Történelem | Középiskola » Történelem emelt szintű írásbeli érettségi tételek, megoldással, 2006

ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 10 Azonosító jel: Történelem TÖRTÉNELEM EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 10 8:00 I. Időtartam: 90 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM emelt szint írásbeli vizsga 0621 I. összetevő Történelem emelt szint Azonosító jel: Fontos tudnivalók Egyértelmű válaszokat adjon, egyértelmű jelöléseket alkalmazzon – javítás esetén is! Válaszaiban a lényeg megfogalmazására törekedjen, ne lépje túl a rendelkezésre álló helyet! Csak annyi válaszelemet írjon, amennyit a feladat kér! (Ha többet ír, a beírás sorrendjében értékeljük válaszait.) Kérjük, kék színű tollat használjon! A feladatok megoldásához tartsa szem előtt az alábbi javaslatokat! • Olvassa el figyelmesen a feladatokat! • Kövesse figyelmesen a feladatlap utasításait! • Tanulmányozza a feladatokhoz kapcsolódó forrásokat (kép, ábra, szöveg, térkép)! • Válaszait

gondos mérlegelés után, lehetőleg javítás nélkül írja le! Eredményes munkát kívánunk! írásbeli vizsga, I. összetevő 0621 2 / 16 2006. május 10 Történelem emelt szint Azonosító jel: I. RÖVID VÁLASZT IGÉNYLŐ FELADATOK 1. A feladat a keresztény vallással kapcsolatos. Válaszoljon a kérdésekre az Újszövetség részletei alapján! „Mindenki vesse alá magát a fölöttes hatalomnak. Mert nincs hatalom csak Istentől: ami van, azt Isten rendelte. Ezért, aki a hatósággal szembeszáll, Isten rendelésének szegül ellene.” „Nincs többé zsidó vagy görög, rabszolga vagy szabad, férfi vagy nő, mert ti mindnyájan egy személy vagytok a felkent (christos) Jézusban.” „Maradjon meg mindenki abban a hivatalban, amit kapott. Ha rabszolga vagy, s úgy nyertél hivatást, ne bánkódj miatta.” „Pál [] minden szenteknek, a kik Filippiben vannak, a püspökökkel és a diakónusokkal egyetemben [] Kegyelem néktek []” „Ha valaki

püspökséget kíván, jó dolgot kíván. Szükséges annak okáért, hogy a püspök feddhetetlen legyen, egy feleségű férfiú, józan, mértékletes, illedelmes, vendégszerető, a tanításra alkalmatos.” (Pál apostol leveleiből) a) Állapítsa meg, hogy a keresztény tanítások kik számára hirdetnek megváltást! (1 pont) . b) Nevezze meg a korai keresztény egyház funkcionáriusait (tisztségviselőit)! (Elemenként 0,5 pont.) c) Állapítsa meg, milyen jellegű szerepet játszottak az apostolok a kereszténység korai történetében! (1 pont) . d) Magyarázza meg, hogyan viszonyul a kereszténység a hatalomhoz! (1 pont) . . 4 pont írásbeli vizsga, I. összetevő 0621 3 / 16 2006. május 10 Történelem emelt szint 2. Azonosító jel: A feladat a középkor szellemiségére vonatkozik. Válaszoljon a forrás és ismeretei segítségével a kérdésekre! „[] tehát azt kell mondanunk, hogy jóllehet, azokat a dolgokat, amelyek az emberi

megismerőképesség fölött állnak, nem szabad az embernek ésszel vizsgálnia, mégis, miután Isten ezeket kinyilatkoztatta, hittel kell őket felfognunk. [] [] azt kell mondanunk, hogy a megismerhető dolog aspektusainak (nézőpontjainak) különbözősége a dologra vonatkozó tudományok különbözőségét okozza. Ugyanazt a konklúziót bizonyítja ugyanis mind az asztrológus, mind a fizikus, például, hogy a Föld gömbölyű [] Tehát semmi akadálya, hogy ugyanazokról a dolgokról [] amennyiben ezek az ész természetes fényénél ismerhetők meg, egy másik tudomány is értekezzék, amennyiben az isteni kinyilatkoztatás fényében ismerhetők meg. [] Ezenkívül a szent tanítás az emberi észt is használja. Noha nem a hit bizonyítására, mivel ez eltörölné a hit érdemét, hanem egyéb, eme tanításban előadott dolgok megmutatására. És mivel a kegyelem nem eltörli, hanem tökéletesíti a természetet, szükségszerű, hogy a természetes ész a

hitet szolgálja, miként az akarat természetes hajlama is a szeretet parancsát követi.” (Részletek Aquinói Szent Tamás Summa Theologiae című művéből) a) Nevezze meg a Szent Tamás által is képviselt filozófiai irányzatot! (1 pont) . b) Nevezze meg azt az antik filozófust, akinek módszereit, tanításait Szent Tamás felhasználta! (1 pont) . c) Magyarázza meg, miként vélekedik Szent Tamás az értelem (tudomány) és a hit viszonyáról! (1 pont) . d) Melyik a középkor legmagasabb fokú oktatási intézménye, ahol tanították Szent Tamás filozófiai nézeteit? Nevezzen meg ezek közül konkrétan egyet! (Elemenként 0,5 pont.) . . 4 pont írásbeli vizsga, I. összetevő 0621 4 / 16 2006. május 10 Történelem emelt szint 3. Azonosító jel: A feladat a középkori Magyarország és Európa történetével kapcsolatos. Írja be a megadott magyar történeti események dátumát és annak az európai eseménynek a számjelét, amelyik a magyar

eseményt megelőző vagy követő tíz éven belül történt! (Elemenként 0,5 pont.) 1) 2) 3) 4) Az első rigómezei csata A clermont-i zsinat (az 1. keresztes hadjárat meghirdetése) Konstantinápoly török kézre kerül A wormsi konkordátum Magyar történeti esemény Évszám Kortárs európai esemény számjele a) I. (Szent) László halála b) A nándorfehérvári diadal c) A nikápolyi csata 3 pont 4. A feladat a harmincéves háborúval kapcsolatos. Válaszoljon a kérdésekre a források és ismeretei alapján! Európa – 1648-ban írásbeli vizsga, I. összetevő 0621 5 / 16 2006. május 10 Történelem emelt szint Azonosító jel: „IV. 2 A pfalzi vá1asztófejedelmi méltóságot a bajor ház kapta meg, ami a bajor házat illeti, a választófejedelmi méltóság, amit azelőtt a pfalzi választók viseltek – az összes regálékkal, hivatalokkal, kiváltságokkal és kitüntetésekkel és jogokkal, amik ehhez a méltósághoz voltak kapcsolva,

egyet se véve ki mint a múltban, a jövőben is – Miksa urat, rajnai palotagrófot, Bajorország hercegét és gyermekeit illeti meg mindaddig, amíg a vilmosi ágon férfiherceg lesz. [] VII. 2 [] Mindenekfelett pedig a birodalom összes rendjeinek szabadon és mindörökké jogában álljon egymás között és az idegenekkel védelmük és biztonságuk érdekében szövetségeket kötni, feltéve, ha ezek a szövetségek nem irányulnak sem a császár, sem a birodalom ellen, sem a közbéke, sem pedig főként ezen megállapodás ellen, valamint ha nincs bennük olyan dolog, ami azon esküvel ellentétben állana, amely mindegyiküket a császárhoz és a birodalomhoz fűzi.” (Részlet a vesztfáliai békeszerződésből) a) Sorolja fel, hol és miben alakította át a Német-római Birodalomban a választófejedelemségek helyzetét a vesztfáliai békerendszer? (Elemenként 1 pont) 1. 2. b) Nevezze meg, mely hatalmak részesültek a Német-római Birodalom területéből

a békekötés révén! (Elemenként 0,5 pont.) . . c) Nevezze meg, hogy a Habsburg-dinasztia mely országának alkotmányos helyzetét változtatta meg a háború alatt! (1 pont) . 4 pont 5. A feladat a Rákóczi-szabadságharc történetével kapcsolatos. Tanulmányozza az 1711-ben megkötött szatmári béke értékeléséről szóló szövegeket! Állapítsa meg a szövegek között kimutatható hasonlóságokat és eltéréseket! Írja a táblázat megfelelő részeibe a megadott szempontnak megfelelő szövegek sorszámait! (Elemenként 0,5 pont.) (1) „Rákóczi még mindig nem látta veszve a szabadságharc ügyét. Orosz segítségben bízott, s 1711 elején Bercsényi után ő is Lengyelországba ment, hogy magával a cárral [I. Péterrel] találkozhassék Károlyi Sándor viszont már tárgyalásokat folytatott Pálffy János gróf császári főparancsnokkal. Rákóczi ezzel szeretett volna időt nyerni Károlyi azonban a fejedelem távollétében – esküjét

megszegve – megkötötte a szatmári békét, s a majtényi síkon letette a fegyvert. A szatmári békében József császár – minden biztosíték nélkül – ígéretet tett a magyar alkotmány és vallásszabadság megtartására. De legtöbbet azzal foglalkozott a béke, hogy a császár hűségére térő urak hogyan kaphatják vissza birtokaikat. Rákóczi nem fogadta el a szatmári békében felkínált kegyelmet. Azt sem bánta, hogy emiatt 2 millió holdas írásbeli vizsga, I. összetevő 0621 6 / 16 2006. május 10 Történelem emelt szint Azonosító jel: birtoka labanc urak és árulók martaléka lesz. [] Ezért választotta inkább a száműzetést.” (Unger Mátyás: Történelem III 1954) (2) „1711 februárjában azzal megy ki a cárhoz [I. Péterhez] Lengyelországba, hogy aratásra elégséges segítőcsapatokkal tér vissza, nem gondolt arra, hogy soha többé nem látja a hazáját. Hiszen Károlyi Sándor már az új császári fővezérrel,

Pálffy Jánossal fegyverletételről tárgyal. A császári udvar »békekötést« siettet, mert attól tart, hogy ha kitudódik József császár váratlan halála, új lángot vet a magyarországi háború. 1711 május 1-jén Károlyi Szatmárnál békét köt Béccsel, a császári hadaktól körülvett kuruc katonák lehajtják a zászlókat, halomba rakják fegyvereiket. [] A szatmári béke, amely az uralkodó osztálynak, főuraknak és nemeseknek »gratiát« [kegyelmet] adott, egyes tagjainak, például Károlyinak pedig gazdasági megerősödésre, számottevő politikai működésre nyitott utat, lényegében a Habsburg-ház és az uralkodó osztály kompromisszuma volt. A társadalom alávetettjeinek viszont elnyomást hozott. Megerősítette a nemes-jobbágy viszony felbonthatatlanságát.” (Magyarország története, I kötet, főszerkesztő: Molnár Erik, 1964) (3) „A szatmári béke kompromisszum volt a rendi-nemzeti erők és az abszolutizmus közt, pozitív és

negatív vonásokkal. Az előbbiek közül első helyen kell megemlítenünk azt, hogy megmentette a függetlenségi háborút és az országot a katasztrofális katonai vereségtől s annak összes politikai következményétől. [] A küzdelem kompromisszummal végződött, amely mindkét fél alapvető érdekeit tükrözte. A magyar nemesség, nem tudván (valójában nem is akarván) katonai győzelmet aratni, elfogadta az abszolutizmust, amely egyébként számára lényeges előnyöket nyújtott: védelmet a külső hatalmak ellen és a belső osztályharc frontján. A központi hatalom, az udvar pedig tudomásul vette, hogy a rendi kiváltságai zömét megtartó magyar nemesség kezén továbbra is jelentős pozíciók maradnak.” (Bánkúti Imre: A szatmári béke, 1981) (4) „1710 telén–1711 tavaszán a magyarországi császári hadak főparancsnoka, Pálffy János gróf tárgyalásokat folytatott a mind kisebb területre szoruló felkelők megbízottjával, Károlyi

Sándor kuruc generálissal []. Hűségeskü fejében valamennyi felkelőnek kegyelmet ígértek. [] A kormányzat ígéretet tett a rendi intézmények törvényes működtetésére. Károlyi Sándornak Rákóczi csak tárgyalásra adott megbízást, megállapodásra azonban nem. A fejedelem külföldi szövetségesei közbenjárásától a fentieknél több eredményt remélt. Csakhogy ügyének sem a leghatalmasabb pártfogója, a francia király [XIV. Lajos], sem a legközelebbi fejedelmi pártfogója, az orosz cár [I. Péter] nem nyújthatott segítséget, mert maguk is háborút viseltek. Rákóczi árulónak tartotta Károlyit [] Pedig ennél kedvezőbb feltételeket a kuruc hadsereg szorongatott állapotában és az adott külpolitikai helyzetben aligha lehetett remélni, míg a kapituláció elmaradása esetén a bécsi udvar részéről komoly esélye volt a katonai leszámolásnak. [] a dinasztia is elérte a célját: korábbi, ellenállást kiváltó próbálkozásai

után végre sikerült Magyarországot politikai tekintetben birodalma szerves részévé tennie. Ily módon, mivel mindkét fél legfőbb törekvése megvalósulhatott, maradandóvá válhatott e kompromisszum, mely hosszú távon is életképesnek bizonyult.” (Szultán és császár birodalmában, Magyar Kódex, 3, 2000) írásbeli vizsga, I. összetevő 0621 7 / 16 2006. május 10 Történelem emelt szint A szatmári béke tartalmi elemeire is utal A békekötés esetleges elmaradásának következményeire utal Azonosító jel: A rendek és az udvar közötti politikai kompromisszumot hangsúlyozza/említi Károlyi Sándor tevékenységét árulásként értelmezi A kilátástalan nemzetközi helyzetre is utal 5 pont 6. A feladat az ipari forradalommal kapcsolatos. Oldja meg a feladatokat! (Elemenként 0,5 pont.) a) Egészítse ki az alábbi két folyamatábrát! Írja be a megfelelő fogalmak betűjelét! A) gőzhajózás B) új piacok bekapcsolása b) Nevezze

meg a gőzgép és gőzmozdony feltalálóját! . . 3 pont írásbeli vizsga, I. összetevő 0621 8 / 16 2006. május 10 Történelem emelt szint 7. Azonosító jel: A feladat Magyarország XIX. századi történetével kapcsolatos Válaszoljon a kérdésekre a források segítségével! „9. § Megengedtetik: hogy a földesúr és jobbágy közti szabad egyesség által meghatározandó bizonyos általános somma fizetésével akár egyes jobbágyok, akár egész községek földesúri tartozásaikat, szolgálataikat és adózásaikat (az úri hatóság azonban sértetlenül hagyatván) tökéletesen és örök időkre úgy megválthatják, hogy az olly szabad egyezkedésekből készült szerződések bármelly tekintetbőli felbontásoknak többé helye nem lészen, s a megváltás fejében lefizetett somma törvény előtt teljesen azon természetű leend, millyen a megváltott úrbéri telek vala.” (1840. VII törvény) a) Nevezze meg, hogy a törvény a korszak mely

kérdését kívánta rendezni! (0,5 pont) . b) Határozza meg a törvényszöveg alapján a kérdés rendezésének módját! (1 pont) . c) Magyarázza meg, miért nem volt eredményes a törvény! (1 pont) . . „Az úrbéri és azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgálatok (robot), dézma és pénzbeli fizetések, e törvény kihirdetésétől fogva örökösen megszüntetnek. 1. § A törvényhozás a magán földesurak kármentesítését a nemzeti közbecsület védpaizsa alá helyezi 2. § Ő Felsége a magán földesurak akénti kármentesítése iránt, hogy az eddigi úrbéri tartozásokkal felérő tőke részükre a közállomány által hiány nélkül kifizettessék, a legközelebbi országgyűlésnek részletesen kidolgozandó törvényjavaslatot fog magyar ministeriuma által előterjeszteni. 4. § Az úri törvényhatóság megszüntetik” (1848 IX törvény) d) Nevezze meg a törvény alapján az intézkedést! (0,5 pont) . e) Nevezzen meg

egy alapvető különbséget a két törvény (1840.évi, 1848 évi) rendelkezései között! (1 pont) . f) Állapítsa meg, hogy az 1848-as törvény alapján mit jelentett a szabadság a jobbágy számára, és mit nyert vele a földesúr! (Elemenként 0,5 pont) Jobbágy: . Földesúr: . 5 pont írásbeli vizsga, I. összetevő 0621 9 / 16 2006. május 10 Történelem emelt szint 8. Azonosító jel: A feladat Németország történetével kapcsolatos. Döntse el a források és ismeretei alapján, hogy a megállapítások igazak-e vagy hamisak! Írjon X jelet a táblázat megfelelő helyére! (Elemenként 0,5 pont.) A munkanélküliség alakulása Év Széntermelés Acélgyártás 1927 154 13 A nehézipari termelés alakulása (millió tonna) 1928 1929 1930 1931 1932 1933 151 163 142 118 105 110 12 13 10 6 4 5 Megállapítások a) Az 1920-as évek közepétől Németország nehézipari termelése folyamatosan csökkent. b) A nagy gazdasági világválság már az

1920-as évek második felében már súlyosan éreztette hatását. c) A munkanélküliség növekedése hozzájárult a középpártok (Centrum és Szociáldemokrata) gyengüléséhez. d) A náci párt a munkásság érdekei védelmezőjének is hirdette magát. e) A gazdasági válság során a munkanélküliség csak a nehéziparban dolgozókat érintette. f) Az 1930-as évek folyamán előbb a munkanélküliség csökkent, majd a nehézipari termelés növekedésnek indult. 1934 125 9 Igaz 1935 143 13 Hamis 3 pont írásbeli vizsga, I. összetevő 0621 10 / 16 2006. május 10 Történelem emelt szint 9. Azonosító jel: A feladat Magyarország XX. századi határváltozásaival kapcsolatos Oldja meg a feladatokat, illetve válaszoljon a kérdésekre! a) Mikor kerültek vissza az alábbi városok Magyarországhoz? Írja be a város számát a táblázat megfelelő helyére! (Elemenként 0,5 pont.) 1) 2) Kolozsvár Nagyvárad 3) 4) Újvidék Kassa 1938. november

2 1940. augusztus 30 1941. április b) Írja a város neve mellé a vaktérkép szerinti betűjelét! (Elemenként 0, 5pont.) Kassa: . Újvidék: Kolozsvár: . Nagyvárad: . c) Tárja fel, mely külpolitikai esemény következtében vált lehetővé Kárpátalján a történelmi határok visszaállítása! (1 pont) . 5 pont írásbeli vizsga, I. összetevő 0621 11 / 16 2006. május 10 Történelem emelt szint 10. Azonosító jel: A feladat a Rákosi-korszakkal kapcsolatos. Töltse ki a mellékelt folyamatábrát úgy, hogy írja be a megfelelő helyre a megadott források sorszámát! Egy négyzet üresen marad! (Elemenként 0,5 pont.) 1. „Veszélyes elmaradottságunk behozására általános támadást kell indítanunk azzal a céllal, hogy a dolgozó osztályok körében megtörjük a reakciós klérus befolyását. [] Támadásunk célja: Kiszorítani a reakciós befolyást, elsősorban a munkásság és a parasztság köréből. Mindszenty tevékenységét és

a mindszentyzmust rendőrileg, politikailag, gazdaságilag lehetetlenné tenni. []” (A klerikális reakció elleni harc Javaslatok az MDP Politikai Bizottságának tagjai számára 1948. november 24) 2. „Felemelt ötéves tervünk harmadik esztendejében az állami termény- és állatbegyűjtésnek az eddiginél is nagyobb jelentősége van. A szocializmus építésén dolgozó népünk ellátásának mind jobb biztosítása előfeltétele annak, hogy tervünket a jövőben is sikerrel hajtsuk végre. [] Az új begyűjtési rendszer alkalmas arra, hogy a szocializmus építésén dolgozó népünk életszínvonalának állandó növekedéséhez szükséges javak bőségét biztosítsuk. Begyűjtési rendszerünk a város és falu szocialista kapcsolatát, a munkás-paraszt szövetséget erősíti.” (Petőházi Sándor: Az állami begyűjtésről, 1952) 3. „Péter Gábortól [az Államvédelmi Hatóság vezetőjétől] és Décsi Gyulától [a nyomozati alosztály

vezetőjétől] hallottam 1957-ben, hogy Rákosi a[z 1949-es Rajkperben elhangzott] védőbeszédeket, és a vádlottak utolsó szó jogán előre elkészített beszédeit is bekérte magához, és előfordult, hogy módosított is rajtuk. [] Péter Gábortól tudtam meg 1957 elején, hogy az ítéleteket is Rákosi Mátyás szabta ki, és ezt egy cédulán adta át neki. []” (Farkas Vladimír: Nincs mentség Az ÁVH alezredese voltam, 1990) 4. „Kihallgatásom során tiltakoztam a bűncselekményekkel való gyanúsítás ellen Velem azonban a legdrasztikusabb kényszereszközöket alkalmazták. Előadóim minden áron azt akarták velem elismertetni, hogy befurakodtam a hadseregbe, és ott mint a szervezkedés tagja ellenséges tevékenységet fejtettem ki. Ez azonban nem volt igaz, és nem akartam elismerni. Emiatt kb 30 napon keresztül egyáltalán nem hagytak aludni, s ez idő alatt számtalanszor súlyosan megvertek. []” (Egy rehabilitációs eljárásban tett vallomás az

erőszak alkalmazásáról, 1954) 5. „Elítélt feketevágók X Y-né, p-i 52 holdas asszony azzal a mesével akart vágási engedélyt szerezni, hogy hízott disznaja beleszaladt az udvaron feldőlt vasvillába. Az ellenőrzés során kiderült, hogy a vasvilla egyik ágát kihajlították és úgy vágták a sertés torkába. A sertést elkobozták A kulákasszonyt a nyíregyházi járásbíróság egyévi börtönre, kétezer forint pénzbüntetésre és 10 hold föld elkobzására ítélte. N N. r-i kulák, volt hentes és mészáros feketevágásért került a bíróság elé Négyévi börtönre, kétezer forint pénzbüntetésre, ezer forint vagyoni elégtételre és mezőgazdasági vagyonának elkobzására ítélték. []” (Szabad Nép, 1951 december 18) [Az eredeti cikkben teljes személy- és helységnevek találhatók.] írásbeli vizsga, I. összetevő 0621 12 / 16 2006. május 10 Történelem emelt szint Azonosító jel: 6. „A megvert ellenség

megtízszerezett energiával, százszorosra fokozott gyűlölettel veti magát a harcba. [] Az osztályharc a proletárdiktatúra viszonyai között még elkeseredettebbé vált. [] Legyen éber Pártunk minden szervezete [], és ezen túlmenően legyen éber az egész dolgozó nép, figyeljen fel a legkisebb ellenséges hangra vagy tettre. A hibák mögött keresse és találja meg az ellenség kezét” (Rákosi Mátyás beszéde a Magyar Dolgozók Pártja nagy-budapesti aktíváján, 1949) 3 pont írásbeli vizsga, I. összetevő 0621 13 / 16 2006. május 10 Történelem emelt szint 11. Azonosító jel: A feladat korunk alapvető kérdéseivel foglalkozik. Oldja meg a feladatokat! a) Válassza ki a fogalmak közül a karikatúrához kapcsolódót! Írja a megfelelő fogalmat a karikatúra mellé! (0,5 pont) . Fogalmak: ózonréteg, fogyasztói társadalom, globalizáció, környezetkárosítás, fenntartható fejlődés b) Írja a fenti fogalmak közül a megfelelőt

a meghatározások mellé! (Elemenként 0,5 pont.) Meghatározások 1. A jelen szükségleteit úgy kell kielégíteni, hogy az ne veszélyeztesse az emberiség jövőjét. 2. A XX század közepe óta tartó folyamat, amely a korábbi lokális, illetve nemzetállami rendszer felbomlásával jár együtt. 3. A modernizáció eredménye, célja az anyagi javak megszerzése; gazdasági növekedés jellemzi. 4. A káros kozmikus hatásoktól védi a földi életet; a légszennyezés következtében sérülhet. 5. Az emberi egészségre gyakorolt hatása a nagyvárosokban szembetűnő. Fogalmak 3 pont írásbeli vizsga, I. összetevő 0621 14 / 16 2006. május 10 Történelem emelt szint 12. Azonosító jel: A feladat korunk társadalmi, gazdasági kérdéseivel kapcsolatos. Válaszoljon a kérdésekre az ábra tanulmányozása után! (Elemenként 0,5 pont.) a) Soroljon fel az ábra alapján két tényezőt, mellyel az állam a piaci folyamatokba beavatkozik! . . b) Nevezze

meg az ábrán szemléltetett gazdasági modellt! . c) Határozza meg az ábrán bemutatott gazdasági modell legfontosabb célját! . . 2 pont írásbeli vizsga, I. összetevő 0621 15 / 16 2006. május 10 Történelem emelt szint Azonosító jel: Elérhető pontszám I. Egyszerű, rövid feladatok 1. A keresztény vallás 4 2. A középkor szellemisége 3. A középkori Magyarország és Európa története 4 3 4. A harmincéves háború 4 5. Rákóczi-szabadságharc története 5 6. Az ipari forradalom 3 7. Magyarország XIX századi története 5 8. Németország története 9. Magyarország XX századi határváltozásai 3 10. A Rákosi-korszak 3 11. Korunk alapvető kérdései 3 Elért pontszám 5 12. Korunk gazdasági kérdései Összesen 2 44 javító tanár Elért pontszám Programba beírt pontszám I. Egyszerű, rövid válaszok javító tanár jegyző

Megjegyzések: 1. Ha a vizsgázó a II írásbeli összetevő megoldását elkezdte, akkor ez a táblázat és az aláírási rész üresen marad! 2. Ha a vizsga az I összetevő teljesítése közben megszakad, illetve nem folytatódik a II összetevővel, akkor ez a táblázat és az aláírási rész kitöltendő! írásbeli vizsga, I. összetevő 0621 16 / 16 2006. május 10 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 10 Azonosító jel: Történelem TÖRTÉNELEM EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 10 8:00 II. Időtartam: 150 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM emelt szint írásbeli vizsga 0621 II. összetevő Azonosító jel: Történelem emelt szint Fontos tudnivalók Egyértelmű válaszokat adjon, egyértelmű jelöléseket alkalmazzon – javítás esetén is! Válaszaiban a lényeg megfogalmazására törekedjen, ne lépje túl a rendelkezésre álló helyet! Kérjük, kék színű tollat használjon! A feladatok

megoldásához tartsa szem előtt az alábbi javaslatokat! • Olvassa el figyelmesen a feladatokat! • Kövesse figyelmesen a feladatlap utasításait! • Tanulmányozza a feladatokhoz kapcsolódó forrásokat (kép, ábra, szöveg, térkép)! • Használja minden feladat megoldásához a megengedett segédeszközöket: a Történelmi atlasz térképeit és a Magyar helyesírási szótárt! • Válaszait gondos mérlegelés után, lehetőleg javítás nélkül írja le! A szöveges, kifejtendő feladatok elkészítéséhez az alábbi munkamenetet javasoljuk: 1. Helyezze el időben és térben a feladatban megjelölt problémát! 2. Használja föl a feladat megértéséhez a forrásokat, illetve a Történelmi atlaszt! 3. Gyűjtse össze azokat az általános fogalmakat (fejlődés, változás, termelés stb), illetve az adott korszakhoz kapcsolódó fogalmakat (pl. várjobbágy, céh, személyi kultusz), amelyekkel az adott probléma bemutatható! 4. Építse be

fogalmazásába a forrásokból megszerezhető információkat, következtetéseket! 5. Ha szükséges, készítsen vázlatot, illetve piszkozatot! 6. Tárja föl a probléma előzményeit, okait, következményeit! 7. Fogalmazzon meg feltételezéseket, magyarázatokat! 8. Építse be mondanivalójába önálló ismereteit (pl nevek, évszámok), nézőpontját, véleményét! 9. Ügyeljen arra, hogy mondatai világosak legyenek! 10. Szerkessze meg szövegét, és figyeljen a helyesírásra is! Tájékoztatásul: Az esszék javításának szempontjai: • a feladat megértése, • megfelelés a tartalmi követelményeknek, • a válasz megszerkesztettsége, logikussága, nyelvhelyessége. Eredményes munkát kívánunk! írásbeli vizsga, II. összetevő 0621 2 / 32 2006. május 10 Azonosító jel: Történelem emelt szint Olvassa el figyelmesen! A következő feladatok közül összesen négyet kell kidolgoznia. Az alábbi szabályok alapján kell választania:

kidolgozandó: kettő rövid és kettő hosszú feladat, amelyek közül mindegyik más-más korszakra és legalább kettő a magyar történelemre vonatkozik. Tanulmányozza figyelmesen a feladatokat! Sorszám Egyetemes történelem Magyar történelem A feladat típusa rövid Korszakok, témák 13. A középkori egyházi élet 14. Az Oszmán Birodalom 15. Az első világháború lezárása 16. A gyarmati rendszer felbomlása 17. Bethlen Gábor külpolitikája 18. A XVI. századi Magyarország gazdasága 19. A tömegkultúra új jelenségei a századforduló Magyarországán 20. Magyarország és Ausztria közjogi viszonyának alakulása 21. A politikai antiszemitizmus Magyarországon 22. Kommunista diktatúra hosszú rövid hosszú rövid hosszú rövid hosszú rövid hosszú A feladatok tanulmányozása után karikázza be a választott feladatok sorszámát! Ellenőrizze választása helyességét az alábbi táblázat kitöltésével! A feladatválasztás

szempontjai Igen Négy feladatot választott? Legalább két magyar történelmi feladatot választott? Legalább egy egyetemes történelmi feladatot választott? Két rövid és két hosszú feladatot választott? Mind a négy kiválasztott feladata különböző korszakból való? (A táblázatban a korszakokat a kettősvonal választja el.) Egyértelműen jelölte feladatválasztásait? A feladatok közül csak a választott négyet dolgozza ki, a többit hagyja üresen! A válaszok elkészítése során fogalmazvány (piszkozat) készíthető! írásbeli vizsga, II. összetevő 0621 3 / 32 2006. május 10 Azonosító jel: Történelem emelt szint 13. A feladat a középkori egyházi élettel kapcsolatos. (rövid) Mutassa be a források és ismeretei alapján a XI–XIII. században létrejött szerzetesrendek jellemzőit és tárja fel szerepüket a kor egyházi életében! „Eltérően más [] rendektől, a szerzetesek külön házakban laktak, a kolostort övező

falon belül, ahol dolgoztak, étkeztek, aludtak. Vasárnaponként az elöljáró átadta ellátásukat, a kenyeret és a főzelékfélét, amit mindegyikük a cellájában maga készített el. Az ivásra és egyéb használatra szolgáló víz egy forrásból érkezett, és minden cellába külön vezetéken került be. []” (Guibert de Nogent a karthausi rend megalakulásáról) „I. Milyen helyen kell a kolostort felépíteni Egyetlen kolostor se épüljön városokban, várakban, külvárosokban, csakis emberektől távoli, kevéssé látogatott helyen. II. Az életmód egysége az isteni és emberi dolgokban Hogy az apátságok között a megbonthatatlan egység ne szűnjön meg, és állandóan fennmaradjon, elrendeljük mindenekelőtt, hogy Szent Benedek Regulája legyen mindenki számára közös, és azonos módon tartsák be. Kötelesek ugyanazokat a könyveket használni az isteni offíciumoknál. Végül mindenkire azonos étkezési és öltözködési, továbbá

életviteli előírások vonatkoznak. IV. Az öltözetről Az öltözet egyszerű, durva, festetlen anyagból, prém nélkül készüljön. Alatta vászoning, ahogyan a szabályzat előírja. V. Honnét származzék a szerzetes tápláléka Rendünk szerzeteseinek tápláléka kétkezi munkából, azaz földművelésből és állattenyésztésből származzék [].” (Részlet a ciszterci rend regulájából, 1134) „1. A római egyház nem egyház, hanem utálatosak csoportosulása 2. Földi vezetőjük nem más, mint az, akiről Máté evangéliuma így szól: »Ne nevezzetek senkit atyának a földön«, valamint a korinthusiakhoz szóló 1. levél: »Minden férfi feje Krisztus«, ezért tagadják, hogy a pápa az egyház feje, valamint hogy hatalmában áll kötni és oldani [bűnben elmarasztalni vagy feloldani], mint ahogy az Szent Péter hatalmában állott. 3. A püspöki, papi és diakónusi fokozatok kivételével az összes egyházi fokozatok csak az emberi

hagyományokból erednek. 5. A templomban folytatott mise nem isteni szolgálat, és ezért senki sem köteles templomba járni. 9. A földi élet után nem vár ránk tisztítótűz” (XIII századi eretnek irat) „Kedves testvéreim és fiacskáim! Ne szégyelljetek adományért menni, mert az Úr szegénnyé lett értünk ebben a világban. Ezért választottuk az ő és legszentebb édesanyjának példájára az igazi szegénység útját. Ez a mi örökségünk, melyet Urunk, Jézus Krisztus szerzett meg nekünk és hagyott ránk, és mindazokra, akik példája nyomán szent szegénységben akarnak élni.” (Részlet Szent Ferenc perugiai legendájából) írásbeli vizsga, II. összetevő 0621 4 / 32 2006. május 10 Azonosító jel: Történelem emelt szint Szent Domonkos prédikál az eretnekeknek Kódexet másoló szerzetes, XII. század Dolgozó és imádkozó ciszterci szerzetesek . . . . . . . . . . . . . . . . írásbeli vizsga, II. összetevő 0621 5 / 32

2006. május 10 Azonosító jel: Történelem emelt szint Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont 14. Elérhető Elért pont 4 4 4 6 8 2 28 OSZTÓSZÁM 4 7 A feladat az Oszmán Birodalommal kapcsolatos. (hosszú) Mutassa be a források és ismeretei alapján a birodalom katonai rendszerének jellemzőit, és sajátos vonásait! Térjen ki a rendszer gazdasági és társadalmi vonatkozásaira! „A Hadzsi Bektas pasa nevű vezír tanácsára ehhez a megoldáshoz folyamodtak. A hitetlenek gyermekeiből bátor harcosokat választanak ki, és megtisztelik őket az iszlám szentségével, hogy a hit és a világ megszerzésének és a pogány várak meghódításának eszközei legyenek. [] A nevük pedig janicsár lett [] A kaszárnyákban és más helyeken a nevezett alakulat törvényei és

szabályai azokat az előírásokat követik, amik szerint a Hadzsi Bektas-i Veli követői élnek.” (Részlet a janicsárok törvénykönyvéből) „A szpáhi birtok (tímár, a nagyobb értékű neve ziámet) tulajdonképpen nem más, mint feudális birtoknak álcázott, közvetett úton folyósított zsold, a török hűbérbirtokos pedig többnyire nem más, mint az állandó mozgó hadsereg decentralizáltan elhelyezett, mondhatni kaszárnyán kívül állomásozó egysége, akit éppúgy ide-oda dobálhat egyik napról másikra a birodalom érdeke, mintha garnizonból garnizonba tennék át. A XVI századi török birodalom hallatlan katonai dinamizmusa, a kisebb egységek rendkívüli öntevékenysége, vállalkozó kedve jórészt e rendszer eredménye volt.” (Részlet Szakály Ferenc A mohácsi csata című művéből) „Aki a tímár-birtokosok közül nem tüntette ki magát, s a hadjáratról nem hozott fejet vagy nyelvet (foglyot): nem részesült előléptetésben.

De aki kitüntette magát, s nyelvet és fejet hozott, annak jövedelme minden tíz akcse (török ezüstpénz, ötven ért egy aranyforintot) után egy akcsével fölemeltetett. Amelyik tímár-birtokos pedig a hadjáraton különösen kitüntette magát, s 10-15 fejet vagy nyelvet hozott, az ziámetet kapott érdemeiért.” (Részlet Kocsi bég emlékiratából, XVII század eleje) „Fiaim közül bármelyik a szultánságra kiválasztatik, kívánatos, hogy fivéreit a halálba küldje, így védelmezvén a világ rendjét. A legtöbb ulema (az iszlám írásbeli vizsga, II. összetevő 0621 6 / 32 2006. május 10 Azonosító jel: Történelem emelt szint jogtudósa) támogatja ezt. Cselekedjenek fiaim is ennek szellemében” (II Mehmed törvénye) „A születés itt senkit sem különböztet meg a másiktól. Mindenki annyi tiszteletben részesül, amennyi állásának és hivatalának kijár [] Az állásokat a szultán maga adományozza, s mit sem törődik ködös

nemesi származással, tekintéllyel avagy a tömeg ítéletével. Csakis az érdemeket, az erkölcsöt, a tehetséget és az alkalmasságot veszi figyelembe. Mindenki az erényeinek megfelelően részesül kitüntetésben” (Részlet Busbecq törökországi leveleiből, 1550) Szpáhi A mezőkeresztesi csata, 1596. A keresztény és a török flotta gályái a lepantói ütközetben, 1571 írásbeli vizsga, II. összetevő 0621 7 / 32 2006. május 10 Azonosító jel: Történelem emelt szint Az Oszmán-török Birodalom terjeszkedése . . . . . . . . . . . . . . . . . írásbeli vizsga, II. összetevő 0621 8 / 32 2006. május 10 Azonosító jel: Történelem emelt szint . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont írásbeli vizsga, II.

összetevő 0621 Elérhető Elért pont 8 4 6 10 12 8 48 OSZTÓSZÁM 3 16 9 / 32 2006. május 10 Azonosító jel: Történelem emelt szint 15. A feladat az első világháború lezárásával kapcsolatos. (rövid) Mutassa be a források, ismeretei és az atlasz alapján, hogy mely eszmék mentén, illetve milyen elvi és konkrét kérdésekben ütköztek a nagyhatalmak érdekei a Párizs környéki béketárgyalásokon! „X. Ausztria–Magyarország népei részére, amelyeknek helyét a nemzetek között oltalmazni és biztosítani kívánjuk, meg kell adni az önálló fejlődés legszabadabb lehetőségét.” (Részlet Wilson elnök 14 pontjából, 1918 január) „Nem lesznek területelcsatolások, hadisarcok, büntető jellegű kártérítések [] Az önrendelkezés nem pusztán beszédfordulat. A cselekvés kötelező érvényű elve, amit az államférfiak mostantól fogva csak saját felelősségükre hagyhatnak figyelmen kívül [] A jelen háborúban sorra

kerülő minden területi rendezést az érintett népességek érdekében és javára kell végrehajtani, és nem képezheti egymással versengő államok igényei puszta módosulásainak vagy kompromisszumának részét.” (Wilson beszéde az USA Kongresszusa előtt, 1918. február) „Amikor Németország legyőzte Franciaországot, jóvátétel fizetésére kényszerítette. Semmiféle kétség sincsen az elvet illetően, és ennek az elvnek az alapján kell eljárnunk, vagyis Németországnak képessége legvégső határáig ki kell fizetnie a háborús költségeket.” (Lloyd George beszéde, 1918 november) „Szigorú békét akarunk, mert az alkalom ezt követeli meg. De szigorúságát nem a bosszúvágy kielégítésének, hanem az igazság érvényesítésének kell vezetni. A mi felelősségünk, hogy ne mocskoljuk be a jó győzelmét, s a pillanat dühödt szenvedélyei ne csapjanak át a fejünk fölött, hanem a milliók által hozott áldozatot arra fordítsuk, hogy

az emberi fajt mindörökre megváltsuk a háború csapásaitól és kínjaitól.” (Lloyd George parlamenti , 1919) „Franciaország és Clemenceau politikája ésszerűen következett abból a meggyőződésből, hogy a régi rend nem fog alapvetően megváltozni [] Ugyanis egy nagylelkű vagy igazságos és egyenlő elbánáson alapuló békeszerződés, amely olyasféle »ideológián« alapul, mint az elnök tizennégy pontja, csakis azzal a következménnyel járhat, hogy lerövidíti Németország talpra állásának az időszakát, és sietteti azt a napot, amikor ismét beveti Franciaország ellen számbeli fölényét, túlsúlyban lévő erőforrásait és műszaki felkészültségét. Ezért feltétlenül garanciákat kell követelni []” (Részlet Keynes Clemenceau-ról szóló értékeléséből, 1923) „A háború előtti német gazdasági rendszer három fő tényezőtől függött: I. Tengerentúli kereskedelem [] II. Szén- és vaskészletei [] III Szállítási

és vámrendszere. Ezek közül az első – amely korántsem a legkisebb jelentőségű – volt minden bizonnyal a legsebezhetőbb. A békeszerződés mindháromnak, kiváltképp azonban az első kettőnek a módszeres megsemmisítésére törekszik.” (Részlet Keynes A békeszerződés gazdasági következményei című művéből, 1923) írásbeli vizsga, II. összetevő 0621 10 / 32 2006. május 10 Azonosító jel: Történelem emelt szint . . . . . . . . . . . . . . . . Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont 16. Elérhető Elért pont 4 4 4 6 8 2 28 OSZTÓSZÁM 4 7 A feladat a XX. századi egyetemes történelemmel kapcsolatos (hosszú) Elemezze a források, az atlasz és ismeretei alapján a gyarmati rendszer a II. világháborút követő felbomlásának társadalmi, politikai okait

és a folyamat jellemzőit! Használja a Történelmi atlaszt! „Demoralizált, félelemmel teli, reményvesztett, a hatalmon lévők érdekében megfélemlített, elnyomott, ellenállásra képtelen tömegből [Gandhi] nemzetté formálta az indiaiakat, nemzetté, amely becsüli önmagát, bízik erejében, ellenáll a zsarnokságnak, képes egységes fellépésre, és tud áldozatokat hozni valamely nagy ügyért. Rábírta a tömegeket arra, hogy gondolkodjanak politikai és gazdasági kérdésekről.” (Nehru, a függetlenségi mozgalom egyik vezetője, 1936) írásbeli vizsga, II. összetevő 0621 11 / 32 2006. május 10 Azonosító jel: Történelem emelt szint „Ahogy elmélyültem Gandhi filozófiájában, egyre kevésbé kételkedtem a szeretet erejében, és ekkor vált bennem világossá első ízben, mekkora erő lehet a szeretet a szociális reformok végrehajtásában. Mielőtt megismertem Gandhi műveit, úgy véltem, hogy Jézus etikája csak személyes

vonatkozásban hatékony. [] Gandhi könyveinek elolvasása után azonban be kellett látnom, hogy mélyen tévedtem. Valószínűleg Gandhi volt a történelemben az első nagy személyiség, aki Jézusnak a szeretetről hirdetett erkölcstanát az egyének közötti közvetítés eszközéből, erőteljes és széles körben alkalmazott hatékony társadalmi erővé változtatta. (Martin Luther King, amerikai polgárjogi aktivista, 1958) „[] a gyarmati sorban levő államoknak a jó része amúgy is ki fogja vívni a szabadságát, ha csakugyan akarja, mert a gyarmattartó hatalmaknak úgysincs elég katonájuk hozzá, hogy megakadályozzák benne őket, ha csakugyan elszánják rá magukat. [] az Egyesült Államoknak nem szabad semmiféle olyan nemzetközi vállalkozásban részt vennie, amelynek az lehet az eredménye, hogy örök időkre megszilárdít olyan politikai rendszereket, amelyek nem adnak tényleges és teljes szabadságot a népnek, amely pedig erre vágyik.”

(Roosevelt, amerikai elnök a gyarmati rendszerről, 1945) „Az angol gyarmati szemlélet ma nem illeszkedik bele az amerikai politikába és terjeszkedési törekvésekbe. Az Egyesült Államok szabad piacot akar exportja számára, és nem rokonszenvez más hatalmak korlátozó és ellenőrző törekvéseivel. Az Egyesült Államok Ázsia gyors iparosítását, és az ázsiai milliók életszínvonalának növekedését akarja, de nem szentimentális okokból, hanem hogy el tudja helyezni többlettermékeit.” (Nehru, a függetlenségi mozgalom egyik vezetője, 1945) „[] A gyarmati rendszer felbomlása nem azt jelenti, hogy a határok eltörlése után átjárók létesülnek a két zóna között. A gyarmati rendszer megdöntése nem több és nem kevesebb, mint eltörölni egy zónát, a föld mélyére küldeni, vagy kiűzni az országból. [] A fegyveres harc léte jelzi, hogy a nép immár kizárólag az erőszakos eszközökben bízik. A nép, amely mást sem hallott, mint

hogy kizárólag az erőszak nyelvén ért, most úgy dönt, hogy az erőszak révén fejezi ki magát. A gyarmatos mindig azt az utat jelezte számára, amelyet most neki is követnie kell, ha szabadságot akar.” (Frantz Fanon: A Föld rabjai, 1961) „Ki felejtheti el azt, hogy a négert tegezték, de nem mint barátot, hanem azért, mert a tisztelettudó ön a fehéreknek volt fenntartva? [] Mi, akik láttuk, hogy a törvény sohasem volt ugyanaz a fehérek és a négerek számára, kedvező volt az előbbieknek, kegyetlen és embertelen az utóbbiakhoz. [] Mi, akik láttuk a városokban a ragyogó házakat a fehérek számára és a düledező viskókat a négerek számára, akik tudjuk, hogy a néger nem léphetett be az »európaiaknak« fenntartott mozikba, éttermekbe, üzletekbe, akik emlékezünk rá, hogy a négernek a hajófenéken kellett utaznia, a fehérek luxuskabinjai alatt. []” (Lumumba, a kongói függetlenségi mozgalom egyik vezetője, 1960) írásbeli vizsga,

II. összetevő 0621 12 / 32 2006. május 10 Azonosító jel: Történelem emelt szint „A Közgyűlés [] ünnepélyesen kijelenti, hogy szükséges a gyarmati rendszer minden formájának és megnyilvánulásának mielőbbi és feltétel nélküli megszüntetése.” (Az Egyesült Nemzetek Szervezetének határozata, 1960) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . írásbeli vizsga, II. összetevő 0621 13 / 32 2006. május 10 Azonosító jel: Történelem emelt szint . . . . . . . . . . . . . Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont 17. Elérhető Elért pont 8 4 6 10 12 8 48 OSZTÓSZÁM 3 16 A feladat a XVII. századi magyar történelemre vonatkozik (rövid) Mutassa be a források és ismeretei alapján Bethlen Gábor külpolitikájának jellemzőit, különös

tekintettel az országegyesítés problémájára! Használja a Történelmi atlaszt! 1613 1616 1618 1619 1620 1621 1623 1626 1629 Kronológia A török kinevezi Bethlent erdélyi fejedelemmé Bethlen átadja Lippát a töröknek A cseh felkelés kitörése Bethlen elfoglalja Kassát Besztercebányán Bethlent magyar királlyá választják, de a koronázást elutasítja; a csehek fehérhegyi veresége A nikolsburgi béke Bethlen újabb magyarországi hadjárata Bethlen újabb magyarországi hadjárata Bethlen Gábor halála írásbeli vizsga, II. összetevő 0621 14 / 32 2006. május 10 Azonosító jel: Történelem emelt szint „Ha én magamat megkoronáztattam volna, soha énnálam bolondabb fejedelem nem lőtt volna, mert a török mindjárt az országnak végházait én tőlem megadatni kívánta volna.” (Bethlen a korona visszautasításáról, 1620) „De az nagy lelkesedés nagy hirtelen megváltozék, az hadakozást megúnák, az úri és nemes rend mindjárt

látván, hogy nem egy-két hét alatt mehet végben hazájoknak egy római császár keze alól való szabadítása, hanem vérek ontását is kelletik hazájokért netalán szenvedni, – megsokallák, bokrosan kezdenek tanácsot tartani.” (Bethlen Alvinczi Péternek az 1626-os hadjáratról) „A királyi felség a mágnásokat és nemeseket, a szabad városokat, továbbá a magyar véghelyeken levő magyar katonákat vallásukban megháborítani nem fogja. A nádort a legközelebb tartandó első országgyűlésen régi szokás szerint meg kell választani.” (Az 1621-ben Nikolsburgban is megerősített 1606-os bécsi béke) „Az én tanácsom az én hazámhoz ez: a törökkel való egyezséget szenvedhető károkkal is megtartsák, tőle el ne szakadjanak.” (Bethlen Gábor végrendelete, 1629) . . . . . . . . . . . . . . . . . . írásbeli vizsga, II. összetevő 0621 15 / 32 2006. május 10 Azonosító jel: Történelem emelt szint Szempontok Feladatmegértés

Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont 18. Elérhető Elért pont 4 4 4 6 8 2 28 OSZTÓSZÁM 4 7 A feladat a XVI. századi Magyarország gazdaságával kapcsolatos (hosszú) Mutassa be a XVI. századi Magyarország gazdasági viszonyait! Elemezze az országot érő külső hatások szerepét, jelentőségét! A magyar gazdaság a XVI. században írásbeli vizsga, II. összetevő 0621 16 / 32 2006. május 10 Azonosító jel: Történelem emelt szint Az 1542. évi kivitel és behozatal összehasonlítása A behozatal áruösszetétele Árufajta Vámérték (forint) Százalék 12 400 8,75 3 400 2,32 97 200 68,62 210 0,02 Ásványi, fém- és üvegáru 13 940 9,85 Nürnbergi és szatócsáru 10 670 7,56 4 080 2,88 141 900 100,00 Élelmiszer Bőr- és szőrmeáru Szövött áru Faáru Vegyes áru

Összesen A kivitel áruösszetétele Árufajta Vámérték (forint) Százalék Élelmiszer 12 400 3,96 Állatok 302 000 93,65 7 200 2,32 600 0,02 Bőr- és szőrmeáru Szövött áru Fémáruk Szatócsáru Összesen 1 090 0,04 11 000 0,01 334 290 100,00 . . . . . . . . . . . . írásbeli vizsga, II. összetevő 0621 17 / 32 2006. május 10 Azonosító jel: Történelem emelt szint . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . írásbeli vizsga, II. összetevő 0621 18 / 32 2006. május 10 Azonosító jel: Történelem emelt szint Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont 19. Elérhető Elért pont 8 4 6 10 12 8 48 OSZTÓSZÁM 3 16 A feladat a XIX. század végének magyar történelmére vonatkozik (rövid) Mutassa be a források és ismeretei

segítségével a tömegkultúra új jelenségeit a századforduló Magyarországán! Válaszában utaljon a folyamatok társadalmi összefüggéseire! „Gondosan kicsavart a két lópokrócból egy sárga disznóbőr koffert, mely drága anyagával, finom kidolgozásával harsányan elütött környezete minden darabjától. Kívánkoztak rá a fényűző fürdőhelyek hotelcímkéi. [] A kávézó teraszán szívja szivarját a langy nyárestében, amikor a porköpenyes-porszemüveges automobilista lekanyarodik az Erzsébet körútról puffogva-zörögve, s begurul egyenesen a törzskávéháza elé. Az úri közönség tapsol-ünnepel s pezsgőt bontat a pezsgőgyáros sportsman tiszteletére. [] Addigra én már belevetettem magam a város rohamosan gyarapodó éjszakai életébe. Jártam a café chantant-okat, mulatókat, hoteleket, kártyabarlangokat, kaszinókat a tömött bukszámmal. [] Száz darab vizitkártyát rendelek vajszín kartonon. Azután méretet vétetek

Kamarásnál, Taylor for Gentlemen, a Papnövelde utcában, tiszta gyapjú felöltőt, két öltözet ruhát, szakkót, sétakabátot, frakkot, szmokingot rendelek, sürgősségi felárral.” (Részletek Lengyel Péter Macskakő című regényéből) Korabeli plakát írásbeli vizsga, II. összetevő 0621 Korabeli képeslap 19 / 32 2006. május 10 Azonosító jel: Történelem emelt szint Korabeli újság Korabeli plakát . . . . . . . . . . . . . . . . Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont írásbeli vizsga, II. összetevő 0621 20 / 32 Elérhető Elért pont 4 4 4 6 8 2 28 OSZTÓSZÁM 4 7 2006. május 10 Azonosító jel: Történelem emelt szint 20. A feladat a XIX. századi magyar történelemre vonatkozik (hosszú) Elemezze a források és ismeretei alapján Magyarország és

Ausztria közjogi viszonyának alakulását a forradalom és szabadságharc időszakában! Válaszában térjen ki a viszony jogi előzményeire és a legfőbb vitás kérdésekre! „Az Ő legszentségesebb császári és királyi felsége férfiágának magvaszakadtával az utódlást a felséges Osztrák Ház nőágára is a Németországban s azon kívül fekvő és Magyarországgal meg ehhez kapcsolt részekkel, országokkal és tartományokkal feloszthatatlanul s elválaszthatatlanul, kölcsönösen és együttesen birtoklandó országaiban uralkodás és kormányzás végett átruházzák.” (Pragmatica Sanctio) „Magyarország szabad és független, azaz semmi más országnak alá nem vetett, tulajdon törvényei és szokásai szerint, nem pedig más tartományok módjára kormányzandó ország.” (Az 1791 X törvény) „Készek vagyunk mi az örökös tartományok érdekeivel ne talán ellenkezésben álló magyar érdekeknek igazság és méltányosság alapján lehető

kiegyenlítésére kezet nyújtani; de abban soha meg nem egyezünk, hogy az összes kormányzási rendszer egységének, mit némellyek a monarchia egysége gyanánt szeretnek főelvül emlegetni, minden érdekeink, még alkotmányosságunk is feláldoztassanak.” (Az Ellenzéki nyilatkozat, 1847) „13. § A ministerek egyike folyvást Ő Felségének személye körül lesz, s mindazon viszonyokba, mellyek a hazát az örökös tartományokkal közösen érdeklik, befolyván, azokban az országot felelősség mellett képviseli. 14. § A ministeriumnak a fenti tagján kívül, következő osztályai lesznek: a) Belügyek b) Országos pénzügy c) Közmunka, közlekedés és hajózás d) Földművelés, ipar és kereskedelem e) Vallás és közoktatás f) Igazságszolgáltatás és kegyelem g) Honvédelem” (1848. III törvény) A Habsburg Birodalom 1848. április után közös uralkodó (császár és király) ↓ ↓ osztrák kormány miniszterelnök hadügyminiszter hadügy

← külügyminiszter külügy ← pénzügyminiszter pénzügy ← írásbeli vizsga, II. összetevő 0621 21 / 32 ↓ magyar kormány miniszterelnök honvédelmi miniszter király személye körüli miniszter pénzügyminiszter 2006. május 10 Azonosító jel: Történelem emelt szint 1848. augusztus 1 1848. december 2 1849. március 4 Kronológia Újabb királyi leirat az önálló magyar hadügy ellen V. Ferdinánd lemond, az új uralkodó Ferenc József Az olmützi oktrojált alkotmány „I. 1 § Az ausztriai császárság a következő koronatartományokból áll: az ausztriai főhercegség, salzburgi hercegség, steyer hercegség [] horvát királyság, magyar királyság, erdélyi nagyfejedelemség és a lombard-velencei királyság. [] I. 3 § Bécs a császárság fővárosa, és a birodalmi hatalom székhelye [] II. 19 § A császár nevezi ki és bocsátja el a minisztereket [] VIII. 39 § A közönséges birodalmi gyűlés két házból álland, s a

császár által évenkint hivatik egybe.” (Az olmützi alkotmány) „Magyarország szabad, önálló és független európai státusnak nyilváníttatik. A hitszegő Habsburg-Lothringi ház Magyarország feletti uralkodásból ezennel örökre kizáratik.” (A Függetlenségi nyilatkozat) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . írásbeli vizsga, II. összetevő 0621 22 / 32 2006. május 10 Azonosító jel: Történelem emelt szint . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont írásbeli vizsga, II. összetevő 0621 Elérhető Elért pont 8 4 6 10 12 8 48 OSZTÓSZÁM 3 16 23 / 32 2006. május 10 Azonosító jel: Történelem emelt szint 21. A feladat a XX. századi magyar történelemre vonatkozik (rövid) Elemezze a források és

ismeretei alapján a politikai antiszemitizmus sajátosságait és változatait az 1920-as évek Magyarországán! „Én tisztelem, becsülöm a zsidók szerencséjét. Szerencsés nép Tisztelem, becsülöm a zsidó géniuszt és a zsidó hatalmat, amennyiben az a szellem hatalma, de amennyiben a magyar nemzetet veszélyezteti, amennyiben a magyar nemzet géniuszát valamiképpen letöri vagy éppen meghamisítja, állok elébe és meg vagyok győződve, hogy velem együtt sokan.” (Prohászka Ottokár püspök felszólalása a Nemzetgyűlésben a numerus clausus törvény vitájában, 1920) „[] hogyan fogják a beiratkozások alkalmával megállapítani azt, hogy valaki zsidó-e, vagy nem zsidó? A vallást fogják-e tekintetbe venni, azt fogják-e keresni, hogy ma az illetőnek mi a vallása, van-e keresztlevele? Kérdem azt, hogy vajon hányadik fokig visszamenőleg fogják kutatni azt, hogy az illetőnek volt-e zsidó őse vagy sem? [] Mi lesz azokkal, akik félvérűek,

negyedvérűek? Hiszen hallottuk, hogy nem a vallásról van szó, hanem a fajról. [] A Magyarországon lakó magyar nemzet tagjainak nem hiszem, hogy lenne egyetlen olyan egyede, akiben tisztán megvan az a turáni vér, amit őse behozott Ázsiának síkjairól.” (Ugron Gábor felszólalása a Nemzetgyűlésben a numerus clausus törvény vitájában, 1920) „[] A tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra az 1920–21-ik tanév kezdetétől csak oly egyének iratkozhatnak be, kik nemzethűségi s erkölcsi tekintetben feltétlenül megbízhatók és csak oly számban, amennyinek alapos kiképzése biztosítható. [] arra is figyelemmel kell lenni, hogy az ország területén lakó egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók közt lehetőleg elérje az illető népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát, de legalább kitegye annak kilenctized részét.” (Az 1920:XXV

törvény a felsőoktatási intézményekbe való beiratkozás szabályairól [numerus clausus]) „A zsidóság szerepe hálátlan ezzel a kormányzattal szemben. A zsidóságot megvédték azon retorzió ellen, amelyet jogosan megérdemelt azon történelmi felelősség következtében, amely a kommün [az 1919-es Magyarországi Tanácsköztársaság] alatt reá hárult. A zsidóság bebizonyította, hogy [] csak egy zsidó érdek van, amely nem nyugszik addig, amíg a történelmi Magyarországot meg nem semmisíti, és ma ellenünk harcol ez a zsidóság, mert ma talán leginkább tőlünk fél, de holnap azokra kerülhet sor, akikkel ez idő szerint még együtt ül a nagy bankok vezetőségében. A zsidóság szerepe hálátlan volt ezzel a nemzettel és ezzel a fővárossal szemben, amely az érdekeit védte. Ebből nekünk, keresztény magyaroknak le kell vonnunk a konzekvenciákat [következtetéseket]: nincs középút és nincs kompromisszum, egy van csak: a magyar faj

érdekeit a végletekig képviselni.” (Gömbös Gyula beszéde a Nemzetgyűlésben, 1925) „1. § A tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról szóló 1920. évi XXV törvénycikk 3 §-ának harmadik bekezdése helyébe a következő írásbeli vizsga, II. összetevő 0621 24 / 32 2006. május 10 Azonosító jel: Történelem emelt szint szöveg lép: Az engedély megadásánál a nemzethűség és az erkölcsi megbízhatóság követelményei mellett egyfelől a felvételt kérő megelőző tanulmányi eredményeire, illetve szellemi képességeire, másfelől arra is figyelemmel kell lenni, hogy elsősorban a hadiárvák és a harctéri szolgálatot teljesítettek és a közalkalmazottak gyermekei, továbbá a különféle foglalkozási ágakhoz (mezőgazdasághoz, iparhoz, kereskedelemhez, szabad foglalkozásokhoz stb.) tartozóknak gyermekei az ezen

foglalkozásokhoz tartozók számának és jelentőségének megfelelő arányban jussanak a főiskolákra, és a fölvettek száma az egyes törvényhatóságok között is igazságosan osztassék fel. A vallás- és közoktatásügyi miniszter felügyel arra, hogy ezek a szabályok megfelelően alkalmaztassanak.” (Az 1928 évi XIV törvény a numerus clausus módosításáról, 1928) . . . . . . . . . . . . . . . . Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont írásbeli vizsga, II. összetevő 0621 25 / 32 Elérhető Elért pont 4 4 4 6 8 2 28 OSZTÓSZÁM 4 7 2006. május 10 Azonosító jel: Történelem emelt szint 22. A feladat a kommunista diktatúra kialakulásával kapcsolatos. (hosszú) Elemezze, hogy a kommunisták milyen bel- és külpolitikai körülmények között, mely lépésekben

szerezték meg az egyeduralmat Magyarországon 1945 és 1948 között! Kronológia: 1944. december 22 1945. április 13 1945. november 4 1946. február 1 1947. február 10 1947. május 30 1947. augusztus 31 1948. június 12 Az Ideiglenes Kormány megalakulása Debrecenben Befejeződnek a fegyveres harcok Magyarországon Nemzetgyűlési választások A Köztársaság kikiáltása A párizsi békeszerződés aláírása Lemondásra kényszerítik Nagy Ferenc miniszterelnököt Országgyűlési választások A Magyar Dolgozók Pártjának létrejötte „Ez a háború eltér a múltbéli háborúktól. Ha valaki területeket foglal el, ezekre a területekre rákényszeríti a saját társadalmi rendszerét. Ahova a hadsereg eljut, ott saját rendszerének szerez érvényt. Másképp nem is volna lehetséges []” (Sztálin, 1944) A párt neve Független Kisgazdapárt Szociáldemokrata Párt Magyar Kommunista Párt Nemzeti Parasztpárt Az 1945-ös választás eredményei Szavazatok

aránya (%) Mandátumok száma 57,03 245 17,41 69 16,95 70 6,87 23 Az 1947-es választás eredményei A párt neve Szavazatok aránya (%) Mandátumok száma Magyar Kommunista Párt 22,3 100 Demokrata Néppárt 16,4 60 Független Kisgazdapárt 15,4 68 Szociáldemokrata Párt 14,9 67 Magyar Függetlenségi Párt 13,4 49 Nemzeti Parasztpárt 8,3 36 Független Magyar Demokrata Párt 5,2 18 „A jelen Szerződés életbelépését követően minden Szövetséges fegyveres erőt 90 napon belül Magyarországról vissza kell vonni, mindazonáltal a Szovjetuniónak fennmarad a joga magyar területen olyan fegyveres erők tartására, amelyre szüksége lehet ahhoz, hogy a Szovjet hadseregnek az ausztriai Szovjet megszállási övezettel való közlekedési vonalait fenntartsa.” (Részlet a párizsi békeszerződésből, 1947) „Magyarország politikai rendőrségének 80 százaléka kommunistákból áll. Így tehát lényegében a mi kezünkben van. [] Alapfeladatunknak azt tartjuk, hogy

mindent előre megtudjunk, s tájékoztassuk erről vezetőinket. E célból meglehetősen kiterjedt informátorhálózatot hoztunk létre. Valamennyi politikai pártban vannak embereink írásbeli vizsga, II. összetevő 0621 26 / 32 2006. május 10 Azonosító jel: Történelem emelt szint [] Pártközi tanácskozások előtt általában sikerül megtudnunk, mi a szándéka politikai ellenfeleinknek, s ennek köszönhetően idejében tájékoztatjuk mindenről a kommunista párt vezetőségét. Most lehallgatjuk a miniszterelnök és a pártvezetők telefonbeszélgetéseit, s a legfontosabbakról jelentést teszünk Rákosi elvtársnak.” (Péter Gábor a későbbi ÁVH vezetőjének beszámolója a szovjeteknek, 1947) „[] a Kommunista Párt mindinkább maga akarta diktálni a fejlődés irányát és tempóját. [] Gyakran felvetődött közöttünk az a gondolat, hogy a Kisgazdapártnak [] ki kellene vonulnia az együttműködésből. [] Számos okból nem lehetett ezt

megtenni. Először is a hatalomból való részesedés nélkül vidéki vezetőink és tömegeink ki lettek volna szolgáltatva a marxista hatóságok egyoldalú önkényének. [] De a világ közvéleménye előtt is nehéz lett volna bizonyítanunk, hogy mi vagyunk a demokraták, és demokratikus felfogásunk folytán nem tudunk a marxista pártokkal együttműködni. [] A Szovjetunió egyoldalú befolyásával szemben semmiféle védelmet nem élveztünk. A nyugati hatalmak figyelme nem terjedt ki a magyar belpolitika egyes jelenségeire.” (Nagy Ferenc visszaemlékezése) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . írásbeli vizsga, II. összetevő 0621 27 / 32 2006. május 10 Azonosító jel: Történelem emelt szint . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám

Vizsgapont írásbeli vizsga, II. összetevő 0621 28 / 32 Elérhető Elért pont 8 4 6 10 12 8 48 OSZTÓSZÁM 3 16 2006. május 10 Azonosító jel: Történelem emelt szint írásbeli vizsga, II. összetevő 0621 29 / 32 2006. május 10 Azonosító jel: Történelem emelt szint írásbeli vizsga, II. összetevő 0621 30 / 32 2006. május 10 Azonosító jel: Történelem emelt szint írásbeli vizsga, II. összetevő 0621 31 / 32 2006. május 10 Azonosító jel: Történelem emelt szint Maximális pontszám I. Egyszerű, rövid feladatok II. Szöveges, kifejtendő feladatok: 44 13. A középkori egyházi élet 7 14. Az Oszmán Birodalom Elért pontszám 16 15. Az első világháború lezárása 7 16. A gyarmati rendszer felbomlása 16 17. Bethlen Gábor külpolitikája 7 18. A XVI századi Magyarország gazdasága 16 19. A tömegkultúra új jelenségei a századforduló Magyarországán 7 20. Magyarország és Ausztria közjogi

viszonyának alakulása 16 21. A politikai antiszemitizmus Magyarországon 7 22. A kommunista diktatúra 16 46 90 II. Szöveges, kifejtendő feladatok I. + II Összesen javító tanár Elért pontszám Programba beírt pontszám I. Egyszerű, rövid feladatok II. Szöveges, kifejtendő feladatok javító tanár írásbeli vizsga, II. összetevő 0621 jegyző 32 / 32 2006. május 10 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 10 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató 0621 TÖRTÉNELEM EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok javításához A dolgozatot a vizsgázó által használt színűtől eltérő színű tollal javítsa az alábbiak szerint! 1. Jó válasz 9 2. Hiány(osság) 3. Nem tartozik szorosan a megoldáshoz 4. Felesleges, értékelhetetlen rész (áthúzás) 5.

Súlyos hiba, tartalmi tévedés (aláhúzás) √ [ ] 6. Értelmetlen szöveg, logikai problémák (aláhúzás) ∼∼∼∼∼∼ 7. Nyelvhelyesség (aláhúzás) 8. Durva helyesírási hiba (aláhúzás) A feladatok alatt található téglalapok közül a bal oldaliban a feladatra adható maximális pontszám van, a jobb oldali téglalapba írja be a tanuló által elért összes/teljes pontszámot! A feladatok egyes részeinek megoldásáért járó részpontszámokat is írja a dolgozat(ok)ra! Csak a megoldási útmutatóban megadott/megfogalmazott válaszelemeket fogadja el, és az egyes feladatoknál feltüntetett pontozás szerint értékeljen! A megadott válaszelemektől eltérést lehetővé tevő feladatokra, feladatelemekre (pl. indoklás) és feladattípusokra a részletes megoldási útmutatóban külön utalás található. I. A rövid feladatok javítása, értékelése Értékelési alapelv, hogy a javítókulcsban szereplő válaszelemeket kell jó

válaszként elfogadni. Pontozás Jó válasz/válaszelem: Rossz válasz: Hiányzó válasz: 0,5 vagy 1 pont (a megoldókulcsban feltüntetettek szerint) 0 pont 0 pont Azokra a feladatelemekre lehet 0,5 pontot adni, amelyeket a javítókulcs külön is megjelöl. A megoldókulcsban megadott pontszám egy-egy eleme már tovább nem bontható. Az egyes feladatrészek pontjainak összesítése során kapott pontszámot nem kell kerekíteni, lehet pl. 3,5 pont A több válaszelemből álló feladatok pontozása: • • ha 2 pont adható, és két válaszelemet vár el a feladat, akkor minden egyes hibátlan válaszelemért 1-1 pont adható; ha 1 pont adható, és két válaszelemet vár el a feladat, akkor minden egyes hibátlan válaszelemért 0,5-0,5 pont adható. írásbeli vizsga 0621 2 / 26 2006. május 10 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató A nem zárt végű feladatoknál (az indoklásoknál, szövegértelmezéseknél stb.) minden olyan

megoldás elfogadható, amely tartalmilag megegyezik a megoldási útmutatóban szereplő válasszal. (Ezért ezeknél a feladatoknál a megoldások „Pl”-lal kezdődnek) Azoknál a feladatoknál, ahol több válaszelem közül kell a jó megoldást kiválasztani (pl. igaz-hamis), ott az összes válaszelem aláhúzása, megjelölése esetén a válasz nem értékelhető. Ha egy feladat meghatározza az elem(ek) számát, és a vizsgázó ennél többet ír, akkor a beírás sorrendjében kell értékelni. A megoldásokért az előírt maximális pontot meghaladó „jutalompont” nem adható. Hibás vagy hiányzó válaszelemek miatt pontot levonni nem szabad! A megoldásban szereplő javítókulcstól csak különösen indokolt esetben lehet eltérni. Az eltérések okát a javítónak külön szöveges magyarázattal kell indokolnia. II. A szöveges feladatok javítása, értékelése 1. A feladatválasztás Összesen négy feladat értékelhető: Mégpedig kettő rövid és

kettő hosszú feladat, amelyek közül mindegyik más-más korszakra, legalább kettő a magyar történelemre és egy az egyetemes történelemre vonatkozik. A feladatok értékelése a tanulók hibás feladatválasztása esetén: Ha négy feladatot oldott meg a tanuló, de helytelenül választott a korszakok, a feladattípus stb. vonatkozásában, akkor • azt a feladatát (vagy feladatait) kell figyelmen kívül hagyni, amelyikben a legkevesebb pontot érte el, így az összpontszám kiszámításánál a legkisebb pontveszteség éri; • azt az egy (kettő vagy három) feladatát kell figyelembe venni, amely(ek) megfelel(nek) a választási szempontoknak, és amely(ek)ben a legtöbb pontot szerezte. Ha a tanuló négynél több feladatba is belekezd, de nem jelöli egyértelműen választását, és a megoldások között van négy olyan feladat, amelyik megfelel a választási szabályoknak, akkor a legkisebb sorszámú megoldott feladattól indulva, a jó választás

szabályai alapján emelkedő számsorrendben kell a feladatokat értékelni (pl. 13, 16, 17, 20 vagy 14, 16, 17, 20.) Ha a tanuló négynél több feladatba is belekezd, de nem jelöli egyértelműen választását, és nincs négy olyan feladata, amely megfelel a választási szempontoknak, akkor azokat a feladatait kell figyelembe venni, mely(ek) megfelel(nek) a választási szempontoknak, és amely(ek)ben a legtöbb pontot szerezte. Ha a vizsgázó mindegyik feladatba belekezd, és nem jelzi egyértelműen választását, akkor a vizsgaleírásnak megfelelően a 13., 16, 19, 22 feladatok megoldását kell értékelni 2. A feladatok értékelése A feladatok értékelésében a következő szempontok a meghatározók: a) feladatmegértés, b) követelményeknek (kompetenciák, tartalmak) való megfelelés, c) megszerkesztettség, nyelvhelyesség. írásbeli vizsga 0621 3 / 26 2006. május 10 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató A szöveges feladatok

értékelése a javítókulcs felhasználásával történik, amely tartalmazza a konkrét értékelési szempontokat és a műveleteket, valamint a hozzájuk rendelhető tartalmakat. a) Útmutató a feladatmegértés pontozásához: A feladatmegértés kapcsán a következő szempontokat kell figyelembe venni: • A feladat (téma, korszak) azonosítása: a diák a megadott problémáról, témáról, korszakról ír-e? • A tématartás, a lényeg kiemelése: lényegre törően a feladatban felvetett problémára koncentrál-e? • Tartalmi mélység, kifejtettség: megállapításai és következtetései mennyire összetettek, illetve relevánsak-e a probléma szempontjából? • Műveleti sokszínűség és eredményesség: használja-e a forrásokat, és tud-e lényeges megállapításokat, következtetéseket tenni? A feladatok konkrét értékelésénél az első lépés annak eldöntése, hogy a feladatmegértésre adható 4 vagy 8 pontból elért-e a vizsgázó legalább 1

pontot. Ha nem, akkor a feladat összpontszáma csak 0 pont lehet. A problémamegoldó (rövid) feladatoknál 4 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, a kifejtés arányos, logikus, lényegre törő. A források felhasználásával lényeges következtetéseket fogalmaz meg, a konkrét és az általános megállapítások aránya kiegyensúlyozott 3 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, de a kifejtés aránytalan vagy nem lényegre törő. 2 pont akkor adható, ha a probléma megoldását csak részben dolgozza ki, és használja a forrásokat, de nem tesz lényegi megállapításokat. 1 pont akkor adható, ha legalább egy olyan megállapítást tesz, amely alapján igazolható, hogy a problémát megértette, de a kifejtés túlnyomó része nem a probléma értelmezésére vagy megoldására irányul. 0 pont akkor adható, ha nem érti meg, illetve

teljes mértékben félreérti a feladatot, nem használja a forrásokat, megállapításai nem a probléma értelmezésére irányulnak. Az elemző (hosszú) feladatoknál 7-8 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, a kifejtés arányos, logikus, lényegre törő. A források felhasználásával lényeges következtetéseket, megállapításokat fogalmaz meg, a konkrét és az általános megállapítások aránya kiegyensúlyozott. 4-6 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, de a kifejtés aránytalan vagy nem lényegre törő. 2-3 pont akkor adható, ha a probléma megoldását csak részben dolgozza ki, és használja a forrásokat, de nem tesz lényegi megállapításokat. 1 pont akkor adható, ha legalább egy olyan megállapítást tesz, amely alapján igazolható, hogy a problémát megértette, de a kifejtés túlnyomó része nem a probléma

értelmezésére vagy megoldására irányul. 0 pont akkor adható, ha nem érti meg, illetve teljes mértékben félreérti a feladatot, nem használja a forrásokat, megállapításai nem a probléma értelmezésére irányulnak. írásbeli vizsga 0621 4 / 26 2006. május 10 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató b) A műveletek és a tartalmi elemek pontozása A javítókulcsban az egyes kompetenciák (pl. idő- és térbeli tájékozódás, források használata stb.) alkalmazásához kapcsolódó műveleteket „M”-mel, a hozzájuk rendelhető tartalmi elemeket pedig „T”-vel jelöltük. Egy művelethez a problémamegoldó (rövid) feladatok esetében egy-két tartalom kapcsolódik, míg az elemző feladatokban – különösképpen az eseményeket alakító tényezők föltárásánál – több, kettő-három tartalmi elem is rendelődik. Ha a javítókulcsban egy művelethez csak egy tartalmi elem kapcsolódik, akkor a javításban a

műveletek és tartalmak pontszámának is meg kell egyeznie Általános szabályként az egyes műveletek és az egyes tartalmak pontozásakor az alábbiakat kell érvényesíteni: A „Műveletek” (M) pontozása 2 pont akkor adható, ha a hozzá tartozó tartalmi pontszám magas (az elérhető maximális tartalmi pontszám több mint 50%-a). 1 pont akkor adható, ha a tartalmi pontszámokból a vizsgázó legalább 1 pontot elért, és a válasz nem tartalmaz durva hibát (téves adatot, megállapítást). 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó a tartalmi elemekre nem szerzett pontot, és a válasza súlyos tévedést tartalmaz. Szoros összefüggés van természetesen a két értékelési szempont között, hiszen a műveletek csak a konkrét tartalmakon keresztül értelmezhetők és értékelhetők. A tartalmi elemeknél szereplő példák (Pl.) azt jelzik, hogy mely tartalmak fogadhatók el jó válaszként. A tartalmi válaszelemek általában két részből állnak: idő- és

térmeghatározás; általános és konkrét fogalomhasználat; felsorolás (rögzítés, bemutatás) és következtetés (megállapítás). Ez a pontozásnál azt jelenti, hogy ha csak az egyik elemet tartalmazza a válasz, akkor 1 pontot, ha mindkettőt, akkor 2 pontot lehet adni. Természetesen a tartalmi válaszelemeknél – különösképpen a felsorolásnál és következtetéseknél – másfajta jó kombináció is elfogadható, mint amit a javítókulcs tartalmaz! A javítókulcsban néhány tartalmi elemnél a „vagy” szóval elválasztva több jó válaszlehetőség is szerepel, mindez nem zárja ki, hogy más jó tartalmi elemeket is elfogadjon az értékelő. A „Tartalmi elemek” (T) pontozása 2 pont akkor adható, ha a válasz megfelelő mennyiségű helyes adatot tartalmaz, az elemzés jó színvonalon hivatkozik a forrásokra (szerzőre, szándékokra, körülményekre stb.), valamint többféle jellemző, tipikus okot, következményt fogalmaz meg és/vagy

említ az eseményekhez kapcsolódó történelmi személyiségeket. 1 pont akkor adható, ha kevés és nem lényeges, nem a legjellemzőbb adatot, következtetést, megállapítást tartalmaz az elemzés. 0 pont akkor adható, ha nincsenek adatok, összefüggések, vagy ha teljesen hibás megállapítások vannak a megoldásban. írásbeli vizsga 0621 5 / 26 2006. május 10 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató c) A „Megszerkesztettség, nyelvhelyesség” pontozása A problémamegoldó (rövid) feladatoknál 2 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló szerkesztett szöveg, melyben nincsenek durva helyesírási hibák. 1 pont akkor adható, ha több nyelvhelyességi és több durva helyesírási hiba van benne. 0 pont akkor adható, ha a megoldás csupán szavakból álló vázlat, nincsenek benne összefüggő mondatok. Az elemző (hosszú) feladatoknál 7-8 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból

álló, koherens, szerkesztett szöveg, felépítése logikus, arányosan igazodik a tartalmi kifejtéshez, megállapításai árnyaltak, több szempontúak, és nem tartalmaz nyelvtani vagy helyesírási hibát. 4-6 pont akkor adható, ha a szöveg értelmes mondatokból áll, de aránytalanul szerkesztett, vagy néhány megállapítása leegyszerűsített, egysíkú, kisebb nyelvhelyességi hibákat tartalmaz. 2-3 pont akkor adható, ha a szöveg értelmes mondatokból áll, de a szöveg rosszul szerkesztett, aránytalan, hiányos (pl.: a bevezetés, tárgyalás, befejezés közül valamelyik hiányzik) A szöveg megállapításai leegyszerűsítettek, egysíkúak, nyelvhelyességi hibákat tartalmaznak. 1 pont akkor adható, ha a válasz mondatokból áll, de a mondatok között alig van (tartalmi vagy nyelvi) összefüggés, és súlyos nyelvhelyességi és helyesírási hibákat tartalmaz. 0 pont akkor adható, ha a válasz vázlatszerű, csupán szavakból áll. 3. A szöveges

feladatok terjedelme Fontos szövegalkotási kompetencia, hogy a vizsgázó a gondolatait az előre meghatározott terjedelem keretei között fejtse ki. Indokolt esetben a kipontozott helyen megkezdett gondolati egység befejezhető és értékelhető Ez a rövid feladatoknál kb 2-3 sort, hosszú feladatoknál kb. 4-5 sort jelent 4. A szöveges feladatok értékelésének javasolt menete 1. Tanulmányozza át a feladatok javítókulcsait! 2. Tekintse át az értékelési szempontsor mintáját! 3. Ellenőrizze a vizsgázó feladatválasztásait! 4. Legalább kétszer olvassa el a tanuló dolgozatát! 5. A javítókulcs elemei szerint állapítsa meg az egyes szempontok szerint elért pontszámot! 6. Állapítsa meg az összpontszámot, és az osztószám (3 és 4) segítségével számítsa át vizsgaponttá! 7. A vizsgapontokat feladatonként nem kell kerekíteni! 8. Számítsa ki a négy esszéfeladatban elért összesített vizsgapontszámot! Ha az összesített vizsgapontszám

nem egész szám, akkor 0,5-re végződő eredménynél nem írásbeli vizsga 0621 6 / 26 2006. május 10 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató kell kerekíteni, 0,5 alatt lefelé, 0,5 fölött pedig felfelé kell kerekíteni! (Pl.: 27,5 pont: nem kell kerekíteni, 27,3 = 27 pont, 27,7 = 28 pont.) III. A feladatlap összpontszámának megállapítása Adja össze az I. és a II összetevőben elért – korábban esetleg már kerekített – pontszámokat! Táblázatok a feladatok értékeléséhez, pontozásához Rövid választ igénylő feladat Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért pont 4 4 4 6 8 2 28 OSZTÓSZÁM 4 7 Hosszú választ igénylő feladat Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források

használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont írásbeli vizsga 0621 Elérhető Elért pont 8 4 6 10 12 8 48 OSZTÓSZÁM 3 16 7 / 26 2006. május 10 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató I. RÖVID VÁLASZT IGÉNYLŐ FELADATOK 1. A keresztény vallás (Összesen 4 pont) a) Mindenki számára (aki követi Jézust). (1 pont) b) Püspök, diakónus (elfogadható a presbiter is). (Elemenként 0,5 pont) c) Tanító vagy térítő vagy egyházalapító. (1 pont) d) Elfogadja azt, mert pl. minden hatalom isteni eredetű, vagy a keresztény számára nem az evilági, hanem a túlvilág élet a fontos, vagy a bekövetkező végítélet minden hierarchiát megsemmisít, vagy a hívők Krisztusban mindnyájan egyek lesznek. (1 pont) 2. A középkor szellemisége (Összesen 4 pont) a) skolasztika vagy tomizmus (1 pont) b) Arisztotelész (1 pont) c) Pl.: Az értelmet alárendeli a hitnek,

vagy az értelem (a tudomány) a hitet szolgálja vagy a hit és a tudás nem mond ellent egymásnak. (1 pont) d) egyetem, pl.: oxfordi, bolognai, párizsi, krakkói (Elemenként 0,5 pont) 3. A középkori Magyarország és Európa története (Elemenként 0,5 pont, összesen 3 pont) Magyar történeti esemény Dátum Kortárs európai esemény I. László halála 2) A clermont-i zsinat 1095 (1095) A nándorfehérvári diadal 3) Konstantinápoly török 1456 kézre kerül (1453) A nikápolyi csata 1) Az első rigómezei csata 1396 (1389) 4. A harmincéves háború (Összesen 4 pont) a) 1. Bajorország választófejedelemség lett (1 pont) 2. A fejedelmek szuverenitást kaptak vagy önálló külpolitika (1 pont) b) Svédország és Franciaország. (Elemenként 0,5 pont) c) Csehországét (1 pont) 5. A Rákóczi–szabadságharc (Elemenként 0,5 pont, összesen 5 pont) A szatmári A békekötés A rendek és az Károlyi béke esetleges udvar közötti Sándor tartalmi elmaradásának

politikai tevékenységét elemeire is következményeire kompromisszumot árulásként utal * utal hangsúlyozza/említi értelmezi 1 2 4 3 4 2 3 4 1 A kilátástalan nemzetközi helyzetre is utal 4 * A szatmári béke tartalmi elemeire is utaló oszlopokban elfogadható a (3) is. írásbeli vizsga 0621 8 / 26 2006. május 10 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató 6. Az ipari forradalom (Elemenként 0,5 pont, összesen 3 pont) a) b) Watt, Stephenson (A sorrend felcserélhető – más, a korszakban a gőzgép és a gőzmozdony feltalálásában kiemelt szerepet játszó feltaláló is elfogadható.) 7. Magyarország XIX századi története (Összesen 5 pont) a) Pl.: jobbágykérdés vagy jobbágyfelszabadítás vagy örökváltság (0,5 pont) b) Az önkéntes örökváltság. (1 pont) c) Mert a jobbágyoknak nem volt pénzük az örökváltság megfizetésére (1%-uk váltotta meg magát). (1 pont) d) Kötelező örökváltság vagy

jobbágyfelszabadítás. (0,5 pont) e) Az 1840-es törvény alapján a jobbágy fizeti az örökváltság összegét, az 1848-as törvény szerint az állam fizet, vagy 1840-ben az úriszék (a földesúri igazságszolgáltatás) fennmarad, míg 1848-ban az úriszéket eltörlik, vagy 1840 önkéntes, 1848 kötelező örökváltság (minden jobbágyra vonatkozik). (1 pont) f) A jobbágy: mentesül a jobbágyi szolgáltatásoktól vagy birtokába kerül a telke; a földesúr: kártalanítás vagy tőkéhez jut vagy pénzhez jut. (Elemenként 0,5 pont) 8. Németország története (Elemenként 0,5 pont, összesen 3 pont) a) Hamis b) Hamis c) Igaz d) Igaz e) Hamis f) Hamis 9. Magyarország XX századi határváltozásai (Összesen 5 pont) a) (Elemenként 0,5 pont.) 1938. november 2 4 1940. augusztus 30 1, 2 1941. április 3 írásbeli vizsga 0621 9 / 26 2006. május 10 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató b) Kassa: E Újvidék: N Kolozsvár: J Nagyvárad:

I (Elemenként 0,5 pont.) c) Csehszlovákia felbomlása vagy a német csapatok 1939. március 15-én bevonultak Prágába, vagy a Harmadik Birodalomhoz csatolták a maradék Csehszlovákiából létrehozott CsehMorva protektorátust. Elfogadható még: (Tiso) kikiáltotta a Független Szlovák Köztársaságot (1939. március 14) (1 pont) 10. A Rákosi-korszak (Elemenként 0,5 pont, összesen 3 pont) 11. Korunk alapvető kérdései (Elemenként 0,5 pont, összesen 3 pont) a) környezetkárosítás b) 1. fenntartható fejlődés 2. globalizáció 3. fogyasztói társadalom 4. ózonréteg 5. környezetkárosítás 12. Szociális piacgazdaság (Elemenként 0,5 pont, összesen 2 pont) a) a monopóliumok kialakulásának korlátozása vagy a jövedelemelosztás szabályozása vagy a munkaerő és a természet védelme vagy a minimálbér b) szociális piacgazdaság vagy jóléti állam c) Pl.: (a társadalmi) jólét (garantálása) vagy szociális biztonság írásbeli vizsga 0621 10 /

26 2006. május 10 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató II. SZÖVEGES, KIFEJTENDŐ FELADATOK 13. A középkori egyházi élet (rövid) Műveletek, tartalmak Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása írásbeli vizsga 0621 Pont A vizsgázó bemutatja a szerzetesrendek jellemzőit, illetve feltárja a szerzetesrendek szerepét a kor egyházi életében. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggésekre utal (pl.: feltárja, hogy a koldulórendek létrejötte részben válasz a XIII. században megjelenő eretnekmozgalmak megjelenésére). M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T Pl.: megállapítja, hogy a nyugati szerzetesség centruma a Szajna-Rajna vidéke, vagy a ferences rend Itáliában jött létre, vagy azonosítja a katolikus világ területét. Rögzíti, hogy a clunyi reformmozgalom

a X században indult a reform jegyében születő rendek – ciszterci, karthausi, premontrei stb. – a XI század végén születtek meg, a koldulórendek a XIII. század elejére tMhAtővizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Használja a következő általános fogalmakat: kereszténység, szerzetesrend, reform stb. illetve helyesen alkalmazza a témához kapcsolódó szakkifejezéseket: kolostor, regula, krisztusi szegénység, ferences, domonkos rend, inkvizíció stb. M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl.: rögzíti a kora középkori szerzetesi élet jellemző vonásait (kolostorok, életvitel stb.) és megállapítja, hogy a XI-XIII. század folyamán új szerzetesrendek jöttek létre. T Pl.: rögzíti, hogy a XI és XII században a ciszterciek a mezőgazdasági módszerek fejlesztésében vettek részt, vagy a

szerzetesrendek fontos szerepet játszottak az írásbeliségben és az oktatásban és megállapítja, hogy a szerzetesrendek jelentős szerepet játszottak a gazdasági és a kulturális életben. M A vizsgázó esszéjében alapvetően a szerzetesi mozgalom megújulásának problémakörére összpontosít, és feltárja a XI–XIII. századi változások okait T Pl.: rögzíti, hogy a XI–XIII században többször kísérletet tettek a szerzetesi mozgalom reformjára, és megállapítja, hogy az elvilágiasodás, a vagyon felhalmozódása az adott keretek között ismételten bekövetkezett. T Pl.: rögzíti, hogy a szerzetesrendek behálózták az 11 / 26 0-4 0-4 0-4 0-6 0-8 2006. május 10 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató egész katolikus világot, és megállapítja, hogy jelentős szerepet játszottak a katolikus hit terjesztésében (bencések), vagy a fejlettebb gazdálkodási eljárások meghonosításában (ciszterciek). T Pl.:

rögzíti, hogy a XIII században a koldulórendek – ferencesek, domonkosok – a városokban telepedtek meg, és megállapítja, hogy tevékenységüket a tömegek körében fejtették ki. A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan Megszerkesztettség, felépített. nyelvhelyesség A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 0-2 28 7 14. Az Oszmán Birodalom katonai rendszere (hosszú) Műveletek, tartalmak Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata írásbeli vizsga 0621 Pont A vizsgázó alapvetően az Oszmán Birodalom katonai rendszerét mutatja be. A válasz lényegre törően elemzi az oszmán katonai szervezet felépítését és működését. Az elemzés feltárja a birodalom gazdasági és társadalmi jellemzői és a katonai felépítés közötti összefüggéseket (pl.: a despotikus rendszer és a

szolgálati birtokok vagy a katonai felépítés és a hódítási kényszer összefüggéseit). A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat, azokból lényeges megállapításokat von le. M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T Pl.: rögzíti, hogy a Török Birodalom a XIV század elején jött létre, 1350 után lépett a török haderő európai földre, 1453-ban foglalta el Bizáncot, és hogy az Oszmán Birodalom Anatóliában jön létre, a birodalom két részből – Anatólia, Rumélia – állt, két irányban tört előre. M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Használja az alábbi általános fogalmakat: birodalom, hódítás, gazdasági és társadalmi háttér, hadszervezet stb. T Szakszerűen használja a korszakra jellemző történelmi szókincset: szultán, szpáhi, janicsár, gyermekadó, szolgálati birtok (tímár), pasa, bég stb. M A

vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl.: bemutatja a birodalom haderejének két meghatározó részét – a szpáhikat és a janicsárokat és megállapítja, hogy a kiképzés, a fegyvernemek aránya révén a török haderő a korszakban erős és modern 12 / 26 0-8 0-4 0-6 0-10 2006. május 10 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató hadseregnek számított. T Pl.: rögzíti a török hadsereg technikai (tüzérség, flotta, janicsárok fegyverzete stb.) jellemzőit, és megállapítja, hogy az oszmán haderő a XVI. században felszereltség tekintetében sem maradt el az európai hadseregtől. T Pl.: bemutatja a birodalomépítés fázisait, és megállapítja, hogy ebben a hadsereg felépítésének (szpáhi rendszer) meghatározó szerepe volt. T Pl.: bemutatja a török birodalom irányításának sajátos vonásait (erős centralizáció, a szultán

korlátlan hatalma, rendezett adóügyek stb.), és megállapítja, hogy ez biztosította a hadsereg fenntartásának lehetőségét. M A vizsgázó esszéjében alapvetően a török birodalom Eseményeket alakító katonai felépítését jellemzi, s feltárja ennek okait és tényezők feltárása következményeit. T Pl.: feltárja, hogy az Oszmán Birodalom kialakulásakor Bizánc már elvesztette nagyhatalmi állását, vagy hogy a balkáni és a kis-ázsiai államok pedig egymás ellen harcoltak, s megállapítja, hogy ez a kedvező geopolitikai helyzet jelentős mértékben hozzájárult a birodalom megerősödéséhez. T Pl.: rögzíti, hogy a török hadszervezet fegyelmezett és állandó hadseregével állt szemben a széttagolt vagy rendi jellegű államokkal, s megállapítja, hogy a despotikus rendszer aránytalanul kedvezőbb lehetőségeket teremtett az erőknek a hadsereg szolgálatába állítására. T Pl.: rögzíti, hogy az Oszmán Birodalom az iszlám talaján

állt, s megállapítja, hogy a hadsereg szellemét jelentősen növelte a vallási küldetéstudat is vagy a hadsereg (pl. janicsárok) vallásos nevelése T Pl.: feltárja, hogy az Oszmán Birodalomban a korlátlan hatalmú uralkodó a származástól függetlenül emelte fel a katonai vezetőréteget, s megállapítja, hogy így azok teljes mértékben tőle függtek, s feltétlenül végrehajtották utasításait. T Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését. A tanuló fogalmazása mondatokból áll, a mondatok Megszerkesztettség, világosak és egyértelműek. nyelvhelyesség Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését szolgálja. A tanuló megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúskodnak. A szöveg nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibákat. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM írásbeli vizsga 0621 0-12 0-8 48 16 13 / 26 2006. május

10 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató 15. Az első világháború lezárása (rövid) Műveletek, tartalmak Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata írásbeli vizsga 0621 Pont A vizsgázó esszéjében a nagyhatalmak béketárgyalások kapcsán megmutatkozó érdekellentéteit mutatja be és elemzi. Az elemzés feltárja a különböző nagyhatalmi elképzeléseket és érdekeket (pl.: a gyarmatokra, illetve a Távol-Keletre összpontosító angol és amerikai magatartás lehetőséget adott a francia elképzelések megvalósítására). M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T Pl.: rögzíti a nagyhatalmak és az utódállamok területi igényeit, a fontosabb területi változásokat, a béketárgyalások helyszínét, és hogy a békejavaslatok már 1918 januárjában megfogalmazódtak, vagy a német katonai vereséggel – 1918. november –

kezdetüket vehették a tárgyalások, vagy a versailles-i megnyitó 1919 januárjában volt. M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Használja a következő általános fogalmakat: béketárgyalás, békeajánlat, nemzet, gazdasági és katonai kérdések stb., illetve helyesen alkalmazza a témához kapcsolódó szakkifejezéseket: diktátum, jóvátétel, revízió, önrendelkezés, nemzeti elv, annexió stb. M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl.: feltárja a nagyhatalmaknak a vesztesekkel kötendő békével kapcsolatos álláspontjait (jóvátétel és mértéke, a békekötés elvei stb.) és megállapítja, hogy ellentétek feszülnek a nagyhatalmi elképzelések között. T Pl.: rögzíti a békekötés területi vonatkozásait, és megállapítja, hogy a területi rendezés nem a meghirdetett elvek (történeti,

etnikai), hanem hatalmi szempontok (pl. Franciaország biztonsága és az utódállamok igényei) alapján történt. 14 / 26 0-4 0-4 0-4 0-6 2006. május 10 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató M A vizsgázó alapvetően a nagyhatalmak érdekeinek ütközését mutatja be a béketárgyalások előkészítése és lebonyolítása időszakában. T Pl.: rögzíti, hogy Wilson elnök programja kárpótlás és annexió nélküli béke volt, és megállapítja, hogy ennek pacifista szelleme a kollektív biztonságot (végső soron egy következő háború elkerülését) jelentette, vagy megállapítja, hogy Wilson programjának elutasítása miatt az amerikaiak kivonultak a tárgyalásokról, s ez növelte a franciák mozgásterét. T Pl.: rögzíti, hogy a francia és az angol érdekek Németország meggyengítése és a háborús veszteségek kárpótlása volt, és megállapítja, hogy ez vezetett a Németország számára szigorú béke

megszületéséhez, vagy rögzíti, hogy elsősorban a franciák (Clemenceau) ragaszkodtak Németország meggyengítéséhez (védelmi övezet kialakítása, jóvátétel, lefegyverzés), és megállapítja, hogy a mérsékeltebb angolok (Lloyd George) a gyarmati igények későbbi francia támogatásában bízva álltak melléjük. T Pl.: rögzíti, hogy Keynes már a tárgyalások időpontjában felhívta a figyelmet arra, hogy a diktátum katonai, területi és főleg gazdasági intézkedései revanshoz fognak vezetni, és megállapítja, hogy a jóvátétel nem pusztán a győztesek kárpótlását, hanem a német gazdasági potenciál meggyengítését szolgálta. A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. Megszerkesztettség, A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy nyelvhelyesség helyesírási hibát. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM Eseményeket alakító tényezők feltárása 0-8 0-2 28 ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 7 16.

feladat: A gyarmati rendszer felbomlása (hosszú) Műveletek, tartalmak Pont A vizsgázó alapvetően a gyarmati rendszer 0-8 Feladatmegértés felbomlásának körülményeit mutatja be a II. világháborút követő két évtizedben (1945 és 1966 között). A válasz lényegre törően mutatja be az eltérő kortárs állásfoglalásokat, véleményeket és nézőpontokat. Az elemzés feltárja a II. világháború utáni nemzetközi viszonyok alakulása és a gyarmati rendszer fölbomlása közötti összefüggéseket (pl.: az Amerikai Egyesült Államok vezető szerepe és a gyarmati rendszer felbomlása közötti összefüggést). A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat, azokból lényeges megállapításokat, következtetéseket fogalmaz meg. írásbeli vizsga 0621 15 / 26 2006. május 10 Történelem emelt szint Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források alkalmazása írásbeli vizsga 0621

Javítási-értékelési útmutató M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T Rögzíti a gyarmati rendszer felbomlásának térbeli sajátosságait (pl.: India, Kína, Indokína), és hogy a független állammá váló gyarmatok mely nagyhatalmak fennhatósága alá tartoztak, vagy bemutatja, hogy az egyes időszakokban mely gyarmatok váltak független államokká. M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Használja az alábbi általános fogalmakat: gyarmatosítás, gyarmati rendszer, állam, függetlenség, egyenjogúság, alapvető szabadságjogok, önrendelkezési jog stb. T Szakszerűen használja a korszakra jellemző történelmi szókincset: Egyesült Nemzetek Szervezete, Brit Nemzetközösség, erőszakmentesség, gyarmati felszabadító háború, harmadik világ, bandungi konferencia stb. M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található ismeretelemeket,

és következtetéseket von le belőlük. T Pl.: rögzíti Franklin Delano Roosevelt álláspontját az Amerikai Egyesült Államok követendő politikájáról, és megállapítja, hogy a politikus véleménye szerint a gyarmati rendszer felbomlása elkerülhetetlen volt. T Pl.: rögzíti az Egyesült Nemzetek Szervezetének jelentőségét a gyarmati rendszer felbomlásának folyamatában, és megállapítja, hogy az ENSZ határozataival alapvető szerepet játszott a szuverén államok megszületésének folyamatában. T Pl.: bemutatja Gandhi szeretetfilozófián alapuló politikáját, és megállapítja, hogy Gandhi az erőszakmentes mozgalom révén igyekezett engedményekre kényszeríteni a briteket, vagy megkísérelte egyben tartani a különböző népekhez, vallásokhoz tartozó Indiát, vagy rögzíti, hogy a gyarmatokon az őslakók nyomorban és kiszolgáltatottan éltek, míg a gyarmatosítók kiváltságokat élveztek, és megállapítja, hogy a felszabadító

mozgalmak során társadalmi ellentétek is a felszínre törtek. T Pl.: rögzíti, hogy az 1945 és 1966 közötti időszakban a fegyveres konfliktusok is jellemzőek voltak a gyarmati felszabadító mozgalmakban, és megállapítja, hogy a nagyhatalmaknak és a helyi viszonyoknak volt döntő szerepe a felszabadulás módjában, vagy összehasonlítja Roosevelt amerikai és Dzsavaharlal Nehru értelmezését a gyarmati 16 / 26 0-4 0-6 0-10 2006. május 10 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató rendszerről és az Egyesült Államok által képviselt politikáról és megállapítja, hogy Nehru értékelése az Egyesült Államok piaci érdekeit és a félgyarmati helyzet közötti különbségeket állítja a középpontba. M A vizsgázó alapvetően a gyarmati rendszer felbomEseményeket alakító lásának folyamatát, annak okait és körülményeit tárja tényezők feltárása föl. T Pl.: rögzíti, hogy az amerikai elnök a világ

biztonságának egyik elemeként értelmezte a gyarmatok helyzetének rendezését, és megállapítja, hogy Roosevelt a folyamatot az Egyesült Államok gazdasági érdekeivel is megegyezőnek tartotta. T Pl.: rögzíti, hogy az 1940-es években az ázsiai gyarmatok gazdaságilag megerősödtek, és megállapítja, hogy az ennek következtében létrejött társadalmi fejlődés jelentős szerepet játszott a függetlenség kivívásában, vagy rögzíti, hogy a világháborút követően általánossá váltak az emberi szabadságjogok és a függetlenség elve, és megállapítja, hogy ez is bátorítást adott a gyarmati felszabadító mozgalmaknak. T Pl.: feltárja, hogy 1945 után a Szovjetunió világhatalommá vált, és megállapítja, hogy a Szovjetunió tevékeny szerepet játszott a gyarmati rendszer felbomlásában T Pl.: feltárja, hogy a II világháborút követően az európai gyarmattartó hatalmak (Nagy–Britannia, Franciaország, Hollandia) meggyengültek, és

megállapítja, hogy nem volt erejük a gyarmati rendszer további fenntartására. T Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését. A tanuló fogalmazása mondatokból áll, a mondatok Megszerkesztettség, világosak és egyértelműek. nyelvhelyesség Az elemzés szerkesztett szöveg. A tartalom logikus kifejtését szolgálja. A tanuló megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúskodnak. A szöveg nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibákat. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM írásbeli vizsga 0621 17 / 26 0-12 0-8 48 16 2006. május 10 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató 17. Bethlen Gábor külpolitikája (rövid) Műveletek tartalmak A vizsgázó bemutatja Bethlen Gábor külpolitikáját, és Feladatmegértés feltárja az országegyesítés korlátait. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggésekre utal

(pl. feltárja, hogy Erdély a magyar rendi jogok fenntartásában fontos szerepet játszott vagy jól használja ki a nemzetközi helyzet alakulását Erdély érdekében). Tájékozódás térben és M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. időben T Pl.: megállapítja, hogy Bethlen Gábor 1613–29 között volt Erdély fejedelme, és uralkodásának idején kezdődött a harmincéves háború (1618–1648), és rögzíti a három részre szakadt Magyarország (királyi Magyarország, hódoltság, Erdély) elhelyezkedését. Szaknyelv alkalmazása M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Szakszerűen használja a következő általános fogalmakat (központosítás, rendiség, vallásszabadság stb.) és a következő konkrét történelmi fogalmakat (végvár, protestáns, nádor stb.) M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található Források használata

információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl.: rögzíti, hogy Bethlen békés politikára törekedett a törökkel, de meg akarta akadályozni a török további terjeszkedését és megállapítja, hogy az országegyesítést a fennálló erőviszonyok miatt lehetetlennek tartotta. T Pl.: rögzíti, hogy Bethlen a Habsburgokkal szemben megvédte a magyar rendi jogokat, bár a rendek csak részben támogatták, és megállapítja, hogy a nikolsburgi béke reális kompromisszum volt. Eseményeket alakító M A vizsgázó alapvetően Bethlen külpolitikájára összpontosít, és feltárja ennek mozgatórugóit. tényezők feltárása T Pl.: rögzíti, hogy a török kiűzése az adott korszakban lehetetlennek tűnt, és megállapítja, hogy ezért Bethlen erre kísérletet sem tett, vagy rögzíti, hogy Bethlen megszerezte a török támogatását és megállapítja, hogy ez teremtett lehetőséget nyugati politikája számára. T Pl.: rögzíti, hogy súlyos

konfliktus feszült a királyi Magyarországon a rendek és a katolikus ellenreformáció, valamint a Habsburg-központosítás és a protestantizmus között, és megállapítja, hogy Bethlen az előbbiek támogatására avatkozott be a harmincéves háborúba. T Pl.: rögzíti, hogy az erdélyi fejedelmek külpolitikai mozgástere meglehetősen szűk volt, és megállapítja, hogy Bethlen ennek ellenére ért el jelentős eredményeket. írásbeli vizsga 0621 18 / 26 Pont 0–4 0–4 0–4 0–6 0–8 2006. május 10 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM Megszerkesztettség, nyelvhelyesség ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 0–2 28 7 18. A XVI századi magyar gazdaság (hosszú) Műveletek, tartalmak Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv

alkalmazása Források használata írásbeli vizsga 0621 Pont A vizsgázó bemutatja a XVI. századi magyar gazdaság jellemzőit, és elemzi az országot ért külső hatások szerepét. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggésekre utal (pl. feltárja, hogy az árforradalom növelte a mezőgazdasági árakat, ami fellendítette a magyar agrárexportot). M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T Pl.: megállapítja, hogy az ország a korszakban három részre szakadt, vagy az Oszmán és a Habsburg Birodalom ütközőzónájába került, vagy elhelyezi a fontosabb kereskedelmi útvonalakat. Rögzíti, hogy a török hódítás és az árforradalom a XVI. század folyamán zajlott le, vagy rögzíti a várháborúk időszakát (1441–56) és a drinápolyi béke időpontját (1568). 0-8 0-4 M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Használja az alábbi

általános fogalmakat: külkereskedelem, export, gazdasági konjunktúra stb. 0-6 T Szakszerűen használja a korszakra jellemző történelmi szókincset: marhakereskedelem, külkereskedelmi mérleg, tőzsér, hódoltság stb. M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl.: rögzíti, hogy az ország három részre szakadt, és megállapítja, hogy a háborúk kedvezőtlen hatással voltak a gazdasági életre, de a kereskedelmi kapcsolatok megmaradtak; T Pl.: rögzíti, hogy a szarvasmarha vált a legfontosabb exportcikké és megállapítja, hogy a hódoltság nem akadályozta ezt a tevékenységet. 0-10 T Pl.: rögzíti, hogy a mezőgazdasági cikkek ára emelkedett, és megállapítja, hogy ez ösztönzőleg hatott a mezőgazdasági kivitelre; T Pl.: rögzíti, hogy az ország behozatalát zömmel iparcikkek, kivitelét pedig mezőgazdasági termékek, valamint nemesfémek tették ki, s

megállapítja, hogy ennek ellenére a külkereskedelmi mérleg pozitív volt. 19 / 26 2006. május 10 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató M A vizsgázó alapvetően a magyar gazdaságra ható tényezőket tárja fel és elemzi. T Pl.: rögzíti, hogy a XVI században bontakozott ki az árforradalom, és megállapítja, hogy ez kedvező lehetőségeket biztosított az agrárexport révén a magyar gazdaság számára. T Pl.: rögzíti, hogy a magyar nemesfémbányászat az elvizesedés miatt tért vesztett, és megállapítja, hogy más fémek (pl. réz) révén a fémkivitel továbbra is jelentős tétel maradt T Pl.: rögzíti, hogy a várháborúk időszaka komoly pusztításokkal járt, és megállapítja, hogy a drinápolyi béke teremtette viszonylagos nyugalom a gazdaság részleges regenerálódását tette lehetővé. T Pl.: rögzíti, hogy a háborúk a népesség jelentős pusztulásával jártak, és megállapítja, hogy ez jelentősen

rontott a magyar gazdaság helyzetén vagy rögzíti, hogy a magyar külkereskedelmi mérleg elmaradott gazdaságra utal, és megállapítja, hogy az ország ebből a korszakban nem tudott kilépni. T Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését. A kifejtés mondatokból áll, a mondatok világosak és Megszerkesztettség, egyértelműek. nyelvhelyesség Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését szolgálja. A tanuló megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúskodnak. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM Eseményeket alakító tényezők feltárása ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 0-8 28 7 19. A tömegkultúra új jelenségei Magyarországon (rövid) Műveletek tartalmak A vizsgázó bemutatja a tömegkultúra új jelenségeit, és Feladatmegértés feltárja annak társadalmi és technikai összefüggéseit. A válasz a

források felhasználásával lényegi összefüggésekre utal (pl.: a szabadidő megnövekedett jelentősége és a technikai fejlődés adta lehetőségek teremtették meg az új kulturális formákat). Tájékozódás térben M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. és időben T Pl.: megállapítja, hogy a vizsgált jelenségek a XIX és XX század fordulóján, az Osztrák–Magyar Monarchiához tartozó Magyarországon, a második ipari forradalom következményeként léptek fel. írásbeli vizsga 0621 0-12 20 / 26 Pont 0–4 0–4 2006. május 10 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Szakszerűen használja a következő általános fogalmakat (iparosodás, középosztály, szabadidő, sport, üdülés, divat stb.) és a következő konkrét történelmi fogalmakat (sportklub, filmszínház,

kávéház, bulvársajtó stb.) M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található Források információkat, és következtetéseket von le belőlük. használata T Pl.: rögzíti, hogy a tömegkultúrát új technikai eszközök is (vasút, autó, film stb.) jellemzik, és megállapítja, hogy ez komoly ipari fejlődést feltételez. T Pl.: rögzíti, hogy új szórakozóhelyek nyíltak, megjelent az üdülés, a tömegsport, a bulvársajtó, és megállapítja, hogy ennek a megnövekedett szabadidő az egyik oka. M A vizsgázó alapvetően a századfordulós Magyarország Eseményeket alakító tényezők tömegkultúrájának jelenségeire összpontosít, és feltárja a változás okait. feltárása T Pl.: rögzíti, hogy a korban zajlott a második ipari forradalom, és megállapítja, hogy ennek új iparágai tették lehetővé az új technikák és tömegtermékek elterjedését. T Pl.: rögzíti, hogy új társadalmi csoportok (középosztály, kispolgárság,

munkásság) több szabadidővel és pénzzel rendelkeztek, és megállapítja, hogy ezen csoportok igényeinek kiszolgálására épült ki a szórakoztatóipar. T Pl.: rögzíti, hogy a változások elsősorban Budapestre és néhány nagyobb városra voltak jellemzők, és megállapítja, hogy e változások szinte időbeli szinkronban zajlottak a nyugat-európai folyamatokkal, és ez is jele volt Magyarország felzárkózásának. Megszerkesztettség, A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy nyelvhelyesség helyesírási hibát. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM Szaknyelv alkalmazása ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 0–4 0–6 0–8 0–2 28 7 20. Ausztria és Magyarország közjogi viszonyának alakulása (hosszú) Feladatmegértés írásbeli vizsga 0621 Műveletek tartalmak A vizsgázó alapvetően a két ország közjogi viszonyának alakulását ismerteti és elemzi. A válasz lényegre

törően mutatja be a közjogi viszony alakulását és konfliktusait. Az elemzés feltárja a közjogi konfliktus eredetét és okait (pl. a birodalom egységének és Magyarország alkotmányos különállásának összeegyeztetési kísérletei). A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat, azokból lényeges megállapításokat, következtetéseket fogalmaz meg. 21 / 26 Pont 0–8 2006. május 10 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató Tájékozódás térben M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. és időben T Megállapítja, hogy a XVIII–XIX. században Magyarország a Habsburg Birodalom része volt, és rögzíti az Ausztria és Magyarország közötti legfontosabb dokumentumok megszületésének idejét (pl.: 1723, 1848 áprilisa, 1849 márciusa, 1849 áprilisa). M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a Szaknyelv témához kapcsolódó történelmi fogalmakat.

alkalmazása T Használja az alábbi általános fogalmakat: alkotmány, felelős kormány, forradalom stb. T Szakszerűen használja a korszakra jellemző történelmi szókincset: Pragmatica Sanctio, áprilisi törvények, oktrojált alkotmány, leirat stb. M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található Források információkat, és következtetéseket von le belőlük. használata T Pl.: rögzíti, hogy a Pragmatica Sanctio közös öröklődést ír elő, és megállapítja, hogy ebből a had- és külügyek közös intézése is következett. T Pl.: rögzíti, hogy a reformellenzék alkotmányos monarchiát és felelős kormányzást követelt, és megállapítja, hogy ez nem jelentett kiválási szándékot a birodalomból. T Pl.: rögzíti, hogy az áprilisi törvényekkel teljesült a felelős kormány és az alkotmányosság, de megoldatlan maradt a had, a kül- és a pénzügy kérdése, és megállapítja, hogy ezek a viszony kiéleződéséhez,

konfliktushoz.(fegyveres) vezettek T Pl.: rögzíti, hogy a szabadságharc során a bécsi kormányzat már az 1848 előttinél is korlátozottabb önállóságot kívánt biztosítani csak Magyarországnak (olmützi alkotmány), és megállapítja, hogy ez a döntő oka a magyar függetlenség kimondásának. M A vizsgázó alapvetően a két ország közjogi viszonyát Eseményeket alakító tényezők jellemzi, és feltárja a konfliktus forrásait. T Pl.: bemutatja a közjogi viszony (Ausztria és Magyarország feltárása viszonyának) alakulását a XVIII. században, és megállapítja, hogy az uralkodói gyakorlat eltért a törvények szellemétől, vagy megállapítja, hogy a közjogi viszony értelmezése a mindenkori politikai erőviszonyoktól is függött. T Pl.: rögzíti, hogy az alkotmányosság elve a reformellenzék programjának központi eleme volt, és megállapítja, hogy ez a közjogi viszony újbóli rendezését (átalakítását) is megkövetelte. T Pl.:

rögzíti, hogy a Habsburgok a birodalom egységének fenntartására törekedtek, és megállapítja, hogy a nemzetközi erőviszonyok a dinasztiának kedveztek. T Pl.: rögzíti, hogy a konfliktus kiéleződött és szakításhoz vezetett a forradalom és szabadságharc során, és megállapítja, hogy az álláspontok radikalizálódása nem jelentett megoldást, vagy megállapítja, hogy a szabadságharc során az ellentét egyre inkább elmélyült. írásbeli vizsga 0621 22 / 26 0–4 0–6 0–10 0–12 2006. május 10 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató T Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését. Megszerkesztettség, A kifejtés mondatokból áll, a mondatok világosak és egyértelműek. nyelvhelyesség Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését szolgálja. A tanuló megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúskodnak. A válasz nem tartalmaz súlyos

nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM írásbeli vizsga 0621 0–8 48 16 23 / 26 2006. május 10 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató 21. feladat: A politikai antiszemitizmus Magyarországon (rövid) Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források alkalmazása Eseményeket alakító tényezők feltárása Műveletek, tartalmak Pont A vizsgázó bemutatja az 1920-as évek Magyarországán jelentkező 0-4 politikai antiszemitizmus jellegzetességeit, illetve kitér a változatokra is. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggésekre utal (pl. feltárja, hogy a politikai antiszemitizmus 1920-ban a kormányzati politika szintjén is megjelent). M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. 0-4 T Rögzíti a felerősödő antiszemitizmusra ható jelenségek időpontjait (pl.: I világháború,

polgári forradalom, Tanácsköztársaság, trianoni béke), és utal a magyar zsidóság elhelyezkedésének települési viszonyaira. M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához 0-4 kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Szakszerűen használja a következő általános fogalmakat (Horthykorszak, ellenforradalmi rendszer, ideológia, antiszemitizmus, törvény stb.) és a következő konkrét történelmi fogalmakat (numerus clausus, arányszám, szélsőjobboldal, fajvédelem stb.) M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, 0-6 és következtetéseket von le belőlük. T Pl.: rögzíti az 1920:XXV (numerus clausus) törvény alapvető rendelkezéseit, és megállapítja, hogy a rendelkezés a zsidóság visszaszorítását célozta a felsőoktatásban. T Pl.: rögzíti az 1920:XXV (numerus clausus) törvény vitájában elhangzó kétféle vélemény (Ugron Gábor és Prohászka Ottokár álláspontja) jellemzőit,

és feltárja a két álláspont közötti különbségeket, vagy rögzíti a numerus clausus 1928-as módosításának jellemzőit, és megállapítja, hogy a kormányzati politika tompított annak antiszemita jellegén. M A vizsgázó alapvetően az 1920-as évek Magyarországon jelentkező 0-8 politikai antiszemitizmus jellegzetességeit mutatja be, és kitér az antiszemitizmus változataira is. T Pl.: rögzíti, hogy a numerus clausus a polgári forradalom, a Tanácsköztársaság bukása és a trianoni békét követően született, és megállapítja, hogy a törvény keletkezésében szerepe van az ezen eseményeket követő gazdasági és társadalmi folyamatoknak. T Pl.: bemutatja Gömbös Gyula fajvédő felfogásának alapelemeit, és megállapítja, hogy a politikus radikálisan vissza akarja szorítani a zsidóság politikai, gazdasági szerepét. T Pl.: rögzíti, hogy az 1920-as években gazdasági és politikai konszolidáció zajlott le, és megállapítja, hogy ez is

hozzájárult az antiszemitizmus átmeneti mérséklődéséhez. A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. 0-2 A válasz nem tartalmaz súlyos helyesírási vagy nyelvhelyességi hibát. Megszerkesztettség, nyelvhelyesség A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 28 ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM írásbeli vizsga 0621 7 24 / 26 2006. május 10 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató 22. A kommunista diktatúra (hosszú) Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata írásbeli vizsga 0621 Műveletek, tartalmak Pont A vizsgázó alapvetően a kommunisták magyarországi hatalomátvételének lépéseit mutatja be. A válasz a II. világháború utáni magyarországi kényszerpálya elemzésére koncentrál. Elemzésében feltárja az ún. koalíciós évek bel- és külpolitikai eseményei közötti összefüggéseket (pl. a 0–8 hidegháború, a szovjet megszállás és a

kommunisták magyarországi térnyerésére közötti összefüggések). A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat, azokból lényeges megállapításokat, következtetéseket fogalmaz meg. M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T Pl.: rögzíti, hogy 1945 után bontakozott ki a szovjet típusú 0–4 rendszer kiépítése, vagy 1947-től kibontakozott a hidegháború, és Magyarország a szovjet érdekszférába vagy a vasfüggöny mögé került. M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Használja az alábbi általános fogalmakat: érdekszféra, koalíció, kommunista, megszállás, szuverenitás stb. 0–6 T Szakszerűen használja a korszakra jellemző történelmi szókincset: Szövetséges Ellenőrző Bizottság, hidegháború, „szalámi taktika”, „kék cédulás” választások stb. M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban

található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl.: bemutatja az ún koalíciós időszak legfontosabb külés belpolitikai eseményeit, és megállapítja, hogy a szovjet megszállók – egy néhány éves átmeneti időszak után – kikényszerítették a kommunisták hatalomra kerülését az országban. T Pl.: elemzi az 1945-ös és az 1947-es választási eredmények segítségével a választói akarat megnyilvánulását, és megállapítja, hogy a választók túlnyomó többsége mindkétszer a demokratikus pártokra szavazott, és elutasította a kommunista típusú „népi 0–10 demokrácia” ígéretét. T Pl.: bemutatja milyen módszereket alkalmaztak a kommunisták a hatalomátvétel előkészítésekor (pl.: kék cédulás választás), és megállapítja, hogy a kommunisták törvénytelen eszközöket is igénybe vettek a politikai ellenfeleikkel való leszámolásra. T Pl.: utal a külpolitikai eseményekre (szovjetek általi

felszabadítás és megszállás, a párizsi békeszerződés megkötése), és megállapítja, hogy a szovjet megszállás fennmaradt, és ez megpecsételte a demokratikus pártok, illetve a magyarországi demokrácia sorsát. 25 / 26 2006. május 10 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató M A vizsgázó alapvetően a kommunisták szovjet segítséggel történő hatalomra kerülését mutatja be. T Pl.: ismerteti a koalíciós kormányzás okait (pl: nemzetközi körülmények, az ország háború utáni helyzete, az együttműködés külső és belső kényszere a parlamenti többség Kisgazdapárt általi megszerzése ellenére, szovjet megszállás, a béketárgyalásokon való kedvező feltételek elérésének reménye), és megállapítja, hogy a szovjet megszállási övezetbe való kerülés egyértelműen meghatározta a magyar belpolitika alakulását is. T Pl.: utal a kommunista párt kormányzati szerepére (pl belügy: Nagy Imre, Rajk

László, közlekedési tárca: Gerő Ernő, Gazdasági Főtanács: Vas Zoltán), és megállapítja, hogy a kommunisták szovjet segítséggel a kezdetektől kezükben tartották a stratégiai pozíciókat. T Pl.: bemutatja az ún „szalámi taktika” eredményeit (Nagy Ferenc lemondatása, Kovács Béla letartóztatása, az FKGP felbomlasztása, a Magyar Függetlenségi Népfront létrehozása), és megállapítja, hogy 1947/48-ra a kommunistáknak sikerült leszámolniuk minden politikai ellenfelükkel. T Pl.: utal a nem kommunista pártoknak a demokrácia fenntartására tett sikertelen kísérleteire (pl. az arányosítás követelése, a koalíció felmondásának felmerülése), és megállapítja, hogy a szovjet katonai jelenlét, illetve a hidegháborús világpolitikai helyzet lehetetlenné tették a kommunisták hatalomátvételének megakadályozását. T Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését. Megszerkesztettség,

A tanuló fogalmazása mondatokból áll, a mondatok világosak és egyértelműek. nyelvhelyesség Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését szolgálja. A tanuló megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúskodnak. A szöveg nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibákat. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM Eseményeket alakító tényezők feltárása írásbeli vizsga 0621 26 / 26 0–12 0–8 48 16 2006. május 10