadalmi csoportok: magánszemélyek háztartási alkalmazottai, betegápoló személyzet, a szabadban foglalkoztatott munkások, halászok, állami tisztviselők, vasutasok. Olyanok kaphatják meg a támogatást, akik a munkaközvetítő hivatal igazolásával vagy másképpen a munkanélküliség tényén kívül azt is bizonyítják, hogy készek megfelelő munka vállalására. Betegség, baleset, foglalkozási betegség A betegek gyógykezelése nem a szociális biztosítás, hanem az országos eü-i szolgálat feladata, az új rendszerben. A munkanélküliség vagy munkaképtelenség esetére szóló támogatás tételét mindaddig fizessék, amíg csak tart a munkaképtelenség vagy munkanélküliség. Öregség Az öregségi biztosítást ki kell terjeszteni minden keresőképes korban lévő személyre akár fejt ki keresőtevékenységet, akár nem. Minden állampolgár megkapja, de minden állampolgárnak érte járulékot is kell

fizetnie. Öregségi járadékot csak azok kaphatnak, akik lemondtak minden kereső munkáról. Házasság, válás, különélés, anyaság és özvegység Az a járulék, amelyet a férj a házasság ideje alatt fizet, a feleség részére is myugjáradékbiztosító járuléknak számít. Egyszeri anyasági segélyt, minden férjes nő részére előirányoz a terv. Az özvegyek az új viszonyhoz való alkalmazkodás jegyében 13 héten át támogatást kapnak. 5 Igényjogosultság a szociális biztosítás szolgáltatásaira A szokásos kikötést alkalmazza, vagyis megkívánja, hogy a biztosított bizonyos számú járulékot már befizetett legyen, egyes biztosítási ágakban pedig némi várakozási időt is előír. Amint a terv életbe lép senkinek sincs joga támogatásra munkanélküliség vagy munkaképtelenség esetében, ha csak az előző rendszerben be nem fizetett már 26 heti járulékot Szociálpolitikai teendők Szükség van a szociálpolitika más

ágainak fejlesztésére is, különösen három irányban. Beveridge szerint a gyermeknevelési pótlékok bevezetése, az egész országra és minden polgárra kiterjedő egészségügyi szolgálat s mindezeken felül, az új szociális biztosítás keresztülvitelének és működésének feltételeként is, meg kell akadályozni a tömegesebb munkanélküliséget. Szociális népgondozás A szociális biztonságra szegénygondozást kell irányuló tekinteni törekvések Angliában, kiindulópontjának ez szélesedett az intézményes lassanként szociális népgondozássá. Itt jegyzik meg, hogy amilyen mértékben bővül a szociális biztosítás köre és területe, ugyanolyan mértékben csökken azoknak az egyéneknek a száma, akik közjótékonykodásra szorulnak. Közjótékonysági támogatást mindenkor csak a rászorultság beigazolása és az anyagi helyzet megvizsgálása alapján szabad folyósítani. Szervezési feladatok Szociális biztonság

minisztériuma. Ennek szorosan együtt kell működnie a munkaügyi minisztériummal, különösen az iskoláztatás és nevelés terén. Egyszerűsíteni az előírásokat és eljárásokat. Ügyvitel decentralizálása -kerületek- helyi tisztviselők Munkakönyv, foglalkozási lap, biztonsági lapba ragasztott biztosítási bélyegek. 6 Költségek és fedezetek A kiadások hármas elosztásának elvét alkalmazza a terv, vagyis járulékot kíván a biztosítottaktól, a biztosított személyek munkaadóitól, és az államtól. Mindezek az összegek befolynak a felállítandó szociális biztosítási alapba. A Beveridge-terv jelentősége 1941. augusztus 14-én megfogalmazott Atlanti – okmány, melyet Roosvelt (USA) és Churchill (brit) jegyez a tengelyhatalmak ellen egyesült nemzetek háborús céljairól. Ennek ötödik pontja: a szociális biztonság szavatolása a népek és az egyének részére. A tervben látták ennek megvalósulását. Külföldi visszhangok A

német sajtó a Beveridge-tervről szólva általában párhuzamot vont a német és az angol szociális biztosítás között, s megelégedéssel állapította meg, hogy a szolgáltatások mértéke már ma nagyobb és az ügykezelés már ma fejlettebb Németországban, mint a terv elfogadása esetén lenne Angliában. A német munkafront vezetője szerint arra alkalmas, hogy az angol népet alamizsnaélvezők nemzetévé tegye. Olaszországban a kormány szócsövének számító újság megállapítja, hogy Nagy-Britanniában 21 éves késéssel fognak hozzá olyan szociális rendelkezések tanulmányozásához, amelyek Olaszországban már régen megvalósultak, továbbá hozzáteszi, hogy a terv a kapitalistáktól és a zsidóktól semmi áldozatot nem követel, hanem más népek mozgósítására és kizsákmányolására épít. A svájci és az angol viszonyok között sok volt a hasonlóság a szociális biztosítás terjedelme és a szociális biztosítottak köre

tekintetében. A kormány utasította a szociális biztosítás szövetségi hivatalát, hogy a tervet szakértők bevonásával közelebbről tanulmányozzák. Kovrig Béla szerint a terv lényegét tekintve inkább konzervatívnak mondható: erősen családvédelmi beállítottságú, a család életegységét, feleségnek otthontartását, ennek a lehetőségét szolgálja, elősegíteni kívánja a tőkegyűjtést, a takarékosságot. 7