Jogi ismeretek | Nemzetközi jog » Nemzetközi magánjog és európajog

Alapadatok

Év, oldalszám:2002, 76 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:47

Feltöltve:2010. augusztus 26.

Méret:536 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

1. A nemzetközi kollíziós magánjog fogalma és funkciója Funkciója: felmentést adva az eljáró fórumnak a saját, a hazai jog (a lex fori) alkalmazása alól, meghatározza azt a jogrendszert, amely a jogvita eldöntésénél, vagy jogi eljárás lefolytatásánál alkalmazandó, és parancsot adjon a jogalkalmazónak, hogy az ügyet érdemben e jogrendszer anyagi jogi szabályai alapján döntse el. Tárgya: a nemzetközi kollíziós magánjogi tényállás. Ez olyan életviszonyokon, társadalmi vagy gazdasági viszonyokon alapul, melyek a polgári jog körébe tartozó vagyoni és személyi, a családi jog körébe tartozó családi jogviszonyok, valamint a munkajog körébe tartozó munkajogviszonyok. Külföldi elem található bennük. Ha a külföldi elem lényeges, azaz jogrendszerek kollízióját okozza, kiemeli és a nemzetközi kollíziós magánjog tárgykörébe viszi át. Lényegesnek az tekinthető, amelyet a kollíziós norma annak minősít.

Általánosságban akkor minősít a kollíziós jogalkotó valamely tényállási elemet lényeges külföldi elemnek, ha a külföldi mivolt az adott jogviszony jellegadó, lényeges elemére vonatkozik. Megállapítása: mitől válik a jogviszony valamely eleme külföldivé és ha van külföldi elem, olyan lényeges-e, hogy kollíziót okozzon. (Farkas-ügy: francia állampolgár öröklési ügye, állampolgársága miatt magyar tv. szerint francia jog, fr törvény szerint ingatlan magyar mivolta miatt magyar tv.) Összefoglalva: csak a nemzetközi kollíziós szabály alkalmazása, a tényállásnak a kollíziós norma alá rendelése (szubszumálása) során derül ki, (a norma parancsának tartalmától függően), hogy van-e külföldi elem a tényállás alapjául szolgáló jogviszonyban, és ha igen, akkor azt a kollíziós norma kollíziót okozónak, azaz lényegesnek tekinti-e. Helye a jogrendszerben: önálló jogágnak tekintendő, a jogrendszerben önálló

jogként helyezkedik el Fogalma: Mint önálló jogág azoknak a jogszabályoknak az összessége, amelyek a lényeges külföldi elemet tartalmazó polgári jogi (vagyoni és nemvagyoni), családi jog, és munkajogi jogviszonyokat, közvetett módszerrel, utaló szabállyal: kollíziós normával szabályozzák. Elnevezése: Ez a jogág egyrészt nem nemzetközi, másrészt nem magánjog. Belső, hazai, nemzeti jogágnak minősülnek, nem nemzetközi eredetűek Nem tekinthetők nemzetközinek hatályukat tekintve sem, mert címzettjük a hazai, nemzeti jogalkalmazó A polgári jog, családi jog és munkajog fogalmilag anyagi jogi szabályokat – a jogvita, az eljárás közvetlen, érdemi rendezésének szabályait – tartalmazó joganyag. A közvetett módszer, a kollíziós szabály ebből a szempontból sem felel meg egy, az anyagi jogi szabályokat tartalmazó „magánjog” körébe sorolható jogág elfogadott fogalmának. Jogrendszerek ütközését oldják fel, ezért azok

kollíziós szabályok, a szóban forgó jogág pedig – ennek megfelelően nem anyagi jog, hanem – kollíziós magánjog 2. A nemzetközi kollíziós magánjog tárgya: a nemzetközi magánjogi tényállás Nemzetközi kapcsolatok két csoportja: jogrendszer tagozódása szempontjából – az államok, mint szuverének kerülnek egymással kapcsolatba: ezeket a viszonyokat a nemzetközi jog szabályozza, - azok a kapcsolatok, amelyekben az állam vagy egyáltalán nem szerepel, vagy ha igen, akkor nem a szuverenitás hordozójaként, nem a felségjog, a közhatalom gyakorlójaként. (Jogeset: Farkas-ügy). A kollíziós probléma mibenléte: Vannak olyan, az állami szuverenitással közvetlenül kapcsolatban nem álló életviszonyok, amelyek külföldi elemmel bírnak A külföldi elem lehet külföldi fél, külföldi dolog, vagy külföldön tanúsított magatartás. A külföldi elem jelenléte folytán az a fórum, amelyhez a felek fordultak, saját hazai joga, tehát a

fórum joga (lex fori) alkalmazásánál sajátos helyzetbe, választás elé kerül ahhoz képest, mintha hazai jogát kizárólag belföldi elemmel bíró jogviszonyra kellene alkalmaznia. A fórum eljárása ilyenkor két lépésből fog állni: - abban kell döntenie, hogy van-e joghatósága. A magyar fórumok joghatósága kizárólagos joghatóság esetén más állam fórumának határozatait Magyarországon nem ismerik el. Ha nincs joghatósága, akkor az eljárás ezzel befejeződik, további eljárási cselekményre nem kerül sor, a fél kérelmét eljárási jogi okból elutasítják. Ha van joghatósága, az eljárás tovább folyik. – A fórum vizsgálja, hogy van-e esetleg külföldi elem az ügyben. Ha nem, a saját jogot alkalmazza Ha van, akkor valószínű, hogy a tényállás több állam jogrendszerével áll kapcsolatban, így a fórum saját joga mellett egyidejűleg és elvileg azonos eséllyel több állam jogrendszere alkalmazható. Külföldi jog

alkalmazásának indoka, hogy nemzetközi kapcsolatokban, külföldi elemmel bíró élet-, társadalmi vagy gazdasági viszony esetében a helyes, ésszerű, igazságos döntés éppen egy külföldi jogrendszertől várható. Nemzetközi kollízió alatt azt a helyzetet értjük, amikor adott tényállás jogi megítélése kapcsán – a tényállásban lévő vmely lényeges külföldi elem miatt – több állam jogrendszerének alkalmazása egyaránt felmerül A kollízió tehát több nemzeti jogrendszer ütközését jelenti, amelyet ezért nemzetközi kollíziónak nevezünk. A nemzetközi kollíziót feloldó törvény jogalkalmazási parancsot tartalmaz az eljáró fórum számára az alkalmazandó jog tekintetében Nemzetközi kollíziós viszony: az az életviszony, társadalmi vagy gazdasági viszony, amely nemzetközi kollízió lehetőségét veti fel. Nemzetközi kollíziós magánjogi tényállás: ha az alapjául szolgáló, jogi megítélést igénylő polgári

jogi, családi jogi vagy munkajogi jogviszonyban vmilyen lényeges külföldi elem van, aminek következtében a tényállás több állam jogrendszerével áll kapcsolatban, ezért el kell dönteni, hogy a tényállásra melyik állam jogrendszerének normáit alkalmazzák. Nemzetközi kollíziós szabály: megjelölik azt a jogrendszert, amelynek alkalmazására kollíziós polgári jogi, családi jogi és munkajogi tényállás, vagyis több jogrendszer kollíziója esetén az eljáró fórum köteles. Az egyes jogviszonyok, jogintézmények esetében alkalmazandó jogrendszer meghatározását az adott jogviszony statútumának is szokták nevezni. Kollíziós norma – anyagi jogi norma: jogalkalmazónak két különböző természetű jogi normával kell dolgoznia 1 Kollízió feloldására, 2 az ügy érdemi eldöntése céljából. Kollíziós normák alkalmazásával feloldja a kollíziót (meghatározza a jogvitára, vagy jogi eljárásra a több érintett jogrendszer közül

melyik alkalmazandó), és ezután a jogalkalmazó a jogrendszeren belül meghatározza azt a jogszabályi rendelkezést, amelynek alkalmazásával a jogvitát érdemben eldönti. Ez utóbbi jogszabályi rendelkezés az anyagi jogi norma. 3. A nemzetközi kollíziós magánjog szabályozási módszere: a közvetett (utaló) módszer A kollíziós és az anyagi jogi norma közötti különbség: a két norma jogi természetéből adódik. Az anyagi jogi norma a közvetlen jogrendezés, az ügy érdemi eldöntése. A nemzetközi kollíziós norma nem tartalmazza közvetlenül a jogvita eldöntéséhez szükséges szabályokat, hanem csak közvetett módon utal arra a jogrendszerre, amelynek anyagi jogi normái alapján az ügy érdemében a fórumnak döntenie kell. A nemzetközi magánjogi szakirodalomban ezért ez a joganyagot többen üres jognak (empty law) nevezik. A nemzetközi kollíziós magánjog szabályozási módszere közvetlen jogrendezést megvalósító módszerével

a közvetett, utaló módszer. A kollíziós normában lévő utalás a norma lényegi eleme, voltaképpeni célja és értelme A kollíziós normán belül ez az utalás oldja fel több jogrendszer ütközését, a kollíziót 4. A nemzetközi kollíziós magánjog rendszere és forrásai, a kódex hatálya Rendszere: a nemzetközi kollíziós magánjog tudományának rendszere ezt a jogágat két részre osztja: az általános és különös részre. Általános része a nemzetközi kollíziós magánjog általános kérdéseivel foglalkozik Három dogmatikai alapkérdést tisztáz: - a kollíziós probléma mibenlétét, - a jogszabálytant (a kollíziós szabály mibenlétét és alkalmazását), - a külföldi jog alkalmazását (és alkalmazásának esetleges mellőzését). Ezekhez csatlakozik negyedikként a nemzetközi kollíziós magánjog fejlődéstörténetének bemutatása. Különös része a személyek kollíziós jogállásával, a dologi jog, a kötelmi jog, az

öröklési jog, majd a családi jog, végül a munkajog kollíziós szabályaival foglalkozik. Rokon jogterületnek nevezhető a nemzetközi polgári eljárásjog, de nem része! Részének tekinti azonban a jogtudomány a külföldiek jogállását szabályozó anyagi jogi normákat. A magyar nemzetközi kollíziós magánjogot a Kódex szabályozza: a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13 törvényerejű rendelet Forrásai: két csoportra oszthatók: - a belső, nemzeti és – nemzetközi eredetű jogforrások. Belső: háromféle lehet: - írott, kodifikált jog, - szokásjog, - jogalkalmazási gyakorlat Nemzetközi eredetűek: nemzetközi szerződések megkötése formájában jönnek létre Ez azt jelenti, hogy egymás közötti viszonyukban a tagállamok egységesítik egy-egy kollíziós tényállás keretében kollíziós normáikat. Ekkor az érintett országokban a fórum azonos kollíziós szabályai ugyanarra a jogrendszerre utalnak, ugyanazt rendelik

alkalmazandónak A fórum kollíziós szabályainak eltérése ahhoz vezet, hogy különböző fórumokon különböző anyagi jogi eredményhez vezet az eljárás megindítása. Az eljárást megindító fél előre mérlegelheti, hogy hol indítsa meg az eljárást. Ez azonban manipulációba is átcsaphat, ezt forum shopping-nak nevezik: az eljárást indító fél a fórum kiválasztásán keresztül voltaképpen kiválasztja annak a maga számára legkedvezőbb kollíziós normáját is, azon keresztül pedig a legkedvezőbb anyagi jogi szabályt tartalmazó alkalmazandó jogrendszert is. Ez nagy jelentőséggel bír eljárásjogi vonatkozásban is Annál a fórumnál igyekszik ugyanis megindítani az eljárást, amelyik határozatának saját államában történő elismerésére és végrehajtására a legnagyobb esélyt látja Korlátozása: a nemzeti kollíziós normákat és a joghatóságra vonatkozó szabályokat nemzetközi szerződések kötésével egységesítik A

különböző országokban hozott döntések összhangban lesznek: ez az igény a kollíziós döntések nemzetközi összhangjának igénye Formája a két- vagy többoldalú nemzetközi szerződés. A kétoldalú szerződések legelterjedtebb formája két állam között kötött jogsegélyszerződés (államok egységesítik kollíziós normáik jelentős részét). A többoldalú szerződések tervezeteinek kidolgozása szempontjából kiemelkedő jelentősége van a több mint 100 éve fennálló és tevékenykedő Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferanciának. Tevékenysége alapvetően a családi, az öröklési jog, valamint a deliktuális felelősség területére koncentrálódik. A nemzetközi szerződés megelőzi a belső nemzeti jog szabályait Magyar jog forrásai: alapvető jogforrása a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13 törvényerejű rendelet, a Kódex 11 fejezetből áll I része: 1 általános szabályok, ezek rendezik a Kódex célját és

hatályát, a jogi minősítés és a visszautalás, a külföldi jog tartalmának megállapítása, a viszonosság megkövetelése, valamint a külföldi jog alkalmazása mellőzésének kérdéseit. II része: a tulajdonképpeni különös rész. 2 személyekkel, 3-4 dologi jogokkal, 5 a kötelmi joggal, 6. az öröklési joggal, 7 a családi joggal, 8 a munkajoggal kapcsolatos kollíziós szabályokat tartalmazza III része az eljárásjogi kérdések 9-10 a joghatóságra, nemzetközi jogsegélyre, külföldi határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó szabályokat tartalmazza Kódex hatálya: tárgyi hatályát tekintve két kérdést rendez: - rögzíti, hogy a Kódex nemzetközi kollíziós magánjogi jogviszonyokon alapuló tényállások jogi szabályozását tűzte ki célul, - deklarálja a nemzetközi szerződések elsőbbségét, aminek következtében a Kódex szabályai csak szubszidiárius jelleggel mögöttes jogként alkalmazhatók, ha nemzetközi

szerződés nem szabályoz. 5. A nemzetközi magánjog kapcsolata a jogrendszer egyes egyéb területeihez A nemzetközi magánjogi tényállások nincsenek közvetlen kapcsolatban az állami szuverenitás elemével. Azok a viszonyok, amelyek államik, mint szuverének között jönnek létre, a nemzetközi közjog területére tartoznak A nemzetközi közjog több vonatkozásban is érintkezik a nemzetközi magánjoggal. E kapcsolatok közül kettő lehet kiemelni, az elsőt elméleti jelentősége, a másodikat gyakorlati fontossága miatt Elméleti szempontból: az uralkodó felfogás ma a nemzetközi közjogban eredezteti az államoknak egymás jogrendszere kölcsönös elismerésére vonatkozó kötelezettségét, hogy a nemzetközi magánjogi tényállásokra külföldi jogot alkalmaznak. Ilyen értelemben a nemzetközi magánjog léte nemzetközi közjogi szokásban gyökerezik A nemzetközi közjognak a nemzetközi megállapodásokra vonatkozó elvei megfelelően

irányadóak a magánjogi természetű anyagi jogi és kollíziós jogi egyezményekre is A nemzetközi magánjog szoros kapcsolatot mutat a jogrendszer más területeivel, egyéb jogszabályaival is. 1 Az Alkotmány rendelkezései döntő szerepet töltenek be a külföldi jog alkalmazási határainak megvonásánál, az ún közrend fogalmának meghatározásánál 2 a nemzetközi magánjogi tényállásra irányadó jog meghatározásakor gyakran jut szerephez az állampolgárság Ezért szorosan kapcsolódnak az állampolgárság szabályai is 3 Szorosan összefüggnek a devizajog szabályai is A devizajogi rendelkezések kívül esnek a nemzetközi magánjog tárgykörén, de alkalmazásuk a nemzetközi természetű vagyoni viszonyok jogi rendezése során igen gyakori és fontos Szólni kell a külföldiek jogáról. Ide sorolandók mindazok a jogi rendelkezések, amelyek a külföldiek belföldi jogállására adnak sajátos, a belföldiekétől eltérő szabályokat. Ezt a

jogterületet a nemzetközi magánjog határain kívül helyezik el Kivételnek tekinthetők, amelyekben az oktatási és tudományos feldolgozások a nemzetközi magánjog keretében foglalkoznak a külföldiekre vonatkozó fontosabb jogi előírásokkal. Figyelmet érdemelnek, amelyek a külföldiek családi állapotával, ill vagyoni jogaival kapcsolatban tartalmaznak sajátos rendelkezéseket A mai államok döntő többsége a belföldiekkel való egyenjogúság elvéből kiindulva ítéli meg a külföldi állampolgárok és hontalanok jogszerzését, jogvédelmét. Ezeket kivételek törik meg pl. a politikai és gazdasági érdekek miatt (nálunk külföldi ingatlanszerzése ügyében) A külföldiek jogállására vonatkozó szabályok közvetlen előírásokat adó, tárgyi normák. A külföldi elemet tartalmazó nemzetközi magánjogi tényállások sajátos problémákat vetnek fel eljárásjogi szempontból is. Pl: eljárhat-e a belföldi bíróság, köteles-e a

külföldi felperes perköltség-biztosíték letételére, kiterjednek-e rá bizonyos kedvezmények, van-e a külföldi félnek perképessége, milyen esetben ismerhetőek el és hajthatók végre a külföldi ítéletek? Ilyen és hasonló problémákkal foglalkozik a nemzetközi polgári eljárási jog. A nemzetközi polgári eljárási jogot a jogtudomány több jogrendszerben a nemzetközi magánjogtól elválasztva kezeli, egyes problémák mégis szinte elválaszthatatlanok. 6. A nemzetközi kollíziós magánjog kialakulásának feltételei Létrejöttének feltételei: - a társadalmi-gazdasági viszonyok fejlettségének egy meghatározott foka, az államok közötti intenzív gazdasági és személyforgalom kialakulása, - olyan államok, illetve önálló jogrendszerrel rendelkező területi egységek létezése, amelyek egymás jogát kölcsönösen egyenrangúnak elismerik, - ezeknek a jogoknak egymástól való érzékelhető különbsége. Az első feltétel

önmagában még nem hívja életre a nemzetközi magánjogot Először a vitás ügyeket egy fórum elé vitték. Ezek a viták még nem terjeszkedtek túl egy szűk körön, tehát a fórum alkalmazhatta a saját jogát. Később, mikor külföldi elem is bekerült a vitába, akkor ez nem zavarta a fórumot, saját jogot alkalmazott továbbra is, de kezdte akadályozni ez a kapcsolatok zavartalanságát. A második feltétel megjelenése is kell a nemzetközi jog kialakulásához Itt az államok már kölcsönösen elismerték egymás jogát egyenrangúnak, olyannak, amelyet saját fórumaik, hazai, nemzeti joguk helyett alkalmazhatnak. Még azonban ez is kevés volt, mindenképpen kellett a harmadik feltétel A viták eldöntésére a fórumok bátran alkalmazhatják a saját jogukat akkor is, ha a saját és az idegen jog között lényegét tekintve nincs jelentős különbség (pl: ókori görög városállamok joga nagyon hasonlított). Akkor, ha a jogviszony olyan államok

jogrendszereivel mutat fel kapcsolatot, melyek az adott jogkérdés szabályozásában nem különböznek egymástól, kollízió fogalmilag nem jöhet létre. A jogvitában érintett államok jogának tehát tartalmilag érzékelhetően különbözniük is kell ahhoz, hogy a nemzetközi magánjog szabályrendszerének igénye, így ez a különálló normaanyag létrejöjjön. 7. Az antik jogok és a kora középkori jogfejlődés Antik jogok: Az előbbi feltételek az ókorban együttesen nem léteztek. Az antik jogokban általában nem vetődött fel az idegen jog alkalmazásának szükségessége Az idegenek általában jognélküliek voltak. Két alapvető princípium érvényesül: - perszonalitás (a jog személyhez kötöttségének elve), - territorialitás (a jog területi érvényesülésének elve). Az első szerint a személyre származási helyének joga, az ún. les originis vonatkozott A második értelmében a bíróságok általában csak saját jogukat, az ún.

lex forit alkalmazták Görög városállamok: az előző két elv itt kicsit enyhült. Idegenek egy hazai polgár védelme alatt bizonyos jogokat élvezhettek A városállamok között pedig egyes kérdésekben szerződésekkel rendeztek joghatósági és az alkalmazandó jogra vonatkozó problémákat De nem jöhetett létre nemzetközi jog, mert hiányzott az egyes poliszok jogának lényegi különbözősége. Egyiptom és Róma: az egyiptomi és görög jog közötti kollízió lehetőségét úgy zárták ki, hogy azokban a perekben, melyek görög nyelven fogalmazott dokumentumokon alapultak, görög jogot rendeltek alkalmazni, ahol egyiptomi nyelven volt, ott az egyiptomi jog alkalmazását írták elő. Rómában a ius civile mellett kialakult a ius gentium, melyet az idegenek közötti, valamint az idegenek és rómaiak közötti vagyonjogi vitában alkalmaztak. Ez azonban a ius civile szabályaival szoros kapcsolatban volt, nem volt idegen jog. Cicero a népek jogának

nevezte Néhány ügyben az idegent római polgárnak tekintették az ügy elbírálása szempontjából. Kora középkor: A jog perszonalitásának időszaka: (4-10. század) a vándorlások következtében a letelepedők kezdetben a letelepedés területén lévő jogot alkalmazták Idővel a meghódítottak részére saját jogot alkottak. Ezek érvényesülésére a perszonalitás alapján került sor Mindenkire születésétől haláláig egy és ugyanazon jog, törzsének joga, az ún lex originis vonatkozott Ezek nem ütköztek, mert jogviták során hol az egyik, hol a másik fél joga nyert alkalmazást. A peres félnek a bíró előtt nyilatkoznia kellett arról, hogy melyik jog vonatkozik rá. A jog ilyen megvallását nevezték proffesio iurisnak A jog territorialitásának időszaka: a 11-12 század folyamán váltotta fel az előzőt Lex originis helyébe annak a területnek a joga lépett, amelynek a személy az uralma alatt élt. A jog csak területhez kötötten

érvényesülhetett A bíróság csak a saját jogát alkalmazta, éspedig csak az alattvalók tekintetében. Alattvalónak az minősült, aki legalább egy éve és egy napja élt a szóban forgó jog hatálya alatt. Ezáltal kizárt volt az idegenek perbenállása is Keveredésre nem volt lehetősége a jog sokszínűsége ellenére sem, de problémákat okozott, a gazdasági és társadalmi viszonyok fejlődésével tarthatatlanná vált. 8. A statútum elmélet kialakulása, fejlődése és meghaladása Észak-itáliai fejlődés: Az idegen jog kirekesztése és a territorialitás tarthatatlanná vált. Ebben az időben kialakultak és írásbeli formát öltöttek a helyi szokásjogok, az ún. statútumok Ezek tartalmukban gyakran eltértek egymásból, egyre többször vetődött fel az alkalmazandó jog kérdése. Kialakult a kollíziós jog létrejöttéhez a három objektív feltétel Kialakultak azonban szubjektív feltételek is: glosszátorok állást foglaltak a lex

fori kizárólagosságának elvetése és az idegen jog alkalmazásának lehetősége mellett. 1 Magister Aldricus a 12 században azt képviselte, hogy a bírónak kell meghatároznia, hogy két egymással konkuráló jog közül melyiket kell alkalmazni (azt, amelyik erősebbnek, hasznosabbnak látszik). 2 Mások szerint az perlés helyének jogát és statútumait kellett követni. Megdőlt tehát a lex fori kizárólagossága Ezzel azonban nincs válasz arra a kérdésre, hogy milyen jogot kell alkalmazni. Erre próbált meg választ adni a következő évszázadok jogtudománya, a statútum-elmélet. A módszer lényege a statútumok alkalmazási határainak elméleti úton való spekulatív meghatározása volt 2. Bartolusnál jelenik meg a statútumok hármas osztályozása Aszerint csoportosít, hogy az adott területen lakó személyekre, az ott fekvő dolgokra, vagy az ott végbemenő cselekményekre vonatkoznak-e. Lehetnek: - perszonál, - reál, - vegyes statútumok A

személyi követi a személyt, bárhol tartózkodik. A dologi az ingatlanok fekvési helyei szerint vonatkoznak Ingókra, amit a személy magával vitt, a személyi vonatkozik Vegyesek mindazok, melyek az előző kettőbe nem férnek bele (elsősorban szerződések és deliktumok). 3 Baldus tovább finomította ezt, egy-egy meghatározott statútum alkalmazásának határait annak tartalmából, spekulatív módszerrel próbálta meg levezetni. A francia iskola: kommentátorok tanításait fejlesztették tovább 1 Dumoulin a lex originis helyett a lakóhely jogának elsődlegességét hangsúlyozta Művében arra a kérdésre keresi a választ, hogy a párizsi, vagy lyoni házassági vagyonjogi szabályokat kell alkalmazni egy párizsi házaspár Lyonban fekvő ingatlanaira A házastársak első közös lakóhelyének jogát részesíti előnyben, azaz a párizsit a lyonival szemben. A párizsi szokásjog érvényesülését a felek hallgatólagos jogválasztásával támasztotta alá

A területi partikularitással szemben az egységes szokásjog fontosságát hangoztatta. 2 D’Argentré a reálstatútumokat kívánta előnyben részesíteni, annak területi korlátait hangsúlyozta. A hatalom nem lépheti át a területi korlátokat Főszabályként minden statútum reálstatútum, a vegyeseket is a fekvés helyének joga alá rendelte. Németalföldi iskola: A 17 századi németalföldi iskola képviselőinek statútumelméleti tanaiban megjelennek a kor újabb eszméi: a természetjogi gondolkodás és az állami szuverenitás. 1 Paul Voet a nemzetközi magánjogot általános és különös részre osztotta fel, alkalmazta a comitas gentium tanát, azaz hogy külföldi törvény alkalmazására csak nemzetközi udvariasság alapján kerülhet sor és az nem érintheti az állam szuverenitását és a polgárok jogait. Fia felismerte, hogy a szuverén törvényalkotó határozza meg a statútumok alkalmazási körét. Ő is a statútumok területhez

kötöttségét hangsúlyozta. 3 Ulrich Huber kapcsolja össze szisztematikusan a szuverenitás gondolatát a comitas tanával. Három alapelvet fektet le: - az állam törvényei csak saját határain belül érvényesülnek és az alattvalókat csak e határokon belül kötelezik, - alattvaló mindenki, aki az állam határain belül tartózkodik, függetlenül attól, hogy ez a tartózkodás ideiglenese vagy állandó, - a comitas tanából következik, hogy más államok törvényeinek hatását belföldön is érvényesíteni lehet, feltéve, hogy ez nem érinti hátrányosan az állam felségjogait Angolszász jogfejlődés – a comitas-tan átvétele: 1. Amerikai Egyesült Államokban a statútumelméleti tanok nem találtak túlzottan pozitív visszhangra. Saul v Creditors-ügy: a bírák kifejezték kétségeiket a statútumelmélet gyakorlati alkalmazhatóságával kapcsolatban. A statútumelmélet meghaladása az USA-ban Joseph Story munkássága nyomán vált

egyértelművé. Felismeri és kétségtelenné teszi, hogy a nemzetközi magánjog érvényesülésének alapja egyedül a belső jog: az, hogy az egyik ország jogának milyen hatása van a másik országban, az teljesen az utóbbi ország jogán múlik. S tehát a nemzetközi magánjogot a nemzeti jog részeként kezeli 2 Angliában a statútumelmélet nem talált elfogadásra A bírósági ha- táskör évszázadokon át csak a belföldi tényállásokra terjedt ki. 18 századig elzárkóztak a külföldi jog alkalmazásától Lord Mansfield hivatkozott a comitas-tanra, amikor a szerződéskötés helyének jogával szemben a felek által hallgatólagosan választott angol jog alkalmazását indokolta. Statútumelmélet meghaladása: A német jogtudomány eredményei: Wachter és Savigny nemzetközi magánjogi munkássága: a statútumelmélet tarthatatlanságát elméleti okokból először Wachter mutatta ki. Javaslatai nem voltak életképesek Savigny a modern nemzetközi

magánjog megalapozója. A jogviszonyt állítja gondolkodása középpontjába, vagyis a jogviszony – természete szerint – milyen jog hatókörébe tartozik. Ez a jogok egyenértékűségének elismeréséhez vezet Szerinte a külföldi jog alkalmazásának indoka nem a szuverén államok kegyében keresendő, hanem abban a kölcsönös belátásban, hogy a jogszabályok összeütközésének eseteiben a jogviszonyok megítélésének azonosnak kell lennie, függetlenül attól, hogy melyik állam bírósága ítélkezik S tehát a németalföldi eredetű és Story által továbbfejlesztett comitas-tant alkalmazza saját rendszerére. Mancini és az olasz iskola: Mancini a nemzeteket állítja gondolkodásának középpontjába, a nemzethez tartozást tekinti a nemzetközi jog alapjának. Ettől kezdve a lakóhely helyett az állampolgárság kapcsoló elve vált meghatározóvá a kontinensen, ami gyakoribbá tette a külföldi jog alkalmazását a személyes jog körében.

Kidolgozták a kötelmi jog kollíziós szabályai körében a felek jogszabályválasztó jogára vonatkozó nézeteket 9. A nemzetközi magánjog fejlődése a XIX század végétől napjainkig 19. sz utolsó évtizedeire kialakult a nemzetközi magánjog máig is meglévő elméleti rendszere A bírói jogalkalmazás jelentős hatást gyakorolt a fejlődésre a kodifikációk mellett Amerikai Egyesült Államokban: befolyásoló volt az állam szövetségi jellege, és hogy a kollíziós jog nem volt egységes. Nemzetközi magánjogot a bírói gyakorlat alakítja Fontos, de nem meghatározó szerepet játszanak a modell-törvények, az ún Restatementek Henry Beale a szerzett jogok elmélet legjelentősebb képviselője. Lényege, hogy a fórum valójában nem külföldi jogot alkalmaz, hanem csak védelemben részesíti a külföldi anyagi jog alapján már megszerzett jogokat, vagyis a külföldi anyagi jogon alapuló alanyi jogosultságot. Hatást gyakorolt még a local

law-tan is, mely szerint a fórum saját jogát alkalmazza, de ezt a helyi jogot az idegen jog mintájára, azt mintának tekintve alakítja ki. A 20 sz második felében is jelentkeztek elméletek, melyek elvetik a klasszikus nemzetközi magánjogi közvetett jogtalálást, az alkalmazandó anyagi jog kollíziós szabályok segítségével történő meghatározását. Lex fori elmélet: (Ehrenzwig) a lex fori alkalmazásától akkor lehet eltekinteni, ha a fórum jogpolitikája egy másik állam jogának alkalmazását indokolja. Ekkor át kell engedni az elbírálást annak az idegen fórumnak, melynek jogát alkalmazni kell Governmental interest analysis: (Currie) kiindulópont, hogy a fórum általában saját jogának alkalmazásában érdekelt Jogösszeütközést rendező szabályokat csak abban a szerinte igen ritka esetben tart szükségesnek, ha több állam érdekeltsége mellett a fórum kivételesen nem érdekelt saját jogának alkalmazásában. Principles of preference:

(Cavers) A bíró feladata szerinte az, hogy a szóba jöhető jogokat mind szociálpolitikai szempontok, mind pedig a felek érdekeinek alapul vételével vizsgálat tárgyává tegye, és azt a jogot alkalmazza, mely tartalmi szempontból igazságos döntést eredményez. Better law approach: (Leflar) A könnyebb jogalkalmazás érdekében a bírói jogválasztást befolyásoló tényezők számát ötre csökkenti Elmélet: a bíróságnak végső soron azt a jogot kell alkalmaznia, amely az adott esetben a jog szociális, és gazdasági funkciója szempontjából jobbnak minősül. Elméletek értékelése: - közös a kollíziós jogkiválasztás elutasítása, - alkalmazandó jog meghatározását az egyedi eset igazságos eldöntése érdekében a bíró mérlegelésére bízzák, - a bírói mérlegelés legfontosabb szempontja a lex fori mellett az igazságosnak tűnő jog kiválasztása, - az elméletek gyengéje, hogy gyakorlati alkalmazásuk jogbizonytalanságot

eredményez. Az európai elmélet főbb vonulatai: A nemzetközi magánjog elsődleges feladatát az európai jogtudomány jelenleg is a jogviszonyok természetének leginkább megfelelő jog meghatározásában, nem pedig az ideális anyagi jogi megoldás keresésében látja Jogalkotó feladata azoknak a kollíziós szabályoknak a megalkotása, amelyek általában a helyes anyagi jog alkalmazását teszik lehetővé Jellemző a kapcsoló elvek differenciálódása, a jogbiztonság, a rugalmasság és az igazságos döntésre való törekvés szempontjainak összeegyeztetése, az állam speciális érdekeinek érvényre juttatása. Jellemző még a magánjog elközjogiasodása. 10. A magyar nemzetközi magánjog tudományának fejlődése Az önálló magyar nemzetközi magánjogtudomány a 19. század végén indult fejlődésnek Az első nemzetközi magánjogi munka az osztrák Vesque von Püttlingentől származott, de 10 évvel később már Dell’Adami Rezső a magyar

nemzetközi magánjogról tartott előadást, majd 5 évvel később megjelent Szántó Mihály nemzetközi magánjogot tárgyaló műve. A két világháború között: magas színvonalú Szászy István érdeme Művei: 1938-ból a Nemzetközi Magánjog, 1939-ből a Magyar Nemzetközi Magánjog Bemutatja a magyar nemzetközi magánjog bírói gyakorlatban kialakult kollíziós szabályait a nemzetközi fejlődési tendenciákra figyelemmel, felvázolva a kollíziós jog elméleti rendszerét Kidolgozott két magántörvénytervezetet A második világháború után: Képviselői: Réczei László és Világhy Miklós A szocialista szemléletnek megfelelő, de komoly tudományos igénnyel kidolgozott egyetemi tankönyv, valamint jegyzet szerzői voltak, érdemeket szereztek abban, hogy Magyarországon a nemzetközi magánjog oktatása és kutatása ebben az időszakban sem szakadt meg. 1960-as évektől: A 60-as években új nemzedék jelent meg: Bánrévy Gábor, Mádl Ferenc, Vékás

Lajos. A magyar nemzetközi magánjogi elmélet meghatározó tudós személyei Mádl-Vékás: Nemzetközi magánjog és nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga. 11. A kollíziós szabály fogalma, fajai a kollízió jellege szerint Fogalma: olyan norma, amely megjelöli azt a jogrendszert, amelynek alkalmazására kollíziós polgári jogi, családi jogi és munkajogi tényállás, vagyis több jogrendszer kollíziója esetén az eljáró fórum köteles. Jogrendszerek összeütközését, kollízióját oldja fel, rendezi Nem maga oldja meg érdemben a jogvitát, hanem a külföldi elem folytán szóba jöhető több állam jogrendszere közül kijelöli, meghatározza azt, amelyet az eljáró fórum köteles alkalmazni. Az egyes jogintézmények, jogviszonyok tekintetében alkalmazandó jogrendszer meghatározását az adott jogviszony, jogintézmény statútumának szokták nevezni. Fajai a kollízió jellege szerint: kollízióra magánjogi és közjogi viszonyokban egyaránt

sor kerülhet Közjogi jellegű kollíziót old fel a nemzetközi közigazgatási jog, a nemzetközi büntetőjog. A magánjogi eredetű kollíziónak az összeütközés jellegétől függően négy fajtája van: - ugyanazon államon belüli területközi, - személyközi, - időközi, - államok között pedig nemzetközi. A magánjogi eredetű (tárgyú) területközi, személyközi vagy időközi kollíziós szabályok összessége nem áll össze önálló jogággá, hanem természetes kiegészítője az adott kollízió lehetőségét felvető anyagi jogi jogszabályoknak. Ezekkel a kollíziókkal a nemzetközi kollíziós magánjog nem foglalkozik 1 Területközi kollízió: ha egy állam – különösen pl egy szövetségi állam határain belül, annak különböző területein különböző jogszabályok vannak érvényben. 2 Személyközi kollízió: ha ugyanazon államon belül egyes személy-csoportokra vonatkozó magánjogi tárgyú szabályok eltérnek egymástól.

Eltérhetnek e szabályok pl abból a szempontból, hogy a szóban forgó személy melyik vallási csoporthoz, vagy melyik törzshöz, fajhoz, kaszthoz tartozik 3. Időközi kollízió: ugyanazon államon belül a régi, hatályon kívül helyezett és a helyébe lép új (magánjogi eredetű, tárgyú) jogszabályok között merülhet fel. 4 A nemzetközi kollízió önálló jogág, a nemzetközi kollíziós magánjog tárgyát képezi. Több jogrendszer ütközését jelenti. Két módon jöhet létre: - az öröklési jogi jogviszony két különböző tényállási eleme tehát egyidejűleg két (több) különböző jogrendszerhez kapcsolódott (Farkas Sándor-ügy), másik eset a statútumváltás. Akkor van róla szó, ha a nemzetközi kollíziós magánjogi jogviszonyban, illetve az azon alapuló tényállásban jelen lévő külföldi elemhez a kollíziós szabály által odarendelt kapcsoló elv idővel, a körülmények változása folytán megváltozik, aminek

következtében megváltozik az alkalmazandó jogrend meghatározása, az adott jogintézmény statútuma is. Statútumváltás esetén a nemzetközi kollíziós magánjogi jogviszony, ill az annak alapján létrejövő tényállás ugyanazon eleme kerül időben egymást követően, egymás után különböző jogrendszerek uralma alá. Különbség a két mód között: - egyik módja, amikor a nemzetközi kollíziós magánjogi jogviszony, ill. az annak alapján létrejövő tényállás több, különböző eleme egyidejűleg több, különböző jogrendszerhez kapcsolódik, - másik mód, amikor a jogviszony, ill. a tényállás ugyanazon eleme időben egymás után, egymást követően, a körülmények időben történő megváltozása következtében kerül különböző jogrendszerek uralma alá. 12. A nemzetközi kollíziós szabály fogalma, fajai az utalás parancsának terjedelme szerint Fogalma: olyan norma, amely megjelöli azt a jogrendszert, amelynek

alkalmazására kollíziós polgári jogi, családi jogi és munkajogi tényállás, vagyis több jogrendszer kollíziója esetén az eljáró fórum köteles. Jogrendszerek összeütközését, kollízióját oldja fel, rendezi Nem maga oldja meg érdemben a jogvitát, hanem a külföldi elem folytán szóba jöhető több állam jogrendszere közül kijelöli, meghatározza azt, amelyet az eljáró fórum köteles alkalmazni. Az egyes jogintézmények, jogviszonyok tekintetében alkalmazandó jogrendszer meghatározását az adott jogviszony, jogintézmény statútumának szokták nevezni. Fajai az utalás parancsának terjedelme szerint: két fajtája van: - egyoldalú és két- vagy többoldalú kollíziós szabály. 1 Az egyoldalú kollíziós szabály: nem több jogrendszer közötti választási döntést tartalmaz, hanem azokat a határokat húzza meg, amelyekig egyetlen megnevezett jogrendszer: a hazai jog alkalmazhatóságát a jogalkotó külföldi elemet tartalmazó

tényállásra kiterjeszti. A csak egyetlen konkrét, meghatározott, tehát nevesített jogrendszer érvényesülésének határait meghatározó, egyetlen jogrendszer alkalmazásához vezető kollíziós szabály tehát ennélfogva egyoldalú kollíziós szabálynak minősül. 2 A két- vagy többoldalú kollíziós szabály: ha a kollíziós szabály valóban több jogrendszer közötti, igazi kollíziót old fel, akkor többoldalú kollíziós szabályról beszélünk Kódex öröklési jogra vonatkozó szabálya illik ide (öröklési jogviszonyokat annak a jognak az alapján kell elbírálni, amely az örökhagyónak halála időpontjában személyes joga volt). Ez nem nevezi meg – mint az egyoldalú – az egyetlen alkalmazandó jogrendszert, hanem absztrakt módon utal arra, hogy a szóba jöhető több jogrendszer közül melyiket: a személyes jog szerintit, azaz az állampolgárság, vagy a lakóhely, ezek híján a szokásos tartózkodási hely szerinti jogot kell

alkalmazni. A többoldalú kollíziós szabály tehát nem horgonyoz le egyetlen jogrendszernél, hanem arra való tekintet nélkül jelöli meg az alkalmazandó jogrendszert, hogy az végül is a fórum hazai, belföldi joga lesz-e, vagy pedig külföldi jog. 13. A kollíziós szabály szerkezete A magyar Ptk. anyagi jogi szabályra vonatkozóan jogszabálytanilag szerkezetét tekintve három elemből áll: - tényállás (hipotézis), - rendelkezés vagy joghatás (diszpozíció) és (ennek megszegése esetére) – a jogkövetkezmény (szankció). A nemzetközi kollíziós magánjog, így a nemzetközi kollíziós szabály funkciója egészen más, egyik eleme sem értelmezhető az anyagi jogi szabály gondolatmenete szerint. Elemei: 1 tényállása funkciójánál fogva valamely anyagi jogi jogintézményre, jogi fogalomra irányul (Pl: öröklési jogviszony) 2 rendelkezése az adott jogintézmény, jogi fogalom kapcsán kialakult jogvita, jogi eljárás tekintetében

választja ki – a több lehetséges közül – az alkalmazandó jogrendszer. A rendelkezés utal az alkalmazandó jogrendszerre, a kollíziós szabályt ennélfogva utaló szabálynak is nevezik Az utaló szabályba foglalt rendelkezés kapcsolatot létesít a kollíziós tényállás (a jogintézmény) és a kiválasztott, alkalmazandónak rendelt jogrendszer között. Azt a tényezőt, az alapul fekvő tényállásnak, ill. jogviszonynak azt az elemét, amelyhez a rendelkezés az alkalmazandó jogrendszert kapcsolja, kapcsoló elvnek nevezzük A kapcsoló elv éppúgy lehet valamely jogintézmény (állampolgárság, jogcselekmény, mint pl szerződéskötés), mint valamely ténykörülmény (lakóhely, tartózkodási hely, ingatlan fekvési helye) A kapcsoló elv összefüggést hoz létre a kollíziós szabály tényállásában (az alapul fekvő jogviszonyban) szereplő jogintézmény és az arra alkalmazandó jogrendszer között. A kapcsolat az az összefüggés, amely a

kollíziós tényállás és az alkalmazandó jogrendszer között a kapcsoló elv közbeiktatásánál fogva előáll. 3 a kollíziós szabály tényállás megvalósulásának (1 elem) és az ezzel összefüggő rendelkezésnek (2 elem) a jogkövetkezménye A jogkövetkezmény, ami a kiválasztott jogrendszer alkalmazására vonatkozó jogalkotói parancsban áll. Ezt tartalmazza a „kell” kifejezés 14. A kapcsoló szabály, főbb kapcsoló elvek Fogalom: Azt a tényezőt, az alapul fekvő tényállásnak, ill. jogviszonynak azt az elemét, amelyhez a rendelkezés az alkalmazandó jogrendszert kapcsolja, kapcsoló elvnek nevezzük. A kapcsoló elv éppúgy lehet valamely jogintézmény (állampolgárság, jogcselekmény, mint pl. szerződéskötés), mint valamely ténykörülmény (lakóhely, tartózkodási hely, ingatlan fekvési helye). A kapcsoló elv összefüggést hoz létre a kollíziós szabály tényállásában (az alapul fekvő jogviszonyban) szereplő

jogintézmény és az arra alkalmazandó jogrendszer között A kapcsolat az az összefüggés, amely a kollíziós tényállás és az alkalmazandó jogrendszer között a kapcsoló elv közbeiktatásánál fogva előáll. Főbb kapcsoló elvek: 1 Nem kötődik szorosan a jogág valamely intézményéhez a fórum joga (lex fori). 2 A személyek kollíziós jogállásának és a kollíziós családi jognak általános kapcsoló elve: a személyek jog (lex personae), ezen belül természetes személyek esetében az állampolgárság joga (lex patriae), és a lakóhely (tartózkodási hely) joga (lex domicilii), jogi személyek esetében pedig a nyilvántartásba vétel (inkorporáciü), vagy a székhely joga (loi du siége social). 3 A kollíziós dologi jog kapcsoló elve: a dolog fekvésének helye (lex rei sitae), a lobogó joga (loi du pavillon). 4 A kötelmi jognál – általános kapcsoló elve a kötelem joga (lex obligationis), ezen belül a felek által választott

(kikötött) jog (lex pro voluntate), a jellemző szolgáltatás és a legszorosabb kapcsolat, speciális kapcsoló elvként a jogcselekmény létrejötte helyének joga (a./ szerződéskötés helyének joga, teljesítés helyének joga, b/ jogsértés elkövetése helyének joga) Az eljáró fórum joga: a lex fori alapján dönt a vizsgálat első és második kérdésében: először abban, hogy vane joghatósága, másodszor (ha van) abban, hogy saját kollíziós joga milyen rendelkezést tartalmaz az alkalmazandó jogrendszer tekintetében. Nemcsak kollíziós szabályként, hanem kisegítő jelleggel alkalmazandó anyagi jogként is figyelembe jöhet a lex fori A személyek kollíziós jogállása és a kollíziós családi jog: Kapcsoló elve a személyes jog a természetes vagy jog személy személyi jogi jogviszonyainak minden aspektusára vonatkozó kapcsoló tényezők összefoglaló elnevezése, általánosítása. Kapcsoló elve sok változatban alakult ki Természetes

személyeknél: - állampolgárság joga annak az országnak a jogrendszerét jelenti, amelynek a szóban forgó személy állampolgára, - lakóhely annak az országnak a jogát jelenti, amelynek területén a szóban forgó személy lakik. Emellett gyakran alkalmazott kapcsoló tényező a szokásos tartózkodási hely joga, ha a személynek nincs határozott lakhelye Jogi személyeknél: - bejegyzés helyének joga azt a jogrendszert jelöli, amelyben a jogi személyt nyilvántartásba vették (inkorporáció elve), - székhely joga annak az országnak a jogrendjére utal, amelyben a jogi személy székhelye található, függetlenül attól, hogy hol vették nyilvántartásba. Kollíziós dologi jog: kapcsoló elve a dolog fekvésének helye, annak az országnak a jogát jelenti, amelynek területén a dolog fekszik. Kollíziós kötelmi jog: általános kapcsoló elve a kötelem joga, mely a kötelmekre alkalmazandó jogrendszert kiválasztó nagyszámú kapcsoló elvnek

összefoglaló elnevezése: - felek által kikötött jog, ez köti az eljáró fórumot, - a jellemző szolgáltatás, annak az országnak a jogrendje, amelyben az adott jogviszony szempontjából jellemző szolgáltatást nyújtó természetes személy lakhelye, jogi személy székhelye van. Adásvételi szerződés esetében a szolgáltatás a dolog tulajdonjogának átruházása, ilyenkor a jellemző szolgáltatást nyújtónak az eladó minősül, annak az országnak a jogát kell alkalmazni, amelyben lakhelye, vagy székhelye van, - előfordul, hogy több jellemző szolgáltatásról van szó, ilyenkor a legszorosabb kapcsolat elve jön figyelembe. Azon ország jogrendje alkalmazandó, amellyel a szóban forgó jogviszony a legszorosabb kapcsolatot mutatja Speciális kapcsoló elve: a jogcselekmény létrejöttének helyét jelöli meg: - a szerződési jog tekintetében a./ a szerződéskötés helyének joga annak az országnak a joga, amelynek területén a szerződést

megkötötték, b./ a teljesítés helyének joga annak az országnak a joga, amelynek területén a szolgáltatást teljesíteni kell, - szerződésen kívüli kárért való felelősség kapcsoló elve a jogcselekmény létrejöttének helyéhez kötődik, annak az országnak a joga, ahol a jogsértést elkövették, vagy ahol a kár bekövetkezett. 15. A minősítés és az előkérdés A minősítés problémája a kollíziós szabály szerkezetileg első elemében jelenik meg: a tényállásban. Kiváltó oka, hogy a kollíziós szabály tényállása jogintézményeket, jogi fogalmakat használ, melyeket az összeütköző jogrendszerek anyagi jogilag adott esetben eltérő tartalommal, jelentéssel ismernek, és ennek megfelelően a jogrendszerben rendszertanilag máshová sorolnak be (személyek, dologi jog, kötelmi jog, öröklési jog, házassági vagyonjog stb.) A minősítés tehát a tényállásbeli jogintézménynek a kollíziós jogban elfoglalt rendszertani

helyét keresi. A minősítés ezért – egyrészt anyagi jogi természetű döntést igényel a tekintetben, hogy a/. az összeütköző anyagi jogok közül melyik szerint keressük a jogintézmény, jogi fogalom tartalmát, és b/ ebben a jogrendszerben az intézmény rendszertanilag hol helyezkedik el., - másrészt ezután kollíziós jogi természetű döntést igényel a tekintetben, hogy a jogintézmény – az anyagi jogi besorolást követően – a fórum kollíziós jogában rendszertanilag hová sorolható be. A minősítés a kollíziós szabály alkalmazásának mintegy előkérdése (Jogesetek: Máltai házaspár esete, vállalatok szerződése a broilercsirkéről). Elsődleges (primér) minősítés): A fórum saját anyagi jogrendje alapján végzi el a minősítést, ha a konkuráló jogrendszerek a jogintézményt eltérő tartalommal, jelentéssel ismerik Másodlagos (szekundér) minősítése: gyakran szükség lehet arra, hogy a jogviszonyt most már a végül

is alkalmazandó anyagi jogrendszeren belül is minősítsék. Ebben az esetben is felmerült az a kérdés, hogy a német polgári jog szerint milyen kötelmi jogviszonynak minősül a felek szerződése. Megoldások: 1 A lex fori szerinti minősítés azt jelenti, hogy a fórum saját jogrendszerének fogalmai szerint minősíti a kérdéses jogintézményt. Csődöt mond ez a módszer akkor, ha a szóban forgó jogintézményt a fórum joga nem ismeri 2 Lex causae szerinti minősítés: annak a jognak az anyagi jogi fogalmából kell kiindulni, amely vélhetően alkalmazandó lesz. – Hipotetikusan alkalmazandó jog: a lex causae Ilyenkor biztosítva van az, hogy a minősítés is a végül is alkalmazandó jog fogalmainak alapul vételével fog megtörténni. Problémája, hogy abból indul ki, a vélhetően alkalmazásra kerülő irányadó jog lesz az, amelyik ténylegesen is alkalmazandó, pedig a minősítés épp ezért van, annak eredménye határozza meg, hogy melyik lesz

az alkalmazandó jog. 3 Ernst Rabel a jogintézmények összehasonlító jogi értelmezése útján kíván minősíteni Abból indul ki, hogy amire nézve számos ország jogrendjében egyetértés, azonos értelmezés találhat, az a nemzetközi kollíziós magánjogban is azonosan értelmezendő, minősítendő. Ő a jogrendszer anyagi jogi normája mögött húzódó tényleges életviszonyt vette alapul. 4 Funkcionális minősítés: voltaképpen a lex fori szerinti, és az összehasonlító jogi minősítés elemeit kombinálja. Kahn megoldásai: - a fórum kollíziós szabályának célja szerinti funkcionális minősítés azokat az érdekeket, jogpolitikai célokat tekinti döntőnek, amelyeket az adott kollíziós szabály megalkotásakor a fórum jogalkotója szem előtt tartott. Tehát egyfajta tág értelemben vett lex fori szerinti minősítésnek tekinthető Ha a konkuráló országok jogrendjének intézményei ugyan anyagi jogi tartalmukat tekintve eltérnek

egymástól, azonban a fórum kollíziós szabályának jogpolitikai céljával azonos, vagy ahhoz közel álló jogpolitikai célt követnek, ugyanazon kollíziós norma alá szubszumálhatók. – mások az anyagi jogi norma céljából indulnak ki Szerintük az egyes jogintézményeknek a valóságos életviszonyok rendezésekor a világon végeredményben azonos a funkciója, csupán a probléma kodifikációs megoldása mutat fel az egyes jogrendszerekben eltéréseket. Szabályozási-jogpolitikai célok azonban egymáshoz igen közel állnak, vagy egyenesen azonosak. A funkcionális minősítés mind az anyagi jog, mind a kollíziós norma a jogpolitikai célját, funkcióját mérlegelve kísérli meg közös nevezőre hozni a különböző jogrendszerekben különböző értelemmel bíró jogintézményeket. Magyar gyakorlat: A magyar jog a lex fori szerinti minősítés elvi alapjára helyezkedik kimondva, hogy ha a jogvitában megítélendő tények vagy viszonyok jogi

minősítése kérdésében vita van, a magyar jog szabályainak és fogalmainak értelmezésével kell eljárni Ha a magyar jog a szóban forgó jogintézményt nem ismeri, vagy más elnevezéssel ismeri, ha a jogintézmény tartalma a magyar jog szabályainak értelmezésével sem határozható meg, a jogi minősítés során arra a külföldi jogrendszerre is figyelemmel kell lenni, amelyik a kérdéses jogintézményt ismeri. A Kódex nem köti meg az eljáró fórum kezét a tekintetben, hogy melyik – a jogintézményt ismerő – külföldi joghoz fordulhat, ezért ezt a fórum esetről esetre dönti el. Az előkérdés: a kollíziós szabály által alkalmazandónak rendelt jogrendszerben a kollíziós porbléma megítélése kapcsán felvetődő anyagi jogi kérdés, amelynek előzetes anyagi jogi megítélése, eldöntése nélkül a kollíziós tényállás sem ítélhető meg. Az előkérdés létére tehát csak a már végrehajtott kollíziós kapcsolás, vagyis az

alkalmazandó jogrendszer meghatározása után, e jogrendszer anyagi jogi szabályainak alkalmazása során derül csak fény. Elbírálására két lehetőség van: - a gyakorlatban általánosan érvényesülő felfogás szerint az előkérdést önállóan, mégpedig a lex fori kollíziós joga alapján kell elbírálni. A kollíziós törvények – amelyek felmentik a fórumot a hazai jog alkalmazásának kötelezettsége alól – általában tartalmaznak olyan szabályt, amelyik mégis kizárja a külföldi jog alkalmazását akkor, ha az a hazai jogrendszer alapvető értékeinek, intézményeinek sérelméhez vezetne, ezért ezt az intézményt közrendi záradéknak nevezzük. – elbírálható az előkérdés kollíziós jogilag önállótlanul, ilyenkor a tulajdonképpeni kollíziós tényállásra már megtalált, egyébként alkalmazandó jogrendszer: a lex causae kollíziós jogának alkalmazásával döntik el az előkérdésre alkalmazandó anyagi jogi kérdését. A

magyar Kódex az előkérdésre külön szabályt nem tartalmaz, annak megítélése a mindenkori jogalkalmazó feladata. 16. Vissza- és továbbutalás (renvoi) Fogalmak: Farkas Sándor esete jó példa rá. Adott esetben az eljáró magyar fórum által alkalmazott magyar nemzetközi kollíziós jogszabály a francia jogrendszerre utalt, amelyen belül azonban a francia kollíziós jog visszautalt a magyar jogrendszerre. Ezt a jelenséget visszautalásank, ha pedig a felhívott jogrendszer nem visszautal az eredeti jogrendszerre, a fórum jogára, hanem egy harmadik ország jogára utal tovább, akkor továbbutalásnak, együttesen renvoi-nak nevezzük. Problémájuk azért merült fel, mert utalást kétféle terjedelemben is fel lehet fogni: - ha az utalást úgy fogjuk fel, hogy annak funkciója azoknak az anyagi jogi normáknak a meghatározása, amelyek az ügy érdemi eldöntését lehetővé teszik, akkor ez kizárólag annak anyagi jogi szabályaira vonatkozik. Ezt

nevezzük szűk értelemben felfogott utalásnak. – ha a fórum kollíziós szabályának utalását tág értelemben fogjuk fel, az utalás az alkalmazandó jogrendszer egészére vonatkozik, beleértve annak kollíziós szabályait is. A vissza- és továbbutalás kialakulásának feltételei: 1. csak akkor merül fel, ha a fórum nemzetközi kollíziós magánjoga a kollíziós szabály második elemét, a rendelkezést, ill az abban foglalt utalást tág értelemben fogja fel, azaz megengedi a vissza- és/vagy továbbutalást, 2. a kollíziós szabállyal felhívott jogrendszer a fórumétól eltérő kollíziós szabályt, azaz a felhívott kollíziós szabály a fórumétól különböző kapcsoló elvet tartalmazzon, 3. maga a jogviszonyon alapuló konkrét tényállás olyan legyen, amelyik a vissza és/vagy továbbutalás kérdését egyáltalán felveti. Nehézségek: A visszautalás esetében a fórum ismét saját jogát lenne kénytelen alkalmazni, amely ismét

visszautalnak a fórum kollíziós jogára, tehát soha nem lenne vége. A továbbutalás esetében lehet, hogy olyan jogrendszert lenne kénytelen alkalmazni a fórum, mellyel a kollíziós tényállás esetleg más semmiféle kapcsolatban nincs. Uralkodó álláspont: az, amelyik a visszautalást és az egyszeri továbbutalást elfogadja. Az utalást azonban ilyenkor már szűk értelemben fogják fel, az csak a fórum, vagy egy harmadik ország anyagi jogára vonatkozik. Magyar gyakorlat: A Kódex elveti a továbbutalást, mivel a kollíziós szabály utalását szűk értelemben fogja fel: kimondja, hogy az alkalmazandó külföldi jognak a felmerült jogkérdést közvetlenül rendező – tehát anyagi jogi – szabályai irányadóak. Ugyanakkor elfogadja a visszautalást: ha a külföldi jog kollíziós szabályai a magyar jogra utalnak vissza, ezt a magyar nemzetközi kollíziós magánjog elfogadja. 17. Csalárd kapcsolás A nemzetközi kollíziós magánjogban a

csalárdság, a jogszabályok rosszhiszemű megkerülése úgy jelenik meg, hogy a felek, vagy az egyik ebben érdekelt fél külföldi elem (mesterséges) megteremtésével, vagy megváltoztatásával manipulálja a kollíziós szabály valamelyik elemét. A csalárd kapcsolás azzal függ össze, hogy a kollíziós szabály akár első (a felek vagy egyikük mesterségesen létrehoz, megváltoztat vagy színlel olyan külföldi elemhez vezető tényeket, amelyek a jogviszony minősítését, ezen keresztül az alkalmazandó kollíziós szabály kiválasztását megváltoztatják), akár második (a felek vagy egyikük mesterségesen létrehoz, megváltoztat vagy színlel olyan külföldi elemhez vezető tényeket, amelyek a kapcsoló elvet ezen keresztül az alkalmazandó anyagi jogrendszer kiválasztását megváltoztatják) elemének a felek (vagy egyikük) által történő manipulálásával a kollíziós jogviszonyban külföldi elem jön létre. Fogalma: a felek jogviszonyukban

mesterségesen vagy színleléssel külföldi elemet hoznak létre, vagy a meglévőt másikra cserélik fel annak érdekében, hogy jogviszonyuk kollíziós jogi elbírálását megváltoztassák. Befolyásolás: 1 Minősítést befolyásolja a külföldi elem mesterséges létrehozatal vagy megváltoztatása, ha pl az örökhagyó annak érdekében, hogy a kötelesrész kiadását lehetetlenné tegye, ingatlanvagyonát beviszi egy külföldi társaságba. Ilyenkor nem öröklési jogi, hanem társasági jogi jogutódlás van, amely akadályozhatja az örökösöknek a kötelesrészhez való hozzájutását. 2 Kapcsoló elvet manipulálja: pl a Gran Canaria-esetben, amikor német vállalatok német turistáknak Spanyolországban spanyol vállalkozó közbeiktatásával adtak el termékeket. A spanyol céget kizárólag azzal a céllal iktatták maguk és a vevők közé, hogy a szerződésre – egyébként a felek által választott jogként – a spanyol jog legyen az irányadó.

Magyar nemzetközi kollíziós magánjog álláspontja: a csalárd kapcsolás mindkét esetcsoportjára vonatkozik: arra is, amikor mesterséges külföldi elemet hoznak létre, vagy a meglévőt másikkal cserélik fel, és arra is, amikor mindezt színlelik. Kódex megkívánja, hogy a manipulációra abból a célból kerüljön sor, hogy az egyébként irányadó jog alkalmazását megkerüljék A csalárd kapcsolás szankciója az, hogy az így megteremtett külföldi elemből következő kapcsoló tényező alkalmazásával kijelölt külföldi jogot nem lehet alkalmazni. Ehelyett a kollíziós szabály által a csalárd kapcsolás figyelmen kívül hagyásával kijelölt jogrendszert kell alkalmazni A Kódex mindazon által csak akkor szankcionálja a csalárd kapcsolást, ha az külföldi jogrendszer alkalmazásához vezet. Ha viszont a csalárd kapcsolás a magyar jog alkalmazásához vezet, akkor a magyar jogot kell alkalmazni. Jelentőségét csökkenti: hogy a felek az

egyébként irányadó külföldi jog alkalmazásának mellőzését közösen kérhetik. A felek kérése az eljáró fórumot köti A magyar Kódex 9 §-a is: ha mindkét fél a magyar jog alkalmazását kívánja, akkor közös mellőzési kérelmük alapján a magyar fórum a magyar jogot köteles alkalmazni. 18. A joghatóság és az alkalmazandó jog A joghatóság kérdése alapvetően eljárási jogi kérdés, a nemzetközi polgári eljárási jog tárgykörébe tartozik. A joghatóság léte eldönti, hogy a fórum alkalmazni kezdi saját nemzetközi kollíziós szabályait. Fogalom: egy adott állam szerveinek azt az eljárási kötelezettségét jelenti, hogy nemzetközi elemmel bíró ügyekben: nemzetközi kollíziós magánjogi tényállásokból adódó jogviták eldöntésében (jogi eljárások lefolytatásában) eljárjanak. A joghatóság voltaképpen nemzetközi illetékességet dönt el: azt, hogy több állam közül melyik járhat el az adott ügyben.

Joghatóságot részben a lex fori, a saját jog, részben a nemzetközi egyezmények döntik el Párhuzamos joghatóság: általában bármely állam szerveinek joghatósága lehet egy ügy elbírálására. Ilyenkor az eljárást indító fél maga dönti el, hogy melyik állam szervei előtt indítja meg az eljárást Kizárólagos joghatóság: ha egy állam – belső eljárási jogi szabályok alkotásával – úgy rendelkezik, hogy csak az ő szervei járhatnak el bizonyos ügyekben, kizárólag csak ezeknek van joghatóságuk, más állam szerveinek – az ő szempontjából – nincs. Azonban meg nem tilthatja, hogy más ország szerve ne járjon el. Ha eljárt, ennek következménye: az az állam, amely a kizárólagos johatósági szabályt megalkotta, nem ismeri el az adott szabályozási tárgyak körében saját felségterületén kívüli fórum által hozott külföldi határozatokat, és ennek megfelelően saját területén azokat nem hajtja végre. Kizárt

joghatóság: egy állam elutasítja magától valamely ügyben való eljárást. Ez a szervek számára kifejezett tilalmat jelent. Alkalmazandó jog: A joghatóság szabályai az alkalmazandó anyagi jog meghatározására közvetlenül nem hatnak ki Ugyanez megállapítható fordítva is Az alkalmazandó anyagi jog meghatározása a kollíziós normák feladata A bíróság a saját államának kollíziós jogát alkalmazza, a saját jogrendszerének kollíziós szabályai szerint határozza meg az alkalmazandó anyagi jogot. Ez a rendes bíróságoknál ma is így működik Válaszottbíróságoknál kérdésessé vált, hogy valóban a választottbíróság székhelye szerinti állam kollíziós jogát kell-e a vb-nak alkalmaznia, tényleg a lex fori kollíziüs szabályai hivatottak-e meghatározni az irányadó anyagi jogot. Egyes bíróságok megtartják a régi eljárást, mások viszont elutasítják és maguk határozzák meg a konkrét eset összes körülményeit

mérlegelve, hogy melyik az irányadó kollíziós jog. A szabad mérlegelés azonban nem jelent önkényes döntési helyzetet, hanem az ésszerűség korlátai között érvényesül Pl: így alkalmazza a bécsi Iparkamara Választottbírósága, a párizsi Nemzetközi Kereskedelmi Kamara Választottbírósága stb. A nemzetközi kollíziós magánjogban az alkalmazandó jogrendszereket 3 csoportba sorolják: 1. a lex fori, annak a fórumnak a joga képezi, amelyhez a fél fordult, amely előtt a jogvitát megindította, vagy ahol a jogi eljárás lefolytatása megkezdődött. Alkalmazására sor kerülhet: - maguk a nemzetközi kollíziós magánjogi törvények rendelkeznek úgy, - sor kerülhet erre visszautalás révén is (Farkas-ügy). 2 amelyet a lex fori kollíziós szabályának utalása folytán a tényállásra, az ügyre végülis alkalmazni kell, ez az ún. lex causae Ez a kollíziós norma utalása révén meghatározott jogrendszer Kivételesen mód van arra, hogy a

lex causae-t ne a kollíziós szabály határozza meg, hanem a felek maguk válasszák meg. 3 Amikor sem a lex fori-val, sem a lex causea-val kapcsolatban nem álló harmadik jogrendszer feltétlen érvényesülését kívánó, azaz imperatív normáinak alkalmazására kerül sor. 19. A viszonosság jelentősége a külföldi jog alkalmazásánál Ha a kollíziós norma alkalmazása következtében külföldi jog szerint kell a jogviszonyt elbírálni, akkor a fórum ezt attól sem teheti függővé, hogy másik állam fóruma hasonló esetben az előbbi fórum államának polgárával, vagy jogi személyével kapcsolatban ugyanígy jár-e el. Viszonosság: a nemzetközi kapcsolatokban amikor egy állam, vagy annak valamely szerve a másik államhoz, annak polgárához, vagy jogi személyeihez fűződő viszonyban ugyanolyan módon jár el, mint a másik. Ezt a fogalmat ismeri a nemzetközi kollíziós magánjog is Ebben az esetben a viszonosság azt jelenti, hogy egy állam

fóruma egy másik állam természetes vagy jogi személyei tekintetében ugyanúgy alkalmaz adott esetben külföldi jogrendszert, ha azok kerültek valamely nemzetközi kollíziós magánjogi jogviszonyba, mint ez utóbbi állam az előbbi természetes vagy jogi személyei tekintetében. A viszonosság általában nem feltétele a külföldi jog alkalmazásának. Kivételesen azonban előfordulhat, hogy a külföldi jogrendszer valamely szabályának alkalmazását maga a jogalkotó teszi a viszonosság fennálltától függővé. Viszonosság fennálltának vizsgálata eredményei: - ha a belföldi fórum előtt fellépő külföldi fél saját állama általában nem tanúsítja ugyanazt a magatartást a jogalkalmazás során, mint az eljáró fórum, akkor viszonosság hiányáról beszélünk, - ha a külföldi fórum általában azonos magatartást tanúsít, de bizonyos esetekben a jogalkalmazási gyakorlatban eldöntött egyedi ügyekben nem, akkor a viszonosság

megsértéséről beszélünk. Magyar gyakorlat: A Kódex ugyancsak azon az elvi alapon áll, hogy a külföldi jog alkalmazása nem függ a viszonosságtól. Jogszabály ellenkező rendelkezése esetén a külföldi jog alkalmazása mégis függővé tehető a viszonosság meglététől, azonban ezt a Kódex vélelmezi kimondva, hogy a viszonosságot az ellenkező bizonyításig fennállónak kell tekinteni. A vélelmet meg lehet dönteni, és e tekintetben az igazságügyminiszter segítségét is igénybe lehet venni: ha a jogszabály viszonosság fennálltának bizonyítását kívánja a külföldi jog alkalmazhatósága érdekében, akkor ennek fennállásáról az igazságügyminiszter ad a bíróságra és más hatóságra kötelező nyilatkozatot. Természetesen a fórum bármilyen más bizonyítékot (pl. szakértői véleményt) felhasználhat 20. A külföldi jog tartalmának megállapítása Hogyan állapítsa meg az eljáró fórum a külföldi jog tartalmát? Nem

elegendő a külföldi jogszabályok szövegének ismerete. Alapkérdés: a fórum előtt folyó eljárásban a külföldi jog tartalmát tekintve valódi jogszabály, vagy a felderítendő tényállás egyik része? Válasz: - ha a külföldi jog tartalmát jogszabálynak tekintjük, akkor érvényesül a iura novit curia régi jogelve (vélelme), mely szerint a bíróság hivatalból ismeri a jog tartalmát, a jogszabályokat. Azt jelenti, hogy a külföldi jog tartalmának megállapítása a bíróság hivatalbóli feladata – ha viszont a külföldi jog tartalmát a tényállás részének tekintjük, akkor azt ugyanúgy bizonyítani kell. Annak kell bizonyítania a külföldi jog tartalmát, aki annak alkalmazását kéri, ill. aki arra hivatkozik Ebben az esetben a bíróság annyiban veheti figyelembe a külföldi jog tartalmát, ha arra a fél hivatkozik és ennek tartalmát is bizonyítja. Különböző jogrendszerek eltérő felfogása: - az angolszász jogrendszerek a

külföldi jog tartalmát tényállási elemnek tekintik, amelyre hivatkozni és amelyet bizonyítani kell. Ha a bizonyítás nem volt sikeres, a bíróság a lex fori-t alkalmazza. – a francia jogfelfogás korábban tényállásként kezelte a külföldi jog tartalmát, azonban ha a bíróság azt történetesen amúgy is ismerte, hivatalból, jogszabályként volt köteles alkalmazni. Újabban azonban a külföldi jog tartalmának jogszabálykénti kezelését, így annak hivatalbóli megállapítását alkalmazzák: a bíróság hivatalból köteles megállapítani. Leggyakrabban tanúkihallgatást, szakértő kirendelését, szakvélemények egyetem, kutató intézetek általi elkészítését alkalmazzák, de gyakran veszik igénybe a fórumok az igazságügyi szervek közreműködését is. Magyar gyakorlat: a külföldi jog tartalmát a fórum határozata alapjául szolgáló jogszabálynak tekinti kimondva, hogy a bíróság vagy más hatóság az általa nem ismert

külföldi jog tartalma felől hivatalból tájékozódik. Ennek során szakértői véleményeket is beszerezhet, de a felek által előterjesztett bizonyítékokat is figyelembe veheti A külföldi jog tartalmáról az igazságügyminiszter mindenesetre köteles tájékoztatást adni. 21. A külföldi jog alkalmazásának mellőzése – a közrend, imperatív szabályok és a közrendi záradék A fórumnak meg kell vizsgálnia, hogy a külföldi jogszabályi rendelkezés alkalmazását nem kell-e mégis mellőznie amiatt, hogy az a fórum közrendjébe ütközik. Közrendi záradék: a belföldi bíróság vagy más hatóság a külföldi jogszabály alkalmazását megtagadhatja (azt mellőzheti), ha az a fórum közrendjébe ütközik. A közrend alkalmazása azonban kivételes eszköz, igénybe vételéhez súlyos okoknak kell fennforogniuk Pl: - német Budesgerichtshof egyik ítélete szerint a közrendi záradék csak akkor avatkozhat be a külföldi jog alkalmazásába, ha

az elviselhetetlennek tekintendő. Ilyen a német alkotmányba foglalt alapjogok sérelme – tekintettel kell lenni arra, hogy a kivételes eszköz tartalma is történetileg változik annak a mindenkori, térben és időben betöltött funkciónak megfelelően, amelyet az a mindenkori társadalmi és gazdasági viszonyok szövevényében betölt. – életviszonyok fokozott nemzetköziesedése is ahhoz vezet, hogy a közrend kategóriájával csínján kell bánni. Összefoglalva: A közrend sérelme kapcsán elsősorban azt kell vizsgálni, hogy van-e egyáltalán belső kapcsolat a jogviszony és a fórum jogrendje között Ha a vizsgálat arra az eredményre vezet, hogy van ilyen kapcsolat, akkor lehet érdemben vizsgálni, hogy a konkrét esetben a közrend történetileg meghatározó tartalma alapján sérül-e a fórum közrendje Közrend jogi természete: - francia jogfelfogás szerint a belföldi jogrendszernek vannak olyan anyagi jogi szabályai, melyek feltétlen

alkalmazást igényelnek A fórum ezekkel szemben álló külföldi szabályt nem alkalmazhat Ezt a felfogás a közrendi jellegű törvények elmélete – német felfogás a közrendi záradékban, mint a kollíziós jog intézményében egyfajta fenntartási lehetőséget lát. Kollíziós joga azzal a fenntartással parancsolta meg a külföldi jog alkalmazását, hogy az nem fog a belföldi jog alapintézményeibe, alapvető érdekeibe ütközni. Ez a kollíziós fenntartás elmélete. – angolszász jogterületen terjedt el az effektív hatás elmélete Azt a tényleges hatást mérlegeli, amelyet a külföldi szabály alkalmazása a belföldi társadalmi-gazdasági, és életviszonyokra kifejt. Ha ugyanis az alkalmazás e viszonyok kialakult belföldi rendjét kirívóan sértené, a külföldi jog alkalmazását mellőzni kell. Közrend: a fórum kollíziós jogának utalása ellenére sem lehet alkalmazni a külföldi jog azon szabályát, amely az adott egyedi esetre

vonatkozó hatását tekintve ellentétbe kerülne a külföldi jog alkalmazását lehetővé tévő belföldi jog alapvető intézményeivel, értékeivel. Közrendi záradék megfogalmazásának módjai: - imperatív, azaz feltétlen érvényesülést kívánó, kényszerítő szabályokat tartalmaznak (pl: Alkotmányban – Magyar Köztársaságban minden ember jogképes), - a közrendi záradékot mintegy szubszidiárius módon érvényre juttató generálklauzulára Magyar gyakorlat: a Kódex 7 §-a generálklauzulát tartalmaz: megtiltja a külföldi jog alkalmazását, ha az a magyar közrendbe ütközne. A mellőzött külföldi jog helyett ilyenkor a lex fori-t, a magyar jogot kell alkalmazni 22. A külföldi jog alkalmazásának mellőzése – a kisegítő jog A felek közösen előterjesztett kérelmére a fórum köteles mellőzni a külföldi jog alkalmazását. Ilyenkor a felek nem tudják ugyan pozitíve meghatározni azt a külföldi jogot, amelynek alkalmazását

leginkább szeretnék, de – mintegy negatíve – el tudják hárítani azt, hogy a fórum kollíziós kapcsoló elve akaratuk ellenére működésbe lépjen. Magyar gyakorlat: Kódex 9 §-a értelmében a fórum mellőzni köteles a Kódex szerint egyébként irányadó külföldi jog alkalmazását, ha ezt a felek közösen kérik. A megfogalmazásból nyilvánvaló, hogy a felek nem kérhetik az egyébként irányadó magyar jog alkalmazásának mellőzését. A fórum a mellőzni kért jog helyett a magyar jogot köteles alkalmazni. A feleknek ezzel kell beérniük Általánosan elismert a kötelem joga meghatározásának körén belül a szerződéses viszonyokban a felek jogválasztó jogának elismerése, vagyis az, hogy a jogviszonyukra alkalmazandó anyagi jogrendszert kikössék (ezt fejezi ki a lex pro voluntate kapcsoló elve). Kódex szerint a felek szerződéses viszonyokra korlátozott jogválasztása esetében a választott jogot kell alkalmazni Korlátok: - nem

alkalmazható a magyar nemzetközi kollíziós magánjog, a Kódex elemzett szabályai értelmében a külföldi jog, vagy annak valamely szabálya 1. csalárd kapcsolás esetében, 2 megkívánt viszonosság hiánya, vagy meglévő megsértése esetén, 3 ha annak tartalma nem ismert, tehát ha a külföldi jog tartalmának megállapítása sikertelennek bizonyul, 4. ha az alkalmazandó jog tartalma ismert, azonban az a jogviszony tárgyát képező jogvita eldöntésére, vagy a jogi eljárás lefolytatására nem tartalmaz szabályt, 5. ha a külföldi jog vagy valamely szabálya a magyar közrendbe ütközik, 6 ha a külföldi jog alkalmazásának mellőzését a felek közösen kérik, vagy szerződéses viszonyukra eleve alkalmazandó jogot választottak. Melyik jogot alkalmazza az eljáró fórum? A külföldi jog mellőzése folytán ugyanis kollíziós joghézag állt elő. A gyakorlatban életszerűbb lex fori alkalmazására kerül sor Ezt az a kisegítő jog, amelyet

mindazon esetekben alkalmaznak, amikor a külföldi jog alkalmazását valamilyen okból mellőzni kell Ezt az utat járja a magyar nemzetközi kollíziós magánjog is, amikor ezekben az esetekben rendre a magyar jogot rendeli alkalmazandónak. 23. A személyek jogállása a magyar nemzetközi kollíziós magánjogban Személyes jog kapcsoló elvei: azok a kapcsoló elvek, amelyek megteremtik a kapcsolatot egy természetes vagy jogi személy személyi jogállása, valamint egy meghatározott jogrendszer személyes jogot szabályozó anyagi jogi normái között. Személyes jog: személyes jog kapcsoló elveit tartalmazó kollíziós szabályok összessége Nem önálló kollíziós szabály, hanem a személyek nemzetközi kollíziós jogállására vonatkozó kollíziós szabályok összessége, összefoglaló elnevezése. Az ember személyes joga: anyagi jogi összetevői – az ember jogképességét, cselekvőképességét és általában személyi állapotát, személyhez

fűződő jogait személyes joga szerint kell elbírálni. A nemzetközi kollíziós magánjogban az ember személyes jogának meghatározására vonatkozóan két kapcsoló elv alakult ki: - állampolgárság joga, ahol az állampolgárság olyan, az ember és valamely állam között fennálló, meghatározott normákon nyugvó közjogi kapcsolat, mely rendszerint közokirattal bizonyítható. Ha ez a kapcsolat a személyt csak egyetlen államhoz köti, akkor az áp. kapcsoló elve elegendő a személyes jog meghatározásához. – lakóhely joga, amennyiben egyetlen államhoz sem fűzi a személyt fenti kapcsolat, vagy egyidejűleg több államhoz is fűződik ilyen kapcsolat, akkor jut jelentőséghez a lakóhely elve. – jelentősége lehet a szokásos tartózkodási helynek is, mely abban az esetben is létrehozza a kapcsolatot az ember és adott állam jogrendszere között, ha a szóban forgó személy sem állampolgársággal, sem lakóhellyel nem rendelkezik. Magyar

gyakorlat: - az ember személyes joga annak az államnak a joga, amelynek állampolgára. Az állampolgárság megváltozása nem érinti a korábbi személyi állapotot és az annak alapján létrejött jogokat és kötelezettségeket. – ha valakinek több állampolgársága van és egyik állampolgársága magyar, személyes jog a magyar jog, - akinek több állampolgársága van és egyik sem magyar, valamint a hontalan személyes joga annak az államnak a joga, amelynek területén lakóhelye van, ill. a magyar jog, ha Magyarországon is van lakóhelye Akinek külföldön több lakóhelye van, személyes joga annak az államnak a joga, amellyel kapcsolata a legszorosabb. – akinek személyes jogát az előző bekezdések alapján nem lehet megállapítani és nincs lakóhelye, személyes jogát szokásos tartózkodási helye határozza meg Akinek több szokásos tartózkodási helye közül az egyik Magyarországon van, személyes joga a magyar Különbség lakóhely és

tartózkodási hely között: a lakóhely megállapításánál az állandó jelleg, valamint a letelepedés szándéka a döntő, a tartózkodási helynél ezek hiányoznak, de bizonyos tartósság fogalmi elem. A magyar Kódex értelmében az elbírálás időpontja a döntő ezek vizsgálatára A korábbi személyi állapotra és az annak alapján létrejött jogokra, ill. kötelezettségekre visszamenőleg nincs hatása annak, hogy a személyes jognak mi az elbíráláskori tartalma. A Magyarországon menedékjogot élvező személyek személyi állapotára a magyar jog irányadó. Jogképesség: a természetes személy személyi jogállását meghatározó személyes jogának több anyagi összetevője van: - jogképesség, - cselekvőképesség, - személyhez fűződő jogok. A jogképesség tartalmát, kezdetét, megszűnését a polgári jog szabályozza. A nemzetközi kollíziós magánjogban az állampolgárság, a lakóhely vagy a szokásos tartózkodási hely kapcsoló

szabályának segítségével meghatározott anyagi jog irányadó a jogképesség tartalmára, kezdetére, valamint megszűnésére vonatkozólag. Tartalma: általános, feltétlen és egyenlő, senkitől nem vitatható el. A jogképesség tartalmilag szinte teljesen azonos az egyes jogrendszerekben, tehát tartalmilag kollízió nem is jöhet létre Ha mégis előfordul tartalmi összeütközés, a magyar bíróság vagy más hatóság nem vehetné figyelembe. A külföldi állampolgár és a hontalan jogképességére, cselekvőképességére, személyi és vagyoni jogaira, kötelezettségeire – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni, mint a belföldiekre. Jogképesség kezdete: a személyes jog szerint kell megállapítani. A magyar polgári jogban a méhmagzat feltételesen a vélelmezett fogantatási idő kezdő napjától jogképes. Jogképesség megszűnése: általában a halállal következik be, melynek időpontja

közokirattal bizonyítható. A holtnak nyilvánítása, az eltűntnek nyilvánítás és a halál tényének megállapítása eseteiben rendelkezni kell arról, hogy erre melyik anyagi jog szabályai szerint kerüljön sor. A holtnak vagy eltűntnek nyilvánításra, a halál tényének megállapítására az a jog az irányadó, amely az eltűntnek személyes joga volt. A belföldi jogi érdek fennforgása esetében a magyar bíróság nem-magyar áp. holtnak és eltűntnek nyilvánítása, vagy ilyen személy halála tényének megállapítása esetében magyar jogot alkalmazzon Belföldi jogi érdek akkor fűződik az ilyen eljáráshoz, ha az eltűnt személy magyarországi jogviszonyait kell rendezni A cselekvőképesség: kérdése önállóan bírálandó el, elkülönítetten attól a jogügylettől, melynek kapcsán konkrétan felmerült. Megítélésére a személyes jog az irányadó Kérdés, hogy a személy tehet-e önállóan jognyilatkozatot, ill. milyet tehet

érvényesen Fontos lehet a különös ügyleti képessége fennforgásának, vagy hiányának kérdése A kötelmi jogviszonyokon belül a szerződéses jogviszonyokban olyan előkérdésként merül fel, amely meghatározó az ügylet érvényessége szempontjából A mindennapi életben tömegesen kötött kisebb jelentőségű vagyoni ügyletek tekintetében nem kell vizsgálni, hogy a külföldi szerződő fél személyes joga szerint cselekvőképesnek minősülne-e, hanem e kérdésre a magyar jog előírásait lehet alkalmazni Minden vagyonjogi ügylet tekintetében érvényesül ez a szabály, ha az ügylet következményeinek Magyarországon kell beállniuk Személyhez fűződő jogok: Valamilyen személyhez fűződő jog fennáll-e, annak mi a tartalma és mire terjed ki, annak a személynek a személyes jogát kell irányadónak tekinteni, akinek a személyhez fűződő jogát adott esetben meg kell ítélni. Jelentősége van, ha az illető személyes joga a magyar jog,

és akkor is, ha a személyes joga nem magyar, de hazai joga szűkebb körben ismeri el a személyhez fűződő jogokat (belföldi jogegyenlőség szabálya a személyhez fűződő jogokra is vonatkozik). A Kódex a személyhez fűződő jogok megsértéséből származó igényekre alkalmazandó jogokról is rendelkezik. A kollíziós kapcsoló elv ebben az esetben a jogsértés helyének joga. Ha a jogsértés helyének joga szerint alkalmazandó jog nem a magyar jog, előírja a magyar jog alkalmazását akkor, ha a kártérítés vagy a jóvátétel tekintetében a magyar jog kedvezőbb. A jogi személy személyes joga: a honossága: a jogi személyek és az állam közötti, kollíziós szabályok által kifejezett kapcsolatot a jogi személy személyes jogának, honosságának nevezzük. Honosság két fő kapcsoló elve: - angolszász jogrendszerekben a bejegyzési (inkorporációs) elv, a jogi személy személyes jogát az határozza meg, hogy melyik országban vették

nyilvántartásba, - kontinentális jogokban a társaság székhelyének elve, a jogi személy honosságát annak az államnak a joga határozza meg, ahol a jogi személy székhelye található. A jogi személyek esetében is szüksége vagy egyrészt a fenti kapcsoló szabályok kombinációjára, másrészt egy további kisegítő kapcsoló szabályra, ez a központi ügyvezetés helye szerinti állam jogára utal. Barcelona Traction-ügy: Kanada, torontoi székhelyű, Spanyolországban tevékenykedik, belga részvényesek vannak Csődbe meg, spanyolok felszámolást intéznek, belgák tiltakoznak, diplomáciai védelmet kérnek, belga kormány két keresetet nyújt be a Nemzetközi Bíróságnál Spanyolország ellen Azonban csak az kaphat védelmet, ahol a társaság honos, de a részvényesek állampolgársága ezt nem alapozza meg, hanem a társaság székhelye, vagyis Kanada nyújthatna védelmet. Magyar gyakorlat: A Kódex főszabályként a bejegyzés elvét fogadta el, tehát

a nyilvántartásba vétel helye. Ha a jogi személyt több állam joga szerint vették nyilvántartásba, vagy az alapszabályban megjelölt székhelyen irányadó jog szerint nyilvántartásba vételre nincs szükség, személyes jog az alapszabályban megjelölt székhelyen irányadó jog. Ha az utalás az alapszabály szerinti székhely alapul vételével sem egyértelmű, akkor a központi ügyvezetés helye szerinti állam joga irányadó a személyes jog meghatározása szempontjából. A központi ügyvezetés helye az a hely, ahol a jogi személy tevékenységének irányítása folyik. Személyes jog terjedelme: a jogi személy jogképességét, gazdasági minőségét, személyhez fűződő jogait, tagjainak egymás közötti jogviszonyait személyes jog szerint kell elbírálni. Kontroll-elmélet: eredetileg a belföldi honos jogi személyeket az azokat ténylegesen irányító természetes személyek személyes joga (alapvetően állampolgársága) alapján külföldinek

tekintették. Ma a külföldi jogi személyeket tekintenek – a tulajdonosok személyes joga alapján – belföldinek. Pl: francia-holland vállalat vitája a szeizmográfokról – holland nem szállí- tott, mert amerikai cég leányvállalata volt és a francia a műszereket a SZU-ba exportálta volna. Bíróság megállapította, hogy a holland cég holland honosságú, mert ott jegyezték be, nem számít az amerikai kötődés, tehát szállítania kell (amerikai embargó, amerikai cég nem szállíthat SZU-ba). Az állam, mint jogalany (bayonne-i cipészek esete: francia cipészek beperelték Spanyolországot, hogy hadseregének nem fizette ki a cipőket és így ők sem kaptak munkadíjat, bíróság alsó fokon helyt ad, felső fokon nem perelhetik az államot, mert egyik állam a másik függetlenségét nem sértheti meg) Az állam jogalanyiságának egyik eleme, hogy polgári jogviszonyoknak is alanya lehet. Az állam jogalanyként szerepelhet minden polgári jogi

jogviszonyban, kivéve az olyanokat, amelyeknek alanya fogalmilag csak természetes személy lehet. Az államnak az a joga, hogy megállapítsa, polgári jogi jogviszonyaiban mely állami szerv képviselje, belső államjogi kérdés, az állam szuverenitásának egyik megnyilvánulása. Állam kárfelelősségének megállapítása módszerei: - az állami tevékenységek jellegűk szerint megkülönböztetésre épül és a közhatalmiság és a kereskedőiség kategóriáinak hasznosításával dönt atekintetben, hogy mely állami tevékenységek esnek felelősségi megítélés alá és melyek élveznek immunitást, - szervezeti szemléletű a másik, abból indul ki, hogy az állam bizonyos részeinek tevékenységével kapcsolatban alkalmazható a felelősség, más állami szervezeti egységek tevékenységének vonatkozásában nem. Immunitás: olyan helyzet, amelyben egy adott jogalanyt valamilyen oknál fogva nem lehet felelősségre vonni, pedig tényállásbelileg a

feltételek egyébként adottak volnának ehhez. 1972 május 16 Bázel, aláírják az Európai Immunitási Egyezményt (immunitás alóli kivételek) Charkieh-ügy: bíró nem fogadta el az állami immunitásra hivatkozást, mert a hajót tulajdonosa, az egyiptomi török alkirály bérbeadta és azzal kereskedelmi tevékenységet folytattak, az állam nem váltogathatja a kereskedői mivoltát a a szuverén fejedelemség státuszával. Azonban a belga postahajó ügyében már hiába döntött volna másképp, a felső bíróság elutasította. Trendtex-ügy: nigériai kormány cementet rendelt az angol vállalattól, a nigériai bank hitellevelet bocsátott ki a szerződéshez. Hajókat nem tudták kirakodni (válság volt), új kormány felülvizsgálni rendelte a szerződéseket, beszüntette a további megrendelést, bank nem fizetett. Vállalat perelt a cement áráért és fekbérért, bank nem akart fizetni, angol bíróság ítélete: banknak helyt kellett állnia Magyar

gyakorlat az immunitás terén: - szuverenitási-abszolút immunitási tétel: a magyar állam nemzetközi magánjogi jogviszonyaira saját jogát kell alkalmazni (abszolút immunitást kodifikálja), bizonyos esetekben mégis a külállam joga alkalmazandó (a/ ha az állam a külföldi jog alkalmazásához kifejezetten hozzájárul, b/ a jogviszony az állam tulajdonában álló, vagy általa megszerezni kívánt külföldi ingatlanra vonatkozik, c./ a jogviszony külföldi érdekeltségű gazdasági szervezetben való közreműködésre vonatkozik) Kizárólag magyar bíróság v más hatóság járhat el a magyar állam, magyar államhatalmi v államigazgatási szerv elleni eljárásban, vmint külföldön diplomáciai képviselőként eljáró, v egyébként joghatóság alól mentes magyar állampolgár elleni olyan eljárásban, amely nemzetközi szerződés v. viszonosság értelmében az említett személy ellen külföldön nem indítható – el kell ismerni a külföldi

bíróságnak vagy más hatóságnak azt a határozatát, amelyet a magyar állam, államhatalmi v államigazgatási szerv, külföldön diplomácia képviselőként eljáró v egyébként a joghatóság alól mentes magyar állampolgár által v. ellene külföldön indított eljárásban hozott, feltéve, hogy a magyar állam a mentességről kifejezetten lemondott, ill. nemzetközi szerződés v viszonosság esetén a külföldi bíróság v. más hatóság is eljárhat 24. A dologi jog szabályai a magyar nemzetközi kollíziós magánjogban A dologi jogi jogviszonyt, annak keletkezését, megváltozását, megszűnését, tartalmát mely jogrendszer szabályai szerint kell megítélni, ha a jogviszonyban lényeges nemzetközi elem van. Főszabály: a dolog fekvési helyének joga Tartalma: a nemzetközi magánjogban a dologi jogi jogviszonyok esetében az, hogy az alkalmazandó jogot a dolog fekvési helye határozza meg, annak a helynek, országnak joga, ahol a dolog van.

Magyar gyakorlat: a dolog fekvésének helyén irányadó jogot kell alkalmazni – ha ez a törvényerejű rendelet másként nem rendelkezik – a tulajdonjogra és más dologi jogra, a zálogjogra és a birtokra A dolog fekvésének helyén irányadó jog annak az államnak a joga, amelynek területén a dolog a jogi hatást kiváltó tény létrejöttének időpontjában van. Fekvési hely joga alkalmazásának terjedelme: - e szerint kell elbírálni azt, hogy hogyan kell a tulajdon tárgyait osztályozni (ingó-ingatlan, forgalomképes-forgalomképtelen stb.), - melyek a dologi jogok fajai (tulajdonjog, zálogjog stb), - milyen dologi jogok jöhetnek létre a dolgokon, - milyen szerzésmódokat különböztetünk meg (eredeti, származékos), - létrejött-e, átszállt-e, megváltozott-e, megszűnt-e valamely dologi jog, - mi a dologi jogok tartalma és terjedelme, - milyen szabályok szerint kerülhet sor a dologi jogok védelmére. Alkalmazandó jog meghatározása

megváltozásának következményei: dologi jogi jogviszonyokban a nemzetközi kollízió létrejöttének jellegzetes esete a statútumváltás. Esetei: - a dologi jog a jogügylet révén érvényesen létrejön, de később a dolog (fekvés helyének változása) olyan jog uralma alá kerül, ahol a dologi jog azon a módon érvényesen nem jöhetett volna létre (a dologi hatást kiváltó tény létrejöttének időpontja a mérvadó a tulajdonjogi hatások fekvés helye szerinti megítélése szempontjából), - a dologi jogi jogváltozás az eredeti fekvési hely joga szerint nem jön létre, és az ingó dolog utóbb egy olyan jogrendszer hatálya alá kerül, ahol a dologi jogi jogváltozás létrejött volna. Tulajdonjog megszerzésének esetei, 1 az elbirtoklás: ingó dolog elbirtoklására annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelynek területén a dolog az elbirtoklás idejének lejártakor volt. Az elbirtoklást a dolog fekvési helyének megváltozása

önmagában nem szakítja meg Ingatlanokra ez nem vonatkozik Ha előfordul változás, akkor analógiával előző mégis alkalmazható lenne 2 Kisajátítás, államosítás: ha az állam a területén fekvő ingatlan, vagy ingó dolgot kisajátítja, államosítja, ezekre a dolgokra nézve a tulajdonjogi jogváltozást el kell ismerni. Ha az állam ezeket az intézkedéseket kiterjeszti olyan ingó dolgokra is, amelyek az államosításkor a területén kívül találhatók, akkor ez nem eredményezhet változást a dolog tulajdonjogi helyzetében, mert arra vonatkozóan a fekvés helye az irányadó. Kisajátításnak, államosításnak nem lehet extraterritoriális hatályt tulajdonítani (Kódexben erre vonatkozóan semmi) Kivételek: - ingó dolgok esetében a fekvés helye jogának kizárólagos alkalmazása sok esetben ésszerűtlen lenne (gyakori helyváltoztatás, fuvarozás, több országban lévő de egyetlen társaság tulajdonában lévő ingóságok tekintetében

történik jogutódlás), - ingók, melyeket tulajdonosuk folyamatosan magánál tart, személyes használatára szolgálnak, a tulajdonos személyes jogát kell ilyenkor alkalmazni. Magyar gyakorlat a kivételeknél: - lajstromozott vízi és légijárművek esetén a dologi jogok keletkezését, fennállását, megszűnését annak az államnak a joga szerint kell elbírálni, amelynek lobogója, v. más felségjelvénye alatt a jármű közlekedik, - hajókat és repülőket a nyilvántartásba vétel helye szerint, azaz lobogójuk joga alapján ítélik meg, - a lobogó joga csak magával a hajóval, repülővel kapcsolatos, azon lévő ingó dolgokra, melyek nem tartoznak a rakományhoz és nem az utasok poggyásza, arra nem, - szállítás alatt lévő dolgoknál a./ a fuvarozási folyamat földrajzi szempontból kezdő pontjához köti az irányadó jogot (berakodás helye, b/ a fuvarozási folyamat célországának, a rendeltetési helynek joga. A szállítás alatt lévő

dolgokra vonatkozó kényszercselekmények megítélése szempontjából az ilyen dolgok kényszerű eladásával, beraktározásával, elzálogosításával kapcsolatos dologi joghatásokra a dolog fekvésének helyén irányadó jogot kell alkalmazni. Az utas személyes joga irányadó az általa magával vitt személyes használati tárgyakra vonatkozó dologi jogokra Ha a vállalati vagyon, mint egész száll át a jogutódra, a dologi jogi jogváltozásokat – az ingatlanra vonatkozó jogváltozások kivételével – a jogelőd személyes joga alapján kell megítélni. Ha a dolog tulajdonjoga bírósági rendelkezés alapján vagy végrehajtás során száll át, a jogszerzésre annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelynek bírósága rendelkezik, ill amelynek hatóság a végrehajtási ügyben eljár A fekvési hely alóli kivételek az ingatlanokra nem vonatkoznak. Magyarországon fekvő ingatlanra vonatkozólag csak magyar bíróság vagy hatóság járhat el

Szellemi alkotások jogának szabályai: Főszabály a területhez kötöttség A szerzői jog és az iparjogvédelmi jogosultság alapvetően csak annak az országnak a területén áll fenn, ahol létrejött A szerzőnek vagy iparjogvédelmi jog jogosultjának nincsen egységes, az egész világra kiterjedő szerződi jogi, iparjogvédelmi jogosultsága. Nemzetközi védelmük: az egyes államok szerzői jogi és iparjogvédelmi törvényei meghatározzák, hogy rendelkezéseiket mely feltételekkel lehet külföldiekre alkalmazni. Ezeket az elmélet jogforrástanilag egyoldalú kollíziós normáknak, tartalmilag idegenjogi szabályoknak tekinti. Hatékony módszer a nemzetközi egyezmények kötése A belföldi jogegyenlőség alapelve a szóban forgó egyezményekben kiegészítésekkel és korlátozásokkal érvényesül. A belföldi jogegyenlőség az egyezmények alapját képező szabály A jogok keletkezését, hatásait és megszűnését annak az államnak a joga szerint

kell megítélni, melynek területén a védelmet igénylik. Négy multilaterális egyezmény: 1 Berni Unió (belföldi jogegyenlőség elve, alakszerűséghez nincs kötve, jogok élvezése és gyakorlása nem függ attól, hogy a mű a származási országban védelemben részesül-e vagy nem), 2. Egyetemes Szerződi Jogi Egyezmény, 3. Genfi Egyezmény, 4 TRIPS-egyezmény Iparjogvédelmi jogok nemzetközi egyezményes védelmének jellemzői: - nemzeti elbánás, - uniós elsőbbség. Belső kollíziós szabályozás: az, hogy a védelemre melyik ország joga az irányadó, mindig annak az országnak a nemzetközi magánjoga ad választ, amely ország hatóságaitól a védelmet igénylik. Magyar gyakorlat: a szerzői jogokat annak az államnak a joga szerint kell elbírálni, amelynek területén a védelmet igénylik, amelynek területén a jog léte és védelme vitatott, kérdéses, de ez nem azonos a lex fori elvével! Az iparjogvédelmi jogokra vonatkozóan a feltaláló és

jogutódja annak az államnak a joga szerint és abban az államban részesül védelemben, amelyben a szabadalmat megadták, vagy ahol a bejelentést megtették. A szerzői jogokkal ellentétben magyar szempontból ez a szabály valóban a lex fori elvéhez vezet. 25. A kötelmi jog szabályai – a szerződések a magyar nemzetközi kollíziós magánjogban Szerződést kötő felek maguk határozhatják meg az alkalmazandó jogot. Jogválasztás: a szerződésre alkalmazandó jogrendszernek a felek által történő megválasztása Módja: - felek határozzák-választják meg, ilyenkor kikötik a szerződésben, - a törvénnyel, a kollíziós szabályokkal való feloldás csak akkor lép előtérbe, ha a felek a jogválasztás lehetőségével nem éltek, nem választottak jogot. Jogválasztás során alkalmazandó jog: A felek akarati autonómiáját jelenti, szabadon választhatják meg a szerződésükre irányadó jogot. Kódex szerint a szerződésekre azt a jogot kell

alkalmazni, amelyet a felek a szerződés megkötésekor, vagy később választottak Lehet 3 ország joga is A jogválasztás nem jár joghatósági kikötéssel Modern magánjogban az anyagi jogi jogválasztás nem szolgálta a jogbiztonságot kellően, ezért a jogválasztás inkább a kollíziós jogra vonatkozik A választható jogok köre nem korlátozott, bármilyen jogot lehet választani, olyat is, amely sem a szerződéssel, sem a felekkel semmilyen kapcsolatba nem hozható Szabályozásban nincsenek meg a jogválasztás módjai Lehetőség van kifejezett és hallgatólagos jogválasztásra. Kifejezett jogválasztás: az alkalmazandó jogot a feleknek egyértelműen célszerű megjelölni a szerződésben. A választott jog a szerződés egészére vonatkozik Hallgatólagos jogválasztás: amikor a szerződésből megállapítható, hogy a felek akarata egy meghatározott jog választására irányul anélkül, hogy ezt a jogot a felek a szerződésben kifejezetten

megjelölték volna. Joghatóság kikötése nem ad alapot az alkalmazandó anyagi jog kikötésére Több jog választása: - a felek a szerződést utólag bármikor módosíthatják közös megegyezéssel, de a jogmódosítás nem sértheti a jóhiszemű harmadik személyek jogát, - a felek a szerződést feldarabolják, és a részekre külön jog alkalmazását határozzák meg Kódex nem tiltja ezeket a megoldásokat Alkalmazandó jog dinamikus felfogása: a felek a jogot a maga egészében, mint állandóan változó szabályok összességét választják. Befagyasztó záradék: a jogválasztás a választott jognak a jogválasztáskori állapotára vonatkozik (cég és állam szerződése, ahol államnak jogában áll a jogot megváltoztatni esetlegesen a cég hátrányára). Jogválasztás időpontja: legkorábbi időpontja a szerződés megkötése Lehetőség van azonban előzetes megállapodásra is, pl két cég között a jövőben folyamatosan kötendő

szerződéseikre kikötnek egy szerződésben alkalmazandó jogot Kódex nem ad szabályozást, irodalom szerint a jogvita felmerüléséig lehet jogot választani Ez általában az első fokú eljárásban a bizonyítás befejezéséig szól. Mire terjed ki? A szerződés kötelmi jogi vonzataira Nem terjed ki: - a felek jog- és cselekvőképességére, - ügylet alaki érvényességére, - teljesítéssel összefüggő egyes kérdésekre. A jogválasztás esetében a vissza- és továbbutalás ki van zárva. A magyar Kódex korlátozza a jogválasztást a fogyasztói szerződések körében Az EK Római Szerződése az ugyanazon joghoz tartozó felek közötti szerződésben nem tiltja a külföldi jog választását, de alkalmazni rendeli a belföldi jogot is. Korlátok a fogyasztói szerződéseknél: - az olyan körülmények között megkötött szerződéseknél, amelyek viszonylag szorosan kapcsolódnak a fogyasztó szokásos tartózkodási helyéhez, megköveteli azt, hogy a

választott jog mellett érvényre jussanak a fogyasztó szokásos tartózkodási helyén érvényesülő, a fogyasztót védő kényszerítő szabályok, - az Egyezmény csak azok a szerződéseket vonja hatálya alá, amelyek ingó dolgok adásvételére, v. a fogyasztó részére végzendő szolgáltatásra vonatkoznak, vmint az ilyen szerződések finanszírozására vonatkozó hitel-, kölcsönszerződéseket Kétjogúság keletkezik, de ez nem jogbizonytalanságot eredményez, hanem a fogyasztó védelmét szolgálja. Gran Canaria-eset: német turisták spanyol útjukon valamit vásároltak, azt csak otthon kapták kézhez, ott kellett fizetni. Spanyol jog volt irányadó a szerződésben Otthon visszaléptek, hivatkoztak a 8 napos visszalépésre, ezt a spanyol jog nem ismerte. Bíróság helyt adott a spanyoloknak, mert a vásárlás nem volt kapcsolatban az utazással, amit a német cég szervezett, attól független volt, tehát nem lehetett a német jog védelme alatt az

utasnak igazat adni. Munkaszerződések esetében érvényesülő korlátozások: a felek jogválasztása a munkaszerződés és a munkaviszony területén nem vezethet arra, hogy megvonják a munkavállalóktól azt a védelmet, amit azon jog kényszerítő szabályai tartalmaznak, amely a munkaszerződésre jogválasztás hiányában, tehát a fórum nemzetközi magánjogi törvényének kollíziós szabályai alapján lenne alkalmazandó. Jogválasztás hiánya: - szerződéskötés helyének megállapítása is jogkérdéssé válik, - teljesítés különböző helyeken, kétjogúságot eredményez Jellemző szolgáltatás kapcsoló elve: (Schnitzer) minden egyes szerződéstípusnál meghatározható az a szolgáltatás, amely kifejezi az adott szerződéstípusnak a társadalmigazdasági lényegét Az alkalmazandó jog ennek alapján annak az államnak a joga, ahol a jellemző szolgáltatást teljesítő fél lakóhelye, székhelye vagy telephelye van Gyenge pontjai: nem

alkalmazható az olyan szerződések esetében, amelyekben nincs pénzszolgáltatásra kötelezett fél, - ott sem, ahol több fél áll egymással szemben és ezek különböző jellegű szolgáltatásokat teljesítenek Magyar gyakorlat: 1 lépcső: szerződéstípusonként egyetlen jogot rendel alkalmazni, azt a jogot, ahol az adott típusra jellemző szolgáltatás kötelezettjének lakóhelye, szokásos tart.helye, székhelye, telephelye van (felsorol 13 szerződéstípust, pl: annak az államnak a joga, amelyben a szerződés megkötésének időpontjában – adásvételi szerződésnél az eladónak, - bérleti és haszonbérleti szerződésnél a bérbeadónak, - megbízási szerződésnél a megbízottnak, - bizományi szerződésnél a bizományosnak, - biztosítási szerződésnél a biztosítónak stb.), 2 lépcső: atipikus szerződések szabályai Annak a jogrendszernek a szabályait kell alkalmazni, amely államban a szerződésre elsősorban jellemző szolgáltatás

kötelezettjének lakóhelye, székhelye, telephelye van. 3 lépcső: a legszorosabb kapcsolat kapcsoló elvének alkalmazása Kólikás ló esete: felek megegyeztek egy tenyészmén szolgáltatás ellenében kanca és csikó szolgáltatásában. A tenyészmén elhullott, bíróság magyar jogot alkalmazta, mert úgy látta, a legszorosabb kötődés ezzel a joggal van. Ezt az elvet akkor kell alkalmazni, amikor – a szerződés nincsen felsorolva a 25. §-ban (szerződéstípusok között), - nem tartozik a 26. § kivételei közé, - olyan összetett, hogy valamennyi szolgáltatás egybevetésével sem állapítható meg, hogy melyik az elsősorban jellemző szolgáltatás, vagy – olyan szerződésről van szól, amelyikben nincs jellemző szolgáltatás. Fontos, hogy a lépcsők sorrendjét betartsák Kivételek: 1. Tárgya szerint: - amelyek az ingatlanra vonatkoznak, itt a szerződés tárgyának van jelentősége (fekvés helye), de csak ha a felek nem választottak jogot, -

amelyek tárgyuk szerint lajstromozott vízi, légijárművekre vonatkoznak, itt a lobogó joga az irányadó. 2 Szerződés típusa szerint: - vállalkozási szerződés, annak az államnak a jogát kell alkalmazni, ahol a vállalkozási tevékenységet ki kell fejteni, v. a szerződésben meghatározott eredményt létre kell hozni, - tartási és életjáradéki szerződés, itt annak az államnak a jogát, ahol a tartást vagy életjáradékot szolgáltatni kell, - tőzsdén, versenytárgyaláson, árverésen kötött ügyletek, itt annak az államnak a joga az irányadó, ahol a tőzsde van, v. versenytárgyalást lefolytatták, árverést tartották, - társasági szerződések, az a jog az irányadó, ahol a társaság tevékenységét kifejti, jogi személyt alapító társasági szerződés esetében a kötelmi vonzatok tekintetében a jogi személy személyes joga az irányadó, - értékpapíron alapuló kötelezettségeknél a teljesítés helyén lévő jog, nyilvános

kölcsön alapján kibocsátott kötvénynél a kibocsátó személyes joga, ha az értékpapír tagságot testesít meg, akkor a jogi személy személyes joga. Fogyasztói szerződéseknél más! Kollíziós szabályok egymáshoz való viszonya jogválasztás hiánya esetén: 1 kivételek közé tartozik, ott felsorolt jogot kell alkalmazni, 2. nem kivétel, akkor a szolgáltatást kötelezettként teljesítő fél lakóhelye, tart.helye, székhelye, telephelye szerinti jog, 3 nem kivétel, fórum mérlegel, hogy melyik a jellemző szolgáltatás, ennek kötelezettje lakóhelye, tart.helye, székhelye, telephelye szerinti jog, 4 ha nincs elsősorban jellemző szolgáltatás, akkor a legszorosabb kapcsolat szerinti jog Az alkalmazandó jog terjedelme: a szerződéses kötelem joga a szerződés kötelmi vonzataira terjed ki Alkalmazandó a szerződés megkötésére, anyagi és alaki érvényességére, kötelmi hatásaira. Ha a szerződés a választott v egyébként alkalmazandó jog

szerint alaki okból nem lenne érvényes, azt érvényesnek kell tekinteni, ha a lex fori v. a szerződéskötés helyének joga, v azon állam joga szerint érvényes, ahol a célzott joghatásoknak be kell állniuk. Ha a felek másképp nem állapodnak meg, a szerződés szerinti szolgáltatás jogosultját terhelő megvizsgálási kötelezettség fennállására, a megvizsgálás mód- jára, az ebből eredőkifogások határidejére és mindezek jogi hatásait a rendeltetési, ill. az átvételi hely államának jogát kell irányadónak tekinteni Az Európai Közösség Római Egyezménye: A szabályozás kiinduló pontja a legszorosabb kapcsolat elve: a szerződés azon állam jogának van alávetve, amelyhez a legszorosabban kapcsolódik. Van egy értelmező szabály: a szerződés rendszerint ahhoz az államhoz kapcsolódik a legszorosabban, amelyben a szerződéskötés időpontjában a jellemző szolgáltatás kötelezettjének szokásos tartózkodási helye, ill.

székhelye van. Ez nem köti a bíróságot, ettől eltérhet Ha a bíróság a konkrét ügyben a jellemző szolgáltatást nem tudja megállapítani, szabadon mérlegelhet, melyikkel van megítélése szerint a legszorosabb kapcsolatban. Ha megállapítja a jellemző szolgáltatást, de szerinte nem ezzel van legszorosabb kapcsolatban, más jogot is alkalmazhat. Kivétel: ingatlannal kapcsolatos szerződés De ezt a fórum felülbírálhatja Jogrendszerek kategóriái: - lex fori, - a fórum kollíziós jogának utalás folytán alkalmazandó jog (lex causae), - amelyek a konkrét ügy elbírálása szempontjából érdektelennek tűnnek, mert előző kettőhöz nem tartoznak. Nigériai maszkok ügye: német cég Nigériából néprajzi értékeket hozott, hajóúton megsérültek, biztosító nem fizetett, mert a cég csempészett Nigériából. Bíróság elutasította a cég keresetét, mert cselekedete a jó erkölcsbe ütközött, ezzel pedig a nigériai tv-re utal, pedig a

német alapján járt el. 26. A kötelmi jog szabályai – a szerződésen kívül okozott kárért való felelősség és a jogalap nélküli gazdagodás a magyar nemzetközi kollíziós magánjogban Hosszú ideig egyetlen kapcsoló elv: a jogsértés, a deliktum elkövetése helyének joga alapulvételével történt. Később került előtérbe a reparatív funkciónak jobban megfelelő gondolat, hogy a polgári jogban a károsult oldaláról kell közelíteni a kérdéshez, és annak az államnak a jogát kell alkalmazni, ahol a kár bekövetkezett. Károkozó cselekmény helyének meghatározása: Pl: határ egyik oldalán leadott lövés a másik oldalon sebesít meg valakit A megoldás az lett, hogy mindkét helyet a károkozás helyének tekintették és a bíróság választotta ki a károsultra kedvezőbb jog (kedvezőbb jog kapcsoló elve). Azonban tarthatatlanná vált ez a nézet Megoldások: - a szabad bírói mérlegelés előtérbe helyezése, merev kapcsoló

szabálytól való teljes elszakadás (Jackson és Babcock eset: kirándulás, baleset, sérülés), - másik felfogás speciális kapcsoló elveket vezetett be, - kivételek megállapítása (a károkozó és a károsult közös lakóhelye, közös szokásos tartózkodási helye jogának alkalmazása, járulékos kapcsolat szabálya, hogy ha a deliktuális cselekmény bekövetkezésére egy már korábban fennálló jogviszonnyal összefüggésben kerül sor, akkor a deliktuális jogviszonyra is az alapjogviszonyra irányadó jogot alkalmazzák, jogválasztás alkalmazása, de itt azért ez más jellegű, általában csak az utólagos jogválasztás az elfogadható, és korlátozzák a választható jogok körét is). Magyar gyakorlat: 1. csoport: általános kollíziós szabály (károkozás helyének a joga, vagyis a károkozó tevékenység vagy mulasztás helyén és idején irányadó jog, de ha a károsultra kedvezőbb, akkor annak az államnak a joga, amelynek területén a

kár bekövetkezett), 2. csoport: általános szabály alóli kivételek (- lajstromozott vízi vagy légijárműveken lobogó jogát kell alkalmazni, - a károkozó és a károsult közös lakóhelyére tekintettel ennek a közös lakóhelynek a jogát kell alkalmazni), 3. csoport: kiegészítő és értelmező szabályok (ha a deliktum elkövetése helyének joga szerint a felelősség megállapításának feltétele a vétkesség, akkor a vétőképesség fennállását akár a károkozó személyes joga, akár a jogsértés helyének joga szerint meg lehet állapítani), 4. csoport: törvényi felelősségi minimum-szabályok (a Kódex a szerződésen kívüli károkozásért fennálló felelősség megállapítását főszabályként a deliktum elkövetése helyének joga szerint rendeli megítélni, kivéve a károkozó és károsult közös lakóhelye esetén. Ha az alkalmazandó külföldi jog valamelyik szabálya sérti a saját polgári jognak a szerződésen kívüli

károkozásra vonatkozó alapvető szabályait, intézményeit, elveit, akkor nem lehet alkalmazni. Magyar bíróság nem állapíthat meg felelősséget olyan magatartásért, amely a magyar jog szerint nem jogellenes. Magyar bíróság károkozásért fennálló felelősség címén nem állapíthat meg olyan jogkövetkezményt, amelyet a magyar jog nem ismer). Jogalap nélküli gazdagodás tényállása és a kollíziós probléma megoldása: Ha valaki vagyoni hátrányt szenved, másvalaki pedig vagyoni előnyhöz jut és a kettő között okozati összefüggés állapítható meg, de ennek a vagyoneltolódásnak nincs a jog által elismert alapja, akkor az indokolatlan vagyoni előny visszatérítésére a jogalap nélküli gazdagodás szabályai alapján kerül sor. Megoldások: - azt a jogrendszert rendeli alkalmazni, amelyben a gazdagodáshoz vezető, idegen jogviszonyba való beavatkozás történt, - azt a jogrendszert tekinti alkalmazandónak, amely szerint az eredeti

jogalap megítélendő lett volna, - annak az államnak a jogát alkalmazzák, ahol a gazdagodás bekövetkezett (magyar is ezt követi). 27. Az öröklési jog szabályai a magyar nemzetközi kollíziós magánjogban Az öröklési jogviszonyokra irányadó jog meghatározását a hagyaték jogának nevezik. Középkorig a hagyaték tárgyainak fekvése határozta meg az alkalmazandó jogot Középkor vége felé különválasztották az ingókat és ingatlanokat, ingatlanoknál az előző érvényesült, ingóknál az örökhagyó személyes joga. 18 századra sok helyen megmaradt ez, de pl németeknél visszajött az egységes, de már az örökhagyó személyes jogára vonatkozóan. Magyarországon 19. századtól egyértelműen a szétválasztás szerint volt II vh után egységes elbírálás Magyar gyakorlat: hagyaték egységének elvét követi. Az öröklési jogviszonyokat annak a jognak az alapján kell elbírálni, amely az örökhagyónak halála időpontjában

személyes joga volt (ausztrál-magyar áp., hagyatéki tárgyalás során állampolgársága szerinti jogot kellett megállapítani, mivel magyar is volt, a magyar jogot lehetett és kellett alkalmazni). A hagyaték joga irányadó: - az öröklés előfeltételeire, hogy milyen körülmények bekövetkezte esetén száll át a hagyaték az örökhagyóról az örökösre, - a törvényes öröklés rendjére, - a kötelesrészre, - az öröklés jogi hatásaira, - az örökösök jogállásával, egymáshoz való viszonyával kapcsolatos kérdésekre, - öröklési szerződésre, - az állam öröklésére. Minősítés, előkérdés, renvoi: minősítés esetére pl: örökhagyó vett egy földet, majd megházasodott, Svájcba költözött, áp lett az egész család. Örökhagyó után felesége a kötelesrészt és haszonélvezetet, gyereke örökséget kért. Magyar jog szerint kellett elbírálni, mert a kérelmek a magyar jog szerint öröklési kérdésnek tekintendők

Előkérdés problémája: először tisztázni kell, hogy fennáll-e a törvényes öröklés szabályai által megkövetelt kapcsolat, viszony az örökhagyó és részesedni kívánó között. Érvényes volt-e a házasság Erre a kérdésre a házasság érvényességére vonatkozó kollíziós jogot kell alkalmazni. Kérdés, hogy az örökös jogképes-e az örökség megnyíltakor, itt az örökös személyes joga szerint kell dönteni. Renvoi kérdése általában akkor merülhet fel, ha ingatlanról van szó, mert a személyes jogot is megelőzheti a fekvés helye, ha kollíziós szabály így rendelkezik (Farkas Sándor ügye). Végintézkedés: a végintézkedést annak a jognak az alapján kell elbírálni, amely az örökhagyónak halála időpontjában személyes joga volt. A végrendeleti öröklésre szintén a hagyaték jogának általános kapcsoló elve vonatkozik. A végintézkedés alaki érvényességére különös kollíziós szabályok vonatkoznak Ha az

örökhagyó végintézkedést tett, halálakori személyes joga alapján kell elbírálni: - a végintézkedési szabadság kérdését, vagyis hogy a törvényes öröklés rendje végintézkedéssel kizárható-e, ill. megváltoztatható-e, - milyen végintézkedések tételére van lehetőség, - végintézkedés anyagi érvényességének kérdései. Alaki érvényesség különös szabályai: - favor testamenti elve, vagyis 1. lex fori szerinti érvényesség, 2 végintézkedés megtétele helyének joga, 3 örökhagyó személyes joga, 4 örökhagyó lakóhelyének joga, 5 ingatlanokra vonatkozó végintézkedés esetén a fekvés helyének joga szerint is érvényes lehet 28. A családi jogviszonyok szabályai a magyar nemzetközi kollíziós magánjogban Ide tartozó kérdések: - házassággal kapcsolatos szabályozás, - gyermek családi jogállására vonatkozó szabályozás, - örökbefogadásra vonatkozó szabályozás, - szülő és gyermek közötti jogviszonyra

alkalmazható szabályozás, - rokontartásra von. szab, - gyámságra és – gondnokságra vonatkozó szabályozás Házassággal kapcsolatos: Kódex a házasságkötéssel kapcsolatosan különös joghatósági szabályokat tartalmaz – Két magyar áp kíván külföldön házasságot kötni, erre K. felhatalmazza a magyar külképviseleti hatóságot – Nem magyar áp Magyarországon akár magyar, akár nem magyar áp-val házasságot kössön, ekkor igazolnia kell, hogy házasságkötése elé személyes joga nem gördít akadályokat, ha van és nem hárítható el, akkor nem lehet megkötni itt a házasságot. Házasság alaki érvényessége: a házasságkötés helyén és idején hatályos jog az irányadó. Anyagi érvényessége: a házasulóknak a házasságkötéskor fennálló közös személyes joga szerint kell megítélni. Ez különböző is lehet, ekkor a házasságot csak akkor lehet érvényesnek tekinteni, ha az érvényesség anyagi feltételei mindkét

házasuló személyes jogában megvannak Ugyanezen szabályok vonatkoznak a házasság létezése vagy nem létezése megállapítására is. Házastársak személyi és vagyoni viszonyaira alkalmazandó jog: egységes statútum szerint, ugyanazon kollíziós szabályok figyelembe vételével az eljáró fórumnak kell megítélnie (házastárs névviselése, tartása, vagyonjogi megállapodások stb.) Elsősorban az a jog alkalmazandó, amely az elbírálás idején a házastársak közös személyes joga, ha ez különböző, akkor utolsó közös személyes joguk, ha ilyen nem volt, akkor annak az államnak a joga, ahol a házastársak utolsó közös lakhelye volt, ha ilyen sem volt, akkor a lex fori. A házastársak személyes jogának megváltozása nem érinti a korábbi jog alapján megállapított névviselést, érvényesen létrejött vagyonjogi hatásokat, így a tartást és házassági vagyonjogi megállapodást sem Házasság felbontására vonatkozó szabályok: a

magyar bíróságnak kizárólagos joghatósága van, azaz magyar áp. házasságát a másik házasfél személyes jogára tekintet nélkül csak magyar bíróság bonthatja fel Alkalmazandó jog: 1 az, amely a keresetlevélnek a bírósághoz történő benyújtása idején a házastársak személyes joga, 2. ha ez különböző, akkor utolsó közös személyes joguk, 3. ha ilyen nincs, akkor ha valamelyik házasfél magyar áp., akkor a magyar jogot, 4 ellenkező esetben annak az államnak a jogát, amelynek területén a házastársak utoljára közös lakóhellyel rendelkeztek, 6. ha ilyen nem volt, akkor az eljáró bíróság, vagy más hatóság államának jogát kell alkalmazni. Különös közrendi szabályok a házasság felbontásánál: A bontásra irányadó magyar szabályozás alapvető elveit minden esetben, mérlegelés nélkül érvényre kell juttatni. Spec szabályok: - a házassági kötelék az alkalmazandó jog rendelkezéseire tekintet nélkül felbontható,

- a bíróság feltétlen bontó ok alapján nem bonthatja fel a házasságot, hanem minden esetben meg kell győződnie arról, hogy a házasság a házasfelek között teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott, - a házasság felbontása nem alapulhat vétkességen. Gyermek családi jogállása: leszármazásának kérdésében alkalmazandó jogot a Kódex a gyermek személyes joga szerint rendeli megállapítani. Vagyis a gyermek állampolgársága, vagy lakóhelye, esetleg szokásos tartózkodási helye határozza meg. Háromféle időponthoz köti a személyes jog meghatározását: - apaság, anyaság megállapítása, apaság vélelmének megdöntése esetén a gy. születésekor fennállott személyes joga, - gy. apai elismerésének elbírálására a gy-nek az elismerés idején fennállott személyes joga, - megfogant, de még meg nem született gy. apai elismerésénél az anyának az elismerés idején fennállott személyes joga. Apai elismerő nyilatkozat alaki okból

nem tekinthető érvénytelennek, ha az akár a magyar jog, akár az elismerés helyén és idején hatályos jog szerint alakilag érvényes. Örökbefogadás: figyelemmel kell lenni az örökbefogadó, örökbefogadott, sőt házaspár esetén ha különböző a joguk, mindekettőjük jogára. Ezeket a jogokat együttesen kell figyelembe venni, örökbefogadásra akkor kerülhet sor, ha valamennyi alkalmazandó jog bármelyike szerint az örökbefogadáshoz megkívánt feltétel teljesül. Ha magyar áp érintett, akkor a magyar gyámhatóság jóváhagyása szükséges. Csak akkor engedélyezhet, ha a magyar jog szerint lehetséges a dolog. Jogi hatásra, megszűnésre irányadó jog: - jogi hatásaira az örökbefogadónak az örökbefogadás idején fennálló személyes joga, - megszűnésére és annak jogi hatásaira az örökbefogadónak az örökbefogadás megszűnésekor fennálló személyes joga. Ha házastársak esetén különböző a személyes joguk, akkor utolsó

közös jog, ha ilyen nincs, akkor ahol az örökbefogadáskor, vagy annak megszűnésekor közös lakóhelyük volt, ha ilyen nincs, eljáró bíróság vagy más hatóság államának joga, tehát a magyar jog. Szülő-gyermek közötti jogviszony: ilyen a gyermek névviselése, elhelyezése, gondviselése, családba fogadása, törvényes képviselete, tartása, vagyonának kezelése. Gyermek személyes joga az irányadó Gyermekre kedvezőbb jog alkalmazása: a gyermek olyan személy, akinek a kollíziós szabályok által történő előnyben részesítése indokolt. Magyar áp, vagy Magyarországon lakó gyermek családi jogállására, vmint a közte és szülői között fennálló családi jogi jogviszonyokra, vmint a gyermektartási kötelezettségre a magyar jogot kell alkalmazni, ha az a gyermekre kedvezőbb. Rokontartás: a tartásra jogosult személyes joga az irányadó Előírásai szerint kell elbírálni a tartási kötelezettség feltételeit, mértékét, módját.

Tartási igény elbírálásának időpontja az irányadó. Gyámság: - a gyámrendelésre és a gyámság megszűnésének feltételeire a gyámolt személyes joga az irányadó, - a gyám személyes joga alapján kell elbírálni, hogy a gyám mennyiben köteles gyámságot viselni, - a gyám és a gyámolt közötti jogviszonyra annak az államnak a joga irányadó, amelynek hatósága a gyámot kirendelte, - ha a gyámolt Magyarországon lakik, a magyar jogot kell alkalmazni, feltéve, hogy ez a gyámoltra kedvezőbb. Gondnokság: gyámságra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Ügyeinek vitelében akadályozott személy képviseletére, valamint az eseti gondnokságra a gondnokot kirendelő hatóság államának jogát kell alkalmazni 29. A munkajogviszonyok szabályai a magyar nemzetközi kollíziós magánjogban A magyar kollíziós munkajog jelenleg sem ismeri el a jogválasztás lehetőségét. EK Római Szerződése kényszerítő szabályok által

korlátozottan lehetővé teszi. A munkajogviszonyra főszabályként azon állam jogának alkalmazását rendeli a K., amelynek területén a munkát végezni kell. Jogszabály eltérően rendelkezhet Kivételek: - kinevezéssel, választással keletkező munkaviszonyra a kinevező hatóság, ill választó testület személyes joga irányadó, - ha a munkáltató külföldi állam, államhatalmi v. államigazgatási szerv, továbbá Magyarországon diplomáciai képviselőként működő, vagy egyébként a joghatóság alól mentes külföldi áp. és a szerződő felek személyes joga azonos, a munkaviszonyra ezt a közös személyes jogot kell alkalmazni, - ha a munkaszerződés értelmében a munkát több állam területén kell végezni, a munkaviszonyra a munkáltató személyes joga az irányadó, - ha magyar munkáltató dolgozója munkáját külföldön kiküldetésben, vagy tartós külföldi szolgálatban végzi, a munkaviszonyra a magyar jogot kell alkalmazni, - vízi-

vagy légifuvarozásban a fuvarozó járművén szolgálatot teljesítő dolgozók munkaviszonyára annak az államnak a joga irányadó, amelynek lobogója alatt a jármű közlekedik. Milyen kérdésekre terjed ki? Munkaszerződés érvényességének anyagi és alaki feltételei, munkaszerződés érvénytelenségének jogkövetkezményei, munkaviszony tartalma, megszűnése. 30. Eljárásjogi kérdések: a joghatóság fajtái, az eljárás, külföldi határozatok elismerése és végrehajtása. Joghatóság fogalma: valamely állam bírósága vagy más hatósága eljárási lehetőségét, egyben kötelezettségét nemzetközi elemmel bíró magánjogi jogviszonyokban a belső jogok írják elő, vagy zárják ki, de előfordul, hogy nemzetközi egyezmények biztosítanak joghatóságot. Minden állam saját maga dönti el, hogy fórumai milyen ügyekben legyenek kötelesek eljárni és melyekben nem. Fajai: - általános joghatósági felhatalmazás (minden olyan ügyben

eljárhatnak, amelyekre nézve az eljárás lehetőségét az állam joghatósági szabályai nem zárják ki), kizárt joghatóság (fórum eljárására nem kerülhet sor), - kizárólagos joghatóság (vannak olyan ügyek, ahol elvben csak az adott állam fórumai járhatnak el), - párhuzamos joghatóság (ahol a joghatóság nem kizárólagos, nem kizárt, elvileg több fórum is eljárhat, felek általában együtt jelölik meg, ki járjon el), - kikötött joghatóság (ha olyan ügyről van szó, melyre nézve párhuzamos joghatóság áll fenn, és ezen kívül jogszabály is megadja a feleknek azt a lehetőséget, hogy maguk jelöljék meg az eljáró szervet). Jogforrástanilag belső jogszabályon vagy nemzetközi szerződésen alapuló joghatóság között teszünk különbséget Magyar gyakorlat: - általános joghatósági felhatalmazás, vagyis magyar bíróság vagy más hatóság eljárhat minden olyan ügyben, amelyben ez a tv.erejű rendelet a magyar bíróság

vagy más hatóság joghatóságát nem zárja ki, nem járhat el olyanban, ahol nemzetközi szerződés szerint más fórumok jogosultak, - kizárólagos joghatóság, csak magyar bíróság vagy hatóság járhat el a/ magyar áp személyállapotára vonatkozó eljárásban, kivéve ha külföldi bíróság vagy hatóság ilyen kérdésben hozott határozatát a K.-nak el kell ismerni, b/ magyarországi ingatlanra vonatkozó eljárásban, c./ magyar állampolgár örökhagyó magyarországi hagyatékára vonatkozó hagyatéki eljárásban, d/ a magyar állam, magyar államhatalmi vagy államigazgatási szerv elleni eljárásban, e./ külföldön diplomáciai képviselőként eljáró, vagy egyébként joghatóság alól mentes magyar áp. elleni olyan eljárásban, amely nemzetköz szerződés, vagy viszonosság értelmében az említett személy ellen külföldön nem indítható, f./ a belföldön kiállított értékpapír és okirat megsemmisítésére irányuló eljárásban, g/

a magyarországi iparjogvédelmi jog megadásával, terjedelmével, megszűnésével kapcsolatos eljárásban. – kizárt joghatóság: a/ külföldi állam, államhatalmi, államigazgatási szerv elleni eljárásban, b./ Magyarországon diplomáciai képviselőként eljáró vagy egyébként a joghatóság alól mentes külföldi állampolgár elleni olyan eljárásban, amely nemzetközi szerződés vagy viszonosság értelmében az említett személy ellen belföldön nem indítható, c./ a külföldi iparjogvédelmi jog megadásával, terjedelmével és megszüntetésével kapcsolatos eljárásban, d/ azokban az ügyekben, amelyekre vonatkozóan a magyar bíróság vagy más hatóság joghatóságát külön jogszabály kizárja. A Kódex lehetőséget ad arra, hogy a külföldi állam, stb. a mentességéről lemondjon Ilyen esetben a bíróság, ill hatóság joghatósága kiterjed az ugyanabból a jogviszonyból származó viszontkeresetre is. A marasztaló határozatot csak

akkor lehet végrehajtani, ha a végrehajtás alóli mentességről is lemondott a külföldi állam. Magyar vonatkozásban a magyar hatóság általában eljárhat a külföldi állampolgárok személyállapotára vonatkozó perekben is, kivéve a gondnoksággal kapcsolatos perekben. Ez főleg akkor, ha az egyik félnek lakóhelye Mo-on van. Holtnak vagy eltűntnek nyilvánítási ügyben is eljárhat, ha ezt belföldi jogi érdek szükségesség teszi Gondnoksági ügyben halaszthatatlan intézkedést akkor tehet a hatóság, ha a személy lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye Mo-on van. Joghatóság kikötése: nemzetközi gazdasági tárgyú szerződésből eredő jogvita esetére a felek írásban kiköthetik külföldi vagy belföldi, rendes vagy választottbíróságok joghatóságát. Ha a kikötés kizárólagos joghatóságra irányul, az ügyben más rendes, vagy választottbíróság nem járhat el A joghatóság kikötése nem jelenti egyben a szerződésre

alkalmazandó anyagi jog választását is. Burkoltan a fórum kollíziós jogának kikötését jelenti. Lényeg, hogy legalább a felek egyike gazdasági tevékenységgel hivatásszerűen foglalkozó személy legyen és a jogvita a gazdasági tevékenységgel legyen kapcsolatos. Nemzetközi polgári eljárásjog: az eljárási kérdések egységes keze- lése a statútumelmélet hatására differenciálódott: - a formális kereseti jog körébe tartoznak a bírák kizárása, a felek és a bíróság perbeli cselekményei, a bizonyítás külső apparátusa, perbehívás, perorvoslati rendszer, megjelenési határidők, perbeli meghatalmazás jogi természete és alakja, az ítélet kihirdetésére vonatkozó szabályok, a bírói határozatok végrehajtása és hatásai, a végrehajtási eljárás menete, a bírói joghatóság, hatáskör, illetékesség, - az anyagi kereseti joghoz tartozik a felek perképességének kérdése, a kereset alapja és a bizonyítási teher

szabályai. Ez a kettősség a máig van Magyar gyakorlat: ha a tverejű rendelet másképp nem rendelkezik, a magyar jog az irányadó. A nközi polgári eljárásjog tárgya: - nközi jogvitákra alkalmazandó főbb általános eljárási szabályok, - nemzetközi jogsegély és megkeresés, - a választottbírósági eljárás. (Kódexben 1-2, 3 külön szabályban) Eljárásra vonatkozó általános szabályok: főszabály a lex fori alkalmazása. Kivételek: - a fél perbeli jog- és csel.képességének megállapítása (személyes jog alapján, de ha eszerint csel és jogképessége nincs, magyar szerint van, akkor ez az irányadó, de törvényes képviselő eljárhat helyette), perfüggőség (ha külföldön ezügyben eljárás folyik és a Kódex szerint itthon elismerhető, akkor magyar hatóság előtti per nem indítható, ill. meg kell szüntetni), - magyar jog tartalmának bizonyítása külföldi eljárásban (Ig.ügy min bizonyítványt állít ki a magyar jogról,

és gyakorlatról annak, akinek erre joga külföldön történő érvényesítése céljából kell) Nközi jogsegély és megkeresés: a nközi polg. eljárásjogban azokat a jogcselekményeket nevezzük jogsegélynek, amelyeket vmely állam bírósága vagy más hatósága egy másik állam bírósága vagy hatósága javára többnyire ennek megkeresésére végez Magyar gyakorlat: Igazságügyminiszter útján, más hatóság a felügyeletet gyakorló miniszter közvetítésével a külügyminiszter útján. Magyar jog szerint kell eljárni, lehet alkalmazni külföldi eljárási szabályokat a megkereső kérelmére, ha ez nem sérti a magyar közrendet. Nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján kerülhet rá sor Viszonosság fennálltáról az igazságügyminiszter ad kötelező nyilatkozatot Meg kell tagadni, ha a magyar közrendbe ütközne a teljesítés Viszonosság hiánya esetén a fórumnak diszkrecionális jogköre van. Külföldi határozatok elismerése,

végrehajtása: ahhoz, hogy a belföldi határozat külföldön is kifejthesse ugyanazt a hatást, mint belföldön, a határozatot abban a külállamban, ahol ahhoz joghatást kívánnak fűzni, el kell ismerni. A végrehajtásra elismerés hiányában nem kerülhet sor Vannak olyanok, ahol elég az elismerés (pl: apaság, anyaság elismerése), illetve a fél önként teljesít, de van, amikor végrehajtást is kell eszközölni A külföldi határozatok elismerését és végrehajtását egyrészt belső, másrészt nemzetközi jogforrások (két- és többoldalú nemzetközi egyezmények) szabályozzák Magyar gyakorlat: Főszabály: a határozat akkor ismerhető el, ha az ügy nem tartozik a kizárólagos magyar joghatóság körébe Kivételek: - személyállapoti perekben, ahol kizárólagos joghatóságunk van, néhány ügyben el lehet ismerni a külföldi határozatot, - fordított helyzetben is ez van, magyar részről feltétel a mentességről való lemondás, vagy olyan

egyezmény, hogy a külföldi bíróság is eljárhat. Végrehajtáshoz a végrehajtás alóli mentességről való kifejezett lemondás is kell. Elismerés általános korlátai: - ha elismerése a magyar közrendbe ütközne, azzal szemben, akivel hozták a bíróság vagy más hatóság olyan illetékességi okok alapján járt el, amelyet a külföldi állam joga szerint saját állampolgárával szemben nem lehet alkalmazni, - akinek a terhére a határozatot hozták, az eljárásban személyesen vagy képviselője útján nem vett részt (kézbesítés hiánya, eljárás szabálytalansága), - ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog tárgyában magyar bíróság vagy hatóság azonos felek között korábban jogerős érdemi határozatot hozott, - a külföldi eljárás megindítását megelőzően magyar bíróság vagy hatóság előtt azonos felek között, ugyanabból a ténybeli alapból származó, ugyanazon jog iránt eljárás indult. Végrehajtás

általános szabályai: általános előfeltétel, hogy a határozat elismerhető legyen Nemzetközi szerződés alapján is lehet végrehajtani, ha ilyen nincs, akkor viszonosság alapján. Utóbbi fennállását bizonyítani kell Itt is az igazságügyminiszter ad kötelező nyilatkozatot. Magyar gyakorlat: csak bizonyos esetekben lehet: vagyonjogi igények tekintetében, gyermekelhelyezés tárgyában, jogerős hat esetén 1. Az Európai Közösség intézményi alapjainak kialakulása, fejlődése Európai egységgondolat jelentkezése. Vallási alapon Eu megosztott volt, nemzeti ellentétek álltak fenn (Németország, Franciaország, Anglia). A 19 századra a német-angol, a 20 századra a német-francia Az etnikai és nemzeti tagoltság a II vh végéig erősen fennállt Zouche – európai uralkodóknak megbízottakat kellene küldeni, akik megvitatják Európa fontos kérdéseit. W Penn – európai parlament gondolata Ezzel a 18 század végén, 19 század elején újra

foglalkoznak. Victor Hugo veti fel az Európai Egyesült Államok gondolatát 20 század, I vh visszaveti a terveket. Létrejön a Népszövetség, de a mély ellentétek gátolják a kialakulást, összefogást. Coundenhove Callergi: Páneruópa c könyve (1923) Európát az USA meg akarja vásárolni, SZU le akarja gázolni, megoldás: Európa fogjon össze Egyenlőre politikai szintem próbálnak meg tenni vmit A gazdasági válság idején kezdik el vizsgálni a gazdasági öszszefogást Kialakul a Páneurópai Mozgalom Vezetője: Caillaux Konferenciákat rendeznek 1926-30. között 1930 Páneurópai Terv Francia külügyminiszter (Briand) felkarolja ezt a tervet, meg lehet valósítani egy Közös Piacot, de még nincs vámunió. Népszövetség összehívja az Európai Konferenciát, de nem lesz eredménye Összefogás alapja a fasizmus elleni küzdelem lesz II vh után Európa porig van bombázva, Amerikai segítség kell és kap is Zajlanak a politikai folyamatok: - 1946

szeptember 19 Zürich - Churchill beszéde, Európai Egyesült Államok megalakítását szorgalmazza, Európai Tanács létrehozását javasolja, sürgeti az összefogást. Francia és német ellentétek vannak még mindig, USA felé kell mozdulni, segítségét igénybe kell venni, SZU-tól kell tartani, erős Európát kell építeni, aki szembenáll a SZU-val. - Truman doktrina: politikai kötelezettségvállalás (válasz Churchill-re) – Marshallsegély: ebből lesz az újjáépítés – Politikai ellentétek éleződése, 1949 NATO létrehozása -– 1948. Európai Gazdasági Együttműködés Szervezete (Marshall-segélyt igénybevevők, ennek felosztása, külkereskedelem szabaddá tétele, újjáépítés, infrastruktúra fejlesztése, ipar és mg. modernizálása). Kialakulnak a jóléti államok: Franciaország, Németország, Benelux államok Nincsenek gazdasági problémáik. -1950 Európai Fizetési Unió megalakítása ezen államok részéről (OEEC), csak gazdasági

vonatkozásban (francia-angol ellentét), - 1961-től USA is benne van, ekkortól működik igazán. Az egységes Európához politikai akarat is kell -1950 május 9. Schumann-nyilatkozat II vh lezárásának 5 évfordulója, Európai Közösség napja azóta is. S francia-német megbékélést akar, politikát és gazdaságot összekapcsolja, a szén és acéltermelést közös felügyelet alá kell venni. Ez a háború megakadályozása miatt, a szén- és acéltermelés a két ország határán működik, kevés vállalatot érint ez a termelés, könnyű az összehangolás, azonosak a termelési feltételek és technológiák, azonosan képzett a munkaerő, nem függ az ágazat az időjárástól. 1955 Szén- és Acélközösség megalakítása Tagok: Franciaország, Németország, Olaszország, Benelux államok – Az Európai Közös Piac gondolatát a holland miniszter (Beyen) veti fel. – 1955 miniszterek megvitatják a javaslatokat, Spaak dolgozza ki, hogy hogyan lehet

megalakítani: a./ piacok fúziója: vámunió, mennyiségi korlátozások eltörlése, közös agrárpolitika, b/ közös piaci politika, c/ ez csak jogharmonizációval teremthető meg, d./ ki kell aknázni és fejleszteni a gazdasági erőforrásokat Elvei: a/ európai államoknak el kell választani az általános politikai vitákat és a közös piac működése során felmerülő vitákat, b./ létre kell hozni egy olyan szervezetet, amely hatóságként működik és közösségi felelőssége van, c./ létre kell hozni egy kormányok közti szervezetet, ez hozza a Közös Piacra vonatkozó legfontosabb döntéseket, d./ a Közös Piaccal kapcsolatban biztosítani kell a bírósághoz fordulás jogát, legyen vmilyen parlamentáris szervezet, amely a vitákkal foglalkozik. – 1956 külügyminiszterek megvitatják a Spaak-jelentést, - 1957 március 25 Római Egyezmény: Európai Gazdasági Közösség. Ez egy keretszerződés, több megállapodást foglal magába. Kimondja,

hogy az Európai Gazdasági Közösség célja a Közös Piac megvalósítása, ennek érdekében van a jogharmonizáció Közös Piac legfontosabb jellemzője: megvalósul az áruk, szolgáltatások, személyek szabad mozgása, a tőke szabad áramlása - Európai Gazdasági Közösség jogi személy. Bizottság képviseli, az meg az, aki éppen abban az ügyben jogosult. Közös Piac alapköve a diszkrimináció tilalma Konzultációs mechanizmus: Bizottság dolgozza ki a javaslatot, amit a Parlament véleményez, a Tanács elfogad Jogalkotás a Tanács és Bizottság kezében van, a Bizottság a végrehajtó hatalom. – 1979-től vannak közvetlen parlamenti választások 5 évre választják a képviselőket Tagállamok képviselői vannak a Tanácsban és Bizottságban is. – 1965 Anglia benyújtja csatlakozási kérelmét, Franciaország megtorpedózza, mert deGaulle szerint Európai így közelebb kerülne az amerikai befolyáshoz. A 60-as években EGK belső

problémákkal küzd: üres szék politika (nem jelenik meg a tanácskozásokon, nem szavaz). A válság megoldása: Luxemburgi kompromisszum: egyetértés politikájának bevezetése, államok vétójoggal élhetnek. – 1967 Anglia ismét benyújtja csatlakozási kérelmét Írországgal és Dániával együtt, megint elutasítás 60-as évek végére erőre kap a német gazdaság, franciák ettől tartanak, felveszik inkább Angliát, hogy egyensúlyozzon. – 1972. csatlakozik az Egyesült Királyság, Dánia és Írország Norvégia is benyújtja kérelmét, de népszavazása elutasítja a csatlakozást. – 1968 július 1 vámunió megvalósítása (nem emelnek vámokat, fokozatosan építik le őket). – 1973-ig erős gazdasági fejlődés, minden állam gazdasága megindul, de az olajválság megérződik Államok megpróbálják a gazdaságot befelé fordítani, 80-as évektől ismét stabilizáció, fejlődés. – 1979-ben csatlakozik Görögország, felveszik, mert

szükség van a kereskedelem és fontos posztok miatt – 1986 Spanyolország és Portugália felvétele Nagyon elmaradott állam Spanyolország, nagy támogatásokat kap. – 1995 Svédország, Finnország és Ausztria csatlakozása – 7970-től a Közösségnek saját költségvetése van, bevételeiből fedezi kiadásait. – 1978 Európai Pénzügyi Rendszer Figyelik a nemzeti valutákat, hogy egymáshoz képest stabilak legyenek. Euró megalkotása – 1985. Jacques Delors: kidolgoz egy gazdasági mechanizmus, hogy hogyan lehetne egy válságmegoldó technikát elérni, termelési ktg-ek csökkennének, ez árcsökkenéshez vezetne és a gazdasági szereplőket helyrerázná. – 1985 Egységes Európai Okmány: célkitűzéseket politikai formába önti, politikai átirata: Római Szerződés első jelentős módosítása, új fogalmakat vezet be, új célkitűzéseket is, új cél az egységes belső piac megvalósítása. Közös Piac és Belső Piac különbségei: KP a

Római Szerződésben jelent meg, a BP az Egységes Európai Okmányban Egyesek szerint a KP összetettebb fogalom, mint a BP, mert közös politikákat is magában foglal (mezőgazdasági, kereskedelmi politika, monetáris politika stb.) E nézet képviselője: Von Hayder Másik nézet szerint a BP tágabb kategória, mert az államok határok nélküli piacát jelenti, ez több, mintha csak közös lenne. E nézet képviselője: Usher – 1992 december 31-én határozzák meg határidőként, hogy a BP-ot megvalósítják. Terv sikerült – Egységes Európai Okmány változtatott az ítélkezési mechanizmuson és jogharmonizáción is. Ebbe az Okmányba a Luxemburgi kompromisszum nem került bele. 2. Az EGK szerveződése 1950. május 9 Schuman Nyilatkozat nyomán létrejött Európai Szén- és Acélközösség más területekhez modell lett. Kísérletek történtek egy Európai Védelmi Közösség és egy Európai Politikai Közösség létrehozatalára, de nem hoztak

sikert. Az Európai Védelmi Közösséggel kapcsolatos elképzelés az 1950. októberében megfogalmazott Pléven Terv-en alapult, az Európai Politikai Közösség gondolatának megfogalmazásában Paul-Henri Spaak volt aktív Tervek meghiúsulásában döntő szerepe volt a francia álláspont alakulásának Beyen-terv: középpontjába az európai közös piac gondolatváza került Ezt a javaslat képezte alapját az 1955-ös Benelux kezdeményezésnek is, amely az Európai Gazdasági Közössége létrehozására irányult és eredményre vezetett. A gazdasági integrációnak meg kell előznie a politikait A Benelux memorandum nemzetközi konferencia összehívását javasolta, hogy az dolgozza ki egy szerződés szövegét, mely formát adhatna egy együttműködésnek a közlekedési infrastruktúra, az energiapolitika koordinálása, az atomenergia békés felhasználásának fejlesztése és a közös piac kialakítása területén. 1955 június 1 Messina, tagállamok 6

külügyminisztere találkozott, hogy megvitassa a Benelux memorandumot. Döntöttek, hogy még további kormányközi konferenciák összehívására is sor kerül, egy bizottságot kell megbízni, melyeket szakértők támogatnak Az előkészítők bizottság elnöke Spaak lett 1956 április, Spaak-jelentés Középpontjában a közös piac létrehozatalával és az atomenergia békés felhasználásának fejlesztésével kapcsolatos érdemi problémák kerültek. A közös piac célja egy közös gazdaságpolitikával rendelkező nagy térség létrehozatala, hogy így egy erőteljes termelőegység jöjjön létre és a folyamatos kiterjeszkedés lehetővé váljon, mint ahogy a megnövekedett stabilitás, az életszínvonal gyorsított növelése és a tagállamok közötti harmonikus kapcsolatok fejlesztése is cél. Ehhez a nemzeti piacok fúziója szükséges A piacok fúziója a vámunió létrehozatalát, mennyiségi korlátozások tilalmát, szolgáltatások szabad

mozgását és a közös agrárpolitikát foglalta magába. Piacok fúziójához második elemként a közös piaci politikát és társítani kell, valamint fontos a jogharmonizáció is. Harmadik elem az európai gazdasági források fejlesztésének és teljes kihasználásának követelménye (beruházások állami támogatása, dolgozók átképzése, gazdaságilag elmaradt területek fejlesztésének és a munkaerő, tőke szabad mozgásának kérdései) Négy elve: 1 Az általános politikai tárgyak és a közös piac működése során felvetődő problémák közötti különböztetés szükségessége. 2 Létre kell hozni egy olyan szervezetet, amelyet hatósági és közösségi felelősséggel terhelnek 3 Tagállamok kormányai közötti szerződéseket a közösségi intézmények javaslatainak figyelembe vételével kell megkötni 4 Biztosítani kell, hogy a bíróságokhoz, ill a parlamentáris szervekhez lehessen fordulni jogorvoslatért. 1956 május 29 Velence

Elfogadták a Spaak-jelentés Újabb kormányközi konferenciát hívtak össze 1956. június 26-ra Paul-Henri Spaak vezetésével 1957 március 25 Európai Gazdasági Közösség-et és Európai Atom Energia Közösség-et létrehozó egyezmények aláírása. 1958 január 1-én léptek hatályba Az Európai Gazdasági Közösség célkitűzései sokkal szélesebb körűek voltak, mint az Európai Szén- és Acélközösségé. Az ESZAK csupán a szén és vas közös piacát tűzte ki célul, az EGK viszont elsődlegesen a közös piacot, a gazdaság közösségét szándékozta megteremteni, de tagjait bizonyos politikai ideálok is lelkesítették. 3. A Római Szerződés Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Olaszország elhatározták, hogy létrehozzák az Európai Gazdasági Közösséget. Római Szerződés 1957 március 25 Céljaként a közös piac kialakítását jelölték meg. A Közösség feladata a közös piac megteremtésével, vmint a

tagállamok gazdaságpolitikájának fokozatos egymáshoz közelítésével, az egész Közösségben a gazdasági tevékenység harmonikus fejlődésének előmozdítása, fokozott és kiegyensúlyozott bővítése, stabilitásának fokozása, az életszínvonal gyors ütemű emelése, vmint a Közösséghez tartozó országok szorosabb kapcsolatainak kiépítése. EGK magja a közös piac, melynek héja a tagállamok gazdaságpolitikájának közelítése Az áruk, szolgáltatások, munkaerő és tőke szabad mozgásának és ezek közös piacának létrehozása az EGK integrációjának legfontosabb célja Sajátossága: hogy az lényegét tekintve keretszerződés Kitűzött céljait széles körű általános elvként fogalmazza meg, és a Közösség intézményeire, főként a Bizottságra és Tanácsra bízza, hogy azok a joghézagokat másodlagos jogalkotással, azaz rendeletekkel és irányelvekkel szüntessék meg. A Közösségnek a feladatai ellátása érdekében folyó

tevékenysége a Római Szerződés értelmében és a benne előírt időrend szerint magában foglalja: - áruimportra és exportra szokásos vámok és mennyiségi korlátozások, vmint hasonló intézkedések eltörlését, - közös vámtarifa és közös kereskedelempolitika bevezetését a kívülálló országokkal szemben, - személyek, szolgáltatások és tőke szabad forgalmát gátló akadályok megszüntetését, - közös politika bevezetését a mezőgazdaság területén, - közös politika bevezetését a közlekedés területén, - olyan rendszer intézményesítését, amely a közös piac területén a szabad versenyt biztosítja, - olyan eljárások alkalmazását, amelyek révén a tagállamok gazdaságpolitikája koordinálható és a fizetési mérlegben mutatkozó egyensúlyhiány orvosolható, - tagállamok jogszabályainak közelítését, - az Európai Szociális Alap létrehozását, hogy javítsa a dolgozók munkavállalási lehetőségeit,

életszínvonaluk emelkedését, - az Európai Beruházási Bank létesítését, - kapcsolatteremtést a tengerentúli országokkal és térségekkel a kereskedelem fokozása, gazdasági és társadalmi fejlődés előmozdítása érdekében. Négy fő intézményt hozott létre: - Közgyűlést, - Tanácsot, - Bizottságot, - Európai Közösségek Bíróságát. Rendelkezett még egy Gazdasági és Szociális Bizottság, és Számvevőszék felállításáról. 1965-ben kötött Egyesülési Szerződés előírta a Tagállamok Állandó Képviselői Bizottságának létrehozását. A Közösség jogi személy A Bizottság képviseli A tagállamok kötelezettségeinek alapvonalát a közösségi hűség elve fogalmazta meg: a tagállamok minden alkalmas – általános vagy különleges – intézkedést megtesznek, hogy biztosítsák az EGK Szerződésből vagy a Közösség szerveinek működéséből reájuk háruló kötelezettségek teljesítését. A Tagállamok az EGK

Szerződés céljainak eléréséhez szükséges mértékben összehangolják gazdaságpolitikájukat A Közösség szervei ügyelnek arra, hogy ne veszélyeztessék a Tagállamok külső és belső pénzügyi stabilitását. Tilos a nemzeti alapon történő megkülönböztetés Programra 12 éves időszak meghatározása, nem sikerült betartani Bevezetett döntéshozatali forma a konzultációs mechanizmus Lényege, hogy a Bizottság tesz javaslatot, a Közgyűlés véleményezése után a Tanács elfogadja vagy elutasítja A Római Szerződés értelmében a Tanács a B javaslatáról általában többségi szavazással határoz, a T viszont a B javaslatát módosító határozatot csak egyhangúan hozhat Amíg a T nem dönt, a B módosíthatja eredeti javaslatát, főleg ha erre vonatkozóan a Közgyűlést is meghallgatja. Először csak egyhangú szavazás volt, T válságba került, ezt feloldó 1966-os Luxemburgi Kompromisszum szerint a tagállamok ragaszkodhatnak az egyhangú

szavazáshoz olyan tárgykörökben, ahol létfontosságú nemzeti érdekek forognak kockán. A konzultációs döntéshozatali formától egy eltérő határozathozatal van: a költségvetés elfogadási rendje. B feladata az előzetes tervezet elkészítése, T-hez kerül, elkészíti a tervezett ktgvetést, P. elé terjeszti, az jóváhagyhatja Tehet kiegészítést, módosítást, vissza a T-hez, az visszautasíthatja, vissza a P-hez, az már így elfogadhatja. Először két közös intézmény: Közgyűlés és Bíróság, majd 1965 április 8 Egyesülési Szerződéssel már a Tanács és Bizottság is közös lesz 4. Válságok és reformok, az Egységes Európai Okmány Az Európai Közösség fejlődése négy szakaszra osztható: 1. 1970-es évek elejéig – lezárulása egybeesik az olajválsággal. 2 1973-1980 konjukturális és strukturális válság okoz zavarokat az integrációs folyamatokban. 3 1980-tól gazdasági fejlődés és integrációs folyamatok

konszolidálódása, újraindulása 4 1990-től kelet-európai rendszerváltások, egységes belső piac rendelkezései, maastrichti döntések. Figyelem eleinte a vámunió létrehozására irányult Közös agrárpolitika kialakítása, de ezzel a gazdasági integrálódás lelassult. 1970-1985-ig közelítették a közvetett adók rendszerét, eltörölték a tagország közötti mennyiségi korlátozások döntő többségét, de a közösségi integráció lelassult, integrált közös piac nem jött létre. Nemzeti keretek között maradt a szolgáltatások és pénzügyek szabályozása Olajválság, árrobbanás a tagállamok közötti érdekellentéteket kiélezte. Visszaesés volt megfigyelhető 1980-tól mezőgazdasági politika egyre magasabb költségekkel járt Ezeket a költségvetés képtelen volt előteremteni, versenyproblémák jelentkeztek EK-t versenytársai alapvető gazdasági mutatók tekintetében és műszaki fejlődés, szerkezetváltás vonatkozásában

megelőzték. Intézményi rendszer is repedéseket mutatott. Előtérbe kerültek a kínálatorientált gazdaságpolitikai elképzelése 1985 június 28-29 Milánó, Fehér Könyv, mely az EK továbbfejlesztésének fontos programadó alapja és dokumentuma volt. Érdemi integrációs fejlődés csupán a monetáris árfolyam-együttműködés területén történt EK tevékenységét olyan új területekre is kiterjesztette, mint a regionális, szociális és környezeti politika 1970-ben a Parlament kiterjedtebb hatáskört kapott a Közösség ktgvetésével kapcsolatban Áttértek a saját források rendszerére Fejlődésnek indulnak a külpolitika terén, 1974-től Európai Tanács. Európai Pénzügyi Rendszer kialakítása, mely egy árfolyam stabilizáló mechanizmust is magában foglal 70-es évek közepén EK intézményi továbbfejlesztésével kapcsolatban több reformjavaslat: - Bizottság törvényhozó, végrehajtó és igazságszolgáltató funkciók és az ezekkel

foglalkozó szervek elkülönítését tartotta fontosnak, - Parlament szerint létre kell hozni egy európai kormányt, melynek a tagállamoktól független státusza volna és a P-nek tartozna felelősséggel, - Bíróság valódi jogi szankciókat igényelt az integrációs jogrendszer kialakítása és fenntartása érdekében, - Gazdasági és Szociális Bizottság olyan Tanácsot akart, ahol egy vagy két állandó miniszter tevékenykedne, Bizottság a Parlamentnek lenne felelős. Tindemans-jelentés: reformelképzeléseket foglalta egybe, de előbbiek közül szinte egyik sem szerepelt benne 1979 Európai Parlament tagjainak első közvetlen választása Genscher-Colombo-terv: Európai Törvény megalkotására tesz javaslatot. Parlament szakértőket bízott meg az Európai Uniót megalapító Szerződés tervezetének kidolgozására, ezt 1984-ben elfogadta. Fehér Könyv: Lord Cockfield készítette el. Feltárta a szabad kereskedelem meglévő akadályait, azok

megszüntetésére időrendet dolgozott ki Javak szabad áramlásának megteremtése nélkülözhetetlen, de csak előfeltétel Első része feladatokat állapít meg az áruk kontrolljával és az egyének ellenőrzésével kapcsolatban, második része az áruk szabad mozgása, közületi beszerzések, munkaerő szabad mozgása, szolgáltatások közös piaca, tőkemozgások, ipari együttműködés feltételeinek meghozatala, közösségi jog alkalmazása. Harmadik része a pénzügyi akadályok felszámolása Egységes Európai Okmány: 1985. Luxemburg, Brüsszel 1987 július 1-én lépett hatályba Nemzetközi közjogi szerződés. Egy okmány zárórésze Új fogalomként vezette be a belső piacot, mely egy belső határok nélküli terület, ahol az áruk, személyek, szolgáltatások és tőke szabad mozgása biztosított. Nézetek szerint BP szűkebb, mint a KP, mert utóbbi a közös politikára is vonatkozik, más nézet szerint tágabb, mert előbbi a belső határok

nélküli helyzetre is utal. 1992 december 31-vel határidőt tűzött a BP kialakításának befejezésére EGK Szerződésbe beépítette a Fehér Könyvben lévő jogalkotási mechanizmusokat is, jogilag elismerte az Európai Tanács létezését. Nagyobb teret engedett a minősített többséget igénylő jogalkotási döntéshozatalnak, P jogalkotásban betöltött szerepét növelte Luxemburgi Kompromisszumot nem hozta át Két új döntéshozatali formát vezetett be: - kooperációs eljárás, - azt, amely a P. egyező véleményén alapul 5. A Maastrichti Európai Uniós Szerződés 1988. és 1990 között egyre határozottabb formát öltöttek a majdani Unió két alappillérének, a Gazdasági és Pénzügyi Uniónak és a Politikai Uniónak megalkotására irányuló munkálatok. GPU fokozatos bevezetésének szándékát az EGK 1988. júliusi csúcsértekezlete megerősített, 1989. júliusi döntést hozott az első szakasz megkezdéséről, majd egy kormányközi

konferenciát hívnak össze a második szakaszra vonatkozóan Tagállamok közötti külpolitikai együttműködés minőségileg magasabb szintre helyezése A GPU és PU létrehozására irányuló törekvések párhuzamosan folynak A korábbi munkálatok és a kormányközi konferenciák folyamatos tevékenysége eredményeképpen Maastrichtban az Európai Tanács csúcsértekezletén résztvevő állam- és kormányfők 1991. december 9-én a GPU tárgyában, december 10-én a PU kérdéskörében létrehozták a 12-ek megegyezését az új Európai Unió létrehozatalára. 12-ek nem egységesek, mert Nagy-Britannia és Dánia nem vállalta fel a föderatív végcélt. Szerződés két külön szerződéstervezetből állt össze. Egyezmény lett, acquis communautaire lett Az Európai Unióról szóló Egyezményt 1992 február 7-én írják alá a tagállamok külügyminiszterei és pénzügyminiszterei. 1993 november 1-én lép hatályba Két elemből áll: 1 elkülönül a

Közösség fennálló jogrendjétől 2 alapvetően módosításokat hoz a Római Szerződés szövegébe, így annak nevét is EK Szerződésre változtatja. Javítani kívánja az EPC működését, három fontos módosítás bevezetésével: - nem halasztható tovább az EPC és a nyugat-európai Unió kapcsolatának formalizálása, - beleegyeztek bizonyos kérdés- és témacsoportok normatívan kötelező bevonásába a koordinációba, - többségi döntéshozatal korlátozott érvényesítésébe. Létrehozták a bel- és igazságügyi együttműködés rendszerét. Szervezeti hátterét a Koordináló Bizottság adja. A B-ot bevonják a munkába, a Parlamentet tájékoztatják, Bíróság nem rendelkezik joghatósággal Európai Tanács feladata a bel- és igazságügyi együttműködés, a politikai együttműködés és a Közösségek szervezetrendszerei közötti együttműködés biztosítása. Alaprendelkezések 7 fő címből állnak: 1 Unió elvei, célkitűzései,

intézményi háttere stb 2 Európai Közösség megalkotása céljából az EGK Szerződés módosítására vonatkozó rendelkezések EGK-ból EK lesz Belép az Unió polgársága GPU fokozatos bevezetése Ötödik közösségi alapintézménnyé válik a Számvevőszék, megalakul az Európai Beruházás Bank, megváltozik a közösségi döntéshozatali rend 3 ESZAK-ot létrehozó Párizsi Szerződés módosítása 4. EURATOM-ot létrehozó Római Szerződés módosítása 5 közös külpolitikát és a közös biztonságpolitikát érintő rendelkezések. 6 igazságszolgáltatásra és a belügyekre vonatkozó rendelkezések. 7 zárórendelkezések 17 jegyzőkönyv és 33 nyilatkozat egészíti ki Jkv ugyanolyan joghatállyal rendelkezik, mint a szerződéses rendelkezések. Jogi személyiséggel az Unió nem rendelkezik. Európai Parlament hatásköre bővült Nőtt a szerepe a döntéshozatali eljárásban Nem változott a parlamenti képviselők száma Tanács változatlanul a

Közösségek kiemelkedő és meghatározó döntéshozó szerve Tanácsban való tagállami képviselet miniszteri szintű lesz Bizottság tagjainak mandátuma 5 évre szól, Parlament konzultációs szerephez jut a B elnökének kijelölésében B tagjainak száma nem változott Európai Bíróság szerepkörét EK Bizottságának ügyeiben való bíróság, végrehajtási eljárási lehetőségekkel bővítik. Tagállami mulasztás esetén jogosult kényszerítő átalányösszeg vagy bírság kiszabására Új intézmény alakul: Régiók Bizottsága Ez tanácsadó segédszervezet Bonyolultabbá teszi a kooperációs döntéshozatali eljárást. B bármikor módosíthatja javaslatát a T rendelkezése előtt. Minősített többségű vagy egyhangú határozat kell Közösségi ktgvetést teljes egészében saját forrásból. Kooperációs eljárási forma kiszélesítése Bevezeti a P és T közös döntéshozatali eljárásét T-ben általában többségi döntés kell (kivéve

kultúra, kutatás terén) Kodecíziós határozathozatali forma komplexebb, mint a kooperációs. Van békéltető eljárás, mikor a T. és P nem tud egyezni, belőlük alakul a Bizottság, jóváhagyja a közös szöveget, azok elfogadják. Ha nem, a javaslat megbukik 7. A nemzetközi jog – EK-jog kapcsolata Formai szempontból az Európai Közösség joga része a nemzetközi jognak, de számos olyan elemet is tartalma, amely idegen a tradicionális nemzetközi jogtól Tartalmi szempontból viszont az EK joga a közösségi tagállamok közös belső joga inkább és nem államok közötti jog. Ugyanazon sajátosságok jellemzik a közösségi jogot, mint a nemzetközi jog egyéb területeit. Az elsődleges közösségi jog nem tér el keletkezési módját, alanyainak körét és tárgyát tekintve a nemzetközi jog egyéb szabályaitól, csak a kikényszerítés módjában áll közelebb az államon belüli joghoz. Olyan elemek is ötvöződnek a közösségi jogban,

amelyek mássá és többé teszik a közösségi jogot a nemzetközinél. Jogalanyainak előfordulási gyakoriságát tekintve a közösségi jognak az EK szervei, tagállamai, a tagállamok természetes és jogi személyei egyidejűleg és közvetlenül jogosultjai és kötelezettei. A közösségi jog által szabályozott kérdésekben a közösségi jog elsődlegességet élvez minden más jogi normával szemben Atekintetben is lényeges a különbség, hogy kik rendelkeznek jogalkotói jogosítvánnyal és a jogalkotás milyen alaki jogforrásban történik. A hagyományos nemzetközi jog alkotására az államok, a nemzetközi szervezetek, az önrendelkezési jogot érvényesítő népek, nemzetek jogosultak. A nemzetközi szerződések formájában megjelenő jogforrások a közösségi jognak csak egyik részét, ún. elsődleges közösségi jogot képezik Ellentétben más szervezetekkel, a Tanács és a Bizottság mind a tagállamokra, mint a tagállamok természetes és

jogi személyeire nézve jogalkotási joggal felruházott szervként működik. Az általuk alkotott közösségi jog szabályai képezik a másodlagos közösségi jog anyagát. Céljuk és funkciójuk tekintetében is eltérések vannak. A nemzetközi jog célja az államok közötti kapcsolatok jogi szabályozása A közösségi jog célja és funkciója meghatározott, konkrét, alapvetően gazdasági célok megvalósítására jönnek létre. Közösségi jog fogalma: a Közösség, valamint annak alanyai, azaz a tagállamok és magánszemélyek közötti, ill a tagállamok és magánszemélyek, mint közösségi jogalanyok, egymás közötti többoldalú viszonyainak halmazát szabályozó joganyag. Közösségnek saját intézményei vannak, jogi személyiséggel rendelkezik, jogképes és nemzetközi képviseletre jogosult. Konkrét, valóságos hatáskörei vannak, amelyeket a tagállamai biztosítanak számára A Közösség szervei a tagállamoktól származó szuverén

jogokat is gyakorolhatnak Egyezmények keretein belül önálló jogalkotási és adminisztratív tevékenységet folytathatnak Közösség jogában nagyobb számban jelennek meg a nemzeti jogokból ismert megoldások és koncepciók, mint a nemzetközi jogban általában A közösségi jog több szektora is hasznosít a nemzeti jogrendszerek elveiből, jogintézményeiből, szabályaiból. Ugyanakkor fordítva is: a közösségi jogalkotás és ezen jogalkotás eredményeként létrejött jogforrások közvetlen hatályának elismerésével, nemzeti átvétele által államok is használják a közösségi jogot, valamint a tagállamok bíróságai növekvő mértékben közvetlenül is alkalmazzák a közösségi képzésű joganyagokat. 8. Az EK jogforrási rendszere Jogforrásainak rendszere sajátos. Abban alapvetően kodifikációs módszerrel előkészített szerződései és jogszabályai, valamint a Közösség Bíróságának, az Európai Bíróságnak esetjogi

természetű döntései, az ezen döntésekben megfogalmazott elvi tartalmú dogmái fonódnak össze. Az EK jogforrásainak anyagában elsősorban az ún elsődleges jogforrások és a hatalmas tömegűvé duzzadt másodlagos jogforrások között szokás különböztetni Az elsődleges jogot a Közösségek alapító szerződései, valamint azok időközbeni módosításai és az azokra épülő más szerződések alkotják. Ez tulajdonképpen az EK alkotmánya Ezek: ESZAK Szerződés, EURATOM Szerződés, EGK Szerződés, Egyesülési Szerződés, Belépési Okmányok (6 db), Költségvetési Szerződések, Egységes Európai Okmány, Maastrichti Európai Uniós Szerződés. Másodlagos jogforrások közé a rendeletek, irányelvek és határozatok tartoznak Az ajánlások és vélemények nem tekinthetők jogforrásoknak, de azok ösztönző ereje kétségtelen. Az olyan nemzetközi egyezmények is a közösségi jog jogforrásai közé tartoznak, amelyekben a Közösség

intézményei a Közösség nevében vesznek részt. Létrejöhetnek a Közösségnek más meglévő egyezményekhez való csatlakozása révén, pl.: GATT, vagy olyan új megállapodások kötésével, mint a Lomé Konvenció Az Európai Bíróság jogalkotása is része az EK jogforrási rendszerének. Magában foglalja az Európai Bíróság ítéletei mellett az Európai Bíróság által a közösségi joggal kapcsolatban kiadott véleményeket, alkalmazott általános jogelveket Az Európai Bíróság ítélkezési tevékenysége során a közösségi jogot értelmezi és alkalmazza Az íratlan közösségi jog is külön réteget képez Sok olyan eset megoldását segíti, amelyre nincs konkrét rendelkezés az EK írott jogában. Az általános jogelvekre hivatkozás lehetősége a joghézagok kitöltése céljából azonban nem korlátlan. 9. Az Európai Bíróság joggyakorlata Az EK jogának fontos eleme az EB joggyakorlata is. Az EB biztosítja a jog érvényesülését

a Közösségen belül. Értelmezi és fejleszti a közösségi jogot Értelmezési módszerek: rendszertani és teleologikus módszereknek van nagy jelentőségük Jogfejlesztésre az EB-nak három esetkörben van lehetősége: - ha a közösségi jog széles lehetőséget biztosít a bírók diszkrecionális döntésének, - ha közösségi jog hallgat és így csak joghézag van egy adott kérdésben, ha a bírók úgy határoznak, hogy a közösségi jog adott formatív szabályával szembeni contra legem döntést hoznak. Alapvetően esetjogi módszerekkel dolgozik, de ítéleteinek nincs precedens természete Nincs kötve saját korábbi ítéleteihez Nincs beépítve egy bírói fórumrendszerbe Ítélkezése során arra is figyelnie kell, hogy a Közösség politikai vonalvezetése képes legyen követni az ítéletekben megfogalmazott jogtételeket. Jogfejlesztő munkája mindjobban a négy közösségi alapjog, a közösségi poltikák sorktérú tárgyi összefüggéseinek

elemzésére orientált. Jogkeresése nagymértékben jogösszehasonlító alapon történik Az a szándék vezérli, hogy megtalálja azokat az elemeket, amelyekbőla Közösség jogi elvei és szabályai megragadhatók úgy, hogy megfelelő, életképes megoldást nyújtsanak a felvetődött kérdésekre. Ítélkezésében problémát okoz az is, hogy a Közösségek alapító Szerződéseit a tagállamok gyakran eltérően értelmezik. Ítélkezésének fontos segítője, hogy a bírók esetenként visszanyúlnak a tagállamok jogrendszereihez. A közösségi jog négány fontos elve a francia és német jogrendszerekből lett átvéve Újabban az angol jogból is vesznek át A jogösszehasonlításnak akkor is szerepe van, amikor az ítélkezése során általános jogelveket fogalmaz meg. Megkísérel olyan értékorientációkat adni a Közösség számára, amelyekhez később saját ítélkezését is hozzáigazítja. A bírók jogi előérzetének különleges jelentősée van

Bíróság különböző nemzetek, különböző jogi kultúrájú jogászaibaól áll Így a bírók eleve eltérő jogi hagyományokat, jogi értékeket és jogi módszereket visznek be a közös döntésbe A jogösszehasonlítás akkor is szerepet kap, amikor a Közösség írott jogában kell valamely jogi kifejezének a pontos értelmét megállapítani. 10. A szerződések közvetlen hatálya Az EB-nak az eddigi talán legnagyobb hatású ítélete alapozta meg a közösségi jog közvetlen hatályának elismerhetőségét a Szerződések anyagával kapcsolatban. A Van Gend en Loos ügy a holland különleges közig. bíróságtól került az EB-hoz értelmezési eljárás keretében A holland bíróság számára a vámtarifáktól szóló holland jogszabály és az EGK Szerződés 12.cikke tűnt tartalmilag ellentétesnek A tagállamok egymás között sem új beviteli, sem kiviteli vámokat, ill velük egyenértékű díjakat nem vezetnek be, sem pedig az egymás közötti

kereskedelmi kapcsolataikban már alkalmazottakat nem emelik. A fenti ügyben a szállítmányozó vállalkozás amiatt tett panaszt, hogy az általa importál vegyiárura a magasabb vámot rótt ki a holland hatóság. Holland hatóság azzal érvelt, hogy ő csak másik kategóriába rakta az árut, ahol magasabb a vám. Jogvita alapja: EGK Szerződései alkalmazható szabálynak minősülnek-e a tagállamokban és a Szerződés szabályai által a tagállamokra rótt kötelezettségekre alapítottan magánszemélyeknek keletkezhet-e jogosultsága. Társaság és Bizottság közvetlen hatályt tulajdonított a Szerződésnek. Tagállamok viszont nem Bíróság indokolása: ez a Szerződés több annál, minthogy csupán az érdekelt államok között hozzon létre kölcsönös kötelezettségeket Tagállamok elismerték, hogy a közösségi jognak olyan hatalma van, amelyre a tagállamok állampolgárai bíróságok előtt is hivatkozhatnak (ugyanis B. számára a Sz 117 cikkében

kijelölt feladat célja, hogy a Sz. egységes értelmezése a nemzeti bíróságoknál is biztosítva legyen) Közösségi jog nemcsak kötelezettségeket ró az egyénekre, hanem jogokkal is felruházza őket. A Közösséget alapító Sz olyan Közösséget hozott létre, amelynek a tagállamok mellett a nemzetek és magánszemélyek is alkotó elemei, ezért nemcsak a tagállamokat, hanem az egyéneket is a közösségi jog alanyainak kell tekinteni. Bíróság szerint egyébként a másik kategóriába tevés, ahol magasabb a vám, ugyanazt jelenti, mintha vámot emeltek volna. Ebben az ügyen a közvetlen hatály vertikális dimenziójáról van szó. Vízszintesen is érvényesül? Costa v ENEL ügyben olasz villamosipari államosításokról volt szó Costa az egyiknek részvényese volt, nem akart fizetni. Állítása szerint az államosítási törvény ellentétes a Szerződéssel Bíróság megállapításai: - értelmezni az EGK szerződést olyan mértékig, ameddig ez

szükséges a nemzeti bíróság számára a jog helyzet tisztázásához, - a közösségi jog abban különbözik a nemzetközi jog szabályaitól, hogy a Szerződés egy olyan saját jogrendet hozott létre, amely hatálybalépésével a tagállamok jogrendszereinek részévé vált, - a nemzeti jog szabályai nem akadályozhatják a Közösségi jog alkalmazását, - a közösségi jog nemzeti joggal szembeni elsődlegessége. Defrenne v Sabena ügyben egy női utaskísérő nem ugyananynyi fizetést kapott ugyanazért a munkáért, mint férfi kollégája Megszegték a Sz egyenlő munkáért egyenlő bért rendelkezését. Cég szerint ez egyének közti viszonyt érint, nem állam és állampolgárai közti viszonyt. Bíróság: a cikk kiterjed minden olyan megegyezésre, amelynek az a célja, hogy kollektíve szabályozza a fizetett munkavégzést és az egyéni munkaszerződéseket is Walreve és Koch ügyben a nemzetiségi alapon történő megkülönböztetés tilalma volt a

téma (bicajversenyző motoros légterelővel Az ügy a Közösség területén történt, a közösségi jogot kell alkalmazni, a nemzetiségi alapon történő megkülönböztetés minden kereső foglalkozással összefüggő szabályozásra vonatkozik). Simenthal ügyben ítéletével a közvetlen hatály elvének a jövőbeli nemzeti jogalkotásokkal szembeni dimenzióját konkretizálta az EB., és ez az ügy a közösségi jog elsődlegességével kapcsolatban is fontos Olasz bíró azt a kérdést tette fel, hogy megfosztható-e egy közösségi tagállam bírája attól a lehetőségtől, hogy adott esetben a nemzeti jogszabály alkalmazását mellőzze és a közösségi jogot közvetlenül alkalmazza. Itt a Sz áruk szabad forgalmáról szóló cikkébe ütközött egy olasz jogszabály, amit a Sz. olaszországi hatályba lépése után hoztak Bíróság azt mondta, hogy alkalmazható A közösségi joggal ütköző nemzeti jogszabályokat a tagállamok érvényesen nem

alkothatnak. A Sz. közvetlen hatályt mutató rendelkezéseinek listája hosszabb, mint azoké, amelyek nem közvetlen hatályúak az EB. szerint Egyes más rendelkezéseiről pedig azt mondta ki az EB, hogy azoknak egyidejűleg lehet is, meg nem is közvetlen hatályuk. 11. A rendeletek, határozatok, irányelvek közvetlen hatálya A közösségi rendeletek közvetlenül alkalmazhatóak minden tagállamban. Automatikusan részévé válnak a tagállamok nemzeti jogrendszereinek Nem szükséges, hogy a rendeletekben lévő összes előírás közvetlen hatályú legyen. A közösségi rendeletek egy része a tagállamok részéről további végrehajtási intézkedéseket igényel, hogy valóban közvetlenül hatályossá váljon. Eridana-ügy: Bíróság azt a kérdést tette fel, hogy egy közösségi rendelet közvetlen alkalmazhatósága összeegyeztethető-e ugyanennek a rendeletnek végrehajtására az olasz hatóság által kibocsátott rendelkezéssel. Ítélet: az a

tény, hogy a rendelet közvetlenül alkalmazható, nem gátolja abban az ilyen rendeletet, hogy felhatalmazzon vmely közösségi államot arra, hogy végrehajtási intézkedést tegyen. Annak az intézkedésnek a közvetlen alkalmazhatósága, amely felhatalmazza a tagállamok, hogy nemzeti intézkedést tegyen, azt jelenti, hogy a nemzeti bíróság eldöntheti, hogy az ilyen nemzeti kérdések megfelelnek-e a közösségi rendelet tartalmának, a tagállam bíróságának tehát megengedett, hogy megvizsgálja, vajon végrehajtási intézkedései összhangban voltak-e a közösségi rendelettel. Leonesio asszony ügye: közösségi rendelet előírásainak eleget téve levágta a teheneit, de mégsem kapta meg az előírt bonuszt, mivel az olasz kormány nem tette meg az ehhez szükséges költségvetési intézkedéseket. Védekezés: rendelet nem hozott létre pénzbeli támogatás követelési iránti jogot, nemzeti tvhozás nem hozott létre erre pénzügyi alapot Ítélet: egy

tagállam ktgvetési rendelkezései nem akadályozhatják a közösségi rendelkezések közvetlen alkalmazhatóságát és az ilyen rendelkezések által létesített egyéni jog következetes gyakorlását. Mindazok a végrehajtási módszerek ellentétesek a Sz-sel, amelyek akadályokat képeznek a közösségi rendeletek közvetlen hatályosulása előtt. Maris-ügy: belgiumi nyelvhasználati problémával kapcsolatos Munkát vállaló bevándorlóknak a rendelet lehetővé tette bármely nyelv használatát. Belgák nem fogadták el, csak az nyelvüket lehet használni Ítélet: lehetetlen, hogy a hazai jogok különbözőségének következtében a közösségi jog érvényesülése egyik államban eltérjen a másitól Variola-ügy: Olaszország úgy állapította meg a vámot, hogy ezáltal olyan látszat keletkezett, mintha a közösségi rendeletektől függetlenül újra nemzeti jogszabályt bocsátott volna ki. Ez összeegyeztethető-e a közösségi joggal? Kérdezte egy

trieszti bíró. Válasz: nem engedhető meg olyan eljárás, mely által elrejtik egy jogszabály közösségi jellegét azok elől, akikre vonatkozik. Tagállamok nem akadályozhatják a rendeletek közvetlen alkalmazását Nem vezethetnek be olyan rendelkezést, ami a B-nak azt a hatáskörét érinti, hogy nyilatkozzon bármely kérdésben, ami a közösségi jog értelmezését érinti, v. vmely közösségi intézmény által kiadott jogszabály érvényességét érinti. Zerbone-ügy: olasz hatóság részletes rendelkezést bocsátott ki a tojások megjelölésére vonatkozó rendelet végrehajtására, ezzel világosság tették néhány sötét pontját. Ítélet: nemzeti közig részletes szabályokat adhat ki értelmezési nehézségek terén, de csak olyan mértékben, hogy az összhangban legyen a közösségi jog rendelkezéseivel és a nemzeti hatóságok nem bocsáthatnak ki kötelező erejű értelmezési szabályokat. Grandügy: EB megállapította, hogy a

közösség határozatainak is lehet közvetlen hatálya, mely eset az irányelvek közvetlen hatályának megalapozása szempontjából is fontos. Közúti, vasúti, belföldi víziúti áruszállítással kapcsolatos hozzáérték-adóra vonatkozott. Különadót meg kell szüntetni. Irányelv határidőt szabott a végrehajtásra NSZK bevezette a Leber-pfennig-et Osztrák fuvarozó szerint ez sértette a közösség tanácsi határozatát. Ítélet: egy határozat hatálya nem lehet azonos egy rendelet hatályával, de ez nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy egyének is hivatkozhassanak a határozat tartalmára, és ezt rendeletekkel kapcsolatban is megtehetik Ha a határozat mást is érint, mint akik címzettjei, akkor ezek is hivatkozhatnak a határozat közvetlen hatályára. Ha a határozatnak egy tagállam a címzettje, és az elmulasztja az abban foglaltakat teljesíteni, akkor az érdekelt magánszemély számára biztosítani kell a határozat közvetlen hatályára

történő hivatkozás lehetőségét. Irányelv: Grand-ügy is von ide Egy tagállam állampolgára sem kerülhet hátrányosabb helyzetbe más tagállam polgáránál csak azért, mert állama elmulasztotta belső jogának az EGK irányelveihez való harmonizálását. Home Office-ügy: az angol bíróság számára a közösségi irányelv a közérdek, közbiztonság és közegészségügy koordinálásával kapcsolatos probléma volt. Felperes hivatkozott az irányelvre, megkérdőjelezte a BM döntését, miszerint elutasította beutazási kérelmét, hogy munkát vállaljon a Scientologiai Egyháznál. Ítélet: ha egy irányelv nem kíván meg külön harmonizációs hatályba léptető intézkedéseket a tagállam részéről, akkor az EB álláspontja szerint akár azonnal is közvetlenül hatályosulhat az adott tagállamban. Cohn-Bendit-ügy: nem követte az előző ügyben kijelölt irányt. Frországból kitiltott Bendit munkavállalás céljából akart viszszamenni,

elutasították EB-hez fordult, de megkeresése nem jutott el oda Legfelsőbb Bíróságnál járt az ügy, ők kifejtették, hogy miután a közösségi irányelvek végrehajtása a tagállamok jogkörébe tartozik, bármennyire is különös, előfordulhat, hogy a tagállamok bármelyikének állampolgára nem hívhat segítségül egy adott irányelvet saját ügyében Publico Ministero-Ratti-ügy: az irányelvekben megfogalmazott feltételek, határidők problémája: EB kimondta, hogy az irányelv nem lehet közvetlenül hatályos, mielőtt a benne tűzött átvételi, harmonizációs idő le nem jár. Ratti az oldószergyáros a veszélyes készítmények címkézésére vonatkozó irányelvekre hivatkozott Ítélet: a már lejárt átvételi határidejű irányelv közvetlenül hatályossá vált és így közvetlenül alkalmazható. A másik viszont nem, mivel határideje még nem telt le Vno-Accijnzen-ügy: egy tagállam által átvet, hatályba léptetett irányelv a nemzeti

jogban történt átvétel után továbbra is megőrizheti közvetlen hatályát. Az irányelv közvetlen hatályának ilyen túlhúzódását állapította meg az EB ebben az ügyben. Ez az ítélet tette lehetővé, hogy a Holland Gyárosok Szövetsége a hozzáadottérték-adóra vonatkozó második irányelvre hivatkozzanak, a holland hatóságok hatályosító rendelkezése ellenére is. Indokolás: az irányelv jótékony hatása gyengülne, ha az egyének nem hivatkozhatnának rá országuk bíróságai előtt. A közösségi irányelvekre közvetlenül is hivatkozhatnak a tagállamok állampolgárai saját államukkal szemben akkor is, ha a kérdéses irányelvet az adott állam nem, vagy nem teljes mértékben vette át 12. Az értelmezési kötelezettség doktrinája és a záróhatás 1983-tól fontos ítéletében is megállapította a B., hogy a tagállamok bíróságai a közösségi irányelvekkel összhangban kötelesek értelmezni a nemzeti jogot. Colson-ügy: egy

német bíróság azt állapította meg, hogy az Észak-Rajna Vesztfáliai tartomány megszegte az egyenlő elbánásról szóló közösségi irányelvet, mivel megtagadta annak alkalmazását egy, a nemek alapján történő megkülönböztetéssel kapcsolatban lévő tényállásra. Szociális gondozónők börtönben akartak dolgozni, de inkább alacsonyabb képzettségű férfiakat vettek fel. EB ítélete: a tagállamok bíróságai is kötelesek a közösségi jog hatályosulásáról gondoskodni és ezzel összefüggésben nemzeti jogrendszerűk szabályai a közösségi irányelvek szövegének és céljának fényében kell, hogy értelmezzék, mivel a Sz. kimondja, a tagállamok meghoznak minden megfelelő, akár általános, akár különös intézkedést olyan kötelezettségek teljesítésének biztosítására, amelyek a szerződésből fakadnak, vagy a közösség szervei által hozott intézkedés következtében állnak elő. Tartózkodnak minden olyan intézkedés

meghozatalától, amely veszélyeztetné a szerződés céljának elérését, ezt a szabályt értelmezi az EB úgy, hogy az a nemzeti bíróság tevékenységére is kiterjed Értelmezési kötelezettség attól az időponttól fennáll, mikortól az értelmezés alapjául szolgáló irányelv közösségi elfogadása megtörtént. Jobb lenne, ha akkortól lenne, mikor a tagállam tekintetében lejárt az adott irányelv által megszabott átvételi, harmonizálási határidő. Marleasing-ügy: egy spanyol bíróság megkeresésében a Tanács által kiadott társasági jogi direktíva értelmezését kérte. A sp polgári törvénykönyvnek a szerződések érvénytelenségére vonatkozó szabályai, vmint az említett társasági jogi direktíva között kollízió mutatkozott. A társaság álláspontja szerint az alperes társaság alapító szerződését a sp polgári tvkönyv szerint érvénytelennek kellene nyilvánítani a visszterhesség hiánya miatt. Alperes arra

hivatkozott, hogy az említett semmisségi okot nem tartalmazza a társasági jogi irányelv. B az alperes javára döntött Következtetés: a tagállamok bíróságainak magánszemélyek közötti ügyekben is el kell ismerniük a közösségi irányelvek közvetlen hatályát és alkalmazhatóságát. Záróhatás fogalma: a tagállam az EK jogalkotási aktusa folytán, az adott szabályozási tárgy tekintetében lényegében lemond a jogalkotási szuverenitásról. A szabályozott szabályozási tárgyat a nemzeti jogalkotásával többet már nem érintheti a tagállam Ez a tagállamok nemzeti jogalkotásának szab határt és a tagállamok hazai bíróságának is. A jogharmonizáció záróhatásának eredményeként a tagállamok jogpolitikailag fontos területeken is lemondanak nemzeti jogalkotási jogosítványaikról. A záróhatásból az vonható le, hogy a Közösség hatáskörrel rendelkezik az összehangol joganyagoknak a jövőben változó viszonyokhoz való

hozzáigazítására, fejlesztésére, és a harmonizált joganyagok továbbfejlesztése kötelessége is a Közösségnek. Fontos, hogy a jogharmonizációs záróhatás kedvezőtlen mellékhatásai kivédésére megfelelő jogfelülvizsgálati, jogfejlesztési intézményeket vezessen be Ilyen célú intézmény pl.: a felülvizsgálati eljárás Szerződő államok egynegyede kezdeményezheti Egy olyan állam számára, amely jogát az egységesíteni kívánt joggal ellentétben kívánja módosítani, csak az a lehetőség marad, hogy kiváljon az egyezményből. Erre sincs joga azonban akkor, ha a nemzetközi szerződés szövegében nincs erre vonatkozóan kifejezett felhatalmazása. 13. A jogalkotási hatáskörök megoszlása az EK és a tagállamok között ESZAK-nál a hatáskörök megoszlásának problémája csak horizontálisan az egyes közösségi intézmények között vetődött fel. A hatalmi ágak megoszlásának a közösség és a tagállam közötti

vertikális viszonylata akkor jelent meg, amikor az EB a Van Gend en Loos ügyben felperes magántársaság a holland vámhatóság ellen érvényesíteni tudta a jogát A Közösség végrehajtó hatalmát az Egyezmények nem állapították meg, ez a Közösségi jogalkotásra maradt A Közösségi jogalkotás a végrehajtást a vagy a tagállamokra, vagy a Bizottságra bízta. A Közösség minden egyes jogalkotási aktusával együtt jár a végrehajtó hatalomnak a tagállamokra való átszármaztatása. A hatáskörátvitelnek ez a fajtája azon a gondolaton alapul, hogy a végrehajtás ott kezdődik, ahol a Közösségi törvényhozás végződik Bonyolultabb a helyzet, ha azért ruháznak át a tagállamokra hatásköröket, hogy azok alkossanak meg olyan jogi szabályozásokat, amelyeket a közösségi intézményeknek maguknak kellene megalkotniuk. A T nem hatalmazhatja fel a tagállamokat arra, hogy az EGK Sz. rendelkezéseivel vagy a közösségi jog általános elveivel

össze nem férő módon járjanak el A hatáskör átruházásának mindig behatároltnak és konkrétnak kell lennie A tagállamok számos jogalkotási hatáskört úgy ruháznak át a Közösségre, hogy annak feladata legyen megállapítani a figyelembevételre kerülő politikai célokat és általános szabályokat, míg a tagállamok kötelessége, hogy jogszabályokat alkossanak saját területükön, azzal a céllal, hogy érvényre juttassák az említett közösségi politikai célokat és általános szabályokat. Kizárólagos hatáskörök: akkor, ha ilyen jogosítványt kifejezetten ráruháztak, vagy egyezmények szövegéből világosan levezethető, és akkor is , ha vmely területen a közösségi célkitűzés e nélkül nem lenne megvalósítható, a közösség javára, a közös kereskedelem-politika vonatkozásában, halállomány megőrzését célzó intézkedésekre nézve stb. Közösségi intézményeknek az a feladata, hogy egyetértést alakítson ki egy

olyan közös megközelítési módot illetően, melynek révén elkerülhetővé válik a kizárólagos hatáskör és a párhuzamos hatáskör közötti megkülönböztetésre irányuló vita. Néhány helyen a tagállamoknak is van kizárólagos jogalkotási hatáskörük, de sokszor nehezen állapítható meg. Párhuzamos hatáskörök: egyes területek szabályozására a közösségnek van ugyan felhatalmazása, de ezt a jogosítványát egyáltalán nem, vagy csak részlegesen gyakorolja. 1969. óta nyitottá vált, hogy az EB mennyit tesz magáévá a párhuzamos jogosítványok elvéből Tagállamok számára akkor is biztosít párhuzamos jogalkotási hatáskört, ha a Közösség rendeletben v. irányelvben már szabályozta az adott tárgykört Ilyenkor a Közösség dönti el, hogy a tagállamot megillető jogosítvány gyakorlása nem ellentétes-e az Szerződéssel. Védelmi klauzulák: irányelveknél szokásos záradék, melyek megóvják, védik a tagállamok

hatályos joganyagának bizonyos részét, ill. a tagállamok jogalkotása számára eltérési lehetőséget biztosítanak Eltérési klauzulák: nagyon szűk területet tartanak meg a tagállamok döntési körében Visszaszármaztatás: jogalkotási hatáskör közösségi szintről nemzeti szintre akkor, ha a közösségi szabályozás maradéktalan érvényesüléséhez a tagállamoknak végrehajtási vagy kiegészítő jogi szabályozásokkal kell hozzájárulniuk (közös kereskedelem-politikával foglalkozó rendelet a jogalkotási hatáskört közösségi szintről nemzeti szintre való visszaszármaztatásának három esetét szabályozza: - rendelet ideiglenesen kizárt bizonyos termékeket alkalmazási köréből addig, amíg a T. nem fogad el bizonyos közös szabályokat, - felhatalmazás tagállamoknak, hogy ezen termékek kivitelével kapcsolatban saját szabályokat vezessenek be, - közösség intézményi felügyelete mellett átmeneti védő intézkedések hozatala,

közerkölcsre, társ.politikai, biztonsági és hasonló okokból korlátozó szabályozásokat vezessenek be) Szabályozási terület elfoglalásán alapuló közösségi elsőbbség: a közösségi jogalkotás, ha elfoglal egy szabályozási területet, akkor ott a tagállamok már nem alkothatnak jogot (mg-nál). Konfliktus-elsőbbség: arról kell konkrétan dönteni, hogy a közösségi és a tagállami jogalkotás közötti konfliktusnak milyenmértéke indokolja a közösségi elsőbbség megállapítását – a tagállamok jogharmonizációs kötelezettségeinek végrehajtása során a közösségi irányelveknek a nemzeti tvhozások általi átvétele során alakulnak ki ezek elsősorban. 14. A párhuzamos jogalkotási hatáskörök kizárólagosság tétele a Közösség által Ha a Közösség vmely olyan jogalkotási hatáskörét gyakorolja, amelyre párhuzamosan jogosított a tagállamokkal, úgy ennek eredményeképpen a megalkotott közösségi jogszabály a

közösségi jog primátusának elve alapján mintegy fölé kerül a tagállamok jogrendszereinek, azaz elsődlegessé válik azokkal szemben és le is rontja a tartalmában vele ellentétes nemzeti jogot. Meg is szünteti a korábban létezett nemzeti jogalkotási hatáskört és így a korábbi párhuzamos jogosítványt a közösségi jogalkotás javára kizárólagosság teszi. Ez a pre-emption Hasonló a helyzet a Közösség és a tagállamok párhuzamos jogosítottsága esetén is. A Közösség elsőbbségi alapon megszerezheti a kizárólagos jogalkotási hatásköröket A tagállamok tűrni tartoznak, hogy ennek folytán megszűnik párhuzamos jogalkotási hatáskörük Ilyen következményi kizárólagos jogosítványok az eredeti kizárólagos jogosítványokkal azonos értékűek. Az elsőbbségi doktrína fontos az EK életében Politikai jelentősége az, hogy a közösségi intézmények, vmint a tagállamok jogalkotó és igazgatási testületei közötti

döntéshozatali hatalom kiegyensúlyozásának és megosztásának eszköze. A joggyakorlatban pedig az elsőbbségi doktrína mintha tehermentesítené az elsődlegességi elvet 15. Az elsődlegességi és elsőbbségi problémák differenciálódása az Európai Bíróság gyakorlatában Az elsőbbségi doktrína hatóköre szélesebb, mint az elsődlegességi elvé. A közösségi jognak a tagállamok nemzeti jogrendszereivel szembeni elsődlegességét fogalmazza meg és tekintettel van arra is, hogy a közösségi jogalkotás ténye miként hat ki a közösség és a tagállamok közötti jogalkotási hatáskörmegoszlásra. Az elsőbbségi doktrína csírái már 1977-ben a Simenthal ügyben fellelhetők voltak. Az ítélet indokolásában kitért az EB arra is, hogy a közösségi jognak nemcsak a tagállamok hatályos joganyagira, de jövőbeni megalkotásaira is van kihatása CERAFEL-ügy: (egy francia termelő szövetség által hozott szabályozást kiterjesztettek egy

olyan karfioltermelőre is, aki nem volt a szövetség tagja) B. ítéletében az EGK Szerződés cikkének elemzése helyett lényegében pre-emption analízisbe bocsátkozott, és így a közösségi jogalkotás és a nemzeti jogalkotás viszonyának dinamikus vizsgálatára helyezte a hangsúlyt. Főügyész arra tett javaslatot, hogy a Bíróság alkalmazza a nemzeti szabályozás érvényességének vélelmét, és azután elemezze a közösségi és a nemzeti jogalkotások közötti esetleges tartalmi konfliktus. Az EB más megközelítést választott Három olyan indokot is felsorolt, amelyek alapján a nemzeti szabályokat kifejezetten kizárhatja a rendelet: - ezeknek a szabályoknak a kiterjesztése olyan kérdést érint, amellyel a piac közös szervezete kimerítően foglalkozott, - mivel az így kiterjesztett szabályok ellentétesek a közösségi jog rendelkezéseivel, - e szabályok akadályozzák a piac közös szervezetének megfelelő működését. A B kimondta,

hogy a közösségi jogalkotás elfoglalta a gyümölcs- és zöldségmarketing területét, lévén hogy kimerítően szabályozta ezt a tárgykört. Commission v Belgium-ügy: a Belga Királyság az írta elő a belga termelők számára, hogy tüntessék fel a minimális nettó súlyt és az egységek számát a mg-i termékek minden ömlesztett csomagján. Az EGK rendelet csupán a hagymára, articsókára, zellerre és fejeskáposztára írta elő. Belgiumnak nem volt joga ahhoz, hogy külön csomagolási követelményeket szabjon meg hazai jogalkotása révén. A tagállamok nem hozhatnak nemzeti szabályozásokat a közösségi jogalkotás által már elfoglalt területeken A Közösséget megillető párhuzamos jogalkotási hatáskörök csak akkor válnak kizárólagos jogosítvánnyá, amikor és amennyiben a Közösség él jogalkotási felhatalmazásával Ez akkor történik, amikor a Közösség rendeletet vagy irányelvet alkot Az EB mindenkor a kérdéses közösségi

jogalkotás teljes szövegének figyelembe vételével dönt arról, hogy a párhuzamos jogosítványok mennyiben válnak kizárólagossá, ill ezen változás következtében a tagállamok menynyiben maradnak jogosultak valamely tárgykör jogi szabályozására A közösségi irányelvek egyébként végrehajtásuk tekintetében általában fenntartják a tagállamok párhuzamos jogalkotási jogosítványait. Párhuzamos jogalkotási hatáskörök esetén a közösségi jogalkotás lényegében időbeli korlátok nélkül élhet azzal a lehetőséggel, hogy jogosítványát kizárólagosság tegye. A Római Szerződés nem rendelkezik a közösségi jog elsődlegességéről, módosítások sem, elsőnek a Costa-ENEL-ügyben érvényesül a jog elsődlegessége, amikor kimondta az olasz joggal szemben elsődlegességét a közösségi jognak. Tagállamok az elsődlegességgel kapcsolatban: 1972-ben az Egyesült Királyságban tvhozásilag rendeződött, Németországban az

alaptörvény lehetővé teszi szuverén hatásköröknek államközi intézményekre történő átruházását, elismerte a közösségi jog elsődlegességét, kivéve az elidegeníthetetlen alapvető jogoknál nem. Franciaország alkotmánya szintén - a szabályosan megerősített és jóváhagyott nemzetközi szerződések, egyezmények kihirdetésük után a tv. felett állnak Olaszország: elfogadták a közösségi jog elsődlegességét, de fenntartották a lehetőségét, hogy védelemben részesítsék az alapvető jogokat akkor, ha EB nem volna képes arra 16. A pre-emption elméletek Waelbroeck: szerinte az elsőbbségi problémák a közös politika azon területein merülnek fel, amelyeken a közösségi intézmények széles körű jogalkotási hatáskörrel rendelkeznek (pl: mg., fuvarozás, a verseny és külkereskedelem) Az elsőbbségi probléma feltelezi a központi politikaalkotó hatáskört. A pre-emption problémája annak meghatározásában áll, hogy

van-e ütközés egy nemzeti intézkedés és a közösségi jognak egy szabálya között. A primátus problémája azt a módot illeti, amely szerint ezt a konfliktus, ha úgy találja, hogy az fennáll, megoldják Jacobs és Kars: szerintük a pre-emption olyan esetekkel kapcsolatos, melyekben a tagállamok nem azért nem hozhatnak meg valamely jogszabályt, mert az ütközne a közösségi joggal, hanem azért, mert az adott jogalkotási hatáskör kizárólagosan közösségi kompetencia. Gyenge pontja, hogy a pre-emption fogalmát a Közösség kizárólagos hatásköreire korlátozza. Krislov, Ehlermann, Weiler: ők is fenntartották a megkülönböztetést a pre-emption és a primacy között. Az előbbit vmely szabályozási területnek a Közösség általi elfoglalásával azonosították, az utóbbi pedig a közösségi intézkedések és a tagállamok jogrendszerei közötti konfliktussal. Mindkét doktrínának az a célja, hogy biztosítsa a Közösség primátusát a

tagállamok felett Időben és hatókörüket tekintve különböznek egymástól A szupremácia azt biztosítja, hogy ha a Közösség már meghozott vmely jogalkotási intézkedést, akkor a tagállamoknak az ezzel tartalmilag ütköző nemzeti jogszabályai alkalmazhatatlanná válnak A preemption viszont időben jobban visszanyúl Egy adott pillanatban, egy adott területen esetleg még nem is létezik konkrét közösségi jogalkotás, mégis az adott szabályozási területet úgy kell tekinteni, mint amelyet a közösségi jogalkotás már elfoglalt. Ahol érvényesül a preemption, ott a tagállamok nem hozhatnak jogi szabályozásokat Cross szerint: Pre-emption fogalmát szélesebb értelemben kell felfogni. Úgy, hogy az magába foglalja a tagállami jog és a közösségi jogalkotás közötti tényleges és lehetséges konfliktusok összes eseteit. Kifejezett védelem: a tagállam jogrendszere védve van, jogot alkothat. Kifejezett elsőbbség: a közösség alkothat jogot,

tilos a nemzeti jogalkotás. A terület elfoglaláson alapuló elsőbbség: a közösség egy adott területet elfoglal, szabályoz, a tagállam ott nem alkothat jogot. Konfliktus elsőbbség: ütközik a közösségi és nemzeti jog Akadály konfliktus fogalma: bár nincs ütközés, a tagállami jogszabály akadályozza a közösségi jogszabályt (Benit et Salson-ügy 1979.) Nemzeti szabályozás pl az általános elévülésről – bár közvetlen nincs kapcsolatban a közösségi joggal, mégis akadályozza azt. 17. Az EK jogharmonizáció fogalma, eszközei A Közösség célja a nemzeti jogok bizonyos elemeinek megőrzése mellett a tagállamok nemzeti szabályozásainak egymáshoz hasonlóvá tétele, a túlságosan nagy eltérések kiküszöbölése. 1958-as Római Szerződés konkrét gazdasági célokhoz kötötte a jogközelítési tevékenységet. A Közösség tevékenységei olyan mértékben foglalják magukba a tagállamok jogrendszereinek közelítését, amilyen

mértékben azt a közös piac megfelelő működése megköveteli. A jogharmonizáció szerepe az EGK-n belül folyton növekszik Az EK viszonylatában a tagállamok jogharmonizációs kötelezettsége közösségi jogon alapul, de annak teljesítésével a jogharmonizálás eredményeként többnyire nem közösségi jog jön létre, hanem csak a nemzeti jog változik. A Tanács – a Bizottság javaslatára – egyhangúlag irányelveket bocsát ki a tagállamok azon jogi és igazgatási előírásainak összehangolására, amelyek közvetlen hatással vannak a közös piac létrehozására vagy működésére. Az Európai Parlamentet és a Gazdasági és Szociális Bizottságot azokkal az irányelvekkel kapcsolatban kell meghallgatni, amelyeknek a végrehajtása egy vagy több tagállamban a jogi előírások módosításával jár Amikor a Közösség még a kezdeti útkeresés időszakában volt, a tagállamok érthetően fenntartották maguknak a szabályozási hatásköröket

minden olyan kérdésben, amit kifejezetten nem ruháztak át a Közösségnek. Valódi közösségi jognak tulajdonképpen csak a vámuniót létrehozó joganyag volt tekinthető. Ezenkívül közösségi szinten csak keretszabályokat alkottak Így jöttek létre a versenyjogi szabályok és a közös agrárpolitika érvényesítését biztosító szabályok A tagállamok fenntartották jogalkotási hatásköreiket azzal a korláttal, hogy eltérések esetén kötelesek a vonatkozó szabályok harmonizálására. EGK alapdokumentumában egy meglehetősen korlátozott jogharmonizációs kötelezettségi képletet írtak le A korlátozás három fő vonatkozásban jelentkezett a RSZ-ben: - jogharmonizációs funkcióhoz kötöttségében, - az egyhangú döntéshozatal kívánalmában, - a jogharmonizációs eredményeként nem közösségi jog, hanem nemzeti jog képződik. A jogharmonizáció eszközévé a direktív intézményét tette, mind a mai napig megőrizték alapvető

szerepüket a jogharmonizációban A direktívákon keresztül az EGK jogharmonizációs céljai közvetve valósulnak meg. A direktíva a szándékolt eredményt tekintve kötelező a címzett tagállamokra nézve, de az eredmény megvalósítása formájának és módszereinek megválasztása a nemzeti hatóságokra marad A direktívák túlnyomó része jogharmonizációs tárgyú Nem igényelnek és nem is kapnak közvetlen alkalmazhatóságot Gyakran nem is érintenek minden tagállamot. Jogharmonizáció: hasonló elemek vagy megoldások alkalmazása, amelyre az államok különböző technikák felhasználásával jutnak el A tagállamok nem ugyanolyan jogokat alkotnak, hanem próbálják jogrendszerüket egymáséval összeegyeztetően megalkotni, a jogrendszerek között különbözőségek mérséklésére, és így azok egymáshoz közelítésére vagy éppen közel egyenértékűvé tételére irányuló tevékenység. Irányelveken alapuló jogharmonizáció fajtái: -

totális (részletes megfogalmazású irányelveken nyugvó, szigorúan kemény jogharmonizáció volt először jellemző, alig enged mozgásteret az egyes tagállamoknak megvalósításuk során), - opcionális (hagy mozgásteret a tagállamoknak, néha anynyira, hogy maguk választhassanak saját korábbi szabályozásuk és az irányelv által ajánlott szabálytartalom között. 18. A jogharmonizációs kötelezettség tartalma Jogharmonizációs kötelezettség tartalma: egy tagállamok csak olyan területen lehet jogharmonizációra kötelezni, ahol annak értelme van. Például a tengerparttal nem rendelkező Luxemburgot teljesen felesleges és erőszakolt volna arra kényszeríteni, hogy a tengeri kikötők működtetésére hozzon belső szabályokat. Lehet-e olyan jogalkotásra kötelezni a tagállamokat, melyek esetleg decentralizált helyhatóságaik hatáskörébe tartoznak? Igen, ugyanis a szövetségi rendszerű tagállamokban a külállamokkal fennálló

kapcsolatok tekintetében a szövetségi államnak van hatásköre. A tagállamok jogharmonizációs kötelezettségeinek tartalma körében a legösszetettebb probléma az, hogy meg kell-e adni számukra a választás lehetőségét atekintetben, hogy a direktívák előírásainak az adott esetben kevesebb vagy éppen több eredményt ígérő intézkedést tegyenek. A tagállamok esetenként deregulációval is eleget tehetnek jogharmonizációs kötelezettségeiknek. Ez különösen olyan esetekben fordulhat elő, amikor egy területen a hatályban lévő nagyszámú rendelkezés sokaságánál fogva akadályozza a közös piac létrehozatalát és működtetését. 19. A „Cassis de Dijon”, a kölcsönös elismerés 1978-ban a Cassis de Dijon ügy: Ennek az ítéletnek a hatására bővült ki a közösségi jogharmonizáció eszköztára az ún. kölcsönös elismerés módszerével A perbeli termék egy enyhe alkoholtartalmú fekete ribizli ital, amit Franciaországban

gyártanak. Németországban rendelet van arra, hogy 32 %-nál alacsonyabb alkoholtartalmú italt nem lehet forgalmazni. Német importőr beperelte ezért az államot, mert akadályozták a francia termék forgalmazását Ítélet: abból indult ki a B., hogy közösségi szabályozás hiányában a tagállamok jogosultak arra, hogy saját területükre vonatkozóan szabályozzák az alkohol, vmint az alkoholos italok gyártását, forgalmazását. A termékek szabad forgalmát azonban csak akkor korlátozhatják, ha erre a pénzügyi felügyelet hatékonysága, közegészség védelme, a kereskedelmi ügyletek tisztessége és a fogyasztók védelme érdekében van szükség. Ennek hiányában a nemzeti jogrendszerek közti különbözőségeket alapuló kereskedelemkorlátozás még akkor is sérti az EGK szerződést, ha az adott nemzeti intézkedésnek nincs diszkriminációs tartalma. Tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk egymás tradícióit, így aztán ha egy terméket

jogszerűen állítanak elő és forgalmaznak az egyik államban, akkor ezt a terméket főszabályként a közösség teljes területén szabadon lehet forgalmazni. Nem jogszerű, ha egy tagállam egy másik tagállamból származó terméket csak akkor enged saját piacán forgalmazni, ha az bizonyos speciális követelményeknek megfelel EB rámutatott, hogy az alkoholizmus elleni küzdelemhez elegendő volna olyan módszer alkalmazása is, amelynek nincs kereskedelemkorlátozó hatása. B az arányosság követelményére és az alternatív eszközök alkalmazásának lehetőségére hívta fel a német bíróság figyelmét. A Cassis de Dijon ítélet egyértelműen a szabad kereskedelem védelmére helyezi a hangsúlyt A Cassis de Dijon ítélet bevezeti a kölcsönös elismerést és az ahhoz kapcsolódó egyenértékűségi elvet. A tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk egymás tradícióit. Commission v Germay eset: a sörök jó minőségét biztosító régi német sör

tisztasági szabályok váltak problematikussá A német szabályok szerint csak az olyan italok nevezhetők sörnek, amelyek négy összetevő anyagból készülnek: árpa, komló, élesztő, víz Másfajta söröket is lehet forgalmazni, de nem sörként Más országokkal szemben ennek a szabálynak nem volt diszkriminatív tartalma, de hasonlít az előző ügyre. Úgy került a Bírósághoz, hogy megindult a Szerződés és a német szabályok jogharmonizációja. B ítélete: Németország más alternatív eszközökkel is biztosíthatná a sör jó minőségét. Olyan módszerekkel, melyek nem hatnak korlátozóan a sör szabad forgalmára. Commission v Ireland-ügy: Dundalk város vízvezetékrendszerének átépítése során a kiírt versenytárgyaláson nem a spanyol gyártmányú vízvezeték csövek felhasználás mellett döntöttek az ír szabványra hivatkozva. Írország megszegte ezzel a Szerződést Ugyanis a nemzeti szabványokban jelentkező nemzeti tradíciókra

hivatkozva nem lehet korlátozni egy termék forgalmát, ha azt egy másik tagállam szabványainak megfelelően állították elő. Minőségi hibára hivatkozással viszont ki lehet zárni a külföldi termékek hazai forgalmazását. 20. Az Egységes Európai Okmány hatása a jogharmonizációra 1985-ben került elfogadásra a Fehér Könyv. Ez a dokumentum nagy szerepet tulajdonított a közösségi jogharmonizáció fejlesztésének. A Fehér Könyvnek az Egységes Európai Okmány lett a jogi átirata. 1987 július 1-én hatályba lépett A jogharmonizációs gyorsítása és intenzívebbé tétele két módon: - az egyhangúsági szavazási rend mellett bevezette a minősített többséggel történő szavazást, - bővítette a jogharmonizáció jogi eszközeit 1987 július 1-ig igazából csak a direktíváknak volt szerepük a jogharmonizációban Azóta a közösségi rendeletek is a jogharmonizációs eszközök közé tartoznak és egyesek szerint az ajánlásokat is

de kell sorolni. EEO arra hívja fel a Tanácsot, hogy fogadjon el intézkedéseket a jogharmonizáció érdekében. Rendeletek hatékonyabbak, ezért nagyobb hatást fejtenek ki a jogharmonizáció hatékonyságára is. A rendeleteken nyugvó jogharmonizációs előnye, hogy jogbiztonsági szempontból jobb eredményt hoz. Eredményként valódi közösségi jog képződik, ami közvetlenül hatályosul és közvetlen alkalmazást kap a tagállamokban Gyors eszköz Az ajánlás nem kötelező erejű. Olyan területeken használják, ahol még kialakulatlanok a viszonyok és nem érett meg a helyzet a keményebb módszerű szabályozásra. Jogharmonizáció kezdeti célját is rögzítette, vagyis a közös piac megfelelő működése érdekében történik a tagállamok jogszabályainak közelítése. Bővítette: az egységes belső piac fokozatos megvalósítása céljával A Maastrichti Európai Uniós Szerződés is hatályban tartotta az EK jogharmonizáció mindkét

célkategóriáját, ill. csak minimális mértékben változtatott: 1993 november 1-től már nem a közös piac megfelelő működéséhez szükséges mértékben kötelesek jogrendszereik harmonizálására, hanem a közös piac működéséhez szükséges elengedhetetlen mértékben. 21. A tagállamok jogharmonizációs kötelezettségszegései Valamely tagállam az EGK-val szemben fennálló jogharmonizációs kötelezettségét akkor sérti meg, ha elmulasztja azokat a szükséges jogalkotási lépeket, amelyek a közösségi irányelvek, a direktívák átvételéhez szükségesek, ill. ha a közösségi joggal összeegyeztethetetlen jogszabályokat alkot vagy tart hatályban. Az irányelvek átvételével kapcsolatos kötelezettségek megszegése: Az EK tagállamk a jogharmonizációs kötelezettségei elsősorban a direktívák átvételével kapcsolatosak. Akkor követ el kötelezettségszegést, ha elmulasztja tájékoztatni a Bizottságot azokról a lépésekről,

amelyekre vmely direktíva átvétele érdekében köteles. Ekkor megindítható a kikényszerítési eljárás Harmonizációs jogsértés, ha nemzeti jogalkotásának hiányossága negatív hatással lesz a közösségi direktíva által megkövetelet eredményre Negatív módon hatott-e a direktíva által szándékolt eredmény megvalósulására. Animal Feed-ügy: Bizottság nem tudta bizonyítani, hogy a direktíva által tartalmazott meghatározásoknál a nemzeti jogba való átvételének elmulasztása bármilyen hatással lett volna a kívánt eredmény elérésére. Tagállamok kormányai részt veszenk a direktívák előkészítésében, tudják tehát miről van szó, van elég idejük a nemzeti jogszabályok megteremtésére. Pieck-ügy: Egyesül Királyság kormánya nem észletel, hogy a 6 hónapos tartózkodásra jogosító útlevél pecsételési gyakorlata nem áll összhangban az EGK irányelvvel. Tévesen feltételezte azt is, hogy egy korábbi angol tv-ben

biztosított eszközök egyenlő értékű munka meghatározáshoz megfeleltek az EGK direktíva céljainak. Commission v Denmark-ügy: EB Dániával szemben kioktatóan mondta ki: a jogbiztonságnak és az egyének védelmének elve megköveteli az egyértelmű szövegezést, ami az érintett személyekkel világosan és pontosan megértei jogaikat, kötelezettségeiket, és lehetővé teszi a bíróságok számára annak biztosítását, hogy e jogokat és kötelezettségeket betartsák. Védekezési mód: arra hivatkonak, hogy részükről a jogsértés nem rosszhiszemű, szándékos vagy gondatlan, hanem belső nehézségekkel függ össze, amit nem lehetett időben leküzdeni. Gyakran a kölcsönösség elvének meglehetősen széles értelmezésével más tagállamok, ill. a Közösség intézményeinek jogsértésére hivatkozva próbálnak meg mentesülni Sikertelen védekezés, ha más tagállamok kötelezettségszegéseire hivatkoznak Az is, ha szerintük a Közösség

intézményei mulasztottak el intézkedés megtételét, amire a Sz. szerint kötelesek lettek volna 1980-tól vis maior doktrína bevezetése Statistical Returns-ügy: Olaszo. úgy érvelt, hogy azért mulasztotta el a közúti áruszállításra vonatkozó stat. jelentésekről szóló direktívákban foglaltak teljesítését, mert az ahhoz szükséges olasz adatok korábban egy bombatámadás miatt megsemmisültek. Törvényhozásra sem lehet áthárítani a felelősséget a kormánynak (importál fára kivetett adó ügyben kormány arra hivatkozott, hogy előző parlament feloszlott, új késlekedik). Rendeletek honosításával kapcsolatos jogsértések: akkor, ha egy tagállam úgy honosít vmely rendeletet, hogy azt hazai jogszabályaiba iktatja és ennek során elrejti annak közösségi jellegét, ill. megváltoztatja annak tartalmát Slaughter Premiums-ügy: Olaszo. elmulasztotta azoknak az adminisztratív és pénzügyi mechanizmusoknak a bevezetését, amelyek

szükségesek lettek volna ahhoz, hogy területén a tejtermékek termelésének csökkentésére vonatkozó közösségi célnak érvényt szerezzen. Tachograph-ügy: Egyesült Királyság megszegte a vonatkozó közösségi rendeletet azáltal, hogy a közúti közlekedésben alkalmazott járművekben a tachograph bevezetését és használatát szabadon választhatóvá és nem kötelezővé tette. Közösségi jogot sértő nemzeti jogalkotás: közvetlenül vagy közvetve korlátozzák az importot vagy exportot, azaz az áruk szabad áramlását. Pulyka-ügy: egy állítólagos járvánnyal szembeni hatékonyabb védekezés érdekében az Egyesült Királyság a baromfiak oltásának módszeréről a megfertőzött állatok levágására akart áttérni, és ezzel összefüggésben importtilalmat rendelt el. Ez csak azokat az országokat érintette, amelyek a választott angol megoldással egyezően a levágási módszert alkalmazták Kirázták az Egyesül Királyságba

irányuló baromfiimportot minden EGK tagállamból, kivéve Dániát és Írországot. B szerint az angol jogalkotás valóságos célja az volt, hogy a brit baromfitenyésztést védelmezze a konkurenciával, különösen a francia baromfitenyésztőkkel szem- ben. Waste Oils-ügy: a nemzeti jogakotás kételyt hagy azzal kapcsolatban, hogy tartalmaz-e exporttilalmat vagy sem, akkor úgy kell tekinteni, hogy gátló hatása van az exportkereskedelemre. A nemzeti jogalkotási folyamatokon belüli egyes adminisztratív eljárások is okot adhatnak vmely tagállam felelősségének megállapítására Pl: ha egy tagállam túlságosan szűken értelmezi a közösségi jogot. Az Egyesül Királyság pl egy közösségi rendelet értelmezésénél csak az angol szövegre támaszkodott. Dereguláció elmulasztása: A közösségi joggal összeegyeztethetetlen jogalkotás hatályban tartásával is megvalósulhat jogharmonizációs jogsértés Tengeri Munkajogi Kódex-ügye: francia

Kódex szigorú korlátozásokat tartalmazott a nem francia állampolgárságú tengerészek francia kereskedelmi hajókon való alkalmazásával szemben. Sértette a minden tagállam számára biztosítja az állásokhoz való egyenlő hozzáférhetőség, egyenlő alkalmazás jogát Kakaóügy: fogyasztási adót vetettek ki a kakaóbab héjára és hüvelyére, és úgy tűnt, hogy ez diszkrimináló hatású az importtal szemben és így ellentétes az EGK Sz. cikkével EB azt állapította meg, hogy olyan értékű adót szabtak ki, amely az érintett termékeket eladhatatlanná tette. Intézkedés célja: hogy a kakaóbab héját és hüvelyét csak bizonyos felhasználási célokra alkalmazzák, melyek tekintetében az import és a belföldi termelés egyaránt adómentes volt. Piaca ezeknek a termékeknek Olaszo-ban nem volt, az egyenlőtlen adómértékek nem idéztek elő diszkriminatív hatást. 22. A 169-es levéltől a Frankovich jelenségig Az 1980-as évek második

feléig a Közösség alapvetően igazgatási eszközöket alkalmazott a tagállamok jogharmonizációs kötelezettségei teljesítésének kikényszerítésére. Manapság a Bizottság által kezdeményezhető adminisztratív természetű 169-es eljárás mellett az EB és a tagállamok nemzeti bíróságai által kialakított állami kárfelelősség intézménye is a jogharmonizációs kötelezettségek jobb teljesítését szolgálja. Speciális bírságai szintén erősítik a tagállamok jogharmonizációs fegyelmét A jogharmonizációs kötelezettségét nem teljesítő tagállammal szemben a Bizottságnak az EGK Sz 169 Cikke alapján van fellépési lehetősége Ebben a közösségi jognak a tagállamok nemzeti jogrendszereivel szemben elsődlegességének elve nyilvánul meg. A Bizottságnak kezdeményező és aktív szerepe van, joga van eldönteni, hogy megindítja-e és végigviszi-e a kikényszerítési eljárást. Sok jogsértés évekig feltáratlan marad. A

magánszemélyektől, társaságoktól és esetenként a tagállamok kormányaitól érkező panaszok a legfőbb információs források. Tagállamok jogalkotásait a bizottság hivatalnokai folyamatosan figyelemmel kísérik. Újabban a direktívák szövege kötelezi a tagállamokat arra, hogy értesítsék a Bizottságot azokról az intézkedésekről, amelyeket a direktívák végrehajtása során hoznak. Magánszemélyek lehetőségei: - bizottságnál tesznek panaszt, - érintett tagállam bírósága előtt indítanak pert. Az eljárás adminisztratív és bírósági szakaszokra tagolódik A pert előzetes adminisztratív eljárás előzi meg. A bizottság további információkat kér, megvizsgálja a békés rendezés elérésének lehetőségét Levelet ír a Külügyminisztériumnak, hogy 1 éven belül szüntesse meg a jogsértést a tagállam. Levél célja: hogy lehatárolja a vita tárgyát és megadja a tagállamnak azt az információt, mire szüksége lehet a

védekezése előkészítésére. Lehetnek további levélváltások is. Bizottság indokolással ellátott véleményt bocsát ki Célja: egy utolsó lehetőséget biztosít még a tagállamnak, hogy orvosolja jogsértését, mielőtt az ügyet az EB elé vinnék, - ha a tagállam mégsem teljesítené kötelezettségét, akkor a vélemény az EB előtt megindításra kerülő eljárás egyfajta előkészítő anyagaként is tekinthető. Ekkor a tagállamok részére rendszerint 1 v. 2 hónapot engedélyez a Bizottság teljesítésre, nagyon indokolt esetben rövidebb időtartamot is tűzhet EB-t kizárólagos joghatóság illeti meg annak eldöntésére, hogy megtörtént-e a tagállam részéről a közösségi jognak a B. által állított megsértése EB előtti eljárás a Bizottság kérelmével indul Kérelemnek tárgyi szempontból összhangban kell állnia a korábban ugyancsak a B által kibocsátott indokolt véleménnyel B megvizsgál minden releváns tény- és

jogkérdést és ezek alapján hozza meg határozatát. A bíróság előtti eljárás során a B. már nem terjesztheti ki az ügy tárgyi spektrumát Ha a Bizottság által problematikusnak talált nemzeti jogszabályt az indokolt véleményben előírt határidőn túl módosítja a tagállam, érdekes eljárási probléma állhat elő Ha a Bizottság elégedett a módosítás tartalmával, a további eljárás már értelmét veszti. Ha a Bizottságnak nem felel meg az időközbeni módosítása, akkor a tagállamnak már nem érdemes arra hivatkoznia, hogy nemzeti jogát időközben már módosította, mert a lényeget nem érintő módon tette azt. Ítélet egyszerű formában, Bíróság csak a jogsértés elkövetésének megállapítását teheti. Nem szabhat ki szankciót és nem utasíthat, de a tagállamnak haladéktalanul meg kell kezdenie az ítélet végrehajtását. Ha nem tesz eleget, a Bizottság új 169-es eljárást kezdeményez a 171 Cikk alapján. Ha eljárás

mégis eljut a bíróság előtti szakaszba és az EB ítéletet is hoz az ügyben, akkor az érintett tagállam meghozza a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy megszüntesse a bírósági ítéletben deklarált jogsértő helyzetet. Erre helyenként jelentős késedelemmel kerül sor A Biz hivatalnokai egyre többet tekintenek példaként az ESZAK kikényszerítési eljárására Ott a Bizottságnak nagyobb jogköre van Bizottság a jogsértés fennállását kötelező érvényű határozatban állapítja meg, a tagállam számára határidőt tűz kötelezettségének teljesítésére. A tagállam vagy eleget tesz, vagy pedig 2 hónapon belül az EB-hoz fordul Ha az EB-nak is ugyanaz az álláspontja, mint a Bizottságnak, a tagállam kérelmét elutasítja, Bizottság határozatát helybenhagyja. Bizottság szankciót is szabhat ki a Tanács 2/3-os többségének hozzájárulásával Szankció lehet: tagállam részére az ESZAK Szerződés alapján járó

kifizetések felfüggesztése. Tagállamnak a szankciós megállapító határozattal szemben 2 hónapon belül fellebbezési joga van az EB-hoz Tagállamok egyre gyakrabban sértik meg a közösségi jogot 1980-as évek második felében felvetődött gondolat: tagállamokat kártérítésre kötelezzék, ha jogharmonizációs fegyelmezetlenségükkel megsértik a közösségi jogot. A Közösség az állami felelősség intézményét a legutóbbi időkig nem használta fel A jogharmonizációs kötelezettségek kikényszerítése érdekében alkalmazott jogi eszköz a közösségi hűség elv kikényszerítésének gondolata volt. 1980-s évek derekán olyan tétel is, hogy a nemzeti bíróságoknak reális és effektív védelmet kell nyújtaniuk az egyéneknek a közösségi jogaik gyakorlásához. 80-as évek közepén jogfejlesztési és jogegységesítései törekvések az állami kárfelelősség területén ismét kölcsönhatásba kerültek az EK jogfejlődésével.

Frankovich-ügy (Bonifaci-ügy): alapja azt volt, hogy Olaszország nem vette át nemzeti jogába az 80/987 EGK számú irányelvet, amelynek tárgya a munkaadó fizetésképtelensége esetén a munkavállaló védelme volt. Fizetésképtelenség esetében a tagállamok tartoznak megtenni a munkavállalók hátralékos igényeinek kifizetését Tagállamok korlátozhatják a garantáló intézmények felelősségét, de a korlátozással nem mehetnek tovább annál, hogy a garantáló intézmények felelőssége azért minimális átfogja az utolsó három hónapra járó fizetést. A tagállamoknak módjuk volt, hogy bizonyos plafonértéket állapítsanak meg a munkaadók felelősségét illetően, vmint hogy megválasszák azt az időpontot, amelytől kezdődően a hátralékok fizetésre kell kerüljenek. Olasz kormány semmiféle intézkedést nem tett az irányelv végrehajtására EB 1989. februárjában megállapította a kötelezettségszegést 1191-ben, mikor az állami

kárfelelősség intézménye felmerült, olaszok még mindig nem pótolták a dolgot Felperesek vagylagosan munkabért vagy kártérítést követeltek EB előtt két kérdés merült fel: - irányelv esetleges közvetlen alkalmazhatóságára vonatkozóan, és – fennáll-e és ha igen, akkor milyen mértékben egy tagállam felelőssége azért a kárért, amely annak folytán ér valakit, hogy a tagállam megsérti a közösségi jog értelmében fennálló kötelezettségeit. Válaszok: - az adott irányelv nem alkalmazható közvetlenül, - ha egy tagállam elmulasztja teljesíteni azt, hogy meg kell tennie minden, ahhoz szükséges lépest, hogy a közösségi jog rendelkezése teljesen hatályosság váljék, akkor kárfelelősség terheli, ha fennáll három feltétel: 1. az irányelv által célzott eredmény arra is kiterjed, hogy egyénekre is ruházzon jogokat, 2. ezen jogok tartalma az irányelv rendelkezései alapján meghatározható legyen, 3. okozati összefüggés

álljon fenn az állam kötelezettségének megszegése és az érintett személy által elszenvedett kár között. A Frankovich-ügy jogtétele: a tagállam felelős azért, hogy jóvá tegye az egyéneknek a közösségi jog megszegésével okozott károkat. Fontos szemléletváltozást hozott: egy tagállammal szemben magánszemélyek javára úgy ítélt kártérítést az EB a közösségi jog alapján, hogy ezt a közösségi jog közvetlen hatályának és alkalmazhatóságának elvétől függetlenül tette. Lényeges mozzanat az ítéletben, hogy Olaszország felelősségét primér közösségi kötelezettségek megsértése miatt állapította meg. A Frankovich-ítélet a közösségi hűség elvének adott felelősségi vonzatot Új jogintézmény: Maastrichti Szerződés szerint az EB-nak módjában áll pénzbírságot is kiszabni azokra a tagállamokra, amelyek nem tesznek eleget az EGK Szerződés 169. és 170 Cikkei alapján meghozott bírósági ítéletnek Két

eszköz célja: a közösségi jogharmonizáció hatékonyabbá tétele, a közösségi érdekek előmozdítása és az individuális közösségi jogok érvényesítésének védelme, azaz az egyének védelme Eszközök sorrendje: a lefolytatott eljárásé az elsőbbség, itt kell ugyanis megállapítani a tagállamok hibáját, mulasztását. 23. Az EK új jogharmonizációs filozófiája: a szubszidiaritás A szubszidiaritás szellemében a Közösség jogalkotása visszafogottabb lesz majd és nagyobb teret enged a tagállamok jogalkotásának is, sőt a tagállamok jogalkotási hatáskörrel rendelkező régiói jogalkotásának is. AG Toth angol professzor szerint: a szubszidiaritás jelentős viszszalépés az integráció folyamatában A szubszidiaritás gyengíti a Közösséget és lassítja az integráció folyamatát. A Maastrichti Sz: nincs visszaút – még a szubszidiaritás elvére tekintettel sem – azon jogalkotási hatáskörök tekintetében, amelyeket a

Közösség már megkapott, ill. megszerzett A szubszidiaritás azt jelenti, hogy ha a közösség arra a felismerésre jut, hogy egy adott szabályozási területén formatíven meglévő jogalkotási hatásköre ellenére, a szükséges jogi szabályozás előkészítésénél. kidolgozásánál nincs jobb helyzetben, mint a tagállamok, akkor a megfelelő indokok rögzítése mellett átruházza a jogalkotási hatáskörét a tagállamokra Szubszidiaritás elvéhez szorosan kapcsolódik az arányosság elve: a Közösség ténykedése nem léphet túl azon, ami szükséges az Egyezmény céljainak megvalósításához Az arányosságot a szubszidiaritás megnyilvánulásaként is szokták értelmezni Aktus szükségességeinek követelménye: mindenkor a Közösség feladata bizonyítani cselekvésének indokoltságát, viszonyítva ahhoz a ténykedéshez, amelyet a tagállamok foganatosítottak, vagy foganatosíthattak volna annak érdekében, hogy elérhetővé váljanak az

egyezményi célkitűzések. Ez csak párhuzamos hatáskörök esetében áll fenn. Aktus arányosságának elve: a Közösség által véghezvitt ténykedésnek a mértéke, terjedelme nem lehet aránytalan a szándékolt célhoz viszonyítva Ez a kizárólagos hatáskörök alapján hozott aktusokra is vonatkozik A szubszidiaritás a közösségi rendszer túlterjeszkedésével és túlsúlyossá válásával szemben is védelmet nyújt. A szubszidiaritást nem Maastricht-ban találták ki. Más a kálvinista egyházjog alapjaihoz is hozzátartozott. A II világháború előtt a szubszidiaritás elsősorban társadalom-filozófiai kategória volt, a II világháborút követően jogi gondolattá is vált A szubszidiaritás embrionális formában már az ESZAK-ot létrehozó 1951-es Szerződés 5. cikkében is megjelent és beleértelmezhető volt az 1958-as EGK Szerződésbe is A szubszidiaritás gondolata kifejezettebb formában az 1970-es évek közepén kezdődött. A bizottság

1975-ös jelentésében, amit a Tanácshoz nyújtott be az Európai Unióval kapcsolatos elképzelésekről, már megjelent Uniónak háromfajta hatásköre lett volna: - kizárólagos, - párhuzamos, - potenciális. A szubszidiaritás elvének alkalmazásával gondolták megakadályozni, hogy az Európai Unió centralizált szuperállammá váljon. A szubszidiaritás kifejezés az Európai Parlament 1984-es Európai Unió egyezménytervezetében is megjelent. Altiero Spinelli: fogalomrendszerében a jogalkotási hatásköröknek a Közösség és a tagállamok közötti megosztásában az egyensúly fő biztosítéka volt a szubszidiaritás. Az 1987-ben hatályba lépett Egységes Európai Okmányban kifejezetté is vált a szubszidiaritás megfogalmazása, de csak a környezetvédelemmel kapcsolatban. A bizottság 1975-ös jelentésében körvonalazott uniós alkotmányhoz szervesen kapcsolódott a szubszidiaritás gondolata, lévén hogy az az alkotmány újraosztotta volna a

jogalkotási hatásköröket és új szervezetet hozott volna létre a három Közösség helyén. A Maastrichti Sz nem osztja újra a hatásköröket a Közösség és tagállamok között és a Sz. uniója nem lép teljesen a Közösségek helyébe, hanem csak ráépül azokra. 6. Az Európai Közösség jogáról A természetjog támogatta leginkább a jogegységet. Bármennyire is erős tagoltság jellemezte sokáig az európai jogfejlődést, azért bizonyos nyomai az egyetemes szemléletnek, az univerzalizmusnak is voltak. Két fontos tartópillére a kánonjog és a római jog kultúrrespektje és recepciója volt. A 19 sz európai területek joganyaga országonként tagolódott, nemzetivé vált. Ekkor jöttek létre a tekintélyes nemzeti polgári törvénykönyvek A jogösszehasonlítás olyan idős, mint maga a jogi gondolkodás. Már az ógörög jogi megfigyelőknél jelentkezett, ők már tulajdonképpen jogösszehasonlítással foglalkoztak (behívott bölcsek vagy

kiküldött megfigyelők révén megpróbáltak konkrétabban is tájékozódni a külföldi jogi megoldásokról). Arisztotelész Politika c. értekezésének megírásához 158 alkotmányt tanulmányozott át Szólón ugyanígy járt el Athén törvényeinek megalkotásánál A középkorban a római jogot hasonlították össze a kánonjoggal A jogösszehasonlítás főként a romantika gyermeke A jog ugyanúgy, mint a nyelv és az erkölcs, a népek közössége által is egybekötött. 1831 Franciaországban a Collége de France-ban az első összehasonlító jogi tanszék 19 században összehasonlító törvényhozásról beszéltek 19 sz végén a pozitivizmus irányzata volt meghatározó jelentőségű a tudományos gondolkodásban. A jogösszehasonlítással foglalkozók célként a jogegységesítést és az egységes világjog kialakítását tűzték maguk elé. 1900 Párizs, az Első Összehasonlító Jogi Világkongresszus. A jogösszehasonlítás túlnyomó részt a

magánjog területén indult meg 1920-as évektől a jogösszehasonlítás fejlődése időlegesen lelassult, a II vh után ugróponthoz érkezett. Elsősorban a gazdasággal összefüggő jogterület volt, ahol a jogegységesítés iránti igény erős volt A gazdasági ügyletek következményei előreláthatóságának fokozása és az ügyleti költségek lehető csökkentése volt a két érték, amelyeket a jogösszehasonlítás elsősorban szolgálni igyekezett. A jogegységesítést általában szélesebb értelemben fogták fel, mint a jogharmonizációt. Jogegységesítés: több ország között egyforma jog létrehozására irányul. A jogegységesítés lehetőségeinek korlátozottsága hamar nyilvánvalóvá vált Így került előtérbe a jogközelítés, azaz a jogharmonizáció gondolata Jogharmonizáció: a jogrendszerek közötti különbözőségek mérséklésére és így azok egymáshoz közelítésére, vagy éppen közel egyenértékűvé tételére irányuló

tevékenység Az Európai Közösség monumentális jogharmonizációs programjának gondolata az 1950-es évek végén jelent meg. A jogközelítéseket és a regionális egységesítéseket előkészítő jogösszehasonlítást jelentős mértékben ma már a gazdaság önkormányzati és önképviseletei szövetségei és szervezeti végzik, minden különösebb jogalkotói beavatkozás nélkül. Az EK a jogközelítést funkcionálissá, azaz az integráció gazdasági igényeihez praktikusan igazodóvá tette. Az EK nemzetközi szervezet és egy új jogrendszert is jelent a nemzetközi jogban Olyan jogrendszer, amely a szuverenitásukat a Közösségre részben átruházó tagállamok javára működik Az EK joga olyan jogokat és kötelezettségeket teremt az egyének számára, amelyeknek érvényt lehet szerezni a bíróságok előtt is. Az EK szélesebb hatáskörrel rendelkezik, mint a többi nemzetközi szervezet EK joga jelentősen áthatja és részben átfedi a

tagállamok belső jogrendszereit EK jogát a tagállamok jogrendszereivel együtt a közösségi jogforrásokon túlmenően az Európai Bíróság által kialakított doktrinák tartják össze. Időről időre jogalkotási hatásköri konfliktusok és jogértelmezési viták vetődnek fel Az EK esetében az egymással érintkező jogrendszerek viszonylatában a közösségi jognak primátusa, azaz elsődlegessége van a tagállamok nemzeti jogrendszereivel szemben, vmint a Közösség és a tagállamok kizárólagos és párhuzamos jogalkotási jogosítványai egymás mellett léteznek és terjedelmük állandóan változik. EK jog és jogharmonizációs tevékenysége elsősorban integrációs vonatkozású. Az EK joga egyrészről az integráció tárgya, mint az integrálódó európai államok és nemzetek szellemi, kulturális és társadalmi valóságának része, másrészt eszközi is az integrációnak, amelynek magja a céloknak és a szabályozásoknak az utóbbi

évtizedekben történt számottevő kiterjesztése ellenére még mindig a közös piac, ill. annak eszközkategóriája, az egységes belső piac EK működésében mind fontosabbá válnak a jogi elemek Bartolus statútum osztályozása: aszerint csoportosít, hogy az adott területen lakó személyekre, az ott fekvő dolgokra, vagy az ott végbementő cselekményekre vonatkoznak-e. Lehet: perszonál, reál vagy vegyes statútumok. Befagyasztó záradék: a jogválasztás a választott jognak a jogválasztáskori állapotára vonatkozik. Kiküszöbölhető az utólagos egyoldalú változtatás veszélye Better law approach: a bíróságnak végső soron azt a jogot kell alkalmaznia, amely az adott esetben a jog szociális és gazdasági funkciója szempontjából jobbnak minősül. Comitas gentium tana: a külföldi törvény alkalmazására csak nemzetközi udvariasság alapján kerülhet sor és az nem érintheti az állam szuverenitását és a polgárok jogait. Csalárd

kapcsolás: a felek jogviszonyukban mesterségesen vagy színleléssel külföldi elemet hoznak létre, vagy a meglévőt másikra cserélik fel annak érdekében, hogy jogviszonyuk kollíziós jogi elbírálását megváltoztassák. Dinamikus felfogása az alkalmazandó jognak: a felek a jogot a maga egészében, mint állandóan változó szabályok összességét választják. Effektív hatás elmélete: azt a tényleges hatást mérlegeli, amelyet a külföldi szabály alkalmazása a belföldi társadalmi-gazdasági és életviszonyokra kifejt. Ha ugyanis az alkalmazás e viszonyok kialakult belföldi rendjét kirívóan sértené, a külföldi jog alkalmazását mellőzni kell. Egyoldalú kollíziós szabály: nem több jogrendszer közötti választási döntést tartalmaz, hanem azokat a határokat húzza meg, amelyekig egyetlen megnevezett jogrendszer: a hazai jog alkalmazhatóságát a jogalkotó külföldi elemet tartalmazó tényállásra kiterjeszti. Előkérdés: a

kollíziós szabály által alkalmazandónak rendelt jogrendszerben a kollíziós probléma megítélése kapcsán felvetődő anyagi jogi kérdés, amelynek előzetes anyagi jogi megítélése, eldöntése nélkül a kollíziós tényállás nem ítélhető meg. Elsődleges minősítés: az adott atipikus szerződéses jogviszonyra (amellyel kapcsolatos jogvita a kollíziós tényállás tárgyát képezi) a felperes székhelye szerinti ország polgári jogának szabályait kell alkalmazni. Fogyasztói szerződés: nem vmely szerződéstípust jelölnek, hanem a szerződések azon körét fogják át, amelyekben nem azonos súlycsoportban lévő felek szerződnek egymással, hanem az egyik oldalon az üzleti haszonra törekvő vállalkozó, a másik oldalon a személyes szükségleteinek kielégítése céljából a szerződéskötésre mintegy rákényszerülő fogyasztó áll. Forum shopping: az eljárást megindító fél előre mérlegelheti, hogy hol indítsa meg az eljárást.

Ez azonban manipulációba is átcsaphat, ez a forum shopping-nak, ugyanis az eljárást indító fél a fórum kiválasztásán keresztül voltaképpen kiválasztja a számára legkedvezőbb kollíziós normát is, azon keresztül pedig a legkedvezőbb anyagi jogi szabályt tartalmazó alkalmazandó jogrendszert is. Főbb kapcsoló elvek: 1. nem kötődik szorosan a jogág vmennyi intézményéhez a fórum joga (lex fori). 2 A személyek kollíziós jogállásának és a kollíziós családi jognak általános kapcsoló elve: a személyes jog (lex personae), ezen belül természetes személyek esetében az állampolgárság joga (lex patriae), és a lakóhely (tartózkodási hely) joga (lex domicilii), jogi személyek esetében a nyilvántartásba vétel (inkorporáció) vagy a székhely joga (loi du siége social). 3 A kollíziós dologi jog kapcsoló elve a dolog fekvésének helye (lex rei sitae), a lobogó joga (loi du pavillon) 4 Kollíziós kötelmi jog általános kapcsoló

elve a kötelem joga, ezen belül a felek által választott jog, a jellemző szolgáltatás és a legszorosabb kapcsolat. Speciális kapcsoló elvként a jogcselekmény létrejöttének joga, amelyen belül a szerződéskötés helyének joga, és a teljesítés helyének joga, a szerződésen kívül okozott károkért való felelősségre pedig a jogsértés elkövetése helyének joga. Funkcionális immunitás tana: kettéosztja az állam tevékenységét, és csak azokban az esetekben biztosít immunitást, ha az állam a közhatalom hordozójaként jár el. Megtagadja viszont az immunitást az államtól olyankor, amikor csak magánjogi jogalanyként lép fel a jogviszonyban Hagyaték joga: az öröklési jogviszonyokra irányadó jog meghatározása. Hallgatólagos jogválasztás: amikor a szerződésből megállapítható, hogy a felek akarata egy meghatározott jog választására irányul anélkül, hogy ezt a jogot a felek a szerződésben kifejezetten megjelölték

volna. Fontos, hogy a felek egy bizonyos jog választására irányuló akarata a szerződés értelmezésével egyértelműen megállapítható legyen. Honosság: A jogi személyek és az állam közötti, a kollíziós szabályok által kifejezett kapcsolat a jogi személy személyes joga, másnéven honosság. Időközi kollízió: ugyanazon államon belül a régi, hatályon kívül helyezett és a helyébe lépő új (magánjogi eredetű, tárgyú) jogszabályok között merülhet fel. Immunitás: olyan helyzet, amelyben egy adott jogalanyt vmilyen oknál fogva nem lehet felelősségre vonni, pedig tényállásbelileg a feltételek egyébként adottak volnának ehhez. Jellemző szolgáltatás kapcsoló elve: minden egyes szerződéstípusnál meghatározható az a szolgáltatás, amely kifejezi az adott szerződéstípusnak a társadalmi-gazdasági lényegét. Joghatóság: egy adott állam szerveinek azt az eljárási kötelezettségét jelenti, hogy nemzetközi elemmel bíró

ügyekben: a nemzetközi kollíziós magánjogi tényállásokból adódó jogviták eldöntésében eljárjanak. Jogválasztás: maguk a felek meghatározhatják-megválaszthatják a szerződéses jogviszonyukra alkalmazandó jogrendszert, ilyenkor ezt kikötik a szerződésükben. Kapcsoló elv: azt a tényezőt, az alapul fekvő tényállásnak, ill. jogviszonynak azt az elemét, amelyhez a rendelkezés az alkalmazandó jogrendszert kapcsolja, kapcsoló elvnek nevezzük. Kifejezett jogválasztás: a felek a szerződésükben kifejezetten megjelölik azt a jogot, amit szerződésükre alkalmazni kívánnak. Kisegítő jog: mindazon esetekben alkalmazzák, amikor a külföldi jog alkalmazását vmilyen okból mellőzni kell. Kizárólagos joghatóság: ha egy állam – belső eljárási jogi szabályok alkotásával – úgy rendelkezik, hogy csak az ő szervei járhatnak el bizonyos ügyekben, kizárólag csak ezeknek van joghatóságuk, más állam szerveinek nincs. Kizárt

joghatóság: egy állam elutasítja magától vmely ügyben való eljárást, ilyenkor az adott állam szervei számára az eljárás lefolytatása – a hazai, nemzeti jogalkotó kifejezett tilalma folytán kizárt. Kollíziós jog kialakulásának feltételei: 1. Társadalmi-gazdasági viszonyok fejlettségének egy meghatározott foka, az államok közötti intenzív gazdasági és személyforgalom kialakulása. 2 Olyan államok, ill önálló jogrendszerrel rendelkező területi egységek létezése, amelyek egymás jogát kölcsönösen egyenrangúnak ismerik el. 3 Ezeknek a jogoknak egymástól való érzékelhető különbsége. Kollíziós fenntartás elmélete: kollíziós joga eleve azzal a burkolt fenntartással parancsolta meg a külföldi jog alkalmazását, hogy az nem fog a belföldi jog alapintézményeibe, alapvető érdekeibe ütközni. Kontroll-elmélet: külföldi jogi személyeket tekintettek – a tulajdonosok személyes joga alapján – belföldinek. Központi

ügyvezetés helye: az a hely, ahol a jogi személy tevékenységének irányítása folyik. Közrend: A fórum kollíziós jogának utalása ellenére sem lehet alkalmazni a külföldi jog azon szabályát, amely az adott egyedi esetre vonatkozó hatását tekintve, ellenétbe kerülne a külföldi jog alkalmazását lehetővé tévő belföldi jog alapvető intézményeivel, értékeivel. Közrendi jellegű törvények elmélete: francia jogfelfogás szerint a belföldi jogrendszernek vannak olyan anyagi jogi szabályai, melyek feltétlen alkalmazást igényelnek. A fórum ezekkel szemben álló külföldi szabályt nem alkalmazhat Közrendi záradék: a belföldi bíróság vagy más hatóság a külföldi jogszabály alkalmazását megtagadhatja (azt mellőzheti), ha az a fórum közrendjébe ütközik. Lex-fori elmélet: saját jog alkalmazásától akkor lehet eltekinteni, ha a fórum jogpolitikája egy másik állam jogának alkalmazását indokolja. Ekkor át kell engedni

az elbírálást az idegen fórumnak, melynek saját jogát kell alkalmaznia. Lex pro voluntate kapcsoló elve: általánosan elismert a kötelem joga meghatározásának körén belül a szerződéses viszonyokban a felek jogválasztó jogának elismerése, vagyis az, hogy a jogviszonyukra alkalmazandó anyagi jogrendszert kikössék. Local law-tan: tagadta a külföldi jog alkalmazásának lényegét. A fórum saját jogát alkalmazza, de ezt a helyi jogot az idegen jog mintájára, azt mintának tekintve alakítja ki Nemzetközi kollízió: jogrendszer ütközését jelenti, két módon jöhet létre: öröklési jogi jogviszony két különböző tényállási eleme egyidejűleg két (több) különböző jogrendszerhez kapcsolódott, ill. statútumváltás során Nemzetközi kollíziós szabály: olyan norma, mely megjelöli azt a jogrendszert, amelynek alkalmazására nemzetközi kollíziós polgári jogi, családi jogi és munkajogi tényállás, vagyis több jogrendszer

kollíziója esetén az eljáró fórum köteles. Párhuzamos joghatóság: bármely állam szerveinek joghatósága lehet egy ügy elbírálására. Principle of preference: a bíró feladata, hogy a szóba jöhető jogokat mind szociálpolitikai szempontok, mind pedig a felek érdekeinek alapulvételével vizsgálat tárgyává tegye, és azt a jogot alkalmazza, mely tartalmi szempontból igazságos döntést eredményez. Professió iuris: a peres félnek a bíró előtt nyilatkoznia kellett arról, hogy melyik jog vonatkozik rá. (4-10 sz jog perszonalitásának időszaka) Schnitzer kapcsoló elve: lásd jellemző szolgáltatás kapcsoló elve. Statútum: az észak-itáliai városokban a 11-12. század fordulóján kialakultak és írásbeli formát is öltöttek a helyi szokásjogok, az ún statútumok Statútum-elmélet: a statútumok alkalmazási határainak elméleti úton való spekulatív meghatározása. Statútumváltás: akkor, ha a nemzetközi kollíziós magánjogi

jogviszonyban, ill. az azon alapuló tényállásban jelen lévő külföldi elemhez a kollíziós szabály által odarendelt kapcsoló elv idővel, a körülmények változása folytán megváltozik, aminek következtében megváltozik az alkalmazandó jogrendszer meghatározása, az adott jogintézmény statútuma is. Személyes jog: kapcsoló elveket tartalmazó kollíziós szabályok összessége. Személyközi kollízió: ha ugyanazon államon belül egyes személyi csoportokra vonatkozó magánjogi tárgyú szabályok eltérnek egymástól. Eltérhetnek pl olyan szempontból, hogy a szóban forgó személy melyik vallási csoporthoz tartozik. Szerzett-jogok elmélet: a fórum valójában nem külföldi jogot alkalmaz, hanem csak védelemben részesíti a külföldi anyagi jog alapján már megszerzett jogokat, vagyis a külföldi anyagi jogon alapuló alanyi jogosultságot. Területközi kollízió: ha egy állam, különösen egy szövetségi állam határain belül, annak

különböző területein különböző jogszabályok vannak érvényben. Továbbutalás (renvoi): ha a felhívott jogrendszer nem visszautal az eredeti jogrendszerre, a fórum jogára, hanem egy harmadik ország jogára utal tovább. Többoldalú kollíziós szabály: ha a kollíziós szabály több jogrendszer között igazi kollíziót old fel. Utalás: szűk értelemben: ha az utalást úgy fogjuk fel, hogy annak funkciója azoknak az anyagi jogi normáknak a meghatározása, amelyek az ügy érdemi eldöntését lehetővé teszik, akkor ez kizárólag annak anyagi jogi szabályaira vonatkozik. Tágabb értelemben: az utalás az alkalmazandó jogrendszer egészére vonatkozik, beleértve annak kollíziós szabályait is Utaló szabály: bele foglalt rendelkezés kapcsolatot létesít a kollíziós tényállás (a jogintézmény) és a kiválasztott, alkalmazandónak rendelt jogrendszer között. Védelmi idők összemérésnek szabálya: a védelmi időt annak az államnak a

joga határozza meg, amelyben a védelmet kérik, azonban ez az időtartam nem lehet rövidebb vagy hosszabb a mű származási országában megállapított időtartamnál. Viszonosság: amikor egy állam vagy annak vmely szerve a másik államhoz, annak polgárához, vagy jogi személyeihez fűződő viszonyban ugyanolyan módon jár el, mint a másik. Viszonyosság hiánya: ha a belföldi fórum előtt fellépő külföldi fél saját állama általában nem tanúsítja ugyanazt a magatartást a jogalkalmazás során, mint az eljáró fórum. Viszonosság megsértése: ha a külföldi fórum általában azonos magatartást tanúsít, de bizonyos esetekben: a jogalkalmazási gyakorlatban eldöntött egyedi ügyekben nem. Visszautalás: Farkas Sándor esetében az eljáró magyar fórum által alkalmazott magyar nemzetközi kollíziós jogszabály a francia jogrendszerre utalt, amelyek belül azonban a francia kollíziós jog visszautalt a magyar jogrendszerre. Közösségi jog: a

Közösség, vmint annak alanyai, azaz a tagállamok és magánszemélyek közötti, ill. a tagállamok és magánszemélyek, mint közösségi jogalanyok egymás közötti többoldalú viszonyainak halmazát szabályozó joganyag Záróhatás: a tagállam az EK jogalkotási aktusa folytán, az adott szabályozási tárgy tekintetében lényegében lemond jogalkotási szuverenitásáról. A szabályozott szabályozási tárgyat a nemzeti jogalkotásával többet már nem érintheti a tagállam. Kizárólagos hatáskör: ha ilyen jogosítványt kifejezetten ráruháztak, vagy egyezmények szövegéből világosan levezethető, és ha vmely területen a közösségi célkitűzés e nélkül nem lenne megvalósítható. Párhuzamos hatáskör: egyes területek szabályozására a közösségnek van ugyan felhatalmazása, de ezt a jogosítványát egyáltalán nem, vagy csak részlegesen gyakorolja. Védelmi klauzula: irányelveknél szokásos záradék, melyek megóvják, védik a

tagállamok hatályos joganyagának bizonyos részét, ill. a tagállamok jogalkotása számára elérési lehetőséget biztosítanak Eltérési klauzula: nagyon szűk területet tartanak meg a tagállamok döntési körében. Visszaszármaztatás: jogalkotási hatáskör közösségi szintről nemzeti szintre, ha a közösségi szabályozás maradéktalan érvényesüléséhez a tagállamoknak végrehajtási vagy kiegészítő jogi szabályozásokkal kell hozzájárulniuk. Konfliktus-elsőbbség: arról kell konkrétan dönteni, hogy a közösségi és a tagállami jogalkotás közötti konfliktusnak milyen mértéke indokolja a közösségi elsőbbség megállapítását. Kifejezett védelem: tagállam jogrendszere védve van, jogot alkothat. Kifejezett elsőbbség: a közösség alkothat jogot, tilos a nemzeti jogalkotás. Terület elfoglaláson alapuló elsőbbség: a közösség egy adott területet elfoglal, szabályoz, a tagállam ott nem alkothat jogot. Akadály konfliktus:

bár nincs ütközés, de a tagállami jogszabály akadályozza a közösségi jogszabályt. Jogharmonizáció: hasonló elemek vagy megoldások alkalmazása, amelyre az államok különböző technikák felhasználásával jutnak el. Nemzetközi jogsegély: a nemzetközi polgári eljárásjogban azokat a jogcselekményeket nevezzük, amelyeket vmely állam bírósága vagy más hatósága egy másik állam bírósága vagy hatósága javára – többnyire ennek megkeresésére – végez. 24. A szubszidiaritás a jogharmonizáció elméletében 1991. Max Planck Intézet konferenciát hívott össze Tanácskozás gondolatiságát a szubszidiaritás szelleme hatotta át A referátumokban a jogtudománynak és a jogászképzésnek a jogegységesítésben betöltött szerepe hangsúlyozódott elsősorban Remélt hasznok: a harmonizáció hatására bekövetkező jogegységesedés a jog egyszerűsödését is eredményezi majd, ez pont a visszájára fordult. A jogegységesítés

jövője nagymértékben függ attól, hogy vajon a jogegységesítés ellenére is visszanyerhető lesz-e a jogfejlesztés rugalmassága Milyen szinten kezdeményezhető vmely optimális intézkedés? Kétség esetén azt a szabályozási szintet kell választani, amely a legkevésbé intenzív szabályozást hozza Nem minden esetben célszerű részletező kodifikációra törekedni Ésszerűbb nagyobb mozgásteret hagyni a végrehajtásnak Gyakran elegendő, ha pusztán egységes és jól kiszámítható nemzetközi magánjogi szabályok megalkotására kerül sor. A jogösszehangolás közismerten a Közösségre való hatáskörátszálláshoz vezet és ennek folytán módosítási zárlatot hoz létre a tagállamok terhére A tagállam változtatást csak közösségi szinten szorgalmazhat, ez nehézkes, időrabló. A módosítási zárlat a nemzeti bíróságokat is érinti: el kell kerülni az olyan értelmezési eltéréseket, amelyek különbségekhez vezethetnek a

közösségi jog végrehajtásában. Kötz: EK közösségi joga és a tagállamok jogrendszerei optimális együtthatásának modelljét keresve követhető példaként említette a ius commune és a helyi jogrendszerek egymás mellett létezését és lényegében a szubszidiaritás alapján álló egységes alkalmazását EU-ban a 18. sz-ig Ekkor egyfajta jogegység uralkodott Állítja, hogy az egységes jogképzés nem jelenti szükségképpen az egységes törvényhozást. Delors: állás foglalt a szubszidiaritás mellett 1989 jún, dec, ettől kezdve már nyilvánvaló volt, hogy a szubszidiaritás elve lesz az egyik legfontosabb alapelve a közösségi szerződések soron következő reformjának. Maastricht előtt: ha a közösségi jogalkotás helyenként túlságosan erőteljesen avatkozott be a tagállamok nemzeti jogrendszereibe, akkor a szubszidiaritás szempontjának megsértése, ill figyelembe nem vétele miatt is bírálni szokták a tagállamok a közösségi

intézményeket, különösen a Bizottságot. Főként környezetvédelmi és egészségügyi területen. Maastricht után: a szerződés a szubszidiaritásról konkrét szabályokat fogalmazott meg. A szubszidiaritás nem a jogalkotási hatáskörök átruházása irányába hat, hanem sokkal inkább a hatáskörök gyakorlásának módját szabályozza. A szubszidiaritás a Közösség magatartását befolyásoló szabály. Lényege: egy rendszeren belül a kisebb egységnek a kötelező részfeladatokról önállóan kell gondoskodnia, és amennyiben e feladatokat nem tudja ellátni, akkor a következő magasabb egységnek kell ezeket átvennie. A nemzeti hatáskörök jelentik a főszabályt, a közösség jogkörei a kivételt A szubszidiaritás a Közösség szabályozási és cselekvési jogköreinek egyfajta korlátozása: a K-nek csak akkor kell eljárnia, ha vmely szabályozási, ill. cselekvési szükségletet a tagállamok szintjén már nem lehet megfelelően kielégíteni

Ki ítéli meg, hogy a Közösség valóban jobb helyzetben van-e valamely jogalkotás előkészítéséhez, mint a tagállamok Bizonyára politikai szempontok határozzák meg Emiliou: a szubszidiaritás elve az EB-nak ad hatáskört arra, hogy a centrum és a periféria közötti hatásköröket újra kijelölje. Ez kimondottan politikai kérdés, és mint ilyen, messze áll a Bíróságtól. Ha a szubszidiaritásnak egy szigorú értelmezése érvényesül, akkor az EB túlságosan belecsúszik a Közösség mindennapos gondjaival való foglalkozásba Ha lazábban értelmezik, és ennek következtében kialakul a közösségi aktus érvényessége melletti vélelem, akkor a sz nagymértékben gyengül Hailbronner: a sz elv a Közösséget és a tagállamokat párhuzamosan megillető jogalkotási felhatalmazottságok eseteire alkalmazható, nem oldja viszont a K-t kizárólagos módon megillető jogalkotási hatásköröket A sz elve csak a K és a tagállamok közötti jogalkotási

hatáskörök megoszlásának gyakorlatát befolyásolja, nem hat ki a jogalkotási hatáskörmegosztás elveire. EK jog kikényszerítésére a sz elve nem vonatkozik A K. többféle eszközből válogathat a sz elvében Változatos formákban alkothat jogot A K a tagállamok részéről kölcsönös elismerés megszerzésére törekedhet, ajánlásokat fogalmazhat meg, regionális fejlesztési programokon vagy közös projecteken keresztül pénzügyi támoga- tást nyújthat, előmozdíthatja a tagállamok közötti különböző együttműködéseket. Ipar, vállalkozások és az üzleti világ érdekeltjei között létrejövő megállapodások szövegébe standard tartalmi elemeket ajánl, ill. közkezdeményezéseket támogat, koordinál A K fokozatosan támaszkodik a regionális hatóságokra, vállalatokra, egyesületekre és szakszervezetekre A Knak mindenkor körültekintően vizsgálnia kell, hogy adott területen jogalkotási vagy más jellegű eszközökkel éljen-e

Gyakrabban kell élnie az ajánlás eszközével Sz elve szerint nem kell közösségi szinten jogot alkotni akkor, ha az adott probléma megoldása érdekében már létrejött olyan nközi szerződés, amelynek a közösségi tagállamok is részesei. Az irányelve összhangban van a szubszidiaritással, célját tekintve kötelező csak a tagállamokra, a megvalósítás tekintetében viszont rendelkeznek a tagállamok bizonyos szabad mozgástérrel. A rendeleteknek ez nem jellemzője Az évek során az irányelv is kezdett hasonlítani a rendeletekre Fontos, hogy visszavegyék régi szerepkörüket. Az irányelv a jogharmonizáció általános eszköze legyen, a rendelet csak kivétel lehet A közösségi jogalkotásnak nyelvezetében is az átlagpolgárokhoz kell igazodnia A jogszabályok világos, tömör megfogalmazásúak legyenek, a módosuló joganyagok egységes szerkezetbe foglalására is nagyobb figyelmet kell fordítani. 25. Az EK-magyar kapcsolatok alakulása A

magyaroknak nem volt más lehetőségük, mint a fennálló viszonyokhoz alkalmazkodni. Korán jelentkezett a harmonizáció szükséglete. A római jog és a római kultúra, a kánonjog és a kereszténység meghatározó módon hatott a magyar jogfejlődésre. A magyar magánjog és kereskedelmi jog a 19. sz derekától a II vh-ig kimondottan európai irányba fejlődött Mo szempontjából az EK-hoz fűződő korábban reménytelenül elutasító és ellenséges viszony változása a 60-as évek második felében kezdődött. Az EK politikai jelentőségével párhuzamosan gazdasági súlya is fokozatosan nőtt Mo. külkereskedelmében 1990-91 EK gyors és nagyvonalú piacnyitása: általános vámpreferenciák kiterjesztése a magyar termékek jelentős részére Az első hivatalos kapcsolatokat a közös mezőgazdasági politika terén létesítettük. Megállapodások lényege: árgarancia nyújtása (sertéshús, bor, kaskavál sajt) Az árgarancia megállapodások haszna:

javították a magyar termékek piacrajutási feltételeit és kimutatható árbevételi többlethez juttatták a magyar exportőrt. Magyarország csatlakozása az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményhez (GATT) 1973. szeptember 9-én lépett hatályba Magyarország kisebb-nagyobb időbeli előnyre tett szert a régió többi országához képest. 1970-es évek második felétől ágazati megállapodások kötésére adódott lehetőség Az első ilyen az acélszektorban született 1978-ban Utána jött a textil-megállapodás Ezzel szabályozták a Közösségbe irányuló magyar textil szállításokat, megszabták az egyes textil termékekből az egyes EK tagállamokba bevihető maximális mennyiséget. Ágazati megállapodás jött létre a juh- és kecskehús szektorban is Ezek a szektorok az EK piacon érzékenyek voltak 1980-as évek kezdetén Magyarország újabb és újabb kezdeményezéseket tett az EK-hoz fűződő viszony rendezése érdekében, de EK nem volt

partner. A magyar fél készségét nyilvánította az EK-val való kapcsolatok külön rendezésére: KGST közös pozícióból való kiugrás, ha két feltétel teljesül: - EK felszámolja a diszkriminatív elbánást, - megállapodás lényeges gazdasági előnyöket hoz Mo. számára. EK nem hajlandó semmit teljesíteni Magyarország 1987 június 4-én kezdte meg a hivatalos tárgyalásokat egy átfogó kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodás megkötéséről. Ezt 1988 szeptember 26-án Brüsszelben írták alá, dec 1-én lépett hatályba Mo. diplomáciai kapcsolatot létesített az EK-val EK vállalta, hogy megszünteti a mennyiségi korlátozásokat, de nem tette. A fontosabb témák a Megállapodás szövetében: választottbíráskodás, - statisztikai adatok nyilvánossága, - kapcsolt kereskedelmi ügyletek esetleges kényszerítésének elhárítása. Mellékletekben: - magyar import engedélyezési rendszer, - versenytárgyalások, - a

magyarországi irodanyitások feltételeinek diszkriminációmentes alkalmazása, - szellemi tulajdonjogok törvényes védelme Magyar-EK kapcsolatok fejlődése váratlanul és nagymértékben felgyorsult Ez párhuzamba állítható a politikai feltételek alakulásával. Hét iparilag legfejlettebb ország párizsi csúcsértekezletén 1989 július 14-én nagyvonalú gazdasági segítséget határoztak el. OECD 24 tagállama is csatlakozott és koordinálását az EK Bizottsága vállalta PHARE: küldöttsége tisztázta, hogy milyen területeken kell segítség. Mo-on: - diszkriminációmentesség azonnali helyreállítása, vagyis korlátozás lebontási program egycsapásra történő teljesítése, - EK eleget tesz a preferenciális piacrajutásra vonatkozó magyar igényeknek, azaz felfüggesztette a nem diszkriminatív import mennyiségi korlátozásokat, és kiterjesztette Mo-ra az általános vámpreferenciákat, - konkrét gazdasági segítő akciókat szervezett,

kedvezményes feltételű hitelek, segélyek, tanácsadások. Mo a nem társult fejlődő országok által élvezett elbánás szintjére emelkedett. 1990 április 28 Dublin: EK felvetette a Mo-gal való társulási megállapodás megkötésének gondolatát. Antall József min.e 1990 júliusában átadta az EK Bizottsága Elnökének a társulás tartalmára vonatkozó magyar javaslatokat összefoglaló memorandumot. 1991 november 22 Társulási Megállapodás, mely 1994 február 1-én lépett hatályba, Ideiglenes Megállapodás: 1992 március 1-én lépett hatályba. Társulási Megállapodás erőteljes politikai dimenziót mutató szerződés Szerződő felek: Mo, három közösség, tagállamok Mg termékek: termékenkénti kölcsönös előnyök nyújtása, munkavállalás: a Közösség területén legálisan tartózkodó munkavállalókkal kapcsolatos diszkriminációmentes elbánás. Letelepedés: a felek célja általában a hazaival egyenlő elbánás biztosítása.

Szolgáltatások: piacok kölcsönös megnyitása a főszabály Nemzetközi fizetéseknél a legszükségesebb liberalizálási feltételek megteremtése A Megállapodás konkrét versenyjogi szabályokat is megállapít, külön fejezetet tartalmaz a jogharmonizációról. A Megállapodás a társulás intézményei kereteit is tartalmazza. A döntéshozatalra feljogosított Társulási Tanácsban egyfelől a Közösség Tanács és Bizottsága, másfelől a társuló ország kormányának tagjai kaptak helyet. A Társulási Bizottság a Társulási Tanács ügyvivő szerve A Parlamenti Társulási Bizottság, amely az Európai Parlament és a magyar parlament delegáltjaiból áll, informálódási és javaslattételi joggal lett felruházva. 1994 április 1-én Jeszenszky Géza külügyminiszter Athénban, az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Görögország kormányának ünnepélyesen átnyújtotta a Magyar Köztársaság hivatalos csatlakozási kérelmét az EU-hoz

26. Az EK-magyar jogharmonizáció Az EK jogharmonizációs programja olyan követelményeket támaszt, amelyhez a tagállamok nemzeti jogrendszereinek folyamatosan kell igazodniuk. EK joga dinamikusan fejlődik, változnak a jogharmonizációra vonatkozó EK jogi szabályok is Társulási Megállapodás nyilvánvalóvá teszi, hogy a magyar jogrendszert, ill szabályainak jelentős részét összhangba kell hozni a közösségi joggal. A jogszabályok közelítése különösen a következő területekre terjed ki: vámjog, társasági jog, bankjog, vállalati számvitel és adózás, szellemi tulajdonjog, a dolgozóknak a munkahelyen történő védelme, pénzügyi szolgáltatások, versenyszabályok, emberek, állatok és növények életének és egészségének védelme, élelmiszer-jogszabályok, a fogyasztói érdekvédelem, ideértve a termékfelelősséget, közvetett adózás, műszaki szabályok és szabványok, fuvarozás és környezetvédelem. A jogharmonizáció

szempontjából fontos tényező, hogy az átvevő jogrendszer mennyire nyitott általában a külföldi jogrendszerek megoldásainak, jogintézményeinek befogatására A magyar jogfejlődés ilyen szempontból adaptív volt. EK jogharmonizációs követelményeinek teljesítésével is modernizálódik a magyar jogrendszer A jogharmonizáció recepció is egyben és modernizáció is A magyar jogalkotásnak az EK jogharmonizációs programjához igazodása fontos eleme a magyar jogrendszer jogtípusváltozási folyamatának is. 1990-ben indult el ez Bizonyos jogterületeken (egészségügy, biztonság, fogyasztóvédelem, környezetvédelem) a jogharmonizációra kötelezett államoknak nagyobb a szabadsága Ezeken a területeken nem kell átvenniük a közösségi jogot akkor, ha nemzeti joguk a védelemnek magasabb szintjét nyújtja az állampolgárok számára, mint a közösségi jog. Törekednünk kell arra, hogy jogrendszerünket minél könnyebben áttekinthetővé tegyük

és soron következő jogalkotásainkkal ne kerüljünk kollízióba az EK jogával EK a jogharmonizációra kötelezett tagállamokkal szemben nem konkrét követelményt támaszt, hanem általánosabb módszerrel azt írja elő, hogy a tagállamok jogharmonizációs kötelezettségének a közös piac megfelelő működését kell szolgálnia. Jogharmonizációs kötelezettségeink teljesítésének koordinálásában, irányításában fontos szerep hárul az Igazságügyi Minisztériumra. Az EK jogával való harmonizációs eljárásról szóló MT határozat az igazságügy-minisztert jelölte ki elsődlegesen felelősnek azért, hogy a jogalkotó szervek az új jogszabályok szükségességének megítélésénél, ill azok megalkotásánál figyelembe vegyék a közösségi jog vonatkozó szabályait Az igazságügy-miniszter a jogszabálytervezetet véleményezi abból a szempontból, hogy az megfelel-e az EK jogával való összeegyeztethetőség követelményének.

Véleményét ismerteti a Kormány, és – ha törvényjavaslat esetén szükségessé válik – a javaslat tárgya szerint érintett parlamenti bizottság ülésén. A magyar jogrendszert csak a közösségi rendeletek, irányelvek, ajánlások és vélemények (másodlagos jogforrások) hatalmas szövedékével hozta kapcsolatba a Társulási Megállapodás, a Szerződésekkel (elsődleges jogforrások) majd a csatlakozás után. Az Európai Bíróság gyakorlatával sem kerül kapcsolatba Mo Fontos kérdés, hogy milyen időzítéssel, ütemezéssel kerüljön sor a jogösszehangolásra és milyen jogforrási formákban történjen. Hiba volna, ha bármely másik ország már megvalósult, vagy részben megvalósult jogharmonizációs programját mechanikusan követnénk Kormány felhívta a minisztereket, hogy a TM hatálybalépéstől számított első öt éves időszakra vonatkozó jogharmonizációs feladatterv határidő előirányzatait a féléves jogalkotás terveik

kidolgozásánál érvényesítsék. Felhívta őket arra is, hogy az 1995 II félévre vonatkozó jogalkotási programjuk jogharmonizációs összefüggéseiről ápr 30-ig az igazságügy-minisztert és a Miniszterelnöki Hivatal közig. államtitkárát tájékoztassák Felhívta az igazságügy-minisztert, hogy az első öt éves időszakban minden év okt. 31-ig részletes jogharmonizációs feladattervet terjesszen elő a következő tárgyévre vonatkozóan. Az ipari és ker minisztert arra hívta fel, hogy az érintett miniszterek egyetértésével 1995. márc 15-ig programot és átfogó feladattervet terjesszen elő az egységes belső piaci közösségi jogszabályok átvételére, figyelembe véve a magyar gazdaság helyzetét és fejlődési lehetőségeit, vmint azt a magyar szándékot, hogy Mo. EU csatlakozási tárgyalásai 1997-ben megkezdődjenek Igazságügy-miniszternek első öt éves időszakra vonatkozó átfogó jogharmonizációs feladattervet kell 1995.

máj 15-ig a Kormány elé terjeszteni Felhívta a Kormány arra is, hogy a második ötéves időszakra vonatkozó átfogó jogharmonizációs feladattervet 1998. dec 31-ig terjessze elé A magyar jogharmonizációs kötelezettségek teljesítésére nem vonatkoztatható az ún záróhatás elv Ez azt jelenti, hogy a tagállamok nemzeti jogalkotásai, ha átveszik a közösségi jog vmely irányelvét, akkor az adott szabályozási tárggyal kapcsolatos jogfejlesztés már a közösségi jogalkotás feladata. Az igazságügy-miniszter rendelete: ha a jogszabály a MK. És az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szól Európai Megállapodás tárgykörében az EK jogszabályaihoz való közelítést célozza, záró rendelkezéseiben erre a körülményre a jogalkalmazók tájékoztatása és a megfelelő jogértelmezés érdekében utalni kell az Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényre történő hivatkozással és az

irányadó közösségi jogszabály feltüntetésével. A közösségi jogszabályok felsorolását – szükség esetén – a jogszabály melléklete is tartalmazhatja Csatlakozásunkra való felkészüléssel összefüggő kormányzati feladatoknak, a kormányzati döntések előkészítésének koordinálására, a kormányzati szándék folyamatos érvényesítésére, a tárcák integrációs tevékenységének összehangolására az Európai Integrációs Tárcaközi Bizottságot kell létrehozni A Bizottság elnöke a külügyminiszter Fehér Könyv: az Európai Unió állam- illetve kormányfőiből álló Európai Tanács 1994. decemberi esseni ülésén fogadta el a közép- és kelet-európai társult országok csatlakozásra való felkészülés stratégiáját. Célja, hogy pótolja jogközelítéssel kapcsolatos hiányzó iránymutatásokat Magyarország jogharmonizációs kötelezettségeinek jogi alapja a Társulási Megállapodás. Fehér Könyv használható

iránytű lehet