Gazdasági Ismeretek | Marketing » Reiter Kornél - Marketing terv

BÁNKI DONÁT MŰSZAKI FŐISKOLA SZERVEZÉSI ÉS VEZETÉSI TANSZÉK MARKETING TERV KÉSZÍTETTE: REITER KORNÉL NSZ III/10 TARTALOMJEGYZÉK 1. Vezetői összegzés 2. Marketing helyzetkép 2.1 Piaci helyzet 2.2 A termék helyzete 2.3 Versenyhelyzet 2.4 Elosztási helyzet 2.5 Makrokörnyezeti helyzetkép 3. Lehetőségek és problémák elemzése 3.1 Lehetőségek és veszélyek elemzése 3.2 Erősségek és gyengeségek elemzése 3.3 Fő kérdések elemzése 4. Célkitűzések 4.1 Pénzügyi célok 4.2 Marketing célok 5. Marketingstratégia 6. Cselekvési program 7. Várható nyereség és veszteség 1. Vezetői összegzés Vállalkozásunk 4 éve indult, a fő profil a palackozott borok előállítása és forgalmazása. Induláskor a fő cél minél jobb minőségű bor előállítása volt, saját szükségletre. A kezdeményezés annyira sikeresnek bizonyult, hogy ismerőseink ösztönzésére nagyobb volumenben kezdtük el előállítani. A cél már nem a saját

szükséglet kielégítése volt, hanem helyi viszonylatban a piacra való bejutás. Az idei évben új termék piacra való bevezetésével próbálunk meg még nagyobb részesedést elérni, helyi piac helyett országos piacon. Ezt úgy próbáljuk megvalósítani, hogy a bor előállításakor a minőséget fokozva elfogadható áron, többféle fogyasztói igényt tudjunk kielégíteni. Vállalkozásunk neve: Borpatika Kft. 2. Marketing helyzetkép 2.1Piaci helyzet A sikeres termékértékesítés első lépéseként meg kell határozni a várható vevőkört, vagyis azt a „tömeget”, akik hajlandóak megvásárolni az általunk előállított terméket. A hajlandóság persze nem elég, fontos, hogy a hajlandóság fizetőképes kereslettel párosuljon, hiszen számunkra ez jelenti a piacot. A célszegmens meghatározását több szempont szerint is végezhetjük: Életkor szerint: nem lehet nagy különbséget tenni a vásárlók között. Az alkoholfogyasztás alsó

határa 18 év, ettől a kortól kezdve az idős emberekig mindenki fogyasztja. Ez a termék mégis inkább a 40-60 éves korosztályt célozza meg, akik már nem járnak el olyan gyakran otthonról, mint a fiatalabb korosztály (pl.: főiskolások), viszont mégis igényt tartanak e finom ital fogyasztására. Terület szerint: a városokban, számíthatunk elsősorban nagyobb keresletre, mivel egyrészt a városi lakosság fogékonyabb az újdonságok iránt, másrészt a vidéki emberek körében még mindig a folyó borfogyasztás áll az első helyen. Nem szerint: elsősorban a férfiak fogyasztása a számottevő, de a nőkről sem szabad megfeledkeznünk. Fogyasztói szükségletek: tudatnunk kell a célszegmenssel, hogy a termék megjelent a piacon, kapható, képes kielégíteni a felmerült keresletet. Meg kell győzni, hogy a terméknek mennyi előnyös tulajdonsága van (nem utolsósorban az ára), ez az, amire a vásárlónak szüksége van. Ehhez megfelelő reklámok

kellenek. A felmérés módjai: Közvetett felmérés: Statisztikai módszerrel történik. Megnézzük, hogy alakulnak a vásárlói szokások. Mennyi a kereslet a minőségi borok iránt pl.(Tokaji Aszú). Ehhez még hozzávesszük a kevésbé igényes palackozások fogyasztását. Ezeket összevetve kerülhet sor a felmerülő kereslet meghatározására. A palackozott bor fogyasztásáról hozzá lehet jutni adatokhoz, és ez alapján közelítően meg lehet becsülni egy várható keresletet, de mivel a vásárlói szükséglet meghatározásánál nem szabad becsülni, csak pontos adatokra lehet támaszkodni, ezért a közvetlen felmérés eredményeire kell hagyatkoznunk. Közvetlen felmérés keretében kérdőíveket kell kitöltetni a megcélzott réteggel, és az ebből származó adatok értékelése után kaphatunk átfogó képet e piacról. Ezt megtehetjük különböző kérdőívek kitöltésével, pl(éttermekben, szállodák bárjaiban,

magánszemélyektől) a fogyasztásra irányuló kérdésekkel. Célszegmens nagysága és a piaci részesedés általában a tapasztalatok alapján határozható meg. De mivel a mi termékünkhöz hasonló csak ritkán fordul elő a piacon, ezért hasonló profilú cég statisztikai adatai nem nagyon állnak rendelkezésre, így a várható kereslet meghatározásához csak becslésből következtethetünk. Tervezett adatok alapján kezdetben a házilag előállított palackozott borfogyasztók kb. 5%-a fogja vásárolni Hosszabb távon ezt a piaci részesedést növelni akarjuk a termék népszerűsítésével. Fogyasztói értékítélet: Meg kell határozni, melyik tulajdonság az, amely a fogyasztót arra ösztönzi, hogy ezt a terméket vásárolja és ne másikat. Tehát a fogyasztók preferencia sorrendjét kell megismerni. Ebből az elsők között van a kedvező ár, kedvező kiszerelés. Termékünk ezeket az igényeket képes tökéletesen kielégíteni. Vásárlási

szokások: Nagy jelentősége van, hogy hogyan juttatjuk el a fogyasztókhoz a terméket. Meg kell tudni, hogy a célszegmensünk: - hol - mikor - hogyan vásárol. A tapasztalatok alapján célszegmensünk jelentős része a Borkereskedőktől vásárol, vagy szeméjesen keresi fel az ismert bortermő vidékeket. Cél, hogy a borkereskedőkhöz minél alacsonyabb kedvezőbb feltételekkel juttassuk el az árut. Ennek megoldására a legkedvezőbbnek az kínálkozik, hogy a nagykereskedelmet kiiktatjuk a fogyasztókhoz való eljuttatás folyamatából. A Kft. által előállított bor egyenesen a borkereskedőkhöz és a fogyasztókhoz jut el. 2.2A termék helyzete Vizsgáljuk, hogy a termék funkciói kielégítik-e a célszegmens szükségleteit, igényeit. A termék: A termék alapvetően a borfogyasztási igény kielégítését célozza, de a kiszerelés jellegéből adódóan egy olyan borfogyasztási kultúrát is kínál, ami messze nem hasonlítható össze, a jelenleg

piacon lévő borok adta lehetőségekkel (kannás bor). Másodlagos szempontként azt is meg kell említeni, hogy a fogyasztás után nincs mellékhatás, mint a nagy ipari szövetkezetek által palackozott boroknál, illetve a tablettából előállítható nedűknél, és nem kell egy bortermő vidéket felkeresni. Ez a bor kismennyiségű kén és adalékanyag nélkül készül, a boroshordók kellő karbantartásban, folyamatos kezelésben részesülnek, ezért ízben a palackozott bor nem jelent komoly konkurenciát az igényes borfogyasztók körében. Termék összehasonlítást kell végezni: a termék milyen a konkurens termékekhez képest. Konkurens termék: ugyanazon célszegmens ugyanazon igényeinek kielégítésére törekszik Fontos, hogy a legjellemzőbb tulajdonságokat vizsgáljuk. A fogyasztók elsősorban az ár alapján döntenek, így ez az egyik legfontosabb tulajdonság, ami alapján az összehasonlítást végezni kell. Az ár a mi szempontunkból

kedvezőbb, mivel termékünket sokkal olcsóbban tudjuk kínálni, mint a konkurens sörgyártó cégek hasonló termékeiket ugyanolyan mennyiség mellett. Azt azonban el kell kerülnünk, hogy a fogyasztók elhamarkodott, negatív következtetést vonjanak le a termék árából, a minőségre vonatkozóan. A hibás következtetés abból is kialakulhat, hogy cégünk még nem ismert széles körben a fogyasztók között. Ez a veszély úgy küszöbölhető ki, hogy ha megfelelő reklámtevékenységet folytatunk, annak érdekében, hogy kipróbálják a terméket, és ha már kipróbálták, tisztában lesznek azzal, hogy ez az alacsony ár nem rossz minőségű terméket takar. A reklám lehetővé teszi a cég ismertségének javulását is. 2.3Versenyhelyzet A konkurenciával kell foglalkozni. Közvetlen konkurenciát jelent az összes Magyarországon termékével megjelenő bort előállító vállalat. Italfogyasztói szokásokat figyelembe véve azonban ezek közül

egyik sem jöhet szóba. Célunk, a borgazdaságok által uralt piacon részesedést szerezni. Közvetett konkurenciának a bor, rövid- és üdítőitalokat előállító cégeket valamint a sörgyárakat kell tekinteni. Ezek az italok azonban csak kis mértékben versenyképesek, mivel a bor ízében és összetételében alapvetően eltér a fent említett italoktól. Ezek közül a legnagyobb konkurenciát, amivel számolnunk kell, a sör előállítása jelenti. A hazai borfogyasztás elsősorban a bortermelő vidékeken jelentős. Jelentősebb borpalackozó cégek: Egervin Borgazdaság Rt Balatonboglári Borgazdaság Rt Promontor Rt Szőlőskert Szövetkezet Nagyréde Villányi Borászat Rt Tokaji Kereskedőház Rt Badacsonyi Pincegazdaság Ezek a termelők jelentős adottságokkal, körülményekkel rendelkeznek ahhoz, hogy jelentős ellenfelei legyenek termékünknek. Ilyen adottságok a nagy tőkeerő, technológia a termék előállításához, stb. hagyomány,

népszerűség, minőség, stb. 2.4Elosztási helyzet Fel kell ismerni, és ki kell választani a legkedvezőbb elosztást, értékesítési csatornát. Vagyis meg kell határozni azt a láncolatot, amelyen keresztül a termék a gyártótól (tőlünk) a fogyasztóig eljut. A közvetett értékesítést választjuk az alábbiak alapján. A termék, miután legyártjuk egy központi raktárba kerül, ami a borospince mellett helyezkedik el (Felsőcsatár). Onnan a vidéki, és budapesti kirendeltségekbe, vagy raktárakba, lerakatokba kerül. Innen jut el a kereskedőkhöz (ők azok, akik közvetlenül a fogyasztónak értékesítenek), ahonnan a fogyasztók be tudják szerezni. Mint látható, a nagykereskedelmet (viszonteladók) igyekszünk kiiktatni az értékesítési láncolatból, hogy minél kedvezőbb áron történjék a forgalomba hozatal. Fontos, hogy a kereskedőket is motiváljuk a termék értékesítése során, tehát tegyük őket érdekeltté a forgalmazásban.

Ennek egyik módja az árrés növelése, ami a nagykereskedelem kiiktatása útján megoldható. Ezenkívül különféle segítség nyújtásával ösztönözzük a kereskedőket. Ezek pl bolti reklámtábla, ablakra ragasztható reklámhirdetés térítés nélküli átadása a forgalmazás idejére. Ha a készlet gyorsan fogy, tehát a forgási sebessége megfelelő, ez a kereskedőre szintén ösztönzően hat. Ehhez viszont fontos, hogy a termékkel a fogyasztót célozzuk meg a reklámokkal. A legfontosabb a kedvező ár kiemelése. Tervezett fogyasztási tendencia az idő függvényében: Teljesítmény a b c d Idő a- szakasz: A bevezető szakasz, amikor a termék megjelenik a piacon. Tervezett időtartama az első néhány hónap. b-szakasz: A termék felfutási, gyors felfutási szakasza, tervezett időtartama szintén néhány hónap. Az a-b szakasz együttes ideje maximum fél év Az árbevétel alapján ez alatt az idő alatt tervezzük a termékbe fektetett

tőke megtérülését. c-szakasz: Az érettség időszaka. Stabilizálódik a kereslet, kialakul egy állandónak tekinthető vásárlóréteg. A tervezett időtartam 1 maximum 15 év A cél egyértelműen minél nagyobb profit realizálása. d-szakasz: A kifutás szakasza. Ebben az időszakban a termék megújulását célzó intézkedések kerülnek előtérbe. 2.5 Makrokörnyezeti helyzetkép Tényezői a vállalatra hatással vannak. 2.51, Demográfiai helyzet Magyarországon a lakosság mintegy 20%-a nyugdíjaskorú. Kb ilyen mértékű a kiskorúak aránya is. A népesség csökken, de ez egyelőre a mi célszegmensünk számában nem okoz számottevő csökkenést, csak 6-8 év múlva, de olyan hosszútávra még nem tervezünk. 2.52, Gazdasági helyzet Magyarország gazdasága piacgazdaság. Az elmúlt években jelentős fejlődésen ment keresztül, a 90-es évek dekonjuktúráját követően, most már felfutó szakaszban van. A picgazdaságba való átmenet

megvalósult A kormánybeszámolók alapján az elkövetkezendő évben nem várható gazdasági visszaesés. A növekedést a GDP is mutatja (pl 1996-ban a GDP 6675 mdFt volt, 1997-ben 8100 mdFt, és várhatóan tovább növekszik.) Ugyanúgy az egy főre eső GDP is növekedést mutat. A gazdaságban megállt a reálbérek csökkenése, és az elmúlt évtől kezdve ismét nő. Tehát a jövedelemnövekedés vagy legalábbis a szinten tartás lényeges. Ez a magyar gazdaságban úgy látszik kezd megvalósulni, és ez kedvezően hat a vállalatunkra. 2.53, Műszaki környezet Javuló állapotban van. Sok területen korszerű, nyugatról behozott technológiát, gépeket alkalmaznak. Másutt elavult a technológia, de ez egyre ritkább Annak érdekében, hogy fel tudjuk venni a versenyt a nagy múltú és tőkeerős sörgyártokkal, lépést kell tartani a műszaki fejlődéssel. 2.54, Politikai környezet Elmondható, hogy Magyarországon többpártrendszer van, parlamenti

demokrácia, stabil politikai rendszer, köztársaság. Az elkövetkező néhány évben nem kell komoly változásokra számítani. 2.55, Jogi környezet Pozitívuma, hogy szabályozott a jogi rendszer. Létezik vállalkozói törvény, mezőgazdasági törvény, adótörvény, stb. Negatívumnak lehet tekinteni, hogy jelen időszakban a törvények még sűrűn változnak. Nincs konkrét arculata, kiforrott technikája A rendszerváltás után gyorsan kellett törvényeket alkotni, így nem sikerült mindegyik a legjobban. Egyre inkább tökéletesítik, ez az oka a sűrű változtatásoknak. Adórendszerünk korszerű, sávos megoldású. Többfázisúan adózik a: - vállalkozói - személyi - egyéb jövedelem A változások hatással vannak a vállalatra, hisz így a nyereség előre, hosszabb időre nem tervezhető. 2.56, Társadalmi és kulturális környezet Egyik legfontosabb a társadalom rétegződése. Marketing szempontból fontos ennek a vizsgálata. A magas

jövedelműeknek speciális terméket lehet kínálni. Az alacsony jövedelműeknél a létfenntartás a cél Újfajta termékkel a középréteget kell megcélozni. Nyugati jellemző az erős és tág középréteg, viszonylag kevés alacsony és magas jövedelmű réteg. Magyarországon ez másként oszlik meg. Mivel a középréteg egy része felkapaszkodott, míg egy másik része lesüllyedt ezért ez a réteg minimális létszámú. Erős, gazdag, de viszonylag szűk réteg, középréteg minimális létszámú, nagy számú az alacsony jövedelmű réteg. A társadalom rétegződése a jövedelem alapján: Az EU átlag Jövedelem Magyarország Jövedelem létszám Létszá 2.57, Kulturális környezet Ide kell sorolni a vallást, ez Magyarországon nem befolyásolja a borfogyasztást. A szokások szintén nem hatnak jelentősen ilyen, pl az a mondás hogy: "Magyar ember bort iszik. Lehetőségek és problémák elemzése SWOT- erősségek, gyengeségek,

lehetőségek LVEGY- veszélyek 3.1Lehetőségek és veszélyek elemzése Lehetőségek: - Sikeres betörés a piacra, nagy lesz a termék iránti kereslet - Profit szerzés: ha a keresleti időszakban nem is erre törekszünk, a későbbiekben fontos - Alaptőke emelés, lehetőség mind újabb és jobb termék bevezetésére - Igényes kivitelezésű, jó minőségű, praktikus kiszerelésű üdítőital további népszerűsítése. Veszélyek: - Konkurencia betörése a piacra - Nem megfelelő kereslet - Hosszú távon nem tudunk elérni nyereséget (pl. a konkurencia miatt) 3.2Erősségek és gyengeségek elemzése A vállalkozás belső környezetére vonatkozóan: Erősségek: - képzettség, fiatalos lendület - ambíció - ötlet - tapasztalat Gyengeségek: - indulási hiányosságok - kifejletlen technológia erre a termékre vonatkozóan - konkurencia rövid időn belül „leutánozza” a terméket 3.3 Fő kérdések összegzése Termékjellemzőknél prioritás

sorrend felállítása. Első helyen áll az ár, a következő a praktikus kiszerelés. Az árra nagy figyelmet kell fordítani, mert a fogyasztók elsősorban az alapján döntenek. Kezdeti nagy befektetés, nagy a kockázat, de várhatóan sikeres lesz a termék. Ha mégsem, akkor a folyó borként árusított termékből befolyó összeg elegendő arra, hogy a veszteséget fedezni tudjuk, és beszüntessük a termék gyártását. 4. Célkitűzések 4.1 Pénzügyi célok Rövidtávú cél, hogy a termék előállításnál felhasznált közvetlen költségek (anyag, bér, stb.) megtérüljenek Hosszútávú cél a profittermelés. Fontos, hogy az új technológia költségei, a befektetett összeg, a bevezetés költségei minél előbb megtérüljenek. Nem a profit abszolút nagysága a fontos, hanem a ráfordításhoz viszonyított aránya. Az a jó, ha eléri a többi termék profittermelő képességét. Ha hosszú távon nem termel nyereséget a termék, akkor gyártását

be kell szűntetni, és más (régi, esetleg új) termékre kell koncentrálni. 4.2 Marketing célok Megmutatják, hogy terveink elérése milyen módon lehetséges. A pénzügyi célok nagyfokú figyelembevételével állíthatók fel. Figyelni kell arra, hogy a marketing eszközöket jó hatásfokkal használjuk ki, a befektetett pénzeszközök a megfelelő célra, a megfelelő formában kerüljenek használatba. A már meglévő keresletet bővíthetjük: A fogyasztói értékítélet befolyásolásával Ezzel a módszerrel elsősorban a már a termékünk megjelenésekor is bort fogyasztók táborának értékítéletété célozzuk. Meg kell őket győznünk arról, hogy a cégünk által forgalmazott termék sokkal, előnyösebb paraméterekkel rendelkezik, és hogy ez egy egyedülálló termék a borpiacon. Más értékesítési területekre betörés Ez komoly kihívást jelent, hiszen a terméket előállító és forgalmazó Kft. csak egy szűk potenciális vásárlói

réteget célzott meg a palackozott borainkkal. Az új bor gyártásakor azonban a cél az országos piac megnyerése volt, egy merőben új termékkel. Ebben azonban a konkurens borgyártókkal meg kell küzdeni az új piacok meghódításáért. Piaci részesedés növelése A piaci részesedés növelésében a legfontosabb szerep a reklámoknak jut. Érdemes azonban reklámozásra költeni, hiszen a hazai piacon egy teljesen ismeretlen termékről van szó, és a fogyasztók csak így ismerhetik meg ezt a merőben új terméket. A hirdetésekre költött összeg megtérül, hiszen ehhez a sörhöz nincs hasonló termék. 5. Marketingstratégia A kitűzött célok eszközrendszere. Ugyanazt a célt többféleképpen el lehet érni. Ki kell választani a legoptimálisabb megoldást A cél elérésére a legjobb megoldás a reklám, és különböző akciók szervezése, ahol megismerhetik a termékünket (pl. borkóstolók, fesztiválok) A marketingstratégiánk kidolgozásánál

a következő fontos dolgokat kell figyelembe venni: Az ár meghatározása egy összetett probléma, melynek meghatározásánál több szempontot is figyelembe kell venni: - törekedni kell arra, hogy árainkat a konkurencia árai alatt tudjuk tartani rövidés hosszútávon egyaránt; - márkanév-ár kapcsolat, vigyázni kell arra, hogy az alacsony árból ne a rossz minőségre következtessenek a fogyasztók; - a termék bevezetésénél bevezető árat alkalmazunk, hogy ösztönözzük a fogyasztót a vásárlásra: A termék érettségi szakaszában differenciált árnövekedés alkalmazása, amely csak az új termékünket érinti, a többi termék ára független ettől a fajtától, ezért ezeknek az árát nem emeljük; Árrugalmasnak tekinthetjük a terméket. Ha nagymértékben növeljük az árat, akkor az emberek átállnak olcsóbb borok fogyasztására, a kereslet csökken. Ha kedvezményeket adunk, akkor pedig a más bort fogyasztók is ezt fogják

vásárolni. Az értékesítési csatornák helyes megválasztása hosszú távú stratégiát jelent. A nagykereskedelem kiiktatása a forgalmazásból hosszútávon jelentős költségmegtakarítást fog eredményezni. A reklámozás a legfontosabb eszköze a marketingstratégiának. Reklámok helye: - tévécsatornák(MTV1, TV2, RTL-KLUB) - rádió(Juventus, Danubius) - óriásplakátok - plakátok, brosúrák a kereskedőknél - újságokban megjelenő reklámok (HVG, Népszabadság) - termékkóstolók A reklámok a forgalombahozatali költségek mintegy 35%-át teszik ki. Vásárló ösztönzés A fogyasztók vásárlási kedvének ösztönzésére a következő ajándékozási akciót találtuk ki: a termék címkéjén feltüntettünk egy akciónkra való figyelemfelkeltőt, miszerint, aki a szelvényekből 5-öt beküld a címünkre , az kap egy borospohár készletet, vagy egy újabb palack bort. Az akció a bevezető időszakra érvényes, ez mintegy 3 hónapot

foglal magában. 6. Cselekvési program Az előzőleg kidolgozott programokat össze kell hangolni. Ha koncentráltan jelentkeznek a marketingakciók, akkor tudnak hatékonyan szerepet vállalni az értékesítés ösztönzésben. Fontos vizsgálni, hogy a marketingakciók mibe fognak kerülni, vagyis egy marketing-költségvetést kell készíteni. Az üzleti terv pénzügyi tervében kiadott felső határt figyelembe kell venni, nem szabad túllépni. Ez arányszámokban a mi termékünk esetében a következő módon alakul: Forgalombahozatal költsége = 100% Ebből: - reklám összesen - vásárlói ösztönzés 35% 5% - előállítási költségek közvetlen 50% - közvetett 10% 100% Egy darab termékre vetítve az előállítási költség 600 Ft/db. Erre kezdetben alacsony (20%) árrést számolunk, valamint ha hozzátesszük az szállítási költségeket (30Ft/db), a kiskereskedőhöz 50Ft/db egységáron fog eljutni. A tervezett bevezető fogyasztói ár 999Ft/db.

Így mind a fogyasztót (viszonylag alacsony ár), mint a kiskereskedőt (viszonylag magas, 25%-os árrés) ösztönözni tudjuk a termék forgalmazásában. Persze később, ha már megismerték a terméket, és népszerűvé vált, növelni kell árat, hogy nyereséget tudjunk elérni. Hisz az így alkalmazott árrés csak az indítással kapcsolatos többletköltségeket (új technológia költsége, kísérleti gyártás) fedezi. 7. Várható nyereség és veszteség Nem az egész vállalkozásra nézve kell vizsgálni. Ugyanis a termékkínálat csak egy részét teszi ki az új termék. Így ha összességében nézzük, a vállalat eredménye nyereséget mutatna akkor is, ha az új termék értékesítése veszteséges. Számszerűsíthető adatok még nem állnak rendelkezésre, de a következő állapítható meg: a kezdeti időszakban (6 hónap) a bevezetés és felfutás időszakban meg kell térülnie a bevezetési költség jelentős részének. Igaz, hogy az árrés

alacsony, de a kereslet következtében ez nem akadály. Ha a termék nem válna be, és nem éri el a kívánt keresletet, így veszteséget fog termelni. Ebben az esetben rövid időn belül le kell állni a gyártással A veszteséget a többi termék nyereségéből lehet fedezni. Erre azonban várhatóan ( a felmérések eredménye alapján ) nem fog sor kerülni. Összegzés A vizsgálatok és felmérések alapján, arra az elhatározásra jutottunk, hogy a terméket a tervezett időben és mennyiségben a piacra bocsátjuk. Amennyiben elképzeléseink nem hoznák meg a várt eredményt, a gyártást beszüntetjük, a maradék készletet kiárusítjuk. Az új termék esetleges veszteségeit a többi termékünk nyereségéből kellőképpen fedezni tudjuk