Építészet | Tanulmányok, Esszék » Kőrössi-Szalánczi - Épülettervezés

KŐRÖSSIÉVA főiskolai SZALÁNCZI GÁBOR főiskolai adjunktus tanársegéd ÉPÜLETTERVEZÉS Győr 1994. Szerkesztette: Körössi Éva füiskolai adjunktus Szalánczi Gábor füiskolai tanársegéd Lektorálta: Varga László füiskolai adjunktus A kiadvány "Az építés fejlődéséért" Alapítvány támogatásával készült. Aj egyzet megírása óta az OÉSZ helyett az OTÉK lépett életbe, számos változással és kiegészüléssel. Az OTÉK letölthető a www.szehu/ep/arc/epijog weboldalról A ma érvényes szabványok naprakész jegyzékét pedig a www.mszthu/standardsearch/indexasp weboldalon keresse Készült 200 példányban 27,5 NS ív terjedelemben Főiskolai Nyomda 16/94 Nyomdavezetó: Jámbor József TART ALOM JEGY ZÉK I.rész: Lakóépülettervezés (Körössi Éva) 1. Bevezetés 2. A tervezésről általában 2.1 Az épülettel szemben támasztott kívánalmak 2.2 A műszaki terv fogalma 2.3 Ajó terv kialakításának alapvető

szempontjai 2.31 Telekadottságok 2.32 Tervezési program 2.33 Hatósági előírások 2.4 A tervezés folyamata 3. A lakóépületekről általában 3. 1 A lakással szemben támasztott igények 7 8 8 9 10 10 10 11 11 12 12 3 .2 A lakás részei 3 .21 A lakásterület térbeli funkciói 3 .22 A lakásterület időbeli zónái 13 3. 3 A lakás térszervezése 3.31 A helyiségek elrendezésének fóbb szempontjai 3.32 A bejárat helye 3.33 A közlekedési rendszer 14 3 .3 4 T érheti elrendezés 4. Egylakásos házak 4.1 Hagyományos családi házak 4.11 Szabadon álló családi ház 4.12 Oldalhatáron álló családi ház 4. 1 3 Ikerház 4.2 Csoportos családi házak 4.21 Sorház 4.22 Átriumház 4.23 Teraszház 4.3 Különleges családi házak 4.31 Hétvégi ház, nyaraló 4.3 2 Kétlakásos, generációs családi ház 4. 3 3 Műteremház 5. Többlakásos házak 5.1 Magasság szerinti csoportosítás 5.11 Többszintes épület 5.12 Középmagas épület S. 1 3

Magasépület 13 14 14 15 20 20 20 22 22 26 29 33 33 38 41 44 44 47 49 52 52 52 52 52 5. 2 Közlekedésszervezés szerinti csoportosítás 5.21 Fogatol t rendszer ek 52 5.22 Folyosó s rendsze rek 5.3 Beépítés módja szerinti csoporto sítás 5. 3 1 Zártudv aros beépítés 56 52 59 59 5. 3 2 Keretbeépítés 60 5.33 Szegélybeépítés 61 5.34 Sávos beépítés 62 5. 3 5 Kockah áz, toronyh áz 63 5. 3 6 Foghíjbeépítés 64 Irodalomjegyzék 71 Mellékletek 73 1. Fogalom meghatá rozások 2. Kivonat az OÉSZ lakások ra vonatko zó előírásaiból 3. A lakás egyes helyiségeire vonatko zó fontosab b előírások 75 4. Bútoroz ás, berende zés 5. Kivonat az MSZ 1228/1-84 szabványból 84 76 78 96 II.rész: Középülettervezés (Szalánczi Gábor) 1. A középül etek általános elmélete 1. 1 A középül et fogalma 1.2 Fő funkcionális csoporto k 1.3 A középül etek építészeti terei 1. 4 A középül et telke 2.

Nevelési-oktatási létesítmények 2. 1 Bölcsőde 105 105 105 108 110 113 114 2.2 Óvóda 115 2.3 Általános és középisk ola 2.4 Irányelvek a tervezés hez 115 3. Kereskedelmi létesítmények 118 121 3.1 Piac 121 3 .2 Szaküzlet 122 3.3 Élelmiszer- és háztartási áruház 123 3.4 Áruház 125 3. 5 Irányelvek a tervezéshez 126 4. Az adminisztratív épületek 4.1 Külső térbeli kapcsol atok 132 133 4.2 A funkcionális összefüggések elemzése 4.3 A belső funkciók csoporto sítása 134 4.4 Az irodaépületek méretren dje 137 135 4. 5 Az irodahelyisége kkel szemben támasztható használati követelménye k 139 141 4.6 Az irodaház technológiai berendezései és kiegészítő helyiségei 144 5. Vendéglátási lét,esítmények 5.1 Konyha-éttere m 144 5 .11 Osztályozás rendeltetési igények alapján 5.12 Telepítés, 5.13 Belső külső funkciók funkciók 5. 1 4 A fö funkcionális csoportok elemzése . 52

Szállásépületek 145 147 147 148 158 5.21 Osztályozás 158 5.22 Telepítés 159 5. 2 3 Karakterisztik us belső funkciók 159 6. Kultúrális épületek 6.1 Színház 165 165 6.11 Színházak osztályozása rendeltetés szerint 6.12 Színházak osztályozása színpadrendsz er szerint 165 6.13 helykijelölés-elhelyezés 168 6.14 A belső funkciók csoportosítása 168 6.2 Filmszínházak 166 175 6.21 Történeti áttekintés 175 6.22 A belső funkciók csoportosítása 176 6 .3 Könyvtár 182 6.31 Osztályozás 183 6.3 2 Helykijelölés, a területszükség let meghatározás a 6.33 A funkcionális egységek jellemző tagozódása 184 6.34 Méretezési adatok 191 7. Egészségügyi létesítmények 7. 1 Kórházak 7.11 Osztályozás 184 196 196 198 7 .1 2 Telepítés 7.2 Szakorvosi rendelőintézet 199 202 7 .3 Egészségügyi központ 202 8. Sportlétesítmé nyek 205 8.1 Osztályozás, telepítés 206 8.2 Helykijelölés A

területszükség let meghatározás a 207 8.3 A funkciók csoportostása 208 8.4 Sportlétesítmé ny-fajták 211 Irodalomjegyz ék 215 I. rész LAKÓÉPÜLETIERVEZÉS 6 1. BEVEZETÉS Az épülettervezés tantárgy a hallgatókkal megismerteti a tervezés komplex folyamatát és az építészeti alkotótevékenység jellegét. Elemzi az épületek, építmények funkcionális, szerkezeti és formai problémáit, azok összefüggéseit és mindezek kihatását az épület és építmény műszaki-gazdasági és esztétikai jellemzőire. A tervezésoktatás elsődleges célja, hogy a leendő üzemmérnökök képesek legyenek a szakterületük épületigényének kivitelezésére, fenntartására, beruházási tevékenységek ellátására, valamint - az építészeti gondolkodásmód ismereteinek birtokában - a tervezésben való aktív közreműködésre. E tervezési jegyzet első része tájékoztatást ad az épülettervezés folyamatáról, összefoglalja a

lakóépületekkel kapcsolatos főbb tervezési szempontokat, és bemutatja néhány ábrával illusztrálva - a különböző lakóépület-típusokat. A függelékben szerepló anyag a konkrét tervezéshez kíván segítséget nyújtani. A jegyzet második része a legjellegzetesebb középület-fajták funkcióelemzéséból kiindulva, azok alaprajzi és térbeli kapcsolatait, forgalmi és közlekedési rendszerét ismerteti. 7 2. A TERVEZÉSRŐL ÁLTALÁBAN A tágabb értelemben vett - az ígényfelmérést, a tervezést és a kivitelezést is magába foglaló - építési tevékenység célja a társadalom térigényének kielégítése. A társadalmi élettevékenység a természeti tértől elhatárolt, az időjárás kedvezőtlen hatásaitól védett tereket igényeL A társadalom egyes csoportjai, rétegei - életkorukra, foglalkozásukra jellemző elképzelések, anyagi viszonyaik, kultúráltságuk, aláfölérendeltségi helyzetük által meghatározott eszmények,

hagyományaik, szemléletük, társadalmi mozgékonysá guk által befolyásolt célok érdekében - átalakítják a természetet, létrehozzák az épített környezet egész rendszerét. Ez az átalakítás a történelem folyamán egyes korszakokban lassabb, máskor gyorsabb. Jellemző, hogy a nagy társadalmi átalakulások során, az új szervezetek, intézmények meggyökerezése idején, az új szokások, az új életmód elterjedésével megnó az építési igény. /Például a reformkori Pest te1jeszkedése/ A történeti társadalmak néptömegei változó koruk kívánalmainak - véges anyagi erőiket számbavéve, a kultúrális hagyomány értékeit folyamatosan átörökítve - legtöbbször a meglévő épületállomán y megtartásával , szerves továbbfejlesztésével tesznek eleget. /Miként a budai Vár egymást követő polgárnemzedékei./ Eközben a nagy anyagi erőt összpontosító, igényes vezető rétegek, szervezetek és személyek látványos

építészeti újításokat pártfogolnak. /Így készült el a budapesti Bazilika, vagy korábban Franciaországban a gótikus székesegyházak sora./ Az elmúlt néhány évtized építési tevékenységére jellemző a természet egyre nagyobb mérvű átalakítása, a kialakult környezeti rendszerekbe /tájba, településekbe/ történő egyre mélyebb beavatkozás. Ezzel egyidejűleg - a nem növekvő vagy éppen csökkenő erőforrások mellett is fokozódó igények hatására - szükségessé vált e beavatkozások várható következményeinek előzetes, lehetőleg teljeskörű felmérése, intézkedési változatok kidolgozása. Nagy létesítmény /pl vízlépcső/ esetén ebben az elemzésben több szakma képviselői dolgoznak együtt, kisebb beavatkozás /pl. községrendezés, új városi épületegyüttes tervezése/ során a településtervező, az építésztervező feladata az adott közösség általános érdekeinek képviselete. Az épülettervezés

előkészítő művelet, me,l.y feltárja a leendő létesítmény fizikai megvalósításának lehetőségeit és felméri az ehhez szükséges anyagi feltételeket. Az építészeti tervezés tulajdonképpen előrelátás. Mindazoknak a szempontokna k az összeegyeztetése, igények és műszaki megoldások, lehetőségek mérlegelése, melyek a leendő épület sikeres megvalósításá hoz nélkülözhetetlenek. A tervezőnek nemcsak elvileg helyes megoldást, hanem az adott helyen és időben reálisan megvalósítható megoldást 1-;ell adnia. Ezért tisztában kell lennie az építőipar és építőanyagipar műszaki fejlettségének fokával, az anyagok gyártási és beszerzési lehetőségeivel és figyelemmel kell kísérnie a gazdasági élet fejlődését, változásait. 2.1 Az épülettel szemben támasztott kívánalmak A tervezett· létesítményekkel, épületekkel szemben támasztott kívánalmakat jellegük szerint négy csoportba sorolhatjuk: 8 - szerkezeti,

- használati, - megjelenésbeli, - művészi. A szerkezeti követelményeket kielégíti az építmény, ha a rá jutó és az általa terheket kellő biztonsággal átadja a talajnak. keletkező A használati követelményeket kielégítő épület helyiségeinek méretei, kapcsolatai, megvilágítása, szellőzése, téli és nyári hőmérséklete és egyéb kényelmi jellemzői megfelelnek a bennük folyó tevékenység - az adott kornak megfelelő - kívánalmainak, kiaknázza az adott időszak tudományos-műszaki fejlettsége által nyújtott lehetőségeket. Az épület megjelenésével, összhatásával szembeni legfőbb követelmény, hogy a megbízó által elvárt igényszinten, kultúráltsági fokon igazodjon környezete és a benne folyó tevékenység jellegéhez, a használókban - az arányok, a formák és az anyaghasználat révén - a rendezettség, a biztonság és a szépség, a kellemes környezet érzetét keltse. Egy épület a művészet minőségi

követelményének akkor felel meg, ha összhatásában és részleteiben teljességgel közvetíti változó kora lényegét, így újításai: a felmerülő kérdéseket új módon megközelítő válaszai tartqsan befolyásolják a következő nemzedékek gondolkodásmódját, szemléletét. A fentiekből kitűnik, hogy az épületekkel szemben támasztott követelmények egymással összefüggnek: a használati követelmények kielégítése természetesen feltételezi, hogy az épület a szerkezeti követelményeknek is megfelel, a művészi jelzővel illetett épületben a jellemző szerkezeti újítások, a használat legkorszeruöb módja és a kor szépségeszménye magasrendű szervezettséggel ötvöződnek utánozhatatlan egységgé. Megfigyelhető, hogy az egyes jellegzetességek az épület élettartama során más-más súllyal esnek latba: a párizsi Eiffel-torony, mint szerkezetépítési bravúr került a világ érdeklődésének középpontjába. Használati

értéke, vagyis a róla feltáruló látkép is messze esett a mindennapi ember szűkebben vett igényeitől. Szépségét a múlt századi városatyák kétségbe vonták, mint értéktelen vastömböt többször le akarták bontani. A technikai fejlődés, a rádiózás, majd a televíziózás megjelenése meghozta azt a feladatot, amire egyedül ez a torony volt alkalmas: adótorony lett. A formáját meghatározó szerkesztésmód, az anyagés szerkezetszerúség az újabb nemzedékek szépségeszményének alapjává vált, jellegzetes alakjával, lenyűgöző méreteivel nemcsak a világváros jelképévé, hanem a tudományos-technikai forradalom szellemének talán legjellegzetesebb kifejezőjévé: művészeti alkotássá vált. 2.2 A műszaki terv fogalma A hétköznapi szóhasználat "műszaki terv" fogalma alatt olyan rajzot ért, amely két dimenzióban - tökéletesen rekonstruálható /visszaállítható/ - három dimenziós objektumot ábrázol. 9

Ezzel szemben a műszaki tervezés nem törekszik a tökéletes visszaállíthatóságra, annál is kevésbé, mert azzal rendkívülien nagy ábraanyag, mérhetetlenül sok egymásra utalás járna, ami a műszaki rajz áttekinthetőségét és ezzel megérthetőségét is nagymértékbe n csökkentené. A műszaki tervek tehát nem azonosíthatók az ábrázolt objektummal, hanem azt csupán jellemzik és meghatározzák. A tervek egyértelműségét az általános ábrázoló geometriai szabályokon kívül egyéb szakmai, szakági szabályok és kialakult szokások biztosítják. 2.3 A jó terv kialakításának alapvető szempontjai - alkalmazkodni kell a telek adottságaihoz, - ki kell elégíteni a jól összeállított és alaposan megfontolt tervezési program szerinti igényeket, - figyelembe kell venni a szabályzati előírásokat /OÉSZ és az ágazati előírások: pl. tűzrendészet/ 2.31 Telekadottságok - hatósági minősítés /övezeti besorolás/,

területrendezési, beépítési előírások, korlátozások, tilalmak /OÉSZ, rendezési tervek/, - méret, alak, arány, - a közműellátottság foka, - ílleszkedése a település szerkezetébe, - a terület domborzati, lejtési viszonyai, - talajviszonyok, - tájolás /napjárás, szélirány/, a kilátás iránya, - a telken esetleg meglévő és a környező beépítés, a szomszédok adottságai, - a vegetáció /irtandó vagy megkímélendő növényzet/, - a telek, mint építési /felvonulási/ terület. Az építési telek kiválasztásánál arra kell törekedni, hogy az minél előnyösebb.legyen a további tervezés számára, azaz a tervezendő épület helyes funkcionális kialakítása és illeszkedése a meglévő táji és épített környezethez magas színvonalon legyen biztosítható. 2.32 Tervezési program Az építési ígény "megfogalmazását", az építendő létesítményre jellemző adatok összességét tervezésí programnak nevezzük. E2;

a program általában a következő adatokat tartalmazza: - az építmény megnevezése, - rendeltetése, - igényszint /a tervezendő létesítmény beí11esztése a hasonló rendeltetésű objektumok sorába/, - a helyiségek alapterülete, - helyiségkapcsolatok, - üzemi épületeknél a technológiai adatok. 10 Jó tervet csak alaposan megfontolt, minden részletre alapján lehet készíteni. kiterjedő, egyé1telmú program 2.33 Hatósági előírások A terv minden tekintetben meg kell, hogy feleljen valamennyi előírásnak. Ezek részben általánosak: /pl. OÉSZ/, részben egyediek /csak az illető területre érvényes rendelkezések, korlátozások/. A vonatkozó hatósági előírások betartásáért a tervező a felelős. 2.4 A tervezés folyamata - A végleges tervezési program egyeztetése az építtetővel - Vázlatterv készítése Melynek során a következőket kell pontosítani, illetve elfogadtatni a megbízóval: -

helyiségekkapcsölódása,tájolása, - helyiségek alapterülete, - homlokzatkialakítás részletei, - belső kiképzés, - szerkezet, - berendezések, - felszerelés, - műszaki-gazdasági éitékelés /több változatból való döntés megkönnyítésére/. A vázlatterv /programterv/ léptéke általában 1:200. /Nagy épületeknél 1:300, 1:400, kis épületeknél 1:100./ - Engedélyezési /általános/ terv készítése A vázlattervben elfogadott elrendezés részletezése olyan szintig, hogy a hatósági engedélyezésnek, valamint a költségvetés összeállításának és a kiviteli tervek elkészítésének alapja legyen. Léptéke 1: 100 - Kiviteli ·tervek készítése Az építéshez szükséges összes adatot tartalmazó tervek 1:50 léptékben, és megfelelő számú, 1:20, 1: 10, 1:5, 1:2, sót 1: 1 arányú részletrajzok, valamint minél részletesebb költségvetési leírás. A különböző tervfajtákhoz helyszínrajz is készül, 1: 1000, 1:500 léptékben,

mely megadja az épület elhelyezését, környezetét, a megközelítés módozatait, a tereprendezés munkáit stb. Az építészeti tervrajzok általános követelményeit az MSZ 1228/1-84 szabvány tartalmazza. Az épülettervezésnek fontos segédletei a vázlatok, távlati képek mellett a modellek. Céljuk szerint két fajtájuk használatos: a munkaközi és a reprezentatív modell. Léptékük a megfelelő tervfajta léptékével azonos. 11 3. A LAKÓÉPÜLETEKRŐL ÁLTALÁBAN 3.1 A lakással szemben támasztott igények Alapkövetelm ények: - a helyiség legyen száraz, levegős, napfényes, fúthetó, szellóztethetó, megvilágítású , könnyen tisztán tartható stb. kellő Általános igények: - védelem az időjárás viszontagsága ival, az idegen emberekkel, és az állatokkal szemben, - alvás, pihenés zavartalanság ának biztosítása, - tisztálkodás, rendben tartás és a tisztíthatóság lehetőségének biztosítása, - étel.készítés és

-fogyasztás feltételeinek biztosítása, - lehetőség a pihenéshez, szórakozásho z, vendégfogadá shoz és az otthoni munkához. Különleges igények: - a családok eltérő nagyságából és összetételéből adódóak, elsősorban a lakás méretét /szobaszám/ befolyásolják , - a különböző foglalkozások más-más életformát jelentenek, elsősorban a lakás helyiségigény ét befolyásolják /pl. dolgozószoba , műterem stb/ Egyéni igények: - különleges hely- és megoldásigén yú egyéni kedvtelések ;barkácsolás, zenélés, kísérletezés stb./ QO oo ~1,fiO 1 l.7l j!---3,löO * 2,x>---JÍ DD ~ 7 ! jfJ ~--ILI ,( □ ( - - ),SO-)<~Ot-l,2 0-ll ) ( - i,70-)16011.-3,0 0-ll L ◊ ◊ L J t - l.S0--)1601(-1,10 ->! 1. ábra Változtatható alaprajzú lakás 4-5 12 1. )0---4( lt----,1. 6 0 00 !U LI QQ~Q 2,70---~ főre l ( - J,OO-l,{- J,o0--1 lakás a mindenkori igény eknek Az igény ek időbeli változása

megköveteli, hogy a változtathatóság két fajtája a megf elelóe n rugal masa n változtatható legyen. A flexibilitás és a variabilitás. alkal mazk odó képessége. - Flexibilitás: a lakás rendszerének módosítása nélküli tatásá val./ /Atrendezés bútorozással vagy helyiségfunkció megv áltoz ítható alkalm azkod ó - Variabilitás: a lakás rendszerének módosításával előáll nyitá sa./ képesség. /Átszerelhető könnyű válaszfalak, lakás ok egybe 3.2 A lakás részei kapcs olatb an állnak egymással. A A lakás különböző része kre osztható, melyek szerves tekinthető, mely megh atáro zza a lakás használat,; térben és időben lezajló folyamatnak tük kívánatos kapcs olato kat /a szükséges részeit /hely íségc sopor tjait/ , valamint a közöt helyi ségek célszerű elhelyezkedését/. ből a lakás három alape leme - a Nem tekinthető lakás nak az a helyiségcsoport, amely elyik hiányzik. /PL csak lakó és lakó, a gazda

sági és az egész ségüg yi rész - közül bárm egészségügyi rész együtt: szállodai szoba ./ t az OÉSZ 153.§ tartalmazza A lakás minimális helyi ségig ényér e vonatkozó előírásoka 3.21 A lakásterület térbeli funkciói - lakóterület lakószobák lakóhelyiségek: étkezőhely hall tornác szabad terek: loggia veranda erkél y konyha kamra - kiegészítő terület: gazdasági /mell ékhel yiség ek/ mosó-, vasalóhely raktá r tárolóhelyek WC egészségügyi fürdő mosd óhely isége k szélfogó közlekedési belépő előtér előszoba átjáró lépcsők 13 3.22 A lakáste rület idóöeli zónái - nappali zóna nappali tartózkodás, vendégfogadás, étkezés, otthoni munka helyiségei, hálószo bák, egészségügyi helyiségek - éjszakai zóna 3.3 A lakás térszerv ezése 3.31 A helyiségek elrende zésének főbb szempo ntjai - a lakórész az étkezővel kapcsol ódjon a gazdasági részhez, a konyháh oz, - a

lakórész hálószo bái közvetle n kapcsolatban legyene k a fürdőszobával, - a lakószo bák összefüggő egységb en maradja nak az igényes ebb lakótérkialakíthatóság végett,, - a gazdasá gi és egészsé gügyi részt lehetőleg össze kell vonni az épületgépészeti vezetékrendszer egy helyre csoportosíthatósága érdekében. A helyiség ek elrendez ése és kapcsol ataik funkciósémákkal ábrázolhatók. r----- ~--; 1 kert L---r- -.1 1 ,--- , 1 1 1 étkező L r---, 1 nappali 1 l 1 1 1 1 , - j --L -11 1 - 7 dolgo:;:ó 1 1 1 . 1 : J--,-- J ------------ konyha i-----~ etöt.i- ----:~ ~~~j 8 rL1- .: r. lhózll L-.1 r---- . 1 I hól6 1 ,-----1 ürd . : hói ó 2. ábra Egyszin tes lakás funkciósémája t------7 kert L -11 1 r----7 r--7 • •1< ezo• 1--I l1 e. 1 1 L j konyha 1J szoba Í1 1 ;J ,, . L nappo 1·1 . -- -- --- háló ,,.- r--7 g etöt --1 1 1 1 l 1 l 1

1 háló 1 L.: -1 3. ábra Kétszintes lakás funkciósémája 14 kert haló hótó hÓlo noppa ll közlekedő 8 !pince! ej. f konyha wr;, u w. 4. ábra - eltérő lakásalap rajzok ma funk.ciósé Azonos 3.32 A bejárat helye A la,l.cás kialakítha tósága szempont jából döntő a bejárat helyének megválasztása, mely lehet: - a nappali és éjszakai zóna között: a hálószobá k nagyfokú izoláltság át biztosítja, valamint egységes nappali zóna kialakítás ára ad lehetőséget, - gazdaság i és egészségü gyi rész között: előnye: a lakószobá k összenyit ható, egységes teret képezhetn ek, hátránya: a vizesblok k szétválas ztása, - lakó és gazdaság i rész között: a lakóterek összefüggő kialakítását valamint az egységes vizesblok k létesítésé t teszi lehetővé, - a hálórész és a fürdó közötti lakásbejá rat kerülendó , mert ezzel az otthon veszít intimitásá ból. 5. ábra A bejárat helykivál

asztása 15 A bejárat helyes megválasztása a közlekedóterület nagyságát kedvezően befolyásolhatja. Ha a bejárat a lakásterület súlypontjához közel van, legkevesebb a közlekedő terület. A bejárat a rövidebb oldalról hosszabb közlekedőt igényel A leghosszabb közlekedőt a lakás sarkán elhelyezett bejárat eredményezi. Nagy, elnyújtott lakásnak még súlypontközeli bejárat esetén is nagy a közlekedő igénye, mely az alapterületek elcsúsztatásával csökkenthető. L .Q ) t -,i1D~ t ·r1 . ~~}. .,1, ··~)> )(- Cl/2 -)1 l( -•-· Cl ---)1 IC-- Q --)( 6. ábra A közlekedóterület nagysága A bejárat a lakóház egyik legfontosabb része. Funkcionális jelentősége folytán ezért mindig, mindenütt a lehetséges módon és mértékben igyekeztek megfelelő építészeti hangsúllyal kiemelni, motívumokkal díszíteni a bejáratot. Az épületnek ezen a kitüntetett helyén olyan építészeti elemeket, megoldásokat célszerű

alkalmazni, amelyek megfelelő védelmet is nyújtanak az időjárás viszontagságai ellen, íly módon megfelelő átmenetet teremtenek a külső és a belső tér között. A hazai építési hagyományok között legáltalánosabb elem az épület bejárati oldalán végighúzódó tornác, veranda vagy gang. Ahol nem tellett végigfutó tornác építésére, de a bejárat védelmét, hangsúlyát mégis biztosítani akarták, ott - a helyi szokásoktól függően - vagy a lopott tornácot vagy a kódisállást alkalmazták. Ez a két népi építészeti motívum két alapvető térbeli, illetve homlok.zatképzésí esetet példáz A lopott tornác az épület fő tömegéből, a tető fó ídoma alatti részből lop el, hasít ki egy szoba szélességű tornácot, a fő homlokzati sík vísszaugratásával, mintegy negatív formaként. a fő tömeghez illesztett kiegészítés, a ház kiterjedését növelő épületrész. Jellegéből adódóan mindkét megoldás a mai napig

használatos és várhatóan a jövőben sem válik túlhaladottá. A kódisállás éppen ellenkezőleg, A tornác, elótetó vagy legalább a túlnyúló eresz elegendő védelmet nyújt a kapunyitásra várakozó vendégnek vagy a kulcsát keresgélő családtagnak egyaránt. A nagyobb ereszkiugrást kitámasztó könyökfák, dúcok rajzolata, árnyéka sok mai családi ház szép, hangsúlyos homlokzati eleme. 16 I •• 1 J • • • ~ • 1 All LEHE1DSEGB<XEL HAGYOMANYOS L.Ar{)HAZFORt-lAK, BEEPITESI MOOOK KULONFELE BElAR a 1 • . -- 1 f 0 0 1 I 1 11 1: 1l 1 1 r anno 1 1920-30 1 1 1 1 1 q 1 ! 1 r 1 1 1., 11 1 1 1 1 1., , 1 e!Öl<ert 1 1 Í 1 o- · :Q:0-=0.::0 o:-0--0=1 1elÖkert ~:0:(:)B 00=. c-::()::O:O . ~ , uica . • , ut,ca , , . 1d . , , hosszu gangos o ohrcny ba no- zortsor u beepltes hciz, utcai bej. velt gangos hoz 1agja szcirazkOpLMJI ~., satortetos hoz zórt vercrdoval t1sztv1selo-te!ep1 ooz utca fe!Öli

1 1 !" 1 1 nappal i ; I ,I A !1 roppal i nappali hálo hata L:::=::i= !=:cJ::- ~ a. 0 4 5 6m 1 2 3 ~-.r-, 0L.r-, 0 1 /;~ 1 i • ~ ncppci i hclo ) f. 7. ábra A bejárat helye különféle alaprajzi kialakítás esetén 17 ható nappali bej. m :l --.m= • 1 REGI PARASZTHÁZ °KÓDISÁLLÁSSAL• REGI PARASZTHAZ "LOPon· TORNACCAL szoba 1 m szoba. n n • FIOK-NYEREGTETOS ELOTETO A TETÖSIKOT FOLYTATÓ ELÖTETÖ 8. ábra A bejárat építészeti formálása !8 Kiemelt földszintú házakhoz elólépcsót kell tervezni. Az elólépcsó és a bejárat- között ek kell lennie. kellő mélységű, de legalább 60 cm /de inkább 90 . 100 cm/ mély pihenőn Gondolni kell arra, hogyha az elólépcsó 80 cm-nél magasabb, korláttal, illetve fogódzóval kell felszerelni. Az alacsonyabb lépcsők virágtartókkal való határolása hasznos és szép, de a ház és a virágtartó közötti rés vagy a vízszigetelés nem

maradhat el. ALACSONY ELÓLÉPCSÖ KÍSÉRŐ VlRÁGTARTÓK. KAL.- HÁROMNÁL TÖBB FOK MÁR ELÖt--N- SAJÁTOS HANGULATú A FÉLKÖRiVES SZEP. EGYSZERÜ MEGOLDÁS, DE . aöLEPcsö H OSSZU ELÖLÉPCSÖ ELÖNYÖSEBB A HÁZ TELEN/ piíamisj elleg/ FALA MENTEN 9. ábra Az elólépcsó kialakítása 19 ELÖNYTELENÜL EL- - HELYEZETT LÉPCSÓ 3.3,3 A közlekedési rendszer - nyílt: ha a bejárattól minden jelentős helyiségbe közlekedő helyiségen keresztül lehet bejutni, - zárt /rejtett/: ha - a belépőt nem számítva - a lakás helyiségei közvetlenül egymásba nyílnak. e ) ~o~::-:., O 1 1 i 1 . 1 OOÓ □ 0 . OOO J [J □ e= ·i----7 il ~~-1 10. ábra Nyílt és zárt közlekedési rendszerű lakások 3.34 Térbeli elrendezés A lakás - helyiségeinek térbeli elrendezése esetén - lehet egy szinten, lehet fél szinttel egymástól eltoltan, lehet két szinten, s lehet egymástól fél szinttel eltérő három szinten. Ez az elrendezés

mindig az igényszinttől és az életformától függ./ 11 ábra/ 4.EGYLAKÁSOS HÁZAK Csoportosítása: - hagyományos: szabadon álló családi ház oldalhatáron álló családi ház i.1<:erház - csoportos: sorház átriumház teraszház - különleges: nyaralóház kétlakásos /generációs/ családi ház műteremház Az építési telken való elhelyezésüket az OÉSZ 18, 25, 49, 50, 65-68.§ szabályozza 20 . n i I. - ,;·::~-t. --------------"----- D□D o: Do 0 ,-.~ 17; ~; --- 11. ábra Térbeli elrende.zés 21 4.1 Hagyományos családi házak 4.11 A szabadon álló családi ház Fogalma: minden oldalon a saját telkének beépítetlen területe - előkert, oldalkert, hátsókert - veszi körül, s valamennyí oldala homlokzati kiképzést kap. Előnyei: - egyedülálló, izolált, lakóinak nyugodt, zavartalan életet biztosít, - kötetlen elrendezésében megvalósítható az ídeális lakás, - egyéni igények szerint alakítható, -

természettel való kapcsolata ideális. Hátrányai: - építési költsége és fenntartása a legmagasabb, - közművesítése a legköltségesebb, - kifútése -is költséges. A szabadon álló családi ház tervezése helyesen a megfelelő telek kikeresésével kezdődik. A telket lehetőleg az építési igény ismeretében, építészeti vázlatok alapján kell kiválasztani, mert ellenkező esetben a családi ház előnyei csorbát szenvedhetnek, amellett költségessége megmarad. A telken való elhelyezés fóbb szempontjai: 1. A beépítési vonalra úgy illesszük az épületet, hogy a kertre árnyékot lehetőleg ne vessen, a széltől védje és minél nagyobb összefüggő, egységes és jól hasznosítható kertterület maradjon /ÉNY-i sarok/. 2. A déli oldal /nappali/ kapcsolódjék a teraszon keresztül a kertterülethez 3. A beépítési vonalat az OÉSZ 67§ szabályozza, a bejárat helyét úgy célszerű megválasztani, hogy a közlekedő út az

épülethez egyszerű és rövid legyen, kevés területet igényeljen, a kerthasználatot a lehető legkisebb mértékben zavarja. 4. A telek szélére csoportosítsuk a fás-bokros növényvédósávot 5.6 Az alaprajz és az épületforma viszonya, kapcsoiata a telekkel utcára merőleges, illetve azzal párhuzamos elrendezésben más-más megoldást igényel. /g - gazdasági rész, h - hálók, n - nappali/ Az elhelyezés szempontjait nem minden esetben lehet maradéktalanul érvényesíteni /12. ábra/: - lejtős terepen északi lejtő esetén: a/ hibás elrendezés /közlekedés/ b/ helyes elrendezés /kilátás/ - keleti és nyugati lejtők esetén: e/ 1. hibás /gödörbe ne kerüljön az épület/ e/ 2. helyes - egyéb módosító tényező pl. meglévő értékes növényzet esetén: d/ 1. a növény "beépítése" d/ 2. ,1 ház máshová kerül /árnyék/ 22 ----. --------1 . : ., ·i i; ""----------. J 3 ! !9. n 5 .h . ~ n .•i· 6

b a 1 i .1-:: !1 L. : e d -· ·-·- -·-1 1 1 i i 1 i 1 1 1 ! i.--------·- , J L. 12. ábra Szabadon álló családi ház elhelyezése a telken 23 ·--·0 .• . .• ! ,i " 2 1 i 1 L--·-·-·- ·-·-·-· 17 1 1 1 i , , . , 1garazf ! 1: 1 t ,. , alsó szint alaprajza r hosszmetszet 13. ábra Lakóház, Büderich Düsseldorf JNémetorszig/ Építész: Jan Wolter, Aachen 24 l, .j :-.:Gresztmetsz:et és H)tdszír.U alcprajz nyugati 1., hOm(ckzct emel e ti ~ . -----·------~J 1 L 14. ábra Sonneber gben /Németor szág; Stuttgartháza Énítész < Építész: Heinz Rall, Stuttgart ~ ~ 23 alaprajz 4.12 Az oldalhatáron álló családi ház Fogalma: Egyik oldalával a közterület felőli építési vonalon, másik oldalával a telek kedvezőtlenebb tájolás felé eső oldalhatárán helyezkedik el, s valamennyi oldala homlokzattal rendelkezik. Kialakítása: A keskeny ebb

telkek csak az egyik oldaluk mentén, hosszan beépítve /fésűs beépítés / voltak hasznosíthatók. Az oldalhatáron álló családi ház jelenleg i formája, helyiségkapcsolatai a hagyományos parasztházak elrendezéséből, a falusi életform a megváltozásának hatására alakult ki. Főbb tervezési szempontok: - A lakórész a család igényeinek /nagyság, összetétel/ megfelelően több t szobából áll. Külön, lehetőleg fekhelymentes nappali szoba, szülői hálószoba, valamin álljon hely lő a különnemű gyermek ek részére külön hálószobák, melyekben megfele rendelkezésre az otthoni munkára, tanulásra. A hálószobák: ebben az esetben nyílhatnak a nappaliból is. - A modern hálószobákhoz. berendezésű, hideg-meleg vízzel ellátott fürdőszoba kapcsolódjon a - A bejárati ajtó a szélfogó-belépő-előszobába vezessen, innen nyíljon a nappali szoba, a lakás gazdasági része, valamint egy külön WC helyiség. - A gazdasági

rész a városi lakásénál lényegesen differenciáltabb. A nagyobb konyha korszerűen felszerelt és beépített berendezésű legyen. A konyhához jól kapcsolódó, de külön étkezőhely is igény /esetleg a nappalihoz is kapcsolva/. Nagyméretű éléskam ra és elektromos hűtőszekrények szükségesek. / A korszerűen fölszerelt /hideg-meleg víz, morzsoló-, aprítógépek, keverők ezért szolgál, sére nyárikonyha elsősorban a háztáji állatok takarmányának: elkészíté közvetlen kapcsolata a melléképületekkel indokolt. - A melléképületek közül a lakáshoz közelebb, a tiszta udvarra nyílóan Az állattartás épületei a helyezhetők el a gépkocs iszín, barkácsműhely, gépkocsitároló. hátsó udvarra telepítendők, a zárt trágyatér pedig az épülettől minél távolabb kerüljön. - A telek beépítésekor arra törekszünk:, hogy különválasztott legyen a lakásho z gi kapcsolódó lak:óudvar /tiszta udvar/ - fával árnyékolt pihenő-,

virágoskert - a gazdasá A . udvartól hátsó teendők /állattartás, zöldséges, gyümölc sös/ lebonyo lítására szolgáló trágyakíhordás és az állatok kihajtása céljából hátsó, gazdasági bejáró szükséges. A telek más-más rendeltetésű részeit egy keresztbe állított épületszárny is megoszthatja. Ebben helyezhetők el azok a helyiségek, melyek mindkét irányba szolgálnak, és nem zavarják a lakóudvar használatát. .Az épületek padlásterei takarmánytárolásra megközelítésüket e szerint kell megoldani. hasznosíthatók, így - A melléképületek sár- és esómentesen kapcsolódjanak: egymás hoz és a lakóházhoz. /Fedett, oldalt nyitott folyosók/ 26 - A t~.1:es fs melegvíze llát:ís korszerúsírett A kazán ::d;:imdyík gazdaság i helyiségb en /~"<onyha, előtér, nyárikon yha/ lehet. - Anyagaib an és szerkezet eiben a kor színvonal ának feleljen meg, praktikus hagvomá nvok szép, megnveró vonásait

fe3.lessze tovább ban a helvi ·"oven .; 1 , formálásá .,b~ :vLrr tervezésk or gondolni kell a szakaszos megépíthetóségre, vrrlamint a további bővítésre, esetleg tetótérbeé pítésseL . 1 . , .,; ~ - Nyitott gépkocsis zín helyett célszerűbb garázst ep1teni. Ez a szokásosn ál tágabb, télen temperálh ató legyen. Igényes megoldás esetén külön kis házi műhely nyílhat a garázsból . j ! 1 ! ------ .---, ~T -. --~ t;;:==::- =:J------ [ { . -~ b, beépítés távtc:tl dp az i.:dvarról i. . --------- --r (OJ al:1prcjz 15. ábra Korszerű falusi ház Építész: Ébert Ágoston 27 UTC~i HCMLCKZ~:" CLQ,J,LSÓ HOMLO KZAT - • A . -----= OLOALHATARCN ÁLLÓ HC~LOK ZAT UDVARI HOMLO KZAT ri 1 , - 1- - - - - - - - - ~ i 1 ui 1 e. ------~ -·-;,:;>-- :;-~-- ·: ~~~ ··:-:. r ;1;; .,-~- - - -1- - i /. / 1 1 1: 1 p4.,::, :: 1, :E"SZ )1 -.,; ,.::~~!! ~1.--:,; ,. ,,;~

SZ.":8A G.!-,:1:S ,,~,,.: Xl 5-~ r1 "":;:-:•,f[(.I> y{ Ct>< SI•. f 1 ,/ ,; "6l. ,.,e,; .,,1ld-il""(i;:" - / i "- - " / /ú -L. 16. ábra Oldalhatáron álló családi ház Épité sz: Szalánczi Gábo r 28 -~ J.13 Ikerhá z Fogalma: Az olyan lakóépü let, amikor két szomsz édos épülete gysége t úgy helyezn ek el, hogy azok az építési telkeik közös oldalha tárán csatlak oznak egymás hoz - külsőleg egy szabado n álló épülete t mutatva. Kialakulása: A felapró zott kis telkekn él az egyes épülete k tül közel kerülne k egymás hoz, lakóik: nagymé rtékben zavarjá k egymás t. Ennek kiküszö bölésér e két-két szomsz édos szabado n álló házat összeép ítenek, mellye l az ikresíte tt egység ek közti távolsá g megdup lázható . Építésé nek feltételeí: - mindké t lakást egyidó ben kell megter vezni, az egység es építész eti megjel enés érdekéb

en, - kedvező, ha a közös telekha tár egyben szimme triateng ely is, - a közös telekha táron takaratl an tűzfal nem létesülh et, - felépíté se egysze rre történje n. Előnyei: Hátrány ai: - izolálta bb, mint a hasonló méretű telekre épített szabad on álló, - jobb a telek.kihasználás, mert eggyel kevese bb részre tagozód ik a telek, - gazdas ági előny - olcsóbb , mint a szabado n álló családi ház /kisebb telek, eggyel kevese bb homlok zat, kisebb lehűlő felület, közművek rövideb bek, alápinc ézése gazdaságosabb/. - tükörké pes elrende zés, - tájolás /É-D-i hosszte ngely a helyes/, - kötött alapraj zi elrende zés. Elhelye zés szempo ntjai: - az OÉSZ előírásai szerint, - ha az utca mindké t oldalán íkerházas beépítés létesül. egymás hoz képest eltolva elhelyezni az épülete ket. 29 célszerű :·-1 n g 9 W :W h n h -·7 -~ g 1 i JD i i i l. 1----~f----"=J---! J~O: Ool.t>4

.i,c,(tf + +,,t;., 4 + +s.o + + ., +w-f-J,o+- 1 (:L~ 1 !: ! -t- ,.,IJI l,J,Om + ,.,,,, ,r,o f/1,0tn + i- AZ ÖYUCffat.Mf: i" -t-zo+.io+ -t- i,,~i.JÓ ~L~~ ÓMiúa nit.E1t: 0 17. ábra Ikerházak: tájolási és elhelyezési kérdései n - nappali. h - háló, g - gazdaságí rész 30 modortolla t· l<opcso!ásl sémo D CJ o oe 0 D i 1,. tJ:jj L J DO alaprajz 18. ábra Ikerházak. Svédországban Építész: Bo Cederlöf 31 helyszínrajz íl :• :, )f>:-+<-f-"" .• -::lf-----c==~-- ► 6 ;f-=~61.,IC1-;:-~-~-~-~-1~0-~~1==1-; ==="---~r .$sl11111il!llllilia!,fllllillllllll!IIIIBIIIII i ~~- 1 -! 6 [ , c:, . 1 --- ---~;-~~~-=:;::::-=:~::::"~=t ~ ---- -- - ~ - - ~ - ~ ~ négylakásos egység diákoknak földszinti és emeleti alaprajzok ötszobás íanárlakósok alapra] z 19. ábra Egyetemi város, ikerházak:, Princeton, New Yersey íUSA/ Építész: Breuer Marcel, Robert

E. Gatje, Associate ,0ew York/ 32 1 4.2 Csoportos csahídi házak 4.21 Sorház Fogalma: A zártsor ú lakóép ületek egylakásos formája. A közterü let felőli építési vonalo n úgy helyez ik el a lakóépü let-egy ségeket , hogy telkeik oldalha tárain összeép ítik őket. Így a közbenső egység eknek csak két párhuz amos, átellen es homlok zatuk van. Kialaku lása: gazdas ágossá gra való törekvés. Előnyei: - takarékossági szempo ntok /kisebb telek, két szabad homlokzat, kisebb lehűlő felület, rövideb b közművek, tömegg yártás, üzemi előregyártás lehetősége/, ~ esztétik ai szempo nt /nagyo bb összefüggő épülett ömb - nyugod t összben yomás/ . Hátrány ai: - kevésb é izolált, mint a szabadon álló ház,- azonos lakásna gyságo k, - egyhan gú formai megjele nés, elkerülhető: - változa tos utcavez etéssel, - más lakóháztípusokkal való vegyes alkalm azással , - ritmiku san ismétlődő elemek kel /láncház/,

- tájolási kötötts ég /É-D-i hossztengely/. 20. ábra Sorház ak beépítési alapfor mái .,, .)) oql 00 e "v D □□ 1 00 00 D 0 v J o-o D □□ 0 □ 2L ábra Földszintes sorház /ÉTI/ 22. ábra Földszintes sorház, Karlsruhe-Rüppen /Németország/ Építész: W. Hirsch és társai 34 i u bejarat fel Öli oldal ne.zete -rf 11 u 23. ábra Kétszintes sorház, Karlsruhe-Rüppen /Németor szági Építész: W. Hirsch és társai 35 h etys z ínrajz . . Cci lj, .·(1 ~-~-1 CJ.· 1 :. ,;i~~; 1 • 1 11 l li :·- 1 (:::~: ~----~-~~~-: L-l L~- : --- ---- - l 1.-------------~-------·---- -- -~---metszet alaprajz törnegvózlol 24. ábra Sorháztelepülés nyugdíjasok részére Crookfurban /Anglia/ 36 ----J 11 lll b: - - .~ -t -= .:t::- -t 1 ---1--- . ! 4Cl"I ,.-:·z:>~~~ ~ f --o. Jo ,!-:,:t"r"4, 1 . ~ 1 . 1 ~-1 ~ 1 S ~t"-:t or;-:OA,~NI S.M~~-,4,

~;-."??~ 1.-<!! 00 ~.:t ?~-.,R~°r"I -".L:0,:L ! , ! 4-?.oz , ~ ffll, ~i o ! za 11;;:: -!i .,,,~,";4~-51c ~,~,~~ ~-l ~!~ 1--------· ! ;ie:-- ~~ J aora ) 1 Lánchó.z Építész: Békési György 37 . 4.22 Átriumház Fogalma: A lakóterek /nappali és hálószobák/ általában két oldalról keretezik a kísméretú belső udvart, az átriumot, amely a többi oldalán vagy a szomszéd épületnek, vagy a keritésnek a tömör falával van a külvilágtól elzárva. Kialakulása: Az európai lakóházat mindig a "kifelé fordulás" jellemezte. A lakás helyiségei megnyílnak a környezet felé. ezért a családi házat kert övezi A mediterrán, a Közel-Kelet emberének lakóháza viszont "befelé fordul". A kívülről tömör falakkal elzárt, középső, udvar méretű árnyas kertre nyílnak a lakás helyiségei. Az európai lakás elsősorban a téli hidegtől, esőtől, széltől, párától óvja az

embert, a mediterrán égövön fó feladat a perzselő napsütés, szárazság és káni.~la elleni védekezés Ilyen körülmények között célszerű az otthont elzárni a külvilágtól, védeni azt a kis belső udvart, mely növényzetéve l árnyékot ad, párásabb, hűvösebb levegőjével a lakás klímáját elfogadhatób bá teszi. Előnyei: - a legkisebb telekméretet igényli, - az átriumudvar a lakás szerves részének tekínthetó, - tetszőleges laksúrúséggel alkalmazható /egyedülálló, ikresített, sorház, csoportház vagy szónyegház/, - lejtős terepen kíválóan alkalmazható /szónyegház/, - gazdaságos beépítési forma. - kimondottan nagy lakások lakóháztípusa . Hátránya: L U At.AKli AlrfKÚ U rHAX::I l EJ 26. ábra Átriumház alaprajzí és telepírési változatai 38 1 y alopraj z ok li cl in[7 i !-" □ 1 ~- 1 :1 [! L, 1 ! 1 : 1-· LJ ; z >7 ábra . ~ . haz ak·pálvázat1 terv tnum · és L a •

Zü.rich , ,. , Amun Antes, Epitesz. típu 5 u 39 r 00 □ LLíl, □ [J o, -u CJ [J 1 0 □ Iaprcjz-tipusok □□ □ D □ u!cakép l 10 □ hely sz Ínrajz .l·~- e 1~J .v 1 1 r ! 11il 1 11 t 1 ,--,.1 -----,, J 1 ~-.,1) ,l . J / ~ 28. ábra .Átrium lak:ótelep Ottolninnban /Németország/ Építész: Herbert Kochta, München 40 .t23 Teraszh áz Fogalma: Kiaiakulása: Altalába n dombol dalon, a terep lejtését követve, lépcsőzetesen egymás fölé épített olyan családi házas egységek, amelyek mindegy 1kének a terepszintről bejárata és kis kertsávja, valamint az alatta lévő egység felett tetókert szerúen kialakít ott lakó-kilátó terasza van. Gazdasá gi kénysze r hatására intenzív, nagy lakásszá mú beépítés válik szükség essé. Mivel sík, illetve közel sík terület korlátoz ott mértékb en áll rendelke zésre, a terjeszk edés megindu l a dombold al feié. Lejtőre illesztés: A lej tó

%-ával megegyező tömegelcsúsztatást jelent úgy, hogy - az épület ne szakadjo n el a tereptől, - azonos értékű egysége kjöjjene k létre, - a földmun ka gazdasá gos legyen. % Megfelelő teraszm éret és a kedvező "lakásala.1<" érdekéb en kb 40 felett célszerű teraszhá zas beépítés. Csoportosítás a lakások feltárása szerint: a/ egysoro s elrendez és: - előny: - hátrány: szepará lt kert, terasz, jó tájolható ság, kevésbé gazdasá gos. • K L 1 L - lakás K - kert T- terasz T b/ kétsorns elrendez és: - előny: - hátrány: gazdasá gosabb, Ll = L2 /tájolás!/, átlátás. ◄ EE i L1 K ,; T . T T e/ ikerjelle gú elrendez és: - hátrány: saját kertrész nincs, kevésbé szeparálható, átlátás, átjutás. K L2 i--gr- -ef""! = ◄ ------ ► = E=l L1 L2 í T !E ;;; ·> = §§ -=41 1 l r= <: / , /ff 29. ábra Teraszhá zak lejtőre illesztése 42 távta ti

l<ép - ., . CQ~- □no Cl~!.J ., ~ L=1 L., V ó, Dl 1□ ITT lLJ ~•□ C[ 0:: !.:: Stszín:es -30 ri? , d=tJ egyszobcs lakós 1.0 rn B·Jytengeiyes 1 ~o~ös co ~ D 0 0 kéttengelyes, eg1szintes, 3 szobé; lckos 80 m2 rV f 1~ c.cda-cc o !! 8 cPn hóra mi eng e ty e s, egyszintes. 1 szobás lokós 120 11 1 coc ~ i l L~--- i L r ri ;., be 11 ! ,O.Q 7 i L i UJ □LJG 1 -u 1 1 1~---~--- ke ~e Í S t crigetyes. négy:engelyes. szin~es. 5 szcbUs lakés 29yszi~t~s. i 6 0 mi. ~1 alaprajzi 30. ábra Teraszház Orselinában íSv6.jc/ Építész: E. Mühlstein, Zürich 43 5 szobÓ5 la.-<Cs ~-~ 1 i-L ~ 1 • 4.3Különleges családi házak 4.31 Hétvégi ház, nyaraló használat ú, elsősorban üdülés, pihenés céljára szolgáló épüier. Fogalma: Időszakos Kiala.1<ítása: A lakás fő funkciócs oportjai itt is megtalálh atók, de az igényekn ek megfelelő módosulá ssal. Igények átalakulás a: -

előszoba - nappali - konyha - kamra - étkező - hálók - fürdőszoba - gard.rob -WC - terasz - elmarad vagy szélfogóv á zsugorodi k, - összetett funkciójú központi tér, minél nagyobb kapcsolat a legyen a környeze ttel, - főzőfülke vagy fózószekr ény, mely a lakótérbe n is ·elhelyezk edhet, - hűtőszekrény vagy pince variációb an jelentkez ik, - a lakótér főzőhely felőli részén legyen, - a lakótérbó l fülkeszer úen nyílhatna."L;:, - zuhany- vagy mosdófülk:évé válik, - beépített térelválas ztó szekrény lehet, - külön helyiség marad, - hangsúlyo s szerepet kap. Szerkeze ti módosulá sok: - egyszerűbb szerkezet ek, természet es anyagok, - minimáli s hőszigetelés, szimpla üvegezésű nyílászáró k, - betörésbi ztos nyílások ízsalu vagy tömör tábla/. Fajtái: - helye szerint: - - rendelteté se szerint: - síkvidéki , lejtős terepi, hegyvidé ki, tóparti, folyópart i. csak nyári használatra,

nyári-téli használat ra /hőszigetelés!/, horgászta nya, vadászhá z, stb. Formai megoldás a: - környeze tbe való teljes beilleszté s, - kontraszt ra való törekvés. 44 . 1. t , . f.TIB .-R~- 1 J!► ~ 1 1 +4~=-t ➔+u.:+=L-ó ,- 1~- · I·· . 1~ : : : . . nD 1 •• LJ . □ ~ ~ 31. ábra Hétvégi házak , Epítész: Preisich Gábor, Farkasd v Zoltán .J 45 :1 rUoa:D n~-- □ D lJ QJJ i i 1 • J~c-~90 l,w 1 1 .;;- tOvioti te t 5 t metszet er , , . Thoma Schmid 33. , ábra, • / - Ep1tesz. Nyaraló St. ~Mon·tzban /SvaJC 46 -.32 Kétlaká sos, generác i 1Ss családi ház o-a}ma: • 0= i:: Kialakítása: Több generác ió együttélésére aU::aimas lakás vagy !ak:óépüleL A generác iós családi háznak, illetve lakásnak egyik formája , amikor a lakás részekén t, de attól szeparáltan az előszobából egy külön bejáratú nagyobb szoba /két férőhelyes/ nyílik, melyhez önálló kís vizesblokk is

tartozik /mosdó- WC, esetleg zuhany vagy kád is/. Ez lehet a háztartást ellátó, gyereke kre felügyeió nagyszülő szobája, de alkalma s a felnövő, s már önállósu ló gyerek különbejáratú szobájául, majd pedig az első gyerek megszü letéséig a fiatal pár önálló lakrésze lehet. A generác iós lakás másik formája, amikor a lakás mellé önállóan egy kis lakás /egy vagy másfél szobás garzon/ épül. Ennek előteréből ajtón keresztü l átjárás adható a nagy lakásba. Az ajtó lezárásá val, illetve felnyitá sával időszakonként is változtatható e közvetle n kapcsola t mértéke az egymásr autaltsá g ígénye szerínt. /Felügy elet gyerekr e vagy éppen a beteges nagyszülő gondozá sa./ - 34. ábr3 Generációs lakás 47 • {S. •. U•!)Z,I .,, Hlt:UJ! 1U!:.léZD·,, , 35. ábra haz , . , saládi Miklós Genera c1os e , ,. , z· Kapsza 1 EpILes 48 4.33 Műteremház b fedett módon Szerenc sés. ha a műterem a lakásho

z közvetl enüi, vagy legaláb . Ez utóbbi kapcsolódik, d~ :ehet ~nállóa~ a la.k:ás zavarása nélkül is megközelíthető főleg teherszal11tas eseten szokasos. n É-i tájolásr ajánlja. Amióta túlzott napsug árzás ellen, korszerű :ímyék olószer kezetek kel védekezni tudunk a esetén a felesleges a napfényt eleve kizárni a műteremből. Igaz, hogy az É-i tájolás esebb ott legegyenletesebb a megvilágítás, de a művész számára derűsebb, kellem környezet. dolgozni, ahová télídóben is besüt a nap és barátságosnbb, egészsé gesebb a A. műterem ideális tájolása ként a legtöbb szakem ber lat megnyitva jó A műterem különle gesség e lehet a kertkapcsolat: a művész az üvegfa ievegón, vagy a kertben is dolgozhat. ek, esetleg Az építész műterem más hangul atú, mint a képző- illetve iparművész műterm megfér a galérián, vagy a tetőtérben íl is. b:.========;i L nappali í 2. halc:; 3gyerel<sz 1 4. ztl<ezÖ;

5l<cnyh a; 6 fü rdo, 7. WC~ 8gcrdr ob; 9 dolgoz o sz~ 10. etöter; n terasz; 12 mu1ere m1 36. ábra Családi ház épftész Oferdingen bei Reutlingen /Néme tország / Építész: Wílhelm Haug műteremmel, 49 €7 1 . •J ;Jt CÉn-=1- .~uúJ f;;J.-L 37. ábra Iparművész háza Építész: Kapsza Miklós 50 ?-~~S- : :- . -i:, ~~J~J~.1"-tit~l~~-- . -~ ~ a vil lát lépcsósor köll össze a Gordo - tóval tömegvázlat metszet klíma D • B az alsó terasz és o múterem szintje Festő-szobrász a lakószint alaprajza 38. ábra portesei villája a Garda-tónál /Olaszország/ Építész: Vittoriano Vigano 51 5. TÖBBLAKÁSOS HÁZAK Fogalommeghatározás: és ezek egym ás melett Többlakásos a lakóház ha kettőnél több lakást tartalmaz ése közös területről és fölött helye zkedn ek el, valam int a la,1<:ások megközelít zeti együt tesne k a részét történik:. A többlakásos ház mind ig egy nagyobb építés képezi.

5.1 Magasság szerinti csoportosítás 5.11 Többszintes épület: több használati szint van de a 13,65 m-t legfelső szint padlóvona1a nem halad ja meg a 5.12 Középmagas épület: m közöt t van. a legfelső használati szint padló vona la 13,65 m és 30,00 5.13 MagasépüJet: aladja. a legfelső használati szint padló vonal a a 30,00 m-t megh 142, 144, 154, 169, 173.§ OÉSZ vonatkozó jogszabályai: 116, 118, 126, 128-130, 5.2 Közlekedésszervezés szerinti csoportosítás: -Foga tolt kétfo gatú három fogat ú négyf ogatú -Folyosós alaprajzi elhelyezkedés - oldalfolyosó - középfolyosó metszeten való elhelyezkedés - minden szinten - nem minden szinten 44, 151, 154, 163.§ OÉSZ vonatkozó jogszabályai: 103-106, 108, 136, 141-1 5.21 Foga tolt rend szere k Fogalommeghatározás: - lényegében csak A. fogatolt rends zerbe n a lakások egy lépcsőháztérből intes közlekedő/ folyo só/ függőleges közle kedés során - továb bi vízsz közbe

iktatá sa nélkül érhetők el. Szekció: az egy lépcsőházból megk özelí thetó lakások alkotta épületrész. Az épüle ten belül elfog lalt helyzete szerint lehet: sarokszekció. 52 közbenső, vég- és .---·-~1 0r2· i ,~~ rJ; ii ! fí ,. ;·j ,u ! <J r----7.-- ~ <J vc, 1 1 rYR 1 ~JL s:;» <l vr> szekció Fogatszám: A lépcsóház egy szintjéről megköze líthetó lakások száma. Legelterj edtebb a két-, három- és négyfogatú elrendezés. Crnportosítás fogatszám szerint: - Kétfogatú: Szintenk ént a lépcsőházból két lakás nyílik. [> 0 0 0 0 0 ◄ ► 0 0 0 0 0 0 0 <J Előnye: - "átmenő", átszellóztethetó lakások, - jól tájolható épület, - nagy lakások tervezhetők, - egyforma , vagy közel egyforma laJ;:ások alakíthatók ki. Hátránya : - költséges, mivel a lépcsőház /esetleg felvonó/ építése és fennwstási költsége kevés számú lakásra. oszlik meg , ;:

arn: ·· - uuarom1og A lépcsőházból szintenként hi:-om lakás nyílik. [> 0 0 t> <1 [> 0 0 a 0 0 0 ~ 0 0 0 0 0 ü 0 0 0 0 0 Oooo a 0 e ◄ A ► 0 0 0 0 0 e 0 0 0 0 o 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 l> 0 [> 53 o 0 0 ~ Előnye: - az egy lakásra jutó közös közleke dóterüi et csök.1<:en, - egy szekció n belül kis és nagyla.L::ásokat is lehet tervezn i Hátránya: - nem mindeg yik lakás "átmenő", - korláto zottan tájolha tó. - Négyfo gatú: A lépcsőházból szinten ként négy lakás nyílik. [> a 0 0 - 0 - 0 a a 0 ooo . ◄ Á ► T„r-; IJR ::,k~- 0 ooo 0 0 0 O 0 0 0 V Előnye: - az egy lakásra jutó közös közlekedóterület kicsi. Hátránya: - általában nincs "átmenő" lakás, - csak É-D-i hosszte ngellye l telepíthető az épület, - csak kis lakások at lehet tervezni. fogatol t, Öt- és többfog atú közbenső szekció k alapraj

zi szervezése már nem tisztán hanem folyosóval kombin ált. 54 nyugati homla-<zot mOsoCi< iz:nt :~cpr:2jza 39. ábrn Fogatol t lakóépü let Münchenben ,Németo rszág/ Építész: Jörg Herkommer, Stuttgar t 55 5.22 Folyosós rendszerek Fogalommeghatározás: A folyosós rendszerben a lakások megközelítése az épületen belüli vízszintes közlekedóról /folyosóról/, viszonylag kevés vertikális közlekedómaggal /lépcsőház, felvonó/ történik. Csoportosítás a folyosó alaprajzí helyzete szerint: - Oldalfolyosós, illetve szélső folyosós: ,k j meretet a kiüritésl s-zómitássol ~ell meghatározni, de min.1,10m A lakások külső, nyitott oldalfolyosóról nyílnak. A folyosó minimális szélessége a helyiség felé nyíló ajtók esetén 1, 10 m, a folyosó felé nyíló ajtók esetén 1,60m. A lépcsőháztól a legtávolabbi lakás ajtaja maximum 30 m-re lehet. /OÉSZ 143 és 144.§/ Előnyei: - kevesebb lépcsőház, felvonó,

házbejárat, - alaprajzi elrendezés szabadabb /a bejárat nincs lépcsópihenóhöz kötve/, - tájolása kötetlen /a rosszabb tájolású homlokzatra kerül a folyosó/, - jól szellőztethető. Hátrányai: - kis lakások alakíthatók ki, - a lakásbejárat közvetlenül a szabadból nyílik /szélfogó kell/, - a külső folyosók homlokzata utcavonalon előnytelen. - Középfolyosós, illetve belső !"1 foiyosós: i r--,. ! j ,k 1 méretet L.,,- 56 a kiüritési s-zómitássot ~ell meghatározni, de min.1110 m ,; lakások belső, zárt folyosóró l nyílnak. A folyosó ~cjániott minimáli s szélesség e a helyiség felé nyíló ajtók esetén 1,40 m, a folyosó felé nyíló ajtók esetén 2,20 m. A lépcsőháztól a legtávola bbi lakás ajtaja maximum 30 m lehet Legalább 30 m-enként természet es bevilágítá s szükséges. Zárt folyosóra helyisége t szellőztetni nem szabad. Előnyei: - kevesebb lépcsőház, felvonó, házbejára t,

- garzonhá z ideális formája. Hátrányai : - kötött alaprajzi elrendezé s, - csak É-D-i hosszteng elyú tájolás lehetséges, - nem jól szellőztethető. Csoportos ítás a folyosó metszetbe n elfoglalt helye szerint: - Folyosó minden szinten /egyszint es lakások/ - Folyosó nem minden szinten /többszin tes lakások/ - keresztm etszetben átmenő födém teljes szintkülö nbséget tartalmaz ó lakások /MAISOI IETTE rendszere k/, - keresztme tszetben nem átmenő födém félszínt-e ltolást tartalmaz ó lakások /SEMI-DlTPLEX rendszere k/. Előnyök: - folyosók számának csökkenté se, - eltérő nagyságrendű lakások kialakítha tósága, - átszellőzés biztosítás a, - változato sabb építészeti megjelt.nés, - belső térhatás gazdagítá sa. Hátrányo k: - kompliká ltság /tervezés, gépészer, kivitelezé s/, - sok lépcső. 57 keleti homlokzat a jellegzetes kétszintes lakások metszete () a középfolyosós szint oloprojzo Oo D

c:::::::H:::::J az át menó szint alaprajza 40. ábra Unité dhabitation, Marseille /Franciaország/ Építész: Le Corbusier 58 5.3 A beépítés módja szerinti csoportosítás - Zártudvaros beépítés - Keretbeépítés - Szegélybeépítés - Sávos beépítés - Kockaház- toronyh áz - Foghíjbeépítés 5.31 Zártudvaros beépítés A ház telke maximálisan beépített. Az utcai front kétmenetes, az udvari egymen etes, bás, összkomfortos és függőfolyosós. A lakások két csoportj a alakult ki: az utcai többszo az udvari szoba-konyhás lakások. Az első világháború előtti időszak tipikus beépítési formája. Korszerfisítés: udvari szárnya k N árosrehabilitáció esetén./ j . l lebontása. parkosított tömbbelsők létrehozása. , ~ i 1 1 melléklé~ só !" o zértudvor os bérhéz -:iloproj.i:o tömb· összl<épe korszerü sites - lokosössz evonósso l t 5 rn br eh obit, táci ó 4i. ábra Zártudv aros

beépítés 59 5.32 Keretbeépítés Keretbeépítésról beszélünk abban az esetben, amikor az utcák által határolt telektömb közepén egy nagyobb, összefüggően kertesített terület V3.n, melyet lakóépületek kereteznek. Nagyobb beépítési mélység, hallos lakások kialakulása. A két világháború közötti évek beépítési fo1mája. > i !i 1 i i 1 i 1 ~ - 1 001 d 1 iZ) 9: i 1 ~-----------) a telekhalarok menten meg ott vonnak a kerítések, de a légtér mór összeiüggo az udvurban 1 r" F=cn1 •i ~-!Y ~~ r-; r -~-- 1j O -- ·-., ~mg 11 1 1 , j közös udvar Kialakulása. kapuk 6 tjéró tozé:~b 42. ábra Keretbeépítés 60 keretbe9pités áthajtós-körforgalom I< iolokulása 5.33 Szegélybeépités foko zotta bb állom ását jelen tette, amik or a belső udva r zöke t hagy tak ki az épüle tek közö tt. A közö k szellőztetése céljá ból már teljes térkö el a zárt sarok beép ítés

nehézségei nyitása célszerűen a keret sarka in törté nt, amiv A fejlódés következő eL1<erülhetóvé váltak. A, . eéoít és eseté n a sze 0oélvb J .l belső terek létreh ozásá nak i 0°énv e még megm arad. J az áthajt Cs e scrkc~ n61 történ ik, az atcprG jz 43. ábra Szeg élybe építé s 61 . . egysz erúbb 5.3,4 Sávos beépítés ezett hossz abb épüle ttöme gból A lakóh ázak szaba don, egym ással párhu zamo san elhely ezése az utcav onalt ól függe tlen állnak. A telekh atáro k megszűnnek, az épüle tek elhely rgalm ú és az átmen ó forga lmú lehet. Kiala kulás a a város rende zés fejlődésének - a célfo utcák szétv álasz tásán ak - követ kezm énye. Előnye: Hátrá nya: - É-D-i tájolá snál a benap ozás maxi mális . l, illetve - az egyha ngúsá g, amit a sávok ra merőleges épüle tekke hangs úlyos abb vertik ális töme gekke l lehet felold ani. I / / ü - - -•--- -·-·-·~ -- -- --

- - -- - - - - 44. ábra Sávo s beépí tés 62 - - - - -·- - ~ - 5.35 Kockaház - toronyház A kockaház a tér három irinyában köze! azonos kiterjedésű. A toronyház magassági mérete többszöröse az alapr1jz azonos kétirányú méretének. a t::-ron; ház::k :?lhetyez.ésé·,~~ tétrsh,:,zo n 1 f-?r.-nal ellent~t oldo!!abbO t:szi a be€:pít8st 45. ábra Sávos beépítés lezárása toronyházakk.al 63 5.36 Foghíjbeépítés A történelmi városrészek - mindenütt a világon - kisebb telekrulajdonok nem egyidejű beépítéséne k spontán rendszeréből jöttek létre. A foghíjbeépítés a városok szerves növekedésé nek, valamint szerkezetil eg és esztétikaila g összehangolt fejlődésének ma is fontos komponens e. Egy-egy iires telek, egy-egy elovult vagy új épület jelentős mértékben befolyásolja az utcák és terek esztétikai értékét. mellett - foghíjbeép ítéseknél - jelentős szerepet játszik a lakóérték is.

Régebben a városrende zési szabályzato k csak az utcavonalla l, az utcai párkányma gassággal, és a tűzvédelemmel kapcsolatos előírásokkal foglalkoztak. Minden egyéb az építtetókre volt bízva, akik a nagyobb haszon érdekében benapozatl an be1só udvarok és egészségte len lakások tömegével terveztették és építtették meg bérházaikat . A szúk udvarokba n és utcákban az ember természettel való kapcsolatá nak csírái is alig maradtak meg. Az esztétikai tényezők A mai városrendezés célja - a történelmi városrészek ben - kettős Igyekszik biztosítani egyrészt a történelmil eg kialakult utcarendsze r, karakter, hangulat fennmarad ását, másrészt viszont minden új beavatkozá snál /foghíjbeép ítéseknél, tömbfelújít ásoknál/ elő kívánja segíteni a laksűrűség csökkenésé t, zöldtetiilet ek biztosítását, egészséges /benapozot t/ lakásállomá ny kialakulásá t. szabalyozosi vonal L-r ---. L L L 145°

- , 1. 83 81 d L ~ r: / / / / / ( ,/ ,/ / / / ,,/ i F I 1 / L / G L 46. ábra Jellegzetes foghíjbeépí tési feiadatok 6-+ / / / Jellegzetes foghíjbeépírési feladatok: A feladattípusok szórna nem nagy, de a szomszédos épületek eltérő szélessége, párkánymagas sága, valamint a telkek nagyságrendje és tájolási adottságai miatt szinte minden egyes feladat egyedi jellegű megoldást igényel. Ezeken kívül még a szomszédos épülerek architektúrájá t is figyelembe keH venni. "A" típusú feladat: ÉPÜLETVÉG < E szintkülönb seg oldolfolyos6 1 ( E oldatfolyoso A szabad végfal mentén igényesebb lakisok kialakít:isára van iehetóség. 1 ( E n 6.oo íl 3,00 íl 65 1 ( E "B" típusú feladat: KÖZBENSŐ FOGHÍJ :rn1· · , KO ,,-. . 1 IAJ nagy metyseg ( XJ-12 m) ise1,i11 etkezös hofl ,s iervezhetö 1 N 1 0 1 i ·

Ici~ cet[ ,t J a J 1 betsö /Özoíulkiz e<;;?t~n esek 1- ~5 szot:és g::irzon,ckos ehet ,r~ 1 ---~· gcrzcn icitmenet maximum itt. Nem azonos párkányma gasságok esetén hátraugratott tetóemelett el, vagy egyéb tetófelépítménnyel lehet a két épület közötti magasságk ülönbséget áthidalni. JU 83 A l.E?CSÓ Tömegkapcsolat: 66 M!t,OiG ), MAGASABB TÓl---iEGttN 1 ő ., . .,, Uv· ut:· :.:; t)~T C t1pusu ternd-at: r--rREKCZ , , ,, 1 .~ · ROK ::-,,-1.J 1/2 ::MELET SZIN7K0l.ÖNBSEG ~ :JllJJ: J L 1e T. d VISSZOlépes m:n ltrl 1szin1cm I 1 ~mox. 3O,0m~ 1 ITJJin?fI lczhel Az épület tömegkialakítását a csatlakozó épületek párkánymagasságát figyelembe véve kell megoldani Különösen fontos ez akkor, ha az épületben felvonót is kell létesíteni a lépcsőházhoz kapcsolódóan. Ennek tömeghatás a felvonógép házként jelentős e «t-:) ! 67 ! □□ f. D ~ 0 0 , ~ li 11 il 1

"D" és "E" típusú feladat: TOMPASZÖGŰ SARO K D itt 1 vagy 2 lakás lehet A tömeg lépcsóztetése rugalmas szerkezettel megoldható, de ügyelni kell a tervezésnél a túlzott helyigényű közlekedők kiküszöbölésére 1 egész emele t magasságú szintk ülönbs ég "F és "G" típusú feladat: ÖSSZ ETET T FELA DA TOK /derék szög, tompa szög, hegyes szög problé mái/ F / / / / r így ritkán :.idódik és megte rvezni is neheze bb ,LJ ,, 1 I G G j t--3,00m 1 i!/ 3.CO m ~ •( tG ! ~ílllli? ~---- ---~:- -~--~- ----,4 ------ --,--,i • • 1 . 1 1 G1 1 L-, I L:: L L 1 L .!--1N ha ez a főtömeg, / /, /f-.LI JJJ1 az oldals zárnya k alacso nyabb ak is lehetn ek ó8 A tervezés általános szabályai: - Az országos és a budapesti építési szabályzatok előírásait mindig be kell tartani /földszinti padlómagasság, párkánymagasság, zöldterület, stb./ - A szomszédos éplileteket

/tüzfalakat/ mindig takarni kelL - A szornszédos épületeket leárnyékolni. nern szabad /45 fokon belül kell maradni/. - A beépítési /szaMlyozási/ vonalat a földszinten nem szabad túllépni, de az emeleteken kiugró loggia vagy erkély tervezése lehetséges. - Az épület feltárása /közlekedési rendszere/ gazdaságos legyen. - Az épület szerkezeti rendszere egyszerű és tiszta legyen. - Az adottságokból eredő torz területeket a tervezésnél minimálisra kell korlátozni. - ·rájolási okokból lépcsőház az utcai oldalon is elhelyahető, viszont az utcai A földszinten az utcai bej{iraton kívül udvari kijáratot is kell biztosítani. függőfolyosó kerülendő. - Ha a legfelső lakóernelet padlószintje a bejárati szinthez viszonyítva l ! ,65 m felett van, felvonót kell tervezni. Felvonó esetén annak gazdaságos kihasználására is gondolni kell. - A szintenkénti lakásszám kiszámítása: BeépíteH szintterület: ( ,25-1,30 szorozva az

előírt többletterület a falak és a közlekedők miatt szükséges/. Lakásterületi normák: l szoba garzon 1,5 1,5 szoba összkomfort átlagos /a 28,00 rn2 3.~,00 m2 46,00 m2 2,5 46,00 - 62,00 m2 58,00 - 72,00 m2 3,5 64,00 - 80,00 m2 72,00 - 88,00 m2 2 lakásterülettel - A földszinti bejáratoknál gyermekkocsi-tárolót, kerékpártárolót, takarftóeszköz tárolót, szeméttárolót és elektromos kapcsoló helyiséget is keJl tervezni. 69 A tervezés menete 1. A szomszédos épületek adottságainak: /épületszélesség, párkánym agasság/ vizsgálata. Tájolási lehetőségek. 2. A lehetséges tömegkap csolatok /tömegfo nnálás/ elemzése 3. A lehetséges közlekedési rendszerek /fogatolt, oldalfolyosós, vegyes/ vizsgálata. A legjobb megoldás kiválasztása 4. Lakáskiosztás A lakáskiosztás és a szerkezeti rendszer összehangolása /6,00 m-nél nagyobb fesztávolságok kerülendők!/. 5. Az eltérő lakástípu sok megtervezése 6.

Metszetkészítés 7. A földszinti bejárat/ok / megtervezése 8. Homlokzattervezés - esetleges alaprajzi módosítások 70 IRODALOM 1. Callmeyer Ferenc - Rojkó Ervin: Az én házam Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1977. 2. Gádoros Lajos: A lakás berendezése és méretezése Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1976. 3. Kapsza Miklós: Otthontervezési Tanácsadó Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1990. 4. Kószó József:Családi ház Origó-press,Budapest, 1991. 5. Lux László - Valentiny Károly: Épülettervezés L rész Tankönyvkiadó, Budapest, 1968. 6. Országos Épftésügyi Szab:Uyzat ÉTK, Budapest, 1992. 7. Országos Szabvány MSZ 1228/1-84. 8. Dr. Reischl Antal: Lakóépületek tervezése Tankönyvkiadó, Budapest, 1976. 9. Simon Pál - Walkó Zoltán: Magánépítkezók könyve Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982. 10. Teraszházak, oktatási segédlet BME Lakóépülettervezési Tanszék, 1986. 1L Timon K.ílmán: Korszerű kertes

beépítések Könyvkiadó, Budapest, 1982. Műszaki 12. Többlakásos házak, segédlet BME Lakóépülettervezési Tanszék, 1986. 71 (üres oldal) 72 IlELLÉK LETEK A Lakóépüle ttervezés e. fejezethez 73 (üres oldal) 74 1. A LAKÁS HELYISÉGEIVEL KAPCSOLATOS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK /OÉSZ 4. számú mellékletéből/ - Átlagos belmagasság: a helyiség hasznos alapterületi térfogatána k és hasznos alapterületé nek hányadosa /m3/m2/. - Belmagassá g: a padló és a mennyezet közötti függőleges távolság. - Hasznos ;alapterület: a vakolt vagy burkolt falsíkokkal határolt teljes alapterületn ek olyan része, ahol a belmagassá g legalább 1,90 m. Homlokzatm agasság /H/: az építmény terepcsatlak ozá~a feletti vetületének átlagos magassága, amelynek számítása során figyelmen kívül kell hagyni: a/ kémények, szellőzők, tetőszerelvények magasságát , b/ a vizsgált homlokzatfelülettől 12,00 m-nél hátrább álló

építményrés zeket, e/ a vizsgált homlokzatf elület vízszintes összhosszán ak egyharmadá t meg nem haladó összhosszús ágú és legfeljebb 3,00 m magasságú - tetőfelépítmény, építményrés z, attika, álló tetőablak, stb., - a terepbevágá s mögötti homlokzatré sz magasságát , d/ a magastetó és oromfalaina k 6,00 m-t meg nem haladó magasságú részét. építmények alakú sátortető vagy donga félgömb, gömb, A . homlokzatm agasságána k számítása: felével, sság vetületmaga H:::::a - ha az építmény max. 12,00 m magas, - ha 12,00 m-nél magasabb, H=vetületm agasság mínusz 6,00 m. - Huzamos tartózkodás ra szolgáló helyiség: amelyben a használók folyamatosa n két óra időtartamot meghaladóa n tartózkodna k, vagy amelyben a két óránál rövidebb időtartamú használatok közti szünet a két órát nem éri el. - Közvetlen természetes megvilágítá s: nappali fénnyel közvetlenüi a szabadba néző bevilágításr a

szolgáló felületen keresztül - Közvetlen te1mészetes vagy történő megvilágítá s. , közvetlenül a szabadba nyíló nyílászárón keresztül történő gravitációs légcsere. szellőzés: szellőzőkürtón, szellőzőcsatornán - Nettó alapterület: a vakolt vagy burkolt falsíkokkal határölf teljes alapterület. - Szabad belmagassá g: olyan belmagassá g, amelybe csak a határoló faltól mért 0,20 m-es sávban, a mennyezet alatt nyúlhat épületszerk ezet vagy más rögzített vezeték, szerelvény. 75 2. KIVONAT AZ OÉSZ LAKÁSOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAIBÓL - A teljes háztartás vitelére szolgáló önálló lakás-, ill. üdülóegységnek legalább a következő helyiségekből kell állnia /153.§/: a bejárat céljára előszoba, szélfogó vagy nem közvetlenül a szabadból nyíló lakóelőtér, az otthoni tevékenység és pihenés céljára legalább egy - 17 ,00 m2-t meghaladó alapterületű - lakószoba, a

tisztálkodás és mosás céljára fürdőszoba vagy mosdó-zuhanyzó, továbbá WC berendezés, /kétszobásnál nagyobb egységben önálló helyiségben, háromszobásnál nagyobb egységben legalább két WC berendezést alkalmazva/, a mosás céljára szolgáló berendezések elhelyezési lehetőségével, a főzés és mosogatás céljára étkező- /lakó-/ vagy főzőkonyha, ill. legfeljebb kétszobás egységben teakonyha, az élelrniszertárolás céljára éléskamra vagy kamraszekrény, elhelyezési lehetőséggel. hűtőszekrény - A részleges háztartás vitelére szolgáló önálló garzonlakás, ill. üdülóegységnek legalább a következő helyiségekből kell állnia /153. §/: a bejárat céljára előszoba vagy szélfogó /kivéve a kizárólag nyári használatú üdülőegységet/, az otthoni tevékenység és pihenés céljára legalább egy - 12,00 m2-t meghaladó - lakószoba, alapterületű a tisztálkodás céljára mosdó-zuhanyozó-WC

helyiség, a mosás céljára szolgáló berendezések elhelyezési lehetőségével, a főzés és mosogatás céljára teakonyha vagy elhelyezési lehetőséggel, fózőszekrény, hűtőszekrény az élelmiszertárolás céljára kamraszekrény vagy élelmiszerszek:rény. 76 - Bena pozás /49., 132§/: . §-ban előírtakon túlmenően - úgy kell Az építé si telken az épüle teket - az 50. és a 65-68 benap ozás lehetősége febru ár 15-én elhel yezni , hogy az egye s helyi ségek re előírt homl okza t. benap ozásá t számítással, legal ább 60 perce n át bizto sított legyen. A szerk eszté ssel kell megá llapít aní. ·- Term észet es megv ilágít ás /134. §!: ségré sz, mely .az árnyékvető élhez Közv etlen termé szete s meg világ ítású az a helyi s szöge t bezár ó sík, valam int á . padló sík illeszkedő és a vízsz intess el 22 foko áló felüle t alsó éléhe z iÚesztett, a metsz ésvon ala előtt van, ha a bevil ágítá sra

szoÍg m-en belÚI árnyékvető épüle tbe nem vízszintessel 45 fokos szöge t bezár ó sík 8,00 ütközik. a huzam os tartóz kodá sra szolg áló Közv etlen termé szete s megv ilágít ású legyen ltetés szeru haszn álat köve telmé nyei azt helyi ségek teljes alapt erüle te, kivév e, ha a rende ,· szüks égtel enné teszik vagy tiltják. áló szaba d felüle t és a helyíség A közv etlen termé szete s megv ilágít ásra szolg ilágít andó ~lapterület = a helyiség alapt erüle tének arány a legal ább 1:8 legye n. A megv eténe k területe. terül ete+ az előtte lévő árnyékvető vízszintes vetül etlen m·egvilágítású - ·hely isége n Közv etett termé szete s megv ilágít ás: más - közv keres ztül történő megv ilágft ás. tt, továb bá az épüle t közö s használatú Közv etett tern1észetes megv ilágít ás lakás ok közö lákás ok közö tt nem létesíthető. helyi ségei es -Szellőzés/136., 137 §/: zárt folyosó,

valam int közh aszná latú Hely iség nem szellőztethető lépcsőház, kapualj, átjáró, áthajtó, aluljá ró légte rébe. etlen termé szete s megv ilágít ásra előírt A huzam os tartóz kodá sra szolg áló helyiség közv ató, a padló ról kczel het6 és nyito tt legkí sebb felüle tének legal ább 2/3 része nyith állap otban rögzíthető legye n. - Tartalékfűtés /140. §/: lakás legal ább egy lakós zobáj ában. Tartalék:fútés. lehetőségéről kell gond osko dni a többl etene rgia bizto sításá val, enne k Enne k lehetőségét helyi ségen ként 1,5 kW teni. hiány ában tartal ékké mény építé sével lehet megt erem 77 FON TOS ABB 3. A LAK ÁS EGY ES HEL YISÉ GEIR E VON ATK OZÓ ELŐÍRÁSOK 59.§ alapjá n/ /OÉS Z 104.; 106, 118, 120, 131, 142, 145, 153, 155-1 NAP PALI SZOBA: l/ nagyo bb, - alapte rülete 17,00 m-né l /garz onlak ásnál 12,00 m-né hez szüks éges, nyílás - legal ább 2 db 2,00/0,90 m méretű fekhe ly

elhelyezésé nélkü li szaba d falhossz biztosítandó, kell rende lkezn ie, - hasznos alapte rületé nek 2,50 m átlagos belmagassággal - légté rfoga ta minim um 10,00 m3/fő, ól nyíljon, - közve tlenü l az előszobából, szélfo góbó l vagy lakóelótérb 0,85/1,96 m, - a bejár ati ajtajá nak szaba d nyílá smére te minim um - pince szinte n és alagsorban nem létesíthető. TOVÁBBI LAKÓSZOBÁK: - B.lapterületének 6,00 m2-t megh aladó nak kell lenni, nagyo bb, - a kissz oba /félsz oba/ alapte rülete 12,00 m2-nél nem hez szükséges, nyílás - legalá bb 1 db 2,00/ 0,90 m méretű fekhe ly elhelyezésé nélkü li szaba d falhossz biztosítandó, kell rende lkezn ie, - hasznos alapt erüle tének 2,20 m átlago s belmagassággal - légté rfoga ta minim um 10,00 m3/fő nem nyílhat, - fűthető lakós zoba bejárati ajtaja közvetlenül a szabadból - pince szinte n és alags orban lakós zoba nem létesíthető. MEL LÉKH ELYI SÉGE K: kell rende lkezn

ie, - hasznos alapte rületé nek 2,20 m átlagos belmagassággal - légté rfoga ta minim um 3,50 m3/fó . -TISZ TÁL KOD ÁS HELYISÉGEI: ető, továb bá önáll ó - a tisztá lkodó helyiség könnyen tisztítható, fertőtleníth szellőzésű és fűthető legye n, helyi ségge l - WC beren dezés sel felszerelt helyi ség csak: tisztálkodó , rtőbe szellőztethető közös légak nába, ill. szellózókü - egy szellőzőkürtőbe, ill. a gyújtószellóző egy mellékkürtőjébe csak egy közel azono s lakás hoz tartozó, azonos szinte n lévő és legfeljebb két, helyiség légel vezet óje köthető be, légszennyezettségű /pl. tisztá lkodó és WC/ iszer tárolására, - WC, vizelde berendezéssel elláto tt helyiség légtere élelm áló helyi ségek szolg sára feldolgozására, főzésére, fogya sztásá ra, forga lmazá nem nyílhat, Iégteréhez közvetlenül nem kapcs olódh at, egymásból os tartóz kodás ra - V•./C, vizelde berendezéssel

elláto tt helyi ség légtere huzam olódh at, ha a szolgáló helyiség légter éhez közve tlenü l csak akkor kapcs átolja , mellé khely iség szellőzése a levegő visszaáramlását megg - átmen etileg ha - Tiszt álkod ó helyi séget és WC- t akkor is kell létesíteni, kszék építése is szüks éges. közműves vízellátás még nincs , ilL árnyé 78 - ÉTELKÉSZÍTÉS HELYISÉGEI: - az étkezőkonyha, ill. lakókonyha olyan-,helyiség, melynek alapterülete á : 6,00 m2-t meghaladja, - a főzőkonyha alapterülete 4,00-6,00 m2, - a teakonyha alapterülete 2.00-4,00 rn2, - a fózószekrény valamely helyiségnek főzés céljára szolgáló,maximum 2,00 m2 alapterületű, minimum 0,60 m mélységű, nyílászáróval és legalább 0,30 m magas gózgyújtő légtén-el elkülönített része, - kétszobásnál kisebb lakásokban létesíthető teakonyha, ill. fózószekrény önálló szellőzéssel, - kétszobás és ennél nagyobb lakásban főzőkonyhát

vagy étkezótén-el közös légterű étkezókonyhát, ill. lakókonyhát kell létesíteni, ~özvetlen természetes megvilágítással és szellőzéssel, - belső fekvésű főzőkonyha csak foghíjtelek zártsorú beépítése vagy Iakásmegosztás műszaki szükségessége esetén alakítható ki, - belső fekvésű étkező-, ill. lakókonyha nem létesíthető, - gázüzemú berendezéssel ellátott főzőhelyiség belső fekvésű nem lehet és csak lakósz9bából nem nyílhat. -ÉLELEMTÁROLÁS: - az éléskamrának, ill. kamraszekrénynek önálló szellőzésúnek és lakószobánként /két kisszobánként/ legalább 0,90 m2 polcfelületűnek kell lennie, - az élelmiszerszekrény legalább 70,00 liter űrtartalmú lehet, - egy szellőzóki.irtőbe, ill a gyújtószellőzó egy mellékkürtójébe csak egy lakás, azonos szinten lévő és legfeljebb két közel azonos légszennyezettségű /pl. főző és élelem.tároló/ helyiség légelvezetóje köthető be

-KÖZLEKEDŐK:SZÉLFOGÓ,ELŐSZOBA,LAKÓELÓTÉR - a szélfogó mélysége a benyíló ajtószárny/aki méreténél legalább 0,60 m-rel nagyobhlegyen, . - szintkülönbség áthidálására a szélfogóban csak legalább három lépcsófellépóból álló szintáthidaló létesíthető, ha a benyíló ajtószárnyak és a lépcsőfok éle között legalább 1,50 m távolság van. - az előszoba, szélfogó legkisebb alaprajzi szabad mérete 1,30 m-nél - ha a lakásban beépített szekrény vagy járható szekrény van, 1,00 m-nél - kisebb nem lehet, - a lakásbejárati ajtó szabad nyílásmérete minimum. 0,85/1 ,96 m, - fűthető lakóelőtér nem nyílhat közvetlenül a szabadba. - LÉPCSŐK A LAKÁSBAN: - egy lépcsőkar három fellépésnél kevesebbet nem tartalmµ.zhat, - a lépcsőkar legfeljebb 1,80 m, ill. egy lakáson belül legfeUe~b 3,00 m szintkülönbséget hidalhat át, - a lépcső szabad szélessége egy lakáson belül nem lehet kisebb, mínt 0,80 m, 79

legalá bb 2,20 m-ne k kell - a lépcsőkar és -pihenő feletti szaba d belm agass ágnak um 2,00 m lehet, lennie, de egy lakás on vagy üdülőegységen belül minim e a lépcsőkar szaba d - a lépcs ópihe nó kiseb bik alapr ajzi szaba d méret széle sségé nél keves ebb nem lehet, s alapjá n kell - a lépcsőfok mére teit a 2m+s z=60 -64 /cm/ össze függé megh atáro zni, akos haszn álatú - egy lakás on vagy üdülőegységen belül, továb bá az idősz ő fokm agass ága építm énysz int /pl. tetőtér/ megk özelí tésére szolg áló lépcs legfe ljebb 20,00 cm lehet. KIEGÉSZÍTŐ HELYISÉGEK: - KAZ ÁNH ELY ISÉG /148. §/: 1,7 bar túlny omás t - a 115 fokot megh aladó hőmérsékletű forró vizet és az kazán ház-é pület ben megh aladó gőzt termelő tüzelőberendezés csak önálló helyezhető el, vagy olyan közle kedób e - a kazán helyi ség bejár ati ajtaja közve tlenü l a szaba dba vezet , egyéb nyílá száró i /folyo só, előtér/

nyíljo n, amely közve tlenü l a szaba dba san összefüggő, nem csak a szaba dba, vagy a tüzelőberendezés üzem ével szoro atnak. tűz- és robba násve szély es helyi ségbe nyílh - TÜZELŐANYAG- ÉS SALA KTÁ ROL Ó /149. §/: lő, egyed i hóell átású - mind en szilár d vagy csepp folyó s tüzelőanyaggal üzeme ítani, lakás hoz zárha tó tüzeló ányag tároló helyi séget kell kialak ő, a helyi ségbe n - önáll ó szellőzésű legye n, határ oló falában kéménykürt füstcs atorn a nem lehet, a szilár d tüzeló anyag ba - határ oló szerk ezete iben nem lehet olyan nyílás, mely got elvez etheti , levegőt vezet vagy a csepp folyó s tüzelőanya ggal üzemelő, 40,00 - salak tároló helyi séget kell létesí teni a szilár d tüzelőanya kazán helyi ségei hez, kW-n ál nagyo bb összteljesítményű tüzelőberendezések zéséről és 10,00 m-en belül i vízvé teli - a sala.lctároló közve tlen termé szete s szellő lehetőségről gond

oskod ni kell. - GÉPJiR~fŰTÁROLÓ /151.§/: az elhelyezhető gépjá rmú - alapte rülete és szaba d belm agass ága tegye lehetővé tását és a tárolt biztonségos beállítását, a vezetőfülke ajtajá nak teljes kinyi t, jármú legal ább 0,50 m széle s sávon történő körüljárásá helyiség az épület rolórműtá - más rendeltetésű főépületben elhel yezet t gépjá só közbe iktatá sával egyéb helyi ségei hez csak önáll ó szellőztetésú előtér, folyo rkeré kpár kapcs olódh at; legfe ljebb két szem élygé pkocs i vagy moto ajtóval éhez elhely ezésé re szolg áló helyi ség lakóé pület közle kedój kapcs olódh at, levegőnél nehez ebb - szilár d padoz atú, közve tlen természetes szellőzésű, a égést ermé k elvez etésé t biztosító mego ldású legyen. ellátni. - padló össze folyó ját homo k-, benzin- és olajfo góval kell 80 Alagsori garázsok lehajtórámpájának kialakításakor elsődleges a- lejtés

m~i-té~é.nek a meghatározása. Ebből tervezhető a rámpa induló és érkező szakaszánáJc íve" A rámpáról az esővizet úgy kell elvezetni, hogy ne zúduljon be a garázsba, ezér:t az.- alsó bejárai előtt kis ellenlejtót kell kiképezni összefolyóval. A bordázott betonburkolat különösen esőben és hóban, csúszós időben tesz jó szolgálatot. Előfordul, hogy a garázst oldalról. kanyarodva célszerű megközelíteni, figyelembe véve az autó fordulási sugarát. A lehajtóutat esetleg manőverezési, visszafordulási· szakasszal is ki lehet egészíteni, azonban a túl hosszú utak fogyasztják a kertet, a zöldterületet. Ezt némileg ellensúlyozµ, ha burkolatuk áttört betonelemekből lcészül, vagy csak a keréknyom szilárd burkolatú, és így a növényzet, a fú számára több hely marad. ·t FL--.------, --,--~-r:--~¼ a~ -~ - 7 7l 1 1- r--- ~ l: ~ -,- -7 -81 A gépkocsitároló elhelyezése a teU;:en: Szabadon

álló beépítésű telek esetén: a/ melléképületben, b/ toldaléképületben hátsó bejárattal, e/ toldaléképületben d/ lakóépületben, lakástól független, e/ lakóépületben a lakásfunkcióhoz kapcsoltan s~i 5 1 5 - 5 5 1 4 1 4 4 e) d) e) b) il) 4 4 Oldalhatáron álló beépítésű telek esetén: a/ toldalékként a hátsó kertben, b/ toldalékk.ént az oldalkertben, e/ toldalékként az oldalhatáron, d/ lakóépületben, lakástól független, e/ lakóépületben a lakásfunkcióhoz kapcsoltan 5. - 5 5 5 5 3 24 ! 1 4 a) 4 bj 1 1 1 i 4 4 e) dj ej 1 Ikerházas beépítésű telek esetén: a/ toldalékként a hátsó kertben, b/ toldalék., 1<:ént az oldalkertben e/ toldalékként az ikres építési vonalon 5 5 2 3 . -~:J---;1----l~ 4 b) ok:: min 1-; e) de min. 3 m 1 lakóépület, 2 toldaléképület, 3 gépkocsitároló, 4 bejáró, 5 építési telek, 6 melléképület 82 A gépkocsitároló

elhelyezése az épületben: a lakóépülettel azonos tömegű gazdasági épületrészben a lakóépületben a lakásfunkcióhoz kapcsoltan a/ a gépkocsíbejáratra merőleges tetóge1inccel b/ alaprajzi séma c/ a gépkocsibejárattal párhuzamos gerincű éptiletben l 1 1 1 1 , /, 1 / I1 1! a) b) e) e) 83 4. BÚTOROZÁS, BERENDEZÉS LAXÓHELYISÉGEK ;. társalgo oútorai, méreleziise: P"2ldák egyterü szobák nappcll klalakitósóra: L 1 (----------,ao- . :i 711[-fil - - - ! : ~r-~ - [J-=1r ~L • 1 ---~ IC~ t~ 1: , c-".J - ~-L~--:J ~ 1 [,J r • ! 1 n ~ } ! . :wn , ~ · i ,V ~ ! 1 . , ~i 1 1! ; 1 21,am • ai 1 E] ----J i[Di1 . 70~ ---- 1, /L J 1 1 , 1 i l o ;:} 1 • nappalik ; --GPO 84 J,5C m menetmélysegge 1 -- rrrn- ~ f!. -- . - 101 rl]1-t,1 .iJ : /1 20,2m ~;:=. ([7 l=J □ □ -=-.Jil !L=~LJ ~~ ----S,,0-----------;í ) { - - - 4,80 - - - -

nC!ppa! !k 4,20 m menetm élységgel >t------6,CO - - - - - 0 d rt J 1 e:r 1 i 1 15.9 ml 17.3 m2 ; !EJl í D !{ . 1 0 [ ,. ~ l l 1 J,JO :u r :! 1 1" l ! 1 ,·-1 r:n .," . 1í7 •. !L~I l ,J 20,2 • LJ •111 .-,-=,;~ ~ A v LJI 0 ., "- ,, Ji l6~~-I ; ;f. j [J ,· ~ 3,60 m1 .,, 0 n L J r hDl 4,20 ""- ,: l u LJf n ro ro 23.1 m1 !,:AI 1· i 1 1 1 [Qí=!C=];i= 1 nappalik ----4,80 -----., 85 4,80 m menetmétységgel ~ F=J:=l ~-- ! [l;]r· · 1 1 - - - J , 3 0 -----;,( l ( - - J , 6 0 --- . ---)1 l 0 "· " 1-----4,B0-------11 Pelaák o~z!ott lerü ncppoll s:i:obák klololdtásáro: ~---~00--------7 .<-1,ao--~ 4-----:.,:io------3,00 86 ~ l 80-ilif- ----4,S O - - - ~ - - 230 ~ llf--------,-8,60 - - - - - - - - r r "" 1 . " - ---~-- 4,40 - - - - - - - J . 6 0 - - 4 ;,.-- -a,ao .,, ~2,30 - - - - - - 4

, 4 0 ------1,30-i!. ------4,40----------.3,6 0--~ iE---------8,00------"· 87 I Az étxeza bútorai, • L etkezők Példák · .,rr, méretezése: re, • t, kialakítására; * ;!; O -- Bt :1 -- oo. li g □ 0 0 , *"fc 0 1 nn 11 •- : · ; ,J, 13,0rn :b i ~ 1 ,i :i:: 11LJlJ 1 ~===-==-==-=26=0== 1 s: 0 w ,:,, <SS>(;----80----115-)1 .--·zso--· >i <-----3p0---;< "---J--l i - 1- - --~· r--7 l L j 88 - . .:!alokita~óra: :lolgoz ósz abák ?~!:Jak - - ··- . ,,. r=r 1 i i 1 1 fJ U! r7 = 1 i ,, .,; n OL1 r 0 o í LJl 9.Jm2 - ,(js,(-----150-;!(- !IS--)! ( ~--300f---~ -,. , ~ - ~ lJ 10,arn•. n □ ~~ L J □ 0 ,E---l90--)i(-!70------). i ){ -----.l6C 12.6m2 a 0 0 g l □ i□ 1 ej LJ K--tso--*--230----)f 42:v----~ . ,--~ ~ ! [J 1 1 ,. :, 1 1r-l I=:,/ , ; u □ :1 -f d 1 4.4m1 ! j 1: p., J -1 n tr:i it~, J 1

! : .,i J 1 H 0 p ., !I 1 I ,J~ ( ---!SO --X·-140--~ ("----JCO---~ [] n-.f ,, •-:- ~!, ! ,-- 6 j ::! L. l!~ 1 - J i i ,~ ",jr" 1 i t t=-"·~1 L-~ 2Q.2 m• ~---, i : ----->60-----"4 89 - .- ~-=-· l IlJ 1 1 - - - - - 14,4mL - ., , f □ □ J □ l K--210--)i(---170--)j ------60----~ l 1 A háló butoral, mérete~~se, i f 100 ~ □! 2QQ tLf. llO Példák 1 b !!? ~ hálófülkék, egy- -- f fil ·; j 1 g !) i(·----210 ----)! -· K----240 ketstemélyes -0-~~1:ii :~ ll-----~: T lo 1 -- J l f 1<----=--21.0=-=----;,1 J 6,J.m i 1 .J, ~ l 6 19 m• í( - - 10 -:;e r--, T t:j 1 8,9 m "N ,, 1·, ~ri ----330 ·-- - 0 ! 1•~ 0 N 1 " • )1 ,-.==>>==-=-=::::;;;;;i-1- í 1 J 2W T 1 2 K-·-·--210 - - l ! 1 : d~ kíclokftósáro : r -, í 1 ik.K== 2=,o=--=·--"":it :I.Q!;! hálószobák

l, T ----Jí - -7 5,7m 11 ,· ~ t J,, . 11 -r---., 5,1 mc .,,1 ",1 és -~ 1 : r-- 1.f m !: i lQ ,.- 1 ,. " :[] 1(--270•-~ ,~~-, .~-, l Í i--í-!-~ h ·::.:J ~ : I 1 B1t m :g ,,., 1, .- ;1! orr !l ~J ·. □J"l 1 í ( - - - - - 270 - - - - ) 1 90 ; j í(---300--)< 9,9 m 0 ~ 1 ~------u ! !- i(-----130---)1 <---JOO.----)( .(-----27 0----:I ~ 2 4 0 ---)1 ~2!0-- -;,; 1,5 tn 11 rJ xn ÍI o [J Í1 : :? 1 - ::::u,=,,;,;,=IT =-FJ1=.!i --Lo~ ;- rr=,-:;= 1 lli------1 1 !2,&r. • [l~- - . :k , Í ·"··-----·-, •1• ~ 1 < i10 ·- -)i Példék r gyermeksz obák 9.o m i : ~ l t ·- -------, 1 ; ~-;="" : ~ Í j 11.~~J ,. r· -~--------. J 1 i ~ 1 1 j jJ ◊◊ ◊ 12 5:n /J 260--¾G > .300 ~ (----360---)( i(----30 0 - - - - -)( D ~~111 ~: / ! L~1 (--iOO-X- -160 L i 1 1 i j 1 12.6 m (----.l60-----·•-)I ~ 11 ~i ., --na:.

i<- ---JOO--~ 91 11: 1 1 t-::=-=-~-=---~-.: -1 1 !I . J ~iolakité sara: ]I 1 i.:~-- ú i, i(,----3 30 - - ~ .- !OO~l~O --XóO ~ >r-- -- - - 300 ·-- -------), •J i(----30 0 - - .ll 1: t ~ 0":i l : i(--270--)1 1 ! · ~ , ~ *~ ,i-,-- -~ i 0 0 I K-----24 0---~ :, i! r /l S ·-;!~ ~, /1 :l: / L.l r LJL -Ji ~J ~ 1 1 .~-i 1 1 ·- ;-----~ Az eges-zsegügyi berendezések (]j ~3 t1a,.· 1 • ln ,s2J. :lf . . ,1c ~!Íz) ~""°~,, ,t-rASZD,,r , P{JgJ méretezése: ,~ Li$. ~ HELYISÉGEK §ü.,=--,5:j []{~ 1 EGÉSZSÉGÜGYI .µ!y, -~re5 ~-mJ0j~ . ~· )1{ ~ :~-m . Példák eges2se gügyl ,f, )}!q, 5)i ,í,5),(45)1 :(-90-)! !(-9~ het ylségek 1$0 62 172 ,,. □ • 7D 1 klalakitásara, (-100 ,);( 70-)(6Q,t)l15 (--245--l. l{--90-),(-75-)i{-70 li 92 IC 82-)1(78-)j g~1a ~ .,F:=c;;-➔, K-7:>-X-77-Ji )(- · 150· - ) ··-1(•73·)i(-72 i(-76- )ó(-70-) ;(--210----li ~

.,C--145---)j l(-70-)K·-150-170-~ K-· -270-290 - --~ DtC ~ J I-;fht ~ ~ ,,,,-,,, c1inn ( 76 );().!( 77 X60 :,-3il; .<· -- vo - 2go - - - } í sr~ ~T if.5)(-·235-250-255 iC-··-··2Ö0-295 -300--)i 1(---172 1113 ··-)i(--70 )! (-;-· 242- 253--) ,e -172 183-X-70-)i (-.g2,;;:53 - ) 1 1(- 8 0 >021(-10 X70-)ie.j)i i(-----270- 28S - ) l<-110-};(-172 183 -)1 l ( - 282-293 •·. -)! 93 :o:- 80 -);(64X-70-)i !(---204.-215-·-li i(J;O>i( 147 • 158 -)0~. K-t<:0-)K•-111-1113 --)1 K--2,C.2•25l--··)i K--c·.-,3n-,~2:i ·: ,--,-)i GAZDASÁGI HELYISÉGEK A konyhai oerendezesek méretezése: : mm~ ~ = 11 1D n 1-;1 :! a o o o CJ CJ •••• ! ■ fii - 1 1 1 1 1 11 1 1 1 1 1 l ==0 0 =:c0 0 ~· --~ÍI « ,,t 1 DJ] Af Példák ,600 ---~ .j 11@~■ n1l ~- ~ ;1. f özoszek rény, fozófülke, ~ :-·-é9- 1.,, -r konyha : i 1 1 I m " 1 " -T . 4 2,5m~ 1 ,1, i(-165-170-)1 i(-!4~)/

--□□ 1(-175--)1 0 I 6,5 m1 ~•1 rI f-T K 100 X --110 -,l( 55),( 5S:ll l( -.!20-330 -----)1 0 ~ l lj .• 1[ no !, • , r ~ ~ 0 1 so ." 1 1 ., l(-220 - 225 3.2m1 -)1 ~ 220-225 r.==::::;::::=:;====;i 0 00 !f---.----";;o - - i .fl -)j 5,6m2 l(- 220--=-22s ->I I rPo ! !I~ f-. 8-- -77=~ b,)IQ . □ LJ„ .1( 55);(--l 10-- )1(55;l(S5)1(55)( 1(-- ---330 - 340 ·-)1 1(---280-----:ii 6,Dm2 1 □ -~7 l 1<----220---x eo -)1 -~ H ----------1 --- -o-o 0---- ."· JIT . 7 10,7m líJ1 10 1 1, .~) J] 1( . --· - .J- 2110 - . ·--)( )(---···- 94 $! f .zl :! 1 □ ll{ •; 165 - ~ lf ·-- o-o ,lt,. 5,7m2 ,--.r-----·~ !,: ----.,, 1 0 :, k lalakitására, □ O Q no -~ ---- 0·0 . 1 l 1 -- 280 · . :,( Példak élelemszekreny, éléskcmro klalokí!ásaro: n,,,J .1)::--=JI ~1·r.,·1f ~I 1 i ,p -"Lj!) V I 1 1 · 1 1 . 60)1 . · -f·20O J l

~. ., • 1· o-1 1 1 ÍI 1 xl .l 1 1 1 1 I : --+1 • 1 1 1 1 l :~ .~ fk 7 í=;:;;.!::::::=;f----, k o [ 1 1 1 1 1 L 1 • ;i 1 1 1 ! ·; ln ~l ~ l! ! 11.· ljjíl !~ ·/ JI ko. -,16.0- : l 1 1 1 KÖ ZL E K EDÓHELYI SEGEK Pe~c6r{ szE!tfogót e!Oszoba 1 l gcrdrob kiac.kít6s6rc: 95 5. KIVONAT AZ MSZ 1128/1-84 SZABVÁNYBÓL E szabvány tárgya az építmények építészeti tervrajzainak általános követelményei. HELYSZÍNRAJZ A helysz.ínr;ijznak - az építmények l :1 OOO méretarányú telepítési tervének - tartal.11::ttnfa kell: A tervezési területet, az építési telket vagy telektömböt és a hozzá csatlakozó telkeket, a telekhatárok:lt vékony folytonos vonallal, az egyes telkek he!ysz.inrajzí szim:ít és az egyes ingatlanok bejár:iti tengelvét és ház.szimát; A területre érvényes rendezési clöírásoknak megfelelően a területfelhasználás építési övezet szerinti megha• táro:cis:ít,

a telepítési elöirások:it, pé!Jául: az elóirt homlokzatmag:i.sság H értékét és egyéb megkötéseket mint: a szab:idon illó beépítést; az építési (szabályozási) vonalat vékony kétpont•vonallal. Az ábrázolt területen valamennyi tereps:z.int feletti és alatti építmény méretarányos körvonalrajzit a követ• kezök szerint: - a meglevö, terepszint felettieket vékony folytonos, a terepszint alattfa.kat vékony szaggatott vonallal; - a tervezett terepszint felettieket va.st:ig folytonos, a terepszint alatti:ikat vastag szaggatott vonallal; · a bontásra kerülőket vékony pontsor-vonallal; és - a vezetékek tcnge!yvon:tlát pontvonallal. Az építmények rendeltetését, megnevezését, hosszrnéretc:it, az egymástól és a telekhatártól való távols.ágait, a tényleges homlokzatmagasságot (HL). Indokolt esetben az épületszintek számát, illetve jelét (MSZ 978) A jellemző szintrnagassigok abszolút magassági értékeit a tervezési

terület tervezett bcjárataina.Jc tengelyei• bcn, az épitményck fóhejárataínak tcngclyeiben az clólcpcsők előtti járda szintjén, indokolt cs.ctbcn a tervezési terület jellemzö szintma.gass::igait például a telek törésponrjain, az építmények sarokpontjain, a tereplépcsők alsó és felsö é!vonalain, lej tós terepen legalább méteres szintkülönbségekben, a tervezési terű• letre beraj1.0lt szirnvon:uakat vékony, folytonos, szabadkézi vonallal; Az égtája.hl ésuki irán~ban mutató, vékony, folytonos vonalú nyillal és az ur:ilkodó szélirányt vékony · hull;imvon:tlú nyílli.l; Indokolt cs.:tbcn :i terv jobb old:ilin elhelyezett, ésukra tijolt l :40(X) vag y 1:l O OCO mératarányú átnézeti térké?vázhtot a ter-,,cz.ési terület bejelölésével 96 ?d<ill.: ;i, hclys,;:innjz készité~rc Utca 0 0 0 A l:Úmmiú jelölt környuó t.tlküct és ép!tmé:nyc:ket is oibrúolni kell ! 0 0 0 --.- Utca 010 0 1 1 l 1 4.wra

Telkes lit.ts:tmeny hclystlnrjza n 1 1 0 Utca 1 ~1 0 u ::) :::) 0 1 i 0 0 0 1 i Utcc 0 5. íbn Tcli::ktömbó1 lé.te:sitmcny hdyw•1nju 97 A :rúmm.al jelött !törnyeui telk:~1-tt i-1 épitminyeiic t ÍJ ábritolni kell AL.l!UJZ Az J.bpr:ijz lZ építmény et:f szintjfock a képzeletbeli vízmentes sil;J;:lJ elmetszett felülnézeti terve, amelyet J.Z MSZ .í:GST 363 szerint kell felvenni ,l!qjqy:h· A mcwosil: az ilirázolt sz.int pldlóm:ja rrllött egy méterrel vagy a mnt be!.mJ3:iuagiruJc: egylwm:idáb:in lulad A fal.nyiliisol:: ibruoLisa érdekében• metuösik helyenként lépcsós (párhuzamos táre;ü) is lehet Az llaprajzot a rajzlapon ügy kell elhelyezni, hogy :u epítmény főhomlokzata, föbejirala, illetve az épitmény hosszabbi.k ol~ala párhuzamos legyen a lap alsó élével AlJprajzot keli kesziteni az építmény valamennyi s.zintjéröl és szintrészéröl, de az azonos alaprajzú, szerkezetu szintek alaprajz:ti a

szintmagasságak és egyéb csekély eltérések, pé!daul anyagminöségek fcltünteté~ve ! összevonhatók. Az i:100 mtireta.rányú aLl prajzon fel kell tüntetni: Az ábdzolt szint megnevezését és szintmagasságát, példaul: a második szint alaprajza, padlószint alaprajza; Val:f a + 11,600 A vizs.zintes sikkal elmetszett szerkezeteket vastag folytonos vonallal; A nézet ir.inyföan levó szerkezetek, beépített berendezési tlcgyak nézetvonalait vékony folytonos vonallal :i.z MSZ 1228/5 szerint; [ndokolt esetben a metszősík clötti részleteket (a metszősík nézetevel ellentétes irányban levö épilletszcrk.czetek, pddaul: boltozat kiváltó körvonalait) vékony kétpont-vonaUJl; A falnyilásoklt, aj tób.t, kapukat, ablakobt az MSZ 1228/6, illetve az MSZ 1228/7 szerint Szilkség szerint a szerkezeti áttöréseket, fészkeket, hornyokat, csatornákat, kürtöket, a bctorkollások helyét, méretét az MSZ 1228/4 és az MSZ 1218/9 szerint; A diht:iciós

hfaagok, csatlakozások helyét; A nem teljes bdmagass;igú szerkezetek, például a mellvédek magass.ági méreteit az MSZ 1228/7 szerint; A padlóQ.intvfü ozísok élvonalát, é5 a szintáthidaló (lejtő, lépcső, létra) emelk:edési irányát, méreteit é: mindkét végének a szintmaga.ssig:it; Az. tpitmcny, az építménytömeg-részek, a nyi11~tengdye k, az épületsu:rkez etek alaprajzi hosszmércteit az építmény xórvonili:ijzán kívul, az egyes helyiségek, u:rek alaprajzi hoss:unéretcit lehetőleg a körYonal.rajzon be! ú.l; A hazai fcL1iszniH5ú terven az építm.:ny külső k:ör,,onalrajzán khül, egymástól azonos távols:!gra húzott méretvonJ.l:ik on, az épitmfoy körvonalrajzától kifelé haladó $Orrrndben a kövctkezö hosszméreteket hil mezadni: - a homloknti falnyi]jsok, nyiLiu:irók tengelytivols.ágait, - a t.11:tóiurkezetek és tivcltigaik (traktusok) hos;zrntretei t, - a modul-méret.hiló tengdyt:ivolságait, - a két s.ztM

modul-méretMló tengdy közötti hc=::unéretet, - u építmény• tömegrész.ek ho=méreteit , - az építmény tdje1 killsö hoss.zmérctét (3 ábra) 98 A: .!plllcl kOhó mi!at;: Az 6pWct ré:::tmé:-etcl y NEV burl<. •. • m2 . mz burk. burk. 3. abra A!.sprajtl ho:,s;tmércte!c mc:glatirozúi rc:ld;c Egy épitrnfr.y va!arne:myí tervén azonos módon kell je!ö!ni az egyes :er:k, helyiségek, rence!tetésének e!.neveüsét vagy sz:imjclét a:i A s:zjmjelcket anb számokkJ.l kell írni . - az egyszintes építmény tervén 1-99 vagy 1-999-ig, a.z chál.rsztva ponttal előtte és sorsz.immal nóvekvő - több szintes építmény tervén szintenktnt elw az 10.01-99-ig, szinten 10. a l.0i-99-ig, szinten fóbejá.rati a elsó, az építmér.yszint szimát, például sz.int alátti építményszint~n, a kezdő szílttól tá•,olodóan 0101-0199-ig; Meg kell :id.ni a ter,en a helyisé 6ek és terek padlóburko!atin:t lc me-s:nevezését, az alaj:lte:-Jlccé~

négyzet:nétdxn két tizedel pontosságg:i!, a mértékegység feltűrtet~~ve! (3 ábra); J(qJct1:b: At a.bptcrülctet 1 végleges; vakolt, bu:lcolt stb fc!lllctckk:I ibiuolt i:örlté1zerlcc~telc közötti psdlcifc!C!eten, az é;itési el.g:!éiyc::::i =~iril ci!j::n i:i::uitctt terYcn II h=ol ili;,tcni!c:tld: :neg!detóc:n (:=k ;u: l :JOO mm i;;ib:l b-c:!mq;u,:4ot clcó éi m ~ . i t:;í!!c!J:é?Zck figye!,mibc:vétclévcl) kell megillapíwú Jc!ólni k:U a rnc:.tiet re!yét, térését, néu:tének irinyát és jelét az ~{SZ KGST 363 szerint; Az ibrizolt. lzirt abttl szint folUlröl látható c!c:rdnck, példát:! :z dótctérek a nézc:t·1ona1:iit és a szük~ges JÚJtlit; A csatl-akoi:6 tcnrekrc: ·r.tló utalásokat A foldsw::i :.!:iprajz:on közölni kt:!l: , c3-:1!.l;ikotó, véglcg~scn rendezett terepet, az épíLT>by kérillí jirdl, dólépcsö b az egyfo szcrlceutc:k, (pél<l.iul akr:ik) nézctvcmlait ,b J jcllernzö szim:nag:i.ssig:út; 99 A 10,000

kiindu ló relatív szintm agas.sá got és annak u abszol üt szintm agassá gi ért.ék:lt, u építmé ny főbejá­ r.itának tengel yében, a bejára~i e!ölépcső elötti járda szintjé n felvéve; Az ~píuné ny tijul:is; it északi irányb a mutat ö, vékony , folyton os vonalú nyíllal. ,z l :50 rnérct. irinyú terven a mcgva lösiti shoz ~ükscg cs további infom1 ációka t is közöln i kell, példáu l: a fókoor tlin.idó s tengel yeket az 110 szakasz ucrint , a nyi]jsz.:irók bcépil ésénck , r6gzité sfock, tömíté sének mcgoid:is:it, a s:.:~rkczeti j itörése ket, cs:itorn:ii{at, hornyo kat és a takaró szerke zctcikc t (péld.:lul: fedlap , elrabic olás), ;i l~gkiv ezetese k, (s:uUö zök, ~émen yck) bekötő- és tisztitó nyíl;ís ait, mérete it és alsó élmaga sságait a pJdlósziilltől mérve ho ssz .mérctb cn, a fal.nyíl:isok, nyílász árók tengel yeinek kitúzésí t5vols:i ga.it, a nyil:is;:;irók azonosító jeleit az MSZ 1228/6 ,

illetve az 1228{7 uerint , az. egy::s szcrke uti anyago k, eleme k meghatározis:it és jeiét ,1/qjeK J·:ts: l :50 mác1:ir:inyü pélJiul a k.ivitclezési vasy itadisí terv METSZET A metszet metszösíkját az MSZ KGST 363 szerint, az építmény jcllern.zö szerke ze tein, szintáthldaló ján, tetöger incén, fainyíL:ísa.in, illetve a födém ek tehervi selő szerkezetei, gerendái tengelyeire meröle gcsen vagy a gerend:i.k közótt i mezőben kell felvenn i Indoko lt esetbe n a metszősík tört, lépcsős 15 lehet, az al:ipraj zi bcjelo ksnek megfelelően. :,ktilc tct kell készíte ni az építmé ny vl.lamennyi szlntjé röl és legalább egy sz.inti thidaló járól .- terven fel kell tim,etn i a metsz et alapraj zi jelét, példáu l: A-A metsze t. Az !:! 00 ~s az 1 ;50 méreta r:inyú metsze tnek tartalm aznia kell: Az. c~;ets zett t~~ósz erkezc ~ckct vastag folyto nos von:illa 1, A néz.e: ;rinya ba esö szerke zeteke t vékon y folyton os vonalla l, htioko !t

cs.ctben J. nézet iriny:íba.n csö, de a szerke zetek iltal takart szerke zetek élvonalait vékony s.zagga• tolt vo;1:iJ.Ltl, illetve a mcrsz6 sik clötti részlet eket (a nézet irányáv al cUcnLétcs irányb a cső szerke zetek) kcírvo: ia.lrajzá t vékony ké tpon t •vonal lal; Az cl.:lcts zctt :;zcrkezetck rétege inek meghataro:zás:it, :myagait és va.stag;jgi mérete i:; A ncd-;csség clicni szigctc lü :i:nyag:it, rttegsz.1m:it; · A héi:.z,gctclés anyagá t, mérete it, teljcsi tményé t; .-z e?itmc:nyhcz csatlak oz0, véGk 6c::.cn rendcz ctl tc:cpet ,j.irdát vastag folyton os vunallal; Az c!mds zdt .:pükts zcrkcz ctck és az általuk megha tározo tt terek vizszL1tes és fur,gölegcs irányú hossz.m é- rc tci t~ 100 epilm~n:,, egye~ jcllem.:6 szintjeinek (padkiszintck, m:rclüszintek, lepcsópihenök, tctö, párkány, ké· ményfcj, csat.!akozó ;·églcse5 tcrep,jarda) szintmagass-igait; , A hornlok.L:rn nyilasok és nyílisközok, valamint

a tényleges homlokzatmaga5~g (HtJ hosumércteit; A m:rkezcti lejtések mértékét, a s.zmtathidaiók mcretcit; Az egyes ép!tménymntck megnevezését; Az egyéb tcm:kre, ré.wctrajzokn, csomópontokra vonatkozó uta,lljt, val:imint az egyéb uübégu adatokat, például: a talajvúszínt legnagyobb b legkiséb értékét és időpontját, kimutatásokat; Indokolt esetben a modulkoordinációs rendszert az 1.10 szakasz s:zcrint OOMLOKZAT Homlokzati tervet kell kés:titeni derélazögú vetitésú nézetr:tjz.!cént az építmény vallmc:nnyi külső térelhatároló fclüle~ról A belsó udvar V3!{3 az oldals:zirny homlokzata a metszettel együtt is meg:idható A homlokzati terv vonalas kidolgozású legyen Az l :100 és :iz 1:50 méreucinyú homlokz:iti tervnek t:u-talmaznia kell: A homlok:z.ati felülethez csatlakozó véglegesen rendezett terepszint, járda feletti teljes felületet vékony folytonos vonallal és s.zillaég esetén a terepszint ahtti épitményrészeket vékony

szagg:itott vonallal, Az építmény killsö megjelenését meg.utirczó homlokzati elemeket, nyilisokat, rícsokat, korlátokat, csa- tornákat, kéményeket, dísz.ítéelemeket, lépcsőket stb; . A tervezett, abrazolt épitményhcz közvetlenül csatlakozó szomszédos építmények homlokzatainak résut, védett építmények esetfa - fotomontizs hiányáb:m - azok teljes homlokzat.át; A metw:~n meg nem hat.irozott homlokzati, függóleges ir:inyú távolságok méretdt, valamint a homlokzatmagasságot meg1atirozá hosszméreteket; Kivetítve a csatl:i.kozó, végleges terep, járda és az egyes padlószirtek, párlclny, tetogerinc, tetöfelépítmény, légk.ivczetök stb s:zintrn:igassagait; A2 egyes horrJokz:iti felületek kiképzésének meghatirozását, an~g:ít és s:z.inét; Az egyéb ~rvelae, rés.z!ctrajzokra, csomópontok--a vonatkozó utalásokat; Szükség esetén a fökoordin.kiós tengclyeket,jelulcet és tivolságaikat az 110 s:zakail tterint 101 (üres

oldal) 102 n. rész KÖZÉPÜLETTERVEZÉS 103 (üres oldal) 104 1. A KÖZÉP ÜLETE K ÁLTAL ÁNOS ELMÉLETE 1.1 A középület fogalma je A középület funkciójának - tehát a fünkcíón alapuló meghatá rozásán ak is - fö jellemző tást a társadalmi szolgáltatás, azaz az épületet átszövő kapcsolatrendszer, amely a szolgálta igénybe vevők és a szolgaltatást nyújtó funkcionális organizmus működésének színtere. a Természetesen a lakás is· funkcionális kapcsolatokkai átszőtt organízmus, de lakóépületet a szolgáltatás funkciói nem hatják át, és mint ilyenek, elvileg végtelen méretben is felépíthetők. Ugyancsak viszonylagos, átmenetektől nem mentes a középül etek elhatárolása a termelő­ technológiai jellegű épületektől. A szigorú technológiával dolgozó adminisztratív vagy t, tervezöiroda tulajdon képpen termelőüzem és - elvile~t - csak annyiban középüle amennyiben ügyfelek keresik fel. A

kórház is - a hotelszárnyat tekintve - egyrészt szállás épület, másrész t diagnosztikai és terápiás részlegeiben a legszigorúbb ipari a technológiákat megszégyenítő felszereltségű és szervezettségű üzem, azzal az különbséggel, hogy az operáció tárgya - a szó általános és szoros értelmében - maga ember. Ezért középület jellegű 1.2 Fő funkcionális csoportok oport A középületekben a szolgáltatás dialektikájának megfelelően általában két embercs és a szolgáltatást nyújtó. Miután megállapodtunk abban, hogy vizsgálódásainkat a gyakorlat követelményeinek ntjában a néző, a megfelelően a funkcióigény oldaláról kezdjük, figyelmünk középpo vásárló, a beteg, az olvasó, a vendég, egyszóval a látogató, az ügyfél áll, aki a tevékenykedik, a szolgáltatást élvező, egy si:oigáltatást élvezi (vagy eiszenvedi) passzív vagy aktív formában, egyénenként vagy közösség tagjaként. A létesítmény

az ö szempontjából és őáltala válik középületté, hiszen k a szolgáitatást nyújtók illetve a szolgáltatás lehetőségét, az épület üzemeltetését biztosító szempontjából az épület terme!ő-technológiaí jellegű. A középületet felkereső és abban szolgáltatást igénybe venni szándék ozó kívánalmai kétirányúak. az Egyszer feilép mint általános ember, aki azt kívánja, hogy általános igényeit a kor és , adott intézmény színvonalán kielégítsék (megközelítés, fogadás, forgalom, átöltözés l, bizonyos fogyasztás, higiéniai funkciók). Ezek a fünkciók az épület jeliegétö többé-kevésbé azonos nagyságrendjétől függően csírájukban v-agy kifejlett formában, de 105 tartalomm al minden középület ben fellelhetők. Az általános igények kielégítés ét szolgáló · terek az A 1 - közhaszn álatú és forgalmi funkciók tércsopor tját alkotják. A középület et felkereső egyén másodsor ban és

főleg mint speciális ember (mint néző, igényeit vevő, tanuló stb.) jelentkezi k, és igényli - hiszen azért ment oda - hogy speciális az A2 - rendeltetési alapfunkc iók realizálhassa. tércsopor tjában A szolgálta tást nyújtók, ill. tevékeny ségük színteréü l szolgáló terek feloszthat ók a szolgáltat ást igénylőkhöz való viszonyuk alapján. Azok a terek amelyekb en a szolgálta tásban közvetlen ül érdekelt résztvevők tevékenyk ednek, alkotják a Bl - közvetlen szolgáltatás személyi és anyagi funkcióin ak tércsopor tját. Az A csoportta l közvetlen kapcsolat ban nem levők, azaz a szolgáltat ás lehetőségét biztosítók működésének színtere a B2 - közvetett szolgáltatás személyi és anyagi funkcióin ak tércsopor tja. Ezeken a területeke n a külső fél nem mozog, itt szokott megjelenni az "Idegene knek tilos a bemenet" tábla. Teljesen általánosa k, a szolgáltat ás jellegéhe z nem kapcsoló dnak

azok a terek, amelyek az épület fenntartá sához, üzemeltet éséhez, az igényelt kondíciók biztosítás ához, mérnöki hálózatok fogadásá hoz szükséges ek. Ezek alkotják a e - üzemfenntartási funkciók tércsopor tját. Maga a szolgáltat ás - amiért az épületet felkeresik, a két tércsopor t találkozás ával történik. Ez a találkozás indokoUa az épület létét, a bonyolult, sokszor ünnepély es ezért előkészítő tércsopor tot, ahol a vendég lelkileg és gyakran fizikailag is felkészül, működik a B tércsopor t drága és bonyolult gépezete. A találkozás geometria ilag lehet - frontális (színház, önkiszolg áló étterem), - egy helyiségben koncentrá lt ( étterem, könyvtár , kereskede lmi létesítmény), - épületben szétszórt (kórház, iskola). A szolgáltat ás mikéntjétől függően a találkozá s lehet - személyes jellegű (iskola, színhaz), - szemé1yes és anyagi jellegü (vásárlás, fogyasztá s), -

csupán anyagi jellegű (uszoda) A találkozás mikéntje befolyáso lja az A illetve B tércsopor tok tiszta, vagy kevésbé tiszta különválását. Függ ez továbbá az épület nagyságre ndjétöl, a funkciók gazdagsá gától is 106 Változhat az időben is. nézői.a színés~től a ·p;,~~;~éniumnyílás A klasszikus színházban a merev kerete választotta el, napjainkban nem rítka, hogy a színész az ·efsYségnek felfogott színpad-auditórium térnek más-más pontján tűnik fel. Régen a vevő a p~lt vonalában találkozott - az eladó közvetítésével - az áruval, napjaink önkiszolgáló üzleteiben vevő, áru, eladó egy közös térben mozog. Fordított fejlődés figyelhétő meg a vendéglátásban, ahol - legalábbis az önkiszolgáló éttermekben vonalra koncentrált felszolgálás váltotta fel. a. klass~ilms, térben folyó felszolgálást a Az egyes konkrét tereknek a fenti tércsoportok egyikébe:-másikába való besorolását nem -

az, hogy az adott dönti el, -hanem te~ékenység és ne~ ~lsösorb~n csupá~ . . .a bennük folyó ,·, ., . , t~~ékenység milyen ·szerepet játszik az épület egész funkcionális organizmusában. Így péld.iul a minden középületben megtalálható: hígiériiai funkciók, amelyek általános egy öltözöépületben, tisztaságí fürdőben a rendeltetési jellegűek (általában Al), alapfunkciók rangjára emelkedhetnek (A2). Egy vendéglő étterme az adott helyen rendeltetési alapfunkciót reprezentál (A2), eg"J száUásjellegű épület étterme - amely akár hiányozhat is - az épület szervezetében a közvetlen szolgáltatást képviseli (B 1). A javasolt rendszer a helyiségcsoportoknak az épületen belüli logikus elhelyezkedését, rangját," súlyát segít megkeresni, és semmiképpen sem helyettesítheti a helyiségben folyó tevékenység részletes elemzését. A fő övezeti tagozódása funkcionális tércsoportok . O e

czn::zrgbszolgaltatas. épületkorbanto rtosi funkciok v - kÖZVIZttZtl szolgdltolas ,szerrielyi jczllegú anyagi · funkciók tercsoportja es . kozh~~zn?latu czs ~orgalmi funl<ctok lczrcsoport;a . · T✓/; "~ T ®~e ~a<). (/~ Bt><~ - ~ : !,, 1 ◊f!lt> 1-- 1 közvczfüm szolgcittotos, · · technologiai és szemilyi j,zUegu funkciók lercsopórtjo ~A~- y · H r,zndeltcztésbeli alap funkdok tercsopcrtja / / / l. fogodósi funkdok 1 1 \ ~ : I szolgcltotasi funkciok 1, hctan2s.2!-zk, vagy . cl fedÖ funkciók 107 1.3 A középiiletek építészeti terei A tér A.z építészet legfóbb sajátossága és lényege az összefüggő időben érzékelhető, emberek tevékenységét szolgáló, mozgásukat lehetővé tevő tér sokkal gazdagabb fogalom, mint azt a geometriából kölcsönzött és három terek létrehozásában van .Az építészeti kiterjedésére utaló képzet sejteti. A legtágabb értelemben a tér

lehet zárt, minden oldalról határolt, lehet fedetlen, épületek között szűkebb létrejövő téHest. A tér elnevezést általában értelemben, meghatározott minőségű, felszereltésgű, funkcionális feladattal terhelt, minden olalról zárt és egységesnek érzékelt helyiség (szoba) színonimáJaként használjuk Térméret Ha rendeltetési alapfunkciók realizálására létrehozott terek méretét vizsgáljuk, úgy geometriai méretük és egyidejű használóik száma szerint csoportsíthatjuk ezeket: - fülke (1-10 m2 alapterülettel) általában egyszerre egy ember által használt helyiség, a teherhordó szerkezet hálójának csak töredékét fedi. A cellák - kis ( l 0-20 m2), közepes (20-40 m2), nagy (40-60 m2) - 2-3-tól 20-30 ember számára készülnek, legtöbbször sorolt elrendezésben, a teherhordó szerkezet hálójának 1-1 mezejét általában kitöltik, de annál sohasem nagyobbak A 20-30 fös határ a különböző szervezetekben gyakori

csoportosítás, amelyben a résztvevők még jól ismerik egymást, alkalomadtán kollekt1vát alkothatnak, és személyre szólóan irányíthatók (katonai szakasz, iskolai osztály, tanulókör). A 60 m2 körüli terek intimitását elősegíti, hogy a finom 2-3 cm-es részletek még jól láthatók. E terek lefedésére alkalmazott szerkezetek fesztávolsága 7-8 m-nél nem nagyobb, ezek általában vizszintesek, és a helyiségek belmagassága állandó és alig haladJa meg a használati minimumot (~3,0 m). Nagytémek a cellák méretét meghaladó tereket nevezzü.k, de még kisebb méret esetén is ide sorolhatók a központi helyzetű létre kollektíva, az pillanatnyi vagy elosztó forgalmi terek. A nagy térben, ha Jön is jellegű, amely a funkció lebonyolítása után szétesik. Személyes kapcsolatok a teret nem szövik át, a távolságok 10- 12 cm-es nagyságúak. A konkrét funkcionális igény dönti el, hogy a szerkezeti háló a térnél kisebb

méretű-e, ebben az esetben a térben pontszerű alátámasztások megengedhetők, vagy a tér mérete azonos a szerkezet méretével, és a teret pillérek nem osztják A nag11erek belmagasságát meghatározhatja - közvetlen módon a használat: labdajátékok, vetítési, rálátási szögek, karzatok, galériák, - az egy nézőre akusztikailag szükséges légtér, 108 ly a szem öldö kma gass ág kétszeresének a tenn észe tes oldalsó meg világ ítás (ame megfelelő terem mély ségn él hatás os), a légc sere csökkenthető, - légtechnikai igény· nagy légté r létesítésével - sajátos pszichológiai-esztétikai hatás, - a sík.1:ól eltérő nagy fesztávú térle fedé s öntörvényű geometriája. légtechnikai, szerkezeti okokból mindig a A nagy terek a történeti építé szetb en világítási, san meg hala dó belm agas ságg al készültek, prim er használati minimumot (2,5 rn) soks zoro ez nagy belm agas ságo k hozz áren delés e

és tuda tunk ban a nagy vízszintes mére tekh rögződött, jólle het ések, - 100 m-es nagy ságre ndbe n kész ülne k sík lefed erség esen szellőztetik, - a tömegesen használt nagy terek et mindig mest a tenn észe tes fénnyel. - meg~lágításukban amú gy sem elég szün k meg Térrendszer s terek alakját, nagy ságá t, egym ásho z Az épület be.lsö !érre ndsz erén ek jelle gét, az egye igények szabják meg. ~szonyát a rendeltetésből faka dó fünkcionális való CENTRALIS (csc rnok ) VONALAS (celc ) ·szövEr (ceuo • csarn ok) 0 00 . az szmn koncerlhaz spmt aren a korh oz aruh az szal! oda í<önyvt6r iskol a múze um nó rend eltet és esetén nyilvánvaló, hogy a Nas,yobb emb ertöm eg egyídejü befo gadá sát kívá a ( dem onst ráció t szolg áló épületek: nagy tér lesz az épül et jellemző motí vum anya g- és szem élyfo rgalo m ide irányul, e hangverseny1erem, színház, spor tcsar nok) . Az tér kiemelt, soks zor

architektonikusan is tér léte indokolja a többi létjogosultsagot. A nagy ilyen térre ndsz ert közp onto snak nevezni, uralk odó közp onti szere pe miatt indo kolt az i értelemben: közp onto s térrendszerű egy terrnészetesen funkcionális és nem geom etria hosszhajós templom is. · 109 egyedi szolgáltatást nyújtó rendeltetés esetén (szálloda, kórház) kisebb-nagyobb cellák sorozata adja meg az épület jellegét, és sorolt térrendszerröl beszélhetünk. Az ilyen típusú épületekben az ipar egységesítés irányába ható belső, sajátos Folyamatos üzemű, igénye a hasonlót az azonos felé tolja el, és az azonos egységek a külsőbe is kivetülő, egybehangzó, funkciót és szerkezetet egyaránt tükröző, renaezett egységessége az esztétikum szintjére emelkedik, gyakran a nem egységessel, a nagytereket magukba foglaló dinamikus tömegekkel ellenpontozva. A két jellemzőként kiemelt térrendszer között az átmenetek nagy

változatossága figyelhető meg olyan épületeken, amelyek - egyidejűleg csoportos és egyedi szolgáltatást nyújtanak (áruház, könyvtár, múzeum), és térszervezetük nagyterek és cellák sorozatából álló, szövetszerű elrendezésű. A változtathatóságra, a jövő felé nyitott térszervezésre irányuló törekvés, párosulva a hamis, funkcióból nem fakadó reprezentációt kerülő, mondhatni demokratikusabb térfelfogással a semleges, szövetszerű térrendszer irányába tolja el a régebben külsőleges, hierarchikus felfogásban fogant épületeket. 1.4 A középület telke A középület építésére kijelölt telkek méretének, alakjának, domborzatának ideális esetben biztosítania kell, hogy a tervezendő objektum - belső logikájának ellent nem mondó térrendszerrel, - a természetes és mesterséges környezetet figyelembe vevő tájolással, benapozási, esetleg kilátási igényekkel, - a városrendezési előírások megkötéseit

kielégítő módon (beépítési százalék, oldalkert, párkánymagasság, homlokzathossz), - a belátható fejlődés (bővítés) lehetőségének megteremtésével eltérő .A:z ideálistól lehetőségek felépíthető elő- és legyen . - azaz minden - esetben meg kell keresni az ellentmondó igények és elfogadható kompromisszumát. Kiemelt városképi megjelenése, k---ülönleges természeti adottságú telken az épület térbeli "mennyisége" lehet a mértékadó, ennek az optimális jelentőségű, megengedhető rendeltetési egységszám és bizonyos - kívánatos - funkciók is áldozatául eshetnek. A sík-tó! erősen eltérő felszínű telken az építéstechnológiai "korszerűséget" kell feláldozni, azért, hogy a terület domborzatát az eredetihez minél közelebbi állapotban megtarthassuk, az esztétikai, funkcionális és mérnöki-műszaki követelményeinek megfelelően. 110 követelmények egybehangzó

Természetes megvilágítás, tájolás környezet viszonya Az ember alkotta - ember használta mesterséges és a természetes számos ellentmondást hordoz. több fényt, A.z egyes épületek megformálása, telepítése során az embereknek minél lni, ennek a jelenlegi fejlettségi levegőt, a termés zettel közvetlen kapcsolatot kell felkíná k (tájolás, benapozás, fokon szükségesnek tartott minimumát az építési szabályok rögzíti bontottabb, nagyobb szabadon hagya ndó légterek stb.) Ez az igény lazábban települő vonatkozásában olcsóbb, kerületű (homl okzatú ) épület ek irányába hat: világítás-szellőzés eredményez. fűtés-hűtés, építés vonatk ozásáb an drágáb b épületeket a véges mennyiségű A iaza, természethez közelebb álló építés ellen szól az, hogy nak) tekinthető földfelület jelenle g lakhat ónak ( és mezőgazdaságilag hasznosítható az igény az egyes felületét mínéi nagyobb százalékban szabadon kívánjuk

tartani. Ez úzó hatást gyakorol települések tömörebb kialakításának írányába hat. Ugyan s,ak összeh föld alatti hálózatok az épületeket összekötő és egyre dífferenciálódó föld feletti és nye, még ha a kiépítésének óriási költsége, a távolságok beutazásának nagy ídöigé gyalogosan használható telepűlések irreális igényéről le is mondunk. helyiséget, kisebb A tömör ebb beépítés több mesterségesen megvilágított, szellőztetett listól eltérő tájolást szintterü!etet és kerületet, kevesebb fiítést-hűtést, az optimá akadálya, a lélektani eredményez. A tömör épülettestek kialakításának nincs műszaki a legjobb eredmény (esetleg élettani), és gazdasági vonatkozásokat kell kiegyensúlyoznia elérése végett. Középületek vonatkozásában, a szolgáltatást élvezők szempontjából, az alábbi észrevételeket tehetjük. tve a szállás-, illetve A középületet felkeresők ott rövid időt, 2-3

órát töltenek, eltekin munkahelyjelleggel látoga tott típusok-tói. színház). A funkciók egy része kimondottan a külvilág kizárását igényli (mozi, dése megnövelte A mesterséges (állandó minőség,.í és nagy intenzitású) világítás elterje természetes fénnyel, igényünket, és már ott sem elégszünk meg az esetleges minőségű ahol annak lehetősége adott. latos létesítményeket, A középületek jó részét, főleg a szabadidő eltöltésével kapcso zömmel sötétedés után keressük fel. megvilágítás, tájolás, l,lindezek együttesen abba az irányba hatnak, hogy a természetes túlzott hatásainak benapozás, a napsugárzás előnyeinek felhasználása, illetve , és a középületek kik-üszöbölése középületek esetén funkcionálisan másodlagossá válnak thető lenne, vagy átmenetként a jelentős része teljesen vakon, akár a föld alatt is megépí hető meg, ahol a természettel való kapcsolat csupán pszichikai szerepű

nyílásokkal teremt 111 természetes fények puszta léte és nem kielégítő mennyisége az irányadó, hisz világító erejét mesterséges eszközök kel pótolni tudjuk. Az optimális tájolásra való törekvés a kórházak hotelszárnyainál, bölcsődék, óvodák, alsóbb iskolai osztályok és kimondo ttan rekreáció s jellegű létesítmén yek esetén látszik elengedhe tetlen feltételnek. A középület ben dolgozók szempont jából az épület munkahely, s mint ilyen tájolásra nem érzékeny, ha a túlzott napsugár zás kellemetlen hatását műszaki eszközök kel semlegesítjük. A munkahe lyek természet es megvilágítása azonban az értelemszerű kivételek figyelembevételével hazánkba n általános, bár csökkenő hatékony ságú követelmény. Az egyes létesítmén yek konkrét tájolási igényeit a megfelelő fejezetek tárgyalják . A telek területének felhasználása A telek épülettel nem fedett szabad területéne k - helyet kell

adnia a funkcioná lis területekn ek, a belső funkciók szabadtér i kivetülésé nek, és az épület ütköző - elosztó zónát kell képeznie, az épületet támadó városi forgalom forgalma között A forgalmi áramokat az épület belső rendszeré nek megfelelően kell minőségileg osztályozni és irányítani, hogy azok az épületet megfelelő pontokon érjék el. idő esetén Az, építési telek funkcioná lis területei a belső funkciók altematiív , jó használha tó másodpél dányai, szabadtér i bővületei. Ha az épület komplex funkcionális csoportok halmaza, akkor minden csoportho z tartozhat szabadtér i terület, lehetőleg a udvarai, megfelelő zárt területtel összenyit hatóan kialakítva (bölcsődék, óvodák játszó iskolai osztályok tanudvarai, zsibongó k, aulák, foyer-k szabadtéri folytatásai). Ezek és az ezekhez hasonló területek lehetőleg az épülettel közvetlen kapcsolat ban, forgalmi utakkal el nem metszve késwlnek , a

funkció és a környezet függvény ében nyílt, vagy építészetileg zárt intimebb megfogal mazásban , élő és épitett térfalakkal, esetleg magával a bontott kontúrú épülettel osztva. Az építési telek szolgálha t azonkívü l önálló, cs2.k szabadtéri kialakítás ban meglevő funkciók céljaira, mint például kórházak viszonylag nagy helyigényű rekreáció s parkjai a lábadozó betegek számára, vagy pl. iskolai botanikus kertek stb A szolgáltatási és üzemferin tartási funkciók is igényelhetnek szabadtér i kiegészítő ( raktározó , rakodó és egyéb) teruletek et AJtalánosságban, ha a szabad terület specifiku s funkcióval terhelt, úgy az épület "résznek" az épület tekinthető körülkeri tett terület, amelyet az épület üzemeitetője gondoz Ha funkcióna k nincs szabadtér i vetülete, akkor a fennmara dó terület közterüle tté válhat és csupán a település általános lazításána k - levegőztetésének

föladatát látja el. 112 2 NEVELÉS I-OKTA LÁSI LÉTESÍT MÉNYEK A neveiési-oktatási létesítmény ek hazánkban körülkerített telken épülnek, a minimális telekigény annál nagyobb, minél alacsonyabb korosztály számara készül a létesítmény, hisz a kicsinyek (0,5-6 év között) elsősorban az óvoda-bölcsőde udvarterületét használják, míg a nagyobbak más - közcélú - területeket is önállóan felkereshetnek. A minímálisan előírt telekméret, bölcsőde-óvóda esetén 30-7 5 m2/ gyermek ( a nagyságrendtől függően), iskolánkná l 15-25 m2/gyermek. A közönség (gyermek) forgalmi bejáratok számát az intézmény befogadóképessége max. 40, óvódában max 100 gyermekig készülhet egy beJárat (a szakasz?lást elsősorban higiéniai okok indokolják). Az iskolai bejáratok száma tervezési kérdés, és attól függ, hogy az épületet zárt tömbnek vagy tércsoporto k (komplex egységek) sorának fogja fel a tervező. Ez

utóbbi,esetben az egységekne k különhatározza meg, bölcsődében külön bejáratuk lehet. Ez utóbbi izoláltságot és a kerttel való közvetlen kapcsolatot teremt. A létesítmény bejárata(i) és a városi forgalmi területek között ütközőzóna (előudvar) szükséges, ahol a tanulók gyülekeznek, a kísérők zavartalanu l várakoznak , az épületből távozó tanulók árama kitágul, és lehiggadva sorol be a városi forgalomba. Az adott beépítésnek megfelelő elő- és oldalkert létesítése, a szükséges légtérarány, a benapozás, a belátás és áthallás megakadályozása, az egymástól minőségileg eltérő forgalmak (személy-, teherforgal om) elkülönítése. A fentieken túlmenően a nevelési oktatási létesítmények telke speciális funkciókat 1s kellő hordoz, és mint az épületen belüli helyiségek szabadtéri kivetülése fogható fel. Bölcsőde és óvóda esetén a komplex egységek elválaszthatatlan tartozéka a

csoportonként izoláltan létesítendő, a foglalkoztató helyiségekkel minél szorosabb kapcsolatban lévő játszóterül et ( 10-15 m2/gyermek). A szoros kapcsolat és az elkülönítés igénye szempontjából a földszintes bontott tömegű beépítések a legkedvezőbbek. Ha az iskoia egésze (vagy egy része) komplex osztálytermi egységek sorolásán alapul, úgy az osztályonkénti szabadtéri oktatóterül etek kirajzolása feltétlenül célszerű. f.:ivánatos, hogy e területek árnyékos, szélvédett, viszonylag csendes - tehát foglalkozásra alkaimas - udvarrészek legyenek. Óvódákban és iskolákban már közös játszó-pihenő-zsibongó terület is elhelyezendő (iskolákban 5 m2/fö) úgy, hogy az ottani élénkség az iskolában folyó munkát ne zavaija. Ezen belül (vagy másutt) lehetővé kell tenni, hogy az összes tanuló egyszerre összegyűlhessen (0, 4 m2/fö ). A tornatenlle tnek a tornaterem mel létesített szoros kapcsolata lehetővé teszi a

foglalkozások szabadtéri lebonyolítását, elhelyezése és alaprajzi kapcsolatai tegyék 113 lehetővé, hogy tanítási időn kívül - akár felnőttek is - használhassák. A tomaterüle t kialakítására, értelemszerű egyszerűsítésekkel, a "Sportlétesítmények" fejezetben közöltek az irányadók. ha az iskolai telek esetenként egyéb nevelés-oktatással is felhasználható (botanikai kísérletek. Kresz-okta tópálya ststb ) Igen 2.1 előnyös, összefüggő célokra Bölcsőde A 6-36 hónapos gyermekek et három korcsoport ban gondozó bölcsődék alaprajzi szervezésén ek alapelve, hegy a 20 föben megszabot t gondozási csoportok, mint komplex egységek, egy közös - semleges folyosónak nevezett - gazdasági ellátóvonalra füződjenek fel. csak a külön bejáratú gondozási egység területén mozoghatn ak, legfeljebb két gondozási egységnek lehet közös bejárata, a semleges folyosón pedig csak anyagszáilítás, illetve

az ellenőrzött egészségi állapotú személyzet forgalma engedhető A gyermekek és a meg. szülők komplex A egység (gondozási egység) működése: a szülők általában gyermekkocsiban hozzák a kicsinyeket, vagy kísérik őket A gyermekkocsi fütött előtérben "parkol" (nehogy hideg kocsiba fektessék elvitelkor a gyermekeket) Az. átadóban a gyereket a szülő levetkőzteti, ruháját a szekrénybe teszi, és beadja a ahol megfürdetik, intézeti ruhába öltöztetik és beviszik a két egymással összenyitható gyermekszoba egyikébe. A gyermeksz oba a hozzá tartozó árnyékolt fektetőterasszal a hazai elvek szerint több célú, változtatha tó bútorozásu helyiség: mind a fürösztőbe, pihenés (alvás), mind az etetés, mind a játék itt zajlik le abból a meggondol ásból kiindulva, hogy a tér ne maradjon kihasználatlanul. A gondozási egységenké nt elktilönített szabadtéri játszóudva r is része a komplex egységnek.

Minden gondozási egységhez betegszoba tartozik, amelyben a napközben betegnek talált gyermeket elkülönítik, amíg a szülő érte nem jön. A gondozási egységből a belső szállítóútvonalak a semleges folyosóhoz kapcsolódnak, és biztosítják a szennyes és a tiszta ruha, valamint az étel és a szennyes edény forgalmát A közvetett szolgáltatás funkcióit ellátó tércsoport a személyzet jóléti helyiségei mellett az ételkészítés és ruhagondoz ás - általában decentralizáltan (létesítményenként) elhelyezett helyíségeít foglalja magában. A tervek nem irányozzák elő az egész bölcsödésk orú való ellátsát. A 2,5-3 évnél fiatalabb korosztály napközi gondozásán ak feladata a bölcsőde és a család között oszlik meg, egyre inkább a család népesség bölcsődei férőhellyel részarányának növekedésével. 114 2.2 Óvóda előkészítése. Feladata a 2,5-6 éves gyerme kek napköz i gondoz ása, neveiése, iskolára

való sával. Az A gyerme kek fogialkoztatása kb. 25 fös csopor tokban folyik 1-2 nevelő irányítá csopor tok alaprajzi szervezés a bölcsődénél megism ert elveket követi, jóllehe t az egyes tól nincsenek számára szervezett komplex egységek egymástól és a gazdasági útvonal szigoruan izolálva. A komplex egység mosdó- VC-ből valamint a foglalkoztatóból tevődik össze. n segítséggel A közös bejárat on keresztül felnőtt kísérettel érkező gyermekek még gyakra ruhájukat, és (a segítő helyígényére is mérete zett és berendezett), öltözőben vetik le utcai - egésznapos innen kerülnek a foglalkoztatóba, amely - természetesen a kerttel együtt jelenleg csak tevékenységük v4ltoztathatóan berend ezett színtere: specializált helyiségként funkciói a tornate rem áll a gyermekek rendelkezésére. A közvetett szolgáltatás hasonlóak, de az ételkészítés közpon tosított .megsz ervezés e gyakran fordul öltözőből,

bölcsődeíhez elő. Ennek megfelelően az óvodáb an fózö-, befejező- vagy melegítőkonyhával találkozhatunk. 2.3 Általános és középiskola az egyedül Az. iskolai oktatás ismert és mindannyiunk által végigjárt rendsze re nem a különböző lehetséges rendszer. Csak a kötelező oktatás időtartama, valamint gazdasági korcso portokb ól iskolába járók aránya kötődik szorosan az adott ország fejlettségéhez. tok Az oktatás keretei változhatnak, például abban az irányban, hogy az iskolai foko,za hoz: sokan fordulópontjait jobban közelítik az ifjúság lélektani fejlődésének ugrásai ok pszichológiai meggondolásokból az általános iskola, valamint a föiskolai stúdium kezdő évét koraina k tartják. intézkedések a A.z iskolai munka hatékonyságának, termelékenységének" növelését célzó ségét korcsopm1ok szerint összeállított, nálunk kb. 30-40 főt számláló és az iskola alapegy tnek. A jövő iskolájának

jelentő osztály fogalmának megvál toztatá sához vezethe ortok oktatásán keresztül lehetőséget kell teremtenie az egyéni foglalkoztatástól a kiscsop a nagy, 100-15 0 fös hallgatói csopor tok oktatás ára is. már ismert és még a jövőben megismerendő lehetőségei alaposan A műszaki fejlődés televízió, megváltoztaüiatják statikus iskola-elképzelésünket. A radió, a film, magnó, bi jövő nyelvi laboratóriumok, számító gépek - ezek jellemezhetik a közeli és távolab iskolát formáló segédeszközeit. 115 Az elvont építészeti és pedagógiai elvek megtestesítése a tervező feladata. Az iskola szigorú normák szerint készülő, jelentős funkcionális és technológiai követelményeket kielégítő, erős és igen élénk forgalmat lebonyolító létesítmény Maximálisan törekedni kell a fény, a levegő, az esetleges táji elemek bevonására az épületbe, a zárt, félig zárt és nyitott terek kellemes kapcsolatára, de ez se

vezessen kusza és indokolatlanul költséges kompozíciókhoz. Az iskola rendszerelm életi alapsémája ,,,,,.--, / K, .,,, torna- es jotszoudva r 1 J kert / ó fÖbejorat Bejárat előtti előtér, Tantermek- aula., port:J műhelyek~ tornaterem Igazg. oktatók, szertárak, könyvtár B2 e Energjaszolg. épület-karbant artas K Játszóudvar u Tornaudvar Étterem-konyha., anyagraktár 116 kert Oktatási épületek alaprajzi rendszerei 0000 t I 11 ,---.,~ =-=rrábfU OOO odalfolyosós oQo o o 0 0000 0000 5. egykö:zpontu ( autós) 2. köziptolyosos OOO OOO LJ::JII J CE:iCECE= 3 JIJD [0 6. több közpon!6, ketfogatu 3. íkerfolyosós 7. több központú, negyfogatú a fobb l<özpontu, pontszeru J.z osztályterem térformáí Tend<2ncia ne!küli ter, szert ffoy, szabad berendezés Alapelv: munkoierem lrányito1t ter. irdnyhott tiny, frontális berendezes Alapelv: elóadóterem 117 1 Tábla kié 11 Maximum 45° ~@~~~

-+t&+-~-+t+-~-+ 1fH ~ 1(b) 1 : 1 1 Gyermek mértékadó ccstmaga.sságai Hagyománya, padol:: múeteuse 2.4 Irányelvek a tervezéshez Az iskolában folyó munkát építészeti szempontból - passzív, befogadó jellegűnek ( előadás, demonstráció appercipiálása) vagy - aktív ( általában mozgatással, beszéddel járó) jellegűnek tekintjük, a tevékenységben a tanulók egyénenként, - kisebb csoportokban (5-15 fö), - osztályonként (30-40 fö) vagy - nagyobb évfolyam egységekben vehetnek rész (100-150 fő). A klasszikus iskola a fenti elemek kombinációjából egy egységesnek feltételezett, korcsoport szerint összeállított osztály passzív tevékenységét emelte - elsősorban gazdaságossági okokból - az irányító elv rangjára, a feltétlenül szükséges egyéni tanulás színteréül a szülői házat jelölte ki. A klasszikus pedagógiai munkamenet az építészeti megoldásra kiható jellemző vonásai - az iskolai munka félnapos

és óramodulban folyik, - mindenki ugyanazt csinálja, az órán számottevő - egyszerre csak egy valaki beszél ( a tanár vagy a - Jellemző tevékenység: az mozgás nem felelő) engedhető meg, , előadás Az építészeti megoldás a fenti igényeknek felel meg. Az osztályterem koncepciója az előadóterem gondolatából indul ki: színpad-dobogó, mindenki a tábla felé néz, ezt tükrözi a rögzített frontális berendezés, amely csupán annyi rugalmasságot enged meg, hogy az eiőadóteremtől eltérően minden tanuló elhagyhassa helyét a többiek zavarása nélkül (kétszemélyes padok) A tanulók állandóan ugyanott ülnek (figyelnek vagy írnak) ezért különös kialakítása. 118 jelentőségű a pad anatómiailag tökéletes Az osztályterem a következő feltételeknek kell hogy eleget tegyen: aeometriai feltételek: ::, alapterület l ,3-1, 7 m2/fö, legkisebb a leghátul ülö tanuló se legyen messzebb a táblától 8-9 m-nél (a

demon stráció zeres távolságról látszik megkülönböztetendő részlete a krétavo nás [;::;:3 mm] max. 3000-s [3000x3 mm= 9 m]). Az első szélső tanuló rálátási szöge a tábla közepére ne legyen ferdébb 45 °-nál. megvilágítási feltételek: megfelelően), a fény legyen irányított, és zömme l jöjjön egy irányból (balról, az írásnak gasság legyen elégséges, azaz a terem mélysége ne haladja· meg a szemöl dökma kétszeresét. Optimális tájolás: kelet-délkelet, megengedhető: kelet, nyugat légtechnikai feltételek: terem jut, egy tanuló óránké nt elhasznál kb. 15,0 m3 levegőt, egy fóre kb 4,0 lm3 osztály tehát óránké nt 4-5-szö rös légcser e szükséges. atóság, A technológiai, biológiai igénye khez társult specifikus építési igények (sorolh n féltérböl, a minél csekélyebb fesztávolság) egyértelműen metszik ki a tábla előtti végtele 6- 7 m széles 8-9 m hosszú bal oldali ablaksorral ellátott

osztálytermet. Az ilyen osztályokból létrejövő iskolák képlete az azonos egység ek sorolása. centrális A relaxációt is szolgál ó közlekedő-zsibongó terek általában lineáris vagy rendszerben kötik össze az osztálytermeket. egyéni, ill. Az a törekvés, amely az előadásokra fordított idő rovására az anyaggal való az előadóterem kisebb csopor tkeretb en való ismerk edést helyezi előtérbe az osztály termet a tendenc ia irányából a munka terem felé, a tendenciával bíró térfonn át és fénymezőt rendezhető be nélküli tér és homog én fénymező felé tolja ei, mert csak az ilyen ter szabadon és változt athatóa n. eg több oldali Ez az igény négyze thez közel álió osztálytermet tesz szükségessé, lehetől (~3,00 m) megvilágítással ellátva. Az egyoldali megvilágítás normális belmag asság esetén ségi, hanem már mennyiségileg sem elég, de a kétoldali megvilágításnak nem mennyi irányától. minös~gi változást

kell kell eredmé nyeznie , meg kell fosztania a tanterm et 119 re - több A homogén fényeloszlást megközelítő osztálytermek jellemző alaprajzi rendsze termek két szintes épület esetén fogatolt közlekedörendszer átmenő osztályokkal (a szomszédos ellentétes oldala világítható meg) vagy pontszerű alaprajz (a tenneknek két homlokzati oldaluk van). tekintett osztályterem egy kisebb helyiséggel bővíthető, nevezzük együtt ezt a színházak példájára kamarateremnek. Itt a nagyobb térben az egész osztály tokban old dolgozhat, vagy két fél osztályra szakadva egyes feladatokat kisebb csopor Az eddig egyterűnek meg. Ebben az esetben az iskola épülete differenciált egységek sorolásává válik ó saját A differenciált oktatási tevékenységet lehetővé tevő osztálytermi egység elláthat emeletes ruhatárral, mellék.helyíség-cso~orttal, raktárral, esetleg saját udvarrésszel, vagy céljait elrendezés esetén saját terasszal, amely

mind a játék, mind a szabadtéri oktatás egységek szolgálja. Így komplex egységekhez jutunk és az iskolaépület komplex kifejtése: a sorolásából alakul ki. Ei iz osztályegység lehetőségeinek legteljesebb ügyüknek tércsoport valóban a tanulók p~oná vá válik, berendezését, díszítését saját közvetlenül a családi hogy az óvodából ér érzik. Kiválóan alkalmas ez a "iendsz :.:::, otthonukkal otthonból az iskolába kerüló gyermekek egy számukra még áttekinthető, még összemérhető téregyüttesbe jussanak. . w.gy arra, - 120 3. KERESKEDELMI LÉTESÍTMÉNYEK Keresked elmi létasítm jnyek rendszer elméleti alapsém ája üzemi bejarat 0 -~ om ,o ? B B A1 6 ® ó A1 Al B1 g2 .o közcnségbejó.rat ® Bejárati csarnok, árubemutatás .Árusítótér Kézi raktárak, osztályadmin. stb · Központi raktárak, központi igazgatás, expedíció, jóléti helyiségek stb. e Energiaellátás, épület-karbantartás p

Gépkocsiparkoló 3.1 Piac Valaha kizárólagos szerepe t betöltő ősi kereskedelmí létesítmény, amely korszerű körülmények között is azért maradt meg, mert - a mezőgazdasági idényben az árutöme g olyan mértékben növekszik, hogy annak már befogadását az állandó kontúro kkal rendelkező árufOígalrni szervez et nem képes biztosítani, - a forgalmat sok hulladék, romlás, szennyes göngyölegnek zárt térben tarthatatlan felhalmozódása kíséri. A piacok kűlönös vonzóereje, hogy élő, színpompás és nem , dobozok ba merevedett, tömegci kként feldolgozott standard minőségű árut kínálnak olyat, amelyek között a vevő maximális szabadsággal válogathat. Az eladó, az áru és a vevő közvetlen kapcsolata a piaci atmoszféra lényege, elengedhetetlen feltétele. , Ezen ősi eladási forma korszerű megfogalmazásának alapvető feltétele a hígiéniaí szállítási és forgalmi kérdése k kifogástalan megoldása. 121 Az áru

nagyrészt magánközlekedési, illetve -.szállítási eszközön érkezik Ezek elkülönített tárolásáról és megőrzéséről gondoskodni kell. · Az árut a hatósági ellenőrzés után· a vevöáramlás zavarása nélkül kell az elárusítóhelye kre juttatni. Egyszintes létesítményben kerülni kell a keresztező vagy ellenáramú forgalmat. Ha az árukezelés és az áruraktározás szintben elválik az eladótértől, úgy a vevöáramlásb an szigetszerűen úszó, függőleges közlekedővel ellátott eladóhelyek kereszteződésmentes forgalmat tesznek lehetővé. Ismert olyan piaci elárusításí forma is, ahol - bizonyos átalakítással - maguk az áruszállító teherautók válnak árusítóhellyé. A vásárlóközöns ég vezetése tegye lehetővé a folyamatos - de semmiképpen sem kényszerű - körüljárást, a tér áttekinthetőségét és a könnyű tájékozódást A közönség kényelmére WC-csoportok é~ pihenőterületek létesítendők. A tér

teljes vagy részleges lefedésére a közepes va:gy nagy fesztávú csarnokszerke zetek a legalkalmasabbak. A piac a kereskedelmi hálózat elsődleges elemei közül leggyakrabban a vásárcsamokk al társulva alkot komplex egységet. 3.2 Szaküzlet Olyan kereskedelmi egység, amely viszonylag szűk árucsoport választékigény es eladásával foglalkozik. Időszakhoz kötött vagy ritkán igényelt (tehát nem napi cikk) szükségletek elemeiből csak nagyobb tömegű fogyasztóréteg esetén fejlődhet olyan nagyságrend, amely a szaküzlet gazdaságos üzemeltetését megfelelően biztosítja. A szaküzlet cikkeinek árusítása mellett gyakran foglalkozik - árucsoportjáb a tartozó szolgáltatásokkal is, ebben az esetben felvevőhellyel, esetleg műhelyekkel bővül. A hazánkban működő szaküzletek összterülete általában 150 m2 alatt van ( ezt az értéket · csak a boltok 10 %-a haladja meg.) A kis objektum térrendszere egyszerű A közhasználatú és

forgalmi funkciók Al tércsoportjána k fü képviselője a sík vagy térbeli, nyitott vagy előtetővel fedett kirakat. A szélfogóval, esetleg hőfüggönnyel védett bejárat az áruválasztékot bemutatva vagy arra utalva a vevőt hangulatilag előkészíti a rendeltetési alapfunkciók A.2 és közvetlen szolgáltatás B 1 lebonyolítására szolgáló eladótérbe való belépésre. A.z eladótér alaprajzi kialakítása függ a felkínált árucsoport milyenségétől és a választott árusítási formától ( önkiszolgáló, önkíválsztó, pultos, individuális stb. kiszolgálás) Jvfinden árusítási formához más-más közlekedési rendszer tartozik, s mig az árusítási forma kiválasztása a technológus dolga, addig annak térbeli realizálása, a forgalom irányításának megoldása az építész egyik legfontosabb feladata. A vevőáramlás követhet kényszerpályá t (kis egységekben az megengedhető), lehet látszólag rendezetlen, de mégis jól

szervezett, ebben az esetben a várható csoportosulás ok helyén megfelelő mozgási tendenciákra kényszerítő teresedéseket kell kialakítani (pult, pénztár, 122 lépcső stb.) A közvetett szolgáltat ás B2 tércsopor tjába anyagi funkcióké nt raktárak (esetleg műhelyek), személyi funkcióként szociális helyiségek tartoznak A nem napi cikkek bevásárlá sa általában kellemes program, ame1y az ünnepélyességet sem nélkülözi, de csak abban az esetben, ha az üzletek csoportos ítása megfelelő, közlekedési eszközök kel való megközelítésük pedig kényelmes. Ezért sorakozta k a szaküzletek régebben a főútvonalak lakóházai nak földszintjén, és válnak napjainkban a magasabb rendü kereskede lmi központo k (üzletköz pontok, bevásárló központo k) szerves részeivé. 3.3 Élelmiszer- és háztartási áruház Nagy és lökéssz-erű forgalom lebonyolítására alkalmas, zömmel önkiszolg áló rendszerű· mozgatás a egyterű

űzletforma. Az árubemut ató bútorokk al osztott térben a vásárlók írányított, de nem kényszerpályás. Cél, hogy a vevő kereszteződések nélkül jusson el az őt érdeklő árucikkek hez anélkül, hogy más részlegek et kényszerü lne érinteni. A forgalom ilyen megfogal mazásána k lehetőségét az is előseg{ti, hogy a . vásárlók zöme az üzletet rendszere sen k~resi fel, és megism~ri ak iilönféle árucikkek elhelyezkedését. Az árufeltöltés megterve zésekor a következőkre kell figyelemmel lenni: - kiilön útról kell gondosko dni a tejnek, a kenyéráru nak, - a húsáruna k még az átvevőtere sem lehet közös az általános átvevőveL A helyes technológ iai sorrend: átvevő-hűtő-bontó-szeletelő, - a zöldség-g yümölcs részleg szennyez ettsége míatt előmosóval, raktárral, csomagolóval és (szükség szerint) közvetlen ül elérhető utcai árusítófelülettel tervezendő, - az iparcikke k (fóként vegyi cikkek) külön

bejáratot és raktárat igényelnek, - a személyz et távozásko r, ill. érkezésko r sem a raktáraka t, sem az eladótere ket nem érintheti. Az élelmisze r-áruház homogén , semleges - mert markáns, hangulatkeltő kiképzésű, nagy teret igényel, motívum ként a nagy tömegű, színes csomagol ású áruk domináln ak, amelyeke t csak nagyvona lú, semlegessen kiképzett tér foglalhat egységbe. A várható technológ iai változáso kat is csak a rugalmas, homogén tér tudja követni: - a gépi árumozga tás elterjedés e változtatn i fogja a belső járatok szélességét, - a szállítószalaggal ellátott pénztárbl okkok könnyítik, gyorsítják a pénztáros munkáját, de nagyobb területet igényelne k, - a konténerizáció elterjedésével az élelmiszerek és iparcikkek egy része a nagykere skedelmi raktárakb ól közvetlen ül az eladótérb e kerül. 123 Az élelmiszer-áruházban a vásárlók kosárban vagy tolókocsin maguk is

viszonylag sok árut szállítanak, s így nem célszerü az eladóteret több szintre bontani. Az eladótér és a raktárak azonos szintre helyezése egyszerüsítiti az árufeltöltést, ha a raktárak az eladótér alá vagy fölé kerülnek, az árufeltöltéshez gépi emelők, reherfel vonók beiktatása szükséges. Élelmiszer-áruház térrendszeré nek funkciósémája 1 <] ~11111111m:~11111111111 <l B211111111111 rnll 11111111 <l ----2- <l [> 1 13 ◊ <J l íl 111111111111:füllllllllll -· <l sz6raz0ru - ip~k @J] 8~ lllllllll~IIIIIIIWillllllllllllllllllllll ó 6 6 hús- csemege zöldse(;J-gyümölcs tej - kenyer 1. bejárat, kávékóstoló, 2 ónkiszolgáló árusítótér, 3. pénztár, csomagolótér, 4 átvevőterületek, 5-6-7 stb tej-, csemege-, hús-, gyümölcshútők, 8. kenyér hagyományos árusítással, 9 csemege hagyományos árusítással, 10 tőkehús hagyományos árusítással, 11 gyümölcs hagyomá- nyos

árusítással, I 2. göngyöleg, 13 szárazáru-, nehézáru-raktár, 14 hordósáru-, vegyesáru-raktár, 15. palackraktár, 16. háztartási raktár, 17 iparcikkraktár, 18. iroda, 19-20-21 öltözök, mosdók, W C., 22 raktár, mosogató 124 3.4 Áruház tnek Az összefüggő egységként üzemelt etett áruháza k egyes osztályai a szaküzle ásuk azzal függ megfelelő mélységben és választéki teljességgel működnek. Kialakul össze, hogy a múlt századbeli vásárlóutcák egyes szaküzletei mind több és több árufajtát vettek fel kínálatukba, mígnem kialakultak a mai több szintes, teljes áruválasztékot tartó áruháza k (első példája a "Bon Marché" áruház, Párizs, 1876.) Széles körű elterjedésüket ű az egymás feletti szinteket összekötő gépi felvonók, majd később nagy szállítóképesség mozgólépcsők alkalmazása tette lehetővé. Az áruházak fü feladatuknak az időszakos árukereslet kielégítését tekintik,

de az általános az kereskedelmi szo~ásoknak megfelelően, napi árucikkeket is tartanak. A vásárló ert épületben viszonylag sokáig tartózko dik, ezért a közhasználatú funkciók már megism tércsopo rtja tovább bővül: információ, WC-csoport, gy~rmekmegörző, büfé, étterem, esetleg közvetlen utcai megközelíthetöséggel. A rendeltetési alapfunkciók és a közvetlen kiszolgálás tércsoportja - árusítóterek, kéziraktárak stb. - az épület szintterületének -felét foglalják el (nö~iekvő tendencia mellett) Az árusítótérnek ma,Cimális rugalmassággal kell követnie - az ámsító osztályok arányainak változását, összevonásukat, átcsoportosításukat, egyes osztályokon belül - a közlekedés, árubemutatás, vevőkiszolgálás területeinek időszakos változásait (szezoncikkek, kiárusítások, ünnepi bevásárlás stb.) - az eladási formák cserélődését , A vásárlók mozgásának rögzített csomópontjai (bejáratok,

felvonók,mozgólépcsők a tér legrövídebb idő lépcsők) kellően elosztva és megfelelően méretezve tegyék lehetővé a alatt lebonyolítható ürítését (tűzveszély!). Az árusítótér rugalmas kialakítása mellett tott tervezés sarkalatos pontját az árusítót ér és a központi raktárak egymáshoz viszonyí elrendezése adja. A:i. áruházépítés gyakoílatában a következő rendszerek kristályosodtak ki: az Párhuza mos rendszer párhuza mosan elhelyezkedő elárusító- és raktártérreL Előnye könnyen variálható, három oldalról természetesen áttekinthető, összefüggő, megvilágítható eladótér, hátránya, hogy csak egy oldalán csatlakozik a raktárakhoz. Alapproblémája, hogy az árusítótér és raktárté r eltérő szerkezeti- és architekturális rendje en egymás mellett jelentkezik. A két belső tér épületfizikai követelményekben is jelentős eltér egymástól, ez a különbség a homlok zat egységes kialakításában

(külső nyilászárók, burkola tok stb.) okoz tervezési problémákat "raktármagos" rendszer. A több szintes eladótér gyűrűként veszí körül a szinthez tartozó raktárakat. Nagyobb, többszintes áruházakban két-három egymás feletti raktári Belső 125 blokk úsztatásával operálnak. A raktári mag tetején - a gépészeti és egyéb technikái berendezések mellett - az irodai funkciókat is el lehet helyezni (természetes megvilágítás és szellőzés). A rendszer előnye, hogy szintenként a természetes megvilágításból mindenképpen kieső belső területet használja raktárnak, és itt vonja össze a gépészet, valamint a személyi közlekedés blokkjait is. Hátránya a kötelező körbejárású ·forgalmi rend és az áttekinthetőség hiánya. Épületszerkezeti és épületfizikai szempontból a belső mag előnyös és építészetileg is egységes homlokzatképzésre ad lehetőséget. Raktárgyűrűs rendszer. legfelső Az

elámsítótereket szintenként a raktárak traktusa öleli körbe. A szint kivételével minden szinten mesterséges világítás szükséges. Figyelmet kell fordítani a természetes megflágítást megfelelő intenzitású mesterséges igénylő osztályok (textil) jó elhelyezésére. valamint a világítás spektrumának célszerű összetételére. Energiaigényes volta miatt ezt az áruházi formát föként energiában gazdag országokban alkalmazzák Előnye az áruraktár és az eladótér szintbeni kapcsolatának maximális lehetősége, az összefüggő, áttekinthetö egységes tér, valamint ennek variábilis átrendezhetősége. Épületfiz,ikai szempontból előny a zárt felületű raktárgyűrű mint . védősánc, egyszerű és egységes térhatároló szerkezetek alkalmazását teszi lehetővé. A raktárfódémes rendszer alkalmazását a nagy fesztávú acélszerkezet teljes szintmagasságú tartóinak kihasználására irányuló

törekvés hozta létre. Előnye: a teljesen egységes és természetes megvilágítású eladótér. A személy- és áruforgalom közlekedői mint fó tartópillérek - akár függetleníthetők is a belső tértől. Nagy forgalmú áruházak esetén a rendszer előnyei akkor érvenyesülnek, ha az árusítótér és a raktár között minél több helyen létesül vertikális.irányú közvetlen összeköttetés, így a vízszintes mozgások az árusítótérben az áruforgalom zavarása nélkül bonyolódhatnak le. A függőleges kapcsolatot a pultba épített kis emelő révén vagy a felső födémből csúszdán való feltöltés útján oldják meg. A kétféle térelhatárolás bonyolult volta ellenére ís a rendszernek építészeti előnyei vannak, mível a funkcionálisan elhatárolt zónák strukturálisan is elkülönülnek. 3.5 Irányelvek a tervezéshez Tér, térméret Kereskedelmi létesítmények esetén egy pontból áttekinthető térről csak a legkisebb

egységek esetén beszélhetünk, hiszen a berendezések jelentős része szemmagasság fölé nyúlik, és így a tér csak az időben, mozgás közben ragadható meg. Figyelembe véve továbbá azt, hogy az eladótér még akkor is alá van vetve az időnkénti átrendezés 126 igényének, ha semmiféle technológ iai ( eladás, árubemutatás, szállítás, stb.) újítást sem vezetnek be, egyértelművé válik a semieges, szövetszerű, homogén térrendsz er alkalmazásának előnye, amelyben a berendez és és az árucíkkek attrak.tívan elrendeze tt tömegei adják az építészetileg szüksége s hangsúlyokat. Az elárusító- és raktártere k arányána k várható módosulá sa is azt követeli, hogy a válaszfalak könnyen áthelyezhető szerkezet tel készüljenek. A megvalós ítás további feltétele egységes, nagy födémter helések alkalmazása. Az "összefüggő" terek méreténe k nem építészeti, hanem tűzrendészeti megfontolások szabnak

határt. A berendezé sek optimális elhelyezé sét korlátozó függőleges teherhord ó szerkezet ek kiosztásakor a következő méretren deket célszerű figyelembe venni: Horizontális: 6,00 m x 12,00 m 6,00 m x 18,00 m 6,00 m x 24,00 m 9,00 m x 12,00 rn 9,00 rn x 18,00 m Vertikális: min. 3,30 tiszta belmagasság Emeletmagasság: 4,20 - 4,80 A szintek száma A kereskedelmi technológia, az áru és vevő belső útjainak ellenáramú szervezés ét kívánja. E tekintetben a legkézenfekvőbb megoldás nak az egyszintes elrendezés látszik, hátránya egyebek között a nagy heiyfoglalásban, a külső forgalmak (személyforgalom, áruszállítás stb.) körülményes szétválasztásában, valamint az egységes építészeti alakítható ság feltételeinek hiányában mutatkoz ik Az ellentmon dó igényeknek - közepes és nagy egységek esetén - az olyan háromszi ntes elrendezés felel meg leginkább, ahol a szinteket, az áruforgal om pedig a legalsó szintet

támadja. Az ilyen többszintes elrendezés a terepszin thez viszonyítva változó lehet, például: pince fölszint és emelet, vagy földszint és fölötte két emelet stb. vásárlókö zönség a felső Az eladótere k méretezése és berendez ése A méretrendet meghatár ozó para.11éterek a közlekedő ember és a tárolandó áru, illetve a berendezési tárgyak (pult, gondola) méreteiből vezethetők le. 127 A belső közlekedési útvonalak méretezéséhez a következö méretek irányadók: = egy ember helyigénye csomag nélkül 60cm egy ember helyigénye csomaggal 90-100 cm helyigény áruválogatá shoz (lehajolva) két szemben jövő ember csomaggal 90-100 cm 160-180 cm. = kialakításúak ( cipő, élelmiszer, szövet, konfekció, apró iparcikk stb.) ennek ellenére az e tárgyakat előáHító ipar az általános irányelvek alapján a Az árnsítóállványok igen eltérő méretegységesítés felé halad. Az állványok olyanok legyenek,

hogy a kisebb testmagass ágú nők is könnyen kiszolgálhassák magukat. Ne legyen 170 cm-nél magasabbr a helyezett polc Az állványok felső polca ne a leg~eskenyebb legyen, mert a természetszerűleg széles alsó polc a vásárlót távolabb tartja. Helyes, ha a felső polc kissé előrenyúlik, mert így könnyebb elérni az árut. Az áruállványo k profilja feleljen meg a vásárlók kamyújtási útjának Bevált polcszélesség ötpolcos állvány esetén legfelül 30, majd 26-35-45 és alul 60 cm. A polcok magasságai: 30-71-102- 132-170 cm (de ez a méretrend változhat az áru terjedelmétől függően). Az árusítóterek közlekedöi a bútorzattal úgy alakítandók , hogy kis üzletekben min. 120 cm, nagyteres elárusítás esetén min 160-200 cm legyen a szabad szélesség, a fö közlekedös ávokban pedig 300 cm szabad felület álljon rendelkezé sre. 1 ""° .l L lOO ~ Fókötlckedő =JJ i ---- ~ --L 90-r-l- ,00 Ki~z.otgalU a !-uítópuhon

:it 128 Mozgólépcső méretezé se és helyszük séglete , !!f f,. Alapelrcndezé:s Tűzvédelem A belső közlekedést a létesítmény gyors kiüríthetőségének szem előtt tartásával kell tervezni. A kereskedelmi létesítmé nyek a felhalmozott gyúlékon y áruk és a tömeges forgalomból adódó zsúfoltság miatt különöse n tűzveszélyesek. A kiürítést a vonatkozó számítások segítségével kell tervezni. A vásárlóterek egy pontra koncentrált (egyetlen bejárat felhsználásával) ürítése csak szükségmegoldásként jöhet számításba, nagyobb árusítóhelyeken pedig megengedhetetlen. A kiürítés a tűzrendészeti szabályoknak megfelelő számítással alátámasztott megoldása a tervdokumentáció elmaradhatatlan része. 129 Többszintes létesítmények (föként nagyáruházak) függőleges közlekedöit úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén a füstgázok azokat ne áraszthassák el, mert a forró és fojtó

füstgázok mind a vásárlóközönség és a személyzet menekülését, mind a tűz oltását megakadályozhatják. Tűzbiztos ajtóval lezárt lépcsőház csak félmegoldás, mivel az ajtó állandó nyitva vagy zárva tartása problematikus, adott esetben nehezíti a menekülést az égő szintről. Korszerű megoldás a közlekedő körül füstelszívó berendezés létesítése és egyben a lépcsőházban automatikusan bekapcsolódó frisslevegö-utánpótlás és enyhe túlnyomás biztosítása. E rendszernek esőztető berendezéssel való kombinálása - a füstgázok hűtése miatt is emeli a tűzvédelmi berendezés hatékonyságát A füstmentesen tervezett lépcsőket úgy kell elhelyezni, hogy lépcsőtől az eladótér egyetlen pontja se essék 25 m-nél távolabb. A nyitott és elszívással a fü~tgázoktól nem mentesíthető díszlépcső a rendszerbe nem számítható be, de a zárt melléklépcső igen, ha könnyen elérhető és a szabadba vezet.

Megvilágítás, kirakat, homlokzat A kereskedelmi létesítmények eladóterei természetes megvilágítást a külvilággal való vizuális kapcsolatot ritkán igényl;;:~k -. Az általfulosan elfogadott 3,0 m köruli tiszta belmagasság nagy térmélység mellett erre nem is ad lehetőséget. A homogén minőségű, megfelelő intenzitású és színhőmérsékletű általános megvilágítás, egy-egy pontot kiemelő nem kápráztató díszvilágítással kombinálva az általános követelményeknek megfelel. Egyes árufajták szaküzlet szintű árusításak:or (szövetek vagy húsfélék) esetleg megkövetelhetnek természetes fényt. Ha az üzletek homlokzata az utca szintjén vizuálisan nyitott üveghomlokzattal készül, úgy elsősorban nem a természetes világítás reklámjellegű, intenzitásának emelése, hanem a betekintés növelésével az áru igényfelkeltő bemutatása a cél. A hátfallal ellátott, szinpadszerüen dekorált kirakatokat az egész üzlettér

bemutatására szolgáló ablakok váltották fel, amelyek azonban csak egyszintes üzletek áruválasztékának érzékeltetésére alkalmasak. Áruházakban a felsőbb szintek árukínálatának bemutatására egyes mezőkben zárt kirakatok is szükségesek. Üzletzárás utáni besötétedésben folytatódó utcai élénkség időszakban vagy a teljes üzletteret világítják meg, vagy kocsira épített állványon bemutatandó árukat tolnak a betekintő kirakatba és ezeket emelik ki intenzív fényhatásokkal. A hosszföfalas szerkezetű, zárt sorban utcavonalra épülő házak földszinti kirak:atainak homloksíkja értelemszerűen szigorúan követte a beépítési vonalat. Az árubemutató felület növelése végett kiváltások alkalmazásával, az üzlet eladóterének hátrahúzásával itt is törekvés tapasztalható a bejáratok előtti bemutatóterek létrehozására. Korszerű, vázas szerkesztés esetén a földszint volna teljesen szabadon kezelhető, és a

kirakat "síkja" helyett széles - esetleg elötetövel, kiugró épületrésszel fedett - "árukiállítási" sáv alakulhatna ki. 130 leggyakrabban áttörések Az árubemutatásra nem haszn álhat ó emeleti szintek homiok.zata kedelmi bútor zatok elhelyezésére nélkül készül, így kifelé reklámfeliratok, befelé keres válik alkalmassá. alapterületű, viszonylag csekély A városépítési gyako rlatna k megfelelően a nagy a sokkal magasabb lakóépületek szintszámú kereskedelmi létesítmények rendszerint okzat jelen ik meg Ilyen esetben tövében települnek, és így a tetőfödém mint ötödik homl és gond os megoldást igényel. nyilvánvaló, hogy a tetőzet kialakítása igen körültekintő Teherhordó szerkezetek különálló telepítése eseté n a nagy Kereskedelmi létesítmények földszintes, szerkezetileg jól szerelhető álmennyezeti térrel (12, 18, 24 m-es)-fesztávolságú, jelentős övmagasságú, eztek terjedtek

el, lehetőleg mind két irányban rendelkező sík vagy térbeli fémrá csos szerk intés mego ldás eseté n az alsó konzo losan túlnyújtható kivitelben. Önálló, de kétsz asztású vb.szerkezettel készülhet, általában árufo gadó - raktá rozós zint sűrűbb alátám kivitelben. földbe süllyesztett kialakítás eseté n legtö bbszö r monolit közp ontok ban leggy akrab ban két Többszintes. változatos töme gjáté kú kereskedelmi esztett vázat találunk acélvázas irányban sorolható 9-12 m-es négyz ethál óra szerk tóbb - előregyártott módo n. beton födém vagy - tűzvédelmi szem pontb ól megnyugta %-át kitevő eláru sítóté r inkább az A kereskedelmi létesítmények alapterületének 50-60 n áttekinthetőség véget t igényli a minél előnyös beren dezhe töség mint az akadálytala kedelmi létesítmény sűrűbb, de ritkább pillérhálót. Köve tkezé sképp en, ha a keres -, szállásjellegű vagy adminisztratív) ~pület pontszerű

alátámasztást igénylő maga s (lakó ben megjelenő alátámasztásokkal, többszintes lábazati indítószintjébe települ, a sűrűb n tervezett beren dezés sel haszn álható vá merevítőszerkezetekkel oszto tt tér is megfelelőe válik. 131 4. AZ ADMINISZTRATÍV ÉPÜLETEK Az adminisztratív épületek az ügyfélforgalom minősége és mennyisége, az ü6,yfél és a hivatal dolgozói közötti kapcsola t minősége, valamint az adminisztrációs munka tes számos minősége szerint osztályo zhatók. A szempo ntok kombiná ciója természe illetve számtalan - fajtát eredményezhet. ügyfélforgalom növekvő E feltételekből kiindulva az adminisztratív épületek et n súlyának, középül et voltuk növekvő mértéké nek sorrendjében a következőképpe az csoportosíthatjuk. Az ügyfélforgalom csekély: helyiségei azonosa k vagy elvileg azonosak lehetnek az irodai ott dolgozók forgalma nincsen. munka technológiai helyiség,eivel. Az ügyfelek és

az . is különválasztva, általában a belső technoló giai forgalom a mértékadó - számszerűleg nagyobb , reggel-este lökésszerű. Példa: gyári irodaépület, Az tervezőintézet, főhatóságok ügyfélforgalom jelentősége nö, székházai. az ügyfélfogadás helyiségei több-kev esebb (pl. szigorúsággal e!választódnak a t~chnológiai helyíségektől, esetleg úgy csoporto sítva az alsó szinteken), hogy rövid úton elérhetők legyene k, így intimebb kapcsolatfelvétel válik válik lehetővé, és ez kevésbé zavarja a technoló giai folyamatot. A két forgalom nem külön. Esetenk énti mérlegelés tárgya, hogy melyik a mértéka dó Példa: álló kereskedelmi jellegű irodaház ak, bíróság, a lakosság gal szoros kapcsola tban intézmények, közületek épületei. Az ügyfélforgalom állandó és tömeges : az úgyfelek és a hivatal kapcsolatfelvétele frontális és rutinszerű. A kétféle forgalom és a személyi jellegű

kiszolgáló funkciók térben teljesen különvá lnak. Példa: posta, a lakosságot kiszolgáló bankok, utazási és jegyirod ák. Ügyfélforgalom helyett aktivisták széles hálózatát, a közössé g egészét munkájá ba bevonó, önigazgatását megtestesítő állami és társadalmi szervek épületei, amelyeknek kiemelt nagy szerepük et nem hamis reprezentációval kell hangsúlyozniuk, hanem azzal, hogy egy hogy kollektíva "klubjává", szívesen felkeresett találkozóhelyévé válnak annak ellenére, szigorúa n vett adminisztrációs munkán ak is keretéül szolgálnak. A különböző létesítmények összeka pcsolása , amely biztosíthatja azt, hogy város ző adminisztratív központ ja a szó valódi értelméb en szellemi központ tá is váljék, különbö 132 beruházó szervek összehango lt munkáját, lehetőségét időben egybeeső igényét és pénzügyi tételezi fel. Példa: önkormány zatok, kamarák, tudományos

ésszakmai egyesületek székházai. Annak ellenére, hogy ezek a csoportok ritkán jelennek meg tisztán, egy-egy létesítmény létrehozása kor a tervezőnek kell világosan ,látnia; hogy milyen típusú épületet kívánnak tőle. Az adminisztra tív épü!etek1 rendszerelm életi alapsémája. üzemi bejarat 0v Porta, ellenőrzés, tájékoztatás, büfé, előadóterem ruhatár, mosdó, Irodák, tárgyalók, leiróhelyiségek B1 Szakkönyvtár, irattár, sokszorosító, adatfeldolgozó, szamítógép stb. e Konyha - étterem, öltözök, jóléti helyiségek, telefonközpont, Gondnok raktár, központi Energiaszolgáltatás, épület-karbantartás, p Gépkocsipark olók műhely 4, 1 Kiilső térbeli kapcsolato k Az épületet kiszolgáló forgalmak közül, még a legkisebbek esdén ís, célszerü a személyés anyagforgalrnat különválasztani. Ha az anyagforgalom csekély és ritkán érkezik, ellenőrzéséről nem kell külön gondoskod ni, elégséges,

ha a bejárata elektromos tá,myitó kapcsolatba n van a portával. Az ügyfelek és dolgozók személyfor galmát a bejárat szempontjából csak ritkán választják el. Általában törekedni kell a bejáratok számának csökkentés ére, mert az indokolatlanul tervezett nagyszámú bejáratot az ü~emelés folyamán a gyakorlat úgyis a megfelelő számra redukálja. 133 A személyforgalom a tömegközlekedési eszközök megállói és a gépkocsiparkolók felől gyalogosan éri el a bejáratokat. A reprezentatív, védett megközelítés klasszikus formája a· kocsival járható áthajtós előcsarnok volt. Ennek megfelelő védett megközelítés jól akkbr oldható meg, ha az épület alatt gépkocsiparkoló van, ahonnan fölfelé közvetlen lépcsők, felvonók indulnak. Az e!őtetős megoldás a gépkocsiforgalmat túl közel viszi az épülethez, és nemkívánaros kereszteződésekhez vezet a bejárat közvetlen közelében. A gépkocsiparkolási igény

rendkívül nabY- l gépkocsiparkolóhely létesítendő minden 40 m2 nettó épületszint-terület.után A várakozó gépkocsik három kategóriára oszthatók: - látogatók, ügyfelek autói, - a hivatalos ügyben napközben mozgó magán-, ill. válla1atí autók, - autók, amelyeken a dolgozói,;: munkakezdéskor érkeznek, ill. a munka végén távoznak Az első csoport számára általában a parkolóhelyek 15-20 %-át kell fenntartani, a második csoport parkolóinak számát az intézmény határozza meg. E- két csoportot kell feltétlenül előnyben részesíteni. A harmadik csoport gépkocsijai várakozhatnak távolabb is, vagy parkolhatnak "telibe, azaz kihasználva azt a körülményt, hogy egyszerre távoznak, így a területet a belső parkolóutak kihagyása nélkül népesithetik be, és az érkezés fordított · sorrendjében távoznak. Ez a szokásokhoz képest 200 %-os helykihasználást eredményez Ismeretesek más egyszerű helytakarékos parkolási

lehetőségek, pl. beton- vagy acélplatókra mint polcokra villás targoncák emelik a gépkocsikat. Ez a módszer már átment az itt nem tárgyalandó magas, ill. mély, többszintes gépkocsitárolók felé Irodaépületet sok esetben már rendeltetése miatt sem lehet szemet pihentető, zajt csökkentő, mikroklímát javító zöld környezetbe telepíteni. A zöld környezet hiányán tetőkertek, parkosított zárt udvarok, szélesebb, növényzettel telepített angol aknák stb. létesítése - ha csak pszichésen is - sokat tud enyhíteni. 4.2 A funkcionális összefüggések elemzése Az adminisztratív épület funkcionális szervezetének az ügyfélforgalom menny1segen, minőségén, időbeli meg jellemző és térbeli eloszlásán kívül az irodai technológiai karakterét. belső felépítés adja Ezen a területen sajátságos integrálódásnak és ezt kísérő differenciálódásnak lehetünk tanúi. A klasszikus irodaépületben a munka 1-6 füs

irodahelyiségekben folyik Itt végzik az adminisztrációs munka majd minden résztevékenységét, itt rajzolnak, írnak, itt fogadják az ügyfeleket, tárgyalnak, tárolják a szükséges anyagokat: tartják utcai vagy felső ruhájukat, pihenésképpen csevegnek, elfogyasztják az otthonról hozott, vagy a büfében vásárolt tízórait. Az ilyen komplex irodahelyiség a lakóépület szobáinak: nagyságrendjét követi, a benne dolgozók pedig mindenképpen egymásra figyelő csoportot alkotnak. Tapasztalat alapján is belátható az a - különben mérésekkel is 134 - összefüggés, amely az önállóan végzett munka intenzitása és a helyiségben dolgozók létszáma között fennáll. E szerint a munkaintenzitás az· egy müii"kaheiyen dolgozók számának növelésével (kb. 8 föig) csökken, majd emelkedni kezd, és kb 20 fö esetén megszűnik a létszámtól függeni. Ezen túl már mi~degy, hogy a helyiségben húsz vagy akár kétszáz ember dolgozik, de

természetesen csak abban az esetben, ha f~nnállnak a létszámnak megfelelő műszaki feltételek is. Azok, akiknek az irodai technológia folyamatában kapcsol~tba kell egymással lépniük, könnyebben -megtehetik a nagyteres irodában, mintha egy másik szobába kellene átmenniük, ugyanakkor a személytelenül nagy térben figyelmüket nem vonják kényszerűen el a fölösleges mozzanatok. A nagy tér, ellenőrzött amely az irodai ilyen cellákat formában magába integrálta, szükségszerűen differenciálódik. A zajos gépírás, diktálás külön helyre kerül, a több dolgozó vagy ügyfél bevonásával folyó megbeszélések részére külön tárgyalók állnak rend~l,k.~ésre, a magánbeszélgetés, uzsonna:zás, kávézás számára külön pihenőhelyiség szolgál, a ruhatárolás, átöltözés, külön helyiségcsoportba kerül. A nagyteres irodához minden esetben társulnak - általában egyszemélyes - irodák a vezető vagy bizalmas munkakörben

dolgozók számára. A két alaptípus mennyiségi viszonyának meghatározása a teclmológiai adatszolgáltatás feladata. Az épület nagyságrendjétől és a benne. folyó munka ·szervezésétől függ, hogy az irodai munka komplexitásához elengedhetetlen segédüzemi helyiségeket decentralízáltan ( egyes irodaegységekhez m~l!érendelve) vagy központosan kell-e telepíteni. Különösen élesen vetődik fel ez abban a gyakori esetben, ha az épületben több, egymástól független szerv, intézmény, iroda működik. 4.3 A belső funkciók csoportosítása Al - Közhasználatú és forgalmi funkciók tércsoportja Fogadás: ellenőrzés, tájékoztatás, ruhatár, büfé, demonstráció, első kapcsolatfelvétel . ·- . Közlekedés: vertikális és horizontális közlekedés, váró-, zsibongó- és vészközlekedő területek A2 - Alapfun~ciók tér csoportja Vezetőség munka-, elő- és fogadóhelyiségei, cellás és nagyteres irodák, leíróhelyiségek,

tanácstermek, tárgyaló- és fogadóhelyiségek B l - Közvetlen személyi és technológiai kiszolgálási funkciók tércsoportja Szak.könyv1ár, irattár, postázó, · ~okszorosító: fénymásoló, nyomda, fotolabor, zártláncú TV, modellező, adatfeldolg~zó, számítógép. WC-mq~dó,; öltöző-pihenő stb . 135 telex-szoba rádió, B2 - Közvetett személyi és anyagi kiszolgálási funkciók tércsoportja Konyha-étterem, gazdasági irodák, gépkocsiszolgálat, raktárak, gondnok, könyvtár, olvasó, klub, sport- és játékszobák stb. C - Üzemfenntartási funkciók tércsoportja Fűtés, szellőzés, klíma, energiahordozók fogadó- és átalakítóhelyiségei, felvonó-gépház, papírőrlö, tüzelőanyag-raktár, karbantartó műh~lyek, garázs, takarítószemélyzet raktárai és ezek szociális helyiségei. gazdasági bejórat tQsJ.I;l Az adminisztratív épületek fu nkciósémája 111111,~11111111:mi 11f :!: : : : : : : : =J □ ~ s3 lm

lTTTTTTTTTTT11111111m:~TTT11TmTffl11111111m · A1 1. porta, ellenörzés, információ,2 ügyfelek ruhatára és mosdója, 3. gépkocsi-irányítás, gépkocsivezető-váró, 4 kiállítás (kirakat), váró, foyer, 5. büfé, 6 tárgyalók 7. ügyfélfogadás helyiségei, 8 nem félforgalmi irodahelyiségek 9: pihenő, társalgó, uzsonnázó, klub, l 0. öltöző, mosdó, W C, make-up helyiségek 11. könyvtár, irattár, postázó, sokszorosító, fotó, modellező, adatfeldolgozó és számítógép-központ, telex, telefon, zárt láncú tv, csőposta, pa- pírmegsemmisító stb. 12. irodaberend ezés, irodaszer- és anyagraktár, 13 konyha, 14 étterem 136 dje 4.4 Az irodaépületek mé ret ren Méretezési ala pad ato k : am int az közismert, a következő A területméretezés hazai sémája, lekedőterulet = pterület, hasznos alapterület + köz ala s zno has "" let tetü llék me + f őterület bru ttó zetek által elfoglalt terület = rke sze + t üle

tter szin ttó Ne nettó szintterület. szintterület, tehát ák me g zno s alapterület százalékában adj has a an láb álta t~t ule Jer edő lek ahol a köz ékaként pedig a nettó szintterület százal t lete terü lt gla elfo l álta ek zet (:20-50 %), a szerke veszik fel (8-10 %). és a terek explicit szemléletből indulnak ki, lis oná kci fun ek elv i Eze k a · méretezés ek) tiszta,. egyszer s az egy es helyiséégeknek (ter ekn t rin sze ely am ak, uln alap sán felfogá z gon dot . Alkalmazásuk két helyen oko . van ük rep sze t zot táro gha mindenkorra me ó bon tás a olyannyira t fő-, ill. mellékterületre val rüle pte ala s zno has a is r Előszö bizonyos (pl. egészségügyi létesítmények ál ákn fajt ény sítm léte es egy y bizonytalan, hog ár elvi - pro blé ma a kin ten ek tőle. Nagyobb - imm elte is gok ósá hat a g mé l) áná fajt zése. közlekedőterületek mérete zná latu kho z szükséges pte rül et, aa berendezések és has

Szigorúan szemlélve az egész ala kra n mé g a terü letk ént fogható fel, sőt gya edö lek köz éve kiv t lete terü s manipuláció sőt gya kra n mé g a lek edö terü letk ént fogható fel, manipulációs területet kivéve köz közlekedés, a személyek áramlása. mnipulációs területeket is átszövi a tók: mp ont ból három cso por tra bontha A közlekedőterűletek ebből a sze explicit közlekedőterületek, i (felvon·,.ók, eges köz lek edé s szerkzete ilyenek minden esetben a függől lyosók), néh a a vízszintes közlekedők is (fo al is terh elt területek közlekedésen kívül más funkciókk (előcsarnok, lépcsők területe) zsibongó, vár ako zó stb.), utóbbiak (implicit közlekedőterületek). Ez ze rés tt rto nta fen sre edé lek köz az un. föterület úvá lépnek elő. Mé g épületekben elsődleges fontosság etü vez zer térs abb das gaz rű, sze a kor rajzilag minél gaz dag abb megfigyelhető, hog y· alap is en letb terü ó

lak ójú kci a kötött fun implicít n az explicit és nő az kke csö ább ink ál ann s, zetű egy laká szerve közlekedőterü!etek aránya. rűbb globális szá mo k zetes méretezését legcélsze elő k ete pül daé iro va dul A fentiekből kiin nkahely - a nem zet köz i deltetési egységhez - irodai mu ren a is l aho , zni ége elv ján alap 137 tapasztalatok alapján nettó szintteri.iletmennyiséget kapcsolnak A nettó szintterületigény egy adminisztrati v munkahelyre vetítve, a munkahelyek minőségétől függően, 10-15 m2 között mozog. Az adminisztratív munkahelyek száma nem azonos az épületben dolgozók összlétszámával, ez utóbbinál a technológiai, anyagi, személyi és általános épületkiszolgálásban részt vevők létszámával kisebb. Egy irodai dolgozóra eső nettó szintterület: állású dolgozó 15-30 m2, iróasztalos munkahely 10-12 m2, rajzasztalos munkahely 13-15 m2. vezető Helyiségmére tek Cellás

elrendezésben a helyiségek szélességét a bútorok„ a használat és a közlekedés együttes elemzése határozza meg. A minimálisan két munkahely szélességű helyiség raszterszélessége 3,60 m, a három munkahely szélessége 5,40 m, faltengelyben mérve. Ennél keskenyebb csak egy munkahely mélységű helyiség lehet (3,0 m), ahol a munkahelyek mögött nincs szükség átközlekedésr e. A helyiség mélységét a munkahelyek száma és a természetes megvilágítás igénye szabja meg, így 1 1/2, 2, 2 1/2, 3 munkahely irodahelyiségek mélysége 3,65-6,65 m között mozog. Szokásos belmagasságok mellett ennél mélyebb helyiségek már természetes fénnyel kellően nem világíthatók be, valamint két munkahelyszélesség esetén ennél mélyebb helyiségek aránya már mélységű kellemetlenné válik Nagyteres irodahelyiségek legkisebb méretét is célszerű 20,0 m-nél nagyobbra választani (akusztikai okokból): alakjuk tetszőleges, de lehetőleg

statikus, kifejezett tendencia nélkül való legyen, oblongum forma esetén kívánatos, hogy az oldalak egymáshoz való viszonya az 1:2 arányt ne haladja meg. Ha a térben megjelenő pillérek kiosztásának vagy keresztmetszetének kifejezett iránya van, ez sokszor nemkívánatos dinamikát vihet a térbe. Nagytér esetében a 6,0 m-nél sűrűbb pillérháló már a berendezést is zavarja, bár nem lehet igény a tér alátámasztás nélküli lefedése, mivel a fenti értéknél ritkábban megjelenő pillérek sem funkcionális, sem esztétikai okokból nem hatnak már zavaróan. Akusztikai szempontból az egymással nem párhuzamosan vezetett falak bizonyos előnyt jelentenek. A szobaméretet sokszorosan meghaladó méretű nagyteres irodahelyiségek tiszta belmagasságát nem indokolt a szokásosnál (270-300) magasabbra választani. A szintmagasság a teherhordó szerkezet, a vezetékek és az álmennyezet igénye miatt ennél nagyobb ( 4,5 m). 138 k támasztható

használati követelménye en mb sze l kke ége lyis ahe irod Az 4.5 A kialakítás köv etel mén yei is sós (ött rak tuso s) elre nde zés ben épü lete k mél ysé ge még kétfolyo a mér etné l es irod ák mélysége viszont enn él yter nag , zog mo ül kör m 20 18maximum ás csö kke nti az explicit lett öme get adó alaprajzi kialakít kezdődik. Zöm öke bb épü zaj, a lehűlés, t (ho mlo kza ti hosszat) egyúttal a lete terü s ago fajl a t min vala ő-, közleked ban függetleníti a es zón át - a belső visz ony oka t - job fölmelegedés sze mpo ntjá ból ves zély ége s szellőzést, ese tleg ugy ana kko r megköveteli a mes ters külső éghajlati körülményektől, yne k itt pus ztán ters ége s világítást. A term ész etes fén klimatizálást, és ?Z álla ndó síto tt mes s kap cso lat a külvilággal). csak lélektani sze rep juth at (vizuáli nyiségére tart ható - mivel csu pán lété re és nem men A természetes fény red uká lt vol ta

rész t a veszteséggel járó leár nyé kol ást egy fény dig min a y hog i, tesz tővé igény - lehe ado ttsá gok nak más rész t a min den kor i égtáji klimatizálás igén yelt e mér tékb en, nag yob b épület tájolása kötetlenné váljék. A az el ezz y hog , meg ják old en elő megfel has zná lást tesz terü lete t igényel, ezzel job b tele kki épületméiység fajlagosan kisebb alap hetőségű szan ált özp ont okb an és kor láto zott beépít osk vár sen önö kül k ine nye Elő . lehetővé k növ eke dés ét, irod ai mu nka szervezeti egy ség eine területeken van jelentősége Az, válaszfalak a cellás ren dsz eru épü let csa k a sait ozá vált kció fun t min vala ét, szűkülés eti ber end ezé st, kne k nincs tehe rho rdó , illetve gép ész áthelyezésével tud ja köv etni , ha eze ése a folyosós ó szer epü k. A válaszfalak áthe lyez doz hor et eték vez y vag nyt elvé szer A tére lvál aszt ó falak csak k egy irán yú

változást tesz lehetővé. rendszerből követhetően csa lyez ése k szá ma is t hely ekre kerülhetnek, így az áthe zot áro hat meg ól tást osz ati lokz a hom - ame lyek faltól, a nag yter es irod ák téro sztó falai eléggé kor láto zott . Ezz el sze mb en és rend szer ben zés szerinti osztásban, fon náb an tets k ene getl füg től zet nye men Cellás rendszerű helyezhetők el. zete, vala min t a iálh atós ág mértékét, a falak hely var a át, zás oro bút ák irod lás Cel ra kötöttségeitől köti és rendezi. Az alaprajzi stru ktú természetes fény irán ya erőteljesen ri) átsz erv ezé sek et látlanul tudják az esetleges (gy ako kor te szin ák irod es yter nag tes men ek egy más feladatra ideiglenesen alak uló team egy az y hog a, dály aka s sinc ak ann követni, közelében dol goz has san ak. es irod aren dsz erre l járó előnyök: Egyéb tech noló giai jellegű, a nag yter kialakulásának nak útja rölidebb, a kollektív szellem

- az anyagok, info rmá ciók áram lásá előfeltételei job bak , helyiségben vezetők és beo szto ttak köz ös en vetl köz a el miv b, job is l orá a mun kam - - dolg ozn ak. egymással szo rosa bb kon takt usb an 139 ha a A nagytere s "irodatáj", az optimáli s atmoszf éra, munkafeltétel akkor alakul ki, a tér helyiség ben legalább 80-120 fö dolgozik , ami 600-900 m2 alapterületnek felel meg, alakja teljesen kötetlen lehet, de a legkiseb b faltávolság lehetőleg ne legyen 20 m alatt. at a A bútorok használh atósága kényelm es, szinte észrevétlen legyen. Variálha tóságuk ngolt geometr iai koordiná ció (modulr endszer ), valamin t az anyagok és színek összeha megvála sztása biztosítja. Az. irodahelyiség berende zésé A bútoroz ás elrendezhető ískolai sorokba n (ez volt az alapja az első nagytere s irodák berende zésének ), kötött, de egymástól függetle n koordináta-rendszerű bokr9 kban, szabad geometr iával. Az.

elrendez ésnek egyúttal biztosítania kell a tér felosztását, a forgalom vezetését, a csoport ok megtalálhatóságát, hangsúl yok képzését. ), A tér flexibilis osztása történhe t az erre alkalma s bútorokkal (irattartó, polc, szekrény cm valamin t szabado n beállított, rendszer int nem is rögzített panelekkel. Ha ezek kb 140 et magasak , az ülő embert védik, a forgalmat terelik, de az álló ember már áttekinth felettük, és a tér egészét érzékelheti. 180 cm magas elemek már osztják a teret, és alkalma sak hangsúlyos szigetek képzésé re. szem A világítás jelentőségét az is hangsúl yozza, hogy az irodai fáradtság oka fóként a kifáradásábó1 adódik. Ajó világítás nak biztosíta ni kell a munkasí k keilö megvilá gítottság át (300-1000 lux), a látómező kiegyen súlyozot t kontrasz tosságát , a káprázatrnentességet, a természe tes szín visszaadását. keltett A nagy tér akusztikai mezejéb en alapzaj uralkodi

k, amely elnyeli az egyének által es, zörejeket, a szomszé dok beszélge tését. A "teljes csend" megtere mtése nem is lehetség de lélektanilag sem kívánato s. 140 Az akusztikailag megfelelő munkafeltételek elérése megköveteli a külső zaj kirekesztését hangszigetelő üvegezéssel, hangvisszaverő homlokzatképzés alkalmazásával stb. (A mesterséges szellőzés lehetővé teszi azt, hogy az ablakok zárva maradjanak.) A. belső zajok keletkezését a technikai belső magok hangszigetelésével, a belső zajokat elnyelő, illetve azok keletkezését meggátló lágy padlóburkolat alkalmazásával, hanglágy mennyezetburkola t és térelválasztó szerkezetek alkalmazásával, csendben működő bútorok kialakításával csökkenthetjük. 3 1 □ ,A ~. □ - [[] t . LJ 1 L.- , ~ Az irodai munka pozícióméretei l. 2. 3. 4. LJ ~/ 1i íróasztalos munkahely helyigénye hátsó átlcözlekedés nélkül;

íróasztalos munkahely helyigénye hátsó átlcözlekedés lehetőségével; iróasztalos munkahelyek helyigénye közbülsó átközlekedés nélkül; íróasztalos munkahelyek helyigénye közbülsó átközlekedéssel 4.6 :Az irodaház technológiai berendezései és kiegészítő helyiségei Gépesítés az irodai munkában A technológiai tervezés feladata az irodai munkát segítő gépi berendezések kiválasztása és annak eldöntése, hogy az épületben koncentráltan, nagy· teljesítményű egységekben helyezi-e el, vagy decentralizáltan, kis teljesítményű egységenként kerülnek alkalmazásra. Az építészeti tervezés feladata arra irányul, hogy a kisebb-nagyobb berendezések üzemeltetéséhez, esetleg pótlólagos beállításához megfelelő kondíciókat hozzon létre. A berendezések üzemeltetéséhez szükséges lehet megfelelő sűrű födémteherbírás, raszterben energiacsatlakozás , hangszigetelés vagy zajcsökkentés, elszívás (helyi

vagy általános), esetleg klimatizálás. 141 - A külön helyíségcsoportokat igénylő berendezések konkrét kialakítása a techno!ógussal együtt történik. Ide tartoznak: számítóközpontok, sokszor osító üzemek , fotolaboratóriumok, modellműhelyek, telefon-, telex-, csőpostaközpontok, hulladékmegsemmisítö (örlő-, égetőállomások). és Ide sorolhatók a központ i archívum ok, amelyeknek a tárolási rendsze re - a tárolt anyag et a visszakeresés módjától függően - más-más berendezést és légállapotot igényelh (kompakt - folyosómentes - tárolás, mikrofilmtár stb.) n, A zajos leírás is megoldh ató - előnyösen fülkékre bontott központi leíróhelyiségekbe ahol a leírás személy ~ diktálás, telefonon való diktálás, szalagról való hallgatás alapján folyik. tból Az általános irodahelyiségekben elhelyezhető berendezések közül építészeti szempon általában 1/2 vagy 1 kiemelhetők a külön helyigényű berende

zések, amelyeknek mérete íróasztal méretének felel meg, m agasságuk 70-90 cm között változik, attól függően, hogy os. ülve vagy állva kezelik, működésük ritkábban mechanikus, általában elektrom Elszívást. nagyobb födémte herbírás t általában nem igényelnek Ezek lehetnek kisebb ö, sokszorosító-, fénymásoló, - könyvelő-, nyomtató-, címíró-, címképz ö, papírőrl t egy központi bélyegző-, borítékoló- és boritékfelbontó, hajtogatógépek, valamin adatfeldolgozó rendszer terminálja. Az asztalra helyezhető berende zések egyike-másika speciális asztalt igényel, mint például az írógép, könyvelőgép, rajzgép, ezek állandóan az asztalon maradna k. Az ezeket nem állandóan használók munkah elyéhez gyakran normál íróasztal is tartozik (kétasztalos munkahely). Vannak ezenkívül kis berende zések, amelyek átmenetileg megjele nhetnek a normál íróasztalon. Üzemük lehet mechanikus, elektromos (telepről vagy

hálózatról) Elek-tromos csatlakozáson khül csak a tárolás lehetőségeiről kell gondoskodni (asztali számoló gépek, diktafon, magnetofon, kis másológ épek stb.) A személyi kiszolgálás helyiségei t Ez a helyiségcsoport hivatott a dolgozó k pihenését, táplálkozását, higiéniai funkciói biztosítani . ny •A.z irodaházon belüli étterem létesítése függ az épület telepítésétől, az intézmé szociális gondosk odás nagyságrendjétől. A hazánkb an kialakult munkarend és következtében létesítésük általában indokolt. Elhelyezhető az alsó szinteke n, ennek hogy a dolgozó k által könnyen megközelíthető, idegenek is elérhetik anélkül, hogy az épületben folyó munkát zavarnák. A szagelszívás nehezen megold ható voltán előnye, 142 n terhe lt alsó szintek az a hátránya, hogy a funkciókkal amúg y 1s erőse igénybevételét tovább növeli. és a tálaló a legfelső szintre kerül, Ha az alsó szintre nem

telepíthető, akko r az éttere m mene t valamilyen megoszlásban és a kony haüze m vagy teljesen követi, vagy az üzem - és befejező konyha, lent raktárak szétválik az alsó és felső szintek közö tt (pl. fent tálaló tiszta út (csak konyhai használatú és előkészítők). Ebbe n az esetben a két rész közö tt felvo nó) létesül. akörü lmén yek teszik szükségessé, A pihenő létesítését a nagyterű irodá kra jellemző munk frissítőt, és tartha tnak kényelmes itt fogyasztják el a dolgo zók a tízórait, kávét, teát, énye 0,3-0,5 m.2/munkahely, ez körul mény ek közö tt pár perce s pihenőt. A pihenő helyig m2) a dolgo zók 15-20 %-a tud ott azt jelenti, hogy a klubszerű beren dezés me!Iett (2,0 iroda téren kívül kapcsolatban van az egyidejűleg tartó~kodni! Előnyös, ha a pihenő az túlmenően öltöző-mosdó-WC csoporttal is. dohán yzóas ztalo kon kívül a modu l A helyiség beren dezés ét a kényelmes ülőbútorokon

és Ez biztosítja a kávé-, teafózést, a kony hai berendezésekből összeállítható fal teszi teljessé. t. vállalat által adott edény ek tárolását, kávéőrlést, moso gatás az általános iroda i funkcióktól A ruhat árolá s funkcióját mind enkép pen kíván atos a fogadási tércso portb an célszerű különválasztani. Az épüle tet felkereső ügyfelek szám ára ális ttevő gyako riságg al előforduló maxim ellenőrzött ruhat árról gond oskod ni, számo ). egyidejűségüket figyelembe véve (0,08 m2/fö ba, csupá n felsőruházatik (kabát, Az iroda i dolgo zók általában nem öltöz nek munk aruhá tárolá sára, cellás irodaelrendezés kalap, ernyő) tárolásáról kell gond oskod ni. A ruha szekrényfalban célszerű helyet esetén, a folyosófalba épített vagy azt helyettesítő ot tároló szekr ény mélysége (55biztosítani, nem feledkezve meg arról, hogy a felsőkabát égétől (37,5 -40 cm). 60 cm) eltér az irattá roló szekr

ény jól kihasználható mélys elhely ezése kor arra kell törekedni, Nagy teres irodá k öltöző-, ruhat ároló helyiségeinek a ruhat ár érintésével vezessen a hogy a dolgo zók útja a közlekedőből lehetőleg rlatila g nincs, nem kell feltétlenül munkahelyükre, A ruhatárat, mivel itt átöltözés gyako r neme nként elkülönített - mosd óneme nként elkülönítetten kezelni, felfogható az - immá iség kialakításához támpontul WC-c sopor t közös előtereként is. A mosd ó-WC -hely k arány a általános irodákban 5:3, szolgál az a tapasztalati adat, mely szerint a nők és férfia egészségügyi norm ák 25 férfira 1 fülkét és egy műszaki jellegű munk ahely eken 1: l. Az egy WC-f ülkét írnak elő. is lehetővé kell tennie, ezért vagy A női vízes csopo rtnak a haj, ruház at rendb ehozá sát asztallal), vagy pedig egyéni un.m ake-u p helyiséget csatolnak hozzá (tükö rrel, öltöző asztalka, szék). Ezekből, mivel rnosdófülkéket

képez nek ki (mosdó, WC, tükör , eli idejét meghaladja, kétszeres használati idejük a normál WC-f ülkék igénybevét menn yiség et kell építeni (1 mosdófülke/10 nődolgozó). vizeldét, 20 nőre 143 5. VENDÉG LÁTÁSI LÉTESÍ TMÉNY EK 5.1 Konyha- étterem Központi raktár és előkészítő üzem A központilag telepített és meghatár ozott számú fözőkonyha ellátására szolgáló (báz1sraktárként szereplő) előkészítő üzem, amelyet a hozzá csatolt raktárakk al és hűtőberendezésekkel egészíten ek ki. Önálló konyhaüzemek (báziskonyhák) Létesítésük indokolt, - - ha nincs a környéken központi előkészítő üzem, amelybe a konyhaüz em bekapcsolható, - ha az étkezők létszáma nem elegendő gazdaság osan létesítendő központi előkészítőre, - ha a már működő központi előkészítő üzem nem tudja ellátni az újabb igényeket, - ha a konyhaüzem és hozzá tartozó étterem más funkciójú

létesítményekhez kapcsolódik, és speciális igényeket kell kielégíténié (pl. kórházak, szállodas or stb), az élelmezés összevontan oldható meg, de különálló épületben, - ha a vonzáskörzet nagy, nagy mennyiségű étel folyamatos kiszolgálása szükséges (pl. önálló városrész étkezését biztosító önkiszolgáló étterem). Önálló konyhaüzemek létsülhetnek bázisraktárhoz kapcsolódva is (pl. "gastrofol" ételeket előállító üzem). Befejezőkonyhák Csökkentett funkciójú konyhaüzem, a hálózati rendszer kiépülésének függvénye. Kevesebb területi és személyzeti igénnyel, változatosabb és minőségileg is jobb étel szolgáltatásával működhet. A szennyes munkafol yamatok kiesésével a higiénia követelményeit tökéletes ebben tudja kielégíteni. Befejezőkonyha ott tervezhető, ahol az előkészített nyersanyaggal való ellátás megvan. Melegítőkonyha Csak kivételes melegítőkonyha esetekben mas

terezhető, legfeljebb fózőkonyhaüzemtől kapott melegítésére, adagolásá ra és szétosztá sára szolgál. 144 200 kész adagos vagy nagyságre ndig. mélyhűtött A ételek ján 5.11 Osztályozás rendeltetési ígények alap ítményhez kapcsolódó kony haüz em- étter em, Valamely más funkciójú közé püle thez , létes étkezés típusát, a fólétesítmény jellege kialakítását, igényszintjét, felszolgálás módját, befolyásolja. Szállodák és étter mek va. céljára szolgáló különtermekkel vann ak ellát Grillsütő-helyiségekkel és rend ezvé nyek le pincérfelszolgálással. Az ételek nagy Általában napi háro m étke zést bonyólítanak: ek. előkészítési és fózőapparátust igényeln választékát nyújtják, ezér t nagyobb raktározási, . Üze mi étkeztetés , bentlakásos étkezőí, egyetemek, kollégiumok Ide tarto znak a gyárak, vállalatok üzem i videbb időn· belüli kiszolgálása. Indo kolj a az

iskolák stb. éttermei Sok ember lehető legrö alkalmazását. önkiszolgáló rend szer egyre általánosabbá váló Kórházak: és egészségügyi létesítmények hasonló kapacitású konyha szükséges, de Egyéb tömegélelmezési létesítményekhez Az étel ggel és külön diétás részleggel. azoknál nagyobb hűtött tárolási lehetősé st aszállítása és mos ogat ása speciális megoldá elkészítése, szétosztása, az edén yek vissz igényel. Iskolák és hasonló létesítmények . tago zato s iskolák, óvo dák stb. tartoznak Ebb e a kate góri ába elsősorban az alsó a szabványosított étren d és a különleges Sajátságos élelmezési jelleget képviselnek felszolgálási típus miatt. nt működő étter em- kony ha üzem ek Önálló termelőüzemi vendéglátóipari egységké Étte rem (rest aura nt) választékkal, magas színvonalú i illetve üzemelésük rend szer int a két füétkezés szolgáltatótevékenységgel. Nyitvatartásuk, k-

vagy eszpresszóval, cukrászdával, bisztróval, drin időszakra szoritkozík. Az étter em Igényesebb főétkezési hely, bőséges étel-ital snack-bárral kapcsolható. 145 Kávéház-étterem A nap bármely szakában tárgyaló-, időtöltö s egyben magas szintű, de nem bő választékú ételszolgáltatás. étkezőhely Főétkezések idején Vendéglő Rendszerint jellemző és szakositottabb - az egységre jellemző - éttermi szolgáltatást nyújt, egyszerűbb és otthonosa bb kialakítású helyiségekben. Falatozók, bisztrók, büfék, gyorskiszolgálók stb. ahol az étel, különöse n a hal és a hús rendelésre készül, gyakran látványosan, a várakozó vendég szeme előtt. Működését a fözés, tálalás és kiszolgálás gyorsaság a jellemzi. Ezek tulajdonk éppen e~szerűsített grillsütőüzemek, A konyhaüzemek osztályozása nagyságrend szerint Az osztályozás alapja a rendeltetési egység; - konyhaüzernben az adag, amelyen egy

személy részére egy föétkezés folyamán összes ételmennyiség értendő, - éttermi részben (fogyasztórészben) az egy időben előirányzott étkező egy személy. Konyhaüz em-étterem rendszere lméleti alapsémáj a ® t::i vendegbejorat kerl A 1 Elócsarnok, ruhatár, W. C A2 Éttermek B1 Előkészítő, ko~yho., tálaló, söntés 6 Raktárak, expedíció, jóléti helyiségek, irodák e Energiaellátás, karbantartá s K Kert ~ étkez6terasz p Gépkocsipa rkoló 0 go:zdasag í udvar 146 5.12 Telepítés, külső funkciók A konyhaüzemi egységek és éttermek mint tiszta és környezetükre nem szennyező hatású, de szennyező ártalmaktól védendő üzemek, lakó- vagy ipari területre egyaránt elhelyezhetők. A vendéglátási egység telepítését a következő szempontok mérlegelése dönti el, meghatározva egyúttal a rendeltetési változatot is. Helyi adottságok: városépítési, közlekedési, közművi, környezeti

és forgalmi viszonyok, a vendéglátási eb,ységhez kapcsolódó más rendeltetésű létesítmény jellege. Organizációs adottságok: hálózati rendszer, valamint a kiszolgálandó körzet nagysága és az üzemeltetés várható ~azdaságossága. Főként helyi fogyasztásra, illetve vendégfoga dásra szervezett egységek elhelyezése fóútvonalakon vagy olyan közlekedési központban célszerű, ahol a megközelítés könnyű, és a nagyságrendnek megfelelő forgalom lebonyolítható. Gondoskodni kell az odaérkezők járműveinek megálló és várakozóhelyéröl. A létesítmény környezete - föként terasz, kerthelyiség esetében -Jehetőleg fásított legyen. Fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a nagyobb forgalmú üzemegysé gek gazdasági bejárata, illetve áruforgalma zavartalan legyen, gondoskodni kell a nyersanyag beszállításának, esetleg a készétel kíszállításának, valamint a hulladék, szemét elszállításának szétválasztásáról.

Más rendeltetésű épületbe helyezett egységnél fokozott gondot kell fordítani a konyhaüzem gazdasági és fogyasztók ör vendégforgalmi feltételeinek megteremtésére. Tájolás tekintetében a fözőkonyha, a raktárak, az előkészítők, a hűtőhelyiségek lehetőleg É-ÉK-i fekvésűek legyenek. A vendéglátó helyiségek előnyös tájolása K vagy DK A terasz elhelyezése napos, derűs legyen, , használja ki a környezet előnyeit (kilátás, zöldterület). Az uralkodó szélirányt mind az esetlege kerthelyiség, terasz, mind a konyhahulladék-tároló és a WC elhelyezésekor figyelembe kell venni. 5.13 Belső funkciók Funkcionális tércsoportok és mozgások A létesítmény funkcionális elemzése két lényeges tércsoporth oz vezet. Az. A típusú tércsoport a fogadási funkciók tércsoportja, a vendégek, fogyasztók által használt terek összessége. A B típusú tércoport a szolgáltatási funkciók tércsoportja, az alapfunkciót

kiszolgáló terek összessége. Ezen belül: Al a fő funkciót kisegító, járulékos helyiségek csoportjai az éttermi előcsarnok ruhatárral, gépkocsiparkoló stb. 147 A2 a fogyasztóterek csoportja, amelynek közvetlen kapcsolatban kell lennie a szolgáltatási oldallal. Ezek a helyiségek: az éttermek, különtermek, presszó, cukrászda, drink-bár, terasz stb. B l a közvetlen szolgáltatást ellátó üzemi terek szoros csoportja kapcsolatban áll a fogyasztási helyiségekkel, ilyenek: a konyha, tálaló, söntés stb. B.? a szolgáltatási föfunkciót kisegítő helyiségek csoportja: áruátvétel helye, raktárak, expedíció, irodák, előkészítők, a személyzet pihenő- és öltözőhelyiségei stb. Az A és B jelű tércsoportok és az ellentétes irányú mozgásformák kapcsolatának szükségszerű és meghatározott tere a tálalóhelyiség. Az energiaszolgáltatás és épület-karbantartás térigénye mint az üzemfenntartási funkciók

tércsoportja (C) egyaránt kiszolgálja az A és B oldalt. E helyiségek konkrét formái: kazánház, műhely, gar~zs, szolgálati lakás, trafóház, szellőzőgépház stb. A létesítmény belső tércsoportjaihoz értelemszerűen külső tércsoportok is tartoznak. Így az A 1 jelű tércsoport kiegészül a vendégek gépkocsipark.olójával, az A2 jelű az éttermi terasszal, kerttel, a B2 jelű a gazdasági bejárat üzemi gépkocsiparkolójával. A konyhaüzem technológiája mint az ételkészítés folyamata, az étterem szervezése mint a fogyasztás folyamata a térszervezésben határozott sorrendiséget követeL Ezek folyamatok mozgásformákat határoznak meg, amelyek - a nyersanyag, - a készétel, - a konyhaszemélyzet, ill. vendégek, - a tiszta és a szennyes edény, - a belső és a forgalmában, külső szállítás közlekedő útvonalaiban jelentkeznek. Az előbbiekben ismertetett - tércsoportok tagozódását kiegészítjük és

összekapcsoljuk a mozgásformákkal, eljutunk a konyhaüzem-étterem alapegységeinek tagozódásán keresztül az étterem-konyhaüzem általános üzemi funkciósérnájához. 5.14 A fő funkcionális csoportok elemzése A fö rendeltetést kiszolgáló alapegységek (Al) Az éttermi előcsarnok, fogyasztók mosdói, WC-i, ruhatár, árusítópavilonok stb. kialakítása a tervezési program, a vonatkozó szabványok, a vendéglátási egység típusának, nagyságrendjének, jellegének a függvénye. Méretezésekor a maximális forgalmat, fogyasztást kell figyelembe venni. A térkapcsolatok tervezésében döntő szempont, hogy az érkező és fogyasztó vendég gyorsan tájékozódhassék, ilL elérhesse az éttermet vagy a kiszolgálóhelyiségeket A fö forgalmi irány a vendégbejárat és fagyasztótér közötti útvonal, amelyhez értelemszerűen kapcsolódnak a rnellék:funkciók 148 útvonalai. A ruhatár méretezésének alapja az egy időben ott

tartózkodó vendégek száma után számított 0,05-0,08 m2 alapterület. Használata nem lökésszerű, ezért a kiadópult hossza 80 vendég után l fm, de legalább 1.5 m Kisebb családias egységek esetében megengedett, hogy a vendégek a fogyasztótérben akasszák fel felsőruhájukat. A ruhatárt a bejárat és a fogyasztótér között kell elhelyezni úgy, hogy a pult előtt forgalom által át nem szőtt, lehetőleg takart hely álljon rendelkezésre, esetleg tükörrel, ülőhellyel ellátva. A higiénia helyiségei (mosdó-WC) E helyiségeket gyakran úgy helyezik el, hogy azt a vendégek érinteni kényszerüljenek. Éttermekben kényszerpályát nem alkalmaznak, sőt a WC, kézmosó és az étterem között szintkülönbség is meg,engedett. Itt - különösen nők számára - lehetőséget kell adni a ruházat, frizura rendbehozatalára. A WC-csoportok méretezésekor a használók számából, továbbá az épületben tartózkodás alapján átlagosan 20-25

főre időtartamából kell kiindulni. A fentiek mérlegelése kell l WC-egységet biztosítani, nemenként 50-50 %-os megoszlást feltételezve. Fő rendeltetésű alapegység (A2) A korábban ismertetett konyhatípusok bármelyikéhez kapcsolható épületrész a fő funkció építészeti keretét adó 1tfogyasztótér". A fogyasztótér rendeltetési célja, formája, építészeti megfogalmazásának színvonala széles skálán mozog: az egyszerű táplálkozástól, társadalmi kapcsolatok ápolásán, szórakozáson keresztül az ünnepélyes reprezentálásig terjedő A igényeket kell e terekben kielégíteni. sokféle fogyasztási forgalomvezetésben tér egyik megteremtődjék közös építészeti követelménye, hogy a a vendégforgalom és a felszolgálás ellenáramúsága, valamint, hogy a vendégek tömeges forgalma ne keresztezze a felszolgálás útvonalát. A tér alapegysége a fogyasztói csoport. Ha az éttermet túlnyomóan egyének

látogatják, és nem szórakozás, hanem étkezés a cél, a berendezés módjából adódó térszervezésnek nem · szabad csoportok kialakítását erőltetnie. Üzemi étkezdéket, önkiszolgáló éttermeket tehát sokszemélyes (vagy éppen ellenkezőleg, 1-2 személyes) asztalokkal kívánatos berendezni, hogy azok folyamatosan teljenek meg. A fogyasztói csoportok (2-3-4 fó) relatív izolálásának, intim elkülönítésének eszközei lehetnek a beépített boxos elrendezés, magas támlájú mobil székek, zöld növényzet, alacsonyabb, az általános megvilágítástól elkülönülő térosztó fal kb. 140 cm magas legyen, ez az ülő helyi világítás alkalmazása stb. A ember számára vizuális leválasztást jelent, de az álló vendég még tájékozódni tud a térben. Egy helyiségen belül célszerű az asztalok relatív izoláltságát azonos fokon tartani (fal mellett vagy sarokban elhelyezett asztal már önmagában védett helyen lévőnek

számít). 149 A fogyasztási terek méretezésében a felszolgált választék. az egy-egy étkezéskor elfogyasztott ételek száma és a felszolgálás színvonala, valamint a vendégek mozgásának gyakoriság a a mértékadó. Egy-egy vendégre a következő alapterülettel számolhatunk Étterem: l,S-2 m2/vendég, reggeliző, kávéház, söröző: 0,75-l,0 m2, önkiszolgáló étterem: 1,0-l,2 m2, eszpresszó: 0,6-0,7 m2/fö. A tér belmagasságát - a gépi mesterséges szellőztetés bevezetése óta - kevésbé a kívánt légállapot biztosítása, inkább az elérendő hangulati hatás határozza meg. Az alacsonyabb terek intimebb, a magasabbak - még élő beidegződések alapján - ünnepélyesebb hatást keltenek. Általában a szokásos 3,0 m körüli belmagasság - gépi szellőztetés lehetőségét feltételezve - minden fogyasztási térhez elégséges. A nappal is üzemelő fogyasztási terek igénylik a természetes megvilágítást. A nagy felnyitások

szerepe különösen indokolt akkor, ha a feltáruló látvány, - táji vagy városképi okokból - vonzó. A tér nyitott vagy fedett terasz-szerű meghosszabbítása nem csak az élmény fokozását szolgálja, hanem az együttes építészeti értékét is emeli. Kilátásra tervezett fogyasztási terek általában elnyújtottak, vagy hátrafelé lépcsőzött alapsikkal növelik a jó kílátású helyek számát, vállalva a felszolgálás szintkülönbség miatt előálló nehézségeit. Jelentős szintkülönbségek esetén (pl olyan helyen, ahol galériával operálnak, vagy étkezés felszolgálása mellett előadást tartanak és a tér auditóriumszerü kiképzésű) a tálaló szintjének közbülső megválasztása, vagy két különböző szintű felvonókkal összekötött - tálaló könnyíti meg a felszolgálók munkáját. Egy termelőhely típusú egységet lát el. Az épülettömbben középen elhelyezett konyhával különböző osztályú és szolgáltatású

vendéglátási helyet létesíthetnek. Így például a hagyományos éttermet önkiszolgáló étterem, söröző, bisztró, esetleg falatozó, büfé, akár cukrászda egészíti ki. Az étterem-konyhaüzem épülettípusainak igen sokféle sok esetben több különböző változata ismeretes. Így az előbbiekben ismertetett helyiségcsoportok a tervezési programnak, a létesítmény céljának és rendeltetésének megfelelően speciális, járulékos helyiségekkel (pl. drink-hall, café-hall stb) bővülhetnek Ezek a helyiségek mindig az adott egyedi létesítmény szolgáltatásait, hangulatát, a fogyasztók kényelmét, szórakozását, pihenését segítik elö. A közvetlen kiszolgálás helyiségei (Bl) A tálaló Az étterem térszervezésének második meghatározója az ételkiadás, tálalás módja. Hagyományos (individuális) felszolgálású éttermek esetén a tálaló étteremtől leválasztott a konyhához, a söntéshez, a fehérmosog atóhoz

közvetlenül, az egyéb üzemi részekhez közvetve kapcsolódó - külön helyiség, a fogyasztó szempontjából zárt terület. Önkiszolgáló éttermeknél a tálalóhelyiség a fogyasztótérrel Legfontosa bb berendezés i tárgya a pult. 150 van közös térben. A tálalópult fajtái A modul pult. A tálalóvonal szükség szerint növelhető, bővíthető. Csatlakozó részei szabványelemek un. "modul" elemek Rotond. Az egyes asztalcsoportok egy-egy kiszolgáló lánchoz, azaz egy-egy áramlási ételtároló állványsoron irányhoz csatlakoznak Az ételeket félkör alakú körforgalomszerűen választják ki. Körforgópult. A rendszer lényegét a konyha és az étterem között percenként egy fordulatot tevő 2 m átmpröjű pult alkotja. A főzés tere az ételkészítés központja, ahol az előkészített nyersanyagból a kész ételt szigorúbb betartása előállítják. Itt az egészségügyi előírások és higiéniai szempo ntok ál

elengedhetetlen követelmény, ezért az előkészítést minden esetben (még a 300 adagosn A főzőkonyha is) külön kell választani a füzőkonyhától. A fözőkonyhának közvetlen kapcsolatban kell lennie az konyhával, a tálalóval és az összekötő folyosóval. előkészítővel, a kiegészítő Az adagszám, a technológia, az ételválaszték stb. függvényében a konyha berendezése és alapterülete is módosul. A berendezések kapacitását, mennyiségét erősen befolyásolják még azok az egészségügyi két órán · belül előírások is, amelyek szerint a megfözött ételnek maximálisan elfogyasztásra kell kertilnie. Kiegészítő konyha általában csak 1OOO adagon felüli Ezek lehetnek a feladatköruktől fözőkapacitás esetén szükséges. függően - diétás konyha, - hidegkonyha, - tej-tea konyha, - tésztakonyha (cukrászat). A nagyüzemi konyhában kialakult munkamegosztás új géptípusokat hozott létre, amelyek jobban illeszkednek

a korszerű konyhai termelőtevékenység vonalába. Ha valamennyi ilyen berendezés egy szabvány szerinti méretrendszerben készül, megkönnyíti a kezdeti ű tervezést és a későbbi bővítést is. Ezt a célt szolgálják a különféle modul rendszer konyhagépsorok, amelyekhez a tűzhelyek, sütők, főzőüstök, ételrnelegítők, sütőrotélyok tartoznak. 151 A blokkos szervezés a főzés folyamatosságát segíti elő. Ennek az elvnek továbbfejlesztését a szállítóautomaták alkalmazása jelenti. Az automaták működési elve: a beadagoló oldalon behelyezik a nyers ételt, amely egy elevátorkosarakkal ellátott, végtelenített szállítószalagra kerül. A szalag a technológiai folyamatnak megfelelő zónákon, meghatározott sebességgel halad keresztül, míg kiadónyíláson keresztül a tálalóüstbe jut a megfött étel. Ezután következik a - kézi vagy mechanikus - kiadagolás a tartályból a tányérra vagy a tálra. A

hagyományos technológián alapuló konyhaüzernek és a programozott automaták mellett egy másik tartósítási eljárás kezd egyre jelentősebb szerepet betölteni, kialakítva a konyhaüzem új típusát a mélyhűtött (gastrofol) ételeket előállító konyhát. A tartósított élelmiszerek előálli~a az élelmiszeripar feladatkörébe tartozik, ezért ezen a helyen a technológiai eljárás ismertetésétől eltekintünk. Mosogató helyiségek A mosogató helyeknek két alaptípusát különböztetjük meg: - a 11 fehér 11 -mosogatót, amely a fogyasztók által használt evőeszközök és étkezőedények elmosására szolgál, - és a 11 fekete"-mosogatót, ahol a konyhai fózöedények és a munkaeszközök tisztítása folyik. Pincérfelszolgálásos rendszer esetén igen fontos, hogy a mosogatóhelyiség a tálaló bejárati oldalához kapcsolódjék. Így· biztosítható a folyamatos körforgalom, a szennyes porcelán edény, evőeszköz, üveg, stb.

szétválasztott lerakása · Ha a szennyes edényt tolókocsin szállítják vissza a mosogatóhelyiségbe (például kórházban), megfelelő helyről kell gondoskodni a ·tolókocsik tárolására, megfordulására, közlekedésére, ill. elmosására Szállítószalag esetében a szalag a mosogatóhelyiséghez kapcsolódik, ahol megfelelő levételi helyet ken biztosítani. A konyhaedényeket és· eszközöket a feketemosogatóban mosogatják el. Ez kisebb üzemekben a konyhatérben belül helyezkedik el, nagy üzemekben külön helyiséget létesítenek számára. A konyhaedényeket vagy a feketemosogatóban, vagy a fözőtérben, a fözőberendezések mellett tárolják. Előkészítők előkészítő üzemekben nem feltétlenül szükséges minden egyes előkészítő munka részére különálló helyiséget tervezni, ezek a munkák megfelelően elvégezhetők a konyha Kisebb 152 területében elhelyezett különálló munkaasztalokon, feltéve, hogy az egyes

munkahelyeket az asztalok fölé nyúló alacsony válaszfalakkal elkülönítjük egymástól. Az előkészítők a füzőtérhez közvetlenül kapcsolódnak. Konyha-éttere m általános funkciósémája 1 2 3 I> 5 <] B1 1. előcsarnok, ruhatár, W C-mosdó te- lefon stb. 2. étterem, 3 büfé, 4 söröző 5 eszpreszszó-<:ukrászda 6. tálaló, 7 fehér mosogató, 8 fehéredény-tároló, 9 főzőkonyha, 10 konyhai edénytároló, 11. fekete mosogató, 12 zöldség-előkészítő, 13. szárazáni-előké­ szító. 14 hús-hal előkészítő, 19 cukrászüzem tésztakonyha 15. földesáru-raktár, 16 szárazáru-raktár 17 sütők, 18 italraktár, 20 hulladéktároló, 21 irodák, 22 áruátvétel, 23 szociális helyiségek 153 Zöldség-:elökészítök. A méretezéskor gondolni kell arra, hogy a két leggyakrabban használt zöldségfélének, a burgonyának és a gyökérzöldségnek a helyfoglalása elég jelentős. Hús-előkészítők,

hal-előkészítők Különös figyelmet kell fordítani az átvétel, a hústároló hűtőblokk, valamint magának a hús-előkészítőnek megfelelő funkcionális kapcsolatára. Nagyobb konyhaüzemekben a hús-előkészítő helyiségeket berendezéseivel együtt mészárszékhez hasonlóan kell kialakítani. Ugyancsak megfelelő felszerelésekről kell gondoskodni baromfi és vad előkészítéséhez is. A hal-előkészítés számára csak nagyobb üzemekben létesülnek külön munkahelyiségek Szárazáru-előkészítés A helyiséget a szárazáru-raktár közelében a konyhatérhez kapcsolódóan kell kialakítani, a liszt és az egyéb áruk átszállítása könnyen megoldható legyen. Kisebb létesítményekben ez a helyiség rendszerint csak előkészítésre szolgál. Az előkészítő helyiségek alaprajzi diszpoziciójában lényeges szempont a tiszta és piszkos útvonal szétválasztása, a raktárak, az irányuló forgalmi utak A fő előkészítő

kereszteződésmentes konyhatér és a hulladéktároló felé kialakítása. rendeltetést közvetve kiszolgáló alapegységek .Áruátvétel, rak"tárak A raktári terek méretezését a vendéglátási egység típusa, a szállítás lehetősége, valamint a szállítandó és a raktározandó áru jellege határozza meg. Minden esetben gondoskodni kell a nyersanyag lerakásáról, valamint arról, hogy ezek az áruátvevö helyről könnyen Minden raktárhelyiség megfelelő tárolóhelyiségekbe. . szellőzéséről gondoskodni kell. A jó hatásfokot nagymértékben elősegíti a raktárak északi átszállíthatók legyenek a megfelelő . és északkeleti tájolása. Áruátvétel hely és felszer~lés szükséges az áruk átvételéhez és ellenőrzéséhez, beleértve a mérleg elhelyezését is. Nagyobb konyhák esetén külön helyiség szükséges a szemét és a Megfelelő hulladék, valamint a göngyöleg tárolására. 154 Szárazáru-raktár

(konzervek, csomagolt és romlandó áruk tárolására) A raktár hőmérséklete kb. enyhe hűtéssel +10 C köruli legyen, ez természetes szellőztetéssel vagy nyáron biztosítható. tárolótartályok szükségesek. gondosk odni kell. Cukor, liszt, Mérlegg el gabonaneműek felszerelt stb. lerakóasztal tárolására fém elhelyezéséről is Zöldségraktár (földesáru-raktár) + 9 C körüli legyen. Ez a tárolóhelyiség külön figyelmet igényel a tervezésben, mert a tárolt élelmiszer romlandó; Fémhálóból készült polcok mellett hely kell az egyes áruk tartályos, vagy hordós tárolására is. A hőmérséklet Napi raktár stb. Csak nagy konyhaüzemeknél létesül. Tárolóállványokkal, munkaasztallal, mérleggel rendezendő Hűtött be. raktárak hűtőkamrák a romlandó áruk tárolására szolgálnak. Kisebb üzemekben esetleg hűtőszekrények is elegendők, nagy egységekben árufajta szerint szétválasztott hűtött A

raktárak létesülnek. Így lehet 4-5 - hűtött helyiség általános célra - friss hús tárolására e e -s e 0-1 e 4-5 e 0-1 - fagyasztott hús tárolására - friss hal tárolására - tej és tejtermék tárolására Több hűtő helyiség létesülése esetén célszerű a halhűtő különválasztása. Mélyhűtő helyiségek és élelmiszerek Hőmérsékletük általában -20 C. Elsősorban gyorsfagyasztott készételek tárolására szolgálnak. Kiegészítő raktárak tárolóhelyiség kapcsolódhat, a konyhaü zem (pl.tojásraktár, törlő-, munkaruha-, takaritó eszköz- raktár stb) A raktári zónához további raktár. jellegénekmegfelelően Kialakításukhoz az előzőekben ismertetett szempontok irányadók. 155 Ügyviteii és jól éti helyiségek A fó rendeltetést közvetve kiszolgáló alapegységekhez tartoznak a személyzet szociális helyiségei (öltözők, mosdók, személyzeti étkező stb.), valamint az üzemet irányító ügyviteli

helyiségek ( áruátvételi iroda, kapushelyiség, konyhafönökí iroda stb ). Étkezőasztalok méretezése és he!ys.zűkségletének alapadatai I . ,; I / I / I ,. ,-1 I / 1 ! 1 / /.,,-1 ---1 ;,-- / l -- . --1 , . I 8 ,.,,-c;,, J0 5J-52 --~-----90---- j +-----220-----;it 156 Fontosabb berendezési tárgyak térigénye 157 5.2 Szállásépületek 5.21 Osztályozás A szállodaépületeket a rendeltetési cél, az üzemeltetési időszak, a férőhelyszám, a szolgáltatás színvonala alapján különböző csoportokba sorolhatjuk, ez a megkülönböztetés a tervezés számára döntő. Rendeltetés szerint nagy vonalak ban megkülönböztetünk: - városi- szállókat, - üdülő- vagy sportszállókat, - fürdő- vagy gyógyszállókat, - átutazó- (tranzit-) szállókat, - moteleket, - kempingeket. Kategóriák: fogadó jellegű kis szálló általános jellegű kis szálló 100.~gyig, . · ····•···· ~ ,

300 ágyig,· 500 ágyig, közepes szálló nagy szálló 500 ágy felett. A szálloda üzem rendsze relméle ti alapsém ája kert . .:-- Előcsarnok, ruhatár, porta, recepció, iroda, / K 1. / Ei;r,lctstb. J - Hotelszobák --/ Étterem, eszpresszó, bár, dohányzó Tálaló, konyha, mosoda, raktárak A vendeg bejórat e Energiaszolgáltatás, épület-karbantartás K Kert p Gépkocsiparkoló gazdas ági bejarat 158 5.22 Telepítés osi tékben a rendeltetési cél függvénye. Vár A szállodaépület helykijelölése nagymér adottságokat, közlekedési útvonalaktól szállodáknál elsősorban a forgalmi ttól való távolságokat kell mérlegelni. szállitóeszközöktől - városközpon adottságok, maximálisan kihasználható természeti, táji Üdülőszállodák helykijelölésekor a ttség az elsődleges szempontok. zajártalmaktól, szennyezettségtől való véde eket is változó módon befolyásolja. Az A rendeltetésbeli eltérés a

teruletszükséglet ek yezetet igényelnek, sport- és játékterület üdülöszállók nagy kiterjedésű zöld körn n, ét viszont a gépkocsiforgalom zavartala kialakítására, a motelek területszükséglet a meg. keresztezödésmentes tJbonyolítása határozz ő rendeltetési változatban - a következ A helyszínrajz kialakításakor - minden szempontokat kell megvizsgálni: apozás stb.), - megfelelő tájolási feltételek (látvány, ben d tősége, mind. a gépkocsival,···• ·- min . i,. lehe -a vendégforgalom zavartalan megközelítés ~-gyalogosan, tése áramló külső vendégforgalom jó elkülöní - a közösségi helyiségek felé (étterem, bár) a szálloda belső forgalmátó~ leválasztása, elyek stb.) kereszteződésmentes - az üzemi forgalom (konyha, raktárak, műh biztosítása, - időszakos, illetve állandó jellegű parkolók - kertterületek, teraszok, előkertek igénye. . ·. 5.2 3 Karakterisztikus belső . . . . funkciók as

tagolásúak: Az általános szállodai üzem funkciói hárm állásolás), - alapvető funkciók (Al, A2) (fogadás, elsz elmi szolgáltatás), - kapcsolódó funkciók (Bl ) (étkezési és kény i kiszolgálás, energiaellátás). - járulékos funkciók (B2, C) (igazgatás, üzem Vendégszobák (A2) az lodában is azok az épületrészek válnak szál a úgy en, letb épü köz öbb legt a t Min lyek a rendeltetésre leginkább jellemző építészeti karakter meghatározóivá, ame alják magukba. Jelen esetben nyilvánvaló, alapfunkciók (A2) tereit, térrendszerét fogl az alapfunkciók legtöbb hordozójának, egyben hogy a "vendégszobát" kell tekintenünk az is. építészeti diszpozíció legfontosabb elemének 159 A szállodai szobával szemben támasztható funkcionális igények: - a szállás funkciója - alvás, írás, olvasás, fürdés, mosdás, testápolás, WC-használat, - kiegészítő igények - étkezés, rádiózás, tv-nézés,

hírközlés, vendégfogadás stb. A szálloda vendége olyan körülményeket kíván, ahol pihenhet, vendégeket fogadhat, és ha szükséges, szellemi munkához is koncentrálhat, tehát olyan környezetet óhajt, ahol általában jól érzi magát. Éppen ezért a vendégszobák kialakításakor a tartózkodási idő és cél függvényében - az alábbi ~zempontokat kell mérlegelni: - tökéletes légállapot, - teljes hangvédelem (külső és belső zajok), - helyesen választott és jól méretezett műszaki berendezések, - jó tárolási feltételek, - kellő erősségű - előnyös természetes és mesterséges megvilágítási viszonyok, kitekintési feltételek, - könnyen kezelhető tisztítási és karbantartási lehetőségek (szerelvényfalak:), - a felsoroltak alapján jól megválasztott helyszükségleti méretek és alaprajzi kialakítás. A szállodai szoba méretrendje Alapelv, hogy még az 1 ágyas szobát is kétágyasnak: kell méretezni. A

méretrendet két tényező határozza meg. A szerkezetből adódó méretelemek 60 cm-es modult jelent. A bútorozásból adódó méretelemek (a szoba alapterületének 40-60 %-át bútorozzák be). Az alkalmazott és nemzetközileg is egységesített három mélységi alapméretre épülnek fel az egyes minőségi kategóriáknak megfelelő szobatipusok. A mélységi alapméretek 5,40, 6,00 és• 7,20 m. Ugyancsak méretegységesítettek -a szobákhoz tartozó fürdőszobák, fürdőfülkék. Mélységi méretük a zuhanyozó, a kézmosó, illetve a fürdőkád méreteiből adódik. Ezek 2,10 m illetve 1,80 m alapméretűek F ogadócsamok - hall életének központja. Tartalmazza mindazokat a funkcionális egységeket, amelyek a vendég szállodai életviteléhez elengedhetetlenül szükségesek. Itt helyezkedik el a recepció,· ahonnan ellenőrizni és irányítani lehet a vendégbejáratot, ·a csomag be- és A száUó belső kimenetelét, a csoniagrak:tárat, fi

személyfelvonót, - a .posta- és távközlő berendezést - a . ~-. ,. telefont, a lépcsöt, a közelben tartózkodó kiszolgáló személyzetet, valamint a közösségi helyiségek felé áramló vendégforgalmat. 160 törté nik a szob a foglalása - szolgáltatások A rece pció a szálloda forgalmi központja, itt és leadása. Elhelyezésében közvetlenül elszámolása, a szobák kulcsainak tárolása, kiint az igazgatói szobákhoz. kapc soló dik a pénztárhoz, az irodá khoz , valam funk ciós émá ja A szá llod a alap egy ség eine k álta Iá nos t:J= 1:.t: :!= CJ=:7: ~= -~ = -~ t::J ◊ ◊ ◊ A2 ?:={ ◊ ~I gaz das agi beja rot fÖbejarot e=~=--> kiszolgo!o es gazd . hely iseg csop ort <= 817 A 1 előcsarnok. ruha tár, mos dó, W C, telef on; recepció, irod a stb.; A 2 hote lszob ák; B 1 étter em, presszó, dnin k-bá r, dohá ny~ zó, taná cster em stb.; (=: 82 =:- ) ~ parkolok . B 2 kony haüz em, rakt árak , szoc .jólé ti

helyiségek, búto rrak tár, mos oda, szár ító, vasa ló, javítóműhely stb. 161 Közös rendeltetésű helyiségcsopo rtok (Bl) Vendéglátási funkciók: étterem, eszpresszó-cuk rászda, bisztíÓ. vendégforgalo mra szervezett vendéglátó egységei a szállodának. Lényeges a száHodaüzemtől elkülönített utcai megközelítés lehetősége, "".alamint a megfelelő kapcsolat a ruhatárral, a WC-csoporttal. Ezek: reggeliző, drink-bár, éjaszakai Nyilvános és belső bár, büfé. A szállóvendégek et, valamint rendezvények, konferenciák résztvevőit szolgálják ki. Elhelyezésüke t egyrészt az alaprajzi szervezet adta lehetőségek, másrészt az egyéb társadalmi helyiségekhez szükséges kapcsolat befolyásolja. · Társadalmi funkciók: dohányzó, társalgó, olvasó-író szoba, televíziószoba, tárgyalók, tanácstermek, rendezvény- és konferenciater em. Számukat, kialakításukat a szálloda típusa, jellege, a

szolgáltatások módja, színvonala, valamint a telepítés helye és a szállodaüzem nagyságrendje határozza meg. Kényelmi jellegű kiszolgálási funkciók: fodrász, üzlet (ajándék: felszerelési és ruházati stb. cikkek}; hírlap-, dohányárusítás, pénzváltás és bankügyletek, utazási és idegenforgalmi iroda., garázs, autószervíz, gépkocsiszolgálat, finom mosoda, vegytisztítás. / Kívánatos, hogy az egységek vagy azok adminisztratív részlegei a szállóvendégek által könnyen elérhetők legyen~k. Tekintettel arra, hogy külön helyiséget csak néhány egység igényel- telepítésük a központi hallhoz vizuálisan is kapcsolódó elhelyezésben célszerű. 162 Speciálís szolgáltatások k eltetési céljától, típusától, üzemviteléne A szolgáltatások tárgya · a szálloda · rend Így például gyógyszállónál: orvosi részleg, vonalától függően igen változatos lehet. szín tpályák, 1ovagló- vagy síiskola,

hidroterápia stb., sportszállónál: golf- és spor , napozó-, őszállónál: strand, úszómedence tornaterem, műhelyek, szertárak: stb., üdül i" golfpálya stb.) szórakoztató játékhelyek (labda-teke-, "min termálfürdő, ) A szálloda kiszolgáló üzemi egységei (B2 Ide tartoznak: iszerraktárakkal, a konyha, a hozzá tartozó előkészítőkkel és élelm a mosoda, vegytisztítás, tex.tilnemü-karbantartás, lyek, a raktárak, berendezés és épület-karbantartó műhe t a igazgatási és gazdasági irodák, valamin szállítószolgálat, garázs, energiaellátás, személyzet jóléti helyiségei. e és működési elve minden középületre A felsorolt egységek funkcionális rendszer . A ontosabb kiszolgáló egysége a konyhaüzem általános érvényű. A szálloda egyik legf asza zetnek a "Konyha-étterem" című szak szükséges információkat ennek a feje tarta lma zza zési. vál toz ato k) Szá llod ai ven dég szo bák (

elrende 1. ·□ 0 2 p· 0 1 lp ~1u ~.s 40 --J 1-2. Minimális alap lcrii lclíi , kétú gyas al vend égsz oba, zuh any ozó val, ülöká<ld felszerelt fürdőszoba; 1 p ~ 3 f- -~ ,.l, 420 3. középszintű, kétágyas szoba Az elő­ szobából a közös előtér felé külö n cipő­ és ruha kiad ó retesz nyíl ik; 163 0 0 1 []□ []□ 4 ~ 0 0 0 0 lo 61)0 J 4. négy főzőhelyes, korlátoz ott mértékű háztartá s vitelére alkalmas, többterü családi lakóegység; 5. a hálófülkén keresztül egybekapcsolható 2 x 1 vagy 2 x 2 ágyas szobaegység, mindkét oldalról megközelíthető, de közös fürdőszo~ával, különáJió mosdó, W. C-helyiséggel; $00--; 7 6 6. kis traktusmélységü egyágyas szobaegység, összevont zuhany- mosdó blokkal; □1 D ~ l 7-8. normál méretű, fürdőszobás kétágyas szobaegység, járható ruhaszekrényes, valamin t zárt és nyitott teraszos kialakítással 164 6. KUL TÚR ÁLI S ÉPÜ

LET EK 6.1 Színház ésekor milyen érzékenyen és mek kora "A színház az öröm nek szentelt műalkotás. Épít gonddal kell őrködnie ajó ízlésnek!" 6.11 Színházak osztályozása rendeltetés szerint Operaszínházoper ák és balettek előadására alkalmas A nagyzenekarral kísért énekes, zenés művek, sben a legigényesebb színháztípus. színházak. Méretben, · tech nika i felszerelé terének szerkesztése a nagy nézőszám Befogadóképessége általában 1500-3000 fő. Néző füre jutó légtér 6-9, 0 m3. miatt többszintes. A nézőtér kialakításánál az 1 Drámai színházak A drámai színházak, bár műfajilag koncepciótól, a repertoártól, a mind egy kategóriába tartozók, a • rendezői befogadóképességtől függően igen eltérőek. A drámai sségének az szab határt, hogy a színpadi nagyszínház 800-1200 fős, mert befogadóképe legyen érzékelhető. Nézőtere egy-, legfeljebb élőszó még közvetlen

hang zásb an egj 2-30 0 fós stúdiószínpaddal, amelynek kétszintes. A nagyszínházat újab ban kiegészítik re ad módot. fokozott flexibilitása változatos rendezői kísérletek Kamaraszínházak ég kapcsolatot igénylő színpadi művek Kevés szereplős és közvetlenebb színész-közöns 0 fós nézőtérrel épűl külö n színházként bemutatására rendelt színháztípus. Általában 3-50 vagy nagyszínházzal összevonva. 165 Zenés színházak (Operett- és musical-) Az operett műfaj funkcionális követelményeit tekintve szerényebb színpadi, szcenikai igényeket jelent, mint az operaház, de mivel nagyméretű zenekari árkot kíván,·lényegében eltér a drámai színháztól. Befogadóképessége igen eltérő lehet: 600-3000 fö Stúdiószínházak A színházat megreformáló új rendezői és színészi törekvések új színházi kereteket kívántak, amelyek kötetlen színpadi és szcenikai eredő lehetőségeikkel, a kisebb

méretükből fokozott intimításukkal váltak vonzóvá. Színpadteclínikai szempontból az általános . , színházak:étól eltér a mennyezetük kialakítása, most a mennyezetről történik . a;:; . ·. : ".·; •.:, ,:: színpadvilágítás, esetleg a jelzé~szerű díszletelemek és kellékek függesztése 1s. Befogadóképességük 2-300 fő. Bábszínházak A bábszínházak méretben általában kisebbek a drámai színházaknál, színpaduk speciális szcenikai kialakítást kíván. 6. 12 Színházak csoportosítása színpadrendszer szerint Hagyományos proszcéniumszínház A meglevő működő európai színházak legtöbbje (és hazai színházaink szinte kizárólag) hagyományos rendszerű. Színpada a hagyományos hármas színpad, a kb 20-24 m széles föszínpad, egy vagy két oldalszínpaddal és hátsó színpaddal. A nézőtérfelől kb 12-14 m széles keresztezéssel nyílik meg a színpad, amely előtt rendszerint - még a drámai

színházakban is - süllyesztett zenekari árok van. A fejlődés inkább feszítette a kereteket, de a hagyományos rendszert nem vetette eL A megnyitás megközelíti, sőt gyakran meghaladja ma már 18-20 m-t, és a nézőtér teljes szélességét eléri a tágas előszínpad. Az új színházakban a proszcéniumkeret inkább mint a szűkítés ~anábilis lehetősége és a nézőtéri oldalfal folytatása jelenik meg. 166 Arénaszínház antik római előképhez térte k vissza. A A kör alaprajzú vagy négyzetes arénaszínházak az méretének csökkentése, a férőhelyek centrális színházhoz való visszatérést a színpad zői szán déko k indokolták. Az számának szükségszerű növelése és az új rende nyözni. A szcenikai lehetőségek arénaszínpadon nem lehet díszletezni, nem lehet függö ításra koncentrált rendezést követel. minimálisak, illetve mások, ezért a dinamikus világ ására alig alkalmas, inkább csak Az arénaszínpados rendszer

hagyományos darabok előad intimitás a drámai eseményt az antik klasszikusok bemutatására. Nagy előnye a fokozott sz. tekintve, hiszen a közönség gyűrűjében játszik a színé Térszínpados színház drámai játék új törekvéseinek fókuszában a közönség áll. A ző őket akarj a magával ragadni, szuggesztív feszültségében a színész és a rende edvezőbb színpadi feltételeket a nyílt aktivizálni. Ehhe z az új játékstílushoz talán a legk céniumszínházi formáktól alig eltérő színpad vagy térszínpad teremti meg. Vannak a prosz flexibilis mező van, amely akár változatai is. A nézőtér előterében itt középen olyan térszínpaddá tehető, akár nézőtérként használható. A színházművészet A szính áz rends zerelm életi alaps émája 0 ·b· . uzem1 eJarat Előcsarnok, ®. ~U":cD L:,:.JJIBIT! ! ~iijjlll~ lllr.111 91 pénztár, ruhatá r, büfé stb. •. 11 Nézőtér Színpad, díszlet- és kellék raktár

Öltözök, műhelyek, raktárak stb. e Energiaellátás, épület-karbantartás p Gépkocsiparkolók 167 szemelybejarat 6.13 Helykijelölés - elhelyezés A színházak társadalmi jelentősége különböző. Az operaházak, nemzeti színházak - mint az ország rangban, jelentőségben első színházai - olyan különleges reprezentatív szerepet töltenek be, amely az elhelyezéstől kezdve az építészeti megoldás igényességén keresztül még a játékstílusra és műsorpolitíkára is kihat. Rangban, méretben a városi nagyszínházak a következők, melyeknél a kiemelt elhelyezés, a belvárosi telepítés, jó megközelítés szintén :fó követelmény. A központi elhelyezés mellett azonban biztosítandó a színház funkcíonális és hangulati szeparáltsá.ga is A színház tervezésekor különleges fontosságúak a forgalmi követelmények. A színház egyfelől reprezentatív kulturális épület, a közönség ezres tömege percek alatt

érkezik, lökésszerűen, másrészt bonyolult üzemidőhöz funkciójú kötött díszlet- és anyagszállításokkal, s ezeknek teljesen szeparáltnak és rejtettnek kell lenniük. A telepítés - elhelyezés követelményei a következők: - közvetlen kapcsolat a városcentrumrnal, - tágas elhelyezés, lehetőleg természeti környezettel, - kedvező megközelítés tömegközlekedési eszközökkel, gépkocsival, gyalog a közönség részére, - elkülönített gazdasági forgalom, fedett és takart rakodással, - megfelelően méretezett gépkocsiparkoló-terület (4 főre egy parkolóhely), - közvetlen kapcsolat a parkolótó 1 a föbejáratokhoz gépkocsiút keresztezése nélkül. 6.14 A A belső nézőtér funkciók csoportosítása (A2) A színház funkcionális és építészeti centruma a nézőtér. Kialakítását a színpadi játékkal való tökéletes kontaktus két fö követelménye határozza meg: a hibátlan látás és hallás.

Szerkesztését, a tér építészeti formálását (arénaszínpad, térszínpad vagy alapvetően a színpadrendszer választott formája hagyományos proszcéniumszínpad), követelmények és a nézőtér befogadóképessége szabja meg. Az egy füre eső nézőtéri légm3 is jellemző a különböző színházakban: idő operaház 6 m3/fü - utózengési több célú színház 5 m3/fö - utózengési idő 1,3 s, drámai színház 4 kamara- vagy stúdiószínház 3,5 - 4,0 m3/fő - utózengési m3/fő idő 1,5 s, 1,0 s, - utózengési 168 idő 0,8 - l s. a műfaji A színházi nézőtéri látás vonalának szerkesztése -r--ss-90--1 1 L K .:-1------ L Jr 2D-.30 85-901 -1""-L Az erkély kiülését az alatta levő nézőtér utolsó széksorának látásviszonyai határozzák meg. Az erkély utolsó sorában ülő nézők látásvonala a színpad síkjával as-90 --1,t!-L es-90 ---"1 30°-nál nagyobb szöget nem

zárhat be. A nétötér emelkedésének mértékét az egymás mögötti sorokban ülök részére előírt átlátás szabja meg 169 A színpadra való rálátás ~zöge nem lehet tetszés szerinti., - A metszeti szerkesztést a meg, de a legfelső néző nézők látási sugarának soronkénti 12 cm-es emelkedése szabja se lássa 30 foknál meredekebb szögben a színpadot. A nézőtéri r:;.- ülések sorai között a szokásos távolság 85-90 cm. Ha az egy sorba elhelyezett és egyoldali megközelítésű ülések száma több mint 10, akkor min. 90 cm távolság kívánato~, hogy az ülés felhajtása nélkül ís lehessen közlekedni. A nézőtéri kijáratok számát a terem kíüritési időtartama - tehát a menekülési útvonalak távolsága és szélessége, valamint a férőhelyek száma - határozza meg. Az elöszínpad élétől vagy a zenekari ároktól igényű az első üléssor távolsága 1,5-1, 7 m. Kisebb, szerényebb színházakban 55 cm az

ülésszélesség, de általában 60 cm a megfelelő színházi zsöllyeszék szélessége. Ennek értelmében a nézőtéri felület férőhelyenként 0,60 m2 - 0,80 m2. A nézőtéri közlekedők kialakításakor a terem zavartalan, gyors kiüritése a fö szempont. A közlekedők, a nézőtéri lejtés következtében rámpával vagy lépcsővel alakítandók ki, 12 %-nál meredekebb lejtőt nem szabad · alkalmazni. A nézőtér földszintjén általában a soronként 1 vagy 2 fellépés ··~legendő, de karzatoknál, pl. operaházakban gyakori a soronként 3 lépcsőfok, ami szükségessé teszi a legalább 90 cmes sortávot. A közlekedők minimális szélességét a nézőtéri létszám szerint, kb. 0,5 cm/fó mér~tt~l kell megállapítani, de feltétlenül biztosítandó az egész terem ürítése 1,5 perc alatt, és az egész épületé 6 perc alatt. A színpadi övezet (B 1) Drámai játék művészi, . szcenikai hatásossága szempontjából döntő a

színpadi zóna megfelelő· műszaki kialakítása, berendezése. A színpad alapvető építészeti formai adottságait a tervezői koncepció határozza ugyan meg, amely a szí.nház művészi, rendezői szándékaihoz igazodik, de részletes műszaki megoldását a színpadüzem igen szigorú technológiai kötöttségei szabályozzák. A színpadi övezeten nem csupán a fószínpadot értjük, ahol a művészi játék, nézők szeme előtt hanem azt az egész aktív zónát, amely közvetlen szerepet játszik a színpadi produkcióban. Ezek a területek vagy funkciók egy drámai színház esetében a - főszínpad, lezajlik a alsó és felső következők: gépezettel, munkaasztalokkal, - oldalszínpadok, - hátsó színpad, - zenekari árok - előszínpadi zóna, - világítási hidak és karzatok, - díszlet-előkészítés és -tárolás területei, - díszletfelvonók, - színpadi irányítás helyiségei (rendezői, elektroakusztikai, fényvezérlési

központ). 170 zban a tényleges Színpadüzemí területekben is legigényesebb az operaház. Kamarszínhá színpadi terület játéktéren, a föszínpadon kívül legalább egy, de lehetőleg két mellék számára. (mellék- vagy hátsó színpad) szükséges a színváltások előkészületei itás mértéke, színpadméreteket a befogadóképességgel összefüggő színpadi megny A kb. 20-24 m széles illetve mérete határozza meg. Ha a színpadnyitás 12 m széles, akkor fószínpadra van szükség. meg, hogy egy Ha zsinórpadlás készül, annak magasságát az a követelmény szabja az első nézőnek, a vertikális színváltást zavartalanul el lehessen végezni, vagyis férnie a függesztett színpadnyitás felső éléhez húzott látási sugara felett el kel1 24 m. háttérdíszletnek. Magassága általában a színpadnívó felett több mint m magasságig A színpadtér magasságának megválasztását az is befolyásolhatja, hogy 7,0 aszínházak a

tűzrendészeti előír~ok nem kívánnak vasfüggönyt ( ez töként a kis kamar d kialakítása a vagy müvelődesi közpo ntok esetében meghatározó). Az alsó színpa nívó alatt 6-8 métert választott vertikális süllyesztőrendszertől függ. Általában a színpadi zakban feltétlenül igényel a megfelelő megoldás. A zenekari árok opera- és operettszínhá esetenként a zeneka r igény, de szükségszerű a több célú városi színházakban is, ahol megfelelő elhelyezéséről is gondo skodn i kell. A zenekari árok területe: operaházban több célú városi színházban drámai színházban 140m 2 110m 2 60m2 30-40 m2 kamaraszínházban (zenészenként általában 1,3 m2 hasznos terület) ntsük a játékté r A zenekari árok egy része benyúlhat a színpad alá - hogy ezzel csökke vizuális kapcsolata távolságát a nézőktől - de feltétlenül meglegyen a kanne ster közvetlen kell kialakítani, hogy a színpadon folyó eseményekkel. A zenekari

árkot feltétlenül úgy lehessen alakítani. adott esetben, színpadgépészeti emeléssel, előszínpadként játékté rré keretek között A színpadgépészeti megoldások részletes ismertetésére - az adott szűk - más és más gépi nincs lehetőségünk. Különböző műfajok, sőt maguk a művek igen exponált az mechanizmust, technikaí berendezést kívánnak. Ilyen szempontból Dráma i játék szempontjából igen előszínpad. A variabilitás igénye itt a legnagyobb ri árokká, vagy értékes színpadi terület, lesüllyeszthetö legyen zenés előadás esetén zeneka esetenként - különleges kiegészítő kocsival - általában nézőtérré is tehető. zélyes színpad A színházak tűzrendészeti előírásai világszerte előírják a tűzves zsinórpadlás esetén elzárhatóságát a nézőtértől, az un. vasfüggönnyel A vasfüggöny - vertikális mozgatású. 171 A színpadi váltások legegyszerűbb díszletezőkocsi, eszköze a amely

lényegében eltolhat9 pódiumelem. Segítségével, az oldalszínpadon előkészített díszletek a föszínpadrá tolhatók. Általában 3,0 m széles kocsik, hosszban p~dig az oldalszínpad szélességéhez igazodnak. A horizontális mozgatású színváltás eszköze a forgószínpad is A színpad nívójára süllyeszthető kerek pódium elforgatható, sőt általában szintben is emelhető. Drámai nagyszínházakban a forgószínpad átmérője általában 15-18,0 m. Fokozott hasznosítása céljából a hátsó színpadra is kitolható. A színpad legfontosabb gépi berendezései közé tartoznak a föszínpad hidraulikus vagy elektromotoros pódíumai, amelyek a vertikális mozgatás mechanizmusát jelentik. Igényes . nagy színpadokon az emelhető pódiumegységek külön-külön vagy együtt is emelhetők, sőt beépített forgókkal, összetettebb mozgásokat is lehetővé tesznek. A színpad további, vertikális működésű emelőgépei, illetve berendezései a kézi

és gépi díszlethúzók. A kézi díszlethúzóknál állandó ellensúly van. A díszlethúzók teherbírása 25-300 kg A szinpadgépészet fontos elemei a színpadi munkakarzatok, színpadi díszlet- és személyfelvonók (pl. a színpadi mesterlift) A megfelelő színpadvilágítás feltétele a világítási híd, amely a nézőtér teljes szélességében átívelve a játéktér teljes bevilágítását biztosítja. Legalább kettő szükséges, egy az előszínpadnál, egy pedig a nézőtér hátsó részénél. A színpadi aktíy zóna területei közé soroljuk az irányítóközpontok at, amelyek azonban nem a színpad oldalán helyezkednek el, hanem a nézőtér mögött Lényeges tervezési szempont, hogy ez az un. "műszaki karzat" optímális rálátást kapjon a színpadra. Optimális helye közvetlenül a földszinti nézőtér felett van, a színpad középtengelyében . A műszaki karzat helyiségei: a rendezői fülke, a fényvezérlő központ, az

elektroakusztikai központ, a vetítő~elyiség, a fényvető fülkék. Nagyszínházakban rádió- és tv-közvetítőfülkék is elhelyezhetők. A színpadüzem kiszolgáló övezete (B2) . . . A színpadon folyó látványos művészi és szcenikai cselekmény, amelynek egy-egy mozzanata lehet, hogy csak pillanatokig tart, a népes művészi és műszaki személyzet hosszú előkészületeit igényli. A színpadüzemet közvetve kiszolgáló funkcionális egységek az alábbiak, egy önálló nagyszínház esetében. Műhelyek Díszletműhely, festőműhely, asztalosműhely, lakatosműhely, műhely, elektroakusztikai műhely, cipészműhely, kárpitosmühely, elektromos férfi.jelmez-szabászat és műhely, nöijelmez-szabászat és műhely, fodrászat (a müvészöltözők mellett) parókaműhely, kellékműhely, mosoda-szárító ( a jelmezraktárakkal kapcsolatban). 172 Raktárak Díszletraktárak (egy része közvetlen az oldal- és hátsó színpad

mellett). Színpadi emelvények raktára, szőnyeg- és függönyraktár, bútorraktár, kellékraktár, sodrott díszletek raktára (3 m széles és kb. 20-22 m hosszú, 6-8 m magas, felvonóval a színpadra), fényszórók és kábelek raktára, világítási eszközök raktára, jelmezraktárak (lehet több szintes ís), fegyverek raktára, cipöraktár. Próbaterme k színvonala a gondos felkészülésen, fegyelmezett próbákon és gyakorlásokon múlik. Ehhez megfelelően méretezett és szeparált A színpadi előadás hatása, művészi 1 próbatermekre VJtn szükség. Próbaszínpad (min. 1 db) a föszínpad alaprajzi méreteihez hasonló kialakítással kb 5-6 m belmagassággal, kb. 200 m2 Színésztartózkodó, a próbaterem kórusgyakorló próbaterem (csak több célú balett-próbaterem, felolvasó próbaterem, szólista előterében, vagy zenei színház esetében), gyakorlóterem, zenekari próbaterem (hangszerr aktár + 30 m2). Irodák, műtermek A

színházak művészí és műszaki vezetése, valamint az üzemeltetés gazdasági irányítása jelentős területet kíván. Ezeket itt részletesen nem soroljuk fel Öltözők Részletes programját a színház adottságai határozzák meg. Elhelyezésükben igen fontos a színpadra való közvetlen, gyors feljutás. A színház közönségforgalmi övezete (Al) A színház közönségfogadó, kiszolgáló, közlekedési és tartózkodási területeit foglalja magába. Helyiségei, az érkezés időrendi sorolásában: - bejáratok-szélfogó, - előcsarnok, pénztári előcsarnok és pénztárak, - ruhatár, - WC-csoport (make-up terekkel), - foyer, - dohányzó, 173 - büfé (esetleg színházi étterem), - közlekedőterek, lépcsők. A közönségforgalmi terek kialakításában - a kiemelten jelentkező forgalmí és funkcio nális követelmények mellett - fö szempont a terek építészeti egysége, a haladással együtt, a teatrális hangulat állandó fokozása.

A színházi élmény legtöbb tényezője vitathat atlanul a művészi játék, de az építészeti környezet színvonala, harmon ikus egysége nagymértékben fokozhatja, vagy - ha nem megfelelő - leronthatja a hatást. A közönség rendszerint többféle irányból és különböző módon érkezik. A gépkocsin érkezők nem keresztezhetik a gyalog vagy a tömeközlekedésí eszközökkel jövő vendégek útját. Ez a körülmény - különösen operaházak és drámai nagyszínházak esetében általában szintben elválasztott bejáratokat tesz szükségessé. A szélfogón vagy 1 hőlégfüggönnyel védett bejáratokon át belépő közönség a bejárati előcsarnokba érkezik, amelyben elhelyezhetők az elővételi pénztá rak is. Innen a ruhatári előcsarnokba kell vezetni a közönséget, amelyhez ai egészsé gügyi helyiségeket is kapcsolják. A felső kabátban érkezők útja nem keresztezheti azok vonulását, akik már a nézőtéri foyer felé haladnak. A

közönségforgalmi övezet legigényesebb tere a foyer felé haladnak. A közönségforgalmi · övezet legigé~yesebb tere á foyer, a büfékk el és dohányzókkal. A büfék, esetleg a színházhoz kapcsolt külön étterem eset~be n, igen fontos követelmény a zavartalan, rejtett áruellátás. A ruhatár kialakításakor lényeges a kiadópultok megfelelő méretezése is, mert szűköss ége torlódást okozhat. A magyar előírás szerint minden nézőre 4 cm pulthossz szükséges, tehát 100 före 4,0 m. A pult előterében min 4,0 m mély forgalommal nem zavart terület szükséges. A WC-csoportok sokkal tágasabban alakítandók ki, mint általába n, olyan bőséges előterek.kel, amelyek alkalmasak a ruházat és frizura rendbehozatalára. 174 6.2 Filmszínházak 6.21 Történeti áttekintés tató a Lumiére fivérek nevéh ez A filmvetítés megszületése és az első nyilvános bemu élyes kávéházi teremben került sor az első fűződik. 1895-ben Párizsban

egy 100 szem előadásra. vetítettek, amelyek hang nélkül is A némafilm hőskorában rövid jelenteket, történ eteke t g és "képmagyarázat" pótolta a hangot. kifejezőek, érthetőek voltak. Vetített, rövid szöve Ez idők mozija még A zenei aláfestést zong ora vagy kis zenek ar produkálta. r ponyvasátrakban talált ottho nra. kávéházakban, cukrászdák szalonjaiban, de neme gysze rögzített kép és hang szinkron A technika további f~lődése a celluloid szalagra közvetítését eredményezte a hangerősítő segítségével. háború közö tt - indult e! a A hangosfilm elterjedésével egy időben - a két világ zínházak építése, mivel a korábbi funkcionális követelményeket figyelembe vevő új films példaképnek. A speciális funkcionális moziépítő időszak még a szính ázat tekin tette színház és a filmszínház közöt ti igények megkövetelték a szemlélettel való szakítást. A , az előbbiben a színpadtérben lényeges

különbség az előadás sajátosságaiból fakad élményt, a nézővel közve tlen 11 díszletek közö tt mozg ó "élő szereplők nyújtják az felületre vetített kép nyújtja a kapcsolatot teremtve, az utóbbiban pedig kétdi menz iós látványt áttételesen, és a hang meste rsége sen közvetített. A filmsz ínház rends zerelm életi alaps émája Kép- és hangközló berendezések latog atob ejara t Irodák, orvosi szoba, jóléti helyiségek, kézi raktár- stb. e Energiaszolgáltatás, épület- karban tartás p Gépkocsiparkoló ® 175 Osztályozás Az osztályozás alapja a vetítési eljárás és a filmszínház befogadóképessége. E kettő szorosan összefügg. A vetítési eljárással - filmszalagszélességgel - arányosan nő a befogadóképesség. Ezek szerint megkülönböztethető: - filmbemutató, klubvetító, házivetitő 200 föig (16 mm-es film vetítésére) - filmszínház 600 föig (3 5 mm-es film vetítésére) (70/35

mm-es film vetítésére) 1200 föig - szabadtéri mozi (35 mm-es film vetítésére) 800 föig (70/35 mm-es film vetítésére) terjedő ·.- 1500 fóig befogadóképességgel. . 6.22 A belső Nézőtér (A2) funkciók csoportosítása A filmszínház alaprajzát a nézőtér terjedelmét és formai kialakítását elsősorban az ülőhelyi zónának az adott filmvetítési feltételekhez igazodó szerkesztési eljárással előállított konfigurációja. és mérete befolyásolja A látásviszonyok horizontális vetületű meghatározása - beleértve az elhelyezhető nézősorok számát és az egyes sorok hosszát - a nézőtér alaprajzának kontúrját és méretét, a vertikálís irányú•kiszerkesztés pedig a nézőtér padlófelületének lejtését határozza meg. Látásviszonyok horizontális síkban A nézösorok számát, valamint a nézőtér mélységi méretét befolyásoló tényezők A nézöhelyek mínőségét, ezen belül az

elhelyezhető széksorok számát .az utolsó ülőhelynek a vetítővászon síkjától mért megengedhető legnagyobb távolsága erőteljesen befolyásolja. iifinőség tekintetében a nézőtér három zónára ( első, középső és hátsó) osztható, amelyek közül általában a középzóna a legértékesebb. A legelső sor távolsága a vetítövászontól a vetítőfelület szélességének általában 1/3-a, a legutolsó sor távolsága a vetítővászon formájától és terjedelmétől függően alakul. A legutolsó széksoroknak a vetítöfelülethez való közelítése, illetve a befogadóképesség 176 növel ése végett kerülhet sor a nézőtér szintb eni mego sztásá ra, erkélyek és karza tok kialakítására. A nézőtér lejtésviszonyait megh atáro zó tényezők síkban lejtés filmszínházban (max. 15 sor) a jó látásviszonyok vertikális pesség növekedésével azonb an nélkü li nézőtérrel is megteremthetők. A befogadóké

megállapításának két móds zere szüks égess é válik a nézőtér lejtős kialakítása. A lejtés - vetítőfelület síkjára merőleges (grafikus és matematikai) ismeretes. Mindkettő a nézőtér sságá nak megh atáro zásár a szolgál. - tenge lyébe n levő ülőhelyek szem - és járófe lület- maga yes, ha a a sorok szélein levő ülőhelyek látásviszonyaira is érvén Az így kialakuló görbe 1 grafikai eljárásban megh atáro zott sorok hossz a a horizontális látásv iszon yokra vona tkozó zónán belül marad. feje felett a teljes vetítőfelületet Alapkövetelmény, hogy miden néző az előtte ülő Kis nézősorszárnú zavartalanul lássa. A nézősorok elrendezése si eljárástól, a nézőtér ehhe z A filmszínházi nézősorok elren dezés e függ a vetíté és nem utolsó sorba n a nézőtér alkalm azkod ó formájától, az ülőhelyek szám ától közlekedési rendszerétől. elmén yek mara dékta lan Az adott vetítési

eljárástól megh atáro zott látási, hallási követ zhetők el. teljesítése mel1ett is az ülőhelyek igen válto zatos an rende ebb nézőtéri zóna ne legyen Általános szabályként lerögzíthető, hogy a legér tékes ú, vagy íves sorvezetésű nézőtéri egysé gek közlekedőterülettel felszabdalva. Tört vonal kielégítendök, és itt külön ösen elren dezés ekor a látási követ elmén yek fokoz ottan ől elhelyezhető ülőhelyek szám a figyelembe veendő, hogy az egy sorba n, egy közlekedőr a mege ngede ttet ne haladja meg. Az átlagos filmszínház befog adóké pessé ge egysz intes nézőtér esetén legfeljebb 6-700 fö. Ülőhelyek kell arra, hogy az ülőhely egysz erre Az ülőhely kialakításakor, mére tezés ekor törek edni Legelterjedtebb a helyt akaré kos nyújt son kényelmet és gazda ságos helykihasználás150 cm. Kárp itozo tt és széle sebb felcsapható ülőhely. Az ülőhelyek szélessége átlago san körül mozog. A

széks orok közö tti karfával készülő ülőhelyek szélességi mére te 65 cm ület eseté n is - legalább 45 cm. E tiszta járószélesség - felcsapható vagy rögzí tett ülőfel rület-szükségletének megh atáro zásak or méretekből kiindulva a filmszínházi nézőtér alapte terüle ttel kell számolni. - a közlekedőterületeket is beleé rrve - 0,55- 0,65 m2/fö 177 . A " nézőterek lejtésszerkesztése +++++++++! 1 1 l l 1 I 1 l 1 1 1 1 l Nézőtér lejtésének szerkesztése Előadóterem Színház Filmszínház 178 Erkély né]küli nézőtér metszete Erkélyes nézőtér metszete át ház ban a vetítővászon függőleges síkj Erkélyes nézőtérrel terv eze tt film szín ley a vetítősugár tengelye merőleges oly mértékben kell meg dön ten i, hog gyen a vetítőfelületre Forgalmi követelmények a nézőtéren k méretezésével kell belső közlekedőutak, kijárato Az ülőhelyek elrendezésével, a

torlódásmentes ki- és térre, valamint abból való néző a ek égn öns köz a ni gondoskod egy sorban belüli maximális úttávolságokat, az bejuttatásáról. Egyébként a term en k szélességi méretét stb. nézőtéri közlekedők és ajtó a át, szám k elye ülőh hető elhelyez speciális rendelkezések szabályozzák. ) nézőtér esetén a befogadóképességű (300 föig bb kise ése ürít e, ltés feltö rek őte A néz tt annak középmagasságában ado végoldalán, nagyobb nézőtereknél nézőtér on keresztül történhet. A őtéren terv eze tt arénanyílás közlekedőkön vag y a néz tt, ha a illetve megközelítése is megengede se, ölté felt li felő szon tővá vetí nak széksorok ági követelményeknek. a hat ósá gok tól előírt forgalmi, biztons nézőtér e szak.asza megfelel oldalán, köz épe n a soro kra ezhetők a nézőtér valamennyi end elr k edő lek köz téri A néző amo san . merőlegesen és azokkal pár huz az ajtókon

filmszínházakban általában ugy ana zon A nézőteret kis befogadóképességű vetlenül színházakban, ahol az előadások köz film b yob nag ik, ürít és fel ik tölt l keresztü feltöltést és az fóként a torlódás elkerülése végett a követik egymást, időmegtakarítás, de ürítést elkülönítetten oldják meg. 179 Akusztikai követelmények A filmszínház, illetve a nézőtér zajvédelme épületakusztikai feladat, melyet egyrészt a telepítéssel, másrészt a térelhatároló szerkezetek hanggátló és hangszigetelő kiképzésével kell megoldani. A nézőtér zajvédelmének preventív eszközei a zajos üzemi és épületgépészeti helyiségek ~egfelelő elhelyezése, annak a védendő tértől elkülönített alapozása, a térelválasztó szerkezetek, burkolatok anyagának helyes megválasztása és az · akusztikai kívánalmaknak megfelelő kialakítása, valamint hanghidak kiküszöbölése. a nézőteret határoló falak között egyebek

Számításon alapuló megoldással kell.kialakítani . , . tagolását, diflüz kiképzését, a mennyezet vonalvezetését, a nézőtéri hangsugárzók •• " elhelyezését. Technológiai zóna (Bl) V etítöernyő A szolgáltatás tulajdonképpeni övezete két összetartozó egységből, a vetítöbázisból és a. vetítöeniyőböl áll. A vetiteff kép szélességé~ magasságát egyben a vetítőernyő méreteit a befogadókép~~~ge .és az alkalmazni kívánt vetítési eljárás alapján a vetítéshez alkalmazkodó vetítőobjektívek figyelembevételével kell tervezni. nézőtér felülete általában sík, a szélesvásznú panoráma filmeknél köríves. Ez utóbbi esetben kedvező, ha a vetített kép a teljes homlokfalfelületet betölti. Nagyobb befogadóképességű filmszínházakban a vetítőernyő tartozékaként a vetítőernyő elé Az. ernyő oldaléltakaró függönyt kell tervezni. A hangsugárzót kisebb filmbemutató helyiségek, valamint

szabadtéri mozik kivételével a vetítőernyő mögött helyezik eL egyébként annak két oldalán. Az előző esetben a hangsugárzók és tartószerkezeteik részére általában 1, 52, 5 m mély tér szükséges A széles vetítés vizuális hatása csak nagy hangterjedelmű és dinamikájú, négycsatornás mágneses hangleadó berendezéssel biztosított sztereofonik:us hangleadással együtt érvényesül. A hangleadáshoz 3-5 hangszóróból álló kombinációt kell elhelyezni a képernyő mögött, és effekt hangszórókat az oldal- hátfalakon vagy a mennyezetben, a legkedvezőbb akusztikai elosztásban. Vetítöegység Ez a vetítés technikai lebonyolításhoz szükséges vetítő-, tekercselő-, áramátalakító akkumulátorhelyiségeket tartalmazó övezet, amely általában a nézőtér végoldalához csatlakozóan alakítandó ki. A nézőtéri ülőfelület egy- v~gy kétsiíntes elrendezése a gépház helyzetét befolyásolja. Erkélyes megoldás- esetén a

központ?s merőleges vetítés nem lehetséges. A megengedett szögelhajlás 3 fok, a torzításmentesség a képernyő döntésével érhető el. 180 A képernyő tengelyközepére biztosítani. Ez a gépház meghatározását igényli. - szögelhajlás nélküli vetítést kell és a képernyő elhelyezésének pontos illeszkedő merőleges vetítőnyílásainak helyiség méretei, gépkezelési és közlekedési méretei az alkalmazni kívánt t a falában vetítőgéptípusoktól függően állapítandó meg. A vetítőgépház, valamin kiképzett vetítő- és figyelőnyílások hang- és fényelnyelő képességűek legyenek. Elkülönített tekercselőhelyiség szükséges a nem biztonsági film vetítésére rendszeresített filmszínházakban. A vetítőgépház áramátalakító helyiségének kialakításakor kellő A vetítő teherbírású födémet kell számításba venni. Hálózati ellátástól függetlenített biztonsági világítást és

irányfények ellátását tápláló akkumulátorok részér~ - számuktól függően - külön helyiség vagy hely létesítendő a vetítögépház közelében. Valamennyi vetítéssel kapcsolatos helyiséget közös előtérből közvetlenül lehessen megközelíteni. Az előtér tűzveszélyes filmmel is működő gépház esetén a szabadba vagy az előcsarnokba nyíljon. A filmszínház közönségforgalmi övezete legnagyobb kiterjedésű övezet, amely a filmszínház közönségfogadó, kényelmi, közlekedési és tartózkodási területeit foglaja magában. Helyiségei az érkezés időrendi sorolásában: bejárat - szélfogó, pénztári előtér, előcsarnok, ruhatár, WC-csoport, dohányzó, büfé, A nézőtér után következő közlekedőterek, lépcsők, kijárati tér. A közönségforgalmi övezet kialakításának forgalmi és funkcionális fő követelménye a fogadás, jegyváltás, várakozás tereinek differenciált elhatárolása a kijáráti

terektől. A folyamatos előadást tartó fílmszínházaknál az érkező és távozó közönség forgalmi útvonalának elkülönítése alapkövetelmény. A megoldás leghatékonyabb eszköze a elrendezés) tökéletes elhelyezése (szigetszerű célszerű amelynek forgalomirányítást eredményez. Ennek következtében a filmszínház közönségforgalmi övezetének alaprajzi kialakítását a ruhatár diszpozíciója alapvetően befolyásolja. ruhatár, Az üzemeltetés helyiségei (B2) A filmszínházban folyó munkához (üzemeltetés, adminisztrálás, takarítás stb.) külön e célokra létesítendő helyiségek szolgálnak. Ilyenek: épületgépészeti, elektromos, dekorációs és anyagtároló helyiségek, irodák, személyzeti öltözők stb. 181 6.3 Könyvtá r A könyvtár fogalma A hagyományos értelemben vett könyvtári szervezet alapvető feladatát a világ írott és nyomtatott ismeretanyagának gyűjtése, tárolása, illetve használata adja. A

könyvtár társadalmi szerepében bekövetk ezett változások azonban messze túlnőtték. a hagyományos értelmezést. A jelenkori társadalmi átalakulások, a tudományos-technikai forradalom, korunk információs áradata a könyvtárat új feladatok elé állítja. A "tudomány elszigetelt csarnoka" egyre inkább a termelés és kutatás, az oktatás és nevelés, a széles körű közművelődés nélkülözh etetlen információs központjává válik. Az általános könyvtár rendszere lméleti alapsémáj a 0 ~11 üzemi bejórat Q ll ll lllíl fiilll ll. IIB. <Jl""""""""I A keri V V ,,--, ◊(, K) ,,, .7I kert szemely bejarat ® e Fűtés, épület•karb antartás Katalógus, tájékoztató folyóirat-olv asó, olvnsóterme k K Kert - szabadtéri olvasó kőnyvraktár p Gépkocsipa rkoló Előcsarnok, porta - eligazítás, ruhatár, elöadótaem , kiállítás Nyilvántartó , kiadó, Bl

Feldolgozás, adminisztrá ció, könyvkötés zet, expedíció stb. 182 6.31 Osztályozás Rend elteté s , aszerint, hogy az oktatá s A könyv tár építési szükségessége különböző igényből fakad ány előmozdítása céljából támog atása, a közművelődés fejlesztése vagy a terme lés tudom könyv tárak három lényeges létesül-e. E célok, rendeltetések alapján a közha sznála tú típusá t külön bözte tjük meg. olatos an, nagy létszámú Egyet emi könyvtárak, felsőfokú oktatási intézményekkel kapcs gén összetételű - látogatóközönséggel, művelődési szint és életko r tekint etében homo kutatóhelyi gyűjtőkörrel, jelentős kölcsönzői, olvasótermi, maga s szintű, szakosított J forgalommal. - ítására, az könyvtárak, a lakosság általános könyvellátásának biztos - művelődési szint és letkor ismeretterjesztés, népművelés előmozdítására, nagy létszá mú gel, jelentős kölcsönzői, tekint

etében hetero gén összetételű - látoga tóköz önség olvasó termi forgalommal. kutatási tevékenységgel, kis Tudo mány os szakkönyvtárak, magas szintű inform ációs és Közművelődési szintű gyűjtőkörrel. létszámú, speciális látogatóközönséggel, szakosított, maga s orszá g könyv tárren dszeré nek Önáll ó kategóriát jelent a Nemz eti Könyvtár, amely az vmúzeum", ezért használata csúcsa. Az ország teljes irodalmi tenné sét gyűjti, "köny ető. Az egész orszá gra bizon yos mértékig korlátozott, gyűjteménye nem kölcsönözh gráfiai és hatósá gi feladatokat lát el. kiterjedő könyv tártud omán yi, módsz ertani , biblio Nagy ság A nagyságrend szerinti osztályozás alapja a kötetszám: kis 10. OOO köteti g közep es 100. OOO köteti g 100. OOO kötet felett nagy könyvtárról beszélünk. a szolgáltató és a közön ség A rendeltetés a könyvtártervezés "minőségi" kérdéseire, rban

technológiai jellegű kapcs olatár a utal, a nagyságrend viszont a "mennyiségi", elsőso kérdé seket vet fel. feldolgozás, raktározás, A nagyságrend függvényében növek ednek a könyvtári szik a könyv szállításával, lebonyolítás funkcionális igényei. Jelentőségében növek a nagykönyvtárak esetéb en mozgatásával kapcsolatos tervezési problémák köre, amely diszpozíciós kérdéssé válhat. növelve, illetve csökkentve a A nagyságrend szoro san összefügg a hálózati szerepkörrel, könyv tár módszertani, igazgatási feladatainak jelentőségét. alapvető 183 6.32 Helykijelölés, a területszüksé glet meghatározá sa Helykijelölés A telepítés - jellegéből adódóan - elsősorban a közművelődési könyvtáraknál döntő fontosságú. A helykijelölésnek szoros összhangban kell lennie a településfejlesztési tervekkel, a vonzáskörzet nagyságával. Törekedni kell a központi fekvésű, gyorsan és

könnyen megközelíthető ép~let elhelyezésére. könyvtárak kb. 20000-25000 lakosra tervezettek 1,5-2,0 kmes hatósugárral, hogy a közönség gyalogosan, nagyobb távolság megtétele nélkül A körzeti közművelődési elérhesse. A telek méretezésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy a könyvtári funkciók zavartalan működésére általában vízszintes kiterjedésű épületek a kedvezőek. A közönségforgalmi, illetve az üzemi bejáratot szét kell választani. Az épület minden oldalról kapjon kellő megvilágítást, tennészetes fényt. Kedvező tájolási irányok: - olvasók, munkahelyek - keleti-déli tájolás, raktárak, műhelyek - északi tájolás. Területszükséglet A könyvtár nagyságát meghatározó tényezők: - a könyvtár állománya és várható növekedése, - a könyvtárat igénybe vevők száma, - a könyvtár személyzeti létszáma, - a könyviár hálózati szerepe (járulékos funkciók). 6.33 A funkcionális

egységek jellemző tagozódása A könyviári funkciót egyrészt a könyvtári szolgáltatásokkal szemben támasztott igények, másrészt a használó ember szükségletei határozzák meg. Ezeknek az igényeknek, illetve szükségleteknek az állandóan fejlődő, változó rendszere formálja a könyvtár belső térszervezetét, alakítja azt az "információs kör" -t, amely a szolgáltatás során olvasó és könyv (információ) kapcsolatában alakul ki. A könyvtárépület funkcionális elemzését Leopoldo Della Santa végezte el először. Mintatervén három -egymástól mereven elkülönülő - tércsoport ot különböztet meg, a könyvtárban folyó munka alapján, raktári terek (tárolás), szolgálati terek (könyvtárosi munka) és olvasóterek. 184 A rendszer funkcionálisan és építészetileg mereven elkülöníti egymástól e térrészeket, az olvasóforgalmat a könyvforgalomtól. Könyv és olvasó csak az ellenőrzési·· ponton, a

könyvtáros közvetítésével találkozik. A könyvkiválasztás, - szállítás az olvasótól független, belső technológiai folyamatként bonyolódik le. E kötött, szervezeti formával szemben a mai könyvtár nyitottabb rendszert képvisel. A könyvállomány teljes vagy jelentős része szabad polcra keriil. A könyv kiválasztását, szállítását az olvasó maga végzi, a könyvtáros tájékoztató szolgálata mellett. A szabadpolcos tárolás nagymértékben csökkenti a "zárt" raktár jelentőségét, sok esetben meg is szünteti. A korábban mereven elkülönülő téregységek szükségszeriíen feloldódnak. A nyílt rendszerű könyvtárban nem raktári térről, olvasói térről beszélünk, hanem a forgalmi utak által, az egys~ges terrendszeren belül kialakuló övezetekről. Nagy kötetszámú könyvtárakban ennek ellenére továbbra is van jelentősége a zárt raktárnak és az ebből adódó kötött rendszerű technológiának; de jóval

dinamikusabb formában. A könyvtár rendeltetésétől, nagyságrendjétől függ, hogy a kétféle rendszer, illetve e rendszerek kombinációja milyen mértékben érvényesül az adott feladaton .belül Általános alapfunkciók A látogató útját, illetve a belső térszervezeti rendszert követve a könyvtár a következő övezetekre osztható: Al - fogadási és klubövezet, A2 - nyilvántartó, könyvkiválasztó, tájékoztató és olvasóövezet, B 1 - raktári övezet, B2 - szolgálati övezet. A továbbiakban az egyes övezeteket célszeriíbb a könyvtári szolgáltatásban betöltött jelentőségük sorrendjében vizsgálni. Tájékoztatási övezet Ez a modern könyvtár legfontosabb szolgáltatási helye, a könyvtár információs központja. A könyvtári szervezet funkcionális centrumában helyezkedik el, közvetlen kapcsolatban a könyvkiválasztó, olvasó-, illetve raktári övezettel. Kis és közepes nagyságú könyvtárakban egyúttal a nyilvántartási

feladatokat is ellátja. Részei: - a kölcsönzési állomány katalógusa, - a tájékoztató szolgálat munkahelye, - a bibliográfiai dolgozók munkahelye, - a tájékoztató segédkönyvtára. 185 Közművelődési könyvtár általános funkciósémája ~~ ad◊~~ o ml ~ @/4 ~IIIIIIJ~IIIIIIII □ gazd.beJ mII mw~ ís ís ís ís ís ◊ c:;;>llllll}:§11111111 0 c>lllllll~llllllll <>11111111i111111111 <l 12 3 B2 B1 s>llll 111:§IIIIIHI e:> 1111111~11111111 <;=J-~ ;: ; 11 ir:-----~---------,c [ctogatói terek ◊ .JL ~ ,/ ~ A "" tő bejo~at 2 <,-------A2------~><.- ==::-=--~- ,,> 1. előcsarnok klubzóna 2 folyóirat-olvasó 3 szabadpolcos olvasó, 4 külön gyűjtemények. 5 előadóterem, 6 kölcsönző, nyiivántartó, 7 higiéniai labor, , 8. kéziraktár, 9 katalógus, 10 szakosított olvasók, 11. kutatók, 12 tájékoztató szolgálat, 13 repozitóríum (zárt raktár), 14 átvétel,

állománygyarapítási osztály, 15 . feldolgozó osztály, 16. bibliográfiai osztály 17 szolgálati katalógus, 18 hálózati és módszertani osztály, 19. igazgatási osztály, 20 személyzeti öltöző, mosdó, 21 könyvkötészet, 22. restauráló műhely, 23 sokszorosító műhely, 24. foto- és :filmlabor, 25 porta, 26 göngyölegraktár, 27 büfé. 28 ruhatár, 29 látogatói W C, . 186 ányos A katalógus - az információs forráskeresés legáltalánosabb eszköze. A hagyom a keresett "kézi" keresésű katalógus kartoték- vagy könyvszerű formában felvilágosít forrás bibliográfiai adatairól, valamint raktári helyéről. rrel. A katalogizálás szisztémája mindig szerves kapcsolatban áll a raktározási rendsze unkát, a Szabadpolcos raktározáskor, amikor az olvasó maga keresi fel a forrásm megfelelő kartotékon olyan kódjelet alkalmaznak, amely könnyen elvezeti az olvasót a tárolóhoz. tott A katalógus elhelyezése lehet központos

(központi katalógus) vagy szakosí fogjuk, olvasótermekben megosztott (részkatalógus). Mint a későbbiekben látni latában és jelentőségében nagy változást eredményezett az kialakításában, haszná 1 eketronikus híw- és jelzőberendezések elterjedése. kusabban A tájékoztató, illetve bibliográfiai szolgálat a könyvtári szolgáltatás egyre dinami tos növekedésével - az fejlődő formája. A tudományos jellegű tevékenység fokoza általános tájékoztatás mellett - a kutatómunka aktív szervezője. tartja a Folyamatosan tájékoztat a szaktudomány fejlődéséről (referensszolgálat), számon nyeinek kutató érdeklődési körét, témáját (figyelőszolgálat), részt vesz a kutatás eredmé értékelésében (visszakereső szolgálat), dokumentációs feladatokat lát el. Olvasóövezet szellemi A legfontosabb alaprendeltetési egység, közösségi tér, amelyben egyéni szolgálhat tevékenység folyik. Ez a tevékenység lehet rnunkajellgű

(önképzés, kutatás), de ért~kelése a felüdülésre, szórakoztatásra is. E tevékenységí formák tanulmányozása és zetének kialakítására ban a könyvtárt használó olvasó közvetlen környe elsősor (olvasóhelyek, kutatóhelyek) ad útmutatást. n nagy A raktári állománytól elkülönített, hagyományos jellegű olvasótereket általába dolgozó kötetszámú és forgalmú könyvtárakban létesítenek. A forrásmunkát a könyvtári olvasótér juttatja el az olvasóhoz, különböző kikérési és szállítási rendszerrel. Az enebb diszponálásakor törekedni kell a raktár, illetve az olvasótér minél közvetl , olvasó). kapcsolatára, rövid szállítási útvonalakra, kereszteződésmentes mozgásra (könyv elye. A Az olvasótér tartozékai: minimális kézikönyvtár, az olvasótermi szolgálat munkah legyen, munkahely kiadópultját úgy kell elhelyezni, hogy onnan az egész tér áttekinthető közvetlen raktári kapcsolattal. y jelentős

része, általában Korszerűbb elrendezésben az olvasótérbe kerül a könyvállomán különül, a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó praesens állomány. Az olvasótér övezetekre az olvasó olvasóövezetre, illetve polcozott könyvkiválasztóra, ahol szakosított rendben áll közvetlen rendelkezésére szakkönyv, illetve szakfolyóirat. A könyvkiválasztó övezet 187 kapcsolatban van így az olvasóterekkel, de ezen túlmenően a könyvtár kölcsönzöi. forgalmával, ílletve raktári övezetével is. Az alaprajzi elrendezésnek gondoskodnia kell e több irányú forgalom zavartalan, kereszteződésmentes lebonyolításáról. Nagymértékben szakosított könyvtárakban: alakult ki a raktári állománnyal egyesített· olvasótér típusa, ahol az olvasóhelyek mintegy a raktári tér kijelölt részeivé válnak, általában az egységes raktári tér természetesen bevilágított peremterületén. Raktári övezet A könyvállomány-tárolásnak két

alapvető típusa ismert: a szabadpolcos tárolás, illetve a zárt központi rak.tározás A kis- és közepes méretű könyvtárak: egész állományukat szabadpolcon tárolják. A nagy könyvtárakat a dokumentációk rohamos növekedése, a . . . rak.tári tér gazdaságos kihasználása arra készteti, hogy állománytömegük jelentős részét központi raktárakban tárolják, és csak meghatározott . ~ányadát bocsátják az olvasó közvetlen használatára. A központi raktárak elhelyezését az alábbi követelmények határozzák meg: - a könyv a legrövidebb úton jusson el az olvasóhoz, - gazdaságos helykihasználást, könyvmozgatást tegyen lehetővé, - közvetlen kapcsolatban legyen a feldolgozó részlegekkel, - gazdaságos szerkezeti kialakításra adjon módot, - állománynövekedés esetén bővíthető legyen. A raktározás módja kétsoros, polcozott tárolókon helyezik el. A hagyományos A könyveket általában . •,• faszerkezetű állványokat

ma fémszerkezetű, variálható tárolóelemek váltották fel, amelyek nagy befogadóképességű, korszerű raktárakban többszintes, önhordó tartószerkezeti elemek is lehetnek. A szinteket elválasztó, kis szerkezeti magasságú acélfödémek épülhetnek teljes emeletszinten vagy csak a közlekedési útvonalakon. Az utóbbi esetben légtechnikai szempontból az egész raktár egy légtérnek számít. Szerkezeti előnyeik mellett nagyon gazdaságos a helykihasználásuk (600 kötet/m2). A raktári. terek gazdaságos kihasználása végett különböző raktározási módok alakultak ki, ameiyeket gyüjtőszóval tömör raktározásnak hívunk. A tömör rak.tározás sokféle rendszere három alaptípusra vezethető vissza: a hagyományosabb fiókos és forgópántos, illetve a korszerűbb gördülöraktározási módra. A fiókos rendszerben a polcokon oldal nélküli fiókok helyezkednek el. Egy-egy fiók (mozgópolc) két, gerincével kifelé néző könyvsqrnak

ad helyet. Az állványközök száma, 188 ben kettős a közlekedési útvonal,így felére csökkenthető. A forgópántos rendszer lényegé körül állványok sora, amelynek mindkét oldalára 90-100 cm szakaszokban, pántok szerelnek. A rendszer kb ajtószerűen nyitható, kerekeken gördülő kétoldalas állványokat 60 %-os helykihasználású. A gördülőrendszerekben két alaptípust különböztetünk meg: - oldalirányban gördülő (Foulke-) rendszer, - mélységirányban gördülő (Compactus-) rendszer. A Foulke-rendszerben a legbelső állványsor rögzített, és az előtte álló sorok 90-100 cm az egymás tárolószakaszokban oldalirányban mozdíthatók. A Compactus-rendszerben zeten futó mellé helyezett állványok teljesen zárt sort alkotnak. A padlón vagy a mennye 1 dési utat állványsor kézi vagy gépi mozgatással, mélységirányban mozdul el, kellő közleke nyitva a tárolók között. ban archiváló A Compactus-rendszer, mint a

legelterjedtebb zárt raktározási mód, elsősor . A raktári könyvtárakban, kísebb forgalmú raktári övezetekben gazdaságos és előnyös alapterület kihasználása 80-90 %-ban növelhető. új rög~tés i A gazdaságos tárolás lehetőségeínek kutatása a raktározási módok mellett atát. 1?gy módok bevezetését hozta létre, nevzetesen a mikrokártya, mikrofilm használ tő. TízmiÍlió 10,5-szer 14,5 cm méretű filmkártyán kb. 60 normál könyvoldal rögzíthe jelent. könyvoldal (egy közepes nagyságú könyvtár teljes állománya) 180.000 kártyát kártya Mivel 100 filmkártya elhelyezésére kb. 3,2 cm fiókmélység szükséges, a ISOOOO m3 raktári raktári helyszükséglete hozzávatóleges 1,5 m3 tárolóteret, közlekedővel 2,8 teret igényel. Előtér, klubövezet el. Itt Ez a könyvtár központi elosztótere, több célú közönségszolgálati szerepp a látogató a helyezkedik el a központi információ, a ruhatár, amely előtt elhaladva jut

is lehet: könyvtár különböző helyiségeibe. Az övezetnek jelentős olvasószolgálati szerepe ket, klubhírlap-, folyóirat-olvasó. Nagyobb könyvtárakban e térrészből kiállítási területe a könyvtár és felolvasóhelyiségeket, előadótermet különítenek el. Itt célszerű elhelyezni dohányzó-, társalgóhelyiségeít, szükség szerint büfékapcsolattal. rtékben A könyvtár társadalmi szerepében bekövetkezett változások (vitafórum) nagymé megnövelték a klubövezet funkcionális szükségességét és szerepét. 189 Nyilvántartó övezet Ez az olvasói beiratkozásnak, a kölcsönző-nyilvántartásn~k a helye, kisebb könyvtárakban ·. egyúttal táj~koztató szolgálati szereppel. Legfontosabb elemei: a kölcsönzői pult, a kéziraktár, és kellő várakozási tetület. Nagyobb könyvtárakban könyvhigiéniai laboratórium csatlakozik hozzá, a kölcsönzötől visszaketült könyvek raktározás előtti fertőtlenítése. Külön

gyűjtemények A könyvtárállomány anyagát, rendeltetésétöl függően, speciális állományrészek egészítik / ki: .kéziraktár, térképgyűjtemény, helyismereti gyűjtemény, zenei gyűjtemény, mikrofilm stb. A külön gyűjtemény anyaga, jellegéből adódóan, megkülönböztetett kezelést, tárolást, illetve elkülönítést igényel. A tervezés szempontjából mindenkor egyedi elbírálás alá esik, speciális igényekkel. Pl zenei gyűjteménynéi stúdiószerű vagy - lehallgató fülkék rendszerével - megfelelő akusztikai kialakítás szükséges. Kutatóhelyek A kutatószobák általában egy-két személy befogadására alkalmas, az olvasótér vagy a raktári tér csendesebb térrészéböl leválasztott, szep~ált munkahelyek. Berendezése olvasóasztal, kézi könyvállvány. Általában gépíró-diktálóhelyiség egészíti ki A tudománxos munka információs igénye miatt kívánatos a kutatóhelyek raktárral, ~ . . . .- . tájékoztató

szolgálattal való szoros kapcsolata. Gyermekrészleg Lényegében speciális olvasóteremként, különgyűjteményként a gyermekek kezelhetö, részére jól elkülönített önálló önálló szabadpolcos bejárati, WC-, mosdóhelyiségek.kel A helyiség és berendezésének mérete, a közösségibb jellegű bútorelrendezés, olyan speciális igények mint filmvetítés, bábjáték, mesedélután biztosítása, mindenkor alkalmazkodjék használóihoz, a gyermekekhez. Feldolgozás A könyvtár nagyságrendjével arányosan növekvő es függetlenedő helyiségcsoport. Tervezésekor a technológiai sorrend tisztaságát kell szem előtt tartani (a könyv útja az átvételtől a raktárig). 190 a vétel), Rész ei:- állománygyarapítás (átvétel, állom ányb ztés), - feldolgozás (címleírás, szakozás, katalógusszerkes - bibliográfia (bibliográfiai szerkesztés), - hálózati és módszertani osztály. ként oldható meg. Az egyes mun kahe lyek

Kialakítása nagyteres vagy cellás iroda egys égen , a forg alom ba vett köny vek tároló-, illetve nagy ságá t a dolg ozók létszáma hatá rozz a meg tárgyai: iroda búto rok, könyvállványok, mozgatási teruleteível együttesen. Bere ndez ési rakodóaszta1ok, könyvszállító kocsik. l iűhelyek karbantartására, sokszorosítására önál ló A nagyobb könyvtáraknak állom ánya nyag uk észe t, restauráló, aranyozó, sokszorosító, üzem i helyiségeik vannak. Ezek : köny vköt ezésükkor a szükséges üzemi feltételek másoló-, illetve fotofilm-laboratórium. Terv · folyamatok), illetve a szükséges gépi meg terem tésér e (film-~ vegyszertechnológiai A köny vtára k fokozatosan· növekvő bere ndez ések jó elrendezésére kell ügyelni. lte. jelentőségét is nagy mért ékbe n növe doku men táció s szolgáltatási igénye a műhelyek tóhe lyek mellett önkiszolgáló jelleggel Szám os könyvtárban az olvasó-, illetve kuta a köny

vtárh aszn álók szolgálatára. üzemelő máso lóbe rend ezés ek állnak Szem élyz eti öltöző ó norm atívá k betartásával (tiszta üzem ) A személyzeti létszám alapján, a vona tkoz létesítendő önálló helyiségcsoport. nem programszerű helyiségfelsorolást A fóbb funkcionális elemek bem utatá sako r kívánunk adni a teljesség igényével. i helyiségekről, amelyeket a mind enko ri Nem beszéltünk lényeges gépészeti és egyéb üzem csup án a könyvtári funkciót meg hatá rozó , tervezési feladat tesz teljessé. Meg elég edtü nk karakteres elemek tárgyalásával. 6.34 Méretezési adat ok Raktári modul lépésként a lényeges alapfunkcióhoz A könyvtári helyiségek méretezésénél első meghatározni: kapc soló dó területszükségletet kell analizálni és - a tárol ók helyszükségletét, illetve - az olvasók helyszükségletét. 191 A könyvraktárakban a gyakran használt szállitóberendezéseken kívül ma még

semmiféle mechanikus berendezés nem születem, amely a könyv kivételére, illetve visszahelyezésére szolgálna. Így a raktározás nagymértékben emberi munkához kötött Ezért a tárolók méreteit - a könyvméretek mellett - az elérh~őség, 8:Z emberi lépték határozza meg. Így a tárolók magassága általában 195-205 cm, amely öt, hat vagy hét PC?lcmagasságot jelent. A polcok számát, valamint a polcok közötti távolságot az a tapasztalati adat határozza meg, hogy 30,5 cm maximális polcmagasság esetén a könyvek 90 %-a elhelyezhetö. A polcmélység 22-35 cm köz?tt változik, a polcok szélességi mérete pedig általában 90 vagy 100 cm. Egy polcon, 90 cm-es szélességet feltételezve, a következö könyvmennyiség helyezhetö el: 26 db regény kiadvány 23 db tudományos-technikai művek 16 db művészeti Hétsoros polcegységnél ez 125-140 kötetet jelent, ez a szám 100 cm széles tárolók esetén 140-150 kötetre növekszik. Egy adott

raktári tér helyszükségletét a kötetszám, illetve a tárolóméretek mellett, a tárolók között kialakított közlekedési utak szélességi mérete határozza meg, amely a raktári kocsival közlekedő ember helyszükséglete. Mindezeket összegezve a raktári tér alapmérete, a tárolók tengelytávolsága m = 2 x: polcszélesség + közi.terület Ezt a méretegységet raktári modulnak nevezzük. A raktári tér gazdaságos kihasználása szempontjából lényeges, hogy a tartószerkezeti pillér tengelyméreteit a raktári modul többszörösében állapítsuk meg. Ez a megfelelés lehet egyirányú, vagy kétirányú kvadratikus. A bővíthetőség, átrendezhetőség szempontjából lényeges a mindkét tengelyirányú megfelelés a raktári modul és a pillér tengelymérete között. SzabadpoJcos könyvkiválasztó övezetben a tárolók közötti helyigény jóval több. mint a zárt raktárakban az összetettebb mozgásformák egyidejűsége miatt. A polcok

között egyidejűleg többen kereshetnek, választhatnak, lapozhatnak, s ez a körülmény nagyobb közlekedési területet igényel. Tapasztalati adatok alapjan kb 100 köteym2 192 A raktári tér méretezése -r:--170 < ---r 11,s l ,r-n5 1r-~,1 r-ooJ . /70v 175 v 185 Könyvá!lványok közötti munkatcrlllct 193 Olvasótér - olvasótermi modul Az. olvasók helyszükségletét az asztal-, illetve székméretek, az ültetési rend és a közlekedési területek együttes vizsgálata alapján állapíthatjuk meg. Az olvasóhelyi Az olvasótér méretezése Olvasótermi bútorelrendc:zés hclyszükségh:tc 194 sben lévő elrendezés módja igen bútor ok mérete, formája s az ezzel szoro s össze függé az egy- vagy kétüléses asztalokon válto zatos kialakítású lehet. A fülkeszerű munkahelytől őségére nyílik mód. Az ábrák on át az asztalsoros elrendezésig a v:ariáóók kötet len lehet letek méretadatait rögzítettük. csak a

különböző mozg ásfor mákh oz szüks éges pozíc ióterü fenti adato k figyelembevételével, A választott ülésrend, illetve bútor mére tek alapján, a l), amelynek többszörösében az már rögzíthető az a méretegység ( olvas óterm i modu meghatározható. Pl asztalsoros olvasói létszám függvényében a helyi ségm éret cm. Itt is igaz a raktáraknál elrendezésben, egyoldali ültetés eseté n a modu lmére t 180 retek et az olvasótermi modu l mond ott alapelv, hogy a szerk ezeti tenge lymé többs zörös ében célszerű megállapítani. y egyazon térben foglal Nyitott könyvtári rendszerekben, amik or olvas ó és könyvállván ére kiterjedő méretrendszer helyet, a tervezés egyik legfontosabb feladata a könyvtár egész atáro zása, amely raktári, olvasói, helyes megválasztása, olyan köny vtári modul megh alkalmas. A jól megválasztott munkahelyi mére tek egységes kiala kításá ra egyar ánt zott szerkezeti raszte r alapvető

könyvtári modtd, a modul többszörösében megh atáro változtatható térren dszem ek. feltétele az építészetileg egységes, flexibilis, rugal masa n 195 7. EGÉSZSÉG ÜGYI LÉTESÍTMÉ NYEK 7.1 Kórházak A kórház járóbetegek vagy otthonukban orvosilag el nem látható betegek vizsgálatára, ápolására, gyógyítására szolgáló intézmény, amely adott esetben biztosítja az ott dolgozó orvosok, ápolószemélyzet továbbképzését, valamint segítséget nyújt az orvostudományi egyetemeken tanuló hallgatók gyakorlati ismereteinek bővítéséhez. Az intézmény működésének jellegzetesség e egy olyan összefüggő funkcionális folyamat, amely a betegség megállapításában, az orvosi beavatkozásban, a betegek ápolásában, gyors ellátásában, utókezelésében, valamint kutatási-oktatási feladatok teljesítésében realizálódik. A kórházépület az ipari és a középület-tervezés problémak.örének határán van Tételesen

középület, de formálásának, alakításának elsődleges szempontjait a gyógyítás és betegápolás orvosi techriológiájának épületben való megfogalmazása adja. A mai idők kórházépülete, csakúgy mint a korábbiaké, · kifejezője az adott társadalom, ·a haladás technikai és kultúrális színvonalának. A kórházépületben n,iinden emb~rileg ! ehetőt megtesznek,· hogy a beteget a leghatékonyabb módon visszasegítség az egészségesek társadalmába. Történeti áttekintés, kialakulás A kolostorok, szerzetesrend ek időszakában, Európa középkorában - elsősorban az· irgalom és a beteg ápolása volt a fó szempont, sokszor nem tudtak a betegen segíteni, inkább csak az egészségesek társadalmából elkülöníttetett (kolerást, leprást) ápolgatták önfeláldozó szeretettel, akik erre hivatásból vállalkoztak. A reneszánsz a humanizmus előretörésével már tudományosan fordul az ember, a gyógyítás szervezetének célszerű

felépítése irányába, és az olasz reneszánsz több máig is fennmaradt (inkább formai okokból és műtörténeti oldaláról, mint kórházüzemi vonatkozásban értékelt) épülete, mint a lelencgyermekek gyógyításával foglalkozó és Brunelleschitől származó Ospedale degli Innocenti Firenzében - inkább csak illusztrálják a tényt, hogy már a XV - XVIILszázadig is működtek szervezett gyógyítási intézmények. A felsorolt középkori intézményeknek nagyon nagy szerepük volt a középkori járványok leküzdésében. A francia forradalom velejárójaként általánossá vált racionalista szemlélet 1789-ben arra ösztönözte a francia tudományos akadámiát, hogy először vegye fel szervezetten a harcot 196 a tömeghalállal szemben, hogy alapelveket fogalmazzon meg, és ezekhez építészeti vázlatokat készítsen. Ezek alapján született meg a mintegy l 00-120 évig általánosan és világszerte elterjedt pavilonos beépítésű kórházi

szervezet, ahol a különféle betegségben ták. szenvedőket egymástól elkülönítve, parkba ágyazott különálló épületekben gyógyítot Ennek a rendszernek számos előnye volt - elsősorban a társfertőzések leküzdésében ugyanannyi hátránya azonban létesültekor még nem jelentkezett. Akkor még a beteget nem kellett mozgatni, pl. röntgen- és műtőrészlegekbe vinni, hiszen ezek az eszközök és egyre lehetőségek még akkor nem voltak ismertek. Amikor az orvostudomány fejlődése több és centralizált telepítésű diagnosztikai részleget alakított ki, egyre inkább jelentkeztek a pavilonos rendszer hátrányai: a betegek mozgatása ezekhez az egységekhez egyre több problémát jelentett. Századunk 20-as éveiqen indult meg a kórháztechnológiai szisztéma centralizálódása New Yorkban. Ez a folyamat a most ismertetett hátrányok megszüntetésével járt, mert az utak rövidültek, de fellépett egy új nehézség, a hospitalizáció, a

gyógyítás legnagyobb ellensége, a társfertőzés. Csak a második világháború időszakában sikerült részben Skandináviában, részben Franciaországban ezeket a gondokat kiküszöbölő, a sterilitást maximálisan figyelembe vevő és biztosítani képes tömbkórházak létesítése: a centrális diagnosztikai és terápiai egységeket ugyanis külön földszint + 1-2 emeletes, nagy szállodák kiterjedésű épületszárnyakba vonták össze, a betegápolási osztályokat pedig, a szervezetéhez hasonlóan, nagy vertikális épülettömegekbe csoportosították. A kapcsolatot a nagy körültekintéssel megoldott vertikális központi csomópontnak kellett megoldania. Mindmáig ez a legkorszerűbb telepítési fonna, az egy csomópontos, vegyes rendszerű tömbkórház formációja tekinthető a legkorszerűbb elrendezésnek. A kórházép ület Az. általános kórház a legtipikusabb valamennyi gyógyintézmény között Ezen az épületfajtán keresztül ismerhetjük

meg az összes, egymástól részleteiben eltérő egészségügyi épületfajtát, a kórháztól a rendelőíntézetig. A kórházépületben a beteg a centrum, őérte történik minden. Mai, korszerű felfogásunk szerint a páciensnek szállóvendég módjára kell részesülnie a kórházi bánásmódban: új kórházformációt keli teremteni, ahol a betegek pszichikai - a kórházzal szembeni gátlásait sikerül feloldani, mert mindezek el nem hanyagolható akadályai lehetnek a gyógyítás hatékonyságának. Helyes elv, ha a beteg elhiheti, hogy új környezetbe kerülése nem betegsége miatt van. Ez a körülmény már egymagában is jelentős tényező a gyógyuiásban, s ez a tényező pedig az építészet kezében van. Szerepük tehát a korszerű kórházépítésben nem csak hajlék biztsítása az orvosi munkafolyamatoknak, hanem pszichikai segítségnyújtással részvétel is a gyógyítás munkájában. 197 Új módszere k és fölfedezések az

orvosi-medikai (diagnosztikai és terápiai) gépek egész sorát igényelték és teremtetté k meg, egyre újabb és újabb orvosi eljárások terjedtek el, évente a világon több millióra tehető a szakdolgozatok száma, amelyek új és sikeres gyógyítási módozato król, kísérletekről, változott felfogásokról és szemléletről tudósítanak. Ma már a betegsége k eredetének felismerését és gyógyítását az orvosi módszere k olyan bővülése jellemzi, ami kilép a korábban megépült kórházak statikus és változatlan kereteiből. A kórházépü let statikus keretei az orvosi tudomány ok dinamikus erkölcsi fejlődéseinek ellentmon danak. Egészségügyi létesítményeink ezért nagy avulásnak vannak kitéve. 7.11 Osztályozás A kórházak rendeltetés, településen belüli helyzet és funkconális tartalom szerint osztályozhatók. Az egészségügyi ellátásban betöltött szerepkörük szerint ismerünk városi, kerületi, járási és

megyei kórházakat, ezek rendszerint nagy, un. területi vezető kórházak, a járási, kerületi kórházak pedig un. középnagyságrendű, általános kórházak Nagyobb régiókat kiszolgáló, speciális kórházfaj ta az oktatási szereppel felruházo tt nagy kórház, a klinika: ez országrés zek szerint telepített orvostudományi egyeteme ink oktató-gyakorló kórházain ak tekintendő (Budapest, Pécs, Szeged, Debrecen ). Gyógymód, illetve a beavatkoz ás stádiuma szerint ismerünk: 1. Akut betegellátó kórházaka t, 2. Krónikus megbeteg edések gyógyítására szolgáló kórházaka t, 3. gerontoló giai (gyógyíthatatlan, öregkorú betegek elhelyezésére szolgáló) kórházakat Az általános kórházakb an minden "nagyszakmát" ellátnak, ezek: belgyógyászati osztályok, I. II. III. -sebészeti osztályok, szülészeti-nőgyógyászati osztályok. betegek ellátására Budapesten vagy nagyváros okban külön specifikus járványkó rházak

szolgálna~, vidéki járási viszonylatban azonb,an a fertőzőosztály elkülönített pavilonban telepített ugyan, de a belgyógyászati szakma felügyelete alá A fertőző tartozik. Specializált kórházak, amelyek csak egy-két fontosabb funkció ellátására alkalmasak: pl. szív-, tüdő-, ideg-elme, öaleseti,. gyermek-, reuma- stb kórházak 198 A szanatór iumok hasonlóak a specializált kórháza khoz, azonban inább megelőző vagy utókezelő jellegűek. 7.12 Telepítés A helykijelölés szempontjai Vannak elvek, amelyek szerint együtt telepítik a kórháza t az ambulancíával, ez esetben kórház-poliklinikai egységnek nevezik . Mivel az ambulancia bejáró betegek ellátásra szolgál elsődlegesen, így ez a kapcsol t létesítmény a kórháza t is a városkö zpontba vonzza. A felépítéskor azonban így is biztosítani kell a szabad fekvést, a területet minden oldalról y ne körülhatároló, porment1 es útvonala t, gondot kell fordítani.,

hogy az uralkod ó szélirán hozzon szennyezett levegőt, és megfelelő zöldterü let álljon rendelkezésre, %betegág yanként kb. 100-120 m2 szükség es A beépítettség nem haladhatja meg a 25 osi ot. (Nem érintjük most itt a kis körzeti orvosi és a több körzetet összefogó· szakorv rendelőintézetet.) A kórház környezetével való kapcsol atának legfontosabb része, hogy a kórháza t a forgalom , a környező útvonalhálózatról el kell érniük a betegforgalom, a látogató személyzeti forgalom és az üzemi forgalom egymástól elválasztott útvonala inak. a Mindeze knek a forgalrnaknak egymás tól elválasztottan kell beérkez niük lő kórházépületbe. Gondos kodni kell a - saját területen belül és kívül a megfele gépkocsiparkolás lehetőségéről. A telekszükséglet 180-200 m2/ágy. Ezen belül gondot kell fordítani a zavartal an kórházi parkterület kialakítására, amit a betegek lábadOzó korukba n vesznek igénybe. Ez a terület

A legyen elkülönített a gazdasági, mentő és halottszállító forgalm ak útjaitól és látványtól. látogató k forgalma éppígy különül jön el az üzemi utakétól. A kórházi nagyságrendek 240-270 ágyas városi, speciális, 400-500 ágyas járási, nagyvárosi, 1000-1200 ágyas területi vezető vagy kórháztípusok, amelyek közül urbaniz ációs vonzáskörzeti szerepük szerint megyei regionális hálózat i központú, vagy oktatási szerepkörrel felruházott kórház. Ez utóbbi lehet általános vagy szakosított, de mindig orvostud ományi egyetem hez kapcsolódó. 199 Járulékos létesítmények Ambulancia, amely egybeépúl a kórházúzemmel, de külön megközelítési utakat és· bejáratokat kíván. Egy épületegységben szervezett megvalósulás esetén kórházpoliklinikai egységről beszélünk Itt történik a betegek felvétel előtti és utókezelő, de bejáró rendelési időkre osztott vizsgálata, illetve ellátása. Orvosi

lakások és nővérszállások Ez utóbbiak feltétlenül külön épületben, és a kórházi teruleten belül 1s elkülönített megoldással telepítendők. 1 7.13 A kórházi funkciók elemzése A kórház rendszerelméleti alapsémája gazdasOgi udvaro üzemi bejarat 9 ked A V V udvar <J( ,--" u ) / -- I /. tóiogatok bejarata ◊ bete9!orgalmi bejarat ® 200 A funkconális rendszer struktúrája hozot t szerve zeti strukt úrája A kórhá z különböző üzem egysé gek egym ással kapcs olatba általános rends zerelm életi szerint épül fel. Ennek megér tését is segíti az első ábrán látható séma. en a külön féle rende ltetési A másod ik ábra tanulm ányoz ása során követhetők értelemszerű és külvilággal, követhetők a egységek kórhá zszerv ezeten belüli kapcs olatai , egymással egyedi ellátás forgal mi vonalai, közve tlen vagy közve tett szolgá ltatás, illetve a tömeg es és mint ahogy kirajzoldónak az

üzem elteté s erővonalai is. A kórház karakterisztikus funkc iósém ája orvos i rn. h<Z lyek,d iagn , müteti es terópias reszl. ellat6 beteg 1 reszlegek {bete goszt ., Ópoló si csop.) B1 ~ közp. spec keze!Ök, közp röntgen1 közp. labor , fiziko te rap ios részi. kert ldtog atok bejdr ota beteg felvet eli igazg otas admi niszt rdcio s bejar atok 201 Az Al és A.2 tömeges és egyedi ellátási zónák és az ambulancia, a betegfelvétel és a látogatás személyi forgalmaít magukba foglaló helyiégcsoportokra bonthatók még az A2 esetekben a betegápolási egységek ( és betegosztályok) töltik ki tartalommal a sémát. A B 1-nek megfelelő terápiai-diagnosztikai egységek és a B2-nek megfelelő közvetett anyagi es ellátó szolgálatok központi egységei az A.2 részben települt hotelszárny közvetett vagy közvetlen kiszolgálására végigvonuló útvonalak, mint a sémán is jól egybeesők. A beteglátogatás útvonala,

hivatottak. érzékelhetők, illetőleg A betegápolási egységeken részben szeparáltak, részben a beteg számára is használt útvonal sokszor azonos. A diagnosztikai és terápiai egységek felőli, ill a konyhaüzem felől, azonban az útvonalak előbbiektől elválasztottak. 7.2 Szakorvosi rendelőintézet Épülhet a kórházzal szoros kapcsolatban vagy attól függetlenül. A rendelőintézeteknek az orvosi munkahelyektől meghatározott nagyságrendi · vagy rendeltetésbeli (körzeti, járási, megyei stb.) meglüilönböztetés alapján - számos változata létezik Osztályainak összetétele - orvosi szakágazatok tekintetében - megegyezik a kórházéval, felszerelése, helyigénye, valamint funkcióinak jellege és térbeli szervezete attól teljesen eltérő. Főbb Az épület struktúrájára jellemző alapegységek: a betegvárakozó és a rendelő. funkcionális helyiségcsoportok onrosi rnunkahelyiségek (vizsgáló, kiszolgáló helyiségek

(leletezők, kezelők, rendelők, tanácsadók, laboratóriumok stb.), sötétkamrák, steri!ezők betegirányítók, fektetők, kézi raktárak stb.), a betegforgalom helyiségei (várakozók, vetkőzőfülkék, WC-csoportok stb.), az irányítás, adminisztráció helyiségei (kartotékozók, irodák, raktárak stb.), szociális helyiségek (orvosi, személyzeti szobák, üzemi helyiségek (fűtés, öltözők, étkező, tanácsterem), élelmezés, anyagellátás, ral.tár, ruhatár, büfé stb) 7.3 Egészségügyi központ A szakorvosi rendelőnek szervezetében vidéki (falusi) viszonylatokhoz igazodó változata. Működési egységei: - körzeti orvosi rendelő, - fogoi:vosi rendelő, - körz eti gyermekorvosi rendelő, - anya- és gyermekvédelmi tanácsadó, 202 - gyógyszertár, amelyekhez a helyi igények szerint csatlakoztatható - gyógyszerészlakás, - egészségügyi dolgozó szolgálati lakás. Falusi egészségügyi központ egyik változatának

funkcíósémája Q Tanácsadó bejárata ."e> 0 .x C) .,E 3 ö 1 j . ) s 8[12 ü t: :o :x: 4 11 13 1 Körzeti rende]ó bejárata 1., 2 előtér-szélfogó, 3, 4 betegvárakozók, 5 védőnő 6 orvosi tanácsadó, 7. elkülönítő 8 gyermekrendelö, 9 kezelő-rendelő, 10 fogorvosi rendelő, 11. diszponibilis, 12 személyzeti öltöző 13 férli és nöi W C, 14 laborató- rium 203 A működési egységek bármelyike önmag ában is megépíthető. orvosellátási körze t Az egységek összetételét, számát, és nagyságrendjét az adott településformája, valamint lakosainak száma határo zza meg. Irányadó fokoz atok: vont körzeti rendelő és 2000 lakosú, nem regionális jelentőségű település (össze tanácsadó), i rendelő és tanács adó) 2-3000 lakosú, orvosi körzetet alkotó település (elkülönített körzet körzet i orvosi, fogorvosi, 3-6000 lakosú település, un: alsófokú közpo nt ( elkülönített,

gyermekorvosi rendelő, gyógyszertár), előbb, de nagys ágrend i 6-12000lakosú település, un. kiemelt alsófokú közpo nt (mint növeléssel). 204 8. SPORTLÉTESÍTMÉNYEK történelmi időkből is ismert, közel 2000 év A mai értelemben vett sporttevékenység már a lésben, hol gel és mért ékbe n - hol a neve előtti szere pe - válta kozó jelentőség csúc soso dott ki. Az ókor ban a testedzés szórakozásban, hol máso k szórakoztatásában erő és ügyesség céltudatos kifejlesztésére kezdeti játék os formáját idők folyamán a testi b válik látványossággá, mint a töme gek irányuló törek vése k váltják fel, majd egyre inkáb ok ő! i.e 776- ban felújított olimpiai játék testedzésének eszközévé. Az ókor i görögök1: ban meg is · szűnnek, és a sportolás Theo dosi us római császár rendeletére 393lommá vált. A viszonylag rövid virágzási évsz ázad okon át úgyszólván ismeretlen foga rómaí , egyebek közö tt a

görö g olimpiai stadionok, a időszakban kele tkez ett létesítmények tó megoldású obje ktum okat nyújtottak a arénák, thermá!c alapvető és ma is irányt muta is korszerűnek mon dhat ó tervezési elv sporttevékenységek folytatásához. Számos ma a Kolosszeum esetében a legkedvezőbb alakult ki és valósult meg maradéktalanul, így lmi nézősorvezetésű lelátóban, a forga látásviszonyokat nyújtó lejtésszögű és ívelt rendszerében, a római ther mák nagy követelményeket tökéletesen teljesítő feltöltési rendszerében. A testnevelés jelentősége az téráthidaló szerkezeteiben, padl ó- és falfütési ókor után visszaesett. ári, munkás, egyetemi sportegyesületek A múlt század második felében azon ban a polg nak (189 4) felújításával a spor t néhány kialakulásával, majd az olimpiai játék ok gond olatá t nemzeti üggyé és a nem zetek közötti évtized alatt a világ valamennyi államában ismé kapcsolat egyik politikai

tényezőjévé vált. teniük az iskolai testnevelés, a töme gspo rt A mai sportlétesítményeknek meg kell terem ket, a spor tolók részére a legkorszerűbb edzésfeltét~le megfelelő lehetőségeit, a minősített való az egyes versenyek nagyszámú közö nség előtt megfelelő után pótlá s neve lését és lebonyolításának minden feltételét. építészeti törekvések is arra irányulnak, Az egyre foko zódó sportélet következtében a mai agyobb befogadóképességű objektumok hogy megtalálják - a közé püle tek sorában - e legn a fedő szerk ezet kialakítása, amely elősegíti szerkezeti megoldásait. További cél olyan térle solatát és az időjáráshoz való rugalmas sport- és játék térne k a természettel való kapc alkalmazkodását. sek tősen befolyásolják azok az erőfeszíté Az építészeti megfogalmazás lehetőségeit jelen sználására irányulnak. Ezt a célt a sportis, amelyek a sportlétesítmények gazdaságos kiha való

alkalmassá tételével, célszetű és játék térne k több spor tág részére kozó különböző rendeltetésű pályák válta pályacsoportosítással, egymásra montírozott nják elősegíteni fedett létesítményekben a használatával érik el. A jobb kihasználást kívá flexibilis kialakításával, mobil lelátók sport- és játék tér és a lelátó kapcsolatának alkalmazásával is. 205 keresik, amely a olyan több célú csarnoktér kialakításában alkalmas. egű rendezvények meg tartá sára is sportrendeltetésen túl egyéb, különböző jell sítása céljából jelennek meg az auto mata Enn ek jegyében, valamint a kiszolgálás gyor Mindezek betetőzését pénztárak, önkiszolgáló öltözőrendszerek zik a közönség és a sportolók tájék ozta tása Megoldandó tervezési feladatok közé tarto e az edzés és a verseny görd ülék eny vizuális és hírközlő berendezésekkel, illetv megteremtése is. lebonyolításához szükséges

építészeti feltételek tabban jelentkezik az igény a különböző A sportélet kibővülésével egyre hangsúlyozot ására. sportlétesítmények cent rum ba való összevon 8.1 Osztályozás, telepítés üzemeltetés időszaka, befo gadó képe sség , Az osztályozás szempontjai: a rendeltetés, település szerkezetében elfoglalt helyzet. Rendeltetés szerint spor tág céljára edzés és versenytevékenység Funkcionális feladat szerint - egy vagy több ülnek: tkező föbb spor tága k céljaira létes végzéséhez alkalmas létesítményként - a köve - atlétika, - labdajáték, - gimnasztika, - küzdősportok, - úszósport, - jégsport. Üzemeltetésí időszak szerint ri dó jellegű használat, ettől függően szabadté Az osztályozás alapja az idény- vagy állan zárt, fedett ya, vagy időjárástól függetlenített, sporttelep, stadion, nyitott uszoda, műjégpál a- és játékcsarnok, spor tcsa rnok , uszoda, létesítményként: edzőterem, torn

ater em, torn jégc sarn ok formájában jelen nek meg. Befogadóképesség szerint sportolók számának, a sport- játé ktér területi A kategorizálás a szolgáltatást igénybe vevö vénye. Az egy-egy spor tág céljára szolgáló igényeinek, valamint a nézőszámnak a függ 206 lelátó nélküli, létesítménytől csupán időtöltés, a néhány száz igénybe edzés vevőt céljaira szolgáló sporttérrel rendelkező és a - sportolót, fürdőzőt, nézőt - befogadó ára rendelt lelátóval ellátott, versenyek lebonyolítás ényt egyesítő sportcentrumokig terjed. obje ktum oko n keresztül a több sportlétesítm több ezer fós nagyságrendű, A településben elfoglalt helyzet szerint iskolai, zártkörű használatra általános használatra létesülő lakótelepi, bb, végül központi sportlétesítmény, bőve szolgáló üzemi, idényjellegű üdülőtelepi, örzettel. soks zor országos és nemzetközi vonzásk Megkülönböztethető

határozása 8.2 Helykijelölés A terül~tszükséglet meg Helykijelölés y a köz épü lete k sorából kiernelkedöen nag Kül önö s tekintettel a sportlétesítményeknek kiterjedő , illetve távolabbi körn yeze tére kiterjedésére, a település, egészére azzal hely csak a településfejlesztési terv alapján, vonzáskörzetére, forg at~ kéid ések re a összhangban jelölhető ki. ényt ztében speciális sajátosság a sportlétesítm Az igénybe vevők nagy szám a követke lökésszerű és onn an egyszerre való, min den esetben felkeresők időben elosztott érke zése ékos sítmények helykijelölésekor ezér t nyomat távo zása. ~öz ép- és nagyméretű sportléte ekedési , ahol megfelelő nagy teljesítményű közl követelmény az olyan terület kiválasztása yuló azó és a létesítmény bejáratai felé irán útvonalakkal a föforgalmi utak ból leág utak vannak. abeli ényként jelentkezik a kedvező helyi klím A helykijelölésben további

részletkövetelm tőség, a , összefüggő terület, terjeszkedési lehe adottság, a használóhoz való közelség ttság irányú pályatengely biztosítására, terepado terület megfelelő égtáji fekvése É-D aságos lelátók céljára. tekintetében alkalmasság talajon fekvő gazd bevezető Területszükséglet Meg hatá rozó tényezők valamennyi sportléte sítményben: lete, ység sportjátéktereinek szám a és alapterü a terv ezet t és folytatni kívánt sporttevéken ó, a nézőhelyszám alapjánt tervezett lelát övezeti helyiségek területe, a nem· lelátó alatt elhelyezett öltöző és egyéb almi területszükséglete, a létesítp:iény közvetlen környezetének forg 207 a szabad terület nagysága. A sport.játékterek területi 1genyei nemzetközi szabványokban meghatározottak, és helyszükségletük két összetevője a sporttér kötött teruletéből és a sporttér köruli járulékos teruletekből (kífutóhól és a pálya köruli,

illetve pályák közötti biztonsági sávokból) áll. A lelátó területe a nézőhelyszám szerint alakul az ülő- és állóhelyek, valamint a lelátón levő közlekedöterületek :figyelembevételével. A létesítmény közvetlen környezete alapterület-szükségleté~ek meghatározásakor a pénztárak, kapuk, bejáratok előtti gyalogosforgalom, az érkezés, a távozás, a várakozás helyigényét, végül a gépkocsiparkoló-helyszükségletét kell figyelembe venni. TerületfelhasznáJás A beépítés fö elemeit - sportteret, lelátót, öltözőt - mind szabadtéri, mind fedett létesítményeken az alábbi követelmények figyelembevételével kell kompozíc~óba vonni: a sport- és játékter(ek)et a tájolás és a tennészetes megvilágítás követelményeinek figyelembevételével kell elhelyezni, sáv szükséges biztonsági betartásával a körülötte(ük) ·. . ··,, : ". - a lelátó keruljön asport- és játéktérhez lehető

legközelebbi elhelyezésre é,s a legjobb elosztásba, - az öltöző kerüljön a sport- és játéktér közelébe, és a nézőktől függetlenített önálló bejárata legyen, - pályákkal, épülettel be nem épített, összefüggő területek álljanak rendelkezésre, - lehetőség legyen telken belüli parkoló, várakozó kialakítására, - a bejáratok elosztottak legyenek, - a pénztárak forgalomelosztó szerepet töltsenek be. 8.3 A funkciók csoportosítása A fő funkció hármas tagozódása - sport- és játéktér, öltöző, lelátó már a legrégibb időkben létesült sportobjektumokon is világosan felismerhető, s ez azóta sem ment változáson keresztül. Az egyes sportlétesítményekben a három fö övezet alaprajzilag egymástól differenciáltan,. térbelileg a sport- és játékteret és lelátót kivéve - egymástól elhatároltan jelentkezik. A differenciálást forgalmi, biztonsági, higiéniai és üzemeltetési követelmények minden

időben indokolták, de napjainkban az épületgépészeti igények még inkább szükségessé teszik. A kötött szervezeti formában - biztonsági okokból - elkülönítvejelenik meg a lelátó és a sport- és játéktér oldal és az e két oldal felé irányuló közönség- és sportolói forgalom. 208 rű és magától értetődő az E két térrész közöt t csak vizuális jellegű a kapcsolat. Szükségsze iai kötött ség fedett létesítményekben öltöző elkülönített térben való megjelenése, és higién tősége. a sport- játékt ér kizárólag "tiszta" útvon alon való megközelíthe ga a lelátó kialakításában A forgalmi követelmények kielégítése, az ürítési idő betart hatósá jelent építészeti megkötöttséget. Funkconális övezetek A néző, sportoló és üzemeltető létesítményen belüli követve mozgását a övezetekre oszthatók. sportlétesítmények funkcíócsoportjai a következő jelleg zetes

B1 közönségforgalmi övezet, közön ségké nyelm i létesítményekkel, ér övezet, lelátóövezet, közönségtájékoztatási helyiségekkel, ill. sport-játékt és verseny lebonyolítási öltöző-zuhanyzozó öveze t, erőnlétfokozó, edzés B2 helyiségek, szertárak, igazgatási üzemfenntartási övezet, C épületgépészeti övezet. Al A2 Sport csarn ok rends zerelm életi alaps émája A, Al Al* 81 82 Előcsarnok, pénztá r, ruhatá r, büfé stb. Küzdőpályák Lelátók (sportrendezvény esetén ) -· Szertár, öltöző, mosdó, gyúró stb. Adminisztráció, gondn okság, közpon ti raktára k, műhelyek e Energiaszolgáltatás, épület -karba ntartás p Gépko csipark olók 1 uzem1 es spor toloi bejár at (> 209 4 Közönség forgalmi övezet A létesítménybe gyalogosan, gépkocsival vagy tömegközlekedési eszközök kel érkezők fogadására és a lelátók felé irányítására szolgáló tér. (Fedett és szabadtéri

uszodában ez az övezet eisösorban az öltözők megközelítésére szolgál.) A közönségforgalmi övezet és a sport- és játéktér között közvetlen kapcsolat nem adható,, olyan sportcsarnok kivételével, melynek sport- és játéktere alkalmi nézőhelyként is szolgál, vagy több célú csarnokb an, ahol a sport- és játéktér közvetlen megközelítése a közönségforgalmi terekből rendeltetésszerűen szükséges. A közönségforgalmi zóna a szabadtéri létesítményekben nyitott vagy részben fedett előtérként jelenik meg, fedett sportlétesítményekben előcsarnok fonnájába n központosítottan egy te"rként vagy nagyobb közönség befogadására megosztottan. (A lelátó nézőközönsége vagy a fedett uszodák fürdőzőközönsége részére a közönségforgalmi terekhez kapcsoló dó helyiségekként ry,/C), illetve berendez éseként (ruhatár, büfé) alakítandó ki.) Lelátó övezet Versenyek lebonyolítására tervezett

sportlétesítményekben megjelenő funkcionális elem, a sport- és játéktérh ez szorosan csatlakoz ó elhelyezésben, arra kedvező rálátást biztosító kialakítással. Fedett létesítményekben a sport- és játéktér és a lelátó tere mindenko r összefüggő közbenső alátámasztás nélküli egység. Megközelítésüket a sport- és játéktér, valamint az öltöző érintése nélkül kell lehetővé tenni. A lelátóövezethez tartozó közönségtájékoztatási helyiségek rendszerint a lelátón kialakított kis alapterületű és belmagasságú fülkék soraként jelennek meg. A sport- és játéktérrel vizuális kapcsolat szükséges, és az a jó látás követelményeinek betartásával teremtendő meg. Sport- és játéktér övezet Tulajdonképpeni alaprendeltetési egység, mely az egyes sportágak nemzetközi szabványok alapján méreteze tt sport- és játéktere ket medence) jelenti. Idényjellegű űzésére alkalmas (küzdőtér, pálya,

sportlétesítményekben minden felső lehatárolás nélküli szabad térként alakul ki, fedett létsítményekben egy alaprajzi egységben és egy térben jelenik meg a lelátóval. 210 Öltöző-mosdó övezet Ez a sport- és játéktér igénybevételéhez szükséges átöltözés, mosakodás helyiségeit és berendezéseit tartalmazza. Szertárak, valamist az edzés és verseny - sporttéren kívüli lebonyolításának helyiségei is az öltözöövezet alaprajzi struktúrájába tartoznak Az igazgatás, üzemfenntartás helyiségei Egymással közvetlen kapcsolatot nem . igénylő, kis sportlétesítmények üzemeltetésére jellemző alapterületű helyiségek sora, a üzemfenntartási helyiségekkel. Az ÜZemi övezetbe tartozó pályafenntartási, karbantartási helyiségek megközelítését a sport- és játéktér felől azzal egy· szintben kell lehetővé tenni. Épületgépészeti helyiségek Rendszerint a felhasználó.• · hely közelében

sportlétesítményenként jellemző kialakítású~. telepíte~ épületgépészeti helyiségek 8.4 Sportlétesítmény-fajták Az ismertetett jellegzetes funkcionális övezetek a következő sportlétesítmények alkotó elemeiként jelennek meg. Sporttelep Többféle sportág űzésére fölszerelt, rendszerint labda.rugó-, valamint atlétikai pályát és egyéb labdajátékpályát tartalmazó együttes, amelyre általában a labdajátékpályák nagy száma jellemző. Idényjellegű, a pályákkal közvetlen kapcsolatban nem álló öltözőkkel, szertárakkal van ellátva. Stadion Valamely labdajáték vagy atlétikai sportág szabadtéri űzésére alkalmas létesítmény, minden esetben lelátóval, közönségkényelmi és tájékoztatási berendezéssel, edzésre és . . . verseny lebonyolítására szolga.ló helyiségekkel, a sport- és játéktérre ! közvetlen •, kapcsolatban álló közös útvonalvezetésű öltözőkkel. 211 Sportc sarnok egyes ltett

funkci ó- és forgal mi sémája sportoloi bejara t edzés versen ylebonyolitá s adminisztraci6, gondn ok, öltözö k lelato közöns egkisz otgólá si létesitmenyek Ű közön segkis zolgal asi ~ letesltmenyek etöcsamok 1 <~ - A M,--~> 1. előcsarnok, 2 pénztár, 3 ruhatár, 4 büfé+ raktár, 5. W C, 6 lelátó, 7 hangosító, 8 vezérlő, 9 térpálya világitó , iO rádió-tv, 11 küzdőtér, 12 sp6rtoló i bejárat, 13-15. öltöző-mosdó, férfi, 14-I 6 öltöző­ mosdó, női, 17. szcr~ár, l 8 székrak tár, 19. edz öi öltöző, 20:játékvezetői öltöző, 21. közreműködők öltözője, 22 elsőse­ gély szoba, 23. klub, 24 zsüriző-értékelő, 25. rendezői központ , 26 személyzeti öltöző, W C, 27 gondno k, 28 adminis ztráció, 9 pályagépkocsi-szín, 30 kapcsol at a gépészeti helyiségekhez 212 Torna- és játékcsarnok labdajáték és Gimnasztika fedett sportágak helyen lebonyolítható edzési és

versenytevékenységére szolgáló létesítmények, általában lelátó nélkül, kis igényű tájékoztatóberendezésekkel, elválasztott útvonalvezetésű öltözőkkel. Sportcsarnok céljára alkalmasan méretezett jégsport gimnasztika~ Atlétika, labdajáték~,:küz~6sportok, -· -~ ·.· ·- . . egy, vagy több sportág céljára ~olgáló Iét~trnény. A versenyek lebonyolításában hangsúlyos szerpet viselnek, ezért lelátóva~ közön11egkényelmi és tájékoztatási berendezésekkel ellátv~ létesüÍn~k: Elválasztott---űtv~n3:1veietésű öltöző, erőnlétfokozó berendezések., edz~tennek, edzés- és versenyl~q,<>py0Jít?5i helyiségek képezik a sportcsarnok kötelező tartqzekait~· Küzdősport- és erőnléti edzés-termek Önálló létesítményként vagy tornatervezhető, a szakosított közdőtérméreteinek es játékcsarnok., sportcsarnok járulékos elemeként edzés biztosítására, figyelembevételével

útvonalvezetésű öltözőkkel, kialakított az egyes küzdősportágak : edzőtermekk:el, elválasztott önálló megjelenés esetén lelátó és versenyek lebonyolítására szolgáló helyiségek nélkül. Szabadtéri versenyuszoda Idényjellegű sportolásra és fürdésre alkalmas létesítmény szabvány méretezésű medencékkel és a medence körtiljáróját nem érintő forgalomvezetésű lelátóval, közönségkényelmi és tájékoztatási létesítményekkel, edzés- és versenylebonyolitási helyiségekkel, elválasztott rendszerű öltözőkkel. Fedett uszoda Edzésre és versenyek lebonyolítására alkalmas, de sportolási célokon kívül üdülés, fürdés célját szolgáló létesítmény, a medencetérben pihenöteruletül is szolgáló lelátóval, hozzá tartozó közönségkényelmi és tájékoztatási berendezésekkel, elválasztott útvonalvezetésű öltözőkkel, edzés- és versenylebonyolítási helyiségekkel. 213 Fedett

uszoda egyesíte tt funkció- és forgalmi sémája .<---- ----- 2. ) sportoloi bejarat edz~s lebonyolltas adminisztrcicío, gondnok 1 tetdto közönse gkiszolga !Ósi letesltme nyek közönségkiszolgóldsi letes/tmenyek elÖcsarn ok l. előcsarnok, 2 pénztár, 3 ruhatár, 4 büfé+rakt ár, 5. W C, 6 lelátó, 7 hangosító-vezérlő, 8 térmedenc e-világítás , 9 rádió-tv-fü lke, 10. medence, 1 1 9ltöző, női, 12. öltöző, férfi, i 3~ 14: előfürdő női­ férfi, 15. sportolói bejárat, 16 sportolói öltöző, női, 17. sportolói öltöző, férfi, 18 fürdőmesteri-orvosi szoba, 19. szertár, 20 22. közreműködők öltözője, 23. klub, 24 zsű­ riző-értékelő, W. C, 27 gondnok, 28 adminisztrác ió, 29 kéziraktár , 30 kapcsolat a gépészeti helyiségek hez . edzői öltöző, 214 21. játékvezetői öltöző, IRODALOMJEGYZÉK ezése Gá dor os Lajos: Kö zép üle tek terv Tankönyvkiadó Bp . 1981 tészet poé zis e

Étienne-Louis Boullée: Az. épí Corvina Kiadó, 1985. lve Lucien Hervé: Az építészet nye Co rvi na Kia dó 1983. az építészetről Leo n Battista Alberti: Tíz kön yv