Politika, Politológia | Felsőoktatás » Nemzetközi politikai rendszerek

1. Nemzetközi politikai rendszerek sajátosságai Bipoláris rendszer Nemzetközi politikai rendszer: a II. vh után alakult ki, ide tartozik a nemzetközi politika a világban szereplő állami és nem állami tényezők összességének a kezdetét adja. Minden szereplőnek az egymáshoz való kapcsolata. A nemzetközi politikai rendszer egy globális rendszer Politikai rendszer az ókori poliszoknak egymáshoz való kapcsolata óta. Megtartva önállóságukat bonyolult kapcsolatokat alakítottak ki. Fontos volt, mert az egyensúly fogalmat megismerik, kiépítenek egy rendszert, ahol nem cél a többiek bekebelezése, ami jelentősen eltér az Ázsia és diktaturikus rendszertől, ahol a kooperáció szót nem ismerik. Westfalia-i rendszer az első ilyen rendszer. Ez volt az, amikor európai világból egy hatalmat ismerünk el. Amikor kettéválik Róma, akkor legitimitása a Nyugat-Európának a Római Birodalom létezik. Keleten abizánczi birodalom jelenti ugyanazt a

jogforrást Bukása után ez átmegy Orosz Birodalomnak, akik 3. Rómának tekintik magukat Westfaliai Birodalom az első olyan, amikor elismerik, hogy a vallás után a rendszer alkotó részei szuverének: - legitim a létezés - szerződés kapcsolatot létesítenek: a kialakult állami viszonyokat rögzítik és meg is merevítik. Az egész status quo fogalom innen származik - nem globális, hiszen egész Eu-n belül nem létesít - 17-18-19. sz-ban Európa a világ gazdasági központja Az egész világ számára irányt adó - a világtörténelem egyenlő NyE történelmével. Itt van a súlypont 18-19 sz angol-francia rivalizálás. Modernebb rendszer a Szent Szövetségi rendszer. A francia forradalom után Napoleón bukását követően alakul ki. Különböző eszme után jön létre a bécsi Metternichi rendszer Ennek a Szent Szövetségnek a tanulmányozása azért is fontos, mert előképe a bipoláris világnak. Ez a szövetség magába foglalja a győztes és a

legyőzött hatalmakat. A felek nemcsak tudomásul veszik egymásnak a létezését, hanem a status quot meghatározzák, elfogadják az egyensúlyt. Ami most kialakult állami keretként, azt tudomásul veszik, függetlenül attól, hogy milyen a méret, be kell fagyasztani a határokat, gazdasági kapcsolatokat. Fél a rendszer, hogy a forradalmi veszélyek ne alakuljanak ki. Republikánizmus: itt csak monarchisták vannak, ne kívánja eltűrni az ateizmust és vallástalanságot, súlyos a katolikus egyház restaurálása a franciáknál. szekuralizmus: az állam és egyház szétválasztásának ideája elválaszthatatlan nemzeti elv elleni fellépés: modern nacionalizmus. Ezek az államok többségében soknemzetiségű dinasztiák. Ez a fenti 3 rendszer konzervatív rendszer. A Szent Szövetség rendszer konzerválni akarja a külpolitikai rendszereket. Kooperációt jelent a különböző államok között 1815-48-as forradalmokig ez a rendszer működőképes volt.

Biztosította ez eu-i békét, teljes megmerevedést a társadalmi eszmének, elnyomta a különböző demokratikus mozgalmakat. Arisztotatikus rendszert valósított meg A Szent Szövetségi rendszer alapvető arisztokraták kölcsönös segítségnyújtásban is megállapodtak. Ebben a korszakban állandóan látunk felkeléseket. lengyel felkelés(1830), belga, itáliai – A Szent szövetség egységesen lép fel. Együttesen ítél el, senki védelmére nem kell Lengyel felk: Sikerült Lengyelo.-t felosztani 3 nagy monarchia- orosz, porosz, osztrák Erre épül fel az EU-i rend. Egyszerre lép fel a 3 hatalom Elég gyors gazdasági fellendülés. – gyarmati birtokok konszolidációja, angoloknak lehetőségük van, de csak nekik, mert a többiek nem tudnak a tengerentúlra eljutni. 1848-as forradalom ezt a rendszert tönkreteszi. Osztrák-porosz együttműködés vitathatatlan a magyar forradalomnak. Olyan követelések vannak, amelyekkel a szövetség nem foglalkozik Egyes

birodalmak átalakítása nemzeti alapon, országok nemzeti függetlensége, republikainizmus, demokratikus kezdeményezések megteremtése, politikai jogok. Persze a Szent Szövetségnek nem tetszik, de formailag a nemzetközi kapcsolatot egészében nem jelentett semmiféle szorongást. 1848-49 után óriási különbségek. Előtérbe kerül a nemzet és a demokratikus elv. A rendszer széttöredezik, ellenállhatatlan erővel tör elő a nemzeti kérdés. Európának a szívében lévő nagynépességű nemzetek elmaradottságai abból adónak, hogy nem rendelkeznek saját homogén országgal. Siker kulcs: Francio Anglia, mert homogén államok. Német területek rettentően el vannak maradva 1870-80-as években is ez volt, a németeket rosszul kidolgozott, rossz minőségű árunak tulajdonították. 1925-ben megváltozott a helyzet, nagy lehetőséget adott a német és olasz egységesítés A dinasztikus elvet váltja fel a nemzeti elv a 19. sz-ban Nyugat-Európában a

vezető hatalmon kívül nincsenek nemzetállamok, ezeket meg kell teremteni. Állami stuktúra megkérdőjeleződik a Habsburg birodalmon belül is. Jöjjön létre egy szerves egész, saját államot hozzon létre Ez az elv, amikor KeletEu-ra is kiterjed, akkor ez teljesen eltér Nyugat E-tól, ahol az egység törekvés, míg Kelet-Eu-ra a szétverés elve irányadó, mert soknemzetiségű államok tartoznak ide. Adott államok identitása sem marad meg. A legélesebb szemű Széchenyi látta: szíve kétfelé húzta: nemzeti elv- magyarságot segítő elv, de a meglévő állam szétverését is jelenti. Az elemzők nem árulók voltak, tudták, hogy a mi térségünkben nem egyértelműen magyar érdekeket szolgálnak. Demokratizálás elve: a nemzetközi kapcsolatoknak nagy szerepet adó elv. XIX. sz másodok felére ez a homogén rendszer felbomlik Antiklerikalizmus: ezek az eszmék együttesen alkotják a nemzetközi politika elvét vagy nem. Demokratikus és dinasztikus elvek

között folyik a vita. Egyesítés feladatát egy állam vállalta, ezért a sok dinasztia összekapcsolta magát. Német-porosz, Olaszo-Piemont Eu leggyorsabban fejlődő hatalma kialakult. Ezt az utat nem tudta követni Habsburg birodalom Eleve halálraítélt volt a törekvésük nagyobb volt a hagyománya. Dilemma mi van a nem német területekkel? Ha egységesülnek beépülnek a németek a Habsburg Birodalomban. Szinte egy időben alakul ki a kis német egység. Osztrák-magyar dualizmus: Homogén nemzetállam – német mély gyökerei vannak a feudalizmusnak, élő képe lehet a multinacionáls – szeparatizmus. Oroszo.-ban nem mehetett végbe, Oroszo a cárnak a támogatását érezte Eloroszítás: homogenizálni akarja a saját fennhatása alatt lévőket. Liberális demokrácia elfogadja a nemzeti elveket. A mai liberalizmus általában nem csak a nemzeti elvet fogadja el. A 19 sz a lib kifejezetten nacionalista Az államot nemzetállamnak képzelik el Tudomásul veszik,

hogy a dualizmusnak köszönhető. Nemzeti elvet elfogadó liberálisok: Deák, Eötvös, Apponyi Francio.: A létrehozott új Francia Köztársaság minden állampolgárnak jogot ad, beemeli a francia nemzetbe, mert a paraszt a feudális rendszerben nem volt tagja. A nemzeti liberalizmus a politika nemzet koncepcióját megteremti. Ugyanazokat a jogokat mindenki megkapta, ám a kisebbséget és a másságot nem ismerte el. Miután a kialakult status quo megbomlott piacgazdaság sikeres elterjedésével a nagy eltérést okozott társadalmon és államon belül. Németo centrális szerepet töltött be, rendkívül nagyon dinamikus Már a német és olasz egység létrehozása, az egyensúly felbomlását is kifejezte.- nemzetközi konfliktust jelentett. 60-as 70-es években EU-ban egymást követik a háborúk III Napóleon különböző akciói Nincs létjogosultsága a Habsburgoknak. Krími háború volt ezeknek a nyitánya Az általános bizonytalanság a legkülönbözőbb

konfliktusra vezet. Végül a két szembenálló több kialakul a századvégére. Bismark orosz-osztrák kapcsolatra épít, a saját pozíciójuk javítására törekszik. Különböző érdekcsoportok, különböző viszonyokat hoznak létre Mindenkinek mindenkivel baja volt. Pl fashodai incidens, Ázsia –angol-orosz, A nemzetközi politikai rendszer stabil külügyi rendszer. Viszont ebben az időben stabil nélküli rendszer volt, átrendeződés után háború jön – diplomáciai eszközök megbuknak: érdekérvényesítés, érdekegyeztetés, kompromisszum kötés nem sikerült Az I. vh miért tört ki, fogalmunk sincs - hagyományos liberális megközelítő: NACIONALIUZMUS az oka. - óriásivá vált a gazdaság, egyenlőtlenség: alkalmatlanná vált a világ kezelése - nemzet állami rendszernek a válsága: a vesztét érző nemzetállamok utolsó nagy lépése volt. - marxista: a gazdaság jutott olyan fejlődésnek a fokára, ahol az érdekeket újra fel kellett

osztani. Reális tényezők benne vannak. A közvélemény számára egyik-másik elmélet jobb, mint az, hogy fogalmunk sincs miért alakult ki háború. Az I. vh-ról: gazdasági érdekekből nem tudjuk levezetni, a kapcsolatokat sem tudjuk levezetni A II vh. az első következménye A II elkerülhetetlen Politikai meggyőződés előítéletből le lehet vezetni az I. vh-t Tényeket ismerünk – szarajevói merénylet A társadalomtudomány nem tudomány. Az I vh-nak a kitörése gyakorlatilag szétverte azt az EU-i politikai szisztémát, amit létrejött a Szent Szövetség után. Aki kezdeményezett, az veszített a legtöbbet. Felvett egy kérdést: az események mögött nézzük meg kinek az érdeke? Senkinek Következtetés következik, ami nem sokat ér: Az állam pontosan tudja mi szolgálja az érdekét. Egykori királyunk miért gondolta azt, hogy teljes egészében a mi érdekünk a háború? Tiszáék okosak voltak. 4 Birodalom irtatta ki magát: - Isztambul -

Német Monarchia - OMM - Orosz Monarchia A modern nemzetközi politikai teóriának feudális kérdése, kik a szereplői a nemzetközi politikai rendszernek és mik az érdekeik és ha azonosítjuk az érdekeket, akkor fel tudjuk vázolni azt, hogy megbukik. Nemzetközi politikában fő tényező az állami tényezők a vitás kérdés. Nem realista iskolák egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az állami kérdésekre. Egyéb nem állami tényezők: egyház, szervezetek. Az állami tényezők meghatározóak, de nem egyedüli tényezők. Az állam nem dominál az eszmét fölött. Gazdasági erők verik szét a rendszert Sok tényezős játék, a döntések sokszínűségét érdemes matematikai alapon vizsgálni. Csináljunk az I. vh után egy békerendszert Ez az igazi nagy intézményesített szerződések később garantált politikai rendszer – párizsi békerendszer – nemzetközi politikai rendszer ez lesz. A szabályozott egyensúlyra felépített status quo hiánya

vezetett a tragédiához. Magyaro számára többszörösen igaz, de az egész kontinensre igaz. Népszövetség rendszere . ez a szervezet jogi keret, nemzetek szövetsége, nemzetállamok kora Népszövetségi rendszer sajátosságai: - leggyengébb. egyre brutálisabb a világ ha elemzzük a rendszer fejlődését, akkor nem vagyunk elég önelégültek, mint azok az írók, akik megállapítják a század progressziónak a létét. Mindenfajta nemzetközi tevékenység az államok legfőbb tisztségviselőinek volt a privilégiuma. I vh.-ig egy diplomata rosszul fizetett ember volt Arisztokraták voltak vagy zsidók Arisztokrata elvárta azt, hogy saját maga fenntartsa rezidenciáját. Olyan emberek lehettek csak, akik benne voltak abba a társadalomba. Más volt a funkció Politikát formálhattak A XIX sz 80-as évekig nem volt az USA-val kapcsolat, nem volt ott még úriember sem. Külpolitikai tevékenység arisztokratikus tevékenység. Nem volt tömeghadsereg Demokrácia

fejlődésével teljesen más helyzet: hatalmas tömegeket be lehetett vonni a háborúba. XVIII sz-ban hadüzenet, polgári lakosság öldöklése nincs, nem része az EU-i civilizációnak I.vh tömegháború – polgári lakosság pusztul Ivh Wersaillei-i békerendszer kialakításakor a háborút előidéző hatalmat kizavarják, oroszokat is kizárják. Létrejön egy nemzetközi rendszer: Metternic: restaurál Itt egyáltalán nincs ilyen, az I. vh-ban nem lehetett status quot megállapítani, mert nincsenek ott a vesztesek, míg a bécsi kongresszus idején csak EU-i hatalmak vesznek részt, addig a 20 sz. nem létezhet USA nélkül. Japán első osztályú hatalommá vált, 1902-től szerződéses viszonyban vannak az angolokkal, majd háborúzik az oroszokkal. Japán nem komoly tényező, rendkívül alacsony színvonalú, áruba bocsátanak területeket, népeket ilyen eddig nem létezett. Látszólag a keleti elvnek a tökéletes diadala: Az államok létrehozásának,

integrálásának a fennmaradása a nemzeti homogenitása volt. Antant hatalmak homogének számítottak A nemzeti elvet fel tudták karolni. Ez az eszme behatolt EU-ba és meg volt rá a fogadókészség Meghirdeti a nemzeti önrendelkezési elvet és függetlensége ígérnek az OMM népnek. OM birodalom ugyanúgy érvényesült a nemzeti elv, itt is meg kell adni a nemzeti szuverenitást, az egész nemzetközi politikai gondolkodási mód ezt a nemzeti szempontot tartott elsődlegesnek a II. vh nemzeti elv elvetését jelentette. Ez a Népszövetségi rendszerben a nemzeti elv nem terjed ki mindenféle. Pl gyarmatoknál nincs fejlődés. KKE-ban létrehozott új államok nem sok nemzetiségű nagy birodalmak helyén jöttek létre Egy vitaklubot hozott létre, hiszen a felelősségi jogok rendezését nem alakított ki, nem tudott szankcionálni, nem rendelkezett kapcsolati intézményekkel, a szavazási jog is elavult és a puszta elvtöbbség nem reális. Ebbe benne rejlett a

Népszövetség bukása is Átmeneti rendszer a Népszövetség, a globalizmus ellen nem tett semmit. amerikai kínai japán – hármas rendszer. Kínában állandósult polgárháború, nem volt meg a szuverenitása, antant hatalmat támogatta. „ Rendkívül veszélyes dolog egy-egy hatalomnak a pillanatnyi pozíciójából a véletlenek adta esetekből rendszert kialakítani. Francia dominanciára felépült rendszer csak törékeny lehet nincs katonai alap, nincs egyensúly. Szuverenitással bíró államok vesznek részt a nemzeti politikában. Szuverenitás: demokratikus értékek megjelentek és a monarchiák kezdtek megváltozni, jogfejlődés – Magna Charta, Aranybulla. Nem lehet korlátlan szuverén hatalma. Ellenállási záradék Uralkodó megszegi a törvényeket neki vállalnia kell a következményeket. Demokratizmus kibontako9zok: szuverenitást is meg kell osztani. Népszuverenitás problémája: Uralkodó szuverenitása átkerül a nemzethez. Nem egy abszolút

szuverén: első az egyenlők között. Államok egymással mellé rendeltek közé kerülnek, megromlanak a saját jogai. Szuverenitás: a demokratizmus fejlődése átkerül a néphez, az államhoz. Minden nemzeti mozgalomnak a természetes célja a szuverén állam. A nemzet és az állam közötti megkülönböztetés, a francia angolszász jogrend nem különböztet meg. Államszuverenitás jogilag értelmezhető. Brezsnyev doktrína: korlátozott szuverenitás. Milosevics elleni fellépés: nemzetközi politikában államok vannak és az államok azt képviselik, akik ott a hatalmat gyakorolják. A jogforrás meglehetősen ellentmondásos volt a Jugoszláviát tekintve. Koszovó: nemzetközi politikában számtalan problémát felvet. Belpolitikában a szuverenitást nem ismerik el. Az ország integrálása fontosabb, mint az emberi jogok érvényessége Nem szilárd talajon állunk, amikor a legfundamentálisabb fogalmat beszéljük. A probléma a 21. sz körvonalazódó

felfogása: nem ismerjük el a teljes állam szuverenitás koncepcióját. Eunió is csökkenti egy állam szuverenitását 2. Tétel: a szuperhatalmak közötti kooperáció és konfrontáció viszonya Jaltai rendszer: 1945-ben jön létre. 89-90-ig marad fenn Különböző sajátosságai vannak Számos olyan gyakorlata kialakult, ami mindmáig érvényesek. Számos vívmánya van, amit érdemes továbbvinni Sajátosságai legfőbbek (mitológiai) nincs log. összefüggés, jól elkülöníthető definiálható: - globális - bipolarista - egyszerre érvényesül a két pólus közötti együttműködés és szembenállás - az eddigieknél jobban átideologizáltabb rendszer - nuklerális fegyverekkel meghatározható korszak - a birodalmi elv ismét győzedelmeskedett a nemzeti elv felett - két pólusú rendszer, ám a világ népesség többsége kimaradt és megjelent a ue. 3 világ és az mennyire erősíti a bipoláris világot és mennyire gyengíti. Globális: tartalmilag

és formailag egyaránt kiterjed a föld egészére. Kiterjed a rendszer nemcsak a politikai szférára, hanem meghatározza a gazdaságot, a kultúrát, társadalmat. Az érintkezéseknek, áramlásoknak rendszere, ami a társadalom és gazdaság legkülönbözőbb szférájában végbemegy. Nincs olyan részé, ami nem lenne determinálva. Kinek jó és kinek rossz a globalizáció? Sajátossága minden kontinensre kiterjed. A rendszer egész tényezőit alá-fölé rendeltség jellemzi. Az alkotó elemek nem homogén természetűek A Szent Szövetség feud. struktúrájú államok – megjelölik az értékeket, szólásszabadság nincs Ennek a rendszernek a működtetése volt a legkényelmesebb. Vitathatatlanul a globalizmust nem rejtheti el, hogy a rendszerrel szemben komoly erők, periférikus erők léteznek. Európán kívüli szegény országok is része a globalizációnak. Ebből kilépni nem lehet A jaltai rendszer az első olyan rendszer, ami az egész világra kiterjed.

A társadalmi, kulturális, gazdasági érintkezés minden területére kiterjed Bipoláris rendszer: Az egész rendszer egy dualizmuson alapul. Nemzetközi politikában és biztonságpolitikában a két hatalom képez egy két legfontosabb rendszert, a közöttük lévő viszony lesz a nemzetközi politikai rendszer viszonya. Bipoláris világ csak a helyes nyelvtanilag is. Az a saját ország a történelmi fejlődés következménye, hogy két nagyhatalom került ki győztesen a 2. vh után Dominanciája a rendszer egész időszakában megkérdőjelezhetetlen. Minden fontos nemzetközi törekvés a szuperhatalmak megegyezéséből, ellentétéből következik. Mazalusok, szövetségesek vannak körülöttük, statuszuk különbözőek Egyes magyarázat diktatórikus SZU jobban sértő magatartása SZU és saját körei között lényegesen nagyobbak a hatáskörök. Politikai nyelvhasználat eltért hamarosan Felszabadítás helyett megszállás szó kerül a táblákra.

Felszabadítás van USA szövetségesei között is A szuverenitásokat a nagyhatalmak elismerik. Keleti blokkban román, cseh franciatípus, eltérést mutat SZU-val szemben Területek lényegében egy katonai blokkot képeznek, így tekintenek a két pólusok a szövetségeseire. Hiába igaz, hogy a föld népesség többsége nem tartozik a szövetségek közé, de ha a világ ipari termelését megnézzük, kiderül, hogy 20-25%át tudták a keletiek adni. Az egész világot dominálja a két szövetségi rendszer. Az egyensúly kialakul aszimmetrikusan a két pólus között Nem tükörképek teljes egészében a két pólus szférái: megvizsgáltak különböző gazdaságot, katonapolitikát, de más és más erőviszonyokat találunk. Keleti blokkra jellemző az erőviszony szóhasználat Erőviszony: számtalan tényezői vannak. számszerűsíthető Geopolitikával összefüggő tényezők a számszerűsíthetőbe tartoznak. Betegség, halottak száma Csoportoknak vizsgáljuk

a helyét ez rendkívül fontos, a tervezéshez is fontos. Szerves részét képezik a számok a geopolitikában. USA-ban 2-szer annyi lakosság van 50 év után Bipoláris világ: az első nagy globális rendszer. Olyan sajátosságai vannak, amely nélkül a jelen érthetetlen. A szembenállás és együttműködés egysége A II.vh után az USA veszi át a világban a vezető szerepet, mert gazdaságilag és katonailag a legerősebb. Az európai hatalmak (No, Fro, Anglia) elvesztik a hatalmukat, a SZU pedig meggyengül a háborúban. - viszont meg tudja szerezni az eurázsiai térségben a vezető szerepet - Heartland: aki ezt a területet uralja az uralja a világot - A politikai rendszer egysége megkérdőjeleződik, létezik egy rendszer, ebben a rendszerben egyidejűleg jelentkezik a kooperáció és az ellentét különböző elemei, jelei. Ezeknek egységében lehet jellemezni ezt a korszakot. 1945-47 nyara között a közös érdekeknek az egymásra utaltság elemei

dominálnak. Itt is voltak ellentmondások, együttműködés jó mozzanatai is felmutathatok, amire egy nemzetközi politikai rendszert fel lehet építeni, ahol a közös érdekeltség nyilvánul meg. - német kérdés, vesztes hatalmak féken tartása – a közösen elfogadott német politika ezt fejezte ki. (jaltai posztdami értekezlet) - nemzetközi kapcsolatok közös jogi kapcsolatok létrehozásában (ENSZ fontos keretet ad) - a hagyományos gyarmati rendszer felbomlása: Washington Moszkva érdeke, hogy a hagyományos angol francia gyarmat birodalmat felszámolják. (a korszak végéig meg is marad fontos területként, amely által az egységes politikai rendszerről beszélünk) - a történelem leghosszabb ideig tartő békerendszere - Európa felosztása - A szövetségesek hűségének megtartása, közös érdek a nukleáris háború elkerülés, mert azt nem lehet megnyerni egyik oldalról sem. A két pólus között nincs kapcsolat. Dekolonizáció: a gyarmatok

felszabadulnak. SZU és USA közös külpolitikai célja volt, hogy az angol és francia gyarmatok felszabaduljanak és Izrael létrehozása. 1. periódus:(45 tavasz – 47 tavasz) Ekkor születik meg a bipoláris rendszer, a nagyhatalmak felosztják a világot, eldől Európa sorsa. Együttműködési korszak, az érdekszféra elhatárolódását egyáltalán nem zárták ki. Ez veszetett Európa megosztására. Európa egységének megszűnését Németország felosztása jelentette, ezáltal Európa hegemon szerepét elvesztette a világban. 1990-ig egyetlen olyan nap nem telt el, amikor háborúra ne került volna sor a világban. Hidegháború: nagyon megtévesztő az, amikor az állandó konfrontációra helyezik a hangsúlyt. Szovjetamerikai katonai fegyveres erőkre nem került sor Tartózkodó magatartás a jellemző, hiszen ha valamelyik fél megjelent erőszakkal a másik tartózkodott. 2. periódus (47 tavasz 53,54-ig) A hidegháború klasszikus korszaka. (Koreai

háború-Pancsa Sila) Ez a korszak vezet az első magas szintű megállapodásokra – Genf 1954 jul 21: indokínai hadműveletekről szóló egyezmények. 1947-48-ban kijelölik a határokat. A politikai elitnek volt egy józanabb része, amely az érdekeket akarta elhatárolni. Kenan: határozottan és keményen megállást kell mondani a szovjet és kommunista expanziónak. SZU saját propagandája szerint egy ideológiát képvisel, amit a nyugati fél elismert HÉJA GALAMB (konfrontálni akarok) (béke) Kenan-t mindenki héjának tekinti. 3. periódus(54-67) SZU egyenjogúsítása az USA által NyE gazdasági felértékelődése Az USA-nak nincs beleszólása KE életébe 60-as években Németo. és Olaszo gazdasági fejlődése ekkor jelennek meg igazán a Nyugat és KeletEurópa közötti különbsége A növekedés alapja a tudás, ez azonban KE-ban nem tudott tőkével párosulni Vegyük komolyan a jaltai szerződést és tekintsük hosszú távúnak, amit Potsdamban

megállapítottunk. USA számára elfogadható a USA számára elfogadható SZU befolyási övezete (Lengyelo. Magyarország), de Görögo már a nyugati érdekeltségszférához tartozik. Ezt SZU is tudta Gócpontok Truman elv: a görögországi polgárháború rossz irányban kezdett elmenni a nyugat számára. Görögoban a kommunisták megszerezhették volna a hatalmat, ha a szovjetek támogatják, ami ebben az esetben a jaltai megállapodás résbe fulladását eredményezte volna. Görögo-ba az ujjukat sem mozgatják, mert az angolok beszállnak és szétverik őket. Ue. Moszkva érti a leckét és az üzenetet Spanyol kommunista párt vezetői kérnek segítséget, hogy megbuktassák a Frankeli rendszert. Sztálin válasza: NEM Gyakorlatilag a nemzetközi politikai elhatárolódás következik be a Truman elvbe, ugyanis SZU-t bezárják saját területére és háborús oknak tartják, ha a védelmi vonalat átlépi. Mediterán terület tilos az oroszoknak. SzU és

szövetségi rendszere az Eurázsiai tömb, ezt az Atlanti gyűrű veszi körbe. Truman elv nemcsak Görögo-ra, hanem Töröko-ra is kiterjed. 4. periódus(67-68-tó) a klasszikus enyhülés korszaka 5. periódus(80-as évektől ) SZU gyengülése, a kis hidegháború korszaka 4-Nuklerális korszak Korlátozott nukleáris háború teória Rakétaprogram kifejlesztése - hordozórakéták - védelem megszervezése Az USA sebezhetővé vált. Világossá vált, hogy a világ és a nagyhatalmak elpusztíthatók A nukleáris fegyverek a veszélyeztetettségnek ugyanakkor a háború korlátozásának eszköze is volt. Nukleáris háborút nem lehet vívni és megnyerni. 5.A nemzeti kérdés alárendelődése, új birodalmi típusú politika - nemzeti, etnikai, kulturális különbségek - két sok nemzetiségű nagyhatalom - mindkét nagyhatalom érdekelt a nacionalizmus visszaszorításában - uralkodó ideológiák: USA: demokratikus, liberalizmus SZU: internacionalista, marxista 6. A 3

Világ önállósodás - egyik pólushoz sem kapcsolódik igazán - demográfiai növekedés - egyes területeken gazdasági növekedés 3. TÉTEL: A potsdami értekezlet és következményei a nemzetközi politika elméletéről A potsdami értekezlet (1945. július 17-augusztus2) már az európai háború befejezése után ült össze és addigra megalakult az ENSZ is. Részt vettek az értekezleten: - Truman, - USA elnöke - Sztálin generalisszimusz - Churchill, Nagy Britannia miniszterelnöke, később Atlee - és a három hatalom külügyminiszterei Cél: igazságos és tartós béke megteremtése Az alábbiakban egyeztek meg az értekezlet során: - külügyminiszterek tanácsának felállítása - Németország: jóvátétel, haditengerészet és kereskedelmi tengerészet - Königsberg város és környéke - háborús bűnösök - Ausztria - Lengyelország - Békeszerződések megkötése, ENSZ-be való felvétel - gyámsági területek - a romániai, bulgáriai és

magyarországi szövetséges ellenőrző bizottság eljárásának módosítása - a német lakosság rendezett áttelepítése - katonai megbeszélések Külügyminiszterek tanácsának felállítása Az angol, szovjet, kínai, francia és amerikai külügyminiszterekből Tanácsot kell alakítani, amely Londonban ülésezik. Első ülés 1945 szept 1-én Feladatai: - Azonnali fontos feladatuk az Egyesült Nemzetek elé terjeszteni az olasz, román, bulgár, magyar és finn békeszerződéseket és a területi kérdések kidolgozása. - ha a Tanács olyan államról vizsgál kérdést, amely nem képviselt állam a Tanácsban, akkor annak az államnak a képviselőjének részt kell vennie a kérdés megvitatásában. Az értekezlet megvizsgálta az Európai Tanácsadó Bizottság helyzetét is, amely Bizottság sikerrel oldotta meg a Németország feltételnélküli fegyverletételére, a németországi és ausztriai megszállási övezetekre és az ezekben az államokban

létesítendő szövetségközi ellenőrző apparátusra vonatkozó alapvető feladatokat. Németország: jóvátétel, haditengerészet és kereskedelmi tengerészet A szövetséges hadseregek megszállják egész Németországot. A német militarizmust és nácizmust gyökerestől kiirtják, és szövetségesek együtt fogják foganatosítani az intézkedéseket, hogy Németország soha többé ne veszélyeztesse szomszédait vagy a világbékét. Politikai alapelvek - a legfőbb kormányzati hatalmat a szovjet, amerikai, angol és francia haderőinek főparancsnokai gyakorolják a saját megszállási övezetében. Egész Németországgal szemben egységes bánásmódot kell alkalmazni. - teljes lefegyverzés és leszerelés, a hadiipar céljaira felhasználható egész német ipari felszámolás vagy ellenőrzés: teljesen és véglegesen felszámolják Németország egész szárazföldi, tengeri és légi haderejét alakulatait, parancsnokságát, intézményeit. Minden fegyvert,

lőszert és hadianyagot a szövetségeseknek kell átadni vagy megsemmisíteni. - meg kell semmisíteni a nemzetszocialista pártot, annak szervezeteit, náci intézményeket. - előkészületeket kell tenni a német politikai élet demokratikus újjászervezésére - nácik által kiadott összes törvény érvénytelenítendő - háborús bűnösöket és azokat, akik részt vettek a náci intézkedések tervezésében és végrehajtásában le kell tartóztatni és bíróság elé állítani. - Németország közigazgatását a politikai decentralizáció és a helyi hatóságok felelősségének kiterjesztése irányában kell fejleszteni: demokratikus alapokon visszaállítani a helyi önkormányzatot, engedélyezni a demokratikus politikai pártot, képviseleti és választási alapelveket meg kell honosítani a közigazgatásban. - központi német kormányt egyenlőre nem létesítenek, viszont fontos központi német közigazgatási szervet igen, amelynek élét államtitkár

áll. (pénzügy, szállítás, közlekedés, kereskedelem, ipar terén) - meg kell engedni a szólás, sajtó- és vallásszabadságot. Szabad szakszervezet megalakítása mindez katonai biztonság szem előtt tartásával. Gazdasági alapok: - meg kell tiltani és akadályozni a fegyver, lőszer és hadianyaggyártást, valamint repülőgép és tengerihajó előállítását. - a német gazdasági életet decentralizálni kell - fő figyelmet a mezőgazdaság és belső szükségletre szolgáló békés iparágak fejlesztésére kell fordítani. - megszállási ideje alatt gazdasági egységként kell kezelni. E célból közös politikát kell folytatni: bányászat, mezőgazdaság, erdőgazdaság, halászat, bérek árak és jegyrendszer, behozatali és kiviteli program, valuta- és bankrendszer, országos adóztatás és vámok, jóvátétel, szállítás és közlekedés. - a német gazdaságot szövetséges ellenőrzés alá kell helyezni: legfontosabb áruknak

különböző övezetekben való egyforma elosztása; jóvátétel a megengedett kivitelre és behozatalra; a német ipar és minden nemzetközi és gazdasági és pénzügyi tranzakció feletti ellenőrzés; német állami és magán tudományos szerv, kutató és kísérletező intézet feletti ellenőrzés, amelyek gazdasági tevékenységgel vannak kapcsolatba; - a gazdasági ellenőrzés megszervezésére és végrehajtására német közigazgatási apparátust kell életre hívni és ennek ellátását a német hatóságokra kell bízni. - azonnali intézkedést kell tenni a közlekedés szükséges helyreállítására, a széntermelés növelésére, a mezőgazdaság termelés legnagyobb növelésére és a lakóházak és fontos intézmények gyors megjavítására. - jóvátétel kifizetése után a német népnek elegendő erőforrása kell hogy maradjon, hogy külső segítség nélkül is fenn tudja magát tartani. Németország által teljesítendő jóvátétel: - SZU

jóvátételi követelése: SZU által elfoglalt németországi övezetből történő elszállításokból és a megfelelő külföldi német vagyonból fogják kielégíteni. - SZU magára vállalja, hogy Lengyelo. jóvátételi követeléseit a saját jóvátételéből elégíti ki - USA és az Egyesült Királyság és a többi jóvátételre jogosult állam követeléseiket a nyugati övezetekből és a megfelelő német vagyonból fogják kielégíteni. - SZU a nyugati övezetből is kap jóvátételt: .- 15 % illeti SZU-t a nyugati megszállási övezetből használható ipari felszerelésekből - 10% a német békegazdaság számára nem szükséges ipari felszerelésekből - ipari felszerelések elszállítását mihelyt lehetséges el kell szállítani - a szovjet kormány lemond a nyugati megszállási övezeteiben lévő német vállalatokban való részesedésről, valamint lemond a német tulajdonban lévő külföldi követellésekről - USA és UK lemond a minden

igényről a Németország keleti megszállási övezetében lévő német vállalatokban való részesedéről, valamint a német tulajdonban lévő külföldi követelésekről: Bulgáriában, Finnországban, Magyarországon, Romániában és Kelet-Ausztriában. - szovjet kormány nem tart igény a szövetséges csapatok által Németországban zsákmányolt aranyra. Haditengerészet és kereskedelmi tengerészet Az értekezlet megegyezett a német hadiflotta és kereskedelmi hajók felhasználására és azokkal való rendelkezésre vonatkozóan. A három kormány szakértőket nevez ki, akik kidolgozzák az elfogadott elvek végrehajtásának részletes tervét. Königsberg város és környéke SZU javaslata, hogy nyugati határának balti-tengeri részét terjesszék ki a Danzigi-öböl kelti partján fekvő ponttól kelet felé, Braunsberg-Goldap-tól északra Litvánia, a lengyel Köztársaság és Kelet Poroszország határszögletéig. Königsberg várost és környékét a

SZU-hoz csatolták Háborús bűnösök A háborús bűnösöket átadja az igazságszolgáltatásnak. Rendkívül fontos, hogy a főbb háborús bűnösök perét a lehető legrövidebb időn belül megkezdjék. A vádlottak első névsorát az év szept 1-e előtt közzéteszik. Ausztria SZU javaslata, hogy Ausztria ideiglenes kormányának joghatása egész Ausztriára terjedjen ki. Brit és amerikai csapat Bécsbe vonulása után tanulmányozzák ezt a kérdést. Lengyelország Az értekezlet megvizsgálta az ideiglenes lengyel kormányra és a Lengyelország nyugati határaira vonatkozó kérdéseket: - a lengyel nemzeti egység ideiglenes kormányának megadnak minden lehetőséget, hogy élhessen a szokásos jogi eszközökkel a lengyel állam minden olyan tulajdonának visszaszerzésére, amelytől törvénytelenül megfosztották. - megvédik a lengyel tulajdont és megakadályozzák hogy ezeket a tulajdonokat harmadik személy megkapja. - segítenek abban, hogy a

külföldön tartózkodó lengyelek visszatérhessenek országukba - a három hatalom tudomásul veszi, hogy joga van az ideiglenes lengyel kormánynak választást tartania az általános választás alapján. - Lengyelország nyugati határának végleges megállapítása békerendezésre vár, de addig is a lengyel állam igazgatása alá kerül az Odera Neisse nyugati ága mentén a csehszlovák határig húzódó vonaltól keletre fekvő területek, beleértve Kelet-Poroszország azon részét, amelyet nem helyeztek szovjet igazgatás alá, illetve a Danzig szabad város területe. Békeszerződések, ENSZ-be való felvétel A tartós béke feltételeinek leggyorsabb megteremtésére irányuló közös politikáról a következő nyilatkozatot hozták: - olasz, bulgár, finn, magyar és román békekötés. Olaszországgal kötendő békeszerződés előkészítését elsőrendű feladatnak tekintik a Külügyminiszterek Tanácsában és támogatják az ENSZ tagjai sorába való

felvételre. - a többi ország ENSZ-be való felvétele a békeszerződések megkötése után lehetséges, illetve a békeszerződés megkötése előtt felveszik ezen országokkal a viszonyt. - szövetséges sajtó képviselői teljes szabadságot élvezzenek ezen országokban Az ENSZ 4. cikke szerint felvehető az az ország: - Alapokmányban foglalt kötelezettségeket vállalja és a Szervezet megítélése szerint ezen kötelezettségekre képes és hajlandó - A Biztonsági Tanács ajánlásával és a Közgyűlés határozatával történik a felvétel A háborúban semlegesnek maradt országok felvételét a három kormány támogatni fogja. (spanyol kormány felvételét nem támogatja, mert a tengelyhatalom támogatásával létesült) Gyámsági területek Volt olasz gyarmati területek kérdésében az Olaszországgal kötendő békeszerződés előkészítése kapcsán kell dönteni, amit a Külügyminiszterek Tanácsa szeptember hónapban fog megvizsgálni. Német

lakosság rendezett áttelepítése A németek Lengyelországból, Csehszlovákiából és Magyarországból való áttelepítésére vonatkozó határozatok: - ezekben az országokban német áttelepítésnek kell történi szervezett módon - ezeket a németeket arányosan kell elosztani a megszállási övezetben - tájékoztatás az áttelepítésről, illetve felszólítják ezen országokat, hogy a német lakosság kiutasítását függesszék fel addig, amíg az illető kormányok megvizsgálják az Ellenőrző Tanácsban résztvevő képviselők jelentéseit. Katonai megbeszélések Közös érdekű katonai kérdések jóváhagyása a következők voltak: - romániai olajüzemi berendezések elszállításának megvizsgálása - szövetséges csapatok elhagyják Teheránt - Tanger továbbra is nemzetközi igazgatás alatt marad - tengerszorosokat felül kell vizsgálni - nemzetközi víziutak megvitatása - Európai belső forgalom 4. tétel: Amerikai külpolitikai

doktrínák a 40-es, 50-es években (Kennan, Truman, Marshall, Eisenhower) Kennan doktrínája: feltartóztatás doktrínája A két kibékíthetetlen tábor ellentéte képezi a nemzetközi kapcsolatot. A politikai elitnek volt egy józanabb része, amely az érdekeket akarta elhatárolni. George Kennan USA moszkvai nagykövete az elnöknek tanácsot ad (hosszú távirat). X úr aláírással jelentetett meg egy cikket, hogyan lehet az oroszokat kezelni, milyen külpolitikát lehet folytatni a szovjetekkel szemben. George Kenan: határozottan és keményen megálljt kell mondani a szovjet és kommunista expanziónak. SZU saját propagandája szerint egy ideológiát képvisel, amit a nyugati fél elismert HÉJA GALAMB (konfrontálni akarok) (béke) Kenan-t mindenki héjának tekinti. Vegyük komolyan a jaltai körvonalat és tekintsük hosszú távúnak, amiben Posztdamban megállapodtak. H. Wallace az USA alelnöke volt, aki mindenképpen meg akart állapodni Sztálinnal: - a hatalom

egymáshoz hasonlóvá válik, - elítéli a konfrontációs vonalat Mi az ami USA számára elfogadható? Nem volt vitás a szovjet befolyás Lengyelo. és Magyaro-nál Görögö. már nyugat érdekeltségű szférához tartozik, ezt SZU is tudta Trumann elv (1947. márc 12) Trumann elv: a görögországi polgárháború rossz irányban kezdett elmenni a nyugat számára. Görögoban a kommunisták megszerezhették volna a hatalmat, ha a szovjetek támogatják, ami ebben az esetben a jaltai megállapodás résbe fulladását eredményezte volna. Görögo-ba az ujjukat sem mozgatják, mert az angolok beszállnak és szétverik őket. Konkrétan két országra irányul: Görögország és Törökország, mindkettő esetleges érdekszféra lehet.szovjetek elleni kereszteshadjárat(kommunisták ellen) Ez a politika valójában nem más, mint a feltartóztatás politikája Ue. Spanyolo Moszkva érti a leckét és az üzenetet Spanyol kommunista párt vezetői kérnek segítséget, hogy

megbuktassák a Frankeli rendszert. Sztálin válasza: NEM Gyakorlatilag a nemzetközi politikai elhatárolódás következik be a Truman elvbe, ugyanis SZU-t bezárják saját területére és háborús oknak tartják, ha a védelmi vonalat átlépi. Mediterrán terület tilos az oroszoknak. SzU és szövetségi rendszere az Eurázsiai tömb, ezt az Atlanti gyűrű veszi körbe. Röviden Truman elnök beszéde a kongresszushoz: Görögországot és Töröko-t érinti a helyzet, amiben a kongresszus döntését kéri. USA-hoz pénzügyi és gazdasági támogatás kérése érkezett a görög kormánytól. A görög államot kommunisták vezette terrorista tevékenység fenyegeti, akik az északi határok mentén szembeszálltak a kormánnyal. Truman javasolta a határsértések megvizsgálását görög, albán, bulgár és jugoszláv határ mentén. Görögo-nak segítséget kell kapnia, hogy demokráciává váljon. A britek nem tudnak több gazdasági, pénzügyi segélyt nyújtani.

a helyzet azonnali cselekvést követel, és ugyanez vonatkozik Töröko-ra, aki a háború óta pénzügyi segítséget kért, hogy végrehajtsa az ország korszerűsítését. USA az egyetlen ország, aki meg tudja adni ezt a segítséget, hogy a békés egymás mellett élés kialakulhasson. USA külpolitikájának támogatnia kell a szabad népeket, akik ellenállnak a fegyveres kisebbségek vagy a külső nyomás leigázás kísérleteinek. Nem engedhetik meg a status quo-nak kényszerítő módszerek megváltoztatását. Ha Görögo. egy fegyveres kisebbség ellenőrzése alá kerülne, az azonnal komoly hatást gyakorolna szomszédjára, Törökországra. A zűrzavar és rendetlenség pedig kiterjedhetne az egész Közép-Keletre Görögo.-nak és Töröko-nak az 1948 június 30-án végződő időszakra 400 millió dollár segítséget kell nyújtania. Amerikai és polgári személyzetet kell kiküldeni azon célból, hogy segédkezzenek az újjáépítés feladatában és hogy

ellenőrizzék a szállítandó pénzügyi és anyagi segély felhasználását. Ha bizonytalan magatartást tanúsítunk vezető szerepünkben, veszélybe sodorhatjuk a világ békéjét - és bizonyosan veszélybe fogjuk sodorni saját nemzetünk jólétét is. Marshall terv 1946-ban az Egyesült Államok kereskedelmi embargót vezet be a szocialista tömbbel szemben. Ez kezdetben csak árukiviteli tilalmat jelent, késôbb azonban kiterjesztik a gyártási technológiákra know-how- is. Az egész Európai Unió gyakorlatilag az amerikaiak nélkül nem jött volna létre. Ez egy szervezetet igényel, megfelelő jogi keretek kialakítását. Létrejönnek azon szervezetek formái, amire az európai integrációs folyamat ráépülhet. Az Európai Unió nem európai kezdeményezésre létrejövő intézményrendszer, hanem a nyugati világ integrálása a Marshall-segélyen keresztül. Intenzív egymüttműködés. 1947 júliusában-ben meghirdetik a Marshall-tervet, amely egészen

1959-ig szolgálja Nyugat-Európa újjáépítését, illetve a Nyugat-Európa talpraállításának meggyorsítását, a gazdaság helyzetének javítása révén a politikai stabilitás biztosítása volt A tervet George Marshall, az amerikai külügyminiszter dolgozza ki, és eredetileg egész Európának hirdetik meg, de a Szovjetunió megtiltja a segélyek igénylését. Ezzel szemben az “ideológiai front” erősítésére jött létre a Tájékoztatási Iroda 1947 szeptemberében. Európa kettészakadása tehát lényegében már 1947-ben tény volt, A terv szerint az európai államok összesen 13,6 milliárd dollárban részesülnek, amelynek 90%-a segély, 10%-a pedig kölcsön. A gyakorlatban az összeg a következôképpen oszlik meg: NagyBritannia 23%, Franciaország 20%, Olaszország 10% és Németország nyugati zónái 10% Magyarországra 1,5-2 milliárd töke jön be. Ez az integrációs folyamat értelemszerűen politikai, katonai folyamattal is párosul.

Beindítja a háború utáni vérkeringést és a transzatlanti kapcsolat kialakítása megkezdődik. Eisenhower doktrína(57. jan 5) Előzménye: Szuezi válság után Amerika átveszi az irányítást(anglia, francia meggyengült) és támogatja a bagdami paktum tagországait(pakisztán, török, irak, irán) A közel-keleten egy hatalmas űr keletkezett, amit az USA-nak kell betölteni. Ezért a doktrína a KözelKeletre irányul és az USA szerepvállalásáról beszél Eisenhower a kongresszusnak küldött üzenetében jóváhagyást kért az alábbi javaslatokra: - ez a közel kelet megsegítésének 3 részből álló programja, mely a régiónak nyújtandó gazdasági és katonai segítséget illetve a kommunista agresszió elleni védelmet foglalja magában. 1957 jan. 10-én az UNIÓ helyzetéről tartott beszédében kijelentette amerika elkötelezi magát az egész szabad világ megvédésének szolgálatára. 5. tétel: Szovjet külpolitikai doktrínák a 40-es és

50-es években (Zsdanov, XX. kongresszus) A II. vh utáni helyzet elsősorban SZU-nak kedvezett, rendkívül megnövekedett a jelentősége SZU háborús célja: - győzelem N.o ellen - európai hatalommá váljon, konzervatív geopolitikai gondolkodásmód Zsdanov meghirdette a világ két táborra szakadását – lényegében ez a hidegháborús hadüzenet, ez a hagyományos osztályharc nemzetközi méretekben. Egyik fél az USA érdekeit másik fél SZU érdekeit képviseli. Ez a két osztály egymással nem tud meglenni, az egyiknek el kell tűrnie a másikat Van az irrealista kapitalista oldal, ezzel szemben áll 3 külpolitikai erő: - a világ proletáriatusa - SZU ill a világrendszerré fejlődött szocializmus - nemzetei felszabadító mozgalom. 46-47-ben kidolgozta a keleti blokk külpolitikai irányának alapjait. Zsdanovval az élen az gondolták a szovjetek, hogy a népi demokráciákat is szovjetizálni kell és áttértek a nyugattal szembeni konfrontáció

politikájára. Ennek jele a szovjet oldalon a KOMINFORM megalakítása, ahol Zsdanov meghirdeti a világ két táborra szakadását. Zsdanov 1947-ben kétféle típusú országot különböztetett meg az általa antifasiszta térségen belül Kelet E-éban. A KOMMINFORM-ban Jugoszlávia, Lengyelo, cseh, albániát új demokráciáknak nevezte. Bulgária, román, magyar és finn egy más ekkor még címke nélküli kategóriába kerültek Úgy nyilatkozott a közel – keleti térségről, mint ahol az egymással versengő amerikai és brit imperialisták domináns szerepei érvényesülnek. SZU a II. vh után teljesen leromlott A rekonstrukciót zavarta a Sztálini rendszer természet A mezőgazdaságban nem tudtak semmit előállítani. Hruscsov: 50-es évek elején SZU mezőgazdaság termelési volumene 1913-i volt, népessége növekedett. Erőszakos kolletkivizálós probléma jelentkezett Objektíven elemezve a tudományos teljesítményeknek a visszaesését, stagnálását

kellett várnunk SZU-ban. Vitathatatlan SZU-ban példátlanul gyors fejlődés van. Nagyon alacsony gazdasági bázisról induló SZU semmiféle pozitív hatást nem tudott kifejteni Kelet-Eu.ra A politikai elégedetlenség és a gazdaság egyoldalú fejlődése egészében ez társadalmi zavarokat eredményezett, ami nyílt utcai megnyilvánulásra adott lehetőséget. Nagy ellentmondások, zavarok vannak, ezt használják ki a nyugati tesztelések. SZU nem egy klasszikus NYE-i állam, döntéshozó mechanizmusa nehezen ellenőrizhető. Nehéz megítélni a katonai intézmények szerepét – milyen szerepe van a CSEKKA-nak, titkosszolgálatnak van-e önállósága? Nagy külpolitikai kérdés: mi a viszonya a kommunista ideológiának az orosz államban? Az ideológiai megfontolások mennyire rendelődnek alá. Sajátossága a keleti társadalmaknak, hogy a vallás, egyház és az állam szétvállása nem történik meg. Más modernizációban külön választják a kettőt SZU nem

választja szét a kommunista pártot az államtól, az ideológiát a jogrendtől. SZU államnak ez az archeikus magatartása és a nem tiszta viszonyok állandó zavargásokat hoznak elő. A hatalom központja a politikai bizottság(állam) vagy pedig a párt(kormány). Szálin vagy Berija lesz az első áldozat? Az új szovjet vezetők bizonytalanságot állítanak elő. A legrosszabb a kiszámíthatatlan ellenfél. A legnagyobb veszedelem az államhatalom hiánya Kollektív vezetés: Hruscsov, Malenkov Moszkva szerint két út van: kommunista vagy kapitalista. Imperializmus táborába tartozik az aki nem a kommunista utat választja. Washington: jó és rossz demokrácia diktatúra között harc folyik. Semlegesség, erkölcstelenség – DALLAS mondta Sztálin halála önmagába nem jelentett fordulópontot, de nőtt a bizonytalanság Ny és K-en egyaránt. A félelem légkörében született Eisenhower javaslata (53 ápr.), amikor Moszkvában kollektív vezetés van, senki nem

tudja ki a vezető. Javaslat tartalmazza: - egyezzünk meg a koreai fegyverszünetben, tudomásul kell venni a status quot - Ausztriával kössünk államszerződés (55. máj 15), amelyben az alap továbbra is a unschluss megakadályozása - Németo.-t megerősíteni nem lehet, de egyesíteni igen - eu-i intézmények elismerése - háború a szegénység ellen, ez a 3. világnak szól 53. julában Beriját letartóztatják: a sztálinista vonal realitása csökkent 54. márc szovjet nyilatkozat: - kimondja az NDK szuverenitását - a szovjet ellenőrzés megszűnt 55-ös évben Hruscsov hajtotta végre a legfontosabb és legnagyobb külpolitikai enyhítő lépést: kiegyeztek Jugoszláviával. Ezentúl egy ideig Kína mellett Jugoszlávia is beleszólhatott a népi demokráciák ügyeibe XX. kongresszus: 56 február 1. szakítás a világforradalmi elképzelésekkel a SZU-nak a status quot tudomásul kell vennie- békés egymás mellett élés gondolata 2. egy stratégiai

elképzelés: kibővíti a szövetségesek körét – együttműködés az un nemzeti felszabadító mozgalmakkal 3. a szocializmusnak nemcsak egyetlen útja van ⇒ pl: Jugoszlávia, Kuba (többi országra itt nem gondoltak ilyen szempontból 4. kimondják, hogy nem szükségszerű a III világháború, elkerülhető A két világrendszernek együtt kell élnie 5. Hruscsov-beszéd: kommunista kritika a sztálini rendszerről Ez a két koncepció együttesen vizsgálandó. Térnyerésre és fegyveres konfliktusra a világban nincs lehetőség. A külvilág számára ez a szovjet álláspont rendkívül nagy megkönnyebbülést jelentett, mert ezzel SZU le akarja zárni a konfrontáció időszakot. Előzménye: koreai háború NyE sikere rekonstrukciója: kiderül, hogy NyE-ban 1956 okt. 30 szovjet kormánynyilatkozat: egyenjogúság elve - SZU és a többi szoc. orzásg együttműködése és egymás segítése, ahol a szoc országok szuverének és egymással való kapcsolataikban

egyenjogúak. SZU külpolitikai törekvései: - Oroszo. segíti e a kommunista hatalomra jutást Görögo-ban és a spanyoloknál? A válasz egyértelmű nem!. Spanyol kommunista párt vezetői kérnek segítséget, hogy megbuktassák a Frankeli rendszert. Sztálin válasza: NEM Gyakorlatilag a nemzetközi politikai elhatárolódás következik be a Truman elvbe, ugyanis SZU-t bezárják saját területére és háborús oknak tartják, ha a védelmi vonalat átlépi. - Mediterrán terület tilos az oroszoknak. SzU és szövetségi rendszere az Eurázsiai tömb, ezt az Atlanti gyűrű veszi körbe. - szovjetek támogatják Azerbajdzsán függetlenségét - Iránban 47-ig bent vannak az orosz csapatok, de az amerikaiak segítik Irán függetlenségét, Irán ekkor amerikabarát lett – szovjeteknek Észak-Iránt el kellett hagyniuk. SZU bezárása véglegessé vált, kitörési kísérlete meghiúsult. Megmerevedik a rendszer SZU tényleg szárazföldi hatalommá vált. - .

Jugoszlávia nem akarja elfogadni a szovjet irányítást Ők is a szovjet elveket vallják, de nem akarnak moszkvai kézen lenni ⇒ feszültség forrása. ⇒ Jugoszlávia kikerül a Kominnformból ’49-ben küszöbön áll egy újabb háború Jugoszlávia ellen, amiben Magyarország nagy szerepet játszott volna Kínai kérdés: ’49-re kínai polgárháború eldől. Mao Ce Tung a Kínai Kommunista Párttal kiterjeszti hatalmát ⇒ ’49 október. Kínai Kommunista Népköztársaság, a kínai nemzeti párt visszaszorul Taiwan szigetére ⇒ két Kína jön létre: Peking (kommunista Kína), Taiwan (polgári Kína) Polgári Kína vezetője Chang Kai Sek Egy ideig nem tudnak dönteni, hogy melyik Kína képviselje az országot pl. az ENSZ-ben Először a polgári Kína teszi mindezt, de a későbbiek folyamán a kommunista Kína átveszi a diplomáciai szerepet, s mind a mai napig ők képviselik Kínát. Koreai kérdés: Észak-Korea bevonult a Szovjetunió, Dél-Korea

bevonult az USA ⇒ kéthatalmi megszállás. Békeszerződés után innen kivonulnak a megszálló csapatok! Kirobban a polgárháború, s ’50-ben hatalmas háborúvá növi ki mágát. ’50-’53 között több regionális összecsapás is történik, s mindig benne van egy esetleges világháború lehetősége is. Eredmény: 380- nál Koreát kettéosztják ⇒ Észak és Dél Korea. Valószínűleg ez egy szondázási akció volt, amivel azt próbálták ki, hogy a nyugat eltűrné-e Jugoszlávia megtámadását. Kiderült, hogy nem, ezért erre nem is került sor 1957-ben sor került az összkommunista kongresszusra, ott volt még Mao Ce Tung és Tito is. Ezen a találkozón egyenrangúnak ismerik el egymást, elismerik, hogy a kommunizmushoz több út is vezet. 2 lényeges politikai törekvés: - a természetes szöv. megtalálása (3 vlág) - SZU-t körülvevő gyűrű megtörése, hizsen katonai szövetségi blokkok veszik körül(ez egy stratégiai hátrány), fő kérdés,

hogyan lehet ezt kitörni. – pozíciók megszerzése a 3 világban Itt jelentek meg az első repedések. Kína elindította saját ötéves tervét, a Nagy Ugrást Kína kikényszerítette, hogy SZU egy titkos megállapodásában kötelezte magát arra, hogy atomfegyvert ad át neki, ezzel Tajvan visszafoglalását akarták elérni. SZU nemzetközi, nyugat felé nyitó politikája viszont a koegzisztencia irányába fejlődött: hidegháborús blokk fegyverszünetét jelentette, ennek legelső és leglátványosabb lépése Hruscsov 1959-es látogatása volt. 6. Tétel: Nemzetközi szervezetek, különös tekintettel az ENSZ-re ENSZ megalakulása: tagság: Az ENSZ eredeti tagjai azok az államok, akik részt vesznek a SF-i alapokmány aláírásában. Az Egyesült Nemzetek hivatalosan 1945. október 24-jött létre, amikor az alapokmányt ratifikálta Kína, Franciaország, a SZU, Nagy Britannia az USA és a többi aláíró többsége. Tagja lehet minden békeszerető nemzet,

amely az alapokmányban foglalt kötelezettségeket vállalj, és a Szervezet megítélése szerint e kötelezettségek teljesítésére képes és hajlandó. Új tagállamok felvétele a Biztonsági Tanács ajánlása alapján, a közgyűlés határozatával történik. Hivatalos nyelve: kína, angol, francia, orosz és spanyol. Az Egyesült Nemzetek céljait az Alapokmány a következőkben határozta meg: • a nemzetközi béke és biztonság fenntartása; • a nemzetek között a népeket megillető egyenjogúság és önrendelkezési jog elvének a tiszteletben tartásán alapuló baráti kapcsolatok fejlesztése; • nemzetközi együttműködés létesítése a nemzetközi gazdasági, szociális, kulturális és humanitárius problémák megoldása, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásának előmozdítása érdekében; • legyen az egyes nemzetek által e közös célok elérése érdekében kifejtett tevékenységek összehangolásának

központja. Az Egyesült Nemzetek az alábbi elveknek megfelelően tevékenykedik: • a Szervezet valamennyi tag szuverén egyenlőségének elvén alapszik; • a Szervezet tagjai kötelesek nemzetközi viszályaikat békés eszközökkel, a nemzetközi béke és biztonság, valamint az igazságosság veszélyeztetése nélkül rendezni; • a Szervezet tagjai nemzetközi kapcsolataikban tartózkodnak bármely más állam elleni erőszakkal való fenyegetéstől vagy erőszak alkalmazásától; • megadnak minden segítséget az Egyesült Nemzetek részére annak minden olyan tevékenységéhez, amelyet az Alapokmánynak megfelelően folytat, és tartózkodnak attól, hogy segítséget nyújtsanak olyan államoknak, amelyekkel szemben az Egyesült Nemzetek megelőző vagy kényszerítő intézkedéseket foganatosít; • az Egyesült Nemzetek biztosítja, hogy amennyiben a nemzetközi béke és biztonság fenntartása érdekében szükséges, azok az államok is, amelyek az

Egyesült Nemzeteknek nem tagjai, ezeknek az elveknek megfelelően járjanak el; • az Alapokmány egyetlen rendelkezése sem jogosítja fel az Egyesült Nemzeteket arra, hogy olyan ügyekbe avatkozzék, amelyek lényegileg valamely állam belső joghatóságának a körébe tartoznak. Az ENSZ felépítése: - A közgyűlés - A Biztonsági Tanács - A gazdasági és Szociális Tanács - Gyámsági Tanács - Nemezeközi Bíróság - A titkárság Közgyűlés: Legfőbb tanácskozó testület. Az összes tagállam képviselőiből áll Olyan fontos kérdésekben, mit a békére és biztonságra, új tagok felvételére és költségvetési kérdésekre vonatkozó ajánlások, a döntésekre kétharmados többségre van szükség. Egyéb kérdésekben szótöbbség Biztonsági tanács: A nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért felelős. A tanácsnak 15 tagja van 5 állandó – Kína, SzU, Franciaország, Nagy-Britannia és az USA – és 10 a két éves időszakra

megválasztott tag. Feladatai: - fenntartani a nemzetközi békét és biztonságot, viszályt megvizsgálni, amely nemzetközi súrlódáshoz vezet terveket kidolgozni a fegyverkezés szabályozását szolgáló rendszer létesítésére katonai lépéseket foganatosítani az agresszor ellen ajánlás új tagok felvételére Gyakorolni a gyámsági funkciót a stratégiai területeken javaslatot tenni a Közgyűlésnek a főtitkár kinevezésére és a közgyűléssel együtt megválasztani a nemzetközi Bíróság bíráit. Gazdasági és Szociális Tanács. Olyan fő szervezet, amely koordinálja a szervezetek ENSZ családja néven ismert Egyesült Nemzetek, valamint a szakosított szervek és intézmények gazdasági és szociális munkáját. Feladatai: - központi fórumot nyújt a nemzetközi gazdasági és szociális kérdések megvitatására - tanulmányokat készít vagy kezdeményez és ajánlásokat tesz a nemzetközi gazdasági, szociális, kulturális, oktatási

kérdésekben - elősegíti az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartását - koordinálja a szakosított intézmények tevékenységét - konzultál a nem kormnyzati szervezetekkel olyan ügyekben, amelyekkel a Tanács foglalkozik Gyámsági Tanács: Feladata a gyámsági rendszer alá helyezett gyámsági területek igazgatása, elősegítsék a a gyámsági területek lakosságának előrehaladását az önkormányzat és a függetlenség felé történő fokozatos haladását. Szíria, Irak, Jordánia volt gyarmatok – ENSZ megbízást adott a környékbeli nagyhatalmaknak, hogy igazgassa ezeket a területeket. Azért mert a IIvh után megszűnt a mandátumhelyzet. Teljes függetlenséget nem lehetett nekik adni, ugyanakkor angol és francia uralom alatt sem maradhattak. Nemzetközi Bíróság: A Bíróság joghatósága kiterjed minden olyan kérdésre, amelyben az államokra hivatkoznak és minden olyan ügyre, amelyre az Egyesült Nemzetek alapokmánya

vagy a hatályban lévő nemzetközi szerződések és egyezmények lehetőséget nyújtanak. Titkárság: Az Egyesült Nemzetek más szerveit szolgálja ki, és az általuk meghatározott programok és célok megvalósítása érdekében dolgozik. A Titkárság élén a főtitkár áll, aki felhívhatja a Biztonsági Tanács figyelmét minden olyan ügyre amely véleménye szerint veszélyeztetheti a nemzetközi békét és biztonságot. ENSZ szervezetei: - UNICEF: Gyermekalap: A közgyűlés a háború sújtotta eu-i gyermekek támogatására hozta létre, majd a fejlődő országok szükségét szenvedő gyermekei helyzetének javítására szolgál. - UNHCR: Menekültügyi Főbiztosság: nemzetközi védelmet nyújt a faji, vallási, nemzetiségi vagy politikai okokból menedéket keresőknek és tartós megoldás talál problémáikra, segíti önkéntes hazatelepülést. Segélyakciók a menekülteknek - UNESCO: Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális szervezet:

írástudatlanság elleni küzdelem, alapfokú oktatás általánossá tétele, emberiség kulturális örökségének a megőrzése, valamint a természet és társadalomtudományos fejlődésének nemzetközi előmozdítása. A két nagyhatalom törekszik egy saját "blokk" kialakítására. Nyugaton a Marshall-terv és a Trumandoktrína hatására megnő az Egyesült Államok befolyása Ezek az államok egymással bilaterális, azaz kétoldali gazdasági és politikai szerződéseket kötnek. A sor Nagy-Britannia és Franciaország nyitják meg 1947-ben. 1948-ban megszületik az öthatalmi egyezmény a Benelux- államok, Franciaország és Nagy-Britannia között. Ez év áprilisán pedig a nyugat-európai országok megalakítják az OEEC-t, az Európai Gazdasági Együttműködés Szervezetét, aminek célja a Marshall-terv keretében fölvett segélyek elosztása, valamint a kölcsönök visszafizetésének és a vámrendszer szabályozása. 1952-ben a

Benelux-államok, Franciaország és az NSZK létrehozza a Montánuniót, az európai szén- és acélközösséget, amely az országok nehéziparát koordinálja. További szervezetek: KGST: WHO GATT: Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi egyezmény OEEC: Európai Gazdasági Együttműködési szervezet átalakul OECD: Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet NATO: Észak-Atlanti szerződés Szervezete EDC: Európai Védelmi Közösség NYEU: Nyugat-Európai Unió Euroatom EGK: Európai Gazdasági Közösség EMU: Gazdasági és Monetáris Unió EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás EMS: Európai Monetáris Rendszer 7. Tétel: A német kérdés alakulása és a vele kapcsolatos nemzetközi politikai elméletek (1945-1990) Háború után Németország romokban hevert. Az ismertebb náci vezetőket felelőségre vonták, a többiek nagy része pedig fokozatosan integrálódott a társadalomba. A hadsereg parlamenti ellenőrzés alá került. 1945 február:

Jaltai konferencia. Németország nem lehet nagyhatalom, nem rendelkezhet olyan fegyveres erőkkel, ami meg tudja védeni az országot. Német-kérdés: - meghatározó a II. vh utáni rendezésben - a mai nemz. kapcs is ezzel függ össze ( az EU alapja a német-francia viszonyfennmaradása, e nélkül összeomlana) No. a háború után EU gazdasági motorjává válik A dinamikus gazdaság, amit No nyújt, nélkülözhetetlen az amerikai gazdaság számára. (az amerikaiak NYE és Japán fő gazdaság partnerei) terms of trade – kereskedelmi cserearányok No. gazdaság helyreállítása elkerülhetetlenül fontos, de nem lehet politikai hatalom, nem használhatja a gazdasági fejlettségét katonai célra. 1947-ben meghirdetik a Marshall-tervet, amely egészen 1959-ig szolgálja Nyugat-Európa újjáépítését. A tervet George Marshall, az amerikai külügyminiszter dolgozza ki, és eredetileg egész Európának hirdetik meg, de a Szovjetunió megtiltja a segélyek igénylését.

A terv szerint az európai államok összesen 13,6 milliárd dollárban részesülnek, amelynek 90%-a segély, 10%-a pedig kölcsön. A gyakorlatban az összeg a következőképpen oszlik meg: Nagy-Britannia 23%, Franciaország 20%, Olaszország 10% és Németország nyugati zónái 10%. A szembenállás legjobban a német kérdésben mutatkozik meg. 1948-ban Németország nyugati részén pénzreformot vezetnek be (DM az RM helyett) az infláció megfékezésére. Ezt a Szovjetunió NyugatBerlin blokádjával torolja meg, minek következtében a városrészt légi úton kell ellátni Tulajdonképpen egyik félnek sem érdeke egy egységes Németország, mégis 1949 elején Bizóniává egyesül a brit és a francia megszállási zóna, majd csatlakozik hozzá az amerikai zóna, és létrejön Trizónia, ami 1949. Május 23-án nevet változtat, megalakul a Német Szövetségi Köztársaság Válaszlépésként 1949. október 7-én a szovjet zónából megalakul a Német Demokratikus

Köztársaság Az NDK fővárosa Kelet-Berlin, új nevén Berlin lesz, Nyugat-Berlin pedig önálló városállamként az NSZK részévé válik. Német kérdés alakulása: 1952. Bonni értekezlet utáni jegyzőkönyvvel módosított egységes szerkezetű szerződést adnak ki 1954-ben Párizsban, amely alapvetően szabályozza az NSZK és a három nyugati hatalom viszonyát. A három nyugati hatalom megszüntette a megszállási rendszert és helyreállította az NSZK teljes szuverenitását és végső célként Németország egységesítését tűzték ki. 1959-ben Bonnban NSZK területén lévő idegen fegyveres erők szabályozását a NATO-hoz csatolták. 1955-56-os évben sok minden történt, ami a német egyenjogúsítással kapcsolatos. 55-ben szünteti meg a hadiállapotot SzU No-gal. Jan 25-én eltörlik a német megszállási rendszert Fontos dátumok májusban: - máj. 5 megszállási rendszer megszüntetése, főmegbízottak képviselték a megszállási övezeteket -

máj. 6 No-t felveszik a WEU-ba, megerősítik státuszát a nyugat-európai unióba való felvételkor - máj. 7-én felbontják a szovjet-német am szerződést - máj. 9-én felveszik a NATO-ba Németország jó irányba kezd változni. Megbízható tatja lehet a szövetségnek, a NATO-ba beleolvad, ami Németország fölötti kontrollt biztosította. A NATO tagországok külföldön csapatokat állomásoztatnak, de a németek a mai napig ezt nem tehetik meg, mer az alkotmányuk értelmében nem küldhetnek német csapatokat külföldre. Németo csak az euroatlanti szabályokat betartva tudja saját érdekeit érvényesíteni. (Balkáni krízis: jelenleg az amerikaiak le vannak kötve afgánnal, a balkánon oldják meg a problémát az európaiak) 55-ben mindenki piacokat akar szerezni. Németo nélkül Európa nem létezik Németországot nem lehet tartósan kiközösíteni. Euniónak paradoxa, erős és egységes Németország kell ahhoz, hogy létezzen az Unió, de túl erős

ne legyen. - máj. 14-én Szu létrehozza a Varsói szerződést - máj. 15-én (Eisenhower doktrína vonatkozása osztrák államszerződésre) szovjet-amerikai közös érdekeltség, mindenki jól járt vele. - az ansluch megtiltása, , teljesen világossá válik, hogy Ausztria nem része No.-nak OderaNeise határ az eu-i stabilitás legfontosabb tényezője, a határok felvetése tabu! - nem kell jóvátételt fizetnie, nincs háborús felelősége. - a megszálló csapatokat kivonják Ausztriából - döntenek az hadifoglyok hazaengedéséről - osztárk nemzeti öntudat nem nagyon van, fölülről ki kell alakítani - örökös semlegesség: semleges az állam, amelyet mások elismernek. Moszkvának most is beleszólása van abba, hogy az osztrákok semlegességüket felmondják. Ausztriában neincs döntés ma sem ebben a kérdésben. Július végén Genfben szovjet-amerika-brit értekezletre kerüot sor, ahol ténylegesen lényegi kérdések merültek föl: - No.

egységesítése: biztató dolgokat mondanak, de nem tudnak előre menni - kollektíb biztonság elve: a béke oszthatatlan. A világon csk egy egységes biztonsági rendszer képzelhető el. Föl kell oszlatni a katonai tömböket Szélesen kell új biztonsági szervezetet létrehozni – SZU szerint. szeptember 9-13 Adennauer német kancellár Moszkvába utazik, ez NSZK elismerését jelenti. 10000 német hadifoglyot hazaengednek. NSZK lemond német érdekek képviseletéről. Ugyanebben a hónapban NDK – SZU megállapodás Berlin ebben az időszakban a legveszélyesebb hely: nem lehet helyi háború, mert az globális háború lenne. Halstein doktrína: melyik állam az NDK-t eismeri azzal az NSZK megszakítja a kapcsolatot. Egy Németo. van csak! Ezt az álláspontot nem osztották, bár az államok egy része az NDK t, másik része az NSZK-t ismerte el. NSZK megakarta venni a fekete országot, hogy ne létesítsenek kapcsolatot NDK-val Halstei ügyben hatalmas verseny

kezdődött meg. NDK is rengeteg pénzt beleölt fekete országokban A Skandinávoknál a 70-es években kezdett egy omlás kialakulni. Egyre többen elismerték NDK t is Francio. szerint két Németo létezik 1963-ban Adenauer lemondott. Az új kancellár Silly Brandt külpolitikai célja az volt, hogy hidat képezzen Nyugat és Kelet között. Szovjetunióval, Lengyelországgal, Csehszlovákiával és NDK-val kölcsönösen elismerték a határokat. 1972-ben a két német állam elismerte egymást, aztán felvették őket az ENSZ-be. 1989 májusától (az osztrák- magyar határ megnyitásától) kezdve a Magyarországon tartózkodó keletnémet polgárok tömege távozott Ausztrián keresztül Nyugat-Németországba. A menekülthullám csúcsa az augusztusi soproni páneurópoai piknik nevű esemény volt. Az NDK fontosabb városaiban már hetente keült sor a kommunista berendezkedés felszámolását követelő tüntetésre, és novemberben hozzákezdtek a berlini fal

lebontásához. Okt-ben lemondott Erich Honecker, és 90-ben helyreállt a német állam egysége. Keleti szerződések: 1969-ben NSZK-ban szociáldemokrta-szabaddemokrata koalíció került hatalomra. Schmidt kancelár a hitleri fasizmus felett aratott győzelem 30. évfordulojn, monott beszédében a eketi szerződéseket úgy jellemezte, hogy míg Adenauer megteremtette a kibékülést és a szövetséget a nyugattal, addig Willy Brandt megvalósította a békés kiegyezést a Kelettel. NSZK által a kelet-európai szocialista országokkal megkötött szerződések a következők: szojet-NSZK szerződés 1970 lengyel-NSZK szerződés(1970 NDK-NSZK közlekedési szerződés (l972 máj. 26) NDK-NSZK alapszerződés (1972 dec 21. Csehszlovák – NSZK szerződés(1973 Ezekben a keleti szerződésekben NSZK tudomásul vette a második vh. után Kelet-Európában kialakult status quót. Berlini kérdést rendező szerződések: Nyugat-Berlinre vonatkozó egyezmény (1971)

Nyugat-Berlinnel való forgalmat szabályozó NSZK-NDK tranzitegyezmény A szovjet-NSZK viszonylatban széles körű gazdasági egyezményeket is kötöttek, többek között az 1978. máj 6-i 25 éves gazdasági és ipari együttműködési keretegyezményt 8. Tétel: Hidegháború és a hidegháborús gondolkodásmód A világ kettészakadása 1945-ben kezdődik, amikor a háború lezárását követően a megszálló hatalmak igyekeznek saját ideológiájuknak megfelelő kormányokat hatalomra juttatni, több-kevesebb sikerrel. A két "pólus" nyílt szembenállása 1946. március 5-én mutatkozik meg, amikor az ex-miniszterelnök Winston Churchill Fultonban beszédet tart, amelyben felhívja a figyelmet a Szovjetunió expanziós törekvéseire, és használja a "vasfüggöny" kifejezést. Churchill nézeteit Truman osztja, mire Sztálin meglehetősen gyorsan reagál: "Churchill egy háborús uszító". Ez jelenti a hidegháború kezdetét A szó

azt jelenti, hogy a két nagyhatalom között fokozott elidegenedés és ellenségeskedés tapasztalható, egymást nukleáris háborúval fenyegetik, ám ezek sohasem fajulnak egy harmadik világháborúig. A korszakot az 1960-as években kezdődő "enyhülés" váltja föl. 1947-tôl megszűnik a két fél között minden kapcsolat; megkezdődik az ellenségeskedés, a kölcsönös vádaskodás; erősödik a bizalmatlanság; diszkriminatív intézkedéseket vezetnek be; ugrásszerűen nő a titkosszolgálatok jelentősége és ami a leglényegesebb, megkezdődik a fegyverkezési verseny, a katonai melldöngetés, a fegyverek helyi háborúkban jutnak szerephez. Ebben az időszakban kell(ene) érvényesülnie a Truman- doktrínának, -avagy a feltartóztatási politikának-, amely kimondja, hogy a Szovjetunió bizonyos térségekben túl nagy befolyást szerzett, ezért a további terjeszkedést meg kell állítani, ennek érdekében pedig a labilis országokban minden áron

a polgári erők győzelmét kell kivívni és ezek kormányra kerülését kell megoldani. Ez főleg Koreára, Vietnámra és Görögországra vonatkozik. 1946-ban az Egyesült Államok kereskedelmi embargót vezet be a szocialista tömbbel szemben. Ez kezdetben csak árukiviteli tilalmat jelent, később azonban kiterjesztik a gyártási technológiákra -know-how- is. 1947-ben meghirdetik a Marshall-tervet, amely egészen 1959-ig szolgálja Nyugat-Európa újjáépítését. A tervet George Marshall, az amerikai külügyminiszter dolgozza ki, és eredetileg egész Európának hirdetik meg, de a Szovjetunió megtiltja a segélyek igénylését. A terv szerint az európai államok összesen 13,6 milliárd dollárban részesülnek, amelynek 90%-a segély, 10%-a pedig kölcsön. A gyakorlatban az összeg a következőképpen oszlik meg: Nagy-Britannia 23%, Franciaország 20%, Olaszország 10% és Németország nyugati zónái 10%. A szembenállás legjobban a német kérdésben

mutatkozik meg. 1948-ban Németország nyugati részén pénzreformot vezetnek be (DM az RM helyett) az infláció megfékezésére. Ezt a Szovjetunió NyugatBerlin blokádjával torolja meg 47 tavaszától beszélünk a hidegháború klasszikus korszakáról (Koreai háború-Pancsa Sila), ami 5354-ig tart. 1947-48-ban kijelölik a határokat. A politikai elitnek volt egy józanabb része, amely az érdekeket akarta elhatárolni. Kennan: határozottan és keményen megállást kell mondani a szovjet és kommunista expanziónak. SZU saját propagandája szerint egy ideológiát képvisel, amit a nyugati fél elismert. HÉJA GALAMB (konfrontálni akarok) (béke) Kenan-t mindenki héjának tekinti. Ez a korszak vezet az első magas szintű megállapodásokra – Genf 1954 jul 21: indokínai hadműveletekről szóló egyezmények. 1955-ben jön létre a genfi csúcs, amelyen a négy nagyhatalom a béketárgyalások után elôször ül tárgyalóasztalhoz, igaz eredmény nélkül, mégis

ezután megkezdôdnek az egymás közötti tárgyalások, és az úgynevezett enyhülési folyamat is megindul, ami ekkor még csak azt jelenti, hogy a felek szembenállása csökken, tárgyalási készségük nô, de a fegyverkezési verseny tovább folytatódik. 49-50 újabb fordulat a történelemben. A Truman-doktrínát az 1950-e években a "felszabadítási" és a "fellazítási" politika váltja föl Nixon elnök külügyminiszteréhez, Dallashoz kapcsolódóan. Eszerint, mivel a "feltartóztatási politika" csak részben valósult meg, szükséges a Közel-Keleten és Vietnámban a katonai "fölszabadítás" illetve más országokban a politikai eszközökkel történô "föllazítás". Koreai háború: akkor következik be, amikor a világ elhatárolódása megtörtén. (No szétválik, Eu-t felosztják) Kínában egyértelmű társadalompolitikai alakul ki hosszú polgárháborús időszak után. Ez az időszak szüli meg

a Containment – feltartoztatási politikát. Zsdanov szerinti két tábor szembenállására vonatkozó politika látható ebben az időszakban. Számtalan tényező egymásra hatásából tört ki a koreai háború. Moszkva és Washington a 38 szélességi fokban megegeznek (genfi egyezmény) Kiderül, hogy a két fél katonailag egymással nem bír. USA tengeri hatalom, SZUheartland Indokínai háború: Vietnam, Laosz, Kambodzsa- francia gyarmatok. Vietnami háború kisugárzik indokínára. Gyarmati háborúról beszélhetünk, amelynek első szkasza francia-indokínai háború Minden ami itt történik, az am. és SZU szemében is ugyanolyan mint Korea SZU nemzetközi osztályharc, USA a szabadvilág elleni támadása. Francia vereség, kivonulnak Ázsiából ez az idegenlégió utolsó tündöklése volt. Létrejön a nyugati világ által támogatott Dél-Vietnám Nem a vietnámiak győzelme vezetett a genfi értekezletre!!!! Az időbeli egymásra utaltság nem feltétlenül

logikai kapcsolat. Moszkva szerint két út van: vagy kommunista vagy kapitalista. Az Imperializmus táborába tartozik, aki nem a kommunista utat választja. A hidegháború első szakasza Sztálin haláláig, 1953-ig tart. Sztálin halála önmagába nem jelentett fordulópontot, de nőtt a bizonytalanság Ny és K-en egyaránt. A félelem légkörében született Eisenhower javaslata (53 ápr.), amikor Moszkvában kollektív vezetés van, senki nem tudja ki a vezető. Javaslat tartalmazza: - egyezzünk meg a koreai fegyverszünetben, tudomásul kell venni a status quot - Ausztriával kössünk államszerződés (55. máj 15), amelyben az alap továbbra is az anschluss megakadályozása - Németo.-t megerősíteni nem lehet, de egyesíteni igen - eu-i intézmények elismerése - háború a szegénység ellen, ez a 3. világnak szól 1956 okt. 30 szovjet kormánynyilatkozat: egyenjogúság elve - SZU és a többi szoc. ország együttműködése és egymás segítése, ahol a szoc

országok szuverének és egymással való kapcsolataikban egyenjogúak. 1957-ben sor került az összkommunista kongresszusra, ott volt még Mao Ce Tung és Tito is. Ezen a találkozón egyenrangúnak ismerik el egymást, elismerik, hogy a kommunizmushoz több út is vezet. 2 lényeges politikai törekvés: - a természetes szöv. megtalálása (3 vlág) - SZU-t körülvevő gyűrű megtörése, hizsen katonai szövetségi blokkok veszik körül(ez egy stratégiai hátrány), fő kérdés, hogyan lehet ezt kitörni. – pozíciók megszerzése a 3 világban 1956. Október 29 szuezi válság Szuezi válság: Egyiptom Nazer elnökvezetésével államosítja a csatornát, szovjet támogatásra. Lavina indul el ⇒ minden külföldi területet Észak-Afrikában államosítani lehet ⇒ angol, francia érdekeket sérti. Anglia, Franciaország, Izrael megtámadja Egyiptomot Ez a válság tereli el a figyelmet Magyarországról!! Eisenhower doktrína(57. jan 5) Előzménye: Szuezi válság

után Amerika átveszi az irányítást(anglia, francia meggyengült) és támogatja a bagdami paktum tagországait(pakisztán, török, irak, irán) A közel-keleten egy hatalmas űr keletkezett, amit az USA-nak kell betölteni. Ezért a doktrína a KözelKeletre irányul és az USA szerepvállalásáról beszél Eisenhower a kongresszusnak küldött üzenetében jóváhagyást kért az alábbi javaslatokra: - ez a közel kelet megsegítésének 3 részből álló programja, mely a régiónak nyújtandó gazdasági és katonai segítséget illetve a kommunista agresszió elleni védelmet foglalja magában. 1957 jan. 10-én az UNIÓ helyzetéről tartott beszédében kijelentette amerika elkötelezi magát az egész szabad világ megvédésének szolgálatára. Nukleáris korszak ’57: Szovjetunióban fellövik az első Szputnyikot, katonai céllal. A világ bárely része elérhetőé válik A világot többszörösen l lehet pusztítani. Ez lesz a megalapozása a békés egymás

mellett élésnek Egyre inkább elmérgesedik a viszony a szovjetek és a kínaiak között. Ez nemzetközileg olyan helyzet, hogy sokak szerint már 3-as világról van szó. Hogyan lehetne USA-t rakétával elérni! USA-ban pánik alakul ki ⇒ megkezdik az Apolló programokat. ⇔ Szojuz program Az űrfegyverkezés tönkre teszi a szovjet gazdaságot, ezzel szemben USA-t felemeli a ’80-as évekre! Kuba: ’58-ban megkezdődik a kubai kommunista mozgalom. Fidel Castro vezetésével Győz a kubai forradalom ⇒létrejön egy kommunista ország, ami erőteljes feszültséget teremt. ’59 Eisenhower – Hruscsov találkozó: leszerelés, a berlini probléma tartós rendezéséről van szó. ’61 Hruscsov – Kennedy találkozó: A gazdasági fejlődésben SZU lemaradt. Mindketten nagyon színes egyéniségek voltak, de ellentétes közegből származtak, és ellentétes politikai irányzatból. Mndkettő meg van róla győződve, hogy a saját állam és berendezkedése képviseli a

jövőt. Mindkettő megbukott és mindkettőt felelőssé tették hogy nem jól irányított az országot. Mégis nagyon nagy jelentőségük volt. Feszültség tovább fokozódik, s ’61 nyarára elkészül a berlini fal ⇒ kézzel fogható a két hatalmi tömb. ’62 Karibi válság: a szovjetek rakétákat telepítenek Kubába. ⇒ USA bármely területére lehet rakétákat küldeni, ha szükséges. Kennedy nem tűri a rakétákat, nincsen alku Tárgyalások eredményeképpen a szovjetek leszerelik a rakétákat és hazaviszik őket. Itt válik nyilvánvalóvá, hogy a háború atomháború lenne!! ⇒ atomfegyvereket korlátozni kell, nem szabad, hogy illetéktelen kezekbe kerüljön. ’63: atomcsend egyezmény. A nagyhatalmak írják alá (kivéve Franciaország, Kína), ennek értelmében korlátozzák az atomkísérleteket. Atomsorompó: illetéktelen kézbe nem adják a bombát. Ekkor fogalmazódik meg, hogy szükség van a Kreml és a Fehér Ház közötti forró drótra

⇒ kommunikációs lehetőség a két nagyhatalom között. ’63: Kennedyt megölik, utódja Lindab Johnson Szovjetunióban is váltás történik, Hruscsovot leváltják és helyette Leonyid Brezsnyev kerül hatalomra ⇒ hullámvölgy a kapcsolatokban. Brezsnyev visszatér a militáris dolgokhoz Eközben Johnson vietnami háborúba keveredik ⇒ mélypont! Brezsnyev ’82-ig lesz hatalmon, majd Andropov és Gorbacsov követik. 9. Tétel: Katonai szövetségek (NATO, VSZ, CENTO, SEATO, ANZUS) A hidegháború nemcsak a két nagyhatalom fegyverkezési versenyét jelenti, hanem a saját blokk katonai támogatását, fegyverekkel való ellátását is. 1948-ban az Egyesült Államok megalapítja az OAS-t, az Amerikai Államok Szervezetét, amelynek hivatalosan 1962-ig Kuba is tagja. A szovjet szárazföldi hadsereg ellensúlyozására hozzák létre 1949-ben Párizs központtal a NATO-t. A 12 alapító állam: USA, Kanada, Nagy- Britannia, Franciaország, Benelux-államok, Dánia,

Izland, Norvégia, Olaszország és Portugália. Később kapcsolódik a szervezethez Görögország, Törökország, az NSZK és Spanyolország, 1966-ban viszont kilép Franciaország, evvel együtt kiutasítja a NATO-t, így a szervezet új székhelye Brüsszel lesz. A NATO egy katonai-politikai szervezet, amely háború esetén tagállamai számára védelmet nyújt, és szembeáll a keleti blokkal, de mindvégig hangsúlyozzák a szervezet védelmi jellegét. A NATO a nyugat-európai Unió megalakulásának és az NSZk NATO-ba való felvégelének (1953) ellensúlyozására jött létre mint politikai és védelmi közösség, amely katonai szövetséget alkot és egyeztetett külpolitikát folytat. Lord Isimay. NATO funkciójának pontos meghatározása: go to keep the Americans bevonás the Russians orosz kívül tartás the Germans németek feletti kontrol, német bevonását jelenti NATO: Az 1949 áprilisában aláírt Észak-atlanti Szerződéssel létrehoztak egy olyan

szövetséget, amelyben a részt vevő független tagországok valamennyien érdekeltek a béke fenntartásában és szabadságuk védelmében. A Szervezet fórumot nyújt bármilyen kérdés együttes megvitatására, valamint a biztonságukat érintő politika és katonai döntések meghozatalára. Biztosítja a megfelelő szervezeteket, amelyek elősegítik a tagországok közötti konzultációt és az együttműködést politikai, katonai, gazdasági és tudományos téren, valamint egyéb nem katonai területeken is. A NATO alapvető célja, hogy összes tagjának biztosítsa a szabadság és biztonság védelmét politikai és katonai eszközökkel, összhangban az Egyesült Nemzetek Alapokmányának elveivel. A demokrácia, az emberi jogok és a törvényesség alapján a Szövetség megalakulása óta az igazságos, tartós európai béke érdekében munkálkodik. A NATO megtestesíti a transzatlanti kapcsolatot is, amelyen keresztül Észak-Amerika biztonsága tartósan

kapcsolódik Európa biztonságához A fenti célok elérése érdekében a Szövetség a következő alapvető biztonsági feladatokat látja el: • Nélkülözhetetlen alapul szolgál az európai stabil biztonsági környezet számára, a demokratikus intézmények fejlődése, valamint a viták békés rendezése iránti elkötelezettség szellemében. Olyan környezet kialakítására törekszik, amelyben egyetlen ország sem gyakorolhat megfélemlítést vagy erőszakot bármely európai nemzettel szemben, és nem hajthat uralma alá másokat fenyegetéssel vagy erőszak alkalmazásával. • Az Észak-atlanti Szerződés 4. cikkelyének megfelelően transzatlanti fórummal szolgál, ahol a szövetségesek a tagok létfontosságú érdekeit érintő bármely kérdésben konzultálhatnak, beleértve az olyan fejleményeket, amelyek veszélyeztetik biztonságukat. Elősegíti a tagok erőfeszítéseinek összehangolását a valamennyiük számára aggodalmat keltő területeken.

• Elrettentést és védelmet biztosít bármelyik NATO tagállam területe elleni agresszió minden formájával szemben. • Megőrzi az Európán belüli stratégiai egyensúlyt ’55-ben rendezik az osztrák kérdést. Ugyanebben az évben Varsói Szerződés megszületése Barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés. (tagjai: albán, bulgár, magyar, lengyel, cseh, NDK, szovjet. Albánia 68 szept 13-án kilépet A NATO mellett léteznek más helyi katonai szervezetek is, amelyet azért kelet létrehozni, hogy SZU a belső gyűrűben ne tudjon mozogni. Ilyen katonai szervezet volt a - a CENTO (Törökország) Bagdadi paktum eredménye, 55. febr 25 - SEATO (Délkelet-Ázsia), ezek azonban később fölbomlanak. 54 szep 8, - Tartós marad azonban az ANZUS amely a tagországok rövidítéséből nyerte nevét: Ausztrália, ÚjZéland és az Egyesült Államok. 51 szept 8 A Távol-Kelet és az USA Az amerikai támaszpontszerzô politika elsô

színtere a Távol-Kelet, ahol az amerikai hadsereg vállalta a Japán elleni háború legnagyobb terheit. Itt kezdik az amerikai katonai tömbök és politikai szövetségek hálójának kialakításával az új stratégiát.[] 1951-ben az ANZUS-paktum (Amerika, Ausztrália, Új-Zéland), amelybôl 1954-ben a SEATO (Délkelet-ázsiai Szerzôdés Szövetsége) lett Anglia és hét ázsiai ország részvételével, a Csendes-óceán egész térségében és Délkelet-Ázsiában biztosította a szerzôdô országok közös védelmét és a kommunizmus további terjedésének megakadályozását. (1977-ig állott fenn) A Közel-Keleten a bagdadi paktum (Anglia, Pakisztán, Irán, Irak, Törökország) a Szovjetuniót bekerítô rendszer része; ebbôl lett a CENTO hasonló feladattal, az USA erôs politikai és katonai befolyásával. Az Egyesült Államoknak a hajóhada és a kereskedelme a legnagyobb a világon: diplomáciai szerzôdések és hadihajók egyaránt alkalom és

célszerûség szerint szolgálják politikai céljait. Az amerikai hatalom terjeszkedése nyomán jár a tôkeexport is, fôképp nyersanyagforrások megszerzésére, a függetlenné váló, volt gyarmati országokban pozíciók szerzésére. A különbözô segélyek gyakori célja a szövetségesek felfegyverzése. Az amerikai gazdaság egyenletes fejlôdése a háború befejezése után is megmarad, az 1940-es évek végéig. A világ ipari termékeinek több mint a felét változatlanul az USA-ban gyártják A háború alatt megkétszerezôdött amerikai aranykészlet biztos háttere a gazdaság erejének. Az atomerô birtoklása egyszerre növeli az ország katonai és gazdasági erejét, a háború által meghatározott technikai fejlôdés egyik, békés célokat is szolgáló hasznaként. 10 tétel: A dekolonizáió folyamata és a harmadik világ megjelenése. A fejlődő országok külpolitikai koncepciói (Pancsa Sila, Bandung, el nem kötelezettség A koreai háború

után egy teljesen új nemzetközi politikai színezet kezd kialakulni. a nemzetközi elmélet számára új iratok, doktrínák alakulnak, ez jelenti a 3. világ kialakulását Az egész bipoláris időszakban Washingon és Moszkva köré lehet csoportosítani a világot. De! a föld többsége se keleti se nyugati blokkhoz nem tartozik. Moszkva szerint két út van: kommunista vagy kapitalista Imperializmus táborába tartozik, aki nem a kommunista utat választotta. Kelet-nyugat elutasít mindenféle 3. utat Akik kint maradtak, azok idegesek A 3 világ elutasítja a tömbre osztást és a nemzetközi konfliktusok katonai úton való megoldását. A békés egymás mellett élés gondolata vetődik fel náluk, ezek azok az elvek, amelybe később felépül az el nem kötelezett mozgalom (1961 Belgrád) 1954-ben Kína-Indiai csúcstalálkozó, amely antibipoláris koncepciót fogalmaz meg. előzménye: A kínai forradalom győzelme után Kína (1950. okt 24-én) megszállta Tibetet

Ezeket a kérdéseket mielőbb tisztázni kellet 1954. június 28 – Pancsa Sila – az öt elv (Új-Delhi) indiai-kínai közös nyilatkozat, de az 5 elv előfordul : - az 1955 évi bandenburgi nyilatkozatban - az ENSZ egyes határozataiban és számos más nemzetközi egyezményben és szerződésben, mint a BÉKÉS EGYMÁS MELLETT ÉLÉS ALAPELVEI. Megállapodnak a barátság és megértés fejlesztésében. Kínát és Indiát közösen érintő kérdéseket tárgyaltak meg. Főként a délkelet-ázsiai béke kilátásait és a genfi értekezleten az indokína kérdésében történt fejleményeket beszélték meg. Öt elv: - egymás területi épségének és szuverenitásának kölcsönös tiszteletben tartása - meg nem támadás: különböző vitás kérdésekt béké uton kell megoldani - be nem avatkozás egymás belügyeibe - egyenlőség és kölcsönös előnyök: faj egyenlőség, egyenjogúság gondolat - békés együttélés: morális megalapozottság azok számára,

aki nem akarnak játszani a bipoláris világban. Tudatában vannak, hogy a világ más-más részein más pol. rendszer van, de ha ezeket betartják, akkor ezek a különbözőségek nem állhatják útját a békének. A Bandungi nyilatkozat (1955. ápr 24) Az indonéziai Bandungban tartott értekezlet a függetlenné vált gyarmati és félgyarmati országok első értekezlete, amelyen részt vett néhány eddig is független afriaki és ázsiai ország(29). Állást foglalt az egymással való gazdasági és kulturális kapcsolatok kifejlesztése, a gyarmati rendszer gyors felszámolása mellett. 10pontban összefoglalt a békés egymás mellett élés elveit – később innen alakult ki az el nem kötelezett országok mozgalma 1. Az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása, az ENSZ Alapok-ban kinyilvánított elvekkel és célokkal összhangban 2. Valamennyi nemzet szuverenitásának és területi sérthetetlenségének tiszteletben tartása 3. Valamennyi emberfaja és

valamennyi kis és nagy nemzet egyenlőségének elismerése 4. Más nemezetk belügyeibe való be nem avatkozás 5. minden egyes nemzet azon jogának elismerése, hogy az ENSZ Alapokmny összhangban egyénileg vagy kollektíven védelmezze magát 6. Tartózkodás az olyan kollektív védelmi rendszerbe való belépés, amelyeknek célja bizonyos nagyhatalmak különleges érdekeinek szolgálata, illetve ezek a nagyhatalmak nyomást gyakoroljanak más hatalmakra 7. Tartózkodás az agressziótól, az agresszióval való fenyegetéstől vagy az erőszak alkalamzásától más országok területi épségével v. polgári függetlenségével 8. Minden nemzetközi viszály békés eszközökkel való rendezése 9. A kölcsönös érdekek és az együttműködés elősegítése 10. A nemzetközi jog és a nemzetközi kötelezettségek tiszteletben tartása A pekingi kormány ezzel pozíciókat szerez. Egyenrangú félként részt vesz Peking nem kommunista alapokat vesz figyelembe,

hanem inkább a 3. világ felé koncentrálodik El nem kötelezett országok mozgalmának megalakulása(Belgrád, 1961. szept 7) A tömbönkívüli országok mozgalma 25 ország részvételével alakult meg. A bipoláris elv elvetése ez A rasszizmus és neokommunizmus elvetése. Leszögezte, hogy a tagállamok kívül maradnak a katonai tömbökön és területükön nem engedélyezik külföldi katonai támaszpontok létesítését. Gyarmatosítást ellenezte, nem is lehet tagja olyan ország, amelynek idegen pontjai vannak. Eddig 7 csúcsértekezletet tartottak. Algír értekezleten megállapodtak a gazdasági együttműködési programban és hogy mind következetesebben lépnek fel az új nemzetközi gazdasági rend megteremtéséért. Belgrádban értekezlet véleménycsere céljából, hogy hatékonyabban hozzájáruljanak a világ békéjéhez és biztonságához a népek békeszerető együttműködéséhez. Ma az el nem kötelezett országok mozgalma pozitív szerepet tölt

be a nemzetközi politikában. Magyarországon ezeknek a visszhangja Nagy Imre: független magyar külpolitikai gondolkodás, magyaroknak nem szabad csatlakoznia sem keletre sem nyugatra, ne határozzák meg a magyar gazdaságot. Állandó háborús fenyegetést jelentő tömbben a politikával szembe kell szállni! 11. Tétel Válsággócok kialakillása és ezek elméleti politikai kezelése I koreai háború Az 50-es évek a hidegháború klasszikus időszaka, meghatározó benne a koreai háború, melynek előzménye a kövekező: 1945-ben Japán csapatokat a szövetségesek közötti megállapodások értelmében a 38. szélességi foktól északra a szovjet, délre az amerikai csapatok fegyverezték le.1945-ben Korea még egységes független ideiglenes demokratikus kormány vezetése alatt állt. Ezzel ellentétben 1948 augusztusában DélKoerában megalakították a Koreai Köztársaságot, északon válaszol kikiáltották a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot.

Északról a szovjetek, délről az amerikai csapatok 1949-ben kivonultak 1950. június 25-én kirobbant a koreai háború Ki kezdte a háborút? Feszült légkörben majdnem mindegy. Nem igaz az, hogy az amerikaiak kezdték volna a támadást Kérdés, hogy SZU konkrét döntése volt, ő döntött-e vagy a véletlenek egymásra hatása. Az érvek arra mutatnak, hogy SZU-nak nem állt érdekében, hiszen képtelen volt háborús terheket képviselni. Ezt a nagyon feszült légkört az észak kommunista vezérek akarták és a Nagy Testvért bevezetni a háborúba. Délen USA ENSZ zászlaja alatt vállal szerepet. 1949-re az érdekelhatárolódás befejeződik Az USA ne nyugszik bele, hogy Kína után Koreát is elvesztette, nincs közvetlen konfliktus a két szuperhatalom között, még a legválságosabb időszakban sem. USA segítséget nyújt a Dél-Koreai államnak, majd az ENSZ Biztonsági Tanácsa megszavazta ENSZ csapatok Koreába küldését. Ez nagy diplomáciai lépés volt,

mely úgy történhetett meg, hogy SZU nem élhetett vétójogával, mert ideiglenesen kivonult a Biztonsági Tanácsból, mivel Kína helyét még mindig Tajvan képviselte. SZU és szövetségesei nem ENSZ tagok. A koreai háború akkor következett be amikor a világ elhatárolódása megtörtént(No. szétválik, Eu-t felosztják) Észak-Korea birtokba veszi délt a fusani hídfő kivételével, majd az ENSZ csapatok partraszállása után visszaverik az északiakat a Jalu folyóig, ami Kína határánál van. Ekkor 200 ezres kínai önkéntes csapatok támadtak. Nincs konszenzu, nincs nemzetközi szerződés A harcok elhúzódtak 1953-ig, ami a hidegháború csúcspontját jelentette. Ebben az időszakban Moszkva és Washington egyetértés van. A két nagyhatalom között fegyveres összecsapást el kell kerülni, nukleáris háború lehet, ekkor még távoli célpontokra nem volt atom. A mélypontkor kiderül, hogy katonailag egy sajátos erőegyensúly alakult ki a két fél

között. Kompromisszumot kell kötni, ami a 38. szélességi fok, ahol kialakult az állóháborúEz volt a világ megosztottságának szimboluma, a feszültség csökkent, világossá vált, hogy egyik fél sem kíván lépni. Tárgyalások naponta zajlottak. 1953 júl 10-én kezdődnek a fegyverszüneti tárgyalások és 27-én sor kerül az egyezmény aláírására Panmindzsonban. Itt nem jött létre megegyezés a külföldi csapatok kivonásáról. Dél-Korea sikeres gazdaság, majd demokratizálódott! 1954. április 26-án Korea és Indokína kérdésével foglalkozó genfi értekezleten az alábbiakban: - Koreában tudomásul veszik a status quot a 38 szélességi foknál - Indokínai államok szuverének, francio. jogait elveszti, szövetség nem működik - vietnami expanzióval szemben egy független Laosz és Kambodzsa - fegyverszünet Vietnámban és a 17 szélességi foknál ketté kell vágni ideiglenesen - béke fenntartása, nem szabad adni lehetőséget a helyi

erőknek, hogy a megtörténtek előforduljanak Ismét előfordult az, mint 5 évvel ezelőtt. Kiterjedtek azok a területek amelyeket kommunistának és amerikabarátnak lehet nevezni. Németországot a nemzetközi megállapodás következtében osztották meg, míg Korea esetében arról volt szó, hogy egyesíteni kell az országot. Vietnamban is ideiglenesen erről volt szó titkos szavazással, amit soha nem tartottak meg. Korea kettős hatás: ENSZ százlói ott vannak nem lehet új háború. Indokína más messze van USA-tól és Oroszo-tól is. Északon politikai diktatúra, míg délen anarchikus állam. Stratégiai jelentősége Koreának volt a legnagyobb Koreai háború után egy teljesen új nemzetközi politikai szituáció kezd kialakulni. A nemzetközi politika számára új irányzatok jelennek meg, egy új doktrína a 3. világ kialakulása 1953. okt 1-jén kölcsönös védelmi egyezmény USA és Dél-Korea között 1961 júl. 6: SZU és Észak-Korea: barátsági,

együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés 1965 Japán és Dél Korea viszony alapszerződése: halászati és gazd.kult és együttműk egyezmény 1974: a két Korea közös nyilatkozatot adott ki az ország egyesítéséről, de ez a gyakorlatban sohasem valósult meg. 1984 újabb tárgyalás: fegyverszüneti egyezmény váltsa fel békeszerződés – megnemtámadás elve 12. tétel A válsággócok kialakulása és ezek elméleti-politikai kezelése ( indokínai háborúk) Indokínai háború: Vietnam, Laosz, Kambodzsa- francia gyarmatok. Vietnami háború kisugárzik indokínára. Gyarmati háborúról beszélhetünk, amelynek első szakasza francia-vietnám háború. USA – Vietnam, Kampodzsa, Laosz Minden ami itt történik, az am. és SZU szemében is ugyanolyan mint Korea SZU nemzetközi osztályharc, USA a szabadvilág elleni támadása. Francia vereség, kivonulnak Ázsiából ez az idegenlégió utolsó tündöklése volt. Létrejön a nyugati

világ által támogatott Dél-Vietnám Nem a vietnámiak győzelme vezetett a genfi értekezletre!!!! Az időbeli egymásra utaltság nem feltétlenül logikai kapcsolat. Moszkva szerint két út van: vagy kommunista vagy kapitalista. Az Imperializmus táborába tartozik, aki nem a kommunista utat választja. 1954. április 26-án Korea és Indokína kérdésével foglalkozó genfi értekezleten az alábbiakban: - Koreában tudomásul veszik a status quot a 38 szélességi foknál - Indokínai államok szuverének, francio. jogait elveszti, szövetség nem működik - vietnami expanzióval szemben egy független Laosz és Kambodzsa - fegyverszünet Vietnámban és a 17 szélességi foknál ketté kell vágni ideiglenesen - béke fenntartása, nem szabad adni lehetőséget a helyi erőknek, hogy a megtörténtek előforduljanak Ismét előfordult az, mint 5 évvel ezelőtt. Kiterjedtek azok a területek amelyeket kommunistának és amerikabarátnak lehet nevezni. Németországot a

nemzetközi megállapodás következtében osztották meg, míg Korea esetében arról volt szó, hogy egyesíteni kell az országot. Vietnamban is ideiglenesen erről volt szó titkos szavazással, amit soha nem tartottak meg. Korea kettős hatás: ENSZ százlói ott vannak nem lehet új háború. Indokína más messze van USA-tól és Oroszo-tól is. Északon politikai diktatúra, míg délen anarchikus állam. Stratégiai jelentősége Koreának volt a legnagyobb Koreai háború után egy teljesen új nemzetközi politikai szituáció kezd kialakulni. A nemzetközi politika számára új irányzatok jelennek meg, egy új doktrína a 3. világ kialakulása 1954-ben Kína-Indiai csúcstalálkozó, amely antibipoláris koncepciót fogalmaz meg. előzménye: A kínai forradalom győzelme után Kína (1950. okt 24-én) megszállta Tibetet Ezeket a kérdéseket mielőbb tisztázni kellet 1954. június 28 – Pancsa Sila – az öt elv (Új-Delhi) indiai-kínai közös nyilatkozat, de az 5

elv előfordul : - az 1955 évi bandenburgi nyilatkozatban - az ENSZ egyes határozataiban és számos más nemzetközi egyezményben és szerződésben, mint a BÉKÉS EGYMÁS MELLETT ÉLÉS ALAPELVEI. Megállapodnak a barátság és megértés fejlesztésében. Kínát és Indiát közösen érintő kérdéseket tárgyaltak meg. Főként a délkelet-ázsiai béke kilátásait és a genfi értekezleten az indokína kérdésében történt fejleményeket beszélték meg. Öt elv: - egymás területi épségének és szuverenitásának kölcsönös tiszteletben tartása - meg nem támadás: különböző vitás kérdésekt béké uton kell megoldani - be nem avatkozás egymás belügyeibe - egyenlőség és kölcsönös előnyök: faj egyenlőség, egyenjogúság gondolat - békés együttélés: morális megalapozottság azok számára, aki nem akarnak játszani a bipoláris világban. Tudatában vannak, hogy a világ más-más részein más pol. rendszer van, de ha ezeket betartják,

akkor ezek a különbözőségek nem állhatják útját a békének. A Bandungi nyilatkozat (1955. ápr 24) Az indonéziai Bandungban tartott értekezlet a függetlenné vált gyarmati és félgyarmati országok első értekezlete, amelyen részt vett néhány eddig is független afriaki és ázsiai ország(29). Állást foglalt az egymással való gazdasági és kulturális kapcsolatok kifejlesztése, a gyarmati rendszer gyors felszámolása mellett. Az 54-es év a Malenkov-kurzus a tetőpontja, a nemzetközi politikában is. Megkötik a panmindzsoni fegyverszüneti egyezményt, véget ér a koreai háború. Egy nemzetközi értekezleten 54-ben lezárták az indokínai háborút, amely a franciák elleni fegyveres kommunista felkelésből nőtt ki. A német kérdés rendezésére összeült az első nagy nemzetközi külügyminiszteri értekezlet. Az indokínai és a német kérdés együttes megbeszélésére pedig 54-ben Genfben megtartották az első csúcsértekezlet.

Kialakulóban volt a nemzetközi érintkezésnek egy új politikai stílusa, a koegzisztencia. Napirendre került a népi demokráciákkal való viszony javítása. Ennek első lépése a kínai párt vezetésével támadt ellentétek rendezése. Ez a párt volt az egyetlen, amelynek - már méreteinél fogva is - ellentétei lehettek a sztálini időszakban a szovjet vezetéssel. Ezek a tárgyalások természetesen nem a nyilvánosság előtt zajlottak. A háttere ennek az volt, hogy bizonyos ázsiai kommunista pártok vezetőségeiben rivalizált a kínai és a szovjet vonal. (Főleg a japán és az indonéz pártról volt szó) Az első konfliktusok, a polgárháború befejezése utáni, a Csang Kaj-sek kormánnyal való viszony körüli súrlódások ekkorra már rendeződtek. Kína nem akart a koreai háborúban részt venni, csak súlyos szovjet nyomásra miatt léptek be. A háború akkora veszteségeket és belső megrázkódtatásokat okozott, hogy Mao Ce Tung ezt nehezen

bocsátotta meg a szovjet vezetésnek 13. tétel: Válsággócok kialakulása és ezek elméleti politikai kezelése III (Közel-keleti konfliktus) E tétel kapcsán két kérdés ölel magába: 1. Szuezi válság 2. Palesztin kérdés 3. Közel-Keleti kérdés: ’47-ben elfogadják az ENSZ határozatát. Ennek értelmében Palesztina területén két államot kell létrehozni ⇒ arab állam / zsidó állam. Napjainkig nem sikerült rendezni a helyzetet ’48-ban megszületik az izraeli állam, amit a környező államok rögtön meg is támadnak. Az izraeli államnak 14 ezer négyzetkilométer a területe a ’47-es határozat szerint, ezzel szemben a valós terület 20 ezer felett van ⇒ megszállt területek. Alapvetően ellenséges közegben született és létezik az állam napjainkig. Az állam jóléte USA támogatásnak, valamint a német jóvátételnek köszönhető! Szuezi válság: 1952-53. A Közel-Kelet nagy kulcskérdésű állama Egyiptom, ahol zajlik egy

radikális nemzeti forradalom. Nasszer ekkor veszi át a hatalmat 52-ig a britek megtartanak mgauknak minden fontos pozíciót, a gazdaság rossz állapotban van. Túlnépesedés stb Nasszer a szovjetek nem szerették, az izraeliek az amerikaiak szimpátiáját élvezték. Itt jelentősége van a XX. kongresszusnak: 6. szakítás a világforradalmi elképzelésekkel a SZU-nak a status quot tudomásul kell vennie- békés egymás mellett élés gondolata 7. egy stratégiai elképzelés: kibővíti a szövetségesek körét – együttműködés az un nemzeti felszabadító mozgalmakkal Egyiptomi külpolitikai doktrína: Arab környezetben Egyiptom a vezetője az afrikaik kontinensnek, amely egy iszlám körbe van beépülve. Az arab világ alapvetően elismeri Nasszert Gondolnak arab egységre is, de ez nem valósul meg. Bevételekre van szükség, hogy előbbre vigyék Egyiptomot. A termelőterületet kell megnövelni az élelmiszerellátás miatt(az ország 90%-a sivatag). Ehhez az

öntözött területeket kell növelni, gátat kell építeni, amely egben energiát is termel. De a gátépítéshez szükséges tőke hiányzik (a szudáni gát eredetileg angol ötlet volt.) Senki sem akarta támogatni az eu-ai közül Nyugatellenességet erősíti ez a tény, pedig eredetileg Nasszerék antikommunisták voltak. A szuezi csatorna bevételeit kell felhasználni, elhatározták, hogy államosítják a csatornát. Ezt Londonban és Párizsban is casus belli-nek tekintették. Így alakult ki Moszkva és Kairó között az együttműködés. - szovjetek megígérték, hogy a csatorna államosítás nemzetközi következményeit segítik elhárítani - anyagi és műszaki segítséget nyújtanak a gát felépítéséhez (Hruscsov) Az egyiptomiak bevonultak a szuezi öbölbe, ezzel az angol,francia, izrael érdekekkel találták szembe magukat. Katonai kapcsolatokat tekintve az egyiptomiaknak semmi esélye nem volt 1956. Október 29 szuezi válság Szuezi válság:

Egyiptom Nazer elnökvezetésével államosítja a csatornát, szovjet támogatásra. Lavina indul el ⇒ minden külföldi területet Észak-Afrikában államosítani lehet ⇒ angol, francia érdekeket sérti. Anglia, Franciaország, Izrael megtámadja Egyiptomot Ez a válság tereli el a figyelmet Magyarországról!! Nasszer egyiptomi elnök államosítja a Szuezi csatornát (1956), aminek következtében kiélezodik a politikai, katonai helyzet. Izrael a Sinai félszigeten kezd kampányba a brit és francia muveletekkel párhuzamosan. Egyiptomi blokád következik, majd Izrael elfoglalja a Gázai övezetet és a Sinai félsziget egészét. Izraeli katonák, minden paranccsal szembeszegülve egy arab falu 49 lakosát megölik, tettükért a felelosük hosszú börtönbüntetéssel bunhodnek. Egy évvel késobb a Szuezi-csatorna használatáról szóló garanciák megszerzése után Izrael visszavonul a Sinairól és a Gázai övezetbol. Fokozódik a kelet-európai bevándorlás,

a legnagyobb mértékben Lengyel- és Magyarországról (1957). Palesztin kérdés Palesztínában évszázadokon át az arabul beszélõ muzulmánok voltak többségben, a keresztények és a zsidók pedig kisebbségben. A XIX században az oroszországi üldöztetések elõl menekülõ zsidók bevándorlása, valamint a zsidó nemzeti állam helyreállítása eszméjének hatása miatt az arányok kezdtek megváltozni. Már javában folyt az elsõ világháború, amikor 1917-ben a brit kormány kijelentette, hogy szívesen látja Palesztínában a zsidó állam megalapítását, ha a bevándorolt zsidók nem sértik az évszázadok óta ott élõ nem zsidó népek életét. A zsidók és az arabok összebékítése azonban nehéznek bizonyult. A helyzetet csak súlyosbította Adolf Hitler hatalomra kerülése Németországban, mivel a náci üldözés elöl, illetve a II. Világháború befejezte után is Európából egyre több zsidó vándorolt ki. Amíg 1922 a zsidók csak az ott

élõ népesség 11%-át alkották, addig ez az arány 1936-ban már 26%, illetve 1946-ban 32% volt. 1948 és 1964 között pedig Észak-Afrikából 264000, Európából 350000, a Közel-Keletrõl pedig 283000 zsidó telepedett le. A II. Világháború után a zsidó bevándorlások miatt az arabok aggodalma súlyos zavargásokhoz vezetett, mert a zsidók azt követelték, hogy az európai holocaust-túlélõk is bevándorolhassanak. Az ellentétek okait abban kell keresnünk, hogy az arabok egy esetleges zsidó "elnyomástól" tartottak, ami azzal járna, hogy birtokaikat elveszítik. A zsidók támogatására megnyílvánult amerikai nyomás és az arabok félelme a brit kormányt kivonulási szándékának bejelentésére bírta. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) 1947. november 29-ei közgyûlésén a szervezet elfogadta azt a tervezetet, hogy Palesztínát zsidó és arab államra osszák, illetve Jeruzsálemet nemzetközi ellenõrzés alá vonják. Ugyanakkor

az arabok elutasították e tervezetet. 1948 május 14-én, azaz a britek kivonulásának napján, David Ben Gurion kikiáltotta Izrael államot. Ennek következtében a zsidók és az arabok között a szomszédos arab államok által is támogatott háború robbant ki, melyben az arab csapatok vereséget szenvedtek. Palesztína nagyobb része a zsidó Izrael állam része lett, a maradék rész Transzjordániába olvadva, Jordánia területévé vált; a gázai övezetet pedig Egyiptom szállta meg. A háború következtében az arabok kétharmada Jordániába, Gázába, Szíriába és Libanonba menekült. Helyüket észak-afrikai és közel-keleti zsidó bevándorlók foglalták el, azonban 1948 után a palesztín menekültek vissza akartak térni és saját államukban élni. Izrael elutasította a palesztínok igényeit, ugyanakkor az arabok vonakodtak Izraelt elismerni, s ez, valamint külsõ erõk beavatkozása újabb háborúkhoz vezetett. 1956-ban az izraeliek

Nagy-Britaniával, valamint Franciaországgal titkos egyezményt kötve, megtámadták Egyiptomot, ám amerikai és szovjet nyomásra visszavonulásra kényszerültek. 1967 júniusában Izrael létét fenyegette Nasszer a Tiran-szoros izraeli hajók elõli elzárásával, ezért megszállták a Jordán nyugati partját (Jordánia ezután Egyiptommal lépett szövetségre), a Sínaifélszigetet és a Golan-fennsíkot Szíriában. A tárgyalásoknak új szakaszt nyitott az Izrael elleni, korlátozott katonai sikerrel járó 1973-as egyiptomi és szíriai támadás: Szadat, Egyiptom elnöke nem kívánta folytatni a viszálykodást. Szadat jeruzsálemi látogatása (1977 nov), valamint az 1978-as egyiptomi-izraeli megegyezés (Camp David) ennek volt a bizonyítéka. Furcsa módon azonban az egyiptomi békülés hatására sem változott az izraeli politika: Begin kormánya kemény vonalat kezdett képviselni a nyugati parton, amelyre a bibliai Izrael szerves részeként tartott igényt, s

ezen a részen jelentõsen megnövelte a zsidó települések számát. 1978-ban Izrael a palesztín (PFSZ) gerillatevékenységgel szembeszállva betört Dél-Libanonba és 1982 nyarán Bejrútig nyomult. Késõbb (1982 folyamán) Izrael kivonult a Sínai-félszigetrõl. 1987-ben a nyugati parton és Gázában az izraeli hatalom elleni intifáda mozgalom kapott erõre, majd 1988 decemberében a PFSZ formálisan elismerte Izraelt, 1948-as határaival. 14. Tétel: A válsággócok kialakulása és ezek elméleti-politikai kezelése IV (Karibi válság) Nukleáris korszak ’57: Szovjetunióban fellövik az első Szputnyikot, katonai céllal. A világ bárely része elérhetőé válik A világot többszörösen l lehet pusztítani. Ez lesz a megalapozása a békés egymás mellett élésnek Egyre inkább elmérgesedik a viszony a szovjetek és a kínaiak között. Ez nemzetközileg olyan helyzet, hogy sokak szerint már 3-as világról van szó. Hogyan lehetne USA-t rakétával

elérni! USA-ban pánik alakul ki ⇒ megkezdik az Apolló programokat. ⇔ Szojuz program Az űrfegyverkezés tönkre teszi a szovjet gazdaságot, ezzel szemben USA-t felemeli a ’80-as évekre! Kuba: ’58-ban megkezdődik a kubai kommunista mozgalom. Fidel Castro vezetésével Győz a kubai forradalom ⇒létrejön egy kommunista ország, ami erőteljes feszültséget teremt. ’59 Eisenhower – Hruscsov találkozó: leszerelés, a berlini probléma tartós rendezéséről van szó. ’61 Hruscsov – Kennedy találkozó: A gazdasági fejlődésben SZU lemaradt. Mindketten nagyon színes egyéniségek voltak, de ellentétes közegből származtak, és ellentétes politikai irányzatból. Mindkettő meg van róla győződve, hogy a saját állam és berendezkedése képviseli a jövőt. Mindkettő megbukott és mindkettőt felelőssé tették hogy nem jól irányított az országot. Mégis nagyon nagy jelentőségük volt. Feszültség tovább fokozódik, s ’61 nyarára

elkészül a berlini fal ⇒ kézzel fogható a két hatalmi tömb. 59-ben Castroék partra szállnak. Fiatal értelmiségek, igazán nincs elképzelésük, kommunizmust akartak, önálló szervezetet. Csak olyasmit termeltek, amit amerikába lehetett eladni (plszivar) Castroék jó származásúak voltak, Batista kormány volt Kubaba. Castroék Moszkától kérnek segítséget Az oroszoknak Nasser után Castroék jelentettek jelentősége, hogy hátországot szerezzenek. Nagyon jól jött nekik, közel van az USA-hoz. Washingtonnak ez már casus belli, ugyanakkor nagyon nehéz a helyzet az USAban(gettolázadások) Mindenképpen egyenjogúsítani kell a feketéket Először az oroszok tagadják, hogy ott voltak, majd egyértelművé vált. USA körülvette Kubát hajókkal, de közbe Moszkva elindított 3 atommeghajtású hajót, hogy feltörje a blokádot. Ez egy újabb szakítópróba volt a bipoláris rendszernek. ’62 okt. 26-28Karibi válság: a szovjetek rakétákat telepítenek

Kubába ⇒ USA bármely területére lehet rakétákat küldeni, ha szükséges. Kennedy nem tűri a rakétákat, nincsen alku Tárgyalások eredményeképpen a szovjetek leszerelik a rakétákat és hazaviszik őket. Itt válik nyilvánvalóvá, hogy a háború atomháború lenne!! ⇒ atomfegyvereket korlátozni kell, nem szabad, hogy illetéktelen kezekbe kerüljön. Csúcsértekezleteket tartottak. A korszak tele van feszültségekkel Az amerikaiak lelőttek egy szovjet kémrepülőt. Ez a kubai rakétaválság - ami a szovjet külpolitika egyik legjobban sikerült lépésének a fedőneve. Az akkor elvetett mag gyümölcseit most élvezi a világ. Hruscsov ugyanis politikai blöffként középhatósugarú rakétákat helyezett el Kubában Nem azért, hogy azok ott legyenek, hanem azért, hogy megtegyen egy titkos diplomáciai ajánlatot Amerikának: ha az USA garantálja, hogy nem intéz támadást Kuba ellen - ebben hallgatólagosan benne volt az is, hogy Kuba nem provokálja

Amerikát; felforgató tevékenységét Afrikára és Ázsiára korlátozza - és a Törökországba és Olaszországba telepített közép-hatósugarú rakétáit leszereli, akkor ők is visszavonja a szovjet rakétákat. Később úgy tűnt, hogy egy háborús amerikai fellépésre, ahol amerikai hadihajók megállították a Kubába tartó szovjet hajókat, a Szovjetunió egyik percről a másikra visszavonta rakétáit. Azt a világ nem tudta meg, hogy Amerika nem technikai elavulás miatt szerelte le közép-hatótávolságú rakétáit, hanem egy titkos megállapodás miatt. Hruscsov nagy sikert ért el, de egyben egy olyan hibát is elkövetett, amit egy szovjet vezető nem engedhetett meg magának: úgy hajtott végre egy sikeres manővert, hogy az vereségnek tűnt. Megkezdődnek a Kenedy-Hruscsov időszakban a külp. fegyver csökkentési tárgyalások ’63: atomcsend egyezmény. A nagyhatalmak írják alá (kivéve Franciaország, Kína), ennek értelmében korlátozzák az

atomkísérleteket. Atomsorompó: illetéktelen kézbe nem adják a bombát. Ekkor fogalmazódik meg, hogy szükség van a Kreml és a Fehér Ház közötti forró drótra ⇒ kommunikációs lehetőség a két nagyhatalom között. ’63: Kennedyt megölik, utódja Lindab Johnson 15. A détente korszaka, dokumentumai és elméleti megalapozása Ez az egész bipoláris rendszer történetének sajátos szakasza, ezt enyhülésnek szoktuk nevezni. A két szuperhatalom és szövetségesei közötti viszonyt kell meghatározni. A két szuperhatalom gyengeségeinek időszaka a 66-67-75-ös időszak. Ennek csúcspontja a Helsinki értekezlet Mindkét nagyhatalmat kihívások érik, melynek eredményeképpen a külpolitikai aktivitás nagymértékben csökken. El kell fogadni a hosszabb időre szóló együttműködést is, nemcsak az együttlétet. USA-ban gyengeség: a külpolitikai aktivitásai anyhulnak, nincsenek expanzív módszerei: - elhúzódó Vietnami háború - Watergate

botrány USA-t komoly politikai válság fenyegeti, ami vezetői válságban is megnyilvánul. A hagyományos demokratikus intézményrendszer megrendülése. Az elnöki hatalom megrendül Két amerikai elnök nem természetes úton távozik. John Kenedy (68 meggyilkolják) és Richard Wilson?? (le kell mondania). A nem prezidenciás rendszerben is rendkívül súlyos a nem természetes uton való távozás, de egy prezidenciálisban még inkább. Kenedy-t rendkívül erős támadások érték a Karibi válságban és emiatt túl engedékenynek tartották. A gazdasági életben korszakváltás következett be Külpolitikai döntés szempontjából a hagyományos keleti parti ipari tőke elvesztette túlsúlyát. Boston, New York, Philadelphia volt az amerikaiak liberalizmusa a gazdaságban. Ekkor jelent meg az új gazdasági súlykörnyezet: Kalifornia, Texas. Az amerikai uralkodó életben is váltás következett be Csendesóceán térségben lobby van A fehér angolszász

protestáns hatalma meggyöngült Kenedy az első amerikai elnök, aki nem protestáns. Jellemző ekkor a pénzügyi, gazdasági területek, médiában a zsidók beömlése, feketék erőteljesebb jogállása. A kisebbség másfajta politikai kultuszt képviselt, a feketék pozíciója gyenge volt, itt harc kezdődik. Eredménye USA demokratizálódása, ami a liberális elit győzelmét eredményezte. Erős polgárjogi mozgalom volt ebben az időszakban Nagy társadalmi csomag fontos, mert a külpolitika a belső viszony kivetítődése. Amerika fejlődése a Johnson elnök időszaka, amikor nagy társadalmi koncepció fogalmazódik meg. USA tragédiája és a világé, hogy Johnson társadalmi köncepció nem jött létre a vietnami háború miatt. Senki nem tudta, hogy ez hová fog vezetni. 54-es genfi értekezlet után vietnam ketté vált Domino elv: Délkelet Ázsia és Indokínai országok. Thaiföld nem tudja tartani magát, Malájzia, Burma majd Indokína következett volna.

Ha egy domino kiesik összeömlik minden Meg kell akadályozni, hogy rendszerváltás következzen be. Harmadik erő keresése Konzervatív nacionalista társaság keresése valahol középen. De ilyen nincs, két erő van A tanácsadóból kiképzők lesznek, kiszolgáló személyzet kell őket védeni kell, logisztikai hírszerzés és végül 500.000 lettek Tragikus háborúvá vált, a társadalmat megosztotta. Spacifista mozgalom alakult ki A háború során USA nemzetközi tekintélye csökkent. Diákmozgalmak feltörése Bénította a külpolitikai tevékenységet, antikolonisták általában, a sajtóban is megjelent. USA rezsimeket támogatott Görökországban (67-es puccs), ahol a demokratizmus létrejötte nehezen megoldható. Athén jobboldali megmozdulása a NATO déli részét gyengíti. Ha tudomásul veszi, társadalomban széles körben veszít, SZU erősödik Szövetségeseket nem verik szét, ez volt a NATO álláspontja.Görögo helyet foglalt diktatórikus

intézménykét Közvéleményt befolyásolták. Görög puccs gyöngítette az amerikai pozíciókat Chille: a jobboldaliak felszámolják a kormányt és diktatúra jön létre. Egyensúly teremti meg a kooperáció értelmét. SZU: vannak neki is gyengeségei, hogy az erőviszonyok ne boruljanak fel. SZU nehézségei a gazdaságban. Potenciája az országban csökken GDP – Makrokörnyezet- mutatta, hogy a 70-es évek elejéig nincs baj, ráadásul hagyományos termékek előállíátsa területén rendkívül gyors a termelés.(acél, cement, elektromos energia) Ez az időszak, amikor EU gazdasága stagnál Gazdasági korszakváltás a 60-as évektől. Acéltermelésben intenzív nagy iparosítási szakasz Nem tudták a termelést megfelellően megszervezni. Minden SZU berendezés 3-szor vagy 10-szer nagyobb az amerikainál.Állandó veszteségforrást jelentett Szovjeteknél a gazdasági rendszer logikájában következett hogy nem ismerték az értékarányokat. Minden szoc –a

típusú gazdaság ismerte az árhivatal intézményét. Elvileg megoldható, de a gyakorlatban lehetetlen fenntartani az egyensúlyt Szociális biztonságot lehetővé tud tenni, ha működőképes és kielégíteni az országot. Rugalmatlan struktúrát jelentett ez abban az időszakban. (pl Ikarus buszok) Költségek tekintetében a katonai ipart kellett sokkal jobban fejlesztenie. A fogyasztói szféra esett áldozatul Fölismerték a szovjet gazdaság helyzeté. Két választás van(Zsezsinszky) - hadiipar fejlesztése radikálisan csökkenteni a hadiipart (5 éven belül nem versenyképes katonailag. Ha elfogadja akkor utána nem azonos széken tárgyalnak, Oroszo. utasításokat kapna!) - ha Moszkva felveszi a kesztyűt – a hadiipart ki kell építene egy saját szisztémát, megindul a KeletEu.-i szövetségesek szétzilálása Adott szituációban ezek a rettenetes gyengeségek nem látszanak Szervi problémák Oroszo-ban: nem tudta saját lakosságát élelmiszer

export nélkül kielégíteni. Általában 10-20 millió tonna gabona megvételére kényszerült. Szovjet külpolitikai aktivitás gyengeségei, hogy Oroszo. szövetségesei sokkal gyengébbek, mint USA szövetségese USA önmagában többet nyújtott, mint SZU és szövetségesei és USA támaszkodott Japánra, Kanadára is. Centrifugálási erők erőteljes hatása megnyilvánult. Több erős mozgalom Prágai tavasz 68-ban Óriási kihívás csökkentette politikai aktivitását. Rosszul kezelte a prágai eseményeket 68 jan –ban a föld megindul. Prágában reform kommunisták hatalomra kerülnek Hagyja a cseheket csináljanak amit akarnak. Talán 3 út kialakul, ami nem is olyan rossz, Varsói szerződésből ne lépjen ki Szu-ban felkerekedett az a nézet, hogy Cseho-ban olyan fordulat, ami ideológiailag szakítást jelent (Szudéta vidék, stb. ), ha ezt elveszíti a varsói szerződés, akkor komoly hátrány, mert nincs senki földje Nincs olyan hely, ahol ne kellene piaci

erőt, területet megszerezni. 68. aug 26-án cseh-eket legyőzik Moszkva az intervenció mellett döntött Nyugat Eu-ban szovjetek ismét agresszív hatalomként lehetett felvezetni. Gazd-i következményei és katasztrófák végett vetettek a reformoknak. SZU-ban a reformok felborultak és visszájukra fordultak SZU-Kynai fegyveres határincidensre került sor. Pakisztáni közvetítéssel megindultak a közvetítések USA és Kína között 72 USA-Kína megállapodás. Ideológiai politikai okokból egyik sem merte nem támogatni Vietnámot. SZU számára nagyon nagy vereség, határai részén olyan Kína , aki nem barát, hanem az USA szerződéses viszonyban lévő állama. Egyéb folyamatok ezen az egyensúly vonalon, egyben az egyensúly megerősítés tényezői: NDK-NSZK közötti alapszerződés 72-ben NDK sosem volt szuverén, mert ott voltak az orvosok, nincs szabad választás. Sajátos főbiztosok játszanak szerepet. Halstein doktrína véget ért Mindenki

képviseletet létesíthetett Kelet-Berlinben is Kereskedelmi képviseletek átalakulnak. Szovjet-NDK megállapodás Keleti politika BRANDT-i szociálpolitika Moszkvában el kell ismerni, hogy létezik NDK, németkeleti határokat. Nem gond, mert a két német állam tudomásul veszi a határokat!!! NDK-lengyel határ Odera-Neisse határ. Csehekkel megkötött szerződés semmiféle jogot nem adott a Szudéta vidékről elűzött németeknek. SZU-hoz is kerül Kalinigrádi terület. Német lakosság eltűnt Németek rendkívül nagy áldozatokat hoztak a stabilitás és béke szempontjából. Salt megállapodások Csúcsértekezletek biztosítják az együttműködést, enyhülés klasszikus időszaka. Közel-Keletről 67-ben háború. SZU arab partner nem állt ki Egyik fél sem használta ki ezt a válságot, csak propaganda szinten. Szoros kooperáció, közös érdekek megtalálásának korszaka Kicsúcsosodik az eu-i béke és együttműködés biztonságának a koncepció

elfogadása. Helsinki csúcsértekezlet összehívása. Ez jelenti a formális betetőződését a folyamatnak Helsinki 10 pont, Helsinki kosarak. 3 kosár: - külpolitikai biztonság kérdése - gazdasági együttműködés - humanitárius terület. Konferencia rendszer alakul ki, ahol a kooperációról beszélnek. EBESZ – Európai Béke és Együttműködés Szervezete, ez a Helsinki utódja. Konfliktus előrejelző szerepe van Alanyi jogon minden egyes volt SZU utódállam is tagja az EBESZ-nek