Környezetvédelem | Felsőoktatás » A környezetünkről általában

A környezetünkről általában Az élet jellemzői • életjelenségek (táplálkozás, mozgás, légzés, kiválasztás, ingerlékenység, szaporodás, növekedés és fejlődés, komplexitás-összetettség, földhözkötöttség), • folytonos alkalmazkodás a környezet változásaihoz, • különleges mozgásforma, • folytonos anyagcsere a környező külső természettel (anyagkörforgás). Minden élőlény nyílt rendszer, a fennmaradásához a külvilágból folytonosan anyagokat (energiát) kell felvennie. Ökoszisztéma Ökoszisztéma alatt értjük az élőlények és élettelen környezetük teljes kapcsolatrendszerét, amely bizonyos mértékű önszabályozásra képes. Az élettelen környezet a benne kialakult növény és állatvilággal kölcsönhatásban van, köztük folyamatos anyagcsere folyik. Az ökoszisztémák a következő elemekből állnak • élettelen anyagok (víz, szén-dioxid, nitrogén, foszfor, különböző sók), •

termelő szervezetek (amelyek szervetlen anyagokból nagy energiatartalmú szerves vegyületeket állítanak elő), • fogyasztó szervezetek (a szerves vegyületek felvételével jutnak energiához), • lebontók (baktériumok és gombák), az elhalt szervezetek szerves anyagait bontják le. Az ökoszisztémákat az emberi behatás alapján három csoportba lehet sorolni • természetes (önszabályozó képességgel, pl. őserdő, óceánok, sivatagok) • félkultúr - ember által befolyásolt (az ember tevékenységével korlátozza a fajok számát, csökkenti a bonyolult kölcsönhatásrendszereket, természetidegen mono-kultúrák alakulnak ki, amelyeket a természet próbál visszahódítani, s amelyre válasz a rovar- és gyomirtás) • mesterséges (kultúr) ökoszisztéma Az ember és környezete • Az embert körülvevő környezetet természeti és társadalmi környezetre oszthatjuk. A természeti környezet részei: • Élettelen /levegő-atmoszféra,

víz-hidroszféra, talajlitoszféra/ • Élő • A kettő egysége a bioszféra, ami az élet színtere a Földön Bioszféra • Az emberi társadalom a bioszféra része, attól elválasztva életképtelen. • A bioszféra szolgáltatásai korlátozottan állnak rendel-kezésre (a természeti erőforrások végesek). • A bioszféra szolgáltatásait az eltérő élőhelyeken felismerhető élőlényközösségek együttesen, egymással kölcsönhatásban nyújtják. • Egy adott élőlényközösség sérülésének vagy meg-semmisülésének hatása a globális ökoszisztéma folya-matain keresztül az emberi társadalom egészére fejti ki hatását, így a lokális károsodás és annak hatásai, egy bonyolult ökológiai hatásláncon keresztül, térben és időben diffúz módon jelentkeznek, gyakran az eredeti károsodás helyszínétől távol. Bioszféra szolgáltatások • Földünk klímájának globális folyamatai szabályozását a

biztosítják. Az Bioszféra éghajlat szabályozása révén a Bioszféra tartja a Földet lakhatónak. Az éghajlati rendszer zavarai korunk egyik legsúlyosabb globális környezeti problémáját jelentik. • A szárazföldi élet másik feltétele az oxigénes légkör, amely a minden élő szervezetre gyilkos hatású UV sugárzást kiszűrő ózon-pajzs létének is feltétele. (Ezen „bioszféra szolgáltatás” nélkül csak az óceánok mélyén lenne élet.) • A Bioszféra szolgáltatja ezen kívül a belélegez-hető összetételű levegőt, az ivóvizet, a mezőgazdasági termelést lehetővé tevő talaj-folyamatokat, biztosítja a mérgező hatású ártalmatlanítását, a anyagcseretermékeink vizek öntisztulását és a táplálékként használt számtalan élőlény-populációt is. • Természetesen tüzelőanyagaink mindezeken és az kívül, építőipar által fosszilis használt mészkősziklák is a bioszféra működésének

termékei. Energiahordozók, alapanyagok. • Fontos Bioszféra-szolgáltatás a természetes növénytakaró és a lápok csapadékvíz vissza-tartó (vízretenciós) szerepe, amely segít abban, hogy a hegyvidékeken nagy tömegben lehulló csapadék ne okozzon árvizeket, illetve később pedig ne legyen vízhiány (aszály). Ennek lényege, hogy a növénytakaró összegyűjti magában a csapadékvizet és csak lassan engedi tovább, tehát egyfajta kiegyenlítő (puffer) szerepet tölt be. • A Bioszféra-szolgáltatások hatékonyságát és a rendszerek működésének megbízhatóságát a funkcionális redundancia egy speciális esete az ún. biodiverzitás biztosítja. Az élővilág-védelem fő célja ezen biológiai sokféleség megőrzése. • Fontos Bioszféra-szolgáltatás a természetes növénytakaró és a lápok csapadékvíz vissza-tartó (vízretenciós) szerepe, amely segít abban, hogy a hegyvidékeken nagy tömegben lehulló csapadék ne okozzon

árvizeket, illetve később pedig ne legyen vízhiány (aszály). Ennek lényege, hogy a növénytakaró összegyűjti magában a csapadékvizet és csak lassan engedi tovább, tehát egyfajta kiegyenlítő (puffer) szerepet tölt be. • A Bioszféra-szolgáltatások hatékonyságát és a rendszerek működésének megbízhatóságát a funkcionális redundancia egy speciális esete az ún. biodiverzitás biztosítja. Az élővilág-védelem fő célja ezen biológiai sokféleség megőrzése. Globális problémák • Az emberiség létszáma és természetátalakító tevékenysége a bioszféra méreteihez képest jelentősen megnőtt. • Ezzel párhuzamosan a technikai és gazdasági fejlődés is felgyorsult, ami a világ országainak kölcsönös egymásrautaltságát eredményezte. • Az országok közötti nagymértékű összefonódás nemcsak gazdasági, hanem társadalmi, kulturális és környezeti szempontból is jelentőssé vált. Egy adott

térségben bekövetkező gazdasági vagy természeti változás a világ egészen távoli területein is erőteljes hatást gyakorolhat a gazdaság helyzetére vagy a környezeti állapot minőségére. Környezetszennyezés Környezetszennyezésnek nevezzük a talaj, víz és levegő fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságaiban bekövetkező minden olyan változást, amelyek az ember és más élőlények egészségét, fennmaradását vagy tevékenységét kedvezőtlenül befolyásolják. A környezetszennyezés az emberi társadalom környezetének kedvezőtlen irányú megváltoztatása, a környezeti elemek (levegő, víz, talaj) előnytelen összetétel-változásával és minőségromlásával járó tevékenység, illetve jelenség vagy maga az előnytelen összetétel-változást és minőségromlást okozó anyag. Környezetszennyezési alapfogalmak • EMISSZIÓ: szennyező forrás kibocsátása, Pl.: m3/s • INTROVERT EMISSZIÓ: forrás belsejében

keletkezik, a területen tartózkodó személyekre/tárgyakra hat • EXTROVERT EMISSZIÓ: létesítményen kívüli személyekre/tárgyakra hat • TRANSZMISSZIÓ: a környezet elemein keresztül való terjedés • IMMISSZIÓ: adott hely szennyezettségi értéke, Pl.: mg/m3 A környezetszennyezés fontosabb fajtái • levegőszennyezés (a földi légkörbe juttatott szennyező anyagok és következményei, pl. savas eső) • vízszennyezés (pl. ipari eredetű vegyi anyagok ürítése folyóvizekbe, tavakba; tankhajókból kiömlött kőolaj) • zajártalom (a környezetet veszélyeztető, halláskárosodást okozó zaj keltése, pl. repülőgépek) • talajszennyezés (káros anyagok talajba kerülése, pl. mérgező hulladékok eltemetése, háztartási hulladékok lerakása) • vizuális környezetkárosítás (pl. ipar telepítése festői szépségű vidékre) Környezetvédelem Olyan összehangolt társadalmi, gazdasági, tevékenységek összessége, amelyek

célja: • a bioszféra megőrzése, • a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyeződésének megelőzése, • a kialakult károsodások mérséklése, megszüntetése, • valamint az eredeti állapot helyreállítása. Az ember és a környezet megóvása mindenfajta emberi szennyező és károsító hatástól. Környezetvédelem célja • Az elsődleges célja az ember egészségének és fennmaradásának biztosítása • Természet és a táj védelme • Élőlények védelme • Környezetvédelmi ártalmak kiküszöbölése • Egészséges, tiszta települések kialakítása: biztosítani a jó ivóvizet, a tiszta levegőt, a nem szennyezett talajt, a hulladékok eltávolítását, a zaj kiszűrését, a veszélyes sugárzások megszűntetését. • Természeti értékeink megfelelő kezelése Környezetvédelem Feladata: • A környezet szennyezések kiküszöbölése, megelőzése, megszüntetése • A természeti erőforrásokkal való

ésszerű gazdálkodás. Környezetszennyező anyag minden olyan anyag, amely a természetben ne található meg és amelyet a természet nem vagy nagyon nehezen tud lebontani. Környezetvédelem területei • Levegőtisztaság-védelme • Vízminőség védelme • Talajvédelem • Zajártalom elleni védekezés • Megfelelő hulladékkezelés • Természet és tájvédelem A környezetszennyezés folyamata • Szennyező anyag kibocsátása (emisszió) • A szennyező anyag terjedése (transzmisszió) • Környezetszennyező anyag összegyűlése (immisszió) Leggyakoribb szennyező források: – Háztartások – Ipar – Mezőgazdaság – Közlekedés Szennyező anyag kibocsátásának jellege lehet: • Helyhez kötött • Mozgó, pontszerű • Mozgó kiterjedt A kibocsátás gyakorisága a következő lehet: • Időszakos • Folyamatos, egyenletes A környezetszennyezés formái: • Levegőszennyezés • Élővizek szennyezése • Talaj

szennyezés • Hulladékok szennyező hatása A levegő összetétele 1 21 Nitrogén Oxigén Egyéb anyagok 78 Légszennyező anyagok Természetes anyagok Antropogén anyagok • Vulkánokból • Erdőtüzekből • Óceánokból származó tengeri sókból • Porból • Növényi pollenekből • Mocsarakból • • • • Freon Ipar Közlekedés Mezőgazdasági erőművek, melyek barnaszenet, olajat vagy gázt égetnek el. A leggyakoribb légszennyező anyagok káros hatásai az emberre nézve • Nitrogén-oxidok /ipari (pl. hőerőmű) és közlekedési eredetű/ – Irritáló gáz, a nyálkahártya nedvesség-tartalmával salétromossavvá, salétromsavvá alakul, a légzőrendszerben a csillók mozgását akadályozza, a csillószőrös hengerhámot pusztítja. Krónikus légzőszervi betegségek gyakorisága nő! – A savvá alakulás a légkörben is megtörténik, így savas esőket okoz, amely az ökoszisztémán kívül az épített környezetet is

károsítja. • Kén-dioxid /ipari eredet/ – A levegő és a tüdő páratartalmával kénes-savvá alakul. A tüdő szövetét károsítja, savas esők formájában a növényeket, tárgyakat károsítja. • Szén-dioxid /élőlények kilégzése, háztartás, ipar, közlekedésből származik/ – Tökéletes égéstermék, mely kiszorítja a levegő oxigénjét. – Nehézlégzést, légzési elégtelenséget okozhat, növelheti az ISZB számát! • Szén-monoxid /háztartási, ipar, közlekedési eredet/ – Tökéletlen égés eredményeként keletkezik. – A vér oxigénszállítását akadályozza, nagyobb mennyiségben fulladásos halált okoz! Hosszú távon ISZB gyakoriságát növeli • Szénhidrogének /közlekedésből származnak/ – A benzin és gázolaj tökéletlen égése miatt kerülnek a légkörbe. – Komoly szerepet játszanak a szmog kialakulásában. • Policiklikus szénhidrogének /közlekedés, ipar termeli/ – Krónikus légzőszervi

betegségek, daganatos betegségek • Pollenek – Hatására allergiás betegségek alakulnak ki. • Szilárd részecskék - füst, korom, pernye, azbeszt /az iparból és a háztartásokból kerül a levegőbe/ – Krónikus légzőszervi betegségek KALB, COPD • Por /koromszemcsék/ – A felületükön sokféle mérgező anyag tud megkötődni. – A porok nemcsak az emberre és az állatokra, hanem a növényvilágra is káros hatást fejtenek ki, mivel a levél felületére rakódva gátolják a fotoszintézist. • Freon /aeroszolos termékek, hűtőszekrények/ – A légkörbe kerülve elvékonyítja az ózonréteget fokozottabb káros sugárzás – Hatására növekedik a bőrrákos megbetegedések száma Levegőszennyezés globális hatásai • Üvegházhatás fokozódása • Globális felmelegedés, aszályosodás • Sarki jég olvad • Növekszik az ózonlyuk nagysága • Egyre több carcinogén anyag jut a föld légterébe • Savas esők kialakulása

• Szmog keletkezése • Allergia és egyéb betegségek kialakulása Szmog típusai Los-Angeles-i - közlekedéshez kötődik, az erős napsugárzás elősegíti • Hatásai: – Szemirritáció, köhögés, fejfájás, nehézlégzés, torokfájás, hasi görcsök Londoni A magas páratartalom és CO segíti elő a kialakulását, főként télen • Hatásai: – Savas eső, nehézlégzés,köhögés, fejfájás, mellkasihasi fájdalom, kötőhártya gyulladás Üvegházhatás Lényege: • a napsugárzás nagyrészt akadálytalanul áthatol a légkörön, • a földfelszínt felmelegíti, • a visszavert hősugárzás a légkörben elnyelődik, • nem tud kiszökni a világűrbe, • ezáltal felmelegíti a Földet. Alapvetően pozitív jelenség, nélküle a Föld átlaghőmérséklete 33 °C-kal alacsonyabb lenne. Üvegházhatás Metán – CH4 19% Halogének – 17% Ózon – O3 8% okozói Dinitrogén oxid - N2O 6% Széndioxid – CO2 50% Észak-Amerika 28%

Dél-Amerika, Afrika, Közel-Kelet 10,1% Nyugat-Európa 15,4% Dél-kelet Ázsia, Ausztrália 12% Kelet-Európa 21,6% Kína 13% Üvegházhatás fokozódása • magashegységi gleccserek több száz méteres visszahúzódása • sarki jég olvadása • tengerszint-emelkedés Levegőszennyezés megelőzése • Gépjárműforgalom csökkentése • Gépjárműpark korszerűsítése • Gépjárművek katalizátorral való ellátása • Elkerülő utak építése • Zöld növények telepítése • Gyáraknál szűrőberendezések alkalmazása • Gyomnövények kaszálása, irtása Ennek érdekében: • Nemzetközi egyezmények • Hatékony bírságolási rendszer Élővizek szennyezése Vízellátás formái Felszínről, felszín alatti vízbázisokból A vizek csoportosítása • Felszíni vizek – állóvizek: • tengerek, óceánok: oldott sótartalmuk igen magas, 3,5% körüli. • tavak: vizük jellege leginkább attól függ, hogy rendelkeznek-e

lefolyással. A lefolyással rendelkező tavak vize a folyóvizekhez hasonló minőségű, míg a lefolyástalan tavak vize sóban nagyon fel tud dúsulni (pl. a Holt tenger átlagos só koncentrációja 30% körüli). – folyóvizek: • patakok, folyók: a folyóvizek oldott sótartalma viszonylag kicsi, viszont általában sok lebegő anyagot szállítanak. • szennyeződésekre kevésbé érzékeny. • Felszín alatti vizek – talajvíz: a felszín alatti víznek az első vízzáró réteg feletti része. A szennyeződésre rendkívül érzékeny, mivel közvetlen kapcsolatban van a felszínnel. – rétegvíz: két vízzáró réteg között elhelyezkedő víz. A szennyeződésekre kevésbé érzékeny. - ásványvíz: olyan rétegvíz, amelynek oldott anyag tartalma legalább 1000 mg/L. - termálvíz: olyan rétegvíz, amelynek hőmérséklete legalább 30°C. – karsztvíz: karsztterületek felszín alatti vize. A szennyeződésre nagyon érzékeny, mert a

szennyezőanyag akadálytalanul tud nagy távolságokra terjedni a mészkő repedéseiben. A szénsavat tartalmazó víz jobban oldja a mészkövet, mint a tiszta víz, ezért a karsztvíznek nagy a keménysége. • Magyarország a felszíni vizeinknek több mint 90%-a határainkon kívül ered. Ennek megfe-lelően a felszíni vizek minőségét alapvetően a szomszédos országok vízszennyezései hatá-rozzák meg. Nagy problémát jelent, hogy sok település kommunális szennyvize tisztítatlanul kerül a folyókba, bár az utóbbi években sok helyen épült szennyvíztisztító berendezés. Vízhasználat • Naponta ivóvíz formájában 2-3 liter fogyasztunk, egyéb célokra kb. 200-250 litert használunk! Leggyakoribb vízszennyező anyagok • Nitrit, nitrát /műtrágyából, fekáliás eredetű szennyeződésből/ – Hatására a haemoglobinből methaemoglobin képződik, ami O2 szállításra alkalmatlan, ezért methaemoglobinaemia alakul ki! Főként a

csecsemőknél veszélyes, „kékhalált” okozhat! • Olaj /ipar, háztartások/ – Akadályozza az O2 vízbe jutását, a vízi élet pusztulását okozza. Emésztőrendszeri betegségeket okozhat. • Arzén /ipari, mezőgazdasági eredet/ – Bőrtünetek, foltos pigmentáció, bőrdaganat, struma, fokozott hajhullás alakulhat ki • Fluor /ipari eredet/ – Gyerekeknél foltos fogzománc, fogzománc károsodás, felnőtteknél csontokon felrakodás „csőrképződés”, struma • Klór /ipar, háztartás/ – Emésztőrendszeri gyulladások, anaemia alakulhat ki • Mikroorganizmusok – Fertőző betegségek: Hepatitis A, Salmonella, coli fertőzés • Növényvédő szerek /pl. DDT/ Vizek hatása • Mangán és vasszegény vizek – anaemiát okoznak • Jódszegény vizek – endémiás golyvát okoznak • Magas nátrium tartalmú ivóvíz – kockázati tényező a magas vérnyomás kialakulásában • Arzén, nikkel, króm, kadmium és rádium tartalmú

ivóvíz – daganatkeltő Vízszennyezés megelőzése • A víz természetes öntisztulásának elősegítése • Szennyvíz megfelelő gyűjtése tisztítása • Szűrőberendezések alkalmazása • Az olajcserét úgy kell végezni, hogy kizárjuk az olaj elfolyását • Megfelelő bírságolás A szennyvíztisztítás főbb lépései 1. a szilárd szennyeződések kiszűrése 2. beoltás baktériumokkal, amelyek a szerves anyagokat lebontják 3. forgatáskor levegőztetik a szennyvizet 4. végül kémiai úton semleges kémhatású vizet kell előállítani Víztisztítás Talajvédelem A talajszennyező hatásokként részben ugyanazok a tényezők sorolhatók fel, mint a korábbiakban: • olaj, • nitrát, • növényvédő szerek, • tarlóégetés. • Ezeken kívül fontos talajkárosító hatások: • Erózió: a víz talajkárosító hatása. Lejtős területeken a csapadékvíz a talaj felső, termékeny rétegét képes lemosni, ezzel

hatalmas károkat okoz. Meredekebb lejtős területen, ha nincs megfelelő védekezés, évente hektáronként akár 200 tonna talajt is lemoshat a csapadék. Védekezni úgy lehet ellene, hogy lejtős területeken a talajművelés irányának a lejtőre merőleges kell lennie, valamint törekedni kell a lehető leghosszabb ideig tartó növényborítottságra. • Defláció: a szél talajkárosító hatása. Kevésbé kötött talajoknál a szél el tudja szállítani a talaj felső, termékeny rétegét. Védekezni erdősávokkal, valamint szintén a hosszú ideig tartó növényborítottsággal lehet. • Tömörödés: a talajművelés során a munkagépek kerekeinek hatására a talaj felső rétege tömörödik, ezáltal romlik a minősége. Különösen káros, ha a keréknyomok rendszeresen egybeesnek. • A tarlóégetés a korábbi időkben nagyon elterjedt volt a kártevők elpusztítása végett, azonban ma már ez tilos. Különösen nem szabad égetni vonalas

létesítmények (pl. út, vasút) mentén A tarlóégetés során nem csak a kártevők pusztulnak el, hanem a talajban lévő hasznos élőlények is. A talajok pusztulását kiváltó tényezők • A talaj tömörödése a közlekedés és a mezőgazdasági művelés hatásai miatt. • Az ember okozta erózió a felszínt borító növényzet pusztítása miatt. • Az elsivatagosodás a globális felmelegedés és a talaj termékenységének romlása miatt. • A talaj termőképességének romlása a humusztartalom csökkenése miatt. • A környezetszennyezés, méreganyagok felhalmozódása miatt. A sugárzások káros hatásai az emberre nézve Radioaktív sugárzás /ipari (pl. hőerőmű) és közlekedési eredetű/ – Több nemzedék, generáció életét és egészségét veszélyezteti – elsősorban az osztódó szöveti sejtek és az ivarsejtek a legérzékenyebbek. – Az örökítő anyag károsodása következtében a leszármazottakban rendellenességek

jönnek létre. UV sugárzás /ózonréteg vékonyodása következtében/ – A szabadban végzett munka és a szabad-idős tevékenységek miatt sok ember van kitéve ennek a hatásnak. – A megnövekedett UV sugárzás bőrrákot okozhat. – Ez ellen megfelelő ruházat, sapka, szemüveg, napkrém alkalmazásával kell védekezni. Zaj- és rezgésvédelem Radioaktív sugárzás /ipari (pl. hőerőmű) és közlekedési eredetű/ – Több nemzedék, generáció életét és egészségét veszélyezteti – elsősorban az osztódó szöveti sejtek és az ivarsejtek a legérzékenyebbek. – Az örökítő anyag károsodása következtében a leszármazottakban rendellenességek jönnek létre