Gazdasági Ismeretek | Vállalkozási ismeretek » Tusnádiné Kiss Erzsébet - Szimulált vállalkozások alapítása

Alapadatok

Év, oldalszám:2003, 100 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:307
Feltöltve:2006. április 04
Méret:338 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!

Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

A SIKER RÖGÖS ÚTJAIN – VÁLLALKOZZUNK EURÓPÁBAN TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ A 10. ÉVFOLYAM SZÁMÁRA Írta: Tusnádiné Kiss Erzsébet 2003. A projektet támogatja az Európai Unió és a Magyar Köztársaság Tusnádiné Kiss Erzsébet: Tananyag a szimulált vállalkozások alapításához Lektorálta: Tolmayerné Borbély Zsuzsanna Vak Bottyán János Műszaki és Közgazdasági Szakközépiskola Kiadásért felelős: dr. Sipos Mihály igazgató Megjelent a Neumann János Középiskola és Kollégium gondozásában. Készült: Molnár és Társa "2001" Nyomda és Kiadó Kft Igazgató: Molnár György Szaktanácsadó: Szabó Alpár A projektet támogatja az Európai Unió és a Magyar Köztársaság TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ TARTALOM 1. BEVEZETÉS .7 2. A PÉNZELMÉLETI ÉS BANKRENDSZERI ALAPISMERETEK .8 2.1 2.2 2.3 2.4 2.5 2.6 2.7 3. A GAZDÁLKODÓ SZFÉRÁRÓL - KICSIT MÁSKÉPP .24 3.1 3.2

3.3 3.4 4. Stratégiai tervezésről, taktikai tervezésről . 55 Az üzleti tervről . 56 A vállalkozások pénzforgalmának tervezéséről . 59 A VÁLLALKOZÁS INDÍTÁSA ELŐTT .60 6.1 6.2 6.3 6.4 6.5 7. Általános ismeretek, tanácsok . 35 Egyéni vállalkozás alapításáról . 37 Betéti társaság alapításáról. 38 Gazdasági társaságok alapításáról. 46 Egy sajátos vállalkozási formáról - a franchise rendszerről. 50 Egy magyar sikertörténetről franchise rendszerben - olvasmány . 52 A TERVEZÉSRŐL - ELMÉLETBEN .55 5.1 5.2 5.3 6. Az alkalmazottakról . 24 A vállalkozókról. 26 A befektetőkről . 28 A magyarországi kis- és középvállalkozásokról - olvasmány. 30 A VÁLLALKOZÁS ALAPÍTÁSÁRÓL - ÁLTALÁNOSSÁGBAN .35 4.1 4.2 4.3 4.4 4.5 4.6 5. A pénz kialakulásáról. 8 A pénzügyi rendszerről . 10 Az államháztartásról. 11 A központi bankról. 14 A pénzügyi intézményekről . 15 Az értékpapírpiacokról, tőzsdékről .

18 A számviteli és pénzügyi információs rendszerről . 20 A döntéshozatal vívódásairól és az ötletről. 60 Az új vállalkozások túlélési esélyeiről. 62 Az ötlet piacképességéről. 63 A piackutatásról és a piacelemzésről . 64 Az ötlet és a piackutatás a Fornettinél - olvasmány . 66 A VÁLLALKOZÁS INDÍTÁSA - GYAKORLATBAN.68 7.1 7.2 Döntés a szimulált vállalkozás alapításáról. 68 A szimulált vállalkozás alapításáról, létrehozásáról. 69 5 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ 7.3 7.4 7.5 7.6 7.7 7.8 7.9 7.10 7.11 7.12 7.13 7.14 8. 6 Vállalkozásunk indításának tőkeigényéről. 70 A fizetési forgalom lebonyolításáról. 73 Az irodahelyiség bérléséről. 75 A szervezeti felépítésről. 77 Cobra Conto Win+ ügyviteli programcsomagról - olvasmány . 80 A beszerzésről, készletgazdálkodásról. 81 A termelési folyamatról, szolgáltatásnyújtásról . 82 A piaci tevékenységről és az

eladásról. 83 A finanszírozásról . 85 A likviditásról . 86 A banki hitelezés gyakorlatáról. 87 Egy hitelkérelem összeállítása . 89 IRODALOMJEGYZÉK .99 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ 1. BEVEZETÉS Kedves Olvasó! A szimulált vállalkozások alapításához készült tananyagot, oktatási segédletet azzal a céllal állítottam össze, hogy segítséget nyújtsak a pénzügyi világban való eligazodáshoz. A pénz a hatalom egyik formája, a pénzügyi képzettség pedig ennél is jóval nagyobb hatalom. Az elméleti tudás alapjai a középiskolák többségében megszerezhető, majd a felsőoktatási intézményekben tovább tökéletesíthető, bár az adott szakterület egyben azt is jelenti, hogy egyre többet tanulunk meg egyre kevesebbről. Szándékaim szerint egy olyan jegyzetet tartasz a kezedben, amely az ismeretek széles tárházát tartalmazza életkorodnak megfelelő „tálalásban”, és kedvcsinálóként is szolgál

további tanulmányaidhoz, továbbá igyekszik megvilágítani az előtted álló évek szakmai anyagai közötti összefüggéseket. Az elméleti anyagok mellett gyakorlatias ismeretekkel segíti tudásod gazdagítását, és jártasságod tökéletesítését, valamint a szakmai nyelv, szakzsargon megismerését. A gyakorlati foglalkozásokon az elsajátított ismereteket, készségeket arra használjuk fel, hogy egy általatok választott tevékenységi formában, néven stb. működő fiktív vállalkozást alapítsunk, és be is indítsuk. Fiktív vállalkozásunk élesben lehetőséget kap tevékenysége bemutatására, és tapasztalatok szerzésére más gyakorlócégek megismerésén keresztül. A megszerzett ismeretek tovább bővülnek a 11. és 12 évfolyamon, ezért nem a teljességre törekszünk, hanem a folyamatok megismerésére. A középiskolai évek után lesznek, akik munkavállalóként helyezkednek el, lesznek akik továbbtanulásra adják a fejüket, de

előfordulhat, hogy vállalkozóként próbálnak boldogulni. A megszerzett tudás azonban mindannyiótoknak hasznára válik, hiszen a készpénzáramlással, a bankrendszer és a tőzsde működésével, az adózással és a költségvetéssel, a vállalkozási formákkal, a franchise rendszerrel, a tervezéssel, a beszerzéssel, a termeléssel, a marketing ismeretekkel, az értékesítéssel jobb tisztában lenni, ha meg akarjuk védeni munkánk eredményét, csökkenteni kívánjuk pénzgazdálkodásunk kockázatait, és fel akarunk készülni az információ korában az állandó változásokra. Észrevételeiddel és javaslataiddal segítheted a munkámat, ezért köszönettel fogadok minden véleményt (akár név nélkül is) a kisstusi@freemail.hu címre Jó munkát és kellemes időtöltést kívánok! A szerző 7 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ 2. A PÉNZELMÉLETI ÉS BANKRENDSZERI ALAPISMERETEK 2.1 A PÉNZ KIALAKULÁSÁRÓL A pénz nélkül

nehezen tudnánk életünket elképzelni. Jelen van mindennapjainkban Sokat gondolunk arra, hogy mit tennénk, ha több pénzünk lehetne Arra azonban ritkán gondolunk, hogy mi is a pénz. A pénz az a tárgy, amely általánosan elfogadott, azonnal felhasználható bármely termék, szolgáltatás megvásárlására, adósság megfizetésére. Kifejezhetjük segítségével az egyes áruk értékét, ezáltal a különböző termékek összehasonlíthatóvá válnak (értékmérő). A pénzért megvásárolhatjuk, elcserélhetjük a terméket, szolgáltatást (csereeszköz, másképpen forgalmi eszköz). A pénz hiányában lehetőség van előrehozott vásárlásra is, amikor hitelbe visszük el a terméket, szolgáltatást, és egy későbbi időpontban teljesítjük a kifizetést (fizetési eszköz). Alkalmas arra is, hogy felhalmozzuk, vagyont képezzünk belőle (vagyontartás, felhalmozás eszköze). Lényegét tekintve pénzről akkor beszélhetünk, ha tartósan képes

betölteni a pénz funkcióit. A pénz történeti fejlődését a legtöbb szerző három szakaszra bontja: • árupénz korszaka: kialakulásához a közvetlen árucsere nehézkessé válása vezetett el. Olyan különleges áruk váltak ki a termékek köréből, amelyeket hajlandóak voltak általános egyenértékesként elfogadni. Követelmény volt ezekkel az árukkal szemben, hogy tartósak legyenek, lehetőleg kis mennyiségben is nagy értéket képviseljenek, egyneműek és könnyen oszthatóak, továbbá a gazdaság szereplői által általánosan elfogadottak legyenek. Földrajzi helyenként más-más áru töltötte be ezt a szerepet. • nemesfémpénz rendszer: az árupénzzel szembeni követelményeknek leginkább a nemesfémek feleltek meg. Zavartalan működésének előfeltétele volt, hogy az arany- és ezüstérmék kopásából és az állandóan növekvő mértékű és értékű áruforgalomból eredő hiányt az arany- illetve ezüstbányászat tudja

pótolni. Az ipari forradalom idején szükségessé vált az arany helyett a belső értékkel nem bíró papíranyagú pénzhelyettesítők forgalomba hozatala A pénzhelyettesítők közös jellemzője, hogy a forgalomban az aranypénzt helyettesítették, bármikor aranyra válthatóak voltak. • belső érték nélküli, modern pénz. " Mit gondolsz, milyen áruk tölthették be a pénz szerepét az árupénz időszakában? (Földrajzi helyenként más és más áru!) 8 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ " Nézz utána, hogy hol voltak a történelmi Magyarország arany- és ezüstbányái! A pénz évszázadok során alakult ki, a civilizáció fejlődésével a cserekereskedelmet felváltotta a pénzhasználat. A mai pénz, legyen szó érmékről, bankjegyekről vagy a bankszámlán lévő pénzről, belső érték nélküli A hitelpénzt a bankok teremtik hitelnyújtással és a külföldi fizetőeszközök megvásárlásával,

értékpapírok vételével, kamatjóváírásokkal (erre a későbbiekben még visszatérünk). Belső értékkel ugyan nem rendelkezik, de rendelkezik a pénz lényeges tulajdonságaival, tehát a modern pénz olyan bankpasszíva, amely képes betölteni a pénz funkcióit (értékmérő, forgalmi eszköz, fizetési eszköz, felhalmozás, vagyontartás eszköze, ezek együttes érvényesülését a nemzetközi kereskedelemben pedig világpénz funkciónak nevezik). Két alakban jelenik meg: • bankszámlapénzként, • és készpénzként (bankjegy és érme formájában). A bankszámlapénz nem kézzelfogható, mivel a gazdálkodó szervezetek, magánszemélyek bankkal szembeni, látra szóló betétkövetelése. A hazai és a nemzetközi bankrendszerben a bankok több millió ügyfél bankszámláját kezelik, és a kifizetési megbízások teljesítéséhez nincs szükségük készpénzre, mert egy könyvelési művelettel (szaknyelven terheléssel és jóváírással)

megoldható. Például a havi fizetésemet a munkáltatóm a bankszámlámra utalja (ezt a bank jóváírja). Tudom, hogy hó elején be kell fizetnem a villanyszámlát, az életbiztosítást stb, de nem akarom a postást várni, hogy mikor hozza az aktuális csekket, és nem akarok naponta sorban állni a postán, ezért állandó átutalási megbízást adok a banknak, hogy az adott összeggel terhelje meg a bankszámlám (emelje le a számlámról). Egyszerűbben a számlámon lévő összegből levonják azt, amire felhatalmaztam őket. Nincs készpénzmozgás (A tartozások, követelések kölcsönös beszámítását klíringelszámolásnak nevezzük Nemzetközi elszámolásokban is ezt alkalmazzák) " Mit gondolsz, milyen előnyökkel jár az, ha nincs konkrét készpénzmozgás? (Gondold át a bank és az ügyfél szemszögéből is!) A készpénz kibocsátására Magyarországon kizárólag a jegybank, a Magyar Nemzeti Bank jogosult. A bankjegyek különleges papírból

készülnek, vízjelet és biztonsági szálat is tartalmaznak. Az érmék anyaga különböző fémötvözet, hogy a tartós használat biztosítható legyen A jegybank bankszámlapénzt is teremt. Tehát bankszámlapénzt a jegybank és a bankok teremtenek, készpénz kibocsátására azonban csak a jegybank jogosult. 9 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ " Ki veretett először Magyarországon pénzérmét? Miből készült? " Mit gondolsz, miért kellett az arany- és ezüstpénzt fizetési ígérettel helyettesíteni? " Mit gondolsz, miért tartotta meg magának az állam a pénzkibocsátás monopóliumát? 2.2 A PÉNZÜGYI RENDSZERRŐL Pénzügyi rendszer alatt a pénzeszközök forgalomba hozatalát, azok ideiglenes és végleges átcsoportosítását, elosztását, újraelosztását, a pénz- és tőkepiaci mozgásokat, valamint a nemzetközi pénzfolyamatokat értjük. Más megközelítésben: azoknak az intézményeknek, szervezeteknek,

piacoknak, feladatoknak és módszereknek az összessége, amelyek a pénzgazdálkodás területén biztosítják az állam pénzügyi politikájának érvényesülését, amelyek lehetővé teszik a pénz- és tőkekapcsolatokat. A pénzügyi rendszer főbb intézményei: • Az államháztartás az állam bevételeinek és kiadásainak rendszerével (állami költségvetés, fiskális szféra). • A pénzügyi közvetítő intézmények (pénz- és hitelrendszer, monetáris szféra): a monetáris közvetítők, a hitelintézetek (bankok), a nem monetáris közvetítők, befektetési bankok, lízingtársaságok, befektetési alapok, a nem bankjellegű pénzügyi intézmények, biztosítótársaságok, nyugdíjalapok, • Az értékpapírpiacok, tőzsdék (pénz- és tőkepiac, értékpapír szféra). • A nemzetközi pénzügyek (devizaügyletek). • A számviteli és pénzügyi információs rendszer. • A pénzügyi ellenőrzés rendszere. A pénzügyi politika azoknak a

felsőszintű döntéseknek, intézkedéseknek az összessége, amelyek meghatározzák a pénzmozgások és pénzkapcsolatok szabályozásának konkrét céljait, eszközeit, intézményrendszerét. Három részterülete van: • A monetáris politika: elsődlegesen a pénz kínálatán és keresletén keresztül próbálja a pénzügyi egyensúlyt megteremteni. A monetáris politika feladatainak meghatározása, eszközrendszerének működtetése a Magyar Nemzeti Bank, a monetáris politikának az irányítása a Jegybanktanács feladata. 10 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ • • A költségvetési politika: magában foglalja mindazon előírások és döntések összességét, amelyek az állam pénzügyi kötelezettségvállalásaival, illetve a pénzügyi beavatkozásaival vannak összefüggésben. Két fő eszközcsoport az adózás és a közkiadások. A devizapolitika (árfolyam-politika): a nemzetközi fizetésekkel kapcsolatos politika. A

pénzmozgások és pénzkapcsolatok összességét pénzügyeknek nevezzük. A pénztulajdonosok közötti pénzügyi kapcsolat a pénzügyi viszony A jegyzetben alapvetően a pénzmozgásokkal, a gazdasági szereplők közötti pénzáramlással foglalkozunk A fenti meghatározásokkal nem megtörni akartam a lelkesedést, csupán azt akartam megvilágítani, hogy a pénzügyi életben minden összefügg mindennel 2.3 AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSRÓL Az államháztartás az állam gazdálkodási rendszerének egésze. Államháztartáson értjük: • egyrészt azokat a gazdasági feladatokat, amelyeket az állam működése során ellát, • másrészt azt a rendszert, amelynek keretében ellátja ezeket a funkciókat. Az állam gazdasági funkciói a következők: • allokációs funkció (erőforrások megszerzésével és felhasználásával biztosítja a közösségi felhasználást), • elosztási funkció (korrigálni igyekszik a piaci viszonyok hatásaiból származó túlzott

mértékű jövedelmi és vagyoni aránytalanságokat), • stabilizációs funkció (a gazdasági növekedés feltételeinek biztosítása, a megfelelő szintű foglalkoztatottság biztosítása). Az állam tevékenysége során ellát: • közhatalmi feladatokat (pl.: államigazgatás, jog- és rendbiztonság, honvédelem, nemzetközi kötelezettségvállalás), • lakossági ellátási feladatokat (pl.: oktatási, egészségügyi, szociális feladatok), • gazdasági feladatokat (infrastruktúra, környezetvédelem, foglalkoztatás). Az államháztartás azonban nem egységes egész, hanem alrendszerekre tagolódik (központi állami költségvetés, helyi és kisebbségi önkormányzatok költségvetése, elkülönített állami pénzalapok, kötelező társadalombiztosítás), és a 11 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ feladatok, továbbá a feladatok ellátására szolgáló közösségi források az egyes alrendszerek között megoszlanak. (Az egyes

alrendszerek között gyakoriak az érdekellentétek.) Az egyes alrendszerek jóváhagyott saját költségvetése, pénzügyi terve tartalmazza a feladatok ellátásához szükséges bevételeket és kiadásokat. Az alrendszerek pénzügyi terveinek összege az államháztartás pénzügyi mérlegét adja. Az állami költségvetés egy olyan pénzügyi terv, amelyben az állam egy időszakra megtervezi feladatainak ellátásához szükséges bevételeket és kiadásokat. Magyarországon egy naptári évre készül, a jövőre vonatkozik, tagolt, jogilag kötelező, az Országgyűlés évente törvényt alkot róla. " Mit gondolsz, milyen irányban tér el a tényleges költségvetés a tervtől? " Milyen okai lehetnek az eltérésnek? Azt a gazdasági tevékenységet, amellyel az állam a bevételeit beszedi és összegyűjti az állami költségvetésbe, majd felhasználja a feladatai teljesítése során felmerülő kiadások fedezésére, államháztartási

gazdálkodásnak nevezzük. Az állami feladatok folyamatos bővülése miatt az állami bevételek növelése is szükségszerűség, és elmondható, hogy ma az állam tekinthető a gazdaság legfőbb jövedelemtulajdonosának. A központi állami (kormányzati) költségvetésben a legfőbb államhatalmi és államigazgatási szervek (fejezetek) és ezek közvetlen felügyelete alá tartozó intézmények, az országos hatáskörű szervek (pl.: bíróságok) költségvetési előirányzatai, továbbá a három másik alrendszer részére előirányzott kiadások jelennek meg Bevételeinek főbb típusai: • Adók és adójellegű bevételek. • Nem adójellegű bevételek (pl.: illetékek, díjak, bírságok) • Tőkebevételek (pl.: állami tulajdon utáni részesedés, állami tulajdon értékesítése). • Nemzetközi kapcsolatokból származó bevételek (pl.: adományok) • Egyéb bevételek (pl.: más alrendszerek befizetései) Kiadásainak főbb típusai: •

Adósságszolgálat és kamattérítés. • Az államháztartás többi alrendszerének támogatása. • A központi költségvetési szervek támogatása. • A gazdálkodó szervezetek támogatása. • Nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból származó kiadások. 12 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ • Egyéb kiadások. A helyi önkormányzat önálló gazdálkodó szerv. Költségvetését a képviselőtestület önkormányzati rendelet formájában fogadja el Feladatainak ellátásához vagyonnal rendelkezik Bevételeinek főbb jogcímei: • Állami támogatások. • Adóbevételek (saját hatáskörben kivethetnek helyi adót, illetve ún. megosztott adókon osztoznak a központi költségvetéssel). • Egyéb saját bevételek (pl.: vállalkozási tevékenységből) Kiadásait három nagy csoportra lehet bontani: • Intézmény fenntartási és működési költségek. • Településüzemeltetési díjak. • Felhalmozási kiadások. A központi

költségvetés, illetve a helyi önkormányzatok költségvetése együttes deficitjét (a kiadások meghaladják a bevételeket) államadósságnak nevezzük. Az államadósság finanszírozása történhet belföldi és külföldi forrásokból " Nézz utána, hogy mekkora jelenleg Magyarország államadóssága! " Számítsd ki, hogy ebből az államadósságból mennyi jut egy lakosra! Az állam előre meghatározott konkrét célokra az állami költségvetésből elkülönített állami pénzalapokat hozhat létre. Az alapok állami feladatokat látnak el, így az államháztartás részei, ugyanakkor függetlenek a központi és a helyi költségvetés bevételeitől. Bevételeik között megjelennek az állami költségvetésből kapott források, a vállalkozói befizetések, illetve lakossági források is (pl: a Munkaerő-piaci Alaphoz a munkavállalók a munkavállalói járulék megfizetésével, a munkaadók a munkaadói járulék és a szakképzési

hozzájárulás megfizetésével járulnak hozzá). A központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok vagyonát együttesen kincstári vagyonnak nevezzük A társadalombiztosítás egy elkülönített állami pénzalap, amely a kezelt pénzösszegek volumenéből adódóan kitüntetett helyet foglal el az államháztartáson belül. A Társadalombiztosítási Alap magába foglalja a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alapot. A TB főbb bevételei: • Befizetett járulék (a munkáltató kiszámítja, levonja és befizeti). • Tőkejellegű bevételek (szabad pénzeszközeiket az alapok befektethetik). 13 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ A TB szolgáltatásai kiterjednek a járulékot fizetőkre, de a biztosítottak körébe gyakran a családtagok is beletartoznak. Főbb szolgáltatások: • Öregségi, rokkantsági nyugdíjellátások. • Egészségbiztosítási ellátások (egészségügyi szolgáltatások, táppénz,

terhességi gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermekgondozási támogatás stb.) • Baleseti ellátások. A fejezetek és az önkormányzatok - az intézményeik által megküldött éves beszámolók alapján - tevékenységükről, a feladataik teljesítéséről beszámolójelentést készítenek, amelyek alapján a Pénzügyminisztérium elkészíti a költségvetési törvény végrehajtásáról szóló beszámolót. A költségvetés végrehajtásáról (a zárszámadás elfogadásával, az Állami Számvevőszék jelentésének figyelembevételével), törvényt alkot az Országgyűlés. 2.4 A KÖZPONTI BANKRÓL Magyarországon a központi bankot Magyar Nemzeti Banknak nevezik. A mai formájában 1924-ben jött létre Részvénytársasági formában működik, egyszemélyes tulajdonosa a Magyar Állam. Működését az ún jegybanktörvény szabályozza. (A jegybank elnevezés arra utal, hogy ez a központi bank bankjegy kibocsátási

monopóliummal rendelkezik.) A jegybank a kereskedelmi bankokat a pénz- és hitelkínálat, valamint pénz- és hitelkereslet szabályozásával, közvetett eszközökkel irányítja, befolyásolja. Felelős a monetáris politika kialakításáért és végrehajtásáért. A központi bank az Országgyűlés ellenőrzése alatt működik A Magyar Nemzeti Bank alapvető feladatai a következők: • A nemzeti valuta (forint) belső és külső értékállandóságának védelme. • Törvényes fizetőeszköz kibocsátása. • A monetáris egyensúly fenntartása. • Az ország nemzetközi fizetőképességének megóvása. • Arany és devizakészletek gyűjtése, nemesfém gazdálkodás szabályozása. • Egyéb feladatok. A jegybank részt vesz az éves gazdaságpolitikai program kialakításában, valamint a kormányzat gazdaságpolitikával kapcsolatos döntéseinek előkészítésében, a jogszabályok alakításában, véleményezésében. Az MNB monetáris eszközökkel

segíti a Kormány gazdaságpolitikájának megvalósítását Véleménye meghatározó a nemzeti valuta értékét befolyásoló kérdésekben, mint például: • A belföldi pénzmennyiség szabályozása. • Az infláció mértékének megítélése és kezelése. 14 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ • • • • A költségvetés jegybanki hitelezése. Az árfolyam-politika. A külföldi hitelpolitika kidolgozása. A nemzetközi fizetőképességünk megítélése miatt az adósságállomány kezelése. A jegybanki funkció teljesítése során a központi bank a belföldi gazdaság három nagy csoportjával (állam, bankok, gazdálkodó szféra) kerül közvetlenül vagy közvetve kapcsolatba, illetve hoz rájuk vonatkozó döntéseket. E kapcsolatok minőségében jelenik meg a konkrét jegybanki feladatkör: • A jegybank az állam bankja (pl.: vezeti az állam számláit, feladatokat lát el a Kormány felhatalmazása alapján a nemzetközi

pénzügyi szervezetekben). • A jegybank a bankok bankja (pl.: vezeti a hitelintézetek számláit, pénzügyi szolgáltatások engedélyezésében vesz részt, mint felettes hatóság, hiteleket nyújt a bankoknak, váltót viszontleszámítol). A klasszikus jegybanki szabályozás azon alapul, hogy a központi bank - a pénzkínálatot és a pénzkeresletet meghatározó tényezők befolyásolásán keresztül - hatást gyakorol a hitelezők és adósok döntéseire. Eszközrendszere alapvetően vagy a pénzszűkítésre, vagy a pénzmennyiség növelésére hivatott. Ezzel összhangban biztosítja a gazdaság szükséges mértékű pénzellátását. A jegybanki szabályozás átfogja a pénzügyi rendszer egészét. 2.5 A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEKRŐL Hazánkban 1987. januárjával indult a kétszintű bankrendszer (Bankrendszer alatt egy ország bankjainak és a rájuk vonatkozó szabályoknak az összességét értjük.) A jegybanki funkciókat ellátó Magyar Nemzeti Bank lett

az első szint, és az ebből intézményesen leválasztott üzleti bankok a második szint. A kétszintű bankrendszerben a központi bank jegybanki funkciókat lát el, és nem áll közvetlen kapcsolatban a gazdálkodó alanyokkal, hanem csak a bankrendszer második szintjén álló pénzügyi intézményekkel. A bankrendszer második szintjén lévő pénzügyi intézmények működésének főbb jellegzetességei: • Önállóan gazdálkodnak társasági formában, és nyereségérdekeltek. • A bankok között verseny van. • Vegyes profilúak. • Területi kötöttség nélküliek. 15 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ A magyar jogrendben pénzügyi intézmény alatt pénzügyi és befektetési szolgáltatást végző hitelintézetet vagy pénzügyi vállalkozást értünk. A pénzügyi intézmények nem végezhetnek üzletszerűen más tevékenységet, csak engedély birtokában: pénzügyi, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatást, valamint

biztosítási vagy árutőzsde ügynöki befektetési és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet, arany kereskedelmi ügyletet, valamint részvénykönyv-vezetést. A pénzügyi intézmények két fő formáját ismerjük: a hitelintézetet (lásd lentebb) és a pénzügyi vállalkozást (az előírt legkisebb jegyzett tőke 50 millió forint). A hitelintézet jogosult saját tőkéjét meghaladó mértékben betétgyűjtésre, valamint visszafizetendő pénzeszközöknek a pénztulajdonosoktól való elfogadására. A hitelintézeti típusok között az általuk végezhető tevékenységek szerint megkülönböztetünk bankot, szakosított hitelintézetet és szövetkezeti hitelintézetet. A hitelintézet formái (és az előírt legkisebb jegyzett tőke): • Bank (2 milliárd forint). • Szakosított hitelintézet (külön törvényben rögzített), amely lehet lakástakarék-pénztár, jelzáloghitel intézet, fejlesztési hitelintézet. • Szövetkezeti

hitelintézet (250 millió forint), amely lehet takarékszövetkezet, hitelszövetkezet. A bank és a szakosított hitelintézet kizárólag részvénytársaságként, más pénzügyi intézmény részvénytársaságként vagy szövetkezetként működhet. A forgalomba került pénz folyamatos forgásban van a gazdaság szereplői, a pénz tulajdonosai között. A pénznek ezt a folyamatos áramlását nevezzük fizetési forgalomnak vagy pénzforgalomnak. Ez megvalósulhat készpénzzel és készpénz nélküli (bankszámlák közötti, pl.: átutalás, beszedési megbízás, akkreditív) technikai megoldással, a számlapénzzel. A kettő között szoros kapcsolat áll fenn, mivel a készpénzből gyakran lesz számlapénz (pl.: a vállalkozásom pénztárából befizetem a vállalkozásom bankszámlájára) és fordítva, a számlapénzből készpénz, ha a bankszámláról felveszik. Számlapénzforgalmat lehet bonyolítani készpénzkímélő fizetési eszközökkel is (pl:

csekkel, bankkártyával). A termelő, szolgáltató tevékenységek finanszírozásához, az egyes gazdasági folyamatok pénzellátásához és a pénzforgalom zavartalan lebonyolításához a nemzetgazdaságban nélkülözhetetlen az a tevékenység, amelynek során a hitelintézetek „összegyűjtik”, kezelik a gazdaságban átmenetileg vagy tartósan felszabadult pénzeszközöket, majd pedig ennek terhére hiteleket nyújtanak, 16 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ váltókat számítolnak le. Ezeket a tevékenységeket nevezhetjük bankügyleteknek vagy pénzügyi szolgáltatásoknak. A semleges bankszolgáltatások révén a bankoknak nem keletkezik sem követelése, sem kötelezettsége, hanem a szolgáltatás elvégzésének ellenértékeként díjbevételhez jutnak (pl.: pénzforgalmi szolgáltatások, számlavezetés) A passzív bankügyletek során a hitelintézet forrásokat gyűjt, ezzel tartozása keletkezik: • Betétgyűjtés és

pénzalapok kezelése. • Értékpapír kibocsátás. • Bankközi hitelfelvételek. • Jegybanki hitelek igénybevétele. • Egyéb hitelfelvételek (pl.: nemzetközi piacról) • Váltó viszontleszámítolása. • Egyéb forrásképzés (pl.: saját tőke emelése) Ezek közül legjelentősebbek a betétek, de növekvő az értékpapírral kapcsolatos forrásszerzés is. A megtakarítás a jövedelemtulajdonosok (háztartások, vállalkozások) bevételeinek el nem költött részét jelenti. A jövedelem-felhasználási döntésekben azt fejezik ki, hogy mennyit takarítanak meg, a vagyon-felhasználási döntésekben pedig azt, hogy a megtakarítást milyen formában kívánják őrizni. A megtakarítások azon része, amelyet a jövedelemtulajdonosok jövedelemszerzés céljából (kamat) helyeznek el a hitelintézetnél, bankbetétté válik. A források hasznosítása aktív bankügyleteken keresztül történik: • Pénzkölcsön nyújtása. • Pénzügyi lízing. •

Követelést megtestesítő értékpapír vásárlása. • Tőkebefektetések. • Bankgarancia, bankkezesség vállalása. Az aktív bankügyletek közül a legfontosabbak a hitelügyletek, amelyek révén a pénzmegtakarítások eljutnak a pénzfelhasználókhoz. A hitel segíti a gazdasági folyamatokat a pénzszükséglet kielégítésében, a finanszírozásban meghatározó szerepe van. A piacgazdaságokra jellemző, hogy a vállalkozók jelentős része hitellel dolgozik, ezért a hitelezés folyamatára a vállalkozások tőkehiányának finanszírozásánál térünk ki. Az üzleti bankok forrásaikat hitelfelvétellel is bővíthetik, ha a bankokhoz áramló lakossági és vállalati megtakarítások és az erre alapozott kihelyezések időpontja és nagyságrendje nincs összhangban. A bankoknál keletkező átmeneti feleslegek levezetésére, hiányok pótlására szolgál a bankközi piac, amely a bankok egymás közötti betét- és hitelügyleteinek a színtere. 17

TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ A banki tevékenység kockázattal jár (kockázat alatt valamilyen esemény bekövetkezése körüli bizonytalanságot értünk). A kockázatkezelés a kockázatok felmérésére, a kockázatvállalás ésszerű szintjének meghatározására, a változások folyamatos mérésére irányul, és ezzel lehetővé teszi az időben történő beavatkozást, a veszteségek és az elmaradt hozamok minimalizálását. A bankok kockázatvállalásának törvényi korlátai is vannak, amelyek a hitelezésre és a tulajdonszerzésre vonatkoznak, a betétesek, az ügyfelek védelme és a bankrendszer stabilitása érdekében. A pénzügyi intézményrendszer felügyeletét hazánkban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete látja el. Működésének célja: • A pénz- és tőkepiaci szervezetek biztonságos működésének elősegítése. • A pénz- és tőkepiac zavartalan, illetve eredményes működésének elősegítése. • A

pénz- és tőkepiac ügyfelei érdekeinek védelme. • A piaci viszonyok átláthatóságának biztosítása. • A tisztességes és szabályozott piaci verseny fenntartásának elősegítése. A hitelintézetekkel és pénzügyi vállalkozásokkal kapcsolatban: • Engedélykérelmeket bírál és ellenőriz. • Adatokat kérhet, bizonylatokba betekinthet. • A pénzügyi intézmények biztonságos (prudens) működését vizsgálja, elemzi, értékeli. • Intézkedhet. 2.6 AZ ÉRTÉKPAPÍRPIACOKRÓL, TŐZSDÉKRŐL A pénzügyi piacok fogalom magában foglalja a pénzügyi eszközök teljes forgalmát lebonyolító piacok összességét. Azokat a piacokat, amelyeken a pénzügyi eszközök rövid lejáratra (egy évnél rövidebb lejáratra) cserélnek gazdát, pénzpiacoknak, amelyeken pedig ennél hosszabb lejáratra, azt tőkepiacoknak nevezzük. A pénzügyi piacokon lényegében a megtakarításokkal rendelkezők és a megtakarításokra igényt tartók találkoznak, és

közöttük játszódik le a pénz adásvétele. A pénz iránti kereslet és a pénz kínálata nem feltétlenül egyezik meg sem nagyságrendjét, sem kockázatát tekintve. A kereslet és kínálat egymásra találását elő lehet segíteni: • a kereslet és a kínálat találkozási helyének, azaz a piacnak a megszervezésével, • a piacon lezajló ügyletek jogi hátterének, szabályrendszerének kialakításával, • a megtakarítási formák szabványosításával (értékpapírok). 18 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ A pénzpiacon általában nagyobb összegek mozognak, mivel rövid lejáratra csak nagyobb összegek kihelyezésével térülhetnek meg a kihelyezés költségei. A pénzpiacon a pénz cseréje az alábbi közvetítő eszközök segítségével bonyolódik: • rövid lejáratú betétek és hitelek, • rövid lejáratú állampapírok (kincstárjegyek), • váltók, • egyéb rövid lejáratú értékpapírok (pl.: csekk) A

tőkepiac a tartós befektetések és a hosszú távú pénzügyi igények találkozási helye. A tőkepiacok eszköztárába a következők tartoznak: • hosszú lejáratú betétek és hitelek, • kötvények, • részvények, • záloglevelek, • egyéb hosszú lejáratú értékpapírok. A pénzügyi piacokat más szempontok alapján is lehet csoportosítani. Megkülönböztetünk: a.) nyílt piacot (a pénzügyi eszközök nyilvános kibocsátás keretében kerülnek forgalomba) és zárt piacot (a kibocsátások csak egy kiválasztott befektetői kört érintenek), b.) elsődleges piacot (a pénzügyi eszközök kibocsátása, első értékesítése) és másodlagos piacot (a már korábban kibocsátott értékpapírok forgalmazása), c.) azonnali piacot (a szerződések azonnali teljesítésre vonatkoznak) és határidős piacot (a jelenben megkötött adásvételi szerződésben valamilyen jövőbeni időpontban teljesítendő szállításban állapodnak meg). A pénzügyi

piacok eszközei között találunk értékpapírokat (valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő forgalomképes okirat, vagy más módon rögzített, nyilvántartott adat) a hitelek és a bankbetétek mellett. Az értékpapírpiacokon nemcsak a megtakarítók és a megtakarítások iránt igényt támasztók közötti pénzeszközök közvetítése zajlik, hanem a valamilyen áruval kapcsolatos jogot megtestesítő értékpapírok adásvétele is zajlik. Az értékpapírpiac tehát szerves részét képezi mind a pénz-, mind a tőkepiacnak, de nem fedi le teljesen egyiket sem, ugyanakkor tágabb értelmezésű is ezeknél a piacoknál. Az értékpapírpiacok csoportosíthatók a koncentráltsági fok alapján: • központosított értékpapírpiac (tőzsde), • nem központosított értékpapírpiac (tőzsdén kívüli kereskedelem). 19 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ A tőzsde helyettesíthető tömegáruk koncentrált piaca, ahol a kereskedés

meghatározott szabályok, szokványok szerint történik. A tőzsdék nem profitorientáltak, de önfenntartó intézmények Jogállásuk szerint megkülönböztetünk európai (kontinentális) tőzsdéket (közjogi jellegű, felügyeletet az állam gyakorol felette), és angol-amerikai típusú tőzsdéket (magánjogi alapon működő intézmény, általában részvénytársasági formában). A tőzsdéket a forgalmazott áruk jellege szerint is szokás csoportosítani, így megkülönböztetünk árutőzsdéket és értéktőzsdéket. Magyarországon az első Budapesti Áru- és Értéktőzsdét 1864-ben alapították, majd 1948-ban politikai okokból meg is szűntették. 1987 decemberében 22 pénzintézet, a Pénzügyminisztérium és a Magyar Kereskedelmi Kamara ún Értékpapír Kereskedelmi Megállapodást kötött 1989-ben nyílt meg a Budapesti Árutőzsde 1990-ben érvénybe lépett az értékpapírpiacról és a tőzsdéről szóló törvény, majd hivatalosan is

megnyitották a Budapesti Értéktőzsdét (BÉT). A BÉT-en csak tőzsdetagok köthetnek ügyletet. A tagság feltételeit a tőzsde rendje határozza meg (magas felkészültségű, tőkeerejű, belföldön bejegyzett vállalkozás, amely betartja a tőzsde szabályait, és megfizeti a belépési díjat). A tőzsdék a vevők és az eladók között a tőzsdeügynökök (ügynöki irodák) segítségével közvetítenek. A tőzsdeteremben a jegyzett, illetve forgalmazott értékpapírokról információs táblákon vagy számítógépes monitoron figyelik a közzétett árfolyamokat, az előző nap záró árfolyamát, a már megkötött ügyletek árfolyamát. Az ügyletet az alkuszok (ügynökök) kötik a magánszemélyekkel és cégekkel kötött megbízási szerződések alapján. A BÉT részvényindexének rövidítése a BUX. A BUX meghatározásához egy elméleti piaci portfoliót képviső indexkosár szolgál, amelyben a legjelentősebb forgalmú részvénytársaságok

piaci értékének változásait viszonyítják az 1991 elején megállapított 1000 pontos értékhez. " Nézz utána, hogy jelenleg milyen részvények tartoznak az indexkosárba! 2.7 A SZÁMVITELI ÉS PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓS RENDSZERRŐL A vállalkozásoknak a tervek készítéséhez, kivitelezéséhez, a döntések meghozatalához, tevékenységük értékeléséhez, ellenőrzéséhez jól felépített számviteli, pénzügyi és ellenőrzési rendszerre van szükségük. Más oldalról a belső érintettek (alkalmazottak, menedzserek, tulajdonosok), a piaci szereplők (a tulajdonosok, a hitelezők, a jövőbeni potenciális befektetők, az üzleti partnerek), valamint a hatóságok (APEH és szervei, VPOP és szervei, Illetékhivatalok, helyi önkormányzatok, valamint a TB) igénylik, hogy a gazdálkodók (vállalkozók) vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről információhoz jussanak. A nemzetgazdasági információs rendszer működése is a vállalkozások által

szolgáltatott adatokon alapul. 20 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ A számvitel olyan elszámolási, nyilvántartási és információs rendszer, amely a gazdálkodók valós vagyoni, pénzügyi helyzetéről és jövedelemtermelő képességéről nyújt tájékoztatást. A piaci szereplőknek és a különböző hatóságoknak, külső szervezeteknek a tájékoztatását szolgáló számvitelt pénzügyi számvitelnek nevezzük, és szabályait a Számviteli törvényben rögzítették. A számvitelnek azt a területét, amely a gazdálkodó szerv vezetőjének informálását szolgálja, vezetői (menedzser) számvitelnek nevezzük. A Számviteli törvény teremti meg annak a feltételeit, hogy a kívülállók a számukra szükséges alapinformációkhoz törvényes úton hozzájussanak. A pénzügyi számvitel részterületei: • A beszámoló és annak valódiságát alátámasztó leltár. • A könyvvezetés és annak valódiságát alátámasztó

bizonylati rend. • A könyvvizsgálat (a beszámoló megbízhatóságának garanciája). • A nyilvánosságra hozatal. A beszámoló a vállalkozás éves működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről készített jelentés. A beszámoló formája függ az éves nettó árbevétel nagyságától, a mérleg főösszegétől, a foglalkoztatottak létszámától és a könyvvezetés módjától. A beszámoló részei általában a mérleg, az eredménykimutatás és a kiegészítő melléklet. Nem része a beszámolónak, de azzal együtt kell általában elkészíteni az üzleti jelentést. A beszámoló valódiságát, megbízhatóságát a leltárral, és a könyvvezetéssel, valamint az abból szabályszerűen elkészített főkönyvi kivonattal kell alátámasztani. A mérleg: • A beszámoló része, egy adott időpontra vonatkozóan, pénzértékben összesíti a beszámolási időszak nyitó és záró eszközeit és forrásait. • Eszközök: a

vállalkozás vagyona rendeltetés, tárgyi jelleg szerinti bontásban. • Források: a vállalkozás vagyona származás, eredet szerinti bontásban. • Tartalmazza a források között az eredménykimutatással egyezően a mérleg szerinti eredményt. • Az eszközök (aktívák) és a források (passzívák) ugyanannak a vagyonnak kétféle szempont szerinti csoportosítását tartalmazza, ezért összegének egyeznie kell. • Teljeskörű, minden vagyontárgyra kiterjed. • Összevont, kötött sorrendben mutatja az eszközöket és a forrásokat. • A mérleget a vállalkozás képviseletére jogosult személy köteles aláírni. Eredménykimutatás: • A beszámoló része, amely tartalmazza az eredmény levezetését, az eredmény keletkezésére ható főbb tényezőket, az eredménykategóriákat. 21 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ • • • Tartalmazza a mérleggel egyezően a mérleg szerinti eredményt. Készülhet összköltség és

forgalmi költség eljárással. Az eredménykimutatást a vállalkozás képviseletére jogosult személy köteles aláírni. Kiegészítő melléklet: a beszámoló részeként számszerű és szöveges adatokat tartalmaz, amelyeket a számviteli törvény előír, továbbá amelyek a vállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének megbízható és valós bemutatásához szükségesek, valamint a sajátos tevékenységgel kapcsolatos információkat is magába foglalja. A vállalkozás képviseletére jogosult személy köteles aláírni. Üzleti jelentés: nem része a beszámolónak, de azzal egyidejűleg készül. Az éves beszámoló adatainak értékelésével célja úgy bemutatni a vállalkozó vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, az üzletmenetet, hogy ezekről a tényleges körülményeknek megfelelő képet adjon. Adatai kiegészülnek a várható fejlődésre vonatkozó információkkal, a telephelyek bemutatásával, a környezetvédelem

szerepével, azzal kapcsolatos fejlesztésekkel, alkalmazott politikával, a vállalkozó ezzel kapcsolatos felelősségére vonatkozó információkkal. A leltár a beszámoló alátámasztására szolgáló okmány, amely a számvitelben betöltött szerepe mellett a vagyonvédelem eszköze is (alkalmas a felelős személyek elszámoltatására). A leltár egy adott időpontra vonatkozóan, teljes körűen, teljes részletességgel, kötetlen sorrendben tartalmazza a vállalkozás vagyonát (eszközeit és forrásait) mennyiségben és értékben is. A felelős személy aláírással köteles igazolni a valódiságát. A könyvvezetés az a tevékenység, amelynek során a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét alakító gazdasági eseményekről folyamatos nyilvántartást vezet, és azt az üzleti év végén lezárja. A könyvvezetés megvalósulhat a kettős könyvvitel és az egyszeres könyvvitel rendszerében. (Az egyszeres könyvvitel 2003. december

31-ével megszűnik, mert az Európai Uniós elvárásoknak nem tesz eleget) A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a beszámoló a Számviteli törvény előírásai szerint készült-e, és annak megfelelően megbízható, valós képet nyújt-e a vállalkozásról. Könyvvizsgálattal csak a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál bejegyzett könyvvizsgálót, vagy könyvvizsgálói társaságot lehet megbízni. A nyilvánosságra hozatal célja - a Számviteli törvény alapgondolatának megfelelően - a gazdasági szereplők tájékoztatása, a piac szereplői számára szükséges és hasznos információk nyilvánossá tétele. Kétféle módon biztosítja a törvény: letétbe helyezéssel (cégbíróságon való elhelyezés) és közzététellel. ¾ A cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó beszámolót, az adózott

eredmény felhasználására vonatkozó hatá- 22 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ rozatot a cégbíróságon letétbe helyezni. A cégbíróságon letétbe helyezett beszámoló adatai nyilvánosak ¾ A beszámolót közzé kell tenni. A cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó a beszámoló egy példányát az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatához megküldi A cégjegyzékbe be nem jegyzett vállalkozó a közzétételről külön jogszabály alapján, a mérlegfordulónapot követő 120 napon belül köteles eleget tenni. A beszámolón kívül a vállalkozás a tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségeinek egyéb módon is köteles eleget tenni (pl.: az APEH felé adóbevallások elkészítésével, a TB felé havi bevallások elkészítésével) Pénzügyi szabályok: • Az adózó: az a személy, akinek adókötelezettségét, adófizetési kötelezettségét adót, költségvetési

támogatást megállapító törvény írja elő. • Adóhatóságok: APEH és szervei, VPOP és szervei, Illetékhivatal, helyi önkormányzatok. • Adókötelezettség: bejelentés, nyilatkozattétel, adó-megállapítás, bevallás, adófizetés és adóelőleg fizetés, bizonylat kiállítás és megőrzés, nyilvántartás vezetése, adatszolgáltatás, adólevonás, adóbeszedés. • Nyilvántartás, adatszolgáltatás, adótitok. • Jogkövetkezmények: késedelmi pótlék, önellenőrzési pótlék, adóbírság, mulasztási bírság, intézkedések. 23 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ 3. A GAZDÁLKODÓ SZFÉRÁRÓL - KICSIT MÁSKÉPP 3.1 AZ ALKALMAZOTTAKRÓL Társadalmunkban az emberek többsége biztonságra vágyik. Ez a természetes, hiszen ezt a mintát tanuljuk a szülői házban, az iskolában, majd a nagybetűs életben mi magunk is erre törekszünk A rendszerváltást (1989) megelőzően volt biztos állás, biztos havi fizetés, fix

árak stb., és aki szorgalmasan dolgozott, az hitelt vett fel és vissza is tudta fizetni, haladt a ranglétrán, majd nyugdíjba ment. A nyugdíj és az egészségügyi ellátás is biztosított volt Ma egyre többször hallunk a híradásokban a társadalombiztosítás problémáiról (a népesség elöregedése miatt a jelenleg levont nyugdíjjárulékokból fizetik szüleink és nagyszüleink nyugdíját), nem vagyunk megelégedve az egészségügyi ellátásokkal, a szociális juttatásokkal (GYED, GYES, GYET, munkanélküli segély stb.), és lényegében már az oktatás sem ingyenes, emelkednek a közterhek, sőt nincs biztos állás, és a teljes foglalkoztatás is pusztán közgazdasági fogalommá vált, mert a munkanélküliség egyre nagyobb méreteket ölt. Folytathatnánk a gondolatmenetet, de a jegyzet (és a kapcsolódó modulok) célja sokkal inkább az, hogy ezek okát megértsük. Az iskolai évek végeztével kilépünk az ÉLETbe. Keresgélünk a munkaerőpiacon

egy jó állás után, pályakezdőként minden nehézséggel szembesülünk, ha szerencsések vagyunk, találunk is egyet, majd a következő hó elején várjuk az első fizetésünket. Bérjegyzékünket meglepetten vizsgáljuk: • levonták bruttó bérünkből a munkavállalói járulékot, a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, a személyi jövedelemadó előleget, ezen felül a felsőoktatási tanulmányaink alatt felhalmozódott diákhitel esedékes törlesztőrészletét stb., • munkáltatónk a bruttó béren felül pedig fizetett utánunk munkaadói járulékot, TB járulékot, szakképzési hozzájárulást. A nettó kifizetés, melyet kézhez kapunk, meglehetősen kevés ahhoz képest, ami a munkaszerződésünkben szerepelt. Leegyszerűsítve: a jogszabályok értelmében a munkabérünk (bruttó bér) bevételnek minősül, a közteherviselés elve alapján levonások terhelik, és amit kézhez kapunk (a nettó bér) a jövedelmünk. Kissé csalódottan

elindulunk első fizetésünkkel a zsebünkben, hogy vegyünk néhány apróságot a családunknak és magunknak, hiszen akármennyi is, de mégiscsak az első fizetésünk. A boltban megkapjuk a blokkot, számlát, melyet tanulmányozunk, és meglepődünk azon, hogy a már adózott jövedelmünk elköltésével újabb adót fizetünk a költségvetésbe: általános forgalmi adót. Veszünk egy doboz cigarettát (egészségtelen és rossz szokás), egy üveg italt a nagy alkalomra, megtankoljuk a kocsit, és újabb adóval találkozunk, a jövedéki adóval. 24 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ Hazatérve megtudjuk, hogy ez még nem minden. Megjött a csekk a helyi adó fizetési kötelezettséggel (félévente egyszer kell fizetni a helyi önkormányzatnak), továbbá a villanyszámla, gázszámla, vízszámla, közös költség stb. havi öszszege, melyeken szintén feltüntették az áfa mértékét Tehát az adózott jövedelmünk elköltésével újabb

adók megfizetésére kötelez minket a négy adóhatóság egyike (APEH és szervei, VPOP és szervei, Illetékhivatal, Helyi önkormányzat) Még egy érdekesség: minél többet dolgozunk, és minél többet keresünk, annál több adót fizetünk! A csekkek befizetése után jön a nagybevásárlás, a ruházkodás, néhány újság, könyv megvásárlása, és egyebek. A háztartások szintjén már el is jutottunk a gazdálkodás és a pénzáramlás körforgásáig. Szellemi és fizikai képességeinket felkínáljuk a munkaerőpiacon, elvégezzük a munkát, pénzt kapunk érte, a pénzzel kilépünk a termékek és szolgáltatások piacára, vásárolunk és fizetünk akár készpénzzel, akár bankkártyával, akár hitelkártyával, és ez a pénz a termelő/szolgáltató vállalathoz befolyik. A termelő/szolgáltató vállalat az erőforrások piacán ebből a pénzből vásárol inputokat (természeti tényezőket, munkát, tőkét, alvállalkozót, információt),

alkalmaz minket, a termelési folyamat után pedig a termékek és szolgáltatások piacára viszi eladni az outputot. Ez tehát a gazdasági élet körforgása, mely állandóan ismétlődik. Biztonságra törekszünk, hiszen kiadásaink rendszeresek, többé - kevésbé tervezhetőek, és időben ki kell fizetnünk őket. Megszeretjük munkánkat, kollégáinkat, törekszünk a biztonságra, tartunk a változásoktól (pl elbocsátások), és egyre inkább függünk a munkáltatónktól, a munkahelyünktől, ezért egyre többet dolgozunk, egyre többet adózunk, egyre kevesebb lesz a szabadidőnk Ez maga a taposómalom, más szóval élve a mókuskerék, melyet egész életünkben taposunk, egyre gyorsulva. Ennek is megvan a maga szépsége " Szüleid segítségével próbáld meg elkészíteni a háztartásodra vonatkozó költségvetést, bevételek és kiadások bontásban! Sem beadni, sem felolvasni nem kötelező, célja az, hogy látóköröd bővüljön. Robert T.

Kiyosaki a következőképpen magyaráz: „Ha valaki alkalmazott és egyben lakás- vagy háztulajdonos, munkájának gyümölcseiből a következők részesülnek: 1. Valaki másnak dolgoznak A legtöbben, akik munkabérért vagy fizetésért dolgoznak, munkájukkal a tulajdonost vagy a részvényest gazdagítják Erőfeszítéseik és sikerük a tulajdonosnak termel sikert és nyugdíjat 2. Az államnak dolgozik Az állam leveszi a sápot a béréből, mielőtt megkapná azt Ha többet dolgozik, azzal növeli az állam által kisajátított adót. A legtöbb ember januártól májusig csak az államnak dolgozik 25 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ 3. A banknak dolgozik Az adók után a következő legmagasabb költség általában a jelzálog- és a hitelkártya adósság.” Érdemes elgondolkodni rajta! 3.2 A VÁLLALKOZÓKRÓL A rendszerváltást megelőzően, majd azt követően lehetőség nyílt vállalkozási tevékenység folytatására. A hazai és

külföldi érdekeltségű vállalkozások száma fontos mérőszáma gazdaságunk fejlettségének, fejlődési tendenciájának. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2000. évi adatai alapján a működő vállalkozások számát az 1-2 táblázat tartalmazza 1. táblázat A régiókban működő vállalkozások száma gazdálkodási formák szerint, 1999-ben Régió Társas Korlátolt Részvény- Betéti Egyéni vállalko felelősségű társaság társaság vállalkozás társaság zás Közép-Magyarország 170.245 73.746 2.241 74.227 147599 Közép-Dunántúl 27.983 10.8843 287 12.372 52.413 Nyugat-Dunántúl 25.730 10.432 224 11.020 50.874 Dél-Dunántúl 25.551 9.607 242 11.832 47.081 Észak-Magyarország 23.721 8.763 245 11.043 46.150 Észak-Alföld 30.187 11.417 290 14.934 60.287 Dél-Alföld 31.157 11.969 324 15.209 63.021 Ország összesen 334.702 136.777 3.853 150637 467513 Forrás: KSH, 2000. 2. táblázat Külföldi érdekeltségű vállalkozások száma regionálisan,

1999-ben Régió Vállalkozások száma Közép-Magyarország 15.590 Közép-Dunántúl 1.817 Nyugat-Dunántúl 2.944 Dél-Dunántúl 1.832 Észak-Magyarország 865 Észak-Alföld 1.383 Dél-Alföld 2.368 Ország összesen 26.799 Forrás: KSH, 2000. 26 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ " Nézz utána, hogy az egyes régiókba mely megyék tartoznak! " Gondolkodj el azon, hogy a fővárosból és Pest megyéből álló KözépMagyarország régiója miért vonzza jobban a vállalkozókat, mint a többi régió! " Gondold át, hogy te hol kezdenél vállalkozásba! Akár egyedül, akár társakkal vágunk bele, komoly tervezési, elemzési folyamatnak kell megelőznie a döntést. Mérlegelnünk kell, hiszen (Richard Greensted szavaival élve) „a vállalkozó nem olyan „normális” emberi lény, aki köldökzsinórral kötődik egy mások által életben tartott támogatási rendszerhez. Függetlensége olyan, mint a kétélű kard: az egyik

oldalon lehetővé teszi, hogy azt tegye, amit akar, akkor, amikor akarja, azzal, akivel akarja, a másik oldalon viszont hatalmas nyomást jelent (a családra, a barátokra és magára a vállalkozóra is), állandó bizonytalanságot, és a legsötétebb depressziót és kétségbeesést, amikor a dolgok rosszul mennek. Nem mindenki bírja ezt idegekkel és energiával, nincs orvosi vizsgálat, amely előre kimutatná az alkalmasságot vagy az alkalmatlanságot.” A vállalkozóvá válás tehát nem a kenyérkeresés egy másik formája, hanem az alkalmazotti léttől teljesen eltérő életforma kialakítása is egyben. Nem egy választási lehetőség, hanem egy aktív döntés, ami megváltoztatja a vállalkozó egész életét. A következő fejezetek főként ezekkel a változásokkal foglalkoznak Az egyéni vállalkozók és a kisebb gazdasági társaságok (Kkt., Bt, kisebb Kft) a személyes részvételre alapozva jönnek létre, tehát a tulajdonos egyben az alkalmazott is,

így lényegében hasonló fizetési kötelezettségei vannak, mint az alkalmazottaknak. Eltérés lehet azonban, hogy bevételeiből bizonyos költségeket levonhat, és a különbségként megmaradó eredmény után kell adót fizetnie. (Ha veszteséges, nincs ilyen kötelezettsége) A tőkeegyesítő gazdasági társaságok (nagyobb Kft., RT, egyesülés) és a közös vállalat már inkább befektetésnek minősül, hiszen a tulajdonosok és a vállalkozás vezetői eltérő személyek. A tulajdonos bevitt vagyonát kockáztatja, és a lehető legnagyobb nyereségre törekszik. A vállalkozás vezetői ezzel szemben alkalmazottak, próbálnak a lehető legtöbbet visszaforgatni a vállalkozásba a nyereségből, illetve költségtakarékosan gazdálkodnak (pl.: spórolni kívánnak a munkabéreken, ezért elbocsátják a dolgozók egy részét) A többi alkalmazott saját bérének növelésére törekszik (ezzel növeli a befizetett adókat). Ebből is látható, hogy milyen

érdekellentét feszül a tulajdonosok, a vezetés és az alkalmazottak között. " Gyűjts néhány cikket azokról a tüntetésekről, amelyeket béremelésekért indítottak! Olvasd el a munkások és a vezetők nyilatkozatait! Ki mit akart elérni, és hogyan érvelt? 27 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ A pénzügyi ismeretek elsajátítása mindenki számára hasznos. A gazdasági életben (különösképpen a vállalkozások esetén) a sikerhez pénzügyi intelligencia is szükségeltetik, ami sokféle készség és tehetség együttese, és lényegében négy széles területből tevődik össze: • a piac ismerete, • a törvények ismerete, • a könyvelés ismerete, a pénzügyi kimutatások megértése, • a befektetés ismerete, lényegében a pénzteremtés tudománya. A szakmai tudás mellett a vállalkozó sikeréhez irányítási készségek is szükségesek úgy, mint • a pénzáramlás irányítása, • a rendszerek

irányítása, • az emberek irányítása. A legfontosabb szakterületek, ahol a jártasság számít, az értékesítés és a marketing. A személyes siker egyik alapköve az eladni tudás, vagyis meg kell tanulnunk kommunikálni másokkal, legyen az szülő, tanár, alkalmazott, főnök vagy ügyfél. A kommunikációs készségek (írás, beszéd- és tárgyalástechnika) alapvető fontosságúak. A felsorolt területek többsége tanulható, de a gyakorlati alkalmazásukhoz le kell küzdenünk a félelmeinket, a kishitűségünket, a lustaságunkat, rossz szokásainkat, és arroganciánkat, mely önzésünkből és nem tudásunkból adódik. 3.3 A BEFEKTETŐKRŐL A befektetők azok, akik pénzzel csinálnak pénzt. Nem kell dolgozniuk a pénzért, mint az alkalmazottaknak, vagy az egyéni vállalkozóknak, vagy a személyegyesítő gazdasági társaságok tulajdonosainak, hanem a pénz dolgozik nekik. A hagyományos iskolai képzés is egy befektetés, az egyik legjobb hosszú

távú befektetés. A munkahelyhez való hűség és a kemény munka is egyfajta befektetés A család egy másfajta befektetés Klasszikus értelemben azonban befektetésnek tekintjük az ingatlant, a bankbetétet, a takarékkönyvet, a befektetési alapokba történő befizetést, a kötvények és részvények vásárlását stb., ha aktív (tényleges szellemi vagy fizikai) munkavégzés nélkül jövedelmet termelnek. A befektetést ezért nevezik passzív munkavégzésnek, hiszen a pénz hozza létre a pénzt. 28 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ Robert T. Kiyosaki a veszteségtől való félelem alapján négy csoportba osztja a befektetőket: • A kockázat ellenzői, akik kizárólag a biztonságra és a pénzükhöz való állandó hozzáférésre törekednek, ezért bankban tartják a pénzüket. • A mérsékelt kockázatot vállalók, akik befektetési alapkezelőkre, vagy befektetési tanácsadókra bízzák pénzüket. • A

szerencsejátékosok, akik szerencséjükre bízzák az eredményt. • A tényleges befektetők, akik megtanulják a befektetés szabályait, és ügyességükön múlik a befektetésük eredménye. " Megítélésed szerint a szerencsejátékos miért tekinthető befektetőnek? " Ha te nyernéd az ötös lottó 2,5 milliárd forintos főnyereményét, hogyan fektetnéd be? " Nézz utána, hogy a szerencsejáték nyereménye adóköteles-e! Nézzünk egy sikertörténetet, melynek szereplői a kétszemélyes cégből alig húsz év alatt feljutottak a csúcsra. Szinte a semmiből nőtte ki magát cégük, a ma 30.000 alkalmazottat foglalkoztató Microsoft „Bill Gates 1955-ben született Seattle-ben. Apja menő ügyvéd, anyja egy főiskola igazgatósági tagja. 1973-ban kezdte tanulmányait a Harvard Egyetemen Évfolyamtársával, Paul Allen-nel, akivel még középiskolás korukban kezdtek programozni, megírták a BASIC nyelv egy verzióját, ami az akkoriban új

Altair nevű kisszámítógépen működött. Ez olyan jól sikerült, hogy 1975-ben - megszakítva egyetemi tanulmányaikat - megalakították a „Microsoft”-ot” „A 70-es évek végéig a számítástechnikai piacra termelő cégek közül sok foglalkozott szoftverfejlesztéssel, de mindegyik gyártott hardvert is. A Microsoft volt az első, amelyik csak szoftverrel foglalkozott. Bill Gates filozófiája az volt: ha az azonos értékű hardver minden két évben megduplázza kapacitását, akkor ezt az erőforrást szinte ingyenesnek lehet tekinteni, márpedig nem érdemes szinte ingyenes terméket előállítani. Ez a filozófia nem teljesen hibátlan, de szerepe lehetett abban, hogy az IBM a Microsofttal kötött szerződést a PC operációs rendszerére. A szerződés létrejöttében annak is nagy szerepe volt, hogy a Microsoft csak fix összeget és kizárólagosságot kért, míg a többi versenytárs százalékos részesedésre tartott igényt, de nem ragaszkodott a

kizárólagos jogokhoz. A fix összeg mellett látszólag értelmetlen a kizárólagosság, de Bill Gates számított arra, hogy az IBM termékeket - mint ahogy a nagygépek esetében is - másolni fogják, és a másodlagos piacon is érvényesíteni lehet a kizárólagos jogot. Így az MS DOS és vele együtt a Microsoft megkezdhette diadalútját a szoftverpiacon. Az MS DOS viszonylag egyszerű parancs-sor vezérelt operációs rendszer. Már létrejöttekor sem számított a legjobbnak, de az igényeket kielégítette és legfőbb erénye az egyszerűség volt. Használható környezetet teremtett játékok és irodai alkalmazások futtatásához. A Microsoft elkészítette az MS Word szöveg29 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ szerkesztőt, majd később az MS Excel táblázatkezelő programot. Az olcsóbban beszerezhető távol-keleti (szürke) piacon gyártott hardver (clone) nagymértékben hozzájárult az IBM-PC kompatibilis gépek elterjedéséhez. Az

MS DOS-nak a 80-as években egyetlen komoly vetélytársa akadt: az Apple-Macintosh operációs rendszere, ami hasonló kapacitású, de nem PC kompatibilis hardver architektúrára készült. A Macintosh operációs rendszere a grafikus felületével és egérrel vezérelhető, menüből választható utasítás készletével új felhasználó-barát technológiát alkalmazott és az irodai és nyomdai alkalmazások piacán tekintélyes részesedére tett szert, utcahosszal megelőzve a PC-ket. A Microsoft kifejlesztette a Word-öt és az Excel-t a Macintosh környezethez, és ezzel párhuzamosan a Windows-t, ami a Macintoshnál bevált grafikus felhasználói felületet adaptálta a PC hardverre úgy, hogy a DOS programok is futtathatóak legyenek.” (Részlet F Liska Tibor: Bill Gates ürügyén című cikkéből, megjelent 2000. decemberében, a Beszélőben) A Windows hatalmas üzleti sikert aratott. Bill Gates és csapata látványos eredménye az, hogy a személyi

számítógépek 90%-án Microsoft szoftver fut. A 90-es évek második felében a Microsoft a hálózati szolgáltatások, adatbázis kezelők és egyéb hagyományos alkalmazások, továbbá a telefon és a távközlés egyéb területeire is betört szoftvereivel. Növekedésével sokak ellenszenvét kivívta a cég, így perek sorával kell szembenézniük, ugyanakkor Bill Gates és Paul Allen, a Microsoft két alapítója a világ leggazdagabb emberei közé emelkedhetett egy olyan időszakban, amikor az informatika a semmiből húzóágazattá vált, és éltek az új iparág kínálta lehetőségekkel. Cégüket egy trösztellenes perben arra kötelezték, hogy két céggé váljanak szét. Egy kis vállalkozás így nőtte ki magát komoly befektetéssé jó húsz év alatt. 3.4 A MAGYARORSZÁGI KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOKRÓL - OLVASMÁNY A Mikroszkóp 2002. decemberi számában a középvállalkozási rangsor közzétételével együtt szemléltették a magyarországi

középvállalkozások főbb jellemzőit. A téma folytatásként most részletesebben a kisvállalkozási szektor néhány sajátosságát mutatják be, utalva a középvállalkozások fontosabb jellemzőire. Magyarországon, 2001 végén 21.700 kisvállalkozás és 5614 középvállalkozás működött, döntő többségük korlátolt felelősségű társasági formában A középvállalkozásoknál működött az eszközök 18,8%-a, a kisvállalkozásoknál 9,5%-a. A kis cégek relatív elmaradottságát érzékelhetően jellemzi, hogy a beruházási és fejlesztési hiteleknek mindössze 5,8%-a esik erre a vállalatcsoportra A rövid lejáratú kötelezettségek aránya az átlagosnál valamelyest magasabb. A középvállalati szektorban a külföldi tőke 40%-ot képvisel a jegyzett tőkéhez viszonyítva, a kisvállalkozásoknál a külföldi tőke részesedése alacsony A középvállalkozások szerepe a foglalkoztatásban kiemelt jelentőségű, 2000-ben 483 ezer fő, 2001-ben

472 ezer fő dolgozott a szektorban. A középvál30 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ lalkozások országos szinten az összes foglalkoztatottak 22%-ának adtak munkát. A kisvállalkozások szerepe a foglalkoztatásban hasonló a közép- és mikro-vállalkozásokéhoz, 2001-ben 424 ezer fő dolgozott ebben a szektorban. Nemzetgazdasági szinten az összes foglalkoztatottak 19,2%-ának adtak munkát Egyötödük a szolgáltatásokban, 15%-uk a feldolgozóiparban dolgozott. A vállalati struktúra a kilencvenes évek második harmadára megszilárdult, főként a nagy- és középvállalati szektorban. A középvállalatok a magyar gazdaság fontos és jelentős részét képviselik. A gazdálkodó egységek koncentrációja e szektorban lényegesen kisebb, mint a „felülről nyitott” nagyvállalati körben. A jelenleg működő mintegy 5.600 középvállalat alapvetően a belső piacra termel, az export szerepe általában kiegészítő jellegű. A

KÖZÉP-TOP körbe került cégek egyharmadánál az export aránya kifejezetten magas, meghaladja a 75%-ot. A magas exportarány és a meghatározó külföldi tulajdoni hányad egybeesése nem törvényszerű, nagyszámú eltérés is érzékelhető. A kisvállalkozások száma csökkenő ütemben bővült. A századfordulón a folyamat lefékeződött, 2001-ben mindössze néhány száz új kisvállalkozás alakult. A szektor fontos szerepet játszik a magyar gazdaság fejlődésében, a helyi igények kielégítésében és a foglalkoztatás fenntartásában és javításában. Arányuk a nettó árbevételben 12,2%, a foglalkoztatottak számában 19,2%, az exportban mindössze 4,0%. A kisvállalkozási körben foglalkoztatottak száma az elmúlt öt évben 66 ezerrel bővült, nagyrészt az új vállalkozások alapítása révén. A középvállalkozások teljesítménye az ezredforduló körüli évekre stabilizálódott, a termelési tényezők és az eredmény-mutatók alapján

részesedésük 1923% között változik. A szektor vagyona és teljesítménye megközelítőleg a nemzetgazdaság egyötödét képviseli, ezek az arányok az utóbbi két-három évben alig változtak, a módosulásban a nagyvállalatok szétválása, a kisvállalkozások egyesülése játszik meghatározó szerepet. Néhány esetben a kisvállalkozások gyors fejlődésük eredményeként a középvállalati kategóriába kerültek, így az elektronikában, a híradástechnikában, az információ-áramlásban, ahol a műszaki fejlődés rendkívül gyors, egy-egy sikeres szabadalom vállalatokat emel magasba igen rövid időn belül. A kisvállalkozások döntő többsége a hazai piacon realizálja termékeit, szolgáltatásait, árbevételüknek mindössze 7,5%-a származik exportból. E cégek több mint háromnegyede kizárólag belföldi rendelésre dolgozik. Az exportra is termelő cégek nettó árbevételének háromnegyed része szintén a hazai piacon értékesül. A

kisvállalkozások beszállítói szerepe mérsékelt ütemben, folyamatosan erősödik 31 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ 3. táblázat Az értékesítés nettó árbevétele és az exportja vállalati nagyság-kategóriák szerint (milliárd Ft) NagyNemzetgazdaság összesen Nettó árbevétel Ebből: export Nettó árbevétel megoszlása, % Feldolgozóipar Nettó árbevétel Ebből: export Nettó árbevétel megoszlása, % Kereskedelem Nettó árbevétel Ebből: export Nettó árbevétel megoszlása, % Közép- KisMikroVállalatok Összesen 20.528 7.096 53,5 7.031 1.082 18,4 4.673 352 12,2 6.078 363 15,9 38.310 8.894 100,0 10.625 6.351 75,5 1.895 636 13,5 922 143 6,6 622 52 4,4 14.064 7.183 100,0 4.878 433 39,2 2.667 236 21,5 2.049 89 16,5 2.831 194 22,8 12.425 952 100,0 Forrás: ECOSTAT vállalati adatbázis A kisvállalkozások részesedése a bruttó hozzáadott értékből 11,9%. Az egy főre jutó hozzáadott érték alacsonyabb az

országos átlagnál. Az elért termelékenységi színvonal a középvállalkozási szint kétharmada, a nagyvállalatok hasonló mutatójának pedig a felét sem éri el Az egységeknél előállított hozzáadott érték összege átlagosan 1,7-1,8 millió forint, az ágazati különbségek nem jelentősek. A kisvállalkozások kedvezőtlen adottsága közismert. Ezek főként az eszközellátottság, a beruházási és fejlesztési lehetőségek, valamint a jövedelmezőség terén jelentkeznek. A nagyobb saját források és a beruházási hitelek következtében a középvállalkozások átlagos tárgyi eszközeinek értéke 2001-ben több mint nyolcszorosa volt a kisvállalkozásokénak. Öt évvel korábban a különbség még csak hatszoros volt. 32 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ 4. táblázat A kis- és középvállalkozások aránya és hatékonysága főbb nemzetgazdasági áganként, 2001 Megnevezés Vállalatok száma Középvállalkozások

Mezőgazdaság 561 Feldolgozóipar 2.015 Építőipar 451 Kereskedelem 1.256 Gazdasági 716 szolg. Nemzetgazd. 5.694 összesen Kisvállalkozások Mezőgazdaság 1.401 Feldolgozóipar 5.819 Építőipar 2.858 Kereskedelem 5.666 Gazdasági 2.775 szolg. Nemzetgazd. 21.703 összesen Foglalkoz -tatottak, 1000 fő GDP aránya Adózás előtti eredmény ágazaton Nettó Saját belül, Mrd árbev. tőke % Ft %-ában GDP Mrd Ft 53 202 36 76 49 122 497 108 269 249 44,1 19,5 28,2 25,2 28,5 22 71 28 82 64 5,4 3,7 5,0 3,1 7,9 8,6 10,8 16,4 22,6 10,0 478 1.428 20,9 294 4,2 12,1 32 123 55 100 52 62 220 103 202 137 22,3 8,6 27,0 19,0 15,7 10 35 23 52 37 4,1 3,8 4,6 2,5 8,0 8,2 13,9 25,1 18,4 11,7 424 812 11,9 173 3,7 14,3 Forrás: ECOSTAT vállalati adatbázis A kisvállalkozási arányok és hatékonyságmutatók jó része stagnál, ennek oka, hogy a kisvállalkozások legdinamikusabban növekvő része átsorolódik a középvállalati kategóriába, az újonnan alakuló

cégek tőkeereje és hatékonysága csak kedvező esetben éri el az átlagost. 1996-2001 között a kisvállalkozásoknál a bruttó átlagkereset megkétszereződött, a nagyvállalatoknál 2,2-szeres volt a változás. 1996-ban a nagyvállalatoknál a bérszínvonal 58%-kal, 2001-ben már 78%kal volt magasabb, mint a kisvállalkozásoknál A cégek árbevétel-arányos nyeresége nagyságkategóriák szerint alig különbözik. Az eredménymutatók széles sávban szóródnak ágazatonként és régiónként A GDP termelésében és a foglalkoztatásban 19-22%-ot képviselő középvállalkozások jövedelmezősége alacsonyabb a nemzetgazdasági átlagnál és a nagyvállalatok jövedelemhányadánál, a kisvállalkozások eredményességét viszont meghaladta. A vállalkozások gazdálkodásának jövedelmezősége, pénzügyi eredménye kiegyensúlyozott volt. A vállalati szféra stabilitását jól érzékelhetően jellemzi a nyereség-veszteség mértékének aránya és

annak időbeli változása. Az eredmények ebben a közelítésben is megnyugtatóak A vállalatok száma alapján a veszteséges egységek részesedése magas, az időszak első felében csökkenő volt, a recesszió időszaká33 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ ban a veszteséges gazdálkodó egységek száma emelkedett. A veszteségesen működő egységek nagy hányadban a mikro- és a kisvállalkozások köréből kerülnek ki. A középvállalkozások, s még inkább a nagy cégek az előbbinél lényegesen kisebb arányban veszteségesek. A veszteséges cégek árbevétele a teljes árbevétel 18-22%-a között változik. A kis- és középvállalati körben a külföldi tulajdonú vállalkozások jóval nagyobb arányban veszteségesek, mint a belföldiek. 2001-ben minden harmadik külföldi tulajdonú kisvállalkozás veszteséges volt. A veszteség mértéke tetemes, a realizált nettó árbevétel 25%-át éri el. A nyereséges külföldi tulajdonú

egységek ugyanakkor közel 10%-os jövedelmezőségi rátát értek el. A kisvállalkozások 40%-a Közép-Magyarországon koncentrálódik, a mezőgazdaságot nem tekintve. A többi hat régió között általában egyenletesen oszlanak meg a cégek, ágazatonként az ismert eltéréseket mutatják A mezőgazdasági kis cégek közül az átlagosnál több működik az Észak- és Dél-Alföldön. A mezőgazdasági kisvállalkozások jövedelmezőségében a dél-alföldiek nyújtanak jóval átlagon felüli teljesítményt, a dél-dunántúliak pedig összességében veszteséggel zárták a 2001. évet A feldolgozóiparban az egy főre jutó GDP és a nyereségráta a közép-magyarországi, közép- és nyugat dunántúli régióban működő cégeknél magas. Az építőipari konjunktúra kedvező hatása minden régióban érezhető. A kisvállalkozások az átlagosnál jövedelmezőbbek. A kereskedelem, szálláshely szolgáltatás és szállítás, hírközlés ágazatcsoport

kisvállalkozásainak koncentrációja átlagos. 34 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ Az egy foglalkoztatottra jutó GDP régiónként a kis- középvállalkozásoknál, 2001 (ezer Ft) Forrás: ECOSTAT vállalati adatbázis 4. A VÁLLALKOZÁS ALAPÍTÁSÁRÓL - ÁLTALÁNOSSÁGBAN 4.1 ÁLTALÁNOS ISMERETEK, TANÁCSOK Alaposan fontoljuk meg, hogy egyedül vagy társakkal vágjunk bele a saját vállalkozásunk (rendszerünk) létrehozásába. Mérlegelni kell, hogy teljes függetlenségre törekszünk-e, vagy hajlandóak vagyunk a feladatokon osztozni Mérlegelni kell, hogy mekkorák anyagi lehetőségeink Mérlegelni kell, hogy mekkora felelősséget vállalunk a tevékenységből eredő kötelezettségekért. Mérlegelni kell, hogy személyesen is részt kívánunk-e venni a tevékenységben, vagy csak tulajdonosként a döntéshozatalban akarunk résztvenni. Mérlegelni kell könyvelési és adózási lehetőségeinket is. 35 TANANYAG A SZIMULÁLT

VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ Vállalkozás indításakor célszerű könyvelőhöz és ügyvédhez fordulni, és írásbeli megbízást adni, mert a bejelentések határidőkből való kicsúszása anyagi felelősséggel jár! Ezek azok a külső szolgáltatások, amelyeket vállalkozóként igénybe fogunk venni azért, mert a bürokrácia útvesztőiben ők jobban eligazodnak. Minden kitöltött nyomtatványt érdemes lefénymásolni, és a fénymásolatokat megőrizni. A hivatalokhoz csak tértivevénnyel szabad iratokat küldeni, és a fénymásolatokhoz a tértivevényt érdemes hozzátűzni, eltenni, mert később csak így igazolható, hogy elküldtük az adott iratot. Egy másik megoldás lehet, hogy nem a fénymásolatokhoz, hanem a bejövő számlákhoz tűzzük a tértivevényt, mert akkor időben könnyebb visszakeresni. Gyakorlati tennivalók: 1. Gazdasági társaság alapítása esetén: társasági szerződés, alapító okirat készíttetése jogász

közreműködésével. Egyéni vállalkozás alapítása esetén bejelentés az erre szolgáló formanyomtatványon a szakigazgatási szerv felé (polgármesteri hivatal). A szakigazgatási szerv záradékával ellátott bejelentés a vállalkozói igazolvány 2. Bejegyeztetés a cégjegyzékbe Az egyéni vállalkozó kérelmére a cégjegyzékbe, egyéni cégjegyzékbe bejegyezhető, de ez nem gyakori. A cégnyilvántartás hitelesen tanúsítja a benne feltüntetett adatokat, továbbá a bejegyzett jogok és tények fennállását, illetve azok változásait. A bejegyzést a bejegyezni kért cég formájának megfelelő nyomtatványon kell kérni a cégbíróságtól. 3. Folyószámla nyitása a választott banknál, takarékszövetkezetnél A kapott bankszámlaszámot a bank felvezeti a bejelentkezési lap egy példányára, amit vissza kell juttatni az adóhatósághoz 4. Bejelentkezés az adóhatósághoz (APEH megyei igazgatóságához általában). A bejelentkezést az erre a

célra rendszeresített nyomtatványon írásban kell megtenni a tevékenység megkezdésétől számított 15 napon belül. A bejelentkezéshez KSH törzsszám megkérése is szükséges a Központi Statisztikai Hivataltól 5. Bejelentkezés a Társadalombiztosítási Igazgatósághoz A társasági szerződés és cégbírósági bejegyzés másolat, valamint bankszámlaszám átadásával egyidejűleg írásban kell törzsszámot kérni a Társadalombiztosítási Igazgatóságtól. A TB járulék összesített elszámolását havonként kell két példányban megküldeni a TB Igazgatóságra 36 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ 4.2 EGYÉNI VÁLLALKOZÁS ALAPÍTÁSÁRÓL Egyéni vállalkozásnak nevezzük egy természetes személy (magánszemély) gazdasági tevékenységét. Gazdasági tevékenység az üzletszerűen - ellenérték fejében, nyereség- és vagyonszerzés céljából rendszeresen - folytatott termelő és/vagy szolgáltató tevékenység Az

egyéni vállalkozó a tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes magánvagyonával korlátlanul felel. Egyéni vállalkozás alapítására az a belföldi természetes személy jogosult, aki cselekvőképes (betöltötte a 18. életévét, vagy az a 18 év alatti, aki házasságot kötött, továbbá nem áll gondnokság alatt), lakóhelye van, és nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából. Nem kaphat vállalkozói igazolványt: • akit gazdasági, vagyon elleni vagy a közélet tisztaságát sértő bűncselekmény miatt jogerősen, végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, • akit egyéb szándékos bűncselekmény miatt egy évet meghaladó szabadságvesztésre ítéltek, • akit valamely foglalkozástól eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységre, • aki egyéb jogszabályban meghatározott, a tevékenységre előírt foglalkoztatási tilalom alá esik, • aki gazdasági társaságnak korlátlanul felelős

tagja, • akinek korábban kiadott vállalkozási igazolványát visszavonták, a tartozása kiegyenlítéséig, • akinek adó-, vám- vagy tb tartozása van. Egyéni vállalkozás - a mezőgazdasági termelőtevékenység és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás kivételével - vállalkozói igazolvány birtokában gyakorolható (a cégnyilvántartásba nem kell bejegyezni). Egy székhelye (a központi ügyintézés helye) lehet, tevékenységét azonban több telephelyen (az adott termelés, szolgáltatás végzésének helye) / fióktelephelyen folytathatja úgy, hogy vállalkozásában személyesen is köteles résztvenni. Engedélyköteles tevékenységet csak a szükséges okmányok birtokában végezhet. Képesítéshez kötött tevékenységet csak akkor folytathat, ha a jogszabályban meghatározott képesítési követelményeknek megfelel, vagy az alkalmazottai, illetve segítő családtagjai közül van olyan személy, aki azzal rendelkezik. Az indítás lépései: •

részletes felvilágosítást kérünk a lakóhely szerint illetékes önkormányzat okmányirodájában, • befizetjük az eljárási illetéket, 37 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ • • • • • • • az önkormányzat segítségével kitöltjük az erre a célra rendszeresített formanyomtatványt, a kérelemhez mellékeljük nyilatkozatunkat arról, hogy nincs velünk, azaz a kérelmezővel szemben kizáró ok, ezután az okmányiroda elkészíti a vállalkozói igazolványt, a vállalkozói igazolvány kézhezvételétől számított 15 napon belül a megyei APEH-hoz (budapesti vállalkozók esetében ettől eltérő) adatbejelentő lapot küldünk, majd nyilvántartási számot igénylünk az illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál, a vállalkozói igazolvány kézhezvételétől számított 15 napon belül a helyi önkormányzatnál is bejelentjük vállalkozásunkat (kivéve, ha az adott település nem szed helyi adót),

végül a KSH-nak is adatszolgáltatással tartozunk. A tevékenység megkezdéséhez a vállalkozói igazolványon kívül egyéb feltételek is kellenek: a bejelentést követően az APEH adószámot, a TB Igazgatóság pedig tb - törzsszámot küld. A változásokat pedig be kell jelenteni általában 15 napon belül. 4.3 BETÉTI TÁRSASÁG ALAPÍTÁSÁRÓL Szimulált vállalkozás indítására a betéti társaságot tartom alkalmasnak. Kevés pénzből is létrehozható társasági forma. Igaz, hogy a beltag felelőssége korlátlan, de majd olyan beltagunk lesz, akinek a nevén nem szerepel vagyon, így nem kockáztatjuk vállalkozásunk működtetésekor. Több beltag nem is kell A kültagoknál figyelni fogunk arra, hogy nevük ne szerepeljen a cég nevében, így az ő felelősségük csak a bevitt vagyonra fog korlátozódni. A beltag jutalma bátor tettéért az lesz, hogy egyedül lesz jogosult a társaság üzletvezetésére és képviseletére, hiszen „mindent” ő

kockáztat. A kültag egyébként csak akkor jogosult erre, ha neve szerepel a cég nevében, azaz annyit kockáztat, mint beltagunk. A kültag a tagok gyűlésének tevékenységében azonban részt vesz. Az alapítás konkrét lépéseit éppen ezért egy betéti társaságra vonatkozóan nézzük végig. ¾ Keressünk egy ügyvédet, aki elkészíti a társasági szerződést, továbbá útmutatást ad a további teendőkre vonatkozóan. ¾ Közjegyzőnél aláírási címpéldányt kell készíteni (ez is pénzbe kerül). ¾ Ha engedélyhez kötött tevékenységet akarunk végezni, akkor be kell szerezni a szükséges engedélyt. ¾ Be kell fizetnünk a közzétételi díjat. ¾ Bankszámlát is nyitnunk kell. 38 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ ¾ Mindezek birtokában az ügyvédünk elmegy az illetékes cégbíróságra, és beadja az iratokat. Erről kap egy tanúsítványt (Nem jellemző a postai feladás, de van rá lehetőség. Ha az utóbbi

lehetőséggel élünk, akkor a tértivevényt jól őrizzük meg.) ¾ Kifizetjük ügyvédünket az elvégzett munkáért, aki további útmutatással szolgál. ¾ Be kell jelentenünk a tanúsítvány kézhezvételétől számított 15 napon belül a megyei APEH-nak az indulást. ¾ Nyilvántartási számot kell igényelni a területileg illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál. ¾ Be kell jelentenünk a tanúsítvány kézhezvételétől számított 15 napon belül a helyi önkormányzatnak az indulást, hogy kivethesse majd ránk a helyi iparűzési adót, építményadót és telekadót. ¾ Adatokat kell szolgáltatnunk a KSH felé is. Körülbelül ennyi az alapítás. Hozzávetőlegesen 100000 forintunkba került A vállalkozásunk jegyzett tőkéjének legalább ezt fedeznie kell. Költségünk már is van (szorgalmasan gyűjtöttük a számlákat), bevétel meg sehol. Most pedig lássuk, hogy mit tartalmaz a társasági szerződés. A társasági szerződésben

(alapító okiratban, alapszabályban) meg kell határozni: ¾ a gazdasági társaság cégnevét és székhelyét; ¾ a gazdasági társaság tagjait, nevük (cégnevük) és lakóhelyük (székhelyük) – kivéve az alapszabályban a részvényeseket – feltüntetésével; ¾ a gazdasági társaság tevékenységi körét; ¾ a társaság jegyzett tőkéjét, a jegyzett tőke (a tagok vagyoni hozzájárulása) rendelkezésre bocsátásának módját és idejét; ¾ a cégjegyzés módját; ¾ a vezető tisztségviselők nevét, lakóhelyét; ¾ a gazdasági társaság időtartamát, ha a társaságot határozott időre alapítják; valamint ¾ mindazt, amit a törvény az egyes társasági formáknál kötelezően előír. A meghatározottakon túlmenően az alábbi adatokat is tartalmazza Bt. esetében: ¾ a társaság beltagjainak nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét), ¾ a társaság kültagjainak nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét), ¾ a társaság kültagjai

betétjének együttes összegét. 39 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ BETÉTI TÁRSASÁG TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS (mellékszolgáltatás vállalása nélkül, kültag beltaggal nem azonos felelősségével, illetve kültag üzletvezetési és képviseleti joga nélkül, taggyűlés nélkül tagok gyűlésével-azonos arányú szavazati joggal, előtársaságként való működés elhatározásával) Alulírott szerződő felek közös gazdasági érdekeink elősegítése érdekében a mai napon Betéti Társaság - a továbbiakban: Társaság - létrehozását határoztuk el, az alábbi feltételek szerint. I. A TÁRSASÁG ÁLTALÁNOS ADATAI 1. A Társaság cégelnevezése: Betéti Társaság 2. A cég rövidített neve: Bt 3. A Társaság székhelye: 4. Telephelye: II. SZERZŐDŐ FELEK 1. Beltag: a) (név, anyja neve, lakcím) A Társaság beltagja kijelenti, hogy Közkereseti Társaságnak nem tagja, más betéti Társaságnak nem beltagja, illetve más

formában sem végez korlátlan felelősséggel járó gazdasági tevékenységet. 2. Kültag: a) (név, anyja neve, lakcím) A kültag nevének közzétételéhez nem járul hozzá. IV. A TÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGI KÖREI A Társaság - a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR) szerinti besorolásban - a következő tevékenységek végzésére jött létre: 40 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ V. A TÁRSASÁG VAGYONA ÉS RENDELKEZÉSRE BOCSÁTÁSA 1. A Társaság induló vagyona összesen: Ft tagi betét, mely Ft pénzbeli és .Ft nem pénzbeli hozzájárulásból áll 2. A Társaság vagyonát a tagok az alábbiak szerint biztosítják: a) (név:) .beltag vagyoni betétje Ft készpénz és . Ft értékű nem pénzbeli hozzájárulás, mely fizikailag (gép, eszköz, jármű, vagyoni értékű jog, stb.) b) (név:) .kültag vagyoni betétje Ft készpénz és . Ft értékű nem pénzbeli hozzájárulás, mely

fizikailag (gép, eszköz, jármű, vagyoni értékű jog, stb.) A tagok által nem pénzbeli betétként a Társaság tulajdonába adott vagyontárgyak értékét felek közös akarattal és összehasonlító adatok alapján állapították meg. A tagok kijelentik, hogy vagyoni betétjüket - készpénzben, illetve az apportot természetben - jelen szerződés aláírását követő 8 napon belül a Társaság rendelkezésére bocsátják. 3. Ha a kültag a Társasági szerződésben feltüntetett vagyoni betétjét nem vagy csak részben szolgáltatta, a nem szolgáltatott vagyoni betétje értékéig saját vagyonával felel. VI. A TÁRSASÁG MŰKÖDÉSE 1. A tagok személyes közreműködést vállalnak 2. A nyereség tagok között vagyoni betétjeik arányában oszlik meg Az esetleges veszteségekért és kötelezettségekért a Társaság elsősorban saját vagyonával felel Azon túl a tagok oly módon viselnek felelősséget, hogy kültag csak vagyoni betétje erejéig felel,

míg beltag korlátlanul. 3. A nyereségből, illetve a veszteségből kizárni senkit nem lehet VII. A TÁRSASÁG LEGFŐBB SZERVE 1. A Társaság legfőbb szerve a tagok gyűlése, amelynek tevékenységében mindkét tag személyesen vesz részt. A tagok gyűlése határoz a Társaság – üzletvezetés körébe nem tartozó – mindazon ügyében, amelyet törvény vagy a Társasági szerződés a Társaság legfőbb szervének a hatáskörébe utal, illetve, amely nem tartozik a Társaság szokásos üzleti tevékenységébe. 2. A határozathozatal során valamennyi tagnak azonos mértékű szavazata van 3. A tagok gyűlése a leadható összes szavazatszámhoz viszonyítva számított egyszerű szótöbbséggel határoz, kivéve azokat a kérdéseket, amelyek ese41 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ tében e törvény vagy a Társasági szerződés háromnegyedes szótöbbséget vagy egyhangúságot ír elő. Szavazategyenlőség esetén a határozati

javaslatot elvetettnek kell tekinteni 4. Valamennyi tag egyhangú szavazatával meghozott határozat kell a Társasági szerződés módosításához, valamint a Társaság szokásos üzleti tevékenységébe nem tartozó ügyekben hozandó döntéshez. VIII. A TÁRSASÁG ÜZLETVEZETÉSE A Társaság üzletvezetésére és képviseletére .beltag jogosult. Megbízatása 200 év hó napjáig tart (legfeljebb öt évre!). (Név:) . üzletvezető a megbízatást elfogadja és kijelenti, hogy személyében a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott kizáró körülmény nem áll fenn* Az üzletvezető feladata a Társaság tevékenységének szervezése, az üzletek vezetése, az alkalmazottak feletti munkáltatói jogok gyakorlása. IX. CÉGJEGYZÉS A Társaság cégjegyzése a Társaság iratain úgy történik, hogy a Társaság képviseletére jogosult üzletvezető az iratokat a gazdasági társaság cégneve alatt – hiteles cégaláírási nyilatkozatának

megfelelően – saját névaláírásával önállóan látja el. X. A TÁRSASÁG LÉTREJÖTTE, MŰKÖDÉSE* 1. A gazdasági Társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre, de a Társaság a Társasági szerződés ellenjegyzésének napjától előtársaságként működik. A vezető tisztségviselő a Társaság cégbejegyzéséig, annak nevében és javára jár el, az előtársasági jelleget azonban a cégbejegyzési eljárás alatt a gazdasági Társaság iratain és a megkötött jogügyletek során a Társaság elnevezéséhez fűzött „bejegyzés alatt” toldattal kell jelezni. 2. Az előtársaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a gazdasági társaság cégbejegyzése iránti kérelem benyújtását követően folytathat azzal a megszorítással, hogy a cégbejegyzésig hatósági engedélyhez kötött tevékenységet nem végezhet. 3. Az előtársaságra a létrehozni kívánt gazdasági Társaságra irányadó

szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az előtársaság tagjainak személyében – a törvény által kötelezőként előírt eseteket kivéve – változás nem következhet be, a Társasági szerződés módosítására – a cégbíróság hiánypótlásra történő felhívása teljesítésének kivételével – nem kerülhet sor, nem kezdemé42 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ nyezhető a tag kizárására irányuló per, és jogutód nélküli megszűnés vagy más gazdasági társasággá illetve közhasznú társasággá való átalakulás nem határozható el. 4. Ha a Társaság cégbejegyzési kérelmét elutasítják, a Társaság további jogokat nem szerezhet, új kötelezettségeket nem vállalhat, és köteles működését megszüntetni. A vezető tisztségviselő kötelezettségvállalásaiból eredő tartozásokért a tagok a gazdasági társaság megszűnése esetére irányadó szabályok szerint kötelesek helytállni.

Ez vonatkozik a tagok egymás közötti elszámolására is XI. A TÁRSASÁG MEGSZÜNÉSE 1. Ha a Társaságból valamennyi beltag kiválik, a Társaság megszűnik, kivéve, ha a) az utolsó beltag kiválásától számított három hónapon belül új beltag belépését a cégbírósághoz bejelentik, illetve b) a kültagok elhatározzák a Társaságnak közkereseti Társaságként való továbbfolytatását, és az ennek megfelelő Társasági szerződésmódosítást három hónapon belül a cégbírósághoz benyújtják. 2. Megszűnik a Társaság akkor is, ha abból valamennyi kültag kiválik, kivéve, ha a) az utolsó kültag kiválásától számított három hónapon belül új kültag belépését a cégbírósághoz bejelentik, illetve b) a beltagok elhatározzák a Társaságnak közkereseti Társaságként való továbbfolytatását, és az ennek megfelelő Társasági szerződésmódosítást három hónapon belül a cégbírósághoz benyújtják. 3. A működés

közkereseti Társaságként való továbbfolytatásában részt venni nem kívánó bel- illetve kültagokkal el kell számolni a tagsági jogviszonya megszűnésének időpontjában fennálló állapot szerint. A Társaságtól megváló tag követelését – a Társaság és a tag eltérő megállapodásának hiányában – a tagsági jogviszony megszűnésétől számított három hónapon belül pénzben kell kifizetni. XII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. A Társaság határozatlan időre alakul 2. A Társaságnak a XI pontban írt megszűnése esetében a végelszámolót a cégbíróság rendeli ki, végelszámolóvá ilyen esetben a kültag is kijelölhető. 3. Jelen Társasági szerződésben nem szabályozott kérdésekre a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV tv rendelkezései irányadóak Szerződő felek a jelen Társasági szerződést - annak elolvasása és értelmezése után - mint akaratukkal mindenben megegyezőt - jóváhagyólag írták alá. Kelt. 43

TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ beltag kültag Ügyvédi ellenjegyzés: Vonatkozó jogszabályok: 1997 évi CXLIV. törvény, különösen annak 101-105 §, illetve 81-100 § Kommentár: A betéti Társaság (e fejezetben a továbbiakban: Társaság) létesítésére irányuló Társasági szerződéssel a Társaság tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége a Társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag) csak a Társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a Társaság kötelezettségeiért azonban – e törvényben meghatározott kivétellel – nem felel. A betéti Társaság elnevezést – vagy annak „bt” rövidítését – a Társaság cégnevében fel kell tüntetni. * Nem lehet gazdasági

Társaság vezető tisztségviselője az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés-büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet folytató gazdasági Társaságban nem lehet vezető tisztségviselő. A gazdasági Társaság fizetésképtelenségének jogerős megállapítását (a felszámolás elrendelését) követő három évig nem lehet más gazdasági Társaság vezető tisztségviselője az sem, aki a felszámolást elrendelő jogerős végzés meghozatalának napját megelőző két évben legalább egy évig a felszámolásra került Társaságnál vezető tisztségviselő volt, kivéve, ha a vezető tisztségviselői megbízatására kifejezetten a felszámolás elkerülése érdekében került sor. Végül: a gazdasági Társaságnak a

cégjegyzékből, hivatalból törlési eljárás következtében történő törlését követő két évig nem lehet más gazdasági Társaság vezető tisztségviselője az a személy, aki a törlést megelőző évben a törléssel megszűnt gazdasági Társaságnál vezető tisztségviselő volt. * A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV tv fontos új rendelkezése szerint a társaság joghatályosan a cégjegyzékbe való bejegyzéssel jön létre, az alakulás időpontjára visszaható hatállyal. Addig a Társaság előtársaságként működhet. A cégbejegyzéshez, illetve a cégjegyzék adatainak igazolásához szükséges mellékletek, valamennyi cég bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges okiratok: 1. létesítő okirat, illetve annak változása esetén a létesítő okirat módosítása és a létesítő okiratváltozásokkal egybefoglalt, hatályosított szövege; 44 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ 2. hiteles

cégaláírási nyilatkozat; 3. ha a bejegyzési kérelem erre vonatkozó adatot tartalmaz: ¾ erdőbirtokossági társulat, a vízgazdálkodási társulat tisztségviselőinek elfogadó nyilatkozata, ¾ a vezető tisztségviselő képviseleti jogának egyes ügyekre vagy ügycsoportokra vonatkozó átruházása esetén az erről szóló okirat, ¾ külföldi személy magyarországi kézbesítési meghatalmazottjának meghatalmazására, illetve a meghatalmazás elfogadására vonatkozó okirat, ¾ külföldi cég részvétele esetén a külföldi cég cégkivonata és annak magyar nyelvű hiteles fordítása, illetve annak hiteles fordításban történt igazolása, hogy a céget a hazai joga szerint kereskedelmi nyilvántartásba vették, ¾ ingatlan nem pénzbeli hozzájárulásként történő szolgáltatása esetén az ingatlan – három hónapnál nem régebbi – tulajdoni lapját, melyből az ingatlannal való rendelkezés jogcíme legalább széljegy formájában

megállapítható, 4. jogszabályban meghatározott mértékű közzétételi költségtérítés megfizetésének igazolása; 5. a jogi képviselő meghatalmazása, illetve képviseleti jogának igazolása, 6. az adószám megállapításához szükséges, az általános forgalmi adóval kapcsolatos nyilatkozat (az adózás rendjéről szóló törvény) A cégjegyzés szintén az aláírási jog gyakorlását jelenti: a cégjegyzésre jogosultnak a cég nevében olyanformán kell aláírnia, ahogyan azt az ún. címpéldány (hiteles cégaláírási nyilatkozat, amely magában foglalja a cég elnevezését, a cégjegyzés módját és a cégjegyzésre jogosult aláírásának mintáját) tartalmazza. A cégjegyzés a gazdasági társaság nevében tett írásbeli jognyilatkozatoknak a képviselők részéről meghatározott formában történő aláírása 45 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ ALÁÍRÁSI CÍMPÉLDÁNY Alulírott . .(név, születési hely,

anyja neve, lakcím, szem ig szám) a . Betéti Társaság (vagy más gazdasági társaság) ügyvezetője (képviselője) a céget akként jegyzem, hogy a cég előírt, előnyomott vagy nyomtatott elnevezéséhez nevemet önállóan, minden korlátozástól mentesen az alábbiak szerint írom: . Hitelesítés aláírás Kjö: (ügyszám:). /év Tanúsítom, hogy (név, születési hely, anyja neve, lakcím:) ., aki személyazonosságát számú személyi igazolvánnyal igazolta, a fenti címpéldányt előttem, saját kezűleg írta alá. Kelt (hely, dátum) közjegyző A cégjegyzés úgy történik, hogy a gazdasági társaság képviseletére jogosultak a társaság cégnevéhez saját névaláírásukat csatolják. Ha a Gazdasági társaságokról szóló törvény vagy a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) eltérően nem rendelkezik, a gazdasági társaság vezető tisztségviselőinek cégjegyzési joga önálló, az egyéb képviselők cégjegyzésének

érvényességéhez pedig két képviseleti jogkörrel rendelkező személy együttes aláírására van szükség. Ugyanez vonatkozik a bankszámla feletti rendelkezésre is. Önálló cégjegyzés esetében a törvény által megkívánt bejelentéseket a képviselők bármelyike egyedül is megteheti. A képviseletre jogosult személyek kötelesek névaláírásukat – közjegyző által hitelesítve – a cégbíróságnak benyújtani vagy a céget a cégbíróság előtt személyesen jegyezni. 4.4 GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK ALAPÍTÁSÁRÓL A gazdasági társaság saját cégneve alatt jogképes, jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat, így különösen tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető. 46 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ A gazdasági társaságok lehetnek: • jogi személyiség nélküliek (ilyen a közkereseti és a betéti társaság), • jogi személyiségűek (ilyen a korlátolt felelősségű

társaság, a részvénytársaság és a közös vállalat). Gazdasági társaságot üzletszerűen közös gazdasági tevékenység folytatására külföldi és belföldi természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok egyaránt alapíthatnak, működő ilyen társaságba tagként beléphetnek, társasági részesedést (részvényt) szerezhetnek. Személyi - alanyi korlátozások: • Gazdasági társaság alapításához - a kft és az rt kivételével - legalább két tag szükséges. • Természetes személy egyidejűleg csak egy gazdasági társaságban lehet korlátlanul felelős tag. • Kiskorú személy nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. • Kkt és bt nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. • Egyszemélyes gazdasági társaság nem lehet gazdasági társaság egyedüli tagja, illetve részvényese (más törvény ettől eltérően rendelkezhet). Ezek a rendelkezések lényegében arra

vonatkoznak, hogy egy természetes személy (magánszemély) csak egy vállalkozásnak lehet korlátlanul felelős tagja, ahol teljes magánvagyonával korlátlanul felel a vállalkozás tevékenységéből eredő kötelezettségekért. Tárgyi korlátozások: • Egyes gazdasági tevékenységek csak meghatározott gazdasági társasági formában végezhetők. • Törvény gazdasági társaság alapítását hatósági engedélyhez kötheti. • Jogszabály előírhatja, hogy valamely gazdasági tevékenység csak hatósági - másként működési - engedély birtokában folytatható. • Képesítéshez kötött tevékenységet, ha jogszabály kivételt nem tesz, gazdasági társaság csak akkor folytathat, ha e tevékenységben személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetve a társasággal kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a társaság javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki a képesítéssel rendelkezik. A

gazdasági társaság alapításához társasági szerződés megkötése, egyszemélyes gazdasági társaságnál és zártkörűen működő részvénytársaság esetében alapító okirat, nyilvánosan működő részvénytársaság esetében alapszabály elfogadása szükséges. A társasági szerződést és az alapító okiratot minden tagnak alá kell írnia, az alapszabályt pedig a társaság alakuló közgyűlésének kell elfogadnia. Közjegyző által készített közokiratba kell foglalni, vagy ügyvéd, jogtanácsos ellenjegyzése szükséges. 47 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ A gazdasági társaság alapításához valamennyi tag (részvényes) vagyoni hozzájárulása szükséges: • Kkt és bt esetében a tagok döntik el a vagyoni hozzájárulás mértékét. • Kft esetén a vagyoni hozzájárulást törzstőkének nevezzük, és összege nem lehet kevesebb hárommillió forintnál (a pénzbetétek összege alapításkor nem lehet

kevesebb a törzstőke harminc százalékánál és egymillió forintnál). • Rt alaptőkéje nem lehet kevesebb húszmillió forintnál (a pénzbeli hozzájárulás összege alapításkor nem lehet kevesebb az alaptőke harminc százalékánál és tízmillió forintnál). Felmerülhet a kérdés, hogy a társaság tagjait terheli-e anyagi felelősség vagyoni hozzájárulásukat meghaladóan? ¾ Az egyéni vállalkozóról már tudjuk, hogy korlátlan felelősségű, tehát magánvagyonával felel. ¾ A közkereseti társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett üzletszerű közös gazdasági tevékenységet folytatnak. Ez azt jelenti, hogy ha vállalkozásuknak tartozásai lennének, akkor azon a tagon hajtják be, akin éppen sikerül ¾ A betéti társaság alapításához legalább egy beltag és legalább egy kültag szükséges. Ennél a felállásnál a beltag felelőssége korlátlan, a kültagé csak a bevitt

vagyon mértékéig terjed ki. Ha a kültag neve szerepel a cégnévben, akkor felelőssége azonos a beltaggal, azaz ő is magánvagyonával felel Több beltag esetén a felelősség a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és egyetemleges. ¾ A korlátolt felelősségű társaságnál a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak a törzsbetétjének (vagyoni hozzájárulásának) szolgáltatására terjed ki. ¾ A részvénytársaság előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakul. A részvényes (tag) kötelezettsége a részvény árának (névérték vagy kibocsátási érték) megfizetéséig terjed ki. ¾ A közös vállalat tartozásaiért elsősorban vagyonával felel. Ha a vállalat vagyona a tartozásokat nem fedezi, a tagok a vállalat tartozásaiért együttesen vagyoni hozzájárulásuk arányában - kezesként felelnek A bevitt vagyon és a vállalt / nem vállalt anyagi felelősség

jogot biztosít a társaság minden tagjának, hogy résztvegyen a társaság legfőbb szervének tevékenységében. A társaság legfőbb szerve: • kkt és bt esetén a tagok gyűlése, • kft esetén taggyűlés, • rt esetén közgyűlés, • közös vállalatnál pedig igazgatótanács. 48 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ Általában a vagyonukhoz kapcsolódó kérdésekben dönthetnek a tulajdonosok, de ennek konkrét szabályait társasági formánként törvény tartalmazza. A gazdasági társaságok ügyvezetését a vezető tisztségviselők látják el. A társaság vezető tisztségviselője: • kkt-nál és bt-nél az üzletvezetésre jogosult tag (tagok), • kft-nél az ügyvezető (ügyvezetők), • rt-nél igazgatóság, • közös vállalatnál igazgató. Kisebb vállalkozásnál a tulajdonosok maguk a vezető tisztségviselők is egyben. Részvénytársaságnál a tulajdonosi és a vezető testület egymástól elkülönül, és a

részvényes szavazati jogának érvényesítésével befolyásolja vagyonának kezelését. A társaság a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától a cégbejegyzés napjáig előtársaságként működik, és előtársaságként üzletszerű gazdasági tevékenységet folytathat. Az előtársaság tevékenységéről bevallást köteles készíteni A gazdasági társaság alapítását a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) elfogadásától számított legfeljebb harminc napon belül be kell jelenteni (postai küldeményként feladni) a cégjegyzéket vezető megyei (fővárosi) bíróságnak (a továbbiakban cégbíróságnak). A cég az a gazdálkodó szervezet, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása céljából. A cég cégneve alatt szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket. A bejegyzési

kérelem cégbírósághoz érkezésekor a cég nevét és székhelyét számítógépen rögzítik, egyidejűleg cégjegyzékszámot kap. A cégbíróság a bejegyzést kérő helyett beszerzi, és a cégnyilvántartásban rögzíti a cég adószámát, valamint statisztikai számjelét. A bejegyzési kérelem érkezését követő két napon belül számítógépen rögzítik a bejegyzési kérelem valamennyi adatát. A cégbíróság a bejegyzési kérelmet megvizsgálja, hogy a törvény mellékletében felsorolt okiratot csatolták-e, az eljárási illetéket megfizették-e. A cégbíróság a forgalom biztonsága, a hitelezői érdekek védelme érdekében a jogi személyiség nélküli társaságok esetében köteles a bejegyzési ügyekben legkésőbb a kérelem érkezésétől számított 30 napon belül dönteni a bejegyzésről, vagy annak elutasításáról. (Egy érdekesség: ha a bejegyzési kérelem elbírálása ezen idő alatt nem történik meg, akkor a meghatározott

határidő leteltét követő 9. napon a cég a kérelem szerinti tartalommal, akár hibás tartalommal is létrejön.) Jogi személyiségű cégek esetén a cégbejegyzésre nyitva álló idő 60 nap. 49 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ A cégjegyzék adatait és azok változásait a cégbíróság a Cégközlönyben, az Igazságügyi Minisztérium hivatalos lapjában hozza nyilvánosságra (díj ellenében). A gazdasági társaság a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre. A cégjegyzék adatai, valamint a cégiratok teljes körűen nyilvánosak, azt bárki megtekintheti, feljegyzést készíthet. A cégbíróságon cégmásolat, cégkivonat vagy cégbizonyítvány kiadása kérhető, továbbá a létesítő okiratról (módosításokkal egységes szerkezetben), a letétbe helyezett, a számviteli törvény szerinti beszámolóról is kérhető hiteles másolat (ezért persze fizetnie kell a kíváncsiskodónak, de nagyon

hasznos információkhoz juthat üzletfeleiről). 4.5 EGY SAJÁTOS VÁLLALKOZÁSI FORMÁRÓL - A FRANCHISE RENDSZERRŐL A vállalkozás célja egy rendszer birtoklása. A rendszert kialakíthatjuk saját magunk, de készen is megvásárolhatjuk. Napjainkban az üzleti rendszerek három fő fajtáját különböztetjük meg: a hagyományos társasággá szerveződött cégek, ahol magunk alakítjuk ki a rendszert; a franchise-ok, ahol egy már létező rendszert vásárolunk meg; a hálózati marketing, ahol egy már létező rendszerből vásárolunk, és annak részévé válunk. A franchise polgári jogi szerződéssel létesített vállalkozási forma, amelyet jogilag és pénzügyileg független vállalkozók hoznak létre oly módon, hogy az egyik fél (a franchise átadó) engedélyezi kereskedelmi névből, védjegyből, márkanévből, know-how-ból álló, egymással egységes üzleti rendszert alkotó szellemi alkotásainak és más vagyoni értékű jogainak korlátozott

ideig tartó használatát, ellenőrzési és utasítási jogainak fenntartása mellett, továbbá a jogviszony fennállása alatt folyamatos, a másik fél továbbképzésére is kiterjedő kereskedelmi, technikai támogatást nyújt, amiért a saját tulajdonú üzletet szerződésszerűen működtető másik fél (franchise átvevő) díjat fizet. Franchise rendszerben működik például a Burger King, a McDonalds, a Fornetti, a Cora, a Diego, a Lady Moletti. Sajátos vállalkozási forma, mert védettséget ad. Hatékonysága a következő pilléreken nyugszik: • Kölcsönös egymásra utaltság: bármelyik fél hibázik, az a rendszer valamennyi résztvevőjének kudarcát okozhatja, illetve az egyik fél sikere csak a másik fél sikerén keresztül érhető el. • A franchise mindkét résztvevője azt csinálja, amihez a legjobban ért. A franchise átadó ötletgazdaként kifejlesztett egy rendszert, amelyet jól azonosíthatóvá és a fogyasztók számára vonzóvá

tett. Az átvevő pedig a helyi piac ismeretében, a tulajdonosi motiváció által ösztökélve forgalmaz vagy nyújt szolgáltatást. 50 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ • A fogyasztói márkahűség kihasználása. A franchise átvevő előnyei abból adódnak, hogy nem kell egy rendszert kiépítenie, mert azt készen kapja; a fogyasztók által már ismert és vonzó rendszerbe kerül; lehetőséget kap a gyors piaci térhódításra; nem kell az image kialakításával és stratégiai döntések meghozatalával kockázatot vállalnia stb. Hátránya is a legutóbbi előnyéből származik: korlátozzák vállalkozói szabadságában; nem térhet el a technológiai előírásoktól; bevételeinek bizonyos százalékát díjként fizeti be; ismernie kell a helyi piacot stb. " Véleményed szerint milyen előnyei és hátrányai származhatnak az átadónak? Egy rövid, de tanulságos történet Robert T. Kiyosaki: Gazdag papa, szegény papa

című könyvéből: „1974-ben Ray Krocot, a McDonalds alapítóját felkérték, hogy tartson előadást a texasi egyetem MBA-tagozatának Austinban Egy jó barátom, Keith Cunningham akkoriban az MBA-tagozat hallgatója volt. A tartalmas és elgondolkodtató előadás után a diákok meghívták Rayt kedvenc törzskocsmájukba sörözni. Ray udvariasan elfogadta a meghívást - Milyen vállalkozásom van nekem? - kérdezte Ray, amikor már az egész csapat megkapta a sörét. Mindenki nevetett - mondta Keith. Az MBA-diákok többsége azt hitte, Ray tréfálkozik Senki sem felelt, ezért Ray újból feltette a kérdést. - Milyen vállalkozásom van nekem? A diákok megint nevettek, majd egy bátor fiatalember bekiabálta: - Az egész világ tudja, Ray, hogy maga hamburgerben utazik. Ray kuncogott. - Gondoltam, hogy ezt fogják mondani. Szünetet tartott, majd gyorsan folytatta: - Hölgyeim és uraim, én nem hamburgerrel foglalkozom. Én ingatlanban vállalkozom Keith elmondása

szerint Ray hosszú időn át fejtegette álláspontját. Ray tudta, hogy az üzleti tervükben első helyen szerepelt a hamburger franchise-ok eladása, de sosem hagyta figyelmen kívül az egyes franchise-ok területi elhelyezkedését. Tisztában volt vele, hogy az ingatlan és annak helye a franchise-ok sikerének alapköve. Aki megvette a franchise-t, az megvette vele a földet is Ray Kroc vállalatának Ma a McDonalds a legnagyobb önálló ingatlantulajdonos a világon, több birtoka van, mint a katolikus egyháznak. Birtokolja Amerika és a világ egyéb országainak legértékesebb utcarészeit.” 51 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ 4.6 EGY MAGYAR OLVASMÁNY SIKERTÖRTÉNETRŐL FRANCHISE RENDSZERBEN - Feltűnően gyorsan fejlődött nemzetközi franchise-hálózattá a kecskeméti pékmester családi vállalkozásaként indult Fornetti. A nemzetközi viszonylatban is sikeres péksüteménygyártó és -forgalmazó cég felépítésének

részleteiről olvashattok Határozott piaci elképzelésekkel, terjesztési és termékpolitikával indította vállalkozását 1997-ben a 20 éves szakmai múlttal rendelkező pékmester, Palásti József, aki addig a Bács-Kiskun megyét pékáruval ellátó P&P Kft. egyik tulajdonosa és vezetője volt A pék-üzletember a P&P-beli tulajdonrészét megtartva, addigi piaci tapasztalataira építve alapította a Fornettit, amellyel egy gyors ütemben terjeszkedő franchise-hálózatot kívánt létrehozni. A név – amely magyarul „kemencécskék”-et jelent – és a logó a kezdetek óta változatlan. Az alapító már akkor is nagy hangsúlyt helyezett a külső megjelenésre, hiszen tervei szerint az értékesítési tapasztalatokat és a megjelenést kívánta továbbadni. Palásti József pontosan eltalálta azt az időszakot, amikor a piaci környezet a leginkább alkalmas volt a termékek bevezetésére. A kilencvenes évek második felére vidéken is elterjedtek

a multinacionális szupermarketláncok (Coop, Billa), amelyek olcsóbb áraik miatt egyre nagyobb aggodalmat okoztak a kisebb bolttulajdonosok körében. Az árban és az áruválaszték nagyságában nem mindig versenyképes kiskereskedők ezért lázasan küzdöttek, hogy valamilyen plusz szolgáltatást nyújtsanak vevőiknek A Fornetti ebben az időszakban kereste fel első partnereit. A bevezetés persze nem volt kockázatmentes, hiszen a cég egy olyan termékkel indult, amelyhez hasonlót addig nem ismertek a fogyasztók: a Fornetti kilóra értékesített apró pogácsáinak a magyar piacon már bevezetett, nagyobb méretű és darabáruként forgalmazott péksüteményekkel kellett versenyeznie. A hagyományostól eltérő kiszerelést és mennyiségi értékesítést mind a kereskedők, mind pedig a vevők kétkedve fogadták, azonban hamar bebizonyosodott a módszer létjogosultsága. A Fornetti a P&P által már használt technológiát, a fagyasztott pékáru

látványkemencékben sütött termékeinek értékesítési modelljét vette át, azonban az első időszakban kizárólag sajtos, illetve a tepertős pogácsával foglalkozott, mivel a P&P-nél szerzett tapasztalatok azt mutatták, hogy e két pékáru fogy a legjobban. A cég elképzelése az volt, hogy első körben a vidéki kiskereskedelmi, illetve szupermarketláncokat látják el helyben sütött, jó minőségű péksüteménnyel. A kemencékben jelenleg öt állandó és egy szezonálisan változó termék készül, a cég eredeti elképzeléseit meghaladva nemcsak vidéken, hanem a fővárosban és külföldön is. A Fornetti a kezdetek óta jó minőségű, de megfizethető árut kívánt forgalmazni. „Olyan péksüteményeket akartunk gyártani, amelyek beépülnek a tömegek napi fogyasztási kultúrájába” – fogalmaz a Fornetti ügyvezető igazgatója, Vidács Gyula. A szabad árképzés célja az volt, hogy a lehető legszélesebb 52 TANANYAG A SZIMULÁLT

VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ kör vásárolja a termékeket. Az ügyvezető igazgató ennek kapcsán fogalmazta meg a Fornetti filozófiáját, amely szerint „légy olyan, hogy a fogyasztóknak csak te tudj megfelelni”. A termék mérete és értékesítési rendszere mögött szintén egyfajta fogyasztói igényfelismerés rejlik. A Fornetti termékek a cég szerint a gyorsan mozgó világban biztosítják a kulturált, higiénikus nassolási lehetőséget, hiszen snack jellegük miatt szinte minden élethelyzetben könnyen fogyaszthatók. Vidács Gyula szerint a számos célcsoport egyik kiemelt rétege a gyerekek és a diákok, a másik fontos szegmens pedig az üzletembereké, akiknek gyakran nincs arra idejük, hogy leüljenek enni. Franchise-építés: A gyors fejlődés egyik motorja a franchise egy speciális válfaja, a shop-in-shop megoldás volt. A Fornetti indulásakor – elsősorban a P&P-s kapcsolatrendszerre alapozva – komoly piacszerző sales tevékenység

indult, amely főleg a személyes megkeresést használta, hogy együttműködő partnereket találjon. Mivel a Fornetti esetében nem egy komplett üzlet know-how-jának értékesítéséről volt szó, nem kellett létrehozni saját mintaüzletet. A 20 millió forintos tőkével és komoly banki hitellel induló cég gyors térhódítását kereskedőbarát együttműködési csomagjának köszönheti. A helyben sütött péksütemény vevőcsalogató erején és az egyszerűen összeállítható és működtethető látványkemence különlegességén túl ingyenes és megbízható szállítási rendszert, napi 24 órás termék- és technológiai szervizt, csomagolóanyagokat, és rugalmasan alkalmazható árképzési rendszert kínált. Cserébe az üzletnek kizárólag a belépési díjat kellett kifizetnie (ez kezdetben 150 ezer Ft volt, a modern digitális kemencék esetében 300 ezer), amely egyben óvadék is. Természetesen az együttműködő partnereknek a vizuális

megjelenést, a kötelező marketinges anyagok alkalmazását és a gyártási szabályokat be kell tartaniuk. Kezdetben a terjeszkedés Bács-Kiskun, Szolnok, és Csongrád megyére, valamint Budapestre koncentrált, egy évvel később azonban, a látványos sikerek eredményeként, létrejött a Fornetti Pannon Kft., amely – mint master franchise partner – a Dunántúlon építette tovább a rendszert. Azóta az igali Fornetti Pannon Kft. is rendelkezik önálló gyártóegységgel Az északkeleti régió igényeit kielégítendő Polgáron is felépült egy logisztikai központ A terjeszkedés eleinte főleg a kiskereskedelmi egységekre koncentrált, mivel ezekben viszonylag nagy a vevőmozgás. A vidéki kisboltok mellett a Fornetti több szupermarket-hálózattal is megállapodott. A terjeszkedés eddig nem terjedt ki a benzinkúthálózatokra, a vendéglátóipar egységeire, és a hipermarketek is kimaradtak. Az ügyvezető szerint a hipermarketekben az önkiszolgáló

rendszer miatt nehezen képzelhető el a Fornetti, a benzinkutak és a vendéglátóhelyek tervezett bevonásához pedig szükséges a jelenlegi szortiment megváltoztatása. Határokon túl: A nemzetközi terjeszkedés megindulása az ügyvezető szerint a kapcsolatokon és az ötlet nagyszerűségén túl elsősorban annak köszönhető, hogy a komáromi híd magyar oldalán működő boltban lehet Fornettit kapni. Az 1999 nyarán induló szlovákiai terjesztés eleinte a magyar gyártól kapta az árut, 53 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ majd a gyors növekedés miatt a master franchise jogokat megvásárló cégnek jobban megérte gyártósort állítani. Szlovákiában jelenleg több mint 200 kemence működik. A következő lépés a lengyel, majd a cseh és a román piac meghódítása volt. A Fornetti Pannon szállít Horvátországba, és mostanában indul az együttműködés a német partnerekkel A német piac azonban valószínűleg nagyobb falat

lesz a cégnek, mivel ott a látványpékségek már régen elterjedtek, és a legtöbb boltban már van a Fornetti termékeihez hasonló pékáru. A Fornetti folyamatosan tart akciókat és kóstoltatást. Vidács Gyula szerint a Fornetti termékek esetében kiemelt jelentősége van az „etetésnek”, hiszen minőségi, finom termékről van szó. A cég néhányszor ugyan használt kereskedelmi televíziós reklámokat és rádiókampányt, ám ezek hatékonysága nem volt számottevő. (A legnagyobb médiamegjelenést egyébként a néhány évvel ezelőtti, a pogácsaforma levédetése körül kialakult botrány okozta.) A Fornetti előszeretettel kínál péksüteményt rendezvényeken és vásárokon. Hasonlóan szűk költségvetéssel készülnek a kutatások is. Noha nemsokára egy ismert piackutató fogja vizsgálni a Fornetti piaci pozícióit, a cég eddig saját kutatásokat használt, amelyek alapjául a kóstoltatás során kitöltött kérdőívek, illetve a

személyes beszélgetések szolgáltak. Vidács Gyula fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a Fornetti nemcsak a termékfejlesztés során nyújt be újításokat, hanem a helyi közélet meghatározójaként vannak olyan ötleteik, amelyek, ha elterjednek, tovább erősítik a Fornetti brandjét. Ilyen például az a zászló, amelyet akkor tűznek ki, amikor a cégen belül valakinek gyermeke születik. A pólyás csecsemőt ábrázoló zászló a cég elképzelései szerint hamarosan minden kismamát és papát foglalkoztató cég kapuja fölött lobogni fog. 54 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ 5. A TERVEZÉSRŐL - ELMÉLETBEN 5.1 STRATÉGIAI TERVEZÉSRŐL, TAKTIKAI TERVEZÉSRŐL A vállalkozás kockázattal járó befektetés. A kockázat mérséklésének leghatékonyabb eszköze a tervezés, ami egy olyan irányítási folyamat, mely felvázolja a vállalkozás működésének pályáját, a pályát jellemző állapotokat és pozíciókat, valamint

azt az akcióprogramot, aminek végrehajtásával a kívánt állapotok és pozíciók elérhetők. A terv a tervezés eredménye, a vállalkozás jövőre vonatkozó szándékát tartalmazza. A tervezés tehát nem más, mint: • A vezetés, irányítás eszköze. • Döntési folyamat, mert megelőzi a cselekvést, és a döntések egymással összefüggő rendszert alkotnak. • A döntések a kívánt állapot eléréséhez vezető cselekvésekre vonatkoznak, figyelembe véve a jövőre vonatkozó bizonytalanságból adódó kockázatokat. • A működési pálya, a pályát jellemző állapotok és pozíciók, valamint az akcióprogramok már a tervezés eredményei, bár egyben a tágan értelmezett tervnek is a részei. A tervezés lényegében az elképzelt jövő felvázolása, vezérfonal a cél eléréséhez szükséges cselekvéshez. A tervezés biztosítja, hogy a szervezeti célok, a működés környezeti feltételei és a szervezet erőforrásai dinamikus

egyensúlyban legyenek. A tervezés folyamata a következő: 1. Információgyűjtés és elemzés (helyzetfelmérés és értékelés) 2. Prognózisok készítése (előrejelzés) 3. Különböző tervváltozatok kidolgozása 4. Választás a tervváltozatok közül (értékelés, szervezeti célokkal való egybevetés, egyeztetés a végrehajtókkal, választás). 5. A terv kivitelezése, visszacsatolás A stratégiai tervezés az a folyamat, amely során a vállalkozás kialakítja hosszú távra vonatkozó koncepcióját. A stratégia reális távlati célokat tűz ki a vállalkozás számára, és ehhez olyan akciókat jelöl meg, amelyek valószínűleg hatásos eszköznek bizonyulnak a célok elérésében. A stratégia lényegét kulcsfontosságú tartalmi elemei adják: • A vállalkozás működési köre, termelési szerkezete (döntő szerepe van a vállalkozás környezetének: piaci, gazdasági, tudományos-technikai, ökológiai, helyi társadalmi, demográfiai,

szociológiai, jogi környezet). 55 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ • • • A célok rendszere (kiemelném a vállalat legmagasabb rendű célját, céljait, amelyet a szakirodalom vállalati filozófiának, küldetésnek, missziónak nevez). Az akcióprogramok (egy-egy cél elérése érdekében több akció kidolgozására van szükség). A tartalék képzése (a váratlan eseményekre felkészülhetünk eszköztartalékokkal, illetve akciótartalékokkal). A stratégiában megfogalmazott célokat a külső és a belső környezet mindennapi hatásai alatt, azok lehetőségei között manőverezve, esetenként aktívan befolyásolva érheti csak el a vállalkozás. A mindennapi vállalati működés alapja a taktika, amelyet rövid távú tervezésnek is neveznek. A rövid távú, mérlegszemléletű taktikai terv tartalmazza a feltételek változása miatt szükségessé váló korrekciókat. A taktikai tervezés magában foglalja a vállalkozás: •

Alaptevékenységének tervezését. • Pénzügyi tervezését. • Erőforrás tervezését. • Innovációs (gyártás-, gyártmányfejlesztés) tervezést. Az akcióprogramok (projectek) céljaikban, módszerükben is eltérnek az előző tervfajtáktól. A stratégiai és taktikai tervek a szervezeti tevékenység egészére vonatkoznak, az akcióprogramok pedig a szervezeti tevékenység egy meghatározott területére (pl.: egy termék kifejlesztésére, egy beruházásra, egy oktatási programra), annak tervezési, szervezési, kivitelezési, ellenőrzési programjának a megvalósítására készülnek. 5.2 AZ ÜZLETI TERVRŐL A sikerhez jó ötlet mellett jó üzleti terv szükséges, mert ez mutatja meg, hogy a megvalósítás menete mennyire átgondolt. De miért előnyös (nem kötelező!) megtervezni egy induló vállalkozásnál bármit, ha még semmit sem csinálunk, és minden tényező változó? Azért, mert a kezdeti időszak céljainak és feladatainak

meghatározásában segíti a vállalkozót. Azért, mert támpontot nyújt a vállalkozásunk piaci esélyeit illetően. Azért, mert külső pénzügyi források (hitelt kérünk a banktól) megszerzésénél igényli a hitel nyújtója, hogy valós képet kapjon a vállalkozásunk helyzetéről. A tervezés olyan adatgyűjtési, elemzési, következtetési és döntési tevékenység, amely segíti a vállalkozó éleslátását, áttekinthetővé teszi a vállalkozásunk erős és gyenge pontjait, a piaci környezetben rejlő lehetőségeket és veszélyeket, valamint egyfajta biztosíték a vállalkozás életben maradására, mivel a fizetőképes kereslethez igazítja a vállalkozásunk képességeit, kapacitását. A tervezés eredménye a terv, amely adott időtávra (1-3-5 év) tartalmazza az elérendő, 56 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ számszerűsített célokat. A terv azonban nem ér semmit, ha nincs aki végrehajtsa, és nincs, aki

folyamatosan hozzáigazítsa a változó feltételekhez. Más megközelítésben két oka van annak, hogy terveznünk kell: • Az egyik a pénz. A pénzügyeket tervezni kell a várható és a váratlan események miatt. • A másik a lelki nyugalom. A sokféle szakma, melyet mesteri fokon kell egy vállalkozónak művelni, elveszi az idejét, és a terv egy olyan hátteret biztosít, ami némileg átláthatóvá teszi a célokat. Az üzleti terv tartalmára és szerkezetére vonatkozóan nincs általános séma. Mindig úgy kell felépíteni, hogy kielégítse azok igényeit, akik számára készül (ha például hitelkérelemhez csatoljuk, akkor a bank igényeinek és követelményeinek megfelelően kell elkészíteni, mert a bank mutatószámokat kreál belőle, és többek között ennek alapján ítéli meg hitelképességünket). Egy a lényeg: ha az üzleti terv a külső szereplők részére készül, akkor a meggyőzésre kell törekednünk (tévedés ne essék, nem

törvényszegésre buzdítok!), ha a saját részünkre készül, akkor realistább nézőpontból kell látni saját tevékenységünket, és szolgáljon szükség esetén átdolgozott iránytűként. Megismétlem: az üzleti terv elkészítése nem feladatunk 10 évfolyamon, de nézzünk néhány változatot a felépítésére! Az üzleti terv (lehetséges) fejezetei: I. Bevezető oldal - a vállalkozás neve, címe - a tulajdonosok neve, címe - a vállalkozás működési köre - a finanszírozási igény jelzése - az adatok bizalmas kezelésére vonatkozó információk II. Összefoglalás (a teljes üzleti terv összefoglalása gyors áttekintésre) III. Ágazati elemzés - az ágazati trendek és kilátások - a versenytársak elemzése - a piaci lehetőségek, korlátok - ágazati előrejelzések IV. A vállalkozás leírása - a termékek bemutatása - a nyújtott és igénybevett szolgáltatások bemutatása - a vállalkozás méretei - munkaszervezés, személyzeti és

adminisztrációs kérdések - a vezetők, alkalmazottak szakmai háttere 57 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ V. VI. VII. VIII. IX. X. - Termelési terv a termelési technológia a telephely a gépek és berendezések a szállítók listája Marketing terv az árak forgalmi adatok reklám, eladás ösztönzés termékforgalmazási előrejelzés ellenőrzés és korrekció Szervezeti terv a tulajdonforma a társak vagy részvényesek vezetők hatásköre a vezetők szakmai háttere, rövid szakmai életrajza a munka- és felelősség-megosztás Kockázatelemzés a környezeti (külső) és a vállalkozási (belső) környezet elemzése (SWOT-analízis) a technológia kockázata felkészülés a váratlan eseményekre Pénzügyi terv előzetes jövedelemterv pénzforgalmi becslések előzetes mérlegek fedezeti pont elemzés meglévő és szükséges pénzforrások gazdaságossági vizsgálatok eredményei Függelék levelezés (megállapodások,

szándéknyilatkozatok) piackutatási adatok bérleti és egyéb szerződések szállítói árajánlatok egyéb dokumentumok Hasonló, de némileg eltérő tartalmú a következő: Borítólap I. Összefoglaló II. Termék/szolgáltatás bemutatása III. Piacelemzés IV. Marketingstratégia V. Személyzet VI. Költségek és árak meghatározása 58 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ VII. Cash-flow előrejelzés VIII. Nyereség- és veszteségszámítás Mellékletek " Keress az Interneten üzleti tervet és tanulmányozd! Nézd meg a főbb részeit, olvass bele az egyes fejezetekbe! 5.3 A VÁLLALKOZÁSOK PÉNZFORGALMÁNAK TERVEZÉSÉRŐL A pénzügyi tervek a vállalkozás tervei között kettős funkciót töltenek be: egyrészt szintetizál (a többi vállalkozói terv felhasználásával készíthető el, ugyanakkor befolyásolja a többi terv elkészítését is), másrészt orientál (a pénzügyekre irányítja a figyelmet). A pénzügyi tervben

kerül meghatározásra a vállalkozás működéséhez szükséges tőke, a befektetések nagysága, a működéssel kapcsolatos költségek összetevői, azok nagysága, a tervezhető bevétel Segítségével meg lehet becsülni, hogy a tevékenység gazdaságosan megvalósítható-e. A pénzügyi terv főbb elemei: • jövedelemterv, • előzetes mérleg, • pénzforgalmi terv. A jövedelemterv elkészítése során a tervezett értékesítések bevételét, és a felmerülő költségeket állítjuk egymással szembe. Ehhez el kell végezni a piackutatást, meg kell becsülni az értékesítés adatait, és számolni kell azzal, hogy induló vállalkozásnál az eladás nehezebben indul be. A költségek mindenképpen felmerülnek, akár eladunk, akár nem, ezért a költségoldal meghatározása könnyebb, célszerű ezzel kezdeni. A társasági adó szabályainak ismeretében kalkulálható a tervezett adózott eredmény. Az előzetes mérleg a vállalkozás tervezett,

Számviteli törvény által szabályozott formájú és tagolású mérlege. A pénzforgalmi terv elkészítése széles körű pénzügyi ismereteket, és az adott vállalkozás tevékenységére és lehetőségeire vonatkozó alapos tájékozottságot igényel. A pénzforgalmi terv a vállalkozás egy üzleti évére, vagy annak egy időszakára vonatkozóan előirányzott pénzbeni bevételeit és kiadásait, valamint az időszak egyes időpontjaira tervezett pénzeszköz-állományát tartalmazza. A pénzforgalom tervezésének alapjául a nyitómérleg adatai, továbbá a vállalkozás jövedelemterve szolgál. A tervezés során szembe kell állítani a termelés folytatása érdekében felmerülő pénzkiadásokat a finanszírozásra felhasználható saját forrásokkal (A pénzforgalom egyenlegét a tényleges pénzbevételek és kiadások különbsége adja, ami nem feltétlenül azonos az értékesítési árbevétel és költségek különbözetével, azaz a nyereséggel.)

Az egyes hónapokban, negyed59 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ években, évben a saját eszközből és a várható bevételekből nem fedezett kiadási többlet jelenti az idegen forrás szükségességét. A pénzforgalmi terv alapján nagy biztonsággal ütemezhetőek a hitelfelvételek, és bevételi többlet esetén azok törlesztései. Az elkészített tervet a vállalkozásnak a gazdasági év során többször is módosítania kell azért, mert: • az értékesítés és a beszerzés a gazdasági év során a tervezetthez képest gyakran jelentős időbeli eltéréssel zajlik, amelynek pénzügyi hatásait figyelembe kell venni; • a vevők tartozásai és a szállítóik követelései gyakran nem olyan ütemezésben kerülnek kiegyenlítésre, mint ahogyan azt terveztük; • a készletállomány egy ténylegesen működő vállalkozásnál lényegesen eltérhet a készletnormák szerinti anyagmennyiségtől és értéktől, vagyis a készletek

növelésének, illetve csökkentésének pénzügyi kihatásaival is számolni kell. Az éves tervezési időtávnál rövidebb időszakra, például napra, hétre, hónapra, negyedévre szóló pénzforgalmi terveket likviditási tervnek is nevezik. (A likviditás más szóval fizetőképességet jelent, kötelezettségek esedékességének és a teljesítésükhöz felhasználható eszközöknek az összhangját fejezi ki.) 6. A VÁLLALKOZÁS INDÍTÁSA ELŐTT 6.1 A DÖNTÉSHOZATAL VÍVÓDÁSAIRÓL ÉS AZ ÖTLETRŐL Egy gondolattal játszadozunk. Vállalkozzunk, vagy ne vállalkozzunk? Láthatjuk, hogy alkalmazottként anyagi biztonságban élhetünk, amíg van állásunk. Tanulmányaink során mindig arra készültünk, hogy a választott szakmában minél többet elsajátítva majd találunk egy jó munkahelyet, ahol szorgalmas és kitartó munkák eredményeként haladunk a ranglétrán felfelé, miközben egyre több fizetést kapunk. A havi fizetés rendszeres bevételi

forrása a háztartásunknak, kiadásaink is viszonylag tervezhetőek Pénzáramlásunk tervezhető Az elvégzett munkát főnökünk értékeli, és havi bérünkben realizálódik, melyet munkahelyünknek kell kigazdálkodnia. A munkanapjaink viszonylag egyformák, adott időre megyünk dolgozni, van kávé vagy cigarettaszünet, ebédszünet, éves szinten fizetett szabadsággal rendelkezünk, betegség esetén táppénzt kapunk. Elvégzendő feladataink szűk körre korlátozódnak a munkahelyünk egész tevékenységéhez viszonyítva, tehát mindenki egy adott terület szakértője (pl. egy bank biztonsági őre nem foglalkozik a hitelkérelmek bírálatával, sem a pénzváltással, sőt befektetési tanácsokat sem ad). Felelőssége is hatáskörére terjed ki 60 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ A fentiekkel ellentétben a vállalkozó ugyan független, de: • A becsülettel elvégzett munka nem mindig hozza meg gyümölcsét (nem lesz minden

vállalkozóból Bill Gates). • Nincs anyagi biztonságban, havi bevételei nem igen tervezhetőek, nem folyamatosak, kiadásai azonban rendszeresen jelentkeznek. Szigorú pénzgazdálkodást kell folytatnia. • Bizonyos esetekben saját vagyonát is kockáztatja. • Nincs ugyan főnöke, de önmagával mégis el kell számolnia. • Egyetlen felettese a vevő. • Nyitottnak kell lennie az új gondolatokra. • Fel kell készülnie, és alkalmazkodnia kell a változásokhoz. • Minden munkakört maga tölt be, nagyon sok területre ki kell terjednie a figyelmének. • Gyorsan kell döntenie, a döntés felelőssége az övé. • Fegyelmezett időgazdálkodást kell folytatnia (ha nem dolgozik, akkor nincs bevétele, ha beteg, más nem végzi el a feladatait). • Meg kell tanulnia a sikert és a kudarcot kezelni. • A sok bizonytalansági tényező stresszesebb életet eredményez, családi élete is felborulhat. Folytathatnánk a felsorolást, de nem az elrettentés a célom,

hanem annak tudatosítása, hogy a vállalkozás automatikusan nem a meggazdagodást jelenti, hanem nagyon sok lemondást, erőfeszítést és munkát, még akkor is, ha alkalmas a függetlenségre, megfelelő szakmai és üzleti ismeretekkel rendelkezik, és képes elfogadni vagy elutasítani mások véleményét és tanácsait. Miért vág bele bárki, ha ennyi gyötrelemmel és kétséggel jár egy vállalkozás? Azért, mert olyan munkát végezhet, amihez kedve van, olyan célokat valósíthat meg, amelyeket maga tűzött ki, maga hoz döntést, saját maga válogatja meg az üzletfeleket, és a verejtékes munkával elérhető jövedelem határa a csillagos ég. Azért, mert olyan örömet hozhat a munka, amelyről korábban nem is álmodott. Akkor meg miért volt szükség a fentebb olvasható elrettentő példákra? Richard Greensted így fogalmazza meg: „Egy saját vállalkozás felépítése az élet egyik legizgalmasabb és leglelkesítőbb kalandja. Ám megéri, ha

nyitott szemmel vágsz bele, és világosan látod azokat a csapdákat és problémákat, amelyekkel elkerülhetetlenül találkozni fogsz. A figyelmeztetés fegyvert jelent fegyver lesz abban a harcban, amelyet mindazoknak vállalniuk kell, akik a saját útjukat kezdik járni.” 61 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ " Egy papírlapra húzz egy függőleges vonalat, a bal oldalra írd fel, hogy erősségek, a jobb oldalra pedig, hogy gyengeségek, majd őszintén gyűjtsd össze tulajdonságaidat, képességeidet, jártasságodat, melyek alkalmassá tesznek a vállalkozásra vagy sem! A csoportot ennek segítségével felbontjuk alkalmazottakra és vállalkozókra. A személyes indíttatás és elhatározás mellett szükség van azonban egy ötletre is azelőtt, hogy ügyvédhez fordulnánk. Nagy ötlete keveseknek van, és olyan ötlettel állnak elő általában, amelyhez nagy tőke, tehát sok pénz kell. A nagy ötletre való várakozás helyett

inkább vizsgáld meg a piacot, keress szakmádba vágó piaci rést (pl.: a szolgáltatás minőségében, a megbízhatóságában vagy az árban), és gondolkodj azon, hogy jobban meg tudnál-e felelni a vevők igényeinek, mint versenytársaid?! " Írj fel olyan termékeket, szolgáltatásokat (a településeden vagy környékén), amelynek a színvonalával nem voltál te vagy családod elégedett! Gondolhatsz akár kedvenc időtöltésed továbbfejlesztési lehetőségeire is. A gyakorlati órán ezeket az ötleteket összegyűjtjük, kiértékeljük, majd döntünk az általunk indítandó vállalkozás tevékenységéről A vállalkozás elindítása nem pénzkérdés. Pár fejezettel később mutatok néhány lehetőséget, amelyek segítik a vállalkozásunkat (mert a döntés már megszületett a szimulált vállalkozás alapításáról), de a te segítségedre és ötleteidre is szükség lesz a költségkímélő gazdálkodásban. A sikerhez jó ötlet mellett jó

üzleti terv szükséges, mert ez mutatja meg, hogy a megvalósítás menete mennyire átgondolt. 10 évfolyamon a szakmai alapok még nem teszik lehetővé üzleti terv készítését, de mások üzleti terveit böngészhetjük az Internet segítségével, és a 11-12 évfolyamon már megfelelő tartalmú tervek készítésére is vállalkozhattok 6.2 AZ ÚJ VÁLLALKOZÁSOK TÚLÉLÉSI ESÉLYEIRŐL Az Eurostat (az Európai Unió statisztikai hivatala) felmérést készített a csatlakozni kívánó kelet-európai országok vállalkozásairól. Ebből a tanulmányból kiderül, hogy csökkent a vállalkozási kedv, kevesebb új vállalkozást alapítottak, és például hazánkban, az 1995-ben működő vállalkozások csupán egyharmada élte meg a 2001-es évet. A szlovén és a cseh vállalkozások túlélési esélyei a legjobbak, az észt, a magyar, a bolgár és a litván vállalkozásoké pedig a legrosszabb 2000-ben a legtöbb új vállalkozást (181.000) Lengyelországban

alapították, bár az 1995-ös év működő vállalkozásainak számához viszonyítva Lettország és Észtország mutatta a legnagyobb alapítási rátát. Magyarország e tekintetben, a középmezőnyben foglal helyet. A 2000-ben alapított vállalkozások 72%-át termé62 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ szetes személyek alapították, ennek pedig kétharmada egyszemélyes, alkalmazottat nem foglalkoztat, székhelye a tulajdonos lakcíme. (Tehát az új vállalkozások majdnem fele kényszervállalkozó) Az új vállalkozások fő tevékenységi köre: • 37%-a pénzügyi, vállalati és személyes szolgáltató tevékenységet végez, • 31%-a kereskedelemmel foglalkozik, • 11%-a termelő tevékenységet végez, • 10%-a az építőiparban tevékenykedik, • 6% fő profilja a közlekedés, • 5% a vendéglátó- és szállodaiparhoz tartozik. 6.3 AZ ÖTLET PIACKÉPESSÉGÉRŐL Nincs nagy ötletünk, sem túl sok pénzünk, de eldöntöttük, hogy

vállalkozunk. Miért is? Itt az ideje, hogy megfogalmazzuk távlati üzleti céljainkat, amelyek előbbre fognak minket vinni a nehéz időszakokban Több kutatás is bizonyította, hogy azok az emberek sikeresek, akik céljaikat megfogalmazzák, leírják, és naponta legalább egyszer elolvassák, ezzel olyan többletet mozgósítanak az agyukban, amely folyamatosan a célok elérésén dolgozik. A személyiségfejlesztéssel foglalkozó szakemberek a célok meghatározására a következőket javasolják: • Csendben átgondolom, hogy miben szeretnék fejlődni. • Jelen időben, egyes szám első személyben írom le a célokat, mintha már meg is valósítottam volna. • Tömören és konkrétan fogalmazok. • Kellemes töltésű szavakkal fogalmazok. • Naponta néhány percet szánok a célok átolvasására, a viselkedésem vizsgálatára, és a kettő összevetésére. " A fenti módszer segítségével fogalmazd meg személyes célkitűzéseidet az elkövetkező

néhány évre! " Fogalmazd meg indítandó vállalkozásunk üzleti célkitűzését! Az órán megvitatjuk! Megvizsgáltuk erősségeinket és gyengeségeinket, és elfogadtuk mások véleményét is, hiszen valószínűleg szüleink segítettek a feladat elvégzésében. Tapasztalataink alig vannak, de ez a játék (az adott tananyag és gyakorlati megvalósítása) pont ezen kíván segíteni Már azt is megfogalmaztuk, hogy mi ösztönöz bennünket, mit szeretnénk elérni Ötletünk az, hogy nem alkotunk új terméket, de egy adott szolgáltatás módján változtatunk (a gyakorlati órákon ezt a legkönnyebb kivitelezni). Ideje szemügyre vennünk a „terméket” 63 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ A „termék” piacképességét ideje felmérni, azaz hogy lesz-e rá vevőnk, aki képes és hajlandó is azt a többletértéket megfizetni (fizetőképes keresletről van szó), amelyet szolgáltatásunk módjával nyújtunk. A gyakorlatban a

tapasztalat és az ösztön, nem pedig a hivatalos tájékozódás (piackutatás) játszik szerepet annak eldöntésében, hogy mit kínáljunk a piacon. A konkurenciát is tanulmányoznunk kell, de a piaci rés felismerésekor már lényegében felismertük, hogy mi hiányzik az általuk ajánlott szolgáltatásból, és azt is tudjuk, hogy olyan módon fogjuk eljuttatni a mi szolgáltatásunkat a vevőhöz, ami jobb, olcsóbb, megbízhatóbb vagy gyorsabb, mint a versenytársaké. (A piackutatásra vonatkozóan konkrét útmutatásokat találhatsz más szakkönyvekben, amelyek fontosságát nem kisebbíteni akarom, de megítélésem szerint a kisvállalkozások előnye pontosan abban rejlik, hogy a piac rákényszeríti őket a gyors alkalmazkodásra, így naprakész információkkal kell rendelkezniük a vevői igényekről és a konkurenciáról, hogy azonnal reagálni tudjanak a változásokra. A leggyakoribb módszert azonban ismertetem a következő alpontban.) " Mérjük

fel, hogy az általunk előállítandó termékkel / nyújtandó szolgáltatással szemben milyen vevői elvárások, igények fogalmazhatóak meg? " Mérjük fel, hogy a választott településen és környékén a konkurencia hogyan végzi a tevékenységét! Koncentráljunk azokra a tevékenységekre, amelyekkel nem voltunk megelégedve! " Mérjük fel, hogy miben tudnánk jobbak lenni! Milyen többletértékkel tudjuk a vevőt szolgálni? Mostanra megfogalmaztuk üzleti stratégiánkat. 6.4 A PIACKUTATÁSRÓL ÉS A PIACELEMZÉSRŐL A piac megismerése szervesen illeszkedik a vállalkozás információs rendszerébe, annak egyik eleme. A piac megismeréséhez tartozik a piaci információk megszerzése, a piaci események, információk szervezett gyűjtése, feldolgozása, elemzése, értékelése azért, hogy a piacon tapasztalható (meglévő) és várható jelenségeket, változásokat, igényeket és azok okait felmérjék, jelezzék és hasznosítsák. Egy

vállalkozás piackutató tevékenységét abból a szempontból kell vizsgálni és értékelni, hogy mennyire megbízhatóan biztosítja a döntések, hosszabb távú tervek megalapozását, másrészt a rövidebb időszakra szóló értékesítési igények kielégítését. 64 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ A fizetőképesség helyes megítéléséhez szükséges a piacot megismernünk. Olyan kulcskérdéseket kell felvetnünk, mint például: • Kik lesznek a vásárlóink? Hány vevőt tudok megnyerni? Milyen nagyságú a szükséglete, és várhatóan hogyan fog változni? Mennyi ebből a fizetőképes kereslete? Milyen elvárásai vannak az adott termékkel, szolgáltatással szemben? Hogyan és hol vásárol? Kinek a döntése befolyásolja a vásárlásban? • Van-e hasonló termék a piacon? Milyen erősségei és gyengeségei vannak a versenytársak termékeinek, szolgáltatásainak? Milyen árakkal kínálják mások az adott terméket,

szolgáltatást? Milyen többletet tudnék nyújtani? (A konkurensek számbavételénél nem szabad elfeledkeznünk a várható versenytársakról, akik nemcsak a gyártók, hanem a szállítók, a felhasználók, a helyettesítő terméket gyártók köréből is jelentkeznek.) • Milyen eszközökre, szakértelemre van szükségem? Hogyan biztosíthatom az anyagi hátteret a folyamatos működéshez? A termékem, szolgáltatásom ára fedezi-e a költségeimet, biztosít-e nyereséget? A felvetett kérdések helyes megválaszolása garantálja a stratégiánk és az üzleti terv megvalósíthatóságát, helyességét. Cél, hogy a vevő fejével gondolkodjunk, de ne csak kitalálni akarjuk a gondolatait, hanem kérdezzük is meg a véleményét. Folyamatosan kérdezni kell, hogy elégedettségét, új igényeit megismerhessük, és folyamatosan alkalmazkodjunk a fizetőképes kereslet elvárásaihoz A kisvállalkozások ereje pontosan ebben rejlik: méretüknél fogva alkalmasak

és képesek a fogyasztói igények változásához azonnal alkalmazkodni. Ezzel egy újfajta gondolkodásmód kezd teret hódítani, melyet marketing-szemléletnek nevezünk. A piackutatás és elemzés célja megtalálni saját egyéni kérdéseinkre a választ. Az információk megszerzésének két alapvető módszere van: • Primer adatok: ezek még nem állnak rendelkezésre, magunknak kell megszereznünk vagy saját erőnkből, vagy szakemberek, piackutató cégek megbízásával. • Szekunder adatok: ezek rendelkezésre állnak, mások már elvégezték a kutatómunkát, és a kutatások eredményét közzé is tették. A primer adatok begyűjtésének három leggyakoribb formája a következő: személyes felmérés, megkérdezés, telefonos felmérés, postai úton, levélben történő felmérés. Mindhárom forma hatékonysága a kérdőíven múlik, ezért most a jó kérdőív jellemzői következnek: • Előre határozzuk meg a célcsoportot! • Egyszerű

kérdéseket tegyünk fel! • Kérdezzünk pontosan! • A kérdések logikusan kövessék egymást! 65 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ • • • • • • • • • • • • • Az első kérdéssel utaljunk a felmérés témakörére! A könnyű kérdésekkel folytassuk! A bizalmas, személyes kérdéseket hagyjuk a végére! Ne tegyünk fel olyan kérdést, ami a megkérdezett számára státuszveszteséget jelent (pl.: Megengedheti magának)! Ne érintsünk néhány témakört (pl.: Mennyi a fizetése?)! Ne tegyünk fel összetett kérdést! Ne tegyünk fel olyan kérdést, ami sugallja a választ! Ne használjunk érzelmekre ható szavakat! Ne becsüljük túl a megkérdezett emlékezőtehetségét! A kérdőív terjedelme ne haladja meg a két gépelt oldalt! A kérdések mellett a válaszlehetőségek is legyenek pontosak! Legyen eldöntendő és kiegészítendő kérdés, illetve a válaszlehetőségek között legyen „egyéb” kategória

is, ahol a megkérdezett személyes véleménye is helyet kap! A kérdőív végén köszönjük meg a segítséget! A kérdőív összeállítása után tegyünk néhány próbát (pl.: teszteljük kérdőívünket a család tagjain), majd ezután megkezdhetjük önálló piackutatásunkat A kérdések összeállítása lerövidíti a kérdezősködést, egyszerű és kényelmes lehetőséget biztosít a válaszok összeírására, és egy általános alapot ad a válaszok feldolgozására. A személyes kérdőív által közvetlen benyomást szerzünk a potenciális vásárlókról és versenytársakról, a termékről vagy szolgáltatásról, és a vele szembeni elvárásokról. Következtetések vonhatóak le a piac által nyújtott lehetőségekről, ezek hatásairól, a kutatás alapján körvonalazódó piacról, célpiacról. " Készíts kérdőívet a vállalkozásunk által előállítandó termék / nyújtandó szolgáltatás tárgyában a vevői igények, elvárások

felmérésére (tartalmazzon a konkurencia tevékenységére vonatkozó kérdéseket is)! " Töltsük ki kérdőívünket a családunk egy-egy tagja segítségével! " Elemezzük a kérdésekre adott válaszokat! Vonjunk le használható következtetéseket a válaszokból! 6.5 AZ ÖTLET ÉS A PIACKUTATÁS A FORNETTINÉL - OLVASMÁNY Palásti József pékmestert színes fantáziával áldotta meg az élet; megálmodta, hogy három és fél éven belül egy világvállalat tulajdonosa lesz. Az aranyat érő ötlet lényege: helyben sütni a péksüteményt a boltban, a vevők szeme láttára. Palásti József kezdetektől fogva franchise rendszerben gondolkodott, ám a termék állandó színvonalának biztosításához különleges módszerekre volt szük66 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ ség. A fagyasztott, félkész kelesztetlen tésztát a boltban sütik ropogósra, a vevő pedig közvetlenül a kemencéből kapja meg a forró süteményt. Ennyi

volna a titok nyitja? Mi lehet az oka, hogy a világon ma már több mint 3 ezer Fornetti látványpékség működik? Sorra nyíltak a Fornetti látványpékségek országszerte is. Palásti József osztott-szorzott és úgy találta, hamarosan lefedik egész Magyarországot. Pillanatnyilag mintegy 1300 Fornetti üzlet működik az országban, összesen azonban nem bír el 1700-nál több boltot a hazai piac. Alig telt el egy év a vállalkozás megalapítása óta, amikor felvetődött a külföldi terjeszkedés lehetősége. A sors tálcán kínálta a lehetőséget: a sok átutazó vendég szétvitte a világban a Fornetti sütemények hírét. Így 1998-ban Szlovákiában értékesítették a Fornetti Master Franchise-jogokat és felépítették az első külföldi gyáregységet. Minden Fornetti vállalat egy földrajzilag körülhatárolt területen, megközelítőleg 5 millió fős piacon építi a piacot. Mostanában Nyugat-Európa felé kacsintgat a Fornetti Németországban,

Hannoverhez közel egy cég megvásárolta a licencet és megalapította a Fornetti Nord–West GmbH-t. A stratégia lényege: rábízni egy leányvállalatra vagy egy helyi vállalkozásra a piac kiépítését, azaz látványpékség-hálózatot működtetni franchise rendszerben, a kapcsolódó szolgáltatásokkal Palásti Józsefnek nem kell keresnie a külföldi partnereket. Már Észak- és Dél-Amerikából, Ausztráliából, sőt újabban Kínából is érdeklődnek vállalkozók. Ám a távoli földrészekre adaptálni kell, mindig a helyi viszonyoknak megfelelően a franchise rendszert. A számítástechnika segít átláthatóvá tenni a hálózatot Palásti József minden egyes ország minden egyes üzletéről napra kész információval rendelkezik az Internet alapú kommunikáción keresztül. Az informatika olyannyira bevált a Fornettinél, hogy a cég vezetése most azon töri a fejét, miként használhatná ki még inkább a benne rejlő előnyöket, és hogyan

nyithatnának az ebusiness felé. Az informatika és a logisztika azonban mit sem ér, ha az idegen piacot meghódítani készülő vállalkozás nem ismeri a helyi viszonyokat. A siker nagyban függ a gasztronómiai ismeretektől. A Fornetti mindig kiemelten kezelte a piackutatás jelentőségét Mielőtt új országba készülne terjeszkedni, a cég vezetése beássa magát a helyi gasztronómiai hagyományokba, aztán következik a termékfejlesztés, majd a tesztelés, kóstoltatás – akárcsak a tradicionális multiknál. A piackutatást azonban nem bízzák külső cégre. Igyekeznek minden munkafolyamatot saját keretek között tartani A sors fintora, hogy a sikerhez a kezdeti lökést a konkurencia irigysége adta meg. Palásti József mindig is abban gondolkodott, hogy egyedi arculatú, külsőre is összetéveszthetetlen terméket gyártson. Megpróbálta hát levédetni a négyszögletű pogácsát a szabadalmi hivatalban (mint például a kólásüveget a Coca Cola

Company). Ám a pékszakma hangosan tiltakozott, nyilvánosan támadták a Fornettit A Fornetti neve a botrány miatt egy csapásra ismert lett nemcsak az üzleti világban, de a vásárlók körében is A reklám után tovább fejlesztették a termékeiket, és bevezették a hatszögletű pogácsát Azóta is folyamatosan figyelik a piacot, a konkurenciát, a vásárlóerőt. Elvük az, hogy legyen minden forgalmas helyen Fornetti pékség, olyan üzletekben, 67 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ melyek állandó jó sütési minőséget biztosítanak a vásárlók részére, és világosan el lehessen különíteni az ő üzleteiket és süteményeiket másokétól. A Fornetti a termékeket illetően klasszikus franchise rendszer. Az üzlethálózat kiépítésénél alkalmazott módszer: gyakorlatilag bérleti díj nélkül berendezéssel, és minden szükséges marketingeszközzel ellátják a franchisepartnereket. A hálózat bővülése miatt meg kellett

oldani a kemencegyártást, a Fornetti sütemények ugyanis speciális sütési eljárást igényelnek. Az eddig alkalmazott gépeket kiváltó, hamarosan piacra kerülő sütőegységet a cég műszaki csoportja fejlesztette ki az eddigi tapasztalatok alapján. Az új Fornetti kemencéket már komputer vezérli. Az állandó minőséget garantáló digitális kemencék ára 5500 márka, és ezt kaució ellenében térítésmentesen kapják használatba a franchise partnerek. 7. A VÁLLALKOZÁS INDÍTÁSA - GYAKORLATBAN 7.1 DÖNTÉS A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁS ALAPÍTÁSÁRÓL Eldöntöttük, hogy vállalkozók leszünk. Tisztában vagyunk azzal, hogy mit ad fel az alkalmazott, amikor saját vállalkozásba fog. Bepillantottunk a vállalkozás árnyoldalaiba, de már biztosan tudjuk, hogy olyan függetlenséget, szabadságot biztosít számunkra, amire titkon mindig is vágytunk Figyelembe vettük gyengeségeinket, amelyet meghaladnak erősségeink, és ezt igyekszünk kihasználni a

vállalkozók világában. Megvan az ÖTLET, és végeztünk egy kis piackutatást is, amire üzleti stratégiánkat alapozzuk A jogszabályokba is nyertünk bepillantást, és tudjuk, hogy mit kockáztatunk azért, hogy a magunk urai lehessünk. Létrehozzuk betéti társaságunkat! " " " " " Milyen szerepet vállalnál ebben a játékban? Szeretnél vállalkozó lenni? Szeretnél vállalkozásunk alkalmazottjaként dolgozni? Esetleg te leszel az ügyfelek egyike? Netán külső szolgáltatásokkal állsz vállalkozásunk rendelkezésére (pl. ügyvéd, könyvelő, adótanácsadó, befektetési tanácsadó)? Betéti társaságunk eddig formálható volt. A szerepek most kiosztásra kerültek! Vállalkozásunk, mint minden szervezet, valamely társadalmi szükséglet kielégítése céljából létrehozott folyamatos emberi együttműködés, amely 68 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ • • • • meghatározott célokkal,

kommunikációs rendszerrel, koordináló folyamatokkal, egymással együttműködni kész egyének közösségével és hierarchiájával megkezdi működését. A vállalkozónak - bármilyen tevékenységi körű is a vállalkozása - vezetőként az alábbi feladatokat kell ellátnia: • a tervezés (kreatív gondolkodási folyamat), • a szervezés (a tervek hatékony és gazdaságos megvalósításához szükséges feltételek megteremtésének és fenntartásának folyamata), • az irányítás (a tevékenységeknek a tervekkel való összhangban lévő szabályozása: a tervezett teljesítmény biztosítása, a munka koordinálása, a terv megvalósítását akadályozó tényezők kiiktatása). 7.2 A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁS ALAPÍTÁSÁRÓL, LÉTREHOZÁSÁRÓL Szimulált vállalkozásunkat megalapítottuk: ¾ Kerestünk egy ügyvédet, aki elkészítette a társasági szerződést (a már megismert tartalommal), valamint útmutatást adott a további teendőkre

vonatkozóan. ¾ Közjegyzőnél aláírási címpéldányt készíttettünk (a már megismert formában). ¾ Befizettük a közzétételi díjat. ¾ Mindezek birtokában az ügyvédünk elment az illetékes cégbíróságra, és beadta az iratokat. Erről kapott egy tanúsítványt ¾ Kifizettük ügyvédünket az elvégzett munkáért, aki további útmutatással szolgált. ¾ Bankszámlát nyitottunk. ¾ Bejelentettük - a tanúsítvány kézhezvételétől számított 15 napon belül a megyei APEH-nak az indulást. ¾ Nyilvántartási számot igényeltünk a területileg illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál. ¾ Bejelentettük - a tanúsítvány kézhezvételétől számított 15 napon belül a helyi önkormányzatnak az indulást, hogy kivethesse majd ránk a helyi iparűzési adót. 69 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ Vállalkozásunk általános jellemzői: Cégadatok Név: Rövid név: Székhely: Adószám: KSH szám:

Cégjegyzékszám: Alapítás ideje: Alaptőke: Tevékenysége: Betéti Társaság Bt. (Cégbírósági bejegyzés) Ft (főtevékenység) Cégjellemzők Beszámoló aláírására jogosult: Levelezési címe: Beszámoló tartalmáért felel: Könyvvizsgáló: Számlavezető bank: Számviteli rendszer (például: Könyvvezetés pénzneme: Könyvvezetés módja: Könyvvezetés rendje: Beszámoló formája: Mérleg formája: Mérleg fordulónapja: Mérlegkészítés időpontja: Eredménykimutatás formája: Költségelszámolás módszere: Amortizációs politika: Forint Kettős könyvvitel Cobra Conto Win+ ügyviteli programmal Egyszerűsített éves beszámoló „A” változat . december 31 . május 28 „A” típusú összköltség eljárás kizárólag költségnem elszámolás Bruttó értéken alapuló, lineáris terv szerinti értékcsökkenés az üzembe helyezés napjától, illetve az 50 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti tárgyi eszközök

beszerzési vagy előállítási költségét a használatbavételkor egy összegben értékcsökkenési leírásként számoljuk el.) 7.3 VÁLLALKOZÁSUNK INDÍTÁSÁNAK TŐKEIGÉNYÉRŐL A vállalkozás indításához és folyamatos üzemeltetéséhez erőforrások kellenek. Ezek közül a legfontosabb maga a vállalkozó, hiszen a többi termelési 70 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ tényezőt neki kell termeléssé, szolgáltatásnyújtássá alakítania. A pénz szintén fontos termelési tényező, de a vállalkozás indításához nem kell sok pénz. A vállalkozás indításához csak annyi pénzt szabad bevonnunk, amennyi az indításhoz nélkülözhetetlen (minél kevesebbet kockáztatunk, annál kevesebbet bukhatunk). Meg kell tanulnunk takarékosan gazdálkodni! Induláskor át kell gondolnunk, hogy • mi az, ami rendelkezésünkre áll, tehát nem kell megvenni, • mi az, amit mi magunk is elő tudunk állítani • mi az, amit bérbe tudunk

venni jutányos áron, • és csak azt vegyük meg, amihez semmiképpen nem tudunk a fenti módszerekkel hozzájutni. Vegyük sorra egy táblázat segítségével azokat a költségeket, amelyek induláskor számításba jöhetnek. 5. táblázat Az indulás költségei Megnevezés Saját vállalkozásunk Forint Cégalapítási költség Ingatlan Ingatlan felújítása, átalakítása Eszközök (bérleti díj, vételár) Eszközök felújítása, átalakítása Anyagok (termeléshez kapcsolódó) Napilapok, folyóiratok, könyvek Egyéb, sajátosságokból adódó költségek Összesen A fenti összeg minimálisan szükséges az induláshoz. Milyen forrásból állíthatom elő, ha nincs ennyi pénzem? A saját tőkémen felül kérhetek tőketámogatást, kaphatok vállalkozásösztönző alapítványoktól hitelt, banki hitelt, üzleti partner is hozhat tőkét stb. 71 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ Néhány konkrét ötlet a költségek csökkentésére

vonatkozóan (bizonyos tevékenységi kör esetén ezek nem jöhetnek szóba): • Vállalkozásom működhet az otthonomban. Nem kell bérleti díjat fizetni, nem kell ingatlan vásárlással tőkét lekötni, továbbá alacsonyabb lesz a rezsiköltség, az útiköltség stb., és időt is megspórolok (nem kell a munkába járással időt tölteni, ugyanakkor este nyolckor pizsamában is leülhetek adminisztrálni). • A meglévő íróasztal, karosszék, polc, lámpa, számítógép, nyomtató is megteszi. • Mielőtt cégautót venne bárki, alaposan szemügyre kell venni a fenntartási költségeket. • Nem kell azonnal névjegykártyát, saját borítékot és levélpapírt készíttetni, jó lesz az a saját nyomtatónkkal is. • Nincs szükség a ruhatár cseréjére sem, nem kell úgy kinézni, ahogy a vállalkozók. Előnyösebb, ha úgy nézünk ki, mint a vevőink • Szükség van egy ügyvédre, egy jó könyvelő pedig aranyat ér, mert nagyon sokat megspórolhat

nekünk, ha jól ismeri az adótörvényeket, a finanszírozási kérdéseket. " Milyen költségkímélő ötleted van az osztály vállalkozására vonatkozóan? A költségekkel való takarékos gazdálkodás jelentősége abban rejlik, hogy nyereségünket a bevételből levont költségek adják. A piacgazdaság keretei között azt tapasztalhatjuk, hogy komoly versenyhelyzetben a termékünk, szolgáltatásunk árából kénytelenek vagyunk engedményt tenni. Az ár alapvető korlátja a felmerülő költségek nagysága, ezért versenyképességünk nagymértékben a költséggazdálkodásunktól függ Vállalkozásunknak nyereségesnek és hatékonynak kell lennie. Nyereségről akkor beszélünk, ha bevételeink meghaladják a költségeinket, ráfordításainkat, még veszteséget akkor realizálunk, ha a költségeink, ráfordításaink meghaladják bevételeinket (A számvitelben többféle bevétel, illetve költség, ráfordítás kategóriát ismerünk, ennek

megfelelően az eredménykategóriáknak is többféle elnevezése van.) A hatékonyság nem jelszó, hanem azt jelenti, hogy a vállalkozó az árbevételt takarékosan elköltve, a költségekkel takarékosan gazdálkodva tud hosszú távon a piacon maradni a versenytársakkal folytatott küzdelemben. Ezeket az elveket már az alapításkor is szem előtt kell tartanunk! A költséggazdálkodás hasonlít a Balaton vízgazdálkodására: olyan, mint egy nagy kád, van egy óriási lefolyója, a Sió-csatorna, de nincs csapja, hogy pótolni lehetne a vizet. A vállalkozás pénze is könnyen elfolyik, az utánpótlás meg néha csurran-cseppen. 72 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ 7.4 A FIZETÉSI FORGALOM LEBONYOLÍTÁSÁRÓL A vállalkozás bankszámla nyitása bankszámlaszerződéssel jön létre. A szerződés keretében a pénzintézet arra vállal kötelezettséget, hogy a vele szerződő vállalkozó számára számlát nyit, a számlán a vállalkozó

pénzeszközeit nyilvántartja, pénzforgalmát lebonyolítja, kérésre elkülönített számlákat nyit, továbbá a vállalkozót a számla javára, illetve terhére elszámolt összegekről számlakivonatban értesíti. A vállalkozó rendelkezik a bankszámla felett. A számlavezető bank a számla pozitív egyenlege után kamatot fizet, még a számlaforgalom lebonyolításáért jutalékot számít fel. (Nagyon sok vállalkozó a számlavezetési díjak miatt nem banknál, hanem takarékszövetkezetnél vezeti a vállalkozás bankszámláját.) A bankszámlaszerződés a fentieken túl tartalmazza a felek pontos megnevezését, a számla megnyitásának időpontját, a megbízások benyújtásának szabályait, a pénzintézetet illető jutalék mértékét, és egyéb rendelkezéseket. Az aláírásra jogosultak nevét, aláírását, valamint a cégbélyegzőt, amelyet a számlatulajdonos a megbízásokon használ, erre rendszeresített formanyomtatványon a bankhoz be kell

jelenteni. A pénzforgalmi bankszámla a bankszámlaszerződéssel jön létre. Gazdasági társaság részére a hitelintézet akkor nyithat pénzforgalmi bankszámlát, ha a gazdálkodó szervezet igazolja, hogy a cégbírósági bejegyzés iránti kérelmét benyújtotta, a statisztikai számjelét megkapta, és az aláírási címpéldányt a hitelintézet rendelkezésére bocsátja. A számlanyitás az adóhatósághoz való bejelentkezés előfeltétele. Az ügyfél azonosítására a hitelintézetek ún. pénzforgalmi jelzőszámot használnak, amely a pénzforgalmi kapcsolatok technikai alapja. A pénzforgalmi jelzőszám fő funkciója, hogy azonosítsa a bankot, a fizetési műveletek helyét és a számlatulajdonost. A pénzforgalmat elektronikus úton bonyolítják le, ezért a pénzforgalmi jelzőszám felépítése országosan egységes. A fizetés módja több tényezőtől függ (pl.: fizetési feltételektől, az eladó által nyújtott szolgáltatásoktól).

Magyarországon a fizetési módok közül a következőket alkalmazzuk: • Készpénzfizetés. • Készpénz nélküli fizetések (bankszámlák közötti elszámolás). • Készpénzkímélő fizetési formák (csekk, bankkártya). A magyar kis- és középvállalkozói gyakorlatban a készpénzfizetés és az átutalás (a készpénz nélküli fizetések egyik formája) a leggyakoribb fizetési forma. Házipénztár (pénzkazetta) minden vállalkozásnál van. A vállalkozás pénztárosának minden pénztári befizetést (bevétele származhat a vevőktől, a dolgozók befizetéseiből, továbbá a bankszámláról felvett összegekből), és kifizetést, a teljesítést követően azonnal, a felmerülés sorrendjében a pénztári nyilvántartás73 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ ban fel kell jegyeznie. A pénztári nyilvántartásra többféle, szabványosított pénztárjelentés rendelkezésre áll, de a nyilvántartást számítógépen is lehet

vezetni A pénztári befizetések és kifizetések csak bizonylatok alapján számolhatóak el, amelyet pénztár bevételi és kiadási bizonylatnak nevezünk. A pénztári bizonylatok csak alapbizonylat alapján állíthatóak ki (Például alapbizonylat a számla, amelyet ügyvédünk állít ki szolgáltatásaiért, ehhez tartozó bizonylat a pénztár kiadási bizonylat, és mindezek alapján a pénztárjelentés kiadás rovatába kerül bejegyzés.) A házipénztárat érintő készpénzfizetések a következők: • A pénzeszköz közvetlen átadása (pl.: a papírboltban készpénzzel fizetek a ceruzákért, tollakért, fénymásoló papírért, nyomtatványért) • Az összegnek a jogosult bankszámlájára történő készpénzbefizetéssel. • Az összegnek készpénz-átutalási megbízással a jogosult részére történő továbbításával. • Az összegnek készpénzfelvételi utalvány útján történő kifizetésével. • A pénzforgalmi betétkönyv

használatával. • Távirati postautalvánnyal. A készpénz nélküli fizetések leggyakoribb formája az átutalás. A vállalkozásunk megbízza a számlavezető hitelintézetét, hogy bankszámlája terhére meghatározott összeget utaljon át a jogosult (pl.: a helyi iparűzési adót a helyi önkormányzatnak, a társasági adó előleget az APEH-nak) bankszámlájára. A megbízáshoz formanyomtatványt rendszeresítettek, amelyet átutalási megbízásnak neveznek. Egy-egy gazdálkodó szervezet több hitelintézetnél is vezethet pénzforgalmi számlát, illetve ugyanaz a hitelintézet egy számlatulajdonosnak több bankszámlát is vezethet. Ezek lehetnek: • Elszámolási számla: a gazdálkodók folyó tevékenységével kapcsolatos pénzeszközök kezelésére, pénzforgalmának lebonyolítására szolgál. • Folyószámla: a folyószámla terhére a szerződésben meghatározott keret erejéig tartozásba mehet át. A folyószámlahitel igénybevétele rugalmasabbá

teszi a vállalkozás pénzgazdálkodását • Elkülönített számlák (pl.: csekkfedezeti számla) • Betétszámla: a hosszabb távra feleslegessé váló pénzeszközök betétként történő lekötésére szolgál. • Hitelszámlák: kölcsönügyletek lebonyolítására szolgál. • Devizaszámla. " A településeden működő pénzintézettől próbálj meg bankszámlaszerződést! " Érdeklődj, hogy milyen díjakkal vezetik a vállalkozási számlákat! 74 kérni TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ " Kérj egy átutalási megbízást (nyomtatványt) a bankban! A postán kérj csekket készpénz befizetéséhez! 7.5 AZ IRODAHELYISÉG BÉRLÉSÉRŐL Az induló vállalkozásunk jó fekvésű, jó állapotban lévő, közművesített irodát szeretne bérelni, miután tudomásul vettük, hogy a tevékenység végzésére lakásunk nem alkalmas, ahhoz pedig nincs elég tőkénk (ha lenne, akkor sem kötnénk le iroda vásárlására),

hogy saját irodát vegyünk. A hirdetéseket böngésszük, felkeresünk egy-két ingatlanirodát, ügyvédi irodát, megkérdezzük az ismerősöket, hogy megtaláljuk a megfelelőt. Több lehetőséget is megvizsgálunk, néhányat meg is nézünk, míg döntésre nem jutunk. Megkötjük a bérleti szerződést, ami a következő formában készül el: BÉRLETI SZERZŐDÉS mely létrejött egyrészről . (székhely:, adószám: .) mint bérbeadó a továbbiakban: Bérbeadó másrészről . (székhely:., adószám: , képviseli: . üzletvezető képviselő) mint bérlő - a továbbiakban Bérlő - között a mai napon az alábbiak szerint: 1. Bérbeadó évhó napjától bérbe adja, Bérlő iroda céljára bérbe veszi Bérbeadó kizárólagos tulajdonát képező, . sz. alatt lévő, m2 alapterületű ingatlant 2. Bérlő a bérleményért az 1 pontban megjelölt időponttól kezdődően havonta egy összegben, a tárgyhó 8. napjáig 50000,- Ft + ÁFA, azaz: Ötvenezer forint +

25 % ÁFA bérleti díjat köteles fizetni Bérbeadónak, Bérbeadó számlája alapján. Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a bérleti díjat évente (legelőször 2004 év elején) felülvizsgálják, és a bérleti díjat a KSH által közzétett, előző évi inflációs szorzóval minden év április hónaptól megnövelik. Szerződő felek megállapodása alapján Bérlő 1 havi bérleti díjat kaucióként ad át Bérbeadónak. Bérbeadó az 50000 Ft összegű kaució átvételét jelen bérleti szerződés aláírásával elismeri és nyugtázza. 3. Bérlő kötelessége a bérlemény rendeltetésszerű használata, tisztán tartása és a fogyóeszközök esetleges pótlása (pl. izzók) A rendeltetésszerű használat biztosítása Bérbeadó kötelezettsége, beleértve különösen a falba épített vezetékek kifogástalanságát, a szerelvények esetleges pótlását és a bérlemény építményadójának megfizetését. 75 TANANYAG A SZIMULÁLT

VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ 4. A bérlemény közüzemi díjait (víz, villany, központi fűtés, közös költség, UPC) fizetése Bérlő kötelezettsége. Bérbeadó úgy nyilatkozik, hogy a műszaki lehetősége adott a bérelt terület külön közüzemi díjainak számlázására Szükség szerint ebben a felek együttműködnek, hogy legkésőbb .év hó . napjától a bérelt terület közüzemi díjai önálló számlán jelenjenek meg, közvetlenül Bérlő általi kiegyenlítés céljából Az esetleges átmeneti időszakot arányosítással Bérbeadó számlázza. 5. Az ingatlan birtokbaadására év hó napján kerül sor, ekkor felek rövid jegyzőkönyvben rögzítik az átvett lakásberendezéseket, azok állapotát. Az ingatlan, mint felépítmény biztosítása Bérbeadó kötelessége (épületbiztosítás és kiegészítései), a bérleményben elhelyezett vagyontárgyak biztosítása Bérlő feladata 6. Bérbeadó szavatosságot vállal a bérleménynek a

Bérlő által történő zavartalan használatáért. 7. Jelen szerződés határozatlan időre szól Szerződő felek 3 hónapos felmondási időben állapodnak meg. Rendkívüli felmondásnak van helye, ha bármelyik fél a szerződést súlyosan megszegi (pl. Bérbeadó akadályozza a bérlemény zavartalan használatát, ill Bérlő 20 napot meghaladó fizetési késedelembe esik, stb.) A rendkívüli felmondás a hónap végére szólhat, és a vétlen fél az esetlegesen felmerülő kárát is követelheti Bérlő kizárólag saját célra használhatja a bérelt ingatlant, másnak albérletbe nem adhatja, bármilyen eltérő célra történő hasznosítást csak Bérbeadó külön engedélyével folytathat. 8. Bérbeadó a Bérlő tevékenységéért semmilyen felelősséget nem vállal, és a jelen szerződéssel létrejött jogviszony megszűnésével másik helyiséget nem biztosít. 9. Jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, illetve

a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII törvény rendelkezései irányadóak. Kelt: Aláírások Kibéreltük álmaink irodáját. Az iroda jó állapotban van, nagyobb felújításra nincs szükség, a festést mi magunk is el tudjuk végezni. Apportként bevittük a termeléshez / szolgáltatásnyújtáshoz szükséges eszközöket (pl.: a tanteremben lévő eszközök), és már csak néhány kisebb dolog szükséges a tevékenység megkezdéséhez. 76 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ " Írd össze, hogy megítélésed szerint mit szükséges megvásárolnunk a tevékenység végzéséhez! (Tartsd szem előtt a takarékosság elvét!) " A költségek ismeretében még mindig jónak tartod a választott tevékenységi kört? " Megítélésed szerint a bevételeink fedezni fogják a költségeinket, ráfordításainkat? Nyereségre számíthatunk-e? 7.6

A SZERVEZETI FELÉPÍTÉSRŐL A szervezet a vezetés által megosztott, szabályozott folyamatokká összekapcsolt emberi munkával, valamint eszközök, módszerek célszerű működtetésével oldja meg feladatait. Felépítését és működését a társadalmi és a gazdasági környezet változásaihoz alkalmazkodva, azokkal összhangban fejleszti. A szervezeti kapcsolatok, jellegük és funkciójuk szerint a szervezet működésében más és más szerepet töltenek be. Ezek a kapcsolatok megjelenésük szerint lehetnek: • függelmi (irányítási, felügyeleti, ellenőrzési, felülvizsgálati), • együttműködési, • funkcionális (szakirányítási, véleményezési, adatszolgáltatási), • képviseleti kapcsolatok. Ezek a kapcsolatok egyben a szervezeten belüli információáramlás pályái is. A kis- és középvállalkozások többségében a következő szervezeti forma valamelyikét építik ki: • Lineáris: ebben a szervezeti formában a felügyeleti és a

szakmai irányítást ugyanaz a személy látja el. Az alárendelt egységek csak egy felsőbb szervezeti egységtől (személytől) kaphatnak utasítást Előnye, hogy a feladat, hatáskör és felelősség jól elhatárolható. Ha az információk több egységen keresztül haladnak, akkor az információ torzulhat, késhet, a vállalkozás alkalmazkodóképessége pedig rosszabb. Zömmel a kisvállalkozók alkalmazzák. • Divizionális szervezet: az elsődleges munkamegosztás tárgyi vagy regionális elvű, ahol termékek, termékcsoportok, vagy vevők, vevőcsoportok, vagy földrajzi elhelyezkedés szerinti piaci régiók alapján alakítanak ki szervezeti egységeket, amelyeket divízióknak neveznek. Az irányítás, koordináció a pénzügyi és ellenőrzési központi egység feladata. A divízión belül lineáris függelmi kapcsolat áll fenn Előnye a gyors és rugalmas alkalmazkodás, hátránya a létszámnövekedés és költségvonzata, továbbá a divíziók

érdekkülönbségéből adódó konfliktus. 77 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ • Funkcionális szervezet: az elsődleges munkamegosztás szervezeti funkciók (beszerzés, gyártmány- és gyártásfejlesztés, termelés, marketing és értékesítés, munkaerő és bérgazdálkodás, pénzügy, árképzés, számvitel stb.) szerinti, a döntési jogkörök a felső vezetés kezében vannak Előnye, hogy termelékenység növekedést és egységköltség csökkenést okoz, míg hátránya a mérsékelt alkalmazkodóképesség a környezethez, a felső vezetés túlterhelt, az információs kapcsolatok bonyolultak. A szimulált vállalkozásunk szervezeti formájának megválasztásához javaslom a funkcionális szervezeti felépítését. (A vezetők jól csengő beosztásokat tölthetnek be, az alkalmazottak pedig egy-egy osztály dolgozói lesznek. A segítő pedagógus is könnyebben számon kérheti a vezetőségen az elvégzett munkát.) A humán

erőforrás gazdálkodásért felelős részleg feladata az emberi erőforrás tervezése, a munkakörök kialakítása és vizsgálata, az ideális jelölt fizikai, szellemi, szakmai, személyiségbeli jellemzőinek meghatározása, a munkaerő toborzása, kiválasztása, betanítása, oktatásának és képzésének szervezése, a teljesítmények értékelése, a konfliktusok kezelése, elbocsátások stb. " " " " Jelöljük ki a vállalkozás vezetőit! A vezetőség döntsön az alkalmazottak létszámáról! A vezetőség írjon ki pályázatot a betöltendő álláshelyekre! Fogalmazzon a vezetőség álláshirdetést! PÁLYÁZATI KIÍRÁS . (munkáltató neve, címe) igazgatója pályázatot hirdet új állás létesítése következtében a munkáltató központjában (. telephelyén) munkakör ellátására. A munkakör év hó napján kerül betöltésre 1. A munkakör ellátásához szükséges ismeretek, képességek és készségek: 2. A

pályázathoz mellékelni kell: – a képzettséget igazoló iratokat (diploma, vizsgabizonyítványok), – működési bizonyítványt (bizonyítványokat), – erkölcsi bizonyítványt, – szakmai önéletrajzot, – munkakörrel kapcsolatos elvárások, elképzelések. 3. A munkakör díjazása: megállapodás szerint a meghatározott (a munkáltató által meghatározott) keretekben: – alapfizetés (személyi alapbér) . Ft, 78 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ – kiegészítő díjazások ., – az álláshoz (munkakörhöz) kapcsolódó egyéb szolgáltatások és díjazások: ., – munkáltatónál rendszeresített juttatások ., – további díjazások és szolgáltatások lehetősége . . (megállapodás szerint) 4. A pályázatok elbírálását a pályázati kiírással egyidejűleg létrehozott bizottság végzi, melynek tagjai: – a cég igazgatója (megbízottja, személyzeti igazgatója), – az érdekképviselet(ek) megbízottja, – a

munkaterületet irányító vezető. A pályázatokat a bizottság rangsorolja, elkülönítve a pályázati feltételeknek megfeleltek, illetőleg meg nem feleltek csoportját. Az állást az előbbi csoportba tartozók közül az első helyezett nyeri el. 5. A pályázat benyújtásának helye (cím): .határideje: 6. A pályázat elbírálásának határideje: . 7. A pályázat benyújtását (tényét) és a pályázat tartalmát titkosan kezeljük Az adatokat a pályázat kiíróján és a bizottságban részt vevő személyeken kívül senki sem ismerheti meg. .200 . (az igazgató) " Az alkalmazotti kör készítsen önéletrajzot! Az elkészítéshez használd a számítógépen és Interneten található iratmintákat! " Készítsetek egymásnak ajánlásokat! A kiválasztáson a jelentkezők tudását, képességeit, készségeit mérik fel. A végrehajtott kiválasztási eljárás során olyan munkaerőt kell felvenni az álláshelyre, aki nagy

valószínűséggel képes lesz az elvárt teljesítményre. " " " " A pályázókat hívja be elbeszélgetésre a bizottság! A bizottság tagjai egyezzenek meg, hogy a jelöltek közül kit vesznek fel! Töltsük be az álláshelyeket! Akiből nem lett tulajdonos, sem vezető, sem alkalmazott, az ügyfélként vesz részt a játékban! 79 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ A munkatársakat motiválni, ösztönözni legalább olyan nehéz, mint a kiválasztásuk volt. A szakirodalmak jó néhány motivációs elméletet közölnek, de az elméletek sokfélesége arra utal, hogy az emberek is sokfélék. Az ösztönzésük során figyelni kell a korábbi állapotokra, hiszen ahhoz viszonyítanak (pl.: mindig többet akarnak keresni, mint az előző állásukban), ezért érdemes az elismeréseket lépcsőzetesen felépíteni. A vállalkozó az eredményt fogja díjazni, a munkatársak pedig az erőfeszítéseik díjazását várják el,

ezért ha az eredmény nem arányos az erőfeszítéssel, akkor konfliktushelyzet alakul ki, amelyet a menedzsernek kezelni kell. 7.7 COBRA CONTO WIN+ ÜGYVITELI PROGRAMCSOMAGRÓL - OLVASMÁNY A Cobra Conto Win+ ügyviteli programcsomag az 1988 óta piacon lévő, és több mint 1.000 vállalkozás által használt DOS operációs rendszer alatt futó Cobra Conto Plus rendszer alatt futó, továbbfejlesztett változata. A programcsomag modulokból épül fel, mégis egységes adminisztrációs rendszer Elvégzi a számlázási, pénzügyi nyilvántartási, analitikus (részletező) és főkönyvi (összevont) könyvelési, anyag- és készlet-nyilvántartási feladatokat, mérleget készít, segítséget nyújt a mérlegelemzésekhez, és a bérszámfejtési teendőket is ellátja. A program a cég vezetéséhez szükséges pénzügyi és számviteli információk széles skáláját biztosítja A modulok önállóan és a rendszerben egyaránt használhatóak. Rendszerben való

felhasználás esetén a programmodulok közötti adatmozgás automatizált, de feladási listák készítése és alkalmazása is lehetséges Az ügyviteli programcsomag moduljai: ¾ Kereskedelem, anyaggazdálkodás: számlázás anyag- és árunyilvántartó rendelés-nyilvántartó ¾ Számvitel, könyvelés: pénzügyi nyilvántartó főkönyvi könyvelés mérleg és eredménykimutatás tárgyieszköz-nyilvántartás bérszámfejtés ¾ Termelés, szerviz, egyéb nyilvántartások: termelésirányítás munkalap-nyilvántartó általános nyilvántartó partner-nyilvántartó A rendszer jellemzői: • Rugalmasság: a szoftver rugalmasan alkalmazkodik a felhasználó könyvelési rendszeréhez és igényeihez. A számlarend szabadon kiala80 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ kítható. A széles körben alkalmazott paraméterezési megoldásoknak köszönhetően a jogszabálykövetés is egyszerű: a felhasználó maga állíthatja át a változó

tényezőket. • Forint és deviza könyvelésére egyaránt lehetőség van. • Nagyszámú lista: a gépi adminisztráció maradéktalan dokumentálását az adatállományt feldolgozó nagyszámú nyomtatott lista biztosítja: ezek a gazdasági vezetés információigényét és az előírásoknak megfelelő kimutatások készítését egyaránt garantálják. A legfontosabb gyors információk és rögzített tételek a képernyőn keresztül is lekérdezhetőek. • A rendszer kezelése egységes és könnyen elsajátítható. • Automatizmusok: a korábbi tapasztalatok felhasználásával kialakított automatizmusai és hiba ellenőrzései révén védelmet nyújt a kezelési hibák ellen. • Visszahivatkozás: az adatok áramlását a modulok között program vezérli. Az adatmozgások követhetőek • Lista riport: az adatok gyors áttekintését, adott tétel gyors lekérdezését szolgálja, hogy a tárolt adatok ún. list ablakokban megjeleníthetőek, választható

sorrendben. • Nyomtatási módok: lehetőséget biztosít a programcsomag mind karakteres, mind grafikus módban történő nyomtatásra. • Listák nyomtatóra: a tárolt adatokból lekérhető listák elsősorban vizuális archiválási célt szolgálnak (ellenőrzés, egyeztetés stb.) A rendszerhez bármilyen típusú nyomtató csatlakoztatható • Listák fájlba: nagytömegű lista nyomtatásakor a számítógépet hosszú időre lefoglalná a nyomtató, ezért lehetőség van az adatok fájlban való tárolására, melyből később kinyomtatható. • Listák képernyőre: több oldalas listák esetén lapozni lehet. Lehetséges a kiválasztott oldalak vagy az egész lista későbbi időpontban történő kinyomtatása is. A programcsomagot a Cobra Computer Kft. ingyenesen felajánlotta középiskolai használatra 7.8 A BESZERZÉSRŐL, KÉSZLETGAZDÁLKODÁSRÓL A vásárolt anyagok állománya alapvetően meghatározza az anyaggazdálkodás hatékonyságát, vagyis azt,

hogy megfelelő mennyiségben, minőségben, időben biztosítják-e a szükséges anyagokat a termelés, szolgáltatás számára. Ennek érdekében: • Meg kell határozni a várható anyagigényt, a termelés, szolgáltatás várható anyagigényét. 81 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ • • • • • • • Meg kell keresni a legelőnyösebb beszerzési forrásokat, a gazdaságosság (árak) mellett a beszerzés biztonságát figyelembe véve, és meg kell kötni a szerződéseket. Meg kell szervezni az anyagok szállítását, a folyamatos anyagellátást a választott készletgazdálkodási modellnek megfelelően. Meg kell választani az anyagok szállítására alkalmas - lehetőleg költségtakarékos - szállítóeszközt, gondoskodni kell a szállítóeszközök megfelelő kihasználtságáról. Meg kell szervezni a biztonságos fel-, át- és kirakodást, továbbá a vásárolt anyagok mennyiségi és minőségi átvételét. Ki kell fizetni

a szerződésben rögzített feltételek szerint az anyagbeszerzést. Gondoskodni kell az anyagok jellegének megfelelő tárolásról, raktározásról, a raktári nyilvántartások pontos vezetéséről, az anyagok mozgatásáról, kiadásáról, és mindeközben az anyagok minőségét is meg kell óvni. Meg kell oldani a feleslegessé vált anyagok feltárását és hasznosítását. " Határozd meg, hogy milyen anyagok szükségesek vállalkozásunknál! " Határozd meg, hogy mennyi anyag szükséges a tevékenység folyamatos végzéséhez! " Nézz utána, hogy a szükséges anyagokat hol és milyen áron tudjuk megvásárolni! A készletgazdálkodás tágabb fogalom, mert magában foglalja az anyaggazdálkodáson túl a befejezetlen termelés, félkész termékek, késztermékek, továbbá az áruk legkisebb költséggel és erőforrás felhasználással járó tevékenységeinek végzését. 7.9 A TERMELÉSI FOLYAMATRÓL, SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁSRÓL A

vállalkozások egyik célja, hogy a választott fő tevékenységet minél hatékonyabban valósítsák meg, legyen szó akár termelésről, akár szolgáltatásnyújtásról. A termelési folyamatot megelőzte a piackutatás, a termelési folyamat szervezése, a szükséges erőforrások (természeti tényezők, tőke, munka, információ) beszerzése, a pénzügyi feltételek biztosítása, tehát meg lehet és kell is kezdeni a termék előállítását, vagy szolgáltatás nyújtását. A vállalkozó az, aki a termelési tényezőket termeléssé szervezi, miközben figyelemmel kíséri a rendelésállományt, látja a termék-előállítás lehetőségeit (mennyiségben, minőségben, időben egyaránt), ismeri az erőforrások szűkősségét, korlátait. A piaci értékesítési lehetőségek felmérése a piackutatás feladata volt, a vállalat termelési lehetőségeinek pedig ezekre a piaci lehetőségekre kell épülnie. 82 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK

ALAPÍTÁSÁHOZ Vállalkozásunk piaci esélyeit a versenyben az befolyásolja, hogy a fogyasztói elvárásoknak megfelelő - vagy annál még jobb - minőségű terméket bocsássunk ki, és a minőséget garantálni tudjuk. Igaz ez a szolgáltatásnyújtásra is, hiszen a szolgáltatás módján van a hangsúly. A minőség biztosítéka, hogy tudatosan végezzük a tevékenységünket az első lépéstől az utolsóig, tehát minőségi alapanyagok beszerzésével kezdve, a termelés vagy szolgáltatásnyújtáson át a végtermék elkészüléséig, továbbá a csomagolásra, a raktározásra, a szállításra stb. kiterjedően. A termelés során keletkező termékeket számviteli szempontból saját termelésű készleteknek nevezzük, és a következő elemekre bontjuk: • Befejezetlen termelés: az a termék, amelyen legalább egy munkafázist elvégeztek, és raktárra vették. • Félkésztermék: az a termék, amelyen legalább még egy munkafázist el kell végezni

ahhoz, késztermék legyen belőle. • Késztermék: az a termék, amelyen minden munkafázist elvégeztek, a minőség-ellenőrzés késztermékké nyilvánította, és a raktárba bevételezték. Még egy fogalom meghatározása hátra van: selejtnek nevezzük azt a terméket, amely az előírt követelményeknek nem felel meg, és rendeltetésszerűen nem vagy csak javítás után használható. A selejt költségnövelő tényező, ezért fontos vezetői feladat a selejt okainak feltárása, illetve a felelősség érvényesítése. A szolgáltatásnyújtáshoz is erőforrásokat használunk fel, alakítunk át úgy, hogy új anyagi, kézzel fogható jószág nem keletkezik. A szolgáltatás fizikai mértékegységben nem fejezhető ki, hiszen eredménye olyan fogyasztási szükséglet, igény kielégítése, amely már létező jószághoz kapcsolódik. A világgazdaságban egyre fontosabb szerepet játszanak a bővülő szolgáltatások, amelyek erősen kötődnek,

összefonódnak a termeléssel, sokszor a termelés és szolgáltatásnyújtás között nehéz a határvonalat meghúzni. " Vállalkozásunk tevékenységi köréből válogasd szét a termelő és a szolgáltató tevékenységeket! " Határozzuk meg a termelés / szolgáltatásnyújtás költségeit! Válogassuk szét az állandó és a változó költségeket! 7.10 A PIACI TEVÉKENYSÉGRŐL ÉS AZ ELADÁSRÓL A piaci tevékenység, más néven a marketing tevékenység átfogja a vállalkozás piackutató és piacszervező tevékenységét. Vállalkozásunk a piackutató tevékenysége során felmérte a fizetőképes kereslet igényeit, a piacon lévő 83 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ azonos vagy hasonló termékeket, a versenytársakat, továbbá elemezte az előállítandó termék piacképességét, gazdaságosságát, és azt a többletértéket, amelyet termékünk vagy szolgáltatásunk nyújtani tud. A piackutatáskor vizsgálni

szokták a konjunkturális információkat is (például a nemzetgazdaságra vonatkozóan), de ezt kis vállalkozásunk elhanyagolhatta. A gyakorlati marketing tevékenység középpontjában a marketingmix elemei állnak: • A termékpolitika: feladata a valós fogyasztói igények feltárása, új fogyasztói igények felkeltése, része a márka, a csomagolás, a címkézés. • Az árpolitika: feladata a vállalkozás termékeinek és szolgáltatásainak ármegállapítása, és a piaci árváltozásokra való reagálás. A piacon kialakuló tényleges ár a vevő elismerése arra vonatkozóan, hogy mennyit tart elfogadhatónak a termék előállítási költségeiből. • Az értékesítés helye, csatornái: az út meghatározása, amelyen keresztül a termék, szolgáltatás eljut a végső felhasználóhoz. • A marketing kommunikáció: feladata a fogyasztók tájékoztatása, meggyőzése a termékek és szolgáltatások előnyeiről, többletértékéről. Négy

részterületből áll: a reklámozás, a vásárlásösztönzés, a közönségkapcsolatok (PR) és a személyes eladás. Az eladás sok türelmet, tapasztalatot és energiát igényel. El kell adnunk önmagunkat, és a terméket, szolgáltatást. Richard Greensted a következőket tartja fontosnak az eladásban: • „A legjobb eladók valójában nem adnak el. Segítenek az üzletfélnek venni.” • „Tudják, hogy a vevők igényei változnak, és elégedetlenné válhatnak jelenlegi szállítóikkal.” • „A legjobb eladók tanácsadóként kezdenek működni. két fülük és egy szájuk van, és ennek az aránynak megfelelően használják őket.” • „Az eladók - kihasználva, hogy a marketing-erőfeszítések eredményeként az embereknek tudomásuk van a termékről - igyekeznek eljutni a potenciális vevőkhöz.” • „Kulcsszó - a hálózatépítés. az üzleted igen nagy része szájreklám eredménye.” A hálózatépítés sikere nagymértékben függ

az időzítéstől • „Szükséged van egy tudatosítási kampányra, másrészt el kell adnod magadat és a termékeidet. Túlságosan is sok vállalkozásra igaz, hogy túlígérnek és alulteljesítenek.” • „Vannak dolgok, melyekre mindig ügyelned kell, mindig figyelned kell. Nos, ez a rövidítés a MEGFELELSZ, és a következőkből áll össze: MEGjelenés, FElkészülés, LELkesedés, SZakértelem.” • „A sikeres eladás kulcsa három dolog: önbizalom, hozzáértés és kommunikáció.” 84 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ • „A sikeres eladás hajtja az üzletet előre, de a kapcsolatok sikeres ápolásával teszed boldoggá a vevőket, és ez az, ami valójában fizet. A mikrovállalkozók számára az egyik legnehezebb, de az egyik legfontosabb feladat megtartani a vevőket.” " Elmélkedj a fenti gondolatokról, majd próbáld meghatározni, hogyan adjuk el termékünket, szolgáltatásunkat! Az ár az egyik

legbonyolultabb tényezője az értékesítési folyamatnak. Nem kell olcsóságra törekedni, ugyanakkor ügyelni kell a költségek megtérülésére (és némi nyereség elérésére). " Határozzuk meg termékünk / szolgáltatásunk árát! " Fogalmazz meg hirdetést, amelyben tudatod a vevőkkel, hogy mit állítunk elő, milyen szolgáltatást nyújtunk! Győzzük meg a vevőt, hogy számára termékünk, szolgáltatásunk nélkülözhetetlen! Az értékesített termék, szolgáltatás számlaadási kötelezettséget ró a vállalkozókra. A számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okmány, nyugta kötelező tartalmi elemeit törvény tartalmazza. 7.11 A FINANSZÍROZÁSRÓL A finanszírozás, a vállalkozások alapításához, működtetéséhez, bővítéséhez, átalakításához szükséges pénztőke biztosítása. Általános értelemben a finanszírozás pénzellátást jelent. A finanszírozás fő célja a rendelkezésre álló

pénzeszközöknek a termelési folyamathoz történő célszerű hozzárendelése annak érdekében, hogy azok gyors megtérülése révén minél nagyobb nyereséget lehessen elérni. A finanszírozás formái: ¾ Az ön-, vagy belső finanszírozás történhet: a vállalkozásban keletkezett profit újra befektetésével (osztalékpolitika), az értékcsökkenés révén keletkező összegek felhasználásával, a tartalékok hasznosításával, a vállalkozás eszközeinek eredményesebb felhasználásával, és a vállalkozás vagyonrészeinek értékesítésével. ¾ A külső, vagy idegen tőke által történő finanszírozás történhet: a más vállalkozások által adott ún. kereskedelmi hitelekkel (fizetési halasztás), a hitelintézetek és egyéb pénzügyi intézmények által nyújtott hitelekkel, lízinggel, faktorálás és forfettírozással, értékpapírok (kötvények, részvények) kibocsátásával, állami, önkormányzati, alapítványi támogatásokkal,

kedvezményes hitelekkel. 85 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ Ezek a finanszírozási formák vegyesen kerülnek alkalmazásra. Fontos a saját és az idegen tőke aránya, figyelve az eladósodottság mértékét. A belülről származó tőke költsége az elmaradó haszon, amit a pénz tulajdonosa azért veszít el, mert a termelésben való lekötéssel a tőkét más célra nem használhatja fel. A hitelek költsége a kezelési költség, a banknak fizetendő jutalékok és a kamatteher. A költségek mellett mérlegelni kell azt is, hogy minél kisebb a vállalkozás tőkeszerkezetében a saját források aránya, a hitelezőknek annál nagyobb a beleszólása a cég ügyeibe. A finanszírozás forrásai lehetnek tartós források (állandóan jelen vannak a termelési folyamatban, így a saját tőke, hosszú lejáratú hitelek), és lehetnek átmenetiek is (átmenetileg állnak a vállalkozás rendelkezésére, pl.: rövid lejáratú hitelek).

Lényeges alapelv, hogy az eszközök mobilitásának (pénzzé tehetőségének) és a források lejáratának összhangban kell lennie Ebből adódóan, a finanszírozás tárgyát tekintve megkülönböztetjük a befektetett eszközök és a forgóeszközök (tartós vagy átmeneti) finanszírozását. A finanszírozási tevékenység kiemelt területe a beruházások finanszírozása. A beruházási tevékenység során olyan eszközöket vonnak termelésbe, amelyek tartósan meghatározzák a vállalkozás termelési szerkezetét, a technológiai folyamatokat, a termelés vagy szolgáltatás ráfordításainak nagyságát, és ezáltal a jövedelmezőséget is. Beruházásnak nevezzük a termelő és nem termelő tárgyi eszközök létesítését, állományuk, teljesítőképességük bővítését, az elhasználódott tárgyi eszközök pótlását, cseréjét. 7.12 A LIKVIDITÁSRÓL A fizetőképességet idegen szóval likviditásnak nevezzük. A gazdasági gyakorlatban az

adós minősítését jelenti, hogy egy adott időpontban eleget tud-e tenni fizetési kötelezettségeinek, határidőre ki tudja-e azokat egyenlíteni. A vállalkozás hosszú távú fizetőképességét szolvenciának nevezzük, és egy időtávra vonatkozóan vizsgáljuk. A likviditás fokozatai: likviditás felettiség, optimális likviditás, likviditás alattiság, fizetési fennakadások, fizetőképtelenség. A likviditás meghatározásához szükséges lehet: • likviditási mérleg elkészítése, amelyben az eszközöknél a pénzé tehetőséget vizsgáljuk, a kötelezettségeket az esedékességük alapján csoportosítjuk, és az eszközcsoportokat szembeállítjuk az ugyanazon időtartamon belül esedékessé váló a kötelezettségekkel, • likviditási mutatók számítása, főként a banki gyakorlatban, • dinamikus likviditási mérleg elkészítése során a gazdálkodás adatait is figyelembe vesszük az eszközök és kötelezettségek szembeállításakor.

86 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ A gazdasági életben gyakori jelenség, hogy egy vállalkozás fizetőképessége átmenetileg vagy tartósan megromlik. A helyreállítás érdekében többféle intézkedés meghozható, mint például: • a készpénzes értékesítések növelése, • értékpapírok értékesítése, banki hitelek felvétele, • kölcsöntőkéhez jutás értékpapírok kibocsátásával (pl.: kötvénykibocsátás), • a kintlévőségek behajtása, • a tevékenység végzéséhez nem szükséges eszközök, készletek értékesítése, • saját tőke növelése új tulajdonosok bevonásával (pl.: részvénykibocsátás) A túl jó likviditás sem előnyös a vállalkozás számára. Ebben az esetben cél a szabad pénzeszközök hasznosítása különböző időtávú befektetések formájában, mint például: • átmeneti pénzbefektetések (bankbetét, értékpapír vásárlás stb.), • beruházási tevékenység

élénkítése, • korábban felvett hitelek visszafizetése, • készpénzes beszerzések fokozása. A likviditás értelmezése nem összekeverendő a jövedelmezőséggel. A jó likviditású gazdasági szereplő lehet ugyan fizetőképes, sőt eszközeinek nagy részét tarthatja pénzeszköz formájában, és így nem fejleszti technikáját, technológiáját, nem költ innovációra, fokozatosan veszít versenyképességéből, és nem ér el megfelelő nyereséget. Egy nyereséges vállalkozásnál is előfordulhat, hogy nincs elég pénzeszköze a rövid lejáratú hitelek törlesztéséhez, és így likviditása is megromolhat, ha nem talál finanszírozókat. 7.13 A BANKI HITELEZÉS GYAKORLATÁRÓL A bankhitel fogalma: pénzeszközök ideiglenes átengedése kamatfizetés ellenében, meghatározott lejáratra. Lényege: a bank pénzeszközöket biztosít a vállalkozás zavartalan működéséhez, kamatnyereség ellenében. A hitel fajtái: ¾ Lejárat szerint: rövid,

közép és hosszú lejáratú. ¾ Fedezet szerint: fedezett, fedezettel nem bíró. ¾ Tárgya alapján: beruházási vagy forgóeszköz hitel. ¾ Felhasználhatóság alapján: szabadon felhasználható, vagy kötött hitel. ¾ Pénzintézetek száma alapján: egy bank vagy szindikált (több bank). ¾ A hitelszerződés tartalma alapján: pénzhitel vagy kötelezettségvállalási hitel. 87 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ A hitelintézet kiválasztása igen fontos feladat. Figyelembe kell venni annak piaci pozícióit, hitelpolitikáját, cégünk kötődéseit a pénzintézethez, a nyújtott szolgáltatásokat, és a felvett hitel költségeit (THM = Teljes Hiteldíj Mutató). Első lépésként a számlavezető banktól célszerű ajánlatot kérni, hiszen ő ismeri leginkább cégünk pénzügyi helyzetét, illetve az általa lebonyolított számlaforgalmat. Elutasítás esetén érdemes további piacvezető pénzintézetektől ajánlatot kérni. A

versenynek ebben a szektorban is nagy jelentősége van Újabb elutasítások, esetleg gyenge ajánlatok után érdemes a piacot jól ismerő pénzügyi szaktanácsadó cégekre bízni a bank kiválasztását. Igaz ez több költséggel jár, viszont ezek a költségek csak töredékét jelentik a rosszul megkötött szerződésekből eredő károknak. (A plusz költség általában a tanácsadó cégek által elért hitelköltség, és az első körben kapott hitelköltség különbségének 20%-a.) A mai magyar bankrendszer gyakorlata az, hogy a finanszírozási nehézségekkel küszködő ügyfél keresi fel a bankot, hogy hitelt kérjen tőle. Az ügyfél, jelen esetben a vállalkozó személyesen felkeresi a bankot, és tájékoztatást kér a hitelezéssel foglalkozó banktisztviselőtől. Amennyiben a hitelezést kizáró ok (pl.: csőd, TB tartozás) nem áll fenn, a banktisztviselő írásbeli tájékoztatót ad át a vállalkozónak az ügylet főbb paramétereiről. A

vállalkozóban már megerősödött a gondolat, hogy hitelt kell felvennie, ehhez azonban megalapozott hitelkérelmet kell benyújtania, ami a bankot meggyőzi arról, hogy biztonságban visszakapja a betétesek pénzét. A vállalkozó a banki követelményeknek megfelelő alakú és tartalmú hitelkérelmet (+ üzleti tervet) nyújt be, az előírt mellékletekkel kiegészítve. A beérkezett kérelmet nyilvántartásba veszik, az ügyfél és az ügylet főbb jellemzőit számítógépen is rögzítik Az adminisztrációról a kijelölt hitelügyintézőhöz kerül a kérelem, aki tanulmányozza azt, és ha bármilyen kizáró ok felmerül, akkor az ügyletet azonnal lezárja. Ha ilyen ok nem merül fel, akkor ügyletdossziét (hiteldossziét) nyit, és az ügyletet befogadja Az ügyintéző ezt követően megvizsgálja, hogy a számítógépes rendszer alapján milyen kapcsolat állt fenn a kérelmező és a bank között. Ez a kép jelentősen befolyásolja a hitelbírálatot A

döntés-előkészítés az adatok ellenőrzésével indul: • az iratok hitelessége (pl.: cégkivonat, tulajdoni lap), • mérlegadatok, • helyszíni tapasztalatok, • saját erő megléte. A hiteles adatok alapján az ügyintéző(k) elvégzik a hitelbírálatot, amelynek során komplexen értékelik az ügyletet, az ügyfelet, a fedezetet és a konkrét kölcsönfeltételeket. Az ügyintéző a pozitívan értékelt kérelmet előterjeszti a bank cenzúra bizottsága elé az ügylet megkötésére Az előterjesztésben az ügyintéző javaslatot tesz az ügyletnél alkalmazandó kondíciókra, ki88 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ számolja az üzlet hozamát (pl.: felszámított kamat, kezelési költség, különböző díjak és jutalékok). A hitelezésért felelős vezető - az ügyintéző által előkészített és véleményezett anyagot - elutasítja, vagy kiegészítésre visszaadhatja, vagy jóváhagyólag továbbíthatja az ügyletet.

Nagyobb összegek esetén a hitelezésért felelős helyi vezető átadja a hálózati igazgatónak, majd az tovább adja a vezérigazgatónak, illetve az illetékes cenzúrabizottságoknak. A cenzúra bizottság a kockázat és a hozam ismeretében dönt arról, hogy a javasolt ügyletbe bekapcsolódjon-e vagy sem. Az elmúlt évtized gyakorlatában ezen a szakaszon buktak meg a vállalkozások hitelkérelmei. A cenzúra bizottság inkább a minimális kockázatú, ugyanakkor meglehetősen jó hozamú állampapírokat részesítette előnyben a hitelkihelyezéssel szemben, így állampapírt vásároltak a bankok Ezzel a bankrendszer az állam kiadási nehézségeit finanszírozta, és jelentős összeget vont el a vállalkozások fejlesztésétől. Ha a banki szabályzatoknak megfelelő fórum döntést hozott, és a döntés pozitív, akkor engedélyt kap a lebonyolító egység (pl.: bankfiók) a hitelszerződés megkötésére A szerződést kötő egység értesíti az ügyfelet,

és elkészíti a szerződést A szerződést alaposan át kell olvasni aláírás előtt Ha létrejött a szerződés (a felek aláírták), akkor a hitel folyósítása következik. A hitel biztosítékát (másodlagos fedezet arra az esetre, ha a vállalkozás jövedelméből nem tudná visszafizetni a hitelt) folyamatosan vizsgálja a bank, illetve az adós helyzetét és a hitelcél terv szerinti működését ellenőrzi. Ezt a tevékenységet monitoringnak nevezzük. Az ügyfél dolga az, hogy a szerződésben rögzített feltételek szerint törlesszen Ha a törlesztéssel gondok vannak, akkor a bank a fedezetként lekötött biztosítékot érvényesíti (pl.: értékesíti az elzálogosított ingatlant). Akár így, akár úgy, az ügylet lezárul A hitelezés szakaszai tehát a következők: • hitelkérelem összeállítása és benyújtása, • hitelkérelem banki vizsgálata (ügyfél-, ügylet-, fedezet- és konkrét kölcsönfeltételek), • hitelszerződés

megkötése vagy elutasítása, • hitel folyósítása, • hitel törlesztése vagy fedezetek érvényesítése, • monitoring, • ügylet lezárása. 7.14 EGY HITELKÉRELEM ÖSSZEÁLLÍTÁSA Azonosító adatok - Hiteligénylő adatai ¾ Hiteligénylő (rövidített neve): ¾ Hiteligénylő teljes neve: 89 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ ¾ ¾ ¾ ¾ Hiteligénylő székhelye: Vezetékes telefon: Adószáma: Számlaszáma(i) számlavezető bank feltüntetésével: A Cég rövid története A Cég tevékenységi köre (például: ¾ A hiteligénylő főbb üzleti tevékenységeinek köre, melyek az árbevétel legalább 50%-át adják. Főbb termékek: Számítástechnikai berendezések kellékanyagainak kis és nagykereskedelmi értékesítése ¾ Egyéb tevékenységek (árbevétel 10%-át nem meghaladó részesedéssel): 51.64 Irodagép, iroda-berendezés nagykereskedelme 51.70 Egyéb nagykereskedelem 52.50 Használtcikk kiskereskedelem 52.47 Könyv-,

újság-, papíráru kiskereskedelem 52.48 Egyéb, máshová nem sorolt iparcikk kiskereskedelem 64.12 Futárpostai tevékenység 71.33 Irodagép, számítógép kölcsönzés 72.10 Hardver szaktanácsadás 72.20 Szoftver készítés, szaktanácsadás 72.50 Iroda-, számítógép javítás 72.60 Egyéb számítástechnikai tevékenység 74.13 Piac- és közvélemény kutatás 74.84 Máshová nem sorolt, egyéb gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás) Tulajdonosok, és alkalmazottak bemutatása ¾ Fő tulajdonosok neve: ¾ Ügyvezető(k) neve: ¾ Tulajdonosi háttér bemutatása - tulajdonosok megnevezése, tulajdoni hányaduk: ¾ Tulajdonosok személyi jellegű kifizetéseinek és az osztalék kivétek politikája: ¾ Foglalkoztatottak száma az elmúlt három évben (vezetők is): Tárgyi feltételek, és a telephelyek felszereltsége ¾ A termeléshez használt telephelyek: ¾ Kiskereskedelmi üzlet: ¾ Nagykereskedelmi raktár: ¾ Központi telephely: ¾ A termeléshez

használt járművek: ¾ A telephelyek felszereltsége: (pl.: A telephelyek külön számítástechnikai hálózaton Korszerűen berendezett irodák számítógépekkel, faxok90 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ kal, fénymásoló gépekkel. Korszerű raktározási lehetőség Megfelelő munkakörülmények.) A cég piaci helyzete (például: ¾ A cég piaci helyzete nem függ a két legfőbb beszállítótól. ¾ A két legfőbb beszállító: ¾ Részesedésük az árbevétel %-ában: ¾ A legfontosabb öt vásárló megnevezése: ¾ A legnagyobb öt vevő az árbevétel ötvenegy- hetvenöt százalékát adja. ¾ A készpénzes fizetések aránya 25%-os. ¾ Az átlagos fizetési határidő: 30 naptári nap. ¾ A cégnek hatvan napon túl lejárt vevői követelése nincs. ¾ A szállítók felé átlagosan 30 naptári napos határidővel teljesítünk. ¾ A cégnek hatvan napon túl lejárt szállítói tartozása nincs. ¾ Cégünk . óta folyamatosan

növelte piaci részesedését az ún original (eredeti) kellékanyagok körében. elejétől a növekedés lassulni kezdett. Ennek eredményeképpen megkezdtük az ún után-gyártott termékek forgalmazását, ami előreláthatólag év elejére cégünk árbevételének nagyobbik hányadát fogja adni Jelen pillanatban a .Bt Magyarország egyik legnagyobb után-gyártott kellékanyag forgalmazója Piaci részesedésünk ebben a termékkörben kb 20%-os. Célunk ennek további növelése A hitelkérelemhez szükséges mérlegek, éves beszámolók 1. Egyszerűsített éves beszámoló mérlege: Adatok ezer Ft-ban A tétel megnevezése A. Befektetett eszközök I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök 2000-12-31 2001-12-31 2002-10-31 B. Forgóeszközök I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C. Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen (A+B+C) D. Saját tőke I. Jegyzett tőke 91

TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ Adatok ezer Ft-ban 2000-12-31 A tétel megnevezése II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény 2001-12-31 2002-10-31 E. Céltartalékok F. Kötelezettségek I. Hátrasorolt kötelezettségek II. Hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek G. Passzív időbeni elhatárolások Források összesen (D+E+F+G) 2. Egyszerűsített éves beszámoló mérlege (tervezett): a fenti tartalommal a következő kettő - öt évre meg kell becsülni az egyes mérlegtételeket. 92 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ 3. Egyszerűsített éves beszámoló eredmény kimutatása Összköltség eljárás, „A” változat Tételszám I. II. III. IV. V. VI. VII. A. IX. X. B. C. A tétel megnevezése Adatok ezer Ft-ban 2000-12-31 2001-1231 2002-10-31

Értékesítés nettó árbevétele Egyéb bevételek Aktivált saját teljesítmények Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Pénzügyi műveletek bevételei Pénzügyi műveletek ráfordításai Pénzügyi műveletek eredménye (IX-X) Szokásos vállalkozási eredmény (±A±B) XI. Rendkívüli bevételek XII. Rendkívüli ráfordítások D. Rendkívüli eredmény (XI-XII) E. Adózás előtti eredmény ( ±C±D) XIII. Adófizetési kötelezettség F. Adózott eredmény (±E- XIII) G. Mérleg szerinti eredmény 4. Egyszerűsített éves beszámoló eredmény kimutatása (tervezett): a fenti tartalommal a következő kettő - öt évre meg kell becsülni az egyes eredménytételeket. 5. Kiegészítő adatok egyszerűsített éves beszámolót készítőknek Sorszám 1 1/a 1/b 2 3 4 5 6 7 8 A tétel megnevezése Adatok ezer Ft-ban 2000-12-31 2001-12-31 2002-10-31

Támogatások - visszatérítendő - vissza nem térítendő Határidőn túli vevőkövetelések Határidőn túli szállítói tartozások Hosszú lej. hitelek és kölcsönök kamata Hosszú lej. hitelek és kölcsönök törl Rövid lejáratú bankhitelek állománya Rövid lej.hitelek után fizetett kamatok Értékcsökkenés 93 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ Sorszám 9 9/a 9/b 10 A tétel megnevezése Adatok ezer Ft-ban 2000-12-31 2001-12-31 2002-10-31 Mérlegen kívüli kötelezettségek - vállalt kezességek - éves lízingdíj fiz. köt (pénzügyi lízing) Tartós bérlet keretében fiz. éves bérleti díj 6. Kiegészítő adatok egyszerűsített éves beszámolót készítőknek (tervezett) A mérleghez és eredmény kimutatáshoz kapcsolódó mutatók (adósminősítés). Az adósminősítés alapvető célja a hitelkérelmező hitelképességének megítélése. A bank akkor tekinti hitelképesnek a vállalkozást, ha tartósan

jövedelmezően gazdálkodik, fizetési kötelezettségeinek folyamatosan eleget tesz és termékeit, szolgáltatásait rendszeresen üzletszerűen értékesíti. Ezek eredményeként adósságszolgálati kötelezettségeit úgy képes teljesíteni, hogy az nem okoz fennakadást a termelésben, és nem idéz elő likviditási zavarokat. Egy-egy vállalkozás hitelképességét nem lehet statikusan vizsgálni, mivel a változó gazdasági feltételek hatására átalakulhat. A vállalkozók hitelképességét több módszerrel lehet vizsgálni, de mindegyiknél alapvető szempont a jövedelemtermelő képesség, a likviditás mindenkori helyzete és az adósságviselő képesség. Hazánkban az adósminősítés alapjául a vállalkozók által készített, a számviteli törvényben előírt szabályok szerint összeállított éves beszámolók adatai szolgálnak, de szükség esetén a bank további információkat is bekérhet. Az eredmény kimutatás és a mérleg mindig adott

időpontra vonatkoztatva tükrözi a vállalkozás vagyoni és pénzügyi helyzetét. A bankok legalább két egymást követő év adatait veszik alapul Ha a hitelkérelem az év második felében kerül benyújtásra, a bank kéri a főkönyvi kivonat alapján készülő évközi pénzügyi helyzetértékelést is. Likviditási mutató: a bank számára arról ad információt, hogy az egy év alatt likviddé tehető eszközök milyen mértékben haladják meg az éven belüli kötelezettségeket. Az alacsony likviditás (amikor a mutató értéke lényegesen 1 alatt van) pénzügyi instabilitásra utal. Kiszámítása: Forgóeszközök/Rövid lejáratú kötelezettségek Fizetőképességi (gyors teszt) mutató: a likviditást szigorúbban jelző mutató, mivel csak a készletek nélküli mobilizálható eszközöket veszi figyelembe. E mutató értékelésénél figyelembe kell venni a vállalkozás ágazati hovatartozását, ugyanis ez jelentősen meghatározza a készletek

nagyságát. Kiszámítása: (Forgóeszközök-Készletek)/Rövid lejáratú kötelezettségek 94 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ Adósságszolgálati mutató: azt fejezi ki, hogy az adott évi működésből származó jövedelem milyen mértékben fedezi a hosszú lejáratú hiteltörlesztési és az ezzel kapcsolatos kamatfizetési kötelezettségeket. Tőkeellátottsági mutató: hosszú lejáratú hitelezésnél fontos annak ismerete, hogy a vállalkozás tőkéjéből mennyi a saját tőke aránya, azaz mekkora a vállalkozás tőkeereje, milyen mértékben van a vállalkozás tőkével és milyen mértékben hitellel finanszírozva. Jövedelmezőségi mutató: a jövedelmezőség általánosságban az összes költség és az összes árbevétel pozitív különbségének és az összes árbevételnek a hányadosa. A banki vizsgálatok a jövedelmezőségen kívül kiterjednek a jövedelemtermelő képességre is Ennek során arra keresik a választ,

hogy meghatározott időszak alatt a termelési tényezők meghatározott nagyságrendjével és összetételével kifejtett tevékenység eredményeként a bevételek mennyiben haladják meg a kiadásokat és a különbözet alakulásában a termelési tényezők milyen szerepet játszottak. Ennek alapján számíthatnak bérarányos, eszközarányos és vagyonarányos jövedelmezőségi mutatókat is Az előzőekben ismertetett mutatók alapján ezek értékeinek figyelembevételével a bank az ügyfeleket (adósokat) a kockázat szempontjából különböző kategóriákba, majd osztályokba sorolja. Sok bank csak három-négy kategóriát használ, mások tíz- vagy ennél többet is. A túl sok fokozatot használó bankoknál fennáll annak a veszélye, hogy a hitelportfolió esetleges romlása csak későn válik nyilvánvalóvá. Egy lehetséges kategórizálás, amely alapján az osztályba sorolás elvégezhető: I. osztály 1. kategória – Befektetési minőség 2.

kategória - Jó minőség II. osztály 3. kategória - Közepes minőség 4. kategória - Megfelelő 5. kategória – Figyelendő III. osztály 6. kategória – Kétes 7. kategória – Rossz A pénzügyi kimutatásokból számított mutatók értékelése csak az első lépés az adósminősítés folyamatában. Ezt követi a vállalkozás vezetésének vizsgálata, és a piacképesség vizsgálata. Biztosítékok / a kölcsön bank által meghatározott feltételei: a bankok a hitelnyújtásra vonatkozó különböző konkrét feltételeket határoznak meg, rendszerint előre meghirdetve azokat. Ilyenek az igénybe vehető összeg maximuma konstrukciónként, saját forrás részaránya, a lejárati idő, a kamatfizetési feltételek, a hitelfolyósítást terhelő egyéb költségtérítések. 95 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ Az adósminősítési eljárás során a kockázatos hitelezési döntések megalapozásához többféle, ún. intuitív,

valamint elsősorban mennyiségi, számviteli, pénzügyi módszereken alapuló elemzésre van szüksége. Sok mennyiségi és minőségi tényező figyelembevétele alapján kell eldönteni, hogy az adott ügylet mekkora kockázatot jelent a bank számára Ehhez széleskörű információt kérnek, gyűjtenek a tulajdonosról, a vállalkozásról, a vállalkozás környezetéről. Egy vizsgált cég esetében például az alábbi biztosítékokra volt szükség: ¾ A hitel összege nem haladhatja meg a cég éves forgalmának 10%-át. ¾ Szállítási szerződések, a felvett hitel összegének legalább kétszeresének értékében. ¾ Rendelkezni kell felelősség és vagyonbiztosítással. ¾ A folyószámlát a banknál kell vezetni. ¾ Osztalékfizetés csak banki engedéllyel lehetséges. ¾ Ingatlanfedezet, a hitel összegének kétszeres értékében. ¾ Az ingatlantulajdonos készfizető kezességvállalása. ¾ A Hitelgarancia RT. készfizető kezességvállalása ¾

Ingatlanterhelési széljegy a földhivatalból. Jövőkép (finanszírozás utáni terv): a jövőre vonatkozó tervezés számos előre nem látható kockázatot hordozhat magában, mégis elemzésük elengedhetetlen a vállalkozás vizsgálatánál. Az európai uniós csatlakozáshoz közeledve célunk, hogy versenyképes erős vállalkozást építsünk ki. Ennek érdekében szükség van további piaci munkára és fejlesztésekre az értékesítés területén Például: a kezdeti évek után az árbevétel növelésével ellentétben a cél nagyobb árrés elérése, amit jobb beszerezési források felkutatásával és hatékonyabb kiskereskedelmi munkával kívánunk elérni. A készletek növelésével gyorsabbá és rugalmasabbá akarjuk tenni munkánkat. Célunk továbbá, hogy a működésünkhöz eddig igénybevett kereskedelmi hiteleket (fizetési halasztás) banki hitelként vegyük igénybe. Csatolt dokumentumok: ¾ Előző három évre éves beszámoló és aktuális

évközi pénzügyi beszámoló. ¾ Üzleti terv (a lezárt évek éves beszámolójával egyező formátumban). ¾ Biztosítási kötvény. ¾ Bankra engedményezés igazolása. ¾ Pénzügyi terv a fejlesztés időtartamára. ¾ Vállalati számlaszerződés. ¾ A két legnagyobb forgalmú lakossági számla száma, számlaszerződései. ¾ Kölcsönszerződések. ¾ Bírósági határozatok az esetleges kártérítési kötelezettségekről. ¾ Lejárt vevői követelések listája (összeg, hány napja lejárt). 96 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ Lejárt szállítói tartozások listája (összeg, hány napja lejárt). Kötelezettség-vállalási szerződések (pl.: lízing, faktoring) Bérleti szerződések. Tíz napnál nem régebbi igazolás a TB/APEH részéről, kifejezetten indokolt esetekben a VPOP/Illetékhivatal részéről, hogy nincs lejárt tartozás. Megállapodás az átütemezésről. Aláírási címpéldány.

Cégbírósági bejegyzés. Társasági szerződés. Szállítási szerződések. A fentiek szerint a vállalkozással, és annak működésével kapcsolatos összes dokumentumot mellékelni kell a hitelkérelemhez. Hitelkérelem elbírálása: a bank az adósminősítési eljárás keretében az ismertetett mutatók segítségével bírálja el a hitelkérelmet. A folyamat kb egy- két hetet vesz igénybe. A bank illetékes szakterülete a cenzúra bizottság elé terjeszti döntésre a hitelkérelemre vonatkozó javaslatát általában a következő tartalommal: ¾ A hiteligénylés célját. ¾ A hitelkérelemben foglalt pénzügyi kötelezettségek forrásaira és azok feltételeire vonatkozó elképzeléseket. ¾ A fedezetként elfogatható biztosítékok tételes felsorolását és a fedezeti érték meghatározását. ¾ Az ügylet számszerű és szubjektív minősítése alapján a gazdasági és pénzügyi kockázat elemzését. ¾ Az adósnál lévő banki

kinnlevőségeket, hiteltípusonként összegszerűen. ¾ Piaci környezet bemutatását. ¾ Javaslat indoklását. Ha a cenzúra bizottság a hitelnyújtást jóváhagyta, akkor a bankfiók szakterülete a hitelkérelmezőhöz ennek megfelelő szerződés-tervezetet juttat el. Hitelszerződés megkötése: a kölcsönszerződés alapján a bank meghatározott pénzösszeget, meghatározott időben a szerződő fél rendelkezésére bocsát. A szerződő fél vállalja az összeg visszafizetését, valamint tudomásul veszi, hogy az igénybevett kölcsön után kamat és kezelési költség fizetésére kötelezett. A kölcsönszerződés - biztosítandó a kihelyezett pénz visszafizetését – tartalmazhat különböző pozitív és negatív kötelezettségvállalásokat az adós részéről. A kölcsönszerződés legfontosabb pontjai: ¾ A szerződő felek megnevezése. ¾ A kölcsön összege, folyósításának és visszafizetésének devizaneme. ¾ A kölcsön célja. ¾

Törlesztési és visszafizetési feltételek. 97 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ A lehívás módja, időpontja vagy időtartama. A kintlévőség után fizetendő kamat mértéke. Az igénybevétel előfeltételei. A pozitív és negatív kötelezettségvállalások. Az adós által szolgáltatott biztosítékok. Kamaton felül fizetendő díjak és jutalékok. Jogi kérdések. Az adós fizetésképtelensége estén teendő lépések. Átruházások. A bank gyakran szabja meg feltételként a jelzálogjog és a hitelszerződés közjegyzői okiratba foglalását. Gyakorlatilag a szerződés aláírása is közjegyző jelenlétében történik. A közjegyzői költséget az adós viseli A szerződéskötést hitelfolyósítás, hiteltörlesztés vagy a másodlagos fedezetek érvényesítése, monitoring, végül az ügylet lezárása követi. 98 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ 8. IRODALOMJEGYZÉK Birher

Ilona-Sztanó Imre-Vladár Ferencné-Vörös László: Vállalkozások ellenőrzése Perfekt Rt., 2001 Borszéki Éva: Pénzügytan SZIE-GTK, Gödöllő, egyetemi jegyzet, 2001 CD JOGÁSZ Dinnyés János: A vezetés alapjai (Az emberek vezetése) Emberi Erőforrások Fejlesztése Alapítvány, Gödöllő, 1993 ECOSTAT vállalati adatbázis EUROSTAT adatbázis Fornetti propaganda anyagok, fizetett hirdetések Richard Greensted: Hogyan indítsunk saját vállalkozást, és maradjunk talpon az első évben Bagolyvár Könyvkiadó, 1997 Karl Hess: Vállalkozásról gyerekeknek és szülőknek Bagolyvár Könyvkiadó, 1997 Horváth Zsuzsanna: Pénzügy I. Nemzeti tankönyvkiadó, 1999 Robert T. Kiyosaki-Sharon L Lechter: A CASHFLOW négyszög Bagolyvár Könyvkiadó, 2000 Robert T. Kiyosaki-Sharon L Lechter: Gazdag papa, szegény papa Bagolyvár Könyvkiadó, 2000 Kostyál Rezső: Bankrendszeri ismeretek Saldo Rt., 1996 Philip Kotler: Marketing management Műszaki Könyvkiadó, 1991 KSH

adatbázis Nagy Bálintné-Misley Ernő: Számítógépes könyvelés CobraConto Win+ programmal Cobra Computer Kft., 2001 Pataki László: Pénzügyi alapismeretek GATE-GYFK, Gyöngyös, főiskolai jegyzet, 1997 Paul A. Samuelson-William D Nordhaus: Közgazdaságtan Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1995 Tóth Pál (szerk.): Számvitel és pénzgazdálkodás Mezőgazda Kiadó, 1993 Varga Sándor-Bedő Gyula-Lőrinczi Gyula: Vállalkozások gazdaságtana Perfekt Rt., 1997 www.euromenedzserhu/vallabc/CIMHTM 99 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ 100 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ 101 TANANYAG A SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSÁHOZ 102