Gazdasági Ismeretek | Gazdaságtörténet » Gazdaságtörténet, 2006

2. A magyarság őseinek megjelenése, az őshaza, vándorlás, honfoglalás − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − a bronzkor kezdetén a magyarok őseinek hazája az Ural hegység keleti és nyugati oldala volt ie 4. évezredben az itt élő urali népek ketté váltak: - finnugor törzsek: helyükön maradtak - szamolyédok: keletre vándoroltak a finnugor törzsek nyelvi közössége ie 3. évezred végére felbomlott: - finn ág: nyugat felé vándorolt - ugor törzsek: Uraltól keletre telepedtek le ie 2. évezredben az északi ugorok, az osztyákok és a vogulok északra vándoroltak, a magyarok elődei régi településhelyükön maradtak ie 1. évezred elején az éghajlat hidegre és nedvesre fordult: - északi ugorok: helyben maradtak - a magyarok ősei: dél felé vándoroltak ie 1000-500 között alakult ki a magyarság a csapadékosabb időjárás kedvezőbbé tette az állattartás feltételeit

a földművelés jelentősége csökkent, de az ezredforduló körüli évszázadokban ismét növekedni kezdett az állattartó gazdálkodás szükségessé tette újabb legelők felkutatását, hasznosítását: ez azzal járt, hogy állandóan összeütközésbe kerültek a szomszédos, területüket védő népcsoportokkal a jobb területekért folyó harc állandó sajátosság lett a nomád állattartó életforma erősítette a férfiak szerepét, az anyajogú családok itt is apajogúvá alakultak át az ősmagyarok elődei a finnugorok is, de később a magyarok is családi nemzetségi közösségben éltek szükség lett a nagycsaládoknál szélesebb körű közösségi szervezeti formák, a törzsek, a nemzetségek, törzsszövetségek kialakulására a törzs élén: törzsfőnök áll a több nemzetségből álló törzsek törzsszövetséget hoztak létre, laza politikai szervezetként léteztek a rendszeres érintkezés közös nyelve az uralkodó törzs nyelve volt a

sztyeppén élő törzsszövetségek egyike kapta a magyar elnevezést a magyarok vándorlásai továbbra is összefüggtek az éghajlat változásával isz 350-400 körül a mai Baskíria vidékén éltek önálló néppé szerveződtek ezt a területet a magyarság kialakulásának színtereként tartják, Magna Hungáriának nevezték 750-800: újabb száraz időszak köszöntött be a magyarok egy nagyobb csoportja délre indult, a Volga-Don vidékén telepedett le a kazár birodalom fennhatósága alá kerültek a 800 -as év ek k özepén t ovább v ándoroltak L evédiába, m ajd E telközben t elepedtek m eg, a honnan a besenyők 890 körül kiszorították őket 895-896-ban keltek át a Kárpátokon, és megszállták a Kárpát medence középső részét az etelközi magyarok nagyobb területen foglalkoztak földműveléssel figyelmet érdemelt a kézművességük kialakulóban volt a kereskedelem: magával hozta a vagyontagolódást, az osztályviszonyok megjelenését

3. Az egyiptomi és a görög királyság gazdaságának főbb jellemzői Az Egyiptomi Birodalom − − − − − − − − − − − − ie 4-3. évezredben hatalmas despotikus birodalmi rendszer alakult ki a birodalom élén a fáraó, az istenkirály állt hatalmát a vallásra és a katonaságra alapozta Menesz i. e 3 400 k örül e gyesítette a z or szágot, m agas k ultúrájú b irodalmat h ozott lé tre, ór iási építményeket, piramisokat, szfinxeket, sziklatemplomokat emeltek a társadalom és a gazdaság irányításában jelentős szerepet töltöttek be a papok: ők a társadalom legképzettebb tagjai a hadsereg őrködött a fáraó és alattvalóik hatalmának megőrzése fölött a parasztok és a rabszolgák alkották a lakosság több mint 90%-át az ország mezőgazdasági termelését a Nílus áradásaira (júl. 19, szept eleje) alapozták a föld a király, az egyház tulajdonában volt itt alkalmazták először a gabona kövek közötti őrlését

az állattartásukban a t eherhordó szamáron, tevén kívül a j uh, kecske, szarvasmarha, sertés honosodott meg Mezopotámiától átvették és alkalmazták a kerekes szekeret és a vitorlás hajót A Görög Birodalom − − − − − − − − − − − − − − − − a görög törzsek ie 12-11. sz-ban szállták meg a mai Görögország területét ie 8-7. sz-ban felgyorsult a görög társadalom osztálytagozódása, kialakult a földbirtokos osztály 1.a k ézművesség 2 a cserekereskedelem 3 A hajózás (gyarmatosítás) elősegítette a rabszolgaság kialakulását ie 800-ra városállamok (poliszok) alakultak ki, közöttük laza politikai, gazdasági, kereskedelmi kapcs. gabonahiány a gyors népességnövekedés miatt a g yarmatokon földművelést folytattak, így gabonaszükségletük nagyobb hányadát innen szerezhették be a gyarmatok önálló városállamok voltak, kereskedelmi központokként is funkcionáltak gyarmatokról a legértékesebb

cseretárgyak a rabszolgák voltak az an yavárosok törekvései közt szerepelt, hogy elősegítse a nagybirtokok által tönkretett parasztok külhonba, gyarmatvárosokba való telepítését, mérsékelhették a túlnépesedés miatti feszültségeket az anyaország városállamainak gazdasága is fejlődött alkalmazták az 1. ekés földművelést 2. a két- és háromnyomásos művelést 3. vetésforgó alkalmazásával 4. trágyázás transhumáló állatartás: az állatokat télen a védettebb völgyben, tavasszal a hegyi legelőkön tartották ismerték a gőzenergia hasznosításának elvét, a hidraulikát, de nem alkalmazták kézművesipar, hajóépítés a rabszolgatartó termelési mód nem ösztönözte a tudományos eredmények gyakorlati megvalósítását a görög rabszolgatartó birodalom fénykorát akkor érte el, amikor Alexandros megsemmisítette a Perzsa Birodalmat, Nagy Sándor halála után a birodalom hellenista monarchiákra bomlott, s Görögország a

Római Birodalom majd a Bizánci Császárság részévé vált 4. A római birodalom gazdaságának főbb jellemzői a kialakulástól a felbomlásig Róma városát i.e 753-ban alapították 1) i.e 735-510 királyság A király egy személyben az állam vezetője, a hadsereg főparancsnoka, főpap és bíró. A termelőeszközök közös tulajdonából magántulajdonba kertültek. Kialakult az osztálytársadalom A szabad polgárság jogilag 2 rendbe tartozott: teljes jogúak (patríciusok), korlátozott jogúak (plebejusok). 2) i.e 510 Arisztokratikus köztársaság A pl ebejusok és pa tríciusok k özött k üzdelem alakult k i a z egy enjogúságért. A r endek h arcának eredményeként a pl ebejusok i .e 287 -ben el érték, h ogy po litikailag egy enrangúak l ehettek a k iváltságos patríciusokkal, ami elősegítette a rabszolgatartó társadalmi rend megszilárdulását. A patríciusok és a plebejusok felső rétegeiből létrejött a nobilitás. - Róma i.e 264-146

között a föníciaiakkal vívott 3 pun háborúban megsemmisítette Karthágó birodalmát - i.e 190-30 között meghódította a Földközi-tenger keleti partvidékét - i.e 146-ban befejezte Hellas leigázását A meghódított területeket tartományokra (provinciákra) osztották fel, amelyeket helytartók kormányoztak. A rabszolgákat latifundiumokban, bányákban dolgoztatták. Nagy méreteket öltött a kizsákmányolás, ami ie 73-71-ben Spartacus által vezetett rabszolgalázadásba torkollott. Az ellentmondások feloldására az arisztokratikus köztáraság már nem volt képes, ezért át kellett adnia a helyét a császárságnak. 3) i.e 30-20 Római Császárság A birodalom gazdasága 2 fő pilléren alapult, mezőgazdaság és kereskedelem. Az Appennini-félsziget éghajlata kedvezett a mezőgazdasági termelésnek. Főként gabonatermeléssel és állattartással foglalkoztak A pun h áborúk u tán v áltozott a k ép. A m eghódított ta rtományokból h

adisarcként és c serekereskedelem révén nagy mennyiségű gabonát szállítottak be, ami elsorvasztotta a félsziget gabonatermelését. - a rabszolgatartó nagybirtokok keltkultúrára törekedtek: zöldségfélék, gyümölcs, olajbogyó, szőlőtermesztés - gyümölcstermesztésben új fajok: alma, körte, füge, gesztenye, barack, cseresznye - állattartás: juh, kecske, ló – hadászati és sport célokra - kézművesiparok: építészet, hajóépítés, fémolvasztás, feldolgozás, textilkészítés A kereskedelem fejlesztésében a Birodalom elsősorban a tengeri szállítások adta lehetőségeket használta ki. A g abonaszállító v állalkozókat p rivilégiumokkal r uházták f el. A s zárazföldi á ruszállítás a megfelelő vonóerő és jármű hiánya miatt nem fejlődhetett. Nem ismerték a szügyhámot A Római Birodalom bukását elősegített a klasszikus kor gazdaságának hanyatlása és a germán törzsek támadásai. A gazdaság hanyatlását az

alapvetően rabszolgamunkára alapozott termelés az érdekeltség hiánya miatt nem volt képes tartós gazdasági növekedést elérni. Elmaradtak a rabszolgaszerző háborúk, csökkent a rabszolgák száma, emelkedett az áruk. Megszűnt az olcsó, nagytömeget jelentő munkaerőforrás Válságba került a latifundiumszerű gazdálkodás. Fokozatosan át kellett adni a helyet a termelésben már érdekeltséget érvényesíteni tudó kisbérlőknek. 5. A korai feudalizmus főbb jellemzői Nyugat-Európában A korai feudalizmus kialakulása során végbemenő folyamatok 5 fő jellemzője: 1.) feudális földmonopólium kialakulása A feudalizmus alapja a feudális földtulajdon. Lényege: nincs birtok földesúr nélkül A földek nagy része földesúri tulajdonban van. Létrejött a hűbéri viszony A hűbérúr hűbéresének különböző szolgáltatások fejében adományoz földet. A földbirtok két részből áll: majorság + úrbéres rész, amit jobbágytelkekre

felparcellázva jobbágyok művelték 2.) váruradalmak kialakulása A főnemesek az általuk toborzott lovagokkal megszállták a királyi várakat, helyenként pedig a királyi adományként ka pták, í gy ki alakultak a váruradalmak. A váruradalom a hatalom és a gazdaság kifejezője Központját képezte a vár. Vár funkciói: földesúri majorság központja, önellátó termelést folytató gazdasági egység centruma, technikai létesítmények helye, szervezési központ, jobbágytelkek irányítása, közhatalom központi helye. 3.) feudális járadékrendszer kialakulása A feudalizmus idején a földesurak jövedelmének igen jelentős részét a jobbágyok által termelt termékek egy részének elsajátítása tette ki. Járadék fő formái: munkajáradék (robot), t erményjáradék, pén zjáradék, illeték (regália). 4.) politikai konszolidáció A X. század közepétől Ny-Európa politikai életében megkezdődött a konszolidáció Ehhez hozzájárult, hogy

megszűntek a rablóportyázások. A konszolidáció is hozzájárult, hogy az európai népesség jelentősen megnövekedett. 5.) gazdasági élet fellendülése Erdőirtásokkal, mocsárlecsapolással, tovább növekedtek a termőterületek, a föld jobb megművelésével a termelési eredmények. A m ajorsági t erületeken m ár a lkalmazták a n ehéz ek ét, s zügyhám f eltalálásával kialakult a lófogatolású eke. Gabonatermelés mellett bővült a zöldség és gyümölcstermelés Jelentős volt a két- és háromnyomásos földművelésre való áttérés. Istállózott és rideg állattartás, szarvasmarha, juh, kecske t enyésztése, lótenyésztés. Borászat, olajütés, vasipar, kézművesség, hajókészítés, faipar, vízi és szélmalmok építése, használata. 6. A Nyugat-Európai fejlett feudalizmus főbb jellemzői 1.) a feudalizmus virágkorában felgyorsult a mezőgazdasági termelés területi kiterjedése, a t ermelés növekedése Sok helyen

megszűnt az ugaroltatás. A gabonafélék mellett megnövekedett a zöldség, gyümölcstermelés, ipari n övények t ermelése. F ellendült a ga bonakereskedelem A z á llattenyésztés s zinte m inden h áziállat a tartására k iterjedt, növekedett az istállózás aránya. Fejlődés történt a juhtenyésztésben, mezőgazdasági munkaeszközök használatában. 2.) a f eudalizmus k iterjedésében és egy ben bo mlásában i s m eghatározó s zereppel bí rt a z i pari termelés önállósodása Felgyorsult az i par é s az iparosság kiválása. Az agrártermelés fejlődése a földműveléstől elszakadni k épes réteg arányát 20-25%-ra növelte. Ez a folyamat együtt ment végbe az urbanizáció jelentős felgyorsulásával A céhes kézművesség, manufaktúrák megjelenése, ipari munkamódszerek változása, t ökéletesedése egyértelműen mutatta a fejlődés új irányát. Céh: gazdasági intézmény, a céhek saját eszközökkel szabályozták a termelést,

eszközök fajtáját, használatuk módját, értékesítést, minőségi normákat, árakat, versenyt, t anulóidőt, fizetséget. Érdekvédelmet is elláttak a városba beférkőző céhen kívüli kontárokkal szemben. Manufaktúra: olyan termelési forma, amelyben az emberek nagy része bérért dolgozott, és ahol már volt bizonyos munkamegosztás. 3.) a mezőgazdaságtól elváló ipari tevékenység, a városok gyors ütemű kialakulását és fejlődését eredményezték A falut elhagyó iparosok kezdetben azokon a helyeken telepedtek le, ahol kedvező feltételek teremtődtek termékeik e lcserélésére, i lletve e ladására. A z o rszágok t ársadalmi é s g azdasági é letében m ind n agyobb szerephez jutottak a városok. Gazdaságilag jelentős ipari és kereskedelmi központokká váltak Felerősödtek azok a tör ekvések, a melyek a v árosok ön állóságáért f olytattak a p olgárok. A f öldesurak é s j obbágyok mellett színre lép a társadalom

harmadik szereplője a polgárság. A városi polgárság nem volt egységes, fokozatosan kialakult a gazdagabb iparosok és kereskedők rétege, másrészt a szegényebb t önkrement iparosok, kereskedők rétege. 4.) az árutermelés fejlődése mind a városokban, mind pedig a falvakban a XIII századtól az előző korhoz viszonyítva az áru- és pénzviszonyok jelentős kibővüléséhez vezetett A pi acon m indjobban m egnövekedett a pén z s zerepe. A z á ru- és pénzviszonyok fejlődése gyorsította a feudális viszonyok felbomlását. Mivel a földesúr a városi piacon, a városi ipar termékeiből szükségleteit jobb minőségben tudta kielégíteni, jobbágyait arra késztette, hogy a robot ellenében is terményjáradékot, majd mindkét járadék ellenében pénzjáradékot fizessenek. A következő lépés a majorsági t ermelés megszüntetése, a jobbágytelkek és majorsági területek pénzért történő bérbeadása. 7. A Nyugat-Európai késői feudalizmus

főbb jellemzői 1.) Ipari termelés technikai elemeinek fejlődése - mechanikai szerkezetek, kezdetleges gépek alkalmazása a víz és a szél erejének mind fokozottabb felhasználása - kohászatban kohók létesítése, vas és acél tömeges előállítása - megjelentek a vaslemez, acélhuzal előállítására alkalmas gépek - nagy technikai változások a tengeri hajózásban, hajózási műszerek tökéletesedése 2.) A termelőerők magasabb szintjének megfelelően fokozódott a társadalmi munkamegosztás - egyes termelőegységek specializálódtak - fejlettebb manufaktúrák létrejötte, megszűnt a termelés szétaprózódása - a termelési folyamatok társadalmi méretűvé váltak - a kereskedelem gyors fejlődésnek indult, a kereskedelmi tőke szerepe fokozódott - megélénkült a bank-, hitelélet, pénz szerepe - kialakult egy jelentős számú bérmunkás réteg 3.) A mezőgazdaságban a tőkés viszonyok lényegesen lassabban fejlődtek, mint az iparban - a

mezőgazdaság is bekapcsolódott az árutermelésbe - a termelésben fokozatosan végbement egy nagytérségi specializálódás - fejlődött a termesztéstechnológia, több és jobb gépet, eszközt kapott a mezőgazdaság - meghonosodott és bővült a szántóföldi szálastakarmány-termelés - parasztság differenciálódása, kialakultak a gazdagabb és szegényebb rétegek 4.) Nagy földrajzi felfedezések, gyarmatosítások, világpiac bővítésének kora Az árutermelés és a kereskedelem jelentős fejlődése az új nyersanyagbeszerző és árut elhelyező piacok bővítését, a pénz mennyiségének növelését tette szükségessé. Az országok között hatalmas versengés volt az új tengeri útvonalak felfedezésért és birtoklásáért. Új földrészek felfedezése jelentősen kibővítette a világpiacot, összekapcsolva E urópát a távoli f öldrészekkel. M egváltozott a s zállított á ruk ös szetétele, ismertté v áltak és b ehozatalra k erültek a

ddig i smeretlen termények. A z e urópai o rszágokban fo rgalomban levő pénz mennyisége megnégyszereződött, nagy mennyiségű arany és ezüst behozatalra került sor. A nagy földrajzi felfedezésekkel kezdetét vette a gyarmati rendszer kialakulása, felgyorsult a világpiac kialakulása, a kereskedelem v ilágkereskedelemmé vált. A gyarmati rendszer kialakulása nagyban elősegítette az európai tőkés viszonyok fejlődését. 8. Az ipari forradalom első hullámának főbb jellemzői 1.) Az ipari forradalom vívmányai megalapozták az ipari termelés technikai színvonalát, a modern nagyipar kialakulását, a termelés soha nem látott mennyiségi növekedését Az i pari f orradalom n em e gy g azdasági, t ársadalmi r obbanás, h anem e gy f olyamat. O lyan j elenség, am i minden országban végbement. Hatása nem csak a termelőkre, hanem a társadalmi viszonyokra is jelentős hatással volt. 2.) Az ipari forradalom elsősorban és döntően az ipari

termelésre hatott - 1733. J Kay pamutipar, repülővetélő - 1738. vízikerék meghajtású fonógép - 1769. új mechanikai erőforrás a WATT féle gőzgép feltalálása - vastermelés fokozása, kohászat fejlődése, koksz feltalálása - gépipar fejlesztése, gépek, berendezések nagyobb mennyiségű előállítása - Angliában az ipar veszi át a vezető szerepet - új ipari városok és gazdasági központok kialakulása, úthálózat, közlekedés, vasútépítés, hajózás - megnövekedett Anglia külkereskedelme, világpiacon betöltött szerepe - a gépekkel végzett termelés miatt a kézművesek sokasága ment tönkre és vált bérmunkássá 3.) Az ipari forradalom a mezőgazdaságra is jelentős hatással volt Megnövekedett a mezőgazdasági munkaerő igénye, ami nagy részét a falu biztosított, gőzeke, aratógép, gőzcséplőgép megjelenése, növelték a mezőgazdasági munka termelékenységét a korszerűbb gépek eszközök. Megszűnt az ugar, nőtt a

termőterület Megnőtt a juhágazat és az ipari növények iránti igény Anglia az i pari f orradalomban n agy g azdasági f ölényre t ett s zert. N yugat-európában a X IX s zázadban győzött a kapitalizmus a gazdaságban. 4.) A kapitalista társadalmi és gazdasági rend előretörése és győzelme a polgári forradalmak közepette ment végbe A polgári forradalmak alapvetően a feudalizmus felszámolására, a polgári átalakulásra irányultak. Ugyanakkor a tőkés fejlődést jelentősen megnehezítette, hogy a XIX. század utolsó negyedében a tőkés világ már nagy válságokat élt át. 9. Az ipari forradalom második hullámának főbb jellemzői Jellemzője az ipar gyorsütemű mennyiségi és minőségi növekedése, az ipar tudományos és műszaki bázisának erőteljes fejlődése. A kőszén helyét a kőolaj és a földgáz veszi át Megnőtt a társadalmi é s gazdasági i gény a z el ektromos á ram t ermelése iránt. Ú j i parágak: e lektromos i

par, au tó- és t raktoripar, vegyipar, be lsőégésű motorok megjelenése, jelentős sikerek a gázturbinák, sugárhajtóművek kialakításában. Gyors fejlődésnek indult a könnyűfém kohászat (alumínium) Bányászatban a gépek elterjedése, m unkaigényes t echnológiák és s zállítási f olyamatok gé pesítése. V egyiparban a c seppfolyós üzemanyag, a műanyag, a műtrágya, a műkaucsuk megjelenése. Közlekedés fejlődése, vasúti szállításé a vezető szerep, gépkocsi közlekedés fejlődése, repülőgépek alkalmazása. Vezeték nélküli távírás, rádiótelefon kifejlesztése, majd televíziózás. 11. Az 1929-33-as gazdasági világválság okai és következményei, kezelésének módjai USA 1929 N ew Y ork-i tőzsdekrach, ami egyértelműen jelezte a válság kirobbanását. Először az USA-ra sújtott le , majd az e gész k apitalista v ilágra k iterjedt. 1 929-33-ig, 4 év ig t artott, és a ga zdaság m inden ágára kiterjedt, a

pénzvilágra is hatást gyakorolt. A válság ideje alatt az ipari termelés 1/3-val csökkent, a gyáripari termelés 1908-1909-es színvonalra esett vissza (túltermelési válság). Jelentős volt az áresés is, a parasztok tömegesen mentek tönkre, az ipari és a mezőgazdasági válság összefonódott, hatott egymásra. A világkereskedelem is 1/3-ra esett vissza. A válság olyan visszaeséseket okozott, hogy szinte egyetlen gazdaság sem tudott belőle állami beavatkozás nélkül kilábalni, ennek példájára Roosevelt elnök elindította az új gazdaság politika (NEW DEAL) programját. Minden beavatkozó állam jelentős terheket vállalt magára Pl.: állami felvásárlások, termelés csökkentésének támogatása, belső fogyasztás növelése, védővámok 12. Az államalapítás főbb tényezői, az államszervezet és az egyházi szervezet kialakítása Magyarországon 1.) Államalapítás A magyar társadalom kialakításának döntő tényezője volt az

államalapítás. Ezt külső és belső tényezők egyaránt szükségessé tették. Külső tényezők: portyázások során elszenvedett vereségek, nyugati és keleti szomszédok megerősödése. Belső tényezők: törzsi ellentétek kiéleződése, törzsi vezérek és közszabadok közötti konfliktusok. Az államalapítás mellett meghatározó jelentőséggel bírt a kereszténység elterjesztése Géza fejedelem megerősítette fejedelmi hatalmát. Áttért a keresztény hitre, megkeresztelte fiát Istvánt, és feleségül kérte számára Gizella bajor hercegnőt. Deklarálta a külföld előtt, hogy népét is a keresztény hitre térítette, é s e zzel a m agyarságot a n yugati c ivilizációhoz k apcsolta. I stván 1 000-ben királlyá történő koronázásával Magyarországot keresztény Európa részének ismerték el. István politikája elősegítette a feudalizáció meggyorsítását, a feudális államszervezet kialakulását. 2.) Államszervezet kiépítése

István egyik legfontosabb reformja a királyi vármegyerendszer kialakítása volt. Vármegyék szervezete: - megye k özpontja a v ár, él én a v árispánnal, i gazgatási, b íráskodási f eladatok, k irályi k atonaság parancsnoka - ispánnak két helyettese van: udvarbíró (igazságszolgáltatás), hadnagy (katonaság), vármegye magas beoszású vezetői: várnagy, királyi bírák, poroszlók - királyi vármegye területén királyi várbirtokon kívül voltak a világ és egyházi birtokok, szabadok szállásbirtokai - királyi tanács létrejötte, a király által kiválasztott, arra legméltóbb személyekből állt, a királyi tanács a hatalommegosztás első, kezdetleges formája - a királyi vármegyerendszer a XIII. századig fennmaradt, majd felváltotta a nemesi vármegyerendszer 3.) Egyházi szervezet kiépítése A keresztény hitre való áttérésre egyidőben ment végbe az egyházszervezet alapjainak lerakása. István nevéhez 10 egy házi megye

kialakítása fűződik. Anyagi alapjukat a király földbirtokok adományozásával, az egyházi tized megalkotásával biztosította. Ezzel a királyi és a világi birtok mellett létrejött az egyházi birtok elkezdődött a monostorok alapítása. 2 érsekség: Esztergom, Kalocsa, 8 püspökség: Veszprém, Győr, Pécs, Eger, V ác, C sanád, B ihar, E rdély. K olostorok, m onostorok a lapítása 997-ben, 1002 -ben k észült e l a Pannonhalmi bencés apátság. 13. A korai feudalizmus kialakítása és főbb jellemzői Magyarországon (X-XII század) A feudalizmus kialakulásának legfontosabb alapja a feudális földtulajdon. Ahhoz, hogy ez kialakulhasson meg k ellett, h ogy j elenjen a f öldbirtok m agántulajdon. A f öldbirtok m agántulajdonának k ialakulására az államalapítás utáni időszakban került sor. A királyok bőkezűen osztogatták a földet a rajta élő parasztokkal együtt az őket kiszolgáló, hozzájuk közel álló személyeknek. Hazánkban a

teljesített szolgálatot földek adományozásával jutalmazták. Ezzel egyidejűleg megkezdődött a feudális földtulajdont védelmező törvények megalkotása is. Mindez felgyorsította a világi birtok növekedését, megerősödését, a feudalizációt, a kialakuló nemességnek a politikai hatalomban való részvételét. I László és Kálmán királyok törvényei már arra i rányultak, h ogy b iztosítsák a f öldesurak ál tal m egszerzett f öldek b irtokát é s j ogi f ormába öntsék a parasztság j obbágysorba sü llyesztését. A X I század utolsó é vtizedeiben a f eudális v iszonyok megszilárdultak a magyar társadalomban, befejeződött a feudális hierarchia kialakulása, amelynek elemei: főnemesség, kis- és középnemesség, szabadok, szolgák. A feudális földmonopólium a XII. században vált uralkodóvá Mo-on A század második felében kezdődik meg a birtokos osztály kialakulása, valamint a termelők osztálya. A mezőgazdasági üzem

jellegzetes és általános formája a praedium. A praedium mindenestől a földesúr tulajdonát képezte, a szolganépség az úr állataival, eszközeivel művelte a földet, közös szálláson lakott és ura gondoskodott a ruházatukról és az élelmezésükről. 14. A magyar gazdaság főbb jellemzői a XIV-XV században Feudalizmus megszilárdult ekkorra. Hadi szükségletek miatt nőtt a kereslet a mezőgazd-i termékek iránt, termőterületek növekedése, ugaroltatás szüneteltetése. Váltva forgató eke, gabonafélék, hüvelyesek, főzeléknövények. Szarvasmarha, sertés, juh, ló: legeltetés, télen istállózás. Ipar majorsági területekről áttevődött a városokba: 60-80 iparág. Céhek alakulása Só, arany, ezüst bányászat, vasérc, vasipar. Átmenő forgalom miatt a kereskedelem bővülése. Állami bevételek: vámok, regálé jövedelmek. Királyi városi rangok adása: adómentesség Új pénz: Károly Róbert: aranyforint. Új alapokra helyezte az

államháztartást Zsigmond: földek elosztogatása, elzálogosítása, minél több jövedelem szerzése. Mátyás: új adók bevezetése. 15. A rendi állam kialakulása, lényege, az úriszék és a pallosjog Magyarországon 1.) Rendi állam kialakulása 1301-ben meghalt az utolsó Árpád-házi király, III. András Magyarországon a királyi birtokviszonyok szétestek. K ialakultak a b írói ligák N éhány b áró e gész vármegyényi v agy o rszágrésznyi t erülettel rendelkezett. Közülük legismertebb Csák Máté volt A k irályi v ármegye s zervezete f elbomlott, k ialakult a n emesi m egye, él ükön a m egyeispánnal m ellette a nemesek közül kikerülő szolgabírákkal. Az Ár pád-korban a p olitikailag f ontos d öntések a k irályi ta nácsban s zülettek. A X III s zázad k özepén a törvényhozó gyűléseken a főpapokon és a bárókon kívül megjelentek a nemesnek tartott királyi szerviensek is. A rendi jellegű országgyűlés elsőként

1298-ban ülésezett Ekkor Magyarországon a városi polgárság még csak kialakulóban volt. Rendi szerveződésük, s az országgyűlésben való képviseletük a XIV-XV században valósult meg. A rend a társadalom olyan csoportját jelentette, amelynek sajátos, a többi csoporttól eltérő jogai, azaz rendi kiváltásagai voltak. Luxemburgi Z sigmond ( 1387-1437) uralkodásának ideje alatt megkezdődött a városi polgárság rendi szerveződése, követeik megjelentek az országgyűlésben. Kialakult a klasszikus rendi állam, ahol 4 rend osztozott hatalmon: főúri rend, főpapi rend, köznemesi rend, városi polgárság rendje. Legfontosabb törvényhozói intézmény a rendi országgyűlés lett. A rendi szerveződésből teljesen kihagyták a jobbágyságot. A jobbágyság feletti hatalomgyakorlásban egyetértés volt 2.) Úriszék, pallosjog Úriszék: a földbirtokos nemesek bíráskodhattak jobbágyaik és birtoktalan szolgáik felett. Úriszék tartása és a

bíráskodás joga minden földbirtokost megilletett. Pallosjog: n em k aphatott m inden b irtokos, a z k irályi k egy é s a dományozás tá rgya v olt. A ki p allosjogot kapott az a birtokán bitófát és más kínzóeszközt állított fel, s a tetten ért gonosztevőt elítélhette, megkínozhatta, halálos ítéletét végre is hajthatta. 16. Ipar-, kereskedelem-, pénzügyek a XVI-XVII században Magyarországon Az o rszág 3 r észe vá mkülfölddé v ált: m egnehezítette a z or szágrészek között é s a h atárokon tú li á rucsere forgalom növelését, vámot kellett fizetni A hazai (bel)kereskedelem változása − a kereskedők, kalmárok saját házaikban, bérelt helyiségekben árusították portékáikat − a bolti kereskedelem sajátos formaváltozata kocsma és kocsmával összekapcsolt vendégfogadó − helyi piacokat hetenként 1-2 alkalommal tartottak: mezőgazdasági termékek, élő állatok − országos vásárok, sokadalmak: évszakonként,

mezőgazdasági termékek, élő állatok, hazai és külföldi iparosok termékei: budai, fehérvári, tatai és nagyváradi, debreceni külkereskedelem fejlődése, változása − az ország 3 részre szakadása nem akadályozta meg a külkereskedelem áruforgalmát, de nőtt az egymás közötti távolsági kereskedelem − emelkedett az élőmarha, a juhok, a lovak külpiaci ára ⇒ ösztönzően hatott a kivitelre: 1580-ban: 180200ezer − a zsitvatoroki békekötés után lecsökkent a kereslet, az árak zuhantak − a 30 éves háború idején ismét nőtt a kereslet, emelkedtek az árak − a XVII. sz-ban a külföldi konkurenciával is számolni kellett − számottevő volt a borkivitel − a magas költségek miatt nem volt jelentős a gabona kivitel − a bányaipari termékek közül a só, a rézérc, a rézlemez exportja volt a jellemző − a forgalom több mint 2/3-át a kivitel, 1/3-át a behozatal teszi ki − a kivitel élén az élő állat 80-90% − a behozatal

élén a textiliák 68-72% Pénzértékviszony − egyre nagyobb szerepet kaptak a pénzértékviszonyok − a vásárokban vásárbírák ügyeltek a rendre, beszedték a helypénzt, a vámot − a boltokban, a helyi piacokon, vásárokon készpénzzel fizettek, megjelent a felírás intézménye, a hóközi hitel − az országos vásárokon megjelentek adóslevelek − az adóhátralék és az áruhitel rendelkezésének határidején összekapcsolták a vásár idejével − a XVI-XVII. szi Magyarország pénzneme az aranyforint, dukát néven szerepelt a köztudatban − a XVI. sz első felében ezüstveretű tallér került az országba − a leggyakoribb fizetési eszköz a magyar dénár − a hódoltsági területeken a török akcse − az északi határvidéken a lengyel garas − nyugaton az osztrák és német krajcárok 17. A mezőgazdaság helyzete a XVI-XVII században Magyarországon − − − − 1. − − − − − − − − − − − - 2. − −

− − 3. − − − − − − 4. − − − − − − − − a XVI-XVII. sz földtulajdon struktúrája: - királyi földtulajdon: 9-10% - egyházi földtulajdon 19-21% - szabad királyi városok 1-2% - világi földesúri tulajdon 68-70% nagy számban rendelkeztek földtulajdonnal közép és kisnemesek a törökkel vívott háború, a belső viaskodások, a 15 éves, majd a 30 éves háború felemésztették az ország, a földbirtokosok jövedelmét a jövedelem növelése: növelik a majorsági gazdálkodást, a jobbágyok adó és járadék terheit az allodiális gazdálkodás növelése a földbirtokosok földtulajdonaiknak kis részét tartották meg, nagyobb részét felosztották művelésre a jobbágyok között a majorsági gazdálkodás haszna a földbirtokost illette az allodiális földek területének és arányának növelése: a p araszti használatú jobbágyföldek kisajátítása, az irtásföldek igénybevétele, a közös használatú területek egy

részének tilalmassá tétele, az egyházi birtokok hitújítás miatti kisajátítása a jobbágyföldek kisajátítása Magyarországon a XVI-XVII. sz-ban elszigetelt jelenség volt a pusztatelkeket a műveletlenül hagyott, gazdátlan jobbágyföldeket csatolták a majorsági földekhez az urasági földekhez való csatolás gyakrabban fordult elő a kis és a középnemesi birtokok esetében az irtásföldek igénybevétele gyakrabban előfordult, mint a jobbágytelkek kisajátítása azok a z u radalmi m ajorságok, a melyeket ig énybe v ett ir tásföldön a lakítottak k i: a f öldbirtokos a jobbágyfalvak, mezővárosok lakosaival napszámbérbe irtatta az erdőt, s a kiirtott erdő területén létesített m ajorsági s zántót., a f öldbirtokok a j obbágyság ir tásföldjeinek e gy részét k ibecsültetés ú tján csatolta a majorsági területekhez a k özös te rületek e gy r észének tila lmassá tétele: m egváltoztatták a k orábban os ztatlanul k özös

használatban álló terület eredeti rendeltetését, a jobb minőségű legelő egy részét rétté nyilvánították az egyházi birtok kisajátításra a reformáció során került sor a majorsági gazdaságokban foglalkoztatottak különböző címeket végeztek munkát: éves béresként: házatlan zselléreket foglalkoztattak, bérüket természetben és pénzben kapták idénymunkások vagy napszámosok: házas zsellérek, igényesebb mezőgazdasági munkákat végeztették velük, bérüket pénzben kapták a részesmunkások az idénymunkások egyik változata: aratáskor és gabonacsépléskor alkalmazták őket, bérüket természetben, a termés meghatározott hányadaként kapták robotmunka: a jobbágyság ingyenmunkája a robotterhek növelése a f öldbirtokosok j övedelemnövelésének m ásik f ormája a j obbágyterhek n övelése: a j obbágy s aját munkaerejével, gy alog r obottal, i gaerejével, munka és termelőeszközeivel teljesítette

munkajáradékfizetési kötelezettségét a robotkötelezettség nagyságát több tényező befolyásolta: a telek nagysága hogy a jobbágy igaerővel, vagy gyalogosan tett eleget robot kötelezettségének (a tartós igaerő képtelenség a telki állomány elvételét vonhatta maga után) a jobbágy jogi helyzete: az újabban beköltözők kevesebb, az örökös jobbágyok több robotot teljesítettek (harmadhetes úrdolga: heti 2 nap, másodhetes úrdolga: heti 3 nap) a terményjáradék, a természetbeni kilenced ebben az időszakban nem változott nőtt a jobbágyoktól követelt konyhai ajándékok mennyisége a jobbágy-paraszti földhasználat a XVI-XVII. sz-ban ellentétes irányú változás kezdett kialakulni ahol a jobbágyok számához képes bővebben volt föld, kialakultak a kétbeltelkes települések: a jobbágyok lakóházai mellett nem, vagy csak alig voltak gazdasági épületek, erre a célra a belterületen kívül, a település körüli szálláskertek

szolgáltak az o rszág m ás t érségeiben f elgyorsult a t elek elaprózódás: r észben a z öröklés, r észben a j obbágyok anyagi helyzetének romlása miatt a zsellérek közül sokan juthattak földhasználathoz az irtás és bérföldek bérletei révén a j obbágy v agy z sellér a z i rtásföldeket s ok es etben m agáénak t udhatta: a dhatta, v ehette, f öldesúri tulajdonjogot nem sértett vele a földesúri terheket a mindenkori tulajdonosnak kellett teljesíteni földművelés, növénytermesztés a 2 és 3 nyomásos földművelés volt a jellemző a korábban művelt szántott területek egy része ismét legelővé vált a talaj tápanyagutánpótlását az istállótrágyázással igyekeztek megoldani a szántást ekevassal, csoroszlyával ellátott faekével végezték 1-1 j obbágy h a m élyebben a kart s zántani tá rsulnia k ellett c imborájával, k ölcsönösen k isegítették egymást elkezdték a lovak fogatolását, és a lovakkal való szántást

gabonák: rozs. búza, árpa, köles az aratást kaszával és sarlóval végezték − − 5. − − − − − − − − kerti növényeket is termeltek a falusi ház körüli szántókon (hüvelyesek: bab, borsó, lencse, saláta és káposzta, tök, dinnye, uborka, hagymafélék, répafélék, mák, komló, torma, paprika, gyümölcsök: alma, szilva, körte, cseresznye, meggy, barack) a szőlőt termelő vidékek: Toka hegyalja, Eger, Mátra vidéke állattartás, állattenyésztés pusztai: a nagy magyar Alföldön havasi: a s zékelyföldön, Felföld k örnyékén: a helyi közösségek hasznosították, a legelőkről szénát takarítottak be, ezt követően járhatták az állatok., a legelőbért természetben állapították meg transhumáló: Erdély délkeleti részén a Havasalföldön, tavasztól őszig: felhajtották a hegyi legelőkre, amikor zordabbra fordult az időjárás lehúzódtak a völgyekbe az ál lattartás ág azatai k özött a l egfontosabb a

sz arvasmarha: a z é venkénti k ivitel m eghaladta a 1 00e darabot, igavonásra alkalmas a l ótartás sz erényebb m értékben t erjedt e l: a m agyar sz ármazásúak ke resettekké vá ltak a z o rosz a lengyel és más európai országok piacain a juhtartást a hegyvidéki legelőkön, az alföldi pusztákon is kedvelték a sertéstartást a makkoltatásra alapozták, főként erdőközeli településeken kedvelték a baromfitartás általánossá vált az uradalmakban: tyúkfélék, liba, kacsa, gyöngytyúkok, pulykák 19. Magyarország a Habsburg Birodalomban, a Birodalom gazdaságpolitikája és eszközrendszere 1.) Mo a Habsburg Birodalomban A török kiűzése és a karlócai béke után az egykori magyar királyság a H absburg Birodalom részévé vált. A Habsburg Ház fő célkitűzése, és törekvése az volt, hogy Magyarországot a birodalom alávetett tartományává változtassa. Ez ellen II Rákóczi Ferenc vezetésével szabadságharcot indítottak A

szabadságharc fő célkitűzéseit sajnos nem tudta elérni és 1711-ben a szatmári béke békeszerződésében megegyezésre került sor. A magyar rendek a Habsburg dinasztiát a királyi hatalom örökletes birtokosává nyilvánították Ezt követően számos, a Habsburg uralom megszilárdítását szolgáló törvény született. Pragmatica Sanctio: Habsburgok örökösödéis rendjét szabályozták, a Magyar királyság feloszthatatlanul és elválaszthatatlanul együttesen része a birodalomnak. 2.) Habsburg Birodalom gazdaságpolitikája A Birodalom gazdaságpolitikáját 2 szempontból szükséges értékelni: a.) a Birodalom gazdasági egységének megteremtését szolgáló gazdaságpolitika - egységes pénzrendszer bevezetése - új vámrendszer kialakítása - mértékek egységesítése - alattvalókról való gondoskodás b.) Birodalmon belüli munkamegosztás kialakítása A Birodalom vezetése a hazánk gazdaságának szánt szereppel: - nyersanyag biztosítása -

iparcikk jelentős felvevő piaca - mind nagyobb részvétel az élelmiszer igények kielégítésében A munkamegosztásban kialakított szerepet az Udvar vám- és árpolitikával szabályozta: - Birodalmat védővám határral vette körül - belső vámhatárok létrehozása, 1754. osztrák-magyar kettős vámrendszer - Magyarország számára kedvezőtlen cserearány, az alapvetően nyersanyag termelő szerep gátolta az ipar fejlődését 20. A majorsági árutermelés fejlődése a XVIII. század második felében Magyarországon A mezőgazdasági termelés növelésének elsődleges eszköze volt a termőterület növelése, irtásföldek növelése útján, kétnyomásos földművelési formával (ugar csökkentésével). A XIX. század első harmadában a termőterület nagysága elérte a 40 millió holdat, a terület kihasználás megközelítette a 70%-ot. A piaci igények bővülése, háborúk nagymértékben megnövelték az élelmiszer iránit igényeket. A

földesurak a kunjunktúrát azzal igyekeztek kihasználni, hogy fellendítették a majorsági termelést. Ezt elsősorban az allodális t erületek n övelésével k ívánták el érni, és en nek ér dekében s ok h elyen m egcsonkították a jobbágytelkeket. A majorsági területek növelése az uradalmak üzemi méretét jelentősen megnövelte. A földesurak felhagytak a csak önellátásra termeléssel, kialakult az árutermelés, ami első lépés a tőkés viszonyok kialakulásának útján. Az uradalmak irányítását egyre több helyen a fizetett szakemberek vették át a familiáris irányítás helyett: - tiszttartó: az uradalom élén állt - számtartó: adminisztrációt végezte - kasznár: növénytermelés irányítása - vincellér: szőlészet, borászat irányítása Nagyobb uradalmakban az adminisztráció ellenőrzésére számvevőt alkalmaztak. Az uradalmak elkülönült és önálló működésű kerületeiben az irányítást az ispán látta el. -

pajtabíró: növénytermelés vezetője - pintér: szőlészet irányítója - majoros – gazda(asszony): állattartó telep irányítója A szakképzett irányító szakemberek iránti igények kielégítését volt hivatva a Keszthelyi Georgikon, majd a Magyaróvári Gazdaképző Tanintézet. A konjunktúra hatására néhány nagybirtokot mintagazdasággá fejlesztettek. Korszerűbb talajművelést, magasabb technikát, talajerő utánpótlást, új fajtákat alkalmaztak. Kiiktatták az ugart, helyén kapás növényeket termeltek. 21. Az 1767. évi Úrbéri rendelet kiadásának szükségessége és tartalma Az á llam n em n ézhette té tlenül a j obbágyok s zabad k öltözködési j ogának m egszüntetését, birtokképtelenségét, örökös röghöz kötését. Az állami beavatkozás legdöntőbb célja a földesurak jobbágyok által h asznált f öldjeik f eletti r endelkezési j ogosultságának k orlátozása. M indezek e gyüttesen in dokolták, hogy Mária

Terézia 1767-ben kiadja az Úrbéli rendeletét. Tartalma: örökös p araszti f öldhasználati j og: a j obbágyok á ltal h asznált f öldterületet a f öldesurak n em csökkenthették, n em c satolhatták a m ajorsági f öldhöz. A k ollektív j og a zt j elentette, h ogy a z a jobbágyság egészét i lleti meg, m egakadályozta, h ogy a z ú rbéres f öldek k ikerüljenek a j obbágyság használatából, azt ne lehessen az adót nem fizető majorsági földdé változtatni megszüntette, h ogy a j obbágytelekhez t artozó f öldet év ente ú jraosszák: az zal, h ogy a j obbágy állandó j elleggel u gyanazokat a f ölddarabokat használta, ösztönözte a föld termőképességének a javítását, termelést segítő ráfordításokat. Egységes r endszerbe f oglalta a j áradékokat: földterületek minőségi osztályozása, majd egy telek méretének meghatározása • 1 hold házkörüli föld • a falu határában 16-40 hold szántóföld • 4-15 hold rét

közös használati jog a legelő, erdő, halászó vizekre – jobbágyjáradék formájának meghatározása és maximalizálása: (jobbágy tartozik 1egész telek után) • 1 ft földbér/év • kilenced termés • évi 52 nap igás, vagy 104 nap gyalogrobot • konyhai ajándék Az úrbéri rendelet kiadását a vármegyei nemesség tiltakozva fogadta. 23. A jobbágyfelszabadítás és a közteherviselés rendezése Magyarországon, az 1853-as Királyi pátens 1785. II József megszüntette a jobbágy elnevezést, a földhöz kötöttséget, kötelező személyes szolgálatot, kimondta a jobbágy ingó javai feletti rendelkezési jogát, szabad pályaválasztás és nősülés jogát. A nemesség részéről a fogadtatás ellentmondásos volt. a. 1839-40 országgyűlés törvényt fogadott el: a jobbágy megválthatja személyes és dologi függőségét, csak kevés jobbágy tudta megfizetni b.A jobbágyság felszabadítására Gróf Batthyányi Lajos miniszterelnök

előterjesztésében az áprilisi törvények alapján került sor. c. Ferdinánd király által szentesített törvény megszűntette a jobbágyságot, az összes jobbágyjáradékot d.Az úrbéres földek jelentős részét parasztok tulajdonába adta, amiért a földesuraknak állami kárpótlást ígért e. A szabadságharc leverése után a Habsburg uralom a forradalmi vívmányok többségét megsemmisítette, de a jobbágyrendszer eltörlését fenntartotta f. 1853: M agyarországon F erenc J ózsef á ltal k iadott P átens ez eket s zentesítette, 1854: E rdélyben i s kiadásra került g.elismerte a földesúri jogok és jobbágyi kötelezettségek megszűnését, az úrbéres földek paraszti tulajdonba kerülését h.1853: k árpótlási é s f öld t ehermentesítési n yílt p arancs: ál lamilag g arantált k ötvények k ibocsátásával rendezte a f öldesurak k ártalanítását, 5%-os k amatozásúak, tör lesztés 5 0 év a latt, f elhasználható befektetésekre i.

a kereslet-kínálat függvényében változó árfolyam jellemezte j. 1848 vívmánya: a közteherviselés bevezetése, eltörlésre került a nemesi adómentesség k. az osztrák adórendszer került bevezetésre, az adóterhek növelésével járt Adórendszer csoportjai: a.) egyenes adók: föld, ház, kereseti és jövedelmi adók b.) közvetett adók: fogyasztási adó, jövedékek, vámok, illetékek 24. Az ipar és a közlekedés tőkés átalakítása a kiegyezéstől az I. vh-ig Magyarországon Ipar, közlekedés Az önállósuló magyar gazdaságpolitika kedvező feltételeket teremtett a z i pari t ermelés f ejlesztéséhez. A z alapvető tényezők: a gazdasági környezet, a termelő-berendezések, a szakismeret jelentős részben hiányzott, a vállalkozói tőke, a hitelszervezetek. 1872. ipartörvény elrendelte a céhek megszüntetését, vagyonuknak az ipartársulatok részére történő átadását, megtört a céhmonopólium, a tőke az ipari beruházások

felé fordult. Az ipari forradalom hazai kibontakozása vette kezdetét. 1881-1907. 5 ipartámogatási törvény, amivel adó és illetékmentesség, kölcsönök, szubvenciók biztosításával ösztönözték a befektetőket. Magyar iparosodás jellemzői: a.) nehézipar fejlesztése – szén és vasbányászat bővítése – vasúthálózat 1914 (22ezer km) – a magyarországi finomított vas és acéltermelés több mint 80%-át 3 nagy vasmű állította elő – vasgyártás fellendülése – 2 nehézipari bázis, északkeleten és délkeleten, nem tudta a hazai igényeket kielégíteni – szénbányászat fejlesztése, szintén importra voltszükség b.) vasútépítés, vasúti járműgyártás – a vasúthálózat Pest centrikus – 1868. Magyar Királyi Vasúttársaság – 1891. Keleti pu – 1877. Nyugati pu, Déli összekötő vasúti híd – 1873. első magyar gőzmozdony Legjelentősebb járműgyárak: MÁVAG, Ganz és Társa, Győri Vagon és Gépgyár c.)

gépgyártás: jelentős része a közlekedési gépgyártás, 1902-1903 magyar autógyártás d.) textilipar: nem jelentős, külföldi tőkével Első Magyar Pamutfonó és Szövőgyár, a gyáripari fejlődésben ellentétes tendencia érvényesült. Az első időszakban koncentrációs folyamat, a századfordulótól az i pari f orradalom 2 . h ullámának h atására az ú j e nergiaforrások alkalmazásával megszűnt a koncentrációs kényszer, a kis és középvállalatok száma erőteljesen növekedett. e.) A gyáripari termelés – 1898-1913 között 2szeresére növekedett – élen az élelmiszeripar, a fém és a vegyipar Az ipari termelés növekedési üteme meghaladta a mezőgazdaságét, de továbbra is a mezőgazdaság a primer, az ipar a szekunder ágazat 1883. dinamó 1876. Margit híd 1889. első keskenyvágányú villamos 1885. transzformátor 1896. wolframszálas izzó 1893. P uskás T ivadar 1902. Steindl Imre alkotása:Országház telefonhírmondója 1896.

földalatti 25. A magyar mezőgazdaság- és agrártársadalom átalakításának főbb jellemzői a kiegyezés után − − − − − − − − − − − − − − − − − − 26. a mezőgazdaság továbbra is nemzetgazdasági ágazat változások: nőtt a termőterület, a termésátlagokat növelték: búza: 60%, a legfontosabb exportcikk fejlődés a zöldség és gyümölcstermelésben: makói hagyma, kalocsai, szegedi paprika, csányi dinnye, alföldi kajszi az állattenyésztésben a szarvasmarha állomány 6.2 millióm a sertésállomány 7 millió a vágómarha export 3 szoros a juhállomány 50%-kal csökkent szívesen alkalmazták a hazai gyárak gépeit, eszközeit fejlődött az élelmiszeripar, a malomipar Mecwarth András: acélhengerszék Haggenmacher Károly: síkszita a budapesti malomipar Chicago után a világ második legnagyobb centruma Herz Szalámigyár, szegedi Pick, kőbányai Dreher megalakulatak a tejszövetkezetek a mezőgazdaság tőkés

átalakulása a birtok és osztályviszonyokban is változásokat eredményezett a magyar mezőgazdaság a porosz utas fejlődés útján járt: a jobbágytelek paraszti tulajdon lett, a földterület 1/3-a, vagy az annál nagyobb földterületű birtokosok tulajdonában maradt az agrártársadalom polarizálódott: a nagybirtokosok mellett a parasztságnak elenyészően kis része gazdagodott meg, annál több középbirtokos és szegényparaszti gazdaság ment tönkre a földbirtokos osztály rétegei: arisztokrácia: vezető réteg, a régi főnemesi rend nagybirtokosok: egykori középnemesség középbirtokosok: legszámottevőbb, legbizonytalanabb réteg, belőlük alakult a dzsentri parasztság: a társadalom legnagyobb csoportja: gazdagparasztság: állandó bérmunkást alkalmaztak középparasztság: idegen munkaerőt csak időnként alkalmaztak kisparaszti réteg: gyakran kényszerültek bérmunka vállalására agrárproletárok: földnélküliek: cselédek, napszámosok,

kubikusok A pénzügyek és pénzintézetek alakulása a kiegyezés után Magyarországon A magyar gazdaság tőkés átalakításához alapvető feltétel a szükséges pénz, tőke biztosítása, a pénz és hitelforgalmat lebonyolító p énzintézeti intézményrendszer k ialakítása. A z O sztrák-Magyar M onarchiát az Osztrák Ne mzeti B ank l átta e l bankjegyekkel. P énzverési j og: A usztria é s M agyarország, K örmöcbányán, Gyulafehérvárott. – 1892. ezüst forint helyett korona, megszűnt a kettős valutarendszer – 1835. Brassó: Általános Takarékpénztár – 1842. Pesti Magyar Kereskedelmi Bank – 1851. Osztrák Nemzeti Bank pesti fiókja – 1851-1866. hitelszövetkezetek Besztercén, Kolozsvárott, Segesváron, Brassóban – 1862. Magyar Földhitelintézet Felerősödött az igény az önálló magyar jegybank iránt. – 1867. Magyar Általános Hitelbank – 1868. Angol-Magyar Bank – 1869. Franko-Magyar Bank – 1878. Osztrák-Magyar Bank –

1886. Pest Vármegyei Hitelszövetkezet – 1894. Hazai Szövetkezetek Központi Hitelintézete – 1898. Országos Központi Hitelszövetkezet: Gróf Károlyi Sándor A h itelszövetkezetek f őleg a falusi lakosság, a parasztság pénzügyi megsegítésében működött. A magyar bankrendszer működését az Osztrák-Magyar Bank szabályozta. 1868 Pesti Tőzsde: Pesti Gabonacsarnok és a Pesti Áru és Értéktőzsde egyesülése. 27. Trianon és gazdasági következményei 1920. június 4 Trianoni békeszerződés aláírása A békeszerződés értelmében a háború előtti Mo. területének több mint 2/3-át, lakosságának több mint felét más államokhoz csatolták. Békeszerződés hatásai Mo-ra nézve: – Az ország 4241 gyárából 2166 új országhatárokon kívül esett – Vasérctermelés 49%-a, feketeszén 72%-a, ipari termelőkapacitás 56%-a maradt a trianoni Mo.-n – Elveszett a tengeri hajóflotta, vasúthálózat több mint a fele – Bp. malmainak

őrlési kapacitása 1/3 alá csökkent – Megváltozott az ország agrárgazdálkodásának szerkezete, megnőtt a szántó 60,3%-ra – Legjobb gabonatermelő földek határon kívül kerültek – Talajok termőképessége nagymértékben csökkent – Változott a birtokstruktúra, növekedett a nagybirtokos arisztokrácia jelenléte – A paraszti társadalomban nőtt az elszegényedés – Lényegesen lecsökkent az ország állatállománya – A gyáripar szénhiánnyal küzdött, a termelés visszaesése kedvezőtlen az exportra – Termékhiány miatt csökkent az ipari kivitel is, a kivitel hatott a behozatalra is (engedélyhez kötötték a kivitelt , behozatalt) A békeszerződés jóvátételi kötelezettség megfizetését írta elő, a szerződés intézkedett arról, hogy a fizetési kötelezettség teljesítéséig az ország összes bevételét, az állam összes vagyonát lekötötték. Ez megakadályozta, hogy Mo. külföldi tőkéhez jusson – Szociális

feszültségek – Utódállamok – gazdasági blokád – Önálló gazdaságpolitika kialakulása, intézményrendszere 29. Az 1929-33-as gazdasági világválság hatása a magyar gazdaságra, a válság állami kezelése 1929.1024: kirobbant a New Yorki tőzsdekrach: a bankok fizetőképtelenné váltak Magyarországon a n emzetgazdaság e gészének v álsága a b écsi C reditanstalt 1 931.0505-én bekövetkezett fizetésképtelensége miatt vált súlyossá − 07.17: a kormány bankzárlatot rendelt el, bevezette a kötött devizagazdálkodást, maximálták a kivihető betétek összegét, befagyasztották a külföldre szóló kifizetéseket − Magyarország a 30-as évek legeladósodottabb ország lett: külföldi tartozás: 4.3 milliárd pengő − transzfermoratórium: az M NB-nek a n épszövetségi k ölcsön k amatainak f elén k ívül e gyéb m ás adósságszolgálati terhet tilos volt bármely más jegybanknak devizában átutalni − a külföldi hitelezőkkel

a törlesztésről kormány 3 évre szóló megállapodást kötött − az állam külföldi hitelekhez nem juthatott, ezért a gazdaság finanszírozását belső erőből kellett megoldani: kiadások csökkentése, bevételek növelése: a ktgvetés hiánya lecsökkent, azt belső kölcsönök felvételével lehetett finanszírozni, nem kellett a bankóprést igénybe fenni − a külföldi valuták leértékelése 32%-kal csökkentette a magyar adósságállományt 1. Mezőgazdasági és ipari válság − a válság legmélyebben a mezőgazdaságot érintette − megnehezült a magyar mezőgazdasági, a gabonakivitel − az országok megnövelték beviteli vámtarifájukat, ami az importjuk csökkenését eredményezte − 1933: Magyarországon és Argentínában volt a világon a legalacsonyabb a búza ára, a termelés önktg-e meghaladta a piaci árat − adósságteher: 1925: 13.5 millió , 1935: 2200 millió pengő − az adóterhek az értékesítésből származó

árbevétel %-ban: 1928: 78% , 1933: 229% − a kormány adósvédelmi intézkedései: magánegyezségi megállapodások kamatmérséklés birtok védetté nyilvánítás gazdaadósságok rendezése monopolizálták a mezőgazdasági kivitelt valuta felár fizetése ⇒ megdrágult az import, a csökkenést vonta maga után, a külkereskedelmi egyensúly pozitívvá vált − a mezőgazdaságban nem a termelés, hanem az árak csökkentek − az iparban viszont a termelés csökkent: 1932-33: 20-25%-kal kevesebb mint 1928-ban − 1933: az ipari munkanélküliek száma 250 ezer 2. a gazdasági válság állami kezelése − a válság okának megszüntetéséhez a piaci eszközök nem voltak elegendőek: hatékonyabb állami beavatkozásra volt szükség − 1930: boletta rendszer: a termelők az értékesített minőségi búzáért a piaci áron felül felárat, bolettát kaptak − a bolettát adófizetésre használták, vagy kp-re váltották − a szállítási tarifák

mérséklésével, a tárolási ktg-ek csökkentésével segítették a termelőket 1934. Római egyezmény: legnagyobb kedvezmény elve − − 30. A magyar ipar és mezőgazdaság a II. világháború szolgálatában 1932-ben Németország fizetési egyezményt kötött Magyarországgal, áttértek a bilaterális klíring elszámolásra. A német fél a magyar export 90%-át iparcikkel kompenzálta, 10%-ot konvertibilis valutában fizette ki. 1.) Ipar haditermelése – az ipari termelésben megnőtt a német megrendelések aránya – magyar ipart egyre súlyosabb energia és nyersanyag korlátozások sújtották – textiliparban megkezdték a gyapot és gumipitypang szorgalmazását – nőtt a kőolaj-kitermelés – hadsereg részére egyre nagyobb tömegű fegyverzet, hadianyag, járműgyártás – a textilipar szinte kizárólag hadi megrendelésre dolgozott – timföldgyártás 4szeresére, az alumíniumgyártás 7,5szörösére nőtt – fejlesztették a közös

magyar-német repülőgépgyártást 2.) Mezőgazdaság a háború szolgálatában – a mezőgazdaság termőterülete nőtt, a szántó aránya csökkent – kedvezőtlenebb mezőgazdasági termelés feltételei – Kárpátalja, Felvidék, Erdély gabonából, szemestakarmányból, cukorból és sertésből ’behozatalra’ szorult – Az a lacsony t ermelési s zínvonal s zükségessé t ette egy h osszabb t ávú f ejlesztési p rogram kidolgozását 1942. 1 milliárd pengő költségvetési támogatást irányoztak elő a fejlesztésre: – öntözés kiterjesztése, talajjavítás – hüvelyesek termelésének fejlesztése – a mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének a megszervezése A programból nem sok minden valósulhatott meg, de belterjesebbé vált a mezőgazdaság. 31. A mezőgazdasági termék-beszolgáltatás, világháború idején Magyarországon a lakossági fogyasztás korlátozása a II. Az állam a háború kitörésekor

zárolta a mezőgazdasági termények bizonyos körét. I. lépésben: kenyérgabona, hüvelyesek, kukorica, burgonya II. lépésben: cukorrépa, dohány, ipari növények Következő intézkedés a fejadag bevezetése volt, kenyérgabona 200kg/év, zsír 11kg/év. 1942. ősze, mezőgazdasági terménybeszolgáltatási rendszer (Jurcsek féle pontrendszer), a termőföld minden aranykorona értéke után évente 50 egységnyi terméket kellett beszolgáltatni: 10 egység kenyérgabona, 10 egység zsiradék, 30 egység szabadon választott termény. A bes zolgáltatási kötelezettségen felüli termékekkel a termelők szabadon rendelkezhettek, az önellátáson kívüli részt a szabadpiacon értékesíthették. A hadsereg és a lakosság élelmiszerellátása egyre nehezebbé vált, ez a német háborús gépezet egyre növekvő igénye miatt történt. Lakossági fogyasztás korlátozása – 1941. fogyasztói vásárlási könyv bevezetése, vásárlások rögzítése – kormány

1940. ősz, cukorjegy bevezetése – hústalan napok bevezetése (kedd, szerda, péntek) – 1942, tejjegyrendszer, húsjegyrendszer, tojás, burgonya – feketepiac virágzásnak indul, annak ellenére, hogy ott minden termék drágább Kényszerrendszabályok bevezetése – Központi irányítás alá vonták az energiagazdálkodást – Lakosság számára adagolták az ipari fogyasztási cikkeket is 32. 1. − − − − − − − − 2. − − − − − − − − 3. − − − − − − − − 33. Magyarország II. világháborús veszteségei, jóvátételi kötelezettségei népességcsökkenés, népességváltozás 120-160 ezer katona halt meg a frontokon 400 ezer zsidó vesztette életét a koncentrációs táborokban 514 ezren estek hadifogságba az ország közvetlen háborús embervesztesége 850-900 ezer főre tehető a győztes nagyhatalmak Potsdamban megállapodtak abban, hogy a közép és kelet európai államokból a német nemzetiségű

lakosságot kényszer-kitelepítéssel Németországba kell telepíteni: ez félmillió embert érintett, 1950-ig 240 ezret telepítettek ki 1946: kényszerkitelepítésre került sor 1946.0227: egyezmény szerint ahány magyarországi szlovák önkéntesen jelentkezett, a csehszlovák hatóságok ugyanannyi magyart távolíthattak el az országból a ki és betelepítések kb 1 millió embert érintettek: ez gazdasági kultúrát, beilleszkedési zavart jelentett anyagi jellegű háborús veszteségek a gazdaság háborús vesztesége 22 milliárd pengő volt a legnagyobb pusztításokat a gép, a textil, az élelmiszer, és a vegyipar szenvedte a gyáripar háborús kárai meghaladták a 2.1 milliárd pengőt az ország közlekedése megbénult: a hidakat felrobbantották, az úthálózat súlyos károkat szenvedett a vasúti sínhálózat 40%-a pusztult el a közlekedés kárai meghaladták a 3.7 milliárd pengőt a mezőgazdaság kárai szintén 3.7 milliárd pengő a nagybirtokok

magtárait, állatállományát a németek evakuálták jóvátételi kötelezettség 1945.0120-i ideiglenes fegyverszüneti egyezmény szerint Magyarországnak az okozott károk részleges megtérítése érdekében 300 millió USD értékű kártérítést kellett fizetni: 200m SZU, 70m Jugo, 30m Cseheknek a m egszálló csap atok sz ámára p énzbeli, é lelmiszer és e gyéb ár u é s e szközszállítási k ötelezettséget írt elő a magyar félnek ezt a m egterhelést a h áború s újtotta or szág m ár n em tu dta e lviselni, szállítási határidő kedvezményt kapott a SZU a petrozsányi szénbányák átengedése fejében 12 m USD-ral csökkentette a fizetendő összeget, végül 131m USD-t fizetett az ország a potsdami megállapodások alapján a Magyarországon levő német vagyon a SZU tulajdonába ment át a háború alatt a magyar-német kereskedelmi kapcsolatokban felhalmozódott 280 mUSD magyar követelést a SZU kapta meg a németekkel szemben fennálló 30 m

USD tartást is a SZU kapta meg a fizetési kötelezettség együttesen 580 mUSD A II. világháború utáni újjáépítés megszervezése Magyarországon (1945-1947) 1944. dec 22 Ideiglenes Nemzetgyűlés összeült és megválasztotta Magyarország Ideiglenes Kormányát Ideiglenes Kormány feladatai – Ideiglenes fegyverszüneti egyezmény és hadüzenet Németországnak – Demokratikus állam intézményrendszerének kialakítása – Demokratikus hadsereg és rendőrség felállítása – Földreform megszervezése – Háborús romok eltakarítása – Közlekedés megszervezése – Közellátás megszervezése Tevékenysége a lapjául elfogadta a M agyar N emzeti F üggetlenségi F ront programját, 19 44. d ecember 3-án Szegeden fogadták el. A program gazdasági célja az ország újjáépítésének kérdése 34. A nagybirtokrendszer felszámolása, az 1945. évi földreform eredményei A földreform nem tűrt további halasztást. 1945 január 14-i földreform

tervezetet március 17-án elfogadták és közzé tették a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhöz juttatásáról szóló rendeletet. A földreformra igénybe vett 5,6 m kateszteri hold földterület az ország mezőgazdaságilag hasznosítható területének 35%-a volt. A 730ezer földigénylő közül több mint 642ezret találtak igényjogosultnak. Kártalanítás, megváltás A f öldreform c éljára igénybe v ett f öldekért a v olt tu lajdonosnak k ártérítés j árt, a miért a z á llam v állalt garanciát. A kapott földért megváltási árat fizettek, ami a kataszteri tiszta jövedelem 20szorosa volt A mezőgazdasági termelés beindulás csak a paraszti lakosság önként vállalt fogyasztáskorlátozásával, nagyfokú t akarékossággal, n élkülözéssel, ö nkizsákmányolással történhetett. Megváltozott a mezőgazdaság földbirtok s truktúrája, a f öldnélküliek a ránya 4 8%-ról 1 7%-ra c sökkent. A fö ldreform s

ok é vszázadok problémáját, a nincstelen parasztság földhöz juttatását igyekezett megoldani, de hosszabb távon rontotta a mezőgazdasági termelés technikai fejlesztését, árutermelésének versenyképességét. Földosztás céljára elkobozták a háborús bűnösök földjeit, kisajátították az 1000km-nél nagyobb földeket, megváltott birtokok. 35. A II. világháború utáni infláció és stabilizáció Magyarországon Az Ideiglenes Kormány 1945-ben utasította a Magyar Nemzeti Bankot fedezetlen pénzkibocsátásra. A németek, ill. a Szálasi kormány külföldre vitték az MNB 35 tonnányi arany és platina tartalékát, valamint 9 milliárd pengő bankjegyet. Az államháztartás hiánya nőtt, a forgalomba egyre nagyobb mennyiségű papírpénz került. A pénzromlást a kormány próbálta mérsékelni: 1945. decemberében 75%-os vagyondézsmát vezettek be, 383 milliárd pengőt kivontak a forgalomból, 1946. január 1 bevezették az adópengőt,

ami gyorsította az inflációt. A pénzromlás több kárral, mint haszonnal járt Elkerülhetetlenné vált az államháztartás teljes szanálása és a v alutastabilizáció, a S ZU árukölcsönökkel, az USA az MNB nyugatra hurcolt aranykészleteinek visszaadásával segített. Főbb intézkedések: – Új pénz és hitelpolitika – Mezőgazdasági termelés szabályozása – Ipar, kereskedelem, áruforgalom, közlekedés, fogyasztás, jövedelem, árak és bérek szabályozása – Adópolitika és az államháztartás kérdéseinek rendezése 1946.0801 forint bevezetése 1 forint=400e quadrillió pengő Az új árrendszer elszakadt a világpiaci áraktól. A mezőgazdasági árakat alacsonyabban, az ipari árakat magasabb szinten állapították meg, a mezőgazdaságból tőkét vontak ki az ipar támogatásához. 1952. nettó termelői ár bevezetése A kormány pénzszűkét teremtett 36. Szocialista iparosítás lényege és problémái Szocializmus alapelve:

termelőeszközök magántulajdona kapitalizmust szolgálja. Ezért államosítások: bányák, villanytelepek, 100 főnél nagyobb váll-ok, 10 főnél nagyobb váll-ok. Munkások: mezőgazd-ból felszabaduló, szakképzetlen munkaerő. Nagyberuházások: TVK, Metró, Népstadion. Barátság kőolaj és Testvériség földgázvezeték KGST létrejötte, céljai, megszűnése Állami gazdaságok kialakulása is ebben az időszakban. 37. A tervutasításos gazdaságirányítás bevezetése és reformjai Magyarországon 1945. Koalíciós Kormány 1947. két munkáspárt egyesül Nagyhatalmak k atonai szembenállása. G azdaságpolitikai cé lok: m agánvállalkozások f elszámolása, szövetkezetesítés a mezőgazdaságban, tervgazdaság. A népgazdasági tervek szerepe − a népgazdasági terveket ágazatokra, megyékre, a konkrét tervfeladatokat vállalatokra bontották le − a gazdaság szereplőinek a tervfeladatokhoz hozzárendelték az erőforrásokat, a munkaerőt,

nyersanyagot, energiát − a tervalku során pontosították a tervcélokat az érdekek ellentétesek voltak − az irányító szervek feszített tervfeladatokat igyekeztek kiszabni szűkös források mellett − a vállalatoknak fordított volt a törekvésük: az elérhető legnagyobb erőforrások b iztosítása m ellett a lehetséges legkisebb tervfeladatok vállalása − az alku diktátumokkal, kompromisszummal végződött − a vállalatok a globális tervteljesítésben voltak érdekeltek − az egyes népgazdasági ágazatok tervszerű és arányos fejlesztésének eredményeként elérhető az ország gazdasági fejlődésének gyorsítása − a nagyhatalmak katonai szembeállása befolyásolta a gazdaságpolitikai célokat − az arányos gazdaságfejlesztés helyett egyre inkább a hadsereg növelésének, fejlesztésének igénye került előtérbe Mo-n a háború után szükségessé vált, hogy a gazdaságot központi tervezéssel tudatosan irányítsák. Ehhez, ki

kellett alakítani a tervezés intézményi struktúráját és gyakorlati módszerét.1947-ben felállították a Gazdasági Főtanácsot és az Országos Tervhivatalt. A vállalati gazdálkodás t ervezésének irányításával a Pénzügyi Bizottság foglalkozott. A Hiteltanács pedig a vállalati hitelkérelmekről döntött. Később létrehozták az ágazati minisztériumok Tervgazdálkodási főosztályát. Az időtávlat szempontjából rövid (1 éves), közép(3-5Éves), és hosszútávú (15éves) tervek kidolgozására került sor. A terveket ágazatokra , megyékre a konkrét tervfeladatokat vállalatokra bontották le. A tervlebontás lehetett : DIRECT ez volt a közvetlen irányítás és lehetett INDIRECT: Amikor a népgazdasági terveket nem bontották le vállalatokra, hanem indirect módon próbálták befolyásolni annak megvalósulását. 38. Az állami mezőgazdasági gépállomások megszervezése és szerepük Magyarországon A háború alatt a

mezőgazdasági igaerő 50%-a esett ki a termelésből, a motorizáció alacsony fokon állt, hazai mezőgazdasági gépgyártás alig volt, az importhoz pénz nem állt rendelkezésre. – 1947. január: Állami Mezőgazdasági Gépszolgálat – 1947. november, Kisszálláson: Magyarország első gépállomása A gépállomások hálózata 1950-re kiépült. Nem sikerült a magyar traktorgyártást fejleszteni, külföldről ennyi gépet pedig nem tudtak beszerezni. A gépállomások a termelőszövetkezeteknek és a mezőgazdasági szakcsoportoknak dolgoztak, de végeztek munkát a z e gyéni g azdák számára is. Mezőgazdasági szakembereket alkalmaztak A gépi technika tulajdonjogának, a h asználata f ölötti r endelkezési jogának e lszakítása f öldhasználati j ogtól k onfliktusok forrásává vált. Nem állt rendelkezésre elegendő gép, a gépállomások bevételeiket az államnak fizették be, kiadásaikat az állam finanszírozta. – 1957. április 1 át kellett

térni a vállalati jellegű önálló elszámolásra – 1956-tól oldották a gépvásárlási tilalmakat és korlátokat, a termelőszövetkezetek egyre több gépet vásároltak – A 60-as évek közepén a gépállomásokat átszervezték, gépalkatrész gyártó vállalatokat szerveztek, javító műhelyeket alakítottak ki a rosszabbakból, a vidéki iparfejlesztés bázisai – 1948. a ugusztus 20 -án K ecskeméten R ákosi b eszédet tartott, é s n yilvánvalóvá v ált a mezőgazdaság szocialista átszervezésének a megkezdése 39. Az állami gazdaságok megszervezése és szerepük Magyarországon – – – – − – – – – Az 1945-ős földreform az állami gazdaságokra is nagy hatással volt. Területük 25000 ha-ra csökkent. az állami gazdaságokat 1948-tól kezdték szervezni feladata: az egész ország mezőgazdasági termelésének és állattenyésztésének korszerű és minőségi alapjainak lerakása Az 50-es években a parasztok által

felajánlott s elhagyott földeken is állami gazdaságokat hoztak létre. az állami gazdaságok száma 1954.: 494 az ország szántóterületének 11-12%-t művelték A 60-as évekre a számuk meghaladta a 300-at és a területük pedig elérte a 970000 ha-t. a beszolgáltatási terhek, az elvonások, a mezőgazdasági termékek alacsony árszínvonala, a gyenge hozamok, a rossz munka nagy mértékben növelte a gazdaságok veszteségeit a termelői árak rendezése, a szakemberellátás, az eszköz és termelőberendezés ellátás, javítása eredménnyel jártak 1959-1967. kialakult nagyüzemi jellegük, megszilárdult szerkezetük 1970-es évekre kombinátok jöttek létre Jelentős szerepet töltöttek be a gazdaságok közötti kooperáció és integráció szervezésében, iparszerű termelési rendszerek kialakításában. Állami gazdaságok: – Bábolnai – Agárdi – Szekszárdi – Bajai – – – Állami erdészet, mintagazdaságok az érdeklődőknek. 40. A

mezőgazdasági szövetkezeti rendszer kialakulásának főbb szakaszai Magyarországon Főbb szakaszai: 1.) 1945-48 szövetkezeti kezdeményezések évei 2.) 1948-56 Rákosi időszak szövetkezetesítése 3.) 1958-92 magyar termelőszövetkezeti modell kialakítása − − - − − − − − − − − a földreformról szóló rendelet kimondta a földműves szövetkezetek megalakításának szükségességét 1948.0710-11: konferencia kimondta, hogy a földművesszövetkezetekbe való beolvasztásával egységes falusi szövetkezeti hálózatot kell létrehozni szegényparaszti vezetéssel 1948/49-ben: földelkobzásból és földfelajánlásokból a földek egy részét bérleti jogviszonyba adták termelőszövetkezeti csoportok: I. típus: táblás tszcs II. típus: átlagelosztású tszcs III. típus: közösen termelő tszcs a megszorító intézkedések szerepe a szövetkezetesítésben az első szövetkezeteket 1948-49-ben az önkéntesség elvének betartásával

szervezték a begyűjtési terhek szigorításával igyekeztek nyomást gyakorolni a be nem lépő gazdákra bevezették az elszámoltatást megtorpant, majd visszaesett a mezőgazdasági termelés kulák listák készültek az elkövetett hibák a gazdaság visszaeséséhez, az életszínvonal csökkenéséhez, a belső politikai feszültségek kiéleződéséhez vezetett 1953.06: a Nagy Imre vezetésével működő kormány igyekezett a hiányosságokat megszüntetni 11.04 után új központi hatalom, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány kezdte meg működését a gazdaságpolitika irányításában − fokozatosan megszüntették a kötelező tervutasításos rendszert új termelési, termékforgalmazási értékesítési szerződéses rendszert vezettek be új ár, adó, hitel, és támogatási rendszereket alakítottak ki, új agrárpolitikát dolgoztak ki − a kötelező beszolgáltatási rendszer eltörölték − határozatot hoztak több ezer tapasztalt vezető és

szakember falura küldéséről − a szövetkezetesítés 1959-61 között befejeződött − nőtt a termelés, az áruforgalom, megindultak a mezőgazdasági gépvásárlások és beruházások, nőtt az egyéni parasztgazdák jövedelme − 1961-től engedélyezték a gépvásárlást − 1964-ben megszüntették a gépállomásokat − fontos szerepet töltöttek be a háztáji gazdaságok, korlátozták méretüket − felismerték, hogy sokkal jobb eredményeket lehet elérni, ha a közös gazdaság és a háztáji gazdaságok között munkamegosztás alakul ki − létrehozta a szövetkezeti közös tulajdont − 1968. év reformot követően oldódtak a kötöttségek − a leggyorsabban az ipari, szolgáltatási területeken végzett tevékenység fejlődött − a 80-as évek 2. felében a pénzhiány, a nagy kamatok miatt nem tudtak új gépeket vásárolni