Szociológia | Tanulmányok, esszék » Dávid Andrea - A szociálpolitika intézményei és eszközei

http://www.doksihu A szociálpolitika intézményei és eszközei A szociálpolitika a társadalmi folyamatokba történő beavatkozás elmélete és gyakorlata. A beavatkozás eszközei a politikai rendszer, a jogalkotás, a kommunikáció és a jövedelemelosztás. Intézményesültség: a társadalomban szokásossá vált, esetleg szervezeti formákat is öltött tevékenység. A szocpol Az állam és az állampolgárok közötti viszony egyik intézményesülése, mely szerint egyik szereplője mindig az állam. A szocpol Önmaga egy történelmileg kialakult intézményrendszer, amely kielégít bizonyos szükségleteket, túlnyomó részt állami elosztás és újraelosztás eszközeivel működik, relatíve önálló, elkülönült rendszer, illetve intézményrendszerek együttese. A magyar szociális rendszerben az ellátásokat három fő szereplő biztosítja: az állam, az önkormányzatokés a civil, vagy más néven nonprofit szektor. Az egyes szereplők

működési lehetőségeit törvények és hozzájuk kapcsolódó rendeletek határozzák meg. A jogi szabályozás alkotmányi felhatalmazáson alapul, amely szerint a Magyar Köztársaság a rászorulókról kiterjedt szociális intézkedésekkel gondoskodik, állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz, amely jogot részben a társadalombiztosítás útján, részben pedig szociális intézmények rendszerével valósítja meg. A szociális rendszer kereteit és struktúráját meghatározó fontosabb jogszabályok: • a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991-es, • a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993-as, • a gyermekek védelméről szóló 1997-es, • a társadalombiztosítási ellátásokról és nyugellátásról szóló, valamint a magánnyugdíjjal és pénztárakkal kapcsolatos 1997-es, • az esélyegyenlőségről szóló 1998-as, • a családok támogatásáról szóló 1998-as

törvények. A szociálpolitika intézményei: http://www.doksihu Szociális és Munkaügyi Minisztérium- a szociálpolitika legfelsőbb intézménye, melynek vezetője Kiss Péter miniszter. A szociális minisztérium háttér intézményei: • Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság • Nemzeti Család és Szociálpolitika Intézet • Apertus Közalapítvány • Mobilitás • Nemzeti Drogmegelőzési Intézet • Egyenlő Bánásmód Hatóság • Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség • OFA Közalapítvány • Magyarországi Cigányokért Közalapítvány • Fogyatékosok Esélye Közalapítvány • Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány • Európai Szociális Alap Közhasznú Társaság A Munkaügyi Minisztérium háttér intézményei: • Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség • Nemzeti Felnőttképzési Intézet • Foglalkoztatási Hivatal • Munkaügyi Központok • Regionális

Munkaerőfejlesztő és Képző Központok Szakállamtitkárok: • Csizmár Gábor – államtitkár • Forgó Györgyné – szocpol szakállamtitkár • Dr Székely Judit - foglalkoztatási és képzési szakállamtitkár • Hornungné Rauh Edit – esélyegyenlőségi szakállamtitkár • Dr Hercog László – társadalmi kapcsolatokért felelős szakállamtitkár • Dr Tarcsi Gyula – koordinációs szakállamtitkár http://www.doksihu Az intézmények feladatait, eszközeit és hatásköreit tehát a törvény szabályozza! A finanszírozásuk is a törvényben foglaltak szerint történik. Az előbb felsorolt intézmények leginkább koordináló és ellenőrző feladatot végeznek, míg a munka oroszlán része (tv szerint megosztva közöttük) az önkormányzatok feladata. Ezek a feladatok a beavatkozást, megelőzést, vagy korrigálást segítik. Eszközeik lehetnek: -természetbeni, vagy - pénzbeli (törvényben felsorolt) - aktívak - passzívak

(aszerint, hogy az ellátott életvitelére, helyzetére, életmódjára milyen hatással van, megéri- e részt venni az ellátásban, még akkor is, ha az nem jelent előrelépést, vagy az ellátás nyújt ugyan egyfajta segítséget, de nem akkorát, hogy egyéb erőráfordítás nélkül az addig megszokott színvonal fenntartható legyen). Másodlagos elosztás: Színtere a parlament, résztvevői a parlamenti pártok. Ők az eredeti jövedelemtulajdonosok jövedelmét megadóztatják, ebből származik az államháztartás, ill. az önkormányzatok bevételének nagy része. A másodlagos elosztás: társadalmi átértékelés, az elsődleges piaci elosztás korrekciója, ill. szükségletek egy részének kielégítése. (Zombori) Az újraelosztás során szerzett jövedelmek a transzferjövedelmek. Feltételezi egy „elosztási központ jelenlétét a közösségben”. Ez a központ az elosztást „a szokás, a törvény, vagy ad hoc központi döntések” erejével

szabályozza.” Nem követi a gazdaságosságot, a nyereség logikáját. Feltételezi a társadalmi egyenlőtlenségek jelenlétét a társadalomban. Általában még fel is erősíti az egyenlőtlenséget, hiszen folyton megerősíti az „adó”fölényét, a „kapó” alárendeltségét. (Ferge) Az adózás és a szociálpolitika Az adók alkotják a költségvetés és az államháztartás fő bevételi forrását, az adóbevételek nagysága az, amely meghatározza a szociálpolitika révén megvalósítható jövedelem-újraelosztás nagyságát. Problémát vet föl, hogy mennyiben összeegyeztethetők az újraelosztásban a http://www.doksihu méltányossági szempontok és a gazdasági hatékonyság. Szegénységi csapda: amikor a legalacsonyabb munkabéreket olyan mértékű adó terheli, hogy a nettó jövedelem kisebb, mint az elérhető társadalmi juttatások összértéke. -Az adóztatás, mint a szociális védelem eszköze adókedvezmények (adómentesség,

adókedvezmény, adóalap-kedvezmény) Ha az adórendszeren belül elburjánzik a társadalmi, szociális célok támogatása, csökkennek az adóbevételek, vagy nőnek a normatív adóterhek. A kedvezményezett rétegek vagy egyáltalán nem érzékelik az adórendszeren keresztül nyújtott támogatásokat, vagy azok hatása korlátozott, költségvetési terhei magasak. Többnyire az adókedvezmények nem azokat a rétegeket preferálják, akiket a kedvezmény megcéloz, hanem akik a preferenciákat az adóikban érvényesíteni tudják. Ráadásul minden kedvezmény bonyolítja az adórendszert, széleskörű alkalmazásuk áttekinthetetlenné teszi azt. Figyelve az adók társadalmi hatásaira, a közvetlen szociálpolitikai célokat nem az adórendszer segítségével, hanem azon kívül, célzott eszközökkel célszerű megvalósítani. (Ezt a megoldást indokolják a versenyképességi szempontok is.) -Családi adózás Társadalmi igazságosság jobban megvalósítható

Pénzbeli ellátások 3 típusa: 1. Társadalombiztosítás 2. Univerzális ellátások 3. Szociális segélyek Univerzális ellátások: Az egyén jövedelmétől vagy járulékfizetésétől függetlenül egy meghatározott esemény bekövetkeztekor járnak. Minden állampolgár számára jár, feltétel nélkül Pl. ingyenes eü-i ellátás, családi pótlék Szelektív ellátások: szociális segélyek, tb ellátások Elosztásukkor valamilyen szelekció érvényesül. Segélyezés dilemmái Csökkenti-e a társadalmi egyenlőtlenséget a szelektivitás? /stigmatizál, dezintegrál, függőséget alakít ki, tartósítja a szegénységet/ http://www.doksihu A társadalombiztosítási rendszer A társadalombiztosítás az állam által működtetett szociális ellátórendszer része. Lényeges vonása, hogy a rendszer hatálya alá tartozókat tartalékképzésre kötelezi mindaddig, amíg képesek önmagukról saját munkájukkal gondoskodni. Ennek fejében a tartalékból

betegségük, munkaképtelenségük idején, eltartójuk elvesztésekor, valamint a kockázatok előre meghatározott egyéb eseteiben jogosultak lesznek a jogszabály által szabályozott ellátásokat igénybe venni. Nem profitelvű!! Ez egy szolidaritási elv alapján működik, így ez egy szolidarisztikus kockázatközösség, azaz a tagok fizetőképességét és biztonságát is szem előtt tartja. Kétféle tb-i modell létezik. Az egyik („A” modell) önállótlan, ami azt jelenti, hogy ez nem egy külön intézmény, hanem a társadalom biztosítását a kp-i költségvetés keretében bonyolítják). A másik („B” modell) az önálló. A tb rendszerében az állam jelen van és igen jelentős szerepet vállal, melynek okai: • a rendszerhez kötelező tartozni • a befizetett járulékok adó jellegűek • az ellátáshoz való hozzájárulás államilag garantált, mértéke meghatározott • az igazgatás közhatalmi felügyelet mellett működhet. A

társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és kezelőik 1989. január 1-jén létrehozták a központi költségvetéstől elkülönült Társadalombiztosítási Alapot, illetve kezelőjét, az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóságot. 1993-ban a Társadalombiztosítási Alap kettéválasztásával létrejött a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap, illetve az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság kettéválasztásával az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. Ezzel párhuzamosan a munkáltatói társadalombiztosítási járulék is eszerint különült el (nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulékra), a jogszabályi elkülönülésre pedig 1998-ban került sor. TB ELLÁTÁSOK I. Egészségbiztosítási ellátások: 1. Egészségügyi szolgáltatások http://www.doksihu 2. Pénzbeni ellátások: -terhességi gyermekágyi segély

-gyermekgondozási díj -táppénz 3. Baleseti ellátások: -baleseti szolgáltatás -baleseti táppénz -baleseti járadék II. Nyugdíjbiztosítási ellátások 1.Saját jogú nyugellátások: -öregségi nyugdíj -rokkantsági nyugdíj -baleseti rokkantsági nyugdíj 2.Hozzátartozói nyugellátások: -özvegyi nyugdíj -árvaellátás -szülői nyugdíj -baleseti hozzátartozói nyugellátás A Tb. kudarcai: Nem minden kockázatra köthető biztosítás A biztosítás szintje nem kellő mértékű, vagy előnytelenül nagy költségekkel jár. A kudarc okai: - az események független feltétele nem mindig teljesül - a kockázati valószínűségek becsülhetősége korlátozott - kiszámíthatatlan kockázatok ellen a biztosítók óvakodnak szerződést kötni - a káresemény valószínűsége túl nagy - eü- i biztosítás esetén a különféle társadalmi csoportok és kockázatok miatt a hiányos kínálat, vagy a túlzott igénybevétel következhet be. A szociális

ellátások (segélyek) rendszere a szociális törvényben http://www.doksihu A szociális szolgáltatások rendszere A családok támogatásának rendszere Tágabb értelemben a családok támogatása a magyar társadalomban egy több pilléren álló rendszer, amelynek elemeit az alkotmány szellemének megfelelő jogszabályok alkotják és nem szűkíthető le pusztán a kifejezetten családtámogatási ellátásokra. Elsődleges pillérét az 1998-as, kimondottan a családtámogatásokról rendelkező törvény alapján alanyi jogon folyósított ellátások jelentik, amelyek közé a családi pótlék, a gyermekgondozási- és az anyasági támogatások http://www.doksihu tartoznak. Másodsorban ehhez kapcsolódnak az egészségbiztosításról szóló törvényben meghatározott biztosítási elvű ellátások, mint a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj. Harmadikként ezeken kívül több jogszabály alapján is járhat többnyire segély

jellegű támogatás, mint pl. a rendszeres gyermekvédelmi támogatás, a gyermekvédelmi törvény alapján. A negyedik fontos támogatási forma az adóteher enyhítésén keresztül valósul meg: gyermekek után járó adókedvezmény. A családtámogatás rendszer mindegyik területének valamennyi ellátása kimondottan pénzbeli, kivéve az ingyenes étkeztetés vagy tankönyv biztosítását, és meghatározott idő vagy feltétel bekövetkezéséig rendszeresen jár, kivéve az anyasági támogatást, amely csak egyszeri alkalommal fizethető. A gyermekvédelmi rendszer A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint e törvényben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják. A gyermekvédelmi rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat. Pénzbeli ellátások: a) a rendszeres gyermekvédelmi támogatás, b) a rendkívüli

gyermekvédelmi támogatás, c) a gyermektartásdíj megelőlegezése, d) az otthonteremtési támogatás. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások: a) a gyermekjóléti szolgáltatás, b) a gyermekek napközbeni ellátása, c) a gyermekek átmeneti gondozása. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások: a) az otthont nyújtó ellátás, b) az utógondozói ellátás, c) a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás. A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések: a) a védelembe vétel, http://www.doksihu b) a családbafogadás, c) az ideiglenes hatályú elhelyezés, d) az átmeneti nevelésbe vétel, e) a tartós nevelésbe vétel, f) a nevelési felügyelet elrendelése, g) az utógondozás elrendelése, h) az utógondozói ellátás elrendelése. Politikai irányelvek A különféle pénzbeli ellátások különböző módon járulnak hozzá a a politikai célok eléréséhez.

- A munkanélküli-ellátások és a betegellátások a nagyarányú, váratlan jövedelemcsökkenés tompításával a biztosítási célhoz járulnak hozzá. Ha az ellátások szabályai az alacsony jövedelműeket részesítik előnyben, akkor az ellátások segítik a szegénység, az ideiglenes szegénység enyhítését, és a jövedelmeket a gazdagoktól a szegényekhez csoportosítják át. - Tb-i járulék célja, hogy jogosultságot adjon a biztosítottaknak az ellátásokhoz, s így erősítse a szociális integrációt. - A megfelelően felépített ellátások minimálisra csökkentik a munkateljesítmény ellenösztönzőit. - A családi pótlékok fő célja a jövedelemkiegyenlítés, és a szegénység enyhítése. Elősegíti a vertikális redisztribúciót is. Ha univerzális az ellátás, támogatja a szociális integrációt; - A szociális segély elsődleges célja a szegénység enyhítés, és hozzájárul a vertikális redisztribúcióhoz is. A

kiindulópont a megfelelő ellátási minimumszintek kialakítása és megőrzése. Azt kell célul kitűzni, hogy a munkanélküli járadékok és a fontosabb tb-i ellátások az egyéni szegénységi küszöbön vagy a fölött legyenek. A szociális segélyt pedig a családi szegénységi küszöbhöz kell igazítani. A minimális ellátásokat védeni kell az inflációval szemben (Barr) Howard Glennerster: A vegyes finanszírozás típusai (1) Az állam szerepe a jólétim rendszerben:  Finanszírozó  Szolgáltató (ellátó) http://www.doksihu    Tulajdonos Szabályozó Elosztó (újraelosztó) Ezek a szerepek nem biztos, hogy egybeesnek, s nem is szükséges egybeesniük Az állam emellett nem is feltétlenül centralizált szereplőként jelenik meg: helyi és regionális szinten is megjelenhetnek önálló szereplők (2) További jóléti intézmények:  Család, és más személyes viszonyon alapuló közösségek  Vállalatok  Piac

(magánbiztosítás)  Nonprofit (magánjótékonysági) szervezetek (3) A jóléti pluralizmus elemei:  Állam  Piac  Informális szektor  Önkéntes szektor A történelem során változik a feladatok megoszlása közöttük Eltérő logika alapján működnek: a jogok, a kötelezettségek, a garanciák eltérőek Felhasznált irodalom: 1. Zombori Gyula: A szociálpolitika alapfogalmai Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Bp. 1997 2. Ferge Zsuzsa: Szociálpolitika és társadalom ELTE Szocpol Tanszék, Bp 1994 3. Nicholas Barr szerk: Munkaerőpiac és szociálpolitika Közép- és kelet Európában Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, 1995 4. Ferge Zsuzsa: Társadalmi újratermelődés és társadalompolitika Közg és jogi kiadó Bp 1982 5. Ferge Zsuzsa: Szociális törvénykezés a rendszerváltás óta In: Esély 1998/3 6. Társadalompolitika, A szociálpolitika gazdaságtana c jegyzet 7. Howard Glennerster: A vegyes finanszírozás típusai