Földrajz | Természetföldrajz » Természeti erőforrások gazdaságtana, ellenőrző kérdések

Természeti erőforrások gazdaságtana – ellenőrző kérdések I. 1. A természet fogalma A társadalmat körülvevő nem társadalmi környezet 2. Földrajzi környezet A természet elemeinek (talaj, ásványvagyon, flóra, fauna) egymásra ható összessége, a földfelület egy meghatározott részén, saját belső fejlődésének és az ember által való átalakításának egy adott szakaszában. 3. Kozmoszféra Kozmikus térség 4. - Geoszférák levegőburok (atmoszféra) vízburok (hidroszféra) kőzetburok (litoszféra) talajburok (pedoszféra) 5. Természeti feltételek A természet valamennyi területe, eleme, de mindig csak valamely meghatározott termelési vagy más tevékenységgel összefüggésben. 6. Ökológiai feltételek Az élővilág, a növényzet, az állatvilág és az ember külső feltételei, azok hatásai (a figyelem az élő és élettelen tényezők kölcsönhatásán!). 7. Természeti erőforrások A természeti elemek azon köre, amely

felhasználható az energiatermelésben, az élelmezési cikkek előállításában és ipari nyersanyagként. Azon természeti adottságok, melyeket az ember a termelés adott fejlettségi szintjén szükségleteinek kielégítésére hasznosít. 8. Okszerű környezethasználat A természeti erőforrások olyan dinamikus, a társadalmi fejlődést elősegítő kiaknázása, mely a megbomlott természeti folyamat-egyensúlyok helyreállítását biztosítja. 9. Földrajzi determinizmus képviselői Hippokratész, Montesquieu, Adam Smith, David Ricardo 10. Földrajzi nihilizmus A földrajzi környezet szerepének elhanyagolása, lebecsülése (1900-as évek). II. 1. Megújuló erőforrások - Nem kritikus zónában: Napenergia, föld belső melege, levegő, szél, víz, hullámzás - Kritikus zónában: Növényzet, állatállomány, erdő, talaj, halállomány, víztartalék 2. Nem megújuló erőforrások - Elméletileg újrahasznosítható: Elemi ásványok (kálisó),

visszanyerhető ércek - Felhasználva elfogyasztott: Kőolaj, földgáz, feketekőszén, barnakőszén, hasadó anyagok Erőforrások újabb kori csoportosítása Színvonal (alacsony, immobil: nem szállítható: föld (magas, mobil, szállítható: munkaerő) Bonyolultság és helyettesíthetőség Föld: több funkció: vagyonmegőrzés, bővítés tere. Bonyolult és nem helyettesíthető: pl föld c) tartósság (állóeszköz / forgóeszköz) d) hasznosság és időbeli jelleg (készlet jellegű: korlátozott, felhasználás során átalakul, pl. szén (forgóeszköz) folyamatosan: korlátlan, kimeríthetetlen, pl. nap, föld melege) e) globális problémák népességnövekedés, természeti erőforrások növekvő kitermelése, ipari termelés növekedése, növekvő környezetszennyezés, mezőgazdasági területek csökkenése (Meadows házaspár) 3. a) b) - 4. Kiket foglalkoztatott a szűkösség problémája Forrester, Meadows házaspár, Mesarovic, Leontief (-modul, az

Ensz megbízásából) 5. - Mi teszi bizonytalanná a várható élettartam meghatározását? nem ismerjük az új bányászati technológiák hatását (kitermelési költségek) az ásványkészletek új felfedezésekkel bővülhetnek egyes nyersanyagok a technológiák, árarány változások miatt helyettesíthetik egymást 6. Szűkösség Nem megújuló erőforrások korlátozottan állnak rendelkezésre, mennyiségük véges. 7. Milyen fajtái vannak a szűkösségnek? - ökonómiai (ekkor 0-nál nagyobb ára van, erőforrás-járadék v. bérleti díj keletkezik - fizikai (mennyiségi korlát) 8. Szűkösséget enyhítő tényezők Technológiai újítások, erőforrás-kinyerés hatékonyság növelése, helyettesítést elősegítő technológiák fejlődése, helyettesítés elősegítése a fogyasztásban, a hulladékok, ill. maradványanyagok újrahasznosítása. 9. Mit jelent a helyettesíthetőség? 10. Mik a várható élettartam kiszámítási módjai? A teljes

erőforrás-bázis kiszámítása, a biztos készletek (műrevaló vagyon), a tartalék- és reménybeli vagyon mértékének felbecslése. 11. Erőforrásbázis Egy tonnányi földben található elemi mennyiségek grammban kifejezve, megszorozva a földkéreg teljes tömegével, gyakrabban a földkéreg 1 km mélységig terjedő mennyiségével. 12. A műrevaló vagyon A már feltárt és a mindenkori kereslet, ár és technológiai színvonal mellett gazdaságosan kitermelhető lelőhelyek ásványvagyonát foglalja magában. 13. Műrevaló vagyon kiszámítása (-mutató): M = W/k (reálköltség / költségszint) 14. Gazdaságos kitermelés összetevői - keresleti szint (jövedelemszint, gazdaságpolitika, fogyasztói ízlés, helyettesítő termékek árszínvonala) - kitermelési és feldolgozási költségek (lelőhely természeti-geológiai adottságai, telepek minősége, vastagsága, vízbefolyása, munkaerő beruházási alapok, stb.) - erőforrás termékek ára

(kereslet / kínálat viszonya) - helyettesítő termékek kínálati ára (technológiai ismeretek befolyásolják + újrafeldolgozott nyersanyag költsége is hat rá) 15. Tartalékvagyon Olyan lelőhelyek, mezők, amelyeket már felfedeztek, de az adott időpontban érvényes árszínvonal, valamint a rendelkezésre álló kitermelési technológia mellett nem aknázhatók ki gazdaságosan (M = 0,8 – 1,0). 16. Reménybeli vagyon Azon lelőhelyek, amelyek csak földrajzilag behatároltak, vagy még úgy sem, és felfedezésükre a jövőben számíthatnak (földtani meggondolások alapján becsülve). 17. Magyarország geológiai feltártsága Felszín 50%-a jó 25 év, 50% 40-50 éves kutatások helyzetét tükrözi. Felszín alatt rosszabb: hasadóanyag, feketekőszén, bauxit kutatás 400-500 m, 1000–1200 m-ig. Medence területek: nem teljeskörű, bár komoly előrelépés történt, nem valószínű nagy felfedezés. 18. Fenntartható kapacitás A megújuló erőforrás

igénybevételét meghatározza az a feltétel, hogy használatán meg kell osztozni a jövő generációjával. 19. Fenntartható fejlődés 20. Eltartó kapacitás Az erőforrások felhasználását korlátozni kell azon a szinten, amelyen az erőforrás produktivitása a későbbi években is fenntartható, és nem következik be észrevehető környezetkárosodás. III. 1. Nemzetközi munkamegosztás és természeti erőforrások kapcsolata Az egyenlőtlen elosztást hivatott áthidalni, biztosítani a nyersanyagok beszerzését. 2. Mi jellemző az erőforrások eloszlására Természeti törvények határozzák meg, egyenlőtlen, függ a képződés korától, típusától. 3. Hogyan differenciálható a gazdasági fejlődés rövid, ill hosszú távon Hosszú távon az erőforrások változatossága, rövid távon az egy ásványvagyonban való gazdagság jelent előnyt. 4. Fejlődő, ill fejlett országok gazdasági színvonala 12 : 1 (7 : 1-re kellene változtatni ezt az

arányt) 5. Természeti erőforrások szerepe, jelentősége a gazdasági / társadalmi fejlődés különböző szakaszaiban Kapitalizmus kialakulásakor a természeti erőforrásban gazdag országok ipari / gazdasági fejlettsége nagy volt. 6. Korspecifikusság A hasznosítható természeti erőforrások gazdasági jelentőségének megítélése időben eltérő. 7. Térspecifikusság Az erőforrások aránytalan földrajzi megoszlásából, az egyes országokban a három alapvető termelési tényező egymáshoz viszonyított eltérő arányaiból következik. 8. Természeti járadék (I számú járadék) Minden olyan természeti erőforrás, amely a legkedvezőtlenebb, marginálisnál jobb ráfordítással hasznosítható, különbözeti járadékot biztosít. Ez kizárólag a természeti erőforrások mennyiségi és minőségi különbözőségéből fakad. A legkedvezőtlenebb forrás költségei kiegészítve az átlagos profittal (normatív nyereséggel). 9. II számú

járadék Pótlólagos tőkebefektetések során keletkezett többletprofit. 10. Költséghatár Annak a legkedvezőtlenebb erőforrásnak a reálköltségeivel egyenlő, amleyre a vizsgált időpontban fennálló igények kielégítése érdekében még szükség van. 11. Reálköltség Az adott tömbre tervezhető, az ismert és alkalmazott technológiák alapján szükséges költségszint. 12. In situ érték Reálköltségeket kivonjuk a költséghatárból és a különbséget megszorozzuk a szóban forgó vagyon mennyiségével. 13. Marginális bánya Ahol nem képződik járadék, de képződik normatív nyereség. 14. Bányajáradék Azzal a felhalmozható jövedelemrésszel egyenlő, amely meghaladja a normatív nyereséget (átlagos profitot). 15. Mitől függ a bányajáradék? Ásványvagyon nagyságrendje, geológiai viszonyok, kitermelés gépesíthetősége + biztonsági / környezetvédelmi költségek, telepek minősége (ércek fémtartalma) + energiahordozók

fűtőértéke. 16. Vízjáradéka Víznyerést szolgáló beruházások megtérülését és a normatív hasznot meghaladó árvebételi rész, ha a vizet ipari, mezőgazdasági célokra termelik ki. IV. 1. Gazdaságföldrajzi adottságok Magukba foglalják az ország társadalmi / gazdasági környezetét, a szomszédos országokhoz fűződő viszonyait, gazdasági fejlettségét és szerkezetét, közlekedési kapcsolatait, demográfiai és település helyzetét (=gazdaságföldrajzi környezet). 2. Gazdaságföldrajzi helyzet Utal az adott területen élő társadalom és a természeti adottságok kapcsolatára és érzékelteti viszonyát a környező országokhoz, különösen a gazdasági integrációkhoz (EU). 3. Magyarország tranzitország Az ország fekvése, forgalmi helyzete, K-NY, É-D országokhoz képest lévő központi elhelyezkedése átmenő szállításokra és idegenforgalmi célú hasznosításra ad lehetőséget. Európában elfoglalt centrális forgalmi

helyzetünk kihasználását a vasúti / közúti kapcsolatok alátámasztják. (vasút: 20%, 20 m tonna tranzitszállítás) 4. Primer energiahordozók Elsődleges energiahordozók, fogyó természeti erőforrások közé tartozik. Gyakorlati felhasználásra szekunder energiává történt átalakítás után kerül (pl. szén – villamosenergia) 5. Feketeszéntermelők Kína, USA, Nagy-Britannia, Németország, Lengyelország, Oroszország, Ukrajna, Dél-Afrika, Ausztrália, Kolumbia. 6. Eocén program 70-es években a tatabányai, oroszlányi és dorogi medencékben a minőségi szén bányászatának fokozása, nagyteljesítményű gépesített új bányák nyitásával (hőerőművek). 7. Liász program 70-es években a mecseki medencék széntermelésének növelése (kohókoksz termelés érdekében). 8. Magyarország összes földtani szénvagyona Kb. 10 milliárd tonna 9. Műrevaló szénvagyon 4,2 milliárd tonna 10. Műrevaló szénvagyon %-os megoszlása 12,2%

feketekőszén, 15,4% minőségi barnakőszén, 5,6% alacsony fűtőértékű barnakőszén, 66,8% lignit. 11. Műrevaló szénvagyon hány százalékán folyik kitermelés? 15% 12. Hazai szénmedencék jellemzői Kiterjedésük korlátozott, kedvezőtlenek a geológiai viszonyok (a szénrétegek vastagsága, elvékonyodása), karsztvíz jelenléte. 13. Szenek minőségi mutatói Fűtőérték, hamutartalom, kéntartalom, nedvességtartalom 14. Fontosabb hazai szénmedencék Borsod és Ózd, Dorog, Közép-Dunántúl, Mecsek, Nógrád, Oroszlány, Tatabánya, Visonta V. 1. Mi az OPEC? Nemzetközi olajkartell, az olajexportáló arab államokat, Iránt, több más olajexportáló fejlődő országot tömörít. 2. Szénhidrogén-fogyasztás növekedésének okai Sokoldalú felhasználás, tőkeigényes kutatás és termelésbe állítás után a kitermelés költségei fajlagosan alacsonyak, a szállítás egyszerű (olcsó csővezeték, tankhajó). 3. Kőolajtermelés Magyarországon

Algyő-Szeged-Kiskundorozsma 70%, Duna-Tisza köze (dél), Kiskunhalas 7%, DélnyugatDunántúl Budafa, Kiscsehi-Lovászi, Zalakaros könnyű, Nagylengyel nehéz olajjal 11%, elszórtan 12%. 4. Geológiai előfordulások Magyarországon Sapkagáz, oldott gáz, szabadgáz 5. Sapkagáz Kőolajtelep felett elhelyezkedő, azzal hidrodinamikai kapcsolatban álló gáz (40%). 6. Oldott gáz Kőolajtelepeken oldott (elnyelt) gáz, ami a kitermelés során az olajtól szétválasztható (6%). 7. Szabadgáz Független a kőolajtelepektől, önállóan földrajzilag is elkülönül azoktól. 8. Földgáztermelés Magyarországon Algyő 40%, Üllés 15%, Martfű-Gyomaendrőd-Kisújszállás 17%, Hajdúszoboszló 7%, Kiskunhalas-Szank-Zsana 10%. 9. Földgázvezeték Magyarország és Ausztria között Győr – Baumgarten. VI. 1. Hogyan történik a széndioxid felhasználása? Ipari (szárazjég, hűtés), bányászat (olajkutakba, olajrétegek kisajtolására). 2. Hol van széndioxid

lelőhely? Mihályi – Répcelak, Ölbő, Mezőcsokonya, Budafa, Rákócziújfalu 3. Hol van uránérctermelés? Mecsek: Kővágószőlős (Pécs körzete – szünetel a termelés). 4. Mikor kezdődött az uránérctermelés? 50-es évek közepén, magyar-szovjet együttműködési szerződés keretében 5. Geotermikus energia A földkéreg belső hőenergiája. 6. Geotermikus mélységlépcső: A földkéreg mélye felé haladva 1 °C hőmérséklet emelkedéséhez tartozó távolság, méterben. Átlag: 30-33 m, Kárpát-medence alatt: 17-25 m. 7. Geotermikus gradiens Egységnyi mélységnövekedéshez tartozó hőmérséklet-emelkedés. Átlag: 30-33 °C / km, Magyarországon: 42-56 °C / km. 8. Mire használhatók a működő hévízforrások? Gyógyfürdők, lakótelepek, üzemek, irodák fűtése, üvegházak fűtése. 9. Közcélú erőmű Áramtermelését az országos hálózatra adja le. 10. Ipari erőmű Egy-egy nagyfogyasztó, ipari üzem áramellátása. 11.

Gázturbinás erőmű előnye Gyorsan bekapcsolhatók (és csak csúcsfogyasztás idején működnek), legyen tartalékkapacitás a napi / szezonális csúcsok, ill. üzemzavarok idejére is Beruházási / üzemi költsége előnyös, biztonságos, környezetkímélő (kivéve NO kibocsátás). 12. Villamosenergia-ipar nagy egységei Villamos-erőművek (áramtermelés), országos távvezeték-hálózat (+ transzformátor, kapcsolóállomások, nemzetközi összeköttetések), regionális és helyi hálózatok (elosztás). 13. Villamosenergia-termelés Magyarországon: 37.154 millió kWóra 14. Villamosenergia-fűtőanyagbázis: 57% szén, 32% földgáz, 11% fűtőolaj. 15. Villamosenergia-ipar telepítő tényezői Fűtőanyaghoz közel (C: szénmedencék, H: csővezetékek), vízhez közel (Duna, Tisza, Sajó, víztárolók). 16. Fontosabb ércek, színesfémércek Vasérc, mangánérc, bauxit, réz. 17. Nemfémes ásványi nyersanyagok Mészkő, márga, riolit, andezit, vörös-

szürkemárvány, dolomit, kavics, homok. 18. Energiagazdálkodási elképzelések - Szénbányászat: veszteséges bányák bezárása, döntés a kapacitásokról (fenntartás, létesítés) - Szénhidrogének: import növekedés! - Villamosenergia-rendszer: igények csökkentése, korszerű erőművek üzembe-helyezése - Szénhidrogén, atomenergia, gázturbina/gőzturbina, lignitdúsítás 19. Biológiai energiahordozók Gabonaszalma, kukoricaszár VII. 1. Talaj Természeti erőforrás, amely képes a növények igényeit kielégíteni, termőhelyet biztosítani, a napenergiával, éghajlati és biológiai erőforrásokkal együtt. 2. Föld sajátos tulajdonságai Helyhez kötött, újra nem termelhető, elpusztíthatatlan, termékeny, kínálata merev. 3. Erózió Föld felső rétegének, a termőtalajnak a mezőgazdasági termelés szempontjából történő elvesztése (szél, víz). 4. Talajvédelmi eljárások Talajvédelem, árvízvédelem, belvízvédelem, szerves

trágyázás. 5. Termékenység fajtái Természetes (fizikai, kémiai, biológiai), mesterséges (termelési viszonyok fejlettségi szintjétől függ), közgazdasági (a kettő együtt). 6. Talajövezet Trópusi őserdő, szavanna, félsivatag/sivatag, puszta, óceáni, tűlevelű erdők régiói. Az éghajlati, növényzeti öveknek megfelelően kialakult övezetek. 7. Talajtípusok Laterites, laterit, terra rossa, világosszürke váztalajok, feketeföldek, csernozjom, barna erdőtalajok, podzolos talajok. 8. Erdőtalajok Kilúgozott, a tápanyag viszonylag kevés, savas humusz. 9. Mezőségi talajok Morzsás szerkezet, jó mészállapot, 100-150 cm humuszréteg, gyengén lúgos kémhatás, jó vízgazdálkodás, könnyen művelhető. 10. Váztalaj Kvarcszemekből álló homoktalaj (meszes, savanyú), akác, szőlő, gyümölcs. 11. Öntéstalaj Nehezen művelhető, erősen kötött, jó termőtalaj, öntözést igényel. 12. Réti talaj Mélyfekvésű vizes területeken,

sötét, tömör, kötött, rossz vízgazdálkodású, savanyú kémhatású, rosszul művelhető (rét, legelőgazdálkodás). 13. Láptalaj Savanyú kémhatású, nagy szervesanyag-tartalmú (kotus, tőzeg). 14. Szikes talaj Só-felhalmozódás, szántó, rét természetes úton mezőségi talaj lehet, mesterséges öntözéssel: vízborított területeken réti- és öntéstalaj. Szoloncsák: felül helyezkedik el a sóréteg, szolonyec: alul helyezkedik el a sóréteg, vegyes. 15. Hol van a legnagyobb szikes? Hortobágy VIII. 1. Bonitációs skála Talajok ökológiai értékelésére használt skála (1-100 pont), a talajok természeti adottságai alapján, aszerint, hogy valamely növény vagy növénycsoport termelésére milyen potenciális adottságokkal rendelkeznek. 2. Hektárnyi szántó ára: 200 – 220 eFt. 3. Aranykorona Átlagos gazdálkodással elérhető nettó jövedelem területegységre eső értéke. Olyan komplex mutatószám, amely a földek minőségét a

századeleji ráfordítások és terméseredmények becslése alapján mutatja. 4. Mikor vezették be az aranykoronát? 1875-ben. 5. Föld hozadékát befolyásoló közgazdasági tényezők Fekvés, elhelyezkedés (felvevőpiac távolsága, feldolgozóipar távolsága, frekventált hely-e, úthálózat), helyi potenciális lehetőségek (öntözés, energia, hőforrás), helyi károsító hatások (tereptárgyak: természetes, pl. facsoport, mesterséges, pl távvezeték), távlati fejlesztési elképzelések (mezőgazdasági területek csökkentése v. növelése) 6. Származékos tényezőkereslet Mindig a piacon lévő termék iránti kereslet határozza meg az adott termelési tényező iránti keresletet. 7. Föld kereslete P (föld járadéka) D (kereslet) Q (föld mennyisége) 8. Mi jellemző a föld kínálatára? Merev, rugalmatlan, ami a korlátozott mennyiséggel áll összefüggésben. 9. Föld kínálata P S (kínálat) Q 10. Föld kereslete és kínálata P S E

(egyensúlyi pont) D Q 11. Egyensúlyi pont a kereslet/kínálat kapcsán Az állandó földterületnek annyiért kell hasznosulnia, mint amennyit az általa keresletet támasztók ajánlanak érte. 12. Helyzeti járadékokat befolyásoló tényezők Fekvés, elhelyezkedés, a felvevőpiac távolsága, feldolgozóipar távolsága, útsűrűség. 13. Abszolút járadék Minden gazdaságilag hasznosítható föld tulajdonosa rendelkezik vele, ha földjét másnak engedi át hasznosításra és az ebből származó haszon pusztán a földtulajdon következménye. 14. Földhasználati rendszer elemei Fosszilis ásványvagyon kitermelésére igényelt terület, nem fosszilis energiaforrás kitermelésére igénybevett terület, álló- és folyóvizek területigénye, felszín alatti vizek területigénye, mezőgazdasági célú igénybevétel (művelési ágak), ipari célú területlekötés, szolgáltatási célú területlekötés, rekreációs célú földhasznosítás. VAGY

Geometriai meghatározottság, erőforrás minősítése, input, termelés szervezése, output, folyamatok közötti kapcsolatok, alrendszer működtetésének minősítése. 15. Művelési ágak Mezőgazdasági területek: szántóföld, kert, gyümölcsös, szőlő, gyep (rét, legelő), + erdő, nádas, halastó = termőterület 16. Mennyi a szántóföld aránya Magyarországon? 50,6% 17. Mennyi a mezőgazdasági terület aránya Magyarországon? 66,5% IX. 1. Kárpótlás kezdeti lépései Szövetkezetekről szóló 1987. évi I törvény, 1989 június 1-jén elfogadott földtörvény - természetes személyek vehettek földet - megszűnt a földbeviteli kötelezettség és kilépéskor a földkiviteli tilalom - szövetkezeti vagyon 50%-áig feloszthatóvá vált. 2. Kik jogosultak kárpótlásra? - akiknek az elvett termőföldje a szövetkezet tulajdonában vagy használatában van - aki a termőföldet árverező szövetkezetnek 1991. január 1-jén és az árverezés

időpontjában IS tagja, - akinek 1991. június 1-jén abban a községben, városban volt az állandó lakhelye, ahol az árverező szövetkezet termőterülete van. 3. Kárpótlás negatív hatásai - a vásárlási lehetőségek korlátai miatt mélyre süllyedt a kárpótlási jegyek napi árfolyama - nem mezőgazdaságból élő, mezőgazdaságtól elszakadt, gazdálkodásra képtelen emberek jutottak földhöz - birtoktestek elaprózódtak - a gazdák nem jutottak hozzá a szükséges eszközökhöz (egyéni gazdálkodásra nem alkalmas eszközök miatt pl.) - termelés visszaesett, földek termőképessége leromlott, elhanyagolt, műveletlen területek megnőttek, romlott a mezőgazdaság technikai, technológiai színvonala is. 4. Mikor, melyik törvény szólt a termőföldről? 1994. évi LV törvény 5. Tulajdonviszonyok a kárpótlás után Magángazdaságok 80%, állami tulajdon 13%, önkormányzati és egyéb tulajdon 7%. 6. ÁMÖ Általános Mezőgazdasági

Összeírás (tulajdonviszonyok tisztázására, 2000. április) 7. Kialakult birtokméretek jellemzői Törpebirtokok túlsúlya, középüzem lassan növekvő aránya, kevés nagygazdaság, szétszórt birtokszerkezet. Átlagos méret: 0,6 hektár, 2,5 millió tagban 8. Jelzáloghitel fogalma Ingatlanra nyújtott hitel kölcsön, melynek fedezete az ingatlan. Jelzáloggal van biztosítva, hosszú lejáratú (15-30 év). 9. Földjelzálog hitel A föld járadékszerű jövedelmét előlegezi meg, rendkívül erős garancia a föld sajátos tulajdonságai miatt (nem kopik, vagyonmegőrző, tere a bővítésnek). 10. Hol kezdődött a jelzáloghitelezés? Egyiptom, Babilónia, i.e 2-3 évezred 11. Jelzáloghitelezés formái Magyarországon, XIV sz - mortum vadium (tulajdonos nem szól bele a földhasználatba) - virum vadium (tulajdonos beleszól a földhasználatba) - hűbéri zálog (tulajdonos bármikor visszavásárolhatja a földet). 12. Korai földhitelintézetek - I. Magyar

Földhitelintézet, 1862 - Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete, 1879 13. Jelzáloghitelezés pozitív és negatív hatásai az I Világháború előtt - záloglevélen keresztül beáramlott a külföldi tőke (+) - a beáramló tőke felgyorsította a gazdasági fejlődést (+) - üzletet és mezőgazdasági jövedelem szintet nem tudták összehangolni (-) - inkább az ipart / kereskedelmet támogatták a mezőgazdaság helyett (-) - a gazda ki volt szolgáltatva (-) - sok volt az elárverezés az országban (-) X. 1. Légköri erőforrások A légkörrel, annak anyagaival, mozgásával, az éghajlattal és az időjárással kapcsolatos természeti erőforrások. 2. - Tulajdonságaik anyagai, energiája (napsugárzás) légkör tulajdonságai (hőmérséklet) időjárási folyamatok (felhőképződés, párolgás) ezek mutatói (napfénytartam, csapadék) 3. Éghajlati övek Magyarországon Óceáni, kontinentális, mediterrán. 4. Napsütéses órák száma

Magyarországon 1950 – 2150 óra / év. 5. - Pozitív és negatív éghajlati vonások mezőgazdasági szempontból hőanomália (+) meleg, kontinentális nyár (+) féléves tenyészidőszak (+) vegetációs időszak magas hőösszegei (+) legmelegebb és legszárazabb területek nem esnek egybe (+) csapadék > 50% a vegetációs időszakban hullik le (+) derült, száraz, napsütésben gazdag, mérsékelten meleg nyárutó és őszelő (vénasszonyok nyara) (+) szeszélyes éghajlat (-) kiszámíthatatlan csapadékeloszlás (-) májusi és koraőszi fagyok nagy valószínűsége (-) aszályveszély (-) kevés havas nap (-) 3 éghajlati hatás egyenlőtlen és szabálytalan jelentkezése (-) késői kitavaszodás (-) tavaszi fagyok (-) sok zivataros nap (25-40), plusz jégeső veszélye (-) XI. 1. Vízháztartásunk természeti feltételei Domborzat, geológiai szerkezet, éghajlati viszonyok, csapadék, talaj/növénytakaró. 2. Éghajlatok keveredése Magyarországon

Óceáni, kontinentális, mediterrán. 3. Éves csapadékmennyiség Magyarországon 550-600 mm (sokévi átlag). 4. Felszíni vizek Folyók, csatornák, tavak, víztározók. 5. Felszín alatti vizek Talajvíz, rétegvíz, karsztvíz, mélységi víz. 6. Mélységi vizek Termálvíz, hévíz, ásványvíz, gyógyvíz. 7. Vízgazdálkodás feladatai - vízkészletek felhasználásának irányítása és ellenőrzése adminisztratív és gazdasági (vízárak!) módszerekkel - víz által nyújtott előnyök kihasználása - vízigények és -fogyasztás növekedésének távlati előrejelzése - vízkárok (árvíz, belvíz) megelőzése, védelem szervezése - vízminőség védelem - vízkészletek feltárásához kutatás. 8. Vízfelhasználás főbb területei Ivóvíz, ipari víz, mezőgazdaság (öntözés). 9. Vízi erőművek Magyarországon Tiszalök, Kisköre 10. Magyarország – Rotterdam összeköttetés Duna – Rajna – Majna csatornával. 11. Árvízvédelem feladatai

Folyószabályozás, műtárgyak építése (gát, árvízkapu, szükségtározó), aktív beavatkozás. XII. 1. - Termelési körzetek gabonatermelő (Közép-Tisza vidéke, Hajdúság, Mezőföld, Dél-Tolna, Baranya) kertészeti (Duna-Tisza köze, Hegyalja, Tokaj, Nyírség, Szekszárd, Pécs) szarvasmarha-tenyésztő (Vas, Veszprém megye, Mecsek térsége) sertés-tenyésztő (Békés, Csongrád megye, Hajdú-Bihar) baromfi-tenyésztő (Tiszántúl, Nyugat-Dunántúl) vegyes termelésű (Nyírség, Északi-hegyvidék). 2. Ipar Felöleli a bányászatot, az energiatermelést, alapanyag-gyártást (kohászat, építőanyag-ipar, vegyipar ágazatainak többsége), a feldolgozóipart (gépipar, textilipar, ruházati ipar, stb.), az élelmiszeripart, az ipari szolgáltatásokat és a javító ipar többségét. 3. Tercier szektor Szolgáltatások összessége, beleértve a kereskedelmet, közlekedést és távközlést is. 4. Quartener szektor Kutatás. 5. Centrum – periféria

viszony Az ipar területi struktúrájából egy központ a magas tőkekoncentrációjával, szervezettségével, jelentős ipari kapacitásokkal és a gazdasági irányításban elfoglalt túlsúlyával, magas fejlettségi szintjével válik meghatározóvá. 6. Iparhiányos térségek jellemzői Folyamatos népesség-kibocsátók, elszegényedése nő. a munkanélküliség egyre nagyobb, a térségek 7. Depressziós térségek jellemzői Üzemek bezárása, tőke menekülése, munkanélküliség, népesség elvándorlása, infrastruktúra leromlása, hossza tartó gazdasági válság. 8. Gazdasági hanyatlás okai Az egykori adottságok, amikre alapozták a fejlődést, kimerültek / nem tartanak rájuk igényt, piaci megítélésük romlott, vezető iparágazataik elavultak, nem voltak képesek a technikai fejlődéssel együtt haladni, termékeikre nem mutatkozik igény (régi ipari területek). 9. Depressziós területek válságának megoldása Külföldi tőke bevonása,

privatizálás, kisvállalkozások élénkítése, munkahely teremtés, infrastruktúra fejlesztés, munkaerő folyamatos (át)képzése 10. Depressziós területek Magyarországon Borsod (Sajó-völgye, Miskolc és Ózd térsége), Nógrád megye, Mecsek (Pécs és Komló körzete) XIII. 1. Vas- és acélgyártás Magyarországon Nagy anyag- és energiaigény, import anyag, kezdetben nyersanyag-orientáció (borsodi üzemek: gömöri / rudabányai vasérc, sajó-völgyi barnakőszén), századforduló: fogyasztópiac közelébe (Csepe), szállítási orientáció (Dunai Vasmű), 1 teljes vertikum (Dunai Vasmű), részvertikumok: Borsod, Ózd, Csepel, Salgótarján. 2. Vas- és acélgyártás vertikuma Összes technológiai fázis egy helyen (kokszolás, nyersvas- és acélgyártás, meleg és hideg hengermű, valamint csőgyártás). 3. Teljes vertikum Dunai Vasmű. 4. Vegyipar fejlesztésének indokai Fontos multiplikátor (továbbfejlesztő) hatást vált ki, serkentőleg hat a

kapcsolódó ágazatok termelésének, vagy technikai színvonalának növelésére, magas a termelékenysége, kutatási háttér iránti igény serkenti a képzést és a tudományt, az ország anyagellátásának javítását, hulladékanyagokat és melléktermékeket is hasznosít, sok termék esetében a nyersanyag és a késztermék értéke közötti különbség sokszoros. 5. Korlátozó tényezők vegyipar telepítésekor Nagy tőkeigény, többnyire csak nagyüzemekben, kombinátokban folytatható gazdaságos termelés, nyersanyag importból fedezhető, magas a villamosenergia-felhasználás, elsősorban félkész termékeket szállítunk külföldre, aminek a feldolgozottsági foka nem magas. 6. A vegyipar telepítő tényezői Nyersanyagbázis, víz, villamosenergia, munkaerő, szállítási útvonal, üzemkomplexum, fogyasztópiac, infrastruktúra, innovációs központ. 7. A vegyipar ágazatai Szervetlen vegyipar: nitrogénipar, klóralkáli-ipar, műanyagipar,

műszálgyártás, műanyagfeldolgozás, gyógyszeripar. 8. Innovációs központok szerepe Budapesti, tiszavasvári gyógyszeripar fejlesztésében. 9. Építőanyag-ipar fejlesztésére, területi elhelyezkedésére hatással lévő tényezők Nagy tömegű nyersanyag-felhasználás, nagy hőenergia-felhasználás, jelentős fűtőanyagfelhasználás, egyes ágazatok jelentős vízfelhasználás, környezetvédelmi szempontok. 10. Építőanyag-ipar főbb ágazatai Tégla- és cserépipar, cementipar, mészipar, üvegipar, kerámiaipar, finomkerámia-ipar. 11. Gépipar A fémeket késztermékké (erőgép, munkagép, tömegcikk) feldolgozó iparágak, gépek, gépi berendezések (közlekedési eszközök, villamos gépek és készülékek) gyártása, az elektronika, műszer- és fémtömegcikk ipar. 12. Gépipar telepítő tényezői Munkaerő, gépiparon belüli integrációs kapcsolatok, más ipari ágazatokhoz való kapcsolódás azok földrajzi telephelyein, konvergens

(összefutó) integráció, felhasználó-közelség, felhasználók területi koncentrációja, fogyasztói igény, tudományos háttér, innovációs bázis, termelési és technikai tradíciók. 13. Gépipar területi elhelyezkedése Magyarországon - Budapest + agglomerációja (koncentrálódás): összes ágazat - Kisalföld (Győr, Mosonmagyaróvár, Szombathely, Pápa): Vagon- és gépgyár, mezőgazdasági gépgyártás, fémtömegcikk, elektromos készülékek, alkatrészek - Észak (Miskolc, Eger, Gyöngyös, Salgótarján) - Székesfehérvár: elektronika, autóbusz, szerszám-gépgyártás - Veszprém: személygépkocsi-alkatrész - Kecskemét: híradástechnika, fémtömegcikk, gépgyártás - Debrecen és környéke: golyóscsapágy, mosógép, orvosi műszergyártás - Szeged: kábel, fémtömegcikk - Jászberény: hűtőgép - Nagykanizsa: izzólámpa, olajbányászati gépgyártás. 14. Könnyűipar fontosabb ágazatai Textil, ruházati, bőr, szőrme, cipő, fa,

papír, nyomda, kézmű. 15. Hol jelentkezik nagy importigény a könnyűiparban? - nyersanyagok: gyapot, trópusi rostnövények, fa, gyapjú, len, nyersbőr, műszál - gépek, segédanyagok (pl. textilfestékek) 16. Könnyűipar fontosabb telepítési tényezői Munkaerő-orientáció, ágazatok egy része közvetlenül fogyasztó-orientált, tőkekapcsolatok, víz (csak a vízigényes ágazatoknál: papír, cellulózipar), nyersanyag nem gyakori. 17. Könnyűipar térbeli elhelyezkedése Magyarországon - Budapest + agglomerációja: bőr, bútor, papír, papíráru, nyomda - Kisalföld – Győr: pamut, selyem, len, kötszövő, cipő, bútoripar (Pápa, Mosonmagyaróvár, Sopron, Kőszeg, Szombathely, Szentgotthárd) - Baranya: bőr, cipő, bőrdivatcikk, kesztyű - Dél-Alföld: Bács-Kiskun, Csongrád, Békés: pamutfonás, szövés, kender, kötszövő, textilruházat, fa, bútor (Szeged, Békéscsaba, Gyula, Hódmezővásárhely, Kiskunhalas, Kecskemét) - Észak-Alföld:

Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár: új ágazat: fa, cipő, ruházat, papír. XIV. 1. Turizmus jelentősége Az utazás, üdülés, pihenés, fizikai és szellemi megújulás, a Föld szépségeinek megismerése mellett a közvetlen emberi kapcsolatok létrejöttét, egy reális világkép kialakulását teszi lehetővé. Megjelenik benne az ember kapcsolata a természeti, társadalmi és gazdasági környezettel. A világ és a társadalmak felfedezésének és megismerésének egyik lehetséges eszköze. 2. Jóléti vívmányok Munkanap rövidülése, fizetett szabadidő növekedése, termelő erők és infrastruktúra fejlődése, vásárlóerő növekedése. 3. Kedvező hatások – 60-as évek Nemzetközi és belpolitikai helyzet, gazdasági fellendülés hatására több a jövedelem és a szabadidő, gyorsuló városfejlődés, fokozódó motorizáció. 4. Pozitív hatások – 80-as évek Foglalkoztatási és plusz jövedelemszerzési lehetőség, növeli a terület

népesség-megtartó képességét, javul a település infrastrukturális ellátottsága, kedvezőbbé válnak a szolgáltatás(ok) körülményei, több lehetőség nyílik a szórakozásra. 5. Negatív hatások – 80-as évek Zsúfoltság, esetenként hiány az alapellátásban, idő előtt elhasználódik az állomány (infrastruktúra), károsodik a környezet, foglalkozási torzulás lép fel, negatív befolyásolás a viselkedésre (prostitúció, drog, bűnözés), ökológiai problémák kialakulása, víz- és levegőszennyezés, zajártalom, szemét / hulladék nem megfelelő kezelése. 6. Átmeneti időszak feladatai - új, vonzó országkép kialakítása: ami megfelel a változó nemzetközi és belső politikai és gazdasági helyzetnek - exkluzív turizmus megteremtése: egyedi magyar természeti és kulturális vonzástényezőkre építve - belföldi turizmus fogadási feltételeinek megtartása, kiszélesítése - a turizmus működési feltételeinek javítása. 7.

Exkluzív turizmus Feltételezi, hogy a marketing- és propagandamunka nem egy-egy ország, hanem azon belül egy-egy olyan réteg megnyerésére törekszik, akiknek az utazási motivációja az adott egyedi vonzerőkkel kapcsolatos. 8. Célok a következő évtizedre - már kiemelt üdülőkörzetek a korábbinál differenciáltabb, ugyanakkor egységesebb fejlesztése - iparvidék és városkörnyéki kiránduló- és üdülőterületek kialakítása - ifjúsági turizmus fejlesztése - falusi turizmus fejlesztése - helyi és területi jelentőségű vízi üdülésre, sportolásra lehetőséget nyújtó folyó- vagy tóparti, termálvizes települések fejlesztése, nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, ökoturizmus feltételeinek javítása. 9. Turizmus területi struktúráját motiváló tényezők - természetföldrajzi viszonyok: domborzat, vízrajz, gyógylehetőség, különlegességek (nemzeti park) - közlekedés-földrajzi jellemzők: megközelíthetőség, áramlási

útvonaltól való távolság, járulékos létesítményekkel való ellátottság - településhálózatban elfoglalt hely: településeket összekötő infrastruktúra jellemzői - általános fogadóképesség, -készség: szállás, kereskedelmi hálózat, sportolási, szórakozási lehetőség, kirándulási bázisok, személyi feltételek - kulturális adottság: műemlék, emlékház, múzeum, néprajz, gasztronómia. 10. Teljes felhalmozás Amortizáció + tiszta jövedelem. 11. Üdülési járadék Kedvező természeti feltételek idegenforgalmi célú hasznosításából keletkezik. 12. Kölcsönkapcsolatok idegenforgalom – természetvédelem között Egymással szembeni közömbösség, egymást segítő kapcsolatok, egymással szemben állnak. XV. 1. Urbanizáció A településállomány egészét érintő, a településállomány rendszerében végbemenő változások (városodás, városiasodás). 2. Polarizáció A lakosság közel 20%-a koncentrálódik a

fővárosban, és a Budapestet nagyságrendben követő város (Debrecen) 10-szer kisebb nála (népességszám alapján). 3. Település Embercsoportok lakó-, ill. munkahelyéül szolgáló, valamint az ezekhez tartozó más létesítmények és intézmények összefüggő területen elhelyezkedő együttese. 4. Településhálózat Egyes területek települései, sokrétű funkcionális kapcsolatok, alá- és fölérendeltségi szálak révén összefüggő rendszert, ún. településhálózatot alkotnak, képeznek 5. Város Az urbanizáció térbeli megjelenési formája. Olyan nagyobb lélekszámú és népsűrűségű, központi funkciót ellátó, a környéket szervező, annak népességét vonzó település, melynek lakossága túlnyomó részben nem mezőgazdaságból él, és fejlett infrastrukturális hálózata révén, magas szinten elégíti ki a saját és vonzáskörzetéhez tartozó lakosság igényeit. 6. Világváros Nemzetközi jelentőségű, kiemelkedő

politikai, pénzügyi, ipari, kereskedelmi központ (New York, Tokió, London, Párizs, Moszkva). 7. Regionális jelentőségű város Hasonló funkciókat lát el, mint a világváros, de kisebb területekkel áll kapcsolatban (Milánó, Budapest, Róma, Los Angeles). 8. Országos jelentőségű város Szerepük még mindig nemzetközi, bár hatósugaruk már kisebb kiterjedésű, mint a világvárosoké és a regionális jelentőségű városoké (Köln, Manchester, Glasgow, Kijev, Harkov). 9. - Várostípusok Magyarországon alföldi városok: (mezővárosokból) Jászberény, Mezőtúr, Hajdúböszörmény bányászati, ipari központok: Tatabánya, Ózd, Salgótarján új városok (ipari fejlesztés során kialakult) Dunaújváros, Ajka, Várpalota, Komló település-agglomeráció: Budapest (egyedül!) 10. Település-agglomeráció Olyan egyközpontú (New York) vagy több központú (Ruhr-vidék), urbanizált településrendszer, amelynek a központját (központjait)

és a közvetlen vonzáskörzetbe tartozó településeket szoros gazdasági, társadalmi, kommunális és szolgáltatási kapcsolatok fűzik szoros egységbe. 11. Agglomerált város Lényegében egységes, összetett városokról van szó, amelyeket a tartós társadalmi, gazdasági kapcsolatok, a rendszeres ingázás teremtettek meg. 12. Agglomerált körzetek Gazdasági bázisuk egy nagyobb területi gazdasági tömörülés, amely a hatalmas méretei miatt nem jelent egységes települést (kb. 10 ekm2) 13. Megalopolisz Az urbanizáció legmagasabb fokán álló országokban, országrészekben az egymáshoz közel fekvő települések egy nagyobb összefüggő urbanizált térséggé, agglomerált övezetté fejlődnek (Boston – Washington: BosWash, kb. 175 ekm2, 60 millió fő) 14. Falu 15. Falutípusok - hagyományos típusú falvak: többségüket a meghatározó gazdasági központoktól távol eső, rendszerint kedvezőtlen adottságú agrártérségek apró-, kisfalvai

teszik ki - átalakult falvak: falvak 1/3-a, kedvező gazdasági adottságú területeken gazdálkodhatnak, sok az itt lakók közül a nem mezőgazdaságban dolgozó, lakóházaik nagyobb része újonnan épült - városias falvak: lakosság vegyes foglalkozású, mezőgazdasági funkció többnyire alárendelt, nagyobb városok és főbb közlekedési útvonalak közelében vannak - városjelölt falvak: kiépült városi részekkel rendelkeznek, fejlett a szolgáltatás és a közműhálózat, rendszerint a népesség növekszik - tanyák: önálló közigazgatási hellyel nem rendelkező szórványtelepülések, infrastrukturális ellátottságuk változó, a centrumhoz közelebb található tanyák több előnyt élveznek, ezért fejlettebbek. 16. Tanyatípusok Sor, szórt, bokor. XVI. 1. Dinamikus egyensúlyfelfogás A rendszer mindig egy egyensúlyi állapotra törekszik, de ezt elérve azonnal egy újabb egyensúlyi feltételrendszer megvalósítása irányába mozog. 2.

Környezetgazdaság-tani értékkategóriák Kardinális értékek, financiális értékek, szabad javak, használati és komplex használati értékek. 3. Kardinális értékek Elsőrendű értékek, melyek nem köthetők kizárólagosan anyagi, pénzügyi kategóriákhoz, és elsődleges jellegűek más értékekkel szemben (pl. emberi élet) 4. Financiális értékek A piacgazdaság legalapvetőbb jellemzője, hogy a gazdaság szereplői profitnövelésre törekszenek, az előállított termékek forgalmazásával profitrealizálás a cél. Elkülönítésük nehéz, mert a környezeti elemek jelentős része nem kapcsolható financiális értékekhez, a velük való gazdálkodás sem valósulhat meg pusztán pénzügyi eszközökkel. 5. Szabad javak Olyan termelési tényezők, melyek szabadon, korlátlanul felhasználásukat nem befolyásolják a piacgazdálkodási szabályok. állnak rendelkezésre, 6. Használati érték Az áruk azon tulajdonsága, amely a felhasználás

célszerűségét, „hasznosságát” adja. 7. Komplex használati érték A javak funkcionális használati értéke és a környezetre gyakorolt hatása együtt vizsgálva, a valóságos használati érték. 8. - Koordináció megjelenési formái a környezetvédelemben bürokratikus: alá-fölérendeltségi viszony piaci: egyenrangúság etikai: mellérendeltségi viszony agresszív: vertikális kapcsolat