Történelem | Középiskola » A Mohácshoz vezető út állomásai és a mohácsi csata

A Mohácshoz vezető út állomásai és a mohácsi csata Hunyadi Mátyás halála után 4 jelölt volt a magyar trónra: - Corvin János /Mátyás és Borbála budai polgárlány törvénytelen gyermeke/ - Miksa /III. Frigyes fia, 1486-tól német király, jogcíme az 1463 évi bécsujhe1yi szerződés / - Jagelló Ulászló /1471-től cseh király, a lengyel trónörökös / - János Albert lengyel herceg /Ulászló öccse, aki bátyja helyett 1492-től lengyel király lesz /. Már Mátyás harcainak is az vo1t a célja, hogy az ország erőforrásait megnövelje a török elleni harcra, így halála után a k irályválasztásnál is szempont lesz az, hogy lehetőleg "országot hozzon" az új kirá1y. Ketten így kiesnek a jelöltek közü1: Corvin János önként félreáll, cserébe a bosnyák királyi és a h orvát báni címet kapja a H unyadi-birtokok mellé, haláláig, 1504-ig ő az ország legnagyobb birtokosa; János Albertnek nincs kilátása arra, hogy

lengyel király legyen, így ő is kiesik. I Miksa császárjelölttől a rendek még tartanak, így a legmegfelelőbb királyjelölt Jagelló Ulászló, aki közismert erélytelenségéről, ráadásul a cseh és lengyel erőforrásokat is hozza a török ellen. 1490-ben, megkoronázásakor, II. Ulászlónak meg kell ígérnie: - nem vezet be ujitásokat - eltörli az 1 aranyforintos rendkívüli hadiadót - a királyi tanács és a rendek megkérdezésével kormányoz. Uralmának megszilárdításához még fe1használja a zsoldossereget, de a hadiadó be nem szedése miatt nem tudja fizetni és az rablásokból tartja el magát. A sereg maradékát maga Kinizsi Pál fogja szétverni 1492-ben. A magyar hadszervezet ezután újra a bandériumrendszerre épül. A hadiadó hiánya a várak állagának romlásán, technikai felszereltségének hiányán is érződik. /A bevéte1ek 60-80%-kal visszaesnek ! / A jövedelmek behajtásának a jogát újra kezdik a bárók megszerezni,

mint a Hunyadiak előtti időkben. A király helyett az udvari körök /A királyi tanács tagjai / é s a rendek kormányoznak. A király gyenge, innen gúnyneve: "Dobzse" /jól van/ Ellentétek éleződése: Bárók vetélkednek a jövedelmekért és az országos méltóságokért. Az uralkodó csak első az egyenlő bárók között. Amikor a bárók hatalma növekszik, akkor a köznemesség veszé- lyeztetettsége nő, nincs erős király /mint pl. Mátyás/, aki megvédi őket a hatalmaskodásoktól A köznemesség összefog a rendi gyűléseken, de a hozott törvények végrehajtását a végrehajtó szerepű királyi tanács bojkottálja. 1505-ben törvényt hoznak, hogyha a Jagelló család kihal, akkor csak magyart lehet királlyá választani - 1447 óta szabad királyválasztás van érvényben 1687-ig. Ezt a törvényt Szapolyai János, az ország ekkor már legnagyobb birtokosa érdekében hozták, kinek a Hunyadiak szerepét szánták. 1510-től erdélyi

vajda, 1526-től magyar király lesz. A báró-báró ellentét mellett éleződött a báró-nemes ellentét is. Döntő kérdés volt a jobbágyság szabad költözésének a kérdése. 1492-ben kötelezővé teszik a kilenced terményben való beszedését. A földbirtokosok érdeke az, hogy minél több jobbágytelek legyen birtokukon, megindul a jobbágyok átcsalogatása. A röghözkötést elsősorban a köznemesek igénylik, a bárók ellenzik. A nemes-jobbágy ellentétet a röghözkötés kérdésén kívül még három tényező növelte: - a jobbágyok vadászati jogának megvonása - a mezővárosok kiváltságainak a megvonása, így ott is egyénenként szedik a kilencedet - a nemesi vámmentesség törvénybe iktatása /1498/, mely előnyhöz juttatja a nemeseket a piacon. Az ellentétek miatt áttekinthetetlen, robbanásveszélyes helyzet alakul ki, elég egy szikra és az ország vérbe borul. Az indulatkitörést az esztergomi érsek ügyetlen lépése okozta:

1512: a b ékés II. Bajazid szultánt I /Harcias/ Szelim vá1tja a Török Birodalom élén Kiújulnak a harcok, török sikerekkel: Mezopotámiát, Palesztinát és Egyiptomot is elfogla1ják, így a birodalom területe több, mint 1 millió km2 lesz. 15l3: X. Leó pápa keresztes háborút hirdet, melynek vezetésével Bakócz Tamás esztergomi érseket bízza meg. Bakócz jobbágyi származású, Mátyás személyi titkára lesz, 1497-től érsek /1506-08 között egy reneszánsz kápolnát építtet Esztergomban /, 1513-ban pápa kíván lenni, de a Medici családból származó vetélytársa kerül ki győztesen. A keresztes háború vezetését kárpótlásul szánják neki. A királyi tanács török ügyben szakértő tagjai ellenzik a pápai bulla kihirdetését / a konstanzi zsinat óta királyi engedély kell Magyarországon a bullák kihirdetéséhez/, Bakócz mégis kihirdetteti a bullát 1514. április 9-én Április végén, május elején már kb. 40 ezer keresztes

tartózkodik a gyűjtőtáborokban, többségük jobbágy. A központi tábor Pest mellett található A sereg vezetésével Székely Dózsa Györgyöt bízzák meg, nem tudni, hogy miért /nándorfehérvári lovastiszt, aki párvia- dalban megölt egy magas rangú törököt és ezért kapta a v ezetés jogát ?? /. A keresztesek Pestről délkeleti irányba vonulnak, hogy egyesüljenek Szapolyai seregével és így vonuljanak a szerbiai és a bulgáriai török seregek ellen. A nemesek, akik rossz néven vették, hogy a dologidő közeledtével a parasztok elmennek, Mezőturnál összeütköztek a keresztesekkel, akik ezután rabolva - fosztogatva vonultak tovább. Május 15-én ezért Bakócz leálltja a további toborzást, május 24-én pedig az egész hadjáratot. A keresztesek szerint szentségtörő az, aki akadályozza a szent had működését Az egész nemesség a vállalkozás akadályozója., így az üdvözülés utjában áll A falusi és mezővárosi papok és a

keresztesek közé állt obszerváns ferencesek is ezt hirdették. A parasztok célja a székely szabadság elérése volt. Május 23-án Apátfalvánál Báthori István temesi ispán megveri a parasztok előőrseit. A következő nap, 24-én erre válaszul a parasztok felgyújtják a nagylaki várat és kivégzik Csáky Miklós csanádi püspököt. Ezzel kitört a parasztháború A parasztok három részre szakadnak: egyik részük Nagyvárad felé vonult /Lőrinc pap vezetésével/ másik részük Kolozsvár irányába, a harmadik pedig Temesvár várát vette ostrom alá június l3-ától. A várat július 15-én Szapolyai János szabadította fel, miután Bulgáriából hazatért 20 000 katonájáva1. A parasztok vezetőit elfogják és kivégzik A kivégzések tíz napig eltartanak Az 1514 októberi országgyűlésen még súlyosabb megtorlás következik. Elrendelik a jobbágyok röghözkötését és a j obbágyság fegyverfogási tilalmát, A Mátyás idején beszedett 1

arany forintot ezentúl nem az állam szedi be, hanem kártérítésül a nemesek. /Ugyanezen az országgyűlésen terjeszti be Werbőczy István a Hármaskönyv /Tripartitum/ című munkáját, melyben a korabeli jogszokásokat mutatja be. Az érvényben lévő törvények mellett is beleértve a paraszt törvényeket/, az írásban nem rögzített joggyakorlati szokásokat is. Műve nem emelkedik törvényerőre, de 15l7-ben Bécsben kinyomtat ja és a XVI, századi nemesi joggyakorlat legfontosabb kézikönyve lesz./ II. Ulászló uralkodásának végén az uralkodó éves bevétele már nem fedezi az 1500 km-es végvárvonal karbantartását és csak 8 000 katona eltartására elegendő /123 000 Ft/. 1515-ben a király Habsburg Ferdinánd osztrák herceggel szövetséget köt, melyet két házassággal pecsételnek meg. A trónörökös, a 9 éves Jagelló Lajos feleségül veszi Habsburg Máriát, Lajos nővére, Jagelló Anna pedig feleségül megy Habsburg Ferdinándhoz.

Habsburg Ferdinánd és Mária I. Miksa császár unokája II Ulászló a következő évben, 1516-ban meghal, utóda II Lajos /1516-1526/. I. Szulejmán szultán trónra jutása után /1520/ békeajánlatot tesz a magyar uralkodónak, melyet tanácsadói sugalmazására II. Lajos visszautasít A visszautasítás oka a Habsburg- Jagelló szövetség biztosnak tűnése. Magyarország azonban külső segítségre nem számíthatott Az új német-római császár, V. Károly /1519-1556/ célja egy egységes, Habsburg vezetésű Európa megteremtése volt, ennek elérése érdekében az 1520-as években I. Ferenc francia királlyal kellett megküzdenie Itáliáért 1521-ben Szulejmán kezére kerül Nándorfehérvár, Zimony, Szabács és a külső magyar végvárvonal jelentós része. 1523-ban Tomori Pált a katonailag is képzett szerzetest nevezik ki kalocsai érsekké és Alsó-Magyarország főkapitányává. Feladata: a végvárrendszer újjáépítése A külső

végvárvonalból 1525-re azonban csak Jajca és Klissza maradt stratégiai jelentségüket elvesztve. Ugyanerre az évre tehető Magyarország te1jes kü1politikai elszigetelődése. 1525 februárjában, a paviai csatában V. Károly vereséget mér I Ferencre /a francia király maga is fogságba esik/ a következő évben megkötött madridi békében I. Ferenc kénytelen lemondani itáliai törekvéseiról. A fölénybe kerülő V Károllyal szemben 1526 májusában szerveződik meg a cognac-i liga, mely a Habsburg - szövetséges Jagellokat is természetesen ellenségnek tekintette. I Ferenc, önmagát a legkeresztényibb uralkodónak nevező francia király akciószövetséget köt a török szultánnal egy kétirányú közös támadás lebonyolítására. A cseh-magyar uralkodónak egyetlen potenciális szövetségese maradt: rokona a lengyel király. Lengyelország azonban 1525-ben békét köt Törökországgal. 1526 elején II. Lajos tud a török támadási szándékáról A

mozgósítás azonban vontatott ütemben zajlik. A gyülekezést július 2-ára hirdeti meg a k irály Tolnára, de a k irály is csak 20-án indul a táborba a pénzhiány miatt. Hiába hirdetett általános felkelést, hiába adott utasítást a jobbágyság felfegyverzésére, mindössze 25 000 fegyveres gyűlt össze. Túl közel volt még a parasztháború emléke, jobbágyot kevés földesúr mert fölfegyverezni, de a hadra kötelezett nemességből is sokan maradtak távol. A hadseregével Szegednél táborozó Szapolyai János is elkésett a csatából, csupán öccsét, Szapolyai Györgyöt küldi el a mohácsi csatába. Az előrenyomuló törököket július l4-27 között Pétervárad, augusztus 1-8 között pedig Újlak tartóztatja .fel, Tomari Pál a Dráva-Duna köznél található Korasica mocsárnál akarja megállítani a törököt. A haditanács azonban visszaparancsolja s a cs ata színhelyét Mohács mellett jelölik ki: pont akkor kell megállítani a

törököt, amikor a mohácsi dombokról leereszkednek! Ez óriási stratégiai hiba. A csatára 1526 április 29-én, délután kerül sor A csata lefolyását Brodarics István kancellártól, szerémi, püspöktől ismerjük. A magyar sereg főparancsnoka Tomori Pál és Szapolyai György. A törökök kb k ét-háromszoros túlerőben voltak. A jobbszárny előretör (1), a ruméliai lovasság menekülése hatására Tomori parancsot ad minden egységnek az előrenyomulásra (2) , de a balszárny lepattan az anatóliai lovasságról és a jobbszárny is visszaszorul (3) a gyalogság pedig kelepcébe kerül. A lovasság elmenekül a 10 000 gyalogost hátrahagyja (4) a bandériumok rendje felbomlik. A fejvesztett menekülés következtében kb. l 5 000 katona, 7 főpap, 28 főúr és a király is meghal A csata után a törökök csapdától tartva várták még a magyar főerőket. Szeptember 9-án Szulejmán bevonul Budára, de október 22-én kiüríti azt. 1526-ban csak a

belső végvárvonal veszett el Lett volna még lehetőség arra, hogy rendezve sorainkat, felkészülve várjuk a következő török támadást. A belháború miatt azonban erre nem került sor