Jogi ismeretek | Alkotmányjog » A kormány

Alkotmánytan Kormány 1. A kormányzás fogalma 2. Az országgyűlés és a kormány viszonya, a kormány legitimitása 3. A kormány működése a. Ügyrendje b. Ülése c. Munkát segítő szervek d. A Miniszterelnöki Hivatal e. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 4. A miniszterelnök 5. A miniszter, a minisztérium, az államtitkár 6. A miniszteri és az államtitkári felelősség 7. A kormány és a közigazgatás Az alkotmányjog megítélésének alapjai 1. A kormányzás fogalma: végrehajtó-megvalósító tevékenység, legmagasabb szintű irányítása. Elemei közé tartozik a rendeletalkotás, az anyagi eszközökkel való rendelkezés s azoknak a rendelkezésre bocsátása, a személyzeti politikai kérdésekben való döntés, a fegyveres erőkkel való rendelkezés stb. Ma kormányon a végrehajtó hatalomnak azt a szervezetét értjük, amely a miniszterelnökből és miniszterekből áll, kormányzati tevékenységen pedig azt a munkát értjük, melyet a

testület végez. A Magyar alkotmány szerint a kormány: - védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja az állampolgárok jogait, - biztosítja törvények végrehajtását, - irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt szervek munkáját, összehangolja tevékenységüket, - a belügyminiszter közreműködésével biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését, - biztosítja a társadalmi-gazdasági tervek kidolgozását, gondoskodik megvalósításukról, - meghatározza a tudomány és kulturális fejlesztés állami feladatit és biztosítja az ezek megvalósításához szükséges feltételeket, - meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerét és gondoskodik az ellátás állami fedezetéről, - irányítja a fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek működését, - az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az

elhárítása, valamint a közrend és közbiztonság védelmeérdekében megteszi a szükséges intézkedéséket, - közreműködik a külpolitika meghatározásában, a Magyar Köztársaság Kormánya nevében nemzetközi szerződéseket köt, - végül ellátja mindazokat a feladatokat, amelyek a törvény a hatáskörébe utal. 1 2. Az országgyűlés és a kormány viszonya, a kormány legitimitása: a.) az Országgyűlés által alkotott törvényeket a Kormány köteles végrehajtani A törvény általában a kormány kezdeményezi. A Kormány kezdeményezi azt a politikát amelynek érvényesítésére vállalkozik, s amelyet az újonnan megválasztott Országgyűlés által elfogadott kormányprogram foglal keretbe. Az alkotmány által megállapított hatásköri szabályok mind az Országgyűlés, mind a Kormányra kötelezőek: - az Országgyűlés nem ruházhatja át hatáskörét a Kormányra, - a Kormány nem helyettesítheti az Országgyűlést, - törvényt csak

az Országgyűlés alkothat a törvényhozási tárgyakban illetve a kizárólagos törvényhozási tárgykörökben. - - b.) Az Országgyűlés és a Kormány viszonyának általános szabálya alól két kivétel van s mindkettő a kormány felhatalmazásáról szól: egyik eset a szükségállapot, illetve a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntést megelőző időre szól, vagyis külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése esetén a támadás elhárítására, illetőleg az ország területének a honi és szövetséges légvédelmi és repülő készültségi erőivel való oltalmazására, az alkotmányos rend, az állampolgárok vagyon- és életbiztonsága, a közrend és a közbiztonság védelem érdekében a Kormány a köztársasági elnök által jóváhagyott védelmi terv szerint a szükségállapot vagy rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntésig azonnal intézkedni köteles.

Veszélyhelyzetben a Kormány az Országgyűlés felhatalmazása alapján egyes törvények rendelkezéseitől eltérő rendelkezéseket és intézkedéseket hozhat( a jelen lévő országgyűlés képviselők 2/3-ának szavazata szükséges.) a felhatalmazás másik esete a végrehajtási jogszabály kiadására vonatkozó általános szabályok szerint alakul: a jogalkotási törvény 15 paragrafus (1) bekezdése szerint a végrehajtási jogszabály alkotására adott felhatalmazásban meg kell határozni a felhatalmazás jogosultját, tárgyát és kereteit. A kormány a miniszterelnökből és a miniszterekből áll. A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés tagjai többségének szavazatával választja. A miniszterelnök megválasztásáról, továbbá a Kormány programjának elfogadásáról az országgyűlés határoz. A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. A Kormány a miniszterek

kinevezésével alakul meg A Kormány tagjai a Kormány megalakulása után az Országgyűlés előtt esküt tesznek. A kormánytagságnak a képviselői megbízatás nem előfeltétele: az alkotmány nem t eszi kötelezővé, hogy a miniszterelnök illetve a miniszterek egyúttal képviselők is legyenek de nem is tilalmazza. Az Országgyűlés és a Kormány közötti kapcsolat leglényegesebb, meghatározó jelentőségű eleme a politikai bizalom: a Kormánynak bírnia kell az Országgyűlés politikai bizalmát. A Kormány megbízatása tehát akkor szűnik meg ha az országgyűlés megvonja tőle a bizalmat. 2 Hatályos alkotmányunk a konstruktív bizalmatlanság intézményét alkalmazza. Eszerint a képviselők csak úgy vethetik fel a bizalmi kérdést a Kormánnyal szemben, ha egyúttal az új miniszterelnök személyére is javaslatot tesznek. Az alkotmány szerint a képviselők legalább egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban bizalmatlansági indítványt

nyújt be – ezt a Kormánnyal szembeni indítványnak is kell tekinteni. Ha az indítvány alapján az országgyűlési képviselők többsége bizalmatlanságát fejezi ki akkor a miniszterelnök jelölt személy megválasztottnak kell tekinteni. Az indítvány feletti vitát és szavazást az előterjesztéstől számított három nap után, legkésőbb a beterjesztéstől számított 8 napon belül meg kell tartani. A konstruktív bizalmatlanság intézményével elkerülhetőek az olyan helyzetek, amikor a megbukott kormány helyébe nem alakulhat új. A kormány megbuktatásához nem elég az ellenzéki pártok egyetértése, az új miniszterelnök személyében is meg kell egyezniük – tehát meghiúsítja a negatív koalíció létrehozását is. A bizalmi kérdést a miniszterelnök útján a Kormány is felvetheti. A kormány azt is javasolhatja, hogy az általa benyújtott előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás is legyen. Ebben az esetben új

miniszterelnököt kell javasolni Ha nem szavaznak a kormánynak bizalmat, le kell mondania. A Kormánynak és az Országgyűlésnek a politika bizalomra épülő kapcsolata nem jelent hierarchikus viszonyt – a Kormány nem utasítható az Országgyűlés által. c.) Az alkotmány részben olyan eszközöket biztosít az Országgyűlés, annak bizottságai illetőleg a képviselők számára, melyek a Kormány felelősségének és felelősségre vonhatóságának szolgálatában állnak. Az országgyűlés feloszlatására korlátozott keretek között a köztársasági elnök jogosult, miniszterelnöki ellenjegyzés nélkül. A Kormány közvetlenül nem oszlathatja fel az országgyűlést a vele szembeni bizalommegvonás bosszújaként. Az Országgyűlés maga mondja ki a feloszlatását megbízatásának lejárta előtt. Az Országgyűlés dönt a Kormány programjáról. A Kormány köteles működésétől az országgyűlésnek rendszeresen beszámolni. A kormányhoz, a

Kormány tagjaihoz a képviselők interpellációt vagy kérdést intézhetnek a feladatkörükbe tartozó minden ügyben. A Kormány tagjai részt vesznek az Országgyűlésen. A minisztert az Országgyűlésen a politikai államtitkár helyettesíti. A kormány javaslatot terjeszthet az Országgyűlés elé s kérheti a javaslat sürgős tárgyalását. A Kormány tagjai a határozathozatal előtt felszólalhatnak az Országgyűlés ülésén, a Kormány kérésére az Országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával zárt ülés tartását is elrendelheti. Az Országgyűlés bizottságai javaslataikkal közvetlenül fordulhatnak a Kormányhoz, a hatáskörrel rendelkező miniszterhez, illetőleg az országis hatáskörű szerv vezetőjéhez. A Kormány hatáskörrel rendelkező tagja a bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet. 3.) a Kormány működése: az alkotmány általában a Kormányra hagyja saját szervezete és működése részletes

szabályainak a megállapítását. 3 a. A Kormány ügyrendje: (1088/1994 IX20): a Kormány feladat és hatáskörét a miniszterelnök vezetésével, testületenként gyakorolja. Rendszeresen, többnyire hetenként tart ülést. Általában munkaterv és a jogalkotási terv alapján végzi munkáját, s előterjesztés alapján dönt. Az ügyrend részletesen meghatározza az előterjesztéssel kapcsolatos követelményeket. A nagyobb jelentőségű kormányzati döntések előkészítése és a döntéshozatal kétszakaszos eljárásban történik. Az elvi természetű, főbb tartalmi kérdésekben való állásfoglalást követő második szakasz a kormány által kialakított elvek alapján részleteiben kidolgozott szabályozási és egyé döntések előkészítésére illetve meghozatalára irányul. Az előterjesztés tervezetét a Kormány tárgy szerint érintett tagjának kell megküldeni. A Kormányhoz a miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetői

nyújthatnak be előterjesztést. Ezeket közigazgatási államtitkári értekezleten kell megtárgyalni. Az értekezlet feladata a Kormány üléseinek előkészítése. Résztvevők: minisztériumok közigazgatási államtitkárai, a Miniszterelnöki Hivatal kormányirodáját és kormányzati referatúráit vezető helyettes államtitkárok és a tárca nélküli miniszterek hivatalvezetői. b. A Kormány ülése: az előterjesztés vagy jelentés az ülés napirendjére akkor tehető fel, ha az államtitkári értekezlet továbbá a Gazdasági kabinet megvitatta és napirendre tűzését javasolja. E szabály alól a miniszterelnök kivételt tehet A Kormány ülésén részt vesznek a kormány tagjai, tanácskozási joggal az állandó meghívottak, az MNB elnöke, a miniszterelnök által meghívott személyek. A miniszter akadályoztatása esetén a politikai államtitkár helyettesíti. A Kormány akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Mindenkit

egyenlő szavazati jog illet meg. A döntéseket szavazattöbbséggel hozzák meg, szavazategyenlőség estén a miniszterelnök szavazata dönt. A Kormány döntését a miniszterelnök mondja ki. A kormány feladatkörében rendeletet bocsát ki, határozatot hoz, irányelvet vagy elvi állásfoglalást fogad el. A miniszterelnök a Kormány ülései között kormányhatározatot adhat ki feladatok kijelölésére, nemzetközi tárgyalások lebonyolítására és megállapodások aláírására, kinevezések, felmentések ügyében, kitüntetések adományozása céljából. A kormány üléséről összefoglaló készül, mely tartalmazza a jelenlévők névsorát, előterjesztések címét, hozzászólók nevét, szavazás esetén a tényét és számszerű arányát, a kormánytag esetleges ellenvéleményére való utalást, döntést. Az összefoglaló eredeti példányát és a mellékleteket a MeH őrzi c. Munkát segítő szervek: a Kormány meghatározott feladatok

ellátására kabinetet, kormánybizottságot, kollégiumot, tanácsadó testületet, szakértői bizottságot hoz létre. A kormánybizottság a Kormány döntés-előkészítő, koordinatív, ellenőrző és meghatározott ügyekben döntéshozó szerve. Feladat és hatáskörére, szervezetére, működésére valamint a döntéshozatal rendjére a létesítésre vonatkozó határozat és a bizottság ügyrendjének rendelkezései az irányadóak. 4 A kormánybiztos feladatkörében a Kormány nevében jár el, tevékenységéről időszakonként beszámol. A kollégiumok és tanácsadó testületek a Kormány munkáját döntés-előkészítő céllal támogató szervek. A Kormány elvi jelentőségű kérdések megvitatására ezek kezelésével és kidolgozásával kapcsolatos javaslatok meghatározására, valamint a halaszthatatlan kormányzati döntést igénylő eseményekkel összefüggésben az sürgős intézkedések előkészítésére és koordinálására

Kormánykabinetet létesít, vezetője a miniszterelnök. A Gazdasági kabinet a gazdaságot érintő koncepcionális kérdéseket véleményezi, állást foglal az államháztartás reformjára vonatkozó koncepcionális kérdésekről. Vezetője a gazdasági miniszter A Nemzetbiztonsági kabinet összehangolja a Kormány nemzetbiztonsággal kapcsolatos feladatait, vezetője a belügyminiszter. d. A Miniszterelnöki Hivatal: a miniszterelnök munkaszervezete, amely a miniszterelnök és a Kormány döntéseinek, valamint a kormányprogram célkitűzéseinek megfelelően gondoskodik a kormányzati tevékenység stratégiai irányításáról és összhangjának biztosításáról, valamint az önkormányzati érdekek érvényesítéséről a döntés előkészítésben. A kormányzati működés összehangolását tárcareferensi rendszerben segíti. A hivatal szervezeti keretei között önálló feladatkörrel működnek: i. A miniszterelnök közvetlen irányítása alatt álló

szervezeti egységek, tanácsadó testületek és személyi tanácsadók, ii. A hivatal meghatározott szakmai feladattal megbízott politikai államtitkárok és titkárságaik, iii. A hivatalhoz kinevezett kormánybiztos és titkársága, iv. A hivatal szervezeti keretei között külön kormányrendeletben meghatározottak szeriont önállóan működik az Informatikai Kormánybiztosság. e. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal: ez a MeH keretében működött ellenőrzési iroda helyett jött létre. Felügyeletét a Miniszterelnöki Hivatal látja el A hivatal élén az elnök áll. A hivatal által végzett ellenőrzés kiterjed: i. A központi költségvetésből tejesített kormányzati kiadásokra, ii. Vállalkozások részére nyújtott állami támogatások folyósítására, iii. Gazdálkodó szervezeteknek, közalapítványoknak jutatott állami pénzeszközök felhasználására, iv. Állami kezesség beváltásának jogosságára, v. A Kormány irányítása és

felügyelete alá tartozó központi költségvetési szervek ellenőrzési szervezetinek ellenőrzésére. A hivatal a Kormány által jóváhagyott, fél évre szóló ellenőrzési munkaterv alapján, valamint a Kormány, illetve a miniszterelnök utasítására végzi a kormányzati ellenőrzést. 4.) A miniszterelnök: a miniszterelnök vezeti a Kormány üléseit, gondoskodik a Kormány rendeleteinek és határozatainak végrehajtásáról. Bizalmatlansági szavazást csak a 5 miniszterelnökkel szemben lehet kezdeményezni. A miniszterelnök lemondásával, halálával, összeférhetetlenség megállapításával, választójogának elvesztésével megszűnik a Kormány egészének megbízatása. A miniszterelnök hatásköreinek majdnem mindegyikét a Kormány hatásköreként említik, miközben ezek gyakorlásának politikai irányát ténylegesen vagy potenciálisan a miniszterelnök szabja meg. A miniszterelnököt az általa kijelölt miniszter helyettesíti 5.) A

miniszter, a minisztérium, az államtitkár:a kormánynak alárendelt hatalom eredetileg egységnek számított: a kormánybefolyásolási lehetősége a közigazgatásra teljesnek és korlátlannak volt tekinthető. Az alkotmány szerint a minisztériumok felsorolásáról külön törvény rendelkezik: - Belügyminisztérium, - Szociális és Családügyi Minisztérium, - Egészségügyi - Földművelésügyi és Vidékfejlesztési, - Gazdasági, - Honvédelmi, - Ifjúsági és Sportminisztérium, - Igazságügyi, - Környezetvédelmi, - Külügyminisztérium, - Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium, - Oktatási Minisztérium, - Pénzügyminisztérium. A minisztériumon belül minden szerv minden konkrét ügyben köteles a miniszter utasítását végrehajtani. A miniszter korlátozás nélkül dönthet a minisztérium hatáskörébe tartozó bármely ügyben. A minisztériumon belül a miniszter állapítja meg az általános ügybeosztást A miniszter vezető

tisztségviselői az államtitkárok. A mai szabályozást elvileg két követelmény határozza meg. Az egyik koalíciós kormányzásnak, a másik pedig a közigazgatási politikai, illetve szakmai irányítása szétválasztásának felel meg. A politikai államtitkár feladata a miniszter országgyűlési képviseletében elősegítése, az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjaival illetve a pártokhoz tartozó képviselőkkel való kapcsolattartás, valamint általában a miniszter helyettesítése. Megbízatása kormány megbízatásának megszűnéséig tart. A közigazgatási államtitkár a miniszter irányítás alatt a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően vezeti a minisztérium hivatali szervezetét. A miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki határozatlan időre. A helyettes államtitkár a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően irányítja a minisztérium

szervezeti egységeinek munkáját és dönt a hatáskörévbe utalt ügyekben. 6.) A miniszteri és az államtitkári felelősség: a jogi felelősség lényegében a különböző jogágakra jellemző felelősségi formák ötvözetét jelenti s elsősorban polgári jogi és büntetőjogi elemeket tartalmaz. Ez a felelősségi forma az alkotmány, a törvények s általában a jogszabályok megsértéséhez kapcsolódik. A felelősségre vonás büntető vagy polgári jogi szankciók alkalmazásából áll. Az ilyen ügyek gyakran a parlament hatáskörébe tartoznak 6 A miniszter politikai felelőssége a hatalommegosztás elvéhez kapcsolódik. A politikai felelősség realizálása a bizalom megvonása. Ezek közé tartozik a kormány struktúrája, politikai és jogi minősége. A modern magyar alkotmánytörténetben az 1848.évi III törvénycikk határozta meg a miniszterek jogi felelősségét. Majd az alkotmányos rendszerváltozásig a miniszteri felelősségről az

1973.évi III törvény rendelkezett A rendszerváltozás után hatályos alkotmány szerint a Kormány tagjai a Kormánynak és az országgyűlésnek felelősek, tevékenységükről kötelesek a Kormánynak és az országgyűlésnek beszámolni. A kormány tagjainak és az államtitkároknak a jogállását és a díjazását, felelősségre vonásuk módját törvény szabályozza. A Kjf szélesíti a szabályozás alanyi körét: a kormány tagjainak és az államtitkároknak valamint a helyettes államtitkároknak a felelősségét és jogállást együtt szabályozza. Őket összefoglalóan állami vezetőknek nevezi. Ezen belül különbséget tesz politikai vezető (miniszterelnök, miniszter, politikai államtitkár) és szakmai vezető ( közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár)között. Tartalmazza, hogy miniszterelnökké illetve állami vezetővé megválasztható minden nagykorú és büntetlen előéletű magyar állampolgár. A közigazgatási illetve

helyettes államtitkár kinevezésének feltétele még a felsőfokú iskolai végzettség. Az állami vezető nem folytathat olyan tevékenységet amely hivatalához méltatlan. A Kormány tagja és a politikai államtitkár nem lehet érdek-képviseleti szerv tisztségviselője. A közigazgatási és a helyettes államtitkár pártban, szakszervezetben, helyi, kisebbségi önkormányzatban tisztséget nem viselhet. Ha ezekben részt vállal akkor megbízatása megszűnik. Az állami vezető köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni. Ha ennek nem tesz eleget 30 napon belül a miniszterelnök estében az Országgyűlés, a miniszter, a politikai illetve a közigazgatási államtitkár esetén a miniszterelnök indítványára a köztársasági elnök, a helyettes államtitkár estében a miniszter dönt az összeférhetetlenség kérdésében. A miniszterelnök illetve a Kormány a köztársasági elnök útján az Országgyűlés elnökéhez

intézett nyilatkozatával 30 napod lemondási határidő megjelölésével lemondhat megbízatásáról. A köztárssági elnök a kézhezvételtől 30 napon belül köteles továbbítani a lemondó nyilatkozatot, az Országgyűlés elnöke a kézhezvételt követő ülésnapon tájékoztatja az Országgyűlést. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges A miniszterek anyagi felelőssége: a tisztségből eredő kötelezettség vétkes megszegésével okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik. A kártérítés mértére a miniszter kéthavi illetményét nem haladhatja meg. 7.) A kormány és a közigazgatás Az alkotmányjog megítélésének alapjai: a kormány jogosult az államigazgatás bármely ágát közvetlenül felügyelete alá vonni, és erre külön szerveket létesíteni. A fegyveres erőket az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az állampolgárok

élet és vagyonbiztonságát tömeges mértékben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve 7 elkövetett súlyos erőszakos cselekmények estén a kihirdetett szükségállapot idején lehet felhasználni, akkor ha a rendőrség alkalmazása nem elegendő. A honvédelmi miniszter törvényben és kormányrendeletben meghatározott hatáskörében eljárva egyedi utasítást kizárólag a vezérkari főnök számára adhat, jelentést csak tőle kérhet. A nem miniszteriális formában, tehát nem a minisztérium szervezetén belül működő szervezetek országos hatáskörű államigazgatási szerveknek nevezik. Ezeket a Kormány irányítja és kijelölt tagja felügyeli. A felügyeletet gyakorló miniszter képviseli az országis hatáskörű államigazgatási szerv feladatkörébe tartozó területet az Országgyűlésen és a Kormány ülésein. A felügyeltet a miniszter tárcafelelősségtől függetlenül gyakorolja. A végrehajtó hatalom funkcióinak

megvalósításában részt vesznek az önkormányzatok a hatáskörök ellenőrzési, munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségek, közlekedési felügyeletek stb. működnek A megyékben szervezetek centrális irányítású szervek száma több mint 30. A közigazgatási hivatalokat a Kormány a belügyminiszter közreműködésével irányítja. A hivatalvezetőt a belügyminiszter javaslatára a miniszterelnök bízza meg és menti fel-. 8