A legfontosabb szereplők
- Zetelaky József – enyedi felsőbb osztályos (humanissime) diák
- Karassiay Áron – József tanulótársa, maga is felsőbb osztályos
- Tordai Szabó Gerzson – az enyedi kollégium rektorprofesszora
- Trajtzigfritzig – labanc rablófőnök
- Bórembukk – Trajtzigfritzig főnöktársa
- Klárika – a rektorprofesszor lánya
- Balika – bujkáló kuruc rablófőnök
A történet, mint a cím is sugallja, a két fűzfa históriáját meséli el nekünk. „Felvinc és Enyed között egy kis bérci patak vágja keresztül az utat, melyen most tartós kőhíd van építve. A híd mellett kétfelől, a patak oldalában emelkedik két roppant fűzfa, és ezen két fűzfának históriai emléke van. Hét emberivadék látta azokat felnőni, s ivadékról ivadékra szállt a történet, s máig is úgy emlékeznek arra, mintha csak a mi életünkben történt volna…”
150 esztendeje annak, hogy kuruc-labanc osztott törvényeket Enyednek. Egyik nap az egyik, másik nap a másik. Az ottani lakosok jobb szerették volna, ha a látogatások helyett a két vezér egymást kereste volna fel. A dézsmáló kuruc vezér, Balika a közeli Torda-hasadék egyik barlangjában vert tanyát. A két labanc főnököt Trajtzigfritzignek és Bórembukknak hívták. E nemes urak közül, hol ez, hol az járt rabolni, fosztogatni a békés enyediekhez.
A nagyenyedi kollégiumnak híre volt. Amint felnőttek a környékbeli fiúk, s tanulásra adták fejüket, jelentkeztek kollégistának. A kollégiumban szigorú törvények uralkodnak. Két ifjú, Zetelaky József és Karassiay Áron a kollégium rektorprofesszorának kedvencei. Tipikusan férfi kollégium, ahova lány nem léphetett be, így a fiúk csak a tanulásnak élnek, a szerelem, mint olyan ki van zárva. Az egyedüli lány, akiben gyönyörködhetnek nap mint nap, Tordai Szabó Gerzson, a rektorprofesszor lánya. József szerelmes is lesz a lányba, s verset is ír neki.
A kuruc-labanc nép csak fosztogatja Enyedet, s ezt már a diákok sem nézik jó szemmel. Elhatározzák, hogy óra helyett inkább segítenek az enyedieknek kiállni a fosztogató nép ellen, hiszen már alig maradt élelem a falusi emberek számára. A rektor azonban nem engedi, hogy a diákok a felnőttek dolgába avatkozzanak.
A labancok csak követelőznek, ezért az enyediek a templomba zárják a lányokat, hogy ne tudjanak erőszakoskodni velük a fosztogatók. Ám ez így nem mehet tovább, hiszen el fog fogyni minden, s az ott élők nem tudnak majd miből élni. Az egyik gyújtogatás után a rektorprofesszor felajánlja lányát, cserébe azért, hogy békén hagyják az enyedieket.
A diákok végignézik, amint a lányt odaadják a labancoknak. Ezt már egyik diákfiú sem bírja végignézni, ezért felkapják a fűzfadorongjaikat, s csatlakoznak az enyediekhez. Agyba-főbe verik a rablókat. A két ifjú, József és Áron ered a két labanc főnök nyomába, akiket sikerül a patakmentén elkapniuk, s visszaszerezni a rektorprofesszor lányát. Így miután leterítik a két labanc főnököt, fűzfabotjaikat a patakmentén leszúrják. A két leszúrt dorongból két „roppant fűzfa emelkedett.”
Kapcsolódó olvasnivalók
Amit a Tátra hegységről tudni illik
A Tátra (szlovákul és lengyelül: Tatry) a Kárpátok legmagasabb hegyvonulata Szlovákia (korábban történelmi Magyarország) és Lengyelország határán. Földrajzilag nem tekintik a Tátra részének az Alacsony-Tátrát (Nízke Tatry), amely a Tátrától délre fekszik. A két hegységcsoportot a Vág völgye választja el egymástól. A köznyelvben ugyanakkor gyakran az Alacsony-Tátrát is beleértik a Tátra fogalmába.
Az UV sugárzás hatása a szemre
Az emberek többsége tisztában van azzal, hogy a leégés a bőr korai elöregedéséhez, végül bőrrákhoz vezethet. Azzal azonban már kevésbé, hogy az erős napsugárzás a szemet is károsíthatja. A napszemüveg ma már nem divathóbort, hanem létfontosságú, mert megvédi a szemet a Nap ultraibolya (UV) sugárzásától.
Az 1956-os forradalom története I.
Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákok békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be november 10-én.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
A mindennapi bűnök művészi ábrázolása a XX. századi irodalomban Thomas Mann-nál
A 20. századi kritikai realizmus jellemzői
Az epikában és a drámában tovább él a kritikai realizmus a 20. században is. Az alkotó szemben áll a polgári társadalommal, embertelenségét, széthullását mutatja be analizáló módszerrel. Új jelek: nem törekszik a valóság pontos, tipikus tükrözésére. Megjelenik a költői túlzás, a lelkiállapot szürrealista rajza, ami abszurditást...
Kohlhaas Mihály
Heinrich von Kleist (1777-1811) romantikus drámáinak és kisepikai műveinek hősei rendszerint a kiismerhetetlen világrenddel szemben próbálnak megküzdeni nemes eszményeikért, a személyiség jogaiért, az emberi méltóság érvényesítéséért. A Kohlhaas Mihály c. elbeszélés címszereplője valós történelmi személy: egy XVI. századi német polgár. Pere, majd szabályos háborúja a feudális...
Petőfi Sándor élete és látomásköltészete
Az 1848-as forradalom egyik kezdeményezője, a szabadságharcban elesett nemzeti hős. Alföldi, paraszti életmódból felemelkedő, tudatosan magyarosodó családból származik. 1823. január 1.-én, Kiskőrösön született, apja Petrovics István mészáros, anyja a szlovák anyanyelvű Hruz Mária. 1824-ben Kiskunfélegyházára költöztek, itt tanult meg magyarul. Jó körülmények között élt, ez...
