Gazdasági Ismeretek | Vállalkozási ismeretek » A vállalkozói készségek és kompetenciák fejlesztése

Train the trainer a vállalkozói készségek és kompetenciák fejlesztésére Tartalomjegyzék SZEMÉLYISÉGTÍPUSOK. 3 VEZETÉSELMÉLET . 7 ALAPVETŐ MENEDZSER-SZEREPEK. 8 MITŐL HATÉKONY A VEZETŐ, MIRE IRÁNYUL A VEZETŐ SZEMÉLYISÉGE? . 9 VEZETÉSI STÍLUS: . 9 SZITUÁCIÓ SZERINTI DÖNTÉSI STÍLUSOK . 10 KOMMUNIKÁCIÓ . 13 A JÉGHEGY MODELL . 16 VEZETŐ-BEOSZTOTT KOMMUNIKÁCIÓ. 18 VEZETŐI MEGBESZÉLÉS I . 18 VEZETŐI MEGBESZÉLÉS II. 19 MOTIVÁCIÓ . 20 TÉVHITEK A MOTIVÁCIÓRÓL: . 22 INTÉZMÉNYSZEKÉR . 23 A SZÜKSÉGLET PIRAMISA . 24 ÉLETKOR SZERINTI MOTIVÁCIÓ. 24 A MEGELÉGEDETTSÉG-ELÉGEDETLENSÉG KÜLÖNBÖZŐ ÉRTELMEZÉSEI . 25 KONFLIKTUSKEZELÉS . 27 THOMAS KILLMAN KONFLIKTUSKEZELÉSI MÓDSZER . 30 HATÉKONY . 33 IDŐGAZDÁLKODÁS. 33 IDŐTOLVAJ . 35 AZ IDŐFELHASZNÁLÁS ÉRTÉKELEMZÉSE . 37 (ABC ELEMZÉS) . 37 EISENHOWER –ELV . 38 KIFOGÁSOK A TERVEZÉSSEL SZEMBEN . 39 PAPÍRHAJSZA . 40 APRÓ TIPPEK . 41 1 Train the trainer a

vállalkozói készségek és kompetenciák fejlesztésére „A vezetés színvonala, mások tevékenységében tükröződik” (Ed Oakley) Elvárásaim a tréninggel kapcsolatban: Aggályaim: Amivel hozzájárulok a tréning sikeréhez: 2 Train the trainer a vállalkozói készségek és kompetenciák fejlesztésére Személyiségtípusok Személyiségfaktorok Az alábbi személyiségfaktorokból válassza ki azt a nyolcat, amely megítélése szerint a leginkább hasonlít Önre: - aktív élénk passzív szorongó szelíd sértődékeny gondtalan komoly vezető békés emberkerülő optimista szociábilis pesszimista álhatatlan megbízható kiegyensúlyozott nyugtalan tartózkodó társaságkedvelő izgulós merev nyugodt bőbeszédű agresszív könnyelmű fogékony szeszélyes indulatos megfontolt óvatos mértékletes 3 Train the trainer a vállalkozói készségek és kompetenciák fejlesztésére Személyiségtípusok szelíd Labilis szorongó aktív

sértõdékeny nyugtalan emberkerülõ agresszív mértékletes izgulós pesszimista állhatatlan tartózkódó indulatos merev optimista szeszélyes M elankolikus Kolerikus I nrovertált Extrovertált Flegmatikus Szangvinikus passzív élénk óvatos gondtalan bõbeszédû komoly fogékony békés szociábilis megfontolt társaságkedvelõ megbízható kiegyensúlyozott nyugodt Stabil könnyelmû vezetõ 4 Train the trainer a vállalkozói készségek és kompetenciák fejlesztésére Személyiségtípusok Az emberi személyiség több tízezer személyiségjegyből tevődik össze. Egyes emberek, illetve embercsoportok bármennyire is különböznek egymástól, főbb személyiségjegyeik alapján lehet olyan rokon vonásokat találni, amelyekkel csoportosítani, tipizálni lehet az embereket. Az embereknél a közös tulajdonságok alapján elkülöníthető személyiségformákat nevezzük típusoknak, a pszichológiának az ezzel foglalkozó ágát

tipológiának. A tipológia az emberismeret, a személyiség megismerésének eszköze. A pszichológia történetében számos típustant ismerünk. Ilyenek például: Hippokratész, Jung, Pavlov típustanai. A legelső tipológiai rendszert Hippokratész görög orvos alkotta meg, mintegy kétezernégyszáz évvel ezelőtt. Hippokratész az emberek közötti megkülönböztetés alapjául a vérmérsékletet, görög szóval a temperamentumot választotta. A vérmérséklet megállapításánál mérvadó, hogy milyen gyorsan keletkeznek, milyen tartósak, milyen hatékonyak, valamint milyen erősek az érzelmek. Ezek alapján Hippokratész ma is érvényesnek elismert vérmérsékleti típusait a következőképpen jellemezhetjük: Szangvinikus típus: Érzelmi reakciói gyorsak, nem tartósak, de viselkedésére intenzíven hatnak. Lobbanékonyság, úgynevezett „szalmaláng”-természet jellemzi. Érzelmeit könnyen kinyilvánítja, erős a közlésvágya Kolerikus típus:

Érzelmei gyorsan alakulnak ki, tartósak, erősek, nagymértékben ösztönzőek a cselekvésre. Érzelmeit kinyilvánítja, de nem annyira szavakban, inkább cselekedeteiben. Melankolikus típus: Érzelmei lassan és nehezen fejlődnek ki, tartósak, erősek, cselekedetére nincsenek ösztönző hatással. Érzelmeiben főképpen a negatív (szomorúság, lehangoltság stb) érzelmek az uralkodóak. Érzelmeit magában tartja, zárkózott. Flegmatikus típus: Érzelmei lassan alakulnak ki, nem tartósak. Nincsenek kihangsúlyozott érzelmei, sem pozitív, sem negatív irányban. Érzelmei viselkedését nem befolyásolják. A temperamentum szerepe az egyén magatartásában befolyásoló szerepet játszik. Ugyannál a személynél azonban temperamentumának jellemző vonásai különböző helyzetben eltérő módon nyilvánulnak meg. Ebből következik, hogy sok esetben a helyzeti szempontok fontosabb szerepet játszanak a döntés meghozatalában, mint az egyén temperamentumának

jellemzői. 5 Train the trainer a vállalkozói készségek és kompetenciák fejlesztésére A tárgyi világgal szembeni beállítottságon alapul Jung tipológiája. Az extrovertált, azaz kifelé, a világ felé forduló ember pozitív kapcsolatban van az élettel és a társas környezettel. Új helyzetekhez csaknem ugyanolyan könnyen alkalmazkodik, mint a megszokotthoz. Ismerkedő, barátkozó, közlékeny és becsvágyó, mozgékony, tevékeny, szervező típus. Értékrendszere változékony, helyzettől és körülményektől befolyásolt. A tényeknek hisz, azok hatása alatt áll Az extrovertált munkatársat a környezet befolyásolja. A dolgokat lényegileg a maguk egészében ragadja meg, hatnak rá a racionális érvek és a presztízshivatkozások. Az introvertált befelé, önmagába forduló, csendes, zárkózott, visszahúzódó személyiség. Elemző, elmélkedő, elvekhez kötődő típus Életét többnyire saját szellemi és érzelmi világában tölti.

Merev, rugalmatlan, nehezen alkalmazkodó, de kitartó. Az introvertált típus hajlamos a valóságot a maga belső világának mintájára átformálni. A szemlélt tárgyra kivetíti saját lelkivilágát, valamint szükségleteinek pillanatnyi állapotát. 6 Train the trainer a vállalkozói készségek és kompetenciák fejlesztésére VEZETÉSELMÉLET 7 Train the trainer a vállalkozói készségek és kompetenciák fejlesztésére Alapvető menedzser-szerepek 1. Mik a legfontosabb feladatai egy vezetőnek? 2. Mi a két legfontosabb tulajdonsága a vezetőnek? 3. Mi a két legfontosabb célom a közeljövőben? (Nem általánosságban) 4. Mit csinál, ha sikeres és mit, ha sikertelen? 8 Train the trainer a vállalkozói készségek és kompetenciák fejlesztésére A vezetési elméletek rövid áttekintése Klasszikus felfogás Fayol: Méltányosság Kezdeményezés Vezetési funkciók: Tervezés Szervezés Közvetlen irányítás (Parancsnoklás)

Koordináció Ellenőrzés Magatartás, személyiségközpontú megközelítések (1950-1960-as évek) Mitől hatékony a vezető, mire irányul a vezető személyisége? Vezetési stílus: Feladatorientált Kapcsolatorientált Hatalomorientált Magatartás, döntésközpontú megközelítések (1950-1960-as évek) Hogyan hozza a vezető a döntéseit? Milyen részvételt engedélyez beosztottainak a döntésekben? Vezetési stílus Lewin modellje Likert modellje Autokratikus Keménykezű parancsoló Jóakaratú, parancsoló (paternalista) Konzultatív Részvételi csoport Demokratikus Laissez-faire Szituációfüggő vezetési stílus Szituációs tényezők: Beosztottak jellemzői A csoport jellemzői A szervezet jellemzői Környezeti jellemzők Szituáció szerinti döntési mechanizmusok Legismertebb kutatói Hersey és Blanchard, és Vroom és Yetton. 9 Train the trainer a vállalkozói készségek és kompetenciák fejlesztésére Szituáció szerinti döntési

stílusok Wroom és Yetton elmélete alapján A leadership kutatók szerint a témával kapcsolatosan napjainkban a következő két kérdés kap a legnagyobb figyelmet: • Előrejelezhető-e a vezetés sikeressége? • Milyen helyzetben hatékony/sikeres a participatív döntéshozatal, illetve vezetés? Számos magatartás-kutató vallotta hosszú időn keresztül azt a nézetet, hogy az alkalmazottak döntéshozatalba való bevonása jelentősen növeli a teljesítményüket. Mára persze ez a kép is árnyalódott, az azonban igaznak tűnik, hogy vannak olyan szituációk, amelyben az állítás megállja a helyét. A kérdés csak az, hogy melyek ezek a szituációk Victor Wroom és Philip Yetton e kérdés kapcsán építette fel az ún. vezetés-részvétel modellt Kiindulási pontjuk az volt, hogy a vezetők előtt álló feladatok megoldásához a rutin jellegű és egyedi akciók eltérő kombinációi szükségesek. Modelljük egy szisztematikus szabályrendszert ad arra,

hogy adott szituációban az alkalmazottakat milyen formában és milyen mértékben érdemes bevonni a döntéshozatalba. A modell hét szituációs tényezőt különböztetett meg, amelyekhez kétféle döntéshozatali stílust kapcsol. A döntés eredményességét befolyásoló szituációs tényezők: A: B: C: D: E: F: G: H: I: A döntés minőségének fontossága Milyen mértékben rendelkezik a vezető önmaga a magas színvonalú döntés meghozatalához szükséges információval és gyakorlattal Milyen mértékben rendelkeznek a beosztottak együttesen a magas színvonalú döntés meghozatalához szükséges információkkal A probléma strukturáltságának foka Mennyire szükséges a döntés hatékony megvalósításához, hogy a beosztottak egyetértsenek a döntéssel és elfogadják azt Annak esélye, hogy a beosztottak elfogadják a vezető autokratikusan hozott döntését Milyen mértékben motiváltak a beosztottak arra, hogy a probléma megoldásával a

szervezeti érdekek érvényre jutását keressék Mennyire hajlamosak a beosztottak arra, hogy egy probléma megoldásánál különböző alternatívákat részesítsenek előnyben Akar-e a vezető csapatot építeni? 10 Train the trainer a vállalkozói készségek és kompetenciák fejlesztésére Szituáció szerinti döntési stílusok (Wroom és Yetton elmélete alapján) Saját válasz Helyes válasz ✔/ ✖ 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. A = Autokratikus / utasításos K = Konzultatív / bevonó Cs = Csoportos / megegyezésen alapuló D = Delegáló / másnak átadó 11 Train the trainer a vállalkozói készségek és kompetenciák fejlesztésére Szituáció szerinti döntési stílusok (Wroom és Yetton elmélete alapján) Döntéshozó hatékonysága: % Helyes döntéseim száma: Melyik döntéshozói stílust használom a legtöbbet? Az összes autokrata/utasításos bevonó/konzultatív csoportos/megegyezésen

alapuló delegálás/másnak átadott döntés db db db db % % % % Készítsen kördiagrammot! 100% 5% 95% 10% 90% 15% 85% 80% 20% 25% 75% 30% 70% 65% 35% 60% 40% 55% 50% 45% Melyik döntési stílust használom leginkább hibásan? Hányszor használta helytelenül autokrata/utasításos? konzultatív/bevonó csoportos/megegyezésen alapuló delegáló/másnak átadó Készítsen oszlopdiagramot! 8 4 1 Autokratikus Konzultatív Csoportos Delegáló 12 Train the trainer a vállalkozói készségek és kompetenciák fejlesztésére KOMMUNIKÁCIÓ 13 Train the trainer a vállalkozói készségek és kompetenciák fejlesztésére Sok ember hiszi azt, hogy a kommunikáció szavakból áll, vagyis egy nyelv, pedig a testi és szellemi kommunikáció is ideértendő. A nyelv csak egy szűk területe a kommunikációnak Számos egyéb megnyilvánulások, mint például a gesztusok, mimikák, a hangszín, a testtartás is mind üzenethordozók. A

szóbeli kommunikáció Nagyon sok szakértő egyetért abban, hogy a szóbeli kommunikáció nem a legfontosabb eszköz. A lefolytatott vizsgálatok tapasztalatai alapján körülbelül az üzenetnek 20%-a történik szavakban, 45%-ot a hangszín, a hanglejtés és a maradék 35%-ot a testbeszéd közvetíti. verbális nonverbális A nem szóbeli kommunikáció A testbeszéd az elmúlt évek divatos témájává vált. Lehet, hogy Ön is sok könyvet olvasott már róla, de ha nem, akkor is rengeteg tapasztalattal rendelkezik, hiszen nap, mint nap lát, megfigyel embereket és olvas megnyilvánulásaikban. Nem kétséges, hogy Ön érti a testbeszédben rejlő üzeneteket. Munkatársaival való kommunikáció közben helyezzen hangsúlyt ezen üzenetek megértésére és szenteljen állandó figyelmet a saját testének üzeneteire is. A hangtónus Ahogy a szavakat kimondjuk, amilyen hangtónust használunk, más-más üzeneteket közvetíthetünk. A hangtónus gyakran hordozza

beállítottságunkat, a munkákhoz való hozzáállásunkat. 14 Train the trainer a vállalkozói készségek és kompetenciák fejlesztésére Hangsúlyozás A hangsúly szintén megváltoztathatja az üzenetet, a mondat értelmét. Az erőteljesen kiejtett szavak más - más értelmet adhatnak ugyanannak a mondatnak. Hogyan használjuk a szavakat? Beszéljünk egyszerűen! Pozitív mondatokat formázzunk! Az aktív hallgatás Amikor egy munkatársa felhívja Önt vagy benyit az Ön irodájába, érezni akarja, hogy fontos Önnek. Az aktív hallgatás a kommunikációban való részvételt jelenti, bizonyítva érdeklődésünket, figyelmet szentelve a szóbeli és nem szóbeli üzenetekre. Figyelem! Kutatások bizonyították, hogy az ember közel 500 szót tud felfogni percenként. Ezzel szemben egy átlagos ember 125-155 szót mond ki percenként. Ez azt jelenti, hogy a hallgató figyelme csak 25%-ban van kihasználva. Így rengeteg ideje marad gondolkodásra,

álmodozásra, reagálásra, amik gyakran megakadályozzák az aktív koncentrálásban. 15 Train the trainer a vállalkozói készségek és kompetenciák fejlesztésére A jéghegy modell Mi a jéghegy jellemzője? Miért mondjuk, hogy az ember egy jéghegy? tudatos tudatalatti Ha két jéghegy találkozik, hol érintkezik először? Az első benyomás Hogyan történik a kommunikáció? Rejtett üzenetek Két helyen történik üzenetküldés Előbb, vagy utóbb az üzenet hatására a tudatalattiból elindul a cselekvés! Pozitív reakciót akarunk még akkor is, ha a tudatos üzenet negatív. Meg kell erősíteni a pozitívat a tudatalattiban! 16 Train the trainer a vállalkozói készségek és kompetenciák fejlesztésére Egy vezető. 13 megállapítás található a feladatlapon, melyek a szövegre vonatkoznak. Döntse el mindegyik megállapításról, hogy igaz vagy nem igaz, vagy nincs elég információnk! A megállapítás: 1. A vezető megtagadta

beosztottjától a fizetésemelést I N ? 2. A beosztott nem kapott fizetésemelést I N ? 3. A beosztott mérges volt emiatt és felmondott I N ? 4. A felmondás oka a meg nem adott fizetésemelés volt I N ? 5. A vezető ugyan javasolta a fizetésemelést, de elutasították I N ? 6. A beosztott távozását a kollégák sajnálták I N ? 7. A kollégák beszélgettek arról, hogy tegyenek-e valamit a vezető eljárásával szemben. I N ? 8. A kollégák beszélgettek a beosztottal I N ? 9. A vezető a kollégák beszélgetésében nem vett részt I N ? 10. A vezető felmondott a beosztottnak I N ? 11. Tapasztalt és közkedvelt ember volt a beosztott I N ? 12. A kollégák sajnálták, hogy a beosztott nem kapott fizetésemelést. I N ? 13. A beosztott közkedvelt volt, beszélgettek arról, hogy tegyenek-e valamit. I N ? 17 Train the trainer a vállalkozói készségek és kompetenciák fejlesztésére Vezető-beosztott

kommunikáció Vezetői megbeszélés I 1. Az Ön vállalata automata ipari berendezéseket gyárt A forgalom 2 milliárd forint volt a múlt évben. 20% növekedést értek el az előző évhez képest Létszám: 810 alkalmazott, a székhely Budapest. 2. Ön, mint marketing igazgató tagja az igazgatósági tanácsnak és közvetlenül a vezérigazgatónak tartozik beszámolással. Önnek négy közvetlen beosztottja van: • • • • kereskedelmi vezető /6 regionális menedzser és 60 üzletkötő/ marketingvezető /4 termékfelelős és 1 piackutató/ garanciális szerviz részleg vezetője /12 szerelő/ beszerzési menedzser Ön elégedett beosztottjaival. 3. A jelenlegi kormányzat új pénzügyi, adózási jogszabályai miatt az igazgatósági tanács két fontos döntést fogadott el. • A vállalati autók megnehezített adózása miatt december 31-ig értékesíteni kell az összes jelenlegi állományt. A gépkocsi igényeket másképpen kell megoldani • Azonnal

csökkenteni kell az utazási és szociális juttatásokat. 4. Az igazgatósági értekezletnek vége Ön visszatér az irodájába Négy értekezletre készül közvetlen beosztottjaival. a/ A kereskedelmi vezetővel – 30 üzletkötőnek van cégautója és az Ön véleménye, hogy a döntés miatt a saját autójukat kellene használniuk, és a vállalat havi hozzájárulást fizethetne. b/ A marketingvezetővel – Ő egyhetes San Francisco-i konferenciára volt bejelentkezve. Repülőjegy, szállás, gépkocsi foglalása folyamatban van Ön úgy döntött, ez az út nem szükséges. c/ A beszerzési menedzserrel – neki szintén van egy vállalati autója, ami valójában nem szükséges a munkájához. Ön elhatározza, hogy visszavonja ezt az autót d/ A garanciális szerviz részleg vezetőjével – a részlegen nyolc szerelő használ cégautót. Ön hajlik arra az elhatározásra, hogy ugyanazokat az irányelveket használja, mint az üzletkötőknél. 5. Készüljön fel

a 4 értekezletre 18 Train the trainer a vállalkozói készségek és kompetenciák fejlesztésére Vezetői megbeszélés II Ön, mint marketing igazgató két hónap elteltével több problémával néz szembe az év végén. Négy közvetlen beosztottjával akar személyes megbeszélést újra. 1. Kereskedelmi vezetővel – év vége van A cég eladásai magasabb mértékben nőttek, mint a tervezett. Ezt az sem zavarta, hogy 30 üzletkötő cégautóját értékesíteni kellett az év során. (Kormányzati pénzügyi szigorítások miatt) Sajnos gyakori a konfliktus az üzletkötők között. Önnek úgy tűnik, nincsenek egyértelműen leszabályozva a területek Gyakran egymás ügyfeleit keresik fel. Értékelje beosztottjának éves teljesítményét. 2. Beszélnie kell a beszerzési menedzserrel – több üzemegységből érkezett panasz, hogy a nyersanyagok késnek. Az érintett termelő részlegek vezetői ezt először jelezték a beszerzési menedzsernek, de ő

azzal mentegetőzött, hogy miután visszavonták a szolgálati autóját, ne várják el tőle, hogy így is 100%-ra teljesítsen. Már a termelési igazgató is jelezte ezt Önnek. A helyzet jelentős anyagi kárt okoz Ön tudja, hogy a beszerzéshez nem kell gépkocsi. Többnyire faxon, telefonon történik a rendelés Beosztottjának van gépkocsija. Szükség esetén a vállalat úti elszámolást enged meg a saját gépkocsijukat használók számára. 3. Marketingvezetővel és a szervizrészleg vezetőjével – mindkettő beszélni szeretne Önnel Annyit megtudott, hogy a szerviz részleg vezetője borzasztóan fel van háborodva a marketingvezető „termékcserés” akcióján. Ami azt jelenti, hogy ha a cég „X” termékét valaki most vásárolja meg, nem csak kedvezményt kap az árból, hanem díjtalanul ki is cserélik. A szerviz vezetője azzal vádolja a marketingvezetőt, hogy ez az akció, így karácsony előtt elhamarkodott volt, és ez személyes bosszú a

szerelőkkel szemben, akik végül is szinte kivételes módon megtarthatták a cégautókat. A marketingvezető szerint ez csak rágalom és a szerelők egyszerűen csak lusták. 19 Train the trainer a vállalkozói készségek és kompetenciák fejlesztésére MOTIVÁCIÓ 20 Train the trainer a vállalkozói készségek és kompetenciák fejlesztésére A t evékenység összet evõi képességek öszt önzés st andards (normák) f elt ét elek t udás és gyakorlat vi sszaj elzés mérés 21 Train the trainer a vállalkozói készségek és kompetenciák fejlesztésére Szervezet Erőfeszítés Eredmény Ellentételezés Munkavállaló Bürokratikus szervezet: Eredmény letéteményezettje a RENDSZER. A szabályok át nem hágását díjazzák. Bürokratikus szervezet tagjainak nincs hatása a célokra Célt: a rendszer alapítója szabja meg. TÉVHITEK A MOTIVÁCIÓRÓL: 1. 2. 3. 4. 5. A motiváció, hajlandóság a szervezeti célok megvalósítására Fel

kell kelteni az emberek motivációját a szervezeti célok megvalósítására A motiváció tulajdonság (ami vagy van, vagy nincs) „Bedobod a pénzt és kijön, amit kérsz” A motiváció csodafegyver A motiváció folyamata Kielégítetlen szükséglet Belső feszültség csökkenése Belső feszültség Hajtóerő Kereső magatartás Kielégített szükséglet 22 Train the trainer a vállalkozói készségek és kompetenciák fejlesztésére Intézményszekér Egy intézmény „előre gördülése” a benne dolgozó egyének motivációjától függ a legnagyobb mértékben. Kérjük, írja le, Ön „Mit ad”, amitől a szervezete halad előre és „Mit kap” ettől a szervezettől! Sajnos minden szervezetnek vannak „fékjei” is. Kérjük, töltse ki, Ön mit nem ad és mit nem kap meg a jelenlegi helyzetben! Mit adok? Mit nem adok? Mit kapok? Mit nem kapok? 23 Train the trainer a vállalkozói készségek és kompetenciák fejlesztésére MASLOW

(1943) A szükséglet piramisa ÖNMEGVALÓSÍTÁS Mindenkinek van csak nem biztos, hogy a munkában találja meg ELISMERTSÉG, TISZTELET Felelősség Önellenőrzés Eredmény áttekintése Előléptetés Prémium kitüntetés Autó, stb. SZERETET Vezetői stílus Jó csoportlégkör BIZTONSÁG Biztos munkahely Általában a pénz FIZIOLÓGIAI SZÜKSÉGLETEK Étkezés Nyugdíjpénztár Pontosan kell látni, hogy mi a szükséglet-szint. Ahhoz kell megtalálni a motivációt Életkor szerinti motiváció Életkor Mi motivál 0-25 Csoporthoz tartozás Stresszkerülés 26-30 Fejlődés, kihívó feladatot adni 31-35 Pénz Elismertség Hatalom Pénz Autonómia A legkevés- Struktúra Kockázat Kreativitás kerülés bé motivál 36-40 41-45 46-50 51Egyensúlyba Hatalom Kockázat Strukturáltvan Autonómia kerülés ságra való Kreativitás törekvés Stressz Csoporthoz Szemétartozás lyes fejlődés Félelem az elszigeteltségtől kiépül a szervezeten kívüli

rendszer is 24 Train the trainer a vállalkozói készségek és kompetenciák fejlesztésére A MEGELÉGEDETTSÉG-ELÉGEDETLENSÉG KÜLÖNBÖZŐ ÉRTELMEZÉSEI Hagyományos felfogás Elégedettség Elégedetlenség Herzberg felfogása Elégedettség Elégedettség hiánya MOTIVÁTOROK FELELŐSSÉG ÖNELLENŐRZÉS MUNKATERÜLET ÉS EREDMÉNY ÁTTEKINTÉSE FEJLŐDÉS, TANULÁS ELŐREHALADÁS MUNKAKÖR-GAZDAGÍTÁS MUNKAKÖR-SZÉLESÍTÉS ELISMERÉS A KUDARC SZABADSÁGA Elégedetlenség hiánya Elégedetlenség HIGIÉNIÉS TÉNYEZŐK BÉREK ÉS JUTTATÁSOK MUNKAFELTÉTELEK SZABADSÁG ÉS MUNKAIDŐ SZERVEZÉSI STRUKTÚRA MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK A KOLLÉGÁK SZEMÉLYISÉGE A MUNKA MELLÉKES TÉNYEZŐI 25 Train the trainer a vállalkozói készségek és kompetenciák fejlesztésére Motiváció Név Eszközök Életkor Mi motivál 0-25 Csoport-hoz tartozás Stresszkerülés A legkevés- Hatalom bé motivál Struktúra 26-30 Fejlődés, kihívó feladatot adni 31-35

Pénz Elismertség 36-40 Egyensúlyba van 41-45 Hatalom Autonómia Kreativitás 46-50 Kockázat kerülés Pénz Kockázat kerülés Autonómia Kreativitás Stressz Csoporthoz tartozás Személyes fejlődés 51Strukturáltságra való törekvés Félelem az elszigeteltségtől kiépül a szervezeten kívüli rendszer is 26 Train the trainer a vállalkozói készségek és kompetenciák fejlesztésére KONFLIKTUSKEZELÉS 27 Train the trainer a vállalkozói készségek és kompetenciák fejlesztésére „Konfliktushelyzetnek” számít az, amiben két ember érdeke összeegyeztethetetlennek tűnik. Ilyen helyzetekben a személy magatartását két alapvető szempontból írhatjuk le: 1. Ön érvényesítési késztetés, azaz milyen mértéken próbálja meg Ön vagy munkatársa kielégíteni saját érdekeit, és 2. Együttműködési készség, azaz milyen mértékben próbálja meg Ön kielégíteni a másik ember érdekeit. A magatartás ezen két alapvető

dimenziója segítségével öt specifikus konfliktuskezelési módszert lehet definiálni. Ezeket a konfliktuskezelési módszereket így ábrázolhatjuk: MAGAS Versengő ÖNÉRVÉNYESÍTÉSI KÉSZTETÉS Problémamegoldó Kompromisszum kereső ALACSONY Elkerülő Alkalmazkodó EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÉSZSÉG ALACSONY MAGAS A versengő határozott és nem együttműködő – olyan egyén, aki saját érdekeit a másik rovására érvényesíti. Ez hatalomra orientált módszer, amiben az egyén mindent felhasznál – vitaképességét, beosztását, gazdasági szankciókat. A versengés jelentheti a „jogaikért való kiállást”, a helyesnek vélt pozíció kikövetelését, vagy egyszerűen a nyerési kísérletet. Az alkalmazkodó nem határozott és együttműködő – a harcoló ellentéte. Az alkalmazkodásnál az egyén figyelmen kívül hagyja saját érdekeit, ebben a módszerben van némi önfeláldozás. Az alkalmazkodás megjelenhet az önzetlen adakozás vagy

jótékonyság formájában, a másik parancsának szándékunk elleni teljesítésében vagy a másik álláspontjának elfogadásában. Az elkerülő nem határozott és nem együttműködő – az az egyén, aki közvetlenül sem a saját, sem a másik érdekeit nem szolgálja. Nem bontja ki a konfliktust Az elkerülés lehet diplomatikus félreállás, a probléma alkalmasabb időre való halasztása, vagy egyszerűen a fenyegető helyzettől való visszavonulás. 28 Train the trainer a vállalkozói készségek és kompetenciák fejlesztésére A problémamegoldó egyszerre önérvényesítő és kooperatív – az elkerülő ellentéte. A problémamegoldó olyan kísérletet jelent, hogy a másik személlyel együtt olyan megoldást találjon, ami mindkét személy érdekeit maradéktalanul kielégíti. A kérdés mélyére ásnak, hogy feltárják a két egyéni érdeket, és olyan alternatívát találjanak, ami mindkét érdek együttest kielégíti. A két személy

közötti együttműködés lehet egy nézeteltérés feladása, ami különben forrásokért folytatott harcra késztetné őket, vagy összeütközés és az interperszonális probléma kreatív megoldáskeresése. A kompromisszumos mind határozottság, mind együttműködési készség szempontjából középen áll. A cél az, hogy valamilyen gyors, mindkét fél számára elfogadható megoldást találjanak, ami részben mindkettőjük érdekeinek megfelel. A versengés és az alkalmazkodás között félúton van. A kompromisszumos többet ad fel, mint a versengő, de kevesebbet, mint az alkalmazkodó. A kérdést közvetlenebbül veti fel, mint az elkerülő, de nem vizsgálja olyan mélységben, mint a problémamegoldó. A kompromisszum jelentheti a megalkuvást, az engedmények cseréjét, vagy gyors, középutas megoldás keresését. 29 Train the trainer a vállalkozói készségek és kompetenciák fejlesztésére Thomas Killman konfliktuskezelési módszer

Útmutató Gondoljon olyan szituációkra, melyekben az Ön kívánságai eltérnek egy másik személyétől. Hogyan szokott reagálni ezekben a helyzetekben? Az alábbiakban több olyan állítás-párt talál, amelyek lehetséges viselkedési reakciókat jeleznek. Minden párnál karikázza be azt az állítást, ami a legjellemzőbb az Ön magatartására Sok esetben előfordulhat, hogy sem az „A”, sem a „B” állítás nem jellemző Önre, mégis kérjük, válassza ki azt, amelyiket nagyobb valószínűséggel csinálná! 1.A Előfordul, hogy a probléma megoldásának felelősségét átengedtem másoknak. 2. A Megpróbálok kompromisszumos B. megoldást találni. Rendszerint kitartok céljaim B. elérése mellett. 3.A 4.A 5. A 6.A B. Megpróbálok kompromisszumos B. megoldást találni. Következetesen keresem a másik B. ember segítségét a megoldás kidolgozásában. Megpróbálom elkerülni, hogy kellemetlenséget okozzak magamnak. Megpróbálom a kérdést

addig halogatni, amíg lesz időm átgondolni. Rendszerint kitartok céljaim elérése mellett. B. Úgy vélem, a különbségek miatt nem érdemes mindig idegeskedni. Rendszerint kitartok céljaim elérése mellett. Megkísérlem, hogy minden érdek és kérdés azonnal felszínre kerüljön. Néha kerülöm olyan álláspontok elfoglalását, amelyek vitát szülhetnek. B. 13.A Köztes utat javaslok. B. 14.A Elmondom saját gondolataimat és B. rákérdezek az ő gondolataira. 15.A Esetleg megpróbálom a másik 7.A 8.A 9. A 10.A 11.A 12.A A vitás kérdések megtárgyalása helyett azokat a pontokat hangsúlyozom, amelyekben egyetértünk. Megpróbálok mind az Ő, mind az én érdekeimmel foglalkozni. Esetleg megpróbálom a másik érzéseit csillapítani és megőrizni kapcsolatunkat. Néha saját kívánságaimat feláldozom mások kívánságaiért. Az értelmetlen feszültségek elkerülése érdekében megpróbálom azt tenni, ami szükséges. Megpróbálom

megnyerni a pozíciómat. B. Egyes pontokat másokért cserében feladok. B. Megkísérlem, hogy minden érdek és kérdés azonnal felszínre kerüljön. Törekszem arra, hogy az én elképzelésem valósuljon meg. B. B. B. B. Megpróbálok kompromisszumos megoldást találni. Esetleg megpróbálom a másik érzéseit csillapítani és megőrizni kapcsolatunkat. Hagyom, hogy a másik megőrizze néhány pozícióját, ha én is megőrizhetem néhány pozíciómat. Ragaszkodom saját elképzeléseim megvalósításához. Megpróbálom megmutatni neki az én pozícióm logikáját és előnyeit. Az értelmetlen feszültségek 30 Train the trainer a vállalkozói készségek és kompetenciák fejlesztésére érzéseit csillapítani. 16.A Megpróbálom megérteni a másik B. érzéseit. 17.A Rendszerint kitartok céljaim elérése mellett. B. 18.A Ha az a másikat boldoggá teszi, hagyom, hogy kitartson nézetei mellett. B. 19.A Megkísérlem, hogy minden érdek B.

és kérdés azonnal felszínre kerüljön. Megpróbálom, hogy azonnal B. végigvegyük a kettőnk közötti különbségeket. 20.A 21.A 22.A 23.A 24.A 25.A 26.A 27.A 28.A A tárgyaláson úgy közelítek, hogy megpróbáljam figyelembe venni a másik kívánságait. Megpróbálok olyan pozíciót találni, ami a kettőnk eredeti pozíciója között van. Nagyon gyakran törődök azzal, hogy minden kívánságunk teljesüljön. Ha a másik pozíciója nagyon fontosnak látszik, megpróbálom kielégíteni a kívánságait. Megpróbálom megmutatni neki az én pozícióm logikáját és előnyeit. Köztes utat javaslok. B. elkerülése érdekében megpróbálom azt tenni, ami szükséges. Megpróbálom a másikat meggyőzni saját pozícióm értékeiről. Az értelmetlen feszültségek elkerülése érdekében megpróbálom azt tenni, ami szükséges. Hagyom, hogy a másik megőrizze néhány pozícióját, ha én is megőrizhetem néhány pozíciómat. Megpróbálom a kérdést

addig halogatni, amíg lesz időm átgondolni. Megpróbálom az előnyök és a veszteségek olyan kombinációját megtalálni, ami mindkettőnk számára igazságos. Mindig hajlok a probléma közvetlen megvitatására. B. Kinyilvánítom a kívánságaimat. B. Előfordul, hogy a probléma megoldásának felelősségét átengedem másoknak. Megpróbálom kompromisszumra rávenni. B. B. B. Néha elkerülöm olyan B. álláspontok elfoglalását, amelyek vitát szülhetnek. Rendszerint kitartok céljaim B. elérése mellett. 29.A Köztes utat javaslok. B. 30.A Megpróbálom megérteni a másik B. érzéseit. A tárgyalásokon úgy közelítek, hogy megpróbáljam figyelembe venni a másik kívánságait. Majdnem mindig törődök azzal, hogy minden kívánságunk teljesüljön. Ha az a másikat boldoggá teszi, hagyom, hogy kitartson nézetei mellett. Rendszerint keresem a másik ember segítségét a megoldás kidolgozásában. Úgy vélem, hogy a különbözőségek

miatt nem érdemes mindig idegeskedni. Mindig megosztom a problémát a másikkal, hogy megoldhassuk. 31 Train the trainer a vállalkozói készségek és kompetenciák fejlesztésére Kérjük, karikázza be azt a betűt, amit az egyes kérdéseknél a kérdőíven bekarikázott! 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. A. B. A. A. B. B. A. A. B. B. A. B. A. B. A. A. B. A. B. A. B. B. B. B. A. A. A. B. B. A. A. A. B. B. A. A. B. B. A B. B. A. A. A. B. B. A. B. A. B. A. A. A. B. B. B. A. B. B. A. Kérjük, adja össze a bekarikázott betűket oszloponként! 32 Train the trainer a vállalkozói készségek és kompetenciák fejlesztésére HATÉKONY IDŐGAZDÁLKODÁS 33 Train the trainer a vállalkozói készségek és kompetenciák fejlesztésére PONTOS FELADAT VÉGREHAJTÁSI TESZT A következő gyakorlattal azt vizsgáljuk, hogy mennyire gyorsan és pontosan tudja

végrehajtani a kapott feladatokat. Az alább felsorolt feladatok megoldására kettő perc áll rendelkezésére, amelynek lejárata után bárhol tart a feladat megoldásában, abba kell hagynia! A feladatokat átlagos műveltséggel rendelkezők kettő percnél rövidebb idő alatt tudják megoldani. Sok sikert! Mielőtt bármit csinálna, figyelmesen olvassa végig a feladatlapot! FIGYELEM! KEVÉS AZ IDŐ! 1. A LAP BAL FELSŐ SARKÁBA ÍRJA FEL A NEVÉT! 2. A NEVE ALÁ NAGY BETŰKKEL ÍRJA FEL, MELYIK VÁROSBÓL JÖTT! 3. TEGYEN „X” JELET A LAP NÉGY SARKÁBA! 4. FORDÍTSA MEG A LAPOT ÉS A HÁTOLDALÁRA RAJZOLJA FEL MAGYARORSZÁG TÉRKÉPÉT A HATÁROKKAL, A DUNÁVAL! 5. ÍRJA FEL A KÉTISMERETLENES EGYENLET MEGOLDÓKÉPLETÉT! 6. NEVEZZE MEG AZ OKTATÁSI MINISZTERT! 7. FORDÍTSON ÉS ÍRJA LE A HIMNUSZ UTOLSÓ VERSSZAKÁT! 8. ÍRJA LE AZ ÉRETTSÉGIVEL FOGLALKOZÓ NAGYSIKERŰ FILM CÍMÉT! 9. ÍRJA LE A TELJES ABC MINDEN 8 BETŰJÉT! 10. FORDÍTSA MEG A LAPOT ÉS ÍRJA LE A

MAGYARORSZÁGGAL SZOMSZÉDOS ORSZÁGOKAT! 11. NEVEZZE MEG MAGYARORSZÁG MINISZTERELNÖKÉT! 12. NEVEZZEN MEG KÉT, MOST IS HÁBORÚ SÚJTOTTA TERÜLETET! 13. FOLYTASSA A SZÁMSORT! 24, 52, 108, 210, 14. KI TALÁLTA FEL A PERIÓDUSOS RENDSZERT? 15. KI MA AZ USA ELNÖKE? 16. MIT ÜNNEPEL AZ ORSZÁG OKTÓBER 23-ÁN? 17. KI TERVEZTE AZ ORSZÁGHÁZAT? 18. ÍRJA LE A NEVÉT TÜKÖRÍRÁSSAL! 19. MOST CSAK AZ ELSŐ KÉT KÉRDÉSRE VÁLASZOLJON, MAJD NYUGODTAN DŐLJÖN HÁTRA! KÖSZÖNÖM A TÜRELMÉT! 34 Train the trainer a vállalkozói készségek és kompetenciák fejlesztésére IDŐTOLVAJ Az alábbi állításokat végiggondolva jelölje az Önre jellemző válaszokat! Időtolvajok Szinte mindig Gyakran Néha Szinte sohasem X=0 X=1 Az íróasztalom lapja a sok papírtól alig látszik. Halogatom az időigényes vagy kellemetlen feladatokat, vagy igen nehezen fejezem be, mert állandóan megzavarnak. A munkahelyemen a megbeszélések gyakran hosszúak, és nem hozzák meg azt

az eredményt, amit várok tőle. Rengeteg telefonom van, a beszélgetések többnyire feleslegesen hosszúak. A munkámban hiányzik az egyértelmű fontossági sorrend, és ezért túl sok feladatot egyszerre próbálok elintézni. Délutánonként arra gondolok, hogy annyi kollega keresett meg, hogy képtelenség volt a saját munkámhoz hozzájutni. Az általam elgondolt időbeosztásokat, ill. határidőimet gyakran csak komoly időzavarban tudom betartani, mert vagy előre nem látható feladatokat kapok, vagy időben vállalok túl sokat. Sokszor előfordul, hogy olyan feladatokat végzek, amely nem is az enyém, de képtelen vagyok átruházni azokat. Nem erősségem az önfegyelem, így előfordul, hogy nehezen tudom végrehajtani azt, amit vállaltam. A másokkal való információcserém hiányos. Emiatt nem ritka a súrlódás. Ha megkérnek valamire, ami nem is az én feladatom, nehezemre esik nemet mondani. Pedig ez saját munkámtól von el. Az egyértelmű szakmai és

az ehhez kötődő személyes céljaim nem kellő mértékben tisztázottak, így gyakran nem látom értelmét annak, amit egész nap csinálok. X=2 X=3 Összes pontszám 35 Train the trainer a vállalkozói készségek és kompetenciák fejlesztésére Értékelés: 31-36 pont: Ön példakép mindenki számára, aki meg akarja tanulni, hogyan bánjon jól az idejével. 25-30 pont: Jól gazdálkodik az idővel, de még van mit javítania. 18-24 pont: Megpróbálja az idejét kézben tartani, de nem elég következetes ahhoz, hogy sikerüljön. 0-17 pont: Idejét nem tervezi, hagyja, hogy mások sodorják. Az Ön számára új és sikeres élet kezdődhet az időgazdálkodással. 36 Train the trainer a vállalkozói készségek és kompetenciák fejlesztésére Az időfelhasználás értékelemzése (ABC elemzés) A tevékenység értéke 65% 20% A feladatok Igen fontos B feladatok fontos 15% C feladatok apró munkák rutin feladatok 15% 20% 65% Tényleges

időfelhasználás 37 Train the trainer a vállalkozói készségek és kompetenciák fejlesztésére Eisenhower –elv Fontosság B feladatok A feladatok Azonnal megtenni Határidővel ellátni (ill. már most leadni) C feladatok leadni KUKA Sürgősség Halál a halogatásra! Vegyük előre a kellemetlen dolgokat! Kötelezzük el magunkat egy határidő mellett! Jutalmazzuk magunkat! Bontsuk részfeladatokra a munkát! Induljunk el azzal, amink van! 38 Train the trainer a vállalkozói készségek és kompetenciák fejlesztésére Kifogások a tervezéssel szemben 1. 2. 3. 4. 5. Nincs időm a tervezésre. Tudom, hogy mit kell tennem, miért ülnék hát le külön, hogy megtervezzem a tevékenységem? A tervezés nem működik nálam. Ha van egy hosszú feladatlistám, túlságosan is bilincsben érzem magam. Nem tudok hozzáértően tervezni. AZ IDŐTERVEZÉS ESZKÖZEI ÉS KÉRDÉSEI 1) Keressen egy olyan helyet, ahol zavartalanul dolgozhat! A tervezésre szánt

idő lényegében gondolkozásra szánt idő. Legtöbbünk sokkal hatékonyabban tud gondolkodni, ha egyedül van. Választhat olyan megoldást, hogy másoknál korábban megy be a munkahelyre, vagy munkaidő után bent marad. Ha ez nem megoldható, keressen otthon egy helyet, ahol korán reggel, vagy késő este nem zavarják! 2) Tekintse át a hosszútávú célokat! Nagyon könnyen magukkal ragadhatnak minket a sürgető, apró ügyek, és szem elől téveszthetjük a vezérlő értékeinket. A napi tervezés lehetőséget biztosít, hogy áttekintsük céljainkat és feltegyük magunknak a kérdést: „Milyen feladatot végezhetek el, vagy kezdhetek el, ami közelebb visz a célomhoz?” Gondoskodjon arról, hogy napi feladatlistája mindig tartalmazzon egy olyan lépést, amely közelebb viszi álmai megvalósításához! 3) Gondoskodjon arról, hogy a feladatok száma és a végrehajtáshoz szükséges idő összhangban legyen a rendelkezésére álló idővel! Sokan hajlamosak

vagyunk „túltervezni” a napjainkat. Ennek aztán az lesz a következménye, hogy csalódást érzünk, mielőtt még érdemben tervezni kezdtük volna napjainkat. Úgy érezzük, vereséget szenvedtünk, mert nem voltunk képesek minden listánkon szereplő feladattal végezni. Ennek elkerülésére alkalmazza a következő egyszerű eljárást: Tekintse át az előjegyzéseket a naplójában! Becsülje meg, mennyi ideje maradt! Ezt felezze meg, számítva a nem tervezhető váratlan ügyekre, és az így kapott időt ossza szét a feladatokra! 4) A napi feladatok legyenek egészen konkrétak! A feladatokat a lehető legkonkrétabban fogalmazza meg! A bizonytalanul megfogalmazott feladatok nem ösztönöznek munkára. Egy ködös feladatokból álló lista olyan, mint amikor valakinek van lőszere meg pisztolya, de nincs cél, amire lőhetne. 5) Számítson a nehézségekre! Ez nem jelenti azt, hogy negatív érzésekkel kezdje a napot! Azt viszont jelenti, hogy becsülnie kell,

milyen váratlan eseményekre számíthat. Igyekezzen számba venni azokat az incidenseket, melyek akadályozhatják feladatai teljesítésében! Gondolja végig, tervezze meg, hogyan fog erre reagálni! Olyan ez, mintha egy speciális radarral végigpásztázná a horizontot, nem közelít-e valami, ami keresztülhúzza a jól átgondolt napi terveit. 6) Sorolja fontosságuk szerint a feladatokat! Fontos lépés és a siker elengedhetetlen feltétele. Még a legjobb tervet is meghiúsítja, ha ezt elmulasztja. A váratlan események megzavarhatják, hogy minden feladattal végezzen, de ha a legfontosabbakkal kezd, megvan az a jó érzése, hogy amikre nem jutott idő, messze nem olyan fontosak. 39 Train the trainer a vállalkozói készségek és kompetenciák fejlesztésére Papírhajsza Az időgazdálkodás kapcsán nem kerülhetjük el, hogy ne ejtsünk néhány szót azokról a papírokról, melyek elfedik asztalunk lapját vagy „lefűzendők” felirattal várakoznak

arra, amíg tulajdonosuknak lesz ideje foglalkozni velük. Amikor aztán nekiesünk és kiszortírozzuk a felesleget, azon kapjuk magunkat, hogy az iratok lefűzése nem jelentett mást, mint hogy a papírkosarat töltöttük meg velük. Az elektronikus iroda megteremtésééig iratainkat az alábbiak szerint csoportosíthatjuk: A szemét, Ide sorolandó minden iratunk, ha abból az alapelvből indulunk ki, hogy minden papír felesleges, amíg be nem bizonyosodik róla, hogy hasznos! Az információ, Az információt tartalmazó iratok közül csak azt tartsuk meg, melyre valóban szükségünk van. Nagy terjedelmű anyagokból csak azt a részt tartsuk meg, mely a lényegi információt tartalmazza. A többit dobjuk ki, nem fogjuk elolvasni. Ne tartogassunk olyan cikkeket, tanulmányokat, melyeket azért raktunk el, mert „jó volna elolvasni”. Ha valóban érdemi információt tartalmaz, azt olvassuk el azonnal, hiszen szükségünk van rá. Ha nem olyan fontos, később se

foglalkozzunk vele vagy adjuk át másnak. Ami más feladatköréhez kapcsolható információt tartalmaz, azt küldjük át az illetékesnek, azonnal. A megmaradt iratokat tegyük fontossági sorrendbe. Az elintézendők, Ami leadható feladat, azt adja tovább másnak, delegálja! Az átadáskor az iraton jelezze, hogy kér-e választ, vagy hogy az elintézés sürgős-e. Megmaradt, elintézendő iratait tegye ABC listába. A lefűzendők, Válassza szét az aktuális iratokat és a lejárt iratokat. A lejárt iratokat azonnal tegye a helyére (fűzze le) Az aktuális iratokat csoportosítsa napi rutin feladatok és projektek szerinti csoportokba. Az iratok tartalmát vezesse át az aktuális naphoz naptárjában. Iratát helyezze naptári beosztású iratgyűjtőbe, az aktuális naphoz. Használjon különböző színű, tárgy szerinti dossziékat. Minden irattal akkor foglalkozzon, amikor azt kézhez kapja! 40 Train the trainer a vállalkozói készségek és kompetenciák

fejlesztésére Apró tippek A „sok kicsi sokra megy” elvéből kiindulva néhány tipp, amikkel másodperceket takaríthatunk meg, és megakadályozhatjuk, hogy elússzunk teendőinkkel. Gondolja végig, ki az, akinek feltétlenül szükséges bejárnia az Ön irodájába Ne fogadjon el úgy munkát, hogy nem tudja, mennyi idejébe telik majd Megbeszéléseit mások irodájába szervezze, onnan könnyebben távozhat Ha belépnek Önhöz, álljon fel, a beszélgetést állva folytassa, így megakadályozhatja a „betelepedést” Ne vállaljon át senkitől olyan munkát, amely nem az Ön feladatkörébe tartozik Ha megzavarják Önt munkavégzés közben, mindig azonnal kérdezzen rá, hogy miben segíthet, mi az illető jövetelének a célja Ha megbeszélést folytat és megzavarják egy sürgős üggyel, munkatársainak adjon meghatározott idejű szünetet, az ő idejüket ne rabolja Tervezzen egy meghatározott időtartamot telefonhívásai és visszahívásai elintézésre

(pl. minden délelőtt 9-10-ig csak ezzel foglalkozom) Egyszerre csak egy feladatot csináljon Egy iratot egynél többször ne vegyen a kezébe Használja ki a gondolkodási időket (autóvezetés, sportolás, stb.) Tartson rendet az asztalán A munkatársa odalép Önhöz, telepedjen le íróasztala szélére, így ő nem tud helyet foglalni és betelepedni Önnél Szereljen fel egy jó nagy órát látószögébe, ahol mindenki láthatja, ha Ön az órára pillant Legyen könyörtelen az idővel, de engedékeny az emberekkel Ne feledje, a halogatás a legnagyobb időrabló! Amivel Ön még kiegészítené: 41 Train the trainer a vállalkozói készségek és kompetenciák fejlesztésére Ajánlott irodalom Bakacsi Gyula: Szervezeti magatartás és vezetés KJK, 1996 Davies, R – Mc Dermott: 45 gyakorlat a tanuló szervezet fejlesztéséhez Human Telex Kft Hersey, P: Helyzetorientált vezető Müszaki 1997 Hitt W: A mestervezető OMIKK 1990 Dr Kocsis József:

Változások menedzselése Műszaki 1994 Oakley – Krug: Korszerű változásmenedzselés Rudas János: Delfi örökösei Bakacsi Gyula: Szervezet és vezetés Vera F Birkenbihl: Kommunikációs gyakorlatok Joseph O Connor és J ohn Seymour: NLP Hirum Smidth: Az időgazdálkodás 10 természettörvénye Peter M Senge: Az ötödik alapelv – A tanulószervezet Dobák Miklós: Szervezeti formák és vezetés Adises: Vállalati életciklusok Dr Poór József: Személyzeti/emberi erőforrás menedzsment kézikönyv French Bell: Organization Development 42