Földrajz | Középiskola » Tavak keletkezése és pusztulása

Alapadatok

Év, oldalszám:2007, 1 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:76

Feltöltve:2010. szeptember 24.

Méret:63 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Mit olvastak a többiek, ha ezzel végeztek?

Tartalmi kivonat

http://www.doksihu A Tavak keletkezése és pusztulása Földünkön kb. 2,7 millió km2-t borít tófelület Vizük többnyire édes, de vannak sós tavak is. Lehetnek állandóak vagy időszakosak, lefolyásosak vagy lefolyástalanok A tavakat keletkezésük alapján csoportosíthatjuk. Tektonikus tavak, a földkéreg nagy mélyedéseiben vetődéssel keletkezett, hosszan elnyúló tavak (Bajkál, Tanganyika, Malawi, Turkana, Balaton). Végmorénák sáncai mögött felduzzadt tavak (Genfi-, Bodeni-, Garda-tó stb.) Glaciális túlmélyítéssel keletkeztek Kanada, a Baltikum tavai, az észak-amerikai Nagy-tavak. A szél által létrehozott (deflációs) tavak (a Kiskunság, a Nyírség és Közép-Ázsia tavai). Elgátolással keletkezett a vulkáni törmelékkel határolt Nemi-tó Róma közelében. Hegyomlás hozta létre a Gyilkos-tavat Romániában (1838), suvadás az Arlói-tavat. Kráterben felhalmozódott vize van a Szent Anna-tónak a Hargitában, és ugyancsak

krátertavak az Eifel-hegységben levő kis tavak (maarok), valamint a Crater Lake az USA-ban. Morotva jön létre folyókanyar lefűződéséből Karsztos medencék, dolinák tavai (Ohridi-, Preszpa-, Shkodrai-tó). Mesterséges tavak (víztározók). A tavak méretei nagyon különbözőek. A legnagyobb tó a Kaszpi-tenger, 371 000 km2, mélysége 995 m, víztérfogata kb. 76 ezer km3 Hossza 1200 km, átlagos szélessége 300 km Lefolyástalan, fő tápláló folyója a Volga. Sótartalma 0,3-30% (Kara-Bogaz-öböl) A Föld legmélyebben fekvő tava a Holt-tenger (-400 m). A lefolyástalan tavak vize sós. A sótartalom ott nagy, ahol a párolgás nagy, vagyis a sztyeppeken és a sivatagos területeken. A tavak vizének fizikai tulajdonságai földrajzi fekvésük szerint változó, környezetük meghatározó. A tavak földtörténetileg rövid életűek, pusztulásukat vizük elvesztése, de főként a feltöltődés okozza. A tómedencék feltöltődését sietteti a vízi

növények elszaporodása, ami biztos jele a tavak pusztulásának (fertő, mocsár, láp). A tavak gazdasági jelentősége sokrétű Elsősorban a turizmust szolgálják nyáron, télen egyaránt (sportolás, üdülés, utazás). A pusztuló tavak nádja fontos építőipari, lakásdíszítő anyag. Cellulózt is gyártanak belőle Az édesvizű tavak haltenyésztésre is felhasználhatók. A sós vizűek különböző sókat kínálnak a kitermelőknek, például konyhasót (NaCl); glaubersót (Na 2 SO 4 * 10 H 2 0); gipszet (CaSO 4 * H 2 O); stb.)