Környezetvédelem | Tanulmányok, esszék » Zaj- és rezgésvédelem

http://www.doksihu Zaj- és rezgésvédelem A motorizáció folyamatos fejlődése következtében a potenciális zaj- és rezgésforrások száma is állandóan emelkedik. Ennek nem szükségszerű következménye, hogy az általuk kibocsátott zaj és rezgés nagysága is növekedjen. Ez ellen küzd a környezeti zaj- és rezgésvédelemben dolgozó szakemberek serege. Munkájukat egyre inkább figyelemmel kíséri a lakosság, amely a sikeres felvilágosító tevékenység következtében igényli a csendes környezetet, tiltakozik a megszokott komfort érzetének rombolása ellen, és polgári engedetlenségi mozgalmak szervezésével igyekszik a környezetében a zajterhelési szintet a törvények és szabályozások által előírt mértékben lecsökkenteni. Így lett a környezeti zaj- és rezgésvédelem a környezetvédelem egyik, a lakosság által leginkább figyelemmel kísért területe. A szakterületen dolgozók célja ennek megfelelően a meglévő zaj- és

rezgésforrások hatásának mérséklése, újabb szennyező források kialakulásának megakadályozása, illetve a jobb minőségű, csendesebb környezet iránti lakossági igények kielégítése, mivel a korlátozott zajszintű környezet a minőségi életkörülmények kialakításának fontos eleme. Szabályozás Magyarországon a zaj- és rezgésvédelem jogszabályi háttere biztosított, csak néhány kiegészítő szabályozási előírás hiányzik. A környezeti zaj- és rezgésvédelemre vonatkozó előírásokat a 12/1983. (V 12) MT számú minisztertanácsi rendelet alapján dolgozták ki, míg a követelményértékeket a 8/2002. (III 22) KvM – EüM együttes rendelete tartalmazza A követelményértékek betartását a hatásköri jogkörök megosztásának megfelelően az illetékes környezetvédelmi hatóság - a környezetvédelmi felügyelőség vagy az önkormányzat ellenőrzi. Az előírások ellen vétőket a környezetvédelmi hatóság a 2/1983 (V 25)

OKTH rendelet és azt módosító 12/1990. (V 23) KVM rendelet alapján zaj- és rezgésbírsággal sújthatja. Bár a magyar szabályozási rendszer az Európai Unió tagországaiban alkalmazott jogszabályaival többségében harmonizál, mivel az előírások forrása (ISO, DIN, IEC, stb.) közös volt, az új környezetvédelmi törvény elfogadása óta a teljes szabályozási rendszer felülvizsgálata megindult. Ennek során az új, 2002 június 25-én elfogadott, az Európai Unió Parlament és Tanács környezeti zaj felmérésével és kezelésével kapcsolatos 2002/49/EC számú direktíva szempontjait is figyelembe veszik. Közlekedési zajforrások Közúti közlekedés A környezeti zajforrások közül a közlekedés és ezen belül a közúti közlekedés az, amely a világon emberek millióinak okoz kellemetlenséget a zavarástól az álmatlanságon keresztül a különböző betegségekig. http://www.doksihu Nem véletlen, hogy a fejlett országok többségében

törvények, rendeletek foglalkoznak a közlekedési zaj hatása által okozott ártalmak csökkentésének szükségességével és a megoldások különböző módozataival. Hazánkban is a közúti közlekedés zavarásának az aránya a legnagyobb, egész országra vonatkoztatva ez az arány eléri az 50-55 %-ot, a nagyvárosokban ennél nagyobb, mintegy 6065 %-ra tehető. Különösen a főforgalmi utak városokon átvezető szakaszai mellett élőket éri nagy zajterhelés. Egy PHARE program keretében a korábbi években 200 nagy forgalmú út közelében végzett mérések adatai támasztják alá ezen megállapítást. A mérések közül 100 adatai a fővárosban, a továbbiak pedig az ország 80 nagyobb városában lévő legterheltebb útvonalakra vonatkoztak. A további években újabb vizsgálatokra került sor, így összességében jelenleg már mintegy 350 adatsor áll rendelkezésünkre a közlekedési zaj terhelő hatásának megítélésére. Az újabb mérések

már általában célirányosak, amelyek elsősorban a megváltozó zajterhelésű területeken a változás mértékét kívánta figyelemmel kísérni, egy-egy autópálya, várost elkerülő útszakasz megépítésének hatását kívánja vizsgálni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy környezeti zaj- és rezgés szempontjából a forgalom áttevődése az új útszakaszokra általában kedvező hatású, mivel a sűrűn beépített lakóterületekről a környezeti zaj szempontjából kevésbé érzékeny területekre, illetve a zajvédelmi eszközökkel megvédett térségekbe terelődik át a forgalom. Azonban továbbra is van tennivaló, ahogy ez a 4/2. ábrán látható Az ábrán külön mutatjuk be a vidéki városokon átvezető útvonalak, és a fővárosi forgalmasabb útvonalak csúcsórára vonatkoztatott forgalmi adatainak statisztikus elemzését. Az arányokban változás még nem mutatható ki az előző évekhez képest. A vizsgált városokat és az útvonalakat

az 4/1 ábra szemlélteti Ha a járműforgalom nagyságát tekintjük, látható, hogy a budapesti utakon a forgalom lényegesen nagyobb, mint a vidéki városokban. Az útvonalak csúcsórára vonatkozó zajkibocsátásában is mutatkozik különbség, ennek mértéke azonban lényegesen kisebb, ahogy ez a 4/3. ábrán látszik Ha a mérési pontokon a csúcsórára vonatkozó zajkibocsátási adatokat 5 dBA szélességű sávokban csoportosítjuk (4/4. ábra), látható, hogy a vizsgált útvonalak közelében 93%-ban 65 dBA zajszintnél magasabb értéket kaptunk. Kedvezőbb a helyzet, ha az út melletti lakóterületek nappali időszakra (06-22 óra között) vonatkozó zajterhelési adatainak hasonló módon elkészített grafikáját (4/5. ábra) elemezzük Kitűnik, hogy a vizsgált útvonalak többsége mellett a védendő homlokzatok előtt 2 m távolságban a kívánatosnak tartott 65 dBA zajterhelésnél nagyobb szint alakul ki (62 %). Az éjszakai időszakban ennél

kedvezőtlenebb a helyzet, ekkor a mérési pontok 92% esetében észleltünk 55 dBA-nál nagyobb zajterhelést. Ennek egyik oka az ezeken az útvonalakon lebonyolódó nagy teherforgalom. A vizsgált útvonalak forgalmában a nehézjármű-arány alakulását a helyszínen végzett forgalomszámlálások adatainak alapján az 4/6. ábra mutatja Az arány meghatározásánál a vizsgált útvonal adott keresztszelvényén áthaladó összes jármű darabszámához viszonyítottuk a 3500 kg-nál nagyobb összsúlyú gépjárművek darabszámát. Látható, hogy a vidéki városokban vizsgált útvonalak 29 %-ánál, míg a budapesti utaknak csak 6 %-ánál haladja meg ez a nehézjármű-arány a 20%-ot. Ez magyarázza részben a zajszinteknél tapasztalt vártnál kisebb eltérést. Ugyanakkor ez az oka a vidéki települések lakossága által jelzett sok panasznak is. Ennek kiküszöbölésére készülnek országszerte a település elkerülő útvonalak is. A legkritikusabb

helyzeteket azonban Budapesten tapasztaltuk. A helyzet bemutatásához a rendelkezésre álló adatokat 3 dB-es csoportokra osztottuk és a 4/1. táblázatban közöljük A zajkibocsátás értékét a következő összefüggéssel határoztuk meg: http://www.doksihu L AK = 1/24 [16 x10 0,1 LAK nappal + 8 x 10 0,1( LAKéjjel +10)] A táblázat tájékoztató jellegű, mivel a beépítések jelentős mértékben befolyásolhatják a homlokzatot érő zajterhelés nagyságát. A táblázatban a legutolsó mérések eredményei alapján történt az osztályozás. A mérések időpontját is megjelöltük A feltüntetett adatok jelenleg is jól tükrözik a megjelölt helyek zajhelyzetét, mert a vizsgálat óta lényeges forgalmi változás nem következett be az adott helyen. A Lágymányosi híd megnyitása után a teherautók, kamionok kitiltása eredményeként a forgalom növekedés ellenére a zajszint az utóbbi időkben nem növekedett tovább, sőt bizonyos fokú csökkenés

is tapasztalható volt egyes útvonalakon. Ezt tapasztaltuk az Üllői út belső szakaszain, a Budaörsi úton, a Ferenc körúton. Az utóbbinál ebben közrejátszott a villamospályák átépítésének kedvező hatása is. Ugyanakkor egyes helyeken nem változott a helyzet, mivel alternatív útvonal nem lévén a kamionok, teherautók sűrű sorokban vonulnak el a lakóépületek között. Elsősorban a budai oldalon a Szentendrei út - Pacsirtamező utcaLajos utca-Árpád fejedelem útja, illetőleg a Moszkva tér - Margit krt mentén élőket érinti erősen a zaj hatása, ezeken az útvonalakon ugyanis a teherforgalom is igen jelentős. Az új Lágymányosi híd és a megnyitása után hozott intézkedések erősen megváltoztatták Dél-Buda térségében a közlekedés rendszerét és ezáltal az érintett területek zajhelyzetét is. Ennek a hídnak a felépítése tette lehetővé a város belső részeinek tehermentesítését, ahol, amint már előbb említettük, kissé

csökkent az ott élők zajterhelése. Ugyanakkor, ahol a védelmi intézkedések kiépítése késlekedik, illetve nem valósult meg, jelentősen romlott a közlekedési zajhelyzet. Itt elsősorban az Andor utca - Hengermalom u - Etele út mentén élők tiltakozása jelezte, hogy nem tökéletes a kialakított megoldás. A mérések azt bizonyították, hogy a jelenlegi megoldás mellett az Andor u. elején élőknek a zajterhelése változott meg legjobban a forgalom átszervezése következtében, ahol is a Lágymányosi híd megnyitása után a zajszint a kezdeti 63-64 dBA szintről 70-71 dBA nagyságúra változott a nappali időszakban, míg az éjszakai szintnövekedés mértéke elérte a 10 dBA-t. A többi helyen a forgalom adottságai és az alapállapothoz tartozó nagyobb forgalom és magasabb szintek következtében a növekedés ennél kisebb mértékű volt, nappal 1-2 dB, éjjel 3-5 dB. Meg kell azonban jegyeznünk azt, hogy véleményünk szerint az út

átépítésével, a forgalmi sávok számának növelésével és az úthibák kijavításával a zajszintek csökkenthetők. Zajkibocsátá Útvonal megnevezése s LAK dB <65 VI. Délibáb u (1995), IV Külső-Szilágyi út (2000), XVI Pálya u , I Tóth Árpád sétány (1999), XII. Hertelendy u (1999), XXIII Könyves u (1999), XXIII. Újtelep u (1999) 65-68 II. Frankel Leó u (1995), V Szent István tér (1995), VII Király u (1995), XI. Villányi út (1995), XXII Elza u (1995), XI Halmi utca (2000), I. Hunyadi János út (1999), XI Sánc u (1999), XXIII Hunyadi u (1999), XXIII. Major u (1999) 68-70 VI. Szinyei Merse u (1995), XI Etele út (1997), XV Szőcs Áron u (1995), XXII. Nagytétényi út (1995), XI Hadak útja (1997), XVI Veress Péter út (1997), V. Kecskeméti u (1997), XVI Szabadföld u (1998), XVI Újszász u. (1998), XXIII Vecsési út (1998), XV Szántóföld u (2000), XV Kolozsvári u. (1999), XXIII Templom u (1999) http://www.doksihu 70-73 73-75 75-78

78< II. Törökvész út (1995), II Budakeszi út (1995), III Árpád fejedelem útja (2000), IV. István út (1995), IV Bocskai u (1995), VI Andrássy út (1995), VII. Damjanich u (1995), VIII Kerepesi út (1995), VIII Fiumei út (1995), IX. Haller u (1995), X Harmat u (1995), XI Bocskai út (1998), XI. Hunyadi János út (1997), XI Karolina út (1995), XI Fehérvári út (1998), XII. Istenhegyi út (1997), XIII Dózsa György út (1997), XIII Béke tér. (1997), XIV Irottkő park (1998), XIV Őrs vezér tér (1995), XV Rákos út. (1995), XVI Szlovák út (1995), XVIII Üllői út (1998), XIX Ady Endre út. (1995), XXII Leányka u (1995), XI Andor u (1998), XV Régi Fóti út (1998), XVI. Vidámvásár út (1998), XIV Bosnyák tér (1998), XVII. Cinkotai út (1998), VIII Déri Miksa u (1998) I. Fő utca (1995), I Attila u (1998), V Bajcsy Zs Út (1995), V Petőfi S u.(1995), V József Attila u (1995) , VI Podmaniczky u (1995), VII Thököly út. (1995), VIII Baross u (1995), XI

Bartók Béla út (1998), XIV. Nagy Lajos király útja (1995), XV Frankovich Mihály u (1995), XVI. Csömöri út (1995), XVII Cinkotai út (1995), XVII Péceli út (1995), XIX. Temesvár köz (1995), XXI Szent Imre tér (1995), XXI Rákóczi u (1995), VII. Erzsébet krt (1997) I. Döbrentei tér (1995), I Hegyalja út (1995), III Szentendrei út (1995), III Bécsi út (1995), III. Vörösvári út (1995), III Lajos u (1995), V Szent István krt (1997), VI. Dózsa György út (1998), VII Rottenbiller u (1995), VIII. Múzeum krt (1995), IX Vámház krt (1995), X Jászberényi út (1995), X. Körösi Cs út (1995), XI Nagyszőlős u (1995), XII Alkotás u (1995), XII. Krisztina krt (1995), XIII Nyugati tér (1995), XIII Váci út (1995), XIII. Róbert Károly krt (1995), XIV Horváth B u (1995), XIV Hungária krt. (1995), XIV Stefánia út (1995), XVI Veres Péter út (1995), XVIII. Gyömrői út (1995), IX Üllői út (1998) XIV Tengerszem u (1997), XXIII. Grassalkovich út (1998),

XII Alkotás u (2000), XXIII Haraszti út (1999) II. Moszkva tér (1995), II Margit krt (1995), III Szentendrei út külső szakasz (1995), V. Kossuth Lajos u (1995), VII Rákóczi út (1995), VII Károly krt (1995), IX. Ferenc krt (1997), X: Maglódi út (1995), XI Budaörsi út (1998), XI. Október 23út (1995), XII BAH csomópont (1995), XVII. Pesti út (1995), XVIII Nagykörösi út (1995) A településeken belüli zajterhelés nagyságát az útvonalak járműforgalmán kívül a beépítési viszonyok, a zajforrás és a védendő homlokzatok közötti távolság, az útkereszteződések, stb. befolyásolják. Az évről-évre növekvő járműszám következtében emelkedő zajterhelés kiküszöbölése érdekében egyre több település harcolja ki körzetében a lakott területeket elkerülő útvonalak kiépítését, az átmenő forgalom kitiltását. Ez javítja a bemutatott helyzetet a továbbiakban. Ellentétes hatású az autópályadíj bevezetése, mivel a forgalom

egy része a kisebb átbocsátási kapacitású belterületi utakra terelődik. Különösen ott ellenzi ezt hevesen a lakosság, ahol a már meglevő autópályákat teszik felújítást követően fizetővé. A régi utaknál bevezetett forgalmi sebesség-korlátozások, azok betartásának fokozott ellenőrzése ugyan ellensúlyozza ezt a kedvezőtlen hatást, de kiküszöbölni képtelen. Különösen az éjszakai megnövekedett teherforgalom által indukált környezeti zaj- és rezgéshatás teszi szinte elviselhetetlenné a régi városi átvezető szakaszok mellett élő lakosság életét. Ezt a szempontot nem lehet figyelmen kívül hagyni az erre vonatkozó döntések meghozatalánál. http://www.doksihu Az M3, M1 használatánál már igyekeznek a különböző kedvezményekkel csökkenteni a városi útvonalakra átterelődés mértékét. Az országos helyzetre vonatkozó, a vizsgált utakra jellemző, az MSZ 13-183-1:92. sz "A közúti közlekedési zaj mérése

"c. szabvány előírásai alapján meghatározott zajkibocsátási értékeket a 4/2. táblázat mutatja be részletesen A közúti közlekedéstől származó zaj zavarja az utak mellett élő lakosságot. A már hivatkozott PHARE program keretében 1995-ben végzett méréssorozat során kérdőíves felmérést végeztünk a vizsgált útvonalak mentén élők körében, akik számát a 4/7. ábra mutatja A felmérést azóta - ha kisebb intenzítással is - de folytatjuk. A kapott válaszok kiértékelése szerint a leginkább zavart tevékenységeket a 4/8. ábra szemlélteti Látható, hogy a választadók szerint az érintett lakosság mintegy 80 %-át zavarja a pihenésben és a szabad idő eltöltésében a nagyobb forgalmú közutak melletti lakását érő közúti forgalomból származó zajterhelés. Az évek során a "munkában zavar" kérdésre adott válaszok aránya változott meg a legjobban, a kimutatás szerint 10 %-ról több, mint 25 %-ra nőtt. Ez

azt mutatja véleményünk szerint, hogy az utóbbi években jelentősen megnőtt azoknak a száma, akik otthon a lakásukban dolgoznak. Relatívan kevesen jelölték meg a "beszélgetésben zavar" kérdést igenlően. Ez egyrészt az ismételt rákérdezés lehetőségének, másrészt az önkéntelen emberi reakcióknak köszönhető, azaz nagyobb zajban hangosabban beszélünk és jobban odafigyelünk a beszélőre. A közúti forgalom az előrejelzések szerint a továbbiakban is növekedni fog, ez várhatóan a közutak zajkibocsátási szintjének növekedését is eredményezi. Ezen hatás ellensúlyozása utólagos passzív akusztikai intézkedésekkel, illetve forgalomszervezési intézkedésekkel lehetséges. Ezek kidolgozásában az önkormányzati, illetve társadalmi szervezetek is erőteljesen kiveszik részüket, nem egyszer anyagi áldozattól sem riadnak vissza. Első sorban a már régebben meglévő, az utóbbi időben díjkötelessé vált autópályákat

elkerülők által igénybevett, általában lakott területeken áthaladó főközlekedési útak mellett lévő településeken aktív a közreműködésük, illetve ellenállásuk. Az országban ennek eredményeképpen 2001. év végéig kb 200000 m2 zajárnyékoló falat, illetve létesítményt hoztak létre. Ez tartalmazza az új útvonalak - közút és vasút - mellett épített létesítményeket is. Az új útvonalak kialakításánál a zajárnyékoló létesítmények mellett szükség esetén az útvonal melletti lakó- és intézményépületek nyílászáróit is megerősítik akusztikai szempontból. A felmerülő költségek a beruházást terhelik A meglévő útvonalak mellett élőket védő szabályozási előírások kidolgozása előkészítő fázisban van. Az "ablak program" elkészítése során az Európai Unió országaiban ezen a területen kapott tapasztalatokat is felhasználjuk. Az előzetes felmérés szerint az érintett lakosság

hozzáállása az évek során nem változott, ahogy ezt a 4/9. és 4/10 ábra mutatja A 4/9. ábrán látható, hogy a lakások korszerűsítése, felújítása során mint többen vállalják már önerőből is a jobb minőségű nyílásszerkezetek beépítését. Ez természetesen nemcsak a zajvédelem miatt történik, hanem a megemelkedett energia költségek is ebbe az irányba hatnak. Ugyanakkor a 4/10 ábra mutatja, hogy azok közül, akik az ablakcsere mellett döntenek, mind jobban növekszik azoknak az aránya , akik maguk is hajlandók áldozni azért, hogy komfort körülményeik javuljanak. A hozzájárulás mértékében azonban nem tapasztaltunk változást, az arány továbbra is a költségek 10 %-a. http://www.doksihu Vasúti közlekedés A vasúti közlekedési zajhatása a lakosság 8-10%-át zavarja. Az utóbbi években kialakult helyzet stabilizálódott, sőt egyes helyeken forgalom csökkenés állt be. A Budapest-Bécs közötti nagysebességű fővonal

építésénél a környezeti zaj- és rezgésvédelem szempontjait már tervezésnél figyelembe vették. A jelenlegi forgalom és technikai, műszaki adottságok mellett a vasúti fővonalak mentén nappal már csak kevés helyen nem teljesül a 65 dBA nagyságú követelményérték a vasút melletti védendő homlokzatok előtt, mellékvonalaknál ugyanez a megállapítást tehetjük 60 dBA zajterhelési szintre vonatkozóan. Éjszaka azonban ennél lényegesen kedvezőtlenebb a helyzet, ahogy ezt a 4/11. ábra mutatja Ezek szerint a vasúti fővonalak által érintett települések több, mint 80 %-nál a megengedettnél nagyobb zajkibocsátási szint mérhető, míg a mellékvonalak esetén ugyanez a mutató 37 % körül mozog. Itt mindenképpen figyelembe kell venni, hogy az előírások szerint a követelményértékek nem azonosak, a mellékvonalak esetén a követelményérték éjjel 50 dBA. Mindezek alapján elmondható, hogy a vasúti zaj által okozott lakossági zavarás

mértéke folyamatosan csökken. Légi közlekedés A légi közlekedés területén csak a budapesti Ferihegyi Nemzetközi Repülőtér környékén működik monitor hálózat, amely 1983 óta ellenőrzi a repülőteret igénybevevő gépek által okozott zajterhelést, a környéken élő lakosság védelmében kialakított környezetbarát repülési mód előírásainak betartását. A rendszer adatai a zajterhelés kisebb mértékű csökkenését jelzik, a legutóbbi felmérések szerint légi közlekedésből származó 70 dBA-nál nagyobb egyenértékű szint már alig érint lakott területet. A legutóbbi felmérések szerint összesen mintegy 1000 ingatlan tartozik abba a zónába, ahol a repülésből eredő zajterhelés mértéke meghaladja a 65 dBA értékét. A repülőtér körüli zajgátló övezetekben - elsősorban a belső övezetben - folyamatosan folyik az ott lévő lakó- és intézményépületek nyílászáró szerkezeteinek akusztikai szempontból való

megerősítése. Itt alkalmazták első alkalommal az utólagos passzív zajvédelmi intézkedéseket egy program keretében Magyarországon. Az országban újabban megnyíló egyéb polgári, katonai, illetve vegyes hasznosítású repülőterek környékének zajterhelési állapotáról jelenleg nem rendelkezünk adatokkal, de a 176/1997. (X 11) Korm számú rendelet a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól és a 18/1997. (X. 11) KHVM-KTM együttes rendelet a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes műszaki szabályairól rendeletek betartása, illetve betartattása biztosítja, hogy a lakosságot lehetőleg legkevésbé zavarja ezen repülőterek tevékenysége. Ezek a rendeletek az Európai Közösségek idevonatkozó rendeleteivel teljes harmonizációban vannak. Ipari

zajforrások Az ipar hatásának megítélésekor csak a nem szolgáltató jellegű ipar zajkibocsátásának hatásairól vannak adataink. A szolgáltató tevékenységek környezeti zaj- és rezgés hatásainak http://www.doksihu megítélése az önkormányzatok hatáskörébe tartozik, ezekre vonatkozó adatokkal nem rendelkezünk. 2001-ben összesen 330 üzem méréssel történő ellenőrzésére került sor, amelyek megoszlását a régiók között a 4/13. ábra mutatja Ha összehasonlítjuk az előző évek adataival a 2001-ben végzett mérések statisztikáját, megállapítható, hogy az utóbbi időszakban a százalékos megoszlás alig változik (4/12. ábra) Az ellenőrzött üzemek mindegy 30 % -nál tapasztalható a megengedettnél nagyobb zajkibocsátás, azaz az üzemek környezetében élő lakosságnak még mindig jelentős részét éri ipari eredetű zavaró zajterhelés. A szinte állandónak tekinthető érték azt jelzi, hogy hazánkban az üzemeltetők és

tulajdonosok környezetvédelem szempontjait jelenleg ilyen mértékben veszik figyelembe, illetve tudják figyelembe venni az adott körülmények között. De azt is mutatja ez a stagnálás, hogy a környezetvédelmi szemlélet fejlesztésének területén még vannak feladataink. Mint kényszerítő eszköz ezt elősegíti a bírságrendelet alkalmazása is, amely a zajkibocsátási határértéket megszegőkkel szembeni pénzbírság kivetését teszi lehetővé. A bírság érinti a vétők gazdasági érzékenységét, és hatékonyabbá teszi az esetek többségében a zajcsökkentési intézkedések kidolgozását és kivitelezését, egyben javítja a környezet állapotát is http://www.doksihu 4/2. táblázat A budapesti utak zajkibocsátási szintjei (dBA) Kerület Utca, házszám LAKnappal LAKéjjel Budapest, I. Attila u. 16 71.6 65.8 Vizsgálat időpontja 1998 Budapest, I. Attila u. 71 71.3 67.3 1995 Budapest, I. Dísz tér 3. (Hunyadi út) 65.4 54.7

1999 Budapest, I. Döbrentei tér 1. 73.1 68.6 1995 Budapest, I. Fő u. 29 73.4 68.2 1995 Budapest, I. Rácz fürdő 73.8 68.7 1995 Budapest, I. Tóth Árpád sétány 59.6 54.0 1999 Budapest, II. Budakeszi u. 47 72.5 65.3 1995 Budapest, II. Frankel L. u 1 65.6 58.8 1995 Budapest, II. Margit krt. 49 77.1 71.9 1995 Budapest, II. Moszkva tér 3. 76.6 70.1 1995 Budapest, II. Szilágyi E. fasor 1 74,2 69,0 2001 Budapest, II. Törökvész u. 80 71.7 62.7 1995 Budapest, III. Árpád fejedelem útja 68. 71.1 64.9 1995 Budapest, III. Bécsi u. 240 73.3 68.1 1995 Budapest, III. Lajos u. 53-57 74.6 70.3 1995 Budapest, III. Madzsar u. 37 76.1 71.1 1995 Budapest, III. Szentendrei u. 32 74.7 69.5 1995 Budapest, III. Tavasz u.8 72.8 67.2 1995 Budapest, III. Vörösvári u. 23 73.9 68.6 1995 Budapest, IV. Bocskai u. 6 68.1 63.8 1995 Budapest, IV. István út 14. 69.3 64.3 1995 Budapest, IV. Külső

Szilágyi út 110. 62.7 58.3 2000 Budapest, IV. Székpatak u. 21 60.5 51.9 1998 Budapest, V. Bajcsy u. 55 71.6 65.9 1995 Budapest, V. József A. u 20 72.2 66.4 1995 Budapest, V. Kecskeméti u. 8 66.7 64.0 1997 http://www.doksihu Kerület Budapest, V. Kossuth L. u 4 75.4 71.3 Vizsgálat időpontja 1995 Budapest, V. Petőfi S. u 10 69.9 66.1 1995 Budapest, V. Szt. István krt 15 74.7 70.5 1997 Budapest, V. Szt. István tér 63.7 59.8 1995 Budapest, VI. Andrássy u. 23 69.8 62.7 1995 Budapest, VI. Délibáb u. 26 62.9 57.1 1995 Budapest, VI. Dózsa Gy. u 100 74.2 68.3 1995 Budapest, VI. Podmaniczky u. 67 72.6 66.8 1995 Budapest, VI. Szinyei M. u 7 68 60 1995 Budapest, VII. Damjanich u. 44 71.3 64.4 1995 Budapest, VII. Erzsébet krt. 30 73.6 67,5 1995 Budapest, VII. Károly krt. 10 76.2 70.9 1995 Budapest, VII. Király u. 69 65.4 59.8 1995 Budapest, VII. Rákóczi út 30. 75.5 70.8 1995

Budapest, VII. Rottenbiller u. 19 76.2 70.1 1995 Budapest, VII. Thököly u. 13 71.2 66 1995 Budapest, VIII. Baross u. 110 71 65.7 1995 Budapest, VIII. Baross u. 5 68.3 61.3 1995 Budapest, VIII. Déri Miksa utca 69.9 63.9 1998 Budapest, VIII. Fiumei u. 25 67.9 62.7 1995 Budapest, VIII. Kerepesi u. 5 72.8 67.3 1995 Budapest, VIII. Kerepesi út 9. 76.2 70.9 1998 Budapest, VIII. Múzeum krt.27 73.3 68.9 1995 Budapest, IX. Ferenc krt. 30 76.8 72.8 1995 Budapest, IX. Haller u. 46 71.9 63.9 1995 Budapest, IX. Üllői út 2. 69.8 64.5 1995 Budapest, IX. Üllői út 91. 76.3 72.2 1995 Budapest, IX. Üllői út - Könyves Kálmán krt. sarok Vámház krt. 5 74.7 70.7 1998 72.9 69 1995 Budapest, IX. Utca, házszám LAKnappal LAKéjjel http://www.doksihu Kerület Utca, házszám LAKnappal LAKéjjel Budapest, X. Harmat u. 81 71.5 64.5 Vizsgálat időpontja 1995 Budapest, X. Jászberényi u. 82 74.2 68.4

1995 Budapest, X. Körösi u. 35 74.2 69 1995 Budapest, X. Maglódi u. 95 79.2 67.2 1995 Budapest, XI. Andor u. 13 67.4 60.7 1998 Budapest, XI. Andor u. 46 63.1 53.6 1995 Budapest, XI. Bartók B. u 79 73.5 70.1 1995 Budapest, XI. Bartók B. u 44 70.9 67.2 1998 Budapest, XI. Bocskai u. 38 70.4 65 1995 Budapest, XI Bocskai út 9. 69.5 64.9 1998 Budapest, XI. Bogdánffy u. 3 77.6 72.5 1995 Budapest, XI. Budaőrsi út 105. 77.4 73.6 1997 Budapest, XI. Etele u. 41 68.2 59.7 1998 Budapest, XI. Etele u. 69 66.2 59.6 1995 Budapest, XI. Fehérvári út 15. 70.2 65.9 1998 Budapest, XI. Fehérvári út 47. 70.2 65.3 1998 Budapest, XI. Fehérvári út 56. 69.7 64.1 1995 Budapest, XI. Hadak útja 2. 69.2 63.1 1998 Budapest, XI. Halmi u. 35 64,9 57,7 1997 Budapest, XI. Hunyadi János u. 70.3 66.4 1997 Budapest, XI. Karolina u. 24 69 63.5 1995 Budapest, XI. Nagyszolos u. 21 73.8 69.4 1995 Budapest,

XI. Október 23. u 15 76.4 72.8 1995 Budapest, XI. Sánc u. – Mihály u sarok 63.4 59.0 1999 Budapest, XI. Tétényi út 38. 67.2 61.0 1998 Budapest, XI. Villányi u. 20 64.1 57.4 1995 Budapest, XII. Alkotás u. 25 76.5 69.7 2000 Budapest, XII. Alkotás u. 43 74.6 68.9 1995 Budapest, XII. Bah csomópont 77.4 70.9 1995 Budapest, XII. Hertelendy u. 4/b 62.4 55.0 1999 http://www.doksihu Kerület Utca, házszám LAKnappal LAKéjjel Budapest, XII. Istenhegyi u. 25 69.1 62.4 Vizsgálat időpontja 1995 Budapest, XII. Krisztina krt.15 73.7 67.2 1995 Budapest, XIII. Béke tér 12. 69.5 63.4 1997 Budapest, XIII. Dózsa u. 136 70.8 65.1 1995 Budapest, XIII. Kárpát u. 44 Dunai oldal 59.3 52.6 2000 Budapest, XIII. Nyugati tér 75.1 70.5 1995 Budapest, XIII. Róbert k. u 13 71.4 67.5 1995 Budapest, XIII. Váci út 44. 73.6 69.5 1995 Budapest, XIV. Bosnyák tér 10. 68.8 65.1 1998 Budapest, XIV. Dózsa

György út 9. 77.9 72.1 1998 Budapest, XIV. Horváth B. u 4 74.4 68.8 1995 Budapest, XIV. Hungária krt. 67 75.1 70.3 1995 Budapest, XIV. 75,1 68,9 1998 Budapest, XIV. Hungária krt., Vakok Intézete Irottkő park 7. 69.3 64.3 1998 Budapest, XIV. Nagy Lajos K. u 138 72.8 67.2 1995 Budapest, XIV. Örs vezér tér 12. 70.6 64.4 1995 Budapest, XIV. Stefánia u. 99 71.3 68.4 1995 Budapest, XIV. Tengerszem u. 25 77.6 70.5 1997 Budapest, XV. Kolozsvári u. 9 66.4 60.7 1999 Budapest, XV. Neptun u. 78 70.3 67 1995 Budapest, XV. Rákos u. 135 69.7 62.3 1995 Budapest, XV. Régi Fóti út 2. 70,2 64,3 1998 Budapest, XV. 72.1 65.4 2000 Budapest, XV. Szántóföld u. – Mélyfúró u. sarok Szőcs u. 34 67.5 61.4 1995 Budapest, XVI. Csömöri u. 132 70.5 65.4 1995 Budapest, XVI. Pálya u. 94 56.0 51.7 2000 Budapest, XVI. Szabadföld u. 54 66.3 62.7 1998 Budapest, XVI. Szlovák u. 100 70.1 63.8 1995

Budapest, XVI. Újszász utca 7. 70.9 64.8 1998 http://www.doksihu Kerület Utca, házszám Budapest, XVI. Veres P. u 132 70.7 65.2 Vizsgálat időpontja 1997 Budapest, XVI. Vidámvásár út 5. 69.9 62.4 1998 Budapest, XVII. Cinkotai 95. 69.8 65.5 1995 Budapest, XVII. Péceli u. 66 69 65,4 1995 Budapest, XVII. Pesti u. 67 81.2 75.9 1995 Budapest, XVIII. Cinkotai út - Gyöngytyúk sarok Budapest, XVIII. Gyömrői út 172 69.5 65.4 1998 75 68.9 1995 Budapest, XVIII. Nagykörösi u 29 79.1 72.1 1995 Budapest, XVIII. Üllői út 68.9 63.3 1995 Budapest, XVIII. Üllői út 748 71.4 64.9 1998 Budapest, XIX. Ady E. u 29 70.6 63.8 1995 Budapest, XIX. Nagykőrösi út 38. 76.1 71.2 1995 Budapest, XIX. Temesvár köz 10. 71.2 68.3 1995 Budapest, XXI. Szt. Imre tér 10 71.6 66.2 1995 Budapest, XXI. Rákóczi u. 229 73.6 66.7 1995 Budapest, XXII. Elza u. 1 63 58.1 1995 Budapest, XXII. Leányka u. 3 70.8 63.9

1995 Budapest, XXII. Nagytétényi út 140. 68 61.4 1995 77.9 71.1 1998 Budapest, XXIII. Grassalkovich út 255 72.4 66.1 1995 Budapest, XXIII. Grassalkovich út 26 75.4 69.5 1995 Budapest, XXIII. Grassalkovich út 270/b 71.5 62.2 1999 Budapest, XXIII. Haraszti út 7 72.2 66.0 1999 Budapest, XXIII. Hunyadi u 7 64.1 59.0 1999 Budapest, XXIII. Könyves u40 60.9 54.8 1999 Budapest, XXIII. Major u 13 66.2 61.2 1999 Budapest, XXIII. Templom u 78 66.5 57.1 1999 Budapest, XXIII. Újtelep út 10 59.8 51.8 1999 Budapest, XXIII. Grassalkovich út 122- LAKnappal LAKéjjel 124. http://www.doksihu Budapest, XXIII Vecsés u. 45 70.4 57.5 1998 http://www.doksihu A vizsgált vidéki utak zajkibocsátása Kerület Utca, házszám LAKnappal LAKéjjel Vizsgálat időpontja Abasár Fő u. 128 62.8 58.0 2000 Abasár Vörösmarty u. 64 61.6 57.4 2000 Abony Ceglédi u. 56 74.5 71 1995 Alsónémedi Fő út 159. 65.0 60.7 1997

Alsóörs Füredi u. 62 64.2 58.3 2000 Aszód Kossuth Lajos u. 33/A 73.2 69.4 1999 Aszófö Tihanyi u. 7 66.0 55.8 1999 Atkár Fő u. 10 64.5 56.5 2000 Baja Szegedi u. 53 75.0 68.2 1995 Baja Déri F. sétány 6 62.7 55.7 1995 Bakonybánk kültelek 46.8 43.8 1998 Balassagyarmat Madách liget 17. 64.4 53.2 1995 Balástya Felszabadulás u. 38 69.4 66.7 1997 Balatonföldvár Szentgyörgyi u. 17 73.5 70.9 1995 Balatonfüred Arácsi u. 8 64.9 55.6 2000 Balatonfüred Széchenyi u. 1 65.3 58.3 1995 Balatonfüred Széchenyi u. 4/a 66.2 59.0 2000 Balatonlelle Rákóczi u. 180 71.3 67.9 1995 Barcs Bajcsy Zs. u 137/a 72.9 66.5 1995 Bátonyterenye Deák Ferenc u. 34 66.8 62.4 1998 Békéscsaba Bartók B. u 37 70.1 62.7 1995 Budaörs Budapesti út 131. 67.8 63.2 1998 Budaörs Szabadság u. 43 82.1 80.2 1995 Cegléd Széchenyi u. 29 60.8 56.5 1995 Csorna Soproni u. 89 68.2 63.9 1995 Dabas-Sári

Rákóczi u.145 72 68.3 1997 Debrecen Piac u. 20 69.9 63.7 1995 Diósd Pipacs u. 21 (M0) 61,3 58.9 1999 Dombóvár Hunyadi tér 37. 69 61.4 1995 Dunaföldvár Béke tér 11/a. 70.2 66.1 1995 Dunakeszi Barátság u. 1 59.5 54.9 1995 Dunakeszi Pesti út 59. 73.1 68.8 1997 Dunakeszi Tisza u. 63.1 56.9 1999 http://www.doksihu Kerület Utca, házszám LAKnappal LAKéjjel Vizsgálat időpontja Dunaújváros Vasmű u. 14 68.9 62.1 1995 Eger Mátyás kir. u 58 65.2 68.6 1995 Emőd Arany J. u 32 71.8 68 1995 Emőd Bagolyvár u. 6 68.5 66.7 1997 Érd Balatoni út 63. 68.6 63.1 1998 Érd Béke tér 3. 65.5 59.5 1995 Esztergom Bajcsy-Zs. u 25 71 65.2 1995 Farmos Nagykátai u. 5 63.7 57.4 1999 Fót Szabó Dezső u. 20 70.9 62.9 1995 Fót Szabó Dezső u. 20 69.2 61.2 1998 Fót Vörösmarty u. 26 70.5 62.9 1999 Gárdony Balatoni u. 5 68.6 61.9 1995 Gárdony Balatoni út 131. 66.1 63.5 1998

Göd Pesti út 86. 69 60.8 1997 Gödöllő Szabadság u. 70.2 54.2 1995 Gödöllő Szabadság u. 15 64.9 59.1 2000 Gödöllő Szabadság tér 2-4. 65 58.8 1998 Gyál Körösy u. 45 65.5 59.8 1999 Gyöngyös Deák Ferenc u. 21 66.4 58.7 2000 Gyöngyös Kohári u. 21 73.6 68.4 1995 Gyöngyös Mérges u. 15 63.8 56.3 2000 Gyöngyös Pesti u. 54 66.1 60.0 2000 Gyöngyös Petőfi Sándor u. 40 69.4 61.7 1998 Gyöngyös Róbert Károly u. 13 64.0 58.5 2000 Gyöngyös Vachott Sándor u. 3 67.5 61.6 1998 Gyöngyöshalász Atkári u. 42 65.6 60.4 1998 Gyöngyösoroszi Kossuth u. 178 62.4 57.0 1998 Gyöngyöspata Fő u. 8 63.8 57.9 2000 Gyöngyössolymo Szabadság u. 28 s 63.8 57.9 2000 Győr 70.6 64.0 1995 Hajdúböszörmén Temető tér 1. y 66.7 60.7 1995 Hajdúszoboszló Dózsa Gy. u 32 72.7 67.7 1995 Hatvan Rákóczi u. 102 62.9 55.4 1995 Szent István u. 55 http://www.doksihu 69.9 64.0

1998 74.7 68.6 1995 LAKnappal LAKéjjel Vizsgálat időpontja Hódmezővásárhe Ady u. ly 70.1 64.8 1998 Hódmezővásárhe Kálvin tér ly 70.4 63.2 1998 Hódmezővásárhe Szántó Kovács János u. ly 67.4 62.3 1998 Jászberény Jákóhalmi u. 22 70.7 65.9 1995 Kalocsa Széchenyi u. 15 58.9 52.2 1995 Kápolna Dembinszky u. 21/a 69.1 64.7 2000 Kaposvár Berzsenyi u. 8 80 73.1 1995 Kecskemét Bethlen krt. 19 67.1 61.5 1998 Kecskemét Széchenyi krt. 10 70.4 66.2 1998 Kerecsend Kossuth Lajos u. 3 68.5 65.6 1997 Kerecsend Kossuth Lajos u. 3 64.5 59.9 2000 Kerepes Szabadság út 226. 73.7 68.0 1999 Kiskőrös Petőfi u. 12 66.6 66.3 1995 Kiskunfélegyház Móra F. tér 7 a 72.7 69.8 1995 Kiskunfélegyház dr. Holló Lajos u 70 a 70.0 66.1 1997 Kiskunhalas Széchenyi u. 61/a 70.2 66.1 1995 Kistelek Petőfi u. 38 69.9 67.5 1997 Kisújszállás Deák F. u 6 71.6 67.8 1995 Komárom Mártírok u. 2

66.7 62.2 1995 Komló Kossuth L. 101 69.4 64.1 1995 Körmend Rákóczi u. 30 70.2 64.3 1995 Lajosmizse Fő út 213. 71.9 69.3 1997 Maglód Ecser felőli végén 55.7 57.1 1999 Makó Szegedi u. 5 70.3 64.5 1995 Marcali Rákóczi u. 6-10 68.3 61 1995 Martonvásár Szabadság útja 114. 67.1 61.7 1998 Mátészalka Alkotmány u. 28 66.7 60.3 1995 Hatvan Horváth Mihály u. 86 Hódmezővásárhe Ady u. 10 ly Város, kerület Utca, házszám http://www.doksihu Mátrafüred Parádi u. 43 54.8 44.4 2000 Mezőberény Fő u. 2 72.8 66.6 1995 Mezőkövesd Mátyás kir. u 138 67.7 57.3 1995 Mezőtúr Dózsa Gy. u 44 67 59.9 1995 Miskolc Pesti u. 54 72.3 67.6 1995 Miskolc Szentpéteri kapu 99. 71.4 63.9 1995 Miskolc Győri kapu 12. 66.4 59 1995 Miskolc Király u. 30 72.4 66.8 LAKnappal LAKéjjel 1995 Vizsgálat időpontja Város, kerület Utca, házszám Mogyoród Fóti út 5. 72.3 60.6 1999 Mohács

Dózsa Gy. u 6 69.4 62.8 1995 Mohács Szentháromság u. 22 66.1 60.7 1999 Monor Ceglédi út 70,. 70.9 67.6 1997 Mosonmagyaróv Flesch K. ltp 30 ár 68.6 63.7 1995 Nagykanizsa Garai u. 3/b 72.3 69 1995 Nyékládháza Szemere u. 47 72.6 68.1 1995 Nyírbátor Zrínyi Ilona u. 14 68.7 61.2 1995 Nyíregyháza Vay Ádám krt. 19 73.1 62.9 1995 Nyíregyháza Kert u. 20 69.8 63.8 1995 Ózd Vasvár u. 33 70 62.7 1995 Paks Dózsa Gy. u 77 65.8 57 1995 Pápa Fő tér 25. 69 62.6 1995 Pásztó Alkotmány u. 134 63.7 54.5 1998 Pécs Zsolnay V. u111 72.5 65.9 1995 Pécs József A. 45 83.6 76.5 1995 Pécs Nagy Imre u. 16 71.7 64.9 1995 Pilis Kossuth L. u 67 69.5 65.7 1997 Püspökladány Bocskai u. 55 69.5 65.3 1995 Rétság Rákóczi u. 34 68.1 61.7 1999 Salgótarján Rákóczi u. 58 70.9 63.8 1995 Sárospatak Rákóczi F. u 38 67.4 59.8 1995 Siófok Tanácsház u. 4 72.1 62.3 1995 Solt

Kossuth L. u 35 54.7 51.6 1995 Sopron Lackner K. u 7 68.1 60.4 1995 Szarvas Szabadság u. 17 67.8 64.3 1995 http://www.doksihu Százhalombatta Ady Endre u. 7 61.0 57.7 1998 Szeged Gyöngyvirág u. 8/a 65.2 58.4 1999 Szeged Makai u. 85 72.3 68.3 1995 Szeged Kossuth L. sugárút 4951 73 68.1 1995 Székesfehérvár Budai u. 220 71.4 66.3 1995 Székesfehérvár Széchenyi u. 15 73.7 68.6 1995 Szekszárd 72.8 65.8 1995 Szentendre Széchenyi u. 55-57 Dunakanyar krt. Szt László u kereszteződés 81.3 72.6 1995 Szentes Kossuth L. u 37 70 63 LAKnappal LAKéjjel 1995 Vizsgálat időpontja Város, kerület Utca, házszám Szerencs Gyár u. 5 68.1 63.3 1995 Szigetvár József A. 47 67.3 60 1995 Szihalom Fő utca 88. 72.3 69.7 1997 Szolnok József A. u 89 69.4 65.7 1995 Szombathely Rumi u. 200 69.6 63.1 1995 Szombathely Operint u. 18 70.8 65.2 1995 Tamási Szabadság u. 43-47 68.3 58.8 1995 Tapolca

Keszthelyi u. 33 68.6 61.5 1995 Tata Bacsó B. u 19/b 72,6 66,0 2001 Tatabánya Mártírok u. 85 63.2 63.3 1995 Tihany Kossuth Lajos u. 95/a 64.9 62.5 2000 Tokaj Tarcali u. 5 69.2 64.3 1995 Törökszentmikló Kossuth L. 126 s 70.9 68.1 1995 Üllő Árvácska u. 17 54.6 47.4 1999 Üllő Fo u. 256 71.6 68.3 1997 Üllő Pesti út 264. 72.4 70.1 1999 Vác Árpád u. 6 68.9 62.8 1995 Vác Csányi László krt. 17 70.5 65.9 1997 Várpalota Fehérvári u. 2 71.9 66.6 1995 Vásárosnamény Szabadság u. 5 68.9 60.2 1995 Vecsés Fő utca 170. 70.6 67.3 1997 Vértesszőlős Valusek u. 95 67.8 65.1 1998 Veszprém Budapest út 50. 70.2 63.6 1995 http://www.doksihu Zalaegerszeg Rákóczi u. 9 70.7 64.1 1995 Zalaegerszeg Kossuth L. u 70.4 65.9 1995 http://www.doksihu 4/1. ábra Vizsgált közlekedési útvonalak és városi szakaszaik 4/2. ábra A forgalom nagysága a belterületi főútvonalakon

(csúcsórában elhaladó járművek száma az adott keresztmetszetben) (1995-2000) 50 Előfordulás gyakorisága (db) 45 40 35 Budapest 30 Egyéb települések 25 20 15 10 5 Csúcsórában elhaladó járművek száma (jármű / óra) Forrás: KGI Környezetvédelmi Igazgatóság 1401- 1301-1400 1201-1300 1101-1200 1001-1100 901-1000 801-900 701-800 601-700 501-600 401-500 301-400 300 5001- 4501-5000 4001-4500 3501-4000 3001-3500 2501-3000 2001-2500 1501-2000 1001-1500 201-500 501-1000 200 0 http://www.doksihu 4/3. ábra A főforgalmú utak zajkibocsátási szintjei csúcsforgalmi időszakban 45 Előfordulási gyakoriság (%) 40 35 30 25 Budapest 20 Egyéb település 15 10 5 0 62> 62-65 65-68 68-71 71-74 74-77 >77 Zajkibocsátási szint (dBA) Forrás: KGI Környezetvédelmi Igazgatóság 4/4. ábra A vizsgált útvonalak csúcsórai zajkibocsátási szintjeinek megoszlása (a forgalomszámlálással egyidőben végzett

mérések eredményeinek eloszlása) 74-77 dB 15% > 77 dB 4% <62 dB 3% 71-74 dB 26% Forrás: KGI Környezetvédelmi Igazgatóság 62-65 dB 4% 65-68 dB 10% 68-71 dB 38% http://www.doksihu 4/5. ábra A vizsgált útvonalak mellett kialakuló zajterhelési szintek ( a folyamatos mérések eredményei 5 dBA-s osztályokba sorolva.) nappal 70-75 dB 14% 75-80 dB 2% éjjel 55-60 dB 60-65 dB 6% 30% 70-75 dB 10% 45-50 dB 50-55 dB 1% 55-60 dB 7% 18% 65-70 dB 28% 65-70 dB 48% 60-65 dB 36% Forrás: KGI Környezetvédelmi Igazgatóság 4/6. ábra A forgalom összetétel eltérő megoszlása előfordulás gyakorisága % 40 35 30 25 20 Budapest 19952000 15 10 5 Egyéb település 1995-2000 0 -5 5-10 1015 1520 2025 2530 3035 35- nehézjárműarány % Forrás: KGI Környezetvédelmi Igazgatóság Megjegyzés: nehézjármű-arány = a vizsgált keresztmetszetben a csúcsórában végzett forgalomszámlálás időtartam alatt elhaladó 3500 kg-nál nehezebb

összsúlyú gépkocsik számának aránya az összes elhaladó gépjármű számához viszonyítva. http://www.doksihu 4/7. ábra A vizsgált helyeken a zajterheléssel érintett lakosok száma 90000 érintett lakosok száma 80000 70000 60000 50000 nappal 40000 éjjel 30000 20000 10000 0 45-50 50-55 55-60 60-65 65-70 70-75 75-80 80< zajterhelési szint Forrás: KGI Környezetvédelmi Igazgatóság 4/8. ábra " Milyen tevékenységben zavar a zaj" kérdésre adott válaszok a megkérdezettek számának függvényében (%) % 90 80 1995(Mintaszám:550 fő) 70 1997 (Mintaszám:245 fő) 60 1998 (Mintaszám:70 fő) 50 1999 (Mintaszám: 135 fő) 40 2000 (Mintaszám:120 fő) 30 20 10 0 nem zavar alvásban zavar TV nézésben zavar Forrás: KGI Környezetvédelmi Igazgatóság munkában zavar beszélgetésben zavar http://www.doksihu 4.9 ábra % A zaj elleni védekezés tervezett módjai 60 50 1995 40 1997 1998 30 1999 2000 20 10 0

elköltözés ablakcsere funkcióváltás szigetelés egyéb nem tervez Forrás: KGI Környezetvédelmi Igazgatóság 4/10. ábra % Az ablakcserére vonatkozó vélemények megoszlása 80 70 60 1995 50 1997 40 1998 1999 30 2000 20 10 0 nem zavar ablakcserét engedi, nem járul hozzá Forrás: KGI Környezetvédelmi Igazgatóság ablakcserét engedi, és anyagilag hozzájárul zavar, de ablakcserét nem enged http://www.doksihu 4/11. ábra A vasútvonalak zajkibocsátásának vizsgálata éjjel (számított értékek) Vasúti fővonalak Vasúti mellékvonalak 700 1400 600 1200 500 1000 400 800 300 600 200 400 100 200 vonalhossz(km) település (db) vonalhossz(km) 56< 50-53 dBA 53-56 0 <50 64-67 61-64 58-61 55-58 <55 0 dBA település (db) Forrás: MÁV Rt. GK Akusztikai Laboratórium 4/12. ábra A megengedettnél nagyobb zajterhelést okozó üzemek aránya a vizsgált üzemek számához viszonyítva 70 62 60 50 40 30

38 37 28 30 31 32 35 28 20 10 0 1985 1990 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 Forrás: Környezetvédelmi Felügyelőségek adatai http://www.doksihu 4/13. ábra Az ipari zajforrások vizsgálata 2001-ben 45 36 40 35 35 30 25 17 20 15 10 2 5 0 45 40 35 30 25 20 15 10 7 10 5 0 13 45 40 35 30 23 25 20 15 10 5 5 0 75 70 65 60 55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 0 45 40 29,6 35 28 30 25 20 13 15 6 10 5 0 70 45 40 35 30 25 20 15 15 6 10 2 4 5 0 15 6 0 31,8 45 40 35 27 30 25 20 10 9,8 15 5 10 5 0 41 4 45 40 35 30 30 25 20 15 7 10 5 0 45 40 35 31 30 25 20 10 15 8,5 10 2 5 0 45 40 35 30 25 20 20 15 10 1 5 0 45 40 35 30 25 25 20 15 6 10 5 0 1 1,7 6 45 40 35 30 25 20 16 15 10 3 5 0 16 3 ellenőrzött üzemek száma túllépések száma bírságok száma bírság összege Forrás: Környezetvédelmi Felügyelőségek adatai 3 5,3