Média Ismeretek | Sajtó » Wittek Viktória - A hazai újságolvasási szokások átalakulása az ezredfordulón

http://www.doksihu Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi Kommunikáció szak Levelező tagozat Public Relations szakirány A hazai újságolvasási szokások átalakulása az ezredfordulón Készítette: Wittek Viktória Budapest, 2005 http://www.doksihu TARATALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS . 3 II. TÖRTÉNETI VISSZATEKINTÉS . 4 a. Európa 4 b. Magyarország 8 III. MÉDIATULAJDON HATÁSA . 11 IV. SAJTÓTÁMOGATÁS . 14 V. HARC AZ OLVASÓKÉRT . 16 a. Serious lapok 16 b. Gazdasági lapok 19 c. Bulvárlapok 23 VI. ÚJSÁGÍRÓK ÚJSÁGÍRÓI SZERVEZETEK . 30 VII. WEBES ÚJSÁGÍRÁS . 37 VIII. ÚJSÁGOLVASÁSI SZOKÁSOK . 42 IX. ÖSSZEGZÉS . 50 X. IRODALOMJEGYZÉK . 53 2 http://www.doksihu I. BEVEZETÉS Korunk fontos jellemzője az a „rohanó világ”, ahol teendőink annyira megszaporodtak, hogy nincs időnk egy könyvet, vagy akár egy újságot nyugodtan az elejétől a végéig elolvasni. Igaz, hogy a

technológia fejlődésével lehetőségünk van rá, hogy megerőltetés nélkül a rádióból, a televízióból, vagy már akár az Internetről is hozzájuthassunk a napi szükséges információmennyiséghez. Amit sokan, akiknek persze lehetőségük van rá, már most is megtesznek. Nincs is ezzel semmi baj, ha az ember „információs társadalmunkban” kihasználja a lehetőségeit arra, hogy minél több információhoz juthasson. Azonban, lehetséges, hogy ezek a viszonylag új médiumok az újságkiadás végét jelenthetik? Mindenesetre tény, hogy világszerte, és így egyúttal Magyarországon is egyre csökken az újságolvasók, és ez által, az eladott példányszámok száma is. Milyen változások figyelhetőek meg, illetve milyen várható következményei lehetnek ennek a folyamatnak mind gazdaságunk mind társadalmunk szempontjából? Megáll -e ez a folyamat az újságoknál, vagy átterjed a könyvekre is veszélyeztetve az írás-olvasás készség

fejlődését? Kérdéseimre való válaszkeresésem során szeretnék egyrészt egyfajta összefoglaló képet festeni a hazai újságolvasási szokások jelenlegi helyzetéről, másrészt valamiféle előrejelzést nyújtani a jövő számára. Az elkövetkező oldalakon épp ezért bővebben szeretnék foglalkozni a jelenlegi állapotok kialakulásában szerepet játszó eseményekkel. Szeretném bemutatni a mai újságírást, és vele együtt az újságírókat, akikre ma óriási nyomás nehezedik kívülről és belülről is egyaránt. Ki szeretnék térni még a jelenlegi magyar piaci viszonyokra, és azok hatásaira is. Továbbá külön fejezetet szentelnék a Magyarországon még viszonylag újnak számító internetes újságírásra. Az olvasási szokások vizsgálatában segítségemre lesznek bizonyos már mások által elkészített felmérések és kutatások, mint például az Interneten is megtalálható Magyar TerjesztésiEllenőrző Szövetség (MATESZ) által

készített 2004 évi gyorsjelentés. Emellett igyekszem majd folyamatosan figyelemmel kísérni a magyarországi napi sajtót is, hogy megfelelően naprakész információkkal szolgálhassak. 3 http://www.doksihu II. TÖRTÉNETI VISSZATEKINTÉS Mielőtt megpróbálnánk választ keresni arra a kérdésre, hogy vajon milyen jövő vár majd a nyomtatott sajtóra, előbb át kell tekintenünk azt, amit szándékaink szerint magunk mögött szeretnénk hagyni. Ezeket vizsgálva ugyanis feltárhatunk olyan stabil szokásokat és azonosságokat, amelyek napjainkban is meghatározó szerepet töltenek be. a. Európa Svennik Hover „Média a harmadik évezred küszöbén” című cikkében a nyomtatás történetének alakulásában három nagy forradalmi változást különböztet meg: 1.) a nyomtatás európai felfedezését a 15. században, 2) a tömegpiac megszervezését a 19 században, végül pedig 3.) a nyomtatás komputerizálását napjainkban 1 Első forradalom: a könyv

és az újság születése A könyvnyomtatás feltalálása és üzemszerű alkalmazása a 15. század közepén Gutenberg nevéhez fűződik. Az új technológia lehetővé tette a tömegtermelést és ez által megtörve a kolostori könyvmásolás monopóliumát, új világot teremtett az ember számára. Ahogy egyre több embernek nyílt arra lehetősége, hogy ismereteit és tudását könyvek segítségével bővítse, úgy kezdett el az emberek látóköre is folyamatosan bővülni. 2 A korábban zárt szövegek ismerete lehetővé tette az emberek számára, hogy a katolikus egyháztól függetlenül is értelmezhessék a Bibliát. Ennek köszönhetően emelkedhetett ki később a reformáció időszakában az egyéniség gondolatával az új tudományok embere. A könyvekkel ellentétben az újságok kiadása talán annyival volt nehezebb, hogy az ő közönségük nem egy egész ország volt, hanem meghatározott helyi piacokon kellett rendszeres olvasókat találniuk. Ennek

megfelelően az első sajtótermékek rendszertelenül megjelenő nyomtatványok, az üzleti élet számára fontos információkat tartalmazó hírlevelek, gúnyiratok voltak, amelyek megjelenésük után még hosszú időn keresztül jártak kézről kézre. Ahhoz, hogy olvasóikat rendszeres olvasásra szoktassák, a kiadóknak állandó időközönként 1 2 Svennik Hover: Média a harmadik évezred küszöbén – Médiakutató, 2001 tél – www.mediakutatohu Gálik Mihály: Médiagazdaságtan 117 old. – Aula Kiadó, 2003 4 http://www.doksihu kellett volna szállítania az olvasnivalót. Ezt azonban csak hatékony infrastruktúra segítségével tudták volna megtenni. A postaszolgáltatás megjelenésével azonban ez a probléma is megoldódott. Így válhatott a postahivatal a hírek és pletykák központjává 3 A lapkiadás másik fontos tényezője pedig az volt, hogy tudnak-e egyáltalán olvasni az emberek? Ugyanis kezdetben az a bevett szokás alakult ki, hogy az

újságokat nyilvános helyeken hangosan is felolvasták. Így egy-egy eladott példányt akár tízen vagy húszan is elolvashattak. 4 Az első rendszeres újság, a Nieuwe Tydinghe 1605-ben, Antwerpenben jelent meg, azonban még ezután is sokáig fennmaradt az a szokás, hogy a válogatott közönségnek szóló hírek kézzel íródtak. Az újságok megjelenésének elhúzódása politikai okokra vezethető vissza, mivel az ország ügyeinek nyílt megvitatása sokáig az udvar és a nemesség kiváltsága volt, akik erről értelemszerűen nem szerettek volna lemondani. A különböző kormányok és uralkodók saját érdekeiknek védelmében éppen ezért szigorú cenzúrát vezettek be, emellett nem riadtak vissza a kiadók megvesztegetésétől sem. 5 A rendszeres híreknek köszönhetően az olvasók egyidejűleg olvashatták ugyanazt a történetet, ami közös társasági élményt nyújtott nekik. Az egymás után következő ismerté váló eseménysorok sajátos

szerkezetet vettek fel: nem volt már szükség hosszú bevezetőkre, egyedül az esemény és annak körülményei váltak fontossá. Az újságoknak köszönhetően a történetmesélés is nagyobb szerepet kapott. Mind az írók mind az újságírók bizonytalan piaci helyzetek között voltak kénytelenek alkotni, megragadva minden felkínált lehetőséget. Ezért aztán irodalom és az újságírás közötti határvonal egészen a 19. századig, azaz a rendszeres alkalmazásban lévő újságírók megjelenéséig homályos volt. 6 3 Svennik Hover: Média a harmadik évezred küszöbén – Médiakutató, 2001 tél – www.mediakutatohu Svennik Hover: Média a harmadik évezred küszöbén – Médiakutató, 2001 tél – www.mediakutatohu 5 Svennik Hover: Média a harmadik évezred küszöbén – Médiakutató, 2001 tél – www.mediakutatohu 6 Svennik Hover: Média a harmadik évezred küszöbén – Médiakutató, 2001 tél – www.mediakutatohu 4 5 http://www.doksihu

Második forradalom: a tömegpiac megszervezése A Gutenberg-féle kézinyomda működési elvei egészen a 19. század elejéig, az első nagyteljesítményű rotációs gépek megalkotásáig, változatlanok voltak. 1814-ben a londoni The Times volt az első lap, amely az új technika segítségével óránként 500 példányra növelte a termékmennyiségét. A század végére a nyomdák teljesítménye óránként 100000 példányra növekedett. A nyomtatás hatékonyságának növekedésével csökkentek az újságok árai is, ez pedig a fogyasztás ugrásszerű növekedését eredményezte. Miután a nyomtatás teljesítménye elérte a kiadók igényeinek optimális mértékét már nem volt többé szükség újabb költséges fejlesztésekre, így a felszabaduló források áthelyeződhettek más területekre. Ennek köszönhetően ez elektronikus kommunikáció mind sebességét, mind volumenét tekintve hatalmas változásokon ment keresztül. 7 A nyomtatás

fejlesztéséért folyó verseny élére az Egyesült Államok állt, amely hamarosan a világ legnagyobb piacává vált. Ennek több oka is volt Amerika népessége többek között ekkor már meghaladta, bármely más európai országét. Ugrásszerűen megnőtt a fogyasztói termékek ipara, ami a hirdetőipar kialakulását vonta maga után. Ennél is fontosabb azonban, hogy nyílt demokratikus társadalom lévén, a szólásszabadság terén nagyobb hagyományokkal rendelkezett, mint a legtöbb ország. Ugyanakkor a bevándorlók miatt kulturálisan, a vasútnak köszönhetően pedig földrajzilag is tagolt volt. Az országnak tehát hatékonyabb társadalmi kommunikációra volt szüksége, amelyhez ki is fejlesztette a szükséges eszközöket. 8 Az új illusztrációs és egyéb technológiáknak köszönhetően a lapok arculata teljesen megváltozott. Szükségessé vált a korábbinál jóval több újságíró alkalmazása a hírek begyűjtésére. Így történt, hogy az

újságírás főállássá vált Ennek a folyamatnak a részeként megnőtt az újságírók függetlensége a hírforrásaikkal, illetve a munkáltatóikkal szemben. Egyénként azonban egyre nagyobb befolyással bírt felettük a hierarchia és szervezési folyamatok alakulása. Az újságírók „hírgyárakba” tömörültek, hogy kielégítsék a legkülönbözőbb olvasók igényeit. Az 1860-as és 1870-es években egy fontos újítás a hírinterjú kezdett elterjedni. Ennek segítségével az újságíró narrátorként kívülálló maradhatott, és így képes volt megőrizni objektivitását. Egy másik akkoriban gyakran 7 8 Svennik Hover: Média a harmadik évezred küszöbén – Médiakutató, 2001 tél – www.mediakutatohu Svennik Hover: Média a harmadik évezred küszöbén – Médiakutató, 2001 tél – www.mediakutatohu 6 http://www.doksihu alkalmazott módszer, melynek szintén az objektivitás megőrzése volt a célja, a fordított piramis-technika. A

módszer lényege, hogy felborítva a bevett időrendi sorrendet, a következményeket és az utolsó eseményt veszi a címbe és a címmondatba. 9 Miután a lapok rátaláltak a megfelelő hírszöveg-formátumra, mellyel megnyerhették maguknak az olvasók többségét, megnőtt a példányszámuk, új befektetéseket hoztak létre, és újjászerveződtek a tulajdonviszonyaik. Egész médiabirodalmak jöttek így létre, nagymértékben csökkentve ez által a verseny intenzitását. A koncentráció nagyrészt a hirdetők érdekeit szolgálta, mivel ez által olyan hatékony kommunikációs csatornához jutottak, melynek segítségével az egész vásárlóképes közönséget elérhető lett a számukra. A 20. század második felére az amerikai modellnek sikerült meghódítania az egész világot Ahogy nőt a koncentráció a kívülállók mind nehezebben szólíthatták meg a nagyközönséget. A sajtó, mint társadalmi intézmény hatalma azonban nagymértékben

megnőtt. 10 Harmadik forradalom: kommunikációs forradalom Kezdetben a technológia, mint például az elérhető frekvenciák, jelentették a „szűk keresztmetszetet”. Ma azonban az olyan új technológiáknak köszönhetően, mint a digitális sugárzás, a műsorszolgáltatók és a csatornák száma megsokszorozódott, és velük együtt bővült kínálat is. A nyomtatott sajtóban a számítógép megjelenése szintén jelentős szerepet játszott, hisz nagyban csökkentette a költségeket. A megnőtt kínálat azonban egyúttal „információs túlterhelést” is okozott, megváltoztatva ezzel a közönség szokásait. Az emberek figyelme megoszlott a sok különböző, egymással versengő csatornák, illetve újságok között. Így egy társalgás során, már csak az azonos érdekeltségű emberek tudnak az előző napi filmről vagy műsorról elbeszélgetni egymással. A tömegkommunikáció fokozatos térnyerésének köszönhetően egységesültek a nyelv és a

helyesírási szabályok. Szinte eltűntek továbbá a földrajzi korlátok, mivel az olyan új technológiák, mint például a műhold, lehetővé tette a számunkra, hogy hatalmas adatmennyiségeket egy szempillantás alatt a világ egyik részéből a másikba küldhessünk, méghozzá viszonylag olcsón. Mindez roppant teljesítményű és rendkívül összetett globális hálózatok kiépítéséhez vezetett, melyek képesek egyszerre több embert is összekötni egymással. Azonban épp a sokszínűségének köszönhetően, az Internet igazából nem lehet alkalmas tömegek elérésére, mivel a rajta található információk sokasága 9 Svennik Hover: Média a harmadik évezred küszöbén – Médiakutató, 2001 tél – www.mediakutatohu Svennik Hover: Média a harmadik évezred küszöbén – Médiakutató, 2001 tél – www.mediakutatohu 10 7 http://www.doksihu csak tovább szabdalja a közönség figyelmét. Viszont nagyszerűen, és viszonylag olcsón lehet

segítségével specifikus érdeklődésű csoportokat elérni. Éppen ezért az Internet, folyamatos térnyerése ellenére sem lesz soha képes helyettesíteni a többi médiumot. 11 b. Magyarország A sajtó szerepe Magyarországon igazából a háború után, a politikai rendszer megváltozásával értékelődött fel. Ugyanis a sajtóra hárult a lakosság aktivizálásának, érdeklődése felkeltésének, és tájékoztatásának a feladata. A politikai változások, illetve konfliktusok a sajtóban is tükröződtek, amely végül a politikai kultúra legfontosabb kommunikációs eszköztárává vált. Minden párt igyekezet létrehozni a saját sajtóbázisát, amelynek segítségével aztán végtelen mennyiségű politikai vitákat folytathattak ellenfeleikkel. Ennek ellenére, vagy éppen ezért az újságírók számára ez az időszak „hőskorszaknak” számított, mégpedig több okból is. Egyrészt a biztos jövőbe vetett hit, kiváló teljesítményre

sarkalta, másrészt egy teljesen új újságírói gárda lépett a színre, amely tele volt még tapasztalatlan, de annál lelkesebb fiatalokkal. 12 A legnagyobb változások 1946 végén kezdődtek és egészen 1949-ig tartottak, amikor is a kommunista diktatúra kiépítése során a demokratikus sajtóstruktúrából lassan állampárti sajtóstruktúra lett. Ennek megfelelően természetesen megváltozott a nyilvánosság szerkezete, továbbá maga az újságírás is. Céljaik eléréséhez a kommunista vezetés adminisztratív módszereket alkalmazott. Legfontosabb korlátozó eszközük a papírelosztás volt, amelynek segítségével sikerült teljesen kiszorítaniuk ellenfeleiket a politikai életből. Ezáltal egymás után szűntek meg az ellenzéki lapok, miközben a saját pártújságjaiban sorra jelentek meg a különböző leleplező cikkek. A történészek el is nevezték ezt az időszakot, amely körülbelül 1945 közepétől 1947 közepéig tartott a

„frontharcos sajtó” időszakának. 13 11 Svennik Hover: Média a harmadik évezred küszöbén – Médiakutató, 2001 tél – www.mediakutatohu Takács Róbert: A polgári sajtó, koalíciós időszak és a személyi kultusz újságírásának reprezentációja a Kádárkorszakban – Médiakutató, 2004 tavasz - www.mediakutatohu 13 Szajda Szilárd: Fordulat vagy a fejlődés betetőzése? – Médiakutató, 2003 tél - www.mediakutatohu 12 8 http://www.doksihu Ezek után következett az úgynevezett „ítéletvégrehajtó sajtó” szakasza, amely 1947 közepétől 1948 elejéig tartott. Miközben a közvéleményt meggyőzték arról, hogy minden a legnagyobb rendben van, valójában ez volt az az időszak, ami alatt a többpártrendszer felszámolása végbement. Mindezt nagyban megkönnyítette, hogy akkoriban az emberek elégedettek voltak a meglévő életszínvonallal, éppen ezért sokkal könnyebb volt őket manipulálni. 1949 már a szocialista

népköztársaság éve volt, melynek elején a köztársasági államformát felváltotta a népköztársasági. Az új rendszerváltozást stabilizálódási folyamatként írták le, letagadva ezzel a rendszerváltozás tényét. Az úgynevezett „fordulatot” a demokratikus fejlődés részeként próbálták beállítani, azt sugallva, hogy a politikai erők egységesítése a demokrácia egyik magasabb foka. A sajtónak és a többi médiumnak ennek megfelelően az volt a feladata, hogy felkészítse az embereket a bekövetkező politikai és gazdasági változásokra. 14 Az 1950-es évek a személyi kultusz jegyében teltek. A korszak újságírását legjobban a „szürkeség” szóval lehetett jellemezni. Az újságok hasábjait politikai, termelési jellegű sablonos írások töltötték be, melyek megírásához nem kellett különösebb tehetség. Az újságírók kénytelenek voltak a valóságot a propagandához igazítani, melynek következtében később szinte

teljesen elvesztették saját tekintélyüket az olvasóik bizalmával együtt. Az újságok csakúgy, mint az újságírók az osztályharc eszközéül szolgáltak. Ennek megfelelően, profiljuktól függetlenül minden újság tele volt torz ábrázolásokkal. A cikkekből eltűntek az igazi emberi ábrázolások, hogy aztán a kommunista, termelő munkások képei kerüljenek a helyükbe. Teljesen eltűnt a hagyományos nőszerep, azaz az anya és a család témája is Az újságírókat a felsőbb szervek egyszerű hivatalnokoknak tekintették, ugyanis nem lehetett önálló véleményük, sőt gyanúsnak tekintették azt is, ha valamelyikük szépen tudott fogalmazni. A cikkekben hibákról egyáltalán nem eshetett szó, sőt egyes témákról tilos volt még írni is. Aki pedig nem tartotta be mindezeket a szabályokat, számíthatott rá, hogy akár az egzisztenciája is veszélybe kerülhet. Ebből kifolyólag egy sajátos öncenzúra alakult ki az újságírók körében,

amely gyakorlatilag úgy működött, hogy a cikkeket előzetesen jóváhagyatták az információforrásként szolgáló szerv illetékeseivel. 15 Az 1960-as, az 1970-es és az 1980-as években végig pártállami „puha diktatúra” érvényesült Magyarországon, amelyre az volt a jellemző, hogy a média működését felülről, bürokratikus Szajda Szilárd: Fordulat vagy a fejlődés betetőzése? – Médiakutató, 2003 tél - www.mediakutatohu Takács Róbert: A polgári sajtó, koalíciós időszak és a személyi kultusz újságírásának reprezentációja a Kádárkorszakban – Médiakutató, 2004 tavasz - www.mediakutatohu 14 15 9 http://www.doksihu úton szervezték meg. Ez azonban erősen akadályozta a szabad sajtópiac létrejöttét, mivel az ágazatba belépni csak megfelelő hatósági engedély segítségével volt lehetséges. Emellett pedig az összes szükséges erőforráson is, mint például a papír, a pártállami intézményrendszer kezében

összpontosult.16 1980-as évek végén a politikai változásoknak köszönhetően azonban végre fordulat következhetett be, ugyanis a szorosan felügyelt médiarendszer szétesésének eredményeképpen 1988-ban megszüntették a lapengedélyezési rendszert szabályozó Agitációs és Propaganda Osztályt. Így végre lehetőség nyílt arra, hogy új lapok jelenhessenek meg 17 Következő lépésként, még szintén ugyanebben az évben elfogadták a társasági törvényt és a befektetési törvényt, aminek következményeként már a külföldi tőke is megjelenhetett a magyar piacokon. A privatizációs folyamat már ezeknek a külföldi befektetőknek a szereplésével zajlott. Az újonnan piacra lépőknek azonban számolniuk kellett azzal, hogy a lapkiadás központi támogatásának megszűntével, sokszorosára emelkedtek a lapárak, az olvasási kedv viszont nagymértékben csökkent. További nehézséget okozott az új befektetők számára a piac

telítettsége, egyedül a könnyebb hangvételű, azaz bulvár lapok piacán volt lehetőség nagyobb kockázat nélkül új kiadványokat kiadni. 18 A bulvárújságok sikerüket főleg annak köszönhették, hogy a pártállami időkben szinte nem is léteztek. Ilyesformán hatalmas kielégítetlen kereslet keletkezet ebben a szektorban, amit a befektetők gyorsan ki is használtak. A magyar közönség között hamar népszerűek lettek a nyugati magazinok magyar változatai, bár itt is akadt kivétel. 19 1990-ben az újonnan piacra lépett bulvárlapoknak köszönhetően megváltozott a piaci szerkezet. A rendszerváltás előtt ugyanis mindössze egyetlen egy vasárnap megjelenő újság, a Vasárnapi Hírek volt a piacon. A bulvárlapok vasárnapi kiadásai ezen a tradíción változtattak, és bár kísérletükkel nem bizonyultak valami eredményesnek, elindítottak egy olyan folyamatot, melynek során a megyei napilapok is megjelenhettek a saját vasárnapi kiadványaikkal.

20 16 Gálik Mihály: Médiagazdaságtan 413 old. – Aula Kiadó, 2003 Gálik Mihály: Médiagazdaságtan 414 old. – Aula Kiadó, 2003 18 Gálik Mihály: Médiagazdaságtan 415-416 old. – Aula Kiadó, 2003 19 Gálik Mihály: Médiagazdaságtan 416 old. – Aula Kiadó, 2003 20 Gálik Mihály: Médiagazdaságtan 425 old. – Aula Kiadó, 2003 17 10 http://www.doksihu III. MÉDIATULAJDON HATÁSA A magyar médiát piaci erők határozzák meg, melyek nagyfokú koncentrációt eredményeztek. A médiakutatók szerint azonban ez az állapot egyáltalán nem kívánatos, mivel a média nagyfokú koncentrációja akadályozza a szabad verseny kialakulását, továbbá az elérő vélemények megjelenítését Mindez pedig ellentétes a demokrácia eszméivel. A probléma orvoslására az állam olyan törvényeket hozott létre, mint például az 1996-os médiatörvényt, vagy a még ugyanabban az évben elfogadott versenytörvényt, és így tovább. Azonban még így sem

sikerült megfelelő korlátok mögé szorítania a nagy cégek mozgásterét. 21 A médiapiac kialakulásának folyamata 1988-ban kezdődött, és körülbelül egy évtizedig tartott. Első lépésként 1989 júniusában megszűnt a nyomtatott sajtó korábbi engedélyezési rendszere, majd az ezt követő társasági törvény utat nyitott a külföldi befektetők felé, hogy azok is bekapcsolódhassanak a kiadói szférába. Ezt a folyamatot „spontán privatizációnak” is hívták, mivel az újságírók maguk kezdték el felkeresni a potenciális beruházókat, hogy meggyőzzék őket arról, fektessék be pénzüket lapkiadásába. Számos új kiadvány, tűnt fel a piacon, melyek zöme a pártállami időkben olyannyira nélkülözött bulvárlap továbbá fogyasztói magazin volt 22 A nyomatott sajtó jelenlegi piaca Magyarországon a példányszámok alapján három különböző szegmensű lap – ingyenes napilap, politikai napilap és bulvárlap - foglalja el a

dobogót. Bár mindegyiküket különböző médiacég adja ki, megegyeznek abban, hogy mindhárom lapban magas a külföldi tulajdon aránya. 23 21 Gálik Mihály: A médiatulajdon hatása a média függetlenségére a pluralizmusára Magyarországon – Médiakutató, 2004 ősz - www.mediakutatohu 22 Gálik Mihály: A médiatulajdon hatása a média függetlenségére a pluralizmusára Magyarországon – Médiakutató, 2004 ősz - www.mediakutatohu 23 Gálik Mihály: A médiatulajdon hatása a média függetlenségére a pluralizmusára Magyarországon – Médiakutató, 2004 ősz - www.mediakutatohu 11 http://www.doksihu 1. táblázat A három legnagyobb példányszámú magyarországi napilap 2003-ban Napi példányszám Kiadó (ezer darab) Cím Típus Metró ingyenes 317 MTG Metro Gratis Kft. Blikk bulvár Ringier Kiadói Kft. (Ringier AG) 242 Népszabadság politikai 181 Népszabadság Rt. Forrás: MATESZ 2. táblázat A három legnagyobb példányszámú

napilap kiadójának tulajdonosi szerkezete 2003 végén Cím Tulajdonos Tulajdoni hányad Metró Metro International (MTG) Egy természetes személy Blikk Ringier Kiadói Kft. Népszabadság B.V Tabora (Ringier Rt) Bertelsmann AG Szabad Sajtó Alapítvány Népszabadság Egyesület Szerkesztőség 90% 10% 100% 49,97% 17,68% 26,50% 5,50% 0,40% Forrás: Cégbíróság, Gazdasági Versenyhivatal Megállapítható továbbá, hogy az országos politikai napilapok piaca túltelített, amit az utóbbi években folyamatosan csökkenő példányszámai is bizonyítanak. Ezzel ellentétben a bulvárlapok példányszáma viszont folyamatosan nő, ami azt mutatja, hogy ez a terület még korán sincs teljesen kihasználva. 3. táblázat Az országos napilapok példányszáma 1999–2003 között (ezer példány) Tartalom 2000 2001 2002 2003 Politikai 356 341 335 325 Bulvár 178 264 326 353 Ingyenes terjesztésű 220 280 321 317 Forrás: MATESZ, illetve becslések

12 http://www.doksihu Ezen kívül érdemes még megemlíteni a HVG-t is, mit egy a magasabb jövedelmű réteghez szóló stabil hetilapot, mivel a hirdetési piacon megkülönböztetett helyet foglal el. Erős még a megyei lapok piaca is, melyek összesített példányszáma 2003-ban megközelítette az országos lapokét. A vidéki sajtópiacra pedig az „egy megye - egy napilap” vált jellemzővé 24 A legnagyobb külföldi médiatulajdonosoknak az Axel Springer Verlag AG, a Bertelsmann AG és SBS Broadcasting SA számítanak. Ezek nyomában járnak a svájci Ringier lapkiadó, a finn Sanoma magazinkiadó és a német WAZ lapkiadó. 25 4. táblázat Megyei napilapok összesített napi példányszáma kiadónként, 2003-ban Újságjainak száma Összesített példányszám (ezer darab) Axel Springer Magyarország Kft. 8 247 WAZ 4 219 Vorarlbelger Medienhouse 3 157 Daily Mail Group Trust 3 132 Összesen 18 755 Kiadó Forrás: MATESZ, Cégbíróság A

külföldi tulajdonosok nagy része a már Nyugat-Európában bevált sajtótermékeiket próbálják meghonosítani, méghozzá úgy, hogy helyi jellegű írásokkal egészítik ki a külföldről átvett cikkeket. Ezáltal az olvasó számára sokkal élvezhetőbbé válik az adott termék Ezt a folyamatot szakszóval glokalizációnak nevezik. 26 24 Gálik Mihály: A médiatulajdon hatása a média függetlenségére a pluralizmusára Magyarországon – Médiakutató, 2004 ősz - www.mediakutatohu 25 Gálik Mihály: A médiatulajdon hatása a média függetlenségére a pluralizmusára Magyarországon – Médiakutató, 2004 ősz - www.mediakutatohu 26 Zöldi László: A glokális sajtó – Médiakutató, 2001 tél - www.mediakutatohu 13 http://www.doksihu IV. SAJTÓTÁMOGATÁS Az írott sajtó világszerte visszaszorulóban van, és vele együtt csökken az emberek tájékozottsága is. Felmérések által igazolt tény ugyanis, hogy akik a nyomtatott sajtóból szerzik be

információikat, lényegesen tájékozottabbak, mint akik csak a televízióból vagy pedig a rádióból informálódnak. Azonban még ennél is fontosabb, hogy az írott sajtó jelentőségének csökkenése többek között azt is eredményezheti, hogy többé már nem tud eleget tenni a demokráciában betöltött szerepének. Pedig az írott sajtó kulcsszerepet játszik a sokszínűség biztosításában. Optimális esetben ugyanis a rendelkezésükre bocsátott információk alapján tudnak állást foglalni, illetve eldönteni, hogy ki az aki legmegfelelőbben tudná érdekeiket képviselni. Ennek előfeltétele azonban, hogy minél több, különböző forrásokból származó információkkal rendelkezzenek. Az információk sokszínűsége biztosítja ugyanis a választási lehetőségek sokszínűségét is. 27 A sajtó sokszínűségének biztosítása kétféleképpen is történhet. Az első esetben a piac törvényei biztosítanák ezt a sokszínűséget, a második

esetben pedig az állam segítségével lehetne korrigálni a sajtó aránytalanságait. Magyarországon mindkét stratégiával találkozhatunk, azonban használata nem elég következetes. 28 A piaci szabályozás mellett szól, hogy a piac garantálhatja a sajtó függetlenségét a politikai befolyástól. Ez az elmélet azonban nem egészen helytálló, ugyanis bár valóban függetlenebbül írhat az a lap, amely magántulajdonban van, viszont az üzleti szféra beavatkozásaival szemben semmi sem védi meg. A másik probléma pedig, hogy a piac önmagában nem gondoskodik a gondolatok sokszínűségéről, mivel egyrészt nem képes rá, másrészt nem is kíván róluk gondoskodni. Erre a legjobb példa a magyarországi környezetvédők helyzete, akiknek az akcióiról szinte nem is hallani a magyar sajtóban. Piaci szempontból ugyanis logikus, hogy ha egyszer nincs tömeges igény a zöld témákra, azok alárendelhetőek a pénzügyi megfontolásoknak. 29 Kaposi

Ildikó: Sajtótámogatás – Médiakutató, 2000 ősz – www.mediakutatohu Kaposi Ildikó: Sajtótámogatás – Médiakutató, 2000 ősz – www.mediakutatohu 29 Kaposi Ildikó: Sajtótámogatás – Médiakutató, 2000 ősz – www.mediakutatohu 27 28 14 http://www.doksihu Gazdasági függetlenség nélkül azonban nincs politikai függetlenség sem, és mivel a sokszínűséget a piac önmagában nem képes biztosítani, így szükség lehet az állami támogatásokra is. Az ilyen segítség azonban csak akkor hasznos, ha egyforma eséllyel részesülhet belőle minden olyan egyedi hanggal rendelkező sajtótermék, amely valamiért nem képes pusztán a piacról megélni. Hiba tehát, ha pusztán politikai szempontok szerint „szürke” pénzként kapják a támogatást, mert ezáltal veszélyeztetve érzik majd a függetlenségüket. 30 A részbeni megoldás véleményem szerint is egy sajtóalap létrehozása lenne. Európa több államában kipróbálták már ezt a

megoldást, és kedvező eredményekre jutottak. A sajtóalap közvetett, illetve közvetlen formában is nyújthat támogatást. Közvetett lehet például akkor, amikor a lapok áfáját alacsonyan, körülbelül 6 százalékban határozzák meg. Ez a fajta állami támogatás egyformán vonatkozna a sajtó egészére, így minden érintett számára elfogadható lenne. A támogatás közvetett formájának felvetése azonban egyesekből már ellenvetést vált ki. Egyfelől a politikusok nem nagyon szeretnének olyan kiadványokat támogatni, amelyek ellenségesek lehetnek velük szemben, másfelől az újságírók meg attól tartanak, hogy a politikai beavatkozás megnyirbálhatja a sajtószabadságukat is. 31 Tény, hogy a sajtóalap az állami beavatkozás egyik formája, viszont nem szabad elfelejteni, hogy azért van rá szükség, hogy korrigálhassa a piac hibáit. A lényeg tehát, hogy piaccal együtt, azt kiegészítve biztosítsák a sajtó orgánumainak

sokszínűségét. Ezen ellenvetéseken kívül azonban még vannak olyan technikai kérdések is, amelyek megválaszolása elengedhetetlen a folyamat beindításához. Legelőször tehát el kell dönteni, hogy honnan kerüljön a pénz a sajtóalapba, illetve ki felügyelje annak szétosztását? 32 A sajtótámogatás kérdése az utóbbi napokban egyre gyakrabban merül fel a magyar sajtóban, mivel egyre nagyobb rá az igény, viszont a párbeszédek során egyelőre még az derül ki, hogy még mindig nem sikerült leszámolni a különböző félelmekkel. A javaslat azonban már megtörtént, így csak rajtunk múlik, hogy megragadjuk -e a kínálkozó lehetőséget, vagy inkább ösztöneinknek engedünk. 33 Kaposi Ildikó: Sajtótámogatás – Médiakutató, 2000 ősz – www.mediakutatohu Kaposi Ildikó: Sajtótámogatás – Médiakutató, 2000 ősz – www.mediakutatohu 32 Kaposi Ildikó: Sajtótámogatás – Médiakutató, 2000 ősz – www.mediakutatohu 33 Kaposi

Ildikó: Sajtótámogatás – Médiakutató, 2000 ősz – www.mediakutatohu 30 31 15 http://www.doksihu V. HARC AZ OLVASÓKÉRT Ma a nyomtatott sajtóban három fő laptípust különböztethetünk meg: a bulvár, a serious azaz politikai/minőségi és a szakosodott lapokat. Régebben a minőségi lapok példányszáma volt a legmagasabb, de ma már a bulvárlapoknak, közülük is a Blikk-nek annyira megnőtt a népszerűsége, hogy sikerült maga mögött hagynia az összes többit. a. Serious lapok A serious, azaz a minőségi lapok nehéz időket éltek át az utóbbi 14-15 évben. Különösen igaz ez az országos politikai napilapokra, melyeknek az évek során egyre jobban csökkent az olvasótáboruk. Jelenleg négy országos politikai napilap van jelen a piacon: Népszabadság, Magyar Nemzet, Magyar Hírlap és a Népszava. Azonban az alacsony példányszámuk miatt az utóbbi kettő már csak névlegesen tekinthető országosnak. Ennek oka, hogy a falusi, kisvárosi

újságolvasók többsége ma már inkább helyi napilapokat olvas, így félő, hogy előbb vagy utóbb elveszíthetik „országos” minősítésüket. A helyzetet súlyosbítja, az 1998-ban megjelent ingyenes Metro újság országos terjeszkedése, továbbá a bulvárlapok növekvő népszerűsége egyre nagyobb kihívás elé állítja ezeket a lapokat. 34 Miképpen alakulhatott ki ez a helyzet, hisz a rendszerváltás után a politikai-gazdasági napilapok jövője még ígéretesnek látszott. Példányszámuk a mostani duplája volt, továbbá a külföldi és a magyar befektetők is egyaránt fantáziát láttak a lapkiadásban. Így történt, hogy 1990 tavaszán az utcára került a polgári irányvonalú Reggeli Pesti Hírlap. A próbálkozóknak azonban már a legelején szembe kellett nézniük néhány nehézséggel. Ilyen volt például az, hogy a Pesti Hírlap nevet már másvalaki lefoglalta, vagy hogy a nyomda hirtelen megemelte az árait. Miután mindezeken

túljutottak, 1992-ben életre kellett hívniuk egy alapítványt ahhoz, hogy továbbra is fenn tudják tartani az újságok, mivel korábbi finanszírozójuk gazdasági nehézségeire hivatkozva már nem támogatta tovább a lapot. Ezáltal a lapnak Pesti Hírlap néven sikerül fennmaradnia. Az alapítvány zömében állami vállalatok pénzéből, továbbá adományokból támogatta az újságot. A lapnak még terjeszkednie is sikerült, mivel Juhász Gábor: Az országos minőségi napilapok piaca, 1990-2002 – Médiakutató, 2003 tavasz – www.mediakutatohu 34 16 http://www.doksihu más-más kiadóknál vidéki mutációkat jelentetett meg. Azonban 1991-ben egy új konkurens lap jött létre, az Új Magyarország, amellyel a Pesti Hírlapnak már nem sikerült megbirkóznia. Így 1994. június 4-én kénytelen volt csődöt jelenteni A megszüntetett újság újságíróinak egy része azonban később létrehozta az Új Demokrata című lapot. 35 Az Új Magyarország

lényegében egy kormánylap volt. Kiadója, a Publica Rt viszonylag nagy alaptőkével és szép reményekkel indult, arra számítva, hogy legkésőbb három év múlva sikerül nyereségessé tennie a lapot. Azonban az újságírói tapasztalatok teljes hiánya, a sorozatos tőkeemelések ellenére is csak veszteséges lapot eredményezett. A csődbement lapot 1995 elején a Nemzeti Sajtó Kft. vette át, fejlesztést ígérve azonban nem kívánva változtatni a lap irányvonalán. Ennek megfelelően a lap továbbra is veszteséges maradt, ezért miután a Nemzeti Sajtó Kft. anyagi helyzete megrendült, kiadását 1996-ban a Nemzeti Média Kft vette át. A lapon belüli állandósult viszályok ezután csak még jobban rontottak a helyzeten A lap 1997 decemberében szűnt meg, miután nem talált több nyomdát, s mert újságírói egy új, december 16-án indított lap, a Napi Magyarország szerkesztőségéhez mentek át. 36 A Napi Magyarország azzal a nem titkolt céllal

jött létre, hogy átmentsék az Új Magyarországot. Az 1998-as kormányváltást követően harcos jobboldali politikai napilap szerepét kezdte betölteni. Majd 2000 áprilisában a fennmaradás érdekében összeolvadt egy konkurens lappal, a Magyar Nemzettel. Az „új” Magyar Nemzet egyesíteni kívánta a két versenyben álló lap konzervatív olvasóit, ezáltal nyereségessé téve azt. 37 Az „új” Magyar Nemzet szándéka szerint a Népszabadság versenytársává szerette volna felküzdeni magát. Erre azonban a sorozatos tulajdonos- és kiadóváltások miatt semmi esélye nem volt. A neve lassan megkopott, és a példányszáma is a harmadára esett 1992 októberében aztán a Magyar Rádió elvitte a Magyar Nemzet Rt.-től a nyereséges Rádió és Televízió újságot, így az kénytelen volt a veszteséges Magyar Nemzetet továbbadni. Egymást követő tulajdonváltások után a lap végül is értékes nevének köszönhette a túlélését. 2000

áprilisában egyesült a Napi Magyarországgal megtartva régi jól csengő nevét. Az összevonás után megnőtt a példányszám, így az üzleti szempontból sikeresnek bizonyult. Később Orbán Juhász Gábor: Az országos minőségi napilapok piaca, 1990-2002 – Médiakutató, 2003 tavasz – www.mediakutatohu 36 Juhász Gábor: Az országos minőségi napilapok piaca, 1990-2002 – Médiakutató, 2003 tavasz – www.mediakutatohu 35 17 http://www.doksihu Viktor miniszterelnök 2002 évi előfizetési felhívása után a példányszám megint megugrott, ezáltal némi gazdasági biztonságot adva a lapnak. Erre azonban szüksége is volt a lapnak, mert először a hirdetők csökkentették a hirdetéseik számát, majd a Sportfogadás nevű lap került át a Nemzeti Sporthoz. Ennek hatására a lap online kiadásánál takarékossági intézkedéseket kellett bevezetni, melynek következtében a friss hírek csak az előfizetők számára váltak elérhetővé. Továbbá

számítani lehet arra is, hogy a volt miniszterelnök felhívása fokozatosan veszít majd az erejéből. 38 Ezzel szemben az egykori „szocialista bulvárlap”, az Esti Hírlap nem bizonyult ilyen szerencsésnek. 1990-ben az Esti Hírlap a Magyar Hírlappal együtt a Maxwell-csoporthoz került. Később a tulajdonos halála után visszakerült állami tulajdonba, és ezután politikai orgánummá vált. Többszöri tulajdonváltás után 1996 november 12-én fizetési nehézségek miatt leállt, majd a következő évben újra próbálták indítani, de sikertelenül. A legújabb próbálkozó, az Esti Hírlap Kiadó és Vagyonkezelő Rt., valódi bulvárlapot ígérve a fővárosiaknak 2003. március 1-én jelentette meg az első számot 39 A Népszabadság az első helyen áll minőségi napilapok piacán. Szemben a többi lappal, az 1990-es privatizációja óta nem cserélt kiadót, irányvonala sem változott és ráadásul mindvégig nyereséges is maradt. Egykori központi

pártlapként az MSZP tulajdona volt, amely a privatizáció során átadta a lapot az általa létrehozott Szabad Sajtó Alapítványnak, míg végül a lap a Népszabadság Rt-nél kötött ki. A kiadó 40 százalékban a német Bertelsmann AG tulajdona is volt, amely már kezdettől fogva többségre törekedett a Népszabadság Rt-ben. Azonban 2001-ben, az RTL klub televízióban szerzett részesedése miatt, a kereszttulajdonlást szabályozó 1996-os Médiatörvény értelmében kénytelen volt a Népszabadság részvényeinek nagy részét a svájci Ringier-csoportnak eladni. 40 Juhász Gábor: Az www.mediakutatohu 38 Juhász Gábor: Az www.mediakutatohu 39 Juhász Gábor: Az www.mediakutatohu 40 Juhász Gábor: Az www.mediakutatohu 37 országos minőségi napilapok piaca, 1990-2002 – Médiakutató, 2003 tavasz – országos minőségi napilapok piaca, 1990-2002 – Médiakutató, 2003 tavasz – országos minőségi napilapok piaca, 1990-2002 – Médiakutató, 2003 tavasz

– országos minőségi napilapok piaca, 1990-2002 – Médiakutató, 2003 tavasz – 18 http://www.doksihu A Ringier-csoportnak ekkor már több más újság, mint például a Magyar Hírlap, vagy a Nemzeti Sport is a tulajdonában volt. A Magyar Hírlap sorsa sokban hasonlít az Esti Hírlapéhoz. Először a Mirror-csoport szerezte meg a tulajdonát, majd 1992-ben a tulajdonos halála után átkerült az elsősorban szórakoztató magazinokkal foglalkozó Jürg Marquard svájci sajtócézárhoz. Az 1998-as választás után az Orbán-kormány megpróbálta venni a csökkenő példányszámú lapot, azonban Marquard nemet mondott, hogy aztán 2000-ben mégis eladja, méghozzá a svájci Ringier-csoportnak. Mivel a példányszámot ezután sem sikerült növelni, gazdasági bulvárlappá kezdték átformálni a lapot. 41 A legrégebbi, 1873-ban alapított politikai napilap, a Népszava példányszáma ezzel szemben egyre csak csökken. Így a 2003-as tulajdonos és

kiadóváltással egybekötött lapmegújítási kísérlet ellenére sem valami bíztató a helyzet, mert ezen kívül még sok más kihívással is szembe kell néznie az egyenlőre még veszteséges lapnak. 42 b. Gazdasági lapok A beavatatlanok gyakran vélik úgy, hogy a gazdasági sajtó kizárólag adatokról, tendenciákról értekezik, és így csak száraz és sótlan olvasmányokkal szolgál. Ha valaki ennek ellenére mégis rászánja magát arra, hogy kezébe vegyen egy ilyen újságot, érdekes dolgokat fedezhet fel. A gazdasági lapok ugyanis már régen felfedezték az üzletemberekben és –asszonyokban a férfit, illetve a nőt. Divatról szóló írások, luxus termékekről szóló hirdetések és exkluzív utazási ajánlatok mind azt a célt szolgálják, hogy erősítsék az olvasókban a gazdasági, politikai elithez való tartozás érzését. A hazai gazdasági sajtóban ezt a célt szolgálja a Figyelő, vagy a Világgazdaság Menedzser melléklete is,

amely teret enged az életmódírásoknak, eközben azonban megőrzi a lap „komolyságát” is. 43 A magyarországi piacon két gazdasági napilap, a közös múltú Világgazdaság és a Napi Gazdaság versenyez egymással az olvasók kegyeiért. A Napi Gazdaság 1991-ben vált ki a Juhász Gábor: Az országos minőségi napilapok piaca, 1990-2002 – Médiakutató, 2003 tavasz – www.mediakutatohu 42 Juhász Gábor: Az országos minőségi napilapok piaca, 1990-2002 – Médiakutató, 2003 tavasz – www.mediakutatohu 43 Ternyák Edit: Gazdasági sajtó férfiaknak és nőknek – Hullámvadász médiaportál – www.hullamvadaszhu 41 19 http://www.doksihu Világgazdaságból. Ékkor még mindkét lap nagyon hasonlított egymásra, mára azonban már külsejükben és szerkezetükben is eltérnek egymástól. 44 Az 1968-ban létrejött Világgazdaság tudatosan törekedett arra, hogy ne csak üzleti, hanem „teljes értékű” napilap váljon belőle. Így versenyre kelt

a különböző közéleti-politikai napilapokkal is. Igazi ismertséget azonban a gazdasági bűncselekményeket feltáró cikksorozatai, mint például a Tocsik-ügy, az olajügy, a VIP-lista hozták meg az újság számára. A zöld újság módszeresen dolgozta fel, és aztán az elsők között tárta elénk ezeket az „ügyeket”. Mára azonban a lapból már hiányoznak a tényfeltáró cikkek, mivel a 2001-ben lezajlott tulajdonosváltás koncepcióváltást is eredményezett. Ennek megfelelően a célközönség vállalati döntéshozókra, munkaadókra szűkült le, a politikai témák visszaszorultak, a hangsúly pedig vállalati-piaci hírekre helyeződött át. A váltás sikeresnek bizonyult, ugyanis a példányszám bővült. 2004-ben a napi eladott példányszámok már elérték a 14 ezret, ami hozzávetőlegesen 42-56 ezer olvasót jelent. 45 A Napi Gazdaságban ezzel szemben a politika soha nem is kapott helyet, ami által a lap a semlegességét szeretné

hangsúlyozni. A Napi Gazdaság szerkesztője, Süle László ugyanis úgy véli, hogy a politikáról egyáltalán nem lehet semlegesen írni, mivel a politikai cikkek szükségszerűen valamilyen értékválasztást tükröznek, ezáltal befolyásolva az olvasókat. Ezenkívül hiányoznak az újságból még a tényfeltáró cikkek is, ami két alapvető okra vezethető vissza. Az egyik ok az, hogy az újságolvasási szokások megváltozása miatt, az olvasók az egyre rövidebb cikkeket részesítik előnyben. A legfontosabb ok pedig az, hogy ezeknek a cikkeknek az elkészítése gazdaságilag nem kifizetődő. Egy oknyomozó cikk megírása ugyanis több hónapig is eltarthat egy újságíró számára, aki e mellett semmi mással nem tud foglalkozni. Éppen ezért sok újságíró inkább kerüli az ilyesfajta cikkek megírását, annál is inkább, mivel a szükséges információkhoz leginkább csak komoly politikai kapcsolatokkal rendelkezők tudnak csak hozzájutni. 46 A

Világgazdaságban rendszeresen jelennek meg makrogazdasági elemzések vélemények, ezzel szemben a Napi Gazdaságban a vélemények közlése meglehetősen esetleges. Ennek ellensúlyozására a Napi Gazdaság kifejlesztette a „Napi Gazdaság elemzői konszenzust, ami Ternyák Edit: Gazdasági sajtó férfiaknak és nőknek – Hullámvadász médiaportál – www.hullamvadaszhu Ternyák Edit: Gazdasági sajtó férfiaknak és nőknek – Hullámvadász médiaportál – www.hullamvadaszhu 46 Ternyák Edit: Gazdasági sajtó férfiaknak és nőknek – Hullámvadász médiaportál – www.hullamvadaszhu 44 45 20 http://www.doksihu valójában egy elemzőkhöz intézet körkérdés a makrogazdasági mutatók jövőbeni alakulását illetően. További „védjegynek” tekinthető a „fogyasztói kosár felmérés” is, melynek során a hipermarketekben kapható főbb termékek árait hasonlítják össze, majd ez alapján rangsort állítanak fel a hipermarketek között. 47

A Napi Gazdaság fő célja a korrekt, hiteles és mértékadó tájékoztatás. Véleményük szerint egy gazdasági napilapnak elsősorban tényszerűnek, szakszerűnek és hitelesnek kell lennie. E mellett azonban a külső megjelenés is nagy hangsúlyt kap, méghozzá mindkét gazdasági napilapnál. A Napi Gazdaságnak 2003 óta lazacszínű a papírja, a címlapon és a belső oldalakon pedig színes fotók és grafikonok teszik még színesebbé az újságot. A Világgazdaság pedig az olvasóik igényeinek megfelelően, információit a lehető leghatékonyabban, értelmezésüket megkönnyítve és a memorizálhatóságukat elősegítve próbálja átadni, méghozzá különböző grafikonok, felsorolások és szövegközi kiemelések felhasználásával. 48 Mindkét lap tovább szeretné növelni a már meglévő olvasótáborát. A Napi Gazdaság annak ellenére, hogy egyenlőre még inkább Budapest-centrikus, a vidék felé szeretne nyitni. A Világgazdaság pedig úgy

véli, hogy kiemelkedő tartalmával és marketingmunkájával 3-4 éven belül meg tudná hódítani az egész vállalati döntéshozói kört, amelynek létszámát körülbelül 180 ezer főre becsüli. Terveit megvalósíthatónak látja, mivel úgy véli, hogy az üzleti információk egyre nagyobb értékkel bírnak a piacon. 49 A napilapok mellett vannak heti rendszerességgel megjelenő gazdasági újságok is a piacon. A HVG 1979-ben vált ki a Világgazdaság szerkesztőségétől, hogy megjelenésével új piacot teremtsen. Lipovecz Iván főszerkesztő szerint a lapnak nincsen vetélytársa, hisz bevallása szerint a célcsoportjuk sem azonos a szintén heti rendszerességgel megjelenő Figyelővel, továbbá példányszámuk és olvasottságuk is eltér egymástól. Egyedisége az egyszerre több értelmezést kínáló címlapjának is köszönhető, amely a nyomda- és az újságkészítési technika fejlődésével csak még kifejezőbbé vált. Körülbelül

félmilliós olvasótábora zömében városlakókból, legfőképpen pedig budapestiekből áll. Egy felmérés szerint a legmagasabb képzettségű, vezető állást betöltők között a HVG a legolvasottabb sajtóorgánum. Azonban a Ternyák Edit: Gazdasági sajtó férfiaknak és nőknek – Hullámvadász médiaportál – www.hullamvadaszhu Ternyák Edit: Gazdasági sajtó férfiaknak és nőknek – Hullámvadász médiaportál – www.hullamvadaszhu 49 Ternyák Edit: Gazdasági sajtó férfiaknak és nőknek – Hullámvadász médiaportál – www.hullamvadaszhu 47 48 21 http://www.doksihu HVG-t nem csak a gazdasági-üzleti szféra döntéshozói olvassák, ugyanis gazdasági politikai tartalmával, árszabásával és terjedelmével eleve sokkal szélesebb olvasókört céloz meg. 50 A napilapokkal szemben a HVG főszerkesztője azonban úgy véli, hogy olvasótábora többé már nem bővíthető, egyrészt mert „már nincs hová”, másrészt pedig, mert a

bulvárlapok egyszerűen elszívják a minőségi lapoktól az olvasóikat. 51 Az 1957-ben indult Figyelő az évtizedek során szinte teljesen átalakult, mivel mindig is korszerű kívánt maradni, továbbá követni akarta a gazdasági és társadalmi változásokat. Az utolsó 1999-es stratégiai átalakulásával egy tágabb célközönség felé fordult, és ezáltal a példányszámát is sikerült megdupláznia. A váltás következtében az újság gyakorlatiasabb lett, a távolságtartó elemzések kiegészültek a vállalati történetekkel és praktikus információkkal. A lap azóta is folyamatosan próbál alkalmazkodni az olvasói igényeihez, így például új rovatokat indított útnak, nemrégiben pedig átalakította a lap tipográfiáját is. A tavaly óta jelentkező Társadalom + Gazdaság rovatban példának okáért helyt kapnak olyan cikkek is, amelyek a szélesebb olvasóközönség érdeklődését is célozzák. Bővült az Infotech rovatuk is, továbbá

megnőtt az életmód-témák aránya is. Eközben azonban továbbra is elsődleges maradt a lap számára a gazdaságpolitikai és üzleti folyamatok, az európai uniós témák, és a vállalati történetek bemutatása. 52 A Figyelő főszerkesztője a HVG-vel ellentétben lát további növekedési lehetőséget, méghozzá a feltörekvő vállalkozói és üzletemberi rétegben, továbbá a vidéki olvasók körében, illetve a piacból élő szakértelmiségben. Az újság ezen kívül nagy eredménynek tekinti, hogy a többi nem-bulvárlappal ellentétben nem csökkent a példányszáma. A legfontosabbnak azonban azt tartja, hogy az újság informálja az olvasókat, elemezze a tényeket, és feltárja az összefüggéseket. Ezenkívül egyre fontosabbá kezd válni, hogy az újságok egyfajta tanácsadói funkciót is betöltsenek, segítve az embereket a mindennapi életben való boldogulásban. 53 Ternyák Edit: Gazdasági sajtó férfiaknak és nőknek – Hullámvadász

médiaportál – www.hullamvadaszhu Ternyák Edit: Gazdasági sajtó férfiaknak és nőknek – Hullámvadász médiaportál – www.hullamvadaszhu 52 Ternyák Edit: Gazdasági sajtó férfiaknak és nőknek – Hullámvadász médiaportál – www.hullamvadaszhu 53 Ternyák Edit: Gazdasági sajtó férfiaknak és nőknek – Hullámvadász médiaportál – www.hullamvadaszhu 50 51 22 http://www.doksihu c. Bulvárlapok A bulvársajtó, de nevezhetjük népszerű vagy botránysajtónak is, létrejöttét Magyarországon általában a rendszerváltás következményeként szokták tekinteni. Ekkortól szűnt meg ugyanis a sajtó közvetlen politikai ellenőrzése, piaci erők vették át az irányítást, melyek aztán a médiafogyasztási szokások megváltozásához, és a fogyasztói társadalom megjelenéséhez vezettek. Hiba volna azonban a bulvárlapok megjelenését kizárólag a rendszerváltáshoz kötni Ugyanis Magyarországon külföldi mintát követve már a XX.

század első éveiben is működtek bulvárlapok. Ilyen volt például az 1910-ben megjelent Est című lap is, amely a korabeli népszerű angolszász sajtó sajátosságait hordozva magában hamarosan az első tömeglappá vált. A két világháború és a közte lévő időszak idején azonban értelemszerűen a bulvárlapok is visszaszorultak, hogy aztán a második világháború után a politikai lapokkal együtt őket is megszüntessék. 54 A kommunisták cenzúrázott és propaganda-célokat szolgáló sajtójában nem volt helye a nyugati típusú bulvárlapoknak. Viszont létezett a bulvárlapok kommunista változata, a Budapesten terjesztett Esti Hírlap. Az Esti Hírlap annyiban volt bulvárlap, hogy rövidebbek voltak benne a cikkek, és a többinél több színes hírt tartalmazott. Egyébként azonban ugyanolyan központi hatalmi korlátozások vonatkoztak rá is, mint a többi újságra. 55 A politikai korlátok ellenére azonban különösen a 1980-as évektől

kezdve egyre inkább előtérbe került a szórakoztatás-szerepe. Ennek a folyamatnak a következtében már a rendszerváltás előestéjén is meglehetős sokszínűséget kezdtek mutatni az országos napilapok. Amikor pedig végre valahára megjelenhettek az igazi bulvárlapok, hatalmas űrt sikerült betölteniük a piacon. Éppen ezért megfogalmazhatjuk, hogy a bulvárlapok megjelenése és sikere „a sajtópiaci viszonyok kialakulásának szükségszerű következménye volt”. 56 Gulyás Ágnes: Bulvárlapok a rendszerváltás utáni Magyarországon – Médiakutató, 2000 ősz – www.mediakutatohu 55 Gulyás Ágnes: Bulvárlapok a rendszerváltás utáni Magyarországon – Médiakutató, 2000 ősz – www.mediakutatohu 56 Gulyás Ágnes: Bulvárlapok a rendszerváltás utáni Magyarországon – Médiakutató, 2000 ősz – www.mediakutatohu 54 23 http://www.doksihu A rendszerváltás után három különböző, a bulvárlapok megjelenését és fejlődését

elősegítő folyamat játszódott le. Az első a sajtó politikai funkciójának a változása, azaz demokratizálódás, a második a piaci sajtóviszonyok kialakulása, a harmadik pedig a sajtó kommercializálódása volt. 1988-1989-es években megszűnt a közvetlen politikai ellenőrzés a sajtó fölött, ami azt jelentette, hogy eltörölték a politikai cenzúrát, a vezető szerkesztőket most már szabadon lehetett kinevezni, és ami a legfontosabb az új 1990. évi XI törvény értelmében engedély nélkül lehetett lapot alapítani. Ezzel sikerült végleg ledönteni a sajtószabadságot akadályozó, kommunisták által felállított korlátokat. A következő lépés pedig a liberalizált piaci viszonyok, valamint a privatizáció volt. 57 A liberalizáció egyik legfontosabb hatása az új kiadványok megjelenése volt, melyeknek az egyre szűkülő piacon ádáz küzdelmet kellett folytatniuk az olvasók kegyeiért, továbbá versenyre kellett kelniük a már amúgy

is telített magyar piacon lévő többi lappal. Erre csak akkor lehettek képesek, ha önálló profilt alakítottak ki maguknak, ebből a szempontból pedig a bulvárlapok piaca tűnt a legígéretesebbnek. További gondot okozott az új lapok számára a korábbi laptámogatási rendszer megszűnése. Ugyanis a kommunista rendszerben mesterségesen alacsonyan tartott az árak, a piaci viszonyok hatására 1990-1996 években rögtön a többszörösére nőttek. Ez pedig az amúgy is csak a lapjaik eladásából és a hirdetések bevételeiből magukat finanszírozó kiadók számára nagy érvágást jelentett, mivel az áremelkedés az olvasótábor csökkenését vonta maga után. Szerencsére a hirdetések gyors fejlődésének köszönhetően sokat javult a helyzet, később azonban a televízióval és más médiumokkal vívott versenynek köszönhetően az országos napilapok hirdetésekből származó részesedése csökkent. Ez eléggé behatárolta a napilappiacon

elérhető profit mértékét 58 1989-ben és 1990-ben sok külföldi befektető érkezett Magyarországra, mivel vonzották őket az alacsony árak, továbbá ugródeszkaként tekintettek az országra a nagyobb kelet-európai piacok felé. Így rendszerváltás után lezajlott privatizáció következtében 1990 végére már a legtöbb hazai lap külföldi tulajdonba került. Bár a kilencvenes években ez az arány Gulyás Ágnes: Bulvárlapok a rendszerváltás utáni Magyarországon – Médiakutató, 2000 ősz – www.mediakutatohu 58 Gulyás Ágnes: Bulvárlapok a rendszerváltás utáni Magyarországon – Médiakutató, 2000 ősz – www.mediakutatohu 57 24 http://www.doksihu valamicskét csökkent mégis megállapíthatjuk, hogy Magyarországon, a sajtópiacon máig magas maradt a külföldi tulajdon aránya. 59 1. ábra: Külföldi tőke az országos napilappiacon Jegyzet: piaci részesedés a nyomtatott példányszám alapján Forrás: Cseh és mások 1998. és 1999;

Média Ász 1995, 1996, 1997 és 1998; Gálik 1995 és 1998. (Az ábra nem jelent meg az eredeti cikkben) A rendszerváltás után megjelenő első bulvárlap, az 1989-ben kiadott Mai Nap volt. Hamar népszerűvé vált, bár példányszáma nem vetekedhetett a bevett lapokéval. Ez azonban elég volt ahhoz, hogy 1990-ben a News International lehetőséget látva a lapban felvásárolja azt. Azonban a külföldi befektető a felvásárlást a lap gazdasági teljesítményéhez kötötte, így amikor az nem vált nyereségessé a magyar társtulajdonos kénytelen volt azt visszavásárolni. Ezután az újságot a svájci JMG Ost Press csoport vette meg. 1998-ra pedig a lap helyzete is stabilizálódott mivel a legolvasottabb bulvárlap lett. 60 1990 elején az osztrák Denton AG adta ki a második bulvárlapot, a Kurírt. Sajnos a lap nem hozott anyagi hasznot, így eladták, míg végül a Postabank tulajdonába került. 1998-ban a Postabank körül botrány tört ki, médiabirodalma

széthullott, magával rántva a Kurírt is. 61 Gulyás Ágnes: Bulvárlapok a rendszerváltás utáni Magyarországon – Médiakutató, 2000 ősz – www.mediakutatohu 60 Gulyás Ágnes: Bulvárlapok a rendszerváltás utáni Magyarországon – Médiakutató, 2000 ősz – www.mediakutatohu 61 Gulyás Ágnes: Bulvárlapok a rendszerváltás utáni Magyarországon – Médiakutató, 2000 ősz – www.mediakutatohu 59 25 http://www.doksihu 2. ábra: A fő országos bulvárlapok példányszáma 1994-ben jelentette meg a Ringier Group a napjainkban óriási népszerűségnek örvendő Blikket. A Blikk valójában a Ringier svájci piacán bevált lapjának a mutációja volt Röviddel a megjelenése után az újság a legnépszerűbb bulvárlappá vált. A globalizáció hatására számos bulvárlap vette át a nyugat-európai kiadványok formátumát és tartalmát, emellett azonban megtartották az országra jellemző sajátosságokat is. Bár a külföldi befektetések

nagymértékben felgyorsították a bulvárlapok fejlődését, hozzá kell tennünk azonban, hogy a bulvárlapok e nélkül is kialakultak volna. 62 3. ábra: Fő tulajdonosok az országos bulvárpiacon 1996-ban Jegyzet: piaci részesedés a nyomtatott példányszám alapján A kilencvenes években a bulvárlapoknál volt legmagasabb a külföldi tulajdon aránya. Ebből arra következhetünk, hogy úgy vélték befektetéseiket anyagi haszon fognak járni. Ennek Gulyás Ágnes: Bulvárlapok a rendszerváltás utáni Magyarországon – Médiakutató, 2000 ősz – www.mediakutatohu 62 26 http://www.doksihu látszólag ellentmond az, hogy a magyar piacon különböző hazai sajátosságok miatt, mint például a korábban említett finanszírozási-rendszer megváltozása, valamint a nagy konkurencia miatt, egyik bulvárlap sem volt anyagilag sikeres. Az igazság azonban az, hogy a befektetők hosszú távú stratégiát követtek annak reményében, hogy ha sikerül a piacon

maradniuk idővel a példányszám is nőni fog, és ez által nyereségessé válnak majd. 63 A bulvárlapok megjelenésével megváltoztak a médiafogyasztási szokások is. Megfigyelhető, ahogy a kilencvenes évek folyamán egyre inkább közelít egymáshoz a bulvárlapok és a minőségi, azaz politikai lapok olvasottsága. Ennek oka, hogy egyrészt csökkent a lakosság életszínvonala, ami egyfajta menekülést eredményezett a kimerítő gazdasági nehézségek elől. Ez manapság is így van, hiszen ezzel magyarázható, hogy az emberek egyre több időt töltenek tévénézéssel, és egyre kevesebben forgatják a minőségi napilapokat. A műsorok között pedig a legnépszerűbbek a teljes realitást nélkülöző távoli, ismeretlen helyeken játszódó szappanoperák, amerikai típusú show-műsorok, továbbá a hollywoodi filmek. A megváltozott érdeklődést a bulvárlapok új tartalmakkal próbálták kielégíteni: nemzetközi és hazai hírességekről szóló

pletykák, divat, színes hírek és így tovább. Az újdonság varázsa tehát kulcsfontosságú szerepet játszott a bulvárlapok előretörésében. 64 4. ábra: Országos politikai és bulvárlapok olvasottsága Forrás: Gfk-Hungária – Szonda Ipsos – Médiaanalízis 1998/I, in: Cseh és mások 1998. Gulyás Ágnes: Bulvárlapok a rendszerváltás utáni Magyarországon – Médiakutató, 2000 ősz – www.mediakutatohu 64 Gulyás Ágnes: Bulvárlapok a rendszerváltás utáni Magyarországon – Médiakutató, 2000 ősz – www.mediakutatohu 63 27 http://www.doksihu Magyarországon a bulvárlapok olvasói vegyesebb képet mutatnak, mint Nyugat-Európában. Leginkább az átlagos, vagy jobb anyagi helyzetű emberek olvassák a bulvárlapokat. Ezek ugyanis megengedhetik maguknak, hogy a minőségi napilapok mellett második lapként olvassák a bulvárlapokat. Tehát elsősorban a szórakozás célja vezérli őket A bulvárlapok olvasóinak másik fontos jellemzője,

hogy inkább a fiatalabb korosztályból kerülnek ki. 65 5. ábra: Országos politikai és bulvárlapok olvasottsága életkor szerint Forrás: Gfk-Hungária – Szonda Ipsos – Médiaanalízis 1998/I, in: Cseh és mások 1998. A harmadik sajátossá pedig, hogy leginkább a Budapesten és más városokban élő emberek olvasnak bulvárlapokat, miközben a falvakban inkább a minőségi napilapokat részesítik előnyben. 66 Gulyás Ágnes: Bulvárlapok a rendszerváltás utáni Magyarországon – Médiakutató, 2000 ősz – www.mediakutatohu 66 Gulyás Ágnes: Bulvárlapok a rendszerváltás utáni Magyarországon – Médiakutató, 2000 ősz – www.mediakutatohu 65 28 http://www.doksihu 6. ábra: Országos politikai és bulvárlapok olvasottsága lakóhely szerint Forrás: Gfk-Hungária – Szonda Ipsos – Médiaanalízis 1998/I, in: Cseh és mások 1998. Bár mint korábban említettem a magyar bulvársajtóra nagy hatást gyakoroltak a külföldi befektetők, mégis

azt kell mondanom, hogy több dologban is különbözik a fejlet országokban találhatóknál. A magyar bulvárlapok címlapján például több hír olvasható, kevesebb bennük a hirdetés, valamennyire a tartalmuk is eltér, de ami a legfontosabb, hogy mind médiafogyasztás, mind a médiapiac szempontjából más funkciókat látnak el. 67 Gulyás Ágnes: Bulvárlapok a rendszerváltás utáni Magyarországon – Médiakutató, 2000 ősz – www.mediakutatohu 67 29 http://www.doksihu VI. ÚJSÁGÍRÓK ÉS ÚJSÁGÍRÓI SZERVEZETEK Az elmúlt években a különböző politikusok többször is bírálták a magyar újságírókat, hazugnak, illetve idegen érdekeket szolgálóknak bélyegezve őket. A bírálatok szinte mindegyikére jellemző volt, hogy nem egy-egy újságíróra, vagy lapra vonatkoztak, hanem általában az egész sajtó tisztességét vonták kétségbe. Azzal vádolták őket, hogy nem nyújtanak elég hiteles és objektív tájékoztatást. Az ilyen

politikai nyilatkozatok csak még jobban rontják a polgárok egyébként is kedvezőtlen véleményét a sajtóról. Kevesen gondolják ugyanis, hogy a napilapok tárgyilagos tájékoztatást nyújtanak a politikai kérdésekről. Vagyis egészséges távolságtartás jellemzi őket. Az újságírók társadalmi presztizsét illetően is többen tartják őket megbízhatatlannak, mint megbízhatónak. Leginkább a férfiak és a budapestiek között vannak többen, akik egyáltalán nem bíznak az újságírókban. Az emberek nem elégedettek az újságírók teljesítményével, emiatt nem is ismerik el a munkájukat, és így aztán nem is támogatják őket. Ez azonban sebezhetővé teszi a sajtót a politikai támadásokkal szemben. A sajtó pedig, mint tudjuk a demokrácia működésének alapmechanizmusához tartozik. Ez pedig azt jelenti, hogy a kedvezőtlen társadalmi megítélés, a sajtóval együtt magát a sajtószabadságot is gyengíti, ami előbb-utóbb demokratikus

deficithez vezet. 68 A presztízsvesztés és az újságírókba vetett bizalom megingásának többféle oka is van. Az egyik, a politikai tájékoztatás tárgyilagossága és a személyhez fűződő jogok megsértése miatti az Országos Rádió és Televízió Testületének (ORTT) Panaszbizottságának benyújtott állandó panaszok, és kezdeményezett perek következménye. Amelyek alátámasztották az országgyűlés 2000 májusában történt törvényi határozatát, amely során, hivatkozva a sajtó mai politikai elfogultságára, az átvilágítási törvényt kiterjesztették a különböző médiumok vezető munkatársaira is. 2001 májusában pedig, tehát egy évvel később életre hívták a Lex Répássyként emlegetett törvénymódosítást, amely helyesbítés közléségre továbbá közérdekű bírság fizetésére is kötelezhette mindazokat a lapokat és médiumokat, akik személyhez fűződő jogokat „sértő” véleményt vagy értékelést

mertek közölni. Igaz, hogy ez a törvény a későbbiek során meg is bukott az Alkotmánybíróságon. 69 68 Bajomi-Lázár Péter – Bajomi-Lázár Dávid: Újságírók és újságolvasók – Médiakutató 2001, tél – www.mediakutatohu 69 Bajomi-Lázár Péter: A politikai újságírás normái Magyarországon – www.mozgovilaghu 30 http://www.doksihu Mindezek mellett a közbeszéd gyakori témája még a médiaerőszak, a kisebbségek kedvezőtlen bemutatása, valamint az újságírók szakmai összeférhetetlensége is, amelyek szintén hozzájárulnak ahhoz, hogy a közvéleményben negatív kép alakuljon ki az újságírókról. És ekkor még nem is beszéltünk az olyan etikai problémákról, mint a különböző ajándékok elfogadása, az újságírók által végzett PR-tevékenység és így tovább. 70 Először azonban át kell tekintenünk, hogy milyen szakmai és etikai elvárások vonatkoznak ma Magyarországon a sajtóra. Talán kezdjük azzal, hogy a

hazai belső szabályok zöme egyaránt tartalmaz konkrét és általános kérdésekben eligazító szabályokat, továbbá a helyes döntéshez szükséges etikai irányelveket. Mindezek szakmai-etikai kódexekben vannak összegyűjtve, méghozzá azzal a céllal, hogy eligazítsák az újságírót a mindennapi munkája során felmerülő konfliktusok terén. 71 A legtöbb ilyen konfliktus alapvetően abból ered, hogy az újságíróknak egyszerre kellene megfelelniük a közönség, a tulajdonosok, a hirdetők és a közszereplők elvárásainak, miközben nem árt, ha a saját érdekeiket is tudják képviselni. Mindezek a szereplők különböző érdekeik érvényesítésére állandóan nyomást igyekeznek gyakorolni az újságírókra, hogy általuk befolyásolni tudják a sajtót. A közönség elégedettségét vagy elégedetlenségét a példányszámok változásán, illetve a csatornák nézettségén követhetjük nyomon. A tulajdonosoknál ugyanezt az újságírók a

saját bőrükön tapasztalhatják, amikor jutalmat kapnak, vagy éppenséggel kirúgják őket. A vállalatok, ha nem tetszik nekik valami, bármikor átvihetik a hirdetéseiket egy másik laphoz, vagy csatornához. A politikusoknak pedig hatalmukban áll olyan törvények létrehozása, illetve szakhatóságok felállítása, amelyek segítségével módjuk nyílhat a különböző médiatartalmak befolyásolására. Ilyen befolyásoló eszköz például a magyar médiatörvény is, továbbá a döntéseiben gyakorlatilag felülbírálhatatlan ORTT. 72 A demokratikus politikai újságírás célja azonban az lenne, hogy feltárja mindazt, ami a közjót fenyegeti. Ennek megfelelően igazából a „rossz hír” az, ami igazán érdekli a közönséget, nem pedig a politikusok által sugalmazott „jó hírek”, amelyek leginkább a hatalmat kiszolgáló médiát jellemzik. A demokráciában éppen ezért az újságíróknak nem elég csak beszámolniuk 70 Bajomi-Lázár Péter:

A politikai újságírás normái Magyarországon – www.mozgovilaghu Bajomi-Lázár Péter: A politikai újságírás normái Magyarországon – www.mozgovilaghu 72 Bajomi-Lázár Péter: A politikai újságírás normái Magyarországon – www.mozgovilaghu 71 31 http://www.doksihu az eseményekről, hanem megfelelő értelmezési keretbe is kell foglalniuk őket. Annak érdekében, hogy az újságíró megfelelő tájékoztatást tudjon a polgárok számára biztosítani, néha szükség van arra is, hogy felülbírálja a hozzáférhetőséget korlátozó különböző minősítéseket. A minősítések megnevezései nagyon különbözőek lehetnek, mint például üzleti, banki, szolgálati, és állami titok, összességükben azonban mindig azoknak az embereknek az érdekeit szolgálják, akik nem szeretnék „titkaikat” a nyilvánosság elé tárni. Az újságíróknak ezért előbb mindenképpen mérlegre kell tenniük azt, hogy nagyobb lesz –e a közlés haszna,

mint az általa okozott kár. Döntésükhöz a szakmai-etikai kódexek nyújthatnak segítséget, melyek többek között a következőket is megfogalmazzák: „az újságírónak etikai kötelezettsége összevetni a bármiféle titok nyilvánosságra hozatalával veszélyeztetett vagy szolgálni kívánt érdekek viszonyát a nyilvánosság és a tájékoztatás kötelezettségével”. 73 A szakmai-etikai kódexek további segítséget nyújtanak az újságírók számára abban, hogy minél pontosabban, vagyis szakmailag korrekt módon tájékoztassa a közvéleményt. A szakmai korrektség pedig egyfajta védettséget is nyújt, amely gondoskodik az újságíró támadhatatlanságáról. 74 Emellett a szakmai-etikai kérdések előtérbe kerülésében három további tényező is szerepet játszott: 1. Az 1956 és a rendszerváltás közötti években Magyarországon nem létezett felsőfokú újságíróképzés, így a szakma normáit a fiatalabbak kizárólag az idősebb

generációtól tudták megtanulni. Többek között hiányoztak még a nyugati szakirodalomba bepillantást nyújtó szakmai fórumok, folyóiratok és könyvek is. 2. A nyomtatott sajtót, és az elektronikus médiát is meghódító bulvárosodási folyamat, az események dramatizált és perszonalizált ábrázolásához vezetett, ami torzította a valóságot. A politikai és egyéb történések bemutatásánál is egyaránt az összefüggések helyett inkább a leegyszerűsített eseményekre és a sztereotipizátl személyekre koncentráltak. Mivel a bulvárlapok így teljesen lehetetlenné tették a Bajomi-Lázár Péter: A politikai újságírás normái Magyarországon 2. fejezet utolsó előtti bekezdés– www.mozgovilaghu 74 Bajomi-Lázár Péter: A politikai újságírás normái Magyarországon – www.mozgovilaghu 73 32 http://www.doksihu tárgyilagos tájékoztatást, szükség lett arra, hogy a tájékoztatás legfontosabb normáit formálisan is rögzítsék.

3. A kilencvenes évek médiaháborúja rávilágított az újságírók szakmai szerepértelmezési hiányosságaira. Ekkor vesztette el ugyanis az érvényességét a korábbi „lenini modell”, helyette pedig az angolszász újságírás normái kerültek előtérbe. Az angolszász értelmezés szerint az újságíró „őrkutya” szerepet tölt be, és mint egy „negyedik hatalmi ág” a politikai és az üzleti elit felügyeletét végzi. A gyakorlatban azonban az újságírók ama dilemma előtt álltak, hogy lojálisak legyenek –e a demokratikusan választott kormányhoz, vagy pedig inkább követve az új modellt kritikusan álljanak hozzá. A megosztottság egyik következménye volt az, hogy 1992-ben a Magyar Újságírók Országos Szövetségéből (MÚOSZ) kivált a Magyar Újságírók Közössége (MÚK). Az etikai kérdésekről folytatott viták valójában e szakmai szerepértelmezési kérdésekre próbáltak mindenki számára elfogadható választ

találni, de egyelőre még nem túl sok eredménnyel. 75 A magyar újságírók csak a kilencvenes évek második felében ismerték fel az önszabályozás szükségességét, ami után sorra hozták létre a különböző szakmai-etikai kódexeket. Ennek köszönhetően jött létre 1999 végén a „Visegrádi jegyzőkönyv”, amelyet önkéntes alapon egyelőre csak a rádiós és a televíziós újságírók részére hoztak létre. Nem sokkal később, 2000-ben a négy magyarországi újságírói-szervezet, azaz a MÚOSZ, a MÚK, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége és a Sajtószakszervezet, létrehozott egy közös etikai szabályzatot. A rá következő évben pedig az online tartalomszolgáltatók létrehozták a „Tartalomszolgáltatási kódexet”. 76 Az újonnan létrejött kódexek mindegyike összhangot képezett az angol újságírói normákkal, melyek szerint az újságíróknak mindenekelőtt az objektivitásra kell törekedniük, kizárólag a valós

tényekre kell összpontosítaniuk, továbbá fontos, hogy a médián belül érvényesüljön a belső pluralizmus elve. Azonban az elmélet sokszor ellentétben áll a gyakorlattal, és nincs ez másként itt Magyarországon is. A magyarországi média és különösen a nyomtatott sajtó inkább a nyugat-európai modell gyakorlatát követi. Ennek megfelelően objektivitás helyett inkább eszméket és politikai pártokat képviselnek, a tények helyett a szubjektív kreativitást 75 76 Bajomi-Lázár Péter: A politikai újságírás normái Magyarországon – www.mozgovilaghu Bajomi-Lázár Péter: A politikai újságírás normái Magyarországon – www.mozgovilaghu 33 http://www.doksihu helyezik előnyben, és végül a belső helyett a külső pluralizmust képviselik. Ebből kifolyólag állandóan meg is sértik az alapvető szakmai-etikai szabályokat, ami nem túl jó színben tünteti fel őket. Ilyen szabályszegés, például amikor az újságíró egy

nyilatkozatot a közlő szándékával ellentétes, illetve idegen kontextusba helyez, nem igazolt, esetenként kitalált állításokat közöl, vagy pedig következetesen csak az egyik fél álláspontját juttatja érvényre. 77 Azonban ha a gyakorlat ennyire ellentétben áll az elmélettel, felmerül a kérdés, hogy miért éppen az angolszász szakmai normákra eset a választás. Erre több lehetséges magyarázat is létezik, azonban a legmeghatározóbb mégis csak az, hogy a rendszerváltás után keletkezett űrt valamiképpen be kellett tölteni, tehát mindenképpen szükség volt egy új szakmai ethoszra. A távolságot tartó angolszász modell pedig a legalkalmasabbnak látszott arra, hogy ellensúlyozza az előző modellt. Az új szakmai ethosznak köszönhetően sikerült végre meghatározni az újságírók szakmai és társadalmi szerepét, és ezáltal egyben legitimálni is őket. A szakma legitimációjára pedig nagyon is szükség van, mivel valamiképpen

alá kellett támasztani az újságírók kiváltságos helyzetét. E szerint pedig az újságíró azért lehet közel a különböző információforrásokhoz, mert ő a közönség hangja, az „őrkutya”, vagy nevezhetjük akár „negyedik hatalmi ágnak” is. Az angolszász normák mellett szól még az is, hogy a nagyközönség elfogadja őket, így alkalmasak arra, hogy egyfajta védettséget is biztosítsanak a politikusok, vagy az üzleti elit támadásaival szemben. Végül pedig úgy tűnik, hogy az angolszász normák könnyebben egyeztethetőek össze a piac követelményeivel, mint az európaiak. 78 A szakmai normák betartása elsősorban az újságírók-társadalom érdeke is, mivel a szabályozás többek között növeli a társadalmi presztizst, megelőzést nyújt a külső, politikai beavatkozások ellen, megvédi őket a feletteseikkel és a tulajdonosokkal szemben, továbbá azoktól a kollégáktól is, akik hozzá nem értésből, hanyagságból, vagy

önös érdekből hírbe hozzák az egész szakmát. Azonban ezeknek a szabályoknak a hatékonysága nem terjed ki mindenre, mivel az érvényesítésükért felelős szakmai testületek szolidaritás, vagy személyes barátság okán gyakran vonakodnak szankcionálni, ami mindenképpen csökkenti a hatékonyságukat. Felmerül tehát a kérdés, hogy hogyan lehetne azok betartását az újságírókon számonkérni? Erre a kérdésre négyféle válasz is megfogalmazható. 79 77 Bajomi-Lázár Péter: A politikai újságírás normái Magyarországon – www.mozgovilaghu Bajomi-Lázár Péter: A politikai újságírás normái Magyarországon – www.mozgovilaghu 79 Bajomi-Lázár Péter: A politikai újságírás normái Magyarországon – www.mozgovilaghu 78 34 http://www.doksihu A liberális sajtómodell szerint az újságírók közvetlenül a közönségnek tartoznak elszámolással, akik az eladott példányszámon, illetve a hallgatottsági-nézettségi mutatókon

keresztül mondhatnak véleményt. Eszerint tehát a piaci verseny automatikusan a szakma teljesítményének a javulását is eredményezné. Az igazság azonban az, hogy Magyarországon a túlzott tulajdonkoncentrációnak köszönhetően ez egyáltalán nem így van. A szűkös sajtó- és médiapiacon alternatívák híján az emberek kénytelenek abból választani, ami van, így pedig képtelenek megfelelő szakmai teljesítményre ösztönözni az újságírókat. 80 Az újságíró-társadalom feletti szakmai felügyelet másik lehetséges eszköze, a választók által közvetlenül, vagy közvetve felhatalmazott állami intézmények, mint például az ORTT, annak Panaszbizottsága, vagy a közszolgálati médiumok kuratóriumai lennének. Nálunk azonban ez a modell sem működne igazán, mivel ehhez olyan politikai légkörre volna szükség, amelyben a parlamenti pártok nem igyekeznének ezen intézményeken keresztül befolyást gyakorolni a médiára. 81 Az ellenőrzés

harmadik lehetséges eszközét a különböző szakmai testületek, sajtótanácsok, újságírói-szervezetek etikai bizottságai jelentenék. Azonban ezek sikere is a politikai függetlenségtől függ, éppen ezért nem sok esély van arra, hogy Magyarországon is beváljanak. 82 Utolsóként még a tulajdonosokat tudnánk említeni, azonban Magyarországon a tapasztalatok alapján megállapíthatjuk, hogy a tulajdonosoknak általában fontosabb egy politikai konfliktus elkerülése, mint a szakmai szempontok érvényesülése. Ez egyaránt vonatkozik mind a külföldi, mind a hazai tulajdonosokra, sőt a helyi médiumok esetén a politikai erőktől való függés még erőteljesebb. 83 80 Bajomi-Lázár Péter: A politikai újságírás normái Magyarországon – www.mozgovilaghu Bajomi-Lázár Péter: A politikai újságírás normái Magyarországon – www.mozgovilaghu 82 Bajomi-Lázár Péter: A politikai újságírás normái Magyarországon – www.mozgovilaghu 83

Bajomi-Lázár Péter: A politikai újságírás normái Magyarországon – www.mozgovilaghu 81 35 http://www.doksihu A magyarországi tapasztalatok tehát azt mutatják, hogy a sajtó ellenőrzésének különböző alternatív formái egyáltalán nem helyettesíthetik a szakmai önszabályozást, azonban ez nem jelenti azt, hogy nincs is szerepük a szabályozásban. Ha a sajtószabadságot a demokrácia fenntartásához szükséges eszközként definiáljuk, el kell fogadnunk azt is, hogy a társadalmat képviselő intézmények is beleszólnak a megjelenő tartalmakba. Ideális esetben pedig az alternatívák csak kiegészítenék az önszabályozást, és így sokkal hatékonyabbá válna ez az egész ellenőrzési rendszer, amely arra hivatott, hogy a politikai és üzleti újságírókat is el lehessen számoltatni. 84 84 Bajomi-Lázár Péter: A politikai újságírás normái Magyarországon – www.mozgovilaghu 36 http://www.doksihu VII. WEBES ÚJSÁGÍRÁS Az

Internet világszerte óriási hatást gyakorolt modern társadalmunkra csakúgy, mint az újságírásra. Ugyanis 1982 után egy új, eddig teljesen ismeretlen terület alakult ki az újságírói szakmán belül, mégpedig az online újságírás. Az online újságírás nem csak technikai szempontból újította meg a szakmát, hanem új szokások kialakításához is vezetett. Ma már a legtöbb szerkesztőségben korszerű Internet hozzáféréssel rendelkező számítógépek állnak az újságírók rendelkezésére. Az Interneten található különféle archívumok, adatbázisok és hírforrások sokasága ugyanis hatalmas segítséget nyújthat a készülő cikkek megírásában. Külföldön ezért ma már bevett szokás, hogy egy újságíró a mindennapi munkája során rendszeresen használja az Internetet. Azonban akadnak olyanok is a szakmán belül, akiket aggodalommal tölt el az Internet mindenütt megtalálható jelenléte. A nyugtalanságuk egyik fő oka, hogy

eddig még nem sikerült elég ismeretet szerezniük eme új technológia terén, épp ezért félik használni azt. Ezen kívül nyomasztónak érzik még az Internet „azonnali” természetét is. Az egyetlen megoldás ahhoz, hogy félelmeiken felül tudjanak kerekedni az, ha alaposan megtanulják az e-mail, továbbá a többi online eszköz kezelését, illetve az Internet „nyelvét”. Ugyanis csak így lehetnek képesek arra, hogy valamiképp ellenőrzésük alá vonják az Interneten áramló gyors, és gyakran névtelen információs folyamot. 85 Az Internet használata azonban azzal az eredménnyel is jár, hogy az újságírók mindinkább egy íróasztalhoz lesznek kötve, mivel a hírek maguktól is „házhoz jönnek”. Így újságíróknak többé már nem kell a helyszínre kimenniük ahhoz, hogy anyagot gyűjthessenek a legújabb cikkeikhez. Ezáltal pedig csak még jobban felgyorsul majd az amúgy is száguldó hírek áramlása. A holnap újságírójának,

tehát egy terjesen már embert kell elképzelnünk Képesnek kell lennie arra, hogy átlássa és megítélje a hálón keringő híreket, meg kell tanulnia használni az új hírgyűjtő technológiákat, továbbá elég rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy hírgyűjtő csoportokban dolgozzon. 86 85 86 Mark Deuze: A web és a webes újságírás típusai – Médiakutató 2003, ősz – www.mediakutatohu Mark Deuze: A web és a webes újságírás típusai – Médiakutató 2003, ősz – www.mediakutatohu 37 http://www.doksihu A nyilvánvaló technológiai különbségek mellett az online újságírás még funkcionálisan is elkülönül a többi típustól. A webes újságírónak ugyanis először el kell döntenie, hogy az adott cikk közlésére mely formátumok bizonyulhatnak legmegfelelőbbnek, másodszor döntenie kell arról, hogy szeretne e hozzászólási lehetőséget biztosítani a leendő olvasói számára, harmadszor pedig, hogy hogyan köthetné linkek

segítségével más archívumokhoz a cikkét. Az Internet eme jellemzőit egy-egy szóval multimedialitásnak, az interaktivitásnak, illetve hipertextualitásnak is nevezhetjük. 87 Az online újságírás típusai A meistream híroldalak az online hírmédia legelterjedtebb típusához tartoznak. Elsősorban széles választék és szépen szerkesztett tartalom jellemzi őket, azonban egyáltalán vagy csak minimális mértékben nyújtanak lehetőséget az olvasók számára a beleszólásra. Egyedisége abban áll, hogy tartalma valahol a weben keletkezett, azaz eredetileg is Internetes felhasználásra szánták. A legtöbb online újság ebbe a típusba tartozik, ugyanis alapjában véve nem sokban különbözik a hagyományos újságírástól. Ugyanolyan hírértéket közvetít, és a közönséggel való viszonya is megegyezik. A különbség csak az, hogy ezeket a híreket specifikusan a webre szánták továbbá, hogy bizonyos technikai tudást is kombináltak hozzájuk.

Az ilyenfajta híroldalakat többnyire médiatulajdonosok szokták működtetni 88 Az online újságírás második fő típusai közé tartoznak az index- és katalógusoldalak. Ezek gyakran különböző keresőprogramokhoz, marketingkutató cégekhez, vagy akár ügynökségekhez is kötődhetnek. Az ilyen oldalakon más híroldalakhoz kapcsolódó hiperlinkeket találhatunk, amelyeket a szerkesztők néha megjegyzésekkel is elláthatnak. Így tehát kevés „eredeti” tartalmat találhatunk rajtuk, azonban lehetőséget adnak a csevegésre, a hírek egymás közötti megosztására. Szintén ehhez a kategóriához soroljuk az úgynevezett „portál” oldalakat is, amelyeken a linkeken kívül már van némi szerkesztett tartalom is. 89 Ezen kívül létezik még a „weblog”, de nevezhetjük egyszerűen „blog” jelenségnek is. Ez alatt a fogalom alatt egyfajta nagyon személyes online naplót értünk, amelyet megkötés nélkül bárki írhat. A naplóíró

saját élményeit meséli el, itt-ott néhány megjegyzésekkel ellátott Mark Deuze: A web és a webes újságírás típusai – Médiakutató 2003, ősz – www.mediakutatohu Mark Deuze: A web és a webes újságírás típusai – Médiakutató 2003, ősz – www.mediakutatohu 89 Mark Deuze: A web és a webes újságírás típusai – Médiakutató 2003, ősz – www.mediakutatohu 87 88 38 http://www.doksihu linkkel fűszerezve őket. Mivel az ilyen oldalakon többnyire korlátozva van a résztvevő kommunikáció, az index- és a véleményoldalak közé soroljuk őket. 90 A híroldalak negyedik típusába tartoznak a meta- és véleményoldalak. Ezek általában általános médiaügyekről szólnak, ezért néha figyelőként néha pedig, mint kibővített index- és katalógusoldalak működnek. Ennek megfelelően sok meta- és véleményoldal szolgál médiakritikusként. Cikkeiket gyakran több újságíró írja, tartalmukban pedig lényegében a weben másutt

megtalálható tanulmányokat vitatják meg. Többek között „újságírásról szóló újságírás”-nak is nevezik. Ebből a szempontból hozzájárul a sajtó további professzionalizálódásához, továbbá az emberek közötti párbeszéd újjáélesztéséhez. 91 Független médiaközpontok honlapjai az „alternatív” híroldalak, amelyek többnyire a mainstream hírszervezetekkel állítják szembe magukat. Ugyanis a saját híreiken kívül a médiahálózatok híreinek kritikáját is tartalmazzák. Ezen kívül olyan témákra és szempontokra fektet hangsúlyt, amelyekre a „mainstream” újságírók nem. A legtöbb ilyen oldal megengedi, hogy a felhasználok saját anyagokat töltsenek fel, ép ezért többé-kevésbé nyitottnak tekinthetjük őket. 92 Véleménynyilvánításon és vitán alapuló oldalak tartalmazzák a felhasználók személyes tapasztalatairól szóló beszámolókat. Ez a típus támogatja tehát az emberek kapcsolat iránti

szükségletét azáltal, hogy biztosítja az egymás közötti valós időben történő akadály nélküli kommunikációt. Az újságírók tehát olyan gyakran egyetlen specifikus téma köré szerveződő fórumot hoznak létre, melyek segítségével a világ egyik felén élő emberek megoszthatják gondolataikat a világ másik felén élő emberekkel. Ép ezért ezt a típust többek között „csoportos weblognak” is nevezik. 93 Az online újságírás mindegyik típusára jellemző a már korábban is említett hipertextualitás, multimedialitás és az interaktivitás. A hipertextualitásnak két különböző típusát különböztetjük meg, hiszen a linkekkel egyaránt utalhatunk az oldalon kívülre és belülre is. A hipertext célja a minél többféle tartalom Mark Deuze: A web és a webes újságírás típusai – Médiakutató 2003, ősz – www.mediakutatohu Mark Deuze: A web és a webes újságírás típusai – Médiakutató 2003, ősz –

www.mediakutatohu 92 Mark Deuze: A web és a webes újságírás típusai – Médiakutató 2003, ősz – www.mediakutatohu 90 91 39 http://www.doksihu elérhetővé tétele, ép ezért a kifelé mutató új tartalmakat megnyitó linkek a kívánatosabbak. Mégis ma Magyarországon a belső linkelést részesíti előnyben méghozzá azért, mert a külső tartalmak beintegrálása sok esetben sérti a tulajdonosi és szerzői jogokat. 94 A multimédia többféle formátumban kínált információk kombinációját, amely a felhasználó számára számos módot kínál tartalmának befogadására. Ennek során egyrészt figyelembe kell venni a technológiai fejlődést, vele együtt pedig az új lehetőségeket, másrészt pedig tisztában kell lenni eme technológiának az újságírás kultúrájára gyakorolt hatását. 95 Az interaktivitás olyan tulajdonság, amely elősegíti a közönség aktivitását, képessé teszi őket arra, hogy ne csak kapják, hanem terjesszék is

az információkat. Különösen az újságírás számára nagy jelentőségű, mivel választási lehetőséget nyújt, továbbá többféle módon is alkalmazható, például az elérhető választási lehetőségek összetettsége, a felhasználhatóság, a személyközi kommunikáció elősegítése, továbbá az információ hozzáadásának egyszerűsége révén. A weblapoknál az aktivitás mértékétől függően háromféle interaktivitást is megkülönböztethetünk: 1. navigációs interaktivitás, ahol a felhasználó többé-kevésbé strukturált módon navigálhat az oldalon 2. működési interaktivitás, ahol már beleszólhat az oldal létrehozási folyamatába is 3. alkalmazkodó interaktivitás, amely során az oldal, programozása révén alkalmazkodni tud minden egyes felhasználó online viselkedéséhez Minél interaktívabb egy oldal, azaz minél több lehetőséget kínál, annál inkább magukénak fogják azt érezni a felhasználók. Ez akkor is

igaz, ha nem is használják ki az összes lehetőséget. Amiből az következik, hogy létezik egy negyedik interaktivitási szint, méghozzá a honlap harmadik személyű interaktivitása. Ennek lényege, hogy a felhasználó tudatában van annak, hogy bár ő nem használja ki a lehetőségeket, de mások ezt megteszik, tehát a lehetőség az, ami igazán számit. Az interaktivitás tehát döntő szerepet játszik, azaz egyelőre még csak Mark Deuze: A web és a webes újságírás típusai – Médiakutató 2003, ősz – www.mediakutatohu Mark Deuze: A web és a webes újságírás típusai – Médiakutató 2003, ősz – www.mediakutatohu 95 Mark Deuze: A web és a webes újságírás típusai – Médiakutató 2003, ősz – www.mediakutatohu 93 94 40 http://www.doksihu játszana, ha nem uralná még mindig a hagyományos, interaktív választási lehetőségeket nélkülöző újságírói szemlélet a webet. 96 A fogyasztási szokások megváltozásának

köszönhetően várhatóan kétféle újságírás fog kifejlődni. Az általános közönség számára, akik leginkább az általános tájékoztatást igénylik az orientáló újságírás fog tájékoztatás nyújtani. Az érdeklődő közönségnek pedig, akik gyakorlati, specializált információkat várnak el az instrumentális újságírás fog megfelelni. Az újságíróknak ennek megfelelően egy adott közönség specifikus igényeit kell majd kielégíteniük, amit csak úgy tudnak majd megtenni, ha a nyílt forrású újságírásnak megfelelően egy nyitottabb újságírói kultúrát hoznak létre. A nyílt forrású újságírás cikkeit, ugyanis még a végleges megjelenésük előtt közzéteszik az Interneten, ezután a hozzászólások alapján az újságírók átírjak azokat, és csak ezután jelentetik meg őket. 97 A jelenkori újságírásnak két feladata van, egyrészt fel kell készítenie szervezetét arra, hogy reagáljon a létező újságírói

kultúrára. Másrészt képesnek kell lennie annak újragondolására, hogy a tartalom és az összekapcsolhatóság közötti dimenzióban hol helyezze el magát. Ha nem ragadja meg a változások jelentőségét, várhatóan nem lehet majd sikeres. 98 Mark Deuze: A web és a webes újságírás típusai – Médiakutató 2003, ősz – www.mediakutatohu Mark Deuze: A web és a webes újságírás típusai – Médiakutató 2003, ősz – www.mediakutatohu 98 Mark Deuze: A web és a webes újságírás típusai – Médiakutató 2003, ősz – www.mediakutatohu 96 97 41 http://www.doksihu VIII. ÚJSÁGOLVASÁSI SZOKÁSOK Mi magyarok látványosan olvasó nemzet vagyunk. A buszon, villamoson mindig újságokba, vagy könyvekbe mélyedő utason látványa fogad. Mégis úton útfélén azt kell hallanom, hogy az emberek egyre kevesebbet olvasnak, helyette pedig egyre többen nézik inkább a tévét. Különösen rossz a helyzet a fiatalok körében, akik közül sokan

egyáltalán nem vesznek kezükbe újságot, vagy legalább is nem napilapot. Mi lehet ennek az oka? A következőkben erre a kérdésre szeretnék választ kapni. Fiatalok olvasási szokásai Egy felmérés szerint a fiatalok, azaz 17-18 évesek több mint a harmada egyáltalán nem olvas újságot, akik pedig olvasnak, azok jelentős része is csak a bulvárlapokat részesíti előnyben. A háttérben az húzódik, hogy a középiskolások jelentős része egyáltalán nem fogja fel az újságokban található cikkek értelmét, épp ezért nagyon hamar el is veszítik a türelmüket és inkább másba fognak. Többek szerint nem az a probléma, hogy a fiatalok nem érdeklődnek, hanem, hogy a különböző napilapok nem megfelelő módon tálalják fel nekik az információkat. A kutatók szerint a középiskolások nagy részének alapvető szövegértési gondjaik vannak, épp ezért nem tudják értelmezni a hosszú riportokat, cikkeket, csak az egyszerű tíz soros

bulvárhíreket. 99 Angliában ezzel szemben több mint 3 millió fiatal olvas minden nap újságot, 77 százalékuk pedig legalább hetente egyszer. Ott az újság a leggyakrabban fogyasztott médiatermékek közé számít. A problémára megoldást az iskola jelenthetné Magyarországon jelenleg a középiskolásokkal nem olvastatnak újságokat, így sokan csak az egyetemi felvételin döbbennek rá saját hiányosságaikra. Azonban nem elég, ha csak a könyvtárban lennének megtalálhatóak a napilapok. Szükség van arra, hogy a fiatalokat előbb valaki megtanítaná egyáltalán újságot olvasni. Ebben talán még az Internet is segítséget tudna nyújtani, mivel a fiatalok előnyben részesítik a rövid híreket, melyek segítségével, sokkal gyorsabban tudnak információhoz jutni, anélkül, hogy át kellene lapozniuk egy 20-30 oldalas újságot. 100 99 Origo 2004. november 15: A fiatalok nem értik az újságokat – wwwtelescholahu Origo 2004. november 15: A

fiatalok nem értik az újságokat – wwwtelescholahu 100 42 http://www.doksihu A napilapok forgatása többé-kevésbé azért is lenne fontos, mert a 18-19 évesek már szavazhatnak. Azonban így, hogy fogalmuk sincs a politikáról, vagy más egyéb fontos kérdésekről, amelyekről aztán később szavazniuk is kellene, a többségük el sem megy szavazni, vagy ha el is megy nincs benne sok köszönet, mivel saját kialakult vélemény híján hagyják magukat mások által befolyásolni. 101 A lapok túlélése is sokban függhet attól, mennyire sikerül majd a fiatalokat rászoktatni az újságolvasásra, mivel a hazai trendek azt mutatják, hogy az idősödő emberek többsége a kor előrehaladtával ugyancsak lemond az újságokról. Éppen ezért az újságoknak a fiatalok meghódítása érdekében gyökeresen meg kell változtatniuk az eddigi stratégiájukat, úgy hogy az a fiatalok számára vonzó terméket eredményezzen. Annál is inkább mivel így a

csökkenő példányszám mellett ráadásul még nélkülözniük kell ama hirdetők pénzét is, akiknek a célcsoportját pontosan ezek a fiatalok képezik. Hiszen ki akarna egy olyan újságban a fiataloknak szóló termékeket hirdetni, amelyet azok kézbe sem vesznek. 102 Magyarországon az eddigi legösszetettebb médiapedagógiai program a Pannon Lapok Társasága (PLT) szervezésében zajlott Sajtó és tanulás (SÉTA) volt. A SÉTA program valójában egy megyei kísérlet arra, hogy a fiatalokból a megfelelő motivációkkal, továbbá a célcsoportra szabott igények kielégítésével igazi újságolvasókat neveljenek. Ez egyfajta kulturális misszió is egyben, mivel sajnos az írott sajtó egyáltalán nem szerepel a tananyagban annak ellenére, hogy 2003-ban az Oktatási Minisztérium bevezette már a mozgóképkultúra és a médiaismeret című tantárgyakat. A SÉTA program négy megyei hírlap, a Fejér Megyei Hírlap, a Napló, a Vas Népe, a Zalai Hírlap,

valamint az ország egyetlen városi napilapjának, a Dunaújvárosi Hírlapnak az összefogásával jött létre. Egy tanév alatt körülbelül kétszer szervezhető program célja, hogy kettős. Egyrészt a fiatalokból tapasztalt újságolvasókat szeretne nevelni, másrészt a kiadók üzleti érdekeit is szem előtt szeretné tartani. 103 A hét hétig tartó program során a diákok a megyei lapok szerkesztőivel, újságíróival együtt projektmunkákban vesznek rész, melynek során a cikkeket tartalmi és formai szempontból is elemzik. A gyakorlatoknak köszönhetően az iskolásoknak lehetőségük van rá, hogy saját 101 Origo 2004. november 15: A fiatalok nem értik az újságokat – wwwtelescholahu Szederkényi Éva: Utak egy motivált generációhoz – Oktatási stratégia a fiatal olvasók megnyerésére – www.lapkiadashu 103 Szederkényi Éva: Utak egy motivált generációhoz – Oktatási stratégia a fiatal olvasók megnyerésére – www.lapkiadashu 102 43

http://www.doksihu véleményt alakítsanak ki, továbbá jártasságot szerezhetnek a sajtó használatában. Valamennyi ifjú zsurnaliszta nyomtatott anyaga a szerző fotójával együtt, külön a számukra fenntartott Sétatér oldalakon jelenik meg heti rendszerességgel. Saját nyomdája és terjesztési hálózata révén a PLT minden reggel eljuttatja a gyakorlati és elméleti oktatásban is egyaránt felhasznált napilapokat az iskolákba. Az oktatás során a gyerekek megismerkedhetnek a különböző műfajokkal, kiadói ismeretekkel gyarapíthatják ismereteiket, végül pedig még egy nyomdalátogatáson is részt vehetnek. A tanárok a SÉTA egyik legfontosabb eredményeként azt tekintik, hogy miközben a gyerekek megtanulták az informatikai eszközök gyakorlati használatát, egyúttal kiélhették az alkotás és a kreativitás iránti vágyukat is. A SÉTA program további gyakorlati haszna, hogy az így elsajátított ismereteket a gyerekek a kétszintű

érettségin is kamatoztathatják, mivel a sajtóműfajok is bekerültek követelmények közé. A program tehát mind a diákok, mind a tanárok részéről tetszést váltott ki, ennek megfelelően számítani lehet a folytatásra is. 104 Mindamellett az e fajta olvasónevelési programok nagy előnye, hogy egyszerre sok embert tudnak mozgósítani, ezáltal pedig sokkal nagyobb eredményeket lehet velük elérni. Ezáltal például lehetőség van arra is, hogy a szokásokkal szemben a fiatalok ne csak a szülők által kiválasztott lapokat olvassák, és tartsák becsben, hanem meglegyen a lehetőségük arra, hogy maguk is tudjanak választani a lapok között. Az eddigi sikereket látva a program 2005-re a színes lapokat is be szeretné vezetni az oktatási projektjébe. A tét nem lebecsülendő, mivel a diákok elég komoly olvasói potenciált képezhetnének a sajtó számára, ehhez azonban előbb a különböző hosszú távú marketingstratégiákkal rendelkező

támogatók mellett az állam segítségére is szükség lenne. Ugyanis ahhoz, hogy az olvasásnevelés hosszú távon is eredményes legyen, a változásokat az egész sajtóra kellene kiterjeszteni. Éppen ezért mindenképpen szükség van egy a teljes nyomtatott sajtót érintő stratégia kidolgozására. 105 Mint már eddig is láthattuk, az olvasási szokások erősen korosztályfüggők. Jellemző, hogy a fiatalok tudatosabb fogyasztók, márkahűbbek, épp ezért a piacnak hozzájuk kell majd alkalmazkodnia, ha meg szeretné őket nyerni magának. Viselkedésüket a globalizálódás és a fogyasztói társadalom határozza meg. A megyei napilapok, a bulvárlapok, és a különböző 104 Szederkényi Éva: Utak egy motivált generációhoz – Oktatási stratégia a fiatal olvasók megnyerésére – www.lapkiadashu 105 Szederkényi Éva: Utak egy motivált generációhoz – Oktatási stratégia a fiatal olvasók megnyerésére – www.lapkiadashu 44 http://www.doksihu

szabadidő-magazinok örvendenek náluk népszerűségnek, tehát megállapíthatjuk, hogy a politikamentes lapokat részesítik előnyben. 106 Felnőttek olvasási szokásai Milyen gyakran olvasnak napilapot a magyar olvasok? Ez derült ki egy a Marketing Centrum által készített felmérésből melynek során megállapították, hogy a magyar lakosság 44 százaléka olvas naponta napilapot, további 13 százalékuk hetente többször, 9 százalékuk hetente, 15 százalékuk pedig még ennél is ritkábban. Legvégül pedig az lakosság 19 százaléka egyáltalán nem vesz a kezébe újságot. 107 7. Ábra Forrás: Marián Béla – Napilap-olvasási szokások http://www.hetekhu/indexphp?cikk=2194 Ezek után azt is megvizsgálták, hogy ki milyen lapokat olvas, illetve melyek a legolvasottabb lapok. Kiderült, hogy a diplomások és az érettségizettek azonos valószínűséggel olvasnak napilapot, azonban míg a diplomások a politikai lapokat preferálják, addig az

érettségizettek a helyi lapok mellett inkább olvasnak bulvárlapokat. A napilapok esetében számít a politikai irányultság is. A Népszabadság olvasói ugyanis elsősorban az MSZP és az SZDSZ támogatói, 106 Szederkényi Éva: Utak egy motivált generációhoz – Oktatási stratégia a fiatal olvasók megnyerésére – www.lapkiadashu 45 http://www.doksihu míg a Magyar Nemzetet és a Napi Magyarországot inkább a jobboldali pártok hívei forgatták. 108 A felmérések értékelése után az embereket újságolvasási szokásaik alapján négyféle csoportra osztották: 1. Az első csoport, amely 54 százalékkal egyben a legnépesebb is Ide tartoznak azok, akik csak elvétve olvasnak napilapokat, akkor is csak azokat, amelyek a kezük ügyébe kerülnek. 2. A gyakorlatilag csak helyi lapokat olvasó, főleg vidékiek csoportja a lakosság 24 százalékát képezik. 3. Szintén vidékiek 11 százalékára jellemző, hogy a helyi lapok mellett országos lapokat is

olvasnak. 4. Végül pedig a lakosság 11 százaléka olvas kizárólag országos napilapokat, azok közül is leginkább a Népszabadságot. 109 5. Táblázat Elvétve olvas napilapot A helyi lapot olvassa Helyi és országos lapot is Csak országos lapot olvas Budapest 71 0 2 27 Megyeszékhely, megyei jogú város 35 35 23 7 20 000 lakos feletti város 55 19 15 11 5000–19 999 lakosú település 56 26 7 11 5000 lakos alatti település 53 31 11 5 Átlag 54 24 11 11 Forrás: Marián Béla – Napilap-olvasási szokások http://www.hetekhu/indexphp?cikk=2194 A legaktívabb olvasók tehát a vidéken élő polgárok, akik leginkább a helyi és megyei napilapokat forgatják. Ezzel szemben a budapestiek a legritkább esetben forgatják csak a napilapokat. 110 107 Marián Béla: Napilap-olvasási szokások – www.hetekhu Marián Béla: Napilap-olvasási szokások – www.hetekhu 109 Marián Béla: Napilap-olvasási szokások – www.hetekhu 110 Marián

Béla: Napilap-olvasási szokások – www.hetekhu 108 46 http://www.doksihu Azonban nem csak a napilapoknál figyelhetünk meg regionális eltéréseket az olvasási szokásokban. A Napi Gazdaság március kilencedikén megjelent egyik cikke ugyanis azt írja, hogy „míg a középső országrészekben színesebb az olvasott periodikák skálája, addig a Dunántúlon a nőies témákat, a Délalföldön pedig a férfias lapokat kedvelők fordulnak elő nagyobb arányban.” 111 Egy 11 laptípus olvasottságát vizsgáló MTA Szociológiai Kutatóintézet által készített felmérésből kiderült továbbá, hogy az újságolvasók csaknem fele női lapokat is forgat, ezen kívül a 31 százalékuk találkozik rendszeresen egészségre specializálódott kiadványokkal is. Népszerűek továbbá a rejtvénylapok, az autósmagazinok továbbá a lakáskultúra és a konyhai magazinok, mivel ezek olvasottsága körülbelül 20-25 százalékos. A felmérés alapján a tanulmány

készítői ezek után újságolvasói típusokat is megkülönböztettek: 1. Az olvasók 13 százalékát az úgynevezett „aktív sokoldalúak” csoportjába sorolták. Ezekre pedig az jellemző, hogy elég szerteágazó az érdeklődési körük, diplomások, akik főleg a nagyvárosban élnek, gazdaságilag aktívak, ezenkívül pedig a magasabb jövedelmi csoportba tartoznak. 2. Ezután következnek a „női témák kedvelői”, akik az újságolvasók több mint az ötödét teszik ki. A női lapokon kívül érdeklik őket még az egészséggel, a konyhával kapcsolatos lapok, továbbá a rejtvényújságokat is kedvelik. Ennek a csoportnak a havi jövedelme körülbelül 90-200 ezer forint körül mozog. 3. Az olvasók 17 százaléka érdeklődik kiemelten a „férfias témák iránt”. Főleg a fiatal korosztály és a szakmunkás végzettségűek sorolhatók ebbe a csoportba, amely jellemzően 39 éves korig terjed. Jövedelem szempontjából bevallásuk szerint

kényelmesen kijönnek a havi, több mint 200 ezer forintú keresetükből. 4. A legnagyobb tábort a „napilapolvasók” képezik. Ide tartoznak a 60-70 év közötti nyugdíjasok, a legfeljebb 8 általános osztályt végzettek, akik 111 Napi Gazdaság 2005.0309: Az újságolvasók fele női lapokat is forgat 47 http://www.doksihu jellemzően városlakok, és bevallásuk szerint nehezen élnek meg a havi 90 ezer forint alatti keresetükből. 112 Az újságolvasási szokásokat a településtípusokon, és az iskolai végzettségen kívül tehát a jövedelmek is nagyon befolyásolják. A magasabb vagyoni csoportba tartozók ugyanis megengedhetik maguknak, hogy egyszerre többféle újságot is vegyenek, így lehetőségük van a lapok széles körét böngészni. Az általuk olvasott lapok között épp ezért éppúgy megtalálhatóak a napi-, a gazdasági és a lakberendezési lapok, mint a manapság olyan divatos férfi és női életmódmagazinok. Ezzel szemben a

legalacsonyabb jövedelműeknek átlagban kevesebb, mint egy lappal kell beérniük, ami azért is szomorú, mert valójában ők vannak többségben. A nemek tekintetében azonban már nem ilyen nagy az eltérés, a nők átlagosan 3,5 újságot olvasnak, a férfiak pedig 3,3-at. 113 8. Ábra Forrás: Marián Béla – Napilap-olvasási szokások http://www.hetekhu/indexphp?cikk=2194 Az újságolvasási kedv csökkenését, illetve növekedését felmérése híján legjobban a példányszám változásain keresztül tudjuk nyomon követni. A Magyar Terjesztési-Ellenőrző Szövetség (MATESZ) 2004-es gyorsjelentése szerint az országos napilapok közül egyedül csak a Blikk mutathat fel pozitív eredményt, mivel az előző évhez képest, 237 ezerről sikerült több mint 256 ezerre feltornáznia az eladását. Ezzel szemben az összes többi napilapnak, így a Népszabadságnak, a Színes Mai Lapnak, a Magyar Hírlapnak és a Népszavának is csökkent a Napi Gazdaság

2005.0309: Az újságolvasók fele női lapokat is forgat Egy magyar felnőtt átlagosan kevesebb, mint négy különböző lapot szokott olvasni 2003.0409 10:57 Magyar Hírlap – www.zeghu 112 113 48 http://www.doksihu példányszáma, illetve egyedül a Magyar Nemzetnél maradt változatlanul 79 ezer a példányszám. Továbbá a nagy előfizetői táborúknak köszönhetően a vidéki lapoknak is sikerült megőrizniük az eddigi olvasótáborúkat. 114 Nem ennyire tragikus a helyzet azonban a szórakoztató, ismeretterjesztő, életmód témájú heti, illetve havilapok terén, ahol a leglátványosabb növekedést a Joy magazin érte el, ugyanis az előző évi 38,7 ezres havi átlagát 71,1 ezerre sikerült növelnie. Anry Soós Éva, a Joy magazin főszerkesztője egy interjúban elmondta, hogy a magazin a hagyományoshoz képest kisebb méretűvé válása, is hozzájárult az eladások növekedéséhez. Azonban saját bevallása szerint ez még nem lett volna elég egy

ilyen nagymértékű növekedéshez. A magazin formaváltásával párhuzamosan megváltozott ugyanis a magazin dizájnja, sőt részben a tartalma is, továbbá bővült az oldalszám, és ami a legfontosabb az a 495-ről 295 forintra véghezvitt árcsökkenés. A Joy példája nyomán más magazinok is gyarapítani tudták olvasóik számát, így például a Cosmopolitan 34,3 százalékos, az Elle Magyarország 17 százalékos, a Hölgyvilág 12 százalékos, az FHM pedig 8 százalékos növekedést tudott elkönyvelni. 115 A szórakoztató, főleg női hetilapok közül a Story-nak sikerült megőriznie piacvezető helyzetét, utána sorban következik a Nők Lapja, amely csak 2 százalékos csökkenést könyvelhetett el magának. A Kiskegyed példányszáma is alig csökkent, viszont a Tina már 13 százalékos visszaesést szenvedett el. 116 A gazdasági hetilapok közül mind a Figyelő, mind a HVG példányszáma is csökkent, azonban a HVG még így is toronymagasan

piacvezető maradt. A sima Blikk mellett a Vasárnapi Blikk is növelte a példányszámát, akárcsak a több megyében megjelenő Vasárnap Reggel. A hétvégén is megjelenő újságok közül csak a Vasárnapi Hírekből vettek átlagosan 8 százalékkal kevesebbet. 117 Megvizsgálva ezeket az adatokat arra a következtetésre juthatunk, hogy megint csak romlott a minőségi napilapok helyzete, minden valószínűség szerint a bulvár lapok, közülük is a Blikk hatására. Ezzel szemben a havilapok terén, új stratégiájuknak köszönhetően nagyfokú növekedést sikerült elérniük a különböző magazinoknak. Ami pedig sikerült a havilapoknak 114 TSCH, 2004.0507: Lapkiadás: Csökken a példányszám – wwwtelescholahu Napi Gazdaság, 2005.0203: Lapkiadás: Csökken a példányszám – wwwtelescholahu 116 Napi Gazdaság, 2005.0203: Lapkiadás: Csökken a példányszám – wwwtelescholahu 115 49 http://www.doksihu miért ne sikerülhetne a napilapoknak is?

Véleményem szerint, tehát mindenképpen egy új stratégia bevezetésére, illetve megújulásra lenne szükségük az országos napilapoknak is, annak érdekében, hogy vissza tudják hódítani az olvasóikat. 117 Napi Gazdaság, 2005.0203: Lapkiadás: Csökken a példányszám – wwwtelescholahu 50 http://www.doksihu ÖSSZEGZÉS Dolgozatom révén egy olyan jelenség megértéséhez szerettem volna közelebb kerülni, amely egyre inkább jellemzővé kezd válni társadalmunkban, kihatva nemcsak az újságokra, és a többi médiára, hanem számos egyéb területre is. Ugyanis modern társadalmunkban nem csak az újságok olvasására jut egyre kevesebb idejük az embereknek, hanem akár az olyan egyszerű dolgokra is, mint meglátogatni egy múzeumot, vagy megtekinteni egy kiállítást. Vizsgálatom tárgyául a nyomtatott sajtót választottam, mert egyrészt sokkal jobban követhetően benne ezek a változások, mint például a folyton változó Interneten,

másrészt fontosnak tartom, hogy az emberek megfelelően legyenek tájékoztatva a mindennapi eseményekről. Ez pedig a számomra csak úgy képzelhető el, ha minél több médium áll az emberek rendelkezésére. Kezdetben igyekeztem valamiféle bepillantást nyújtani a sajtó fejlődésének történetében Európában és Magyarországon is egyaránt, hogy megvizsgálhassam a változások lehetséges okait, okozóit. Ezután a magyarországi piac jellegzetességeit tártam fel, először a tulajdonosok, majd a kínálat végül pedig maguk a cikkírók kapcsán. Természetesen nem hiányozhatott a dolgozatomból a még viszonylag új keletű, de egyre lendületesebben fejlődő és terjedő Internet, és az internetes újságírás sem. Végül pedig rátérek a dolgozatom tulajdonképpeni tárgyának összefoglalására, a Magyarországon jellemző újságolvasási szokásokra és azok következményeire. Az olvasási szokásokat vizsgáló felmérésekből főleg az derül ki,

hogy az emberek mind ritkábban olvassák az országos politikai napilapokat, mivel úgy vélik, hogy azok nem képesek kellően objektív tájékoztatást nyújtani nekik. Ezzel szemben virágkorukat élik a helyi, és megyei lapok, ami sokat elárul az emberek ama igényéről, hogy tudni szeretnék, milyen események is zajlanak a közvetlen közelükben. Elgondolkodtató továbbá, hogy a fiatalok körében elvégzett kutatások azt mutatják, hogy az újságok nyelvezete túl komplikált a számukra. Azonban úgy néz ki, hogy ez a helyzet várhatóan javulni fog, mert már útnak indultak olyan kezdeményezések, melyek lényege a fiatalok olvasásra való nevelése. 51 http://www.doksihu Véleményem szerint a „SÉTA program” beindítása, illetve elterjedése megindíthatja a fiatalok olvasásának számszerű növekedését is. A felnőttek körében, csak egy bizonyos elit rétegnél - akik gazdaságilag is megengedhették maguknak - volt növekedés tapasztalható a

fogyasztásban. Őrájuk azonban egyébként is az jellemző, hogy a napilapoktól a magazinokig a lapok széles skáláját forgatják. Ezzel szemben, a lakosság többsége inkább a rádióból, vagy a televízióból próbál tájékozódni. Ennek egyik oka az, hogy egyrészt kevés jövedelműket nem szeretnék még újságokra is költeni, másrészt pedig az emberek többségének már nincs sem ideje, sem türelme arra, hogy végiglapozzon egy újságot. Kivételt képeznek a helyi jellegű kiadványok, amelyek a közember mindennapjára vonatkozó érdekes és hasznos információt tartalmaznak (például területi lapok, autó és motor, sportújságok). Sajnos irodalmazások során nem találtam megfelelő adatokat arra vonatkozóan, hogy tényszerű megállapítást tudjak tenni a nemek viszonylatában történő újságolvasási szokásokról. Saját környezetemet figyelembevéve azonban megállapítható az a tény, hogy a férfiak általában a nehezebb fajsúlyú

politikai lapokat olvassák gyakrabban, míg a nők döntő többsége a szórakoztatóbb, érdeklődési körüknek jobban megfelelő, könnyebb stílusú olvasmányokat részesítik előnyben. Természetesen mindkét nem vonatkozásában kivételek is akadnak. Véleményem szerint az emberek életszínvonalának, illetve iskolázottság mértékének a növekedése is pozitívan befolyásolhatja az újságolvasással kapcsolatos igények növekedését. Az újságolvasók létszámának a növekedését az is befolyásolhatja, hogy a tartalom és az újság ára nincs arányban egymással, azaz viszonylag drágák a Magyarországon forgalmazásba kerülő, igényesebb papírra nyomtatott színvonalasabb újságok ára. Összefoglalásként megállapítható - bár a jelenlegi statisztikai adatok az olvasótábor csökkenését mutatják – hogy az írott sajtónak jelenleg, és a jövőben is megvan a helye az elektronikus hírközlő szervek mellett. 52 http://www.doksihu

Véleményem szerint, ha az újságírás színvonalán is sikerül javítani, akkor még hosszú időn keresztül olvashatja mindenki kedvenc lapját, amely számára új ismereteket és szórakozást is jelent. 53 http://www.doksihu X. IRODALOMJEGYZÉK 1. Gálik Mihály: Médiagazdaságtan – Aula Kiadó, 2003 - 443 o 2. Takács Róbert: A polgári sajtó, a koalíciós időszak és a személyi kultusz újságírásának reprezentációja a Kádár – korszakban www.mediakutatohu/cikk/2004 01 tavasz/06 polgari sajto/01html Hozzáférés dátuma: 2005.0410 3. Szajda Szilárd: Fordulat vagy a fejlődés betetőzése? www.mediakutatohu/cikk/2003 04 tel/03 fordulat vagy/01html Hozzáférés dátuma: 2005.0410 4. Svennik Hover: Média a harmadik évezred küszöbén www.mediakutatohu/cikk/2001 04 tel/02 media a harmadik evezred kuszoben/01htm l Hozzáférés dátuma: 2005.0402 5. Gálik Mihály: A médiatulajdon hatása a média függetlenségére és pluralizmusára

Magyarországon www.mediakutatohu/cikk/2004 03 osz/05 mediatulajdon Hozzáférés dátuma: 2005.0405 6. Juhász Gábor: Az országos minőségi napilapok piaca, 1990-2002 www.mediakutatohu/cikk/2003 01 tavasz/05 orszagos minosegi/01html Hozzáférés dátuma: 2005.0402 7. Gulyás Ágnes: Bulvárlapok a rendszerváltás utáni Magyarországon www.mediakutatohu/cikk/2000 01 osz/02 bulvarlapok arendszervaltas utani magyaror szagon/01.html Hozzáférés dátuma: 2005.0408 8. Bajomi-Lázár Péter – Bajomi-Lázár Dávid: Újságírók és újságolvasók www.mediakutatohu/cikk/2001 04 tel/03 ujsajirok es ujsagolvasok/01html Hozzáférés dátuma: 2005.0408 9. Mark Deuze: A web és a webes újságírás típusai www.mediakutatohu/cikk/2003 03 osz/04 webes ujsagiras/01html Hozzáférés dátuma: 2005.0410 54 http://www.doksihu 10. Zöldi László: A glokális sajtó www.mediakutatohu/cikk/2001 04 tel/10 glokalis sajto/ Hozzáférés dátuma: 2005.0410 11 Kaposi Ildikó:

Sajtótámogatás www.mediakutatohu/cikk/2000 01osz/01 sajtotamogatas/01html Hozzáférés dátuma: 2005.0418 12 Bajomi-Lázár Péter: A politikai újságírás normái Magyarországon http://www.mozgovilaghu/2002/02/febr4htm Hozzáférés dátuma: 2005.0501 13 Marián Béla: Napilap-olvasási szokások http://www.hetekhu/indexphp?cikk=2194 Hozzáférés dátuma: 2005.0501 14 Szederkényi Éva: Utak egy motivált generációhoz – Oktatási stratégia a fiatal olvasók megnyerésére http://www.lapkiadashu/cikkphp?id=7 Hozzáférés dátuma: 2005.0501 15 Ternyák Edit: Gazdasági sajtó férfiaknak és nőknek http://www.hullamvadaszhu/indexphp3?print=1&tanulmany=464&szabadpold=1 Hozzáférés dátuma: 2005.0501 16 2003.0419 10:57 Magyar Hírlap: [hír] Egy felnőttre kevesebb mint négy lap jut http://www.zeghu/page/nyomtat/d/1/10426/1 Hozzáférés dátuma: 2005.0501 17 2005.0309 Napi Gazdaság: Az újságolvasók fele női lapokat is forgat 18 2004.november 15 origo: A

fiatalok nem értik az újságokat http://www.telescholahu/?12&cikk=1582&print Hozzáférés dátuma: 2005.0306 19 2005.0203 Napi Gazdaság: Lapkiadás – Csökken a példányszám http://www.telescholahu/?12&cikk=1654&print Hozzáférés dátuma: 2005.0306 20 2004.0507 TSCH: Lapkiadás – Csökken a példányszám http://www.telescholahu/?11&cikk=1375&print Hozzáférés dátuma: 2005.0306 55