Biológia | Középiskola » A légzési szervrendszer egészsége és betegsége

http://www.doksihu A légzési szervrendszer egészsége és betegsége A légzés a lebontó folyamatokhoz szükséges gázcsere. Az emberi légutak 2 nagy szakaszra oszthatók: felső és alsó légutak. A felső légút kezdeti szakasza az orrüreg Nyugodt légzéskor ezen át szívjuk be a levegőt. Fokozott légzéskor a szájnyíláson keresztül is veszünk levegőt Az orrüreget csillós hengerhámsejtekkel borított nyálkahártya béleli. Gazdag vérellátása felmelegíti a hideg levegőt, mirigyei növelik a levegő páratartalmát, csillómozgása pedig a nyálkahártyán megtapadt por, baktériumok és egyéb szennyeződések eltávolítását végzi. Az orrüreg felső, hátsó részén van a szaglóhám, itt vannak a szaglóreceptorok. Az orrüregen és a szájüregen keresztül behatoló kórokozó baktériumok és vírusok ellen védik szervezetünket a torok- és garatmandulák. Fertőzés esetén könnyen gyulladásba jönnek, sőt az alsó légutak hurutos,

gyulladásos betegsége is kialakulhat. Ezek a gyulladások megfelelő gyógyszerekkel viszonylag könnyen gyógyíthatók. A mandulagyulladás önmagában például enyhe betegség, de ha gyakran megismétlődik, akkor könnyen más szervek gyulladását is okozhatja, pl. ízületi gyulladás, majd szívizomgyulladás alakulhat ki. Ezért gyakran a beteg mandulát eltávolítják a szervezetből. A felső légúti betegségek általában bakteriális vagy vírusos eredetűek, viszonylag gyakran fordulnak elő. A nátha a legismertebb felső légúti betegség Többféle vírus okozhatja, de ezek nem azonosak az influenzát okozó vírussal. A nátha tünetei: orrdugulás, majd intenzív orrfolyás, könnyező szemek. A fertőzést kiváltó baktériumok cseppfertőzéssel terjednek, terjesztésében nagy szerepe van a tüsszentésnek. Kezelés: Pótolni kell az elvesztett folyadékot, nagy mennyiségű C-vitamin bevitel, orrfolyás kezelése (orrcseppek, csöpögtetés). A vírusok

által legyengített szervezet ellenálló képessége csökken, emiatt egyéb felső légúti, bakteriális eredetű betegségek – felülfertőződés, szövődmények – is előfordulhatnak. Az egyszerű hűléses betegségektől meg kell különböztetni az influenzát. Az influenza hidegrázással, magas lázzal és végtagfájdalmakkal, általános levertséggel és étvágytalansággal jár. Elhanyagolva súlyos szövődményeket okozhat A felső légutak működése sajnos nem minden esetben képes a kórokozók behatolása ellen megvédeni tüdőnket. A gyulladásos, enyhébb lefolyású betegségek mellett súlyos betegség a tüdőtuberkolózis. A kórokozó baktériumok tönkreteszik a tüdő szövetét, csökkentik a légzőfelületet. Ez a betegség régen népbetegség volt, ma a BCG-oltások védenek ellene, a kötelező tüdőszűrések pedig többnyire kezdeti állapotban mutatják ki a fertőzést. A betegség ekkor még jól gyógyítható. Az orrüregből és a

szájüregből a levegő a garatba jut. Itt a táplálék és a levegő útja kereszteződik. Nyeléskor a gégefedő megakadályozza, hogy a táplálék a légcsőbe kerüljön, így az csak a nyelőcsőbe juthat. Az emberi hangképzés a hangszalagok működése, a kilégzéshez kapcsolódik. A hangszalagok a gégefedőben találhatók A közöttük lévő háromszög alakú nyílás a hangrés. Nyugodt légzéskor a hangszalagok lazák, a hangrés nyitott Hangképzéskor a kiáramló levegő megrezegteti a hangszalagokat, ezek hozzák rezgésbe a http://www.doksihu fölöttük lévő levegőt, így jön létre a levegő longitudinális rezgése, a hang. A hang magasságát befolyásolja a hangszalagok feszülése és a hangrés mérete (nők: feszes hangszalagok, kicsi hangrés magas hang; férfiak: lazább hangszalagok, nagyobb hangrés mély hang). A végleges hangszín kialakításában részt vesz még az orrüreg, a szájüreg, a nyelv és az ajkak. Az alsó légutak a

légcsővel kezdődnek. A légcső belső felszínét csillóshám borítja A csillók a gégefő felé csapkodnak, az idegen anyagokat a köhögés és a tüsszentés távolítja el. A légcső két főhörgőre oszlik, amelyek a két tüdőfélbe vezetnek, ahol szétágaznak hörgőcske ágakra, melyek léghólyagocskákban végződnek. Faluk érhálózatán megy végbe a gázcsere Az emberben a léghólyagocskák összfelülete 100-150 m2. Légzéskor a mellkas üregében a tüdő térfogatváltozásai jelentősek. A tüdő és a mellkas fala közti súrlódásmentes elmozdulást a mellhártya kettős rétege biztosítja. Ez egy kétrétegű savas hártya, melynek egyik rétege a tüdőt veszi körül, másik rétege a mellkas falát és a rekeszizom felületét borítja be. A két összeérő hártya között vékony folyadékréteg található, amely nem engedi a két réteget egymástól elszakadni, ezért a tüdő passzívan követi a mellüreg térfogatváltozásait.

Oldalirányba viszont könnyen elcsúsznak egymáson, ez megkönnyíti a légzőmozgásokat. Nyugodt belégzéskor nem telítődik teljesen levegővel a tüdő, és kilégzéskor sem ürül ki az egész levegő. A szokásos nyugodt ki- és belégzések alkalmával egyetlen lélegzetvételre kb 0,5 liter levegő cserélődik a tüdőben. Ezt nevezzük légzési térfogatnak Szükség esetén a nyugodt belégzés után, maximálisan erőteljes belégzéssel a tüdő felvett 0,5 literen felül további 2,5 liter levegő felvételére képes. Ez a belégzési tartaléklevegő A normális kilégzés után pedig erőltetett kilégzéssel maximum 1 liter levegőt lehet kipréselni a tüdőből. Ezt nevezzük kilégzési tartaléklevegőnek. A légzési térfogat a tartalék levegő térfogataival együttesen teszi ki a tüdő levegőbefogadó képességét. Ez nyugodt légzés alkalmával nincs teljesen kihasználva Ha azonban pl fokozott testi munka növeli a szervezet

oxigénszükségletét, akkor mélyebb légzéssel egy lélegzetvételre nagyobb mennyiségű levegő cserélődik a tüdőben. Ez huzamosabb időn keresztül a tartalék levegőből csak bizonyos határig növelhető. Ha a légzési térfogat meghaladja a tüdő levegőbefogadó képességének 50%-át, erőteljes fáradás, majd kimerülés lép fel. A legerőteljesebb kimerülés után is még jelentős mennyiségű levegő marad állandóan a tüdőben. Ez, a kb 1,5 liter maradék levegő csak a tüdő teljes összenyomásakor távozna el Nyugalomban átlagosan 16-szor 0,5 liter levegőt lélegzünk be, illetve ki. Egy perc alatt tehát 8 liter levegőt cserélünk ki tüdőnkben. Ez a nyugalmi légzési perctérfogat A tüdő levegőbefogadó képességét jelentősen növeli a rendszeres sportolás és edzés. Az edzett szervezet légzőműködései gazdaságosabbak, mint az edzetlen szervezeté. Mozgás közben ugyanis az edzett szervezetben inkább a belélegzett levegő

mennyisége fokozódik, mint a légzésszám. A férfiak, a nők és a gyerekek légzőizmai nem egészen egyformán működnek. A férfiak esetében a rekeszizom mozgása az erőteljesebb, mint a bordaközi izmok összehúzódása, míg a nők és a gyerekek szervezetében a bordaközi izmok működnek intenzívebben. Az akaratlagos (szomatikus) idegrendszer kismértékben módosíthatja a légzés szabályozását. Egyrészt a légzés rövid ideig akaratlagosan visszatartható. Másrészt a különböző érzelmi, gondolati hatásokra a megfelelő agykérgi területek ingerülete átterjedhet a nyúltvelői http://www.doksihu légzőközpontokra, és fokozhatja vagy csökkentheti a légzés gyakoriságát vagy a belégzések mélységét. A tüdők légcseréjének zavara alakul ki a tüdőasztma rohamai miatt. A betegséget a szervezet túlérzékenysége válthatja ki, por, szőr, növényi anyagok és légúti fertőzés hatása, sőt idegesség is előhívhatja a rohamokat. A

hatásokra a hörgőcskék simaizomzata görcsösen összehúzódik, a nyálkahártya bőséges váladékot termel, így a hörgőcskék szinte teljesen elzáródnak, légszomj keletkezik. Sok idős ember légcseréjét és gázcseréjét károsítja a tüdőtágulás. A léghólyagocskák rugalmassága csökken, ezért kitágulnak, később pedig egyre több léghólyagocska összeolvad. Így romlik a tüdő rugalmassága, és csökken a légzőfelület A dohányzás tüdőtágulást okozó hatása kétségtelen. A mozgásszegény életmód mellé gyakran társul a dohányzás szokása. Káros hatása elsődlegesen a légzőszervi megbetegedésekben mutatkozik, bár a szív és érrendszer egyes betegségeinek kialakításában is komoly tényezőként szerepel. A dohányzás betegséget előidéző tényezőként a hörgők rendszeresen kiújuló hurutos megbetegedésében és a súlyos tüdőrák kialakulásában jelentkezik. A dohányzás gyakoriságával ugrásszerűen nő a

megbetegedések száma. A nem dohányzók közül a tüdőrákban elhaltak száma alig több mint 0,3%, a dohányosok közül viszont a napi 20 cigarettánál kevesebbet fogyasztók 5%-a, míg az 50 cigarettán felül fogyasztók 22%-a hal meg tüdőrákban. A dohányzás nem közvetlen oka a tüdőráknak, de olyan meghatározó tényező, amely lényegesen elősegíti a betegség kialakulását. A dohányfüst nikotin- és kátránytartalma mellett jelentős mennyiségű szénmonoxidot és további több száz kémiai anyagot (arzént, cián-hidrogén, radioaktív anyagokat, szerves gázokat, stb.) tartalmaz, melyek a dohányfüsttel együtt mélyen lejutnak a tüdőbe, és ott szabadon kifejtik mérgező hatásukat. Az ún “light” cigaretták egész sorát dobták piacra a dohányipari cégek, melyek dobozán feltüntetik a csökkentett kátrány- és nikotintartalmat. Azonban a többi káros égéstermékből szinte ugyanannyi jut a szervezetünkbe ezekből a cigarettákból

is. A dohányzás hatásai A szén-monoxid a vér oxigénszállító festékanyagához, a hemoglobinhoz erősen kötődik, és nem engedi, hogy oxigén kapcsolódjon hozzá, emiatt a szövetek nem jutnak elegendő oxigénhez. Ez az agy és a szív anyagcseréjében okoz nehézséget Mindezek hatására a gondolkodási képesség, az odafigyelés jelentősen csökkenhet, vezetés közben romolhat a látásélesség és a reakcióidő. A dohányzás hatására a vérlemezkék működése is károsodik, gyakrabban csapódnak össze, ezáltal veszélyes vérrögök képződnek. A dohányosok kétszer gyakrabban halnak meg keringési betegségekben, mint a nem dohányosok. A dohányzás káros hatással van a légutakra, kiszárad a légcső és a hörgők és a hörgőcskék nyálkahártyája, emiatt a csillószőrök, a védőnyák nem működik megfelelően: gyakoribbá válnak a hörgők gyulladásai, a kórokozók egyre mélyebbre jutnak a tüdőbe. A baktériumokon kívül sok por,

korom és kátrányszemcse is lejut a tüdőbe, ezeket a szervezet köhögéssel, köpettel távolítja el: innen van a dohányosok erősebb köhögése, krákogása. A dohányfüsttel a tüdőbe kerülő anyagok rákkeltő hatásúak. Ezért a legtöbb dohányosnak kb tízszeres esélye van a tüdőrák kialakulására, ha már jó ideje szívja a cigarettát. Csak akkor lesz a dohányosoknak ugyanolyan kicsi esélye a tüdőrákra, mint azoknak, akik soha nem http://www.doksihu dohányoztak, ha leszokás után 15 évig egyetlen szálat se szív el. A pipázók és a szivarosok, csak négyszer gyakrabban halnak meg tüdőrákban, mint a többi ember, de náluk az ajakrák és a szájüregi rákok fordulnak elő a leggyakrabban. Az emberek gyomorfalát védő nyákos anyag, amely hasonlít a hörgőkben lévőkhöz, a dohányosok gyomrában elvékonyodik, így a gyomor védtelenné válik a sósavval szemben, és hamarabb alakul ki gyomorfekély. Ezáltal megnő a gyomorrák

kialakulásának kockázata is. A dohányzás olyan érszűkületet okoz, amelyet más gyógyszerrel nem lehet megállítani, csak úgy, ha az illető leszokik. A cigarettafüst a nemdohányzókat is veszélyes helyzetbe hozza: ők érzékenyebbek rá, mint az, aki ehhez már hozzászokott. Náluk fulladásérzés, fejfájás, erős köhögési inger jelentkezik. Ők a passzív dohányosok, akik szintén nagyobb rákveszélynek vannak kitéve. Sok betegséget felerősít a dohányzás: az asztmás és allergiás betegek a dohányos környezetében sokkal rosszabbul vannak, mint egyébként. A cigarettafüst csökkentheti egyes gyógyszerek hatását A várandós anyák dohányzása káros a magzatra: az anya vére által a magzathoz szállított méreganyagok rontják a baba oxigén- és tápanyagellátását. A méhlepény sokkal hamarabb megy tönkre, emiatt gyakran a születés is hamarabb következik be. A dohányos szülők gyermeke megszületésekor lényegesen kisebb súllyal

jön világra, ami életben maradási esélyeit jelentősen rontja. Leszokni a dohányzásról A többszöri elhatározás, ígéretek hosszú sora nem vezet eredményre akaraterő, szilárd elhatározás nélkül. Kaphatók a patikákban nikotintartalmú rágógumik, tabletták, egyéb segédeszközök, ezek azonban mind hatástalanok, ha az akarat nem elég. A leszokás előnyei Könnyebbé válik a légzés, jobban tisztul a tüdő, visszatér a köhögési reflex, az illető teherbíróbbá válik. Javul a szaglás, az ízlelés is élénkebb lesz Csökken az alvásigény, az egyén sokkal energikusabb lesz. Javul a koszorúerek keringése, csökken a vér szén-monoxid tartalma, javul az agy oxigénellátása. Frissebb lesz a lehelet, a fogakról és az ujjakról eltűnik a sárgás nikotinfolt. Megszűnik az a szociális nyomás, rosszallás, melyet minden dohányos tapasztalhat