Gazdasági Ismeretek | Számvitel » Mérlegképes könyvelő, számvitel és elemzés szóbeli tételsor

1.A A számvitel törvény szintű szabályozásának szükségessége. A számviteli törvény célja, filozófiája A számviteli tv által meghatározott számviteli alapelvek és érvényesülésük a tv. szerinti beszámoló elkészítésénél, valamint a folyamatos könyvvezetés során A számvitelről szóló 2000. évi C törvény meghatározza ♦ a hatálya alá tartozók beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét, ♦ a beszámoló összeállítása, a könyvek vezetése során érvényesítendő elveket, az azokra épített szabályokat, valamint ♦ a nyilvánosságra hozatalra, a közzétételre és ♦ a könyvvizsgálatra vonatkozó követelményeket. A törvény céljaként a megbízható és valós összképet adó információszolgáltatást és az ezt biztosító alapelveket, szabályokat, követelményeket fogalmazza meg. Információt igényelnek a tulajdonosok, a potenciális befektetők, a hitelezők, a meglévő és leendő piaci partnerek, valamint

a kormányzati szervek, a munkavállalók és a vállalkozás vezetői. Számviteli alapelvek: 1. A vállalkozás folytatásának elve – a vállalkozás a jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét. TARTALMI ALAPELVEK 2. A teljesség elve – könyvelni kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre hatással vannak. 3. A valódiság elve – a könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóaknak, bizonyíthatóaknak kell lenniük. Elszámolása hitelt érdemlő bizonylatok alapján történt 4. Az óvatosság elve – nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A tárgyévi eredmény meghatározása során az előrelátható kockázatot és feltételezhető veszteséget ráfordításként akkor is el kell számolni, ha a mérleg fordulónapja és a

mérlegkészítés időpontja között vált ismerté. Az eszközöket általában nem szabad felértékelni, a forrásokat pedig leértékelni. 5. Az összemérés elve – a bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. Az egyszerűsített beszámolót készítő (egyszeres könyvvitelt vezető) vállalkozónál ez úgy érvényesül, hogy bevételeit és költségeit (ráfordításait) – az ÉCS kivételével – a pénz tényleges beérkezése és kifizetése időszakában számolja el, vagyis az elszámolás a pénzügyi realizálás szerint történik. KIEGÉSZÍTŐ ALAPELVEK 6. Az egyedi értékelés elve – az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. 7. A bruttó elszámolás elve – a bevételek és a költségek (ráfordítások), ill a követelések és a

kötelezettségek egymással szemben – a számviteli törvényben szabályozott esetek kivételével – nem számolhatók el. 8. Az időbeli elhatárolás elve – a kettős könyvvitelt vezető gazdálkodók beszámolójának készítésénél az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek 2 vagy több évet is érinthetnek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik. 9. A tartalom elsődlegessége a formával szemben elv – tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően, a számviteli alapelvek szerint kell elszámolni és a beszámolóban bemutatni. 10. A lényegesség elve – lényeges az olyan információ, amelynek elhagyása, vagy téves bemutatása a piac szereplőit, azoknak a vállalkozással kapcsolatos döntéseit befolyásolja. 11. A költség - haszon összevetés elve – a beszámolóban nyilvánosságra hozott információk

hasznosíthatóságának, hasznosságának arányban kell állnia az információk előállításának költségével. FORMAI ALAPELVEK 12. Világosság elve – a könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető, az Szt-nek megfelelően rendezett formában kell elkészíteni. 13. A folytonosság elve – az üzleti év nyitómérlegében szereplő adatoknak meg kell egyezniük az előző évi zárómérleg megfelelő adataival. 14. A következetesség elve – a beszámoló tartalma és formája, az azt alátámasztó könyvvezetést tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell. 15. Egyéb, az Szt-ben nem deklarált elvek: - időszerűség elve, hírérték elve, semlegesség elve, hasznosíthatóság elve. 1 1.B A vállalkozás számviteli információs rendszerének kialakításánál figyelembe veendő szempontok. A pénzügyi és a vezetői számvitel jellemzői. A vezetői számvitel kialakítását befolyásoló tényezők

Felelősség a beszámoló és az üzleti jelentés összeállításáért. A vállalkozások vezetéséhez, irányításához, a vezetői döntésekhez a vezetés minden szintjén információkra van szükség. A vállalkozás környezete, a piac szereplői (pl befektetők, vevők, szállítók, hitelezők, hatósági szervek) elsősorban a vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről akarnak megbízható információkat kapni. A törvény elsődlegesen a beszámolási kötelezettséget szabályozza, a számviteli információs rendszer kialakításánál sokféle lehetőség adódik. Figyelembe kell venni: • egyrészt a jogi szabályozást (elsősorban a számviteli tv.) • másrészt a belső információs igényt. A vállalkozáson belül az információk iránti igény a tulajdonosok, a menedzsment, a divíziók (belső elszámoló egységek), valamint a döntéshozó és ellenőrző testületek részéről merül fel. A legjelentősebb információforrás a

számvitel. A számvitelt tartalmilag két részre tagoljuk: pénzügyi és vezetői számvitelre A felosztás azon alapul, hogy kinek a részére nyújt információkat. A pénzügyi számvitel a vállalkozáson kívüli felhasználók igényeit elégíti ki; míg a vezetői számvitel elsődleges feladata a vezetők részére szükséges információk biztosítása. A kettős könyvvitelt alkalmazó vállalkozó köteles az egységes számlakeretet alkalmazni A Sztv a vezetői számvitelt nem szabályozza. a) a pénzügyi számvitel jellemzői: ♦ a pü. számvitel elveit, tartalmát a Sztv írja elő, ♦ a pü. beszámoló elveit, tartalmát a Sztv szabályozza, ♦ a pü. beszámoló a vállalkozás egészére koncentrál és információi döntően értékben jelennek meg, ♦ a pü. számvitelben a múltra vonatkozó adatok a meghatározóak b) a vezetői számvitel jellemzői: ♦ a vezetői számvitel elvét, tartalmát tv. nem írja elő, a vállalkozó hatáskörébe

tartozik annak kialakítása, ♦ jogszabályi előírás nincs sem a készítési kötelezettségről, sem a tartalmáról, ♦ a vezetői számvitel a vállalkozás szervezeteire, termékekre koncentrál, mennyiségi jellemzőket alkalmaz az értékadatokon túlmenően, ♦ a vezetői számvitel a múltbeli adatok mellett a tervezés keretében a jövőbeni adatokat és információkat is hasznosítja. A vezetői számvitel kialakítása összetett feladat, amelynek keretében: ♦ ki kell jelölni területi vagy funkcionális elv alapján az önelszámoló egységeket, ♦ az önelszámoló egységek részére meg kell fogalmazni az elvárásokat, ♦ a tervezési rendszeren belül ki kell dolgozni az önelszámoló egységek tervfeladatait, ♦ ki kell alakítani a feladatok végrehajtásának ellenőrzési, valamint elemzési értékelési rendszerét, ♦ meg kell határozni a szolgáltatandó információk körét, az adatszolgáltatás rendjét. Figyelembe kell venni az adott

vállalkozás által folytatott tevékenység jellegét, a vállalkozás szervezeti felépítését, stratégiai célkitűzéseit. A szakirodalom a teljesítmények mérésére alkalmas mutatók kiválasztását a felelősségi központok kijelölésének, meghatározásának nevezi. Ilyen központok lehetnek:  költségközpontú – középpontban a takarékos ktggazdálkodás van  árbevétel-központú – központjában az árbevétel növelése áll  nyereségközpontú – központjában a profit (nyereség-maximálás, veszteség-minimalizálás) áll,  egyéb orientációk pl. beruházás központú rendszer A vezetői számvitel sajátos részterülete a költségszámvitel. Feltételei: ♦ feleljen meg az eredmény-kimutatás választott formájának, ♦ feleljen meg a Sztv. előírásainak, ♦ elégítse ki a vezetői információs igényeket, ♦ adjon információkat egyéb beszámolási követelmények teljesítéséhez. 2 A Sztv. kötelezően

előírja a költségek költség-nemenkénti elszámolását Ezek a következőek:  anyagköltség,  igénybevett szolgáltatások értéke,  egyéb szolgáltatások értéke,  bérköltség,  személyi jellegű egyéb kifizetések,  bérjárulékok,  értékcsökkenési leírás. A vállalkozásnak a számviteli politikájában kell rögzíteni, hogy kizárólag az 5. Költség-nemek számlaosztály számláin könyveli a költségeket, vagy emellett használja 6. Költséghelyek, általános költségek és a 7 Tevékenységek költségei számlaosztály számláit is. A vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok társasággal szembeni korlátlan és egyetemleges felelőssége magában foglalja a számviteli beszámoló és a kapcsolódó üzleti jelentés szabályszerű összeállításáért és nyilvánosságra hozataláért való felelősséget is. A vezető tisztségviselők elsődleges felelőssége a beszámolók és a kapcsolódó

üzleti jelentések összeállítása, míg a felügyelőbizottságot ezekkel összefüggésben ellenőrzési kötelezettség terheli. A vezető tisztségviselők korlátlanul és egyetemlegesen felelnek azokért a károkért is, amelyek abból származnak, ha a számviteli törvény szerinti beszámoló, valamint a kapcsolódó üzleti jelentés összeállítása és nyilvánosságra hozatala nem a számviteli törvény előírásainak megfelelően történt. A felügyelőbizottsági tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek azokért a károkért is, amelyek a számviteli törvény szerinti beszámoló, valamint a kapcsolódó üzleti jelentés összeállításával és nyilvánosságra hozatalával összefüggő ellenőrzési kötelezettség megszegéséből származnak. 2.A 3 A számviteli politika fogalma, szerepe kialakítása. A számviteli politika tartalma A számviteli politika keretében elkészítendő szabályzatok. Az értékelési szabályzat tartalma,

követelmények a szabályzattal szemben Az egységes számlakeret célja és tartalma. A számlarend készítési kötelezettség, a vállalkozás számlarendjének kialakításánál figyelembe veendő szempontok , a számlarend tartalma. A számviteli politika a Sztv. végrehajtásához szükséges módszerek, eszközök és eljárások összessége, amelyek hatással vannak a vállalkozás vagyoni pénzügyi és jövedelmi helyzetére, befolyásolják a vállalkozás eredményét. A Sztv-ben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján ki kell alakítani a számviteli politikát. A számviteli politika keretében rögzíteni kell azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat és módszereket, amelyekkel meghatározza a gazdálkodó, hogy  mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek,  a Sztv.ben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül

melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz, illetve  az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni. A számviteli politika célja, hogy a gazdálkodónál olyan számviteli rendszer legyen, amelynek alapján megbízható és valós információkat tartalmazó beszámolót lehet összeállítani. Keretében el kell készíteni a) az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát, b) az eszközök és a források értékelési szabályzatát, c) az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot, d) a pénzkezelési szabályzatot, e) bizonylati rendet tartalmazó szabályzatot. Az értékelési szabályzat keretében kell szabályozni: • az eszközök és a források bekerülési (beszerzési, előállítási) értékének meghatározását tételesen, • a megállapított érték nyilvántartását, a változására ható tényezőket, az érték alakulásának megfigyelését, • a mérlegbeni

érték meghatározásának módját, • az eszközök és a források állományból történő kivezetéskori értékének megállapítási módját. • Az értékelés során figyelemmel kell lenni a következetesség, a lényegesség, a világosság és a teljesség elvére. Az eszközök és források értékelési szabályzatának (továbbiakban: értékelési szabályzat) célja, hogy a Sztv. előírásainak és a számviteli alapelveknek megfelelően, a szervezet adottságait és sajátosságait figyelembe véve, a választási lehetőségeket kihasználva, a kidolgozott értékelési előírások végrehajtását a szervezet érintett vezetői és a közpénzek elköltését ellenőrző állami hatóságok szakemberei számára egyértelművé tegye. A számlakeret a könyvviteli elszámolások során alkalmazandó főkönyvi számlák egységesen és következetesen felépített rendszere. Az egységes számlakeret célja, hogy a gazdálkodó eszközeinek és forrásainak,

a gazdasági műveletek eredményére gyakorolt hatásának egységes rendszerbe foglalásával segítséget adjon a gazdálkodó számvitelének megszervezéséhez, biztosítsa a beszámoló készítéséhez szükséges alapinformációkat. Számlakeret: 1. Befektetett eszközök 2. Készletek 3. Követelések, pénzügyi eszközök és aktív időbeli elhatárolások 4. Források 5. Költség-nemek 6. Költséghelyek, általános költségek 7. Tevékenységek költségei 8. Értékesítés elszámolt önköltsége és ráfordítások 9. Értékesítés árbevétele és bevételek 10. Nyilvántartási számlák - technikai jellegű számlák 2.B 4 A gazdasági elemzés fogalma, célja, szükségessége, feladata. A gazdasági elemzés tárgya, az elemzési módszerek és információ forrásai. A gazdasági elemzés csoportjai Az elemzési munka végrehajtása, szakaszainak tervezése A gazdasági elemzés olyan módszer, mellyel a gazdasági vezetés részére a

nélkülözhetetlen tájékozottság biztosítható, amellyel a vállalkozási tevékenység megismerhető, bírálható és fejleszthető. Célja: hogy feltárja és számszerűleg értékelje azokat a körülményeket, amelyek befolyásolják a vállalkozás gazdálkodását, a vezetés döntéseinek előkészítését, valamint a megtett intézkedések végrehajtását. Feladata: elsősorban a hatékonyabb, az eredményesebb gazdálkodás segítése, továbbá:  a gazdasági döntések megalapozása, a vállalkozás gazdasági feladatainak előkészítése, megalapozása  a fejlődés tendenciáinak mérése,  a kitűzött feladatok végrehajtásának minősítése, az eltérések okainak feltárása,  a kapacitáskihasználás mérése, az erőforrások hasznosításának színvonala, a belső tartalékok feltárása,  a termelés hatékonyságának, jövedelmezőségének vizsgálata,  a gazdasági beavatkozások ökonómiai hatásainak felmérése,  a

gazdálkodás ellenőrzése stb. Az elemzés végrehajtható deduktív (levezető) vagy induktív (felépítő) módszerrel. Levezető módszer – az átfogóbb eredményekből kiindulva a részeredmények felé halad. Felépítő módszer – a részelemekből történik a kiindulás. A gazd.elemzés során az ok-okozati összefüggéseket kell vizsgálni Ezek feltárása az elemzés legfontosabb követelménye. Csoportosítása: a) az elemzés időpontja szerint:  vezetői döntéseket előkészítő elemzés,  a végrehajtás szakaszában készített elemzés,  időszaki elemzés b) az elemzés a periodicitása szerint lehet:  periodikusan ismétlődő,  periodikusan jelentkező,  egyszeri döntés előkészítő c) terjedelme szerint:  átfogó,  részletes d) az elemzési folyamat állapota, helyzete szerint:  statikus  dinamikus e) az elemzés a felhasznált adatok milyensége szerint:  műszaki-gazdasági  gazdasági f) az elemzés jellege

szerint:  leíró  döntés előkészítő. Az elemzési folyamat elemei: • a szükséges adatok kijelölése, gyűjtése, ellenőrzése, egyszerűsítése • a rendelkezésre álló adatok feldolgozása (az adatok csoportosítása,összehasonlítása; számítások, értékelések elkészítése; az eltérések okainak számszerűsítése) • megállapítások, eredmény összefoglalása, intézkedési tervek, javaslatok kidolgozása. Azonos típusú adatokból viszonyszámokat számolunk. Az indexszámítás az idősorok elemzésében tölt be jelentős szerepet. (érték-volumen- és árindex) 3. A 5 A beszámolási kötelezettség, a beszámolók fajtái. Az egyszerűsített éves beszámoló készítésének feltételei A könyvvezetési kötelezettség. A beszámolók és a könyvvezetés kapcsolata Az éves beszámoló részét képező különböző mérlegek felépítése. A mérlegek tartalma, a mérlegtételek csoportosítása A mérlegtételek

értékelésének általános szabályai. A Sztv. hatálya alá tartozik a gazdálkodó, gazdálkodónak kell tekinteni:  a vállalkozót – minden olyan gazdálkodó, aki a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet végez.  az államháztartás szervezeteit – azok a szervezetek, amelyeket az államháztartási tv. alapján az államháztartás működési rendjéről szóló jogszabály ilyennek minősít.  az egyéb szervezeteket – pl. lakásszövetkezet,társasház,alapítványok,ügyvédi végrehajtói iroda,közjegyző, KHT, tőzsde, magánnyugdíjpénztár,közraktár stb.  a Magyar Nemzeti Bankot és  az általuk, ill. a természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézményeket A Sztv. hatálya NEM terjed ki:  az egyéni vállalkozóra, akkor sem ha egyéni cégként be van jegyezve  a polgári jogi

társaságokra  az építőközösségekre  a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére  arra a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra (KKT, BT), amely az üzleti évben nyilvántartásait az EVA adóról szóló tv. előírásai szerint vezeti A gazdálkodó működéséről vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetéről az üzleti év könyveinek zárását követően beszámolót köteles készíteni. A beszámolónak megbízható és valós összképet kell adni a gazdálkodó vagyonáról ( eszköz- forrás) pénzügyi helyzetéről és tevékenységéről eredményéről. Beszámoló fajtái Éves beszámoló Egyszerűsített éves beszámoló Feltételei: ha két egymást követő évben a mérleg fordulónapján a következő 3 mutatóból bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: - a mérlegfőösszeg az 500 milliót - az éves nettó árbevétel az 1 milliárdot, - a tárgyévi

átlagos foglalkoztatottak száma az 50 főt. DE! Nem készíthet: Rt,konszolidálásba bevont vállalkozás, külföldi székhelyű váll.mo-i fióktelepe, akinek értékpapírjai tőzsdei kereskedelme engedélyezett v. folyamatban van, akinél az üzleti év eltér a naptári évtől. Összevont (konszolidált) éves beszámoló Egyszerűsített beszámoló ha Sztv. v a kapcsolódó kormányrendelet lehetővé teszi A beszámoló részei A beszámolót alátámasztó könyvvezetés Mérleg Eredmény kimutatás Kiegészítő melléklet (+ üzleti jelentés) Kettős könyvvitel Mérleg Eredmény kimutatás Kiegészítő melléklet Kettős könyvvitel Összevont (konszolidált) Mérleg Eredmény kimutatás Kiegészítő melléklet +(Üzleti jelentés) Kettős könyvvitel Egyszerűsített mérleg Eredmény -levezetés Egyszeres könyvvitel 6 ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ Mérleg „A” változat a mérlegtételek elhelyezése mérlegszerű az eszközök és a források

elkülönítetten kerülnek elhelyezésre, az eszközök szerepeltetése fordított likviditási sorrendben történik, a források szerepeltetése lejárai sorrend szerint történik, az eszközök és források automatikus egyeződése a mérlegben biztosított ♦ ♦ ♦ Mérleg „B” változat a mérleg lépcsős felépítésű, a mérleg felépítése során elsősorban finanszírozási követelmények érvényesülnek, az egyeztetés sajátosan érvényesül A mérlegtételeket értékelésénél a vállalkozás folytatásának elvéből kell kiindulni. Az eszközöket és kötelezettségeket leltározással egyeztetéssel ellenőrizni és ( a Sztv-ben szabályozott esetek kivételével) egyenként értékelni kell. Mérlegérték= Bekerülési érték +/- Értékmódosítások Értékmódosítások lehetnek: ÉCS, értékvesztés, értékhelyesbítés, valós értékelés , árfolyam-különbözet. 3.B 7 A tárgyi eszközökkel való ellátottság vizsgálata, a

tárgyi eszközök állománya összetételének, elhasználódásának, korszerűségének elemzési módszerei. A tárgyi eszközök kapacitás kihasználásának vizsgálata A tárgyi eszközök vizsgálata során az alábbi feladatok végezhetők el: 1. A tárgyi eszközök összetételének vizsgálata: az elemzés során a tárgyi eszközök bruttó értéke alapján számított megoszlási viszonyszámok segítségével képet kapunk arról, hogy egy-egy időpontban milyen a tárgyi eszköz-állomány összetétele. Ezen kívül számolhatunk ún hányadmutatókat is pl Géphányad (%) = Gépek bruttó értéke / Tárgyi eszközök bruttó értéke Géphányad (% )= Járművek bruttó értéke / Tárgyi eszközök bruttó értéke 2. Használhatósági fokot számszerűsíthetjük: Használhatósági fok (%) = tárgyi eszközök nettó értéke / tárgyi eszközök bruttó értéke 3. Kapacitás az üzemgazdaságban egy elméleti teljesítőképesség,, megmutatja azt, hogy

optimális feltételek mellett milyen nagyságú teljesítményt lehet elérni. Kapacitás kihasználás = Termelés/ Kapacitás Termelés = Termelésre fordított idő (óra) * 1 órára jutó teljesítmény (db/óra) Kapacitás = Elméleti időalap (óra) * Kapacitásnorma (db/óra) Elméleti időalap: a maximálisan teljesíthető órák száma (pl. az iparban gépenként: 365 nap*3 műszak/nap8 óra/műszak – a javításokhoz, karbantartáshoz szükséges idő) Kapacitásnorma: az optimális feltételek esetén egy óra alatt elérhető teljesítmény Üzemképességi mutató= Működő gépek,berend.,járművek átlagos száma Rendelkezésre álló gépek, bered.,járművek átlagos száma Teljes felhasználási mutató = üzemképességi mutató * Működő gépek,berend.,járművek aránya 4.A 8 Különböző formában működő társaságok alapításával kapcsolatos számviteli feladatok. Az előtársasági időszak Előtársaságok létrejötte, megszűnése,

könyvvezetési, beszámolási kötelezettsége. Cégalapításról akkor beszélünk, ha valaki megteremti annak lehetőségét, hogy saját cégneve alatt jogokat szerezzen és kötelezettségeket vállaljon. Gazdasági társaság alapítható jogi személyiségként és jogi személyiség nélkül (KKFT, BT). A gazdasági társaság saját cégneve alatt jogképes, jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat, így különösen tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető. Korlátolt felelősségű társaság: Jogi személyiséggel rendelkezik, alapításakor társasági szerződést kötnek, a törzstőke minimuma 500.000 ft, Kft-t, létre lehet hozni csak apporttal is. Ha az apport kevesebb mint 50%, akkor 3 év áll rendelkezésre átadni. Részvénytársaság: Az Rt zártkörű akkor alapítási okirat, nyilvánosan működő Rt- nél alapszabály elfogadása szükséges. RT ha az apport 25%-nál kevesebb, 5 év áll rendelkezésre átadni az

apportot , részvénytőke minimum 5 illetve 20 m ft. Zárt alapítás során az alapítók arra vállalnak kötelezettséget, hogy a ZRT valamennyi részvényét átveszik. A NYRT nyilvános eljárással, részvényjegyzés útján alapítható. Előtársaság A vállalatok előtársaságként jönnek létre, az aláírástól a cégbírósági bejegyzésig tart. Előtársasági időszak egy üzleti évnek számít, ami az aláírástól a bejegyzésig tart. Az előtársasági időszakot mérleggel kell lezárni, utána nyitás után indul a következő üzleti év, ami dec.31-ig tart Az előtársaság nem egy önálló jogalany, hanem a cég működésének egy sajátos szakasza, ezért nem lehet egymástól elkülönülten kezelni a megalakult cég és az előtársaság könyvvezetését és beszámolási kötelezettségét. Alapításkori gazdasági események Megnevezés A tulajdonosok által befizetett pénzösszeg Az apport rendelkezésre bocsátása Előzetesen felszámított

áfa Tartozik Követel Elszámolási betétszámla Jegyzett, de még Eszközök Jegyzett, de még . Előzetes áfa Rövid lejáratú kötelezettség Illeték Igénybe vett szolgáltatások Egyéb szolgáltatások Cégbírósági bejegyzés Jegyzett, de még . Jegyzett tőke További befizetések Elszámolási betétszámla Jegyzett, de még Ügyvédi díj Szállítók Számla szerinti érték Pénztár Számla szerinti érték Cégbíróság szerinti összeg A bank által jóváírt összeg Bejegyzés után (zárás az általános szabályok szerint, majd nyitás): Mérleg szerinti Nyitás utáni rendező tételek Eredménytartalék eredmény Mérleg szerinti Eredménytartalék eredmény További befizetések Elszámolási betétszámla Összeg A bank által jóváírt összeg Apport lista szerinti érték Jegyzett, de még (veszteség esetén) (nyereség esetén) A bank által jóváírt összeg 4.B 9 A vagyoni helyzet alakulásának mutatói, a

vagyoni helyzet elemzése a mérleg adatai alapján. A mérleg átfogó elemzésének eszközei, módszerei. Az egyes mérlegtételek alakulásának részletes elemzése A vállalkozás tőkeszerkezetének elemzése. A gazdasági elemzés egyik legfontosabb területének – a mérlegelemzésnek – a feladata a vállalkozás vagyoni és pénzügyi helyzetének, az abban bekövetkezett változásoknak az értékelése. Az elemzés végezhető a bázis adatokhoz viszonyítva illetve a tervadatokhoz viszonyítva. 1. A mérleg átfogó elemzésének eszközei, módszerei 1.1 Az egyes eszközök és forráscsoportok belső arányainak elemzése 1.2 Mutatószámokkal történő elemzés, a tőkeszerkezet vizsgálata a) Tőkeerősség = Saját tőke / Források összesen * 100 - kedvező a mutató növekedése b) Kötelezettség részaránya = Kötelezettségek / Források összesen * 100 – kedvezőtlen, minnél nagyobb c) Céltartalékok aránya = Céltartalékok / Források összesen

*100 d) Befektetett eszközök fedezete = Saját tőke / Befektetett eszközök * 100 – kedvező, ha közelít a 100-hoz közeli, vagy afölötti Befektetett eszközök fedezete = Saját tőke + Hosszú lejáratú kötelezettségek Befektetett eszközök *100 e) Saját tőke növekedésének mértéke= Mérleg sz.eredmény/Jegyzett tőke *100 vagy Saját tőke növekedésének mértéke=Mérleg sz.eredmény/Saját tőke *100 f) Eszközigényességi mutató (tőkemultiplikátor) = Eszközök összesen / Saját tőke 2. Az egyes mérlegtételek alakulásának részletes elemzése 2.1 Az abszolút eltérések módszere ♦ az eltérések abszolút összegének megállapítása ♦ az eltérések felbontása főbb alkotókra ♦ az eltérések okainak tételes vizsgálata, ebből ♦ az indokolt és ♦ az indokolatlan eltérések, valamint ezek okainak megállapítása, ♦ javasolt intézkedések. 2.2 A relatív eltérések módszere ♦ az egyes mérlegtételek tartalmához igazodó

viszonyítási alapok választása, ♦ ezek felhasználásával jellemző mutatószámok képzése, ♦ eltérések megállapítása, az eltérések okainak vizsgálata, ebből ♦ az indokolt és az indokolatlan eltérések okainak megállapítása, ♦ javasolt intézkedések. Tárgyi eszközök: Használhatósági fok (le nem írt mértéke) = Tárgyi eszközök könyv.sz (nettó) értéke Tárgyi eszközök bruttó értéke *100 Tárgyi eszközök megújítási mértéke = Készletek: Átlagos anyagtárolási idő (nap) = A tárgyév során aktivált érték Tárgyi eszközök záró bruttó értéke *100 Anyagkészlet 1 napi anyagköltség Áruk átlagos tárolási ideje (nap) = Áruk 1 napi ELÁBÉ és eladott (közvet.)szolg Befejezetlen termelés futamideje = Befej.term és félkész termékek / 1 napi közvtermelési ktg Késztermékek átlagos tárolási ideje = Késztermékek 1 napi közvetlen termelési költség Készletek forgási sebességének alakulása =

Értékesítés nettó árbevétele / Készletek 5.A 10 A könyvviteli zárlat célja, a havi, negyedéves és az éves zárlati feladatok. A könyvviteli zárlattal kapcsolatos számviteli feladatok. Az üzleti év fogalma, jelentősége, a beszámoló készítés (mérlegkészítés) időpontjának megválasztása és annak hatása a mérlegre és az eredmény-kimutatásra. A főkönyvi számlák megnyitása, évnyitás utáni rendező tételek. A kettő könyvvitelt vezető vállalkozó köteles az általa választott időszakonként, de legalább év végén főkönyvi kivonatot készíteni. A főkönyvi kivonat a könyvelés ellenőrzését szolgálja A zárlati munkákat a számviteli törvény csak egy alkalommal írja elő, de célszerű legalább negyedévente zárást készíteni. A teljesség és valódiság elvének érvényesítése érdekében az évközi zárlati feladatok elvégzése indokolt. A könyvviteli zárlat a könyvelés teljessé tétele érdekében

végzett kiegészítő, helyesbítő, egyeztető és összesítő könyvelési munkák és számlák technikai lezárása. Havi zárlati feladatok: • Bef eszközök, vásárolt készletek, STK állományváltozása • Amortizációs politika szerint a terv szerinti ÉCS elszámolása • Áruszállításhoz, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó követelések nyilvántartásba vétele, elszámolása • Áruszállításhoz, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó követelezettségek nyilvántartásba vétele, elszámolása • Adott előleg elszámolása • Áfa elszámolása • Munkavállalókkal kapcsolatos elszámolások, személyi jellegű ráfordítások elszámolása • Pénzeszközökkel kapcsolatos elszámolások, • Különböző bevallásokkal kapcsolatos elszámolások Negyedéves zárlati feladatok: • Havi zárlati feladatok végrehajtása • Tárgyi eszközök és készletek szükség szerinti átsorolása • Amortizációs politika szerint a terv szerinti

ÉCS elszámolása (ha nem havi) • Szükség szerint a terven felüli ÉCS elszámolása • Vásárolt készletekhez kapcsolódóan a beérkezett, de nem számlázott szállítások elszámolása • A STK-kel kapcsolatos elszámolások, az előállítási költség meghatározása • A végrehajtott leltározáshoz kapcsolódó elszámolások • Különböző bevallásokkal kapcsolatos elszámolások Éves zárlati feladatok: • Havi és negyedéves zárlati feladatok végrehajtása • Fordulónapi leltározáshoz kapcsolódó elszámolások • Készlet – és költségszámlák korrigálása, ha a vállalkozó nem folyamatosan vezeti a készletszámlákat • KÉK elszámolása, felosztása • Befejezetlen termelés, a félkész termékek év végi állományának megállapítása és elszámolása • STK utókalkulációinak elkészítése, a szükséges helyesbítések végrehajtása • Időbeli elhatárolások elszámolása • Eszközök és kötelezettségek

minősítése a lekötési idő és a lejárat alapján, a szükséges átsorolások elvégzése • Behajthatatlan követelések elszámolása • A főkönyvi és az analitikus nyilvántartások egyeztetése • Költségszámlák zárása • Eredményszámlák zárása, átvezetés az évi eredményszámlára • Eszköz és forrásszámlák zárása A könyvviteli zárlat gazdasági eseményei: 11 Bevétel számlák zárása Aktivált saját teljesítmények zárása Költségszámlák zárása Ráfordítás számlák zárása Tárgyévet terhelő társasági adó elszámolása Eredménytartalék igénybe vétele osztalékra Osztalék elszámolása Mérleg szerinti eredmény (nyereség) Következő év (nyitás után) T 9. Bevételek K 4. Adózott eredmény T 5. Aktivált saját teljesítmények K 4. Adózott eredmény T 4. Adózott eredmény T 4. Adózott eredmény K 5. (8) Költségek K 8. Ráfordítások T 8. Eredményt terhelő adók K 4. Társasági adó

kötelezettség T 4. Eredménytartalék K 4. Adózott eredmény T 4. Adózott eredmény K 4. Rövid lejáratú kötelezettségek T 4. Adózott eredmény K 4. Mérleg szerint eredmény T 4. Mérleg szerinti eredmény K 4. Eredménytartalék Az üzleti év azaz időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni. Időtartama általában megegyezik a naptári évvel, de bizonyos esetekben eltérhet: ♦ külföldi székhelyű vállalkozás mo-i fióktelephelyénél, ha a külföldi székhelyű vállalkozásnál is eltér; ♦ a hitelintézetek, a pü-i vállalkozások, a biztosítóintézetek kivételével a külföldi anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalatánál, ezen leányvállalat leányvállalatánál, ha a külföldi anyavállalatnál, illetve a külföldi anyavállalat összevont (konszolidált) beszámolójánál is eltér; ♦ az európai rt-nél, a hitelintézetnek, pü-i vállakozásnak vagy biztosítóintézetnek minősülő európai rt.

kivételével Az üzleti év időtartama általában 12 hónap, de ettől eltérő is lehet: ♦ előtársasági időszak, ♦ az előtársasági időszakot követő első üzleti év, ♦ a mérlegfordulónap-változást megelőző üzleti évben, ♦ az átalakuló társaság(ok) esetében az átalakulás évében, ♦ a beszámoló pénznemének megváltoztatása esetén, ♦ a felszámolás, végelszámolási eljárások kezdetét megelőző üzleti évben, ♦ végelszámolás befejezését megelőző üzleti évben és ♦ felszámolási időszaka alatt. A mérlegkészítés időpontja azaz időpont, amely időpontig a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelési feladatokat el lehet és el kell végezni. A Sztv nem írja elő a napját, de követelmény, hogy évente azonos időpontra készítse el. 5.B 12 Az eredményelemzés célja és módszerei. Az eredmény tervezésének, megállapításának módszerei Az eredményt meghatározó

tényezők elemzése a választott formájú eredménykimutatás alapján. A vállalkozások működésének – hosszabb távon biztosítandó – alapkövetelménye a jövedelmező gazdálkodás. Az eredményes gazdálkodás biztosítja a tulajdonosok osztalék elvárásainak kielégítését, termeti meg a bővülő működési feltételeket, az erőforrások beszerzését, a fejlesztési lehetőségeket. A vállalkozás eredménye a gazdálkodás legkomplexebb, legösszetettebb mutatója. Az eredmény elemzés szakaszai és módszerei: I. szakasz (Tervezés) II. szakasz (Végrehajtás) Cél: optimális terv (döntés) 1. Nagyvonalú: a) minimális nyereségkövetelményt meghatározó módszer, b) nyereségre ható tényezők várható hatásainak elemzése. 2. Oprimális tervezést segítő számítások a) gyártmánykarakterisztikákkal, b) operációkutatási módszerekkel 3. Részletes, a komplex terv tartalmára épített a) termékek, tevékenységek szerint: Á-K-F

struktúrában b) önelszámoló egységek szerint c) teljes Á-K-N tervezés d) költségnemek szerinti tervezés A kitűzött cél teljesítésének biztosítása A. Módszerek 1. Élő rendelésállomány fedezeti összegének évközi folyamatos vizsgálata 2. Szabad kapacitások folyamatos vizsgálata 3. Az Á-K-N struktúra évközi elemzése számviteli adatok alapján 4. Az üzleti terv értékelése (tervbírálat) III. szakasz (Utólagos elemzés) A gazdálkodás eredményességének értékelése 1. Az eredmény változását előidéző fő tényezők nagyvonalú elezése 2. Az eredmény változását előidéző fő tényezők részletes elemzése 3. Az anyagi érdekeltség színvonalának elemzése a) tulajdonosi, b) vezetői, c) dolgozói, d) kollektív vállalkozási érdekeltség szempontjából Az eredménytervezés módszerei: a) Nagyvonalú eredménytervezési módszereket segítő elemzések b) Az optimális eredménytervezést segítő számítások c)

Részletes, a komplex üzleti terv részét képező eredménytervezés Az eredmény-megállapítás módszerei: • Összköltség eljárású: Elsődlegesen az üzleti évben felmerült költséget bemutatását hangsúlyozza. Alapvetően szolgáltató vagy kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásoknak ajánlott, amelyeknek a vállalkozás nagysága nem jelentős és nem folytat bonyolult tevékenységet, készletezési tevékenység nem meghatározó, év közben nem vezet naprakész nyilvántartást. Elsődleges 5-ös könyvelés • Forgalmi költség eljárású: Az értékesítési árbevétellel az értékesítés költségeit állítja szembe. Alapvetően termelő tevékenység, a vállalkozás kiterjedt, jelentős készletezői tevékenységet folytat, 6 – 7 könyvelés. Az eredményre ható fő tényezők: 1. Az értékesített termékek árszínvonalának elemzése 2. Az értékesítési volumen változásának hatása 3. Az értékesítés elszámolt

önköltségének változása 4. Az értékesítési összetétel változásának hatása 5. A közvetett költségek elemzésének feladata 6. Az egyéb bevételek és egyéb ráfordítások egyenlegének alakulása 7. A pénzügyi műveletek eredménye 8. Rendkívüli eredmény elemzése 6.A 13 Az immateriális javak fogalma, csoportjai, szerepük a vállalkozásoknál. Az immateriális javak helye a mérlegben Az immateriális javakkal kapcsolatos gazdasági események az azok elszámolása. A bekerülési értékbe tartozó tételek. Az immateriális javak terv szerinti ÉCS megállapítása és elszámolása A terven felüli ÉCS és annak visszaírása. Az immateriális javak értékhelyesbítése Az immateriális javak értékelése a mérlegben, az értékelés bizonylati alátámasztása. Immateriális javak a kiegészítő mellékletében Az immat javak között azokat a forgalomképes, de nem anyagi jellegű javakat mutatjuk ki, amelyek közvetlenül és tartósan

szolgálják a vállalkozás tevékenységét. A. Befektetett eszközök I. Immateriális javak 111. Alapítás – átszervezés aktivált értéke: a vállalkozás tevékenységének indításával, bővítésével, átalakításával kapcsolatos – beruházásnak nem minősülő – költségeket lehet itt kimutatni, amelyek a bevételekben várhatóan megtérülnek. Az alapítás – átszervezés lekötött tartaléknak minősül, így osztalékfizetési korlátot jelent 112. Kísérlet – fejlesztés aktivált értéke: olyan jövőben hasznosítható, árbevételben megtérülő, kísérleti fejlesztés eredménye érdekében felmerült költségeket lehet itt figyelembe venni, amely a létrehozott termék árában nem vehető figyelembe, mert túl magas lenne a piaci ár. 113. Vagyoni értékű jogok: azok a megszerzett jogok mutathatók ki itt, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz, pl: márkanév, licence, játékjog, koncessziós jog, bérleti jog, használati jog 114.

Szellemi termékek: találmány, szabadalom, ipari minta, szerzői jogvédelem, szellemi alkotások, szoftver, know how, védjegy. A szellemi termékek között csak azokat a szellemi termékeket lehet kimutatni, amelyek korlátozás nélkül állnak a vállalkozás szolgálatában, függetlenül attól, hogy vették vagy maguk állították elő. 115. Üzleti vagy cégérték: cégvásárlás esetén a jövőbeni gazdasági haszon reményében teljesített többletkifizetés Lehet negatív és pozitív. Vállalatot értékelni lehet: 1) a vevő az eszközöket és kötelezettségeket piaci értéken tételesen állományba veszi, az eszközök értékéből levonja a kötelezettségeket. Pozitív üzleti értéknél az ellenérték magasabb, a negatívnál pedig alacsonyabb a vállalat ténylegesen értékelt értékénél. 2) adott társaság részvényeit a tőzsdén jegyzik, fogalmazzák. 351. Immateriális javakra adott előleg: forintban adott áfa nélkül, devizában adott a

devizabetét árfolyamán számított értékben. 117. Immateriális javak értékhelyesbítése Az immat javakat bekerülési (beszerzési ) értéken kell állományba venni: • beszerzéskor: tényleges beszer. áron • apportként átvételkor: létesítő okiratban meghatározott értéken • követelés fejében való átvételkor: megállapodás szerinti értéken • saját előállításkor: tényleges közvetlen önköltségen • térítés nélküli átvétel esetén: átadónál kimutatott érték, de max a piaci érték • ajándékként kapott: állományba vételkori piaci értéken Immat javakra az állományba vétel időpontjától terv szerinti ÉCS-t kell elszámolni. A törvény az ÉCS elszámolására korlátokat állít: • üzleti vagy cégérték esetében 5 év, vagy hosszabb idő, ezt a kieg mellékletben indokolni kell. • befejezett kísérleti fejlesztés és alapítás – átszervezés 5 év, vagy rövidebb idő terven felüli ÉCS-t kell

elszámolni: • ha a k.szé tartósan magasabb a piaci értéknél • a tevékenység megváltozása miatt nincs szükség az immat jószágra • a kísérlet – fejlesztés megszűnik vagy eredménytelen A terven felüli ÉCS-t olyan mértékig kell végrehajtani, hogy az immat jószág a mérlegkészítéskori piaci értéken szerepeljen a mérlegben. Ha az immat jószágnál a piaci érték alapján meghatározott terven felüli ÉCS elszámolásának okai már nem állnak fenn, akkor az elszámolt terven felüli ÉCS-t meg kell szűntetni, az immat jószágot a piaci értékre vissza kell 14 értékelni. Ha az immat jószág piaci értéke jelentősen meghaladja a visszaírás utáni kszé-et, akkor értékhelyesbítést kell elszámolni. Az értékhelyesbítés összegét az értékelési tartalékban kell kimutatni Az immat javakat a mérlegben nettó értéken kell értékelni: Bekerülési érték - terv szerinti écs - terven felüli écs + visszaírás nettó érték

+ értékhelyesbítés adott előleg értékelése: Bekerülési érték - Értékvesztés + Visszaírás ± Árfolyamkülönbözet (ha van) Mérlegérték Beszerzés: T111 – K384 Terv szerinti écs: T57 – K119 Értékhelyesbítés: T117 – K417 Terven felüli écs: T866 – K118 Értékesítés: T861 – K111 k.szé kivezetése T119 – K861 écs kivezetése T384 – K961 árbevétel Térítés nélküli átadás: T889 – K111 T119 – K889 Térítés nélküli átvétel: T111 – K989 Apport átvétel: T17 – K981 Apport átadás: T881 – K111 immat jószág kivezetése T119 – K881 écs kivezetése A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az immateriális tükröt, azaz az immat. javak nyitó bruttó értékét, annak növekedését, csökkenését, záró bruttó értékét, külön az átsorolásokat, továbbá a halmozott ÉCS nyitóértékét, tárgyévi növekedését, csökkenését, záró értékét, külön az átsorolásokat, a tárgyévi ÉCS leírás

összegét legalább a mérlegtételek szerinti bontásban. Amennyiben a vállalkozó az üzleti vagy cégértéket 5 évnél hosszabb idő alatt írja le, azt a kiegészítő mellékletben indokolnia kell. Be kell mutatni a kutatás és kísérleti fejlesztés tárgyévi költségeit. 6. B A termelés számbavétele. A termelési érték számbavétele A termelési érték meghatározásának módszerei A 15 termelési érték alakulásának volumenének összetételének, minőségének és ütemességének vizsgálata. A termelőtevékenységet folytató vállalkozások alapvető feladata a tevékenységi körükbe tartozó termékekkel, szolgáltatásokkal szemben támasztott vevői igények kielégítése, ezért olyan nagyságú és összetételű termelést kell megvalósítaniuk, amely megfelel a piaci igényeknek. TERMELÉST FOLYTATÓ VÁLLALKOZÁSOK 1. A termelési érték számbavétele: A vállalkozásoknak mérnie kell a termelés nagyságát, terjedelmét Ez

történhet: természetes mértékegységekben (kg, db, m2 stb.); munkamértékegységben (normaóra, munkaóra) illetve értékben. A termelési érték – mutatók felépítése: Értékesített késztermékek nettó árbevétele +/- késztermék készlet változása + értékesített félkésztermékek nettó árbevétele + SEEAÁ (közvetlen előállítási önköltségen számítva) KÉSZTERMELÉS ÉRTÉKE + számlázott szolgáltatások nettó árbevétele BEFEJEZETT TERMELÉS ÉRTÉKE +/- befejezetlen és félkész termelés állományváltozása (közvetlen előállítási önköltségen számítva) TELJES TERMELÉSI ÉRTÉK Értékesítés nettó árbevétele - ELÁBÉ - Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke + SEEAÉ ± STK ÁV BRUTTÓ TERMELÉSI ÉRTÉK A bruttó termelési érték mutatókon kívül nettó mutatók is vannak: Bruttó termelési érték - Anyagköltség - igénybevett szolgáltatásokból az anyagjellegű szolgáltatások értéke ANYAGMENTES

TERMELÉSI ÉRTÉK Anyagmentes termelési érték - ÉCS NETTÓ TERMELÉSI ÉRTÉK A nettó termelési érték azt mutatja, hogy a vállalkozás az adott időszakban mennyivel járul hozzá a nemzeti jövedelemhez. Személyi jellegű ráfordítás + ÉCS + Adózás előtti eredmény HOZZÁADOTT ÉRTÉK 2. A termelés elemzési feladatai A vállalkozások a gazdasági tevékenység elemzése során rendszeresen számszerűsítik azt, hogy hogyan változott a termelési érték és a változás milyen okokra vezethető vissza. Az elemzéshez alapvetően statisztikai számításokat alkalmaznak: érték – ár – és volumenindex számítást. Értékindex: Iv = ∑q1p1 ∑q0p0 Árindex: Ip = ∑q1p1 ∑q1p0 Volumenindex:mennyiség Iq = ∑q1p0 ∑q0p0 Iv = Ip * Iq 16 ahol Iv – az értékindex, q1 – az egyes termékek tárgyévi (tényleges mennyisége), p0 – az egyes termékek bázisévi (tervezett) mennyisége p1 – az egyes termékek tárgyévi (tényleges) ára p0 –

az egyes termékek bázisévi (tervezett) ára KERESKEDELM TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ VÁLLALKOZÁSOK A kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások az áruforgalom lebonyolításában vesznek részt. Az áruforgalom szakaszai: • Beszerzés • Készletezés • Értékesítés Az áruforgalmi folyamat három eleme közti összefüggést az áruforgalmi mérlegsor mutatja meg: NYITÓ KÉSZLET + BESZERZÉS = ÉRTÉKESÍTÉS + ZÁRÓ KÉSZLET Az áruforgalmi mérlegsor bővített alakja: Nyitó készlet + beszerzés + egyéb készletnövekedés = Értékesítés + egyéb készletcsökkenés + záró készlet A kereskedelmi tevékenységnek fontos részét képezi az árrés elemzése. Az árrés az értékesítési árbevételnek az eladott áruk beszerzési értékével csökkentett összege. Funkciója, hogy fedezetet biztosít a felmerülő költségekre, valamint eredményt biztosít. Az egységnyi árbevételre jutó árrést árrésszintnek nevezzük: Árrés szint % =

árréstömeg / árbevétel Haszonkulcs % = árréstömeg / ELÁBÉ A haszonkulcs mértéke árunként eltérő, tekintettel az egyes termékek eszközigényességére, költségigényére és kockázatára. Az árréstömeg alakulásásra ható tényezők vizsgálatánál használt alapösszefüggés: árréstömeg = árbevétel * árrésszint 7. A A tárgyi eszközök fogalma, jellemzői, szerepük a gazdálkodásban. A tárgyi eszközök helye és csoportosítása a mérlegben, a bekerülési értékbe tartozó tételek. Az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok A tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenésének megállapítása, az amortizáció számításának módszerei. A terven felüli 17 értékcsökkenés és annak visszaírása. A tárgyi eszközök értékhelyesbítése A tárgyi eszközök értékelése a mérlegben. Tárgyi eszközök között azokat az anyagi eszközöket mutatja ki a vállalkozás, amelyek tartósan – közvetlenül vagy

közvetett módon – szolgálják a vállalkozás tevékenységét. Az üzembe még nem helyezett tárgyi eszközöket a vállalkozás a beruházások között tartja nyilván. 12. INGATLANOK ÉS KAPCSOLÓDÓ VAGYONI ÉRTÉKŰ JOGOK 121. Földterület 122. Telek, telkesítés 123. Épületek, épületrészek, tulajdoni hányadok 124. Egyéb építmények 125. Üzemkörön kívüli ingatlanok, épületek 126. Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok 13. MŰSZAKI BERENDEZÉSEK, GÉPEK, JÁRMŰVEK 131. Termelő gépek, berendezések, szerszámok, gyártóeszközök 132. Termelésben közvetlenül résztvevő járművek 14. EGYÉB BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK, JÁRMŰVEK 141. Üzemi (üzleti) gépek, berendezések, felszerelések 142. Egyéb járművek 143. Irodai, igazgatási berendezések és felszerelések 144. Üzemkörön kívüli berendezések, felszerelések, járművek 15. TENYÉSZÁLLATOK 151. Tenyészállatok 152. Igásállatok 153. Egyéb állatok 16. BERUHÁZÁSOK,

FELÚJÍTÁSOK 161. Befejezetlen beruházások 162. Felújítások Beruházásokra adott előleg Tárgyi eszközök értékhelyesbítése A tárgyi eszközök mérlegben elfoglalt helye az A/II. sorban van a fenti sorrendben A tárgyi eszközök bekerülési (beszerzési) értéke kerülnek állományba. Az aktiválás időpontját dokumentálni kell, az üzembe helyezésről bizonylatot kell kiállítani. Gazdasági esemény Bekerülési (beszerzési) érték Beszerzéskor Tényleges beszerzési áron Apportként történő átvételkor A létesítő okiratban meghatározott értékben átalakulás esetén Végleges vagyonvmérlegben szereplő értékben Részesedés megszűnése fejében átvett eszközök esetében: a) jegyzett tőke leszállításakor A társaság által közölt, számlázott értéken b) végelszámolás esetén Vagyonfelosztási javaslat szerinti értéken A megállapodás, szerződés szerinti értékben Követelés fejében átvétel esetén Átvételkor a

csődegyezség szerinti értékben a) csődeljárás során Vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben b) felszámolás esetén átvételkor Csere útján beszerzett eszköz esetén Csereszerződés szerinti értékben Saját előállításkor Tényleges közvetlen önköltségen Átadónál kimutatott nyilvántartás szerinti értéken, Térítés nélküli átvétel esetén legfeljebb a piaci értéken Ajándékként, hagyatékként kapott, többletként Az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéken fellelt eszközök esetén Importbeszerzések értéke: Forintban történő kiegyenlítés esetén - Levonható áfa nélküli számlaérték Devizában, valutában történő kiegyenlítés esetén – A levonható áfa nélküli devizának a teljesítés napján érvényes választott árfolyamon számított forintérték 18 Barter ügylet esetén (azonos devizaérték esetén) – Az első ügylet teljesítésének napján érvényes választott

devizaárfolyamon számított értéke. A tárgyi eszközök esetében, ha a törvény máshogy nem rendelkezik, azok rendeltetésszerű használatba vételének napjától kezdve terv szerinti ÉCS-t kell elszámolni. Nem számolható el terv szerinti ÉCS a földterület, a telek (a bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével), az erdő bekerülési értéke után é az üzembe nem helyezett beruházásnál, a képzőművészeti alkotásnál, a régészeti leletnél, az olyan kép- és hangarchívummal, egyéb gyűjteménynél, műemléki védettségű épületnél, illetve egyéb más eszköznél, amely értékéből a használat során nem veszít, illetve amelynek értéke – különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan – évről évre nő. Amortizációs módszerek: a) lineáris leírás – egymást követő években azonos összegű ÉCS kerül elszámolásra. b) degresszív leírás – során az

egymást követő években csökkenő összegű ÉCS kerül elszámolásra, ez történhet számtani sor alkalmazásával vagy mértani sor alkalmazásával. c) teljesítményarányos leírás – az amortizáció évenkénti elszámolása a tényleges igénybevétel arányában történik. d) abszolút összegű leírás – az évenkénti ÉCS összegét határozza meg, s nem az évenkénti leírás mértékét. e) progresszív leírás – az egymást követő években növekvő összegű ÉCS kerül elszámolásra. Nem számolható el ÉCS, a már teljesen leírt illetve a tervezett maradványértéket elért eszközöknél. Terven felüli ÉCS-t kell elszámolni: amikor a könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke illetve, ha értéke tartósan lecsökken, mert a tárgyi eszköz feleslegessé vált, vagy megrongálódott, megsemmisült, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve

használhatatlan. Ha a befektetett eszköz piaci értéke jelentősen meghaladja a visszaírás utáni könyv sz. értéket, ezen eszköz piaci értéken is felvehető. Ez esetben a bekerülési érték, il tárgyi eszköznél a terv szerinti ÉCS figyelembevételével meghatározott nettó érték és a piaci érték különbözetét az eszközök között értékhelyesbítésként, a források között értékelési tartalékként lehet kimutatni. Értékhelyesbítést csak: • az ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok, • a műszaki berendezések, gépek, járművek, • az egyéb berendezések, felszerelések, járművek, • a tenyészállatok könyv. sz értékét meghaladó piaci értéke mutatható ki Könyv szerinti érték meghatározása: + Bekerülési érték (bruttó érték) - Terv szerinti ÉCS elszámolt összege - Terven felüli ÉCS elszámolt összege + Visszaírás összege = Aktuális könyv szerinti érték + Terven felüli ÉCS még vissza nem

írt összege = Értékhelyesbítés számításához alapul szolgáló könyv szerinti érték Amennyiben az eltérés pozitív = felvehető értékhelyesbítés összege amennyiben az eltérés negatív = terven felüli ÉCS összege Tárgyi eszközök értékelése a mérlegben: Bekerülési érték - Terv szerinti ÉCS - Terven felüli ÉCS + Visszaírás Nettó érték + Értékhelyesbítés Beruházásra adott előleg értékelése: Bekerülési érték - Értékvesztés + Visszaírás ± Árfolyamkülönbözet Mérlegérték 7. B A likviditás vizsgálatát szolgáló mérlegek. A cash flow kimutatás tartalma és összeállítása, a pénzeszközök változására ható tényezők elemzése a cash flow kimutatás alapján 19 A vállalkozás gazdálkodásának egyik legfontosabb elemzési területe a pénzügyi helyzet vizsgálata. A pü-i helyzet megítélésének 3 fő iránya: • hosszú lejáratú fizető – és hitelképesség : adósságállomány • rövid

lejáratú fizető – és hitelképesség : likviditás • pénzáramok : cash flow Likviditási Mérleg: egy olyan kétoldalú kimutatás amely az eszközöket a pénzé tehetőségük sorrendjében, a forrásukat rendelkezésre állásuk sorrendjében mutatja V. fokozatú likviditási mérleg Eszköz I. Azonnal rendelkezésre álló pénzeszközök: készpénz, látra szóló bankbetét, értékpapír, pénztár, csekk, bankbetétek II. 1 éven belüli behajtható követelések: vevőkövetelés, váltókövetelés, aktív időbeli elhat III 1 éven belüli pénzé tehető eszközök: egyéb készlet éven belüli behajtható rész, aktív időbeli elhatárolás IV .1 éven túl pénzzé tehető eszközök: ,követelések, elfekvő, lassan mozgatható készletek, hosszú lejáratú bankbetétek, adott kölcsönök, időbeli elhatárolások V. Befektetett eszközök: tartós részesedések, tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, immateriális javak , tárgyi

eszközök, Forrás I. Azonnal esedékes kötelezettségek: jövedelem elszámolás, TB és egyéb járulékok, adótartozások, szállító <10 nap II. 1 éven belül esedékes kötelezettségek: szállító ha >10nap, váltótartozások hitelek, kölcsönök , céltartalékok, passzív időbeli elhat III. Hosszú lejáratú tartozások esedékes törlesztő részlete: egyéb kötelezettség., passzív időbeli elhatárolás IV. Hosszú lejáratú kötelezettségek: céltartalékból, passzív időbeli elhatárolásból V. Vissza nem fizetendő források: saját tőke, céltartalékból, passzív időbeli elhatárolásból, hátrasorolt kötelezettségek Cash- flow szabad pénzeszközök áramlását jelenti, bevétel és kiadás különbségét . A pénzforrások képződésének és felhasználásának folyamata egy meghatározott időszak alatt. • megmutatja, hogy a működés bevételei fedezetet biztosítanak–e a belső tőkeigényre vagy részvénykibocsátással

hitellel biztosítandó a szükséges fedezet. • információ a vállalkozás kötelezettség-teljesítési és osztalékfizetési képességére vonatkozóan. Kategóriái:  Operatív működési (üzleti) tevékenysége *bevétel: üzleti tevékenységből származó bevételek árbevétel , kapott osztalék kamat *kiadás:üzemi tevékenységgel összefüggő kiadások, szállítok munkavállalóknak fizetett pénzösszegek, fizetett kamatok adók  Befektetési (beruházási) tevékenysége *bevétel: befektetési céllal vásárolt értékpapírok, részesedések, tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítéséből származó bevételek, kapott osztalék részesedés *kiadás:. befektetési céllal vásárolt értékpapírok, részesedések, tárgyi eszközök, immateriális javak vásárlására fordított pénzösszegek  Pénzügyi (finanszírozási) tevékenysége *tulajdonosi források megszerzését ill. visszafizetését , hitel kölcsönfelvétellel és

törlesztéssel kapcsolatos pénzmozgásokat foglalja magában befolyásolják a cash-flow alakulását 8. A A tárgyi eszközök állományának növekedése és csökkenése. A tárgyi eszközökkel kapcsolatos gazdasági események elszámolása, a gazdasági események hatása a mérlegre és az eredmény-kimutatásra. A beruházás, a 20 felújítás, a fenntartás elkülönítése. A tárgyi eszközök analitikus nyilvántartása Tárgyi eszközök a kiegészítő mellékletben. A tárgyi eszközök nyilvántartása a kettős könyvvitelben az 1. számlaosztályban történik Állománynövekedés: • beszerzés, beruházás, • követelés fejében átvétel, • térítés nélküli átvétel, • apportként átvétel, • tulajdoni hányad fejében átvétel, • saját előállítás, • leltártöbblet. Állománycsökkenés: • terv szerinti ÉCS, • terven felüli ÉCS, • selejtezés, • értékesítés, • térítés nélküli átadás, • apportként

átadás, • káresemény, hiány, • kötelezettség fejében átadott tárgyi eszköz. Könyvelés alapbizonylatai: • külső számlák, • szerződések, • társasági szerződés, • leltári többlet jegyzőkönyv, • térítés nélküli átvétel bizonylata, • szállítólevél, • üzembe helyezési jegyzőkönyv, • saját előállítás esetén jegyzőkönyv, számítási anyagok, • hagyatéki, ajándékozási bizonylatok. Eredmény-kimutatással való kapcsolat: Terv szerinti ÉCS Terven felüli ÉCS Hiány, káresemény, selejtezés, értékesítés Értékvesztés Beszerzés: T161 – K384 Aktiválás: T12-15 – K161 Terv szerinti écs: T57 – K129-159 Értékhelyesbítés: T127-157 – K417 Terven felüli écs: T866 – K128-158 Értékesítés: T861 – K121-151 k.szé kivezetése ÉCS kivezetése: T129-159 – K861 Árbevétel: T384 – K961 Térítés nélküli átadás: T889 – K121-151 Térítés nélküli átvétel: T121-151 – K989 Apport

átvétel: T17 – K981 Költség Egyéb ráfordítás Visszaírás Egyéb bevétel Apportként történő átadás Térítés nélküli átadás Rendkívüli ráfordítás Követelés fejében átvétel Részesedés fejében átvétel Térítés nélküli átvétel Rendkívüli bevétel Beruházás: a meglévő tárgyi eszközök bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, élettartamának 21 közvetlen növelése. Felújítás: az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állagának helyreállítását szolgáló tevékenység. Karbantartás: a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan működését szolgáló javítási tevékenység. A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a tárgyi eszközök NY bruttó értékét, annak növekedését, csökkenését, Z bruttó értékét, külön az átsorolásokat, továbbá a halmozott ÉCS NY értékét, tárgyévi növekedését, csökkenését Z értékét, külön az

átsorolásokat, a tárgyévi ÉCS leírás összegét legalább a mérlegtételek szerinti bontásban. A tárgyi eszközök egyedi analitikus nyilvántartást igényelnek, a nyilvántartásnak tartalmaznia kell (egyedi tárgyi eszköz nyilvántartó lap): • tárgyi eszköz megnevezése • tárgyi eszközök tartozékai • leltári száma • főkönyvi számlaszáma és elnevezése • szerződés szerinti szállító megnevezése • gyártási év • beszerzés időpontja • használatba vétel időpontja • pótlólagos beruházások és felújítások kivitelezői • beruházások és felújítások időpontja Nyilvántartási adatok: • leírási kulcs • ÉCS elszámolás módszere • ÉCS elszámolás várható utolsó időpontja • adótörvény szerinti leírási kulcs A személyi használatra kiadott tárgyi eszközöknél a munkavállaló nevét és a munkahely megnevezését is fel kell tűntetni. A teljesen leírt tárgyi eszközök bruttó értékét és

ÉCS-ét a főkönyvi számlákon mindaddig érdemes szerepeltetni, amíg azok használatban vannak, ezek analitikus nyilvántartását el kell különíteni. 8. B Könyvvizsgálat célja ,a könyvvizsgálati kötelezettség. A könyvvizsgáló feladatai Könyvvizsgáló jelentés és záradék tartama. A beszámolók nyilvánosságra hozatala, közzététele 22 A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített beszámoló a számviteli törvény előírása szerint készült, megbízható és valós képet ad a vállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetéről és működése eredményéről. Az információk megbízhatóságát a független könyvvizsgáló által elvégzett könyvvizsgálat garantálja. A könyvvizsgálat során ellenőrizni kell az éves beszámolót, az összevont mérleget, és a kapcsolódó üzleti jelentés adatainak összhangját. Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha a vállalkozó éves nettó

árbevétele az üzleti évet megelőző két év átlagában nem haladja meg a 100m ft-ot. Nincs mentesség: • ahol a könyvvizsgálatot jogszabály írja elő (pl: rt, egyszemélyes kft) • takarékszövetkezet • konszolidálásba bevont vállalkozás • külföldi székhelyű vállalkozó mo-i fióktelepe. Amennyiben kötelező a könyvvizsgálat, akkor a vállalkozás legfőbb szerve köteles bejegyzett könyvvizsgálót választani. Könyvvizsgálatra a Magyar Könyvvizsgálói Kamara bejegyzett tagja jogosult Konszolidált éves beszámoló könyvvizsgálatára az anyavállalat választ könyvvizsgálót. Ha a konszolidált beszámoló felülvizsgálatára nem választanak külön könyvvizsgálót, akkor az anyavállalat könyvvizsgálójának feladata az ellenőrzés. A könyvvizsgáló feladata az éves beszámoló szabályszerűségének vizsgálata, számviteli törvény és létesítő okirat előírásainak betartása, és ennek alapján független könyvvizsgálói

jelentés elkészítése. A független könyvvizsgálói jelentésnek tartalmaznia kell: • a független könyvvizsgálói jelentés címét, címzettjét • a könyvvizsgálói jelentés tárgyát képező beszámoló azonosítóit • a beszámoló összeállításánál alkalmazott beszámolási szabályrendszer megjelölését • a könyvvizsgálat hatáskörének leírását, a könyvvizsgálat során alkalmazott könyvvizsgálati standardrendszer megjelölését • az elvégzett könyvvizsgálói véleményt , a záradékot vagy a záradék megadásának megfelelően alátámasztó vizsgálatok jellegét, összefoglaló bemutatását • a könyvvizsgáló beszámolóhoz adott véleményét, határozott álláspontját arról, hogy a beszámoló megfelele a Sztv-ben foglaltaknak, továbbá azon egyéb jogszabályoknak, amelyek a könyvvizsgáló számára a beszámolóban szereplő adatok vonatkozásában feladatokat határozna meg • a könyvvizsgálói záradékot

(hitelesítő, korlátozott, elutasító) vagy a záradék megadásának elutasítását • figyelemfelhívó megjegyzés • a könyvvizsgálói jelentés keltezését • a könyvvizsgálatért felelős személy nevét, aláírását, kamarai nyilvántartási számát • könyvvizsgálói társaság esetén a társaság képviseletére jogosult személy nevét, aláírását, a társaság megnevezését, székhelyét, kamarai nyilvántartási számát is. A számviteli törvény előírja a beszámoló nyilvánosságra hozatalát (közzétételét) és letétbe helyezését. Közzétenni az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatnál, letétbe helyezni pedig a helyi Cégbíróságon kell. Kettős könyvvitelt vezető vállalkozásnak a mérlegforduló napot (dec. 31) követő 150 napon belül kell letétbe helyeznie a beszámolót. A konszolidált beszámolót a mérlegforduló napot követő 180 napon belül kell letétbe helyezni. A

külföldi székhelyű vállalkozó mo-i fióktelepe köteles az éves beszámolót a mérlegforduló napot követő 150 napon belül letétbe helyezni. 9.A A befektetett pénzügyi eszközök fogalma, jellemzőik, szerepük a gazdálkodásban. A befektetett pü-i eszközök helye és csoportosítása a mérlegben, a bekerülési értékbe tartozó tételek. A befektetett pü-i eszközök értékvesztése, annak visszaírása. A befektetett pü-i eszközök értékhelyesbítése, a befektetett pü-i eszközök értékelése a mérlegben, az értékelési bizonylat alátámasztása. 23 A befektetett pénzügyi eszközök között azokat az eszközöket kell kimutatni, amelyek a vállalkozás tevékenységét éven túl szolgálja. A befektetések és az értékpapírok esetében nem azok lejárata, hanem az a meghatározó, hogy a vállalkozó milyen céllal szerezte be azokat. A mérlegben kiemelten kell bemutatni a kapcsolt vállalkozásban illetve az egyéb részesedési

viszonyban lévőket. Csoportosítás:  Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban  Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban  Egyéb tartós részesedés  Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban  Egyéb tartósan adott kölcsön  Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír  Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése  Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete Bekerülési érték: Gazdasági esemény Követelés fejében átvett Csere útján beszerzett A térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett Az ajándékként, hagyatékként kapott, a többletként fellelt Bekerülési (beszerzési) érték A megállapodás, vagyonfelosztási javaslat szerint meghatározott érték. A csereszerződés szerinti érték, a cserébe adott eszköz eladási ára. Az átadónál kimutatott nyilvántartás szerinti (legfeljebb forgalmi, piaci) érték. Az

állományba vétel időpontjában ismert piaci értéke. A befektetett pü-i eszközök bekerülési értéken kerülnek állományba, mindig amennyibe került. Tulajdoni részesedést jelentő befektetés állományba vétele: • beszerzéskor: vételár + bizományosi díj, vételi opció díja T 17 – K 38 • apportként árvételkor: apport értéken • követelés fejében átvételkor: megállapodás, szerződés szerint • csődeljárás során: átvételkor a csődegyezség szerint • felszámolás esetén: vagyonfelosztás szerint • térítés nélküli átvételnél: átadónál nyilvántartott értéken, max. a piaci értéken Tartós hitelviszonyt megtestesítő ép-ok állományba vétele (kötvény): • beszerzéskor: vételár + bizományosi díj, vételi opció díja T 18 – K 38 vételár + kamat • apportként árvételkor: apport értéken T 97 – K18 vételár kamattartalma • követelés fejében átvételkor: szerződés szerint T 391 – K97

tárgyévi kamat • csődeljárás során: átvételkor a csődegyezség szerint • felszámolás esetén: vagyonfelosztás szerint • térítés nélküli átvételnél: átadónál nyilvántartott értéken, max a piaci értéken Kamatozó értékpapírok bekerülési értéke nem tartalmazhatja a kamatot!!! Értékvesztést kell elszámolni a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír után, ha az értékpapír könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti különbözet veszteség jellegű, tartósnak mutatkozik és jelentős. Az értékpapír piaci értékénél figyelembe kell venni az értékpapír kamattal csökkentett tőzsdei árfolyamát. Az értékvesztés megállapítása során érvényre kell juttatni az egyedi értékelés elvét, vagyis az adós fizetőképességének vizsgálatával kell megállapítani, hogy várhatóan megtérül-e az összeg. 24 Értékhelyesbítés csak a tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél lehet, az értékhelyesbítés

összegére értékelési tartalékot kell képezni. Ha a vállalkozó és az értékelés lehetőségével, akkor minden év végén el kell végezni az értékelést, és meg kell állítani az értékhelyesbítés összegét. Ha a tárgyévi értékhelyesbítés értéke meghaladja az előző évit, a különbözet növeli az értékhelyesbítés összegét az értékelési tartalékkal szemben. Ha a tárgyévi értékhelyesbítés értéke alacsonyabb az előző évinél, akkor a különbözet csökkeni az értékhelyesbítés összegét az értékelési tartalékkal szemben, de max az előző évi értékhelyesbítés összegéig. A befektetett pénzügyi eszközök értékelése a mérlegben: Részesedések értékelése: Könyv szerinti érték - értékvesztés + visszaírás ± ár-folyamkülönbözet Mérlegérték + Részesedések értékhelyesbítés Értékpapírok és tartósan adott kölcsönök értékelése: Könyv szerinti érték - értékvesztés + visszaírás ±

árfolyam-különbözet Mérlegérték Adott kölcsönök értékénél az egy éven túl esedékes összegeket kell a befektetetett pénzügyi eszközök között a mérlegbe beállítani. Bizonylatai: a szerződések (alapító okirat, adásvételi szerződés stb.), számlák, jegyzőkönyvek, térítés nélküli átvételi bizonylatok, belső bizonylatok (számítási anyagok). 9.B A számviteli szolgáltatás fogalma, rendszere. A könyvviteli szolgáltatással kapcsolatos előírások, a könyvviteli szolgáltatást végzőkkel szembeni követelmények. A számviteli szolgáltatás a számviteli törvényben előírt könyvvezetési, beszámoló készítési kötelezettség teljesítése érdekében elvégzendő feladatok összessége, a könyvviteli szolgáltatás és a könyvvizsgálói tevékenység együttesen. 25 A számviteli szolgáltatást végzőknek jogszabályi feltételeken alapuló engedéllyel kell rendelkezniük. A mérlegképes könyvelőkre vonatkozóan a

Sztv., valamint a nyilvántartásra vonatkozóan külön kormányrendelet írja elő a szabályokat. A könyvviteli szolgáltatás körébe tartoznak: • számviteli politika, könyvviteli elszámolás, beszámoló készítés rendszerének, módszerének kialakításával (ideértve a belső információs rendszer kialakítását is), • a számlarend, a könyvvezetéshez, a beszámoló készítéshez szükséges szabályzatok elkészítésével, rendszeres karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátása, • a főkönyvi nyilvántartások vezetése, az összesítő feladatok készítése, a beszámoló összeállítása; a beszámolóban, a könyvviteli nyilvántartásokban szereplő adatok elemzése, a gazdasági döntéseket megalapozó következtetések levonása, • az elszámolások, a beszámolóban szereplő adatok jogszerűségének, szabályszerűségének, megbízhatóságának bizonylatokkal való alátámasztottságának, a számviteli alapelvek követelményei

megtartásának biztosításával a valóság megfelelő belső és külső információk előállítása, szolgáltatása. A vállalkozás a könyvviteli feladatainak elvégzésére okleveles könyvvizsgálót illetve mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezőt köteles megbízni. Ez alól mentesül az a vállalkozó, akinek az üzleti évet megelőző két üzleti év átlag éves nettó árbevétele a 10 m ft-ot nem haladja meg. A könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult:  mérlegképes könyvelői képesítéssel,  a nyilvántartásba vétel szempontjából a mérlegképes könyvelői képesítéssel egyenértékű képesítéssel  az okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező nem kamarai tagok nyilvántartását a Pénzügyminisztérium;  a kamarai tag könyvvizsgálók (ideértve a tagságukat szüneteltetőket is) nyilvántartását a Magyar Könyvvizsgálói Kamara vezeti. Mérlegképes könyvelői nyilvántartásba fel kell venni

azt a személyt, aki legalább mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezik és a képesítés megszerzését követő 3 éves számviteli, pü-i gyakorlatot igazol, büntetlen előéletű és a tevékenység gyakorlását korlátozó vagy kizáró intézkedés hatálya alatt nem áll; továbbá Magyarországon könyvviteli szolgáltatást kíván végezni. A nyilvántartásból törölni kell azt a természetes személyt: • aki az évi kötelező továbbképzésben nem vesz részt • akit bűncselekmény miatt jogerősen elítéltek • akit a bíróság a foglalkozásától eltiltott • aki a nyilvántartásba vételkor valótlan adatot adott meg • aki kéri a nyilvántartásból való törlését • akit cselekvőképességében korlátozott a bíróság • aki elhalálozott. Ha a nyilvántartásból való törlés okai megszűntek, akkor újra lehet kérni a felvételt. 10.A A befektetett pénzügyi eszközökkel kapcsolatos gazdasági események, azok hatása a

mérlegre és az eredménykimutatásra. Befektetett pénzügyi eszközök a kiegészítő mellékletben Befektetett pü-i eszközöknek hívjuk azokat az eszközöket, amelyek a vállalkozás tevékenységét 1 éven túl szolgálják. 26 A befektetett pénzügyi eszközöket a kettős könyvvitelben az I. számla osztályban tartjuk nyilván 17-19 számlaosztályig. A mérlegben az A/III 17. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések kell tekinteni minden olyan értékpapírt, értékpapírnak minősülő okiratot, amelyben a kibocsátó meghatározott ellenérték (pénzösszeg, hozzájárulás) ellenében a befektetőnek vagyoni és egyéb jogokat biztosít. • Üzletrész, • részjegy , • vagyonjegy • kapcsolt vállalkozás anyavállalat, leányvállalat, közös vezetésű vállalkozás, társult vállalkozás 18. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok : azok a befektetési céllal megvásárolt ép-ok, melyeket a tulajdonos a tárgyévet követő

évben nem szándékozik eladni, beváltani, lejárata a tárgyévet követő üzleti évben nem esedékes. Azokat az értékpapírokat kell itt kimutatni, amelyben a kibocsátó(adós) meghatározott pénzösszeget rendelkezésre bocsát elismerve, hogy a pénz kölcsön összegét annak meghatározott kamatát a megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti. • Kötvény • Kincstárjegy • Letéti jegy • Közraktárjegy • Zálogjegy • Takaréklevél • Határozott idejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy 19.Tartósan adott kölcsön: itt azokat a pénzkölcsönöket kell kimutatni, amelyeknél az adóssal kötött szerződés szerint a tárgyévet követő évben a fizetési kötelezettség még nem esedékes. A tárgyévet követő üzleti évben esedékes törlesztő részeket a mérlegben a forgóeszközök között kell kimutatni. Értékhelyesbítésként a részesedések bekerülési értékét meghaladó piaci értéke és

bekerülési értéke közötti különbözet mutatható ki. A vállalkozás a befektetett eszközökről egyedi nyilvántartást vezet. A vásárolt kötvényeknél, részvényeknél, egyéb értékpapíroknál célszerű értékpapír –elszámolási vagy átvezetési számlát alkalmazni., átvezetési számla javítja a könyvvezetés áttekinthetőségét Eredménykimutatással való kapcsolat Eredménykimutatásnál a B/Pü.műveletek eredmény között található • • • • • • • • • • Értékvesztés (általában )adott kölcsön – pü.művegyéb ráfordítás Visszaírás adott kölcsönnél- pü.műv egyéb ráfordítás csökkentő tétel, egyéb bevétel Osztalék, részesedés - pü.műv bevétele, ráfordítása Részesedés értékesítés - pü.műv bevétel Kamat – pü.műv bevétel Névérték és bekerülési érték különbözet - pü.műv egyéb bevétel, egyéb ráfordírás Térítés nélküli átadás- rendkívüli ráfordítás

Követelés fejében átvétel – rendkívüli bevétel Részesedés fejében átvétel – rendkívüli bevétel Térítés nélküli átvétel- rendkívüli bevétel Aktív időbeli elhatárolásként lehet a mérlegben kimutatni a befeketett pü-i eszközök közé sorolt, névérték alatt beszerzett – hitelviszonyt megtestesítő – kamatozó értékpapír névértéke és beszerzési értéke közötti – nyereségjellegű – különbözetből az üzleti évre jutó összeget. A vállalkozó maga dönt , hogy alkalmazza az időbeli elhatárolás vagy sem. Nem lehet alkalmazni az időbeli elhatárolást olyan kamatozó értékpapírokra, amelyek a valós értéken történő értékelés alá tartoznak. 27 A névérték alatt kibocsátott ,névérték alatt vásárolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok névértéke és kibocsátási érték(vételár)közötti különbözetet az adott üzleti évre időarányosan járó összeget aktív időbeli

elhatárolásként kell a mérlegben kimutatni. A vételárban lévő kamat(beszerzéskor elszámolt kamat) összege • a befektetett pü.eszközök között megtestesítő kamatozó értékpapírok esetében a befpüeszk kamatait csökkentő tételként • forgóeszközök között megtestesítő kamatozó értékpapírokat az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételeket csökkentő tételként kell kimutatni. A kiegészítő mellékletnek tartalmazni kell:  minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amely a mellékletet készítő vállalkozónak leányvállalata,  minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amelyet a mellékletet készítő vállalkozó más vállalkozóval közösen vezet,  minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amely a mellékletet készítő vállalkozónak társult vállalkozása,  bemutatva külön-külön azok saját tőkéjét, jegyzett tőkéjét, tartalékait, a birtokolt

részesedés arányát, a legutolsó üzleti év mérleg szerinti eredményét, továbbá  minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amely a mellékletet készítő vállalkozónak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozása. A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a befektetett pü-i eszközök értékelése kapcsán elszámolt értékvesztés NY értékét, tárgyévi növekedését, tárgyévi csökkenését, a visszaírt értékvesztés összegét, az értékvesztés Z értékét legalább mérlegtételek szerinti bontásban. 10.B A készletgazdálkodás elemzése. A készletek állományának vizsgálata A készletállomány összetételének elemzése. A készletgazdálkodás összefüggése a termeléssel és az eredmény alakulásával A készletgazdálkodási hiányosságokra figyelmeztető adatok A készletgazdálkodás a logisztika körébe tartozik, feladata, hogy a termeléshez szükséges anyag a megfelelő időben, megfelelő helyen,

megfelelő mennyiségben a legkisebb tőkelekötés és költségráfordítás mellett a 28 rendelkezésre álljon. A vállalkozásoknak feladataik ellátásához forgó eszközökre van szükségük, ezen belül a legfontosabb készletek: • anyagkészlet • befejezetlen termelés körébe tartozó készletek • félkész termék készlet • késztermékek készlet. A vállalkozások ezekben a készletekben tőkét kötnek le, tehát nem mindegy, hogy milyen nagyságban állnak rendelkezésre és milyen gyorsan forognak. 1) Készletállomány készletnormához viszonyított elemzése Ennek során a számításokat készletfajták szerint kell elvégezni, a vizsgálat célja a tervezett készletnagyságtól való eltérések okának kiderítése. Anyagkészlet = átlagos tárolási idő (nap) * 1 napi anyagfelhasználás Az anyagkészlet csökkenthető, ha az átlagos tárolási idő vagy a napi anyagfelhasználás csökken. Átlagos tárolási idő csökkentése: • korszerű

anyagszükséglet tervezéssel (just in time) • elfekvő készletek felhasználása, értékesítése • megbízható szállítási partner Napi anyagfelhasználás csökkentése: • termelés csökkentése • termelés összetételének változtatása • gyártásfejlesztéssel • olcsóbb, helyettesítő anyagok alkalmazásával Befejezetlen termelés = gyártásfinanszírozási idő * 1 napi termelési költség Gyártásfinanszírozási idő = gyártási átfutási idő * átlagos készültségi fok Gyártási átfutási idő csökkentése: • gyártmányfejlesztés, gyártásfejlesztés • jobb munkaszervezés • korszerű gyártási rendszer alkalmazása • anyagmozgatási rendszer korszerűsítése A napi termelési költség csökkentése a közvetlen önköltség csökkentésével oldható meg. Késztermék – készlet = átlagos késztermék tárolási idő (nap) * 1 napi termelési költség 2) a vállalkozási szintű készlet összetételének,

hatékonyságának vizsgálata Itt azt kell vizsgálni, hogy hogyan változott az összes készleten belül az egyes készletfajták részaránya, a vállalkozás készletének összetétele illetve készlethatékonysága 3) a készletek időbeli alakulásának, valamint a termelés és a készletek kapcsolatának számszerűsítése Fordulatok száma = nettó árbevétel / Átlagkészlet Forgási idő = időszak napjainak száma / fordulatok száma Készletigényességi mutató = átlagkészlet / nettó árbevétel Készletrugalmassági mutató = Készlet változásának %-a / árbevétel változás %-a Lekötött készletek értéke = forgási idő * 1 napra jutó árbevétel 4) a készletgazdálkodási hiányosságokra figyelmeztető adatok vizsgálata Figyelmeztető adatok: anyagár – különbözetek, fuvardíjak, anyagok értékesítése során keletkezett veszteségek, készletek értékvesztései (leértékelés, selejtezés), leltárkülönbözetekből adódó veszteségek,

fizetett bankkamatok, fizetett kötbérek, fizetett bírságok 11.A A készletek fogalma, helyük és csoportosításuk a mérlegben, a bekerülési értékbe tartozó tételek. A készletek értékelése és helye a mérlegben, az értékelés bizonylati alátámasztása. A készletek értékvesztése, az értékvesztés visszaírása. A vásárolt készletekkel kapcsolatos gazdasági események és azok hatása a mérlegre és az eredmény-kimutatásra. A vásárolt készletek állományváltozásai, azok bizonylatai könyvelése A vásárolt készletek analitikus nyilvántartása. A készletek a vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló eszközök, amelyek vagy egyetlen tevékenységi folyamatban vesznek részt és a tevékenység folyamán eredeti megjelenési alakjukat elvesztik, vagy 29 több tevékenységi folyamatban vesznek részt, de a törvény szerint azokat a készletek közé kell besorolni, vagy egy éven belül használódnak el.

Mérlegben elfoglalt helyük a B/I. sor Mérlegsorok: B. Forgó eszközök I Készletek 1. Anyagok 2. Befejezetlen termelés és félkész termelés 3. Növendék hízó és egyéb állatok 4. Áruk 5. Készletre adott előleg: szállítónak, importálónak készlet vásárlásra átadott nettó érték 1. Vásárolt készletek állományba vétele Bekerülési (beszerzési értéknek tekintjük: Vételár - Engedmény + Felár + Szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési költségek + Közvetítői tevékenység ellenértéke, díja + Bizományi díj + Beszerzéshez kapcsolódó adók (beszerzéskor fizetett fogyasztási adó, jövedéki adó) + Vámteher (vám, vámpótlék, vámkezelésidíj) Az eszközök beszerzéséhez kapcsolódó egyéb költségek: + Illetékeke + Az előzetesen felszámított, de teljes összegében le nem vonható ÁFA + Jogszabályon alapuló hatósági, igazgatási és szolgáltatási díjak + Vásárolt vételi opció díja Az

eszközök beszerzéséhez kapcsolódó hitel, kölcsön igénybevételének költségei: + A hitel, kölcsön felvétele előtt fizetett bankgarancia díja + a hitel igénybevétele miatt fizetett kezelési ktg, folyósítási jutalék, a hitel igénybevételéig felszámított rendelkezésre tartási jutalék + A hitel-, kölcsönszerződés közjegyzői hitelesítésének díja + A hitel, kölcsön felvétele után a raktárba történő beszállításig terjedő időszakra elszámolt kamat Gazdasági esemény Apportként történő átvételkor átalakulás esetén Részesedés megszűnése fejében átvett eszközök esetében: a) jegyzett tőke leszállításakor b) végelszámoláskor és felszámoláskor Követelés fejében átvett esetén: a) csődeljárás során b) felszámolás esetén átvételkor Csere útján beszerzett eszköz esetén Térítés nélküli átvétel esetén Ajándékként, hagyatékként fellelt eszközök esetén kapott, Bekerülési (beszerzési

érték) A létesítő okiratban meghatározott értéken Végleges vagyonmérlegben szereplő értéken A társaság által közölt, számlázott értéken Vagyonfelosztási javaslat szerinti értéken A megállapodás, szerződés szerinti értéken Átvételkor a csődegyezség szerinti értékben Vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben Csereszerződés szerinti értéken Átadónál kimutatott nyilvántartás szerinti értéken, legfeljebb a piaci értéken többletként Az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéken. 2. A saját termelésű készletek állományba vétele A STK (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állatok) előállítási érték  az 51. § szerinti közvetlen önköltség, vagy  az átlagos (súlyozott) közvetlen önköltség vagy  a FIFO módszer szerint meghatározott közvetlen önköltség. Készletek értékelése 30 Vásárolt készletek értékelése Könyv szerinti érték - Értékvesztés +

Visszaírás Mérlegérték Saját termelésű készletek értékelése: Könyv szerinti érték - Értékvesztés + Visszaírás Mérlegérték A készletek könyvelése a 2. számlaosztályban történik Fő csoportjai: • Anyagok (21-22): olyan vásárolt készletek, amelyeket termeléshez és szolgáltatás nyújtáshoz szereztek be, és a vállalkozás tevékenységét nem tartósan szolgálják. Pl: alapanyag, segédanyag, üzemanyag, építési anyag • Áruk (26-28): olyan vásárolt készletek, amelyeket a rendszeres üzleti tevékenység keretében szerzett be a vállalat azzal a céllal, hogy azokat változatlan állapotban értékük megtartása mellett tovább értékesítse. Pl: kereskedelmi áruk, közvetített szolgáltatás, betétdíjas göngyölegek A vásárolt készletek állománynövekedése: beszerzés, visszáru, anyag-visszavételezés, követelés fejében átvétel, térítés nélküli átvétel, ajándékként,hagyatékként kapott, apport, tulajdoni

hányad fejében átvétel, leltári többlet, csereszerződés keretében átvétel, vagyonfelosztási javaslat szerinti átvétel, átsorolás, visszaírt értékvesztés. A vásárolt készletek állománycsökkenése: anyagfelhasználás, eladott áruk, továbbszámlázott közvetített szolgáltatások, tartozás kiegyenlítésére átadott készletek, selejtezés, térítés nélküli átadás, káresemény, hiány, apportként történő átadás, átsorolás, értékvesztés. Készletek kapcsolata az eredmény-kimutatással: • Hiány, káresemény, selejtezés, értékesítés: 86 egyéb ráfordítás • Értékvesztés: 86 egyéb ráfordítás • Visszaírás: 96 egyéb bevétel • Anyagfelhasználás: 51 Anyagköltség • Értékesítés: 814, 815 ELÁBÉ, Közvetített szolgáltatás • Apportként átadás: 88 Rendkívüli ráfordítás • Térítés nélküli átadás: 88 Rendkívüli ráfordítás • Követelés fejében átvétel: 98 Rendkívüli bevétel •

Részesedés fejében átvétel: 98 Rendkívüli bevétel • Térítés nélküli átvétel: 98 Rendkívüli bevétel Készletek analitikus nyilvántartása: • Folyamatos mennyiségi nyilvántartás • Folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartás • Folyamatos értékbeni nyilvántartás • Év közben nincs se mennyiségi, se értékbeni nyilvántartás Készletek évközi értékelése: • FIFO módszer • Átlagár módszer • Elszámoló áron (korrigálva az árkülönbözettel – anyagok) • Fogyasztói áron (korrigálva az árréssel – áruk) • Nincs évközi nyilvántartás és értékelés Az elszámoló ár és a számla szerinti vételár különbsége az árkülönbözet. Az elszámoló ár alkalmazása esetén el kell dönteni, hogy a vételáron kívül a beszerzéshez kapcsolható költségeket is tartalmazza-e az ár. A vásárolt készletek könyvelésének alapbizonylatai: ♦ anyag- és áru bevételezési jegy, ♦ anyagkivételezési jegy,

♦ külső számlák, szerződések, ♦ társasági szerződés, ♦ leltár hiány/többlet jegyzőkönyve, ♦ kárfelvételi jegyzőkönyv, ♦ selejtezési jegyzőkönyv, 31 ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ értékvesztésről és annak visszaírásáról készült jegyzőkönyv, térítés nélküli átadás, átvétel bizonylata, hagyatéki, ajándékozási bizonylatok, átsorolási jegyzőkönyv, szállítólevél. A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a veszélyes hulladékok, környezetre káros anyagok nyitó és záró készletének nyitó és záró készletadatait. Értékvesztés: K.szé > piaci érték (mérlegkészítéskor) Vásárolt készleteknél  Ha nem vezetek nyilvántartást: piaci értéken veszem raktárra  Ha vezetek nyilvántartást: beszer ár T866 – K21-26  Ha tervezett áras a nyilvántartás • Elszámoló ár: T866 – K228 besz árat kell módosítani • Áruk: nagyker: T866 – K263 Kisker: T866 – K265 Saját termelésű

készletek  Összköltség: STK átminősítése áruvá T26 – K582 T581 – K25 T866 – K26  Forgalmi költség: T866 – K251 tényleges önktg T866 – K258 tervezett önktg 11.B A fedezeti költségszámítás módszere és felhasználási lehetőségei a vállalkozói döntések meghozatalánál. A költségek csoportosítása a fedezeti költségszámítás követelményeinek megfelelően. Fedezeti összegnek nevezzük az árbevétel és az ahhoz kapcsolódó költségek különbségét. Számítása: 1. Árbevétel 2. - proporcionális (kötvetlen) költségek 3. Fedezeti összeg (1-2) 4. - fix költségek 5. Eredmény (3-4) 32 Proporcionális költségek: azok a költségek, amelyek a termelési volumen változásával arányosan változnak, pl: közvetlen anyag és közvetlen bérköltség. A fix jellegű költségek közé azokat a költségeket soroljuk, amelyek a termelés volumenének változására nem változnak (pl. az általános költségek jelentős

része) Fedezeti hányad = Fedezeti összeg / Árbevétel *100 Fedezeti pont (F): az a termelési, értékesítési volumen, amely mellett a vállalkozásnak sem vesztesége, sem nyeresége nincs, vagyis az összes költség és az árbevétel találkozása. A fedezeti ponthoz tartozó árbevételt termelés kritikus pontjának nevezzük. Értékesítést = Fix költség + Változó költség Fedezeti pont = Fix költség / egy egység fedezeti összege A vállalati szintű döntések során akkor használják a fedezeti – költség számítást, amikor meg akarják állapítani, hogy milyen árbevételnél lesz az eredmény nulla. Fedezetszámítás korlátai: • Abból indulunk ki, hogy a költségek és bevételek meghatározhatók (külső hatások miatt nem kiszámítható) 12.A A sajátos beszámolási kötelezettségek. Csődeljárással, felszámolási eljárással és végelszámolással kapcsolatos számviteli feladatok. Devizanemváltás A sajátos beszámolási

kötelezettség alatt a következőket értjük: • Előtársasági működés, • Átalakulás, jogutódlással való megszűnés • Jogutód nélküli megszűnés, felszámolás, végelszámolás • Beszámoló pénznemének megváltoztatása • Ellenőrzés hibáinak, jogkövetkezményeinek elszámolása 33 Előtársaság A vállalatok előtársaságként jönnek létre, az aláírástól a cégbírósági bejegyzésig tart. A törvény lehetőséget ad rá, hogy a bejegyzés előtt, előtársaságként is megkezdhesse a vállalkozás a tevékenységét, bizonyos korlátok mellett. Ilyen korlátok: • A tagok személyében nem lehet változás • A létesítő okirat nem módosítható • Megszűnésről dönteni nem lehet Társaságot létre lehet hozni csak apporttal is. Kft-nél ha az apport kevesebb mint 50%, akkor 3 év áll rendelkezésre átadni. RT ha az apport 25%-nál kevesebb, 5 év áll rendelkezésre átadni az apportot Előtársasági időszak egy üzleti

évnek számít, ami az aláírástól a bejegyzésig tart. Az előtársasági időszakot mérleggel kell lezárni, utána nyitás után indul a következő üzleti év, ami dec31-ig tart. Tulajdoni rész befizetése T384 – K 4(76) Röv.lej köt 3000 Apport átadás: T 161 – K 476 apport átadás 1m Ft T 466 – K 479 Különféle rövid e.köt 200 ÁFA 20% Bejegyzés: T476 – K411 8.000 jegyzett tők T325 – K476 4.000 jegyzett, be nem fizetett Csődeljárás esetén a társaság ügyvezetője fizetési nehézség miatt a bírósághoz csődeljárási kérvényt nyújt be (max 2 évente). A kérvény része egy 3 hónapnál nem régebbi beszámoló és a hitelezők névsora és tartozási összege, lejárata. A csődeljárás kezdő időpontja a kérelem benyújtásának napja. Ezt követően a kérelmezőnek 30 napon belül tárgyalnia kell a hitelezőkkel a fizetési haladékról. A tárgyalás eredményét a bíróságnak be kell jelenteni, egyezség esetén a bíróság

vagyonfelügyelőt rendel ki. A csődeljárás alatt a vállalkozót 90 napos fizetési haladék illeti meg munkabér, áfa, tb járulék vonatkozásában. Csődeljárás alatt felszámolás nem indítható, a fizetési haladék időtartama alatt a fizetőképesség helyreállítását célzó programot kell kidolgozni. Hitelező által elengedett kötelezettség: T454 – K 98 Kötelezettsége elengedése tulajdonszerzésért cserébe: T454 – K411 Felszámolási eljárást a vállalkozó maga, a hitelezők vagy a végelszámoló kezdeményezhet fizetésképtelenség esetén. Ha a felszámolást a vállalkozás maga kéri, akkor 3 hónapnál nem régebbi beszámolót kell csatolni, valamint a hitelezők névsorát, hitel összegét és lejáratát. A felszámolási eljárás időszaka egy üzleti évnek minősül függetlenül annak hosszától. A felszámolás kezdő időpontja a cégbírósági végzés jogerőre emelkedésének napja. A kezdő nap előtti nappal záró leltárt,

záró mérleget kell készíteni, a záró mérlegben korrekcióként kell elszámolni: T 417 ért tart – K 1.7 ért hely T 48 – K5,8,9 T 5,8,9 – K39 A felszámolás végén záró mérleget, záró kimutatást kell készíteni, ezt a bíróságnak és az adóhatóságnak meg kell küldeni. Végelszámolás kezdete előtt le kell zárni az évet, az addigi időszak lesz az üzleti év. A végelszámolás ideje alatt üzleti évenként mérleget kell csinálni, üzleti jelentés nem kell. Hitelezői igényekre, szavatosságokra lekötött tartalékot kell készíteni. Pótlólagos tőkehozzájárulást az eredménytartalékba kell helyezni - Az elkészített mérleget 45 napon belül át kell adni a végelszámolónak a könyvvizsgálati jelentéssel együtt, ha könyvvizsgálatra kötelezett a cég. - A beszámolót letétbe kell helyezni a cégbíróságon és közzé kell tenni az Igazságügyi Minisztériumnál - tevékenységet záró mérleg dátuma = végelszámolás

nyitó mérleg dátuma 34 - - - végelszámoló nyitó mérleg, nyitó leltár korrigált mérleget lehet készíteni pl. dec 1-től 45 nap+ 30 nap feltárt hibákat lekönyvelni korrigált nyitó mérleget készíteni, taggyűlést összehívni. A korrekciókat 5-9-re kell könyvelni, értékhelyesbítés kivételével végelszámoló teljes anyagi felelősséggel tartozik végelszámolás megszűnésének időpontjára, mint mérlegfordulónapra beszámoló készítése, könyvvizsgálat, elfogadtatás. Ezt a beszámolót piaci értéken kell elkészíteni, az átértékelési különbözet 88-98-ra könyvelni Tulajdonosokkal való eszközelszámolás: áfa elszámolása!!! (ha nem hárítják át: 467, 88, ha áthárítják: 368) a mérleget a törlésre irányuló kérelem benyújtásáig, legkésőbb 150 napig kell letétbe helyezni, közzétenni. A mérleg alapján vagyonfelosztási javaslatot kell készíteni. A bejegyzést követően a vagyont fel kell osztani és le

kell könyvelni, a mérleg nem tartalmazhat adatot!!! Ha a végelszámolás felszámolásba fordul, a felszámolás kezdő napját megelőző nappal készít beszámolót. Devizanemváltás: Áttérés forintról devizára: 1. Általános szabály, hogy a forintban elkészített beszámoló mérlegének minden tételét az áttérés napján érvényes MNB devizaárfolyam reciprok értékén kell átszámítani (a társasági szerződésben rögzített devizanemben) a nyitómérlegbe. 2. Lehetséges különbözetek a nyitómérlegbe kerülő értékeknél az általános szabályhoz képest: • Az áttérés szerinti devizában, valutában rögzített követelések, értékpapírok, pénzeszközök és kötelezettségek az analitika szerinti deviza értéken kerülnek be. • A harmadik pénznemben fennálló elszámolás devizaértékét a társasági szerződés szerinti devizára kell konvertálni a keresztárfolyam alapján, és ez lesz a bekerülési érték. • A

különbözeteket össze kell vonni: - ha nyereség, akkor tőketartalék, ha veszteség, akkor eredménytartalék. • Amennyiben a jegyzett tőke társasági szerződésben rögzített értéke eltér az átszámítási árfolyamon számított értéktől, a pozitív különbözet minden esetben tőketartalék lesz. Negatív változás esetén a tőketartalék pozitív összegéig, azon felül az eredménytartalék terhére számolható el. Áttérés devizáról forintra: 1. a devizában elkészített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló mérlegének minden tételét az áttérés napján érvényes MNB devizaárfolyam értékén kell átszámítani a nyitómérlegbe. 2. Lehetséges különbözetek a nyitómérlegbe kerülő értékeknél az általános szabályoz képest: • A forintban rögzített követelések, értékpapírok, pénzeszközök és kötelezettségek az analitika szerinti forint értéken kerülnek be. • A harmadik pénznemben fennálló

elszámolásoknál a választott hitelintézet vételi/eladási árfolyam átlagán számított értékek a bekerülési értékek. • A különbözeteket össze kell vonni: - ha nyereség, akkor tőketartalék; - ha veszteség, akkor eredménytartalék. • Amennyiben a jegyzett tőke társasági szerződésben rögzített értéke eltér az átszámítási árfolyamon számított értéktől, a pozitív különbözet minden esetben tőketartalék lesz. Negatív változás esetén a tőketartalék pozitív összegéig, azon felül az eredménytartalék terhére számolható el. Áttérés devizáról devizára: 1. a devizában elkészített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló mérlegének minden tételét az áttérés napján érvényes MNB keresztárfolyam értékén kell átszámítani a nyitómérlegbe. 2. Lehetséges különbözetek kiszámítása: • A létesítő okirat módosítása szerinti devizában rögzített követelések, értékpapírok,

pénzeszközök és kötelezettségek az analitika szerint devizaértéken kerülnek be. • A harmadik pénznemben fennálló elszámolásoknál a választott hitelintézet keresztárfolyamán számított értékek a bekerülési értékek. • A forintos értékeket az MNB árfolyamon számított értéken vesszük fel a könyvbe. • A különbözeteket össze kell vonni: - ha nyereség, akkor tőketartalék; - ha veszteség, akkor eredménytartalék. • Amennyiben a jegyzett tőke társasági szerződésben rögzített értéke eltér az átszámítási árfolyamon számított értéktől, a pozitív különbözet minden esetben tőketartalék lesz. Negatív változás esetén a tőketartalék pozitív összegéig, azon felül az eredménytartalék terhére számolható el. 35 A számviteli nyilvántartások egyeztetése során kiderülhetnek korábbi könyvelési hibák, ezeket javítani kell. Jelentősnek számít a hiba, ha a hiba és a hibahatás eredménye előjeltől

függetlenül meghaladja az előző év mérlegfőösszegének 2%-át. A nem jelentős hibákat a feltárás évének gazdasági eseményei között kell elszámolni. A jelentős hibát elkülönítetten, a mérleg és eredemény-kimutatás középső oszlopában kell feltűntetni. A jelentős hiba akkor lényeges, ha az utolsó közzétett beszámoló saját tőkéjét 20%-kal módosítja. Ilyenkor ismételten közzé kell tenni a javított beszámolót. 12.B Az eredménykategóriák. Az üzemi (üzleti ) tevékenység eredménye részletes elemzésének lehetőségei (ár, volumen, összetétel, önköltség összefüggések) A vállalkozás mérleg szerinti eredményének levezetése során a következő eredménykategóriákkal találkozunk: • az értékesítés bruttó eredménye (csak a forgalmi költség eljárású eredmény-kimutatásban) • Üzemi (üzleti) tevékenysége eredménye • Pénzügyi műveletek eredménye • Szokásos vállalkozási eredmény •

Rendkívüli eredmény • Adózás előtti eredmény 36 • • Adózott eredmény Mérleg szerinti eredmény Az üzemi eredmény alakulását a következők befolyásolják:  Az értékesített termékek árszínvonalának változása: Az áremelés az eredményt javítja, az árcsökkenés az eredményt rontja. Az árak meghatározásában szerepet játszhat, hogy szabad áron értékesíthető-e a termék, vagy hatósági árat kell rá alkalmazni. Áv = ∑ q1(p1 – p0) ahol: Áv = az árszínvonal-változás árbevételre gyakorolt hatása q1 = az egyes termékekből értékesített mennyiségek a tárgyévben p0 = előző évi (v. tervezett) eladási ár p1 = tényleges eladási ár (átlagár) a tárgyévben  Értékesítés volumenének változása Vv = ∑(q1 – q0) * p0f0 vagy ∑(q1-q0) n0(f/nó)0 ahol Vv= az értékesítési volumen változásának hatása a fedezeti összegre, p0 = az egyes termékek bázis eladási ára f0 = az egyes termékek bázis

fedezeti hányada q1 = az egyes termékekből ténylegesen értékesített volumen a tárgyidőszakban (mennyiségben vagy normaórában) q0 = ugyanaz a bázis időszakra n0 = az egyes termékek bázis fajlagos munkaóra szükséglete (f/nó)0 = az egyes termékek bázis egy normaórára jutó fedezeti összege  Értékesített termékek közvetlen önköltségének változása: q1*(ö0-ö1) tárgyidőszaki értékesített mennyiség * (tervezett önktg – tényleges önktg). Ez a képlet csak akkor alkalmazhatók, ha a tárgyévben és a bázis évben ugyanazt a terméket gyártják.  Értékesítés összetételének változása  Közvetett költségek változása: közvetett költségek lehetnek az értékesítés költségei, igazgatási költségek, egyéb általános költségek  Egyéb bevételek és ráfordítások változása: Az egyéb bevételek és ráfordítások elemzését az abszolút eltérések módszerével a főkönyvi könyvelés adataiból a

tervezett, illetve bázis adatokhoz viszonyítva kell elvégezni. T 86 – K131 10.000 kszé kivezetése T 139 – K86 1.000 écs kivezetése T 384 – K96 12.000 árbevétel 13.A A saját termelésű készletekkel kapcsolatos gazdasági események, azok hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. Az előállítási költség tartalma A költségek fogalma, csoportosítása az elszámolás szempontjából költségfajták (költségnemek) szerint. A költségek elszámolásának lehetősége és jelentősége a kettős könyvvezetésben. A saját termelésű készleteknél (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állatok) az előállítási érték  az 51. § szerinti közvetlen önköltség, vagy  az átlagos (súlyozott) közvetlen önköltség vagy  a FIFO módszer szerint meghatározott közvetlen önköltség. A közvetlen önköltség utókalkulációval meghatározott vagy norma szerinti közvetlen önköltség lehet. 37 A STK nyilvántartása a

2. számlaosztályban történik Csak 5-ösben könyvelve Költségek elszámolása 51,57-1,4 Készletre vételezés A, tényl.önkölten 23,25-581 B, Tervezett önköltségen 23,25-238,258 Tényleges közv önköltség 238,258-581 vagy 581-238,258 Felhasználás: A, tényl.közvönken 581-23,25 B, tervezett önköltségen 581-23,25 Készletérték külömbözet 238,258-581 vagy 581-238,258 Kivezetés a 86,88-as csoportba Készletcsökkenés elszámolása majd Visszavétel áruként 26-582 Kivezetés 86,88-ba 86,88-26 A költségeket különböző ismérvek alapján csoportosíthatjuk: 1. Megjelenési formájuk szerint: költségnemek:  anyagköltség  igénybe vett szolgáltatások értéke,  egyéb szolgáltatások értéke,  bérköltség,  személyi jellegű egyéb kifizetések,  bérjárulékok,  ÉCS. 2. Tervezésük, utalványozásuk és elszámolásuk szerint: - közvetlen és közvetett költségek 3. A termelés (tevékenység) volumene változásával

való kapcsolata szerint:  állandó költségek: a termelés volumenének változására összegükben változatlanok maradnak  változó költségek: - arányosan változó, arány alatt változó(degresszív), arány felett változó (progresszív) költségek. 4. A költségek összetételük, összetettségük szerint lehetnek: - elemi (egyszerű) és összetett (komplex) ktg 5. Felmerülési helyük szerint: - költséghelyi költségek és – költségviselői költségek 6. A termelési folyamattal való kapcsolatuk szerint: - alapköltségek és járulékos költségek A Sztv. a termelési költségek elszámolásával kapcsolatban kötelezően előírja, hogy a felmerült költségeket költségnemenként az 5. számlaosztályban el kell számolni Az egységes számlakeret lehetővé teszi a 6-7 számlaosztályok használatát is. Ezek használata vállalkozói döntés A költségelszámolás módozatai: I. A vállalkozó a költségeket kizárólag az 5

Költségnemek számlaosztály számláin könyveli II. A vállalkozó a költségeket elsődlegesen az 5 Költségnemek szlaosztályba könyveli, másodlagosan a 6 Költséghelyek, általános költségek és a 7. Tevékenységek költségei számlaosztályban könyveli III. A vállalkozó a költségeket elsődlegesen a 6 Költséghelyek,általános költségekés a 7 Tevékenységek költségei szlaosztályban, másodlagosan 5.Költségnemek számlaosztályban könyveli 13.B Az éves beszámoló, mint az elemzés információbázisa. Az éves beszámoló adataiból számítható különféle mutatók. Az elemzési-értékelési lehetőségeket befolyásolja a beszámoló formája, mert az egyes beszámoló fajták eltérő mélységű információt biztosítanak. A beszámoló lehet: • Éves beszámoló: részei a mérleg, eredmény-kimutatás, kiegészítő melléklet és az üzleti jelentés • Egyszerűsített éves beszámoló: nem kötelező az üzleti jelentés; a mérleg

eszköz és forrásoldala, valamint az eredmény-kimutatás bevétel és ráfordítások része összevontabb, kevésbé részletezett. A kiegészítő mellékletben is kevesebb információt kell közölni. 38 • Konszolidált éves beszámoló: a konszolidálásba bevont vállalkozások vagyoni, pénzügyi helyzetét úgy kell bemutatni, mintha egy vállalkozás lennének. Ennek érdekében az anyavállalat és leányvállalatai közötti halmozódásokat ki kell szűrni. A vállalkozás két mérlegséma közül választhat: az „A” változat és a „B” változat. Mérleg „A” változat Mérleg „B” változat ♦ a mérlegtételek elhelyezése mérlegszerű ♦ a mérleg lépcsős felépítésű, ♦ az eszközök és a források elkülönítetten ♦ a mérleg felépítése során elsősorban kerülnek elhelyezésre, finanszírozási követelmények ♦ az eszközök szerepeltetése fordított érvényesülnek, likviditási sorrendben történik, ♦ az

egyeztetés sajátosan érvényesül ♦ a források szerepeltetése lejárai sorrend szerint történik, ♦ az eszközök és források automatikus egyeződése a mérlegben biztosított A mérleg bármelyik változatának adatai információforrást jelentenek a vállalkozás vagyoni és pénzügyi helyzetének elemzéséhez. A mérlegből származnak a tőkeszerkezeti mutatók, az adósságállományra vonatkozó mutatók és a likviditási mutatók. Az eredmény-kimutatás a vállalkozás mérleg szerinti eredményének levezetését tartalmazza. A vállalkozó az eredmény-megállapítás módszerei és azon belül az eredmény-kimutatás formái közül választhat a következők szerint: a) összköltség eljárással készélő „A” vagy „B” változat b) forgalmiköltség eljárással készülő „A” vagy „B” változat. Az eredmény-kimutatás adataiból számítható mutatószámok a jövedelmezőségei mutatók és a hatékonysági mutatók. A kiegészítő

melléklet meghatározó részét a mérleghez és eredmény-kimutatáshoz nyújtott információk adják. A kiegészítő melléklet számszaki adatokat és szöveges részeket egyaránt tartalmaz. Az üzleti jelentés az éves beszámolónak nem része, azzal egyidejűleg azonban el kell készíteni. Lényege az elemzés és értékelés. Az üzleti jelentés kötelező tartalma: • A mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges változások • Várható fejlődés • Visszavásárolt saját részvény megszerzésével kapcsolatos adatok • Kutatás és kísérleti fejlesztés területe, • Telephely bemutatása • Környezetvédelemmel kapcsolatos pénzügyi ráfordítások • Környezetvédelmi intézkedések, munkák állása Az üzleti jelentésben ajánlatos kitérni: • A vállalkozás tevékenységének bemutatása • Vevőkapcsolatok alakulása; Minőség alakulása • Gépi kapacitások és azok kihasználás • Tulajdonosi kör változás •

Információs és érdekeltségi rendszer • Hatékonyság és jövedelmezőség alakulás • Jelentős kötelezettségek és kockázatok 14.A A követelések fogalma, fajtái, bekerülési értékük, értékelésük a mérlegben, különös tekintettel a devizakövetelésekre. Követelések értékvesztése, annak visszaírása A behajthatatlan követelések kritériumai Követelések engedményezése, beszámítása. Vásárolt követelések Követelések a kiegészítő mellékletben A követelések azok a különféle szállításból, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozás által már teljesítettek, a másik fél által pedig elfogadottak, elismertek. Követelések fajtái: a) követelések áruszállításból, b) váltókövetelések, c) egyéb követelések. Számviteli szempontból fontos, hogy kapcsolt vállalkozással szembeni e a követelés. 39 A

vállalkozók követeléseiket nemcsak a mérleg eszköz oldalán a követelések mérlegcsoportban mutatják ki. Követelés tartalmú tételek a következők is: a) adott előlegek b) adott kölcsönök c) bevételek aktív időbeli elhatárolása, d) Jegyzett, de még be nem fizetett tőke. A mérlegben elfoglalt helyük a B/II. Követelések 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) (31) 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben (32) 3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben (33) 4. Váltókövetelések (34) 5. Egyéb követelések (36) 6. Követelések értékelési különbözete 7. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete Mérlegen kívüli tételek: 1. Függő követelések; 2 Biztos (jövőbeni) követelések Követelésekkel kapcsolatos dokumentumok: ♦ Szolgáltatási szerződés ♦ Hitel – és kölcsönszerződés ♦ Munkaszerződés, munkaviszonnyal kapcsolatos

szerződések ♦ Megbízási szerződés ♦ Jogszabályok (támogatás esetében) ♦ Határozatok (bírósági, adóhatósági) A követelések esetében a mási fél (adós) lehet: más gazdálkodó, hitelintézet, munkavállaló, állami költségvetés. A vevőkkel szembeni követelés alapbizonylatai: ♦ az előírásoknak megfelelő, szabályszerűen kiállított számla, ♦ a számlát helyettesítő okmány, ♦ szerződés ♦ bírósági, adóhatósági határozat. A vevőkkel szembeni követelések értékét csökkentő tételek: utólag adott,számlázott engedmények; visszáruk; számlahelyesbítések; értékvesztések. Az adott előlegek alapbizonylatai: számlát helyettesítő okmány, szerződés, kiadási pénztárbizonylat, bankszámlakivonat. Egyéb követelések között mutatjuk ki  a munkavállalókkal szembeni követelések: • Folyósított kölcsön • Fizetési előleg • Prémiumelőleg • Kártérítési kötelezettség • Előírt tartozás

• Útielőleg • Tévesen kifizetett munkabér  az egyéb ki nem emelt követeléseket  határidős visszavásárlási kötelezettség mellett eladott eszközök kifizetett visszavásárlási árát stb. A követelések bekerülési értéke: Számlázáskor Követelések fejében átvétel esetén csődeljárás során felszámolás esetén átvételkor Csere útján beszerzett követelések esetén Térítés nélküli átvétel esetén Ajándékként hagyatékként kapott, többletként fellelt követelés esetén Elfogadott, elismert értéken A megállapodás, szerződés szerinti értéken Átvételkor a csődegyezség szerinti értéken Vagyonfelosztási javaslat szerinti értéken Csereszerződés szerinti értéken Átadónál kimutatott nyilvántartás szerinti értéken, legfeljebb a piaci értéken Az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéken 40 Devizás követelés esetén Barter ügylet esetén A teljesítés napján érvényes választott

árfolyamon számított forintérték Az első ügylet teljesítésének napján érvényes választott devizaárfolyamon számított érték Követelések értékelése a mérlegben: Könyv szerinti érték - értékvesztés + visszaírás +/- árf. kül mérlegérték Devizás követelések értékelése: A devizás követeléseket a mérlegben a mérleg fordulónapján érvényes választott devizaárfolyamon átszámított forint értéken kell kimutatni. Devizás tételek év végi értékelése: Ha az összevont hatás jelentős, akkor kell könyvelni az árfolyam különbözetet. A vállalkozásnak adásonkénti részletezésű leltárt kell készíteni év végén, amit egyezetéssel kell ellenőrizni. Behajthatatlan követelések: • Az a követelés, amelyre végrehajtás során nincs fedezet • Az a követelés, amelyet a csődeljárás, felszámolási eljárás során adósságrendezési megállapodás keretében elengedtek • Ahol a behajtással kapcsolatos költségek

nincsenek arányban a követelés összegével. • Amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell, a behajthatatlan követeléseket az egyéb ráfordítások között kell elszámolni. Vásárolt követelések: egy „behajtó” cég felvásárolja egy vállalat követeléseit (nem teljes áron) Eladónál: T86 – K311 5.000 követelés teljes összege T38 – K96 3.000 befolyt ellenérték Vevőnél: T368 – K38 3.000 vételár T38 – K368 3.000 befolyt ellenérték Behajtó cég T38 – K975 2.000 nyereség Engedményezés: harmadik fél fizeti ki a tartozást. (Rendkívüli eredmény) Kiegészítő mellékeltben be kell mutatni: • Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban és követelések kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsorokban mennyi az anya – és leányvállalatok követelése • A követelések eredeti értékét, nyilvántartásba vételi értékét, üzleti évben elszámolt

értékvesztés összegét és a visszaírás. • Támogatási program keretében végleges jelleggel kapott támogatásokat, annak felhasználását. • El nem ismert, peresített követeléseket • Hátrasorolt követelések értékét • Jelentős összegű hitelezési veszteséget 14.B A jövedelmezőség számításának mutatói. A jövedelmezőség alakulásának elemzése a mérleg és az eredménykimutatás alapján A jövedelmezőség alapvető elvárása, hogy a bevételek haladják meg a ráfordításokat. A jövedelmezőség számításának alapképlete: Jövedelmezőség = Eredménykategóriák Vetítési alap Vetítési alap lehet: • Értékesítés nettó árbevétele • Saját tőke 41 • • • • • • A lekötött eszközök nettó értéke és a készletek összege Összes eszközérték Bérköltség Személyi jellegű ráfordítások Átlagos állományi létszám A relációk (fő piacok) szerinti árbevétel. Jövedelmezőségi mutatók: 1.

Átlagos fedezeti hányad (Bojövedelmezőség) = Értékesítés bruttó eredmény / Értékesítés nettó árbevétel *100 2. Árbevételarányos jövedelmezőségi mutató = üzemi tev. eredmény Ért nettó árbev + egyéb bev Adózás előtti eredmény Összes árbev + összes bevétel *100 vagy *100 3. Tőkearányos jövedelmezőség = Adózott eredmény / Saját tőke vagy Mérleg szerinti eredmény/Saját tőke 4. Élőmunkaarányos jövedelmezőség: 1 főre jutó fedezeti összeg = Fedezeti összeg / létszám 1 főre jutó adózatlan eredmény = adózás előtti eredmény / létszám 1 főre jutó adózott eredmény = adózott eredmény / létszám Bérarányos jövedelmezőség = adózás előtti eredmény / bérköltség *100 5. Eszközarányos jövedelmezőség = az eredménykategóriákat viszonyítjuk az eszközök meghatározott csoportjával ROA = Adózás előtti eredmény / Eszközök összesen * 100 ROI = Adózott eredmény / Eszközök összesen *100 6.

Erőforrásarányos (komplex) jövedelmezőség: Üzleti eredmény / lekötött eszközérték +bérköltésg 15.A A forgóeszközök között kimutatott értékpapírok fogalma, fajtái, csoportosításuk. Az értékpapírok helye és csoportosítása a mérlegben, a bekerülési értékbe tartozó tételek. Az értékpapírok értékelése a mérlegben, az értékelés bizonylati alátámasztása. A tőzsdei és a tőzsdén kívüli ügyletek csoportosítása A határidős, az opciós, a swap, illetve az azonnali ügyletek elszámolása. Az értékpapírokkal kapcsolatos információk a kiegészítő mellékletben. A forgóeszközök között értékpapírként a forgatási célból, átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, részesedéseket mutatja ki a vállalkozás. B. Forgóeszközök 42 III. Értékpapírok 1. részesedések kapcsolt vállalkozásban 2. egyéb részesedések 3. saját részvények, saját

üzletrészek: a visszavásárlási értékként fizetett ellenértéken kell nyilvántartani 4. forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 5. értékpapírok értékelési különbözete Az értékpapírok a mérlegben bekerülési értéken kerülnek állományba. Részesedések állományba vétele: • beszerzéskor vételáron • apportként átvételkor apportértéken • térítés nélküli átvétel esetén az átadónál kimutatott k.szé, max piaci érték • követelés fejében átvételkor a megállapodás szerint Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő ép állományba vétele: • beszerzéskor vételáron kamat nélkül • apport átvételkor apportértéken • követelés fejében átvételkor a megállapodás szerint • térítés nélküli átvétel esetén az átadónál kimutatott k.szé, max piaci érték A kamatozó ép-ok (kötvény, diszkontjegy) bekerülési értéke nem tartalmazhatja a vételárban lévő kamatot.

Értékpapírok értékelése a mérlegben: Könyv szerinti érték - értékvesztés + visszaírás +/- árf. kül Mérlegérték Értékvesztést kell elszámolni, ha az ép k.szé-e és a piaci értéke közötti különbség jelentős és tartós Ha az ép piaci értéke tartósan magasabb, mint a k.szé, akkor a korábban elszámolt értékvesztést vissza kell írni Az értékvesztés visszaírásával a k.szé nem haladhatja meg a beszerzési értéket A kieg mellékletben be kell mutatni a forgóeszköz értékelése kapcsán elszámolt értékvesztés nyitó értékét, növekedését, csökkenését, visszaírt értékvesztés összegét, az értékvesztés záró értékét legalább mérlegtételek szerinti bontásban. A tőzsde, tőzsdei határidős, opciós és azonnali ügylet fogalmát a tőkepiacról szóló törvény rögzíti. Tőzsdén kívüli azonnali ügylet: a feltételek rögzítését követően mindkét fél azonnal teljesít (1-2 napon belül) Határidős

ügylet: a jelenben történik a megállapodás, de a teljesítésre egy előre rögzített, későbbi időpontban kerül sor Tőzsde fogalma, fajtái: A tőzsde a helyettesíthető tömegáruk koncentrált piaca. A tőzsde lehet áru – és értéktőzsde Az árutőzsdén nagy tömegben kínálják az árut, pl: gabonát és nyersolajat, de az áru fizikailag nincs jelen. Az értéktőzsdén értékpapírokkal és nemesfémekkel kereskednek. Mo-i tőzsdék: Budapesti Árutőzsde (BÁT) és Budapesti Értéktőzsde (BÉT) Áru és értéktőzsdéből is létezik általános és speciális. Az általánoson többféle, a speciálison egyféle termék található meg. A vegyes tőzsdén áru és ép is van Pénzügyi piacon pénzt cserélnek pénzre. Teljesítés esedékessége alapján az ügyletek lehetnek: - Azonnali (prompt, spot) - Határidős (termin) Ügyletkötő kockázata alapján lehet: - Spekulációs ügylet - Fedezeti ügylet – olyan kockázatfedezeti céllal kötött

származékos ill. valutára, devizára vonatkozó azonnali ügylet, amelynek várható árfolyamnyeresége, ill. kamatbevétele egy másik ügyletből egy másik ügyletre fedezetül szolgál. - Arbitrázs ügylet Azonnali ügylet: a feltételek rögzítését követően mindkét fél azonnal teljesít (1-2 napon belül) 43 Deviza spot ügylet során devizát cserélnek másik devizára, amely azonnal lebonyolítható, ám a bankok adminisztrációja miatt a valóságban 2 nap eltérés van a kötés és a tényleges jóváírás között. Értéknapnak hívjuk a tényleges jóváírás időpontját. Arbitrázsügylet: devizát vesz egy olcsóbb piacon, amit ezzel egy időben egy drágább piacon eladj, földrajzilag eltérő helyeken. Kockázatsemleges Határidős ügyletek: a jelenben történik a megállapodás, de a teljesítésre egy előre rögzített, későbbi időpontban kerül sor. A teljesítés történhet fizikai szállítással és készpénzes elszámolással A

határidős ügyletek fő típusai a forward és a futures ügyletek. a) Forward ügylet: a felek egy későbbi időpontra vállalják az árucikk adásvételét a kötés során megállapított áron. Ma vesz 1 Euro-t 250 ft-ért, időközben a forint erősödik, 2 hét múlva 1 Euro 240 ft-ot fog érni, azaz a vevő veszít, az eladó nyer az üzleten b) Futures ügylet: a pozíció lejáratáig naponta kp-ben elszámolják a határidős pozíció kötési árfolyama és az aznapi záróár közötti különbséget. Ez az ügylet a nap végén pozitív pozícióban lévő résztvevőnek kedvez, mert a másik félnek ki kell fizetni a napi veszteséget. A veszteséges pozícióban lévő hiába bízik abban, hogy megfordul az árfolyam, ha időközben nem tudja finanszírozni a napi veszteséget. Fedezeti ügyletkötő (hedger): határidős ügyleteket köt, hogy biztosítsa magát a veszteség ellen, inkább lemond a nyereségről. Fedezeti ügylet típusai: - Vételi fedezet: a

jövőben ép-t vásárolni szándékozó vevőt árfolyam emelkedés fenyegeti - Eladási fedezet: a jövőben eladni szándékozó tulajdonost árfolyam csökkenés fenyegeti Opciós ügylet: a két fél nem magára a termékre, hanem a termék feletti rendelkezési jog adásvételére köt üzletet. Az opció vevője megvásárolja azt a jogot, hogy egy adott későbbi időpontban eldönthesse, hogy kíván-e élni az opciós szerződésben kikötött vételi vagy eladási jogával. Az opció eladóját a szerződés arra kötelezi, hogy amennyiben az opció vevője élni kíván jogával, úgy számára a szerződésben foglalt vételi vagy eladási kötelezettségét teljesítse. Vételi opció: az opció vevője (lehívó, vevő) az opciós díj fejében jogot szerez arra, hogy az adott terméket a jövőben a kötési árfolyamon megvegye. Az opció eladója (kiíró, eladó) köteles eladni neki a terméket, ha a vevő lehívja. Ebben az esetben a vevő nyeresége az

árfolyamnyereség, a vevő vesztesége az opciós díj Az eladó nyeresége az opciós díj, az eladó vesztesége a vevő árfolyam nyeresége. (ma megkötik a szerződés 1 m ft értékben, 2 hét múlva kell teljesíteni. 2 hét múlva a termék 1,5 m-t ér, ezért a vevő lehívja, azaz megveszi, és nyer rajta, de az opciós díjat elveszíti) Eladási opció: az opció vevője (lehívó, eladó) az opciós díj ellenében jogot szerez arra, hogy az adott terméket a jövőben a kötési árfolyamon eladja. Az opció eladója (kiíró, vevő) köteles megvenni a terméket, ha a vevő lehívja Ebben az esetben a vevő nyeresége az árfolyamnyereség, a vevő vesztesége az opciós díj. Az eladó nyeresége az opciós díj, az eladó vesztesége a vevő árfolyam nyeresége. (ma megkötik a szerződést 1 m ft értékben, 2 hét múlva kell teljesíteni. 2 hét múlva a termék 0,5 m-t ért, ezért a vevő lehívja, azaz eladja a terméket és nyer rajta, de az opciós díjat

elveszíti) Swap ügylet: a) Kamatláb-swap: a swap ügylet során mindkét fél azon a piacon veszi fel a hitelt, amelyen viszonylagos előnye van, majd egy swap megállapodás keretében kicserélik a kamatfizetéseket b) Devizaswap: egy adott devizában felvett hitel tőkeösszegét és kamatait egy másik devizában felvett hitel tőkeösszegére és kamataira cserélik. 15. B Az önköltség megállapítás módszerei, szükségessége. A vállalkozás önköltség számítási kötelezettsége Az önköltség számítási szabályzat tartalma és az összeállításánál figyelembe veendő szempontok. Az önköltség a termék vagy szolgáltatás meghatározott mennyiségének előállítására fordított eszközök pénzben kifejezett összege. Az önköltségszámítást más néven kalkulációnak hívjuk Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot a Sztv. írja elő, a számviteli politikában kell elkészíteni Önköltség számítás alól

mentesül az a vállalkozó, akinek: • ELÁBÉ-val és közvetített szolgáltatásokkal csökkentett nettó árbevétele nem éri el az 1 mrd ft-ot • A költségnemek szerinti költségek együttes összege az 500 m ft-ot nem haladja meg 44 Az önköltség magában foglalja: • Közvetlen anyag költséget • Közvetlen bér • Közvetlen bérek közterhei A kalkuláció a könyvelés rendszerezett adataiból információt szolgáltat a vezetés számára: • Hogyan alakul a termelés költsége • Szükséges-e a beavatkozás a jövedelmezőség javítása érdekében • STK mérlegértékének megállapításához • STK értékeléséhez A kalkuláció kialakításával kapcsolatos követelmények:  adatbázisa a könyvviteli elszámolás legyen,  megbízható és könnyen áttekinthető, ellenőrzött és ellenőrizhető adatokat szolgáltasson,  adattartalma és információáramlása szabályozott legyen,  a közvetlen anyag- és

munkaidő-ráfordításokat nemcsak pénzértékben és tényszámaikban, hanem mennyiségben és terv-, normaadataikkal is célszerű kimutatni, hogy változásuk elemzését biztosítani lehessen,  helyesen kell megválasztani a vetítési alapokat,  a teljes önköltség számítást kell biztosítani,  meg kell valósítani a bizonylati rendet és fegyelmet,  az önköltségszámítás jó megszervezéséhez, gyakorlati végrehajtásához a vállalkozásoknál megfelelő szemlélet kialakítása szükséges,  a kalkulációt gyorsan a céljának megfelelően kell összeállítani,  a kalkuláció igazodjon a vállalkozás sajátosságaihoz,  a kalkulációban résztvevők összhangjának biztosítása,  a megfelelő szervezettséggel biztosítani kell a kalkuláció hatékonyságénak növelését,  a megfelelő utalványozás, gazdasági fegyelem,  a megfelelő bizonylatolás. A kalkuláció időpontja szerint lehet: • Előkalkuláció: a gazdasági

tevékenység megkezdése előtt kiszámítjuk a termékek, szolgáltatások tervezett, várható önköltségét. Előkalkulációt készíthetünk üzleti tervekhez, tervezett új termékek egységárának megállapításához, költségcsökkentési tervekhez, STK elszámolási árának meghatározásához. • Közbenső kalkuláció: gazdasági tevékenység, termelés folyamata alatt egy-egy fázisban kiszámítjuk a termék tényleges önköltségét. • Utókalkuláció: a termelés befejezése után, a kalkulációs időszak végén számítjuk a termék, szolgáltatás tényleges önköltségét. Az önköltség számításnak csak akkor van értelme, ha ténylegesen csak annyi költséget visel egy termék, amennyi az előállítással kapcsolatban merül fel. A kalkuláció módszerei:  Osztókalkuláció: ahol a felmerült költségeket a termelés mennyiségével elosztva határozzuk meg az önköltséget. Ez történhet egyszerű osztókalkulációval vagy

egyenértékszámos osztókalkulációval  Pótlékoló kalkuláció: lényege, hogy a terméket, termékcsoportot, szolgáltatást terhelő:  közvetlen költségeket a felhasználáskor elszámoljuk a konkrét termékre, termékcsoportra, szolgáltatásra,  közvetítetett (általános) költségeket pedig először a felmerülés helyén gyűjtjük, majd valamilyen vetítési alap segítségével felosztjuk. A felosztás módja szerint lehet költségkigyűjtésen alapuló pótlékolós vagy válogató pótlékolás.  Vegyes kalkuláció: ha többféle kalkulációs módszert alkalmazunk.  Normatív kalkuláció: az érvényes normák alapján kell meghatározni a norma szerinti önköltséget. 45 Tartalom szerinti csoportosítás: lehet ipari, építőipari, mezőgazdasági, közlekedési, kereskedelmi stb. kalkuláció Az önköltségszámítás rendjét minden vállalkozó sajátosságainak és igényeinek megfelelően kell, hogy kialakítsa. A szabályzatnak a

következőket kell tartalmaznia: ♦ az önköltségszámítás tárgyát ♦ a kalkulációs forma, a kalkulációs költségtényezők tartalmát, ♦ az önköltségszámítás módszerét, beleértve a költségek elszámolásának módját, ♦ a költségek utalványozásának, elszámolásának és felosztásának bizonylati rendjét, ♦ az önköltségszámítás készítésének időpontját vagy időpontjait, a kalkulációs időszakot, ♦ az önköltségszámítás és a könyvvitel adatainak egyeztetési módját, ♦ az önköltségszámítási adatok szolgáltatásáért és ellenőrzéséért felelős személyek munkakörének megjelölését, ♦ az önköltségszámítás információinak körét és azok továbbadásának módját és idejét. 46 16.A A forgóeszközök között kimutatott értékpapírokkal kapcsolatos gazdasági események, ezek bizonylatai, gazdasági eseményeik hatása a mérlegre és az eredmény-kimutatásra. Az értékpapír analitikus

nyilvántartása (nyomdai úton előállított és dematerizált értékpapírok). Az értékpapírok nyilvántartása a kettős könyvvitelben a 3. számlaosztályban történik A forgóeszközök között értékpapírként a forgatási célból, átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, illetve tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket kell kimutatni. B. Forgóeszközök / III Értékpapírok 371. részesedések kapcsolt vállalkozásban (részvény, üzletrész, vagyoni betét) 372. egyéb részesedések 373. saját részvények, saját üzletrészek: a visszavásárlási értékként fizetett ellenértéken kell nyilvántartani 374. forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő ép-ok értékpapírok értékelési különbözete Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok könyvelési tételei (kötvény): • beszerzés: T374 – K384 • vételár kamattartalom: T97 - K38 • időarányos kamat elszámolása: T39

– K97 • törlesztés vagy értékesítés könyv.szértéken T 875 – K 37 • kapott ellenérték: T38 – K975 • értékesítés kamat kiemelés: T379 – K97 • kivezetés k.szé: T379 – K374 • nyereség esetén: T379 – K975 • veszteség esetén: T875 – K379 • 379 egyenlegének ki kell futni!!! Saját részvény könyvelési tételei: • visszavásárlás: T373 – K38 • lekötött tartalék: T413 – K414 • bevonás k.szé-en: T887 – K373 • bevonás névértéken: T411 – K987 • lekötött tartalék feloldása: T414 – K413 • értékesítés k.szé kivezetés: T875 – K373 • értékesítés ellenértéke: T38 – K975 • lekötött tartalék feloldása: T414 – K413 Eredmény-kimutatással való kapcsolat: • értékvesztés: pü-i műveletek egyéb ráfordítása • visszaírás: pü-i műveletek egyéb ráfordítását csökkentő tételű • részesedés értékesítés: pü-i műveletek bevétele, ráfordítása • kamat: pü-i

műveletek bevétele • vételár kamattartalom: pü-i műveletek bevétele, ráfordítása • térítés nélküli átadás: rendkívüli ráfordítás • követelés fejében átvétel: rendkívüli bevétel • részesedés fejében átvétel: rendkívüli bevétel • térítés nélküli átvétel: rendkívüli bevétel Értékpapírok nyilvántartásának tartalmaznia kell: o azonosításhoz szükséges adatok, vásárlás éve, vásárlás összege o értékvesztés o törlesztés o lejárat o kamatfeltételek Értékvesztést csak a befektetett pénzügyi eszközök között nyilvántartott tulajdonviszonyt megtestesítő ép-ok után lehet elszámolni. 47 A részesedésekhez kapcsolódó nyilvántartás tartalma: ♦ a befektetés megnevezése, azonosító adatai, ♦ a beszerzés módja és időpontja ♦ a névérték és a beszerzési érték ♦ a befektetés helye, ♦ a befektetés jellemzői (anyavállalati, leányvállalati, közös vezetésű, társult vagy

egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás) ♦ a befektetés értékelésének információi, az értékvesztés összege, a visszaírt értékvesztés összege, ♦ a befektetés megszűnésének információi. 48 16. B A leltárkészítési kötelezettség. A leltár fogalma A leltár és a mérleg összehasonlítása A leltárfelvételi módszerek. A leltározási feladatok és azok megszervezése Az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata. A beszámolóban foglalt tételeknek a leltárral való alátámasztása az egyik garancia arra, hogy az eszközök és források valóságban is léteznek. Ha a vállalkozó év közben nem vezet folyamatos nyilvántartást, akkor év végén leltárral kell meggyőződnie a beszámolóba kerülő adatok valódiságáról. A mérleget leltárral kell alátámasztani A leltározási szabályzat több évre szóló belső szabályzat, amelyet évente célszerű áttekinteni s ha kell

módosítani. Hatálya kiterjed minden, a vállalkozás tulajdonában és használatában lévő eszközre. Célja: a mérleg valódiságának alátámasztása  a bizonylati fegyelem ellenőrzése, megszilárdítása, a könyvelés helyességének ellenőrzése,  a tulajdon védelme  a vezetőség tájékoztatása. 1.) Leltározás előkészítése: Elsősorban szervezési feladat, melynek során fel kell mérni az elvégzendő feladatokat és gondoskodni kell a leltározáshoz szükséges munkaerő rendelkezésre állásáról. A leltározás előtt 30 nappal a vállalkozás vezetője jóváhagyja a leltározási ütemtervet. 2.) A leltározás megszervezése: A leltározás gyors, sikeres lebonyolítása érdekében előzetesen fel kell mérni a leltározási feladatokat. A leltározási egységek a következők: az iroda (immat javak,berendezések leltározása), a személyi használatra kiadott tárgyi eszközök, a járművek és a pénztár. A leltározás

megszervezésére, előkészítésére és technika lebonyolítására leltározó bizottság alakul. A leltározó bizottság 3-4 tagú, hatásköre a vállalkozásra kiterjed. 3.) A leltározás lebonyolítása: • immat. javakat egyeztetéssel • tárgyi eszközöket mennyiségi felvétellel • beruházásokat egyeztetéssel • befektetett pü-i eszközöket nyilvántartással való egyeztetés útján • vásárolt készleteket mennyiségi felvétellel • saját termelésű készletekről folyamatos analitika és analitikus nyilvántartás alapján történik a könyvelés • követeléseket egyeztetéssel • értékpapírokat nyilvántartással való egyeztetés útján • pénzeszközök egyeztetéssel, tényleges mennyiségi felvétellel • aktív időbeli elhatárolásokat egyeztetéssel • Saját tőke egyezetéssel • Céltartalék egyezetéssel • Kötelezettségeket egyeztetéssel • passzív időbeli elhatárolásokat egyeztetéssel 4.) Leltári adatok

értékelése: Vállalkozás folytatásának elve és óvatosság elve, valamint az egyedi értékelés elve alapján az eszközök és források értékelési szabályzatában leírtak szerint kell értékadatokkal kiegészíteni. 5.) Hiányok, többletek rendezése: ha a leltár és a nyilvántartás adatai nem egyeznek meg, ki kell deríteni az eltérés okát és a leltár adataira kell helyesbíteni a könyvelést. A leltár ellenőrzött adataira kell a könyvelést helyesbíteni 6.) Leltározás zárása: A leltározást követően a leltárt vezetőnek összefoglaló jelentést kell írnia az elvégzett munkáról. A leltárzáró jegyzőkönyv tartalma: • leltározásban részt vevők neve • leltározás időtartama • a lelertározott jelyiség eszközféleségeinek megnevezését • kijelölt feladatok végrehajtása • végre nem hajtott feladatok és annak oka • raktározási észrevételek • leltárbizonylatok száma • hiány – többlet feltehető okai A

leltározási bizonylatokat és jelentést 10 évig meg kell őrizni. 49 17.A A pénzeszközök fogalma, fajtái. A pénzeszközökkel kapcsolatos gazdasági események és bizonylatai A pénzeszközök értékelése a mérlegben, különös tekintettel a valuta -, devizakészletek értékelésére. A pénzeszközökről a kiegészítő mellékletben adandó információk. A pénzkezelési szabályzat célja, tartalma, az elékészítésnél figyelembe veendő szempontok. A pénzeszközök a készpénz, elektronikus pénzeszköz, csekk valamint a bankbetétek értékét foglalják magukba. Mérlegben elfoglalt helyük: B. Forgóeszközök / IV Pénzeszközök 1. pénztár, csekk 2. bankbetétek Valuta: egy külföldi ország fizetőeszköze Magyarországon Deviza: külföldi pénzeszközre szóló követelés A valutakészlet és devizaszámla forintértéknek meghatározása (számviteli politika szerint): • a választott hitelintézet által meghirdetett devizavételi és

deviza eladási átlag árfolyamon • MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon A vállalkozásnak a készpénzfizetések és bevételek teljesítésére és az ehhez szükséges készpénzösszegek kezelésére házipénztárt kell létesíteni. A házipénztárral és bankszámlával kapcsolatos előírásokat a pénzkezelési szabályzat tartalmazza. Pénzforgalommal kapcsolatos alapbizonylatok: bevételi, kiadási pénztárbizonylatok; napi ill. időszaki pénztárjelentések, csekkek, utalványok, bankszámlakivonatok, banki értesítések. A bank a vállalkozást a bankszámláján bekövetkezett változásokról számlakivonattal értesíti, a gazdasági eseményeket csak a számlakivonat alapján lehet könyvelni. Valutapénztár változásai: • Növekedés: bekerüléskor érvényes árfolyamon átszámított forint értéken • Csökkenés: a valuta könyv szerinti árfolyamán átszámított forintértének FIFO vagy átlag árfolyamon Devizaszámla

változásai: • Növekedés: a teljesítés napján érvényes választott árfolyamon • Csökkenés: Pénzforgalommal kapcsolatos bizonylatok: • Bevételi és kiadási pénztárbizonylat • Pénztárjelentések • Csekkek, utalványok • Bankszámla kivonatok Pénzeszközök értékelése a mérlegben: Könyv szerinti érték +/- árfolyam különbözet Mérlegérték Pénzeszközök értékvesztése: Tartós bankbetéteknél: T874 – K199 Év végén értékelni kell: • Külföldi vevő • Külföldi szállító • Külföldi váltókövetelés • Külföldi váltótartozás • Valutapénztár • Devizaszámla árf.nyer árf.veszt T317 – K3/4 T3/4 – K317 T4542 – K3/4 T3/4 – K4542 T346 – K3/4 T3/4 – K346 T457 – K3/4 T3/4 – K457 T382 – K3/4 T3/4 – K382 T386 – K3/4 T3/4 – K386 50 Év végén értékelni kell minden olyan devizás tételt, ami a mérleg fordulónapon fennáll. Ezeket a mérleg fordulónapi árfolyamon kell átszámítani

és nyilvántartásba venni. A könyvelése 3/4 számlára történik, csak a különbözetet kell egy összegben lekönyvelni 97-re vagy 87-re, ha az a számviteli politika szerint jelentős. Ha az összevont hatás nyereség: T3/4 – K97 Veszteség: T87 – K3/4 Dec. 31-én a pénzeszközök leltározása egyeztetéssel történik A mérleg fordulónapján a pénztárban lévő készpénz összege a pénztárkönyvvel egyezően kerül a mérlegbe. Kiegészítő mellékletben meg kell említeni: • Likviditás • A pénzeszközök hatása a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetre • Tartós és nem tartós betétek átsorolásai • Pénzeszközök eredeti értéke A Sztv. előírja, hogy a számviteli politika keretében el kell készíteni a pénzkezelési szabályzatot Célja, hogy a vállalkozás bankszámlán, valamint pénztárban lévő pénze biztonságban legyen, a pénzkezelés módja, a pénzforgalom rendje, a pénzkezelés és nyilvántartás, a bizonylatolás

szabályszerű legyen. A pénzkezelési szabályzatnak tartalmaznia kell: • Házipénztár helye, működtetésének szabályai • a házipénztár biztonsági követelményrendszerét, • Kp bankba és bankból szállításának módja • Kp postai feladásának biztonságos módját, • Kp őrzésének módja • Kp bevétel - kiadás összeghatárát, korlátozását • A kp bevételek és kiadások bizonylatait • Napi záró készpénzállomány • Pénztárbizonylatok nyilvántartása • Fizetési módok meghatározása: átutalás, beszedési megbízás, készpénz helyettesítő fizetőeszköz, készpénzfizetés, bankkártya • Pénzkezelés személyi feltételei: pénztáros, utalványozó személye • Bankszámlaforgalom szabályozása, aláírásra jogosultak meghatározása • A leltározáshoz kapcsolódó feladatokat 51 17. B A költségelemzés célja, feladata, információbázisa statikus és dinamikus költségelemzés esetén

Költséggazdálkodáson olyan tevékenységet értünk, amelynek középpontjában a költség áll és tartalmazza annak:  tervezését,  utalványozását,  analitikus nyilvántartását,  főkönyvi elszámolását,  ellenőrzését,  elemzési és információrendszerének kialakítását. A vállalkozás vezetése folyamatosan igényli a költségek alakulásának elemzését, ugyanis ez biztosítja az információkat: • Közép – és hosszú távú döntésekhez • Reális tervek elkészítéséhez • Költséggazdálkodás eredményességének elemzéséhez • Döntések meghozatalához egyes hiányosságok kiküszöbölésével • A tervezettnek megfelelően alakultak-e a tényleges költségek A korszerű költségelemzési rendszer megvalósításához információra van szükség. A költségek költségnemek szerinti elemzéséhez az 5. számlaosztály nyújt információt Az 5 számlaosztály felosztása: 51. anyagköltség 52. igénybe vett

anyagjellegű költségek 53. egyéb szolgáltatások költségei 54. bérköltségek 55. személyi jellegű egyéb kifizetések 56. bérjárulékok 57. écs A költségek vizsgálhatók statikusan és dinamikusan, bázis (tárgy) és tény adatok összehasonlításával. Az elemzés során vizsgáljuk a közvetlen és közvetett költségek arányát, összetételét és változásait. Ezen belül külön vizsgáljuk a fix (állandó) és a változó költségeket. Állandó vagy fix költségek azok a költségek, amelyek a termelés változásával az adott időszakban nem változnak, vagyis függetlenek a termeléstől. Ilyenek pl: écs, bérköltség, bérleti díj A változó költségek vizsgálata során megkülönböztethetünk: • Lineárisan változó: a termelés nagyságával arányosan nő a költség nagysága. A költségnövekedés üteme megegyezik a termelés növekedés ütemével, pl. teljesítménybér • Progresszíven változó: a költségnövekedés üteme

meghaladja a termelésnövekedés ütemét. • Degresszíven változó: a költségnövekedés üteme alacsonyabb a termelésnövekedés ütemével, pl: javítási költség • Regresszíven változó: a termelés növekedésének hatására csökken a költségek összege. Költségelemzési mutatószámok (dinanikus) Költségváltozás indexe = Tárgyévi költ / Bázisidőszak költsége *100 Költségváltozás összege = Tárgyévi költségek – bázis időszak költségei Költségmegoszlás (%) = Költségnem (részösszeg) / Összes termekési ktg. *100 Költséghányad = Költségnem / Termelési ért *100 Költségszint = Költségek (részöltségek) / Termelési érték *100 52 18.A Az aktív és passzív időbeli elhatárolások szerepe az összemérés elvének érvényre juttatásában. Az időbeli elhatárolások és az eredmény kapcsolata, különös tekintettel a halasztott bevételekre, a halasztott ráfordításokra. Az aktív és a passzív időbeli

elhatárolások jogcímei, könyvviteli elszámolásuk és bizonylati alátámasztásuk, kapcsolódó számítások. 1. Aktív időbeli elhatárolások: Az aktív időbeli elhatárolások az összemérés elvének alkalmazásából következnek. Mérleg C. Aktív időbeli elhatárolások (39) növeli a vállalkozás eredményét Az egyszerűsített mérlegben nem szerepelnek ! Fajtái: 1. bevételek aktív időbeli elhatárolása: T391 – K9 2. költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása: T392 – K8,5 3. halasztott ráfordítások: több évre határoljuk el, nem vezetjük vissza jan 1-jén T393 – K88 Tartalma:  Az üzleti év mérleg fordulónapja előtt felmerült, elszámolt olyan összegek, amelyek kölcségként, ráfordításként csak a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el.  olyan járó árbevétel, kamat- és egyéb bevételek, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra

számolandók el,  ha a kötelezettség visszafizetendő összege nagyobb a kapott összegnél (pl.váltótartozás), a fizetendő kamatként elszámolt különbözetből a tárgyévet követő üzleti év(ek)et terhelő összeg,  a névérték alatt kibocsátott, a névérték alatt vásárolt diszkont értékpapírok névértéke és kibocsátáskori értéke közötti különbözet adott üzleti évre, időarányosan járó összege mindaddig, amíg ezen értékpapírokat nem értékesítik, nem váltják be,  lehet a befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt, névérték alatt beszerzett kamatozó értékpapír névértéke és beszerzési értéke közötti – nyereségjellegű - különbözetből az üzleti év mérleg fordulónapjáig terjedő időszakra időarányosan jutó összeg,  a forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés beszerzéséhez kapcsolódóan fizetett

(elszámolt), a beszerzési értékben figyelembe nem vett Állományba vétel a számított értéken történik. Mérlegérték: Könyv szerinti érték - Értékvesztés + Visszaírás Mérlegérték Értékvesztés és visszaírás elszámolása a bevételek követelésjellegű aktív időbeli elhatárolásánál lehetséges. Az eredmény-kimutatásban az időbeli elhatárolásoknak csak a hatásai érvényesülnek, a tárgyidőszakban elszámolt költségek (ráfordítások), valamint árbevételek (bevételek) helyesbítő tételeiként az időbeli elhatárolás elvéből következően. A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a járó osztalékot, mint adóalap-csökkentő tételt. Tartalmaznia kell továbbá: a bevételek aktív időbeli elhatárolásának, a halasztott ráfordításoknak a jelentősebb összegeit, azok időbeli alakulását. 2. Passzív időbeli elhatárolások Mérleg „A” változat esetén G sor, „B” változat esetén E. sor Fajtái: 1.

Bevételek passzív időbeli elhatárolása: T9 – K481 2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása: közüzemi díj T5 – K482 3. halasztott bevételek: térítés nélkül átvett, kapott támogatás a költség arányában feloldani T98 – K483 Egyszerűsített mérlegben nem szerepelhet sem aktív, sem passzív időbeli elhatárolás! Passzív időbeli elhatárolásként kell elkülönítetten kimutatni:  a mérleg fordulónapja előtt befolyt, elszámolt bevételt, amely a mérleg fordulónapja utáni időszak árbevételét, bevételét képezi,  a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költséget, ráfordítást, amely csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban merül fel, kerül számlázára, 53  a mérleg fordulónapja és elkészítésének időpontja között a vállalkozóval szemben érvényesített, benyújtott, ismertté vált, a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó kártérítési igényt, késedelmi

kamatot, kártérítést, bírósági költséget,  a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó, a jóváhagyásra jogosult testület által megállapított, költekezettségként ki nem mutatott prémiumot, jutalmat, azok járulékát,  a költségek (ráfordítások) ellentételezésére kapott, pénzügyileg rendezett, egyéb bevételként elszámolt támogatás összegéből az üzleti évben költséggel, ráfordítással nem ellentételezett összeget. Az elhatárolást a költségek, ráfordítások tényleges felmerülésekor, ill. a támogatási szerződésben, megállapodásban foglaltak teljesülésekor kell megszüntetni,  a befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt, névérték felett beszerzett kamatozó értékpapír névértéke és beszerzési értéke közötti – veszteségjellegű – különbözetből a beszerzéstől az üzleti év mérleg fordulónapjáig terjedő időszakra időarányosan jutó összeget.  a valuta- és devizakészlet, a

külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek év végi értékelésekor kimutatott, összevont nyereséget mutató különbözetet. A passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni a rendkívüli bevételként elszámolt  fejlesztési célra – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott, pénzügyileg rendezett támogatás és a véglegesen átvett pénzeszköz összegét.  elengedett, valamint harmadik személy által átvállalt kötelezettség összegét, amennyiben az a kötelezettség terhére beszerzett eszközökhöz kapcsolódik (legfeljebb a kapcsolódó eszközök nyilvántartás szerinti értékében),  térítés nélkül átvett eszközök átadónál kimutatott nyilvántartási értékét, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci értékét. Halaszott bevételként kell kimutatni a cégvásárlás esetén a negatív üzleti vagy cégértéket.

Mérlegben szereplő érték: könyv szerinti érték. Az eredmény-kimutatásban az időbeli elhatárolásoknak csak a hatásai érvényesülnek, a tárgyidőszakban elszámolt költségek (ráfordítások), valamint árbevételek (bevételek) helyesbítő tételeiként. A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a negatív üzleti vagy cégérték 5 éven túli megszüntetésének indoklását. Tartalmazni kell továbbá: a költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolásának, a halasztott bevételeknek a jelentősebb összegeit, azok időbeli alakulását. A vállalkozás az aktív és passzív időbeli elhatárolásokról egyedi nyilvántartást vezet, a leltározás egyeztetéssel történik. 54 18. B A piaci tevékenység elemzése. A piaci döntések előkészítése során alkalmazható elemzések Az értékesítési tevékenység elemzése a döntések végrehajtásának szakaszában. A vállalkozásoknak dönteniük kell arról, hogy kinek

értékesítsenek milyen mennyiségben, milyen áron és milyen feltételek mellett, valamint hogy honnan szerezzék be árukészletüket. Ezeknek a döntéseknek a támogatására sokféle számítás végezhető. 1./ Árakkal kapcsolatos számítások: a) költségalapú árképzés: minden vállalkozás legalább annyit szeretne kapni termékéért, amennyibe az előállítása került és egy elvárt hozamot számolnak rá, amely fedezetet nyújt a többi költségre és az elvárt nyereségre. Tervezett ár = tervezett közvetlen önköltség + elvárt bruttó eredmény (fedezet) b) piacvezérelt: ennél a módszernél fontos szerepet játszik a piac elemzése. Ismerni kell, hogy a vevők vásárláskor a termék milyen hasznos tulajdonságai alapján döntenek és tudni kell a hasonló tulajdonságokkal rendelkező versenytársak árait. c) Árrugalmasság vizsgálata: fontos, hogy a termék árának változására hogyan reagálnak a fogyasztók. Kereslet árrugalmassága =

Értékesített mennyiség változás Árváltozás d) Fedezetelemzés: fedezeti pont az a pont, ahol az árbevétel találkozik az összes költséggel. Összes költség = változó költség + fix költség e) Fordított kalkuláció: Piaci ár – Elvárt bruttó eredmény = Közvetlen önköltség (célköltség) 2./ Termékösszetétel kialakítása: a) rövid távú döntés előkészítés: gyártmánykarakterisztika mutatószáma megmutatja, hogy egységnyi erőforrást felhasználva mennyi fedezet képződik. b) hosszú távú döntés előkészítés: milyen portfólióval lehetnek eredményesek hosszú távon, kockázat felmérése. 3./ Értékesítési csatornák, partnerek kiválasztása A piaci részesedést jelentősen befolyásolja az értékesítés formája, ezért fontos vizsgálni, hogy hol ad el a vállalkozás. Piacszerzés 4./ Árubeszerzés elemzése A kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásoknál a beszerzés az értékesítéshez szükséges

áruk biztosítását jelenti, ezért nagyon fontos a megfelelő partner kiválasztása. A beszerzési tevékenység főbb elemei: • vásárlói igények felmérése • megfelelő partner kiválasztása • szállítási szerződés megkötése • rendelések feladása • áru mennyiségi és minőségi átvétele Az értékesítési tevékenység elemzése során hasznos információkhoz jutnak a vezetők a különböző szakaszokról. A vállalkozások egy része termelő tevékenységet folytat, ezek megrendelésre dolgoznak. A folyamatos sikerekhez állandóan figyelni kell a rendelésállományt és összetételt. Fontos, hogy a teljesítőképesség megfelelő része le legyen kötve megrendeléssel, különben a teljesítőképesség egy része kihasználatlanul marad. Rendeléssel való ellátottság = rendelésállomány Tervezett nettó árbevétel Vizsgálni kell, hogy a meglévő rendelésállomány a vállalkozás jövedelmezőségi elvárásainak megfelelően

alakul-e. Ennek során a legfontosabb kérdés, hogy van-e annyi rendelésállomány, amely mellett a vállalkozás eléri a fedezeti pontot. 55 19.A A saját tőke fogalma, struktúrája, jelentősége a gazdálkodásban. A lekötött tartalék fogalma, képzésének célja, számviteli elszámolása. A saját tőke elemeinek változásai, a változásokat előidéző gazdasági események és azok elszámolása. Az osztalékfizetés feltételei Mikor fizethető osztalékelőleg? Saját tőkeként a mérlegben csak olyan tőkerészt szabad kimutatni, amelyet a tulajdonos (a tag) bocsátott a vállalkozás rendelkezésére vagy amelyet a tulajdonos (tag) az adózott eredményéből hagyott a vállalkozásnál. Saját tőkeként kell kimutatni - a Sztv. által előírt - az értékhelyesbítéssel összegszerűen megegyező értékelési tartalékot is. Mérlegben: D. Saját tőke 1. Jegyzett tőke: a tulajdonosok által létesítéskor és tőkeemeléskor véglegesen a

vállalkozás rendelkezésére bocsátott összeg. Pénzbeli és nem pénzbeli (apport) betétből áll A jegyzett tőkét vállalkozási formától függően törzstőkének és részvénytőkének hívjuk. Jegyzett tőke leszállítása saját részvény bevonásával történik, saját részvény bevonás a rendkívüli eredményt érinti. T887 – K373 k.szé kivez T411 – K987 n.é kivez ebből visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken 2. Jegyzett, de be nem fizetett tőke: cégbíróságon bejegyzett tőke, amit a tulajdonosok még nem bocsátottak a vállalkozás rendelkezésére. Előtársaságban kötelezettség, bejegyzés után pedig követelés 1 éven belül kell rendezni. 3. Tőketartalék: tulajdonosoktól, tagoktól, befektetőktől ellenszolgáltatás nélkül, tehermentesen, véglegesen kapott vagyontárgyak, pénzeszközök, átvett eszközök ill. egyéb jogszabály által átvett eszközök cégbíróságon be nem jegyzett saját forrása. növekedés:

• ázsió: jegyzési és névérték közötti érték • tőkeemeléskor véglegesen átadott eszköz értéke • jegyzett tőke leszállítása tőketartalékkal szemben • szövetkezeti üzletrész bevonása miatti fel nem osztható vagyon • forint – deviza áttérés esetén az áttérési különbözet növeli a tőketartalékot csökkenés: • jegyzett tőke emelése szabad tőketartalékból • veszteség miatti negatív eredménytartalék ellenételezésére felhasznált összeg • tőketartalék lekötött tartalékba átvezetett összege • tőketartalék terhére jogszabály által átadott eszköz, pl. haszonélvezeti jog átadása 4. Eredménytartalék: az előző évek áthozott MSZE-e, ez a saját tőke változó eleme növekedés: • előző év mérleg szerinti eredménye nyereségkor • jegyzett tőke leszállítása eredménytartalékkal szemben • veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált összeg •

pótbefizetés (nem veszteség ellentételezésére) csökkenés: • előző év mérleg szerinti eredménye veszteségkor • jegyzett tőke emelése a rendelkezésre álló eredménytartalékból • eredménytartalék lekötött tartalékba átvezetett összege • üzleti év végén osztalékfizetésre igénybe vett összeg • forint – deviza áttérés esetén az áttérési különbözet negatív összege növeli az eredménytartalékot 5. Lekötött tartalék: a megbízható valós összkép, a jobb tájékoztatás, valamint az osztalékfizetési korlátok bemutatása érdekében a tőke és eredménytartalék nem szabad összegeinek elkülönített kimutatása a lekötött tőke felhasználási lehetőségeinek korlátozása céljából. Növekedés: • alapítás – átszervezés • kísérlet fejlesztés le nem írt része • visszavásárolt saját részvény visszavásárláskori értéke 56 • veszteség fedezésére történő pótbefizetések •

növekedés tőketartalékkal szemben • fel nem osztható szövetkezeti vagyon csökkenés: fordítottja a növekedésnek 6. Értékelési tartalék: az értékhelyesbítéssel azonos összegű saját forrás Nem kötelező eleme a számvitelnek, a számviteli politikában kell rögzíteni, hogy él-e vele a vállalkozás 1. értékhelyesbítés értékelési tartaléka: csak az értékhelyesbítéssel szemben változhat 2. valós értékelés értékelési tartaléka: csak az értékelési különbözettel szemben változhat elszámolható: immat. javaknál: vagyoni ért jog, szellemi termék tárgyi eszközöknél: 12-15 befektetett pü-i eszközök: tartós részesedést jelentő ép nem lehet: alapítás, kísérlet, üzleti vagy cégérték, előlegek, beruházás, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, adott kölcsön, bankbetétek 7. Mérleg szerinti eredmény: az osztalékra igénybevett eredménytartalékkal növelt, jóváhagyott osztalékkal csökkentett tárgyévi

adózott eredmény, egyezően az eredmény-kimutatásban kimutatott összeggel. T493 – K419 Jan 1-jén: T419 – K413 nyereség T413 – K419 veszteség Saját tőkeként a mérlegben csak olyan tőkerészt szabad kimutatni, amelyet a tulajdonos bocsátott a vállalkozás rendelkezésére vagy amelyet a tulajdonos az adózott eredményből hagyott a vállalkozásban, illetve amit a jogszabály előír. A gazdasági társaságokról szóló törvény csak átmenetileg engedi meg, hogy a saját tőke a jegyzett tőke összege alá csökkenjen. Ha a tulajdonosokat veszteség fedezésére pótbefizetési kötelezettség terheli és a kötelezettségüknek még nem tettek eleget, akkor annak összegét lekötött tartalékként kell kezelni. Amennyiben eleget tesznek e kötelezettségüknek, akkor a pénzmozgással egyidőben az eredménytartalékot csökkenteni kell, s ezzel egyidőben az e jogcímen lekötött tartalék összegét felszabadítani. Lekötött tartalék: a

tőketartalékból és eredménytartalékból lekötött összegeket, valamint a pótbefizetés összegét foglalja magába. Tőketartalékból kell lekötni: T412 – K417 • szövetkezetnél a fel nem osztható vagyon értékét • tőketartalék azon része, amelyet szerződés nemteljesítése esetén vissza kell fizetni. Eredménytartalékból kell lekötni: T413 – K417 • visszavásárolt saját részvény visszavásárlási értéke • lekötendő tőketartalék összege, ha arra a tőketartalék nem nyújt fedezetet Elkülönített lekötött tartalék megszüntetése: • veszteségrendezésre az eredménytartalék negatív összegét csökkentő tételként • alaptőke – emelésre a jegyzett tőkét növelő tételként (cégbírósági bejegyzés időpontjában) Osztalékelőlegként – a más jogszabályban előírt feltételek mellett – csak akkor fizethető ki a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal

kiegészített közbenső mérlegben kimutatott adózott eredmény, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalékelőleg megállapított összegének figyelembevételével sem csökken a jegyzet tőke alá. Osztalékfizetés Osztalékfizetés alapja (működő tőke) + 411 jegyzett tőke - 373 Visszavásárolt saját részvény névértéken! - 328 jegyzett, be nem fizetett tőke Működő tőke = osztalék alapját képező jegyzett tőke 57 Osztalékfizetéshez rendelkezésre álló eredmény: + Tárgyévi adózott eredmény F + Eredménytartalék 413 (K) Az összegük áll rendelkezésre elméletileg Osztalékfizetési korlát: Saját tőke osztalékfizetés előtt: + 411 jegyzett tőke - 328 jegyzett, be nem fizetett tőke + 412 tőketartalék + 413 eredménytartalék + 414 lekötött tartalék + 417 értékelési tartalék + 493 adózott eredmény Korrigált saját tőke: Saját tőke osztalékfizetés

előtt - 414 lekötött tartalék - 417 értékelési tartalék Összesen ez a korrigált saját tőke - tervezett osztalék Osztalékfizetés utáni korrigált saját tőkét kapok, ez nem mehet a jegyzett tőke alá Max osztalék: + Korrigált saját tőke - 411 jegyzett tőke Max osztalék Eredménytartalék (413) igénybevétele osztalékfizetésre: T413 – K493 T493 – K458 Adózott eredmény osztalékfizetésre: T493 – K458 58 19.B Az éves beszámoló részét képező kiegészítő melléklet célja, tartalma, kapcsolata az éves beszámolóval. Az egyszerűsített éves beszámoló részét képző kiegészítő melléklet különbözősége. A kiegészítő mellékletbe azokat a számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat kell felvenni, amelyeket a törvény előír, továbbá mindazokat, amelyek a vállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének megbízható és valós bemutatásához a tulajdonosok, a befektetők, a hitelezők

számára szükséges. E követelmény teljesítésében alapvető szerepe van a mérlegnek és az eredmény-kimutatásnak. Azonban az említett két dokumentum adatait további információkkal kell kiegészíteni annak érdekében, hogy az éves beszámoló, illetve az egyszerűsített éves beszámoló a követelményeknek megfeleljen. A beszámoló kiegészítő melléklete a beszámoló teljes értékű, szerves része. Ebből következően ugyanaz a funkciója, mint a mérlegnek és az eredmény-kimutatásnak, vagyis a gazdaság szereplőinek tájékoztatása a valós, megbízható képről. Különbség csak abban található, hogy a mérleg és az eredmény-kimutatás összeállításánál a számviteli törvény formai követelményeket is támaszt, illetve csak számszerű adatokat tartalmaz. A kiegészítő melléklet formája nem kötött. A kiegészítő melléklet a számszerű adatokon kívül szöveges magyarázatokat is tartalmaz. A kiegészítő melléklet lényege

és szerepe A kiegészítő melléklet az éves beszámoló és az egyszerűsített éves beszámoló része. (Az összevont (konszolidált) éves beszámolónak is része az összevont (konszolidált) kiegészítő melléklet). Fontosságát jól szemlélteti a számviteli törvény következő megfogalmazása: „Ha a kiegészítő mellékletben a vállalkozó nem, vagy nem a valóságnak megfelelően értékel, akkor a könyvvizsgáló az írásbeli jelentésben köteles bemutatni az általa feltárt tényeket és megállapításokat.” A kiegészítő melléklet lényege tartalmazza azokat a számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat, amelyek a vállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének megbízható és valós bemutatásához a tulajdonosok, a befektetők, a hitelezők számára – a mérlegben, az eredmény-kimutatásban szereplőkön túlmenően – szükségesek. A megbízható és valós kép kialakítását elősegítő kiegészítő

melléklet jellemzői a következőkben foglalhatók össze: • A kiegészítő melléklet tartalmaz minden, a számviteli törvény által megkövetelt információt. • A kiegészítő mellékletben közölt tényeket az éves beszámolóra gyakorolt hatás szempontjából érthetővé tesz. • Az éves beszámolóban közölt egyes eszköz- és forrásadatok tartalmi megítéléséhez segítséget nyújt. • Rávilágít az üzleti megítélésen alapuló döntések okaira, következményeire és összefüggéseire. • Teljesen egyértelmű, hogy a kiegészítő melléklet mely része vonatkozik az éves beszámoló egészére, és mely része kapcsolódik az adott mérlegtételhez (fejezethez, csoporthoz). • A megértést (az előző év(ek)re vonatkozó) összehasonlító adatok bemutatásával elősegíti. Az előzőekből következik, hogy a kiegészítő melléklet összeállítása során is érvényesíteni kell a számviteli alapelveket, ezáltal biztosítva a piac

szereplőinek hű tájékoztatását. A kiegészítő mellékletet közzé kell tenni. E kötelezettség alól azonban a számviteli törvény meghatározott feltételek esetén engedményt ad. A kiegészítő melléklet egészének vagy egy részének közzétételétől el lehet tekinteni, ha a könyvvizsgáló állásfoglalása szerint a vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzete egyértelmű megítéléséhez a mérlegben, az eredmény-kimutatásban szereplő adatok elegendőek. Az kiegészítő melléklet tartalma A számviteli törvény a kiegészítő melléklet tartalmát – néhány kivételtől eltekintve – általánosan fogalmazza meg, s inkább a követelményeket rögzíti. A kiegészítő mellékletbe azokat az adatokat, információkat kell felvenni, amelyeket a számviteli törvény ténylegesen előír, valamint azokat, melyek a megbízható és valós kép bemutatásához szükségesek. 59 A kiegészítő melléklet tartalmát –

figyelemmel a törvény előírásaira – három csoportba sorolhatjuk. Ezek a következők: a) Általános rész b) Specifikus rész c) Tájékoztató rész d) Cash flow kimutatás E három rész összefügg, de tartalmilag mégis külön részeket jelentenek. A.) Általános rész A kiegészítő melléklet e része a vállalkozásra, illetve a beszámolóra, mint egészre vonatkozik E rész tartalma a következő: • A vállalkozás rövid, lényegre törő bemutatása. • A vállalkozás piaci pozíciójának bemutatása. • A vállalkozás befektetési terveinek, a tevékenységi kör változtatásának ismertetése. • A vállalkozás számviteli politikájának rövid, tömör ismertetése. • A számviteli politika változásának eredményre gyakorolt hatása. • A számviteli törvény valamely előírásától való eltérés és hatásának bemutatása, a könyvvizsgáló erre vonatkozó egyetértő nyilatkozata. • A vállalkozás vagyoni, pénzügyi és

jövedelmezőségi helyzetének bemutatása, elemzése. B.) Specifikus rész A kiegészítő melléklet specifikus részei a mérleghez és az eredmény-kimutatáshoz kapcsolódnak 1. A mérleghez kapcsolódó fontosabb kiegészítések A kiegészítő melléklet ezen részeinek összeállításakor a számviteli törvény következő előírásait kell figyelembe venni: • Ha az eszköz vagy kötelezettség a mérleg több tételében is elhelyezhető, a kiegészítő mellékletben meg kell adni a választott megoldást. • Ha egy adott eszköz vagy kötelezettség minősítése az egyik évről a másikra megváltozik, akkor az alkalmazott megoldást a kiegészítő mellékletben számszerűsítve, az összetartozás, az összehasonlíthatóság tételhivatkozásaival meg kell adni. • Ha a mérleg, illetve az eredmény-kimutatás adata az előző naptári év adataival nem hasonlítható össze, úgy azt a kiegészítő mellékletben indokolni kell. A mérleghez kapcsolódóan a

kiegészítő mellékletben a következőkre kell kitérni: A kiegészítő mellékletben ismertetni kell a beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési eljárásokat és az értékcsökkenés elszámolásának számviteli politikában meghatározott módszerét, elszámolásának gyakoriságát, az egyes mérlegtételeknél alkalmazott – az előző üzleti évtől eltérő – eljárásokból eredő, az eredményt befolyásoló eltérések indoklását, valamint a helyzetre, az eredményre gyakorolt hatásukat. A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák eredményére, az eszközök és a források állományára gyakorolt – a mérlegben, az eredmény-kimutatásban a megfelelő tételeknél összevontan szereplő – hatását, évenkénti megbontásban. 2. Az eredmény-kimutatáshoz kapcsolódó fontosabb kiegészítések A kiegészítő melléklet e részének összeállításakor a számviteli

törvény következő előírását kell figyelembe venni: A forgalmi költség eljárás szerinti eredmény-kimutatást készítő vállalkozónak a kiegészítő mellékletben be kell mutatnia az aktívát saját teljesítmények értékének részletezését, a költségek költségnemenkénti megbontását. A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az eredmény-kimutatás értékesítés nettó árbevétele, egyéb bevételek tételeiből – a felsorolt részletezésben-, továbbá a rendkívüli bevételek között kimutatott halasztott bevételekből a kapcsolt vállalkozásokkal, ezen belül az anya- és leányvállalattal elszámolt összegeket. A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a kutatás és a kísérleti fejlesztés tárgyévi költségeit. C.) Tájékoztató rész A kiegészítő melléklet e részének tartalmaznia kell minden olyan adatot, amely a megbízható, valós kép kialakításához szükséges, de az nem szerepel a kiegészítő melléklet

általános és specifikus részében. A tájékoztató résznek – többek között – a következőket kell tartalmaznia: • A tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszámát, bérköltségét és személyi jellegű egyéb kifizetéseit, mindegyiket állománycsoportonként bontva. 60 • • • • • Részvénytársaságnál a kibocsátott részvények számát és névértékét részvény- típusonként csoportosítva (ezen belül külön feltüntetve a tárgyévben kibocsátottakat), továbbá a kibocsátott átváltoztatható kötvények számát és névértékét. Minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amely a mellékletet készítő vállalkozónak leányvállalata. Minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amelyet a mellékletet készítő vállalkozó más vállalkozóval közösen vezet. Minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amely a mellékletet készítő

vállalkozónak társult vállalkozása, bemutatva külön-külön azok saját tőkéjét, jegyzett tőkéjét, tartalékait, a birtokolt részesedés arányát, a legutolsó üzleti év mérleg szerinti eredményét. Minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amely a mellékletet készítő vállalkozónak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozása. D.) Cash flow kimutatás A kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell a cash flow kimutatást is. A számviteli törvény 6 sz melléklete a cash flow kimutatás minimális tartalmát határozza meg. A cash flow kimutatásban a vállalkozó – választásának függvényében – a tervezett és a tényadatokat, illetve az előző év és a tárgyév adatait köteles feltüntetni. Az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó nem köteles cash flow kimutatás összeállítani. A cash flow kimutatás egyes tételeinek tartalmát a számviteli törvény 6. sz melléklete részletesen

tartalmazza 61 20.A A céltartalékok fogalma, célja, fajtái. A céltartalékok helye a mérlegben A céltartalék képzésével és felhasználásával kapcsolatos gazdasági események, azok könyvelése és hatása az eredmény-kimutatásra. A céltartalékokkal kapcsolatos információk a kiegészítő mellékletben. A céltartalék olyan – az adózás előtti eredmény terhére – képzett forrás, amelyet a Sztv-ben meghatározott jogcímek szerint a tárgyévet követően jelentkező várható kötelezettségek fedezetére, illetve egyéb címen kell képezni, illetve képezhet a vállalkozás. Mérlegben: „A” változat esetében az E. sor, „B” változat esetében a I sor Az egyszerűsített mérlegben az E sorban szerepelnek, azzal a kitétellel, hogy egyéb céltartalék nem képezhető. Fajtái: 1. céltartalék a várható kötelezettségekre 2. céltartalék a jövőbeni kötelezettségekre 3. egyéb céltartalék: kormányrendeletben szabályozott

gazdálkodói körben fordulhat elő Kötelező képezni (adózás előtti eredmény terhére): • azokra a múltbeli vagy folyamatban lévő kötelezettségekre, amelyek a mérleg fordulónapon fennállnak, de összegük és esedékességük még bizonytalan, és más fedezetet nem biztosítottak rá. • Függő kötelezettségek: kezességvállalás, garancia, le nem zárt peres ügyek • Jövőbeni kötelezettségek: határidős adásvételi ügyletek • Korengedményes nyugdíjfizetési kötelezettség Képezhető (adózás előtti eredmény terhére): • olyan várható, jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre, amelyekről a mérleg fordulónapon feltételezhető, hogy fel fognak merülni, de a felmerülésük időpontja még bizonytalan, és a passzív időbeli elhatárolások közé nem sorolhatók. 421. Kötelező a céltartalék képzés – függő kötelezettségek, a biztos jövőbeni kötelezettségek, a korengedményes nyugdíjfizetési

kötelezettségek. 422. Lehetőség van céltartalék képzésére – olyan jövőbeni költségekre, amelyek a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján valószínűsíthetően, időszakonként ismétlődőn, jelentős összegben felmerülnek, de összegük és a felmerülés időpontja bizonytalan, és a passzív időbeli elhatárolások közé nem vehető fel. 424. Halasztott ráfordításként elszámolt árfolyamveszteséghez kapcsolódó céltartalék 429. Egyéb céltartalék Mérlegben könyv szerinti értéken szerepelnek. Kapcsolata az eredmény-kimutatással: • képzése: 86 T 86 – K42 egyéb ráfordítás • feloldása: 96 T 42 – K96 egyéb bevétel A képzett céltartalék összegét, illetve annak felhasználásának összegét a kiegészítő mellékletben jogcímek szerinti részletezésben be kell mutatni. Ha az egyes jogcímenként képzett céltartalék összege az előző évtől jelentősen eltér, akkor az eltérést

indokolni kell. A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a környezetvédelmi kötelezettségekre képzett céltartalékok összegét is. 62 20.B A számla, mint számviteli bizonylat jelentősége, tartalma és kellékei. A számviteli fegyelem megsértésének jogkövetkezményei. A gazdálkodó vagyonát érintő minden eseményről bizonylatot kell kiállítani. Számviteli bizonylatnak minősül minden olyan gazdálkodó által kiállított okmány, számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, bankkivonat, amely a gazdasági esemény számviteli nyilvántartás céljára készítettek, és rendelkezik a számviteli törvényben meghatározott általános alaki és tartalmi követelményekkel Ez a bizonylat bizonyítja a gazdasági esemény megtörténtét. A bizonylatot a gazdasági esemény bekövetkeztének időpontjában kell kiállítani, magyar nyelven, ezeket a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. Csak a szabályszerűen kiállított bizonylatok

alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerűen kiállított azaz okmány, amely: • Az adatok a valóságnak megfelelnek • Megfelelnek a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményének • Hiba esetén előírásszerűen javított Bizonylat lehet: • Számla • Egyszerűsített számla • Számlát helyettesítő okmány Az adóalany köteles az általa teljesített termékértékesítésről és szolgáltatásról számlát kiállítani, a számla tartalmáért a kiállító a felelős. A számlával kapcsolatos követelményeket az áfa törvény határozza meg Minden adóalany köteles az általa kiállított, valamint a befogadott számlákat a jogszabályban meghatározott ideig (5 év) őrizni. A számla kötelező tartalmi elemei: • Számla sorszáma • Kibocsátásának kelte • Kibocsátó neve, címe, adószáma • Vevő neve, címe, adószáma • Teljesítés időpontja • Termék megnevezése, besorolási száma • Áfa %-a • Adó

nélkül számított ár • Áfás ár • Mennyiségi egység és mennyiség • Számla végösszege • Fizetés módja és határideje A számviteli fegyelem megsértésének jogkövetkezményeiről a Büntető törvénykönyv rendelkezik. Aki a számvitelről szóló törvényben előírt beszámolási, könyvvezetési és egyéb kötelezettséget megszegi és ezzel a vagyoni helyzetének áttekinthetőségét meghiúsítja, vétséget követ el és 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. A kötelezettség megszegése történhet szándékos tevéssel vagy szándékos mulasztással. 63 21.A A kötelezettségek fogalma, fajtái. A kötelezettségek mérlegértékének meghatározása A hátrasorolt kötelezettségek, hosszú lejáratú kötelezettségek, rövid lejáratú kötelezettségek. A kötelezettségek mérlegtételeinek értékelése, különös tekintettel a devizakötelezettségekre. A

kötelezettségek és a mérleg, az eredmény-kimutatás, a kiegészítő melléklet kapcsolata Kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási vagy egyéb szerződésekből eredő, elismert fizetési kötelezettsége, amelyek a szállító által már teljesítettek. Mérleg F. Kötelezettségek I. Hátrasorolt kötelezettségek: olyan kölcsön, amelyet ténylegesen a vállalkozó rendelkezésére bocsátottak, a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll, visszafizetési határideje meghatározatlan vagy 5 évet meghaladó. A kölcsön törlesztése az eredeti lejárat előtt nem lehetséges 1. hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 2. hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 3. hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben II. Hosszú lejáratú kötelezettségek: 1 évnél hosszabb időre kapott

kölcsön, hitel, egyéb kötelezettség A következő üzleti évet érintő törlesztéseket át kell sorolni rövid lej.köt-ek közé 1. hosszú lejáratra kapott kölcsön 2. átváltoztatható kötvény 3. tartozás kötvénykibocsátásból 4. beruházási és fejlesztési hitelek 5. egyéb hosszú lejáratú hitel 6. tartós köt Kapcsolt vállalkozóval szemben 7. tartós köt Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 8. egyéb hosszú lejáratú köt-ek III. Rövid lejáratú kötelezettségek: 1. rövid lejáratú kölcsönök ebből: átváltoztatható kötvények 2. rövid lejáratú hitelek 3. vevőktől kapott előlegek 4. kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállító) 5. váltótartozások 6. rövid lejáratú köt-ek kapcsolt vállalkozással szemben 7. rövid lejáratú köt-ek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 8. egyéb rövid kötelezettségek 9. kötelezettségek értékelési

különbözete 10. származékos ügyletek negatív értékelési különbözete Devizás kötelezettségek állományba vétele: • forintban keletkezett kötelezettségnél a számlázott vagy ténylegesen folyósított összegen kell állományba venni • devizás kötelezettség esetében:  ha devizaszámlára vagy valutapénztárba érkezik a pénz, akkor a teljesítés napján érvényes választott hitelintézeti átlagárfolyamon számított forintértéken, vagy MNB árfolyamon számított forintértéken  ha elszám betétre érkezik, akkor a teljesítés napján érvényes deviza vételi árfolyamon számított forintértéken. Év végén értékelni kell: • Külföldi szállító • Külföldi váltótartozás árf.nyer T4542 – K3/4 T457 – K3/4 árf.veszt T3/4 – K4542 T3/4 – K457 64 Év végén értékelni kell minden olyan devizás tételt, ami a mérleg fordulónapon fennáll. Ezeket a mérleg fordulónapi árfolyamon kell átszámítani és

nyilvántartásba venni. A könyvelése 3/4 számlára történik, csak a különbözetet kell egy összegben lekönyvelni 97-re vagy 87-re, ha az a számviteli politika szerint jelentős. Ha az összevont hatás nyereség: T3/4 – K97 Veszteség: T87 – K3/4 Eredmény-kimutatással való kapcsolat: • Beszerzés: 5 költség • Realizált árfolyamnyereség: 97 pü-i műveletek egyéb bevételi • Realizált árfolyamveszteség: 87 pü-i műveletek egyéb ráfordítása • Fizetendő kamat: 87 Fizetendő kamat • Tartozásátvállalás: 98, 88 Rendkívüli bevétel • Elengedett kötelezettség: 98 88 Rendkívüli bevétel Kiegészítő mellékletben be kell mutatni: • Az 5 évnél hosszabb lejáratú kötelezettségeket • A zálogjoggal biztosított kötelezettségeket • Jövőbeni nyugdíjazás, végkielégítés • Környezetvédelmi kötelezettségeket 65 21.B A váll pénzügyi helyzetét és annak alakulását jellemző mutatók részletes ismertetése. A

vállalkozás gazdálkodásának egyik legfontosabb elemzési területe a pénzügyi helyzet vizsgálata. A pü-i helyzet megítélésének 3 fő iránya: • hosszú lejáratú fizető – és hitelképesség : adósságállomány • rövid lejáratú fizető – és hitelképesség : likviditás • pénzáramok : cash flow Adósságállomány alatt az 1 évet meghaladó hosszú lejáratú tartozásokat értjük. Elemei a hátrasorolt és hosszú lejáratú kötelezettségek mérlegsoraiban lehetnek. Mutatói: Adósságállomány aránya = Saját tőke aránya = Adósságállomány / Adósságállomány + Saját tőke Saját tőke / Adósságállomány + Saját tőke *100 *100 Adósságszolgálati fedezeti mutató = Adózott eredmény + écs leírás + hosszú lej. Köt Kamatai Hátrasorolt és hosszú lej köt esedékes törlesztőrészlete + kamatai Adósságállomány fedezettsége = Saját tőke / Adósságállomány *100 Eladósodottság foka = Kötelezettségek /

Eszközök összesen *100 A likviditási mutató rövid távon pénzzé tehető eszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek összehasonlítását jeleni Likviditási mutató I. =Forgóeszközök / Rövid lejáratú kötelezettségek Likvid mutató II. (gyorsráta) =Forgóeszközök – készletek / Rövid lejáratú kötelezettségek A likviditási helyzet vizsgálatának a mutatószámok mellett gyakran használt eszköze a Likviditási Mérleg: Eszköz I. Készpénz, látra szóló bankbetét, értékpapír, Pénztár, csekk, bankbetétek II.1 éven belüli behajtható pénzzé tehető eszközök, evőköv, váltóköv, egyéb készlet éven belüli behajtható rész, aktív időbeli elhat III.1 éven túl pénzzé tehető ,követelések, elfekvő, lassan mozgatható készletek IV.Befektetett eszközök Forrás I. Azonnal esedékes kötelezettségek: jövedelemelszám, TB és egyéb járulékok, adótartozások, szállító <10 nap II.1 éven belül esedékes

kötelezettségek: Szállító ha >10nap, hitelek, kölcsönök , céltartalékok, passzív időbeli elhat III.Hosszú lej , köt, hátrasorolt köt IV.Saját tőke A pénzáramok (cash flow) alakulása A pénzügyi helyzet harmadik fontos területe a cash flow alakulásának vizsgálata. Végső soron a pénzeszközök állományváltozását jelzi. 66 CASH-FLOW KIMUTATÁS I. Szokásos tev-ből szárm pénzeszk-vált (működési cash-flow)1-13 1. Adózás előtti eredmény +/2. Elszámolt amortizáció + 3. Elszámolt értékvesztés + 4. Céltart képzés és felhaszn különbözete +/5. Bef eszk értékesítésének eredménye *-1 +/6. Szállítói köt változása + Váltótartozás +/7. Egyéb rövlej kötvált (röv lej kölcs,hit+vevő előleg) +/8. PIE változása +/9. Vevőkövetelés változása *-1 +/10. Forgóeszk(vevő és pénze nélkül) vált.+Értveszt! *-1 +/11. AIE változása *-1 +/12. Fizetett adó (nyereség után) 13. Fizetett osztalék, részesedés II.

Befektetési tev-ből származó pénzeszköz - változás (14-16) 14. Befektetett eszközök beszerzése 15. Befektetett eszközök eladása + 16. Kapott osztalék + III. Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz - változás (17-24) 17. Részvénykibocsátás bev (tőkebevonás) + 18. Kötvénykibocsátás bevétele + 19. Hitelfelvétel + 20. Véglegesen kapott pénzeszköz + 21. Részvénybevonás (tőkeleszállítás) 22. Kötvényvisszafizetés 23. Hiteltörlesztés, hitelvisszafizetés 24. Véglegesen átadott pénzeszköz IV. Pénzeszközök változása (+/-I+/-II+/-III) 22.A Adott Adott Adott Mérleg Adott Mérleg Mérleg Mérleg Mérleg Mérleg Mérleg Adott Adott Adott Adott Adott Adott 67 Az üzemi (üzleti) eredmény megállapítása összköltség, forgalmi költség eljárással, valamint az „A” és „B” módszerrel. Az eredmény-kimutatás fajtáihoz kapcsolódó fogalmak: az értékesítés nettó árbevétele (elszámolásának feltételei,

időpontja), az aktivált saját teljesítmények értéke (tartalma, elszámolása) Az eredmény-kimutatás választható módszerei: • Összköltség eljárású: Elsődlegesen az üzleti évben felmerült költséget bemutatását hangsúlyozza. Alapvetően szolgáltató vagy kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásoknak ajánlott, amelyeknek a vállalkozás nagysága nem jelentős és nem folytat bonyolult tevékenységet, készletezési tevékenység nem meghatározó, év közben nem vezet naprakész nyilvántartást. Elsődleges 5-ös könyvelés • Forgalmi költség eljárású: Az értékesítési árbevétellel az értékesítés költségeit állítja szembe. Alapvetően termelő tevékenység, a vállalkozás kiterjedt, jelentős készletezői tevékenységet folytat, 6 – 7 könyvelés. A két módszer csak az üzemi (üzleti) tevékenység eredményének megállapítása során tér el egymástól, a további eredménykategóriák meghatározása azonos.

Összköltség +/- saját teljesítmény - anyagjellegű ráf - személyi jell. ráf - ÉCS leírás + Árbevétel + Egyéb bevétel Forgalmi költség - értékesítés közvetlen ktg-e 81-83 = - értékesítés közvetett ktg-e 85 - Egyéb ráfordítás A . ÜZEMI ( ÜZLETI ) EREDMÉNY Mindkét módszer esetében ’A’ és ’B’ változat közül lehet választani, amelyek csak formailag térnek el egymástól. Az ’A’ változat lépcsőzetes, a ’B’ pedig mérlegszerű elrendezésű. Aktivált saját teljesítmények: • STK ÁV: a záró és a nyitó állomány különbsége (581) • SEEAÉ: tárgyi eszközök saját vállalkozásban végzett felújításával kapcsolatos munkák (T16 – K582), tenyészállattá minősített növendék állatok előállítási költsége (T16 – K582, T15 – K16, T581 – K24), késztermék áruvá minősítése értékvesztés esetén (T26 – K582, T581 – K25, T866 – K26). A SEEAÉ-t mindig az előállítás tényleges

önköltségén kell állományba venni Anyagjellegű ráfordítások: • Anyagköltség • Igénybe vett szolgáltatás • ELÁBÉ • Közvetített szolgáltatások Személy jellegű ráfordítások: • Bérköltség • Személyi jellegű egyéb kifizetés • Bérjárulékok Értékesítés közvetlen költségei: • Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége • ELÁBÉ • Közvetített szolgáltatások értéke Értékesítés közvetett költségei: • Értékesítési, forgalmazási költségek • Igazgatási költségek • Egyéb általános költségek 68 Értékesítés nettó árbevétele: • Belföldi és export értékesítés összege • Az üzleti évben eladott készletek kiszámlázott értéke • Teljesített szolgáltatások értéke • Felárak • Értékesített göngyöleg számlázott értéke Nem tartalmazhatja: • Engedmény • Áfa Az értékesítés nettó árbevételét csökkenteni kell az engedmény és visszáru helyesbítő

számlájával. 69 22.B Az üzleti jelentés szerepe információi. Kapcsolt felekkel folytatott tranzakciók bemutatása Vállalatirányítási nyilatkozat elkészítése, tartalma. Az éves beszámolót készítő gazdálkodónak az éves beszámoló mellett üzleti jelentét is kell készítenie. Az üzleti jelentés nem része a beszámolónak, korlátozottan nyilvános, összhangban kell lennie az éves beszámolóval. Célja az éves beszámoló adatainak értékelésével mutassa be a vállalkozás vagyoni , pénzügyi, jövedelmi helyzetét az üzletmenetet tényleges körülményeknek megfelelő képet adjon. Elemzést kell adnia az üzletmenet fejlődéséről, teljesítményéről és helyzetéről, megítélhetők legyenek a felmerülő kockázatok és bizonytalanságok. Jellemzői: - Tartalma és szerkezete nincs közvetlen kapcsolatban az éves beszámoló részeivel - terjedelme a vállalkozó által lényegesnek ítélt számszerű és szöveges információk

nagyságától függ - nem kell letétbe helyezni de az érdeklődők megtekinthetik a székhelyen - kiemeli azokat az a eseményeket és értékeli a lehetséges hatásaikat, amelyek a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja közötti időszakban történtek - a vállalkozás méretével és összetettségével összhangban álló elemzést tartalmaz - pénzügyi jellegű mutatókat is tartalmazhat amelynek lényeges információkat tárnak fel a vállalkozás helyzetének megítéléséhez. Az üzleti jelentésnek ki kell térnie: ♦ mérleg fordulónapja után bekövetkezett eseményekre ♦ várható fejlődésekre ♦ kutatás kísérleti fejlesztés területeire ♦ telephely bemutatására ♦ foglalkozáspolitikára ♦ környezetvédelme ♦ püi instrumentumok hasznosítására ♦ kockázatkezelési politikára és fedezeti ügylet politikára ♦ ár hitel kamat likviditás cash-flow kockázatokra ♦ jegyzett tőke összetételére Vállalatirányítási

nyilatkozat (corporate governance) üzleti jelentésben való közzétételének megkövetelése azon társaságok esetében, amelyek átruházható értékpapírjaival szabályozott piacon (jellemzően tőzsdén) kereskednek. A számviteli törvény kimondja, az a vállalkozó, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták, üzleti jelentésében vállalatirányítási nyilatkozatot tesz közzé. A vállalatirányítási nyilatkozatnak például tartalmaznia kell hivatkozást a vállalkozó által - jogszabály rendelkezése alapján - kötelezően alkalmazandó és/vagy önkéntesen alkalmazott vállalatirányítási szabályokra, annak megjelölésével, hogy ezen szabályok milyen módon hozzáférhetők a nyilvánosság számára. A számviteli törvény egyébként részletesen előírja a nyilatkozat tartalmi követelményeit. A 2006/46/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja a

mérlegen kívüli megállapodások és a kapcsolt felekkel folytatott tranzakciók kiegészítő mellékletben történő bemutatásának előírása, valamint a vállalatirányítási nyilatkozat üzleti jelentésben való közzétételének megkövetelése azon társaságok esetében, amelyek átruházható értékpapírjaival szabályozott piacon (jellemzően tőzsdén) kereskednek. A 2006/46/EK irányelv szabályozási megközelítésével összhangban került meghatározásra a kapcsolt fél fogalma. Ezen, a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló 1606/2002/EK rendeletnek megfelelően, az uniós alkalmazásra befogadott, az adott üzleti évben alkalmazandó nemzetközi számviteli standardokban foglalt kapcsolt fél fogalmát kell érteni és alkalmazni. A vállalkozó valós piaci, vagyoni, pénzügyi helyzetét nagyban befolyásolhatja a kapcsolt felekkel folytatott tranzakciók nagyságrendje és jellege, mivel azok – a kapcsolt viszony (a közös

érdekeltségi körbe való tartozás) miatt – nem feltétlenül a szokásos piaci feltételek mellett jönnek létre. A módosítás ezért előírja, amennyiben a kapcsolt felekkel lebonyolított ügyletek jelentősek, lényegesek és nem a szokásos piaci feltételek között valósultak meg, a kiegészítő mellékletben be kell mutatni ezen ügyletek értékét, a kapcsolt féllel fennálló kapcsolat jellegét, az ügyletekkel kapcsolatos egyéb, a vállalkozó pénzügyi helyzetének megítéléséhez szükséges információkat. Az ügyletekre vonatkozó információk összesíthetők az egyedi ügyletek jellege szerint. 70 23.A Az egyéb bevételekkel és egyéb ráfordításokkal kapcsolatos gazdasági események és hatásuk az eredményre. A számla, mint számviteli bizonylat jelentősége, tartalma és kellékei. 86 Egyéb ráfordítások: olyan, az értékesítés nettó árbevételéhez közvetlenül vagy közvetetten nem kapcsolódó kifizetés, amely a

rendszeres tevékenység során merül fel és nem minősül sem pü-i műveletek ráfordításának, sem rendkívüli ráfordításnak. • Értékesített immat javak, tárgyi eszközök k.szé-e (861) • Késedelmi kamatok, bírság, kötbér, kártérítés T863 – K38 • Terven felüli écs (866): selejtezés, káresemény, leltárhiány, értékvesztés T866 – K1.8, 2, 3 • Adók, illetékek, hozzájárulások (867): játékadók, helyi adó T867 – K46 • Költségek ellentételezésére adott támogatás • Külföldön fizetett nyereségadó • Céltartalék képzése T865 – K42 • Behajthatatlan követelés üzleti évben leírt összege T866 – K31 96 Egyéb bevételek: olyan, az értékesítés nettó árbevételének részét nem képező bevétel, amely a rendszeres tevékenység során keletkezett és nem minősül sem pü-i műveletek bevételének, sem rendkívüli bevételnek. • Értékesített immat javak, tárgyi eszközök bevétele (961) T311 –

K961 • Céltartalék felhasználása T42 – K965 • Visszaírt terven felüli écs T1.8,2,3 – K966 • Leltártöbblet T26 - 966 • Kapott kártérítés, kapott bírság, kamat, kötbér, engedmény (968) T38 – K96 • Költségek ellentételezésére visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás: T36 – K965 • Behajthatatlannak minősített követelésre befolyt összeg T3 – K966 • Halasztott bevételként elszámolt negatív üzleti vagy cégérték üzleti évben leírt összege A gazdálkodó vagyonát érintő minden eseményről bizonylatot kell kiállítani. Ez a bizonylat bizonyítja a gazdasági esemény megtörténtét. A bizonylatot a gazdasági esemény bekövetkeztének időpontjában kell kiállítani, magyar nyelven. Ilyen bizonylat lehet: • Számla • Egyszerűsített számla • Számlát helyettesítő okmány Az adóalany köteles az általa teljesített termékértékesítésről és szolgáltatásról számlát

kiállítani, a számla tartalmáért a kiállító a felelős. A számlával kapcsolatos követelményeket az áfa törvény határozza meg Minden adóalany köteles az általa kiállított, valamint a befogadott számlákat a jogszabályban meghatározott ideig (5 év) őrizni. A számla kötelező tartalmi elemei: • Számla sorszáma • Kibocsátásának kelte • Kibocsátó neve, címe, adószáma • Vevő neve, címe, adószáma • Teljesítés időpontja • Termék megnevezése, besorolási száma • Áfa %-a • Adó nélkül számított ár • Áfás ár • Mennyiségi egység és mennyiség • Számla végösszege • Fizetés módja és határideje 71 23. B Az összevont (konszolidált) éves beszámoló szükségessége, célja, tartalma, készítésének kötelezettsége. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésének folyamata. Az egyes konszolidálási eljárások rövid ismertetése. A számviteli törvény abból a feltételezésből

indul ki, hogy a vállalatok jogilag egymástól függetlenek és gazdaságilag képesek az érdekeitek elkülönülten érvényesíteni. Bizonyos vállalkozásoknál ez a kettő önállóság nem áll fenn, mert számos olyan vállalkozás van, mely jogi önállósága mellett gazdaságilag függ egy másik vállalattól (üzleti és pénzügyi politikáját befolyásolja). Részesedési viszony fennállása esetén a piaci értékítéleten felül áll az anyavállalat uralmi helyzete, ezért a beszámolók hitelessége csak korlátozottan fogadható el. Ezt a helyzetet oldja meg úgy az összevont éves beszámoló, hogy az egymással szoros kapcsolatban álló cégek együttes vagyoni és pénzügyi helyzetét mutatja be, mintha azok egyetlen vállalkozás lennének. Konszolidált éves beszámoló készítésére az anyavállalat kötelezett. Az anyavállalat az a vállalkozás, amely egy másik vállalatnál közvetlenül vagy közvetve a leányvállalatán keresztül befolyást

képes gyakorolni. Meghatározó befolyás: • az anyavállalat rendelkezik a szavazatok több, mint 50 %-ával A leányvállalat az a vállalat, ahol egy másik vállalkozás (az anyavállalat) a meghatározó befolyást gyakorolja. Az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről összevont éves beszámolót készíteni, ha a következő 3 mutatóból 2 nem teljesül: • mérlegfőösszeg 2700 m ft • éves nettó árbevétel 4000 m ft • átlagosan foglalkoztatottak száma 250 fő A mutatóértékek meghatározásánál az anyavállalat és leányvállalatai, közös vezetésű vállalkozásai konszolidálás előtt összesített adatait kell figyelembe venni. Ha valamelyik vállalkozás nem rendelkezik az üzleti évet megelőző év adataival, akkor a tárgyévi várható adatokat kell számításba venni. Nem kötelező konszolidált éves beszámolót készíteni annak az anyavállalatnak, amely maga is leányvállalata egy másik anyavállalatnak. Nem adható mentesség

konszolidál éves beszámoló készítése alól, ha az anyavállalat részvényeit, kötvényeit tőzsdén értékesítik, vagy tőzsdei forgalomra engedélyezést kért. Konszolidált éves beszámoló készítésének menete: • előkészítő munkaszakasz: eltérő fordulónap esetén közbenső beszámoló készítése, forintra történő átszámítás • végül az előkészítő munkaszakasz során létrejött mérlegeket összesítik, összevonják halmozódás kiszűrése után, ennek eredménye az előkészítő mérleg és eredménykimutatás. Év végén követeléseket és kötelezettségeket 32-35 és 458-459-be vezetem át, kivéve beruházásra, immat javaka, készletre adott előlegek. T32 – K3, T45 – K458 • konszolidációs munkaszakasz: tőkekonszolidálás, adósságkonszolidálás, közbenső eredmény elhagyása, bevétel – ráfordítás konszolidálás, konszolidálásból adódó társasági adó különbözet megállapítása 72 24.A A

pénzügyi műveletek eredményének tartalma. A pénzügyi műveletekkel kapcsolatos gazdasági események könyvviteli elszámolása, az elszámolás bizonylatai A pénzügyi műveletek eredménye (B) a pénzügyi műveletek bevételének és ráfordításának különbsége. Pénzügyi műveletek bevétele (97): • Kapott (járó) osztalék és részesedés (971): elszámolásának feltétele, hogy a mérlegkészítés időpontjáig ismertté váljon. • Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége (972) • Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége (973): mérlegforduló napig időarányosan járó kamatok, hitelek kamatbevételei, tartós bankbetétek kamatbevétele, kötvény beváltásának árfolyamnyeresége • Egyéb kapott (járó) kamat és kamatjellegű bevételek (974): forgóeszköz között kimutatott ép kamatbevétele, forgóeszközök között lévő követelések kamatbevétele • Pénzügyi műveletek egyéb bevétele (975-979):

kapott árengedmény, forgóeszköz között kimutatott ép beváltásának árfolyamnyeresége, devizás tételek év végi értékelésének árfolyamnyeresége, névérték alatt vásárolt kötvény névérték és beszer értéke közötti különbözet elhatárolása. T391 – K975 Pénzügyi műveletek ráfordítása (87): • Befektetett pénzügyi műveletek árfolyamvesztesége (871): befektetett pü-i eszközök között kimutatott kötvény értékesítésének árfolyamvesztesége, befektetett pü-i eszközök között kimutatott részvény értékesítésének árfolyamvesztesége • Fizetendő kamat és kamatjellegű ráfordítások (872-873): hosszú és rövid lejáratú kötelezettségek, kötvények után fizetendő kamatok • Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése (874) • Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása (875-879): adott árengedmény, devizás tételek év végi értékelésének árfolyamvesztesége, forgóeszköz között

kimutatott ép beváltásának árfolyamvesztesége, névérték felett vásárolt kötvény névérték és beszer értéke közötti különbözet elhatárolása T875 – K482 Devizás tételek bekerülési értéke: • MNB által közzétett hivatalos árfolyamon • Választott hitelintézet eladási és vételi átlag árfolyamán Év végén értékelni kell minden olyan devizás tételt, ami a mérleg fordulónapon fennáll. Ezeket a mérleg fordulónapi árfolyamon kell átszámítani és nyilvántartásba venni. A könyvelése 3/4 számlára történik, csak a különbözetet kell egy összegben lekönyvelni 97-re vagy 87-re, ha az a számviteli politika szerint jelentős. Ha az összevont hatás nyereség: T3/4 – K97 Veszteség: T87 – K3/4 73 24. B A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem követelményeinek érvényesülése. A bizonylatok alaki és tartalmi követelményei. Szigorú számadás alá vont bizonylatok A bizonylatok feldolgozási rendje, a

bizonylatok megőrzése. Minden gazdasági műveletről vagy eseményről bizonylatot kell kiállítani, ezeket a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. Csak a szabályszerűen kiállított bizonylatok alapján szabad adatokat bejegyezni Szabályszerűen kiállított az az okmány, amely: • Az adatok a valóságnak megfelelnek • Megfelelnek a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményének • Hiba esetén előírásszerűen javított Számviteli bizonylatnak minősül minden olyan gazdálkodó által kiállított okmány, számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, bankkivonat, amely a gazdasági esemény számviteli nyilvántartás céljára készítettek, és rendelkezik a számviteli törvényben meghatározott általános alaki és tartalmi követelményekkel. A bizonylatokat magyar nyelven kell kiállítani, külföldi nyelven is fel lehet tüntetni az adatokat. Az adatok időtállóságát legalább 8 évig biztosítani kell. Bizonylatok

általános alaki és tartalmi kellékei: • Bizonylat megnevezése, sorszáma, egyéb azonosítója • Kiállító neve, címe • Kiállítás időpontja • Gazdasági esemény leírása Szigorú számadású kötelezettség alá kell vonni: • Számla • Egyszerűsített számla • Nyugta A szigorú számadású bizonylatokról nyilvántartást kell vezetni, a kötelezettsége a kibocsátót terheli. A gazdálkodó a beszámolót, a leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot olvasható formában legalább 10 évig köteles megőrizni. A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó bizonylatokat legalább 8 évig kell megőrizni. A szigorú számadás bizonylatok rontott példányára is vonatkozik a megőrzési kötelezettség. Az elektronikus formában kiállított bizonylatokat is meg kell őrizni, úgy, hogy azokat utólag ne lehessen módosítani. 74 25. A A rendkívüli eredmény fogalma és tartalma. A rendkívüli bevételek és

rendkívüli ráfordítások könyvviteli elszámolása, bizonylataik A rendkívüli eredmények a szokásos üzletmeneten kívül eső gazdasági eseményekből származnak. D. Rendkívüli eredmény 88. Rendkívüli ráfordítások: • Apportként átadott eszközök k.szé T88 – K1-3 • Térítés nélkül átadott eszközök T88 – K1-3 T369 – K467 ha áthárítom, T88- K467 ha nem hárítom át • Követelés fejében átadott eszközök • Fejlesztési célra adott támogatás: T88 – K38 • Elengedett követelés: T88 – K3 • Átvállalt kötelezettség: T88 – K4 Elhatárolás: T383 – K88 Elhatárolás feloldása: T88 – K393 98. Rendkívüli bevételek: • Apportként adott eszköz létesítő okiratban meghatározott értéken T368 – K98 T17 – K368 cégbírósági bejegyzés után • Térítés nélkül átvett eszközök (k.szé és piaci érték közül a kisebben) T1-3 – K98 T466 – K479 Átvett eszköz értékének elhatárolása: T98 – K483

Elhatárolás feloldása költség elszámolásakor: T483 – K98 • Fejlesztési célra kapott visszafizetési kötelezettség nélküli támogatás: T38 – K98 Elhatárolás: T98 – K483 Elhatárolás megszüntetése: T483 – K98 • Elengedett kötelezettség: T4 – K98 75 25. B A controlling célja és feladatai, előfeltételei. A controllingrendszer kialakításának lehetőségei A controlling a vállalkozások belső irányítási rendszerének egy kiemelt eleme, amely segíti a döntések meghozatalát és tervezését, a tervezett és tényleges adatok összehasonlítását, a vállalkozás környezeti változásokhoz való alkalmazkodását, a rövid és hosszú távú célok elérését. A controlling szemléletmódjára jellemzők: • Célorientált: a jövőbeli sikerek elérése érdekében célokat tűznek ki • Szűkkeresztmetszet – orientált: folyamatosan vizsgálják a fejlődés, előrelépés előtt felmerülő akadályokat • Jövőorientált: a

jövő sikereit szolgája, a múltat csak azért vizsgálja, hogy tanuljon a hibákból • Költségtudatos: a controlling alapelve, hogy a költség csak valamilyen cél megvalósítása érdekében merülhet fel, ezért a költségeket a költséghelyeken mutatják ki. A controlling feladatai: • Tervezés: célok meghatározása. A stratégiai célok hosszú távra, az operatív célok pedig rövid távra terveznek. Fontos feladat a célok elérésének figyelemmel kísérése • Ellenőrzés: az ellenőrzés a terv – tény adatok összehasonlítás keretében valósul meg. A változások oka lehet a nem megfelelő tervezés, illetve az előre nem látható körülmények befolyása. • Információ szolgáltatás: az információszolgáltatás beszámolókkal történik, ezek a beszámolók tartalmazzák a terv és tény adatok eltérésének okait. Ezeket különböző időszakokra készítik A beszámoló követelménye, hogy minden szint vezetése olyan információhoz

jusson, amely irányító munkájához szükséges. Controllingrenszer működésének feltételei: • A controlling működésének alapfeltétele, hogy a vállalkozás szervezetén belül kialakítsák a felelősségi központok rendszerét. Ezek önálló döntési jogkörrel, hatáskörrel rendelkező szervezeti egységek • Megfelelően kiépített vezetői számvitel is szükséges: lehetővé teszi a költségek alakulásának folyamatos vizsgálatát • Korszerű tervezési rendszer megléte, amelynek ösztönözni, koordinálni, informálni kell • Mindezeken kívül fontos a beszámolórendszer, amely továbbítja az információkat a vezetőknek 76 26. A A társasági adó alapjának megállapítása, az adózás előtti eredményt növelő és csökkentő tételek. A társasági adó kiszámítása, az adózott eredmény elszámolása, a mérleg szerinti eredmény megállapítása. Az eredmény elszámolás könyvelése Társasági adót a vállalkozási

tevékenységet végző adóalany fizet. A társasági adó jellemzői: • Jövedelemtípusú: nyereség után kell fizetni • Versenysemleges • Közvetlen: az adóteher viselője és a befizető azonos • Az AEE nem azonos az adóalappal • Az adóalap után számított adót csökkenteni lehet adókedvezményekkel • Társasági adó mértéke: 16% A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye B. Pénzügyi műveletek eredménye C. Szokásos vállalkozási eredmény (A+/-B) D. Rendkívüli eredmény E. Adózás előtti eredmény (C+/-D) Adófizetési kötelezettség F. Adózott eredmény (E-tao) Eredménytartalék igénybevétele osztalékra Jóváhagyott osztalék G. Mérleg szerinti eredmény (F-osztalék) Adózás előtti eredmény + növelő tétel - csökkentő tétel Adó alapja * 16% - Adó - adókedvezmények Adózott eredmény Növelő tételek: • Számviteli tv szerinti écs • Ráfordításként elszámolt céltartalék (céltartalék képzés: T86 – K42) •

Nem a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó költségek ér ráfordítások (T52 – K38) • Ráfordításként elszámolt bírság, késedelmi pótlék (kivéve önellenőrzési pótlék) T86 – K38 • Behajthatatlan követelésnek nem minősülő elengedett követelés (T88 – K3) • Visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás (T88 – K38) Csökkentő tételek: • Adótörvény szerinti écs • Iparűzési adó 100%-a (T86 – K469) • Behajthatatlan követelés összege • Céltartalék felhasználása (T 42– K96) • Terven felüli écs év közben visszaírt összege (T1.8 – K96) • Kapott osztalék és részesedés (T38 – K97) • Munkanélküli foglalkoztatás esetén max 12 havi járulék összege • Visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás adott évben felhasznált összege (T483 – K98) • Adomány összege • Bírság elengedése miatt elszámolt bevétel (T46 – K96) 77 Költségek átvezetése

ráfordítások közé: T59 – K5 T8 – K59 Bevétel és ráfordítás számlák zárása: T9 – K493 T493 – K8 Aktivált saját teljesítmény zárása: T59 – K493 (K egyenleg 581) T493 – K59 (T egyenleg 581) Tárgyévet terhelő társasági adó: T891 - K461 Eredménytartalék igénybevétele osztalékfizetésre: T413 – K493 Osztalék elszámolás: T493 – K45 T45 – K38 Mérleg szerinti eredményre átvezetés: T493 – K419 (nyereség) T419 – K493 (veszteség) 78 26. B A vállalkozási szintű hatékonysági mutatók összeállítása, szerepük a hatékonyság vizsgálatában Hatékonyság: a legkisebb ráfordítással elérhető legnagyobb eredmény. Egységnyi eredményre mennyi ráfordítás jut, vagy egységnyi ráfordítással mennyi eredmény érhető el Számítása = eredmény / ráfordítás Vannak nemzetgazdasági hatékonysági mutatók és vállalati szintű hatékonysági mutatók. A hatékonyságot több mutatóval lehet jellemezni. Mikroszintű

mutatók: Eredményt hozammutatókkal lehet jellemezni, más néven termelési érték. Bruttó, nettó, anyagmentes termelési érték Bruttó termelési érték = GDP Komplex hatékonysági mutatók: nettó termelési érték Eszközérték + bérköltség Erőforrások hatékonysága : Élőmunka hatékonysága: 1 főre jutó termelési értékekkel elemezhető Bérhatékonyság = termelési érték bérköltség Eszközhatékonyság = nettó termelési érték Lekötött eszközök Tárgyi eszköz hatékonyság = nettó termelési érték tárgyi eszközök nettó állománya Készlethatékonyság = nettó termelési érték átlag készlet Devizahatékonysági mutató = export ért közvetlen ktg-e export árbev devizában Vizsgálni kell a költségek és a hatékonyság viszonyát: Költséghatékonyság = Termelési költség bruttó termelési érték Egységnyi termelési értékre mennyi költség jut. Ez a fedezeti elemzésben a fedezeti hányad Minden mutatót lehet az

előző évihez, tervezetthez vagy az ágazati átlaghoz viszonyítani. Tőkehatékonyság = bruttó termelési érték saját tőke Tőkearányos vállalkozási pénzjövedelem = pénzjövedelem saját tőke Pénzjövedelem = adózott eredmény + écs leírás (bruttó cash flow) 27. A 79 A társaságok átalakulásával, egyesülésével (összeolvadás, beolvadás), szétválásával (különválás, kiválás) összefüggő számviteli feladatok, különös tekintettel a vagyonértékelésre, vagyonleltár és vagyonmérleg készítése Az átalakulás döntés meghozatala a társaság legfőbb szervének joga, minősített többséget igénylő határozat. A döntés bármilyen időpontban meghozható a következő korlátok mellett: ♦ Felszámolási, végelszámolási eljárás alatt nem lehet átalakulni, ♦ Jegyzett, de még be nem fizetett tőke esetén csak a tőke rendelkezésre bocsátása után lehet átalakulni, ♦ Csak Zrt-vé lehet átalakulni, NYRT

szétvallással nem alapítható, ♦ Mivel a gazdasági társaság csak a bejegyzéssel jön létre, ezért az előtársaság nem alakulhat át. a) Az átalakuló gazdasági társaság elszámolásai egyesülés esetén 1. lépés: Főkönyvi kivonatok lezárása, záróbeszámoló elkészítése Korrekciós tételek: T 4. Értékelési tartalék – K 1 Értékhelyesbítések T/K 4. Mérleg szerinti eredmény – K/T 4 Eredménytartalék 2. lépés: Az átalakuló gazdasági társas(ok) végleges vagyonmérlegének és kapcsolódó leltárának összeállítása Megszűnő társaságok élhetnek a vagyonértékelés lehetőségével. Megszűnő gazd. társaságoknál az elszámolás: T/K 1 Eszközök – T/K 3 Technikai számla T/K 3. Technikai számla – T/K 4 Kötelezettségek T/K. 3 Technikai számla – T/K 4 Tőketartalék b) Az átalakulással létrejött gazdasági társaság elszámolásai egyesülés esetén 3. lépés: Az átalakulással létrejött gazdasági társaság

elszámolja a vagyonátvételt (egyesülés), a vagyonfelosztásokat (szétvállás). Az egyesüléseknél a jogutódlás alapján: T 1-3. Eszközök - K 3 Technika számla (eszköz-átvétel a vagyonleltár szerinti N értékben) T 3. Technikai számla – K 4 Források (források átvétele) T 3. Technikai számla – K 4 Saját tőke elemek (saját tőke átvétel) 4. lépés: Az átalakulással létrejött gazdasági társaság vagyonmérlegében a különbözetek elszámolása a következő tételeket tartalmazza: ♣ a belépő új tagok vagyoni hozzájárulása alapító dokumentum szerinti értékben, ♣ pótlólagosan teljesítendő vagyoni hozzájárulások. T 1-3. Eszközök – K 4 Jegyzett tőke (új tagok) T 3. Pénzeszközök – K4 Jegyzett tőke ( pótlólagosan fizetett összeg) T 4. Jegyzett tőke – K 4 Rövid lejáratú kötelezettségek ( kilépő tagok) 5. lépés: A saját tőke átrendezésének elszámolása törvényi korlátok figyelembevételével: T/K. 4

Jegyzett tőke, eredmény- és tőketartalék - K/T 4 Jegyzett tőke, eredmény- és tőketartalék c) Az átalakuló gazdasági társaságok tulajdonosainak elszámolásai A bejegyzés napjával az átalakulással érintett vállalkozások külső tulajdonosainak korábbi (megszűnt) részesedésüket ki kell vezetni a könyvekből és a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlegének a megszűnt részesedésükre jutó saját tőkéjének értéken egy részesedést kell állománya venni: T 8. Rendkívüli ráfordítások - K 1/3 Részesedés (korábbi részesedés kivezetése) T 1/3. Részesedések - K 9, Rendkívüli bevételek 80 27.B Az eredmény-kimutatás formájának (fajtájának)megválasztásánál figyelembe veendő szempontok. A különböző eljárással készített eredmény-kimutatások jellemzői. Az eredmény-kimutatás olyan számviteli okmány amely a beszámolási időszakra vonatkozóan, meghatározott szerkezetben összevontan és

pénzértékben tartalmazza a vállalkozás bevételeit és ráfordításait, továbbá a kettő különbözeteként a keletkező eredményt. A hozamokat és a ráfordításokat eredménykategóriák szerint csoportosítása:  Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye  Pénzügyi műveletek eredménye  Szokásos vállalkozási eredmény  Rendkívüli eredmény  Adózás előtti eredmény  Adózott eredmény  Mérleg szerinti eredmény Az üzemi (üzleti) eredmény kétféle módon állapítható meg, bemutatása „A” lépcsőzetes szerkezetben „B” mérleg formában Összköltség eljárással - ahol nincs saját termelésű készlet vagy kevés Az üzleti évben felmerült összes elemi ktg. gyűjtését és bemutatását hangsúlyozza, és ennek összegét veti össze az árbevétel, az egyéb bevétel, valamint az aktivált saját teljesítmények értékével (itt a teljesség elve kerül előtérbe) Jellemzői ♦ bruttó szemléletű =a hozamok: az

árbevétel + az aktivált saját teljesítmények közvetlen önköltségen számított értéke ♦ Tárgy időszaki összes vevők által a tárgyidőszakban elismert +saját célú felhasználást jelentős teljesítményt állítja szembe a tárgyidőszakot terhelő összes anyagjellegű ráf.+személyi jell ráf+écs-vel ♦ a beszámolási időszakban felmerült elemi költségek ráfordítások bemutatására helyezi a fő hangsúlyt ♦ a saját teljesítmények közvetlen önköltsége az 5.a 8 és a 9számlaosztályokban könyvelt adatokból állítható össze ♦ nem alkalmas az egyes tevékenységek jövedelmezőségének elemzésére Hátránya - nem mutatja ki az értékesítés elszámolt közvetlen költségeit - nincs lehetőség az értékesítés gazdaságosságának elemzésére Forgalmi költség eljárással - ahol az éves termelés és az értékesítés időben eltér az értékesítés érdekében tárgyidőszakban közvetlenül vagy közvetetten felmerült

költségeket veszi számba és ezt veti össze az értékesítés árbevételével és az egyéb bevételekkel (itt az összemérés elve az elsődleges) Jellemzői ♦ nettó szemléletű a nem értékesített saját teljesítmények értékét,ill az azokhoz felmerült ráfordításokat nem tartalmazza ♦ a fő hangsúlyt az értékesítés bevételére helyezi ♦ az értékesítés bevételét és annak költségeit állítja szembe függetlenül a termék előállításának időpontjától ♦ a költségeket közvetlen és közvetett költségek szerint csoportosítja ♦ nem alkalmas az egyes tevékenységek jövedelmezőségének elemzésére ♦ a közvetett költségeket fő funkciók szerint részletezi a 8 és a 9számlaosztályokon Hátránya  nem tükrözi a tárgyidőszaki költségfelmerülések teljes körét  a költséggazdálkodás információ igényének kielégítéséhez külön nyilvántartást kell vezetni Az eredmény-kimutatás választását a

vállalkozás szervezetének, tevékenységének sajátosságai, valamint a belső információs igények és kielégítésük adminisztrációs lehetőségei befolyásolják. A választott módszert a számviteli politikában rögzíteni kell. A választási lehetőséget befolyásolja ill meghatározza: ♦ tevékenység jellege termelő, szolgáltató-forgalmi ktgelj kereskedelmi-összktgelj ♦ az eredmény alakulása jellemzően mennyiben függ  teljesítés és a forgalom (termelés és az értékesítés) kapcsolatától  a forgalom (az értékesítés) egyenletességétől  a tulajdonosok, a befektetni szándékozók, a hitelező partnerek belső és külső információs igényeitől, illetve az információs kötelezettségektől 28. A 81 Az ellenőrzések számvitele. Az ellenőrzések fogalma, fajtái Hibatípusok, hibajavítások Az ellenőrzés, önellenőrzés során megállapított hibák miatti módosítások elszámolása, kimutatása a mérlegben,

eredménykimutatásban, nyilvánosságra hozatala. Az ellenőrzés során:  Megfigyelik a már lezajlott folyamatokat, eseményeket  Megállapítják a tényeket  Szembesítik azokat az elérni kívánt célokkal  Rögzítik az eltéréseket és azok okát Az ellenőrzés lehet önellenőrzés vagy adóhatósági ellenőrzés. A gazdasági társaságokról szóló törvény értelmében a könyvvizsgáló feladata a beszámoló valódiságának ellenőrzése. Az adóhatóság (APEH, VPOP, Illetékhivatal, Önkormányzat) az adózás rendjéről szóló törvény alapján az adóbevétel jogellenes megrövidülésének megakadályozása érdekében ellenőrzi az adókötelezettség teljesítését. A kétféle ellenőrzés a törvényesség betartását célozza, közös területük az adózás előtti eredmény meghatározása. Az ellenőrzés során feltárt hibák: a. A beszámolóval még le nem zárt, tárgyévre vonatkozó ellenőrzések megállapításainak

számviteli kezelése: a tárgyévre vonatkozó ellenőrzések megállapításait minden esetben a tárgyévi folyamatos könyvvezetés keretében kell rendezni. A rendezés során a hibásan lekönyvelt tételt stornírozni kell, majd helyesen újra le kell könyvelni. b. A beszámolóval lezárt üzleti év adataira vonatkozó ellenőrzések megállapítása: a beszámolóval lezárt üzleti évek adataira feltárt hibát is a tárgyévi könyvvezetés keretében kell rendezni, a lezárt év könyveinek megnyitására nincs lehetőség. A hiba valamely korábbi beszámolóval lezárt időszakban a számviteli törvénynek vagy adótörvénynek nem megfelelő elszámolás, nyilvántartás, bevallás. A hiba újabb hibát eredményezhet, vagyis a hibahatást is figyelembe kell venni. A feltárt hiba és hibahatás lehet:  Jelentős összegű hiba: ha a feltárt hibák és hibahatások eredményt, saját tőkét érintő értékének összege meghaladja a mérlegfőösszeg 2%-át,

max 500 m ft  Nem jelentős összegű hiba: ha a hibák és hibahatások együttes összege nem haladja meg a jelentőség értékhatárát.  Megbízható és valós összképet lényegesen befolyásoló hiba: ha a hibák és hibahatások a saját tőkét 20%-al megváltoztatják. (növeli, csökkenti) ebben az esetben a mérleg és eredménykimutatás középső oszlopába be kell írni a javító adatokat, újra közzé kell tenni. Hibafajták a) könyvelési hiba értékelési hiba (eszköz – forrás) eredményt érintő hiba (ktg – ráf – bev) Feladat, teendők hiba leírása hibás és helyes könyvelés összehasonlítása az érintett évekre külön – külön b) bevallási hiba bizonylaton belüli, könyvelést nem igénylő hibahatások megállapítása, rögzítése könyvelést is érintő hiba (eszk, forr, ktg, ráf,bev) jelentős vagy nem jelentős, hibahatás jav. A hibázás jogkövetkezményei:  Adóbírság: adóhiány 50%-a  Mulasztási bírság

 Késedelmi pótlék (jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része naponta)  Önellenőrzési pótlék: jegybanki alapkamat 365-öd része naponta 28. B A lízing fajtái, könyvviteli elszámolása. Különböző lízingszerződések tartalma 82 A lízing lényege az adásvétellel egybekötött vagy egybeköthető bérlet. A lízingügylet szereplői a lízingbeadó, a lízingbevevő és a gyártó. A lízingbeadó és a gyártó között adásvételi szerződés jön létre, a lízingbeadó és a lízingbevevő lízingszerződést kötnek egymással. A szereplők között megjelenhet a bank is, mint a lízingbeadó hitelezője. A lízing fajtái:  Operatív (működési) és pénzügyi lízing  Direkt és indirekt lízing  Egyedi és komplett lízing  Rövid és hosszú lejáratú lízing  Kereskedelmi lízing  Egyedi és fajlagos lízing  Ingó és ingatlan lízing  Belföldi és nemzetközi lízing  Null lízing A pénzügyi lízing az a

tevékenység, amelynek során a lízingbeadó ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjogát megszerzi a lízingbevevő megbízása szerint abból a célból, hogy a dolgot a lízingbevevő határozott idejű használatába adja. A lízing tárgya a lízingbevevő könyveiben kerül kimutatásra és ő viseli az eszközzel járó költségeket és ráfordításokat, így az értékcsökkenést is. A felek a lízingszerződésben kikötik a tőketörlesztést, kamattörlesztést és a törlesztés ütemezését. A pénzügyi lízingnél zárt végű és nyílt végű lízinget különböztetünk meg. Különbség az áfa elszámolásában van Zárt végű pénzügyi lízingnél az eszköz tulajdonjogának megszerzésekor a lízingbeadó kiszámlázza az eszközt áfás áron. A havi részszámlák a tőketörlesztést és a kamatot tartalmazzák, de csak a kamatot kell elszámolni A futamidő végén a lízingbevevő megszerzi a dolog tulajdonjogát. Zárt végű pénzügyi lízing

könyvelése lízingbevevőnél: Beszerzés: T161 – K448(Pü.lízing mköt) áfa nélküli ár T466 – K454 áfa T454 – K384 áfa elutalása Részszámla: T872 – K454 kamat Havi kiegyenlítés: T448 – K38 tőke törl T454 – K38 kamat törl Zárt végű pénzügyi lízing könyvelési lízingbeadónál: Beszerzést: T261 – K454 nettó T466 –K454 Áfa Továbbszámlázás: T198 (Pü.művköv)– K914 nettó T368 – K467 K.szé kivezetése: T814 – K261 Havi törlesztőrészlet: T384 – K198 tőke törl T384 – K97 befolyt kamat Nyílt végű pénzügyi lízing esetén a lízingbevevőnek opciós elővételi joga van a dologra. A lízingbeadó áfa nélküli áron számlázza ki az eszközt, a havi részszámlák a tőketörlesztést, kamatot és áfát tartalmazzák, elszámolni a kamatot és az áfát kell. Nyílt végű pénzügyi lízing könyvelése lízingbevevőnél: Beszerzés: T161 – K448 áfa nélküli ár Részszámla: T87 – K454 kamat T466- K454 áfa Havi

kiegyenlítés: T448 – K38 tőke törl T454 – K38 kamat törl 83 T454 – K38 áfa törl Nyílt végű pénzügyi lízing könyvelése lízingbeadónál: Beszerzést: T261 – K454 nettó T466 –K454 Áfa Továbbszámlázás: T198 (Pü.művköv)– K914 nettó T368 – K467 K.szé kivezetése: T814 – K261 Havi törlesztőrészlet: T384 – K198 tőke törl T384 – K97 befolyt kamat Operatív lízingről akkor beszélünk, ha a lízingszerződés nem biztosít a lízingbevevőnek olyan jogot, amely alapján megszerezheti a lízingelt dolog tulajdonjogát a használati idő végén. Jellemzője, hogy az eszköz csak átmenetileg kerül a lízingbevevő használatába. Az eszköz beszerzése általában nem a lízingbevevő megbízásából történik Operatív lízing könyvelése lízingbevevőnél: Beszerzés 11.01: T52 – K454 nettó összeg 15 hóra T466 – K454 áfa Év végi elhat: T392 – K52 elhat 13 havi ktg A lízingszerződés a lízing alanyainak jogait és

kötelezettségeit tartalmazza. Lízingbeadó jogai:  Felkínálás  Díjnövekedés  Ellenőrzés  Felmondás Lízingbeadó kötelezettségei:  Átadás  Információ átadása  Használat biztosítása  Kicserélési kötelezettség Lízingbevevő jogai:  Átadás követelése  Használati jog  Vételi jog  Hosszabbítás  Szavatossági jogok Lízingbevevő kötelezettségei:  Átvétel  Díjfizetés  Veszélyviselés  Maradványérték kifizetése  Lízingbeadó érdekeinek védelme  Ellenőrzés tűrése  Őrzés, karbantartás, biztosítás 29. A A pénzügyi instrumentumok fogalma, csoportjai. A valós értéken történő értékelés célja és a szükséges számvitelpolitikai döntések. 84 A magyar számviteli szabályozás szerint az eszközöket és forrásokat bekerülési értéken kell értékelni és a vagyonelemeket a mérlegben az aktualizált múltbeli értéken (Nettó-écs-értv+visszaírás)

szerepeltetni. A magyar szabályozás néhány esetben az előzőektől eltérő szabály alkalmazását is megengedi. Alkalmazható például az aktuális piaci érték használata is. Amennyiben a vállalkozó él a piaci értékelés lehetőségével, úgy a vállalkozó a múltbeli értékelésről áttér az aktuális piaci értéken való értékre és ennek hatásaként szerepel az értékhelyesbítés, illetve az értékelési tartalék a mérlegben. T1.7 – K417 értékhelyesbítés (kszé < piaci érték) Ha változik a piaci érték, mindig aktualizálni kell. Nő a piaci érték: T1.7 – K417 Csökken: a képzett tartalékösszegéig :T417 – K1.7 Képzett tartalékon túl csökken: T866 – K1.8 Értékhelyesbítés nem számolható el : alapítás – átszervezésre,kísérlet K+F-re, üzleti vagy cégértékre. A pénzügyi instrumentum olyan szerződéses megállapodás, amelynek eredményeként az egyik félnél pénzügyi eszköz, a másik félnél

kötelezettség keletkezik. Pl: hitelviszonyt megtestesítő ép (kötvény) és tulajdoni részesedést megtestesítő ép (részvény). A nemzetközi pénzpiacok valós értéken történő értékelést részesítik előnyben Pénzügyi eszköz:  Kereskedelmi célú pénzügyi eszköz  Értékesíthető pénzügyi eszköz  Lejáratig tartott pénzügyi eszköz  Gazdálkodó által adott kölcsön és más követelés Pénzügyi kötelezettség:  Kereskedelmi célú pénzügyi kötelezettségek  Egyéb pénzügyi kötelezettségek Valós értéken kell értékelni:  kereskedelmi célú pénzügyi eszközök  kereskedelmi célú pénzügyi kötelezettségek  származékos ügyletek Valós értéken lehet értékelni:  értékesíthető pénzügyi eszközök Nem lehet valós értéken értékelni:  lejáratig tartott pénzügyi eszközök  gazdálkodó által adott kölcsön és más követelések  egyéb pénzügyi kötelezettségek 

kockázatmentes eszközök A valós értékelés mérlegtételei: A. Befektetett eszközök III. Bef pü-i eszközök 85 8. Befektetett pü-i eszközök értékelési különbözete B. Forgóeszközök II. Követelések 6. Követelések értékelési különbözete 7. származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete III. Értékpapírok 5. értékpapírok értékelési különbözete D. saját tőke VI. Értékelési tartalék 1. értékhelyesbítés értékelési tartaléka 2. valós értékelés értékelési tartaléka III. Rövid lejáratú kötelezettségek 9. kötelezettségek értékelési különbözete 10. származékos ügyletek negatív értékelési különbözete Kereskedelmi származékos ügylet kötési árfolyamon számított értéke 9.000, első értékeléskor valós piaci értéke 9.100, második értékeléskor 8700 Első értékelés: Piaci érték 9.100 Kötési árf 9.000 Értékelési különbözet + 100 T37 (szárm ügyl + ért kül) –

K96 100 Második értékelés: (9100-8700=-400) Piaci érték 8.700 Kötési árf 9.000 Értékelési különbözet - 300 Első értékelés - 100 Összevont különbözet - 400 T86 – K4766 (szárm ügyl – ért kül) 400 „0” számlaosztályba való könyvelés: 1. ügylet nyilvántartásba vétele: T „0” szárm ügyl árf – K „0” szárm ügyl ellenszla 9.000 2. első értékelés: T „0” szárm ügyl kötési árf – K „0” szárm ügyl ellenszla 100 3. második értékelés: T „0” szárm ügyl ellenszla – K „0” szárm ügyl szla 400 86 29. B A humán erőforrások elemzésének célja és módszerei. A munka termelékenységének mutatószámai A termelékenységet befolyásoló tényezők vizsgálata. Az emberi erőforrás felhasználáshoz kapcsolódó költségek elemzése. Az erőforrások közül kiemelkedő jelentőséggel bír az emberi erőforrás. Az ember a vállalkozás legértékesebb és legdrágább erőforrása. Az emberi

erőforrással való gazdálkodás elemzésének feladatai: • SWOT (GYELV) elemzés: a vállalkozás a belső és külső környezetét vizsgálja, ezen belül a gyengeségeket, erősségeket, lehetőségeket és veszélyeket. • Létszám nagyságának és összetételének vizsgálata: a) Munkaerő – szükséglet meghatározása: a meghatározott szükségletet össze kell hasonlítani a meglévő állománnyal. Munkaerő – szükséglet fedezete = rendelkezésre álló létszám / szükséges létszám b) Dolgozó és hiányzó létszám aránya: azt mutatja meg, hogy hány ember jelenik meg a munkában, így kiszámolható a hiányzók aránya is. Munkaerő – felhasználási mutató = átlagos dolgozói létszám Átlagos állományi létszám • Hiányzók aránya = 100 % - munkaerő – felhasználási mutató c) Létszám összetétele: különböző szempontok alapján besorolják a munkavállalókat, pl: FEOR, munkaidő hossza, foglalkoztatás jellege szerint d)

Munkaerő – mozgás (fluktuáció): belépők és kilépők a vállalkozásban Munkaidő kihasználása: a) azt vizsgálja, hogy a munkarend szerinti napokon belül hogyan változott a teljesített napok és az egész napos távollétek aránya. Munkaerő – felhasználás = teljesített napok Munkarend szerinti napok Hiányzások aránya = 100% - munkaerő – felhasználás b) törtnapi távollétek vizsgálat Munkanap átlagos hossza = teljesített órák száma Teljesített napok száma Munkaidő – kihasználás = munkanap átlagos hossza Munkanap törvényes hossza • Munkatermelékenység vizsgálata: milyen hatékonyan használja fel a vállalkozás az emberi erőforrását. A termelékenységet befolyásolják a gyártott termék korszerűsége, az alkalmazott gyártástechnológia műszaki színvonala, az emberek szakismerete, a munkaidő kihasználása. Munkatermelékenység = • termelés munkaráfordítás Emberi – erőforrás felhasználásához kapcsolódó

költségek vizsgálata: az ember az egyik legdrágább erőforrás.  Munkajövedelem: bérköltség, egyéb jövedelem  Szociális költségek: járulékok  Oktatás, képzés, továbbképzés  Egyéb munkaerő költségek A munkaköltségek jelentős hányadát a bérköltségek teszik ki. A bér összetétele: alapbér, bérpótlék, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom, egyéb bérek 87