Környezetvédelem | Hulladékgazdálkodás » Janklivics Ildikó - A települési szilárd hulladékkezelés az Európai Unióban és Magyarországon

http://www.doksihu Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi Kommunikáció Szak Levelező tagozat EU-kapcsolatok szakirány A fenntartható fejlődés: A települési szilárd hulladékkezelés az Európai Unióban, Magyarországon és a budapesti Erzsébetvárosban Készítette: Janklovics Ildikó Budapest, 2005. http://www.doksihu Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK . 3 1. BEVEZETÉS 5 2. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS FOGALMA, A KONCEPCIÓ KIALAKULÁSA . 6 2.1 A NEMZETKÖZI ÖSSZEFOGÁS FŐ ÁLLOMÁSAI 7 a) Római Klub jelentései, 1968 . 7 b) ENSZ Környezetvédelmi Konferencia záródokumentuma - Stockholm, 1972 8 c) Brundtland Bizottság, 1984 . 8 d) „Közös jövőnk” jelentés, 1987 . 8 e) ENSZ Környezet és Fejlődés Világkonferencia - Rio de Janeiro, 1992 . 9 f) ENSZ Közgyűlés rendkívüli ülésszaka (Rió+5) - New York, 1997 . 9 g) Fenntartható Fejlődés Világkonferencia - Johannesburg, 2002 . 9 2.2 A KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS

HULLADÉKKEZELÉS 11 2.3 A HULLADÉK FOGALMA ÉS FAJTÁI 13 2.4 A HULLADÉK OKOZTA KÖRNYEZETI HATÁSOK 15 2.5 A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS 16 3. AZ EURÓPAI UNIÓ KÖRNYEZETPOLITIKÁJA ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI SZABÁLYOZÁSA . 20 3.1 AZ EU-S KÖRNYEZETPOLITIKA IRÁNYELVEI 20 3.2 AZ EURÓPAI UNIÓS KÖRNYEZETPOLITIKA ALAKULÁSA: 21 3.3 AZ EU HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI SZABÁLYOZÁSA 26 3.4 AZ EU TÁMOGATÁSI PROGRAMJAI 31 3.41 Az EU csatlakozás környezetvédelmi követelményeinek való megfelelőséget elősegítő programok . 31 3.42 A tagállamoknak nyújtott Európai Uniós támogatások 32 4. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS HELYZETE MAGYARORSZÁGON 36 4.1 HULLADÉKGAZDÁLKODÁS HELYZETE MAGYARORSZÁGON 36 4.2 A KÖRNYEZETVÉDELMI TÁMOGATÁSOK ÉS MAGYARORSZÁG 41 4.3 A MAGYAR HULLADÉKGAZDÁLKODÁS JOGSZABÁLYI KÖRNYEZETE 46 4.31 1995 évi LIII törvény a környezet védelmének általános szabályairól 46 4.32 A 2000 évi XLIII törvény a hulladékgazdálkodásról

(Hgtv) 47 4.33 A Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) 2002-2008 51 4.34 Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) 2003-2008 51 4.35 A termékdíj törvény és a betétdíjas szabályozás 54 4.4 A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS SZEREPLŐI 58 4.41 Az önkormányzat szerepe 59 4.42 A közszolgáltatás 60 5. BUDAPEST ÉS ERZSÉBETVÁROS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI RENDSZERE . 62 5.1 BUDAPEST 62 5.2 BUDAPEST FŐVÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM 68 5.3 FŐVÁROSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2004-2008 70 5.4 ERZSÉBETVÁROS 72 5.41 Erzsébetváros Környezetvédelmi Programja 2004-2010 73 3 http://www.doksihu 5.42 Erzsébetváros hulladékgazdálkodása 74 5.43 Az erzsébetvárosi hulladékgazdálkodás problémái és jövőbeli tervek 78 6. ÖSSZEGZÉS 91 TÁBLÁZATOK . 93 ÁBRÁK . 101 FELHASZNÁLT IRODALOM: . 106 4 http://www.doksihu 1. Bevezetés A környezeti problémák többnyire visszavezethetők azokra a téves feltételezésekre, melyek szerint a

természet kiapadhatatlan teherbíró képességű, a gazdasági növekedés folyamatosan kikényszeríthető, a technikai fejlődés végtelen lehetőségekkel bír és képes a válságok kezelésére. Azonban minél sürgetőbbé és aktuálisabbá válik a környezet problémáinak kezelése, egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a természethez, környezethez való viszonyunkat át kell értékelni. Ehhez a társadalom és gazdaság minden szintjén gyökeres értékrend átalakulásnak kell végbemennie. A korlátlan növekedés és fogyasztási cél helyett a természeti környezettel összhangban a fenntartható fejlődésre kell törekedni. Ez nem jelenti a szükségletek korlátozását, csak azt, hogy próbáljuk meg ezeket kevesebb anyag és energia felhasználásával és a szennyezés minimalizálásával kielégíteni. A fenntartható fejlődés koncepció kialakulásának, ezen belül a hulladékkérdés megjelenésének áttekintése után megvizsgálom, hogy a

probléma hogyan jelenik meg az Európai Uniós szabályozásban, illetve a magyar törvénykezésben. Az Európai Unióhoz való csatlakozással hazánknak is meg kell felelnie az uniós előírásoknak, a jogharmonizáció és a gyakorlati tapasztalatok átvétele egyaránt követelményként jelenik meg. Célom az, hogy bemutassam az Európai Unió hulladékkezelési koncepcióját, a probléma kezelése érdekében tett lépéseket, valamint ismertessem Magyarország hulladékkezelési szabályozását és gyakorlatát. A problémakezelés vizsgálatát tovább szűkítem Budapest, ezen belül Erzsébetváros hulladékkezelési gyakorlatának bemutatásával. Arra vagyok kíváncsi elsősorban, hogy a globális probléma, illetve annak kezelése hogyan jelenik meg helyi, kerületi szinten, hogyan lehetséges ez a társadalom különböző szintjein, megvizsgálom a lakosság bevonásának lehetőségeit a hulladékgazdálkodásba, a megelőzésbe, valamint a szelektív

hulladékgyűjtés kialakításába. 5 http://www.doksihu 2. A fenntartható fejlődés fogalma, a koncepció kialakulása A fenntartható fejlődés koncepciójának kialakulásában fontos lépés volt a válság és a jelen kor felelősségének felismerése az ember, a gazdaság és a környezet viszonyában. A szociális és környezeti problémák felismerésével és a megoldási lehetőségek keresésével kialakult az a nézet, mely szerint a szociális, környezeti tényezők és a gazdasági fejlődés szorosan összefüggenek egymással, ezért ezt a három területet együtt kell vizsgálni. A „fenntarthatóság”, „fenntartható fejlődés” kifejezés a nyolcvanas évek elején jelent meg a nemzetközi szakirodalomban. 1983ban megkezdte munkáját az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága, amely 1987-ben kiadta „Közös jövőnk” című jelentését. Ebben felvázolja a gazdasági növekedés új korszakának lehetőségét, amely a fenntartható

fejlődés globális megvalósítására épít, megőrzi a természeti erőforrásokat, és amely megoldást jelenthet a fejlődő országokban jellemző szegénységre is. A jelentés meghatározta a fenntartható fejlődés fogalmát: ”a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket” 1. A fenntartható fejlődés három alappillérét (a szociális, a gazdasági és a környezeti pillért) együttesen, kölcsönhatásaik figyelembe vételével kell mérlegelni a különböző fejlesztési stratégiák kidolgozása során. Ennek megfelelően a természeti erőforrások racionális hasznosítása, a káros hatások csökkentése és a környezet állapotában történő visszafordíthatatlan változások elkerülése elősegítheti a szociális jólétet és a méltányos életkörülményeket mindenki számára, beleértve a

jelen és jövő nemzedékeket is. A definíció megfogalmazásában két kulcsfontosságú fogalom szerepel: a szükségletek és a korlátozások eszméje, azaz a szükségletek kielégítése mindaddig harmonikusan biztosítható, amíg az korlátokba nem ütközik. A növekvő szükségletek kielégítése fejlesztéssel érhető el, de csak a harmonikus fejlesztés lehet hosszútávon fenntartható. A fejlesztés akkor harmonikus, ha az adott társadalmi forma és gazdasági színvonal összhangban van a környezet eltartó képességével. A világ fejlett ipari országaiban a környezet-gazdaság-társadalom hármas kapcsolatrendszerét illetően az utóbbi évtizedben jelentős elmozdulás tapasztalható. A kormányzati környezetpolitikák a korábbi szűken értelmezett környezetvédelemtől érzékelhetően elmozdultak a fenntartható fejlődés széleskörű célrendszerének 1 www.ff3hu/fejlodeshtml 6 http://www.doksihu megfogalmazásáig, mely a korszerű

környezetpolitikai programok vezérelvévé vált. „A fenntartható fejlődés lényege, hogy az általános fejlődés folyamatában következetesen egyensúlyra kell törekedni a társadalmi, gazdasági, műszaki és környezeti feltételek között. A fogalomban nemcsak az ökológiai kölcsönös függőség és az egyensúly-fenntartás követelménye jelenik meg, hanem az etikai felelősség is. Olyan fejlődésre van szükség, amely úgy elégíti ki a jelen nemzedékek igényeit, hogy az ne veszélyeztesse a jövő generációk életfeltételeit”. 2 Ennek alapját képezi a természeti erőforrásokkal való ésszerű és hosszú távon is takarékos termelési és fogyasztási magatartások kialakítása. A fenntartható fejlődés fő jellemzői: - fenntartja az élet általános minőségét, - biztosítja a természeti erőforrások folyamatos elérhetőségét, - elkerüli a tartós környezeti károkat. 2.1 A nemzetközi összefogás fő állomásai Mindennek

a felismerésével az új kihívásokra új válaszokat kellett megfogalmazni. A problémák globalizálódásával nemzetközi összefogásra volt szükség, mely különböző állomásokon keresztül valósult meg. a) Római Klub jelentései, 1968 A globális problémák feltárására alakult meg Aurelio Pecceli olasz közgazdász vezetésével a nem hivatalos nemzetközi szervezet, melynek tagjai között tudósok (közgazdászok, matematikusok, pedagógusok, mérnökök, jövőkutatók.) és tőkés vállalkozók voltak. A „Római Klub jelentései” címmel tanulmányokat készítettek, és tudományos kutatásaik során megkíséreltek függetlenek maradni a politikától. A globális problémák feltárása után (a legveszélyesebb válságtényezőnek a természeti erőforrásokat tartották) megállapították, hogy a gazdasági növekedésnek léteznek határai, melyek matematikailag modellezhetők. Az elméleti eredményeken túl megpróbáltak alternatív megoldásokat

is felvázolni. A Római Klub 1990-es években kiadott jelentése kettőt emel ki a globális válságok közül, melyek az ezredvégre problémát jelentenek: a népességgyarapodás és a környezetrombolás. Megoldási 2 KvVM Hulladékgazdálkodási Szakmai Füzetek 1. http://www.kvvmhu/szakmai/hulladekgazd/hulladekgazdalkodas/hulladekgazdalkodashtml 7 http://www.doksihu javaslatában a politika, a tudomány és a nemzetközi szervezetek szoros együttműködését jelöli meg. b) ENSZ Környezetvédelmi Konferencia záródokumentuma - Stockholm, 1972 A környezetvédelemmel kapcsolatos első világméretű program. A résztvevők elfogadták a környezetvédelem alapelveiről szóló nyilatkozatot és a nemzetközi feladatokat, melyek az emberi környezet megóvását és javítását tűzték ki célul. Az együttműködés irányítására és a nemzetközi intézkedések összehangolására létrehozták az ENSZ Környezeti Programját (UNEP). A megállapodás 21.

pontjába belefoglalták, hogy az állami szuverenitás csorbítható, amennyiben más államok érdekei is veszélybe kerülnek. Azóta a globális szabályozás alapelvei a következők: - az állami kötelezettségek részét képezik a környezet állapotának figyelemmel kísérésére, a várható környezeti hatások felbecsülésére és a környezet megóvására tett lépések is, - az állami működés alapelveinek részét kell képeznie a nemzetközi együttműködés elvének, - a nyilvánosság tájékoztatásának és bevonásának elve más ország lakói felé is kötelező érvényű az országhatárt áthágó hatásokkal kapcsolatban. c) Brundtland Bizottság, 1984 1984-ben az ENSZ közgyűlés létrehozta a Környezet és Fejlődés Világbizottságot, melynek vezetésével Gro Harlem Brundtland asszonyt, volt norvég miniszterelnöknőt bízták meg. A bizottság „Közös jövőnk” címmel 1987-ben publikálta jelentését. d) „Közös

jövőnk” jelentés, 1987 A jelentés meghatározása szerint a fenntartható fejlődés „nem állandósított harmónia, hanem inkább folyamatos változás, melynek során a beruházások célja, a technológiai fejlődés iránya és az intézményi változások összhangban vannak mind a jelen, mind a jövő igényeivel” 3. A megfogalmazott fejlődési modell egyaránt tartalmazza a mennyiségi növekedést és a minőségi fejlődést. 3 Dr. Hubai József: Környezetgazdálkodás és környezetvédelem GBF-KKFK, Budapest, 2001 31 old. 8 http://www.doksihu e) ENSZ Környezet és Fejlődés Világkonferencia - Rio de Janeiro, 1992 A konferencia előkészítése során figyelembe vették a Közös jövőnk jelentés megállapításait. A konferenciára előkészített cselekvési programok a közös tennivalókat tartalmazták: - az Agenda 21 akcióprogram, amely feladatokat vázol fel a XXI. századra, irányelveket fogalmaz meg a társadalom és gazdaság, erőforrások

és környezet, a társadalom egyes csoportjainak szerepe és felelőssége és a végrehajtás módjainak vonatkozásában; - a Riói Nyilatkozat, amely a konferencián résztvevő állam- és kormányfők értekezletének dokumentuma, a környezetvédelem általános elveivel, konkrét kötelezettségek megfogalmazása nélkül. - Cselekvési program a tengerekről, fajokról és erdőkről, - A riói egyezményeknek nevezett Biológiai sokféleségről szóló egyezmény és a Keretegyezmények az éghajlatváltozásról is itt kerültek elfogadásra. f) ENSZ Közgyűlés rendkívüli ülésszaka (Rió+5) - New York, 1997 A riói világkonferencia után öt évvel értékelték a program megvalósítását. Az ENSZ és szakosított szervezetei és egyéb nemzetközi szervezetek is elkészítették fenntartható fejlődés programjukat, az OECD ajánlásokat fogadott el 2001-ben. Az EU is elkészítette Fenntartható Fejlődés Stratégiáját, melyet 2001 júniusában a

göteborgi ülésen fogadtak el. g) Fenntartható Fejlődés Világkonferencia - Johannesburg, 2002 Tanulmányozták a riói konferencia óta eltelt tíz évet, értékelték az elért eredményeket és a kitűzött célok megvalósulását, megvizsgálták az akadályozó tényezőket. Megállapították, hogy igen kevés előrelépés történt a környezeti és fejlesztési szempontoknak a gazdasági tervezésben és döntéshozatalban történő integrálása érdekében. A nemzetközi környezetvédelmi együttműködés számos területén történt ugyan előrelépés, de mégsem tapasztalható javulás a föld környezeti állapotában. Az Agenda 21. fejezete tárgyalja a szilárdhulladék és szennyvíz környezettudatos kezelésével kapcsolatos kérdéseket, eleget téve a 44/228. 9 http://www.doksihu közgyűlési határozat I. fejezet 3 paragrafusának, melyben a Közgyűlés kijelenti, hogy a konferenciának stratégiákat és szabályokat kell kidolgoznia

annak érdekében, hogy megállítsa és visszafordítsa a környezet romlásának hatásait a fokozott nemzeti és nemzetközi erőfeszítések értelmében, melyek a fenntartható és környezettudatos fejlődésre irányulnak minden országban, és eleget téve a határozat I. fejezet 12(g) paragrafusának is, melyben a Közgyűlés kijelenti, hogy a környezettudatos hulladékkezelés kiemelt jelentőségű a föld környezetének megóvásában és különösen abban, hogy minden ország megvalósítsa a környezettudatosságot és a fenntartható fejlődést. 4 A 21. fejezet értelmében szilárd hulladéknak minősül minden háztartási hulladék és a nem veszélyes hulladékok, a kereskedelmi és közületi hulladékok, az utcai hulladékok és építési törmelékek. Néhány országban a szilárd hulladékkezelés rendszerébe tartozik az emberi hulladék is. A környezettudatos hulladékkezelés nemcsak a biztonságos elhelyezéssel és szállítással foglalkozik, hanem

a probléma kiindulási okaival, mint a fenntarthatatlan termelés és fogyasztási minták. Éppen ezért az integrált életciklus kezelést ajánlja. A szükséges intézkedések kidolgozásának a feladatok fontossági sorrendjén kell alapulnia és a következő négy fő, hulladékkal kapcsolatos területre kell koncentrálnia: - a hulladék minimalizálása, - a környezettudatos hulladék újrafelhasználás és újrafeldolgozás maximalizálása, - környezettudatos hulladék elhelyezés és kezelés előmozdítása, - hulladékkal kapcsolatos szolgáltatás területeinek kiterjesztése. A négy terület kapcsolatban van egymással, és kölcsönösen erősítik egymás hatását, és ezért egységesnek kell lennie annak érdekében, hogy egy átfogó és megfelelő keretet biztosítson a települési szilárd hulladékkezelés számára. A négy terület aránya és hangsúlyai változhatnak a helyi társadalmi-gazdasági és fizikai feltételek, a hulladék

keletkezésének mértéke és összetétele szerint. A társadalom minden szintjének részt kell vállalnia mind a négy területben. 5 4 5 Agenda 21. wwwunorg/esa/sustdev/agenda21texthtm Letöltés ideje: 20041123 saját fordítás Agenda 21. wwwunorg/esa/sustdev/agenda21texthtm Letöltés ideje: 20041123 saját fordítás 10 http://www.doksihu Az Stockholmtól Johannesburgig tartó harminc év során az ENSZ egy olyan folyamatot indított el, melynek célja további eredmények elérése a globális fenntartható fejlődés érdekében. Ez alatt az idő alatt a fenntartható fejlődés számos területe került megvitatásra és átgondolásra, és a 2002-es világkonferencia egy bíráló felszólítás volt a cselekvésre. Az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottságának új programja került kidolgozásra, mely kétéves ciklusokon alapszik, jól körülhatárolt teendőkkel az egyes területeken. Ez a 2004/2005-től 2016/2017-ig tartó többéves akcióprogram hét

kétéves ciklust tartalmaz, melyekben az egyes témakörök integrált módon szerepelnek, a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontok figyelembevételével. A hulladékkezelés a 2010/2011-es ciklus részét képezi 6 2.2 A környezetvédelem és hulladékkezelés 7 A fenntartható fejlődés elveire épülő környezetvédelem céljai: - az ember számára egészséges és emberhez méltó környezet biztosítása, - az emberi beavatkozás hátrányaitól a levegő, a víz, a talaj és a növény- és állatvilág megvédése, - az emberi beavatkozás okozta környezeti károk megszüntetése. E célok érdekében a környezetvédelmi tevékenység kiterjed: - a környezetet szennyező és károsító kibocsátások csökkentésére, illetve megakadályozására (termelés- és termékintegrált környezetvédelem), - a környezetet szennyező és károsító kibocsátások és hatásaik elemzésére, - valamint ezen hatások döntően műszaki

eszközökkel és módszerekkel történő redukálására (additív-környezetvédelem), - a bekövetkezett környezetszennyezések, környezeti károk felszámolására (szanáló környezetvédelem). A fenntartható fejlődés szempontjából a megelőzésre irányuló környezetvédelmi szemlélet kiemelkedő jelentőségű, amely a termelésbe integrált, a termelés szerves részét képező környezetvédelmi tevékenységet jelent. A termelés- és termékintegrált környezetvédelem a termelési és fogyasztási technológia teljes folyamatába beépült, a tervezés, szervezés, megvalósítás és ellenőrzés során az alkalmazott környezetvédelmi szemléletmód és gyakorlat valósul meg, amelynek elsődleges célja 6 Multi-Year Programme of Work for CSD: 2004/2005 to 2016/2017. www.unorg/esa/sustdev/csd/csd11/CSD mulityear prog workhtm Letöltés ideje: 2004 11 23 7 KvVM Hulladékgazdálkodási Szakmai Füzetek 1. alapján

http://www.kvvmhu/szakmai/hulladekgazd/hulladekgazdalkodas/hulladekgazdalkodashtml 11 http://www.doksihu a technológia és az előállított termék környezetszennyező hatásainak csökkentése és megelőzése. A termelési és fogyasztási folyamat célja az emberi szükségletek kielégítése, ám a termelési folyamatban a nyersanyagok, alapanyagok, energia és segédanyagok feldolgozása során a lakossági vagy ipari fogyasztásra alkalmas termékek mellett gyakran melléktermékek és maradékanyagok is keletkeznek. A keletkezett melléktermékek az adott termelőnél nem, de más termelési folyamatban felhasználásra kerülnek, a termelési és szolgáltatási folyamatban keletkező maradékanyagok a termelési hulladékok. A termelők és szolgáltatók hulladékai lehetnek technológiai (pl. timföldgyártásnál a vörösiszap) és amortizációs termelésspecifikus (termelő berendezések), valamint nem termékspecifikus (pl. csomagolóanyagok, irodai

papír, irodai számítógép) hulladékok. A technológiai hulladék egy részét gyakran az adott üzemen belül újrahasznosítják. A technológiai hulladék külön részét képezik a veszélyes vagy különleges kezelést igénylő hulladékok, melyeket adott üzemen belül nem lehet újrahasznosítani, hanem vagy máshol hasznosíthatók, vagy ártalmatlanítják. Környezetvédelmi szempontból a termelési hulladéknak ez a legveszélyesebb és a technológia legkritikusabb pontja. Az amortizációs hulladékok, amik a műszakilag elavult termelő berendezések, általában hasznosíthatók az adott üzemen kívül. A termelési hulladék csökkentése tehát elsősorban gyártástechnológiai kérdés és emiatt alapvető a környezetvédelmi szempontokat a termelési folyamat integráns részének tekinteni. A termelésintegrált környezetvédelem célja a termékek gyártási folyamatában keletkező maradékanyag minimalizálása. Az elhasználódott termékek

(fogyasztási eszközök, tárgyak és csomagolóanyagok) alkotják a fogyasztási hulladékot, amelynek nagy részét a települési szilárd hulladék teszi ki. A termelés és szolgáltatás nem specifikus hulladékai is a települési hulladék mennyiségét növelik. A termékintegrált környezetvédelem célja a termékek oly módon való kialakítása, hogy használatuk után összetevőiket a termelési folyamatba vissza lehessen vinni, hasznosítani lehessen. Az 1sz ábra az integrált megelőző környezetvédelem folyamatait jelöli A környezetvédelem és egyben a hulladékgazdálkodás két alappillére a termelésés termékintegrált környezetvédelem, amelynek célja a végleges lerakásra kerülő hulladék csökkentése. A hulladékgazdálkodás e két tevékenységen kívül magában foglalja a hulladékok előkezelését, előkészítését a fizikai úton való hasznosításra és 12 http://www.doksihu termikus, kémiai, biológiai úton történő

hasznosítását vagy ártalmatlanítását, valamint az ezek keretéül szolgáló jogi, gazdasági és infrastrukturális feltételeket is. 2.3 A hulladék fogalma és fajtái „Általános értelemben hulladéknak tekintendő az ember mindennapi élete, munkája, gazdasági tevékenysége során keletkező, a keletkezés helyén feleslegessé váló, ott közvetlenül fel nem használható, különböző minőségű és halmazállapotú anyag, anyagegyüttes, termék, maradvány, tárgy, leválasztott szennyező anyag, szennyezett kitermelt föld, amelyet a birtokosuk sem felhasználni, sem értékesíteni nem tud és amelynek kezeléséről külön kell gondoskodni” 8. A hulladék fogalmát igen jól közelíti meg a gyakorlat és az igazgatás szemszögéből a Hulladékgazdálkodási törvény meghatározása, miszerint hulladék bármely, a törvény „1.sz melléklete szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik,

megválni szándékozik vagy megválni köteles” 9. Azt, hogy az adott anyag, tárgy hulladéknak minősül-e, az anyagi jellemzők mellett meghatározzák a társadalmi és gazdasági tényezők, az egyének anyagi helyzete, a társadalmi, műszaki és gazdasági fejlettség szintje. A hulladékok legegyszerűbb rendszerezése a termelő és szolgáltató, illetve a fogyasztási szférában képződő termelési és települési (kommunális) hulladékok megkülönböztetése. A termelési hulladékok árnyaltabb csoportosítása a gazdasági ágazat szerinti, illetve a kibocsátó technológia szerinti csoportosítás. Az anyagi minőség szerinti rendszerezés a hulladék, vagy annak domináns összetevője kémiai elnevezésén alapul. A környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatásuk alapján megkülönböztetjük a veszélyes és nem veszélyes hulladékokat. A veszélyes hulladékok körének meghatározása nem egységes, ugyanis egyes országokban tágabban, míg

máshol konkrétabban meghatározott feltételek szerint sorolják ide a különleges szennyezettségű hulladékokat. Általában azok tartoznak ide, amelyek a vonatkozó előírásokban, illetve jogszabályokban lefektetett határértékeknél nagyobb mennyiségben tartalmaznak bizonyos szempontok szerint veszélyesnek minősülő anyagokat. Eredet szerint települési, termelési és veszélyes hulladékokat különíthetünk el. Az egyes csoportok anyagi minőségüket tekintve nagyon 8 KvVM Hulladékgazdálkodási Szakmai Füzetek 1. http://www.kvvmhu/szakmai/hulladekgazd/hulladekgazdalkodas/hulladekgazdalkodashtml 9 2000. évi XLIII törvény a hulladékgazdálkodásról 13 http://www.doksihu heterogének lehetnek. A hulladékok eredet, veszélyesség és halmazállapot szerinti csoportosítását az 1.sz táblázat mutatja A hulladékgazdálkodási törvény alapján a települési hulladék alatt a háztartásokból származó szilárd és folyékony hulladékot,

illetőleg a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladékot értjük. A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001 (XI. 14) kormányrendelet a települési (kommunális) szilárd hulladék fogalmát a következő módon fejti ki: - háztartási hulladék: az emberek mindennapi élete során a lakásokban, valamint a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint az intézményekben keletkező, veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék - közterületi hulladék: közforgalmú és zöldterületeken keletkező, veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék - háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék: gazdasági vállalkozásoknál keletkező – külön jogszabályban meghatározott veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék A

települési folyékony hulladék a 213/2001 (XI. 14) kormányrendelet megfogalmazása szerint: a szennyvízelvezető hálózaton, illetve a szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz, amely származhat: - emberi tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közműpótló berendezéseinek ürítéséből, - a nem közüzemi csatorna- és árokrendszerekből, - a gazdasági, de nem termelési, technológiai eredetű tevékenységekből. A csomagolási hulladék magában foglal minden, hulladéknak minősülő csomagolást a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002 (V. 5) kormányrendelet alapján A csomagolás jelenthet csomagolóanyagot, illetve –eszközt, illetve olyan terméket, amely termék, áru befogadására, megóvására, szállítására, csoportosítására és kínálására használnak fel. A csomagolás lehet: - fogyasztói

(elsődleges) csomagolás, amely értékesítési egységet képez a végső felhasználó vagy fogyasztó számára a vásárláskor, beleértve a gyorsétkeztetésnél használatos, eldobható edényeket és evőeszközöket is; 14 http://www.doksihu - gyűjtő (másodlagos) csomagolás, amely a vásárlás helyén meghatározott értékesítési egységet foglal össze, függetlenül a végső felhasználó vagy fogyasztó részére történő értékesítéstől, vagy a fogyasztói csomagolástól elkülöníthető anélkül, hogy annak tulajdonságait megváltoztatná; - szállítási (harmadlagos) csomagolás, vagyis a fogyasztói vagy gyűjtőcsomagolás kezelését és szállítását, továbbá a fizikai kezelésnél és szállításnál történő károsodás elkerülését elősegítő csomagolás. 10 Ugyan a települési hulladékok jelenleg a figyelem középpontjába kerültek, de ne hagyjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy az összes hulladéknak

csupán kicsi (persze nem jelentéktelen) hányada a települési szilárd hulladék, s nagyobb részt a termelési hulladékok teszik ki. Az EU tagállamokban az 1992-97-es periódusban az összes hulladéknak csak 14%-a volt települési hulladék, míg a bányászati és alapanyagkitermelési tevékenységek termelték a hulladék 29%-át, a termelési folyamatok a 26%-át, az építőipari tevékenységek (ideértve a bontást is) 22%-ot. 2.4 A hulladék okozta környezeti hatások A környezetbe kibocsátott és elsősorban a nem megfelelően kezelt hulladékoknak különböző környezetkárosító hatásai lehetnek. A nem veszélyes termelési és települési hulladékok környezetre gyakorolt hatása a környezet szennyezésén túl döntően a környezet terhelésében és igénybevételében nyilvánul meg (nem megfelelően elhelyezett hulladékok tájromboló és esztétikai hatása, a lerakás okozta szükségtelen termőföld-igénybevétel, fertőzésveszély stb.) A

helytelenül kezelt nem veszélyes hulladékok hosszútávon jelentkező, maradandó környezetszennyezést, környezetkárosítást eredményeznek (talaj, talajvíz, illetve felszíni vízszennyezések). - A talaj, talajvíz és a felszíni vizek szennyeződése: a nem megfelelően kezelt hulladékok, azok bomlástermékei a csapadék által a talajba szivárognak. Ennek hatására a talaj felszíne elszennyeződik, az anyagok a talajvízbe kerülnek, és az áramlás miatt gyakran jelentős vízbázisokat veszélyeztetnek. A hulladékok közvetve a vízminőség romlásához is vezetnek. A felszíni vizek esetében közvetlen és közvetett szennyeződést eredményezhetnek a nem megfelelően kezelt kommunális és ipari szennyvízbevezetések. 10 Hulladékgazdálkodás. Szerk: Zimler Tamás Tertia Kiadó, Budapest, 2003 30 o 15 http://www.doksihu - A levegő szennyeződése: előidézői lehetnek a szervesanyag-tartalmú hulladék bomlása során keletkező gázok (pl.

ammónia), a kezelés nélküli hulladékok pora, illetve darabjai (pl. papír, műanyag) A hulladéklerakókon öngyulladás következtében bekövetkező vagy hulladékok nyílt téri égetésekor keletkező égéstermékek közvetlenül szennyezik a levegőt. Jelentős veszélyforrás a hulladéklerakók üvegházhatást növelő metán- és széndioxid kibocsátása is. - Fertőzésveszély: a települési és egyéb termelési hulladékok kórokozó mikroorganizmusai különböző fertőző betegségeket idézhetnek elő. Megfelelő körülmények között a kórokozók hosszabb ideig képesek életben maradni a hulladékokban, ahonnan a talajba és vízbe kerülve közvetlen érintkezés útján is fertőzhetnek. - Rovarok és rágcsálók elterjedése, elszaporodása: (pl. légy, patkány) ezek az állatok a fertőzések terjesztői lehetnek, ezért a gyakori hulladékbegyűjtés a lakásoktól, a lakott területen minél rövidebb ideig tartó és zárt tárolás alapvető

jelentőségű. - A környezetszennyezés esztétikai velejárója: a rendezetlen, szétszórt hulladék látványa tönkreteszi a táj szépségét, csökkenti a pihenés, kikapcsolódás teljes körű lehetőségét. 11 2.5 A hulladékgazdálkodás Hulladékgazdálkodás alatt azt a tudatos emberi tevékenységet értjük, melybe beleértendő mindenekelőtt a hulladék keletkezésének megelőzése, kiküszöbölése, a felhasznált nyersanyagok és a hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése, majd a kiküszöbölhetetlenül keletkező hulladék minél nagyobb hasznosítása, és csak az ezután fennmaradó hulladékmennyiség megfelelő kezelése és ártalommentes elhelyezése. 12 A tevékenységek közé tartozik a ezen folyamatok tervezése és ellenőrzése, a kezelő berendezések és létesítmények üzemeltetése és bezárása. A hulladékgazdálkodás ún. prioritási sorrendje, egyben az Európai Közösség V Környezetvédelmi

Akcióprogramjában lefektetett korszerű hulladékgazdálkodási feladatok: megelőzés, hasznosítás, ártalmatlanítás. 11 Közösségi részvétel a hulladékgazdálkodási döntéshozatalban. Szerk: Kovács József és Sándor Csaba. EMLA Környezeti Management és Jog Egyesület, Budapest, 2004 84-91 o alapján 12 Vermes László: Hulladékgazdálkodás, hulladékhasznosítás. Mezőgazda Kiadó, Budapest 13o 16 http://www.doksihu A megelőzésre, illetve a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésére irányuló intézkedések a következők lehetnek: - anyag- és energiatakarékos, hulladékszegény technológiák alkalmazása, - az anyagnak, illetve a hulladéknak a termelési-fogyasztási folyamatban tartása, - a legkisebb tömegű és térfogatú hulladékot és szennyező anyagot eredményező termékek előállítása, - a kockázatot jelentő anyagok kiváltása. A megelőzés két lehetséges fajtája a technológia útján

történő megelőzés és a termékek útján történő megelőzés. Ezt követi az újrahasznosítás, melynek során az eredeti rendeltetésüknek megfelelően tovább nem használható anyagok közvetlenül (átalakítás nélkül, eredeti állapotban) vagy közvetve (átalakítást követően) a termelési vagy szolgáltatási folyamatba visszakerülnek, és amelyen belül előnyösebb az eredeti formában történő újrahasználat (pl. többutas csomagolóanyagok), mint az anyagában történő újrahasznosítás. A hasznosítást követően a hulladék mint másodnyersanyag, illetve mint energiahordozó vagy mint félkész-, illetve késztermék kerül vissza a termelési folyamatba, bizonyos esetben közvetlen felhasználásra 13. A hulladékhasznosítás maradék anyagai további ártalmatlanítást igényelnek. A komposztálás a szerves hulladékok hasznosítására alkalmas. A hasznosítás akkor indokolt, ha az „ökológiailag előnyös, műszakilag lehetséges és

gazdaságilag megalapozott.” 14 A hasznosítás teljes folyamatában – gyűjtés, szállítás, feldolgozás, értékesítés – biztosítani kell a résztvevők gazdasági érdekeltségét. A hulladékok hasznosításának legalapvetőbb feltételei: A hulladékok újrahasznosításának hosszú távú előfeltétele, hogy a folyamatos, gazdaságos, ipari hasznosításra megfelelő mennyiségű és minőségű hulladék álljon rendelkezésre. Az újrahasznosítás a hulladék utóválogatásával vagy szelektív hulladékgyűjtés útján nyert hulladékokból egyaránt történhet. Az utóválogatáshoz kapcsolódó technikai háttér telepítése és üzemeltetése a költségeket tekintve drágább, mint a másik lehetőség, mivel az ömlesztett hulladék révén az egyes elemek, összetevők egymást szennyezik. A hulladék elégetésekor keletkező energia felhasználását egyes terminológiák nem nevezik újrahasznosításnak. 14 Hulladékgazdálkodás. Szerk: Zimler

Tamás Tertia Kiadó, Budapest, 2003 35 o 13 17 http://www.doksihu Mivel technikai szinten a hulladékfeldolgozás rendszerint drágább folyamat, mint alapanyagokból új termék előállítása, ezért az európai tapasztalat az, hogy állami ösztönző és kényszerítő rendszer szükséges a tervszerű hulladékgazdálkodás megvalósításához. A lakosság környezeti tudatának formálása nélkül elképzelhetetlen egy ilyen jellegű vállalkozás eredményessége. Fontos, hogy a társadalom egyre szélesebb rétegei szerezzenek hasznosítható ismereteket a környezetvédelemről, s így alkalmasabb partnerré váljanak a hosszú távú célok elérésében. Ártalmatlanításra az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történő hasznosítására vagy energiahordozóként való felhasználására a műszaki, technológiai, illetve gazdasági lehetőségek nem adottak, vagy a hasznosítás költségei aránytalanul magasak az ártalmatlanítás költségeihez

képest. A hulladéklerakás az anyagi minőség megváltoztatásával nem járó, a környezet elemeitől való elszigetelésen alapuló ártalmatlanítási eljárás. Célja a hulladék és a környezet kölcsönhatásának megakadályozása, amely a talajban vagy a talaj felszíne felett rendezett lerakás formájában valósítható meg. Az egyes hulladékgazdálkodási stratégiák között olykor gazdaságossági átváltás érvényesül: ha nagyon sikeres a forrásnál történő hulladékcsökkentés, akkor a fennmaradó kis mennyiségű anyag hasznosítása gazdaságtalanná válhat. A hulladékok feldolgozása ugyanis annál gazdaságosabb, minél kevesebb helyről, minél nagyobb tömegben gyűjthető össze, illetve minél homogénebb minőségű a hasznosítható hulladék. Ezen kívül a nagy szállítási távolság és az ekkor keletkező környezetszennyezés ésszerűtlenné teheti egyes anyagok újrahasznosítását. Ez az oka annak, hogy amíg Magyarország már a

90-es években viszonylag jól állt a vállatoknál keletkező hulladékpapír újrahasznosításával, addig a nehezebben begyűjthető, kevésbé koncentráltan keletkező és inhomogén lakossági hulladékpapír hasznosítására csak kisebb mértékben került sor. Közgazdasági értelemben véve a hulladékok keletkezésének megelőzése, illetve azok újrahasznosítása olyan mértékig ésszerű, ameddig annak határköltségei meg nem haladják a hulladéklerakásból származó környezeti határkárokat. A hulladékot nem érdemes teljes mértékig hasznosítani, ha annak további költségei már meghaladják a lerakás/égetés költségeit. A fenti összefüggés természetesen csak akkor igaz, ha mind a hulladékok keletkezésének, mind pedig a hulladékhasznosítás 18 http://www.doksihu összes költségét figyelembe vesszük. A hulladék termelője által a megvásárolt termék árán felül fizetendő díjnak ezért ideális esetben magában kell foglalnia a

következő tényezőket: a hulladék visszagyűjtésének határköltsége +a hulladékkezelés határköltsége + a hulladék externális határköltsége = a hulladék díja A hulladékkezelés költségének magában kell foglalnia a hasznosítás/égetés/lerakás/ minden folyó és beruházási költségét. A hulladék externális határköltségének pedig tartalmaznia kellene minden, a hulladék által a környezetben okozott kárt és költséget, mint pl. a levegőbe kerülő szennyezőanyagok egészségkárosodást, az esetleges talajszennyezést, stb. által 15 Ábelovszkyné Villányi Judit: A szelektív hulladékgyűjtés bevezetése Magyarországon c. szakdolgozata. (BGF-KVIF, 2004) 15 19 okozott http://www.doksihu 3. Az Európai Unió környezetpolitikája és hulladékgazdálkodási szabályozása A közös cselekvés szükségessége a hetvenes évek elejére az EGK környezeti politikai integrációjának elindításához vezetett. A felismerés

hátterében a gazdasági integrációt akadályozó tényezők álltak, mint a termékszabályozás különbözőségei, az erőforrások felhasználásában rejlő korlátok, az erősebb és a lazább környezetvédelmi követelményeket támasztó országok közti különbségek. Az első környezetvédelmi akcióprogram elindítása előtt, a tagállamok 1972-ben Párizsban megrendezett államés kormányfői csúcskonferenciáján a következő nyilatkozat született: „A gazdasági növekedésnek, amely önmagában nem lehet végcél, elsődlegesen az életfeltételekben mutatkozó különbségek enyhítéséhez kell hozzájárulnia. Ennek az összes társadalmi partner részvételével kell végbemennie, az életminőség és az életszínvonal javítását kell eredményeznie. Az európai eszméhez illően különös figyelmet kell szentelni a kézzel nem fogható értékeknek és a környezet védelmének, oly módon, hogy a haladás valóban az emberiség szolgálatába

állítható legyen.” 16 3.1 Az EU-s környezetpolitika irányelvei 17 - A magas szintű védelem: a környezetpolitikának figyelembe kell vennie a tudományos tényeket, a Közösség régióinak környezeti állapotát, a Közösség e téren végzett tevékenységeinek költségeit és hasznát, valamint a Közösség és az adott régió gazdasági-társadalmi helyzetét. A magas szintű védelem ugyanaz, mint a tagállamokban alkalmazott „legjobb gyakorlat” (best practice). - Az elővigyázatosság elve: a környezetkárosítást minden eszközzel meg kell próbálni elkerülni. Ez képezi alapját az integrált környezetvédelmi technológiák fejlesztésének, amelyek elkerülik a problematikus anyagok keletkezését. - A megelőzés elve: a lehetséges környezeti hatásokat a szennyezés forrásánál kell megszüntetni, megelőzve a szennyezés szétterjedését a környezetben. - A szennyező fizet elve: a környezeti kár költségeit a kár okozójának kell

viselnie. Ez egyaránt jelenti a hatályos környezeti normák betartásának költségeit, illetve a szennyezés által okozott károk megtérítését. Az EU az elvet egyelőre csak lazább értelmezésben alkalmazza, mert még nincsenek elég hatékony eszközök (pl. közösségi környezetvédelmi adók), amelyek segítségével 16 Bándi Gyula: Környezetjog. Osiris Kiadó, Budapest, 2000 348 old Engem is érint: Környezetvédelem az Európai Unióban. A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma. 17 20 http://www.doksihu a szennyezőket minden esetben az elhárítás költségeinek megfizetésére kötelezhetnék. - Az integrálás alapelve: az Amszterdami Szerződés 3.c cikkelyében került megfogalmazásra. A környezetvédelmi politika bevezetésének nincs értelme akkor, ha az ellentétben gazdaságpolitikával), illetve áll a más politikákkal környezetvédelmet (pl. minden az általános részpolitikába integrálni kell. - A szubszidiaritás

elve: az EU csak akkor cselekszik, ha a problémát a tagállamoknál hatékonyabban tudja kezelni. A hatékony környezetvédelem csak a politikai szintek (helyi, nemzeti, regionális vagy nemzetközi) együttműködésével valósítható meg. - A fenntartható fejlődés: az elv szerepel a Európai Unióról szóló szerződésben, illetve a tagállamok a Riói Agenda 21, a Klímaegyezmény, a Biodiverzitás és az Elsivatagosodás Egyezmény aláírásával is elkötelezték magukat a fenntartható fejlődés mellett. - A partnerség elve: A fenntartható fejlődés szereplőinek párbeszédet és együttműködést kell kialakítaniuk a környezetvédelmi problémák megoldása érdekében. Ez együttműködési megállapodásokhoz (pl az önkéntes, az üzleti és az állami szektor közötti megállapodásokhoz), illetve az állampolgárok és a társadalmi szervezetek fokozott bevonásához vezet. 3.2 Az európai uniós környezetpolitika alakulása 18: Az első

szakasz (1957-1972): Az ötvenes évek közösségi intézményeinek létrehozásakor a gazdasági fejlődés volt a fő prioritás, ezért ebben a másfél évtizedes periódusban lényegében nem voltak környezetvédelmi intézkedések. A második időszak (1972-1986): Az 1960-as évek végére megnőtt a környezetvédelmi tudatosság, az 1972-es ENSZ Emberi Környezet című stockholmi konferencia és a Római Klub jelentése hatására az Európai Közösség is belátta a közös környezetpolitika szükségességét. Az Európai Bizottság első erre vonatkozó közleményét 1971-ben bocsátotta ki, ezt követte 1972 tavaszán az 1. környezetvédelmi akcióprogram tervezetének elkészítése. A döntés formálisan az 18 Környezetpolitika és uniós csatlakozás. Szerk: Glatz Ferenc Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1998. alapján 21 http://www.doksihu 1972-ben Párizsban tartott csúcstalálkozón született meg. Ezután 1973 júliusában ült össze

az első Környezetvédelmi Tanács, és elfogadta a közös környezetpolitika alapelveit, majd novemberben döntött az 1. környezetvédelmi akcióprogram megvalósításáról. Az akcióprogram szerint „az Európai Közösség környezeti politikájának célja a Közösség polgárai életkörülményeinek, életminőségének, környezetének javítása. E politikának a legjobb életfeltételeket nyújtó környezet megteremtésével kell segítenie az embert szolgáló növekedést, és e növekedést össze kell egyeztetnie a természetes környezet megőrzésének egyre növekvő parancsoló szükségességével” 19. Ebben fogalmazták meg a környezetpolitikai alapelveket, az ún. „tizenegy parancsolatot”, mely a mai napig a közösségi környezetpolitika alapja: 1. A szennyezés, illetve a környezeti ártalmak forrásánál történő fellépés 2. A környezeti hatások figyelembevétele 3. A természeti erőforrások ésszerű hasznosítása 4. A tudomány és a

technika környezetvédelmi célú fejlesztése 5. A szennyező fizet elve 6. Egyik állam sem okozhat környezeti kárt a másik államnak 7. A fejlődő országok érdekeinek figyelembevétele 8. Az Európai Közösség és a tagállamok regionális és nemzetközi együttműködése 9. A környezetvédelem a Közösségben mindenki ügye, amelyet minden szinten oktatni kell 10. A környezeti cselekvés megfelelő szintjének meghatározása 11. A tagállamok környezeti politikáinak összehangolása és harmonizálása a Közösségben 1977-ben, az öt év elteltével kiadták a 2. környezetvédelmi akcióprogramot, mely gyakorlatilag ugyanazokra a területekre terjed ki, mint az első. Elsőbbséget biztosít a víz-, a levegő- és a zajvédelem számára, és kiemeli a terület, környezet és a természeti erőforrások ésszerű hasznosítását. Hangsúlyozza a szennyezés, a hulladékkeletkezés és a földhasznosítás terén a megelőzést szolgáló eszközöket. A

program környezetfejlesztéssel foglalkozó fejezete kiemelt szerepet szán a környezeti hatásvizsgálatok és értékelési rendszer kidolgozásának, elemzi a 19 Bándi Gyula: Környezetjog. Osiris Kiadó, Budapest, 2000 349 o 22 http://www.doksihu gazdasági eszközöknek a környezetvédelem szolgálatába állításának lehetőségeit, foglalkozik a környezetvédelmi információszolgáltatás rendszerének kiépítésével. A 3. környezetvédelmi akcióprogram 1982 és 1986 között tartott A program lényegesen rövidebb és általánosabb elődeinél. A gazdaság és környezetvédelem összekapcsolása mellett egyre nagyobb figyelmet fordít a környezetvédelem önmagáért való megvalósításainak kiépítésére, és magát a környezetvédelmet is a Közösség alapvető céljaként határozza meg. Nagy hangsúlyt fektet a megelőzés elvére, és új elemként megjelenik a környezetvédelmi szempontok egyes gazdasági tevékenységek tervezésébe,

szervezésébe való integrálásának követelménye. Kiemeli a környezeti cselekvés legmegfelelőbb szintjének megválasztását: a közösségi szintre csak azon eszközök meghatározása kerül, melyek ezen a szinten a leghatékonyabbak. Felveti a kérdést, hogy a tagállamok hogyan hajtják végre a környezeti jogszabályokat, illetve ennek fokozatos ellenőrzését. Két, egyre nagyobb aggodalmat jelentő környezeti probléma körvonalazódott: az egyik a környezet fokozódó savasodása, a másik a sokasodó hulladékgondok (gondatlanul kialakított lerakók, illetve a hulladékturizmus a fejlődő országok irányába). A hulladékprobléma a 3 környezetvédelmi akcióprogram keretében, ebben a vonatkozásban fogalmazódott meg. Az Európai Közösség a ’80-as évek közepéig a környezetpolitika területén nem tudott megerősödni, melynek oka egyrészt a szegényebb tagok felvétele (1973-ban Írország, 1981-ben Görögország, 1986-ban Portugália és

Spanyolország), másrészt a környezetvédelem hiánya a különböző szerződésekben. A harmadik időszak (1987-1992): kezdetét az Egységes Európai Okmány 1987. július 1-jei hatályba lépése jelenti, amely az első mérvadó egyezmény, amely jogilag hivatkozik a környezetvédelemre. A környezetpolitikát a többi közösségi politikával egyenrangúvá teszi. Ekkortól válik intenzívebbé a jogharmonizáció A környezetpolitika két legfontosabb alapelvét a környezetkárosodás megelőzése a forrásnál és a szennyező fizet elvében jelöli meg. A környezetpolitika és más politikák integrációját hangsúlyozza, főleg a közös agrárpolitikát, a regionális, szociális és fejlesztési politikákat. A döntéshozatali rendszerben is változást hozott, ugyanis környezetvédelmi kérdésekben bevezette a minősített többség alkalmazását. A 4. környezetvédelmi akcióprogram (1987-1992) megerősíti, hogy a környezetvédelem a további gazdasági

fejlődés feltétele, alapvető szükséglet. Prioritásként jelöli meg a következő területeket: 23 http://www.doksihu - a közösségi jog alkalmazása és érvényre juttatása, - az anyag- és forrásorientált megközelítés a környezetpolitikában, - a környezettel kapcsolatos információkhoz történő szabad hozzájutás és a környezet állapotáról szóló jelentések elkészítése háromévenként, - a környezetvédelem és munkahelyteremtés kapcsolatrendszere, - a létező jogi szabályozás kiegészítése új típusú eszközökkel, elsősorban közgazdasági és kommunikációs eszközökkel. Felállították az Európai Környezeti Ügynökséget, melynek székhelye Koppenhága lett. Az intézmény fő feladata a környezet állapotával kapcsolatos adatok gyűjtése, elemzése és rendszeres környezeti állapotjelentések készítése. 1992-ben aláírták az Európai Uniót létrehozó Maastrichti Szerződést. A szubszidiaritás

elvét jogilag is kiterjesztették az Unió valamennyi politikájára, és két környezetvédelmi alapelvet foglaltak bele: a szennyező fizet és az elővigyázatosság elvét. A Maastrichti Szerződés tovább bővítette az Európai Parlament jogkörét a környezetvédelmi döntéshozatalban, bevezetve az „együttes döntés” lehetőségét. Ha a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek nem sikerül egyezségre jutnia, fel kell állítani egy egyeztetőbizottságot a kompromisszum eléréséhez. A negyedik időszak (1992-2000): 1993 februárjában került elfogadásra az 5. környezetvédelmi akcióprogram, melyet erőteljesen meghatároz a Maastrichti Szerződés és az 1992-ben Rio de Janeiróban tartott ENSZ környezet és fejlődés konferencia. A program új szemléletet képvisel, miszerint: - azokra az anyagokra és tevékenységekre összpontosít, amelyek pusztítják a természeti erőforrásokat vagy károsítják a környezetet - a környezetre káros jelenlegi

trendekben változást indítványoz annak érdekében, hogy biztosítsa a feltételeket a jelen és jövő generációk gazdasági és társadalmi jóléte és növekedése számára - törekvése, hogy megváltoztassa a társadalom magatartását a megosztott felelősség alapján, bevonva annak minden szektorát, mint közigazgatás, állami és magánvállalkozói szektor és a társadalom egészét A program környezetvédelmi prioritásai között szerepel az éghajlatváltozás, a savasodás és levegőszennyezés, a természeti erőforrások és a biológiai sokféleség pusztulása, a vízkészletek csökkenése és szennyezése, a települési környezet romlása, a tengerpartok pusztulása, a hulladék. Az 5 környezetvédelmi 24 http://www.doksihu akcióprogramban tehát prioritásként kerül megfogalmazásra a hulladékkérdés, a hulladékok integrált szennyezésmegelőzése és –ellenőrzése. Az akcióprogram következtében csökkent a határon átnyúló

légszennyezés és az ózonlyukat károsító anyagok kibocsátása, javult a vízminőség. Azonban az eredmények a várakozások alatt maradtak, lassan valósult meg a környezeti szempontok szakpolitikákba való integrálása is. A hatodik környezetvédelmi akcióprogram (2001-2010): annak fényében készült, hogy az EU 2001-ben kidolgozza a fenntartható fejlődés stratégiáját. A program a teendőket kevés számú súlypont köré csoportosította és a korábbinál jóval egyértelműbb célokat és végrehajtási tervet fogalmaz meg. Lényegében az 5 akcióprogram elemeit folytatja, a fő szempontokat megtartja (fenntartható fejlődés, politikába való integrálás elve). Az új program prioritási területei: - éghajlatváltozás, - természet és biológiai változatosság, - környezet és egészség, - természeti erőforrások és hulladék. E négy területen a következő eszközökkel kíván eredményeket elérni: - a létező környezetvédelmi

joganyag végrehajtásának biztosítása, - a környezeti szempontok minden releváns politikába való hatékonyabb integrálása, - szoros együttműködés az üzleti szférával és a fogyasztókkal, - az állampolgárok jobb és hozzáférhetőbb informálása, - környezettudatosabb földhasználati magatartás fejlesztése. Jelenleg a teljes környezetvédelmi joganyag mintegy 300 irányelvből, rendeletből, határozatból és ajánlásból áll, melyeket számos állásfoglalás és politikai nyilatkozat egészít ki. Az EU környezeti jogszabályainak száma és súlya folyamatosan növekszik, annak ellenére, hogy a Bizottság egyre inkább a korábbi szabályozás speciálisabb részét integráló, keretirányelveket (pl. vízminőség-védelmi, levegőminőség-védelmi keretjogszabályok) részesíti előnyben. AZ EU szinte minden jelentős nemzetközi környezetvédelmi egyezményhez csatlakozott, az egyik legjelentősebb tevékenységet az

éghajlatváltozással kapcsolatban fejti ki, a Kyotói Egyezmény keretében számos, az éghajlatváltozással és üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos jogszabály kötelezi a tagországokat. 25 http://www.doksihu Az Unió tevékenysége a környezeti jog szinte minden területére kiterjed, így az alábbi szakterületekre: - általános (horizontális) politika, melyek közül a két legfontosabb a környezeti hatásvizsgálatokról és a környezeti információkhoz való hozzájutásról szóló irányelv - levegőtisztaság-védelem - vegyi anyagok, ipari kockázatok, biotechnológia - természetvédelem (pl. madarakról szóló irányelv, a jóval átfogóbb élőhely irányelv, a CITES 20) - zaj- és rezgések elleni védelem - vízminőség-védelem - hulladékgazdálkodás - nukleáris biztonság, polgári védelem. 3.3 Az EU hulladékgazdálkodási szabályozása A környezetvédelmi szabályozáson belül a hulladékgazdálkodás

szabályozása sajátos helyet foglal el. Egyrészt a hulladék a környezetszennyezés egyik forrása, másrészt viszont nyersanyagként szolgál a gazdasági tevékenységekhez, ezért a hulladékprobléma kezelése gazdaságpolitikai kérdés is. A gazdasági fejlődés eredményeként növekvő termelés és fogyasztás következtében az EU tagországokban a hulladéktermelés is növekedett, és ennek környezetre (talaj-, víz-, levegőszennyezés) és emberi egészségre gyakorolt káros hatása egyértelmű. A tagországok felismerték, hogy a kedvezőtlen folyamatok megállítása csak egységes szabályozás és összehangolt programok útján lehetséges. A hulladékokra vonatkozó szabályozás az EU környezetvédelmi jogrendszerében közel 25 éves, és a vízvédelem mellett a legkimunkáltabbnak tekinthető. A szabályozás a hulladékok és ahhoz tartozó tevékenységek széles körét, minél átfogóbb módon igyekezett rendszerezni. Az EU hosszú

távú hulladékgazdálkodási céljai az 1989-ben megfogalmazott Hulladékgazdálkodási Stratégiában jelentek meg. A stratégia legfontosabb alapelvei - 20 A Washingtoni egyezmény, más néven CITES (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora - Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő növény- és állatfajok nemzetközi kereskedelméről) 1973-ban jött létre. Magyarország az egyezményhez 1985-ben csatlakozott. 26 http://www.doksihu amelyek egyben a hulladékgazdálkodás prioritási sorrendjét is tükrözik - a következők 21: - megelőzés: A megelőzés elve alapján kerülni kell az egyszer használatos termékek előállítását és a szükségesnél nagyobb mértékű csomagolás alkalmazását. - újrahasználás és hasznosítás: ennek során a szelektíven gyűjtött hulladék bekapcsolódik a termelési, szolgáltatási folyamatokba. A tagállamok feladata többek között a piacteremtés elősegítése. -

ártalmatlanítás optimalizálása: az alapelv célja a nem hasznosítható hulladékok ártalmatlanításával járó környezeti terhek lehető legalacsonyabb szinten tartása. Az ártalmatlanítás során alkalmazott technológia az elérhető legjobb, de ne túlzott költségekkel járó módszer legyen. - a hulladékszállítás szabályozása: ennek során törekedni kell a környezeti kockázatok elkerülésére, illetve csökkentésére. - helyreállítás szükségessége: a hulladékártalmatlanítást követő rekultiváció szükségességére utal. A Tanács 1997. február 24-én hozott határozata áttekinti a Stratégia eredményeit, és megállapítja, hogy bár a hulladékgazdálkodás területén 1990 óta figyelemre méltó jogi, gazdasági és műszaki haladás következett be, közösségi szinten a képződő hulladék mennyisége tovább nőtt. A Stratégia nem támogatja az égetést és a lerakást Csak azt lehet égetni és lerakni, amivel már mindent

megpróbáltak, és nincs más módja a megsemmisítésnek. A határozat kiemeli a gyártó felelősségét, akinek kiemelt szerepe van a termék tulajdonságainak megválasztása révén a keletkező hulladék kezelhetősége szempontjából. A 6. környezetvédelmi akcióprogram megállapítja, hogy egyre több hulladék keletkezik a népességnövekedés és gazdasági fejlődés eredményeként, ami a környezetterhelés mellett a lerakás révén értékes földterületek elfoglalásához vezet. A program egyik prioritási területe a hulladék. A közösségi szabályozás nagyon összetett, számos irányelvet, határozatot, állásfoglalást foglal magába, a legtöbb irányelv célja a nemzeti szabályok és hatósági eljárások összehangolása. Az EU hulladékgazdálkodási szabályozásának rendszerét a 2. ábra szemlélteti 21 Hulladékgazdálkodás. Szerk: Zimler Tamás Tertia Kiadó, Budapest, 2003 alapján 27 http://www.doksihu A legátfogóbb, általános

hulladékgazdálkodási szabályozás a 75/442 Direktíva a hulladékokról, amelyet a 91/156 Direktíva módosított. A direktíva előírja a tagállamoknak, hogy megfelelő intézkedéseket hozzanak a hulladék keletkezésének megelőzésére vagy csökkentésére, és a hulladék visszanyerésére (visszaforgatással, újrahasznosítással, helyreállítással vagy bármely más eljárással), vagy a hulladékok energiaforrásként való felhasználására. A megelőzés és csökkentés eszköze a tiszta technológiák fejlesztése, a minimális hulladéktartalmú termékek fejlesztése, és a veszélyes anyagok végső elhelyezését megoldó technológiák kidolgozása. A direktíva nem vonatkozik bizonyos gázok és bizonyos hulladékkategóriák légköri kibocsátására, melyek máshol kerülnek szabályozásra. A tagállamokat arra ösztönzi a szabályozás, hogy intézkedjenek a hulladékok visszanyerésének vagy elhelyezésének megoldása érdekében, tiltsák a

hulladékok tömeges lerakását és ellenőrizhetetlen elhelyezését, hozzanak intézkedéseket egy koordinált és megfelelő hulladéklerakó telephelyhálózat létrehozására, a túlzott költségeket nem igénylő legjobb elérhető módszerek és technológia alkalmazásával. Ennek célja, hogy a Közösség egésze önfenntartóvá váljon a hulladék-elhelyezésben, lehetővé tegye a hulladékok elhelyezését a legközelebbi megfelelő lerakóhelyek egyikén, a hulladékszállítás minimalizálásával, a legmegfelelőbb technológiák segítségével, a környezet és az emberi egészség védelme érdekében. Az irányelv megalapozza a hatékony hulladékgazdálkodás intézményi és infrastrukturális kereteit. A nemzeti hatóságoknak készíteniük kell egy hulladékkezelési tervet, és meg kell akadályoznia a tervben nem szereplő hulladékmozgatásokat. A tervnek tartalmaznia kell a kezelendő hulladékok fajtáit, eredetét, mennyiségét,

összetételét, a hulladékkezelő létesítményeket. A direktíva előírja, hogy minden, az IIA melléklet szerinti hulladék-elhelyezési tevékenységet vagy az IIB melléklet szerinti újrahasznosítási tevékenységet végző cégnek engedéllyel kell rendelkeznie az illetékes nemzeti hatóságtól. A hulladékgyűjtéssel vagy szállítással foglalkozó cégekről az illetékes hatóságnak nyilvántartást kell vezetnie. A tagállamoknak háromévenként jelentést kell készíteniük országuk hulladékártalmatlanítási helyzetéről. 22 A direktíva a szennyező fizet elv értelmében előírja, hogy a hulladék-elhelyezés költségeit a birtokosnak vagy a gyártónak kell állnia. 22 Az Európai Unió környezetvédelmi szabályozása. Környezetvédelmi kiskönyvtár 8 Szerk: Bándi Gyula. KJK-Kerszöv, Budapest, 2001 469 old 28 http://www.doksihu A szabályozás általános követelményei körében a hulladékgazdálkodás fő kötelezettségeit a direktíva

4. cikkelye tartalmazza: „a tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy az ártalmatlanított hulladék ne veszélyeztesse az emberi egészséget, és ne károsítsa a környezetet, és különösen: - ne jelentsen veszélyt a vízre, a levegőre, a talajra, valamint a növényekre és az állatokra, - ne okozzon kellemetlen szagot vagy zajt, - ne legyen negatív hatással a tájra vagy a védett területekre.” 23 A hulladékokra vonatkozó keretszabályozást kiegészítette a 94/3/EC bizottsági döntés a hulladéklista létrehozásáról. A hulladéklistának iránymutató szerepe van, nem kötelező érvényű. A lista bővíthető, és nem minden, a listán szereplő anyag minősül feltétlenül hulladéknak, ez a körülményektől függ. A lista célja elsősorban az azonos fogalmak használata. A 2000/532/EC bizottsági határozat az új hulladéklista elfogadásáról hatályon kívül helyezte a hulladéklistáról

szóló 94/3/EC határozatot, valamint a 94/904/EC határozatot a veszélyes hulladéklistáról. A cél a listák integrálása volt A veszélyes hulladékok esetében meghatározza a tulajdonságokat is, pl. a nagyon veszélyes vagy rákkeltő anyagok esetében azok koncentrációja 0,1%, veszélyes anyagok esetében 3%, irritáló anyagok jelenléte esetében 20%. 1991 decemberében a Tanács elfogadta a veszélyes hulladék direktívát (91/689 Direktíva), melynek célja a tagországok veszélyes hulladékok szabályozott kezeléséről szóló joganyagának harmonizálása, más hulladékra vonatkozóknál szigorúbb szabályok felállításával, a veszélyes hulladék megfelelő és egységes definíciója révén, illetve az elhelyezés és újrahasznosítás lehető legteljesebb monitoringjának biztosításával. Ennek érdekében a 75/442 hulladék direktíva legtöbb rendelkezését a veszélyes hulladékszabályozás megfelelően alkalmazza, és ennek a rendelkezésein

felül további követelményeket állapítottak meg a veszélyes hulladékok alapvető kezelésére. 24 Az 1999/31/EC direktíva a hulladéklerakást szabályozza. Céljai között szerepel a biztonságos és ellenőrzött lerakás biztosítása, a megelőzés, a hulladék 23 Hulladékgazdálkodás. Szerk: Zimler Tamás Tertia Kiadó, Budapest, 2003 62 old Az Európai Unió környezetvédelmi szabályozása. Környezetvédelmi kiskönyvtár 8 Szerk: Bándi Gyula. KJK-Kerszöv, Budapest, 2001 470-471 old 24 29 http://www.doksihu újrahasznosításának lehetősége, valamint olyan alapvető kérdések tisztázása, mint a komposztálás, a biogáztermelés, a lerakó által okozott kár megelőzése. Ennek érdekében alapvető szempont a lerakó ellenőrzése és a hulladék kezelése, a potenciális káros hatások megelőzése és csökkentése érdekében. A lerakóra kerülő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése is alapvető cél. Alapelv a

közelség és az önellátás elve. Az egységesség érdekében a direktíva műszaki szabályokat határoz meg. A direktíva meghatározza a lerakók típusát, és az ezekben fogadható hulladék típusokat. A lerakók típusai: veszélyes hulladék, nem veszélyes hulladék és inert hulladék lerakására szolgáló lerakó. Az inert (semleges), illetve a nem veszélyes hulladékok felhasználhatók újrafejlesztési és helyreállítási, illetve területfeltöltési, építési célokra is. 25 26 A hulladékokra vonatkozó szabályozásban jelentősek a hulladékok határon túli mozgását szabályozó rendelkezések (93/98/EEC tanácsi döntés a hulladékok határon túli mozgásának és ártalmatlanításának ellenőrzéséről szóló Bázeli Egyezmény elfogadásáról, illetve az EEC/259/93 tanácsi rendelet az EK-n belül, az oda és onnan kifelé irányuló hulladékmozgás ellenőrzéséről), illetve megtalálhatók a hulladékok egyes csoportjaira vonatkozó

szabályozások (hulladék olajokra, elemekre és akkumulátorokra, titanium-dioxidra, kiselejtezett gépjárművekre.) A 94/62 Európa Parlament és Tanácsi Direktíva a csomagolásról és a csomagolási hulladékról rendelkezik, átmenetet alkotva a környezetvédelmi és a termékre vonatkozó szabályok között. A megelőzés leghatékonyabb eszköze a csomagolásból származó hulladék keletkezésének megelőzése. A direktíva hatályba lépését követő 3 éven belül csak abban az esetben lehet csomagolóeszközt piacra vinni, ha az megfelel a II. sz mellékletben meghatározott követelményeknek, mely három fő témát tartalmaz: - a csomagolóanyag-gyártásra vonatkozó követelmények, mint például a mennyiség és a súly olyan mértékű csökkentése, amely még lehetséges a biztonsági és egészségügyi követelmények mellett, és megfelel a terméknek és a vásárlóknak, - követelmények a csomagolóeszközök újra felhasználása tekintetében,

25 Az Európai Unió környezetvédelmi szabályozása. Környezetvédelmi kiskönyvtár 8 Szerk: Bándi Gyula. KJK-Kerszöv, Budapest, 2001 473 old 26 Inert hulladék, amely nem megy át jelentős fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson. Nem oldódik vízben, nem ég el, illetve más fizikai vagy kémiai módon nem reagál, nem bomlik le biológiai úton, nincs kedvezőtlen hatással a vele kapcsolatba kerülő más anyagokra. 30 http://www.doksihu - követelmények a visszanyerhetőséggel kapcsolatban (az anyag visszanyerése, energianyerés, komposztálás, biológiailag bontható anyagok alkalmazása). 27 3.4 Az EU támogatási programjai 3.41 Az EU csatlakozás környezetvédelmi követelményeinek való megfelelőséget elősegítő programok A környezetvédelem feladatainak teljesítése csak nagy volumenű beruházások megvalósításával lehetséges. A feladatok végrehajtásáért felelős gazdasági szféra, illetve az önkormányzatok anyagi

helyzete azonban az esetek döntő többségében képes nem a szükséges környezetvédelmi beruházások teljes mértékű finanszírozására. A finanszírozási hiányok részbeni pótlását az állami költségvetés szolgálja a címzett- és céltámogatási rendszereken, a környezetvédelmi célelőirányzatokon (Nemzeti Környezetvédelmi Program, Környezetvédelmi Alap Célfeladat, Önkormányzatoknak nyújtott környezetvédelmi támogatások), a területfejlesztési, a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési, valamint a gazdaságfejlesztési célelőirányzatokon keresztül.28 A strukturális változásokat eredményező beruházások támogatásához már a csatlakozást megelőzően is igénybe lehetett venni az EU pénzügyi forrásait. A közös finanszírozás hatékony megvalósítása érdekében a hazai támogatási formák esetén célszerű olyan feltételrendszert kialakítani, hogy azok megfeleljenek az EU által biztosított,

a csatlakozást elősegítő támogatások feltételeinek. A csatlakozást elősegítő fontosabb EU-s pénzügyi programok a következők: - a Phare (Poland, Hungary Assistance for the Reconstruction of the Economy) program, a gazdaságfejlesztés, infrastruktúrafejlesztés, emberierőforrás- fejlesztés, környezetvédelem, közigazgatás-fejlesztés területén, - az ISPA (Instrument for Structural Policies for Pre-Accession) program, az infrastruktúrafejlesztés, környezetvédelem területén, 27 Az Európai Unió környezetvédelmi szabályozása. Környezetvédelmi kiskönyvtár 8 Szerk: Bándi Gyula. KJK-Kerszöv, Budapest, 2001 477 old 28 www.kvvmhu/szakmai/hulladekgazd/telepules/ispahtml Letöltés ideje: 2005 02 10 31 http://www.doksihu - a Sapard (Special Accession Programme for Agriculture and Rural Development) program, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési felzárkózását segítő támogatás, - a LIFE Környezetvédelmi és Természetvédelmi

program, amely az innovatív tevékenységeket, ipari bemutatókat, a helyhatóságok részére műszaki támogatásokat, a jogalkotást és politikát támogató előkészítő tevékenységet, valamint a természetes élőhelyek, a vadon élő állatvilág megőrzését szolgáló tevékenységeket támogatja. Az előcsatlakozási alapokat szigorúan csak a tagjelöltek használhatják fel. Miután egy ország csatlakozott, számára már az új tagállamoknak szánt (egyébként jóval jelentősebb) források állnak rendelkezésre. Az ISPA (Instrument for Structural Policies for Pre-accession = Előcsatlakozási Strukturális Politikák Eszköze) támogatási rendszerét az EU 1999-ben rendeletben szabályozta (Council Regulation (EC) No 1267/1999 of June 1999). Az ISPA célja, hogy a csatlakozás időpontjára – a csatlakozást hátráltató konkrét problémák megoldásával – megtörténjen a felzárkóztatás a környezetvédelem, valamint a közösségi

infrastruktúra színvonalához és a csatlakozásra váró országok felkészüljenek a Strukturális Alapok támogatásának fogadására. A környezetvédelemben az ISPA támogatás a következő területeken használható fel: - szennyvízkezelés és csatornázás, - ivóvízellátás, - hulladékgazdálkodás, - levegőtisztaság-védelem. 3.42 A tagállamoknak nyújtott Európai Uniós támogatások Az Európai Közösségek gazdasági mutatói (GDP, munkanélküliségi ráta, fejlődési ráta, stb.) azt sugallják, hogy a tagállamok gazdaságai nem közelítenek egymáshoz Mindez különösen nyilvánvalóvá vált az új dél-európai tagállamok (Görögország 1981, Spanyolország és Portugália - 1986) felvétele során, mikor az Európai Regionális Fejlesztési Alap szűk pénzügyi keretei már nem voltak elégségesek. Ezért szükség volt a regionális politika megújítására. Ezt oldották meg az Egységes Európai Okmánnyal, mely a regionális

politikát közösségi politikaként elismerte, célul tűzte ki a gazdasági és szociális kohéziót. 32 http://www.doksihu A kohéziós és strukturális politika egyre növekvő súlyát mutatja, hogy a ráfordított források mennyisége is egyre jobban nő az évek folyamán. Mára a költségvetés harmadát teszi ki. A támogatások célja új termelő beruházás vagy munkahelyteremtéshez kapcsolódó beruházás. A támogatás formája változatos: segély, alacsony kamatozású kölcsön vagy kamattámogatás, kormánygarancia, állami részvények kedvezményes megvásárlása, adókedvezmény társadalombiztosítási befizetések mérséklése, mérsékelt áron történő beszerzés vagy szolgáltatás igénybevétele. Az Unió 2004-es bővítésével ezek a jövedelmi különbségek még meg is duplázódtak. A bővítés megkétszerezi azoknak a lakosoknak az arányát, akik az uniós GDP átlag 75%-át el nem érő régiókban élnek. Tehát az eddigi

eredmények bíztatóak, de sok feladat vár még megoldásra a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap által. A Kohéziós Alap a támogatás és szolidaritás pénzügyi eszköze, amelynek az a szándéka, hogy hozzájáruljon az Európai Unió gazdasági és társadalmi kohéziójának megerősítéséhez és segítse a kevésbé fejlett tagállamok részvételét a Gazdasági és Pénzügyi Egyesülésben. A Kohéziós Alap létrehozásáról az 1991-es kormányközi konferencia döntött. A Kohéziós Alap a legelmaradottabb tagállamok környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúrájának nagyberuházást igénylő fejlesztéséhez nyújt támogatást. Megfelelő egyensúlyt kell biztosítani a közlekedési infrastruktúra projektek és a környezetvédelmi projektek finanszírozásában, ezért az Európai Bizottság 50-50 százalékos megosztást célzott meg – az Európai Parlament igényének megfelelően - a két kategória között. A támogatásra

való jogosultság kritériuma: az egy főre jutó bruttó nemzeti terméke (GNP-je) nem éri el a közösségi átlag 90%-át. A Kohéziós Alap a strukturális alapoktól függetlenül működik, csak támogatási rendszerük nagyban hasonlít egymásra. Mégis van néhány különbség: - A Kohéziós Alap olyan területekre koncentrál, amelyeken a lakosság GNP-je nem haladja meg a közösségi átlag 90 %-át, míg a Strukturális Alapok esetében a közösségi átlag GDP 75 %-a a határ. - Fontos különbség, hogy a Kohéziós Alap nem programokat társfinanszíroz, hanem közvetlenül, a pontosan meghatározott projekteket. - A projekt megvalósítása, előkészítése és végrehajtása mindig országos szerv feladata lesz. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az alap nem támogatja a helyi 33 http://www.doksihu kezdeményezéseket; itt csupán arról van szó, hogy a helyi ötletet egy nagy projekt keretében valósítják meg. A Kohéziós Alap az Agenda 2000

alapján 2000 és 2006 között évente (1999-es árakon) mintegy 2,9 milliárd, azaz összesen 18 milliárd eurót szentel az említett fejlesztési céloknak. Az Agenda 2000 rendelkezése alapján 2000-től a közösségi támogatás maximális aránya 75% az első célkitűzésnél, 50% a második célkitűzésnél. A Kohéziós Alap által nyújtott közösségi segély a korábbiakhoz hasonlóan a köz-, vagy ennek megfelelő egyéb társfinanszírozás mértékének 8085%-a maradt. Az egy tagállamra jutó közösségi támogatások korlátozása céljából bevezették, hogy az egyes tagállamok éves bevétele a strukturális alapokból és a Kohéziós Alapból együttesen nem haladhatja meg az adott ország GDP-jének 4%-át. A Strukturális Alapok a gazdasági és szociális kohézió megteremtésére irányuló közösségi szintű intézkedések, azaz a strukturális politika megvalósítását segítik. Tehát a négy strukturális alap célja az Európai Unión belüli

gazdasági és szociális különbségek mérséklése, az elmaradott területek felzárkóztatása. A Strukturális Alapok kifejezés négy európai pénzalap összefoglaló neve: - Európai Regionális Fejlesztési Alap (European Regional Development Fund ERDF). 1975-ben jött létre A gazdasági szempontból hátrányos helyzetű régiók támogatását szolgálja, elsősorban a termelő beruházások, az infrastruktúra (pl. Transzeurópai Hálózat) és a kis- és középvállalkozások fejlesztését segíti. Támogatja az oktatási és egészségügyi beruházásokat, valamint, a kutatási és fejlesztési (K+F) és környezetgazdálkodási projekteket. - Európai Szociális Alap (European Social Fund - ESF). 1960-ban jött létre Feladata a munkanélküliség csökkentése, a szakképzés növelése. (pl fiatalok és a munkaerő-piacról kiszorultak integrációja, az iparban bekövetkező változásokhoz való társadalmi alkalmazkodás segítése, az oktatás és

(át)képzés). - Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (European Agriculture Guidance and Guarantee Fund - EAGGF) 1962-ben jött létre. A mezőgazdasági szerkezet átalakítását és a vidékfejlesztés támogatását szolgálja. - Halászati Orientáció Pénzügyi Eszközei (Financial Instrument for Fisheries Guidance - FIFG). A Strukturális Alapok 1993-as felülvizsgálata során létrehozott pénzalap a halászati ágazat alakításának segítésére, a hajópark 34 http://www.doksihu modernizációján és átszervezésén, a vizes kultúrák fejlesztésén, a halászati termékek marketingjén és a kikötői létesítmények modernizációján keresztül. A strukturális politikák finanszírozására a 2000-2006 közötti költségvetési periódusban 213 milliárd eurót különítettek el. A 213 milliárd euróból 195 milliárd euró jut a Strukturális Alapokra és 18 milliárd euró a Kohéziós Alapra. 35 http://www.doksihu 4. A

hulladékgazdálkodás helyzete Magyarországon Magyarországon és az Európai Unióban is a hulladékkezelési módok legelterjedtebb formája jelenleg a hulladéklerakás. Bár kis mértékben csökkent a lerakás aránya az utóbbi években a többi kezelési módszerhez viszonyítva, de továbbra is ez a domináns eszköz. Elsősorban az energiahasznosítással történő hulladékégetés és a szerves hulladékok komposztálása javára csökkent a lerakás. Egyes becslések szerint a hulladékkezelés Magyarországon, az alábbi módon zajlik: lerakás 75%, égetés 8%, újrahasznosítás 3%, ismeretlen 14% 29. Hulladékkezelés Magyarországon 14% 3% lerakás 8% égetés újrahasznosítás 75% ismeretlen Környezetpolitika és uniós csatlakozás. Szerk: Glatz Ferenc Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1998. 171 o alapján A lerakás elterjedtségének alapvető oka, hogy ez a kezelési mód jár a legkisebb költséggel, a hulladékégetés például 1,5-2-szer

drágább eljárás. A hasznosítás szintén jóval magasabb költséggel jár, mint a lerakás. Magyarországon a papír és fém csomagolóeszközök esetében az anyagában történő hasznosítás már meghaladja a 25 %-ot (papír: kb. 55 %, fém: kb 30 %), üveg esetében közel van a 15 %-os alsó korláthoz, a műanyag csomagolóanyagok hasznosítási aránya 7 % körüli. 4.1 Hulladékgazdálkodás helyzete Magyarországon 30 A fogyasztói szokások és az életmód megváltozásával együtt növekedett az egy főre eső hulladéktermelés. A növekedésben jelentős szerepet kapnak az egyutas – eldobható – csomagolóanyagok, melyek bevezetése hozzájárult a hulladékmennyiség 29 Környezetpolitika és uniós csatlakozás. Szerk: Glatz Ferenc Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1998. 171 o 30 KvVM Hulladékgazdálkodási Szakmai Füzetek 1. alapján http://www.kvvmhu/szakmai/hulladekgazd/hulladekgazdalkodas/hulladekgazdalkodashtml 36 http://www.doksihu

növekedéséhez, ez főleg a települési hulladék mennyiségi és minőségi összetételében figyelhető meg. Magyarországon 2000-ben közel 70 millió tonna hulladék képződött, ami tartalmazza a termelés és elosztás, valamint a fogyasztás során keletkező összes hulladékot, beleértve a mezőgazdaságból származó, többnyire a mezőgazdaságban felhasznált, visszaforgatott növényi maradványokat, biomasszát is. E mennyiség közel 4,95%-a veszélyes hulladék, míg a 95,05%-nyi nem veszélyes hulladékból közel 10%-ot tesz ki az inert hulladék (építési-bontási hulladék egy része, valamint az építőanyag célú kitermelés hulladéka). Az ipari hulladék közel 90%-át az erőművi és kohászati salak, bányászati meddő és ipari szennyvíz- illetve vízkezelési iszap adja. A fennmaradó mennyiség tartalmazza az ipari termelési hulladékhoz hasonló jellegű, elosztásból (kereskedelem, szolgáltatások) származó hulladékot is. A

településihulladék-kezelési közszolgáltatást igénybe vevő gazdálkodó szervezetek nem-veszélyes hulladéka mindazonáltal a települési hulladékban jelenik meg. A mezőgazdasági és az élelmiszeripari hulladék, illetve a biomassza mintegy 85%-át a növénytermesztésben és erdőgazdálkodásban képződő növényi maradványok és az állattartásból származó trágyák teszik ki, amelyek a közel 100%os mezőgazdasági visszaforgatás következtében a mezőgazdaság számára lényegében nem jelentenek hulladékot. Az életmódtól és az életszínvonaltól, a fogyasztói szokásoktól függő települési szilárd hulladék mennyisége jelenleg Magyarországon évente kb. 21 millió m3 (kb 4,3 millió tonna). Ennek 62%-a (13 millió m3, illetve 2,6 millió tonna) a lakossági eredetű háztartási hulladék, a többi az intézményeknél, szolgáltató egységeknél és gazdálkodó szervezeteknél jelentkezik, mint a háztartási hulladékkal

együtt kezelhető hulladék (8 millió m3, illetve 1,7 millió tonna.) Ebből a szervezetten begyűjtött és kezelt mennyiség 4,1 millió tonna (közel 90%). A Magyarországon képződő hulladék mennyiségét a 2. sz táblázat mutatja A képződő települési hulladék csökkenése – különösen az 1990-as évek első felében - inkább a gazdasági-termelési visszaesés következménye volt, mint a tudatos megelőző intézkedéseké. 37 http://www.doksihu Mt A képződő hulladék mennyisége (M t) Mezőgazdasági és élelmiszeripari nemveszélyes Ipari és egyéb gazdálkodói nem-veszélyes 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 Települési szilárd Települési folyékony (szennyvíziszap nélkül)* 1990. 1995. 2000. Hulladék típusa Településiszennyvíz-iszap Veszélyes Forrás: Országos Hulladékgazdálkodási Terv A tapasztalatok szerint a települési szilárd hulladék mennyisége éves átlagban 23%-kal nő, és várhatóan ez a tendencia

marad. Átlagosan 1,2 -1,4 m3/fő/év lakossági háztartási hulladékkal lehet számolni városokban és nagyobb településeken, kisebb településeken ez 0,9-1 m3/fő/év mennyiségre csökken. A fajlagos hulladékmennyiség országos átlagban 1,395 m3/fő/év. Ezt a mennyiséget mintegy 30-50%-kal növeli meg az együtt kezelhető, nem veszélyes termelési-szolgáltatási tevékenység szilárd hulladéka, erőteljesen függve a település jellegétől (iparosodottság, szolgáltatási struktúra kiépítettsége, színvonala stb.) A hulladék térfogatsűrűsége döntően a csomagolóanyagok arányának növekedése és a fűtési módok változása miatt, fokozatosan csökken. Jelenleg az átlagos térfogatsűrűség 0,2-0,25 t/m3, ami a városokban 0,15-0,2 t/m3-re módosul. Az országos átlagérték felmérések szerint 0,19 t/m3. A települési szilárd hulladék jellemző összetételét Magyarországon a 3. táblázat szemlélteti A veszélyesnek minősülő

összetevők (elhasznált vegyi anyagok, gyógyszermaradékok, kémiai áramforrások stb.) részaránya átlagosan 0,7-1 m/m % Ez az arány a fejlett nyugati országokban sem kevesebb. A másodnyersanyagként potenciálisan hasznosítható alkotók (papír, műanyag, fém, üveg, textil) jelenlegi részaránya a fővárosban és a nagyobb városokban 40-45 m/m %, országos átlagban 25-30 m/m %. A biológiailag bontható szervesanyag-tartalom országos átlagértéke relatíve magas, ami tekintettel a lerakással történő ártalmatlanítás hazai dominanciájára (a kezelt hulladék kb. 85%-a lerakásra kerül) és a lerakandó szervesanyag-tartalom 38 http://www.doksihu fokozatos redukálására, komoly feladatot jelent. A feladatok teljesítése a szelektív gyűjtéssel kapcsolatos másodnyersanyag hasznosítással és a szerves anyagok komposztálásával, valamint a termikus hasznosítási eljárások alkalmazásával érhető el. A fejlett iparú európai

országokban a települési szilárd hulladék másodnyersanyagként vagy energiahordozóként hasznosítható anyagtartalma a magyarországihoz képest lényegesen kedvezőbb (pl. a papírtartalom a 35-45 m/m %ot, a műanyagtartalom a 10-15 m/m %-ot, az üvegtartalom a 8-10 m/m %-ot eléri), míg a biológiailag bontható szervesanyag-tartalom általában 20-25 m/m % alatt marad. Ezekben az országokban az utóbbi évtizedben kiemelt szerepet kaptak a különböző hasznosítási technikák és a hasznosítást segítő szelektív hulladékgyűjtési megoldások. A teljes kezelt települési hulladékmennyiségnek átlagosan jelenleg kb. 15-20%át gyűjtik szelektíven az európai országokban, de néhány esetben (pl Németország, Hollandia, Svájc, Svédország, Ausztria) ez az arány eléri a 25-30%-ot. A teljes kezelt települési hulladékmennyiségre vonatkoztatva a másodnyersanyagkénti hasznosítás európai átlaga kb. 10% (Németországban 16%, Dániában 19%,

Svájcban 22%, Hollandiában 16%, Svédországban 16%), a termikus hasznosítás átlagértéke kb. 25% (Németországban 36%, Dániában 45%, Svájcban 59%, Hollandiában 35%, Svédországban 47%, Franciaországban 42%). A biológiailag lebontható szervesanyag-tartalom komposztálással történő hasznosításának európai átlaga kb. 68% (Ausztriában 17%, Svájcban 7%, Dániában Franciaországban 10%, Spanyolországban 17%, 8%, Hollandiában 5%, Olaszországban 7%, Németországban 4%). Magyarországon a települési szilárd hulladékok 90%-át szervezetten gyűjtik, bár sok esetben a gyűjtés nem megfelelő technológiával és elavult gépparkkal történik. Magyarországon a hulladékkezelési szolgáltatások körében 665 lerakó működik, ezeknek 10%-a felel meg az előírásoknak. A szelektíven gyűjtött hulladék aránya igen alacsony. Az elszállított települési szilárd hulladéknak mindössze 3%-át válogatják és hasznosítják újra.

Az ország 3131 településének 76%-án, 2375 településen folyik szervezett begyűjtés, ez a lakosság 94,3%-át, 9472 ezer főt érint. Az ellátatlan települések száma a KSH adatai szerint 1999 végén 756 volt, ahol 570 ezer lakos él, azaz az ország lakosságának közel 6%-a 31. A szervezetten be nem 31 Hulladékgazdálkodás. Szerk: Zimler Tamás Tertia Kiadó, Budapest, 2003 187 o 39 http://www.doksihu gyűjtött mintegy 400 ezer tonna hulladék nagy valószínűséggel vadlerakókra vagy illegális hulladéklerakókra kerül. A szervezetten gyűjtött hulladék 83%-a kerül lerakókba, 14%-át égetjük el, és csak 3%-ot hasznosítunk. A képződő hulladék kezelését 2000-ben a 4. számú táblázat szemlélteti A települési szilárd hulladék lerakására jelenleg üzemszerűen használt 665 lerakó mellett további közel 620, 3-500 m3-t meghaladó nagyságú illegálisan használt lerakó létezik az országban, míg a felhagyott, bezárt, de nem kellően

rekultivált lerakóhelyek száma eléri az 1250-et. Ezek mintegy 10 millió tonna felhalmozott hulladékkal veszélyeztetik a környezetet. 32 Hazai és külföldi tapasztalatok alapján megállapítható, hogy ha lassan is, de folyamatosan növekszik a hulladékban a hasznosítható összetevők és az energetikailag kedvezőbb alkotók, illetve tulajdonságok aránya. Ennek alapvető oka az életszínvonal, az életmód javulása és a fogyasztási szokások változása, illetve további befolyásoló tényezők: az iparszerkezet átalakulása; a gyűjtési terület, valamint annak általános gazdasági helyzete; a helyi és regionális különbségek a gazdasági erő, a szociális és területi struktúra tekintetében; az adott térség hulladéktermelőinek rendelkezésére álló hulladékkezelési alternatívák; a helyi hulladékkezelési díjak nagysága és rendszere stb., amelyek jelentősen befolyásolják a keletkező települési szilárd hulladék lokális

összetételének alakulását. Mindezek figyelembe vételével a hazai települési szilárd hulladék átlagos összetételét tekintve, 2010-ig tendenciájában várható 33: – erőteljesen növekszik a papír (várhatóan 23-25 %-ra), és a műanyag (várhatóan 10-12 %-ra) részaránya, – enyhébben nő az üveg és a fém részaránya, – csökken a szervetlen maradékok (várhatóan 20 % alá) és a biológiailag bontható szerves összetevők (várhatóan 30-35 %-ra) részaránya, – a hulladék fűtőértéke a jelenlegi 6000-6500 kJ/kg-ról 7500-8000 kJ/kg-ra növekszik (ennek különös jelentősége van hosszú távon a termikus hasznosítási módszerek alkalmazásánál). Az összetétel jelzett változásával együtt jár a hulladék további fellazulása, azaz térfogatsűrűségének csökkenése, ami országos szinten a jelenlegi városi értékek 32 Hulladékgazdálkodás. Szerk: Zimler Tamás Tertia Kiadó, Budapest, 2003 187 o KvVM

Hulladékgazdálkodási Szakmai Füzetek 1. http://www.kvvmhu/szakmai/hulladekgazd/hulladekgazdalkodas/hulladekgazdalkodashtml 33 40 http://www.doksihu elérését fogja eredményezni. Továbbá kiegyenlítettebbé válik a hulladék összetételének szezonális ingadozása, és egyenletesebbé válik az év során a hulladékkeletkezés üteme. Ezek a változási tendenciák meghatározzák az ország települési hulladékgazdálkodási politikája és stratégiája megvalósítása során alkalmazandó műszaki, gazdasági módszereket és eszközöket. 4.2 A környezetvédelmi támogatások és Magyarország 34 A hazai hulladékgazdálkodás megfelelő kialakításához nagy mértékben szükség van az Európai Unió strukturális támogatásaira, mivel többnyire EU-s forrásból valósulna meg. A környezetvédelmi és vízügyi tárca célkitűzése szerint 2004-ben, és az elkövetkező években folytatódik a települési szilárd hulladékgazdálkodási

rendszerek fejlesztése. Az EU által támogatott 12 ISPA projekt megvalósítása a lakosság mintegy 40%-át, 1262 települést érint. A 2000-2001-ben elfogadott hét projekt kivitelezése a 2003-2004. évi időszakban kezdődött meg (Hajdú-Bihar megyei, Miskolc térségi, Szeged regionális, Szolnok-Törökszentmiklós térségi, Duna-Tiszaközi regionális, Sajó-Bódva-völgyi regionális szilárd hulladékgazdálkodási rendszer, Tisza-tó hulladékgazdálkodási rendszer). A 2002-ben elfogadott projektek végrehajtásának megkezdése áthúzódott 2005-re. E rendszerekben szelektív hulladékgyűjtés valósul meg (csaknem 2400 hulladékszigettel, több mint 90 hulladékudvarral), 17 átrakó állomás, 25 válogató mű, 33 komposztáló létesül, és korszerű regionális hulladék-ártalmatlanító üzemek épülnek (16 új lerakó, 4 lerakó bővítése). E rendszerek biztosítják a települési szilárd hulladékokra vonatkozó összes követelmény egyidejű

teljesülését (csomagolási hulladék hasznosítási aránya, a lerakott települési hulladék biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmának aránya stb.) A regionális hulladékgazdálkodási tervekre építve 2004-ben minden településnek el kellett készítenie a helyi hulladékgazdálkodási tervét. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv értelmében a szelektív kommunális hulladékgyűjtés arányát az összes hulladék tömegéhez viszonyítva 2008-ig a jelenlegi 3%-ról 3540%-ra kell növelni. Lerakásra csak a más módszerrel nem ártalmatlanítható hulladék kerülhet. 2009-ben már nem működhet olyan lerakó, amely nem felel meg a 34 A környezetvédelmi és vízügyi tárca programja 2004-ben. alapján http://www.kvvmhu/dokumentumphp?content id=202&section id=&bid=7 Letöltés ideje: 2005 02. 08 41 http://www.doksihu környezetvédelmi követelményeknek. További cél a csomagolási hulladékok 50%-os hasznosítási arányának elérése

2005-ig, valamint a lerakással ártalmatlanított, biológiailag lebomló szervesanyag-tartalom csökkentése. Öt projekt megvalósítására várhatóan a Kohéziós Alap támogatásával kerülhet sor, 2004 és 2007 között. Ezzel az ország lakosságának 60%-a részesül a korszerű hulladékgazdálkodási szolgáltatásban. A környezetvédelmi törvény hatályba lépése (1995) óta a közösségi joganyag környezetvédelmi fejezetének átvétele során több mint 120 harmonizált jogszabály született. Az EU Bizottság hivatalosan is elfogadta az Európai Unió és Magyarország között megkötött Közösségi Támogatási Keretet, amely tartalmazza a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT), illetve a Kohéziós Alapból származó projektek támogatásait is. 2004-ben a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kiemelt feladata volt a Kohéziós Alapból nyert támogatás környezetvédelemi projektjeinek előkészítése és az NFT Környezetvédelem és

Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) keretében a környezet és a fejlődés ügyét egyaránt szolgáló projektek. A Kohéziós Alap négy magyar szektorprogram (a szennyvízelvezetés és -kezelés, az ivóvízminőség-javítás, a vízbázisok védelme, valamint a települési komplex hulladékgazdálkodási rendszerek) keretében az állam és az önkormányzatok környezetvédelmi projektjeit finanszírozza. A KIOP-ból támogatható intézkedések köre a vízminőségvédelemre, állati hulladékok, egészségügyi, illetve építési és bontási hulladék kezelésére, környezeti kármentesítésre, természetvédelemre és árvízvédelemre, levegőminőségi monitoring és zajvédelem fejlesztésére, valamint a környezetbarát energiagazdálkodásra terjed ki. A KIOP környezetvédelmi prioritásaira és a Kohéziós Alap környezetvédelmi projektjeire összesen mintegy 700 millió euró áll Magyarország rendelkezésére 2004 és 2006 között. A

környezetvédelmi fejlesztések három fő EU forrása (ISPA, Kohéziós Alap, Strukturális Alapok) a következőképpen alakult Magyarországon. ISPA projektek A beruházásokat legfeljebb 75%-ig társfinanszírozza az EU, a minimális projektméret 5 millió euró. Az ISPA program indulása óta az Európai Bizottság eddig 23 hazai projekt támogatását hagyta jóvá, hazánk 2000 és 2006 között évi 44 millió euró környezetvédelmi támogatásban részesül. A 2000 és 2003 között beadott projektekkel a 2000-2006 közötti teljes ISPA támogatást lekötöttük, 12 42 http://www.doksihu hulladékgazdálkodási és 7 szennyvízkezelési projektet az Európai Bizottság már jóváhagyott. Ez a hulladékgazdálkodás esetében 1247 települést, három és fél millió embert érint. A beruházási költség 294 millió euró, melyből az ISPA támogatás részaránya 63%, 177 millió euró. A szennyvíz-gazdálkodási projektekkel 7 megyei jogú város, egymillió

ember szennyvízkezelése oldódik meg. A beruházások költsége 303 millió euró, melyből az ISPA támogatás részaránya 52%, ami 139 millió eurót jelent. Kohéziós Alap A Kohéziós Alap keretében olyan hosszú megtérülési idejű (20-30 év) projektek kaphatnak támogatást, melyek a vállalt csatlakozási követelmények teljesítését segítik. A lakosság életminőségét jelentősen befolyásoló környezetvédelmi nagyberuházások: szennyvízkezelés és elvezetés 50.000 lakos feletti településeken, a komplex hulladékgazdálkodási rendszerek felállítása, az ivóvízminőség javítása, valamint a vizek és vízbázisok kármentesítés útján történő védelme. A 2004–2006 közötti Kohéziós Alapból pályázható EU támogatás összege 428 millió euró (évi 142,6 millió euró). A Kohéziós Alap keretében az EU által nyújtott támogatás vissza nem térítendő segítségnyújtás formájában történik. Az EU a projekt költségeinek

legfeljebb 80-85%-át fedezi. A társfinanszírozás a központi költségvetésből, önkormányzati hozzájárulásból és egyéb forrásokból biztosítható. Az önkormányzati hozzájárulás kötelező mértéke a költségek 10%-a. Az alapból támogatható projektek minimális költségének el kell érnie a 10 millió eurót. Hazánk hozzávetőleg 348 millió euróval (116 millió euró/év) számolhat 20042006 között a Kohéziós Alapból. 2007-től az Unió új költségvetésében Magyarország a Kohéziós Alapból előreláthatóan évi 38 euró/fő/év támogatásban részesülhet. A jelenlegi kohéziós stratégiában szereplő projektek becsült összköltsége 1,4 milliárd euró, ebből az 5 hulladékgazdálkodási projekt 382 millió eurót tesz ki. A 12 ISPA és 5 Kohéziós Alap projekt megvalósulásával 2214 település, 6 millió lakos hulladékának elhelyezése oldódik meg biztonságosan. Mindezt a hozzávetőleg 680 millió eurónyi beruházás teszi

lehetővé, amelynek több mint 50%át várhatóan EU-s források fedezik. 35 35 Közösségi részvétel a hulladékgazdálkodási döntéshozatalban. Szerk: Kovács József és Sándor Csaba. EMLA Környezeti Management és Jog Egyesület, Budapest, 2004 153 o 43 http://www.doksihu Strukturális Alapok A Strukturális Alap prioritásait a Közösségi Támogatási Keret (KTK) hozza összhangba a Nemzeti Fejlesztési Tervben (NFT) szereplő prioritásokkal. Magyarországon a 2004-2006 közötti programozási periódusban 5 Operatív Program valósul meg. A Strukturális Alapban rendelkezésre álló pénzek részben pályázati úton, részben központilag szervezett projekteken keresztül hívhatók le. A központi projektek a természetvédelem, a fenntartható árvízvédelem, valamint a zaj és levegő mérőhálózatok fejlesztését érintik. A pályázatok célja és támogatási struktúrája: – Állati hulladék Cél a lakosság egészségügyi kockázatának

csökkentése korszerű állati hulladék feldolgozó rendszerekkel. Rendelkezésre álló forrás 2004-2006 között (EU+hazai) 3,2 milliárd forint. A beruházás forrásösszetétele: 75% EU forrás, 20% állami forrás, 5% önerő. – Egészségügyi és építési-bontási hulladék kezelése Az egészségügyi hulladékégetők és hulladékfertőtlenítők nem mindegyike felel meg az elvárásoknak, ezért korszerűsítésére támogatást lehet igénybe venni. Cél az építési hulladék feldolgozását mobil eszközök segítségével egyszerűbbé tenni, a keletkező törmeléket pedig hasznosítani. Rendelkezésre álló forrás 2004-2006 között (EU+hazai) 3,1 milliárd forint. A beruházás forrásösszetétele: 75% EU forrás, 20% állami forrás, 5% önerő. Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat (KAC) Központi támogatásként működik a települési hulladék-kezelő létesítmények kialakítását segítő céltámogatási rendszer, amelynek keretében az

1996-2000. közötti időszakra 48 települési szilárd hulladék lerakó kiépítéséhez kaptak összesen 5812 millió Ft támogatást az önkormányzatok, amely a teljes beruházási érték 45%-át tette ki. A Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat is jelentősen hozzájárult az önkormányzatok települési hulladékkezelési fejlesztéseihez. Az 1996-2001 között kifizetett 2,5 milliárd Ft fejlesztési támogatás 509 település 1,225 millió lakosának ellátását biztosító, 14,5 millió m3 lerakó-kapacitás kiépítését tette lehetővé. Összességében a KAC éves fejlesztési keretéből kb. 20-25%-ot fordítanak hulladékgazdálkodási beruházások támogatására. A támogatási célok között szerepel 44 http://www.doksihu a regionális települési hulladék kezelési rendszerek kialakítása, a régi, elavult lerakók bezárása és rekultiválása, a termelési hulladék keletkezésének csökkentését, hasznosítását vagy ártalmatlanítását

megvalósító beruházások létesítése (beleértve a veszélyes hulladékot is), a fertőző vagy potenciálisan fertőző (egészségügyi és állati eredetű) hulladék kezelési rendszereinek kialakítása. Az 1996-2001 évek között e tárgykörökben 92 db pályázatot bíráltak el pozitívan. Ennek alapján a pályázók 3,57 milliárd Ft támogatásban részesültek. A 2001-2002. évi költségvetésben a Belügyminisztérium kezelésében 2-2 milliárd forint kötött felhasználású központosított előirányzat állt rendelkezésre az önkormányzatok települési szilárd hulladék kezelési közszolgáltatásának kialakítására, illetve fejlesztésére. 2001-ben két fordulóban összesen 250 pályázatot nyújtottak be, amelyekből 235 volt eredményes. A pályázatok eredményeként összesen 3,22 milliárd Ft értékű beruházás valósult meg, 1,77 milliárd Ft támogatással. A pályázat segítségével 345 település közszolgáltatásának

kialakítása, illetve fejlesztése történhetett meg; a szervezett begyűjtéshez szükséges edényzet beszerzéséhez 278, begyűjtő-járművekhez 143 település kapott támogatást. A korszerű, szelektív gyűjtést, hasznosítást és regionális rendszer szervezést szolgáló beruházások keretében 2 átrakóállomás, 5 komposztáló-telep, 9 hulladékgyűjtő udvar és 88 településen gyűjtősziget kialakítása kapott támogatást. 36 A szelektív hulladékgyűjtés egyik akadályozó tényezője, hogy az anyagok jelentős részében még nincs megoldva az újrahasznosítás. A hazánkban évente keletkező mintegy 200ezer tonna műanyag hulladéknak például alig 5%-át dolgozzák fel újra, a többi lerakóba, illetve a fővárosi égetőbe kerül. A hasznosítható alkotók értékesítési feltételei függnek a piactól, a másodnyersanyagok iránti igény alakulásától. A hasznosítás akadálya, hogy Magyarországon nem kötelező feltüntetni a műanyagból

készült csomagolóeszköz anyagtípusát. Az alacsony újrahasznosítási arány több okra vezethető vissza: egyrészt a termelővállalatok információhiányára, hiszen sokszor nincsenek pontos ismereteik az újrahasznosított anyagokkal kapcsolatban, másrészt piaci okokra, azaz a hulladékkezelőnek sok esetben nem éri meg egyes anyagok hasznosítását elvégezni. Az Országgyűlés 110/2002. (XII 12) OGY határozata az Országos Hulladékgazdálkodási Tervről, melléklet az Országgyűlés 110/2002. (XI 26) OGY határozatához 36 45 http://www.doksihu A probléma megoldásához mindenképpen egy hatékony és jól átgondolt jogszabályi környezetre, gazdasági ösztönzőkre és támogatási rendszerre lenne szükség. 4.3 A magyar hulladékgazdálkodás jogszabályi környezete A települési hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatokat a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény (1995. évi LIII törvény) és a

hulladékgazdálkodásról szóló törvény (2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról) szabályozza. Ezeknek, illetve a hulladékgazdálkodás alapelveinek és az EU követelményeinek megfelelően kerültek meghatározásra a Nemzeti Környezetvédelmi Programban, illetve az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben a hulladékgazdálkodási célkitűzések, melyek a települési szilárd hulladékgazdálkodást jelentősen megváltoztatják. 4.31 1995 évi LIII törvény a környezet védelmének általános szabályairól A törvény célja az ember és környezet harmonikus kapcsolatának a kialakítása, a környezet védelme, a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek a biztosítása. A törvény szerint a környezet védelmének alapelvei az elővigyázatosság, a megelőzés és a helyreállítás (6.§) A környezethasználat során a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt kell elérni, meg kell előzni a

környezetszennyezést és kizárni a környezetkárosítást. Az elővigyázatosság elve szerint törekedni kell a környezeti elemek kíméletére és takarékos használatára, a hulladékkeletkezés csökkentésére, a természetes és az előállított anyagok visszaforgatására és újrafelhasználására. A megelőzés érdekében a leghatékonyabb megoldást kell alkalmazni a környezethasználat során. A környezetet veszélyeztető vagy károsító tevékenységet azonnal be kell fejezni, valamint a környezethasználó köteles gondoskodni a környezet helyreállításáról. Az állami szervek, a helyi önkormányzatok, a természetes személyek és szervezeteik, a gazdálkodást végző szervezetek, az érdekvédelmi szervezetek kötelesek együttműködni a környezet védelmének érdekében. Az együttműködési jog és kötelezettség a környezetvédelmi feladatok minden szakaszára kiterjed. A törvény mindenki számára biztosítja a jogot a környezetre

vonatkozó tényeknek és adatoknak, a környezet állapotának, a környezetvédelmi tevékenységeknek a megismerésére. (10 §) 46 http://www.doksihu A törvény rendelkezik a hulladékok környezetre gyakorolt hatásai elleni védelemmel kapcsolatban is, mely szerint mindez kiterjed „mindazon anyagokra, termékekre – ideértve a csomagoló- és burkolóanyagait is -, amelyeket tulajdonosa eredeti rendeltetésének megfelelően nem tud, vagy nem kíván felhasználni, illetve amely azok használata során keletkezik” (30. §) A törvény értelmében a környezethasználó köteles gondoskodni a hulladék kezeléséről. A törvény kijelöli a helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatait, mely szerint a települési önkormányzat (Budapesten a Fővárosi Önkormányzat is) (46. §): - biztosítja a környezet védelmét szolgáló jogszabályok végrehajtását és ellátja a hatósági feladatokat, - A Nemzeti Környezetvédelmi Programban foglalt célokat,

feladatokat figyelembe véve önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki, - a környezetvédelmi feladatok megoldására önkormányzati rendeleteket bocsát ki, - együttműködik a környezetvédelmet ellátó egyéb hatóságokkal, szervezetekkel, - a környezet állapotáról elemzést, értékelést készít, - a fejlesztési feladatok során elősegíti a környezeti állapot javítását. A törvény előírja a települési környezetvédelmi program tartalmi követelményeit. 4.32 A 2000 évi XLIII törvény a hulladékgazdálkodásról (Hgtv) A törvény célja: „a) az emberi egészség védelme, a természeti és az épített környezet megóvása, a fenntartható fejlődés biztosítása és a környezettudatos magatartás kialakítása a hulladékgazdálkodás eszközeivel; b) a természeti erőforrásokkal való takarékoskodás, a környezet hulladék által okozott terhelésének minimalizálása, szennyezésének elkerülése érdekében a

hulladékkeletkezés megelőzése (a természettől elsajátított anyag minél teljesebb felhasználása, hosszú élettartamú és újrahasználható termékek kialakítása), a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése, a keletkező hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása, a fogyasztás-termelés körforgásban tartása, a nem hasznosuló, vissza nem forgatható hulladék környezetkímélő ártalmatlanítása.” (1 §) A törvény meghatározza a hulladékgazdálkodás alapelveit a célok elérése érdekében (4. §): 47 http://www.doksihu - a megelőzés, ezen belül az integrált szennyezésmegelőzés elve alapján legkisebb mértékűre kell szorítani a képződő hulladék mennyiségét és veszélyességét; - az elővigyázatosság elve alapján a veszély és a kockázat valós mértékének ismerete hiányában úgy kell eljárni, mintha azok a lehetséges legnagyobbak lennének; - a gyártói felelősség elve alapján

a termék előállítója felelős a termék és a technológia jellemzőinek megválasztásáért; - a megosztott felelősség elve alapján a gyártói felelősség alapján fennálló kötelezettségek teljesítésében a termék és az abból származó hulladék teljes életciklusában érintett szereplőknek együtt kell működniük; - az elvárható felelős gondosság elve alapján a hulladék mindenkori birtokosa köteles a lehetőségeinek megfelelően mindent megtenni annak érdekében, hogy a hulladék környezetet terhelő hatása a legkisebb mértékű legyen; - az elérhető legjobb eljárás elve alapján törekedni kell az adott műszaki és gazdasági körülmények között megvalósítható leghatékonyabb megoldásra; a legkíméletesebb környezet-igénybevétellel járó, anyag- és energiatakarékos technológiák alkalmazására, a környezetterhelést csökkentő folyamatirányításra, a hulladékként nagy kockázatot jelentő anyagok kiváltására,

illetőleg a környezetkímélő hulladékkezelő technológiák bevezetésére; - a szennyező fizet elv alapján a hulladék termelője, birtokosa vagy a hulladékká vált termék gyártója köteles a hulladékkezelési költségeit megfizetni, vagy a hulladékot ártalmatlanítani. A szennyezés okozója vagy előidézője felel a hulladékkal okozott környezetszennyezés megszüntetéséért, a környezeti állapot helyreállításáért és az okozott kár megtérítéséért, beleértve a helyreállítás költségeit is; - a közelség elve alapján a hulladék hasznosítására, ártalmatlanítására a környezeti és gazdasági hatékonyság figyelembevételével kiválasztott - lehető legközelebbi, arra alkalmas létesítményben kerülhet sor; - a regionalitás elve (területi elv) alapján a hulladékkezelő létesítmények kialakításánál a fejlesztési, gazdaságossági és környezetbiztonsági szempontoknak, valamint a kezelési igényeknek

megfelelő területi gyűjtőkörű létesítmények hálózatának létrehozására kell törekedni; - az önellátás elve alapján - országos szinten, a területi elv és a közelség elvének figyelembevételével - a képződő hulladékok teljes körű ártalmatlanítására kell 48 http://www.doksihu törekedni, ennek megfelelő ártalmatlanító hálózatot célszerű kialakítani és üzemeltetni; - a fokozatosság elve alapján a hulladékgazdálkodási célokat ütemezett tervezéssel, egymásra épülő lépésekben, az érintettek lehetőségeinek és teherviselő képességének figyelembevételével kell elérni; - a példamutatás elve alapján az állami és helyi önkormányzati szervek a munkájukban érvényesítik a törvény céljait és elveit; - a költséghatékonyság elve szerint a hulladékkezelés szabályainak kialakítása, a hulladékgazdálkodás szervezése során érvényesíteni kell, hogy a gazdálkodók, fogyasztók által viselendő

költségek a lehető legnagyobb környezeti eredménnyel járjanak. A fenti elveknek megfelelően alakították ki a hulladékgazdálkodás legfontosabb általános követelményeit. A hulladékgazdálkodás prioritási sorrendjét az EU-s szabályozásnak megfelelően a következőkben határozza meg (5. §): 1. a hulladékképződés megelőzése, illetőleg a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése 2. a hulladék legnagyobb arányú ismételt felhasználása 3. a keletkezett hulladék hasznosítása 4. ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történő hasznosítására vagy energiahordozóként való felhasználására a műszaki, illetőleg gazdasági lehetőségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak. A települési szilárd és folyékony hulladékokra kiemelt figyelmet fordít a törvény, mivel ez a terület

sokáig szabályozatlan volt (IV. fejezet) Alapvető kötelezettség, hogy az ingatlan tulajdonosa vagy használója köteles az ingatlanán keletkező, az ideiglenes tárolásra szolgáló létesítmények, berendezések ürítéséből származó, illetve közüzemi csatornahálózatba vagy más módon befogadóba vagy szennyvíztisztítóba nem vezetett települési folyékony hulladékot, valamint a települési szilárd hulladékot gyűjteni, és a annak begyűjtésére jogosult hulladékkezelőnek átadni. A települési önkormányzat kötelezően ellátandó közszolgáltatásként az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást szervez és tart fenn, tehát az önkormányzat kötelező feladatként látja 49 http://www.doksihu el a hulladékkezelést. A közterület szervezett, rendszeres tisztán tartása szintén a települési önkormányzat közszolgáltatási feladata. A települési

önkormányzat a helyi feltételekhez igazodva, rendeletben előírhatja a települési szilárd hulladék egyes összetevőinek szelektív gyűjtését, közszolgáltatás keretében történő begyűjtését. A hulladékgazdálkodás tervezése a törvény szerint a következő szintekből áll (VI. fejezet): - a hulladékgazdálkodás stratégiai célkitűzéseinek, az e törvényben megfogalmazott célok elérésének és a hulladékgazdálkodási alapelveknek az elérése érdekében az országgyűlés a Nemzeti Környezetvédekmi Program részeként Országos Hulladékgazdálkodási Tervet fogad el; - az országos terv alapján a környezetvédelmi felügyelőségek a területrendezési és területfejlesztési tervekkel összhangban területi hulladékgazdálkodási tervet készítenek, bevonva a helyi önkormányzatokat, az érintett hatóságokat és társadalmi szervezeteket; - a megyei önkormányzat az országos és területi tervvel összhangban, a területén

lévő települési önkormányzatokkal egyeztetve önálló megyei hulladékgazdálkodási tervet készíthet; - a települési önkormányzat illetékességi területére helyi hulladékgazdálkodási tervet dolgoz ki. Az egyes települési önkormányzatok közös hulladékgazdálkodási tervet is kidolgozhatnak. A törvény értelmében az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet első alkalommal a törvény hatálybalépését követő 180 napon belül jóváhagyásra az Országgyűlés elé kell terjeszteni. A területi hulladékgazdálkodási terveket az országos terv kihirdetését követő 270. napig ki kell hirdetni A helyi hulladékgazdálkodási terveket a területi tervek kihirdetésétől számított 270. napig kell közzétenni A helyi hulladékgazdálkodási terveknek tartalmaznia kell a települési hulladéklerakóban lerakott hulladékok - szabványnak megfelelően mért - összetételét és az összetevők tömeg szerinti megoszlását, ezen belül

a biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmat. Az EU előírásainak megfelelően a mért értékhez viszonyítva a lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmat a) 2004. július 1 napjáig 75%-ra, b) 2007. július 1 napjáig 50%-ra, 50 http://www.doksihu c) 2014. július 1 napjáig 35%-ra kell csökkenteni 2005. július 1 napjáig el kell érni, hogy a hulladékká vált csomagolóanyagok a) legalább 50%-a hasznosításra kerüljön; b) ezen belül legalább 25%-a anyagában kerüljön hasznosításra úgy, hogy ez az arány minden anyagtípusnál legalább 15% legyen. (56 §) 4.33 A Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) 2002-2008 Az NKP a következő célokat fogalmazza meg a hulladékgazdálkodás területén: - A hulladékmennyiség ne növekedjen a jelenlegi mértéken túl (4 millió t/év), a lerakott hulladék szervesanyag tartalmát fokozatosan csökkenteni kell 5% végső értékig. A program hat éve alatt ebből 20%-ig kell eljutni

- A szervezett hulladékgyűjtés arányát közel 100%-ra kell növelni, a veszélyes és hasznosítható komponensek szelektív gyűjtését el kell kezdeni az infrastruktúra megteremtésével. - Évente legalább 10-15, megfelelő műszaki színvonalú regionális lerakót kell létesíteni átlagosan 2 millió m3 évi összes kapacitással. Csökkenteni kell az illegális lerakást, bezárni a nem megfelelő műszaki védelemmel, illetve az engedély nélküli lerakókat. - A hulladékhasznosítás arányát növelni kell a keletkező hulladék mintegy 2530%-ának újrafeldolgozásával vagy másodnyersanyagként való hasznosításával. 4.34 Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) 2003-2008 37 Az OHT kijelöli azokat a fő problémákat, melyek megoldására, illetve kezelésére szükség van: - egyre nagyobb mértékű a hulladékképződés, ezért egyre nagyobb mennyiségű hulladékot kell kezelni, - a hulladékkezelés színvonala és biztonsága sok esetben

nem megfelelő, mérsékelni kell az egészségügyi és környezeti veszélyeztetés, illetve kockázat mértékét, - alacsony a hasznosítás mértéke a legtöbb hulladékfajta esetében, - túl nagy a hulladéklerakás mértéke, - a szabályozási rendszer egyes területeinek hiányossága, megfelelő szemléletformálás és a szakmai útmutatási eszközök hiánya, 37 Az országgyűlés 110/2002. (XII 12) OGY határozata az Országos Hulladékgazdálkodási Tervről 51 http://www.doksihu - nem állnak rendelkezésre hatékony eszközök a szemléletformálásra, - hiányzik egy olyan környezettudatos és jogkövető magatartásforma, mely biztosítja az elvek és szabályok követését, - nem megfelelő a hatósági jogérvényesítés, melynek személyi, szakmai és intézményi feltételrendszerét fejleszteni kell, - nem megfelelő a hulladékgazdálkodási célok elérését segítő kutatás-fejlesztés, - piackonform gazdasági

szabályozókkal kellene ösztönözni a fenntartható fejlődés elvének megfelelő, hosszú távon előnyös megoldásokat, a korszerű, komplex hulladékgazdálkodási rendszerek kiépülését, különös tekintettel a hasznosításra, - a hulladék monitoring területén nyilvántartás) is hiányosságok vannak. (mérés-ellenőrzés, adatszolgáltatás, 38 Az OHT a problémák megoldására két intézkedési területet határoz meg: egyrészt olyan intézményrendszert kell kialakítani, amely kikényszeríti és ellenőrzi a hatékony végrehajtást, másrészt olyan hulladékkezelési infrastruktúrát kell létrehozni és fejleszteni, amely a gyakorlatban biztosítja a megvalósulást. Az OHT célkitűzései összefoglalva időrendi sorrendben a következők: 39 2002-ig: - A Hgtv.-nyel összhangban lévő hatékony önkormányzati rendeletek hatályba léptetése az illegális hulladéklerakás megakadályozására. - A műszakilag nem megfelelő lerakóhelyek

környezeti veszélyességének feltárása. - Piackonform gazdasági ösztönzőrendszer hatályba léptetése a környezeti kockázattal bíró termékek kiváltására. - A hasznosítható hulladékösszetevők visszagyűjtési és hasznosítási arányának növelése, üveg esetében 17 %-ra, műanyag esetében 44 %-ra, fémnél 82 %-ra. - Az ország minden településének bevonása a szervezett hulladékgyűjtésbe (2000 fő alatti lakos számú településen 2003. január 1-ig) - Az ország egész területén a regionális hulladékgyűjtő, -szállító körzetek kijelölése. Az Országgyűlés 110/2002. (XII 12) OGY határozata az Országos Hulladékgazdálkodási Tervről, melléklet az Országgyűlés 110/2002. (XI 26) OGY határozatához 39 KvVM Hulladékgazdálkodási Szakmai Füzetek 1. http://www.kvvmhu/szakmai/hulladekgazd/hulladekgazdalkodas/hulladekgazdalkodashtml 38 52 http://www.doksihu - A városi településeken a szelektív gyűjtés gyakorlati

megvalósításának megkezdése. - Részletes tanulmány készítése a szerves hulladékok szelektív gyűjtésének és a komposztálás bevezetésének Magyarországi lehetőségeiről. - A szelektíven gyűjtött hulladékok előkezelő-telepeinek helykijelölése és kapacitásának meghatározása. - Az ország egész területére ki kell alakítani a központi hulladékkezelő, és ártalmatlanító telepek rendszerét. - Az ország egész területén el kell végezni az illegális lerakók és a szennyezett területek feltárását. 2005-ig: - Életciklus elemzéseken alapuló műszaki fejlesztési feladatok elvégzésével a tartós, illetve többször felhasználható termékek körének meghatározása. - A hasznosítható hulladékösszetevők visszagyűjtési és hasznosítási arányának növelése üveg esetében 30%-ra, papír esetében 51%-ra, műanyag esetében 61%ra, fémnél 87%-ra, textilnél 8%-ra, a biológiailag lebontható szerves hulladékok

esetében (2004. július 1-ig) 25%-ra - - Szelektív gyűjtéssel, komposztálással kapcsolatos projektek támogatása - szelektív gyűjtés bevezetése, - komposztálótelep létesítése, - szerves hulladékgazdálkodással kapcsolatos kutatás-fejlesztés. Szelektív gyűjtési projektek eredményei alapján a komposztálási program kiterjesztése a biológiailag lebontható szerves hulladékok esetében (2004.július 1-ig) 25 %-ra. - Regionális települési hulladéklerakók rendszere és kapacitásbővítése kialakításának megkezdése, illetve folyamatos továbbépítése. - Az ország egész területén (többségében) térségi hulladékgazdálkodási rendszerben folyjon a települési hulladékok kezelése. - Az ország városaiban és a 2000 főnél nagyobb lélekszámú településeiben szelektív hulladékgyűjtési rendszert kell üzemeltetni. - A 2000 fő alatti kis településekben is meg kell teremteni az igény szerinti, részleges

szelektív gyűjtés feltételeit. - Olyan országos hulladéklerakó-kapacitás kiépítése, amely 2010-ig biztosítja a lerakási igények fedezését. 53 http://www.doksihu - Az ország területén ne legyen megtalálható már illegális hulladéklerakó-hely, illetve hulladékkal szennyezett terület. - Az első 50, műszaki védelem nélküli, legveszélyesebbnek ítélt lerakóhely lezárása, rehabilitálása. 2010-ig: - Regionális települési hulladéklerakók rendszerének folyamatos kapacitásbővítése, illetve továbbépítése úgy, hogy maximum 100-120 lerakó telep üzemeljen. - A kiépített lerakókapacitás mintegy 5 éves tartalékkapacitással rendelkezzen. - A biohulladékok (a biológiailag lebontható szerves hulladékok) szelektív gyűjtésének és kezelésének kiterjesztése Magyarországon (2007. július 1-ig) 50%-ra. 2015-ig: - A kiépített lerakókapacitás 2020-ig biztosítsa a lerakási igényeket az országos

kapacitásviszonyok és a területi kiegyenlítettség tekintetében. - A mintegy 300-500 ezer fő népességű hulladékgazdálkodási körzetekben hulladékégető berendezéssel való termikus hasznosítás megvalósítása, a lerakásra kerülő hulladékmennyiség csökkentése. - A biohulladékok szelektív gyűjtésének és kezelésének kiterjesztése Magyarországon, és a 65%-os lefedettség elérése (a bomló szervesanyag-tartalom lerakott mennyisége maximum a bázisévhez viszonyított mennyiség 35%-a). 2020-ig, illetve utána: - Az országban már csak 10-15 nagy befogadóképességű regionális hulladéklerakó üzemeljen tovább. - A hasznosítható hulladék-összetevők visszagyűjtési és hasznosítási arányának növelése üveg esetében 37%-ra, papír esetében 46%-ra, műanyag esetében 58%ra, fémnél 90%-ra, textilnél 12%-ra, az egyéb szervetlen hulladékok esetében 10%-ra. - Magyarországon az összes műszaki védelem nélküli

hulladéklerakó lezárásra és rekultiválásra kerül. 4.35 A termékdíj törvény és a betétdíjas szabályozás A magyar hulladékgazdálkodást a hulladékgazdálkodási törvény mellett az 1995-ben bevezetett termékdíjas szabályozás befolyásolja. Jelenleg a hulladékot 54 http://www.doksihu érintő legfontosabb gazdasági szabályozó a környezetvédelmi termékdíjak rendszere. Az egyes, előállításuk és felhasználásuk során a környezetet terhelő, illetve veszélyeztető, hulladékként kezelési gondot okozó termékek (csomagolóeszköz, hűtőberendezés, hűtőközeg, akkumulátor, gumiabroncs, ásványolajtermékek) belföldi forgalomba hozatala (vagy saját célú felhasználása) alapján fizetendő termékdíjakból származó bevételek a bevezetés óta dinamikusan növekednek, 2000ben megközelítették a 15 milliárd forintot 40. A törvény eredetileg öt területre terjesztette ki a termékdíj fizetési kötelezettséget:

üzemanyagok, gumiabroncsok, hűtőberendezések és hűtőközegek, csomagolóeszközök és akkumulátorok termelőinek és forgalmazóinak kellett fizetni a díjat. A kötelezettség 1998-ban kibővült a kenőolajokkal és a fűtőolajokkal, majd 2003-ban a reklámhordozó papírokkal, valamint a hígító és oldószerekkel. A törvény célja „hogy hozzájáruljon a környezetszennyezés megelőzéséhez, illetőleg csökkentéséhez, a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásra irányuló tevékenységek ösztönzéséhez, valamint a környezetet vagy annak valamely elemét a termék előállítása, forgalmazása, felhasználása során, illetőleg azt követően közvetlenül, illetve közvetve terhelő vagy veszélyeztető termék által okozott környezeti veszélyeztetések, illetőleg károk megelőzéséhez és csökkentéséhez pénzügyi forrásokat teremtsen. A törvény elősegíti az európai uniós és a hazai hulladékgazdálkodási

szabályozás által az ország, illetve a piaci szereplők részére meghatározott környezetvédelmi előírások teljesítését.” 41 A kormány a csomagolási hulladékokról szóló jogszabályt 2002. májusában fogadta el. A 94/2002 (V.§) sz. kormányrendelet lehetőséget ad a csomagolóeszközök környezetvédelmi termékdíjának kiváltására 2002. január 1-jétől egy piaci alapon szerveződő, gyűjtést és hasznosítást koordináló szervezetnek történő ún. licencdíj megfizetésével „A termékdíj törvény módosítása szerint teljes mentesség szerezhető a termékdíj-kötelezettség alól, ha a kötelezett saját maga vagy koordináló szervezet segítségével külön jogszabályban meghatározott kötelező hasznosítási aránynak megfelelő mennyiségű hulladékká vált termékdíj-köteles terméket hasznosított. A termékdíj helyett a hasznosítás költségei terhelik az érintett gazdálkodót.” 42 Az országgyűlés 110/2002.

(XII 12) OGY határozata az Országos Hulladékgazdálkodási Tervről 2004. évi CIII törvény a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI törvény módosításáról 42 Az országgyűlés 110/2002. (XII 12) OGY határozata az Országos Hulladékgazdálkodási Tervről 40 41 55 http://www.doksihu A környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény (1995. évi LVI törvény) módosítása 2003. január elsejével lépett hatályba A törvény az eddig használatos „csomagolóeszköz” (pl. üres palack, doboz, zsák) helyett a „csomagolás” (terméket tartalmazó palack, doboz) fogalmat használja, ami fontos értelmezésbeli különbséget takar, hiszen így a teljes csomagolás válik a termékdíj fizetés alapjává és nem csak önmagában a csomagolóeszköz. Korábban a csomagolóeszköz gyártója volt köteles a csomagolóeszközre, valamint annak csomagolására termékdíjat

fizetni, az új szabályozás értelmében a csomagolóeszköz gyártója csak a csomagolóeszköz csomagolására kell, hogy megfizesse a termékdíjat. A csomagolóeszköz után annak kell a termékdíjat kifizetni, aki vagy amely vállalat terméket helyez bele. A fizetési kötelezettség keletkezésének időpontja a csomagolt termék belföldi piacon való megjelenése. A koordináló szervezetek a kötelezett partnerekkel úgynevezett átvállalási szerződéseket kötnek, amely értelmében a koordináló közhasznú társaság a kibocsátók által megfizetett licencdíj ellenében megszervezi a keletkező hulladék feldolgozását, a kötelezettek pedig ezzel mentességet kapnak a csomagolási termékdíj megfizetése alól. A licencdíjat (hasznosítási díj) a koordináló szervezet az anyagok tényleges begyűjtésével és hasznosításával kapcsolatos költségeit mérlegelve próbálja megállapítani. A hulladékgazdálkodási törvény által 2005-re előírt

50%-os hasznosítási arány teljesítéséhez egyrészt a termékdíj-szabályozás, másrészt az idevonatkozó külön csomagolási kormányrendelet segítségére lesz szükség. Azonban a követelmény eléréséhez a lakossági szelektív hulladékgyűjtés is nélkülözhetetlen. A lakosság a közreműködését adja, a koordináló szervezet pedig azokat a pénzügyi eszközöket, amivel a rendszer működtethető. Mindebben változást hozott a Magyar Országgyűlés 53/2003. számú, 2004 január 1-én hatályba lépő határozata, miszerint a licencdíj fizetés fejében biztosított termékdíj mentesség csak a kibocsátott csomagolóanyag tömegének 80%-a erejéig érvényes, a fennmaradó 20%-ra termékdíjat kell fizetni a kötelezetteknek. A módosítás szerint 2005. január 1-től teljes mértékben mentesülnek a termékdíj fizetése alól azok a csomagolóanyag-kibocsátók, akik teljesítik a szabályozásban foglalt visszagyűjtési és hasznosítási arányt

43. 43 2004. évi CIII törvény a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI törvény módosításáról 56 http://www.doksihu Az EU előírásainak teljesítése érdekében két új területen is bevezetik a termékdíj fizetési kötelezettséget: az elektromos és elektronikuskészülékek, valamint a személygépkocsik és a 3,5 tonnánál könnyebb tehergépjárművek és vontatók vonatkozásában. Az új elektronikus készülékek vásárlásánál termékdíjat kell fizetni (a mobiltelefonok esetében ez darabonként 1000 forint, a nagy háztartási készülékek minden kilója után 80 forint körüli összeg), a gyártóknak pedig meg kell szervezniük a gyűjtést és a hasznosítást. A betétdíj az elhasznált, hulladékká vált termékek fogyasztótól történő visszavételét ösztönző eszköz, amelyek a gyártói felelősség teljesítésében segítik a gyártókat. A

csomagolási hulladék esetében a már hatályba lévő szabályozást egészíti ki a betétdíj rendszer, az újrahasználat ösztönzését biztosítva. A betétdíjas rendszer lényege a meghatározott betétdíj felszámítása a termék eladásakor, illetve visszafizetése a használt termék vagy hulladéka visszavételekor. A megoldás szerves része a termék visszavételi kötelezettsége, a forgalom és a visszavétel pénzügyi és anyagi nyilvántartása, a működés ellenőrzése. A 2005. január elsejével életbe lépő új betétdíjas szabályozás szerint az alkoholos és üdítő italok, az ásványvizek, gyümölcslevek, a tej és tejitalok csomagolásánál, valamint a bevásárlások alkalmával kapott műanyag szatyrok esetén a darab alapú díjfizetés kerül bevezetésre, ösztönözve ezzel a palackok és dobozok újratöltését, a műanyag zacskók használatának minimalizálását. A díjmérték a műanyag palackoknál 10, a nejlonszatyroknál 3-28

forint. Az állam célja, hogy minél alacsonyabb legyen a termékdíj-bevétel, ugyanis ez azt jelenti, hogy a cégek saját maguk gondoskodtak a hulladékuk ártalmatlanításáról. A befolyó termékdíjakból ugyanis az állam annak a hulladékhányadnak a kezeléséről gondoskodik, amelyet a cégek nem gyűjtöttek vissza és hasznosítottak újra. Tehát a gyártók választás elé kerülnek: vagy a megemelt termékdíjjal megfizetik a hulladékkezelés állami költségeit, vagy bevezetik a betétdíjas rendszereket (és magukra vállalják a visszavett csomagolások "utógondozását"). A termékdíj-szabályozás változásával a következő két évben cél a hulladékképződés növekedési ütemének megfékezése, azután pedig az újrahasználati követelmények szigorításával már a keletkező hulladékmennyiség csökkentése mondta Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter. 57 http://www.doksihu A szaktárca úgy

látja: a termékdíj-rendszer csak a hulladék szelektív gyűjtésével és újrahasznosításával, valamint a betétdíj-rendszerrel együtt érheti el a kívánt eredményt. 4.4 A hulladékgazdálkodás szereplői A jelenlegi szabályozás szerint minden személynek és szervezetnek, aki kapcsolatba kerül a települési hulladékkal, szerepe van a hulladékgazdálkodás megvalósulásában. Ezek a feladatok egymáshoz illeszkednek, és a szereplők összehangolt munkájával érhető el a környezet legkisebb terhelése. Ezeket a szerepköröket és a feladatok különböző szinteken való megjelenítését tükrözi a szabályozások viszonya (NKP, OHT, regionális hulladékgazdálkodási terv, helyi hulladékgazdálkodási terv) Az állam feladata a termelés folyamán a környezet igénybevételének csökkentése (szükség esetén szankció alkalmazásával is), a keletkezett hulladék mennyiségének lehető legnagyobb arányú újrahasznosításához és a feldolgozó

háttér kialakításához támogatást nyújtani, biztosítani a tovább nem hasznosítható anyagok EU-előírásoknak megfelelő ártalmatlanítását, a keletkezett károk felszámolása, a lakosság felkészítése a hulladékgazdálkodásban való részvételre. A Hgtv. bevezette, hogy települési hulladék „a háztartásokból származó szilárd vagy folyékony hulladék, illetőleg a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladék”, 44 tehát ide sorolandó a háztartások fogyasztásából eredő hulladék mellett a nem veszélyes termelési hulladék is. A lakosság képes befolyásolni mind a keletkező hulladék mennyiségét, mind a hulladék összetételét, amelyben szerepet játszanak a vásárlási szokások, anyagi körülmények és a környezeti érzékenység, tudatosság. Amikor a hulladék keletkezése már megtörtént, az érvényes szabályok alapján kell eljárni. Az állampolgárok feladata a

hulladék rendszeres gyűjtése és a hulladékkezelő szervnek való átadása, ezen kívül a lakókörnyezet tisztántartása. Az önkormányzati feladatok Magyarországon két területre oszthatók: egyrészt a budapesti önkormányzatok feladata a hulladékgazdálkodási koncepciók kidolgozása, begyűjtési rendszer kidolgozása, a lakosság érdekeltté tétele, szemléletformálás; másrészt az egyéb települési önkormányzatok feladatai, 44 2000. évi XLIII törvény a hulladékgazdálkodásról (Hgtv) 58 http://www.doksihu amelyeknek lehetőség szerint nem önálló, hanem regionális hulladékgazdálkodási koncepciót kell kidolgozni és létrehozni. A jogszabályok értelmében a hulladékkezelés szakszerű feladata a lakosság által választott önkormányzatok hatásköre. A települési hulladék kezeléséért az önkormányzatok felelősek, amelyek erre szakosodott szakértő szervezetek segítségét veszik igénybe. Azoknak a cégeknek,

amelyeknek gazdasági tevékenységük során keletkezik hulladéka, a szabályozás szerint kötelesek a hulladékot gyűjteni és hasznosítani, illetve az ártalmatlanításáról gondoskodni. Az előírás határozott döntést/cselekvést (gyűjtés, hasznosítás, ártalmatlanítás) követel, ugyanakkor lehetőséget ad a konkrét megoldás (hogyan hajtja végre) meghatározására. Amennyiben nem él a döntés lehetőségével, rá is a lakossággal azonos feltételek vonatkoznak, vagyis köteles igénybe venni az önkormányzat által biztosított szolgáltatást. Azok a gazdálkodó szervezetek, vállalatok, amelyeknek fogyasztó tevékenysége során keletkezik hulladéka, a lakosságra vonatkozó szabályok érvényesek, tehát a hulladékkeletkezés helyszínéhez legközelebb kell a kezelést megvalósítani, és ez alól csak a környezet szempontjából kedvezőbb megoldás alkalmazása esetén van kivétel. 45 4.41 Az önkormányzat szerepe A Hgtv. a települési

önkormányzatok kötelező feladataként írja elő a hulladékkezelési közszolgáltatás megszervezését. Előnyben részesíti a regionális összefogással létrejövő hulladékgazdálkodási rendszerek kialakítását a települések egymástól elszigetelt megoldásaival szemben. Az önkormányzat segítséget vehet igénybe a hulladékkezelési közszolgáltatás megszervezéséhez, olyan hulladékkezelési vállalkozót, aki erre a feladatra szakosodott közszolgáltatónak minősül (a cég kiválasztására vonatkozik a 241/2000. (XII. 23) kormányrendelet) Külön kormányrendelet született a hulladékkezelési díj megállapítására vonatkozóan (242/2000. (XII 23) kormányrendelet), mivel az 1995 évi XLII törvény szabályozását lakossági csoportok kezdeményezésére az Alkotmánybíróság nem megfelelőnek minősítette. Az új szabályozás szerint a díjakat úgy kell megállapítani, hogy az a hulladék mennyiségével és minőségével arányos legyen.

45 http://www.kvvmhu/szakmai/hulladekgazd/telhullgazd/telhull fogalomkor alt szabalyaihtml 59 http://www.doksihu Mivel minden egyes kuka lemérése nehézségekbe ütközik, illetve nagy költségemelkedést jelentene a lakosság számára, az ún. ürítéses díjszámítási módszer került megfogalmazásra, ami egyfajta általány jellegű elemet is tartalmaz. A helyi rendelet határozza meg, hogy egy adott időszakon belül milyen űrtartalmú edényből hányszor szállítják el a hulladékot, és mennyi díjat kell fizetni egy-egy ilyen űrtartalmú edény ürítéséért. A település szerkezete és a helyi fogyasztási szokások alapján kerül meghatározásra a gyakoriság és a tartály mérete. A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI 14) kormányrendelet szigorú követelményeket határoz meg a közszolgáltató tevékenységével kapcsolatban (pl. mely műveleteket végezheti, milyen

feltételekkel, hogyan kell végezni a lerakást, mi a gyűjtés, begyűjtés, hogyan kell végezni, milyen feltételek mellett, mi a hulladékgyűjtő udvar, a hulladékgyűjtő sziget, hogyan kell ezeket üzemeltetni, stb.) A képviselőtestület másra át nem hárítható feladata a hulladékkezelési létesítmények kijelölése, melynek során a szakmai és az ésszerűségi szempontok mellett a lakosságnak is joga van véleményt nyilvánítania. 4.42 A közszolgáltatás Mivel a hulladékkezelés speciális ismereteket igényel, az önkormányzat igénybe vehet hulladékkezelő szakcégeket a feladat ellátására. Az Hgtv előírásai pontosan meghatározzák a közszolgáltatás tartalmát is, a közszolgáltatás kiterjed (21. §): - a közszolgáltatás ellátására feljogosított hulladékkezelő (a továbbiakban: közszolgáltató) szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben, a közterületen vagy az ingatlanon összegyűjtött és a

közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárd hulladék elhelyezés céljából történő rendszeres elszállítására; - a települési folyékony hulladék ideiglenes tárolására szolgáló létesítmény kiürítésére és a települési folyékony hulladék elhelyezés céljából történő elszállítására; - a települési hulladék ártalmatlanítását szolgáló létesítmény létesítésére és működtetésére; - A kötelezően ellátandó feladatokon túl – az önkormányzat képviselőtestületének döntése alapján – további olyan kezelési műveletek alkalmazására, ezek kötelező igénybevételének előírására is lehetőség van, amelyek a környezetvédelmi célok 60 http://www.doksihu teljesülését célozzák, és egyben a lakosság érdekeit is szolgálják, ha számukra kedvezőbb (anyagi) feltételekkel valósul meg a hulladékkezelés. Így a közszolgáltatás kiterjedhet begyűjtőhelyek

(hulladékgyűjtő udvarok, átrakóállomások, gyűjtőpontok), előkezelő és hasznosító (válogató, komposztáló) telepek létesítésére és működtetésére. A települési önkormányzat a helyi feltételekhez igazodva, rendeletében előírhatja a települési szilárd hulladék egyes összetevőinek szelektív gyűjtését, közszolgáltatás keretében történő begyűjtését, illetőleg meghatározhatja az erre vonatkozó részletes szabályokat. 61 http://www.doksihu 5. Budapest és Erzsébetváros hulladékgazdálkodási rendszere Magyarországon a főváros központi szerepe több szempontból is egyértelmű: kulturális, gazdasági, illetve infrastrukturális szempontból is központi jelentőségű. Az ország területének mindössze 2,7%-án él a magyar népesség mintegy egynegyede, és itt termelődik meg a nemzeti jövedelem 40%-a. A főváros népességének csökkenése mellett megfigyelhető a lakosság növekedése az agglomerációban. A

fővárosi kommunális hulladék mennyisége a csökkenő lakosságszám ellenére is tovább emelkedik. 5.1 Budapest A főváros területén 2002-ben összegyűjtött települési szilárd hulladék mennyisége 998.260 tonna volt, ez az összesített érték az ömlesztett hulladék mennyiségén kívül tartalmazza a szelektív hulladékgyűjtés során gyűjtött, valamint a magánvállalkozások által gyűjtött, elkülönített települési szilárd hulladékalkotókat is (a közszolgáltatás teljesítménye 699.959 tonna, a magán hulladékkezelőké 298301 tonna volt). Ez az összesített érték csak a közszolgáltatás keretében begyűjtött ömlesztett hulladék mennyiségét tartalmazza, a magánvállalkozások által begyűjtött ömlesztett hulladékot nem, ennek becsült értéke a közszolgáltatás keretében begyűjtött mennyiség 10-20%-a lehet. 46 Budapesten a települési szilárd hulladék gyűjtése jellemzően zárt, pormentes módon, zömében az FKF Rt.

által kihelyezett edényzetben történik A hulladékok elszállítását közszolgáltatás keretében a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. látja el A főváros 99,8%-a van bekapcsolva a rendszeres gyűjtésbe. A fővárosban rendszeresen keletkező települési szilárd hulladékok összetételét, mennyiségét és tendenciáit az 5. és 6. számú táblázat mutatja 46 Fővárosi Hulladékgazdálkodási Terv 2004-2008 alapján. 62 http://www.doksihu A települési szilárd hulladék alkotók szerinti összetétele, 2001. Műanyag Üveg Fém 13,0% 2,2% Egyéb 1,6% Veszélyes hulladék 40,4% Textil 21,9% Papír 0,3% 2,0% 16,0% Egészségügyi hulladék Növényi és konyhai hulladék 2,5% Forrás: Budapest Főváros Környezetvédelmi Programja A települési szilárd hulladék mennyisége Budapesten. 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 Lakosságtól elszállított Intézménytől elszállított 19 80 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 1000 m 3 A települési

szilárd hulladék mennyisége Budapesten (1000 m3) Forrás: Budapest Főváros Környezetvédelmi Programja Az adatokból látható, hogy a gyűjtött szilárd hulladék mennyisége évről-évre nő, ami egyrészt a kezelt hulladék mennyiségének növelését, másrészt a települési hulladék keletkezésének növekedését is jelzi. A települési szilárd hulladék 63 http://www.doksihu dominánsan szerves hulladék. A hulladék összetételének adatai azt mutatják, hogy a papír, a fém, a textil és az üveg részaránya enyhén csökken, illetve ingadozást mutat, ami részben a szelektív hulladékgyűjtésnek, részben a fogyasztási szokások változásának tudható be. A települési szilárd hulladékok szállítására és ártalmatlanítására a 39/1998. sz önkormányzati rendelet értelmében az FKF Rt. vezette komplex közszolgáltatást végző konzorcium jogosult 2008. év végéig A Budapest környéki településekre is kiterjed a szolgáltatása. Az

ország legnagyobb hulladékkezelőjeként mintegy 800.000 háztartásból és több tízezer megrendelőtől szállítja a hulladékot, meghatározott ütemterv alapján. Az összegyűjtött hulladék kezelése lerakással és energetikai hasznosítással egybekötött égetéssel történik. Az erre a célra használatos létesítmények az ártalmatlanításra a Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központ és a Dunakeszi II. Regionális Hulladéklerakó, termikus hasznosításra a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű. 47 A rákospalotai Hulladékhasznosító Mű Budapest és az ország egyetlen olyan létesítménye, ahol a települési szilárd hulladékot égetéssel hasznosítják. A Budapesten keletkező hulladék 50-60%-a a szemétégetőben kerül ártalmatlanításra, amely során hő és villamos energiát termel. A főváros területe két részre oszlik, a kerületek bizonyos hányadából közvetlenül Rákospalotára, másik feléből pedig Pusztazámorra

szállítják a begyűjtött települési szilárd hulladékot. 1990-ben a Hulladékhasznosító Mű még megfelelt a környezetvédelmi előírásoknak. A környezetvédelmi előírások szigorodásával azonban az égetőmű által kibocsátott füstgázok túllépik a megengedett határértéket. Jelenleg folyik a négy kazán felújítása. 2004 áprilisában elkészült 2 kazán rekonstrukciója, a másik két kazán és a teljes rekonstrukció várhatóan 2005 nyarára fejeződik be, amely kapacitásnövekedést is eredményez majd. Így a jövőben lehetőség adódik majd a Budapesten keletkező települési szilárd hulladék 70%-ának elégetésére (az égetőmű működése és a levegőszennyezés hatása Budapesten és az agglomerációban is érezhető). A Hulladékhasznosító mű égetési kapacitása jelenleg 320-350 ezer tonna/év, a rekonstrukció befejezése után ez 420 ezer tonna/év lesz. A Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központ I. ütemét 2000-ben

adták át, hogy Budapest és 30 környező Pest megyei település hulladékkezelését biztosítsa, 47 Fővárosi Hulladékgazdálkodási Terv 2004-2008 alapján. 64 http://www.doksihu kb. 44 évig A lerakó I ütemének a várható élettartama a jelenlegi hulladéklerakás esetén 13-14 év. A telep bővíthető A Dunakeszi hulladéklerakó a Budapesten keletkező települési szilárd hulladékokon kívül fogadja a Dunakeszi, Fót és Szigetmonostor települési hulladékait is. A lerakón kb 1,3 millió m3 vegyes települési és 33 ezer m3 egyéb (fém, csomagolóanyag, építési törmelék) helyezhető el. Az FKF Rt. működteti a szelektív hulladékgyűjtés hulladékudvarokból és gyűjtőszigetekből álló hálózatát is. Ezen kívül a lakossági szelektív hulladékgyűjtésben meghatározó szerepe van a közszolgáltatás mellett végzett hulladékkereskedelmi hálózatnak is, amely a város egész területén gondoskodik a hasznosítható hulladékok

gyűjtéséről az elsődleges keletkezési helyeken. Az FKF Rt. lakossági hulladékgyűjtő udvarokat üzemeltet, amelyek a lakos háztartásában keletkező, átlag életvitellel összefüggő kis mennyiségű, hasznosítható vagy átvételre meghirdetett veszélyes hulladékait hivatottak átvenni. Budapest területén jelenleg az FKF Rt. 14 hulladékudvara áll a lakosság rendelkezésére, a szelektív hulladékgyűjtés elősegítése érdekében. A hulladékgyűjtő udvarokban a következő, elkülönítetten gyűjtött hulladékokat fogadják: papír (újság-, hullám- és kartonpapír), fehér üveg, színes üveg, PET palack (ásványvizes, üdítőitalos palackok) fém italdoboz, elhasználódott háztartási gépek. 48 Az alábbi veszélyes hulladékok begyűjtésére is lehetőség van: száraz elem, használt sütőzsiradék (étolaj, zsír) csomagolóanyagai, fáradt olaj és csomagolóanyagai, elektronikai hulladék, használt akkumulátor. A szelektív

hulladékgyűjtés második lépcsőfokát a szelektív hulladékgyűjtő szigetek elhelyezése jelenti. A gyűjtősziget a háztartásokban keletkező, hasznosításra alkalmas, különböző fajtájú, elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladék begyűjtésére szolgáló, közterületen kialakított, felügyelet nélküli, folyamatosan rendelkezésre álló hely. A települési szilárd hulladék veszélyességének csökkentését szolgálják 1993 óta az elhasznált szárazelemek gyűjtésére az FKF Rt. által kihelyezett edények, melyeket hetente egy alkalommal ürítenek. A gyűjtőedények intézményekben kerültek kihelyezésre. A szelektív hulladékgyűjtésben jelentős szerepük van a hulladék-hasznosításra szakosodott magánszolgáltatóknak is. A magánszolgáltató cégek 2002-ben 73 48 Az FKF Rt. honlapja (wwwfkfhu) alapján 65 http://www.doksihu telepített átvevőhelyen összesen 412.990 tonna hasznosítható, illetve 183290 tonna csomagolási

hulladékot vettek át Budapesten. Mindkét mennyiségnek mintegy a fele lakossági eredetű. Ebben különböző gyűjtési módszereknek volt szerepük, például mozgó-átvevőhelyes, illetve társasházi szelektív gyűjtés, vagy zöldszervezetekkel tartott közös akciók. A szelektíven gyűjtött települési szilárd hulladék mennyisége 2002-ben 298.301 tonna volt, ebből a szelektíven gyűjtött lakossági csomagolási hulladék mennyisége 91.806 tonna, a lakosságtól szelektíven gyűjtött egyéb haszonhulladékok (pl papír, fém) mennyisége 206.495 tonna volt 49 A szelektív hulladékgyűjtés lefedettsége a főváros területén nem egyenletes és nem éri el a kívánt mértéket. A közeljövőben a szelektív hulladékgyűjtés hatékonyságának növelése kiemelt feladat, ezért növelni kell a gyűjtőlétesítmények számát, az átvételre kerülő hulladékfajták számát. Egyes becslések szerint a főváros területén 27 ezer m3 a felhalmozódott

illegális hulladék mértéke. A hulladékok térbeli eloszlása egyenetlen, a lakóövezetekhez kapcsolódnak, beépített területeken vagy azok környezetében jelentkeznek, általában a természetközeli helyek határán és utak mellett. Az illegális lerakás az esztétikai szennyezésen túl, különösen a mélyfekvésű és a karsztos kőzetek térségében jelent környezeti veszélyforrást. A települési szilárd hulladékok kezelési aránya (hulladékmérleg) a Fővárosi Hulladékgazdálkodási Terv alapján a következőképpen alakultak 50: - Hasznosításra került a települési szilárd hulladékból szelektíven gyűjtött csomagolási hulladék és egyéb hasznos anyag, összesen 298.301 tonna, ami az összes települési szilárd hulladék 30%-a. - Energianyerés céljából végzett égetéssel hasznosításra került a települési szilárd hulladékból 259.326 tonna, ami 26%-ot tesz ki - Lerakással ártalmatlanításra került a települési szilárd

hulladékból 434.738 tonna, valamint az illegális lerakókból származó 5850 tonna vegyes hulladék, összesen 440.633 tonna, ami 44%-ot tesz ki 49 50 Fővárosi Hulladékgazdálkodási Terv 2004-2008, Összefoglaló Fővárosi Hulladékgazdálkodási Terv 2004-2008. alapján 66 http://www.doksihu A települési szilárd hulladék kezelése Budapesten 29,88% hasznosítás 44,14% égetés lerakás 25,98% Fővárosi Hulladékgazdálkodási Terv 2004-2008. alapján A terv megállapítja, hogy a fővárosban a biológiai úton bontható szerves hulladékok kezelése nem megoldott. A teljes biomassza mennyiségéből 4% az anyagában történő hasznosítási arány. Bár a keletkező biomasszának csak kis mennyiségét képezik a szelektíven keletkező, tehát idegenanyagok nélkül, vagy kis idegenanyag szennyezéssel keletkező zöldhulladékok, ezek anyagában történő hasznosítása sem megfelelő mértékű (24%). A fővárosi közterületeken, temetőkben, piacokon

keletkező zöldhulladékoknak 76%-a, míg a komoly logisztikai és lakossági háttér kiépítését és a szelektív gyűjtés bevezetését igénylő lakossági biohulladéknak teljes mennyisége az égetőműbe vagy lerakóba kerül. A csomagolási hulladékok közül a Hulladékgazdálkodási Terv kiemeli az üveghulladékokat, amelyek szintén nem kerülnek kellő arányban feldolgozásra. A csomagolási üveghulladékok hasznosításának legkézenfekvőbb módja az újrafeldolgozás. Azonban a hazai üvegipar a gyártási szerkezetből adódóan szinte kizárólag fehér üveget igényel. A keletkező színes üveghulladék, amik zömében importból származó színes üvegek, feldolgozása kapacitás hiánya miatt nem megoldott, ez a típusú hulladék exportra kerül a környező országokba. A felhasználás néhány ezer tonna, ez is fehér tiszta minőségből. Az FKF Rt hulladékgyűjtő udvarain lehetőség van a háztartásokban keletkező nem betétdíjas, vagy

betétdíjas törött üveghulladékok szelektív elhelyezésére, ez a mennyiség 2002-ben nem érte el a 3000 tonnát. 67 http://www.doksihu 5.2 Budapest Főváros Környezetvédelmi Program Az 1995. évi LIII törvény szerint a Fővárosi Önkormányzatnak ki kell dolgoznia az illetékességi területére és hatáskörébe tartozó környezetvédelmi feladatokra vonatkozó Települési Környezetvédelmi Programot. A program célja, hogy a város egészére fogalmazzon meg olyan javaslatokat, amelyek a Fővárosi Önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartoznak, és ösztönözze a fővárosi önkormányzatok együttműködését, felhívja a figyelmet a koordináció szükségességére. A főváros és az agglomeráció környezetvédelmével kapcsolatos feladatokat az NKP a fővárosra és az övezet önkormányzataira utalja. A környezetminőség javulása Budapesten csak a fővárosi és kerületi önkormányzatok és Pest megye tervszerű és összehangolt

munkájával, egységes szemléletű környezetvédelmi stratégiával érhető el. 51 A fővárosi program természetesen szem előtt tartja az NKP-ban megfogalmazott célkitűzéseket. A Fővárosi Környezetvédelmi Programnak meg kell mutatnia a kapcsolódási pontokat mind más ágazatok (pl. közlekedés, idegenforgalom), mind a környezetvédelem különböző szintű szereplői (kormányzat, agglomeráció, kerületek) között, és fel kell hívnia a figyelmet a környezetvédelmi beavatkozások sokrétű, sokszereplős jellegére. A program a hulladékkezelést összességében megoldottnak minősíti, a fővárosban a rendszeresen keletkező települési hulladékok gyűjtése és elszállítása megoldott. Az esetenként keletkező, valamint a zöldhulladékok jelentenek gondot, amelyek sok esetben kerülnek illegális lerakásra, vagy szabálytalan módon történő elégetésre, szennyezve a környezetet. Továbbfejlesztendő területnek jelöli meg a szelektív

hulladékgyűjtést, bár pozitívumként említi a termékdíj bevezetését a csomagolóeszköz hulladékra, valamint a használt gumiabroncsra és hulladék akkumulátorra, amely ösztönzést adott a begyűjtésre és hasznosításra. Ennek eredményeként ezen hulladékoknál a hasznosítási arány jelentősen javult a fővárosban is. A környezetvédelmi program koncepciója: - a meglévő terhelések csökkentése, - a túlterhelt területek tehermentesítése, - a ma még jó környezetminőségű területek fenntartása, védelme és a szennyezés megelőzése. 51 Budapest Főváros Környezetvédelmi Programja. 2002 március 68 http://www.doksihu Ezekből következik a stratégiai alapelv, hogy Budapest területén az adott környezeti állapotnak környezetvédelmi célú megfelelően, területileg beavatkozásokat differenciáltan A meghatározni. kell a főváros környezetállapotának javításában koncepcionálisan kiemelt feladatként szerepel

a köztisztaság, hulladékgazdálkodás (a közlekedés; a közmű, ezen belül a szennyvíztisztítás; és a zöldterület-gazdálkodás mellett). Ezen belül stratégiailag kiemelt feladat a közterületek színvonalának fokozása és a komplex hulladékgazdálkodás. A koncepcionális alapelvek megvalósítása a Fővárosi és a kerületi (és agglomerációs) önkormányzatok közötti koordinált intézkedések sorát igényli. A fővárosnak nemcsak irányító, hanem tehervállaló szerep is jut A Főváros koordinatív szerepe ágazatokon belül, a különböző szintek között és az egyes ágazatok között egyaránt szükséges. A környezetvédelmi program céljai között szerepel a Hulladékhasznosító Mű füstgáztisztítójának átépítésével és teljes rekonstrukciójával a főváros északkeleti térségében a dioxin terhelés megszűntetése, a szelektív hulladékgyűjtés terén a hasznosítható, újrahasználható és veszélyes frakció,

hasonló mértékű és ütemű csökkentése. A környezetvédelmi program programjavaslata alapján a következő feladatokat jelöli ki: - A települési hulladékgazdálkodási rendszert tovább kell fejleszteni a teljes vertikumra kiterjedő, integrált rendszer kialakításával, a szelektív gyűjtés intézményi hálózatának és a lakossági kezdeményezéseknek a támogatásával, különös tekintettel a zöldhulladékokra, csomagolási és veszélyes hulladékokra. - Az illegális hulladéklerakókat fel kell számolni. - A hulladékkal szennyezett területeket megtisztítás után, a felhagyott lerakókat zöldterületként rekultiválni kell. - A kommunális hulladékok kezelését a szállítási színvonal javításával, átrakóállomás építésével, hasznosítással (beleértve a termikus hasznosítást), ártalmatlanítással (Pusztazámori lerakó II. és III ütemének megvalósítása) kell fejleszteni. - Veszélyes és veszélyesnek nem minősülő

termelési hulladékok esetében előnyben kell részesíteni a kevesebb hulladékkeletkezéssel járó megoldásokat, tiszta technológiákat és termékeket. 69 http://www.doksihu 5.3 Fővárosi Hulladékgazdálkodási Terv 2004-2008 A Fővárosi Önkormányzatnak Környezetvédelmi Program hulladékgazdálkodási tervet előírja, kell hogy a készítenie Fővárosi a kerületi önkormányzatok bevonásával, véleményük kikérésével. A Fővárosi Hulladékgazdálkodási Terv egy új stratégia, az integrált hulladékgazdálkodás megvalósítását tűzte ki célul. „A Fővárosi Önkormányzatnak a hulladékgazdálkodásra új stratégiát kell felépítenie, és markáns koncepcióváltással a fenntartható hulladékgazdálkodás kiépítését kell távlati célállapotként kitűznie”.52 Ennek értelmében a hagyományos, „egyutas” megoldás (gyűjtés és ártalmatlanítóba szállítás) helyett az integrált hulladékgazdálkodási rendszert

kell működtetnie. Ennek eléréséhez az alábbi elvek együttes, gyakorlati érvényesülését kell biztosítani a főváros egész területén: - a főváros hulladékgazdálkodási politikájának illeszkedése a deklarált nemzeti, regionális és budapesti környezetpolitika alapelveihez, illetve a fenntartható fejlődés értékrendjéhez, - illeszkedés a többszintű (nemzeti, regionális, budapesti) településfejlesztési, gazdasági és szociálpolitikai célokhoz, - a hulladékkezelés folyamatai során a prioritási sorrend figyelembe vétele, - a hulladékkezelési folyamat minden lépésének integrálása egy hatékonyan fenntartható rendszerbe a környezeti kockázatok, a rendelkezésre álló kapacitások, gazdaságossági és tervezési szempontok figyelembevételével, - a szennyező fizet elv gyakorlati alkalmazása, - hulladéklerakás az EU szabványok és irányelvek szerint, - az illegális és ellenőrizetlen hulladék elhelyezési gyakorlat tiltása,

hatékony ellenőrzés és jogérvényesítés alkalmazása, - információs adatbázisok működtetése, - a fővárosi hulladékgazdálkodás főbb szereplői (Fővárosi Önkormányzat, kerületi önkormányzatok, lakosság, hatóságok, hulladékgazdálkodási közszolgáltató és egyéb szolgáltató cégek, stb.) szempontjainak integrált érvényesítése A hulladékgazdálkodási terv a következő területeket jelöli meg, mint az átlagosnál nagyobb figyelmet és erőforrásokat igénylő területek: intenzív fejlesztés, mint a szelektív hulladékgyűjtés, a biomassza hasznosítása, a települési folyékony hulladék kezelése és a kommunális szennyvíziszap hasznosítás. 52 Fővárosi Hulladékgazdálkodási Terv 2004-2008, összefoglaló. 70 http://www.doksihu A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kiemelt cél a 2004. őszén indult Országos Hulladék-megelőzési Programban való részvétel. 53 Kiemelt feladatként említi a terv a települési

szilárd hulladék veszélyes hulladék tartalmának csökkentését, melynek érdekében az alábbi intézkedésekre van szükség: egy olyan szakcég felállításának vagy működő cég rendszerbe integrálásának - támogatása, amely a lakossági veszélyes hulladék begyűjtésére és kezelésére alakul, hulladékgyűjtő udvarokon átvett lakossági veszélyes hulladékok körének - bővítése, a lakosság körében (a kerületek és civil szervezetek közreműködésével) kifejtett - PR tevékenység, a szárazelem- gyűjtő hálózat használata és további fejlesztése. - Kiemelt feladat a hasznosítási tevékenység szélesítése, a szelektív gyűjtőhálózat extenzív és intenzív fejlesztésén túl meg kell vizsgálni a pusztazámori lerakó területére telepítendő, az ömlesztett hulladék utólagos válogatását biztosító gépsor telepítésének jogosultságát. A terv kiemel két hangsúlyos elemet a feladatok között: egyrészt növelni

kell a gyűjtő-szállító géppark teljesítményét a szállítási tevékenység hatékonyságának növelése érdekében. Másrészt a szállítás környezetvédelmi hatásainak kedvező változtatása érdekében meg kell vizsgálni az átrakóállomás beiktatásával kialakítható kétfázisú szállítási rendszert. 54 A cselekvési program a hatékony megelőzés érdekében tartalmazza a veszélyes hulladék alkotóinak megismertetését a lakosokkal. Mivel a hasznosítás a fővárosi hulladékgazdálkodás jövőbeli eredményességének kulcskérdése, a szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása érdekében az alábbi feladatokat jelöli ki: - a gyűjtősziget program folytatása (2005 végéig további 500 sziget), válogatómű létesítése, - a szelektív hulladékgyűjtés 2005-2008 közötti időszakra vonatkozó kommunikációs programjának kidolgozása a kerületekkel közösen, - a szelektív hulladékgyűjtés finanszírozhatóságának

elemzése, A HUMUSZ által koordinált, 2004. év őszén induló program Az átrakó állomás a települési szilárd hulladék begyűjtésének és szállításának elkülönítésére szolgáló zárt, körülkerített létesítmény, ahol a hulladékot a gyűjtőjárműből zárt rendszerű konténerbe ürítik, és a zárt konténert ürítés nélkül ideiglenesen tárolják a továbbszállításig. 53 54 71 http://www.doksihu - a hulladékgyűjtő udvarok hálózatának bővítése (kb. 35 db) és a szelektáltan átvett hulladékfajták növelése (pl. fahulladék, elektronikai hulladék), - a közszolgáltatói és a hulladékkereskedelmi hálózatok integrációjának vizsgálata a hasznosítható hulladékok esetében. A települési szilárd hulladék ártalmatlanításával kapcsolatosan a következő feladatokat jelöli meg a terv: - a dunakeszi lerakó bővítési munkáinak elvégzése, - a pusztazámori hulladéklerakó II. ütem tervezési munkáinak

megkezdése, - a korszerűtlen hulladéklerakók rekultivációs munkáinak elvégzése. A Fővárosi Hulladékgazdálkodási Terv kijelöli a közös feladatokat, amelyeket a kerületekkel és civil szervezetekkel együtt érdemes megvalósítani, és amelyekben az irányító szerep a kerületeké: - a gyűjtőszigetek helykijelölése, - hulladékudvarok lehetséges helyszíneinek feltárása, - illegális hulladékhalmok feltérképezése, - környezetvédelmi tudatformálás, - lakossági helyi komposztálás támogatása, - nem kellően rekultivált lerakók ellenőrzése, - kerületek egyéni kezdeményezéseinek támogatása a szelektív gyűjtés növelésében, - zöldhulladék hasznosító társulások kezdeményezése a kerületi és az agglomerációs önkormányzatokkal, - közös „hulladékkommandós” őrjáratok szervezése a kerületekkel. 5.4 Erzsébetváros Erzsébetváros a főváros belső kerülete, ahol a sűrű beépítettség miatt a

legnagyobb a lakósűrűség. Jellemzőek a szűk, sikátorszerű utcák, összefüggő zöldterület nemigen van, a kevés zöldterület szigetszerűen helyezkedik el. Ugyanakkor egyben a főváros egyik turisztikailag frekventált területe is. Az Erzsébetvárosban végzett közvélemény-kutatások során kiderült, hogy a lakosság elégedetlen a környezetállapottal, a köztisztasággal, a kerület lakosságának egyik leggyakrabban említett kívánsága az egészségesebb életet és jobb életminőséget lehetővé tevő környezetállapot, köztisztaság és közrend kialakítása. A 72 http://www.doksihu lakosság és a civil szervezetek környezetvédelem iránti érdeklődése is egyre növekszik. Az önkormányzatok számára az 1995. évi LIII törvény írja elő a helyi környezetvédelmi program létrehozását, a helyi sajátosságok figyelembevételével. 5.41 Erzsébetváros Környezetvédelmi Programja 2004-2010 A Program koncepciójának kidolgozása során

egyértelművé vált, hogy teljesen új környezetvédelmi programra van szükség. Az új program kialakítása mellett szólt az is, hogy az európai és hazai pályázati lehetőségek többletforrások elnyerését teszik lehetővé. A sikeres pályázatok előfeltétele, hogy a helyi program össze legyen hangolva az európai, hazai, budapesti és társkerületi környezetvédelmi programokkal. A Program értékeli a hulladékgazdálkodás és köztisztaság helyzetét a kerületben. A kommunális hulladék gyűjtése megbízható és rendszeres Az elszállítással kapcsolatos panaszok nem jellemzőek, ritkán fordulnak elő. Gondot okoz viszont az utcán hagyott építési törmelékek, roncsautók, műszaki hulladékok, a gyűjtőkonténerek mellett felhalmozódott hulladékok eltávolítása. A kommunális hulladékok eltávolítása a jelen gyakorlat szerint megoldott, ugyanakkor nem felel meg a törvényben előírt hulladékgazdálkodási követelményeknek.

„Erzsébetváros Önkormányzata a célok megvalósítása érdekében – a fővárossal szorosan együttműködve - 2004. évtől megtervez a kerület társasházainál egy komplex, több elemből felépülő, ugyanakkor egységes szelektív hulladékgyűjtési, illetve köztisztasági rendszert”. 55 A rendszer négy alapelemből áll: 1. A települési szilárd hulladék mennyiségének csökkentése - A szelektív hulladékgyűjtés meghonosítása mind a lakosság, mind az Önkormányzat és intézményei keretein belül, erről tájékoztató, szemléletformáló anyag eljuttatása az érintettekhez. - Szorgalmazni kell a korszerű, hulladékszegény, illetve a hulladékok újrafelhasználását megoldó technológiák bevezetését intézményi, önkormányzati szinten is. 2. Szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése hulladékgazdálkodási rendszer létrehozása 55 Erzsébetváros Környezetvédelmi Programja 2004-2010. 73 és fejlesztése, komplex

http://www.doksihu - Kerületi szelektív hulladékgyűjtési rendszer a lakókörnyezetben és a hulladékszigeteken történő gyűjtéssel. - A lakókörnyezeti egységes komplex hulladékgazdálkodási rendszert első lépésben a papírra, PET-palackokra, használt lakossági étolajra és alumínium italdoboz gyűjtésére terjed ki. A Főváros Önkormányzat hulladékszigetek létesítésére vonatkozó programjának támogatása. Illegális hulladéklerakás megszűntetése, illegális hulladéklerakók 3. felszámolása - Bevezetésre kerül a zöld szervezetek által felkarolt tájsebészeti akcióterv. - Veszélyes hulladékgyűjtő akció megszervezése a jövőben is, a lakosság által megszokott helyszíneken. - A kerület térfigyelő rendszerének és a közterület-felügyelet igénybevétele. 4. A közterület köztisztasági állapotának javítása - A hulladék, kutyaürülék gyűjtésére szolgáló hulladékgyűjtő edényzet igényének

felmérése, számuk növelése. - Folytatni kell a megkezdett kutyaürülék szelektív gyűjtésére szolgáló megoldások kutatását. - Meg kell ismertetni a kutyatartókkal a kulturált állattartás szabályait. - Kutyafuttatók létesítése. - Aktívan részt kell venni az FKF Rt. által minden évben tavasszal meghirdetett ingyenes lomtalanítási akció kerületi megszervezésében. - A lakosság ösztönzése és informálása. 5.42 Erzsébetváros hulladékgazdálkodása 56 Erzsébetváros területén jelenleg nem folyik kellő mértékű, eredményes szelektív hulladékgyűjtés, holott a hasznosítás iránti igény erősödik, és az Európai Unió és ennek megfelelően a törvényi szabályozás is megfogalmazza az elérendő hasznosítási arányokat. A kerületben a vegyes begyűjtési rendszer dominál A kerület elsődleges célja egy egységes, komplex szelektív hulladékgyűjtési rendszer kiépítése és működtetése. A rendszer működésének

alapja a kellő mértékű és hatékonyságú kommunikáció és ösztönzés a lakosság irányába, hatékony működtetés, kellő odafigyelés és segítségnyújtás a lakosságnak, eredmények 56 Az Erzsébetvárosi Önkormányzat belső anyagai alapján. 74 http://www.doksihu folyamatos mérése és publikálása. A VII. kerületben kétféle szelektív hulladékgyűjtési tevékenység működik: az egyik az FKF Rt. által működtetett hulladékgyűjtő szigetek, a másik a Böhm Rondo Kft. által végzett szelektív papírgyűjtés. A kerületben működő egyik szelektív hulladékgyűjtési forma a gyűjtőpontos szelektív hulladékgyűjtés. A Fővárosi Önkormányzat által kivitelezett szelektív hulladékgyűjtő szigetek az első ütemben az Almássy téren, a Klauzál téren és a Bethlen Gábor téren kerültek kialakításra. A Fővárosi Önkormányzat 5 különböző színű gyűjtőkonténert helyez ki hulladékgyűjtő szigetenként, melyek

alapterülete 12,5 m2. A szigeteken papír, fehér üveg, színes üveg, műanyag palack és fém italdobozok hulladékok gyűjtése folyik. A műanyag hulladékot hetente 3, a papírhulladékot heti 2, a többi hulladékot heti 1 alkalommal szállítja el az FKF Rt. A Környezetvédelmi és Közrendvédelmi Bizottság a második ütemben kijelölt 11 helyet elfogadta (57/2003. (IV 22) határozatával): Fővárosi terület: - Károly krt. – Dob utca sarka, - Rottenbiller u. 35, - Baross tér 13, - Damjanics u. áruház előtt, - Baross tér 22, - Dózsa u. 82/B - Barát utca 3-5. sarok -Murányi u. 33 Kerületi terület: - Dob u. 35, - Lövölde tér, - Bajza utca sarka – Városligeti fasor 17/B. Jelenleg 5 helyen üzemel hulladékgyűjtő sziget a kerület alábbi helyein: Almássy téren, Klauzál téren, Bethlen Gábor téren, Dob u. 35 szemben és a Lövölde téren. Lakossági tiltakozás miatt nem lett telepítve a Rózsák terén, a Barát u 3-5 előtt és

a Murányi utca 33. előtt A kijelölt helyekre a telepítés folyamatban van Az FKF Rt. azzal a kéréssel fordult az Erzsébetvárosi Önkormányzat felé, hogy jelöljenek ki újabb gyűjtőhelyeket a kerület 15 pontján. A helykijelölésnél nehézséget okoznak a kerület szűk járdaszakaszai, a gyalogos közlekedést nem hátráltató 12-14 m2-i szabad helyek és a balesetmenetes üzemeltetésre alkalmas helyek hiánya. Tapasztalatok szerint az eddig legjobban bevált gyűjtőpont a Bethlen Gábor tér, itt gyűlik a legtöbb mennyiség és itt a legzavartalanabb az üzemeltetés. A Klauzál téri gyűjtőpontot lakossági nyomásra át kellett telepíteni a tér túloldalára. A 75 http://www.doksihu lakosság a gyűjtősziget körüli tisztasági állapotot, szennyezettséget, üzemeltetéssel együtt járó zajártalmat kifogásolta. A VII. kerületben a szelektív papírhulladék gyűjtéssel a Böhm Rondo Recycling Szelektív Hulladékkezelő Kft. van megbízva 2003

óta (2003 december 27-én született szerződés). 1079 társasházban telepített gyűjtőedényzetet, ezután újabb 120 társasház lett kijelölve a telepítésre. A szelektív papírgyűjtés eredményeit 2004-ben az alábbi táblázat szemlélteti: A gyűjtés éve Gyűjtési időszak Gyűjtött mennyiség (kg) 2004. év I. negyedév 32 420 II. negyedév 100 200 III. negyedév 127 530 IV. negyedév 118 360 A 2003. április 08-án megkötött megbízási és üzemeltetési szerződés alapján az alumínium (Al-) -italdobozok szelektív gyűjtésére a VOLOS Bt. kapott megbízást A Volos Bt. vállalta, hogy 50 db gyűjtőkonténert beszerez és elhelyez kijelölt intézményi helyeken. továbbá a kihelyezéstől számított 18 hónapon keresztül a konténereket legalább havonta egyszer üríti, és rendeletrésszerű működését biztosítja. A Volos Bt a vállalt kötelezettségét megbízhatóan, szakmailag első osztályú minőségben ellátta. 2004. év

augusztus – szeptember – október hónapban az alábbi mennyiségek gyűltek össze: - 2004. augusztusi hónapban 24 kg alumínium (Al) – italdoboz gyűlt össze a kerületben, mindez hozzávetőleg 1200 db dobozt jelent. - 2004. szeptemberi hónapban 15 kg alumínium – italdoboz gyűlt össze a kerületben, mindez hozzávetőleg 750 db dobozt jelent. - 2004. októberi hónapban 9 kg alumínium - italdoboz gyűlt össze, mindez hozzávetőleg 450 dobozt jelent. Erzsébetvárosban hagyományosan évente több alkalommal megrendezésre kerül a lakossági veszélyeshulladék-gyűjtési akció, 3 helyszínen, a kerület tagozódásának megfelelően /Klauzál tér, Almássy tér, Bethlen G. tér/ 76 http://www.doksihu 2003-ban 2 alkalommal (2003. május 17-én és 2003 november 11-én) szervezték meg a fenti 3 helyszínen. A 2003-as év első (tavaszi) kampányszerű veszélyeshulladék-gyűjtése május 17-én történt, a P&G Kft. segítségével A

lomtalanítással egy időben szervezett gyűjtés jobb hatékonyságot eredményezett. Adott három helyszínen összegyűjtött veszélyes hulladék mennyisége összesítve 1908 kg /Almássy téren 588 kg, Klauzál téren 584 kg, Bethlen G. téren 736 kg/ A gyűjtés költségeinek végösszege 193.601 Ft A 2003 évre a költségvetés 625000 Ft volt. A 2003 május 17-én megszervezett akció eredményeit a 7 számú táblázat szemlélteti. A 2003. év második veszélyeshulladék-gyűjtési akciója november 11-én történt a fenti helyszíneken, a Design Kft. segítségével A három helyszínen összegyűjtött veszélyes hulladék mennyisége összesítve 2447 kg volt /Almássy téren 499 kg, Klauzál téren 672 kg, Bethlen G. téren 1276 kg/ A költségek végösszege 219097 Ft A 2003. november 11-én megszervezett akció eredményeit a 8 számú táblázat szemlélteti. 2004. első kampányszerű veszélyeshulladék-gyűjtő akciója 2004 május 29-én történt, a P&G

Kft. segítségével, a lomtalanítással egy időben A három helyszínen összegyűjtött veszélyes-hulladék mennyisége összesítve 4.952 kg /Almássy téren 1116 kg, Klauzál téren 1413 kg, Bethlen G. téren 2423 kg/ A költségek összesen 506.820 Ft A 2004 május 29–én megrendezett veszélyes hulladék-gyűjtési akció eredményeit a 9. táblázat szemlélteti 2004. második kampányszerű veszélyeshulladék-gyűjtési akciója 2004. november 27-én történt, a P&G Kft. közreműködésével A három helyszínen összegyűjtött veszélyes-hulladék mennyisége összesítve 4268 kg /Almássy téren 1314 kg, Klauzál téren 967 kg, Bethlen G. téren 1987kg/ A 2004 november 27-ei akció eredményeit a 10. számú táblázat mutatja A novemberi gyűjtés költsége 392.425 Ft volt, a májusi számla végösszege 506.820 Ft, így a 2004 évben felhasznált összeg összesen 899245 Ft A veszélyes hulladékgyűjtés és lakossági étolajgyűjtés 2004. évi

előirányzott költségvetési kerete 800.000 Ft volt A csökkentett keretet (2003 évben 1millió 500ezer Ft volt) a lakosság egyre fokozódó környezetérzékenysége következményeként 99.245 Ft-tal túllépték. A Városüzemeltetési és Közrendvédelmi Iroda 2004 tavaszától kezdve folyamatosan jelezte, hogy a keret nem lesz elegendő a feladat ellátásához, nem beszélve arról, hogy nem szervezték meg a tervezett hulladékétolaj gyűjtést. 77 http://www.doksihu A gyűjtések során a begyűjtött veszélyes hulladék mennyisége nő: Gyűjtött hulladék m ennyis égek 2002. - 2003 - 2004 évben 6000 4907 5000 2004. 4268 mennyiség (kg) 4000 2961 3000 2003. 2502 2000 1908 2002. 1000 994 0 1 2 évszak (1. tavasz, 2 ősz) A lakosságnál egyre jobban tudatosul a veszélyes hulladékgyűjtés szükségessége, egyre többen vesznek részt az önkormányzat által szervezett akcióban. A gyűjtés megrendezése előtt az előző évihez képest

sokkal többen telefonáltak, hogy hol lesz pontosan a gyűjtés és átvesznek–e autógumit, gyógyszert, festék maradékot, elektronikai hulladékot stb. Az önkormányzat tervei szerint 2005ben 3 alkalommal szervezi meg az akciót, a növekvő érdeklődésre való tekintettel 5.43 Az erzsébetvárosi hulladékgazdálkodás problémái és jövőbeli tervek A jelenlegi hulladékkezelés gyakorlatával kapcsolatban több probléma merült fel a kerületben, amiket folyamatos lakossági visszajelzések is alátámasztanak. A hulladékgyűjtő szigeteken folyó gyűjtés hatékonysága kétségbe vonható a VII. kerületben. A külvárosi térségekben hatékonyan végezhető a gyűjtés, de a belvárosi területeken, ahol a beépítettség nem engedi meg a szigetek kellő számú elhelyezését, ott indokolt lehet a társasházon belüli, zárt helyen folyó gyűjtéssel kiegészíteni a meglévő gyűjtést. Az egységes, komplex szelektív hulladékgyűjtési rendszer

megvalósításának érdekében így egymás mellett működne két rendszer: a hulladékgyűjtő szigetek és a lakókörnyezeten belüli hulladékgyűjtő helyek. Az eredményesség nagymértékben függ a kommunikációtól és a környezettudatosságra nevelő kampányoktól. Az FKF Rt. által elkezdett közterületi szelektív hulladékgyűjtés kialakításakor már a gyűjtés kezdetén több probléma felmerült a kerület adottságaiból kifolyólag. A sűrű beépítettség miatt a kellő lefedettség eléréséhez a szükséges konténer 78 http://www.doksihu mennyiséget nem lehet elhelyezni. A kerületben elvétve található olyan, a 12,5 m2-es szigetek létesítésére alkalmas köztéri terület, ahol nincs akadályoztatva a gyalogos és közúti közlekedés. Ugyanakkor a konténerekbe nem kellő tisztaságú hulladékok kerülnek, és a szigetek mellé sok hulladék kerül illegális elhelyezésre. A kerület teljes lefedettségének biztosítása érdekében

olyan társasházaknál, ahol 100 méteres távolságon belül nem lehet hulladékgyűjtő szigetet kialakítani, ott kell megvalósítani a társasházon belüli szelektív hulladékgyűjtést. Lakossági visszajelzések alapján a lakóházaikon belül, de attól legfeljebb 50 méternél nem távolabbi pontokon adnák le a lakók a szelektíven gyűjtött hulladékaikat. A gyűjtést így a hulladék képződésének helyszínén lehetne folytatni. A 3 számú ábra szemlélteti, hogy ezek a feltételek jelenleg egyáltalán nem valósulnak meg a VII. kerületben, így a lakossági ösztönzés is problematikussá válik. A sűrű beépítettség, sikátorszerű, keskeny utcák, mint helyi adottság nem nyújtanak lehetőséget a gyűjtőszigetek megfelelő átfedettséggel történő kialakítására. A Böhm Rondo Kft. által végzett papírgyűjtést sem kíséri a lakóközösség megelégedettsége. A vállalat az önkormányzattal kötött szerződésben vállalta, hogy

bérbe ad gyűjtőedényeket, 10.000 lakosonként 12 millió forintért A szerződésben az szerepelt, hogy a gyűjtőtartályokat kifejezett vagy hallgatólagos tulajdonosi hozzájárulás mellett, zárt helyen, azaz társasházon belül, térítésmentesen helyezik ki, és a vállalat az információs anyagokat biztosítja a sajtó és a háztartások számára. A Kft. vállalta, hogy a tartályokat rendszeresen, a szervezési terv szerint ürítik, egyeztetett időközönként, kéthetente. Lakossági visszajelzések során kiderült, hogy a szerződésben foglalt hozzájárulások nem kerültek beszerzésre, a gyűjtőedényeket értesítés nélkül helyezték el a társasházakon belül. A lakók nem kaptak kellő tájékoztatást és információs anyagokat a gyűjtésről. Kiderült, hogy a szervezet semmiféle kivitelezési tervvel nem rendelkezik. Mivel a kéthetenként egyszeri elszállítás nem elegendő a képződő hulladék maradéktalan elszállítására, a hulladék

nagy része a kommunális hulladék közé fog kerülni. Az önkormányzat figyelmeztetésére kijelölt a vállalat egy képviselőt a kerület részére, akivel együttműködve próbálják felszámolni a felmerült hiányosságokat (előkészítő munkálatok pótlása, kapcsolatfelvétel a lakóközösségekkel, a működéshez szükséges kiviteli terv). Az alumínium italdobozok szelektív gyűjtésével és hasznosításával megbízott Volos Bt. tevékenységével az intézményi kereteken belül folyamatosan megoldott a 79 http://www.doksihu gyűjtés, azonban a mennyiségek alulmaradnak az előzetes várakozásoknál. A szervezet májusi beszámolójából kiderül, hogy „a nyáron minden tanítási intézményben a szünet miatt szünetelni fog a szeparálás, így nem fog keletkezni alumínium hulladék. Nagy mennyiséget továbbra is a Madách Center és az Állatorvosi Egyetem épületében található gyűjtők produkálnak. Sajnos áprilisban ismét csökkent a

kihelyezett hulladékgyűjtők száma, a Hivatal épületben kihelyezett edényzet eltűnése következtében. Áprilisi hónapban 24 kg Al-hulladékot – hozzávetőlegesen 1200 db dobozt sikerült begyűjteni.” „Május hónapban 21 kg Alhulladék gyűlt össze, mindez hozzávetőlegesen 1100 dobozt jelent” Jelezték, hogy a begyűjtött Al-dobozok csökkenő tendenciája mögött egyrészt a nem kellő mértékű felvilágosító munka áll, másrészt a PET-palackok rohamos előretörésével az Aldobozok kiszorulnak a forgalomból. „Június folyamán folyamatosan ürítésre kerültek a gyűjtők. Júniusi hónapban 20 kg Al-hulladék gyűlt, mely hozzávetőlegesen 1000 db Al-italos dobozt jelent.” A júliusi hónapban nem gyűlt össze hulladék, mivel az oktatási intézmények nyári szünet miatt zárva voltak A felvilágosító munka elmaradása miatt nem kellő tisztaságú hulladék gyűlik össze, mely eredményeként gyorsabban betelik az edényzet. A

gyűjtőszervezet jogosan a rendszer felülvizsgálatát kéri, mert ezen állapot fenntartása mellett a jövőben nem gazdaságos az Al-italdoboz gyűjtését folytatnia. 57 Mivel az Erzsébetvárosi Környezetvédelmi Program hulladékgazdálkodási koncepciója szerint nem indokolt az Al-italdobozok szelektív gyűjtésének különválasztása a többi frakció szelektív gyűjtésétől és erre külön szervezettel szerződés kötése, ezért a megbízási szerződés meghosszabbításának felülvizsgálata folyamatban van. A lakossági panaszbejelentések alapján a kerületben a mindennapos problémának tekinthető a kutyapiszok, illetve az illegálisan elhelyezett hulladékok. A főváros területén az egységnyi területre jutó kutyalétszám ebben a kerületben a legnagyobb, ami azzal magyarázható, hogy sok idős, egyedül élő ember él itt. Ugyanakkor a zöldterületek, parkok száma minimális, és szigetszerűen helyezkednek el. A zöldterületek

állapota fokozatosan romlik A kerületben összesen négy különböző méretű kutyafuttató található (Almássy tér – 350 m2, Kéthly Anna tér – 80 m2, Klauzál tér – 2200 m2, Dob u. 10 – 70 m2) Éppen ezért a kerület számára komoly feladat a kutyaürülék kezelése is. 57 Erzsébetvárosi Önkormányzat anyagából. 80 http://www.doksihu A lakosság által elhelyezett lomok összegyűjtése is komoly kihívást jelent a kerület számára Az illegálisan kihelyezett lomokból és sittből a Kamilla Kht. naponta 8,5-9,5 m3-t gyűjt be és szállít el. 2004-ben a Kamilla Kht 1500-1800 m3 illegálisan kihelyezett lakossági hulladékot gyűjtött össze és szállított el. Lakossági panaszok alapján azonban elmondható, hogy az illegális lerakók felszámolása nem kielégítő. A lakosság nem elégedett a köztisztasági állapotokkal, ami főleg a mellékutcákban valóban lesújtó képet mutat. Az egész Erzsébetvárosra kiterjedő, hatékony

és sikeres szelektív hulladékgyűjtés egyre sürgetőbb feladat. A Környezetvédelmi és Közrendvédelmi Bizottság határozatban döntött arról, hogy a közelmúltban kiírt, a szelektív hulladékgyűjtő rendszerek kiépítésére vonatkozó pályázaton indul a kerület. A pályázat sikere esetén 90%-os állami támogatással ki lehet építeni az első körben jelentkezett társasházaknál a zárt helyen folyó gyűjtőrendszert, természetesen a Fővárosi Önkormányzattal összefogva. A gyűjtési rendszer sikere függ a hatékonyan megtervezett és kivitelezett üzemeltetéstől és annak kommunikációjától. Az Erzsébetvárosi Környezetvédelmi Program alapvető célkitűzéseinek megfelelően tervezett rendszer céljai a következők: - Edényzet, gyűjtési technológia és szervezet egységesítése. - Korszerű technika és technológia alkalmazása a hatékonyság érdekében. - Lakossági ösztönzés különböző mértékű

hulladékszállítási díjak alkalmazásával (fizetni csak a maradék hulladék után kelljen). - Hulladék szeparált gyűjtésének meghonosítása, környezetbarát módon történő feldolgozása. - Keletkezési helyhez közeli gyűjtés. - Komplex rendszer kiépítése (lakóházi gyűjtés egységesítése a fővárosi hulladékgyűjtő szigeti gyűjtéssel). - Rugalmas igényekhez alkalmazkodó gyűjtés. - Esztétikus kivitelezés. - Praktikus helykihasználás, egyszerű, olcsó műszaki kialakítás, könnyű, mindenki számára hozzáférhetőség, ürítés és tisztítás. - Ne zavarja a lakóházak funkcionális működését. - Fokozatosság elvének alkalmazása. - Költséghatékonyságra való törekvés. 81 http://www.doksihu A VII. kerület önkormányzata társasházi szelektív hulladékgyűjtési mintaprogramját támogatja az EU a benyújtott pályázat alapján. A támogatás összege 10 millió Ft. A pályázati szerződés

megkötése után indul el a kerületben a szelektív hulladékgyűjtési rendszer kiépítése. Első lépésben – a fokozatosság elvének megfelelően - mintegy 35-50 társasházat kapcsol be a rendszerbe. Kezdetben gyűjteni fogják a használt lakossági étolajat, PET-palackot, papírhulladékot, csomagolási fémital-hulladékot. Amennyiben a gyűjtés sikeresnek bizonyul, azaz a lakóközösségek az levárt mértékben és tisztaságban szelektíven gyűjtik vissza a hulladékot, akkor lehetséges lesz a bővítés, a gyűjtést újabb hulladékfrakciókra lehet kiterjeszteni, illetve újabb jelentkező társasházakat, intézményeket bevonni a szelektív hulladékgyűjtésbe. Az étkezési olaj keletkezése a háztartásokban folyamatosan történik, ezért a gyűjtésüket a többi hulladéktól elkülönítve, folyamatosan kell végezni 58. A jogszabályi előírás megengedi a hulladék étolaj gyűjtését a lépcsőházakban kialakított speciális gyűjtőhelyeken.

Az Erzsébetvárosi Önkormányzat Városüzemeltetési Irodája kifejlesztett erre a célra egy speciális gyűjtőedényt, mely a lépcsőházban elhelyezhető, és amelyben a hulladék étolaj a gyűjtő palackkal együtt kerül elhelyezésre (ez azért is fontos, mert a flakon is újrahasznosítható hulladéknak minősül, illetve a szaghatás csökken és a lakosok számára is egyszerűbb módszert jelentene). A lépcsőházból a gyűjtőedényt rendszeresen elszállítanák olyan újrahasznosító üzemekbe, ahol azokból előszűrve, tisztítva állati eledelt, növényi olaj alapú üzemanyagokat állítanának elő. A műanyag flakonok mosást és darálást követően a műanyag feldolgozó üzemben másodlagos nyersanyagként kerülnének újrahasznosításra. Veszélyes hulladékgyűjtő edényzet nem kerülne a társasházon belül elhelyezésre, környezetvédelmi okok miatt. Helyette évente több alkalommal megrendezésre kerülnek a kampányszerű

veszélyes hulladékgyűjtési akciók. A hulladékok gyűjtésének folyamatát a 4. számú ábra szemlélteti A fenti gyűjtési folyamat előnyei: - A gyűjtőkonténerek zárt, védett, rongálásnak, szennyezésnek kevésbé kitett helyen lesznek kialakítva. - 58 Kis közösségekben megvalósuló gyűjtés jobban koordinálható. 2000. évi XLIII törvény (Hgtv) 82 http://www.doksihu - Közhasznú dolgozók alkalmazásával a hátrányosabb helyzetűek számára munkahelyteremtésre van lehetőség. - A nagy népsűrűség miatt nagyobb mennyiségű hulladék keletkezik, mindez a begyűjtő és az újrafeldolgozók számára vonzóbb, gazdaságosabb megoldást jelent. - Azzal, hogy a gyűjtés a keletkezés helyén, környezetkímélő módon, egységes formában (egy gyűjtő szervezettel) és rendszerben történik, nő a hatékonyság. - Kisebb térfogatú vegyes hulladék kerül elszállításra, így csökken a lakosság hulladékszállítási díja, mivel

az újrahasznosítható hulladékok gyűjtésével kevesebb hulladékszállítást kell fizetniük a lakosoknak. - A veszélyes hulladékok kiszámítható, kampányszerű és folyamatos gyűjtésével kevesebb környezetkáros anyag kerül ki a természet körforgásába. - A javuló köztisztaság és a csökkenő hulladékdíj miatt gazdaságosabb lesz a gyűjtés, növekszik a részvételi szándék. - A gyűjtőhely mindenki számára könnyen elérhető (gyermekek, mozgáskorlátozottak, elfoglaltak stb.), tehát a gyűjtés nem igényel jelentősebb időráfordítást. - A gyűjtés helye tiszta, szagmentes, kis területű, a gyűjtési forma egyszerű és olcsó, így remélhetőleg nem kell ellenállásra számítani. - Fokozatosan növelhető a lakosság környezeti állapot iránti érzékenysége, mindez remélhetőleg segítséget jelenthet a köztéri hulladékgyűjtő szigetek tisztább működtetésében is. - Újrahasznosítható hulladékok esetében

melléktermék nem keletkezik, így a hulladék teljes anyaga újrahasznosításra kerül, természetbe kerülésével nem szennyezi a környezetet. A rendszer hatékonyságának feltétele a kommunikációs rendszer működtetése. A tájékoztatás rendkívül fontos, hiszen ahhoz, hogy a rendszer nullszaldós legyen, 1 családtól 1 év alatt 100 kg papírhulladékot és 30 kg PET-palackot szükséges összegyűjteni. A tervezett kommunikációs rendszer segítségével már a bevezetés szakaszában szeretnék ezt elérni, majd túlszárnyalni. A koordinációs szervezet támogatására is számítanak, amely fedezné a gyűjtés és üzemeltetés költségeit. A támogatott fejlesztés kommunikációs tervét az alábbiak szerint dolgozta ki az önkormányzat: a cél a lakosság informálása a tervezendő változtatásokról, 83 http://www.doksihu szórólapokkal, információs pontokkal, munkatársakkal. A kommunikációs terv célja erősíteni a hasznosítható hulladék

szelektált gyűjtésének társadalmi igényét, tudatosítani kell a „hulladékmentesség” fogalmának jelentéstartalmát, hogy a lakosság megértően és pozitív hozzáállással fogadja a konténereket és az új gyűjtési módszert. A kommunikációs terv szerint a hulladékmentesség hirdetésénél nem kerülhet előtérbe olyan felszólítás, mely a vásárlásról való lemondásra ösztönöz, hanem a környezetbarát és hulladékszegény vásárláshoz kell segítséget nyújtani, hulladékszegény vásárlási magatartás iránti készség ébresztésével és egy újfajta környezeti tudatosság kialakításával, ami egyben a vásárló számára megtakarítást is jelent. Ösztönzést jelent a kisebb hulladékszállítási díj is, mivel a jövőben kisebb térfogatú hulladékgyűjtő edényzetre vagy az ürítési gyakoriság csökkentésére lesz lehetőség. A kampány során fontos a személyes közelség és az érintettség érzékeltetése, a

szimpátia elnyerése, az eredményesség és hajlandóság elismerése. A kommunikáció folyamatos kapcsolattartást kell, hogy jelentsen nemcsak az ott lakókkal, hanem a teljes kerülettel egyaránt. Az információs anyag röviden, világosan és közérthetően továbbítsa a szükséges ismereteket. Az információs anyagok eljuttatása ingyenes és gyors legyen, szakítani kell a túlzott bürokráciával. A kommunikációs tervben kidolgozásra kerültek a munkában résztvevők feladat- és hatáskörei. A kommunikáció alaprészlege az „öko-részleg”, mely a feladat eredményes megvalósítására kialakított munkacsoport, mely magában foglalja a hivatali szakembereket, zöld szervezetek segítőkész aktivistáit, „öko-ház” dolgozóit, illetve a koordinátorok személyét. Vezetője Erzsébetváros Önkormányzatának Környezetvédelmi Bizottságának Elnöke. Székhelye a kerületben felállítandó „Öko-ház”. A részleg felépítését az

alábbiak szerint tervezik: A koordinátor személye jelenti a garanciát a lakossággal történő folyamatos kapcsolattartásra. Feladatai közé tartozik az öko-részleg felállásának ismertetése, információs anyagok eljuttatása minden érintett részére, tudatformálás, mobil informálás szervezése közvetlenül a lakók környezetében, a hulladékgyűjtés folyamatának folytonos figyelése, gyenge pontok felkutatása, mindezek jelzése a hivatal szakemberei számára. Versenyszellemet tart fenn azáltal, hogy kihirdeti a megrendezendő versenyt. Részt vesz lakógyűléseken, ahol beszámol a gyűjtés folyamatáról, kihirdeti az 84 http://www.doksihu eredményeket, utóbbiakat szórólap formájában eljutatja mindenki számára. A koordinátor személyét közvetlen a gyűjtést megelőzően maga a lakóközösség választja vagy hagyja jóvá. Közvetlenül a koordinátor kiválasztása után megalapításra kerül az Öko-ház, mely egyrészt

székhelye az Info-részlegnek, másrészt reklámközpontként funkciónál. Feladata a reklámanyagok összeállítása, szóróanyagok kijutatása, információs állványok felállítása, hulladékhét, illetve a „Ne vásárolj semmit!” világnap kihirdetése, rendezvények szervezésében történő közreműködés. Rendezvények alkalmával (pl.: hulladéknapokon) állványos transzparenseket működtet, kiállítások szervez (kiállító táblák, hulladék bábszínház, játékok). Összeállítja a szóróanyagokat, plakátokat, újságanyagokat. A koordinátor munkáját a tanácsadók kiegészítik, az öko-ház és az öko-telefonos szolgálat pedig elmélyíti. A tanácsadók zöld szervezetek aktivistái, központjai az oktatásnak, a környezettudatosság kialakításának és a rendezvényszervezésnek. Feladatuk rendezvények szervezése, oktatás és tájékoztatás iskolában, intézményekben, idősek otthonában, társadalmi

találkozókon. Szakmai felkészültségükből adódóan működtetik az „öko-telefon” –t. Az „öko-telefon” lényegében egy üzenetrögzítővel rendelkező, folyamatos készenlétben lévő telefonos részleg. Célja a kapcsolatteremtés a lakossággal a tudatformálás elősegítése érdekében, illetve a lakók szakmai választ kaphatnak felmerülő kérdéseikre. Emellett segít a hivatalnak a mérésekben, értékelésben, kérdőívekben, előadások szervezésében. A kommunikációs tervet összefoglalva az 5. számú ábra szemlélteti A kommunikációs terv célja erősíteni a hasznosítható hulladék szelektált gyűjtésének társadalmi igényét, tudatosítani kell a „hulladékmentesség” fogalmának jelentéstartalmát, hogy a lakosság megértően és hajlandóan fogadja a konténereket és az új gyűjtési módszert. A kommunikációs eszközök az alábbiak: - kérdőívek, - interjúk, információs anyagok szétosztása,

- brainstorming, - rendezvények szakértők meghívásával, - versenyeztetések, tiszta társasház akciók meghirdetése és nyertesek jutalmazása, 85 http://www.doksihu - teljesítmények összemérése a legjobbakkal - benchmarking, - elkötelezettség mérése és fejlesztése, - közös képviselői ellenőrzések, - koordinátorok, majd a lakók folyamatos oktatása, - jövőkép formálás és ennek mindenki számára látható helyen történő kifüggesztése, - gyenge pontok, hibák felkutatása és elemzése, folyamatos önértékelés elvégzése, eredmények - visszajelzések lakógyűlésen történő ismertetése, erősségek, eredmények és lehetőségek felkutatása, ismertetése az egész kerületi lakóközösség előtt (hivatali segítséggel), - gyűjtés folyamatának, gyűjtőedényzetnek képesség és- megbízhatóság vizsgálata, folyamatszabályozása és folyamatjavítása (hivatal végzi), eredményeinek eljuttatása a

lakóközösség irányába. Az információs anyagok eljuttatása az érintettekhez több csatornán keresztül történne: - Telefonon keresztül: „öko-telefon”, - Internetes olvasás „honlap” útján, - Írásos megrendeléssel, - Előadások, oktatások, üzemlátogatások, - Rendezvények, kiállítások, információs állványok, - Sajtó (Tv, rádió, újság, szaklapok), - Szóróanyagok (felhívások, információs anyagok, értékelési kimutatások, tudatformáló és reklámanyagok, - Kézi-naptár (egyik oldalon 2005. év naptára bejelölve az ütemterv fontosabb dátumaival, másik oldalon a dátumok kifejtése) - Lakóközösségi ülések, munkaülések, brainstorming. Az Erzsébetvárosban mintaházak bevonásával végzett vizsgálat során próbálták felmérni a tevékenység várható környezetvédelmi jelentőségét. Az alábbiakban három különböző méretű (egy nagy lakosú, egy közepes lakosú és egy kis lakosú

társasház) mintaház vizsgálatát mutatom be: 86 http://www.doksihu 1. Verseny u 18 Lakó szám: 252 fő, Kuka szám és térfogattartalom: 8db / 240 literes, Ürítés gyakorisága: hetente 3 alkalommal ürítik (hétfő, szerda, péntek). Közvetlen gyűjtés előtt, megvizsgálva minden hulladéktároló tele volt. A szóban forgó társasház a vegyes begyűjtési útvonalba esik. A hulladékmennyiség meghatározása: A keletkezett hulladék mennyisége = lakók száma x 3 x 31 liter = 252 x 3 x 31 = 23.436 liter A szükséges kukaszám = A keletkezett hulladék mennyisége / kuka űrtartalom / szállítás gyakorisága = 23.436 liter / 240 liter / 13 = 7,51 db azaz 8db a szükséges hulladékgyűjtő mennyisége. A szükséges kukamennyiséghez viszonyítva a rendelkezésre álló kukaszám megfelelő, így elegendő a meglévő kuka a keletkezett hulladék elszállítására. A vizsgálat során az volt tapasztalható, hogy a hulladék összes térfogatának jelentős

arányát a papír, műanyag csomagolóanyagok (főleg a PET palack) foglalták el. Ezek a hulladékok újrahasznosíthatóak és nagy térfogatsúlyúak Adott hulladékösszetételre vonatkozó arányszámok segítségével előrekalkulálva egy alkalommal elszállított vegyes hulladék, az alábbi arányban tartalmaz újrahasznosítható hulladékot. Egy alkalommal elszállított kommunális vegyes hulladék mennyisége = 8 x 240 liter = 1920 dm3, mely kb. 272 kg Ebből a papír = 288 liter (15%), a műanyag = 288 liter (15%), a fém = 38,4 liter (2%). 60-80%-os visszagyűjtési arány mellett az alábbiak szerint alakulhat a visszagyűjtött újrahasznosítható hulladékmennyiség: papír: 202 liter, műanyag: 202 liter, fém: 27 liter. Tehát egy szállítás alkalmával kb 431 liter hulladék hasznosítható újra 250 lakóra számolva. Mindez havonta 5 603 dm3 hulladék újrahasznosítását jelenti egy társasházban. A fenti adatokból következik, hogy 5603 liter / 240 liter

/ 13 = 1,8 db kuka ≈2 db vegyes hulladékgyűjtő kukával kevesebbre lesz szükség, ennek megfelelően kb. az éves hulladékszállítási díj 216 000 forinttal mérsékelhető. A nagy lakosú társasházaknál (200 fő fölött) a cél az, hogy a 240 literes vegyes hulladékgyűjtő-edényzet számának kettővel csökkenjen, azaz ennek megfelelő mennyiségű hulladék kerüljön újrahasznosításra. 87 http://www.doksihu 2. Dembinszky utca 4 Lakó szám: 180 fő, Kuka szám és térfogattartalom: 6db / 240 literes, Ürítés gyakorisága: hetente 3 alkalommal ürítik (hétfő, szerda, péntek). Közvetlen gyűjtés előtt, megvizsgálva minden hulladéktároló tele volt. A szóban forgó társasház a vegyes begyűjtési útvonalba esik. A hulladékmennyiség meghatározása: A keletkezett hulladék mennyisége = lakók száma x 3 x 31 liter = 180 x 3 x 31 = 16.740 liter A szükséges kukaszám = a keletkezett hulladék mennyisége / kuka űrtartalom / szállítás

gyakorisága = 16.740 liter / 240 l / 13 = 5,37db azaz 6db a szükséges hulladékgyűjtő mennyisége. A szükséges kukamennyiséghez viszonyítva a rendelkezésre álló kukaszám megfelelő, így elegendő a meglévő kuka a keletkezett hulladék elszállítására. A vizsgálat alapján tapasztalható volt, hogy a hulladék összes térfogatának jelentős hányadát a műanyag csomagolóanyagok tették ki. Ezek a hulladékok újrahasznosíthatóak és nagy térfogatsúlyúak. Adott hulladék-összetételre vonatkozó arányszámok segítségével előrekalkulálva egy alkalommal elszállított vegyes hulladék az alábbi arányban tartalmaz újrahasznosítható hulladékot. Egy alkalommal elszállított kommunális vegyes hulladék mennyisége = 6 x 240 liter = 1440 dm3, mely kb. 204 kg Ebből a papír = 216 dm3, a műanyag = 216 dm3 a fém = 30 dm3. 60–80%-os visszagyűjtési arány mellett az alábbiak szerint alakulhat a visszagyűjtött újrahasznosítható

hulladékmennyiség: papír: 151 liter, műanyag: 151 liter, fém: 21 liter. Tehát egy szállítás alkalmával kb 323 dm3 hulladék hasznosítható újra 180 lakóra számolva. Mindez havonta 600 kg - 4 199 dm3 hulladék újrahasznosítását jelenti egy társasházban. A fenti adatokból következik, hogy 4199 liter / 240 liter / 13 = 1,3 db kuka vegyes hulladékgyűjtő kukával kevesebbre lesz szükség, ennek megfelelően körülbelül az éves hulladékszállítási díj 156 000 forinttal mérsékelhető. Cél a közepes lakósűrűséggel rendelkező társasházaknál (50 – 200 fő között), hogy elérjük a 240 literes vegyeshulladék-gyűjtő edényzet számának csökkentését, ennek megfelelő mennyiségű hulladék újrahasznosítását. 88 http://www.doksihu 3. Százház utca 4 Lakó szám: 16 fő, Kuka szám és térfogattartalom: 1db / 240 literes, Ürítés gyakorisága: hetente 3 alkalommal ürítik (hétfő, szerda, péntek). Közvetlen gyűjtés előtt,

megvizsgálva a hulladéktároló hetente egy alkalommal volt tele (általában a pénteki napra), kétszer átlagosan 80% volt a telítettsége. A szóban forgó társasház a vegyes begyűjtési útvonalba esik. A hulladékmennyiség meghatározása: a keletkezett hulladék mennyisége = lakók száma x 3 x 31 liter = 16 x 3 x 31 = 1.488 liter A szükséges kukaszám = a keletkezett hulladék mennyisége / kuka űrtartalom / szállítás gyakorisága = 1.488 liter / 240 l / 13 = 0,48 db azaz 1db a szükséges hulladékgyűjtő mennyisége. A szükséges hulladékmennyiséghez viszonyítva a rendelkezésre álló kukaszám megfelelő, így elegendő a meglévő kuka a keletkezett hulladék elszállítására. Ennél a gyűjtőkonténernél is tapasztalható volt, hogy a hulladék összes térfogatának jelentős részét a papír, műanyag csomagolóanyagok (főleg a PET palack) foglalták el. Adott hulladék-összetételre vonatkozó arányszámok segítségével

előrekalkulálva egy alkalommal elszállított vegyes hulladék az alábbi arányban tartalmaz újrahasznosítható hulladékot. Egy alkalommal elszállított kommunális vegyes hulladék mennyisége = = 1 x 240 liter = 240 dm3, mely kb. 34 kg (ha tele a szemetes, 9 alkalom) = 1 x 240 x 0, 8 liter = 192 dm3, mely kb. 27, 43 kg (ha nincs tele a szemetes, 4 alkalom). Ebből a papír = 36 dm3, a műanyag = 36 dm3, a fém = 5 dm3 (ha tele a szemetes). Ebből a papír = 29 dm3, a műanyag = 29 dm3, a fém = 4 dm3 (ha nincs tele a szemetes). 60–80%-os visszagyűjtési arány mellett az alábbiak szerint alakulhat egy alkalommal visszagyűjtött újrahasznosítható hulladékmennyiség: papír: 25, 2 liter, műanyag: 25, 2 liter, fém: 3, 5 liter (ha tele a szemetes), papír: 20, 3 liter, műanyag: 20, 3 liter, fém: 2, 8 liter (ha nincs tele a szemetes). Tehát egy szállítás alkalmával kb 54 liter hulladék hasznosítható újra 16 lakóra számolva (ha tele a szemetes), kb. 43, 4

liter hulladék hasznosítható újra 16 lakóra számolva (ha nincs tele a szemetes). Mindez havonta 94 kg ≈ 660 dm3 hulladék újrahasznosítását jelenti egy társasházban. 89 http://www.doksihu A fenti adatokból következik, hogy összesen 2.160 dm3 + 768 dm3 = 2928 dm3 vegyes hulladék gyűlik egy hónap alatt a társasházban, ebből szelektíven külön gyűjthető 660 dm3 újrahasznosítható hulladék, így marad 2.268 dm3 vegyes hulladék, mely elszállításra kerülhet. A 2268 dm3 vegyes hulladékmennyiséget kb havi 9 alkalommal szükséges szállítani, mindez heti kétszeri szállítást jelent. Hetente egy ürítéssel kevesebbre lesz szükség, ennek megfelelően körülbelül a havi hulladékszállítási díj 73.320 forinttal mérsékelhető Cél a kis lakosú társasházaknál (50 fő alatt), hogy a 240 literes vegyes hulladékgyűjtő edényzet heti három alkalommal történő szállítási gyakorisága csökkenjen, vagy a 240 literes vegyes

hulladékgyűjtő edényzet 110 literes gyűjtő térfogatúra legyen cserélhető. Első körben akkor lenne sikeresnek nevezhető a szelektív hulladékgyűjtést, ha megvalósulna a 60–70%-os visszagyűjtési arány, így a gyűjtőedényzet térfogata, száma, az ürítés gyakorisága kellő mértékben csökkenthető lenne; ha minden lakó úgy vélekedne, hogy nyert a szelektív hulladékgyűjtés bevezetéséből; ha a visszagyűjtött újrahasznosítható hulladék kevés idegen anyagot tartalmazna; illetve a folytonos propaganda és kommunikáció eredményeként, több mint 200 új társasház szeretne csatlakozni Erzsébetváros szelektív hulladékgyűjtéséhez. 90 http://www.doksihu 6. Összegzés A hulladékkérdés megfogalmazása óta, a nemzetközi összefogás ellenére sajnos továbbra is egyre súlyosabb problémát jelent a hulladék. A keletkező hulladék mennyisége, beleértve a települési szilárd hulladékot is, folyamatosan nő, és sajnos a

kezelése továbbra sem megoldott megfelelően. A bemutatott példa alapján, az erzsébetvárosi elképzelésekből és tervekből látható, hogy a kerület egy átgondolt stratégiával rendelkezik az újfajta hulladékkezelés megteremtéséhez. Sajnos jelenleg egyáltalán nem valósul meg a megfelelő hulladékkezelési gyakorlat a kerületben. Azt gondolom, hogy jelenleg a kerület köztisztasága a fővárosi átlaghoz képest is lesújtó képet mutat, a jelenlegi hulladékkezelés helyzete egyáltalán nem tekinthető megfelelőnek, ugyanakkor ebben a kerületben észrevehető egy újfajta kezdeményezés, és szemlélet megjelenése. Erzsébetváros a fővárosi kerületek között kitűnik azzal, hogy nagymértékben igyekszik figyelembe venni a helyi sajátosságokat, és ehhez alkalmazkodni próbál. Általában a többi fővárosi kerületben a szelektív hulladékgyűjtő szigetek szórványos elhelyezése jelenti a szelektív hulladékgyűjtés megvalósulását, míg

a VII. kerületben ezt szeretnék kiegészíteni egy másfajta, az adottságok miatt hatékonyabbnak tűnő rendszerrel. A kerület igyekszik szorosabbá fűzni az együttműködést a civil szervezetekkel, a pályázat kidolgozása és a hulladékgazdálkodási terv készítése során a HUMUSZ (Hulladék Munkaszövetség) segítségét igénybe vették. Figyelemre méltónak tartom, hogy a kerület vezetése nem esik abba a hibába, hogy a hulladékkezelés hiányosságait a lakosság hozzáállására és magatartására hárítja. Nagy valószínűséggel a sikertelenség oka a nem megfelelően kialakított infrastruktúrában és a szervezés hiányosságaiban is keresendő, amelyen a kerületben megpróbálnak javítani. A lakosságot be kell vonni a programok előkészítésébe, tervezésébe és a végrehajtásba. A lakosság az anyagi érdekeltség mellett a kezdeményezés és az érintettség érzése által válik érdekeltté. A részletesen végiggondolt és kidolgozott

kommunikációs terv hozzájárul a szelektív hulladékgyűjtés megvalósulásának sikeréhez, hiszen az nagymértékben függ a lakosság hozzáállásától, környezettudatosságától. Véleményem szerint a program megvalósulása egy megfelelő lépés lehet mind a fővárosi, mind az országos hulladékgazdálkodással kapcsolatos célkitűzések eléréséhez. A 91 lakosság pozitív hozzáállása és http://www.doksihu környezettudatossága azonban kevés, a jogi és szakmai környezetnek anyagilag is érdekeltté kell tenniük őket a megfelelő együttműködés eléréséhez. Magyarországnak komoly kihívásokkal kell szembenéznie az uniós hulladékkezelési követelmények teljesítése kapcsán. Ebben a lakosság által termelt hulladék szelektív gyűjtésének kialakítása fontos szerepet kap. A különböző módszereket az országban kizárólag a helyi sajátosságokhoz igazítva, a lakosságot érdekeltté téve kell

kiválasztani, és a legmegfelelőbb hulladékkezelési stratégiát kialakítani. Az erzsébetvárosi tervek megvalósulása hozzájárulhat a főváros, az ország és ezzel együtt egy globális probléma kezeléséhez, és talán a jövőben a belvárosi kerület képe is sokat fog javulni, amennyiben megfelelően megvalósul a tervezés, kivitelezés, ütemezés és kommunikálás folyamata. 92 http://www.doksihu Táblázatok 1.sz táblázat (13 oldal) Hulladékok eredet, veszélyesség és halmazállapot szerinti csoportosítása. Halmazállapot szerint Szilárd Folyékony Háztartási és Kommunális utcai szemét szennyvíz Iszapszerű Gáznemű Eredet szerint Települési Ipari mellékterTermelési mékek és hulladékok, állati eredetű hulladékok, Veszélyes Különféle ipari törmelékek, salakok, porok Kommunális szennyvíziszap, szippantott iszap Lakóházfűtések füstje Ipari szennyvizek, Ipari szennyvíz- Ipari füstök és olajok, iszapok

gázok hígtrágya Savak, lúgok, oldatok, festékek, trafóolaj Vegyipari, Galvániszapok petrokémiai gázok és füstök Forrás: Vermes L.: Hulladékgazdálkodás, hulladékhasznosítás, Mezőgazda kiadó Budapest 1998. 93 http://www.doksihu 2. sz táblázat (36 oldal) A képződő hulladék mennyisége (M t). Hulladék típusa 1990. 1995. 2000. Mezőgazdasági és élelmiszeripari nemveszélyes 13,0 4,0 5,0 Ipari és egyéb gazdálkodói nem-veszélyes 34,6 27,1 21,5 Települési szilárd 4,9 4,5 4,6 Települési folyékony (szennyvíziszap nélkül)* 11,7 9,6 5,5 Településiszennyvíz-iszap 0,3 0,4 0,7 Veszélyes 4,5 3,4 3,4 Összesen 69,0 49,0 40,7 Biomassza* 37,0 41,0 28,0 Mindösszesen 106,0 90,0 68,7 *Begyűjtött mennyiség *A biológiai körforgásba megközelítőleg teljes egészében visszakerülő mezőés erdőgazdasági maradványok Forrás: Országos Hulladékgazdálkodási Terv 3. sz táblázat (37 oldal) A

települési szilárd hulladék jellemző összetétele Magyarországon (m/m %-ban). Főváros és nagyobb városok Papír 18-20 Műanyag 12-15 Textil 5-6 Üveg 4-5 Fém 3-4 Szerves (bomló) 30-32 Szervetlen 20-25 Összesen 100 Forrás: KvVM Szakmai Füzetek 1. Hulladékalkotó 94 Országos átlag 15-17 5-7 3-4 3-4 3-4 35-40 25-30 100 http://www.doksihu 4. sz táblázat (39 oldal) A képződő hulladék kezelése, 2000. év (%) Hulladék típusa Hasznosítás Lerakás Égetés, egyéb ártalmatlanítás Mezőgazdasági és élelmiszeripari nemveszélyes 35 55 10 Ipari és egyéb gazdálkodói nemveszélyes 29 60 11 Települési szilárd 3 83 14 Települési folyékony* (szennyvíziszap nélkül) 30 22 48 Szennyvíziszap 40 50 10 Veszélyes 20 74 6 Összesen 27 52 21 Biomassza* 85 13 2 Mindösszesen 48 38 14 *Begyűjtött mennyiség *A biológiai körforgásba megközelítőleg teljes egészében visszakerülnek a mezőés erdőgazdasági

maradványok Forrás: Országos Hulladékgazdálkodási Terv. 95 http://www.doksihu 5. sz táblázat (61 oldal) A fővárosi települési szilárd hulladék összetételének alakulása 1996-2001 években (m/m %). Vizsgált jellemző 1996 1997 1998 1999 2000 2001 Átlag Műanyag 5 8 12 15 9,9 13 10,4 Üveg 3 3 5 4 2,5 2,2 3,3 Fém 4 2 4 3 1,9 1,6 2,8 Egyéb tovább nem 33 29 22 21 26,5 21,9 25,6 Veszélyes hulladék 1 1 1 1 0,2 0,3 0,8 Textil 3 6 6 5 3,5 2,5 4,4 Papír 19 19 15 17 13,7 16 16,7 4 3 3 1,3 2 2,6 28 32 31 40,5 40,4 34,1 válogatható anyag Egészségügyi hulladék Növényi és konyhai 32 hulladék Forrás: Budapest Főváros Környezetvédelmi Programja. 6. sz táblázat (61 oldal) A települési szilárd hulladék mennyisége Budapesten (1000 m3). 1980 1996 1997 1998 1999 2000 Lakosságtól elszállított 1945 2605 2643 2709 2842 2917 Intézménytől elszállított 1301 1158

1243 1533 1865 1961 Összesen 3246 3763 3886 4242 4707 4878 Lerakással ártalmatlanított 3246 1448 1352 1409 1931 2043 - 2315 2534 2833 2776 2835 Elégetett Forrás: Budapest Főváros Környezetvédelmi Programja. 96 http://www.doksihu 7. sz táblázat (76 oldal) A 2003. május 17-én a VII kerületben megszervezett veszélyeshulladék-gyűjtési akció eredményei. Megnevezés Almássy tér (kg) Klauzál tér (kg) Bethlen Mennyisé Egységár Költség Gábor g (Ft. / kg) Összesen tér (kg) Összesen (Ft.) (kg) 41 130 230 29900 330 660 125 82500 Gyógyszer 32 57 Festék maradék 160 170 Olajos műanyag 24 35 9 68 flakon Fénycső 23 16 17 56 Hígítók, 13 30 99 142 göngyölegek Szárazelem 19 23 28 70 Irodai hulladék 61 0 0 61 és göngyölegei Fáradt olaj 45 53 21 119 Étolaj 21 55 40 116 göngyölegei Akkumulátor 130 145 140 415 Tömény kénsav 0 0 0 0 Spray 0 0 11 11 Fotóvegyszer 50 0 0 50 Irodatechnikai 10 0 0 10 berendezésesek

Összesen; 588 584 736 1908 Forrás. Erzsébetvárosi Önkormányzat adatai alapján 97 77 5236 250 14000 117 16614 322 22540 143 8723 20 2380 28 3248 0 0 120 120 0 0 1320 6000 114 1140 193601 http://www.doksihu 8. sz táblázat (76 oldal) A 2003. november 11-én a VII kerületben megszervezett veszélyeshulladék-gyűjtési akció eredményei. Megnevezés Almássy Bethlen Klauzál Mennyiség Egységár Költség tér Gábor tér Összesen (Ft/ kg) összesen tér (kg) (kg) (kg) (Ft) (kg) Gyógyszer 25 95 36 156 Festék maradék 80 415 115 610 Fénycső 20 13 10 43 Vegyszeres hulladék 0 0 88 88 Szárazelem 19 21 13 53 Laborvegyszer 0 37 0 37 Fáradt olaj 45 140 65 250 Étolaj göngyölegei 55 110 60 225 Akkumulátor 165 340 130 635 Elektronikai hulladék 60 20 90 170 Festékes fémhulladék 30 25 0 55 Ragasztó maradék 0 0 20 20 Autógumi hulladék 0 0 45 45 Villanybojler 0 45 0 45 (elektronikai hulladék Monitor 0 15 0 15 (elektronikai hulladék Összesen;

499 1276 672 2447 Forrás. Erzsébetvárosi Önkormányzat adatai alapján 98 230 125 250 143 322 431 20 28 1 115 142 120 45 35880 76250 10750 12584 17066 15947 5000 6300 635 19550 7810 2400 2025 115 5175 115 1725 219097 http://www.doksihu 9. sz táblázat (76 oldal) A 2004. május 29-én a VII kerületben megszervezett veszélyeshulladék-gyűjtési akció eredményei. Megnevezés Almáss Klauzál Bethlen Mennyiség Egységár Költség y tér tér (kg) Gábor Összesen (Ft. / kg) Összesen tér (kg) (kg) (Ft.) (kg) Gyógyszer 38 34 24 96 Festék maradék 219 286 225 730 Olajos műanyag 21 19 26 66 flakon Fénycső 18 29 27 74 Hígítók 156 186 110 452 Kozmetikumok 8 7 6 21 Ismeretlen 22 31 38 91 vegyszerek Szárazelem 40 49 55 144 Növény13 11 21 45 védőszer Irodai hulladék 13 11 21 45 és göngyölegei Fáradt olaj 112 110 160 382 Elektronikai 89 143 858 1090 hulladék Akkumulátor 103 124 133 360 Tömény kénsav 6 0 9 15 Spray 4 6 13 23 Fémházas 0 3 5 8

olajszűrő Autógumi 110 210 580 900 Étolaj 86 82 58 226 Festékes 39 54 42 135 fémdoboz Irodatechnikai 19 18 12 49 berendezésesek Összesen; 1116 1413 2423 4952 Forrás. Erzsébetvárosi Önkormányzat adatai alapján 99 262 143 25152 104390 82 5412 272 148 28 20128 66896 588 490 44590 355 51120 156 7020 156 7020 22 8404 98 106820 10 76 143 3600 1140 3289 58 464 20 28 18000 6328 143 19305 146 7154 506820 http://www.doksihu 10. sz táblázat (76 oldal) A 2004. november 27-én a VII kerületben megszervezett veszélyeshulladék-gyűjtési akció eredményei. Megnevezés Bethlen G. Klauzál Almássy Mennyiség Egységár Költség tér tér tér Összesen (Ft. / kg) Összesen (kg) (kg) (kg) (kg) (Ft.) Akkumulátor 423 96 292 811 Autógumi 211 132 86 429 Elektronikai 624 288 337 1249 hulladék Étolaj 198 52 86 336 Fáradt olaj 84 46 110 240 Festékmaradék 162 133 210 505 Festékes 26 21 19 66 fémdoboz Fénycső 6 5 3 14 Hígítók 19 10 18 47

Ismeretlen 13 5 7 25 vegyszerek Irodatechnikai 12 7 8 27 berendezések Kozmetikumok 3 1 2 6 Lejárt szav. 79 43 49 171 gyógyszerek Növény 3 1 1 5 védőszerek Olajszűrő 4 2 3 9 (fémházas) Olajos flakon 42 23 26 91 Savak 0 1 2 3 Spray 11 9 13 33 Szárazelem 67 92 42 201 Összesen: 1987 967 1314 4268 Forrás. Erzsébetvárosi Önkormányzat adatai alapján 100 10 20 8110 8580 98 122402 28 22 143 9408 5280 72215 143 9438 272 148 3808 6956 490 12250 146 3942 28 168 262 44802 156 780 58 522 82 76 143 355 7462 228 4719 71355 392425 http://www.doksihu Ábrák 1.sz ábra (11 oldal) Integrált megelőző környezetvédelem. Integrált megelőző környezetvédelem Hulladéktermelés elkerülése, illetve csökkentése Hulladékhasznosítás Anyagfelhasználás csökkentése Üzemen belüli visszaforgatás Üzemen kívüli visszaforgatás Komposztálás Változtatás a terméken Változtatás a folyamaton Eredeti formában (pl. többutas) csomagolás)

Anyagában történő hasznosítás Gondos kezelés, odafigyelés Alapanyagok, segédanyagok változtatása A technológia megváltoztatása Forrás: Hulladékgazdálkodás. Szerk: Zimler Tamás, 89 old Dr Csutora Mária: Közgazdasági megfontolások a hulladékgazdálkodásban c. fejezet (Stenum Gmbh alapján) 101 http://www.doksihu 2. sz ábra (26 oldal) Az EU hulladékgazdálkodási szabályozásának rendszere. Keretszabályozás 75/442/EGK tanácsi irányelv a hulladékról 91/689/EGK tanácsi irányelv a veszélyes hulladékról Hulladékkezelés szabályozása Hulladékszállítás szabályozása - hulladékégetés - hulladéklerakás Speciális hulladékok szabályozása - fáradt olaj - titán-dioxid - papír - szennyvíziszap - elem és akkumulátor - csomagolóanyag - PCB - gépjármű - elektromos és elektronikai hulladék Forrás: Zimler Tamás: Hulladékgazdálkodás. 61 o 102 http://www.doksihu 3. sz ábra (78 oldal) Kerületi gyűjtőszigetek

elhelyezkedése és 100 méteres területük. Forrás: Erzsébetvárosi Önkormányzat 103 http://www.doksihu 4. számú ábra (81 oldal) A hulladékok gyűjtésének folyamata. A vállalkozó dolgozói összegyűjtik a konténerekből a tálcákat, helyükre üres tálcát tesznek, a teliket beszállítják a telephelyre. Gyűjtő konténer A flakonokból az étolaj hulladékot 60 literes műanyaghordókba áttöltik. Mindezt egy műanyag kádból készült kármentő felett végzik. Majd elszállításig itt raktározzák. Összegyűjtés a lakosságtól Kft. telephely Biofilter Kft. átveszi az olajat, és elszállítja Újrafeldolgozás A gyűjtő szervezet tisztítja a műanyag flakonokat, majd a másodnyersanyagot újrafelhasználás céljából elszállítja. Újrahasznosítható műanyag hulladékok Újrahasznosítható papír és műanyag hulladékok. A gyűjtő szervezet a másodnyersanyagot összegyűjti és elszállítatja újrafelhasználás céljából.

Veszélyes hulladékgyűjtő pont. Elkülönítve gyűjtött és tárolt hulladék.  Fáradt olaj és Veszélyes hulladékok elszállítása engedéllyel rendelkező gépkocsival évente Gyógyszer, növényvédő Festék, hígító, lakk Szárazelem Fénycső, vegyszermaradékok Forrás: Erzsébetvárosi Önkormányzat. 104 Megsemmisítés http://www.doksihu 5. sz ábra (84 oldal) Az Erzsébetvárosi Önkormányzat kommunikációs terve. Hivatal Ökoház ÖKORÉSZLEG Koordinátor Zöld szervezetek Rendszer kiépítés, folyamatjavítás, edényzetfejlesztés. Mobil tanácsadás, szórólapok, tudatformálás és Verseny és annak eredményéről, illetve a gyűjtési folyamat tapasztalatairól tájékoztatja az Oktatás, előadások, a környezettudatos nevelés, rendezvényszervezés. Öko -telefon működtetése. Információs állványok felállítása, hulladékhét kihirdetése, azon rendezvények szervezése. Reklámanyagok, naptár, szóróanyagok

összeállítása. Forrás: Erzsébetvárosi Önkormányzat. 105 LAKOSSÁG http://www.doksihu Felhasznált irodalom: - 1995. évi LIII törvény a környezet védelmének általános szabályairól - 2000. évi XLIII törvény a hulladékgazdálkodásról - 2004. évi CIII törvény a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI törvény módosításáról. - A környezetvédelmi és vízügyi tárca programja 2004-ben. www.kvvmhu/dokumentumphp?content id=202&section id=&bid=7 - Ábelovszkyné Villányi Judit: A szelektív hulladékgyűjtés bevezetése Magyarországon c. szakdolgozata (BGF-KVIF, 2004) - Adatok Budapest környezeti állapotáról. Budapest Főváros Önkormányzata, 2000. - Agenda 21. wwwunorg/esa/sustdev/agenda21texthtm - Ajánlások a hatékonyabb hulladékgazdálkodási tervezéshez. Szerk: dr Berki Zsuzsa, EMLA, Budapest, 2004. - Az Európai Unió

környezetvédelmi szabályozása. Környezetvédelmi kiskönyvtár 8. Szerk: Bándi Gyula KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft, Budapest, 2001. - Az Országgyűlés 110/2002. (XII 12) OGY határozata az Országos Hulladékgazdálkodási Tervről, melléklet az Országgyűlés 110/2002. (XI 26) OGY határozatához - Bándi Gyula: Környezetjog, Osiris Kiadó, Budapest, 2000. - Budapest Főváros Környezetvédelmi Programja, 2002. március - Dr. Hubai József: Környezetgazdálkodás és környezetvédelem, BGF KKFK, Budapest, 2000. - Engem is érint: Környezetvédelem az Európai Unióban, Budapest, 2000. - Erzsébetváros Környezetvédelmi Programja (2004-2010). Készítette: VII kerület Erzsébetváros Polgármesteri Hivatal, Városüzemeltetési és Közrendvédelmi Iroda. - Erzsébetvárosi Önkormányzat belső anyagai. - Fővárosi Hulladékgazdálkodási Terv 2004-2008. - Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. Magyar

Országgyűlés, 2002 - Hulladékgazdálkodás az Európai Unióban és Magyarországon, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Budapest, 2003. 106 http://www.doksihu - Hulladékgazdálkodás, Szerk. dr Zimler Tamás, Tertia Kiadó, Budapest, 2003 - Környezetpolitika és uniós csatlakozás, Szerk. Glatz Ferenc, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1998. - Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Hulladékgazdálkodási és Környezettechnológiai Főosztály: A hulladékgazdálkodás általános kérdései, alapelvei. Hulladékgazdálkodási Szakmai Füzetek 1 Készítette a Köztisztasági Egyesülés munkacsoportja. Budapest, 2002 július - Közösségi részvétel a hulladékgazdálkodási döntéshozatalban (Kutatási jelentés). EMLA, Budapest, 2004 - Multi-Year Programme of Work for CSD: 2004/2005 to 2016/2017. www.unorg/esa/sustdev/csd/csd11/CSD mulityear prog workhtm - Nemzeti Környezetvédelmi Program 2002-2008. - Országos

Hulladékgazdálkodási Terv 2003-2008. - Önkormányzati környezetvédelmi kézikönyv. Környezetvédelmi kiskönyvtár 7. Szerk: Bándi Gyula Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1999 - Vermes L.: Hulladékgazdálkodás, hulladékhasznosítás Mezőgazda kiadó Budapest 1998. www.kvvmhu/szakmai/hulladekgazd/hulladekgazdalkodas/hulladekgazdalkod as.html - www.antszgovhu - www.budapesthu - www.erzsebetvaroshu - www.europaeuint - www.ff3hu - www.fkfhu - www.hulladeklaphu - www.humuszhu - www.kukabuvarhu - www.kvvmhu - www.unorg 107