Egészségügy | Betegségek » Emésztőszervi betegségek

http://www.doksihu Emésztőszervi betegségek Savas visszafolyás A tápcsatorna felső szakasza a szájüreg, a garat és a nyelőcső. A nyelőcső nyálkahártyával borított izmos falú cső, felső végén a garat és nyelőcső között, alsó végén a nyelőcső és gyomor találkozásánál egy-egy izomszalag zárja le, amelyek nyugalmi helyzetben megakadályozzák a gyomorsav és étel visszafolyását. A nyelés első része akaratlagos. Nyelésnél a nyúltvelőben levő nyelőközpont apró izmok működését indítja meg, amelynek következtében a gégefedő a gégére borul, elzárja a gége nyílását, a hangszalagok bezáródnak, és a táplálék bejut a nyelőcsőbe. Amikor a falat a garatívvel, azaz a hátsó garatfallal érintkezik, a nyelés második szakasza lép életbe, amely már akaratunktól független reflexmozgás, a perisztaltikus mozgás (hullámzó, hernyószerű mozgás), ez továbbítja a táplálékot a nyelőcsőbe, a gyomorba, a

nyálkahártya alatt elhelyezkedő nyálkát termelő mirigyek segítségével. A savas visszafolyás a gyomortartalom hányás nélküli visszafolyása a nyelőcsőbe. Normális esetben a nyelőcső alsó végén lévő gyűrű alakú záróizom meggátolja a gyomortartalom visszafolyását. Kóros esetben a záróizom abnormálisan működik, nem záródik rendesen, és a gyomorsav nyelőcsőbe történő visszafolyása nem akadályozza meg. A gyomrot megvédi a savtól a belső felszínét borító nyákréteg. Nyelőcsövet viszont nem védi hasonló védőréteg, ami a nyelőcső kimaródásához, nyelőcső gyulladásához, gyomorégéshez (égető érzés a gyomortájon, ami kisugárzik a mellkas felé, a nyelőcsőben stb.), fájdalomhoz vezet. A visszafolyásos tünetek általában étkezés után vagy fekvés közben lépnek fel A gyomorégést nagyfokú nyálelválasztás, vagy gyomortartalom-visszafolyás kíséri. A savas visszafolyás következménye nyelőcsőszűkület,

nyelőcsőfekély, és a nyelőcső nyálkahártyáján rákmegelőző állapot jöhet létre. A nyelőcsőszűkület sok esetben olyan nagyfokú lehet, hogy csak folyékony, illetve pépes ételek nyelése lehetséges. A nyálkahártyán kialakult nyílt seb a nyelőcsőfekély, a szegycsont mögött okoz komoly fájdalmat. Kezelés A nyelőcső betegségének diagnosztizálása röntgenátvilágítással báriumtartalmú kontrasztanyag lenyelése után, miközben a beteg ferdén fekszik [(feje alacsonyabban helyezkedik el mint a lábai), ugyanis a kontrasztanyaggal látható, hogyan folyik vissza a gyomortartalom a nyelőcsőbe], radiológiai vizsgálatokkal, özofagoszkópiával (a nyelőcső belső felületének megtekintésére szolgáló világítóberendezéssel ellátott endoszkóp az özofagoszkóp, azaz nyelőcsőtükrözés), nyomásméréssel (manometria) a záróizom területén, Bernstein teszttel (a nyelőcsőbe csepegtetéssel savas oldatot juttatnak, a tünetek igen

rövid idő alatt jelentkeznek), pH-méréssel és biopsziával (szövetmintavétel) történik. A savas visszafolyás mérsékelhető, ha a beteg fejénél lévő ágy végét kb. 15 cm-rel emelik, minden olyan anyag lehetőség szerinti elhagyásával, amely a savképződést fokozza (kávé, dohány, alkohol, csokoládé stb.), valamint savkötő gyógyszerrel, amely csökkenti, illetve semlegesíti a gyomorsavat. A nyelőcső alsó záróizom működésének fokozása szintén gyógyszerekkel (pl. metoklopramid, ciszaprid, betanekol) történhet A nyelőcső sav miatti gyulladása, vagy kimaródása következtében vérzés is felléphet, ez esetleg műtéti beavatkozást is szükségessé tehet. A nyelőcső gyulladás kezelésére omeprazol vagy lanzoprazol alkalmazható. 1 http://www.doksihu A fennálló nyelőcsőszűkületet ballonnal, vagy szondasorozattal tágítják, vagy gyógyszeresen kezelik. Irritábilis bél szindróma A teljes tápcsatorna (gyomor, vékonybél,

vastagbél, végbél) reagálása különféle ingerekre (pl. stressz, étrendváltozás, gyógyszerek stb.), amely rendellenes, gyakori összehúzódásokkal, görcsös fájdalommal, és sokszor hasmenéssel jár. A tüneteket fokozhatják feszültségek és egyéb idegi megbetegedések, mint pl. szorongás, depresszió, valamint kávé, tea, zsírdús ételek fogyasztása is. Két fő típusa ismert, az egyik a görcsös vastagbél, ami rendszerint étkezés után az alhas feletti görcsökkel jelentkezik és vagy hasmenés, vagy székrekedés, vagy a kettő váltakozva kíséri. Tünetei: nagyfokú gázképződés, hányinger, fejfájás, levertség. A betegség másik fajtája nagy erővel jelentkező, igen sürgető hasmenést okoz, és a széklet visszatartása sok esetben lehetetlen. Kezelés Az irritábilis bél szindróma fennállásakor végzett vizsgálatok (végbéltükrözés, székletvizsgálat, szigmabéltükrözés, hasi ultrahangvizsgálat, bélrendszer

röntgenvizsgálata) nem mutatnak kóros eltérést. A kezelés esetenként más. Ha a fellépő tüneteket egyes ételek okozzák, ezeket kerülni kell Ha idegi eredetű okok hozzák létre, akkor az ok megszüntetése a kezelési mód. Általános kezelési mód: könnyű étrend, fokozott gázképződést okozó ételek kerülése (bab, káposzta), valamint hasmenés elleni gyógyszerek. Hasnyálmirigy rák (adenokarcinóma) és cisztadenokarcinóma A hasnyálmirigy a gyomor mögött található – emésztőnedvet és hormont termelő – kb. 12–14 cm hosszú, külső és belső elválasztású, önálló mirigyszerv. (Az emésztőnedvet a mirigyek, a hormont a szigetsejtek állítják elő.) A hasnyálmirigy kivezető csöve az epevezetékkel együtt, az Oddi-féle záróizmon át a nyombélbe torkollik. A mirigy külső elválasztású része a tripszin (fehérjebontó), a lipáz (zsírokat bontó) és az amiláz (szénhidrát bontó) emésztőnedveket tartalmazza, amelyek a

kivezető csövön át a nyombélbe ürülnek. Belső elválasztású pedig azért, mert inzulint (cukoranyagcserét szabályozó hormont), és az inzulin antagonistáját, glukagont termel, és ezek a hormonok közvetlenül a véráramba jutnak. [A mirigy szövetében szigetszerűen (Langerhans-szigetek – 1869) elhelyezkedő alfa-sejtek termelik a glukagont, a béta-sejtek az inzulint.] A hasnyálmirigy naponta 1 liternél több, vízszerű, szódabikarbona tartalmú emésztőnedvet termel. A hasnyálmirigy rák, rosszindulatú mirigydaganat, amelynek keletkezési oka ismeretlen. Rendszerint tünetmentes. Tünetek (hátba sugárzó nagyfokú hasi fájdalom, fogyás) akkor lépnek fel, amikor már áttétek jöttek létre. A daganat általában a hasnyálmirigy fejében jön létre, összenyomhatja az epevezetéket, és sárgaság alakulhat ki. Ha a daganat a hasnyálmirigy középső részében keletkezik vagy a nyombéltől távol eső részben a hasnyálmirigy farkában, a lép

elvezető gyüjtőerét zárhatja el, aminek következménye lépnagyobbodás, valamint a gyomor és nyelőcső melletti visszértágulatok. A cisztadenokarcinóma ritkán előforduló hasnyálmirigy rák jóval nagyobb túlélési eséllyel, mint az adenokarcinóma. Kezelés A betegség korai diagnosztizálása nem könnyű feladat. A feltételezett betegség vizsgálatára ultrahang, komputertomográfia (CT – számítógépes rétegvizsgálat) alkalmazható, valamint az endoszkópos retrográd pankreatográfia (olyan röntgenvizsgálat, amely a hasnyálmirigy kivezető csövét mutatja). 2 http://www.doksihu Ultrahang vagy komputertomográfiás vizsgálat alatt a hasnyálmirigy biopsziáját (szövetmintavételét) végzik el. Negatív vizsgálatok mellett a hasnyálmirigy rákra utaló tünetek alapján sebészeti beavatkozásra kerülhet sor, amelynél vagy csak hasnyálmirigyet távolítják el, vagy a hasnyálmirigyet és a nyombelet. Folyamatosan fennálló erős fájdalom

megszüntetése a hasnyálmirigyből kilépő idegek beinjekciózásával történhet (a fájdalomingerület továbbterjedésének megakadályozására). Az alkalmazott gyógyszerek: hasnyálmirigy emésztőnedv kivonatot tartalmazó emésztést elősegítő, tápanyag felszívódását fokozó gyógyszerek, fellépő cukorbetegség esetén inzulin. Maró anyagok okozta nyelőcső sérülés A tápcsatorna felső szakasza a szájüreg, a garat és a nyelőcső. A nyelőcső nyálkahártyával borított izmos falú cső, felső végén a garat és nyelőcső között, alsó végén a nyelőcső és gyomor találkozásánál egy-egy izomszalag zárja le. Ha maró anyag kerül a nyelőcsőbe (véletlenül vagy szándékosan), súlyosan károsítja a nyelőcső nyálkahártyáját, felmaródásokat okozva. A felmaródások pedig előtörő vérzésekhez, és halálhoz vezethetnek. Az utána fellépő hegesedések – az egyéb károsodások mellett – nyelőcsőszűkületet okoznak. A

torokba és nyelőcsőbe jutott savak erős öklendezést, nagy fájdalmakat és ismétlődő hányást okoznak. A lúgok erős nyálfolyást, öklendezést, kínzó égető torok- és gyomorfájdalmat okoz Egyes gyógyszerek is megakadhatnak a nyelőcsőben, ami a nyelőcső nyálkahártyájának izgalmához és nyelési fájdalomhoz vezetnek. Kezelés A savat vajjal, olajjal, tojásfehérjével, magnéziumoxiddal lehet megkötni. A lúg közömbösítése tej, tojás, olaj, híg ecet, citromlé adásával történhet. A fájdalom csillapítása mindkét esetben jéglabdacsok nyelésével és fájdalomcsillapítókkal történik. Gombócérzés (globusz hiszterikusz) A nyelőcsőben és a torokban fellépő gombócérzés, vagy duzzanatérzés, amelyet a nyelőcső vagy torok izomzatának kóros működése hoz létre. Felléphet ha szorongás miatt a torok kiszárad, vagy szapora lélegzésnél, vagy erős érzelmi hatásoknál, vagy gyakori nyelésnél. Az étkezések (evés, ivás)

gyakran megszüntetik ez az állapotot. Kezelés A gombócérzés kiváltó okának meghatározása a fellépő tünetek alapján, vérképvizsgálattal, mellkasröntgennel, nyelési röntgennel (báriumos kontrasztanyag nyelése közbeni röntgenfelvétel) történhet. A tünetek enyhülhetnek a beteg megnyugtatásával, hogy nincs komoly szervi eltérés. Gyógyszeres kezelésre szorongást vagy depressziót oldó szerek alkalmazhatók. Nyelőcső nyálkahártya szakadása és repedése A tápcsatorna felső szakasza a szájüreg, a garat és a nyelőcső. A nyelőcső nyálkahártyával borított izmos falú cső, felső végén a garat és nyelőcső között, alsó végén a nyelőcső és gyomor találkozásánál egy-egy izomszalag zárja le, nyugalmi helyzetben megakadályozva a gyomorsav és étel visszafolyását. A nyelőcső alsó és a gyomor felső részén, a nyálkahártyán, öklendezés, hányás, csuklás miatt szakadás, repedés keletkezhet

(Mallory–Weiss-szindróma), és ezt követően vérhányás léphet fel. (A vérzés oka verőér repedés) Nyelőcsőtükrözés alkalmával is előfordulhat sérülés, megrepedhet a nyelőcső izomfala, de keletkezhet nehéz székelés közbeni erőlködés, hányás, vagy nehéz tárgy emelése miatt is. 3 http://www.doksihu A nyelőcső repedés következtében a környező szövetekben gyulladás lép fel, valamint mellkasi folyadékgyülem, amit a mellüregben, a mellhártya két lemeze között nagymennyiségben felszaporodott folyadék okoz. Kezelés A vérzés oka röntgennel nem mutatható ki. Diagnosztizálása özofagoszkópiával (nyelőcsőtükrözés = egy világítóberendezéssel ellátott műszer bevezetésével a nyelőcső felszíne megtekinthető), angiográfiával, azaz érfestéssel (kontrasztanyag verőérbe fecskendezése után röntgenátvilágítás) történik. A vérzés általában magától elmúlik, de előfordulhat, hogy műtéti beavatkozás

szükséges az ér elkötésére. A nyelőcső izomfalának repedése azonnali sebészeti beavatkozást igényel. A repedés megszüntetésével egyidőben a környező szövetek drain-csövezése is szükséges (a sebváladék levezetésére). Nyelőcső tasakok (divertikulum) A tápcsatorna felső szakasza a szájüreg, a garat és a nyelőcső. A nyelőcső nyálkahártyával borított izmos falú cső, felső végén a garat és nyelőcső között, alsó végén a nyelőcső és gyomor találkozásánál egy-egy izomszalag zárja le, nyugalmi helyzetben megakadályozva a gyomorsav és étel visszafolyását. A nyelőcső kiboltosulásának három formája ismeretes, a Zenker-féle, amely a garat és a nyelőcső határán létrejövő kiboltosulás, a kihúzásos divertikulum, amely a nyelőcső középső részén jön létre, és amikor a nyelőcső rekeszizom feletti részén alakul ki tasak. Az elváltozás oka mindhárom esetben más, de okozhatja pl. a nyelőcső simaizom

ellazulási képtelensége (valószínű, hogy beidegzési zavar miatt), vagy pl. kiterjedt nyelőcsőgörcs, amikor a nyelőcső perisztaltikus mozgása (hullámzó, hernyószerű, továbbító mozgás) beidegzési zavar miatt abnormálissá válik. A nagyobb tasakokban felgyűlhet a táplálék, amelynek egy része lehajláskor vagy lefekvéskor visszafolyhat. Ez pl alvás közben belégzéssel a tüdőbe jutva félrenyeléses tüdőgyulladást okozhat. Kezelés Az elváltozás megállapítása videó-röntgennel, vagy cineradiográfiával történik. (Bárium nyelésről készített mozgó felvétel.) Kezelés általában nem szükséges. Ha a nyelésben akadályt jelent, és tüdőgyulladás veszélye áll fenn, sebészeti beavatkozással az elváltozás megszüntethető. Bélhűdés (paralitikus ileusz) Bélelzáródást okozó hasi katasztrófa, amelyben a bélfal bénulása (hiányzik a bélfal mozgása) vagy valamelyik bélrészlet igen erősen, görcsösen összehúzódik és

a béltartalom tovahaladását lehetetlenné teszi. A betegségben ritkán fordul elő bélkilyukadás Az elzáródott szakasz feletti rész működése tovább folytatódik, és a bélben lévő étel, emésztőnedvek, folyadék miatt kitágul. A bél nyálkahártyája megduzzad, gyulladttá válik A bélhűdés oka lehet hasüregi fertőzés vagy vérömleny, érsérülések, vagy érszűkület, de oka lehet egyéb fennálló betegség is, mint pl. veseelégtelenség, egyes gyógyszerek, pajzsmirigyelégtelenség, vagy egyéb hasi műtét után bekövetkező állapot A hirtelen kialakuló betegség tünetei: igen súlyos általános állapot, erőtlenség, gyengeség, hideg, nyirkos végtagok, alacsony vérnyomás, szapora pulzus, beesett arc, puffadt has, hasi fájdalom, hányinger, hányás, székrekedés, görcsök. Kezelés A mechanikus bélelzáródás diagnosztizálása a fennálló tünetek alapján, valamint röntgenvizsgálattal, vagy vastagbéltükrözéssel történik. 4

http://www.doksihu A gyomorba és a vékonybélbe vezetett szondán keresztül az elzáródás feletti béltartalmat leszívják, és infúzióban a hányással elvesztett só (kálium és nátrium) és víz pótlására kerül sor, és a kritikus állapot megszűnéséig a beteg nem vehet magához szájon át semmiféle táplálékot. Egy másik csövet a végbélnyíláson át vezetnek a vastagbélbe, a nyomás csökkentésére. A bél nyirokereinek tágulata (intesztinális limfangiektázisa) A rendkívül vékonyfalú érhálózatból álló nyirokérrendszer a szervezet második keringési rendszere, a sejtek között kezdődik és a vénás rendszerbe nyílik. A nyirokerekben szövetnedv, a nyirok áramlik. A nyirokerek útjába számtalan kb borsó nagyságú nyirokcsomó található, amelyek az idegen anyagokat, baktériumokat feltartóztatják. A vékonybél bolyhaiból (felületet növelő, kesztyűujjszerűen kidudorodó képződmények) kiinduló nyirokerek szállítják

a szövetnedvet, a felszívódó zsír nagy részét. A vékonybél nyálkahártyáját ellátó nyirokértágulat fiatal embereket és gyermekeket érintő betegség, amelyet fejlődési rendellenesség, hasnyálmirigy-gyulladás, vagy szívburok megmerevedése hozhat létre. A betegség felléptekor jelentkező tünetek: a visszatartott folyadék nagy mennyisége ödémát okoznak, mivel a nyirokerek csak részben képesek a szövetközti folyadékot elvezetni. Kísérheti a betegséget hányinger, hányás, hasmenés, hasi fájdalom. Fehérjevesztéshez és ödémához vezet a bélbe és a székletbe a nyirokerekből elszivárgó nyirokfolyadék. Kezelés A betegség diagnosztizálása radioaktív izotópos fehérjeféleség intravénás adásával történik, ami után a székletben megjelenő radioaktív anyag mennyiségét vizsgálják. Nagy mennyiségű radioaktív anyag megjelenése túl sok fehérjevesztést jelent. A vékonybél szövetminta vizsgálata alapján a

nyirokértágulatok mutathatók ki. A kezelés a nyirokér tágulat okának megszüntetése, zsírszegény étrend, közvetlenül a véráramba jutó trigliceridek (energiában gazdag tápanyag, ami a szervezet legtöbb sejtjében megtalálható) adása. Sebészeti beavatkozással béleltávolításra kerülhet sor ha a vékonybélnek csak kis szakaszát támadta meg a betegség. Széklet-visszatartási képtelenség (inkontinencia) Inkontinenciát a végbél záróizmainak működési elégtelensége hozza létre, vagyis a széklet akarattól függetlenül távozik. A záróizmok működési elégtelenségén kívül okozhatja a széklet-inkontinenciát gyulladás, hasmenés, daganat, fejlődési rendellenesség, de oka lehet ezen kívül gerincsérülés, végbélelőesés, agyvérzés, idegrendszeri károsodás stb. Kezelés A betegség, illetve a betegséget létrehozó ok megállapítása a végbélnyílás körüli rész érzésvizsgálatával, a végbélnyílás, a végbél, a

szigmabél vizsgálatával, valamint a medencefenék izomzatának vizsgálatával történik. A betegség kezelése történhet étrendváltoztatással, valamint a bél működését lassító gyógyszerekkel, és a végbél záróizmainak tornáztatásával. Ha a kezelés eredménytelen, sebészeti beavatkozásra kerülhet sor, amikor a végbélen kialakított nyílást a hasfalhoz varrják, és a széklet a hasfali nyíláson keresztül távozik, eldobható tartályba. Székrekedés A székszorulás, vagy bélrenyheség olyan állapot, amelyben a béltartalom természetes kiürülése különféle okok miatt gátlódik, pl. a bélmozgások, elsősorban a vastagbél lassúbb mozgása miatt a víz sokkal jobban felszívódik, a béltartalom besűrűsödik, kemény lesz, ami 5 http://www.doksihu székrekedést okoz. A bélmozgásokat, a bél összehúzódását, a béltartalom bélfalra gyakorolt feszítő hatása indítja el, amelynek következménye a székletürítés. A bélfal

ellazulása miatt a béltartalom tovahaladása csökken, de visszatartja a béltartalmaz a vastagbél izomzatának túlságos összehúzódása is, amikor az apró darabokra osztott bélsarat szorosan közrefogja. A szimpatikus idegi izgalommal járó állapotok (pl. láz) átmeneti székrekedést okoznak Az állandósult székrekedés a székletürítést biztosító reflexfolyamatok károsodása miatt jön létre, és számtalan, székletürítést elősegítő, kiváltó, vagy a székelési ingert elnyomó feltételes reflex is kialakulhat (pl. ha a székelés fájdalommal vagy vérzéssel jár, mint aranyeres csomók esetében). A székrekedést okozhatja a megszokott étrend változása, rostszegény étrend, kevés mozgás, betegségek, bizonyos gyógyszerek, vagy csökkenhet a béltartalom tömege, vagy csökken a bélben lévő idegvégződések érzékenysége. E két utolsó esetben nem indul meg a bél összehúzódása, és székrekedés jön létre. Pszichés

székrekedésnél a beteg székrekedésre gondol, mivel nem mindennap van széklete, vagy esetleg a széklet állaga eltérő. Vastagbél-renyheséget a vastagbél gyenge összehúzódásai okozzák, vagy a végbélben található idegek érzékenységének csökkenése. Okai lehetnek a rendszeresen elhalasztott székletürítés, kábítószerek, vagy hosszú időn át szedett hashajtók. Fájdalmas székeléshez vezet a medence és a végbél nyílás körüli izomműködés akaratlagos működtetésének (összehúzódás, elernyedés) hiánya. Lágy széklet ürítésére is képtelen a beteg Oka lehet az izmok összehúzódása székeléskor, a végbél sérvszerű kiboltosulása, végbélfekély, végbél előesés stb. Kezelés Betegség, láz következtében létrejött székszorulás a kiváltó ok kezelésével történik. Ha nem betegség okozza, akkor a béltartalom fokozásával (rostokban dús étrenddel, azaz főzelékek, zöldségek, gyümölcsök, korpa és bőséges

folyadék), ami a bél összehúzódásait indítja el, testmozgással, különféle gyógyszerekkel (bélmozgást serkentő hashajtók, ozmotikus szerek, amelyek a vastagbélbe vizet szívnak és ezzel puhítják a székletet), székletlágyítókkal kezelhető a székrekedés. Pszichés székrekedés diagnosztizálása szervi a elváltozások kizárásával történik. A vizsgálat kontrasztanyaggal feltöltött vastagbél utáni röntgenfelvétellel, vagy a szigmabél vizsgálata szigmoidoszkóppal (világító testtel ellátott hajlékony optikai eszköz, amellyel a bél belseje megtekinthető) történhet. Hashajtó gyógyszerek, kúpok használata nem ajánlott, mivel súlyos vastagbélkárosodást okozhatnak (lusta bél szindróma), és a nem mindennapi széklet nem jelent székszorulást, hanem teljesen normális jelenség. Vastagbél-renyheség kellemetlen hasi tüneteket okozhat, mivel a bél mozgását általában kiváltó ingerekre a vastagbél nem reagál. A végbélben

található bélsár keménnyé válik, beszárad, székletdugó alakul ki, ami nem engedi a béltartalmat kiürülni, székelési erőfeszítésekre sem. Kezelésére beöntés (tiszta vízzel, sóval vagy olajjal) és hashajtó, valamint testmozgás ajánlott. A székletdugó kézzel vagy szondával történő eltávolítására is sor kerülhet. Fájdalmas székelést okozó sérv sebészeti beavatkozással szüntethető meg. Aranyér A végbélnyílás a tápcsatorna alsó szakaszának vége. A végbélnyílás felett a végbél található Itt raktározódik a széklet, mielőtt a szervezetből eltávozik. A végbélnyílás körül sima és harántcsíkolt izomgyűrűk vannak. A harántcsíkolt záróizom akaratlagosan is működtethető Az aranyér végbélnyílás körüli visszerek tágulása, gyulladása. A vénás erek kitágulását okozhatja tartós székrekedés, ülőfoglalkozás, de a portális vénában (a májba vezető májkapu- 6 http://www.doksihu

gyűjtőerében) megnövekedett nyomás miatt is létrejöhet. A végbélnyílásban kékes, puha és fájdalmatlan aranyeres csomók, értágulatok keletkeznek. A panaszokat okozó szövődmények a gyulladás, vérzés, az aranyeres csomók kifekélyesedése, valamint elhalása. A végbél záróizmán kívüli visszértágulat a külső aranyér, a végbélnyíláson belül maradóak a belső aranyerek. Erős fájdalommal jár az aranyér kizáródása. (A végbélben magasan elhelyezkedő aranyér a végbélnyíláson kicsúszik, és a végbél záróizma leszorítja az aranyér nyelét.) Ha az aranyeres csomók begyulladnak, végbéltáji fájdalom jelentkezik minden lépésnél, leülésnél, köhögéskor. A gyulladás további fokozódásával vérzés léphet fel a székelés után, a székleten piros vércseppek, vagy vércsík látható. A vérzés többnyire csekély Kezelés Az aranyér diagnosztizálása a végbélnyílás és a végbél megtekintésével történik. Az

aranyereket óvatosan vissza kell nyomni a végbélbe, a végbélnyílás és környékének langyos vízzel történő alapos tisztántartása, érzéstelenítő kenőcsök és kúpok alkalmazása. A megfelelő étrenddel, vagy székletlágyítókkal a puha, könnyű széklet biztosítása, Az aranyeres vérzés megszüntethető szkleroterápiával (injekció, amely olyan anyagot tartalmaz, ami a vénában hegszövetet hoz létre). Ha a szkleroterápia eredménytelen, a nagy és belső aranyereket gumigyűrűvel kötik le (ligatura), ami után az aranyér elhal és lelökődik. Az aranyerek megszüntethetők lézerrel, elektromos árammal stb. Ha a kezelések hatástalanok, műtét válhat szükségessé. Diszpepszia Emésztésnél a bonyolult felépítésű tápanyagmolekulákat (fehérjék, zsírok, szénhidrátok) a szervezet lebontja a sejtek által felszívható anyagokká. Az emésztés folyamata, a tápcsatornában megy végbe külső és belső elválasztású mirigyek által

termelt emésztőnedvek (nyál, gyomornedv, hasnyál, epe, bélnedv), azaz enzimek segítségével. Emésztési problémát okozhat az emésztőnedvek hiánya, vagy az emésztőnedvek összetételében fellépő zavar, ami a normális bélműködést kórosan befolyásolja, székrekedést vagy hasmenést, puffadást, böfögést okozva. A diszpepszia gyötrő felhasi vagy mellkasi fájdalommal, teltségérzéssel járó betegség. Kísérő tünete lehet böfögés, bélkorgás, étvágytalanság, hányinger, gyakori széltávozás. A diszpepsziát okozhatja levegőnyelés, gyomorsav visszafolyás, gyomorhurut, fekély, rák, epehólyaggyulladás stb. A diszpepszia korai tünete lehet egy súlyosabb betegség kialakulásának, ezért ha hosszabb ideig fennáll vagy szokatlan tünetek jelentkeznek, további vizsgálatra van szükség. Kezelés A betegség vizsgálatára – báriumtartalmú kontrasztanyag utáni röntgenfelvételre – akkor kerül sor, ha a beteg veszít

testsúlyából, ha hány, ha nyelésproblémája van, vagy ha a fájdalom étkezés után elmúlik, vagy étkezés után erősödik. Endoszkópos vizsgálattal (világítóberendezéssel ellátott száloptikás műszer) a felső tápcsatorna belsejének megtekintése, a gyomor nyálkahártyájából szövetminta vétele történhet. Alapbetegség nélküli diszpepszia esetén tüneti kezelésre savkötő gyógyszerek, Helicobacter pylori fertőzésnél bizmut-szubszalicilát és antibiotikum alkalmazhatók. A bélfal krónikus gyulladása (Crohn-szindróma) Ismeretlen okú, hasi görcsökkel, hasmenéssel járó krónikus bélgyulladás. Két típusa a Crohnbetegség és a fekélyes vastagbélgyulladás kevés tünetben tér el egymástól 7 http://www.doksihu A Crohn-betegséget jellemzi a csípőbélgyulladás (a vékonybél utolsó szakasza), a vastagbélgyulladás, sarjdaganatképződés a bélfalon stb. A betegség a bélfal minden rétegében, a tápcsatorna teljes

szakaszán bárhol létrejöhet, még a végbél körüli bőrön is. A betegség egyes bélszakaszokon jön létre, és közrefoghatják egészséges bélszakaszok is. Korai tünete a krónikus hasmenés, étvágytalanság, súlyvesztés, görcsös hasi fájdalom. Szövődményei lehetnek bélelzáródás (a bélben lévő táplálék útjába akadály kerül és a bél nem tudja továbbítani a béltartalmat), sipolyok, sipolyjáratok kialakulása (pl. a bél különböző részein, vagy a bél és húgyhólyag között, és a végbélnyílás területén), valamint gennyel telt tályogok létrejötte. A Crohn-betegséget, azaz a gyomor- bélrendszeri tüneteket rendszerint más betegségek is kísérik, mint pl. ízületi gyulladás, felszívódási problémák, szájüreg kisebesedése, szemgyulladás, végtagokon keletkező gennyes gyulladásos csomók. A 14 éves kor körüli gyermekeknél a betegség tünetei láz, ízületi gyulladás, lassú növekedés és vérszegénység,

magas fehérvérsejtszám, amit nem mindig kísér gyomor- és bélrendszeri tünet. A Crohn-betegség az egyén teljes életén át bizonyos időközönként hol enyhébb, hol súlyosabb formában megjelenik, és rövidebb vagy hosszabb ideig tarthat. Ha a beteg bélrészt sebészeti beavatkozással eltávolították, a bél más részét betegíti meg. Kezelés A Crohn-betegség diagnosztizálása bizonyos tünetek alapján (visszatérő hasmenés, görcsös hasi fájdalom mellett ízületi, vagy szemgyulladás) történhet. A diagnosztizálásban segít báriumos vastagbélröntgen, vastagbéltükrözés kolonoszkóppal (világító berendezéssel ellátott hajlékony optikai eszköz, a bélfal belsejének megtekintésére és szövetminta vételére) és szövetminta vizsgálata. A Crohn-betegség elleni gyógyszer nincs, de számtalan egyéb gyógyszer csökkentheti a tüneteket. Hasmenés elleni gyógyszerek: antikolinerg szerek, mint a difenoxilát, kodein, loperamid stb., a

vastagbél gyulladása vagy tályog és sipoly esetén többféle baktériumra ható szélesspektrumú antibiotikumok, kortikoszteroidok. Ez utóbbi súlyos mellékhatásai miatt hosszasan nem alkalmazható. A kezelést rendszerint nagy adag kortikoszteroiddal kezdik, majd csökkentve a mennyiséget, megszüntetik a gyógyszer adását. Ha a betegség ezekre a gyógyszerekre nem javul, akkor az immunrendszerre ható gyógyszereket alkalmaznak gondos orvosi megfigyelés mellett, mivel ezeknek a gyógyszereknek is komoly mellékhatásai vannak. A Crohn-betegségben létrejött tápanyagfelszívódási zavar kezelésénél bizonyos diétás tápszerek javíthatják a betegség tüneteit. Bélelzáródás, vagy nem gyógyuló tályog, sipoly esetén néha sebészeti beavatkozásra kerülhet sor, amikor a beteg bélszakaszt eltávolítják. A műtétet csak a végszükség esetén végzik el, mivel a betegség kiújulhat az egyesített bélszakasznál. Hasi fájdalmak Hasi fájdalom jöhet

létre a tápcsatorna teljes hosszában, különböző kórfolyamatoknál. A tápcsatorna a szájüregnél kezdődik és a végbélnyílásig terjed. Felső szakasza a szájüreg, a garat és a nyelőcső. A gyomor a tápcsatorna tömlőszerűen kitágult része, amely a nyelőcső és a vékonybél között, a hasüreg felső részén, a rekeszizom alatt helyezkedik el. A gyomorszáj a nyelőcső folytatása, míg a záró szűkület (pylorus) a gyomorkapu, a gyomor vékonybélbe vezető, alsó nyílása. A vékonybél a hasüregben helyezkedik el, és a jobb csípőárokban, a vastagbél kezdetébe, a felszálló vastagbél-ágba szájadzik. A vastagbél a hasüreg jobb alsó oldalán a vakbéllel (féregnyúlvánnyal) kezdődik. Az innen felszálló ága a májig emelkedik, ott derékszögben elhajolva a hasüregen áthalad a lépig, majd 8 http://www.doksihu ismét elhajolva a függőlegesen halad lefelé a medencében, majd az S-hajlású bélben (szigmabél) folytatódva a

végbélbe torkollik. A végbélnyílás a tápcsatorna alsó szakaszának vége, amely felett a végbél található. A has fájdalmát okozhatja nyelőcsőrepedés, nyelőcső kilyukadás, átfúródott gyomor, gyomorrák, vékonybél-elzáródás, vakbélgyulladás, vastagbél daganat, fekélyes vastagbélgyulladás, májdaganat, epehólyag-gyulladás, vagy epekő, a lép repedése, hasnyálmirigy-gyulladás, vesekő, húgyhólyagban létrejött kövek, és a húgyhólyag rákos daganata, herecsavarodás, méhen kívüli terhesség, hashártyagyulladás stb. A betegségek egy része életveszélyes állapotot hozhat létre, ami azonnali sebészeti beavatkozást igényel. Kezelés A betegség felismerése és meghatározása laboratóriumi vizsgálatokkal (vér- és vizeletvizsgálat), röntgen vizsgálattal, ultrahang és komputertomográf (CT) vizsgálattal történik. Epe betegségre utal a bőr és a szemek sárga elszíneződése, hashártyagyulladás esetén az óvatosan

benyomott has hirtelen felengedésére erősödő fájdalom jelentkezése stb. A diagnózis felállítása után a kezelés minden esetben a kiváltó oknak megfelelően történik. Hasüregi sebészeti beavatkozásra bélelzáródás, epehólyag probléma, vakbélgyulladás vagy a bél átlyukadása esetén stb. kerül sor Különféle garatbetegségek következtében fellépő nyelészavar A tápcsatorna felső szakasza a szájüreg, a garat és a nyelőcső. A nyelőcső nyálkahártyával borított izmos falú cső, felső végén a garat és nyelőcső között, alsó végén a nyelőcső és gyomor találkozásánál egy-egy izomszalag zárja le, nyugalmi helyzetben megakadályozva a gyomorsav és étel visszafolyását. A garat az orrüreg hátsó részétől a nyelőcső bemenetéig (a gégefő magasságáig) terjed, hátsó falán pedig a garatmandula helyezkedik el. A garat orrüregi részét a lágyszájpad részben elválasztja a szájüregi résztől, nyelésnél a

lágyszájpad felemelkedik és elreteszeli az orrüreget a szájüregtől (hogy ne menjen "cigányútra" a falat). A garat alul-elől a gégével közlekedik, alul-hátul a nyelőcsőbe vezet. A garatban a légzés és nyelés útja keresztezi egymást A nyelés első része akaratlagos. Amikor a falat a garatívvel, azaz a hátsó garatfallal érintkezik, a nyelés második szakasza lép életbe, amely már akaratunktól független reflexmozgás, és ez továbbítja a táplálékot a nyelőcsőbe. Nyelésnél tehát a nyúltvelőben levő nyelőközpont apró izmok működését indítja meg, minek következtében a gégefedő a gégére borul, elzárja a gége nyílását, a hangszalagok bezáródnak, és a táplálék bejut a nyelőcsőbe. A nyelőcső perisztaltikus mozgása (hullámzó, hernyószerű mozgás) továbbítja a gyomorba a táplálékot a nyálkahártya alatt elhelyezkedő nyálkát termelő mirigyek segítségével. A nyelőcső betegségei ritkák.

Keletkezhetnek mechanikus hatásra, ha valami megsérti a nyelőcső nyálkahártyája (pl. halszálka) A sérülésbe fertőzést okozó baktériumok jutnak és a kialakult gyulladás a környező részeket is gyulladásba hozhatja. Nyelőcsőszűkületet okozhatnak mérgező vegyszerek, daganatok (többnyire dohányosoknál), nyelőcsőgörcs, vagy az akarattól jórészt független simaizom ellazulási képtelensége. A nyelőcsőszűkület sok esetben olyan nagyfokú lehet, hogy csak folyékony, illetve pépes ételek nyelése lehetséges. A nyelési nehézségnél a falat megakadása-érzet alakul ki. Fájdalom is kísérheti De felléphet nyelési nehézség a tápcsatorna felső szakaszának (garat, nyelőcső) különféle rendellenessége miatt, vagy okozhatja izom-ideg működési zavar, de képzelt betegség is lehet. Ha garatbetegség okozza a nyelészavart, akkor nehezített a falat továbbjutása a garat belső részéből a nyelőcsőbe. Általában azoknál jön létre,

akiknél az akarattól függő izomműködésben komoly rendellenességek állnak fenn, pl. nagyfokú izomgyengeség, 9 http://www.doksihu izomgyulladás, izomsorvadás, garatizom bénulás (megakadályozza a nyelést), különféle agyi megbetegedések, bizonyos (elmebetegség gyógyítására használt) gyógyszerek mellékhatása is lehet. A nyelőcső felső végén elhelyezkedő (a garat és a nyelőcső között) felső záróizom működési zavara esetén vagy nem nyílik záróizom, vagy nyílása rendezetlenül következik be. Ilyenkor az étel ismétlődően a légcsőbe kerül, majd a tüdőbe, és légzőszervi betegséget hoz létre. Ha a nyelőcső alsó végén (a nyelőcső és gyomor találkozásánál) lévő nyelőcső gyűrű átmérője mintegy 1–2 cm-re szűkül, rendszertelenül ismétlődő nyelési nehézség lép fel. A nyelőcső betegségét okozhatja a Plummer–Vinson-szindróma (B-vitaminhiány következtében fellépő nagyfokú vashiányos

vérszegénység), amelyben a nyálkahártya felszínéről a nyelőcső belsején keresztül vékony hártyák nőnek, megakadályozva a szilárd táplálék felvételét. Diszfágia lusoria betegségben a nyelőcsövet egy ér leszorítja, azaz összenyomja, ami nyelési rendellenességhez vezet. A nyelőcső szűkület kialakulásának számtalan oka lehet, pl. fejlődési rendellenesség, a gyomorsav visszafolyása miatti nyálkahártya sérülés (ennek tünete a régóta meglévő gyomorégés), a nyelőcső fizikai nyomása, amit pl. megnagyobbodott pajzsmirigy, daganat, tüdőrák, nyelőcsőrák okozhat. Kiterjedt nyelőcsőgörcs esetén a nyelőcső perisztaltikus mozgása (hullámzó, hernyószerű, továbbító mozgás) beidegzési zavar miatt abnormálissá válik, a normális perisztaltikus mozgások olyan izom-összehúzódásokkal váltakoznak, amelyek nem továbbítják az ételt, vagyis nem járnak mozgással. (Rózsafűzérhez hasonló nyelőcső) Ez az izomgörcs

az egész nyelőcsőre kiterjed, mellkasi fájdalmat és nyelési nehézséget okoz folyékony ételeknél is. A fájdalom hideg és meleg folyadékok fogyasztásakor erősödik Éjszakai erős fájdalom is felléphet. Kezelés A nyelőcsőszűkületet tágítással kezelik. A felső nyelőcsői záróizom működési rendellenessége műtéti úton, az izom átvágásával gyógyítható. Nyelőcsőgyűrű szűkületnél sok esetben segít az étel alapos megrágása, vagy ha ez nem enyhíti a tüneteket, műtéti beavatkozással vagy a nyelőcső gyűrű tágításával, vagy a gyűrű átvágásával oldható meg a probléma. Plummer–Vinson-szindróma az alapbetegség, a vérszegénység gyógyítása után elmúlik. Disfágia lusoria ritkán szorul műtéti megoldásra. Kiterjedt nyelőcsőgörcs diagnosztizálása röntgenátvilágítással történik, báriumtartalmú kontrasztanyag lenyelésekor. Kezelésére nitroglicerin, hosszú ideig tartó hatású nitrátok, antikolinerg

gyógyszerek, kalcium csatorna blokkolók, fájdalomcsillapítók alkalmazhatók. Ballontágítás is segíthet (ballon felfújása a nyelőcsőben). Ha a kezelések nem vezetnek eredményre, műtéti beavatkozással a nyelőcső teljes hosszában átvágják az izomfalat. Glukagonóma A hasnyálmirigy a gyomor mögött található – emésztőnedvet és hormont termelő – kb. 12–14 cm hosszú, külső és belső elválasztású, önálló mirigyszerv. (Az emésztőnedvet a mirigyek, a hormont a szigetsejtek állítják elő.) A hasnyálmirigy kivezető csöve az epevezetékkel együtt, az Oddi-féle záróizmon át a nyombélbe torkollik. A mirigy külső elválasztású része a tripszin (fehérjebontó), a lipáz (zsírokat bontó) és az amiláz (szénhidrát bontó) emésztőnedveket tartalmazza, amelyek a kivezető csövön át a nyombélbe ürülnek. Belső elválasztású pedig azért, mert inzulint (cukoranyagcserét szabályozó hormont), és az inzulin antagonistáját,

glukagont termel, és ezek a hormonok 10 http://www.doksihu közvetlenül a véráramba jutnak. [A mirigy szövetében szigetszerűen (Langerhans-szigetek – 1869) elhelyezkedő alfa-sejtek termelik a glukagont, a béta-sejtek az inzulint.] A hasnyálmirigy naponta 1 liternél több, vízszerű, szódabikarbona tartalmú emésztőnedvet termel. A glukagonóma a hasnyálmirigy belső elválasztású részében létrejött daganat, (a hasnyálmirigy alfa-sejtjeiben, amely a glukagon-nevű hormont, az inzulin antagonistáját termeli). A vércukorszint megemelkedik, és bőrviszketés, bőrkiütés jelentkezik A lassan növő daganatok nagy része rákos eredetű. Jellegzetes, pikkelyesen hámló, elhalással járó bőrkiütés jelentkezik, amelynek színe vörösesbarnás. A bőrkiütés a lágyéknál kezdődik, majd a farpofákra, a végtagokra vándorol A nyelv világos narancsvörös, sima és fényes. Kezelés A betegség megállapítása vérvétel útján történik,

amellyel a vér glukagonszintje határozható meg. A daganat pontos helyét érfestéssel (angiográfiával) és sebészeti feltárással határozzák meg. A daganat sebészeti beavatkozással eltávolítható. Áttétet képező rosszindulatú daganat kezelése kemoterápiával történik, valamint a glukagon szintjének csökkentésére szolgáló gyógyszerekkel. A bőrkiütések kezelésére cink kenőcsöt, vagy vénába adott aminosavakat és zsírsavakat alkalmaznak. Vastag- és végbélrák (kolorektális karcinóma) A vastagbél a hasüreg jobb alsó oldalán a vakbéllel (féregnyúlvánnyal) kezdődik. Az innen felszálló ága a májig emelkedik, ott derékszögben elhajolva a hasüregen áthalad a lépig, majd ismét derékszögben elhajolva függőlegesen halad lefelé a medencében, majd az S-hajlású bélben (szigmabél) folytatódva a végbélbe torkollik. A végbél után a tápcsatorna alsó szakaszának vége a végbélnyílás található. A bélrák a rákos

megbetegedések elég nagy százalékában és főként a 40 év feletti életkorban fordul elő. A vastagbélrák kialakulásának rizikófaktorai: családi előfordulás, familiáris polipózis (rendkívül nagyszámú mirigyes polip kifejlődése a vastagbél és a végbél falán, mintegy beborítva a bélfalat), kifekélyesedő vastagbélgyulladás (a vastagbél egy részén a nyálkahártya magas lázzal járó gyulladása), bizonyos étkezési szokások (rostszegény, zsírban és állati fehérjében gazdag ételek) stb. A vastagbélrák többnyire a vastagbél egészére kiterjedő fekélyes gyulladásnál, vagy több éve fennálló fekélyes bélgyulladás esetén alakul ki. Az igen lassan növő, és hosszú ideig tünetmentes vastagbélrák a nyálkahártyán jelentkezik gombszerű duzzanatként, vagy polip felszínén kezdődik. A rákos daganat a bél falán, a nyirokcsomókban, és a májba kerülve áttéteket képez. A vastagbél felszálló ágának nagyobb

átmérője és vékonyabb fala, valamint a benne lévő folyékony béltartalom miatt a daganat akkora lehet, hogy a hasfalon keresztül tapintással érzékelhető, és csak ebben a késői időszakban alakulhat ki bélelzáródás (hirtelen fellépő, igen súlyos, életveszélyes állapot, amelyben a béltartalom nem képes továbbhaladni, oka lehet a belet összenyomó vagy a bél üregét eltömő akadály). A vastagbél függőlegesen lefelé szálló ága vastagabb falú és kisebb átmérőjű, majdnem szilárd széklettel, ezért az itt létrejövő daganat hamarabb vezet bélelzáródáshoz. A végbélrák rendszerint fájdalmas székürítés közben létrejövő vérzést okoz. Fájdalommal jár az ülés is. A daganatot viszont csak akkor kíséri fájdalom, ha a végbél körül képezett áttétet 11 http://www.doksihu Kezelés A kolorektális karcinóma diagnosztizálása szűrővizsgálatokkal, széklet mintavétellel (vérzés kimutatása) történhet. Amennyiben

rák gyanúja áll fenn, további vizsgálatokra van szükség szigmoidoszkóppal (hajlékony, cső alakú optikai eszköz, világítóberendezéssel ellátva, amely a bél belsejének megtekintését és szövetmintavételét teszi lehetővé) a vastagbél vizsgálata kolonoszkóppal (szintén az előbbihez hasonló optikai műszer, rajta keresztül kisebb műtéti beavatkozásokra kerülhet sor). A kezelés sebészeti beavatkozást tesz szükségessé a kifejlődött rákos daganatok eltávolítására a bélszakasz nagy részével és a nyirokcsomókkal együtt. Ha a végbél és a végbélnyílás is eltávolításra került, akkor a hasfalon készített nyíláshoz a vastagbelet kivarrják, és a béltartalom eldobható műanyag zsákba ürül. Amennyiben a végbélcsonk és a végbélnyílás érintetlen marad, a végbélcsonkot a vastagbél végével összevarrva, a székelés gyakorlatilag normálisan megy végbe. A műtétek utáni kemoterápiás és sugárkezelés

megakadályozhatja a maradék (nem látható) daganatsejtek növekedését. Áttéteket képezett daganatok műtét utáni kezelése fluorouracil és levamizol kemoterápiával, és sugárkezeléssel történik. Májáttét létrejöttekor a kemoterápiás gyógyszer közvetlenül a máj verőerébe adható. A vastagbéldaganat eltávolítása után évente több alkalommal ellenőrző vizsgálat szükséges. Regurgitáció A gyomortartalom hányinger vagy hányás nélküli visszafolyása a szájba. A gyomorból rendszerint a savanyú vagy kesernyés ízű gyomorsav folyik vissza. Regurgitáció keletkezhet nyelőcsőszűkületnél, vagy elzáródásnál (ilyenkor nyákos, íztelen folyadék áramlik vissza), amelynek oka lehet nyelőcsőrák, a nyelőcső és a gyomor közötti záróizom beidegzési zavara stb. A szervi eltérés nélküli regurgitációnál (kérődzésnek hívják) az étkezés után mintegy fél órával kismennyiségű étel folyik vissza, amit a beteg megrág

és újra lenyel. Ez az állapot nem jár sem hányingerrel, sem fájdalommal. Csecsemőknél a regurgitáció, a bukás, étkezés után lép fel, felnőtteknél viszont érzelmi okok idézik elő. Kezelés A gyomorsav-visszafolyás okainak kiderítése röntgenvizsgálattal, endoszkópos. (világítóberendezéssel ellátott száloptikás műszer) vizsgálattal lehetséges. A nyelőcső szűkület kezelése a szűkületet előidéző oknak megfelelően történik. Akut hasnyálmirigy-gyulladás (akut pankreatitisz) A hasnyálmirigy a gyomor mögött található – emésztőnedvet és hormont termelő – kb. 12–14 cm hosszú, külső és belső elválasztású, önálló mirigyszerv. (Az emésztőnedvet a mirigyek, a hormont a szigetsejtek állítják elő.) A hasnyálmirigy kivezető csöve az epevezetékkel együtt, az Oddi-féle záróizmon át a nyombélbe torkollik. A mirigy külső elválasztású része a tripszin (fehérjebontó), a lipáz (zsírokat bontó) és az amiláz

(szénhidrát bontó) emésztőnedveket tartalmazza, amelyek a kivezető csövön át a nyombélbe ürülnek. Belső elválasztású pedig azért, mert inzulint (cukoranyagcserét szabályozó hormont), és az inzulin antagonistáját, glukagont termel, és ezek a hormonok közvetlenül a véráramba jutnak. [A mirigy szövetében szigetszerűen (Langerhans-szigetek – 1869) elhelyezkedő alfa-sejtek termelik a glukagont, a béta-sejtek az inzulint.] A hasnyálmirigy naponta 1 liternél több, vízszerű, szódabikarbona tartalmú emésztőnedvet termel. 12 http://www.doksihu Normális esetben a hasnyálmirigy által termelt emésztőnedv a kivezető csövön a nyombélbe jut. Ha valamilyen oknál fogva a vezeték elzáródik, az emésztőnedv nem tud átfolyni Ez általában csak átmeneti állapot, és aránylag gyorsan helyrejön. Tartósan elzáródott kivezetőcső esetén az emésztőnedv a hasnyálmirigyben felgyülemlik, és emészteni kezdi a hasnyálmirigy sejtjeit,

vagyis a hasnyálmirigy súlyos, halálossá válható önemésztődése jön létre. Az enzimek (a tripszin, a lipáz és az amiláz) nem a nyombélbe, hanem a vérkeringésbe vagy a hasüregbe szivárognak. A hasüregben hashártyaizgalmat és gyulladást okoz. A heveny hasnyálmirigy-gyulladást alkoholizmus, bakteriális fertőzés, epekő, gyógyszerek, hasnyálmirigy-műtét során bekövetkezett károsodás, mumpsz (fültőmirigy-gyulladás), hasnyálmirigy sérülése, rák, valamint bőséges étkezés okozhatja. Az epekő miatt létrejött heveny hasnyálmirigy-gyulladásnál az epekő az Oddi-féle záróizomnál akad el egy ideig. A betegség tünetei: a hátba sugárzó, a szegycsont alatt hirtelen keletkező igen erős, állandó, éles fájdalom, ami nagy adag fájdalomcsillapító hatására sem szűnik meg. Fokozódó fájdalom köhögésre, hirtelen mozdulatra. A betegséget kísérheti hányinger és hányás, ami néha addig tart, hogy csak öklendezni tud a beteg.

Alkoholizmus okozta heveny hasnyálmirigy-gyulladásnál néha csupán mérsékelt fájdalom jelentkezik, de felléphet verítékezés, szapora pulzus, gyenge és gyors légzés is. A betegség kísérő tünete lehet láz, alacsony vagy magas vérnyomás, tudatzavar, eszméletlenség, sokk. Kezelés A betegség diagnosztizálása a fennálló jellegzetes tünetek alapján (fájdalom, feszes hasfal), ultrahangvizsgálattal, komputertomográfiával (CT – számítógépes rétegvizsgálat) történik. Endoszkópos retrográd kolangiográfia (ERPC – a beteg száján keresztül a vékonybélbe, az Oddi-féle záróizomhoz endoszkóp bevezetése, a kivezető csövekbe kontrasztanyag befecskendezése, majd röntgenfelvétel) vizsgálatára akkor kerül sor, ha a gyulladást elakadt epekő okozza. Az epekő az endoszkóppal eltávolítható, vagy sebészeti beavatkozással az epehólyag eltávolítására kerülhet sor. A betegek kezelése kórházban történik. Enyhe gyulladás esetén

a beteg a tápanyagot intravénásan kapja. A beteg orrán keresztül levezetett szondával a gyomorból eltávolítják a folyadékot és levegőt. Súlyos heveny hasnyálmirigy-gyulladásnál a beteg intenzív osztályon kerül elhelyezésre, állandó megfigyelésre. A táplálás vénásan történik, az orron keresztül levezetett szonda segíti a gyomor kiürítését, savkötők bevitelét, infúziók adásával a vér térfogatát egyenletes szinten tartják, a vér oxigéntartalmának növelésére oxigénbelégzést alkalmaznak, és fájdalomcsillapító gyógyszereket adnak. Műtétre kerül a sor ha a hasnyálmirigy-gyulladást sérülés okozza, vagy ha a diagnózis nem egyértelmű, és akkor is, ha a hasnyálmirigy elfertőződött szöveteit kell eltávolítani. A fertőzést a beteg állapotának romlása, láz, fehérvérsejtszám növekedése jelzi, kezelése antibiotikumokkal és műtéttel történik. Kialakulhat a hasnyálmirigyben áltömlő is (benne

emésztőenzimek, folyadék és szövettörmelék található), amely nagyra nőve fájdalmat hoz létre. Kezelése a bőrön át vezetett csővel levezetett tartalom, vagy sebészeti beavatkozás. Antibiotikum okozta vastagbélgyulladás A vastagbél a hasüreg jobb alsó oldalán a vakbéllel (féregnyúlvánnyal) kezdődik. Az innen felszálló ága a májig emelkedik, ott derékszögben elhajolva a hasüregen áthalad a lépig, majd ismét derékszögben elhajolva, a leszálló vastagbél függőlegesen halad lefelé a medencében, majd az S-hajlású bélben (szigmabél) folytatódva a végbélbe torkollik. 13 http://www.doksihu Normális esetben a vastagbél kezdeti szakaszán a béltartalom még folyékony, de a végbélbe kerülve már szilárd halmazállapotú. A vastagbél nyálkahártyája által termelt nyálkás nedv a bélsarat síkossá teszi, hogy könnyebben haladjon át a bélcsatornán. A vastagbél gyulladásos megbetegedése a bélfal gyorsabb mozgását idézi

elő, valamint igen bőséges nyálkatermelést hoz létre. Az antibiotikumok bizonyos baktériumok, gombák, daganatsejtek növekedését, szaporodását, anyagcserefolyamatait gátolják és felfüggesztik. A gyógyszer egyes esetekben túlérzékenységet, a gyomor- és bélrendszer baktériumai egyensúlyának megbomlását hozza létre, ami súlyos bélgyulladásokhoz, hasmenéshez, és egyes baktériumok elszaporodásához vezet, mint pl. a vastagbél védőrétegét károsító, kétféle toxint termelő Clostridium difficile baktérium, ami súlyos esetben a vastagbél nyálkahártyájának kifekélyesedését is okozhatja. A betegséget létrehozó antibiotikumok főleg az ampicillin, a cefalotin, a penicillinek, az eritromicin, a klindamicin, a tetraciklin stb. A fellépő tünetek enyhe vagy véres és súlyos hasmenés, hasfájás, láz, amit követhet kiszáradás, vérnyomásesés, vékonybél kilyukadás. Kezelés A betegség diagnosztizálása a fellépő tünetek,

valamint a szigmabél és a vastagbél vizsgálata, valamint a székletmintából kitenyésztett baktérium vagy a baktérium által termelt toxin jelenléte alapján történik. Az antibiotikum szedését azonnal abba kell hagyni ha nagyfokú hasmenés jön létre. A Clostridium difficile baktérium ellen – súlyos vastagbélgyulladáskor – többnyire hatásos a metronidazol antibiotikum, és igen súlyos esetben a vankomicin. Ismétlődő hasmenés esetén hosszabb metronidazol vagy vankomicin kezelés válhat szükségessé. A bélflóra helyreállítása történhet szájon át szedett lactobacillus vagy végbélen bejuttatott bacteroides gyógyszerekkel. Az antibiotikum okozta vastagbélgyulladás némely esetben kórházi kezelést tesz szükségessé. Kémiai anyagok okozta ételmérgezés A kémiai anyagokkal történő ételmérgezést okozhatja gomba, növény és cserje, tengeri ételek, kagyló, vagy permetezés után rosszul megtisztított zöldség, gyümölcs,

valamint gyógyszerek. A gombamérgezést többféle, mérget tartalmazó gombafaj elfogyasztása okozza. A gombák kevés fehérje és magas víztartalmú növények, gyorsan romlanak elkészített és nyers állapotban is, ami a baktériumok elszaporodását segíti elő, tehát toxinjuktól függetlenül is mérgezést okozhatnak. Egyes gombafajok toxinja a muszkarin, amely a gomba elfogyasztás után igen rövid időn belül szédüléssel, és zavartsággal járó könnyezést, nyálfolyást, verejtékezést, hányást, hasmenést, vérnyomáscsökkenést, kómát okoz. Hosszú lappangási idő veszélyes, mivel a gomba mérgező toxinja már kifejtette hatását, és a beteg súlyos, életveszélyes állapotba kerül [ilyen pl. a gyilkos galóca (és rokon fajai) phalloidin toxinja által történt gombamérgezés]. A növényektől vagy cserjéktől eredő mérgezést a növények levelének vagy termésének elfogyasztása okozza. Hányinger, hányás, hasmenés, gyengeség az

általános tünetek A tengeri ételek által történt mérgezést okozhatja különösen néhány tengeri halfaj friss állapotában elfogyasztva is, de bizonyos halfajok (pl. márna) időlegesen mérgező hatásúakká válhatnak, pl. ikrarakás alatt A tengeri halak méreganyaga a ciguatera, a tetraodon, és a hisztamin. A ciguatera toxint a halak táplálékát szolgáló mikroszkópikus tengeri élőlények termelik, ami a hal húsában felszaporodik. A tünetek (hasgörcsök, hányinger, hányás, zsibbadás, viszketés, izomfájdalom, hőérzés zavara) pár óra múlva jelentkeznek. A Japánt környező tengerekben élő gömbhal mérge a tetraodon, ami a légzőizmokat megbénítva, halálhoz vezethet, egyéb tünetei megegyeznek a ciguatera méreg okozta tünetekkel. 14 http://www.doksihu Hisztaminmérgezést a kifogott hal (tonhal, kék delfin) bomlása után elkészített ételek okozhatnak. Azonnali tünetei: arcpír, hányinger, hányás, csalánkiütés A

kagylókban található méreg a táplálkozással kerül az ehető kagylókba, pl. az osztriga a dinoflagellátákkal táplálkozik, ami idegmérget termel, és bénulással járó kagylómérgezést okoz. Tünetei már az étel elfogyasztása utáni fél órában jelentkeznek, mint pl száj körüli zsibbadás-érzés, hányinger, hányás, erős, görcsös hasfájdalom, izomgyengeség, végtagok gyengesége, bénulása. Légzőizmok bénulása is bekövetkezhet, ami halált okoz Permetezés vagy egyéb szennyeződés után rosszul megtisztított zöldség, gyümölcs is hozhat létre ételmérgezést Gyógyszerek mellékhatásaként is felléphetnek az ételmérgezéshez hasonló tünetek, mint pl. hányinger, hányás, hasmenés. Ilyen gyógyszerek pl antibiotikumok, daganatellenes szerek, savkötők stb. Kezelés Gombamérgezés esetén haladéktalan orvosi ellátás, valamint hánytatás, hashajtó, orvosi szén. Megkísérelhető a gyomortartalom gyomormosással történő

eltávolítása. Nagyfokú folyadékvesztés esetén infúzió a folyadék pótlására, fájdalomcsillapítók adása. Ismeretlen gombafaj elfogyasztása esetén a hányadékból mintát kell eltenni laboratóriumi vizsgálatra, mivel a különböző gombafajoktól származó toxin más kezelést igényel, mint pl. muszkarin toxin esetén atropin, phalloidin esetén szénhidrátdús ételek, és az alacsony vércukorszint helyreállítása a kezelési mód. Halmérgezéseknél vénásan mannitol (ciguatera toxin), vagy antihisztaminok (hisztaminmérgezés) adhatók. Pilonidális betegség Fertőzésből, a fertőzés helyén (szőrszál okozta bőrsérülésből) tályog vagy tömlő létrejötte a farpofák között lévő bőrredő felső részén. A pilonidális tályog gennygyülem, a pilonidális tömlő pedig fájdalmas duzzanat, krónikus váladékozó seb. Mindkettő ugyanazon a területen található Kezelés A pilonidális tályogot felnyitják, a gennytől kitisztítják. A

pilonidális tömlőt sebészi beavatkozással szüntetik meg. Felszívódási zavarok (malabszorpciós szindrómák) A tápanyagokat (fehérjék, szénhidrátok, zsírok) a szervezet csak akkor tudja hasznosítani, ha lebontja a sejtek által felszívható formába. Ez a művelet a tápcsatornában enzimek, emésztőnedvek segítségével történik. A táplálékfeldolgozás a szájban a nyálmirigyek által termelt nyállal kezdődik, majd a gyomorban, a nyombélben és a vékonybélben, vastagbélben folytatódik. A vékonybélben újabb emésztőnedvek hatása alá kerül a táplálék, és itt befejeződik a tápanyag felbontása. A gyomorban a fehérje peptidekre, aminosavakra bomlik A zsírok emésztését a lipáz-enzim végzi a máj által termelt epesavak segítségével, ami a zsírok felületi feszültségét csökkenti, így a zsírok cseppekre esnek szét, és a lipáz könnyebben tudja feldolgozni zsírsavvá és glicerinné. A szénhidrátot (a keményítőt és a

glikogént) a hasnyálmirigy enzimje bontja kisebb egységekre, a legvégén szőlőcukorra. Normális esetben a megemésztett táplálék (felszívódásra alkalmas formában) a bélcsatornából – főként a vékonybélből – felszívódva a véráramba kerül. A felszívódást megkönnyíti, hogy a béltartalom nagy felszínen érintkezik a bél nyálkahártyájával. A nyálkahártya felszínét sokszorosra növelik még a kesztyűujjszerűen kidudorodó bélbolyhok is. A vastagbélben a víz és a só felszívódása történik (ennek elmaradása, súlyos kiszáradáshoz vezet). 15 http://www.doksihu Felszívódási zavart hoz létre az emésztőnedvek, enzimek hiánya, vagy ezek normális összetételének zavara, mivel a bevitt táplálékot a szervezet nem tudja teljes egészében hasznosítani, és a táplálék különböző alkotóelemei csak hiányosan kerülnek a vérpályába. Tartós felszívódási zavart okoz, ha bizonyos enzimek örökletes módon hiányoznak

(pl. tejcukor lebontási képtelenség), vagy műtétek után hiányzik jelentős részük. Átmeneti felszívódási zavart a bélhám betegség miatti károsodása hozhat létre. Bizonyos betegségek megzavarhatják az emésztést, ha a szervezet a táplálék lebontásához nem termel elegendő mennyiségű enzimet. Pl oka lehet gyomorrezekció, hasnyálmirigygyulladás, epeutak elzáródása, baktérium elszaporodás a vékonybélben stb Felszívódási zavarokat okozhat a vékonybél-nyálkahártya gyulladása, fertőzése, bizonyos gyógyszerek, alkohol, a vékonybél egy részének sebészeti eltávolítása, a bél vérellátásának elégtelensége stb. A betegség tünete a súlyvesztés. Zsírfelszívódási zavar esetén a széklet zsírfényű, nagymennyiségű, bűzös, a laktáz enzim (tejcukorbontó enzim) hiánya puffadást, hányást, és erjedéses hasmenést okoz. A felszívódási zavar további tüneteit az alapbetegségek hozhatják létre, pl. sárgaság

epecsatorna elzáródásnál, vagy hasfájás a bél vérellátási zavara miatt. Kezelés A diagnózis felállítása a tünetek (jó étvágyú táplálkozás mellett súlyvesztés, hasmenés, táplálkozási hiányállapot, mint pl. vas, fólsav, B 12 vitamin hiánya esetén vérszegénység, fehérjehiány szövetduzzanat, ödéma) alapján, valamint laboratóriumi vizsgálatokkal történik. A székletmintából meghatározható a zsírfelszívódási zavar, a tejcukor bontásának zavara, az emésztetlen tápanyagdarabkák jelenléte pedig arra utal, hogy a bélcsatornán gyorsan jut át a béltartalom. Az epeutak károsodását jelenti a sárgaság és a széklet nagy mennyiségű zsírtartalma, hasnyálmirigy betegség esetén a széklet szintén zsírt és emésztetlen izomrostokat tartalmaz, parazitafertőzésnél viszont a parazita vagy petéi mutathatók ki. A vékonybél működési zavara esetén biopsziára (szövetmintavétel) is sor kerülhet. Hasnyálmirigy

rendellenességnél az egyik vizsgálati módszer speciális diétával történik, a másik vizsgálati módszerben hormont tartalmazó injekciót adnak, majd ezt követően a vékonybélből bélnedved szívnak le laboratóriumi elemzés céljára. Botulizmus A Clostridium botulinum baktérium által termelt toxin okozta életet veszélyeztető, igen súlyos mérgezés. A bacilus növényevő állatok belében, trágyázott földben található. A baktérium spórája nagyon ellenálló, és éveken át nyugvó állapotban maradhat, várva a kedvező feltételekre (nedvesség, oxigénhiányos környezet), amikor a spórák toxint termelő baktériummá alakulnak. A botulizmus nem fertőzés révén terjed, hanem a rosszul kezelt ételekben található baktérium által termelt méreganyag okozza. A Clostridium botulinum baktérium az emberi szervezetben nem képes szaporodni, de az igen erős, idegrendszert megtámadó toxinját a bélrendszert védő enzim nem tudja semlegesíteni.

A baktérium édes és savanyú ételekben nem tud méreganyagot termelni. A méreganyagot tartalmazó étel elfogyasztása után pár óra múlva hirtelen kezdődő általános rosszullét, szájszárazság, nyelési, légzési zavarok, kettős látás, valamint beszédzavarok lépnek fel, tiszta tudat mellett. Kísérő tünet még a végtaggyengeség, izomműködési zavar Kezelés A diagnózis felállítása a megjelenő tünetek alapján, valamint a hányadékból és ételből vett mintából, székletmintából, valamint vérvizsgálattal történik. A betegség megállapítását megkönnyíti, ha több eset fordul elő egyszerre (ugyanazt az ételt fogyasztották). 16 http://www.doksihu A botulizmusban megbetegedett egyén azonnali kórházi ellátásra szorul, ahol hánytatásra, gyomormosásra kerülhet sor. Ha légzési zavarok lépnek fel, a beteget intenzív osztályon helyezik el, és lélegeztető gépre kapcsolják. A botulizmust gyógyítása azonnali antitoxin

adásával történik, ami megállítja a szervezet további károsodását (az antibiotikumok hatástalanok). A botulizmus megelőzhető az étel fél órán keresztül történő főzésével. A konzerveket ki kell dobni a legkisebb romlás jelére is, majd utána alaposan kezetmosni. Inzulinóma A hasnyálmirigy a gyomor mögött található – emésztőnedvet és hormont termelő – kb. 12–14 cm hosszú, külső és belső elválasztású, önálló mirigyszerv. (Az emésztőnedvet a mirigyek, a hormont a szigetsejtek állítják elő.) A hasnyálmirigy kivezető csöve az epevezetékkel együtt, az Oddi-féle záróizmon át a nyombélbe torkollik. A mirigy külső elválasztású része a tripszin (fehérjebontó), a lipáz (zsírokat bontó) és az amiláz (szénhidrát bontó) emésztőnedveket tartalmazza, amelyek a kivezető csövön át a nyombélbe ürülnek. Belső elválasztású pedig azért, mert inzulint (cukoranyagcserét szabályozó hormont), és az inzulin

antagonistáját, glukagont termel, és ezek a hormonok közvetlenül a véráramba jutnak. [A mirigy szövetében szigetszerűen (Langerhans-szigetek – 1869) elhelyezkedő alfa-sejtek termelik a glukagont, a béta-sejtek az inzulint.] A hasnyálmirigy naponta 1 liternél több, vízszerű, szódabikarbona tartalmú emésztőnedvet termel. Az inzulinóma a hasnyálmirigy belső elválasztású részében létrejött daganat (vagyis az inzulintermelő sejtekben), amely olyan hormont termel, amely a vércukor szintet csökkenti, és rohamokban fellépő vércukorszint süllyedést okoz, görcsökkel, eszméletvesztéssel, kómával. A tüneteket (fejfájás, látászavarok, izomgyengeség, személyiségváltozások, fáradékonyság, verejtékezés, idegesség stb.) az alacsony vércukorszint okozza, főleg hosszas koplalás után Kezelés A betegség diagnosztizálása nem könnyű feladat. Hosszasan (egy naptól három napig, a tünetek megjelenéséig) koplaltatott beteg kórházi

megfigyelése, valamint a vércukorszint és inzulinszint vizsgálata vérvétellel. Az inzulinóma diagnózisa: alacsony vércukorszint és magas inzulinszint. A daganat pontos helyét komputertomográfiával (CT – számítógépes rétegfelvétellel), ultrahanggal határozzák meg. A daganatot sebészeti beavatkozással eltávolítják. Cöliákia A cöliákia a glutén nevű fehérjével szemben allergiás túlérzékenységet kiváltó és felszívódási zavarhoz vezető öröklött betegség. A kenyérgabonában (búza, rozs, árpa) található fehérje egy része a vékonybélben ellenanyag molekulákkal összekapcsolódik, és hatására a vékonybél nyálkahártya felszínét sokszorosra növelő kesztyűujjszerűen kidudorodó bélbolyhok ellapulnak, ami a tápanyagfelszívódást nagymértékben csökkenti. A kialakuló tünetek: hasmenés, a széklet zsírtartalmának növekedése, világos, bűzös széklet, anyagcserezavar, tápanyaghiány, súlyvesztés,

végtagzsibbadás. A vérben lévő fehérjék csökkenése a szervezet szöveteiben folyadékfelhalmozódáshoz, ödémához vezet. A glutént tartalmazó ételek étrendből való kihagyása után az ellapulás megszűnik, a bélbolyhok ismét kefeszerű felületet alkotnak, és a bélműködés újra normális lesz. A betegség minden életkorban elkezdődhet. Csecsemőknél a tünetek csak az első gluténtartalmú étel elfogyasztása után jelennek meg. 17 http://www.doksihu Kezelés A betegség diagnosztizálása a tünetek (pl. a gyermek normális táplálkozás ellenére sovány, sápadt, beesett hasú, és rendszerint a fejlődésben megállt), illetve a családban előfordult betegség alapján történik. A diagnózist megerősítik a laboratóriumi (a vér fehérje, kalcium, kálium, nátrium tartalma, valamint a véralvadást létrehozó protrombin alacsony, ami vérzékenységet okoz) és röntgenvizsgálatok, valamint bélbiopsziás (szövetmintavétel) vizsgálat.

A betegség kezelése teljesen gluténmentes diétával történik, amihez a gluténmentes élelmiszerekről készített listát kell mellékelni, mivel nagyon sok élelmiszeripari termékben található glutén (pl. levesek, mártások, fagylalt stb) Ha a betegség a diétára nem reagál a kezelésre kortikoszteroidot alkalmaznak. A cöliákia egyes esetekben rosszindulatú nyirokdaganatot is létrehozhat a bélrendszerben. Krónikus hasnyálmirigy-gyulladás (krónikus pankreatitisz) A hasnyálmirigy a gyomor mögött található – emésztőnedvet és hormont termelő – kb. 12–14 cm hosszú, külső és belső elválasztású, önálló mirigyszerv. (Az emésztőnedvet a mirigyek, a hormont a szigetsejtek állítják elő.) A hasnyálmirigy kivezető csöve az epevezetékkel együtt, az Oddi-féle záróizmon át a nyombélbe torkollik. A mirigy külső elválasztású része a tripszin (fehérjebontó), a lipáz (zsírokat bontó) és az amiláz (szénhidrát bontó)

emésztőnedveket tartalmazza, amelyek a kivezető csövön át a nyombélbe ürülnek. Belső elválasztású pedig azért, mert inzulint (cukoranyagcserét szabályozó hormont), és az inzulin antagonistáját, glukagont termel, és ezek a hormonok közvetlenül a véráramba jutnak. [A mirigy szövetében szigetszerűen (Langerhans-szigetek – 1869) elhelyezkedő alfa-sejtek termelik a glukagont, a béta-sejtek az inzulint.] A hasnyálmirigy naponta 1 liternél több, vízszerű, szódabikarbona tartalmú emésztőnedvet termel. A krónikus hasnyálmirigy-gyulladás az epe- és a hasnyálmirigy-váladék kiürülése akadályozottsága, pangása esetén jön létre. A hasnyálmirigy emésztőnedvet termelő szövetei elpusztulnak, és helyén nem működő kötőszövet jön létre. A panasz oka, hogy a hasnyálmirigy kevés emésztőnedvet termel, ami emésztési problémákhoz, puffadáshoz, nyomó, tompa fájdalomhoz vezet. A táplálék felszívódás elégtelensége fogyást,

zsíros, világos, bűzös székletet eredményez. Elpusztulnak az inzulint termelő béta-sejtek is, ami cukorbetegséget hoz létre. Kezelés A betegség diagnosztizálása a fennálló jellegzetes tünetek alapján, ultrahangvizsgálattal, komputertomográfiával (CT – számítógépes rétegvizsgálat) történik. Az idült hasnyálmirigy-gyulladás kezelése koplalással, intravénás folyadékbevitellel, fájdalomcsillapítókkal történik. A betegség javulásakor napi többszöri szénhidrátdús (zsírban és fehérjében szegény) étrend javasolt, alkohol kerülésével. Amennyiben a fájdalom nem múlik, szövődmények léphetnek fel, pl. áltömlő (benne emésztőenzimek, folyadék és szövettörmelék található), amely nagyra nőve fájdalmat hoz létre. Kezelése a bőrön át vezetett csővel levezetett tartalom, vagy sebészeti beavatkozás Folyamatosan fennálló fájdalom megszüntetése (szövődménymentes esetben) a hasnyálmirigyből kilépő idegek

beinjekciózásával történhet (a fájdalomingerület továbbterjedésének megakadályozására). A hasnyálmirigy kivezető csövének szűkülete sebészeti beavatkozást igényel, ekkor a hasnyálmirigy egy részét eltávolítják, vagy ha a probléma a hasnyálmirigy fejében jött létre, akkor a nyombéllel együtt távolítják el. 18 http://www.doksihu Az alkalmazott gyógyszerek: hasnyálmirigy emésztőnedv kivonatot tartalmazó emésztést elősegítő, tápanyag felszívódását fokozó gyógyszerek, valamint savkötők. Utazók hasmenése Az utazók betegségét az emberi bélrendszerben normálisan is jelenlévő Escherichia coli baktérium bizonyos fajtái által termelt toxin, valamint egyes vírusok, pl. a Norwalk-vírus okozzák. A fellépő tünetek: hányinger, hányás, hasmenés, amelyhez Norwalk vírusfertőzésnél fejfájás és izomfájdalom is társulhat. Kezelés A rendszerint enyhe tünetekkel járó betegség kezelés nélkül is gyógyul. Láz

és véres széklet esetén antibiotikum kezelésre van szükség, valamint folyadékpótlásra a kiszáradás elkerülésére, és kímélő étrendre. A turistáknak ajánlott a betegség megelőzésére, hogy utcai árustól ne vásároljanak élelmet és üdítő italokat. A fogmosóvizet és ivóvizet forralás után használják csak fel. Nyers zöldségfélét ne fogyasszanak. Károsodott immunrendszerű egyéneknek a betegség megelőzésére antibiotikum szedése ajánlott. Végbél körüli bőr viszketése A végbélnyílás a tápcsatorna alsó szakaszának vége, amely felett a végbél található. A végbélben raktározódik a széklet, mielőtt a szervezetből eltávozik. A végbélnyílás körül sima és harántcsíkolt izomgyűrűk vannak. A harántcsíkolt záróizom akaratlagosan is működtethető A végbélnyílás körüli bőr viszketését sokféle ok hozhatja létre. Okozhatják bőrbetegségek (pl. pikkelysömör, bőrgyulladás), allergiás reakciók (pl

különböző kenőcsök, szappanok, vegyszerek), egyes ételek (fűszerek, kávé, kóla, C-vitamin tabletta), baktériumfertőzések, gombafertőzések, parazitafertőzések (cérnagiliszta), antibiotikumok stb. Oka lehet cukorbetegség, májbetegség, a végbélnyílás körül található mirigyek gyulladása, sipolyok, elhanyagolt, vagy túlzásba vitt tisztálkodás, szoros alsónemű, izzadás stb. Kezelés Széklet után a végbélnyílás környékének megtisztítása (tiszta vizes vattával), többszöri hintőporozás, kortikoszteroidot tartalmazó krémek, gombaellenes krémek használata. A viszketést kiváltó ételek elhagyása. Kényelmes alsónemű viselése Amennyiben az állapot továbbra is fennáll, szövetmintavételre van szükség a további vizsgálatokra. Végbélelőesés A végbélnyílás a tápcsatorna alsó szakaszának vége, amely felett a végbél található. A végbélben raktározódik a széklet, mielőtt a szervezetből eltávozik. A

végbélnyílás körül sima és harántcsíkolt izomgyűrűk vannak. A harántcsíkolt záróizom akaratlagosan is működtethető A végbelet fényes, narancsvörös, mirigyeket tartalmazó nyálkahártya borítja. A végbélben lévő nyirokerek a vastagbél nyirokrendszerébe vezetnek. Végbélelőesésnél a végbél kisebb-nagyobb része a záróizmon (végbélnyíláson) keresztül kifordul, a végbél nyálkahártyája előtüremkedik, amelyet a bél többi része követ. A végbélnyílásból a nyálkahártya sötétvörös, nedves nyúlványként boltosul elő (részleges előesés). Ha a végbél falának valamennyi rétege kifordul, teljes végbél előesésről beszélünk. 19 http://www.doksihu A kiboltosuló végbél nyálkahártyája kiszárad, sérülés, gyulladás, fekély keletkezhet rajta. A végbélnyílás zárógyűrűjének nyomása miatt a bélrészlet elhalhat és lelökődhet, amely szintén fertőzést, és gyulladást okoz. A betegség oka

rendszerint a végbél záróizmának betegsége, vagy a záróizom erejének gyengülése. Kezelés A betegség diagnosztizálása báriumos kontrasztanyag adása után röntgenvizsgálattal vagy szigmoidoszkóppal (hosszabb, hajlékony cső)történik. Csecsemőknél és gyermekeknél székletürítések között a farpofákat ragtapasszal rögzítik egymáshoz, míg a gyógyulás be nem áll. Felnőtteknél műtéti megoldásként vagy a végbél egy darabját eltávolítják, vagy felfelé emelik, hátrahúzzák, és a keresztcsonthoz rögzítik. Idős korú betegeknél a végbélnyílás zárógyűrűje köré drót vagy műanyag hurkot helyeznek. Végbélgyulladás (proktitisz) A végbélnyílás a tápcsatorna alsó szakaszának vége, amely felett a végbél található. A végbélben raktározódik a széklet, mielőtt a szervezetből eltávozik. A végbélnyílás körül sima és harántcsíkolt izomgyűrűk vannak. A harántcsíkolt záróizom akaratlagosan is

működtethető A végbelet fényes, narancsvörös, mirigyeket tartalmazó nyálkahártya borítja. A végbélben lévő nyirokerek a vastagbél nyirokrendszerébe vezetnek. A betegség a végbél nyálkahártyájának gyulladása, amelyet különféle baktériumok okozhatnak. Rendszerint a végbél alsó, mintegy 10 cm-es szakaszán jön létre fekély A végbélgyulladás napjainkban egyre gyakrabban fordul elő. Oka lehet a szexuális úton terjedő betegségek [gonorrea (nemibetegség), vérbaj (szifilisz)], a herpesz szimplex (a nagy vírusok közé tartozó, egyszerű herpesz vírusa, amely cseppfertőzés útján terjed, és ami a legtöbb ember bőrén megtalálható, de csak akkor aktiválódik, ha a szervezet ellenállóképessége csökken), a citomegalovírus fertőzés (immonológiai okokból hoz létre fertőzést), többnyire a homoszexuális férfiakat érinti. A végbél gyulladását okozó baktérium lehet pl. Salmonella, vagy okozhatja a bélflórát károsító

antibiotikum is, mivel az elpusztult bélflóra helyére baktériumok telepednek, de okozhatja a végbél gyulladását sugárkezelés is. Ha a gyulladt bélfal kifekélyesedik (kifekélyesedő végbélgyulladás), véres, gennyes széklet és vérszegénység kíséri, ami nem jár fájdalommal. Erős fájdalom kíséri a végbélgyulladást, ha a fertőzés hozta létre (gonorrea, herpesz szimplex vagy a citomegalovírus). Kezelés A betegség felismerése és meghatározása rektoszkóppal (végbéltükrözésre használt, világító eszközzel ellátott optikai eszköz) vagy szigmoidoszkóppal (hosszabb, hajlékony cső) történik. Laboratóriumi vizsgálatok céljára, a nyálkahártyából szövetminta vétele. Baktérium okozta végbélgyulladás gyógyszeres kezelése antibiotikumokkal történik. Amennyiben a gyulladást antibiotikum okozta, metronidazolt vagy vankomicint adnak a betegnek, amely az elpusztult bélflóra helyére telepedett baktériumokat megsemmisíti. Ha a

végbélgyulladást kiváltó ok ismeretlen, vagy sugárkezelés okozta, gyógyszeres kezelése kortikoszteroidokkal, vagy másfajta gyulladáscsökkentőkkel történik. Végbélrepedés (fisszura áni) A végbélnyílás a tápcsatorna alsó szakaszának vége, felette a végbél található. Itt raktározódik a széklet, mielőtt a szervezetből eltávozik. A végbélnyílás körül sima és harántcsíkolt izomgyűrűk vannak. A harántcsíkolt záróizom akaratlagosan is működtethető 20 http://www.doksihu A végbélrepedés a végbélnyílás közelében, a végbél nyálkahártyáján – többnyire kemény székletürítés következtében – létrejött kisebb, felületes repedés, ami minden székeléskor újra bereped, és a végbél záróizom görcsét idézi elő, valamint a végbél záróizmának gyakori működése miatt nehezen gyógyul. A végbélrepedés tünete a székeléskor jelentkező éles és szúró fájdalom és vérzés. A fájdalom rövidebb vagy

hosszú ideig is fennállhat. Kezelés A betegség diagnosztizálása a végbélnyílás megtekintésével történik. Kezelésére székletlágyító, síkosító kúpok, 10–15 perces forró ülőfürdő alkalmazható. Amennyiben a kezelés hatástalan, sebészeti beavatkozásra van szükség, amikor a végbél záróizmát tágítják, és a berepedést kiégetik vagy kimetszik. Végbélsipoly (fisztula áni) A végbélsipoly rendellenes összeköttetés a végbél és a test felszíne között, de nyílhat más szervbe is, pl. a hüvelybe A végbélsipoly általában korábbi gennyes gyulladások, tályogok után alakul ki. A megnyitott tályog beszűkült nyílása mögött savós-gennyes váladékot termelő üreg marad vissza. A végbélsipoly keletkezhet a végbél falában lévő mirigyből, és kialakulhat rákos folyamatnál, végbél vagy a végbélnyílás sérülésénél is. Az újszülötteknél található veleszületett sipoly többnyire fejlődési rendellenesség.

A végbél és hüvely közötti sipoly létrejöttét okozhatja sugárkezelés, rákos daganat, vagy szülés közbeni sérülés. A végbélsipoly tünete: fájdalom, és savós-gennyes váladék ürülés. A területen egy vagy több sipolynyílás található. Kezelés A sipoly mélységét valamint irányát, a sipolyba vezetett szondával határozzák meg. Ha a végbélbe anoszkópot (merev vizsgálóeszköz) vezetnek, a sipoly belső vége valamint a szonda vége is látható. Szigmoidoszkóppal (hosszabb, hajlékony cső) történő vizsgálattal a betegség eredete állapítható meg (daganat, vagy egyéb kórok). A vizsgálatok után a sipoly sebészi eltávolítására kerül sor (fisztulektómia). A végbélnyílás körüli izomgyűrűt részlegesen átvágják. A sebgyógyulást akadályozó betegségek miatt (hasmenés, fekélyes vastagbélgyulladás stb.) a műtétet elhalasztják. Végbéltályog A végbélnyílás a tápcsatorna alsó szakaszának vége, amely felett

a végbél található. Itt raktározódik a széklet, mielőtt a szervezetből eltávozik. A végbélnyílás körül sima és harántcsíkolt izomgyűrűk vannak. A harántcsíkolt záróizom akaratlagosan is működtethető A végbelet fényes, narancsvörös nyálkahártya borítja. A végbéltályog egy gennyel telt üreg, amelyet bakteriális fertőzés hoz létre, és közvetlenül a bőr alatt helyezkedik el. Duzzanat, nyomásérzékenység, piros bőr, és erős fájdalom jellemzi A tályog az elpusztult sejteket, szöveteket, és a kórokozó baktériumokat tartalmazza. Ha a tályog spontán nem ürül ki egy sipolyon keresztül, sebészi feltárás szükséges. A végbélben magasabban keletkező tályog lázat, és alhasi fájdalmat hoz létre. A tályog általános tüneteket is okozhat, mint pl. láz, hidegrázás, Kezelés A tályog diagnosztizálása tapintással történik. Helyi, vagy esetenként általános érzéstelenítésben végzett sebészi beavatkozással a

tályogot megnyitják és kitisztítják. 21 http://www.doksihu Rendellenes erek vérzése (arteriovenózus malformáció) A gyomor- és bél nyálkahártyájában rendellenesen kialakult, artériákat és vénákat közvetlenül összekötő erek megrepedéséből eredő vérzés. A kórosan kialakult, szakadékony, vérzékeny erek vastagsága akár kisujjnyi is lehet, és igen nagyfokú vérzést okozhatnak, vérhányással, szurokszékletettel. Súlyos vagy hosszú ideig tartó vérzés esetén fellépő tünetek: vérszegénység, fáradékonyság, sápadtság, szédülés, és hirtelen felülésnél nagyfokú vérnyomásesés, szapora szívdobogás, hideg és nyirkos végtagok, kevés vizelet. A nagyfokú vérveszteség miatt csökken az agy vérellátása, zavartság, aluszékonyság és sokk következhet be. A minden előzetes jel nélkül fellépő arteriovenózus vérzés megismétlődhet. Kezelés A vérerek rendellenességének felismerése nem könnyű feladat. A

betegség megszüntethető sok esetben az alapbetegség kezelésével, pl. szívbillentyűműtéttel A gyomor-bélrendszer vérzése endoszkópon át történő beavatkozással megállítható (vérér égetése), de fennáll a veszély, hogy újabb arteriovenózus összeköttetések keletkeznek a gyomor- és bélrendszerben. A vérszegénység vas adásával kezelhető. Whipple-kór (intesztinális lipodisztrófia) Ritkán előforduló, többnyire 30 év feletti férfiakat érintő betegség, amelyet a Tropheryma whipelli organizmus (parányi élőlény) által történő fertőzés vált ki. A betegségben a vékonybél nyálkahártyája erősen fertőzött. A kialakuló tünetek zsírszéklet, ízületi gyulladás, vérszegénység, súlyvesztés a felszívódási zavar következtében, hasmenés. A bőr színe sötétté válik. Az organizmus általi fertőzés érinti a tüdőket, szívet, szemet, agyat, ízületeket is. Köhögéskor és belégzéskor a tüdőkben fájdalom lép

fel, amit a mellhártya (a tüdőt borító hártya) gyulladása okoz, valamint kóros mennyiségű folyadékgyülem is felszaporodhat a mellhártya lemezei között. Létrejöhet nyirokcsomóduzzanat, szívzörej Az agy fertőzöttségére utaló tünetek a zavartság, a feledékenység, és összerendezetlen szemmozgások. Kezelés A betegség felismerése és meghatározása a vékonybélből vagy nyirokcsomóból vett szövetminta laboratóriumi vizsgálata alapján állítható fel. A folyamatosan romló betegség kezelés nélkül halálhoz vezet. A Whipple-kór kezelése antibiotikumokkal történik. A gyors tüneti javulás után mintegy két évre van szükség a teljes gyógyuláshoz, de a betegség újra felléphet. A nyelőcső simaizomzatának ellazulási képtelensége A tápcsatorna felső szakasza a szájüreg, a garat és a nyelőcső. A nyelőcső nyálkahártyával borított izmos falú cső, felső végén a garat és nyelőcső között, alsó végén a nyelőcső

és gyomor találkozásánál egy-egy izomszalag zárja le, nyugalmi helyzetben megakadályozva a gyomorsav és étel visszafolyását. A nyelés első része akaratlagos. Nyelésnél a nyúltvelőben levő nyelőközpont apró izmok működését indítja meg, amelynek következtében a gégefedő a gégére borul, elzárja a gége nyílását, a hangszalagok bezáródnak, és a táplálék bejut a nyelőcsőbe. Amikor a falat a garatívvel, azaz a hátsó garatfallal érintkezik, a nyelés második szakasza lép életbe, amely már akaratunktól független reflexmozgás, a perisztaltikus mozgás (hullámzó, hernyószerű mozgás), ez továbbítja a táplálékot a nyelőcsőbe, a gyomorba, a nyálkahártya alatt elhelyezkedő nyálkát termelő mirigyek segítségével. 22 http://www.doksihu Az akarattól jórészt független simaizom ellazulási képtelenség (akalázia) létrejöttének oka ismeretlen. Valószínű, hogy beidegzési zavar okozza, amely két folyamatot gátol

Gátolja a nyelőcső perisztaltikus mozgását (hullámzó, hernyószerű, továbbító mozgás), amely abnormálissá válik, azaz nem alakulnak ki a nyelőcsőben az étel továbbítását szolgáló perisztaltikus izom-összehúzódások, másodszor a nyelőcső alsó végén (a nyelőcső és gyomor találkozásánál) lévő izomszalag megnyílását gátolja. A betegség alattomosan alakul ki hosszú idő (esetleg évek) alatt, és fokozatos romlást hoz létre, mivel a nyelőcső alsó záróizma fokozatosan szűkül, a nyelőcső felső szakasza pedig fokozatosan kitágul. Sok esetben olyan nagyfokú lehet az elváltozás, hogy csak folyékony, illetve pépes ételek nyelése lehetséges. Kísérheti mellkasi fájdalom, visszafolyhat a jórészt emésztetlen étel a gyomorból a garatba, amely a légcsőbe kerülhet belégzéssel, majd a tüdőbe, és légzőszervi betegségeket hoz létre (tüdőtályog, kitágult légutak, fertőzések, tüdőgyulladás stb.) Kezelés A

nyelőcső betegségének diagnosztizálása röntgenátvilágítással történik, báriumtartalmú kontrasztanyag lenyelésekor, amely kimutatja a perisztaltika (a továbbító, hullámszerű mozgás) hiányát, valamint a nyelőcső tágulatát, valamint történhet özofagoszkópiával is (a nyelőcső belső felületének megtekintésére szolgáló világítóberendezéssel ellátott endoszkóp az özofagoszkóp, azaz nyelőcsőtükrözés), amely szövetmintavételre is lehetőséget nyújt, valamint ellenőrizhető, hogy az elváltozást nem rosszindulatú daganat okozta-e. Súlyosabb esetben ballontágításra, vagyis a záróizom mechanikus tágítására, vagy a nyelőcső alsó záróizmába botulinusz toxin fecskendezésére kerülhet sor. A nyelőcső tágításnál (kevesebb, mint egy százalékban) megrepedhet a nyelőcső fala, amelyet azonnal bezárnak sebészeti beavatkozással. Ha a kezelés eredménytelen, akkor sebészi megoldásként átvágják az alsó

záróizmot. (Ez utóbbi esetben – kis százalékban – előfordulhat savas visszafolyás) A gyomorból és bélrendszerből eredő vérzések A tápcsatorna betegségei, egyes gyomor és bélrendszeri betegségek (tápcsatorna vérzése, bélelzáródás, bélhűdés, vagyis a bél összehúzódás időleges megszűnése, vakbélgyulladás, hashártyagyulladás) azonnali sebészeti beavatkozást igénylő életet veszélyeztető állapotot hozhatnak létre. A tápcsatorna a szájüregnél kezdődik és a végbélnyílásig terjed. Felső szakasza a szájüreg, a garat és a nyelőcső. A nyelőcső nyálkahártyával borított izmos falú cső, felső végén a garat és nyelőcső között, alsó végén a nyelőcső és gyomor találkozásánál egy-egy izomszalag zárja le, nyugalmi helyzetben megakadályozva a gyomorsav és étel visszafolyását. A gyomor a tápcsatorna tömlőszerűen kitágult része, amely a nyelőcső és a vékonybél között, a hasüreg felső részén,

a rekeszizom alatt helyezkedik el. Nyálkahártyával bélelt, izmos falú szerv, amelynek felső széle a kisgörbület, alsó széle a nagygörbület. A gyomorszáj a nyelőcső folytatása, míg a záró szűkület (pylorus) a gyomorkapu, a gyomor vékonybélbe vezető, alsó nyílása. A vékonybél a hasüregben helyezkedik el, és a jobb csípőárokban, a vastagbél kezdetébe, a felszálló vastagbél-ágba szájadzik. A vastagbél a hasüreg jobb alsó oldalán a vakbéllel (féregnyúlvánnyal) kezdődik. Az innen felszálló ága a májig emelkedik, ott derékszögben elhajolva a hasüregen áthalad a lépig, majd ismét elhajolva a függőlegesen halad lefelé a medencében, majd az S-hajlású bélben (szigmabél) folytatódva a végbélbe torkollik. A végbélnyílás a tápcsatorna alsó szakaszának vége, amely felett a végbél található. (Itt raktározódik a széklet, mielőtt a szervezetből eltávozik.) A végbélnyílás körül sima és harántcsíkolt

izomgyűrűk vannak. (A harántcsíkolt izomgyűrű akaratlagosan működtethető) Vérzés a teljes tápcsatornán bárhol létrejöhet. 23 http://www.doksihu Nyelőcsővérzést létrehozhatja sérülés, tágult vénák, vagy nyelőcsődaganat. Vér jelenhet meg hányáskor (vérhányás) is. A gyomor vérzését okozhatja a Helicobacter pylori baktérium által kiváltott fertőzés (a egyetlen olyan baktérium, amely savas közegben szaporodik) okozta gyomorhurut vagy fekély. A vékonybél vérzése nyombélfekély, jó vagy rosszindulatú daganat következtében jöhet létre. Vastagbél vérzése bekövetkezhet rákos daganat miatt, fekélyes vastagbélgyulladás, a gyenge bélfal kiboltosulásának repedése, valamint a bélfalban található rendellenes ér miatt. A végbél vérzését okozhatja jóindulatú vagy rákos daganat. A végbélnyílás vérezhet aranyér vagy a végbélnyílás berepedése miatt. A vér megjelenhet a székletben (szurokszéklet), vagy a

végbélből is eredhet piros vér. A fekete színű széklet a gyomorból vagy a nyombélből ered. Ha a tápcsatorna vérzése hosszú ideig tart, a fellépő tünetek: vérszegénység, fáradékonyság, sápadtság, szédülés, és hirtelen felülésnél nagyfokú vérnyomásesés, szapora szívdobogás, hideg és nyirkos végtagok, kevés vizelet. A nagyfokú vérveszteség miatt csökken az agy vérellátása, zavartság, aluszékonyság és sokk következhet be. Felléphet – az egyéb betegségektől függően – koszorúérszűkületnél mellkasi fájdalom, súlyosbodó szívelégtelenség, veseelégtelenség stb. Kezelés A diagnózis felállítása és a vérzést előidéző ok kiderítése a tünetek alapján lehetséges. A laboratóriumi vizsgálatok alacsony vörösvértestet mutatnak. Fekélybetegséget jelent, ha a tünetek savkötő gyógyszerre, vagy étkezésre csökkennek. A gyomor nyálkahártyájának vérzése a véres székletben látható. A

tápcsatornában fellépő vérzés ok nélkül étvágytalan betegen rosszindulatú daganat következménye lehet. Ha a vérhányás előtt közvetlenül hányás és öklendezés lépett fel, nyelőcsőrepedésre lehet gyanakodni. Ha a székrekedést vagy hasmenést vérzés kíséri, oka lehet vastagbélrák vagy polip. A széklet friss vérrel szennyezettsége aranyérre vagy végbélrákra utal. A további vizsgálatok a tápcsatornán létrejött vérzés helyétől függenek. A tápcsatorna felső szakaszán keletkezett vérzés okának kiderítése az orron át a gyomorba vezetett szondával, a szondán keresztül a gyomorban található folyadék eltávolításával és vizsgálatával történik. Sor kerülhet gyomortükrözésre (világító berendezéssel ellátott hajlékony optikai eszközzel), amely a nyelőcső, a gyomor és a nyombél vizsgálatát teszi lehetővé, valamint biopsziát is (szövetminta vétele). A tápcsatorna alsó szakaszán létrejött vérzés

okának megállapítása báriumot tartalmazó kontrasztanyag beöntés utáni röntgenvizsgálatával vagy végbéltükrözéssel, szigmoidoszkóppal történhet. A vizsgálatok eredménytelensége esetén érfestésre (kontrasztanyag érbe történő befecskendezése utáni röntgenvizsgálat) vagy szcintigráfiára (radioaktív izotópos vörösvértestek befecskendezése) kerülhet sor. A tápcsatorna vérzései rendszerint önmaguktól megszűnnek. Ha viszont nagyfokú vérzés lépett fel, a beteget kórházban, intenzív osztályon helyezik el, vérátömlesztést kap, és állandó megfigyelés alatt tartják. A nyelőcsővérzéseknél ballonkatéter levezetése, majd felfújása a nyelőcsőben, ami a vérző ereket összenyomja, vagy a vérző érbe hegesedést okozó vegyületet fecskendeznek. Gyomorvérzésnél a gyomortükrözés alatt a vérző eret elektromos árammal égetik, vagy véralvadást létrehozó anyag befecskendezése a vérző érbe. Amennyiben a kezelések

hatástalanok, sebészeti beavatkozásra kerül sor. 24 http://www.doksihu Féregnyúlvány (vakbél) gyulladás (appendicitisz) A féregnyúlvány (vakbél) a hasüreg jobb alsó oldalán, a vastagbél kezdeti szakaszán található kitüremkedés, közel ahhoz a részhez, ahol a vastagbél és a vékonybél egymásba szájadzik. A féregnyúlvány gyulladását előidéző ok ismeretlen. Feltételezhető, hogy a benne keletkezett elzáródás miatt jön létre a gyulladás és a fertőzés, az odakerülő gennykeltő baktériumok hatására. Kezelés nélkül a gyulladás erősödik, a vakbél (appendix) gennyesedésnek indul, átfúródik és a béltartalom a baktériumokkal együtt a hasüregbe kerülve hashártyagyulladást, és életet veszélyeztető fertőzést (vérmérgezést) okoz, mivel a baktériumok a vérkeringésbe kerülnek, vagy krónikus vakbélgyulladás alakul ki. Nőknél a fertőzés a petevezetékre és petefészekre terjedhet, ami elzáródáshoz és

terméketlenséghez vezet. A betegség tünetei: hányinger, hányás, hirtelen kezdődő fájdalom a felhasban, ami később az alhas jobb oldalába vándorol, visszacsapódási nyomásérzékenység (az óvatosan megnyomott terület hirtelen felengedésére erősödő fájdalom), valamint láz. A fájdalom csecsemőknél és gyermekeknél az egész hasban jelentkezik. Fokozódó fájdalom és láz jelzi a féregnyúlvány kilyukadását, és a fertőzés sokkos állapotot okozhat. Kezelés A féregnyúlvány-gyulladás diagnosztizálása a fennálló tünetek alapján történik. Rendszerint azonnali sebészeti beavatkozásra kerül sor a bél kilyukadásának és a hashártyagyulladásnak elkerülésére, mivel a féregnyúlvány a gyulladás kezdetétől számítva egy napon belül kilyukadhat. Perforált vakbél esetén antibiotikumok adására, ismételt sebészeti beavatkozásra, és hosszú ideig tartó gyógyulásra kerül sor. Idegen testek a végbélben A tápcsatorna alsó

szakaszának vége a végbélnyílás, amely felett a végbél található. A végbélben raktározódik a széklet, mielőtt a szervezetből eltávozik. A végbélnyílás körül sima és harántcsíkolt izomgyűrűk vannak. A harántcsíkolt záróizom akaratlagosan is működtethető A végbelet fényes, narancsvörös, mirigyeket tartalmazó nyálkahártya borítja. A végbélben lévő nyirokerek a vastagbél nyirokrendszerébe vezetnek. A végbél és a végbélnyílás között megakadhat székletrög, epekő, lenyelt tárgyak (fogpiszkáló, csont stb.), de szándékosan is bekerülhetnek bizonyos dolgok (pl beöntőcső, vagy szexuális ingerlést célzó tárgyak). Székelés alatt hirtelen fellépő fájdalom jelezheti az elakadt idegentestet, ami átlyukaszthatja a végbél nyálkahártyáját. A fellépő tüneteket meghatározza a tárgy mérete, élessége és az, hogy létrehozott-e fertőzést, vagy átlyukasztotta-e a nyálkahártyát. Kezelés A végbél fal

épségének vagy kilyukadásának diagnosztizálása szigmoidoszkóppal (hosszabb, hajlékony cső) és röntgenvizsgálattal történik. Ha az idegen test a végbélben tapintható, a végbélnyílás körüli rész érzéstelenítése után a végbélnyílás tágítása, majd a tárgy megfogása és eltávolítása történik. Nem tapintható vagy a végbélnyíláson nem eltávolítható idegen test esetén sebészeti beavatkozás szükséges, a hasüreget megnyitva, az idegen testet lassan a végbélnyílás felé terelik. Amennyiben az eljárás sikertelen, a vastagbelet is megnyitják, és így távolítható el az idegen test. 25 http://www.doksihu Mechanikus bélelzáródás (mechanikus ileusz) A bélelzáródás a hasi katasztrófák egyike. Rendszerint hirtelen fellépő, igen súlyos, életveszélyes állapot, amelyben a béltartalom nem képes továbbhaladni. A mechanikus bélelzáródásnál a belet összenyomó vagy valamilyen, a bél üregét eltömő akadály

okozza, és a bélrendszer teljes hosszán létrejöhet. Az elzáródott szakasz feletti rész működése tovább folytatódik, és a bélben lévő étel, emésztőnedvek, folyadék miatt kitágul. A bél nyálkahártyája megduzzad, gyulladttá válik, a bél átlyukad, a béltartalom a hasüregbe kerülve hashártyagyulladást okoz. A bélelzáródás súlyosabb esetében a vérerek elzáródása a bélrészlet elhalásához vezet (stranguláció, azaz leszorításos állapot), ami miatt a baktériumok átjutnak a hasba, és hashártyagyulladás keletkezik. Strangulációt, azaz leszorításos állapotot hoz létre a bélkacs megcsavarodása, a bélkacsok egymásba türemkedése. A bélelzáródást okozhatja béldaganat, gyulladások miatti heges szűkület, vagy a bélbe került idegen test, vagy sérv (pl. a hasfalon létrejött rendellenes nyíláson a bél kitüremkedik) A hirtelen kialakuló betegség tünetei: igen súlyos általános állapot, erőtlenség, gyengeség,

hideg, nyirkos végtagok, alacsony vérnyomás, szapora pulzus, beesett arc, hasi fájdalom, hányinger, hányás. Kezelés A mechanikus bélelzáródás minden esetben kórházi kezelést igényel, és többnyire csak sebészeti beavatkozással gyógyítható. A gyomorba vagy bélbe vezetett szondán keresztül az elzáródás feletti béltartalmat leszívják, és infúzióban a hányással elvesztett só (kálium és nátrium) és víz pótlására kerül sor. Hasmenés A hasmenés gyakori híg széklet, általában hasi görcsökkel kísérve. Ha a táplálék lassabban halad végig a bélen, az emésztés, illetve a felszívódás tökéletesebb. A vékonybélben rendszerint gyorsabb mozgás mellett is teljesen lezajlik a folyamat, míg a vastagbél hullámmozgásának gyorsulása miatt a vízfelszívódás erősen csökken, és ilyenkor híg széklet ürül, gyakrabban és nagyobb mennyiségben. A vastagbél hasmenést létrehozó mozgásgyorsulásának oka lehet a bélfal

megbetegedése (bélfertőzés, bélhurut, vérhas, meghűlés miatti bélfal gyulladás, baktériumok, vírusok stb.), okozhatja idegi izgalom is (pl vizsgák idején). Leggyakoribb oka azonban a nagy mennyiségű növényi erjedő anyagot tartalmazó béltartalom, amelyet többnyire gyümölcs okoz. Felnőtteknél és gyermekeknél gyakori, csecsemőknél viszont létrehozhat életet veszélyeztető szövődményeket is. Ozmotikus hasmenés jön létre, amikor bizonyos anyagok a bélben rekednek (a véráramba nem képesek felszívódni). A székletben maradt nagymennyiségű víz hasmenést okoz Az ozmotikus hasmenést létrehozhatja gyümölcs, diétás ételek édesítőszerei, édességek, rágógumi. Kiválasztásos hasmenésben (szekretoros hasmenés) igen nagy mennyiségben választódik ki só és víz, amelyet fertőzésből eredő méreganyagok okoznak. De okozhatja ricinusolaj, néhány daganatfajta, vagy a vékonybél egy részének eltávolítása után felszaporodó

epesavak is. Felszívódási zavarok is okozhatnak hasmenést. Felszívódási zavarokat létrehozó okok: hasnyálmirigy-elégtelenség, a vastagbél vérellátási problémája, a máj betegsége stb. Izzadmányos hasmenés a vastagbél nyálkahártyájának gyulladása, és fekélyesedése miatt jön létre. A béltartalomnak a bélen átjutási idejének megváltozása is létrehozhat hasmenést. A normális széklethez a béltartalomnak bizonyos ideig a vastagbélben kell maradnia. Ha a béltartalom gyorsan távozik, a széklet híg, ha a béltartalom sokáig marad a vastagbélben, kemény és száraz lesz a széklet. Okozhatja savkötő, hashajtó, pajzsmirigy túlműködés, gyomorrezekció stb. 26 http://www.doksihu Hasmenést okozhatnak a túlszaporodott baktériumok is, vagy olyan baktériumok, amelyek a bélben normálisan nem fordulnak elő. A hasmenés kiszáradáshoz, a sóháztartás felborulásához vezet, a nagyfokú vérnyomáscsökkenés, ájulást, ritmuszavart

okozhat. Kezelés A diagnózis felállítása a tünetek (a hasmenés mikor kezdődött, mennyi ideje tart, kíséri-e láz, fájdalom) és a székletminta vizsgálata alapján, valamint a szigmabél, és a végbél vizsgálata alapján történik. A hasmenés kezelése minden esetben a kiváltó oknak megfelelően történik. Hasmenés kezelésénél a bél fertőtlenítése mellett kímélő étrendre van szükség, hogy a bélfal megnyugodjon, vagy a gyulladás csökkenjen. Ajánlatos egy napig tartó koplalás folyadékpótlással, majd diétás, zsír- és fehérjeszegény étrend (krumplipüré, rizs, pirított gríz, reszelt alma stb.) Kiszáradás esetén kórházi ápolás és infuzió adása válik szükségessé. Hányinger és hányás A hányinger émelygéssel, öklendezéssel, nyálfolyással járó tünetcsoport, amely számtalan lázas betegséget is kísérhet, de okozhatja gyomorbetegség vagy ételmérgezés, hányingert okozhat terhesség, alkoholizmus stb. A

hányás az agyban lévő hányásközpont izgalmának következtében jön létre, a szervezet szájon keresztül szabadul meg a gyomortartalomtól. A hányást megelőzheti hányinger, vagy hirtelen is bekövetkezhet, amely után a beteg átmenetileg megkönnyebbül. Hányingert és hányást okozhat hajó, autó vagy repülőgép mozgása, különféle gyógyszerek, pl. a kemoterápiás szerek, fájdalomcsillapítók, gyomorizgalom, epebetegségek stb. Pszichológiai okokból is létrejöhet hányás (fenyegető helyzetekben, lelki válságban). Kezelés A hányingert vagy hányást kiváltó ok tisztázása után teljes vérkép és vizeletvizsgálat, majd a tovább fennálló esetben bonyolultabb vizsgálatokra is szükség lehet a betegség szervi okának tisztázására (hasnyálmirigy, gyomor röntgen, ultrahangvizsgálat stb.) A hányinger és hányás megszüntetésére hányáscsillapító gyógyszer adható. Cukor túlérzékenység A tápanyagokat a szervezet csak akkor

tudja hasznosítani, ha lebontja a sejtek által felszívható formába. Ez a művelet a tápcsatornában enzimek, emésztőnedvek segítségével történik. A cukorbontó enzimek (a laktáz, a szacharóz és a maltáz) a vékonybél hámsejtjeiben találhatók. Az összetett cukrokat (tejcukor, nádcukor, malátacukor) ezek az enzimek bontják le szőlőcukorrá. Az egyszerű cukrok bekerülhetnek a vérpályába, mivel a szőlőcukrot a sejtek már fel tudják szívni. Ha bármelyik cukorbontó enzim hiányzik, a cukor emésztetlen marad, és a vékonybélben a nagy koncentrációjú cukor folyadékot szív be (ozmózis), ami hasmenést okoz. A vastagbélbe kerülő cukor savas székletet és felfúvódást hoz létre, a vastagbél baktériumai által megerjedt cukor miatt. Enzimhiányt okozhat a vékonybél különböző fertőzése, a trópusi sprue (hasmenést, a széklet zsírtartalmának növekedését, anyagcserezavart okozó idült, táplálkozási hiánybetegség),

antibiotikumok, de lehet veleszületett rendellenesség is. A laktóz-intolerancia betegségben a tejcukrot (a laktózt) a szervezet nem képes glukózra és galaktózra bontani, tejérzékenység alakul ki, és puffadás, hányás, és erjedéses hasmenés, hasi görcsök jelentkezhetnek. De ugyanezeket a tüneteket okozhatja a szacharóz és maltáz cukorbontó enzimek hiánya is. 27 http://www.doksihu Kezelés A tejcukor-érzékenység diagnosztizálása a tünetek alapján történik. A diagnózist a teszt-étel elfogyasztása után rövid idővel jelentkező tünetek (hasmenés, puffadás) igazolják, valamint az, hogy a vércukorszint normális marad. A vékonybélből szövetminta vételére is szükség lehet a felszívódási zavarok kimutatására és az enzimek aktivitásának vizsgálatára. A laktóz-intoleranciában szenvedő betegek étrendjéből a kóros tüneteket okozó cukor, illetve tej és tejtermékek elhagyása, kalciumpótlással. A tej a laktáz-enzim

hozzáadásával, a betegek részére fogyaszthatóvá válik, ugyanis a tejcukrot már előre megemészti az enzim. Halitózis A lehelet bűzössége. Okozhatja egyes ételek elfogyasztása, fogbetegségek, a szájüregben maradt ételek erjedése, a szájüreg betegségei, de oka lehet májbetegség, cukorbetegség, tüdő betegség is. A szájüregbe nyelőcsődaganat, vagy gyomordaganat miatt kerülhet vissza rossz szagú folyadék vagy gáz. Ha viszont nem áll fenn a nyelőcső és a gyomor kóros állapota, a nyelőcső és a gyomor közötti zárógyűrű – ami a nyelés kivételével mindig zárt állapotban van – a gyomorból nem engedi a szagot feljutni. A pszichogén szájszag képzelt bűzös lehelet, ami valójában nem áll fenn. Okozhatja súlyos elmezavar, mint pl. skizofrénia A beteg úgy érzi, hogy nem tiszta, azaz piszkosnak érzi magát, vagy paranoia esetén előforduló érzékcsalódásnál a beteg azt hiszi, hogy szervei rohadnak. Ezekben az esetekben is

azt hiheti a beteg, hogy kellemetlen a lehelete Kezelés A bűzös lehelet okainak kezelése az okoknak megfelelően történik. Amennyiben csak a fogápolás elhanyagolása okozza és nem szervi elváltozás, a betegnek a fogápolási módszerein kell változtatni. A pszichogén szájszag képzeletével küzdő beteg kezelése pszichoterapeuta feladata. Egyes esetekben segíthet, ha az orvos megnyugtatja a beteget, hogy nem bűzös a leheletük. Hashártyagyulladás (peritonitisz) A vékony, átlátszó hashártya a hasüreg belső felszínét és az abban lévő szervek (gyomor, bél stb.) felszínét borító savós hártya, amelynek feladata a hasban elhelyezkedő szervek védelme, és az általa termelt savós váladékkal a belek mozgásának megkönnyítése. Gyulladását rendszerint a hasüregben lévő valamelyik szervtől eredő fertőzés, pl. perforált gyomor vagy bél okozza. De a gyulladás oka lehet fizikai, mechanikus sérülések, vegyi anyagok stb. Leggyakrabban a

féregnyúlvány (vakbél), hasnyálmirigy, epehólyag-gyulladás hozhatja létre, valamint gennykeltő baktériumok kerülhetnek a hashártya lemezei közé a hasi szervek gyulladása, átfúródása miatt, vagy műtét közben is pl., amikor bélvégek összevarrására kerül sor. A peritonitisz tünetei: magas láz, szapora pulzus, beesett arc, hegyes orr, hányinger, hányás, hasi fájdalom, a fájdalom miatt felületes lélegzés és a lehetőséghez képest mozdulatlan fekvés. A hashártyagyulladás azonnali kezelés nélkül szövődményeket okoz, pl. bélhűdés léphet fel (a belek féregszerű, béltartalmat továbbító mozgásának hiánya, a vékony és vastagbélben folyadékfelhalmozódás, ami kiszáradáshoz vezet), de veseelégtelenség, tüdőelégtelenség stb. is jelentkezhet. 28 http://www.doksihu Kezelés A diagnózis felállítása a beteg álló és fekvő helyzetében készült röntgenfelvétellel, valamint a hasüreg sebészeti feltárásával

lehetséges. Gyógyszeres kezelése antibiotikumokkal történik. A gyomorba és belekbe vezetett szondával a felgyűlt folyadékot és gázt eltávolítják, a hányás által elvesztett folyadékot és sót infúzió adásával pótolják. Gyomor- és bélgázképződés (flatulencia) Étkezés és beszéd közben lenyelt levegő, valamint nehezen emészthető, rostdús, illó olajokat, zsírsavakat tartalmazó ételek bakteriális emésztésekor keletkező gázok nagymennyiségű felszaporodása a belek feszülését és ezzel görcsös állapotot, haspuffadást okoz (a belekben összegyűlő gáz miatt). A haspuffadás kellemetlen, feszítő érzéssel, teltségi érzéssel jár együtt Csecsemőknél a gázképződés általában helytelen táplálás eredménye. A fokozott gázképződés függ a bélflórától, a bélben található baktériumoktól, hasnyálmirigyelégtelenségtől. A lenyelt levegő böfögéssel, a vérkeringésbe felszívódott gáz a tüdőn keresztül, a

bélgáz a végbélnyíláson át távozik. Kezelés A sok böfögéssel járó tünetek befolyásolhatók lassabb étkezéssel, rágógumi elhagyásával, nehezen emészthető vagy tejes ételek, szénsavas italok étrendből való kiiktatásával. Néha csökkenthetik a gázképződést bizonyos gyógyszerek, pl. a szimetikon, metoklopramid, betanekol stb. Gyomor- és bélhurut (gasztroenteritisz) A gyomorhurut a gyomor nyálkahártyájának heveny vagy idült gyulladása. Tünetei a gyomortáji görcsök, a hányinger, a hányás, az étvágytalanság, és a hasmenés. A bélhurut a bél különböző részeinek gyulladása, amely olyankor jön létre, ha baktériumokkal fertőzött táplálék kerül a belekbe. A gyomor- és bélhurut létrejöttének okai lehetnek méreganyagot termelő baktériumok, amelyek a bélfal sejtjeit só és víz termelésére serkentik (pl. a kolera tünete a vizes hasmenés), az utazók hasmenését és a kórházban az újszülöttek járványos

hasmenését az Escherichia coli baktérium toxinja okozza. Egyes baktériumok (Campylobacter, Salmonella fajok, és a hastífuszt okozó faja is) a bél nyálkahártyájába hatolva apró, vérző fekélyeket, valamint nagymennyiségű fehérje, só és vízveszteséget okoznak. Vírusok is okai lehetnek a gyomor- és bélhurut kialakulásának, mint pl. a Norwalk vírus Az enterovírus és adenovírus a gyomor- és bélhuruton kívül a tüdő fertőzését is okozhatja. A giardiasis betegséget a Giardia lamblia nevű ostoros véglény hozza létre, amely a nyombélben és az epehólyagban élősködik a bél nyálkahártyájához tapadva, vagy belefúródva, és hasmenést, zsír- és vitaminfelszívódási zavart okoz. A Cryptosporidium bélparazita vizes hasmenést okoz hasi görcsökkel, hányingerrel, hányással. Károsodott immunrendsze esetén a bélparazita fertőzése súlyossá, végzetessé válhat. A paraziták fertőzött vízzel kerülnek a szervezetbe A gyomor- és

bélhurutot létrehozhatják szennyezett, romlott élelmiszerek, gyógyszerek, antibiotikumok is. A betegség tüneteinek súlyossága függ a kórokozóktól, az ellenállóképességtől, jelentkezhet láz, étvágytalanság, hasmenés, hasi görcsök, izomfájdalom, kimerültség, hányás. Kezelés A betegség felismerése és meghatározása a fennálló tünetek alapján történik, de sok esetben a betegséget létrehozó ok ismeretlen. 29 http://www.doksihu A székletből vett mintában baktériumok, vírusok jelenlétét keresik. Napok múlva is meglévő tünetek esetén, a vastagbél vizsgálatára kerül sor, a tünetek okának kiderítésére [nem áll-e fenn fekélyes vastagbélgyulladás, vagy protoplazmanyúlványokkal mozgó egysejtű által okozott (amőbás) vérhas, azaz a vastagbél gyulladásával járó, véresnyálkás hasmenést okozó, fertőző betegség]. A betegség kezelése minden esetben folyadékpótlással történik, a kiszáradás

elkerülésére. Gyermekeknek gyógyszertárban kapható folyadékpótló oldat adása szükséges, mivel sokkal hamarabb kiszáradnak, mint a felnőttek (tea, sport-ital, gyümölcslevek nem alkalmasak erre a célra). Súlyosabb betegség esetén kúp és injekció is adására is sor kerülhet. Csökkenő tüneteknél fokozatosan kímélő étrendet kaphat a beteg (banán, rizs, almaszósz, krumpli, almakompót, kétszersült). Ha a hasmenés változatlanul fennáll, gyógyszeres kezelésre difenoxilát, loperamid vagy bizmut-szubszalicilát adható. Antibiotikum csak a Campylobacter, Shigella vagy Vibrio cholerae esetén alkalmazható, egyéb esetben nem, mivel fokozhatja a hasmenést, valamint baktériumelszaporodáshoz vezethet, ha antibiotikumra rezisztens baktériumra kapja a beteg. Gyomorhurut (gasztritisz) A gyomor a tápcsatorna tömlőszerűen kitágult része, amely a nyelőcső és a vékonybél között, a hasüreg felső részén, a rekeszizom alatt helyezkedik el.

Nyálkahártyával bélelt, izmos falú szerv, amelynek felső széle a kisgörbület, alsó széle a nagygörbület. A gyomorszáj a nyelőcső folytatása, míg a záró szűkület (pylorus), vagyis a gyomor alsó nyílása, a gyomorkapu, a nyombélbe (vékonybélbe) nyílik. A gyomorfal négy rétegből áll, kívülről a hashártya, majd az izmos réteg következik, ezt követi a nyálkahártya alatti réteg, és a belső a nyálkahártya. A gyomor nyálkahártyája sósavat és emésztőnedveket (enzimeket) termel. A gyomor mechanikus funkciója azon kívül, hogy a táplálék számára tartályként szolgál, és biztosítja a gyomornedvvel való összekeveredését, biztosítja a táplálék továbbjutását a belek felé, vagyis a nyombélbe (duodenum) kerül (a vékonybél első szakasza), ahol a gyomorsav semlegessé válik. A táplálék emésztését a nyombélben lévő enzimek egészen addig folytatják, amíg az képes lesz felszívódni a vérkeringésbe. A

gyomorhurut a gyomor nyálkahártyájának heveny, vagy krónikus gyulladása. A heveny gyomorhurut (gyomorrontás) oka rendszerint fertőzés, alkoholizmus vagy mérgezés. Emésztési zavarral jár, és hányások, hasmenéssel kísért gyomorgörcsök a kísérő tünetek. A krónikus gyomorhurut általában tartós ártalom következtében jön létre, mint pl. rendszertelen vagy gyors étkezés, alkohol, dohányzás, túl fűszeres és zsíros ételek. A gyomor nyálkahártyája először megduzzad, a gyomormirigyek több gyomornedvet termelnek, és a duzzadt nyálkahártya felületét tapadós, fehér nyálka borítja. Savtúltengés is felléphet Tünetei étvágytalanság, teltségérzet, gyomortáji tompa fájdalom, esetleg hányás. Nyálkahártya-sérüléssel (vérzés, fekély) járó krónikus gyomorhurut többnyire valamilyen gyógyszer, bakteriális, vagy vírusfertőzés miatt keletkezhet. Hányinger, felhasi fájdalom kíséri. Ha vérző gyomorfekély jön létre,

szurokfekete széklet, vérhányás, vagy kávézacchoz hasonló vérhányás kísérheti. A bakteriális gyomorhurutot leggyakrabban a Helicobacter pylori baktérium (az egyetlen olyan baktérium, amely savas közegben, a gyomor nyálkatermelő sejtjeiben szaporodik) fertőzés következtében jön létre. A heveny stressz okozta gyomorhurutot (ami a legsúlyosabb formája a gyomorhurutnak), általában hirtelen fellépő súlyos betegség vagy sérülés hozza létre (pl. nagyfokú égés, vérveszteség stb.), ami általában elfedheti a gyomorpanaszokat, de a sérülés után fekélyek alakulhatnak ki. Ha a sérülésből hamar meggyógyul a beteg, a gyomorhurut elmúlik, ha 30 http://www.doksihu viszont tartósan fennáll a betegség, a fekélyek megnőnek, vérezhetnek, a sérülés utáni egy héten belül. A széklet szurokfekete színű a vérzés miatt A vérnyomás leesik, és a vérzés olyan méreteket is ölthet, ami halálhoz vezet. Vírus vagy gombafertőzéses

gyomorhurut hosszas betegség és legyengült szervezet esetén jön létre. Az eozinofíliás gyomorhurut tulajdonképpen egy allergiás reakció, amelyet a szervezet az orsóféreg fertőzésre ad. A gyomor falában a többi fehérvérsejthez képest valamivel nagyobb sejtek, az eozinofil granulociták szaporodnak fel (feladatuk a fajidegen fehérjék feldolgozása). A betegségnél beszűkülhet vagy elzáródhat a gyomorkapu, azaz a gyomor és a nyombél közötti átmenet, ami hányást és a hasban fájdalmat hozhat létre. Sorvadásos gyomorhurut esetén a nyálkahártya sejtek sorvadni kezdenek, a savtermelő és az enzimtermelő sejtek nagyrészt elpusztulnak, elpusztul a B12 vitamin felvételét elősegítő faktor is, ami vészes vérszegénységhez vezet. Rendszerint idős egyéneknél vagy nagyfokú gyomorcsonkolásnál fordul elő. Ménétrier-kór. A gyomorhurut fellépésének oka ismeretlen Jellemzője a mirigyek megnövekedése, amelyekben folyadékkal telt ciszták

jönnek létre, gyomorfal megvastagodás, és óriási nyálkahártyaredők. A betegséget gyomorfájdalom kíséri Ritkábban hányinger, hányás és étvágytalanság is felléphet. A plazmasejtes gyomorhurut létrejöttének oka ismeretlen. A gyomor falában plazmasejtek szaporodnak fel. (A plazmasejtek a fehérvérsejtek egyik fajtája) A betegség kísérő tünete a hasban fellépő fájdalom, hasmenés, bőrkiütés, hányás. Sugárártalom okozta gyomorhurut sugárkezelés következtében alakul ki. Fájdalom, hányinger, gyomorégés jön létre. Fekélyek is képződhetnek, ezek a gyomor falát átfúrva hashártyagyulladást (peritonitisz) okozhatnak (mivel a gyomortartalom a hasüregbe kerül), és amelyet erős fájdalom kísér. Mivel a sugárártalom a gyomor nyálkahártyájának védelmét gyengíti, emiatt a baktériumok a gyomor falába bejuthatnak, hirtelen létrejövő, súlyos, nagy fájdalommal kísért gyomorhurutot okozva. Kezelés A gyomorhurut

diagnosztizálása a tünetek alapján (felhasi fájdalom, hányinger, gyomorégés), vagy gyomortükrözéssel történik (gasztroszkóp, világítóberendezéssel ellátott száloptikás műszer bevezetése a gyomorba, amellyel a gyomor belső felszíne megtekinthető, és mód van esetlegesen biopsziára, azaz a gyomor nyálkahártyájából szövet mintavételre is). Heveny gyomorhurut esetén bőséges folyadékbevitellel (sötétre főzött, enyhén édesített tea, citromos víz, vagy ásványvíz) egy-két napos koplaltatás. Krónikus eset kezelésére ajánlott a kamillás, kamillás-keserűvizes ivókúra és a panaszt kiváltó ételek kerülése. Egyes gyógyszerek elhagyása, mint pl aszpirin A Helicobacter pylori fertőzés kezelése bizmut és antibiotikumok adásával történik. A heveny stressz okozta gyomorhurutnál a súlyos vérzés fellépése miatt többféle kezelést alkalmaznak. Pl a vérző érben a véralvadásképzés fokozása, vagy az egész gyomor

eltávolítása. Eozinofil sejtes gyomorhurutnál a gyomorkapu szűkület csökkentése vagy kortikoszteroid adásával, vagy műtéttel kísérelhető meg. A gyomor nyálkahártyasorvadással járó betegsége gyógyíthatatlan. A hiányzó B12 vitamint injekcióban pótolják. Ménétrier-kór esetén a gyomor részleges csonkolására, vagy a teljes gyomor eltávolítására kerülhet sor. A plazmasejtes gyomorhurutot fekélyellenes gyógyszerekkel kezelik. Minden olyan esetben, amelyben a fekély átfúrja a gyomorfalat, azonnali sebészeti beavatkozás szükséges. 31 http://www.doksihu Clostridium perfringens baktérium okozta ételmérgezés Az ételbe került Clostridium perfringens baktérium toxinja hozza létre a gyomor- és bélhurutot. Az étel elfogyasztása után pár órával kezelés nélkül is gyógyuló, enyhe tünetek jelentkeznek, de jelentkezhetnek igen súlyos, halállal végződő tünetek is, amit a baktérium más törzse által termelt méreganyag hoz

létre. A betegséget haspuffadás, nagyfokú hasmenés, kiszáradás és sokk kísérheti. A mérgezés okozója rendszerint a baktériummal fertőzött hús. Kezelés A betegség diagnosztizálása a tünetek, valamint az ételből vett minta vizsgálata alapján történik. A betegnek a hányás és hasmenés okozta folyadékvesztés pótlására, valamint pihenésre van szüksége. Néha, nagyfokú folyadékvesztés esetén, infúzió adására is sor kerülhet Gyógyszeres kezelése penicillinnel történik. Műtéti beavatkozás is szükségessé válhat, ha a betegség a vékonybelet károsítja. Gasztrinóma A hasnyálmirigy a gyomor mögött található – emésztőnedvet és hormont termelő – kb. 12–14 cm hosszú, külső és belső elválasztású, önálló mirigyszerv. (Az emésztőnedvet a mirigyek, a hormont a szigetsejtek állítják elő.) A hasnyálmirigy kivezető csöve az epevezetékkel együtt, az Oddi-féle záróizmon át a nyombélbe torkollik. A mirigy

külső elválasztású része a tripszin (fehérjebontó), a lipáz (zsírokat bontó) és az amiláz (szénhidrát bontó) emésztőnedveket tartalmazza, amelyek a kivezető csövön át a nyombélbe ürülnek. Belső elválasztású pedig azért, mert inzulint (cukoranyagcserét szabályozó hormont), és az inzulin antagonistáját, glukagont termel, és ezek a hormonok közvetlenül a véráramba jutnak. [A mirigy szövetében szigetszerűen (Langerhans-szigetek – 1869) elhelyezkedő alfa-sejtek termelik a glukagont, a béta-sejtek az inzulint.] A hasnyálmirigy naponta 1 liternél több, vízszerű, szódabikarbona tartalmú emésztőnedvet termel. A gasztrinóma a hasnyálmirigyben létrejött daganat, vagy daganatok, amely nagymennyiségű gasztrin nevű hormont termel. A hormon serkentő hatású a gyomor sav és enzimtermelésére, ami fekélyek létrejöttéhez vezet. A gasztrinóma veleszületett betegségként, a multiplex endokrin neoplázia részeként is

előfordulhat. (Olyan daganatos megbetegedés, amely többfajta belső elválasztású mirigy sejtjeiből ered.) A nagymennyiségű gasztrin által létrehozott tünetek a Zollinger–Ellison-szindróma, amit a hasnyálmirigy-daganat, a gyomor-bél fekély és a hiperaciditás (savtúltengés) együttesen okoznak. A fekély miatt gyomor-bél fala kilyukadhat, vérzés léphet fel, vagy bélszűkület Kezelés A gasztrinóma diagnosztizálása vérvizsgálattal (nagyon magas gasztrinszint), gyomornedv mintavétellel (magas savszint), komputertomográfiával (a daganat pontos helyének megállapítása), ultrahanggal és érfestéssel (angiográfia) történhet. Kezelés fekélyellenes gyógyszerekkel történik. Amennyiben ezek hatástalanok, a teljes gyomrot (nem a daganatot!) sebészeti beavatkozással eltávolítják. Ezek után a gasztrin nem tud a gyomorra hatni. A gyomorműtétet követően naponta kalcium pótlásra, havonta pedig B12 vitaminra van szüksége a betegnek.

Áttétet képező rosszindulatú daganat kezelése kemoterápiával történik. Trópusi sprue (krónikus táplálkozási hiánybetegség) A trópusi sprue krónikus táplálkozási hiányt létrehozó, ismeretlen okú, szerzett betegség, ami többnyire a Karib-szigeteken, India déli részén és Ázsiában fordul elő. 32 http://www.doksihu A betegség kialakulásának oka lehet esetleg különféle fertőzés (bakteriális, vírus, parazita), vitaminhiány, és romlott ételek méreganyaga. A betegség tünetei: világos színű, növekvő zsírtartalmú széklet, hasmenés, anyagcserezavarok, súlyvesztés. A B 2 vitaminhiány a nyelv gyulladását, a véralvadást elősegítő protrombin-hiány vérzékenységet, a fólsav hiánya vérszegénységet okoz. De rendszerint hiányzik, vagy nagyon alacsony szintű a vérben található kalcium, vas, és B 12 vitamin. Kezelés A betegség felismerése és meghatározása a fennálló tünetek (vérszegénység, felszívódási

zavarok) alapján lehetséges, és ha a beteg azokon a helyeken lakott, ahol a betegség gyakran előfordul. A betegség fennállásának megerősítése a vékonybél biopsziájával (szövetmintavétel) lehetséges. A trópusi sprue gyógyszeres kezelése antibiotikumokkal történik, a betegség lefolyástól függően akár fél évig is. Szükség van a fólsav és a tápanyagok pótlására is. Vérzéses vastagbélgyulladás (hemorrágiás kolitisz) A vastagbél a hasüreg jobb alsó oldalán a vakbéllel (féregnyúlvánnyal) kezdődik. Az innen felszálló ága a májig emelkedik, ott derékszögben elhajolva a hasüregen áthalad a lépig, majd ismét meghajolva a leszálló vastagbél függőlegesen halad lefelé a medencében, majd az Shajlású bélben (szigmabél) folytatódva a végbélbe torkollik. Amikor a tápcsatornán a vastagbélbe jut a még világos, sárgászöldes híg pépes béltartalom, ami már csak kevés fehérjét, keményítőt, cukrot és zsírt

tartalmaz, de annál több emészthetetlen rostot, a vastagbél időnként hullámmozgással előbbre viszi. A vastagbél kezdeti szakaszán a hasnyálmirigy és a bél emésztőnedve az emésztetlen táplálékot tovább bontja, majd a vastagbél további részén nagyfokú vízfelszívás történik, ami a béltartalmat besűríti. Tehát a vastagbél kezdeti szakaszán a béltartalom még folyékony, de a végbélbe kerülve már szilárd halmazállapotú. A vastagbél nyálkahártyája által termelt nyálkás nedv a bélsarat síkossá teszi, hogy könnyebben haladjon át a bélcsatornán. A vastagbél gyulladásos megbetegedése a bélfal gyorsabb mozgását idézi elő, valamint igen bőséges nyálkatermelést hoz létre. A vérzéses vastagbélgyulladást, az emberi bélrendszerben normálisan is jelenlévő Escherichia coli baktérium bizonyos fajtái okozzák. A baktériumok által termelt méreganyag hólyaghurutot, epehólyaggyulladást, hashártyagyulladást,

vakbélgyulladást, veseelégtelenséget, vérzéses vastagbélgyulladást hozhat létre, azaz hirtelen vérzéses hasmenés léphet fel. A betegséget kiváltó ok a nem rendesen megfőzött marhahús, vagy pasztörizálatlan tej. De a fertőzés emberről-emberre is terjed. Tünetei: a hirtelen kezdődő nagyfokú hasi görcsökkel járó kezdetben vizes hasmenés, majd egy napon belül véres széklet, ami kb. egy hétig tarthat A baktérium bizonyos fajtája vérszegénységet, veseelégtelenséget, epilepsziás rohamot, agyvérzést okozhat, ami idősebb korban súlyos kórképhez, halálhoz vezethet. Kezelés A betegség diagnózisa a tünetek (véres hasmenés) és a székletmintából a coli baktérium kimutatása alapján állítható fel. A vastagbél további vizsgálatára (pl. kolonoszkópiára – vastagbél vizsgálatára alkalmas hajlékony, világítóberendezéssel ellátott optikai eszköz) akkor kerül sor, ha a véres hasmenés oka nem gyomor- és bélhurut. 33

http://www.doksihu A betegség kezelése minden esetben folyadékpótlással történik, a kiszáradás elkerülésére, valamint kímélő étrendet kaphat a beteg (banán, rizs, almaszósz, krumpli, almakompót, kétszersült). Gyógyszeres kezelése a szövődmények megelőzésére antibiotikummal történik. Ha mégis kialakult szövődmény, a beteg intenzív osztályon kerül elhelyezésre, és a kezelés a kórképnek megfelelő. Divertikulitisz A vastagbél a hasüreg jobb alsó oldalán a vakbéllel (féregnyúlvánnyal) kezdődik. Az innen felszálló ága a májig emelkedik, ott derékszögben elhajolva a hasüregen áthalad a lépig, majd ismét elhajolva a leszálló vastagbél függőlegesen halad lefelé a medencében, majd az Shajlású bélben (szigmabél) folytatódva a végbélbe torkollik. A divertikulum, gurdély, kiboltosulás, kiöblösödés, a gyomor- és bélrendszeren belül bárhol létrejöhet. A vastagbél bármely szakaszán, de leggyakrabban a

szigmabélen lép fel körülírt kiöblösödés, ott, ahol a leggyengébb a bélfal, vagyis rendszerint a vastagbél izomrétegén áthaladó verőér közelében. A divertikulitiszt a kiboltosulások fertőződése, nyálkahártya-gyulladása, fekélyképződése hozza létre. A kialakult betegséget kísérő tünetek: alhasi fájdalom, nyomásérzékenység, láz. A fennálló gyulladás szövődmény okoz, pl. a vastagbél és a húgyhólyag között sipolyjárat alakulhat ki. (A béltartalom a hólyagba kerülve húgyúti fertőzést hoz létre) Sipolyjárat jöhet létre a vastagbél és vékonybél között, a vastagbél és a hüvely között, a vastagbél és a hasfal között stb. Egyéb szövődmények lehetnek a kiöblösödés helyén a bélfal repedése, hasüregi fertőzés, hashártyagyulladás, bélelzáródás stb. Kezelés A betegség diagnosztizálása a tünetek alapján történik. Az egyéb betegségek (vakbélgyulladás, rák, tályog stb.) kizárására CT

(komputertomográfia), ultrahang, vastagbéltükrözés végezhető, különösen vérzés esetén. A betegség enyhe esete otthoni kezeléssel történhet, csak folyadék fogyasztható, antibiotikummal. Pár nap múlva rostszegény étrend, majd kb négy hét után rostdús ételek, gabonafélék, zöldség, gyümölcs, korpa a diéta. A súlyos tüneteket (láz, fertőzés, súlyos, egy helyen fellépő hasi fájdalom) létrehozó betegség kórházi kezelésre szorul, ahol mind a folyadékot, mind a gyógyszereket infúzióban kapja a beteg. Fokozódó láz, fájdalom, nyomásérzékenység, vagyis szövődmények fellépte esetén sebészeti beavatkozásra kerülhet sor. Azonnali sebészeti beavatkozás szükséges a bél kilyukadása, hashártyagyulladás, bélelzáródás esetén. Jelentős vérzés felléptekor a vastagbél verőerébe kontrasztanyagot fecskendeznek (érfestés), majd röntgenvizsgálatot végeznek. Ismétlődő vérzés esetén műtéti megoldásra kerül sor A

sipolyjáratok megszüntetése szintén sebészeti beavatkozást igényel. Ekkor a sipolyjárat vastagbélben kezdődő szakaszát eltávolítják, és a bélvégeket összevarrják. Divertikulózis A vastagbél a hasüreg jobb alsó oldalán a vakbéllel (féregnyúlvánnyal) kezdődik. Az innen felszálló ága a májig emelkedik, ott derékszögben elhajolva a hasüregen áthalad a lépig, majd ismét elhajolva a leszálló vastagbél függőlegesen halad lefelé a medencében, majd az Shajlású bélben (szigmabél) folytatódva a végbélbe torkollik. A divertikulum, gurdély, kiboltosulás, kiöblösödés, a gyomor- és bélrendszeren belül bárhol létrejöhet. A vastagbél bármely szakaszán, de leggyakrabban a szigmabélen lép fel körülírt 34 http://www.doksihu kiöblösödés, ott, ahol a leggyengébb a bélfal, vagyis rendszerint a vastagbél izomrétegén áthaladó verőér közelében. A vastagbélben létrejött kiboltosulás növekedését, vagy nyomás

következtében több létrejöttét görcsök kísérik. Óriás divertikulum ritka betegség, és a kiboltosulás átmérője akár a 15 cm-t is elérheti. A kiboltosulásokban pangó bélsár, fertőződés, nyálkahártya-gyulladás, fekélyképződés jön létre. Vérzés is létrejöhet, amely a végbél felé ürül Kezelés A betegség diagnosztizálása a tünetek alapján, valamint vastagbéltükrözéssel (vérzés esetén) történhet. Diéta (rostdús ételek, gabonafélék, zöldség, gyümölcs, korpa) a bél görcsös állapotának megszüntetésére. Emésztőrendszerben előforduló daganatok – gyomor A kívülről hashártyával borított gyomor a tápcsatorna tömlőszerűen kitágult része, amely a nyelőcső és a vékonybél között, a hasüreg felső részén, a rekeszizom alatt helyezkedik el. Nyálkahártyával bélelt, izmos falú szerv. A gyomorszáj a nyelőcső folytatása, míg a záró szűkület (pylorus), vagyis a gyomor alsó nyílása, a

gyomorkapu, a nyombélbe (vékonybélbe) nyílik. A gyomor jóindulatú daganatai nagyon ritkán hoznak létre tüneteket, néha azonban rákos daganattá alakulhatnak át. Az összes rákos betegség közül az egyik leggyakrabban előforduló betegség. A gyomor rákos daganatainak nagy része, mintegy 99%-a főként a mirigyhámból kiinduló rosszindulatú daganatok (adenokarcinóma). A fennmaradó 1% a simaizomrostok rosszindulatú daganatai (leiomioszarkóma) vagy a nyirokmirigy daganatai (limfóma). A gyomorrák létrejöhet a gyomor nyálkahártyáján, gyomorfekély fennállásakor, esetleg okozhatja a Helicobacter pylori baktérium (az egyetlen olyan baktérium, amely a gyomor savas közegében szaporodik), gyomorpolipok (a gyomorba hosszú kocsányon belógó jóindulatú daganat). A gyomorrák kezdeti tünetei igen bizonytalanok, mint pl. gyengeség, kisebb-nagyobb fogyás, emésztési zavar, gyomortáji teltség-érzés, étvágytalanság, nyomás- vagy fájdalomérzés. A

gyomor kisméretű rákos daganata is létrehozhat áttéteket, ami a máj megnagyobbodásához, sárgasághoz, hasüregi folyadékfelszaporodáshoz vezethet. Kezelés A betegség felismerése és meghatározása fizikális vizsgálatokon kívül gyomor-bél röntgenvizsgálattal, gyomortükrözéssel (világítóberendezéssel ellátott hajlékony optikai eszköz, a gyomor falának közvetlen megtekintésére, valamint szövetmintavételre) történik. A gyomorrák tünetei hasonlítanak a fekély által létrehozott tünetekhez, és a fekélyellenes kezelésre nem szűnő tünetek miatt gyomorrák jelenléte valószínű. A gyomorpolip eltávolítása gyomortükrözés alkalmával, endoszkópon keresztül történik (az esetleges rákos elfajulás megelőzése végett). Idejében történő gyomorműtét eredményes, ami a gyomor csonkolásából vagy teljes eltávolításából áll. Ha a betegség áttéteket hozott létre, kemoterápia és sugárkezelés együttes alkalmazása

enyhítheti a tüneteket. Emésztőrendszerben előforduló daganatok – nyelőcső A tápcsatorna felső szakasza a szájüreg, a garat és a nyelőcső. A nyelőcső nyálkahártyával borított izmos falú cső, felső végén a garat és nyelőcső között, alsó végén a nyelőcső és 35 http://www.doksihu gyomor találkozásánál egy-egy izomszalag zárja le, nyugalmi helyzetben megakadályozva a gyomorsav és étel visszafolyását. A nyelőcső leggyakrabban előforduló leiomióma a simaizomrostok jóindulatú daganata. A nyelőcső rosszindulatú daganatai a laphámrák vagy a rákos mirigydaganat (adenokarcinóma). A nyelőcsőben előforduló rosszindulatú daganatok még a nyiroksejtrák (limfóma), a simaizomrostok rákos daganata (leiomioszarkóma), valamint a szervezet más részén lévő rákos daganatok áttétei. A nyelőcsőben létrejött daganatok szűkítik a nyelőcső üregét. A nyelőcsőrák kialakulásának rizikófaktorai lehetnek: dohányzás,

alkoholizmus, a fej és nyak rákos daganatai, a nyelőcső alsó záróizmának kóros működése, savas visszafolyás stb. A daganat miatti nyelőcsőszűkület nehézzé teszik a nyelést, először a darabos ételek nyelése válik lehetetlenné, majd a pépes és a folyékony ételeké is. Az elégtelen táplálkozása rohamos súlycsökkenéshez vezet. Kezelés A diagnózis felállítása báriumos kontrasztanyaggal történő nyelési röntgennel lehetséges (az oldat ivása közben röntgenfelvétel, amely megmutatja a nyelőcsőben létrejött beteg területet), valamint endoszkóppal (világító egységgel ellátott hajlékony cső alakú optikai műszer), amellyel közvetlenül lehet látni a nyelőcső felszínét, és szövetmintavételre is alkalmas. A rosszindulatú daganatok esetén kemoterápia és sugárkezelés együttes alkalmazása csökkentheti a tüneteket, vagy a daganat sebészeti eltávolítására kerülhet sor. Gyógyítási eljárások még a nyelőcső

daganat lézeres roncsolása, a nyelőcső tágítása, a nyelőcsőbe helyezett csővel az átjárhatóság létrehozása, vagy a nyelőcső eltávolítása és pótlása. Emésztőrendszerben előforduló daganatok – vastagbél- és végbél-polipok A vastagbél a hasüreg jobb alsó oldalán a vakbéllel (féregnyúlvánnyal) kezdődik. Az innen felszálló ága a májig emelkedik, ott derékszögben elhajolva a hasüregen áthalad a lépig, majd ismét derékszögben elhajolva, a leszálló vastagbél függőlegesen halad lefelé a medencében, majd az S-hajlású bélben (szigmabél) folytatódva a végbélbe torkollik. A végbél után a tápcsatorna alsó szakaszának vége a végbélnyílás található. A végbélnyílás körül sima és akaratlagosan működtethető harántcsíkolt izomgyűrűk vannak. A vastagbél és végbél falán létrejött jóindulatú, bélbe lógó daganatok. A polipok rendszerint hosszú, elnyúlt kocsányon függenek, vagyis a polip általában

kocsányos növedék, de előfordulhat kocsány nélküli is. Nagyságuk rendkívül változatos, a rizsszem méretűtől a diónyi méretig terjedhet és székelési zavarokat okozhatnak. Egyes esetekben rosszindulatúvá válhatnak, ezért ajánlatos az eltávolításuk. A polipok okozta tünetek: görcsök, hasi fájdalom, bélelzáródás (hirtelen fellépő, igen súlyos, életveszélyes állapot, amelyben a béltartalom nem képes továbbhaladni, oka a belet összenyomó vagy valamilyen, a bél üregét eltömő akadály). A familiáris polipózis öröklött betegség, amelyben rendkívül nagyszámú mirigyes polip fejlődik ki a vastagbél és a végbél falán, mintegy beborítva a bélfalat. A polipok gyermek és serdülőkorban fejlődnek ki, és kezelés nélkül rendszerint vastagbélrákhoz vezetnek. A vastagbél eltávolítása után a végbél és a vékonybél egyesítésére kerül sor, amelyet a műtét után negyed- és félévente ellenőriznek. Ha a végbélen

újabb polipok jelentkeznek, a végbél eltávolítására is szükséges, ekkor a vékonybél végét a hasfalon készített nyíláshoz varrják, és a székürítés ezen keresztül, eldobható tasakba történik. A Gardner-szindrómában szintén öröklődő a polipok kialakulása, bárhol a szervezetben. A Peutz–Touraine–Jeghers-szindróma öröklődő familiáris polipózist és pigmentzavart hoz létre. Sok apró, juvenilis (fiatal, éretlen) polip jelenik meg a tápcsatorna nagy részén (gyomor, 36 http://www.doksihu vékonybél, vastagbél), amivel vagy együtt születik a gyermek, vagy nagyon fiatal gyermekkorban keletkezik. A pigmentzavar miatt barna foltokat jelentkeznek a bőrön és a száj nyálkahártyáján. Kezelés A diagnózis szigmabéltükrözéssel, vastagbéltükrözéssel állítható fel. (Mindkettő világító berendezéssel ellátott hajlékony, cső alakú optikai eszköz, amely lehetővé teszi a bél felületének megtekintését, valamint

szövetminta vételét.) Az optikai eszközök kisebb műtétek elvégzését is lehetővé teszik. Nagyobb polipok, vagy nyélnélküli polipok eltávolítására hasi sebészeti beavatkozásra kerülhet sor. A polipok szövettani vizsgálata határozza meg a további kezeléseket. Ha rákos daganatsejteket tartalmaz, akkor a bélszakasz műtéti eltávolítására kerül sor. A műtét után évente megismétlődő vizsgálatra van szükség. Emésztőrendszerben előforduló daganatok – vékonybél A bélrendszer leghosszabb része a vékonybél. A gyomor alsó nyílása, a gyomorkapu, a nyombélbe (vékonybélbe) nyílik. A vékonybél a gyomorkapuból patkó alakú görbülettel indul ki (nyombél vagy duodenum), majd két szakaszra különíthető el, az éhbélre és a csípőbélre, (működésük azonos). A vékonybél hurkokba rendeződve a hasüregben helyezkedik el Benne zajlik le az emésztés és tápanyagfelszívás legnagyobb része. A vékonybél a jobb

csípőárokban, a vastagbél kezdetébe, a felszálló vastagbél-ágba szájadzik. A vékonybélben létrejövő daganatok nagy többsége jóindulatú. Ilyenek a zsír-, az ideg-, a kötőszöveti- és a simaizomsejtekből származó daganatok. Rendszerint tünetmentesek, de a nagyobb daganatok bélelzáródást vagy leszorításos bélelzáródást hozhatnak létre. (A bélelzáródás hirtelen fellépő, igen súlyos, életveszélyes állapot, amelyben a béltartalom nem képes továbbhaladni, oka a belet összenyomó vagy valamilyen, a bél üregét eltömő akadály. Súlyosabb esetében strangulációt, azaz leszorításos állapotot hoz létre a bélkacs megcsavarodása, a bélkacsok egymásba türemkedése.) A vékonybél rosszindulatú daganatai általában ritkán fordulnak elő. Keletkezési helyük rendszerint a vékonybél középső szakasza (éhbél), vagy a csípőbél. Szintén bélelzáródást, vérzést okozhat. A betegség tünetei: véres széklet, hasfájdalom,

puffadás, hányás, hasmenés, a bőr kipirulása. Kezelés Ha vékonybéldaganatot feltételező tünetek jelentkeznek, endoszkópos vizsgálattal (világító egységgel ellátott hajlékony, csőalakú optikai műszer, a bél belső felszínének megtekintésére és szövetmintavételre) állapítható meg a daganat helye, valamint báriumos kontrasztanyaggal végzett röntgenvizsgálattal a vékonybél teljes hosszában létrejött elváltozás. Ha a daganat vérzik, radioaktív technécium befecskendezése után röntgenvizsgálattal figyelhető meg a daganat helye. A kicsi daganatok endoszkópos vizsgálat alatt elektromos árammal, lézerrel és hővel roncsolhatók el. A nagyobb daganatok eltávolítása sebészeti úton történik. Fekélybetegségek (ulkusz peptikum) A gyomor a tápcsatorna tömlőszerűen kitágult része, amely a nyelőcső és a vékonybél között, a hasüreg felső részén, a rekeszizom alatt helyezkedik el. Nyálkahártyával bélelt, izmos falú

szerv, amelynek felső széle a kisgörbület, alsó széle a nagygörbület. A gyomorszáj a nyelőcső folytatása, míg a záró szűkület (pylorus) a gyomorkapu, a gyomor vékonybélbe vezető, alsó nyílása. A gyomorfal négy rétegből áll, kívülről a hashártya, majd az izmos réteg következik, ezt követi a nyálkahártya alatti réteg, és a belső a nyálkahártya. A gyomor nyálkahártyája sósavat és emésztőnedveket (enzimeket) termel. 37 http://www.doksihu A fekély (ulkusz) a nyálkahártyán keletkező, szövetpusztulással járó, éles szélű, nehezen gyógyuló kerek vagy ovális seb, ami az izomrétegig terjed. Ott jön létre, ahol a nyelőcső, a gyomor vagy a nyombél nyálkahártyáját a gyomorsav és az emésztőnedvek kikezdik. Vagyis a gyomorsósavnak közvetlen szerepe van a fekély létrejöttében, azaz csak olyan területen jön létre fekély, ahol sósav van, és a nyálkahártya valamilyen oknál fogva védtelenné válik vele szemben.

A fekély leggyakrabban a gyomor kisgörbülete mentén (ulkusz ventrikuli), valamint a nyombél kezdeti szakaszán (ulkusz duodeni) alakul ki. A nyombélfekély kialakulásában szerepet játszhat a gyomor nyálkatermelő sejtjeiben (savas közegben) szaporodó Helicobacter pylori baktérium, ami vagy fekélyt okozó méreganyagot hoz létre, vagy pedig a gyomorsav elleni védő mechanizmust károsítja. Nyombélfekélynél az étkezés után kb. 2 óra múlva lép fel fájdalom A fájdalom enyhe vagy közepes erősségű, és általában a szegycsont alatt jelentkezik. Kezelés nélkül is meggyógyulhat A gyomorfekély az étkezésekkel összefüggő, fájdalmas hasi panaszokat okoz. A fekély miatt a gyomorszövet megduzzad, ami a gyomortartalom vékonybélbe való továbbjutását megnehezíti. Az étkezés után puffadás, hányinger, hányás jöhet létre A betegség általában idősebb korban keletkezik. Nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek szedése, mint pl

aszpirin, a gyomornyálkahártya sérülését és fekélyt okozhat. A gyógyszerszedés abbahagyása után a gyomorfekély meggyógyul. Az úgynevezett széli fekély gyomorműtét után, a gyomor és a vékonybél egyesítésénél jöhet létre. Nyelőcsőfekély a gyomorsav ismételt visszafolyása miatt alakul ki. A fájdalom nyelésnél, vagy lefekvés után jelentkezik. Stressz fekély oka igen súlyos sérülés (pl. égés, nagyfokú vérveszteség) vagy betegség, amely fekélyképződéshez vezethet. Ha tartósan fennáll a betegség, a fekélyek megnőnek, vérezhetnek. A széklet szurokfekete A vérnyomás leesik, és a vérzés olyan méreteket is ölthet, ami halálhoz vezet. Kezelés A fekélybetegség diagnosztizálása a tünetek alapján, vagy gyomortükrözéssel, azaz gasztroszkópiával (a gasztroszkóp, világítóberendezéssel ellátott száloptikás műszer bevezetése a gyomorba, amellyel a gyomor belső felszíne megtekinthető, és mód van esetlegesen

biopsziára, azaz a gyomor nyálkahártyájából szövet mintavételre is), bárium kontrasztanyag nyelése utáni röntgenvizsgálattal, gyomornedv vizsgálattal, valamint vérvizsgálattal történik. (Vérvizsgálat a vérszegénység, vagy Helicobacter pylori baktérium kimutatására szolgál.) Gyomornedv vizsgálatnál (a gyomorból vagy nyombélből leszívott mutathat ki gyomornedvből) a gyomorban lévő sav mennyisége mérhető. A fekélyek kezelése a gyomor savtartalmát csökkentő gyógyszerekből, kímélő étrendből, alkohol és dohányzás elhagyásából áll. A fekély kezelésére alkalmazott gyógyszerek a savkötők, valamint a fekélyellenes szerek. A felszívódó savkötők gyorsan hatnak, és teljesen semlegesítik a gyomorsavat, viszont folyamatos szedésük a vér sav-bázis egyensúlyát felborítja. Nem felszívódó savkötőknek kevesebb a mellékhatása. A gyomorsavval a gyomorban maradó vegyületet alkot, és csökkenti az emésztőnedvek

működését. Savkötő szer még az alumínium-hidroxid és a magnézium-hidroxid. A fekélyellenes szerek a sucralfat, ami védőbevonattal látja el a fekélyt, a H2-antagonista, ami a gyomorsav és emésztőnedvek mennyiségét csökkenti, az omeprazol és a lanzonprazol a gyomorsav termelést elősegítő enzimeket csökkenti, stb. Minden olyan esetben, amelyben a fekély átfúrja a gyomorfalat, azonnali sebészeti beavatkozás szükséges. 38 http://www.doksihu Sebészeti beavatkozás szükséges abban az esetben is, ha a gyógyszeres kezelés, a diéta, stb. mellett sem gyógyul meg a fekély, és gyakran kiújul, vagy ha a fekély a szomszédos szervbe hatol be (hasnyálmirigy, máj, vastagbél), vagy rák kialakulására van gyanú, vagy hirtelen nagyfokú vérzés lép fel. Fekélyes vastagbélgyulladás (kolitisz ulceróza) A vastagbél a hasüreg jobb alsó oldalán a vakbéllel (féregnyúlvánnyal) kezdődik. Az innen felszálló ága a májig emelkedik, ott

derékszögben elhajolva a hasüregen áthalad a lépig, majd ismét elhajolva a leszálló vastagbél függőlegesen halad lefelé a medencében, majd az Shajlású bélben (szigmabél) folytatódva a végbélbe torkollik. Normális esetben a vastagbél kezdeti szakaszán a béltartalom még folyékony, de a végbélbe kerülve már szilárd halmazállapotú. A vastagbél nyálkahártyája által termelt nyálkás nedv a bélsarat síkossá teszi, hogy könnyebben haladjon át a bélcsatornán. A vastagbél gyulladásos megbetegedése a bélfal gyorsabb mozgását idézi elő, valamint igen bőséges nyálkatermelést is létrehoz. A fekélyes vastagbélgyulladásnál a vastagbél egy részén a nyálkahártya magas lázzal járó gyulladása jön létre. A betegséget kiváltó ok ismeretlen A betegség hirtelen kezdődő, heveny formáját kísérő tünetek: véres, nagytömegű, híg széklet, hasi görcsök, hashártyagyulladás. A nem hirtelen kezdődő betegség tünetei: erős

székelési inger, véres-nyálkás széklet, és enyhe hasi görcsök. Ha a fekélyes vastagbélgyulladás csak a szigmabelet és a végbelet támadja meg, akkor nagymennyiségű nyák ürülhet székeléskor, vagy a székelések között, ha viszont a vastagbél nagy részén alakul ki, akkor naponta mintegy 20 alkalommal is lehet széklet, amelyeket nagyfokú hasi görcs, láz, elesettség, étvágytalanság, végbélgörcs, hirtelen kialakuló székelési inger kísér, a híg széklet véres, nyálkás, gennyes. A kolitisz ulceróza szövődményei lehetnek vérzés, vagy nagyfokú vérzés, bélfal kilyukadással, fertőzéssel, toxikus vastagbélgyulladás, amely bélelzáródást okozhat, mivel a bélfal károsodása következtében megszűnik a bél mozgása, és a béltartalom elakad, tünete a felpuffadt, feszes, fájdalmas has, kitágult vastagbél, magas láz, magas fehérvérsejtszám, valamint a vastagbélrák. A vastagbélrák többnyire akkor alakul ki, ha a vastagbél

egészére kiterjed a fekélyes gyulladás, vagy ha több éve áll fenn a fekélyes bélgyulladás. A vastagbél gyulladását bakteriális vagy parazita fertőzés, valamint szexuális úton terjedő fertőzés (gonorrea, herpeszvírus stb.) is létrehozhatja Oka lehet érszűkület esetén a vastagbél vérellátásának csökkenése is. Kezelés A betegség felismerése és meghatározása a fellépő tünetek és székletvizsgálat alapján történik. A diagnózis megerősítésére laboratóriumi vizsgálatokat (magas fehérvérsejtszám, vérszegénység, magas vérsüllyedés), hasi röntgenvizsgálatot és szigmoidoszkóppal történő vizsgálatot alkalmaznak. (A szigmabél belsejének megtekintésére szolgáló világító testtel ellátott hajlékony optikai eszköz.) A vastagbél gyulladás kezelése szulfaszalazin, olszalazin vagy mezalamin gyógyszerekkel és kortikoszteroidokkal történhet. Hasmenés ellen antikolinerg szerek vagy difenoxilát, vagy loperamid

adható. Szükség van a hasmenés miatt elvesztett folyadék és tápanyag pótlására is. A vastagbél nyálkahártyájának kímélése miatt a nyers zöldségféléket, gyümölcsöket kerülni kell. A kezelés alatt az étrend salakszegény és szénhidrátdús A betegség súlyosbodása esetén kórházi ellátás szükséges. A végbél nagyfokú vérzése esetén, infúzió vagy transzfúzió adására is sor kerülhet. Bélelzáródást okozó toxikus vastagbélgyulladás felléptekor azonnali sebészeti beavatkozással a vastagbelet vagy a vastagbél egy részét eltávolítják. A váladék leszívása orron keresztül a 39 http://www.doksihu gyomorba vagy vékonybélbe vezetett szondával, a gyógyszeres kezelés, a folyadék- és tápanyagbevitel vénásan történik. Műtétre kerülhet sor akkor is, ha rákos daganat, vagy vastagbél szűkület áll fenn. A vastagbél és végbél eltávolítása esetén a vékonybelet a hasfalon lévő nyíláshoz varrják, és

ezen keresztül történik a széklet ürítés, eldobható tasakba. Ezt elkerülendő, más műtéti megoldások is léteznek, mint pl. a vékonybél utolsó szakaszából kialakított tartály, ami a megmaradt végbélszakasszal összevarrva normális székletürítést tesz lehetővé, mivel a végbélnyílás nem sérül meg. Staphylococcus okozta ételmérgezés A heveny megbetegedést a Staphylococcus baktérium toxinjával szennyezett étel elfogyasztása okozza. A szobahőmérsékleten maradt ételben (kifőtt tészták, fagylaltok, krémek, tejsodó, hal, felvágottak) elszaporodó baktériumok által termelt toxin (méreg) a hatóanyag. Az elfogyasztott étel után, rövid lappangási idővel lépnek fel a tünetek. Kb 3 óra múlva fejfájás, gyengeség, hányinger, hányás, görcsös hasmenés jelentkezik. A tünetek általában fél nap múlva megszűnnek. Nagyfokú folyadék- és sóvesztés gyengeséget, rendkívül alacsony vérnyomást hoz létre, azaz sokkhoz

vezethet nagyon fiatal vagy idős, legyengült betegek esetén. Kezelés A betegség felismerése és meghatározása a fellépő tünetek alapján történik. Rendszerint egyszerre több megbetegedés fordul elő (akik abból az ételből ettek). Laboratóriumi vizsgálatokkal (ételből és hányadékból) mutatható ki a Staphylococcus jelenléte. Minden esetben a hányás és hasmenés okozta folyadékvesztés pótlására van szükség. Néha, nagyfokú folyadékvesztés esetén, infúzió adásra is sor kerülhet. Az ételmérgezés az élelmiszerek gondos kezelésével előzhető meg. Nem foglalkozhat mások ételével az olyan személy, akin Staphylococcus által létrejött bőrfertőzés vagy ótvar található. Rekeszsérv Normális esetben a gyomor a rekeszizom alatt helyezkedik el. Rekeszsérv esetén a rekeszizmon keletkezett [veleszületett vagy szerzett (baleset)] repedésen át a hasüreg szervei a mellüregbe boltosulnak. A gyomor egy része, de néha a gyomor, a

lép, a vastagbél, sőt részben a máj is felnyomulhat a résen át a mellüregbe. Csuszamlásos rekeszsérv esetén a rekeszizmon keresztül a mellüreg felé boltosul a nyelőcsőgyomor átmenet, valamint a gyomor egy része, ami normális esetben a rekeszizom alatt helyezkedik el. Ez a fajta rekeszsérv általában nem okoz tünetet Nyelőcső melletti rekeszsérvnél viszont a gyomornak egy része tolódik fel a rekeszizom fölé, majd a nyelőcső mellé simul. Ha a sérvtartalom becsípődik a rekeszizom nyílásába, azaz a sérvtömlő tartalmára a sérvkapu rugalmasan ráfeszül, súlyos, úgynevezett leszorításos fájdalom (stranguláció) jön létre. Mivel a sérvtartalom vérellátása gyakorlatilag megszűnik, azonnali sebészeti beavatkozásra van szükség. Kezelés Az elváltozás diagnosztizálása röntgenvizsgálattal történik. Amennyiben savas visszafolyás áll fenn, az állapot gyógyszeresen kezelendő. A nyelőcső melletti rekeszsérv megszüntetése (a

leszorítás elkerülésére) sebészeti beavatkozással történik. 40