Földrajz | Középiskola » Magyarország gabonatermelése és malomipara

http://www.doksihu Magyarország gabonatermelése és malomipara A mezőgazdaság feladata: • Élelmiszertermelés, élelmiszeripari növények termesztése • Egyéb nyersanyagok előállítása Termelési tényezők: • Jó minőségű föld • Tőke jelenléte • Munkaerő (szakképzett) Növénytermelés alapfeltételei: • Földrajzi adottságok (domborzat, éghajlat, talajok) • Növényfajták genetikai adottságai • Technológiai adottságok Magyarország földrajzi adottságai: • Mérsékelt öv, nedves kontinentális -> növénytermesztéshez, állattenyésztéshez jó • Pusztuló talajok: Nógrád, Cserhát • Tavaszi fagyok -> tönkreteszik az őszi búzát • Aszály (ritka) A termőföld hasznosítása: • Szántó • Gyümölcsös • Kertek • Erdő • Szőlő • Legelő • Gyep • Állóvizek Erdők: • Honfoglalás idején: 55-60% • 1950-es évek: 16% • napjainkban: 20% • cél: 24-25% A két legfontosabb gabonanövény: búza és

kukorica  az összes vetésterület felét foglalják el fontosabbak még: rozs, árpa, zab nagyrészt gépesített folyamtok építik fel a termelést, ehhez nagyban hozzájárulnak a kedvező területi adottságok Ha a gépesítés magas színvonalú, akkor a munkaerőigény minimális  nagygazdaságoknak nagyon kifizetődő. (a tankönyv megjegyzi, hogy mind a termésátlagok, mind a termésmennyiség visszaesett {1986-’92}- minden gabonanövényre) Az őszi búza a legelterjedtebb, hőigénye nagy, csapadékigénye mérsékelt. Májusban igényli az esőt, júniusban a napsütést – ezektől nagyban függ a minősége (sikértartalma) http://www.doksihu Talajra igényes gabona, humuszos, fekete, mezőségi talajon adja a legjobb termést. Persze nagymértékben függ más összetevőktől is a termés: trágya, jobb búzafajták, agrotechnikai fejlődés. A termés ellátja az ország szükségleteit, exportra is jut Tiszántúl (lösztáblák: Körös-Maros köze,

szolnoki-, hajdúsági-löszhát) Heves-Borsodi síkság Mezőföld, Kisalföld Baranya, Dél-Tolna A rozs (őszi vetés) veszített jelentőségéből, helyét más gabonanövények vették át. Csapadékos területet kíván, talajra kevésbé igényes – ahol nem alkalmas a talaj a búza termesztésére ott rozst termesztenek (homoktalajok). Hozamai elmaradnak a búzáétól Duna-Tisza köze Délnyugat-Dunántúl Nyírség középső és déli része Általában a korszerű táplálkozáskultúra nagyra értékeli, mint terményt A Rizs is egyre visszaszorult  nagyon költséges (vízrajzi adottságok is kellenek hozzá, öntözni kell, gátak, csatornák.) – amúgy meg nem is lenne versenyképes a délkelet-ázsiai rizzsel Tisza-völgy középső szakasza (szikes talaj) Kukorica: meghatározó szerepe lehetne, de inkább csak takarmányozásra használják Hibridkukorica  csökkent vele a tenyészidőszak, magasabbak a termésátlagok, kisebb a hőigénye Magyarország

Európa kukoricatermelésének egyik legmeghatározóbb tagja, a baromfi- és sertés-állományt táplálják vele. • Fagyra érzékeny, nagy meleget kíván, kis csapadékigényű. Humuszban gazdag, agyagos és fekete mezőségi talajon hozza a legnagyobb termésátlagokat. Tiszántúl Körös-Maros köze szolnoki- és hajdúsági-löszhát Duna észak-déli folyása Őszi és tavaszi árpát egyaránt termelnek Délkelet-Dunántúl, Mezőföld (őszi) Kisalföld, Északi középhegység alföldi előtere (tavaszi, ez jóval egyenletesebb csapadékeloszlást kíván)  maláta és sörgyártás Zab – Lótenyésztéssel együtt zuhanóban van Kisalföld, Zala nyugati fele, Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi része. Malomipar A 19. századi iparosodás első ágazatai között van Az első WW (World War) előtt Budapest a világ egyik meghatározó malomipari központja, gabonapiaca volt. Gabonatermelő területek mellett találhatóak Törökszentmiklós Nyíregyháza Debrecen

Békéscsaba Kaposvár Szombathely Székesfehérvár Vagy a fogyasztók közelében, jó közlekedési helyzetben Budapest, Győr, Miskolc http://www.doksihu A gabonatermelés infrastruktúrájaként az országban kiépült egy tároló-hálózat is. Először szél, víz vagy lóval hajtott malmok épültek. Azt a gőzmalmok forradalmasították a malomipart, gőzgépek hajtották a malmot, és a malomkövet kicserélték kéregöntésű vashengerre. Budapestből nagy malomipari központ lett A második világháború után végleg tönkrementek a malmok, alig maradt néhány. A malmok ma már villanymotorral működnek