Kereskedelem | Elektronikus Kereskedelem » Szolgáltatásbővülés a pénzpiacon

E-business: Szolgáltatásbővülés a pénzpiacon Pénzügy Sándor IV.évf esti tag 1. oldal Bevezetés – Előzmények: A 85-90-es éveknek döntő jelentősége volt a hazai Bankszektorban. A magyar gazdasági élet fokozódása és a növekvő közterhek nyomása vállalkozások ezreinek alapítását eredményezték. A szabad, teljesen kiaknázatlan piac és a vonzó nagybefektetői kedvezmények hatására megkezdődött a multinacionális cégek betelepülése. A nagy cégek magukkal hozták a termelésüket kiszolgáló kisebb vállalkozásokat. Építkezni, majd termelni (kereskedni) kezdtek tovább fokozva a hazai gazdasági életet. A privatizáció és a beáramló külföldi tőke hatására megindult a tőzsdei kereskedelem. Mindez a külföldi bankok betelepüléséhez, hazai bankok alakulásához, a banki és tőzsdei élet fokozódásához, így a pénzügyi szektor erősödéséhez vezetett. Az egészséges piaci helyzet kialakulása természetes módon

vonzotta magával a versenyt, amely a 80-as évek OTP-jére annyira nem volt jellemző. A bankok versengtek a kis-és nagybefektetők kegyeiért. A magas infláció hatására magas kamatokat ill. hozamokat tudtak biztosítani (természetesen a reálkamatok alacsony szinten tartása mellett). A vállalkozások folyószámla-vezetési kötelezettségének hatására csak nőttek a betétállományok. A magánszemélyek is szívesen tették a pénzüket bankba, és a viszonylag olcsó és szabad ingatlanpiac ill. az akkori kormány (és önkormányzatok) megtakarítás ill befektetés-ösztönző politikája csak még jobban segítette a pénz bankszektorba történő áramlását. A betétesek gyűjtésének nagy versenyében a bankok új fegyvernemekhez nyúltak, és a 90-es évek elején a kamatverseny mellet egyre inkább hangsúlyt fektettek a szolgáltatások bővítésére és minőségének fokozására is. Új, a befektetők számára kedvezőbb betéti konstrukciók jelentek

meg, az ATM-ek és a bankkártya (devizakártya) bárki számára elérhetővé vált. A személygépjárművek árának költségként való elszámolását tiltó APEH rendelet miatt a hagyományos lízingkonstrukció fogalma átértékelődött és új tartalommal rendkívül népszerű pénzintézeti termékké vált. A 90-es évek közepére teret kapott az Internet banking őse a home banking is. Elérkezett a fotelből történő bankolás ideje A Home Banking-ről Az „otthonról történő bankolás” azaz a folyószámlák otthonról történő kezelése, tranzakciók indítása és fogadása, egyenlegek lekérdezése komoly érdeklődést váltott ki a vállalkozások körében. A szolgáltatás lényege, hogy egy – az ügyfél saját számítógépére telepített kliensprogrammal telefonos vagy dedikált vonalon közvetlen kapcsolatot lehetett teremteni a bankkal, így hozzáférve annak szolgáltatásaihoz, termékeihez. A rendszer legnagyobb hátránya a

platformfüggetlenségből eredő rugalmatlanság, azaz a kliensprogram meglétének szükségessége volt. A bankok oldaláról jelentős befektetést igényelt a megfelelő infrastruktúra kiépítése, valamint a biztonságos kommunikáció kialakítása. A belső fejlesztésű rendszereknél a szakértői gárda fenntartása, a külső fejlesztésűeknél pedig a nem ritkán ügyfelenként járó liszenszdíj jelentett komoly kiadást. Az ügyfelek oldaláról pedig a telefon (dedikált vonal) költsége ill. a szolgáltatás magas díja volt jelentős Volt olyan bank, amelyik havi 15.000 Ft-ért nyújtotta home banking szolgáltatását És bár a vállalatok és nagybefektetők révén majd minden banknál sikeres termékké vált, a lakossági szférában mégsem terjedt el. Új szolgáltatást kellett keresni a civil szféra meghódítására A non-stop bankolás és a phone banking a személyes ügyfélkapcsolat varázsával és a közvetlen verbális kommunikációval

megoldotta ugyan a platformfüggetlenség problémáját, mégsem terjedt el. A home banking népszerűségének (és így a gyors megtérülésnek) köszönhetően a 90-es évek harmadik harmadára már több bank is ingyen telepítette e szolgáltatását. Egyetlen probléma 2. oldal volt még mindig: a platformfüggetlenség megoldatlansága. Jó megoldásnak kínálkozott az ezidőtájt elterjedő és egyéb szempontból is rendkívül érdekes Internet. Az Internet magyarországon: Az Internet bevezetésére Magyarországon kicsit később került sor, mint nyugat-Európa többi részén. A késlekedés alapvetően két okra vezethető vissza: 1. Az Internet alapját jelentő telekommunikációs hálózat biztosítása kizárólag a Matáv Rt. Privilégiuma volt Így azok a külföldi nagybefektetők, akik az Internet bevezetését, mint komplex szolgáltatásrendszer kiépítését tervezték, csalódva vehették tudomásul, hogy a telekommunikációs szolgáltatásoknak

csak egy töredékét nyújthatják Magyarországon. A korlátozott szolgáltatásrendszer a tervezett megtérülés elcsúszását okozta. 2. A hazai cégek a feladat volumenéhez képest picik voltak Nem rendelkeztek elég tőkével ahhoz, hogy megfinanszírozzák a bevezetéshez és üzemeltetéshez szükséges infrastruktúra kiépítését. 1993-94-től fokozatosan elindult a hazai Internet bevezetése, fejlesztése és népszerűsítése. Növekedésében az államnak is jelentős szerepe volt. Az első három év a „fogyasztói társadalom” kialakításáról, azaz az Internet terjesztéséről szólt. Napjainkra a világhálót használók száma hazánkban meghaladta a 600.000 főt Az új hálózat két óriási előnnyel bír: 1. Globálisan egységes, szabványos kommunikációt vezetett be a számítástechnikában 2. Földrajzi helytől és platformtól függetlenül bármely két –az Internetre kapcsolódó – számítógép kommunikálhat egymással - akár

titkosítva is. A fehasználók köre – potenciális ügyfelek Érdemes néhány szót szólni a magyar Internet-használók nem, végzettség, kor és foglalkozás szerinti megoszlásáról. A fejezet végére kiderül, hogy pont az a réteg használja az Internetet, amely réteg megnyerése és befektetésre bírása a legfontosabb a pénzintézetek számára. a. Nem szerinti megoszlás: A Szonda-Ipsos 1996 –os felmérése azt mutatta, hogy az Internet felhasználók 92%-a férfi. Ez akkoriban tulajdonképpen természetes volt, mert nagyjából ilyen volt a számítógép-használók köre Magyarországon. Mára szerencsére ez az arány egy kicsit megváltozott. Bár még mindig a férfiak vezetnek, de már csak néhány százalékkal (64:36). Az arányváltozást egyértelműen a felhasználói tábor bővülése, és nem a férfitábor leépülése okozta. 3. oldal b. Végzettség szerinti megoszlás: Az Internet-használók jelentős többsége legalább

érettségizett. A kérdőívek tanusága szerint legnagyobb részt egyetemisták, főiskolások, tehát pont azok a személyek, akiknek pozíciójuknál fogva várhatólag lesz megtakarításuk és még nem választottak befektetési formát ill. pénzintézetet c. Kor szerinti megoszlás: Erre a megoszlásra már a végzettség szerinti megoszlásból számítani lehetett. Szembetűnő, hogy az Internete használók 55%-a 15 és 29 év közötti, s ez a bankok szempontjából rendkívül kedvező. Ugyanis egyrészt ez a korosztály alkotja majd 2-6 év múlva a potenciális betétesek körét, ezért az on-line banki szolgáltatásoknak ezt a széles réteget kell elsősorban megcélozniuk, másrészt ez a korcsoport már most rendszeresen használja az internetet (lassan internetorientálttá válik), így később nem 4. oldal fog félni az effajta banki műveletektől, azok érthetőek és természetesek lesznek számára. d. A magyar Internet használók foglalkozási

szerkezete: Egy 1996-os tanulmányból az derül ki, hogy az Internet-használók 68%-át a már fent említett tanulók, beosztott diplomások és közép-ill. felsővezetők alkotják E csoport összetétele ill. feltételezhető anyagi háttere is az Internet banking létjogosultságát támasztja alá. A fentiekből is jól látszik, hogy az Internet egyfajta társadalmi szűrő szerepet valósít meg. Levonhatjuk a következtetést, hogy napjainkban Magyarországon elsősorban a 16-29 éves felsőoktatásban tanulók ill. felsőfokú végzettséggel rendelkező szellemi munkát végző beosztottak és közép ill. felsővezetők használják az internetet A bankok egyik célja mindig is a lakossági nagybefektetők és a vállalkozások körének, másik pedig a felsőoktatásból érkezett friss munkaerő megnyerése volt. Tehát a hazai bankoknak kifejezetten előnyös volt az új médium kialakulása. Olyan promóciós- és szolgáltatásalapot teremtett, amit vétek lett volna

kihagyni, és az Internet, mint a társadalom természetes szűrője szinte tálcán kínálta a „meghódítatlan területeket”. E-üzletágak: Magyarországon az első home banking rendszerek 1993 táján kezdtek megjelenni elsősorban a külföldi anyavállalatok és a nagyvállalati ügyfélkör nyomására. Az Internet elterjedésével új távlatok nyíltak meg mind a szolgáltatásválaszték, mind az ügyfélkör bővítése terén. Az elmúlt hat évben egyre növekvő dinamizmussal fejlődött az ebusiness, és ez várhatóan a következő években sem fog megtörni Az eddigiek fényesen bizonyítják, hogy a hagyományos kereskedelem mellett szükség van az elektronikus kereskedelemre, a digitális pénzre és az internetes szolgáltatásokra is. 5. oldal 1. Megjelenés az interneten (’94-’97) Egyszerű, tájékoztató jellegű honlapok kezdetleges arculattal és kevés hasznos információval. Ebben az időben még nem volt kialakult koncepció az Internet

kihasználására, talán éppen azért nem, mert a felhasználók köre még olyan szűk volt. 2. Tájékoztatók, piaci elemzések, formanyomtatványok elérhetősége a honlapokon. A kapcsolatra az egyoldalúság, a bank aktivitásának hiánya jellemző. Nem jelentett különösebb továbblépést a 94-es időszakhoz képest. Ekkortájt inkább maga az Internet fejlődött. 3. Hitelbírálatok, interaktív hiteltájékoztatók, on-line árfolyamok megjelenése Interaktivitás. A sorbanállás, telefonálgatás helyett az ügyfél paramétereit megadva tájékozódhat arról, hogy mely termék lenne neki a legmegfelelőbb. 4. Biztosítótársaságok megjelenése On-line szolgáltatások nélküli, csak egyszerű informatív honlapok. A biztosítótársaságok körében nem igazán volt olyan szolgáltatás, amely tisztán internetes módon is működhetett. 5. Internet trading – tőzsdézés a neten keresztül Az Internet banking-hez hasonló szerkezetű, de annál könnyebben

megvalósítható szolgáltatásforma. Jelenleg számos hazai brókercég nyújtja ügyfeleinek Legismertebb a Dorsum Kft. Clavis rendszere Az ügyfelek ugyanúgy tőzsdézhetnek, mintha a brókercég irodájában lennének. Láthatják az árfolyamokat és adhatnak-vehetnek kedvükre. A rendszer tisztán Internet alapú, tehát a platformfüggetlenség megoldott. 6. Internet banking (’98) Kiforróban lévő szolgáltatás. Jelenleg négy hazai bank nyújtja korlátozott termékpalettával. Szakértők véleménye szerint a biztonság kérdése a legfontosabb De az Interneten ez az egyetlen dolog, amire még nem voltak képesek 100% -os megoldást nyújtani. 7. Mobiltelefonos banki szolgáltatások (2000) Az Internet bankinggel egyidőben kezdődött az érdeklődés iránta. A nemzetközi szabványok hiánya és a rendszert ismerő mobiltelefonok magas ára hátráltatja a projektek beindítását. Hazai Internet banking rendszerek Egy hazai felmérés szerint 21 megkérdezett

bankból 15 már beindította Internet banking projektjét és 2001 decemberéig beüzemelik a szolgáltatásokat. A jelentős érdeklődést elsősorban az adta, hogy a tavalyi biztonsági aggályokat elsöpörte az egyre növekvő fogyasztói igényekből fakadó kényszer. Jelenleg hazánkban mindössze négy pénzintézet 6. oldal indította be Internet Banking szolgáltatását. Megemlítendő, hogy egyik rendszer sem képes teljesen lefedni azt a termékskálát, amit az adott bank hagyományosan nyújtani képes, és mindegyik rendszerben fennállnak még mobilitási, rugalmassági hiányosságok. OTP Rendszer Bevezetés Ügyfelek száma Típusa Számlavezetési díj Internet Banking Utalás (belső) Utalás (külső) Inter-Európa Bank Raiffeisen Bank OTP Házibank BankoNet n.a 1999 1998 1999 19.000 n.a 23.000 Lakossági/Vállalati Lakossági/Vállalati Lakossági 150 Ft/hó 100 Ft/hó 850 Ft/hó ingyenes ingyenes ingyenes ingyenes ingyenes ingyenes 35 Ft + 15% ingyenes

ingyenes Citibank CitiDirect n.a 1.400 Lakossági 2500 Ft/hó ingyenes ingyenes ingyenes Az Internet banking felhasználói táborának alakulása: 1999 augusztus – 3.100 fő 1999 december 10.000 fő 2000 június – 25.000 fő 2000 december – 41.100 fő 5. 2001 december – 112000 fő (várható) 1. 2. 3. 4. 120000 100000 80000 Adatsor1 60000 40000 20000 0 1999 aug 1999 dec 2000 jún 2000 dec 2001 dec A fenti diagram jól mutatja, hogy az Internet banking bevezetése még kezdeti stádiumban van, és hihetetlen dinamizmussal fejlődik. Az igazán nagy ugrás még csak most következik be. A jelenleg regisztrált 41100 ügyfél Magyarország lakosságának mindössze a 0.4%-a És mivel a lakosság 6%-a rendelkezik Internet előfizetéssel, és közel 35%-a fér hozzá munkahelyéről, joggal szögezhetjük le, hogy ez a piac kiaknázásra vár. 7. oldal Az Internet banking jogi háttere Napjainkban a jog kizárólag az írásbeli (kézzel aláírt) formát tekinti

érvényes szerződésnek. Tehát már egy esetleges számlanyitást sem lehet elvégezni pusztán elektronikus úton. A probléma kijátszására a bankok az alábbi gyakorlatot vezették be: Amennyiben a bank (vagy a befektetési vállalkozás) és az ügyfél közötti első szerződés megkötése (azaz a számla megnyitása) megfelel a jogszabályi előírásoknak, vagyis az ügyfél személyesen azonosítja magát, és aláírja a kinyomtatott szerződést, a felek a későbbiekre nézve megállapodhatnak abban, hogy a köztük zajló kommunikáció kizárólag elektronikus úton történik majd. Ilyen megállapodás esetén a bíróság is elfogadja a kinyomtatott bizonylatokat. A tökéletes megoldás az lenne, ha elfogadnák a teljes körű Internet banking megteremtésének elsődleges és legfontosabb biztonsági feltételét, az elektronikus aláírásra és az elektronikus iratok szabályozására vonatkozó törvényt. Ezután következhet az elektronikus kereskedelemre

vonatkozó speciális fogyasztóvédelmi törvény megalkotása, majd annak eldöntése, hogy milyen nemzetközi jogot alkalmazzunk erre a határokon is átnyúló szolgáltatásra. A legutolsó lépés pedig az interneten történő visszaélésekhez kapcsolódó felelősségi és eljárási szabályokat határozzák meg. Amíg ezek meg nem történnek, addig csak bizakodhatunk abban, hogy az internetes szolgáltatások biztonságosak. A magyar jog egy kissé hézagos az internetes pénzügyi szolgáltatások tekintetében. Jelenleg az alábbi rendeletek a meghatározók: 1. A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (1996 CXII) 2. EU jog, az elektronikus kereskedelem szabályozása (EU 31/2000/EK) 3. Az elektronikus fizetési eszközök kibocsátása és szabályozása (77/1999) Legfontosabb kérdés: a biztonság Alapvetően három biztonsági kérdésben kell az adott rendszernek megoldást nyújtania: 1. Szolgáltatás biztonsága: A banki

tranzakció feladását követően annak meg kell érkeznie a bankba, és meg kell történnie. A tranzakció végén az ügyfelet értesíteni kell. A folyamat során az információ nem veszhet el, és nem érkezhet meg tévesen. Ez a probléma már megoldottnak tekinthető Minden hazai rendszer megfelelően kezeli. 2. Ügyfél azonosításának ill. az ügyféllel történő kommunikációnak a biztonsága: A legfontosabb feladat, hogy az ügyfelet még a kommunikáció legelső fázisában egyértelműen azonosítani tudjuk, és biztosítsuk azt, hogy az internetes „beszélgetés” titkos legyen, és hogy harmadik személy ne tudjon belebeszélni. A hagyományos banki műveleteknél ezek a problémák egyszerűen megoldhatók voltak (azonosításra a személyi igazolvány és az aláírás hitelességének vizsgálata, titkosságra pedig az ügyfél elkülönítése szolgált. Itt ez sokkal bonyolultabb 100%-osan biztonságos megoldás a mai napig nem készült. 3. A rendszer

biztonsága az Internet felől: Az adott banki rendszernek 100%-os védettséggel kell rendelkeznie a bank szolgáltatásaival visszaélni akaró, nem 8. oldal azonosítható egyedekkel (hacker) szemben: Az Internet nyitottságának, elérhetőségének és platformfüggetlenségének legnagyobb hátránya. 100%-os technikai megoldás nem létezik rá, bár a fejlesztések folyamatosan zajlanak. Véleményem szerint ezt a problémát nem csak technikai, hanem komoly jogi eszközökkel is szabályozni kellene. Befejezés – Jövőkép: A szolgáltatók már ráismertek az új hálózat adta lehetőségekre és rendkívül dinamikusan fejlesztik e-commerce rendszereiket. Az óriásvállalatoknak (IBM, Compaq) már egészen komplex megoldásaik vannak.Ezen a piacon is hamar túlkínálat lesz majd, de hála az Internet fiatal korának és a most felnövő, még nem befektetésképes generációnak, a felhasználók száma még néhány évig rendkívül meredeken nőni fog. A bankok

személyes ügyfélforgalma két éven belül jelentősen visszaesik, és az internetes kereskedelem lehetőségeivel megnő a befektetők aktivitása (tőzsde, befektetési jegyek stb.) Ugyanakkor megjelenik és komoly problémát fog jelenteni (legalábbis az első időkben) az internetes visszaélés, csalás, rablás. Az újfajta bűnözéssel szemben mind az ügyfelek, mind a szolgáltatók védtelenek, hiszen a biztonsági technika mindig egy lépéssel a bűnözés mögött jár. Mindaddig, amíg nem tisztázzuk az internetes szolgáltatások felelősségi szabályait, addig ott lesz a félelem a potenciális felhasználókban. És ez nagyban befolyásolja a piac alakulását Véleményem szerint megfelelő jogi és biztonsági szabályozással olyan kereskedelmi formát hozhatunk létre, amely jelentősen visszaszoríthatja a készpénzes kereskedelmet. Végezetül érdemes elgondolkodni azon, hogy mi lesz a következő lépés az Internet banking után. 9. oldal

Források: Bank & Tőzsde „Pénz a hálón” 2000 november. Computertechnika „Home banking” 2000. július 11 Online Rt. „Internet banking melléklet” 2000 március Index „Átutalások online” Carnation Research „Magyar bankok az interneten” Carnation Research „ Az Internet baning” Bankok A Szonda Ipsos 1996-os és 1999-es felmérései az internetről. 10. oldal