Gépészet | Gépgyártástechnológia » Csontos Alexander - Gépgyártástechnológia előadásjegyzet

Adatlap

Év, oldalszám:1999, 27 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:939
Feltöltve:2006. június 06
Méret:408 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!

Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

Gépgyártástechnológia (előadás) Vizsgatételek az előadásból BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM KÉSZÍTETTE: CSONTOS ALEXANDER BP. 1999-06-08 1 Gépgyártástechnológia (előadás) 1. A gépgyártás alapjai Ismertesse a korszerű gyártás fő jellemzőit! A technológiai forradalom legfontosabb jellemzői: a minőségek idestova a fizikai határokig való növelése, új, összetett hatásmechanizmusú és komplex eljárások kifejlesztése, az automatizálás, a számítógéppel integrált gyártás, a gyártás irányításába beépített intelligencia növelése, a termelés műszakigazdasági optimálása, a gyors reagálása vevői igényekre, a készletek csökkentése és az átfutási idő drasztikus csökkentése. A rugalmas gyártás az NC-vel kezdődött, aztán CNC, és amikor meg tudták oldani a szerszámcserét, akkor jöttek létre a MC (Machining Center), És miután a munkadarab mozgatását is megoldották jött létre a FMC (flexible manufacturing

center), és ennek rendszerbe való üzemeltetése a FMS (flexible manufacturing system). Számítógéppel kibővített gyártás szempontjából: CIM (Computer integrated manufacturing), ami az integrált termelés feladatát látja el. A MIS a vállalatvezetést látja el információval, a CAD a terméktervezést, a Capp a gyártási folyamatot, a CAST a szállítás-raktározás tervezését támogatja, a CAQ a minőségszabályozás, a PSS a terméktervezés és ütemezést, a CAM a számítógéppel segített gyártás b. A gyártási eljárások osztályozása, a gyártási folyamat struktúrája A termékek készenléti állapotát hivatott kifejezni. Három csoportba sorolhatók: a. Előgyártás Öntés Hegesztés Sajtolás Kivágás Darabolás ⇓ Előgyártmány Alkatrészgyártás Forgácsolás Köszörülés Szikraforgácsolás Bevonatolás Hőkezelés ⇓ Alkatrész Szerelés Egyesítés Beszabályozás Felületkikészítés Konzerválás Csomagolás ⇓ Termék A

munkadarab állapotváltozás szemszögéből a gyártási eljárások legfontosabb osztályai: • Anyagleválasztó • Anyagszétválasztó • Anyagegyesítő • Anyagépítő • Alakváltoztató • Anyagtulajdonság-változtató • Bevonatoló A gyártás hatásmechanizmusa szerint lehet kémiai, fizikai és több elvet ötvöző kombinált eljárás. A gyártási folyamat struktúrája: A folyamat jól átgondolt struktúrája jelentősen megkönnyítheti a feladat megoldását. Meg kell különböztetni mozdulatelemet ill, mozdulatot és művelet elemet és műveletet A műveletelem két összetevője a szerszámok mozgáspályája és a mozgásjellemzők (sebesség, előtolás), így ez a parametrikus optimálás alkalmazás terepe Előgyártmány Előnagyolás Feszülségmentesítés Nagyolás Félsimítás Cementálás Edzés, nemesítés Simítás Finommegmunkálás Galvanizálás Szuperfinom megmunkálás Ultrapreciziós megmunkálás c. Az MKGS rendszer és szerepe A

munkadarabot rendszerint készülékben rögzítik, a szerszám a géphez szerszámbefogó készülék közvetítésével csatlakozik. Az irányítás lehet kézi, de automatikus is Ez a rendszer a folyamat modellezé- 2 Gépgyártástechnológia (előadás) sének az alapja. Segítségével elemezhetjük megmunkálás közben az együttes statikus és dinamikus jellemzőit, az alakképzési folyamatot, a megmunkálás pontosságát, a fellépő rendszeres és véletlenszerű hibákat. Ebben a rendszerben valósul meg az alkatrészgyártási művelet Ha több gép dolgozik egyszerre egy helyen, akkor világ-koordináta rendszerben programozunk. 2. A gyártmány és technológia sajátosságai A gyártandó alkatrész geometriai modellje a. Ismertesse a geometriai modellezés módszereit! • Drótvázas modell. A módszer lényege, hogy a testet az alkatrészek drótvázából megépítik, majd a vázra síkokat feszítenek. Sok hátránya között találhatjuk, hogy görbe

síkokat nem, vagy nagyon körülményesen lehet utánozni. • A testmodell. A volumetrikusnak is nevezett módszer az alkatrész valós testként kezeli A munkadarab alapelemeit egyszerű testekből építi fel halmazműveletekkel. Előnye: könnyű építkezés Hátránya: nem tükrözi a konstrukciós és technológiai szempontokat. • Felületmodellezés. Az analitikus (parabola, kör) és nem analitikus görbék az építkezés alapkövei A nem analitikus görbéket a síkban pontok (P(x;y)) sorozatával adjuk meg A gyakorlatban már harmadfokú görbékkel operáló közelítő eljárások (B-spline, Beizer-spline) terjedtek el. Ezek közös sajátossága, hogy négy pont koordinátáit különböző súlyokkal veszik figyelembe és két közös pont közé illesztenek approximációs vagy interpolációs görbét Így történik sorra az illesztés b. Ismertesse a bonyolult felületek leírásának legfontosabb módszerét! Nem szokványos a bonyolult, nem analitikus,

szabadformátumú felületek leírása. • Transzlációs felületek. Leggyakrabban az öntési és kovácsolási szöggel jellemzett szerszámokon és alkatrészeken, tömbszerű alkatrészekből kimunkálandó zsebeken fordulnak elő. Úgy alakulnak ki, hogy a rendszerint síkbeli, nyitott vagy zárt D direktrix görbe mentén a G generátor görbe úgy mozdul el, hogy általános kúp vagy hengeralkotóként viselkedik, vagy hajlásszögét meghatározott módon változtatja. • Vonalfelületek. Az áramlástani gépek aktív elemeire jellemzőek Kompresszorok, turbinák, stb Úgy jönnek létre, hogy a G egyenes mint generátor két térgörbe, (D1,D2) mint direktrix mentén mozog. A direktrix általában több szakaszból áll, de az elemi szakaszok mindig közelíthetőek körívvel, vagy egyenessel, így elég az egyenes-egyenes, körív-körív, körív-egyenes esetekre kidolgozni a megoldást. A vonalfelületeknek két fő válfaja van. Leggyakrabban a D1 és D2 egyenrangú

direktrixek, rajtuk a generátor aktuális szakaszaik hosszainak arányában egyenletes sebességgel halad A másik válfaj esetében az egyik, pl. a D1 direktrixnek kiemelt szerepe van, ugyanis a generátor mindig a D1-re merőleges síkban fekszik, miközben a D2 direktrixre támaszkodik • Szoborfelületek. Az esetek többségében sima szoborszerű felületek fordulnak elő a gépgyártásban, különösen a formatervező szépérzéke, vagy a légellenállás csökkentése miatt Több technika létezik (Coons és Bezier foltok, patches), N-spline felületek, stb Közös bennük, hogy a felületet térbeli ponthálóra simítják. Most csak a B-spline van a könyvben Amíg a spline görbe esetén négy szomszédos pont koordinátáit figyelembe véve a két középső pont közé illesztettük a görbét, a felületnél értelemszerűen a "lepedő" 4×4 azaz 16 szomszédos pontjainak adatait felhasználva középső 4 pont általhatárolt foltra simítjuk a felületet

3. Forgácsoló szerszámgépek, ipari robotok (forgácsoló szerszámgépek kinematikai alapjai, szerkezeti elemei) a. Ismertesse a mozgásrendszer alaptípusait, a fordulatszám és előtolás-sorokat! A ma használatos forgácsoló szerszámgépek a szerszám-munkadarab relatív elmozdulást egyenes vonalú (transzlációs) és forgó (rotációs) mozgások rendszerével valósítják meg. A csoportosítás, Sajlé rendszererezése szerint történik 4 szerszámot és hat felületelemet rendel a megmunkálásokhoz szükséges szabadságfokokhoz. A forgácsoló szerszámgép fő és mellékmozgásainak (előtolás) sebessége, és az ezeket megvalósító hajtóművek teljesítménye, nyomatéka olyannak kell, hogy legyen, amely valamilyen szempontból optimális étéket vagy azok jó közelítését biztosítja. A soroknál egyszerűen bebizonyítható, hogy ha a fordulatszám-sor mértani sor, akkor a relatív sebességvesztés maximuma állandó. ∆v = 1 − 1 Itt a ϕ a

mértani sor hányadosa, a fokozati tényező A fomax ϕ kozati tényező meghatározása általában a Renard féle képlettel történik: ϕ R 20 = 20 10 ≈ 1,12 . Ennek hatványai: 1,25; 1,4; 1,6; 2.A szabvány nemcsak a fokozati tényezőket, hanem a fordulatszám értékeket is meghatározza olyan módon, hogy az aszinkronmotor fordulatszámai is szerepeljenek a szab- 3 Gépgyártástechnológia (előadás) ványos értékek között. Amennyiben a fokozati tényező eleget tesz a ϕ ≡ E 2 feltételnek (E: egész szám), akkor pólusváltós motorral is lehet a fokozatos mechanikus hajtóművet úgy összeépíteni, hogy átfedés nélküli fordulatszámsorú hajtóegységeket kapjunk. Az előtolás-sorok mértani sort szerinti felépítésén túl még az indokolja, hogy a forgácsolóerő változásának maximuma állandó, ha adott fogásmélységhez mértani sor szerinti előtolásokból választunk előtolást. b. Ismertesse a forgácsoló szerszámgépek szerkezeti

elemeit • Ágy, állványszerkezet. Anyaga lehet öntött vas (merev, de nem rugalmas, és a hőnek sem áll ellen), acél, hegesztett acél (rugalmas, ezért még merevítik bordákkal), kompozitok és kerámiák (hőállóság, merevség a súlyhoz képest kiváló). • Csúszóvezeték. Egyszerű gépeknél magából az öntött vas testből képzik ki Az állványra felrögzített edzett acél vezeték sokkal korszerűbb Ezen kívül a csúszóvezeték lehet hidrodinamikus, hidrosztatikus vagy aerosztatikus • Gördülővezeték. Gördülő papucs, avagy hernyótalp Hézagmentes, nagy merevségű, kis súrlódású megvezetés • Hidraulikus hengerrel mozgatjuk a lineáris szánokat, továbbá • Fogasléc, fogaskerék • Orsó-anya pár • Lineáris motor Forgatásra hézagmentesített fogaskoszorú-fogaskerék, csiga-csigakerék kapcsolat a leggyakoribb. A forgácsoló motorok kezdetben aszinkron, és pólusváltós motorok voltak. Ma a főhajtóműveknél az egyenáramú

motorok korlátozott sebességszabályozhatóság és a szénkefék kopása miatt az aszinkron váltakozó áramú motort használják. (vektoros sebesség szabályozás) Az előtoló hajtások motorjai legtöbbször orsó-anya páron mozgatják a szánokat Ezért ezeket gyakran pozicionáló motoroknak is nevezik Legfontosabb tulajdonságai: nagy, ugyanekkor egyenletes gyorsító-lassító képesség A forgácsoló szerszámgépek pontosságát főképp a szerszámgép főorsójának pontossága határozza meg. Forgástest jellegű alkatrészek megmunkáló gépei a. Ismertesse az esztergák különféle automatizáltságú típusait. Hasonlítsa össze ezeket főbb jellemzőik alapján! Az esztergák jellegét leginkább a szánok és a főorsó-szekrény helyzetét biztosító állványszerkezet határozza meg. • Vízszintes vezetékrendszerű esztergák nagy merevségűek, egyszerű felépítésűek. Az egyetemes esztergák ilyenek • A ferde ágyelrendezésű esztergák nagy

merevség mellet a forr forgács és hűtő-kenő folyadék gyors elvezetésével a gép hőstabilitását biztosítják. Helyszükséglete kicsi, hozzáférése kedvező, ezért a CNC-nél előszeretettel használják. • A rövideszterga a tárcsajellegű alkatrészek megmunkálására jött létre. Mivel szegnyerge nincs, a munkadarab a főorsóval szemből történő adagolása is lehetséges. Különösen nagyméretű munkadaraboknál a függőleges elrendezésű eszterga előnyös, mert így a főorsó hajlító-igénybevétele kicsi • A többorsós, mechanikus vezérlésű automaták rendkívül termelékenyek. Legjellegzetesebb részük az orsótömb És most jöjjenek az esztergatípusok: • Egyetemes eszterga: Nagyon sokoldalú, de a gépkezelő felkészültsége is magas követelményeket támaszt a kezeléséhez. Bonyolult sokfokozatú mellékhajtóművére a vezérorsóval mozgatott szánnal történő menetesztergálás miatt van szükség. Legfontosabb jellemzői:

sokfokozatú, általában kézzel kapcsolható fogaskerekes fő- és mellékhajtómű. • A revolveresztergák a nevükben is utalnak a szerszámok revolverbe való helyezését és annak könnyű, automatizált cserélését gyártás közben. A szánmozgások és így a munkadarab méretek beállítását, behatárolását mechanikus ütközők és előtolást megszakító szerkezetek végzik • Dobrevolver esztergák kis és közepes átmérőjű rúdanyagból készült munkadarabok kis és középsorozatú megmunkálására szolgálnak. Lényegük, a vízszintes, a főorsó tengelyével párhuzamos tengelyű, a szerszámokat homlokfelületén hordozó dobrevolverfej. A keresztesztergálás általában a revolverfej forgatásával történik, mivel keresztszános kivitelű un. Nyeregrevolver kialakítás ritka Mérethatárolás ütközőkkel történik Mint említve volt az egyetemes esztergák sokfokozatú mellékhajóművére a menetvágás miatt van szükség. Ugyanakkor a

menetesztergálás a legkevésbé a termelékeny menetmegmunkálás Revolveresztergáknál ezért speciális készülékekkel, szerszámokkal történik a menetfúrás, menetmetszés Lehe- 4 Gépgyártástechnológia (előadás) tőség van azonban a menetmásolásos mentesztergálásra is, amit merev kinematikai kapcsolatban lévő menetkés végez. Azokat az esztergákat, amik a megmunkálás programját automatikusan végrehajtják, programvezérlésűnek nevezzük. Elsők között a mechanikus vezérlésű szerszámgépek tulajdonságairól: a munkadarab geometriai adatait hordozó un. útinformációkat, a megmunkálás sorrendjét jelentő un kapcsolási információkat mechanikus programhordozók, a gyártás ütemességét meghatározó vezértengelyen lévő vezértárcsák, vezérlődobok tárolják. Az eszterga félautomata, ha a munkadarabot nekünk kell adagolni Nagy hátránya, hogy a főmozgás és mellékmozgás sebességét cseretárcsákkal lehet csak

szabályozni, ami azt eredményezi, hogy pontos forgácsolási paramétereket lehetetlen beállítani Előnye: a sorozatgyártásban fizetődik ki a befektetés. Többorsós megmunkálás. A mechanikus vezérlés bővített válfaja Előnye: A többorsós eszterga az orsó számának megfelelő számú egyorsós gépet helyettesít. De termelékenysége is az orsószámmal egyenesen arányosan nő. Ára, helyszükséglete, átprogramozásának időigénye lényegesen kisebb mértékben nő csak, a belső anyagmozgatás egyszerűen automatizálható Hátránya: Nem optimatizálhatóak a forgácsolási adatok. A gép átállítása hosszadalmas és drága Az elektromechanikus programvezérlésű esztergák a mechanikus esztergákat váltották fel, bár működésük nagyon hasonló a vezértárcsa használatában. Itt egy kapcsolódob végzi a változtatásokat, amelyen állítható lovasok nyomják be a kapcsolók pöckeit. A helyzetkapcsolók lehetnek utasítástól függő, ill.

független megoldásúak Ennél és a mechanikus vezérlésű esztergáknál csak egyutas szánrendszer alakítható ki Az átprogramozás itt is hosszadalmas NC, CNC. Rugalmasan programozható esztergák Utasításokkal, betűkkel, és jelekkel való vezérlés Fontos azonban leszögezni, hogy az NC nem egy megmunkálási módszer, hanem csak egy vezérlési koncepció. CNC vezérlők megengedik azt is, hogy a megmunkálást felügyelje a program, és a továbbiakban ennek megfelelően döntsön b. Ismertesse az esztergáló központokat, azok típusait és alkalmazási területeit! A CNC vezérlésű eszterga vagy esztergáló cella, csak azokat a munkadarabokat képes megmunkálni, amelyeknek a főtengelye megegyezik a főorsóéval. A szerszám éle a generáló görbe mentén mozog A munkadarab forgása viszi körbe a direktrix mentén. Az olyan megmunkáláshoz, ahol több gépre is szükség van, esztergáló központtal munkálják meg. Ehhez a feltételek: Főorsójával

mellékmozgásra, vezérelt forgómozgásra legyen képes. Erre a mozgásra a nem esztergálással készülő felületelemek helyzetének beállítására, vagy bonyolultabb felületelemek marásakor forgó előtoló mozgásként van szükség Bizonyos szerszámaival forgó mozgást is végez, mint pl. a fúró Ha az eszterga, esztergáló központ, akkor két orsóval kell rendelkeznie. Ezeknek az esztergáknak két alaptípusa van: • Ikerorsós. Melynél a két főorsó megosztozik a megmunkálási feladaton Ekkor a két főorsó azonos teljesítményű, és a gép gyakran szimmetrikus felépítésű. • Segédorsós. Mely második főorsójának csak az a feladata, hogy az első főorsóhelyen nem elvégezhető műveleteket ezen a helyen el lehessen végezni A segédorsó teljesítménye lényegesen kisebb Szekrényes alkatrészek megmunkáló gépei Ismertesse a marógéptípusok felépítési változatait és főbb jellemzőit! A főmozgást a szerszám végzi. Az

előtolómozgást végezheti a szerszám és a munkadarab egyaránt Fajtái: Vízszintes főorsójú marógép típusai: attól függően, hogy a szerszám konzlja milyen és hányféle mozgásra képes. Függőleges főorsójú. Ua Bővítve: Portálos is van, ami tulajdonképpen egy keresztirányú szán, amin a szerszám mozog. Legelterjedtebb a konzolos marógép sokirányú beállíthatóság, hozzáférhetőség, és egyedi munkadarabok gyártása. Amennyiben az asztal előtolási iránya változtatható, az univerzális marógép áll előttünk b. Ismertesse a fúrógéptípusok felépítési változatait és főbb jellemzőit! • Asztali fúrógép. Kisméretű alkatrészek, kisátmérőjű furatok fúrására használatos • Oszlopos fúrógép. Cső alakú oszlopra rögzített orsószekrényben főorsó gépi előtolást is végezhet • Állványos fúrógép. A zárt szelvényű állványon a főorsószekrény is mozgatható Többfokozatú fő- és előhatjóműve van.

• Revolverfejes fúrógép. • Többorsós fúrógép. Az oszloposhoz hasonló a felépítése Sorozat, vagy tömeggyártásra használják • Sugárfúrógép. Körcikk alakú munkadarab körbefúrása Pl Csővégek rögzítése A befogóasztal forgatható, és ezzel többoldali megmunkálást tesz lehetővé a. 5 Gépgyártástechnológia (előadás) c. • Helyzetfúrógép. Furatok nagy helyzet és méretpontossággal történő megmunkálására Általában klimatizált környezetben használatos • Hosszlyukfúrógép. Hűtő, kenő folyadék szükséges 1/3- 1/200 l/d viszonyú furatokhoz • Finomfúrógép. Nagy stabilitású, hőállóságú és statikus, dinamikus merevségű Ismertesse a megmunkáló központok felépítését, változatait, valamint szerszám és munkadarab cserélési megoldásait, a fúró-maró gyártócellát! CNC vezérlés, automatikus szerszámcsere, a munkadarab négy oldalának megmunkálását lehetővé tevő osztó ill. forgóasztal

A munkadarab cserélővel ellátott megmunkáló központok képezik a rugalmas fúró-maró cellák, gyártórendszerek alapjait Fajtái: • Állóasztalos mk. • Mozgóasztalos mk. • Koordináta asztalos mk. • Függőleges asztalsíkú mk. Az mk jellegzetes építőeleme a szerszámtár és az automatikus szerszámcserélő. Ennek lefolyása lehet a következő: • A főorsó leáll, megfelelő helyzetbe beáll. • Z+ irányban felhúzza. • Régi szerszám megfogása, rögzítés oldása, eltávolítása. • Új szerszám behelyezése. Oldás a szállítóegységnél, rögzítés • Főorsó újraindítása. Fogazógépek a. Ismertesse a hengeres fogazatok fogazási eljárásait a legördülési viszonyok és a kinematikai elvek leírásával. Nagyolás és simítás: Az un. MAAG féle foggyalulás szakaszos lefejtő eljárás, melynél a fogasléc szerszámon a munkadarab- forgó, haladó mozgást végezve gördül le Kettőslökettel többször halad át a

munkadarabon, így lassú, de pontos. Egyenes és ferdefogazatú hengeres kerekek készíthetők el vele Profilozás Lefejtés: szakaszos: Fent említett módszer a nagyolás és simításnál. Folyamatos: Egy csigahengerrel végzik. Lefejtő marógép: Az evolvens csiga szerszám bekezdései számának és a munkadarab arányát megvalósító legördíthető kinematikai kényszerkapcsolat láncolat fontos tagja egy differenciálmű, vagy az ezt helyettesítő elektronika. Foghámozás: általában belső fogazatú egyenes és ferde fogazat. Gépe hasonló, mint a lefejtő marógép Finomfelületi megmunkálás: gépei ugyanazokat a legördítési elveket alkalmazzák, mint a nagyolósimító eljárások. A gép fontos része a korong újraélező része b. Ismertesse a kúpos fogazatok fogazási eljárásait a közös legördülési elv alapján! A kúpos fogazatok geometriája bonyolultabb, minta hengeres fogazatok. Itt is vannak profilozó eljárások Ezek azonban, elsősorban a

kúpos fogazat, a kúp csúcsa felé szűkülő fogárok miatt nem is nevezhetők profilozó eljárásnak A 3-5 fogból álló növekvő fogmagasságú szegmenseket kerületén hordozó tárcsával dolgozó (Revacycle) eljárás nagyon termelékeny. A fogcsoportok ez része nagyol, másik része simít és sorjáz. A tárcsa egy fordulata alatt egy fog elkészül, és a munkadarab egy osztással továbbfordul E közben a szerszám a munkadarab láb-kúpalkotójával párhuzamosan bonyolult ide-oda mozgásokat végez Az eljárás lényegében üregelés és hosszirányú burkoló eljárásnak is nevezik Leggyakrabban a Formate eljárást alkalmazzuk, ahol a szerszámtárcsa homlokfelületén körív mentén helyezkednek le a fogak. Így körív vezérgörbéjű, ível kúpfogazat készíthető Kétkéses kúpkerék gyalulás A fog két oldalán felváltva dolgozó, kúpalkotó irányú mozgást végző gyalukések által megtestesített közelítő síkkeréken a munkadarabot foganként

legördülő eljárás nagyon lassú Ezzel az eljárással készített kúpkerekekkel összejáratható kúpkerekek készíthetők a kéttárcsás kúpkerék-marási eljárással Továbbá vannak Gleason köríves fogazás (A fog iránygörbéje kör, mert a sugár zérus A ponttá zsugorodott kör nem gördülhet le a síkkerék körén, ezért a kerekek csak osztással és foganként lefejtve gyárthatók), Klingelnberg fél evolvens ívű palloid fogazás (Ha a sugár végtelen nagy, a szerszámkör egyenes lesz, amely legördül a síkkerék körén; a fogirány görbéi evolvensek), Ha a szerszámkör görbéjének sugara véges, akkor iránygörbéje epiciklois, Fiat-Mammo fogazásnál a kések egybekezdésű spirál mentén, fokozatosan növekvő fogmagassággal helyezkednek el. A fog iránygörbéje epiciklois 6 Gépgyártástechnológia (előadás) Ipari robotok és alkalmazásuk gépipari környezetben a. Ismertesse a robotok mozgástörvényeit! (Még nincs kész)

Kinematikai egyenletek (D-H transzformáció) Dinamikai egyenletek (Newton-Euler, Lagrange, DLambert) A Lagrange féle mozgásegyenletek a robotkar egyes csuklópontjai működtető nyomatékának ismeretében az effektor gyorsulásállapotának meghatározására alkalmasak. Figyelembe veszik a robotkar egyes elemei mozgási és helyzeti energiáit, centrifugális és Coriolis erőket, a csapsúrlódásokat, az egyes karelemek egymásra hatását. A Newton-Euler féle modell, az előzőtől eltérően a kinematikai lánc egyes elemei közötti rekurzív kapcsolatokon alapul és így általánosságban is megfogalmazható és minden robotmanipulátor-kar konfigurációra alkalmazható. Az effektor mozgásállapotából kiindulva határozza meg csuklópontban lévő kényszererőket és a szükséges nyomatékokat. A merev testekre vonatkozó Newton-Euler egyenleteket a dLambert elvnek izolált kar részegységre (karelem) történő alkalmazásával kapjuk. Ez a módszer megköveteli,

hogy a mozgásegyenleteket a merev testekből álló lánc minden egyes elemére külön-külön alkalmazzuk D-H transzformáció: Legyen pp a szerszám pozíciója a program koordináta rendszerében, pg a szerszám pozíciója a gép koordinátarendszerében, psz a szerszám pozíciója saját koordináta rendszerében. Dp,g a program és a gép koordináta rendszere közötti transzformációs mátrix, Dg,sz pedig a gép és szerszám koordinátarendszerek közötti transzformációs mátrix. Így: Pp=Dp,g×pg; pg=Dg,sz×psz; pp=Dp,g×Dg,sz×psz=Dp,sz×psz b. Ismertesse az ipari robotok építőelemeit, karrendszer alaptípusait, főbb jellemzőit és alkalmazási eseteit! Az ipari robot által bejárható tér a munkatér. A tervezéshez szükséges a mozgástér ismerete is A mozgástér és a munkatér különbsége a holt tér, mely célszerű, hogy kicsi legyen A mozgástér köré biztonságtechnikai okokból még egy teret ráterítve kapjuk a veszélyzónát A robot

típusok: Humanoid: Scara: Pont, ívhegesztés, sorjázás, ragasztás, festés, szerelés Vízszintes síkban csuklói relatíve kis csavaró Szerelés, beültetés Inga: Szerelés, ragasztás Henger koordinátarendszeres: Szerelés (kis robot), présgép kiszolgálás (nagy robot) Síkportál: Térportál: Szerszámgép kiszolgálás, átrakás Szerszámgép kiszolgálás, palettá- Hasáb alakú munkatér kedvező munkatérholt tér aránnyal. zás, ponthegesztés, szerelés merevsége miatt viszonylag gyenge, engedékeny, ugyanakkor függőleges irányban merev. A kar kardán felfüggesztésű, így a mozgó tömegek a forgásponthoz nagyon közel kerülnek. Hosszú kinyúló robotkarral szűk, csak egy irányból hozzáférhető térbe is benyúlni képes. A gépek munkaterébe felülről nyúl be. 4. Készülékek Forgácsoló készülékek elvi felépítése a. Ismertesse a bázis fogalmát és osztályozását! A tárgy azon geometriai objektumait, amelyhez

viszonyítva a helymeghatározás közvetlenül végezhető, bázisoknak nevezzük. Bázis lehet a tárgy felülete, éle, vagy ezeken lévő pont Az ilyen bázisokat valóságos bázisoknak nevezzük Virtuális bázis egy elképzelt, elméleti alakzat felhasználásával Erre példa a szimmetriatengely, vagy középpont. Bázisok szerepe: • Szerkesztési bázis: termék tervezésekor veszünk fel. • Gyártási bázis: amit a gyártáskor alkalmazunk. • Mérési bázis: Amelyhez viszonyítva az ellenőrzés, vagy mérés történik. Egy test helyzetének olyan meghatározását, amellyel valamennyi szabadságfokától megszabadítjuk, teljes helyzet-meghatározottságnak nevezzük (hatpont-szabály). Egyszerű hosszesztergálás esetén felesleges mind a hat pontot rögzíteni, ilyenkor használnak csak részleges helyzet-meghatározást (4) 7 Gépgyártástechnológia (előadás) b. Mondjon példát arra, amikor megengedett a részleges helyzet-meghatározás és a

túlhatározottság! Túlhatározottságot pedig akkor szokás használni, amikor az ellenőrzés lehetőségét kívánjuk megteremteni, vagy ha a befogás merevségének növelése szükséges a deformációból adódó pontatlanságok elkerülése érdekében. Forgácsoló készülékek szerkezeti felépítése a. Ismertesse a készülékek funkcióját és típusait! Munkadarab befogó készülékek: Ülékek, támaszok – feladatuk a munkadarab helyzetének megfelelő szintű meghatározása Szorító, rögzítő elemek – ezek tartják a munkadarabot a fellépő erők ellenében Készüléktájoló elemek – a készülék helyzetét szabják meg a szerszámgépen. Készüléktest – a készülék felépítményét, az ülékek stb. elhelyezését szolgáló elemek csoportja, amelynek szerepe van a készülék merevségének kialakításában Alaplap – ezen épül fel a teljes készülék, ez kerül kapcsolatba a szerszámgéppel. Szerszámbeállító elemek – a

szerszám megmunkálás közbeni helyzetének beállítását segítik. Ülékek, támaszok funkcióik: • Egyszerű ülékek a munkadarab egy tényleges pontjának (valóságos bázisának) helyzetét szabják meg. • Központosító ülékek a munkadarab középvonalának, szimmetria vonalának, középsíkjának vagy középpontjának helyzetét határozzák meg, azaz a virtuális bázist. • Tájoló ülékek a munkadarab valamely elemének irányát határozzák meg. Ülékek típusai: Egyszerű ülék. A munkadarab mindig azonos, előre meghatározott pontjával érintkezik, annak helyzetét határozza meg Mozgó, vagy beálló ülék. A munkadarab rögzítése előtt vezérelt elmozdulást végez Központosító ülék. Keskeny prizma. Két egymáshoz szög alatt hajló, elvileg nulla vastagságú él Hosszú prizma. Középsík meghatározására Központosító kúp. Középtengelyt jelölnek ki Határoló központosító ülék. Tengely helyzete és iránya Szorító

elemek. • Az ülékre szorítás elve.(a fellépő forgácsolási erő lehetőleg az ülékre szorítsa a munkadarabot) • Kis hajlító karok elve. (a forgácsolási erőből a munkadarabra illetve a készülékre adódó hajlítóerő karja minél kisebb legyen) • Kitérő torzulás elve. (a deformációból adódó alakváltozás ne növelje a forgácskeresztmetszetet) b. Szorítás típusai: Csavarok, körhagyók, ékek, csuklós szerkezetek, rugók, hidraulikus szerkezetek A gépi szorítás elemei: Hidraulikus, pneumatikus, mágneses és vákuumos szerkezetek. Mondjon gyakorlati példákat univerzális, szabványos gépipari befogókészülékekre és mutassa be ezeken a készülékfunkciók teljesülését! Ezt mindenki maga oldja meg! Segítség: hárompofás, spirálmenetes tokmány. Gépsatu, prizmás pofával 5. Szerszámok, szerszám- és segédanyagok Rugalmas gyártócella szerszámellátása a. b. Vázolja fel egy rugalmas gyártócella szerszámellátási

rendszerének főbb elemeit a szerszámellátási körfolyamat keretein belül. Raktározás; összeépítés; szerszám bemérés, beállítás; kiszállítás; megmunkálás; elszállítás; szétszerelés; élezés, élfelújítás és megint raktározás. Értelmezze a szerszámbeállítás, szerszámbemérés fogalmát, adja meg a szerszámméretek (szerszámkinyúlás) értelmezését! 8 Gépgyártástechnológia (előadás) Beállítás alatt egy elemekből összeépíthető szerszám élének adott értékre állását, míg bemérés alatt a fix szerszámok adott kinyúlásának meghatározását értjük. c. Ismertesse a forgácsolószerszámok azonosítására alkalmazott módszereket! Történhet manuálisan vagy szerszámcserélő lévén automatikusan. A gyártási stratégia függvényében egyidejűleg a teljes tár, ill. szerszámnegyedek cseréje történhet meg Az automatikus szerszámcsere megvalósítása szükségessé tette a szerszámok azonosítását.

Ennek eljárásai lehetnek tárcímes (a vezérlésben kell a szerszám helyzetváltoztatását nyomon követni), szerszámcímes mód (kódgyűrűk, vonalkód, memóriaelem) d. Mutassa be a szerszámbemérési, programozási és vezérlési pont különbözőségét! Na, ha ezt érti valaki, hogy mit akar, az Májer! Forgácsolószerszámok kopása, élettartama a. • • • b. Mutassa be a szerszámelhasználódás forgácsoló szerszámon való megjelenések eseteit! A kopás főbb következményei: A termomechanikus terhelés, elsősorban az erők, különösen az Fn összetevő növekedése; A megmunkálási hibák növekedése, ide értve a makró jellegű méret- és alakhibát, valamint a felületi érdességet is; A kopás maga az egész rendszer megbízhatóságát csökkenti, növelve egy nagyobb mérvű károsodás veszélyét. Vázolja fel a normális elhasználódás (kopás) leíró jelleggörbéjét! Élettartam: az az idő, amelyet a szerszám utánélezés vagy

csere nélkül forgácsolásban eltölt. T kopásgörbék Élettartam görbe Vc T – élettartam Élettartam egyenlet: Cv=Tm×vc c. Ismertesse a szerszámelhasználódás és az élettartam kapcsolatát! Az élettartamot befolyásoló tényezők: szerszámanyag-munkadarabanyag párosítás, hűtés-kenés, előtolás és fogásméret, szerszámgeometria, a megmunkálórendszer stabilitása (rezgések), megengedhető kopás. d. Vázolja fel a keményfém szerszámanyag jellemző sajátosságait, ismertesse alkalmazási feltételeit! A keményfémek álötvözetek, nagy olvadáspontú karbidokból és vascsoporthoz tartozó fémek porából porkohászati úton állítanak elő. A karbidok mellet megjelent a borid, nitrid, szilicit és a zsugoríthatóságot elősegítő kötőfémek között a kobalt mellett a nikkel, vas stb is Tulajdonsága: a szívósság és a kopásállóság két ellentmondó tulajdonság optimális érték elérése Különös jelentősége van a TiC/TiN

bázisú nikkel vagy molibdén kötőfémű keményfémeknek (cermet), amelynek nagy a kopásállósága, kicsi a súrlódási tényezője, nagy a kémiai ellenálló képessége. A gyengébb szilárdsági tulajdonságai miatt csak simító műveletekhez használatos. 6. Szerszámgépek és robotok irányítása Robotprogramozás a. Ismertesse a robotok programozási módjait! A robotok programozásának lehetséges módszerét döntő módon meghatározza a vezérlés típusa és intelligencia. Létezik manipulátor szintű (közvetlenül az egyes csukló szögeket, tengelykoordinátákat programozzuk) és feladatorientált programozás (Nem az elmozdulásokat kell leírni, hanem magát a feladatot) Az alábbi módszerek terjedtek el: • Egyszerű betanítás: a teach-in-play-back vezérlésű robotok mellet a pont, ill. pályavezérlésű robotoknak is lehet ilyen üzemmódja Ilyenkor a robot csuklóját mozgató szervók ellazíthatók, így kéz- 9 Gépgyártástechnológia

(előadás) zel mozgathatók. Mozgatás alatt a csuklókba épített útmérő szerkezetek rögzítik a pályát Másik lehetséges mód a robot kicsinyített szimulátorával való programozás • : A programnyelv mnemonitokból, tokenekből épül fel rögzített szintaktikai szabályok szerint. A koordinátákat előzetes számítás útján kell meghatározni és programozni. Ismertebb programnyelvek: AL, Val, Robex, Lama Rapt, Autopass • Kombinált módszerek: Általában programnyelvi utasításokat használ, de a kritikus koordináta pontok betaníthatók a robot mozgatása útján és a program hivatkozhat ezekre a pontokra. b. Adja meg a robotprogramozáskor használatos koordináta rendszereket és kapcsolatukat! A munkadarab felületi pontjából visszafelé elindulva transzformálva meghatározhatók az alapkoordináta rendszerben egyes koordináta rendszerek pozíciója és orientációja. A robotmanipulátorok elmozdulását végző elemeihez is használhatók

koordináta rendszerek Elemi transzformációk sorozatával ezek helyzete is meghatározható. Így megkülönböztethetjük a robot, a munkadarab, a szerszám, a munkadarab felületéhez rendelt és manipulátor koordináta-rendszert c. Ismertesse, milyen interpolációs módszereket ismer Röviden írja le a lényegét A robotmozgások során a következő interpolációs módok közül választhat a programozó: • Csuklóinterpoláció (a vezérlés meghatározza, hogy mely csuklónak mennyi ideig kell mozognia a cél elérése érdekében) • Egyenes interpoláció (két pont közötti egyenest a vezérlés növekményekből állít össze) • Körinterpoláció (az elméleti kört elemi egyenesekkel közelíti a vezérlés) • Egyedi mozgás (erre akkor van szükség, ha a robot vezérelt pontját a programozó kézzel vezeti végig a pályán) d. Ismertesse a robotprogramozás nyelv szerkezetét! A következő nyelvi elemeket és funkciókat különböztetjük meg: •

Konstansok, változók, egyéb adatok (integer, real, string) • Mozgatási parancsok (Move A1- előzetesen meghatározott A1 pontba elmozdulás, SPEED, APPRO (megközelítés), DEPART(eltávolodás)) • Robotkézre és érzékelőre vonatkozó utasítások (OPEN, CLOSE) • Programszervezés és alprogramok (elágazások, ciklusok, megállási parancsok, alprogramok) e. Milyen célra és hogyan használhatók a robotok INPUT/OUTPUT csatornái? Ezekre a csatornákra olyan jeladókat köthetünk, amelyek egy feltételt írnak elő, például, hogy a robot megfogója ne záródjon össze addig, amíg nincs a helyén a munkadarab. Ezt egy szenzorral lehet realizálni, amit az INPUT csatornára kötünk A programban szereplő utasítás-feltétel pedig rendelkezik, hogy mehet tovább a program, amit az OUTPUT csatornáról vezetünk ki a következő műveletelemet végző szervhez. NC gépek programozása a. Ismertesse az ISO NC nyelv utasítás típusait! M00-feltétel nélküli

megállás M01-feltételes program megszakítás M03-forgásirány és fordulatszám bekapcsolása M04-forgásirány és fordulatszám bekapcsolása, másik irányba M05-Főorsó megállítás M06-Szerszámcsere M07, M08-Hűtőfolyadék bekapcsolása M09-Hűtőfolyadék kikapcsolása M19-Főorsó indexelt megállítása G00-Gyorsmeneti pozícionálás G01-Lineársi interpoláció G02-Körinterpoláció (- forgás) G03-Körinterpoláció (+ forgás) G90-abszolút G91-növekményes b. Adja meg az NC programozáskor használatos koordináta rendszereket és kapcsolatukat! Az NC szempontjából 3 féle koordináta rendszert különböztetünk meg. A kezdőpontokat null pontnak nevezzük. A koordináta rendszerek jobbsodrású, derékszögű rendszerek (Descartes) • Gépi koordináta rendszer: A géphez kötött állandó koordináta rendszer, Z tengely iránya a szerszám irányával – főorsó irányával – esik egybe. Ebben a koordinátarendszerben adjuk meg a nullpont

eltolásával a munkadarab koordináta rendszerének helyét 10 Gépgyártástechnológia (előadás) Munkadarab koordináta rendszer: Munkadarab tetszőleges pontjához köthető a következő szabály szerint: a tengelyirányok értelme akkor egyezik meg a gépi elmozdulások értelmével ha a kérdéses irányban a szerszám végzi a mozgást, különben ellentétes értelmű. • Szerszám koordináta rendszer: Kezdőpontja a szerszám vezérelt pontjában van és növekvő szerszámméretek felé pozitív. Kapcsolatuk: A munkadarabhoz rendelhető koordináta rendszert a szabvány rögzíti. P: programozott pont S: a szerszám programozott pontja S0: a szerszám vezérelt pontja M0: a munkadarab koordináta rendszer nullpontja G0: a gépi koordináta rendszer nullpontja c. Ismertesse a jellegzetes geometriai alakok programozását! Az a.) pontban említett utasítások között keresd! d. Ismertesse a rögzített ciklusok típusait és alkalmazásukat! A munkadarabokon gyakran

ismétlődő, jellegzetes felületelem csoportokhoz, műveletelemekhez tarozó mozgásciklusokat a CNC vezérlések készen tartalmazhatják. • Esztergálási műveletelemekhez • Fúrási, marási műveletekhez • Mérésekhez • Robotok irányítása Ismertesse a robotvezérlések típusait és az egyes típusok jellemzőit! • Pick and place. Koordinátánként két diszkrét pozícióba vezérelhetők A mozgások sorrendjét egyszerű PLC vezérlő adja A pozíciók kijelölése szenzorokkal, vagy kétállású ütközőkkel történik • Pontvezérlésű robotok. A robot a programozott pontokon áthalad, azaz az általuk alkotott útvonalon Két pont közötti utat nem ismerhetjük, mert a csuklók nincsenek egymással szinkronizálva • Pályavezérlésű robotok. A csuklónként elhelyezett szervóhajtások közös órajellel működő alapjelképzőről kapják alapjelüket, melyet követnek, ezért a tengelyek sebessége egymáshoz szinkronizált és a robot követi

az előírt pályát. Ezt használják a leggyakrabban megmunkáláshoz, hegesztéshez • Teach-in play-back. Lényeges része a nagy kapacitású információtároló, melyen a betanítás szakaszában felvett csukló koordinátákat tárolja a futó idő függvényében b. Ismertesse a pályavezérlésű robotok vezérlésének általános felépítését! • Bemeneti és kommunikációs egység. Program beolvasása, belső ellenőrzése, előfeldolgozás, tárolás • Központi irányító egység. Azonos jelű (real time) alapjeleket képez a feldolgozott adatokból Itt helyezkedik el az interpolátor, ami a csuklók mozgását folyamatosan számítja. • Szervóhajtás. Csuklók megfelelő mozgásáért felelős Általában tengelyenként külön processzor végzi a szabályozást. c. Foglalja össze a robotok programozásának módszereit! Ha nem tévedek, ilyen már volt. Egyszerű betanítás, programnyelvi utasításokkal, kombinált Pont a 6os számnál keresd a.

Szerszámgépek és robotok irányításának alapjai a. Hasonlítsa össze a vezérlések és szabályozások hatásvázlatát! Vezérlés esetén a hatáslánc nyitott, a kiadott rendelkező jelre nem hat vissza a vezérelt jellemző. A hatáslánc megbízható tagokból áll és nincs szükség a vezérelt jellemző ellenőrzésére Szabályozásoknál a szabályozott jellemző értékét egy ellenőrző szerv figyeli, eltérés esetén a rendelkező jelet megváltoztatja. b. Ismertesse az egyenáramú szervóhajtás felépítését és működését! A bonyolult ábra miatt csak néhány szóban: Az út alapjel és a szánhelyzetét mutató ellenőrző jel különbsége a rendelkező jel. A rendelkező szabályzókon és teljesítményerősítőn áthaladva jut a szervomotor feszültségkapcsaira A motor áttételen keresztül hajtja a szánt, amelynek helyzetét a mérőrendszer méri és szolgáltatja az ellenőrző jelet. A motor tengelyére szerelt tachométer a sebességgel

arányos jelet szolgáltatja egy belső visszacsatolás részére. c. Ismertesse a programozható logikájú vezérlések fogalmát és szerepét a szerszámgép és robotvezérlésekben! A PLC-k olyan univerzális vezérlő berendezések, amelyekben a bemenő és kimenő jeleik közti logikai kapcsolatot a felhasználó programja határozza meg, ezért a hardver módosítására nincs szükség. A 11 Gépgyártástechnológia (előadás) programozható vezérlőket eredetileg a régi relés vezérlések kiváltására tervezték a korszerű félvezetőtechnológia előnyeinek felhasználásával. 7. Forgácsolás határozott élgeometriájú szerszámmal Forgácsolás alapjai (az esztergálás példáján ismertesse) a. A forgácselválasztás folyamata és nyírási sík fogalma. A forgácsolási folyamat a szerszám, munkadarab és a forgács közötti un. munkarésben megy végbe: a szerszámék élével és homlokfelületével behatol az anyagba azt az él előtt

képlékenyen deformálja, oly mértékben, hogy az anyag a keletkező feszültségen már nem képes ellenállni, annak szerkezete felszakad és a forgács elválik a munkadarabtól. Az anyag tehát a nyírási síkban erősen deformálódik, majd a forgácsleválás a sík alsó szélén anyagszakadással zárul. b. Forgácsoláskor fellépő erőhatások Fc- forgácsoló erő Fn- normál erő Ff- előtoló erő Fp- passzív erő És az általuk számított vektoriális eredő erő a forgácsolási erő c. Forgácsoláskor fellépő termikus jelenségek Forgácsolásnál felhasznált mechanikai energia teljesen hővé alakul át, és a munkadarab, a forgács és a szerszám között oszlik meg, növelve mindhárom elem hőmérsékletét. Legnagyobb mennyiségben a hő 75-85%-a a forgácsba távozik erősen felmelegítve azt. A forgács egyenetlenül melegszik fel, legnagyobb hőmérséklete a szerszámmal való érintkezés zónájában van, és ennek a zónának az átlagos

hőmérsékletet nevezik forgácsolási hőmérsékletnek A forgácsolási hőmérséklet csökkentéséhez és stabilizálásához hűtő-kenő folyadékot alkalmaznak Forgácselválasztás alapjai a. A forgácsoló szerszámok kopásmechanizmusa. A forgáccsal, valamint a munkadarabbal való érintkezés sorának a szerszám jelentős kopásnak van kitéve. • Hátfelületek kopása, vagy hátkopás • Homlokfelületek kopása, vagy kráteres kopás • Élek kopása, vagy kontúrkopás A kopás főbb következményei: • A termomechanikus terhelés, elsősorban az erők, különösen az Fn összetevő növekedése; • A megmunkálási hibák növekedése, ide értve a makró jellegű méret- és alakhibát, valamint a felületi érdességet is; • A kopás maga az egész rendszer megbízhatóságát csökkenti, növelve egy nagyobb mérvű károsodás veszélyét. b. A szerszámélettartam fogalma és az élettartam meghatározásának módja Élettartam: az az idő, amelyet

a szerszám utánélezés vagy csere nélkül forgácsolásban eltölt. T kopásgörbék Élettartam görbe Vc T – élettartam Élettartam egyenlet: Cv=Tm×vc 12 Gépgyártástechnológia (előadás) c. A technológiai adatoknak a forgácsolt felület érdességére gyakorolt hatása. Ha az értelmezési irány azonos, akkor az érdesség nagysága és formája az f előtolási sebességtől és a szerszám csúcsközeli alakjától függ. Két esetet különböztetünk meg • A felületet egyedül a csúcsközeli részt képző körív alakú élszakasz alakítja ki, esztergálásnál pl. elősimításnál és simításnál lehet számolni ilyen érdességgel. Az érdességmagasság a csúcssugártól és az előtolástól vagy annak valamilyen származékától függ. • Csúcssugár értéke elhanyagolható. Az érdesség profilját szögekkel (2) jellemzett helyzetű fő- és mellékél alakítja ki (általában nagyolásnál). A marás technológiája a. Készítse

el a homlokmarás általános vázlatát. Vázlatában jelölje be a marási fogalmakat és menynyiségeket! Ide tartozik egy ábra, ami a 215. oldalon található Sajnos nincs scannerem És a baj, hogy a további firkálmány nem ér nélküle semmit Szóval nézz utána! b. Ismertesse a forgácsoló erő, nyomaték és teljesítmény meghatározását homlokmaráskor! Mozgások, forgácsolási adatok. Sebesség, előtolás, fogásméret – marásnál egy negyedik mérettel bővül, mégpedig e kapcsolódási mérettel. Ez a mennyiség szoros kapcsolatban van a ráhagyással, annak egyik meghatározó mérete. Az erő, nyomaték, energia, teljesítményszámításoknál marás esetében a teljesítmény meghatározása az első lépés: Pc=kc×qc; ahol qc az anyagleválasztási sebesség, a kc pedig fajlagos forgácsolási erő. Ha ismert a szögsebesség, a forgácsolási nyomaték: Mc = Pc ωc ; A fajlagos erő marásnál: kc = ef k1 ; ahol hmed = z a közepes

forgácstávolság. x c hmed Sajátossága a marásnak, hogy az Fc forgácsolóerőt általában nem értelmezik. Viszont nagy jelentősége van a fogankénti erőnek és nyomatékának. Ezek a mennyiségek időben folytonosan változnak Mivel a két mennyiség arányos, elegendő az egyiket, az Fcz-t elemezni: Fcz = k1hcxF b ; ahol hc a pillanatnyi forgácsvastagság, b a forgácsszélesség és Fcz a fogankénti erő pilc. lanatnyi értéke. Ismertesse a gépi idő meghatározásának módját! A marószerszám élettartama az az összes idő, amit az működésben – előtoló mozgással – eltölt, a munkaképességét meghatározó kopás beálltáig. Általában ez az élettartam nem hasonlítható össze egy forgácsolókés élettartamával, mivel az utóbbi szerszám éle állandóan forgácsolásban van, míg az előbbi a teljes időnek csak egy igen kis részében (max 50%). Marásnál ezért megkülönböztetnek forgácsolási időben és gépidőben kifejezett

élettartamot. A kettő között az eltérés jelentős, például palástmarásnál az arányuk: 0,1; 0,2. Ezzel kapcsolatos, hogy a marásnál az élettartamot nem csak T időben, hanem az éltartam idő alatt: • Megmunkált hosszban L; • Megmunkált felületben A; • Leválasztott anyagmennyiségben V is kifejezik. Leggyakrabban az úthosszat használják: LT = T ⋅ v f 8. Abraziv megmunkálások a. Vázolja fel egy külső hengeres palástfelület csúcsok közötti köszörülésének mozgásviszonyait, a szerszám és a munkadarab egymáshoz viszonyított helyzetét! A köszörű szemcsét, mint elemi forgácsoló élt vizsgálva, azt leginkább egy marófognak lehet tekinteni, amely meghatározatlan élgeometriai viszonyok mellett hatol be az anyagba. Ezen megállapítást felhasználva, először a szemcse anyagleválasztását jellemző kontaktvonal hosszát kell definiálni 13 Gépgyártástechnológia (előadás) vs vw vt És van egy másik ábra is, ahol a

köszörűkerék mozog vízszintesen. Akad még olyan is, ahol ferde beszúró paslátköszörülést ábrázol Erről, és egy a tengelyre merőleges palásköszörülésről azt kell tudni, hogy egy vp sebességgel halad a tengely felé. A ferdeköszörülésnél abba a szögbe b. Ismertesse a köszörűszerszámok szerkezeti struktúráját, adja meg a használatos szemcseanyagokat! A köszörűkorongok, abraziv hasábok gyártásánál, felhasználásánál fontos tényező a szemcseanyag- kötőanyag- pórusok arányának ismerete. Pórus nélkül nincs megfelelő hely a leválasztott forgács elhelyezésére, a köszörűszerszámon nyom éget, míg a megfelelő mennyiségű és minőségű kötőanyag határozza meg, hogy valamely korong rövid élettartamú éles szemcsével, kis nyomóerő mellett vagy hosszabb élettartamú tompább szemcsével, nagyobb nyomóerő mellett forgácsol. A szemcsetérfogat, a kötőanyag térfogat és a pórustérfogat megosztását a Vsz + Vk +

V p = 100% szerkezeti képlet írja le. A kötőanyag térfogatnak a pórus rovására történő növelése a kötéskeménységet, míg a kötőanyagnak a szemcsetérfogat ellenében megvalósított bővítése a korong porozitását fokozza. Szemcseanyagok: • Természetes csiszolóanyagok • Elektrokorund • Szilíciumkarbid • Bórkarbid • Köbös bórnitrid • Gyémánt c. Vázolja fel a köszörűkorongok elhasználódását, ismertesse a korongszabályozás módszereit! Az abraziv szerszámok esetében hasonló jelenségek jelentkeznek, mint a szabályos élgeometriájú szerszámoknál, de ezen felül még más jelenségek is kopáshoz vezetnek. A köszörűkorongok munkafelületén a munkadarabbal való kölcsönhatás eredményeként a szemcsék csúcsának sugara nő, legömbölyödnek Normális kopás esetén a kopás és a töredezés egyaránt végbemegy Ezt nevezzük önélezésnek, ami kedvező jelenség, így nem kell külön szabályozni. A morzsolódó

szerszámkopás esetén a munkafelületen a kipergés van túlsúlyban és így a szemcsék csak rövid ideig forgácsolnak, a korong teljesítőképessége csökken Ezek a lágy korongok Hegedés kopás esetén a forgács rátapad a szemcsére és eltömi a forgácsteret, majd a megnövekedett súrlódás hatására a szemcsék csoportosan szakadnak ki a felületből A köszörűkorong nyom, éget Kemény korong A köszörülésnél a kopott szerszámot általában nem cserélik le, hanem a megmunkáló-gépen felújítással, szabályozással állítják helyre annak forgácsolási képességét. A szabályozás lényege, hogy a korong felületéről eltávolítják a megkopott réteget és új, ép szemcséket hoznak létre Módszerek: • Egykristályos gyémántszabályozás: a korong a munkasebességhez közeli sebességgel forog. Bonyolult profilok is szabályozhatók vele, de a gyémánt drága és nem a kívánt érdességet kapjuk. • Polikristályos szabályzórúddal

végzett szabályozás esetén a regenerált felület alakhűsége, érdessége jobb, a szerszám olcsóbb, viszont csak egyszerű munkafelület alakítható ki. • A profilozó korongok morzsolásának csak nagysorozat gyártás esetén gazdaságos az alkalmazása, mivel a morzsoló előállítása plusz költséget jelent. d. Értelmezze a kiszikráztatás fogalmát! Köszörülésnél az elméleti rétegvastagság a ráhagyáshoz viszonyítva igen kicsi, ezért a köszörülési ráhagyást több rétegben távolítják el. A rétegelválasztás történhet állandó vagy forgácsonként csökkenő kapcsolási rétegmérettel. A tényleges kapcsolási rétegméret a rendszer rugalmassági tulajdonságai következtében eltér a névlegestől és az eltérés a rétegelválasztás során fokozatosan növekszik A rétegma- 14 Gépgyártástechnológia (előadás) e. radvány eltávolításához újabb löketre van szükség, de már fogásvétel nélkül. Ezt a megmunkálási

fokozatot nevezzük kiszikráztatásnak Válassza ki hogy a felsoroltak közül melyik érték tekinthető un. normál köszörülési sebességnek! Forgácsleválasztási sebesség: 25 m/sec (1500m/min), legalábbis nincs több adat. 9. Különleges megmunkálások Szikraforgácsolás Egy téglatest alakú munkadarabon mm átmérőjű zsákfurat szikraforgácsolással való megmunkálása a feladat. a. Vázolja fel a megmunkálás munkadarab és szerszámelrendezések viszonyait és a megmunkálás körülményeit! A szikraforgácsolás, röviden EDM (Electro-Discharge Machining), az elektromos szikrakisülés roncsoló hatásán alapszik. Egyenfeszültségre kapcsolt villamos vezető elektródokat (szerszám, munkadarab) dielektrikumba (szigetelő folyadék, munkafolyadék) merítünk, és az elektródok között kisüléssorozatokat hozunk létre. Előtolás Generátor Munkadarab + b. td te ti t0 tp Rajzolja fel a folyamat feszültség és áramlefutásának jelleggörbéit!

Kisülési késedelem Kisülési idő Impulzus idő Szünetidő Periódus idő U [V] td tc T [µs] ti I [A] tp 15 t0 T [µs] Gépgyártástechnológia (előadás) c. Magyarázza meg a jelleggörbék alakulását! Ismertesse az anyagleválasztási sebesség növelésének módszerét! 80.150 V feszültséget kapcsolunk az elektródok sarkaira, amelynek hatására az elektródok között a dielektrikumban villamos tér alakul ki Mivel a folyadék szigetelő, ezért a feszültség változatlan egészen addig, míg a folyadék részecskéit az elektródok között anionokra és kationokra szakítja szét. Ezt nevezzük lökésionizálásnak Mindezek után a folyadék már nem szigetelő, így kialakul egy csatorna, ahol az áram szabadon folyhat. Mivel kis keresztmetszeten halad át az áram, elég hamar felmelegszik A nagy hő szétroncsolja a fémet, gázok keletkeznek, amik gyorsan el is szálnak a talppontok közeléből. A kisülés után egy kis szünetet iktatnak be az

impulzusgenerátorral, hogy a szerszám elszakadhasson, illetve azért, hogy a kisülés után tisztuljon a "környék". Hogy hogyan lehet gyorsítani az eljárást? Azon kívül, hogy megakadályozzuk a szilárd és gáznemű részecskék felhalmozódását, növelhetjük az áramerősséget. Ennek eredményeként nő a teljesítmény is, nagyobb szikrák keletkeznek nagyobb krátereket alakítva ki. Nos, ez a titka  Lézersugaras megmunkálás Ismertesse a. a lézersugaras megmunkálás alkalmazási területeit. • Anyagleválasztás, karcolás, fotokémiai megmunkálás, spektroszkópia • Méréstechnika • Fúrás • Finomhegesztés • Vágás, felületi kezelés b. a gyors hosszáramú CO2 lézer elvi vázlatát Rajz helyett: Ha jól látom, akkor a rezonátor tükörből lép ki a sugár a gerjesztési szakaszba, amit egyenárammal végzünk, majd kilép a kicsatoló rezonátor tükrön. Mivel a rendszer felmelegszik, ezért kell bele egy hőcserélő és egy

kompresszor, ami cirkulálja a hűtő közeget (gondolom levegő). c. a fokuszálás szokásos megoldásait Rajz helyett: Egy periszkópszerű dobozba fut a sugár, ott egy egyenes tükörről egy homorú tükörre verődik, és onnan ki. Másik megoldás: A fejbe bejutva a sugár egy domború lencsére esik, onnan egy keresztmetszet-csökkentés révén felgyorsított védőgáz társaságában elhagyja a fejet, és gondolom nekicsapódik a munkadarabnak d. A lézer megmunkáló központ főbb részeit Lézerforrás, sugárvezetés, fókuszáló fej, sugár és a munkadarab relatív mozgatása. Ennyi 10. Jellegzetes alkatrészek gyártása Technológiai tervek kidolgozása Ismertesse a technológiai tervek kidolgozásának főbb lépéseit! A technológiai folyamatok tervezését két alapelv vezérli: a műszaki és a gazdasági követelmények kielégítése. A kidolgozás lépései: • Meghatározni a gyártás típusát, az ütem vagy tételnagyság előzetes

kiszámításával, • Kiválasztani az előgyártmány előállítási módját, • Összeállítani az alkatrész megmunkálási sorrendtervét, a bázisfelületek, a technológiai műveletek és a műveletelemek sorrendjének és tartalmának megoldásával, • Meghatározni a munkadarab méreteinek közbenső ráhagyásait és tűréseit az egyes műveletekre, • Megállapítani a forgácsolási adatokat és műveletenként az időnormát, • Meghatározni a szükséges gépi berendezéseket és gyártóeszközöket (készülékek, szerszámok, mérőeszközök) valamint a munkaerőt, • Elkészíteni a technológiai dokumentációt. b. Ismertesse a lehetséges előgyártmányokat! Az előgyártmány megválasztásakor figyelembe kell venni az alkatrész alakját, méretét, tömegét. A lényeg, hogy az anyag tulajdonságai megfelelőek legyenek a munkadarabbal támasztott feltételeknek Az előgyártmány anyaga lehet öntöttvas, acél, könnyűfém, színesfém, műanyag,

fa, stb. Előállítási módja lehet öntés, kovácsolás, sajtolás, hengerelés, húzás, hegesztés vagy porkohászati eljárás. c. Ismertesse a bázisválasztás szempontjait! A munkadarab rajzán a méreteket a szerkesztési bázistól kiindulva határozza meg az alkatrész szerkesztője. A munkadarabrajzon a méretmegadás különböző lehet, ami kihat mind a szerkesztési, mind a technológiai követelményekre A technológiai bázis megválasztása egyike a leglényegesebb feladatnak a technológiai folyamat kidolgozásában, mert az meghatározza a megmunkálás pontosságát és a készülék kialakítását. A rosszul megválasztott bázis gyakran bonyolulttá teszi a készüléket, selejtet okoz, növeli a a. 16 Gépgyártástechnológia (előadás) mellékidőt. Az első műveletben általában nyers felület a bázis Munkadarab alakjától és bonyolultságától függően, a megmunkálás folyamán sorban következő műveletek felfogási bázisa lehet egy és

ugyanaz, de lehet különböző d. Ismertesse a megmunkálás sorrend meghatározásának szempontjait! Ez a legbonyolultabb, kifejezetten logikai jellegű döntések sorozatával megoldható feladat. Elsősorban azokat a felületeket kell megmunkálni, amelyek a későbbiek során, mint bázisfelületek szerepelnek. Ezért néha kiegészítő műveletként mesterséges bázisfelületeket kell létrehozni. Ezeket a szerkesztő által nem tervezet felületeket a technológiai szempontból kellett eszközölni, hogy megfelelő felfekvési felületet biztosítsunk a további megmunkáláshoz. A nagyolás során leválasztásra kerül a ráhagyás döntő része, a simítással az előírt pontosságot kell kialakítani, a befejező művelet hivatott a megmunkált felület végső pontosságát és felületi minőségét biztosítani. A nagyoló és simító eljárások szétválasztása ésszerűbb munkaerő-kihasználásra nyújt lehetőséget De például furatmegmunkálásnál nem

érdemes szétválasztani a fúrást, süllyesztést, dörzsölést, hanem egyetlen műveletben célszerű elvégezni Ha hőkezelés is van a műveleti sorrendben célszerű a folyamatot hőkezelés előtti és utáni szakaszokra bontani. Ez azért kell, mert a munkadarab a hőkezelés során vetemedik, ezzel geometriai alakja torzul, felületi minősége és méretpontossága romlik. Ha az egyes műveletek a munkadarab merevségét csökkentik, úgy ezeket a technológiai folyamat végén kell elvégezni. e. Ismertesse a szerszámgépek kiválasztásának szempontjait! A gépi berendezések megválasztásakor a következő meggondolásokat kell szem előtt tartani: • A szerszámgépnek biztosítania kell az előírt pontosságot és felületi minőséget, • A szerszámgép termelékenységének meg kell felelnie az alkatrész gyártási programjában előírtaknak, • A szerszámgép merevsége olyan legyen, hogy a megmunkálást optimális forgácsolási adatok mellett lehessen

elvégezni, • A szerszámgépen a megmunkálás kényelmes legyen, a gép kiszolgálása ne igényeljen nehéz fáradságos kézi munkát, • A szerszámgép munkaterének méretei feleljenek meg a megmunkálandó munkadarab méreteinek. Bordástengely megmunkálása Határozza meg adott átmérőjű, és adott hosszúságú kétoldali lépcsős (hengerelt, nemesített rúdacél előgyártmányból) készült bordástengely a. egy lehetséges műveleti sorrendjét! 1. Darabolás 2. Oldalazás, központfúrás 3. Hengeres felületek nagyolása 4. Hengeres felületek simítása 5. Reteszhornyok marása 6. Bordák marása 7. Hőkezelés 8. Köszörülés 9. Végellenőrzés b. a megmunkáláshoz szükséges szerszámgépek Egyedi gyártásban általában darabolt, oldalazott és központosított anyagból, csúcsesztergán tokmányban vagy csúcsok között, legtöbbszőr a munkadarab átfordításával esztergálják a tengelyeket. Sorozatgyártásnál rúdból revolveresztergán

esztergálják és a darabot leszúrják, majd a másik oldalon is megmunkálják c. befogási módjait A tengelyeket azért kell oldalazni, mert daraboláskor a homloklap nem lesz merőleges a tengelyre, kivéve leszúráskor. Rendszerint csúcsesztergán oldalaznak A munkadarabot rövid kinyúlással tokmányba fogják, ha pedig hosszú és a főorsófuraton nem megy át, bábbal kitámasztják. d. a bázisfelület megmunkálásnak viszonyait Tengelyszerű darabnál technológiai bázisként mindkét homlokfelületén központfuratokat készítenek. Így lehetőség nyílik arra, hogy minden felületet erről a bázisról munkáljanak meg. Két fajta központfurat létezik: • Védőkúp nélküli: Akkor alkalmazzák, ha nincs túlzott pontossági előírások, vagy csak nagyolás következik, amely után a darabot hőkezelik és újrafúrják a központfuratot. • Védőkúpos: Alkalmazása: ha a kúpot védeni kell az esetleges sérülésektől. 17 Gépgyártástechnológia

(előadás) e. a hengeres felületek nagyolásának módjait. Érdemlegesen a lépcsős tengelyek megmunkálásáról érdemes beszélni. Lássuk az ábrákat: 1. Ábra 2. Ábra (Rövidebb ideig tart) 3. Ábra Hajtóműház megmunkálása Ismertesse adott befoglaló méretű öntött hajtóműház a. megmunkálásának gyártási szakaszait 1. Nyers darabok előrajzolása, azaz a furatok két merőleges középsíkjának kijelölése pontozással 2. Bázisfelületek, osztósíkok nagyoló megmunkálása. (Bázisfelület a háznak az a felülete, amelyre felfogva a furatokat, és ha van az osztósíkot munkáljuk meg) 3. Feszültségmentesítő hőkezelés. 4. Bázisfelületek simítása. 5. Furatok megmunkálása: furatok nagyolása, félsimító furatesztergálás, simító furatesztergálás a végleges helyzetpontossággal, a végleges előírt méretremunkálás, finommegmunkálás. 6. Mellékfuratok, rögzítő és egyéb furatok, hornyok stb. megmunkálása 7.

Menetfúrások 8. Főfuratok ellenőrzése, bázisfelületek szükség szerinti utánszabályozása. b. a szerszámgépre felfogás lehetőségeit Megmunkálás előtt az előgyártmányt be kell állítani vízszintbe és a gép orsótengelyével párhuzamos irányba. A kívánt helyzet aláékeléssel csavaros beállítással korszerű gyártásban rugalmas NC vezérlésű készülékkel érjük el. c. síkfelületi megmunkálását A nagysorozat- és tömeggyártásban síkfelületek megmunkálása egyetemes hosszmarógépen több egymást követő lépésben végezhető. Megfelelő készülékkel és szerszámozással biztosítják, hogy a gépet ne kelljen gyakran átállítani. Termelékenyebb ennél a forgóasztalú vagy a több felületet és munkadarabot egyszerre megmunkáló többorsós marógép. A külső gépeket csak a tömeggyártásban használják d. a furatok nagyoló és simító megmunkálásának változatait Házszerű munkadarabok legfontosabb furatait

vízszintes fúró-maró műveken munkáljuk meg. Ezeken lehetőség van fúrásra, furatesztergálásra, menetvágásra és a síkfelületek marására is. Három változatot különböztetünk meg: • megmunkálás konzolosan elhelyezett fúrórúddal • megmunkálás hosszú fúrórúddal, amelyet támaszban megvezetünk, • megmunkálás vezetőperselyekben felfektetett fúrórúddal és a gép főorsója között csuklós kapcsolatot létesítünk. Fogaskerék megmunkálása a. Írja le, az ISO ajánlástervezet a fogaskerekeknek hány pontossági osztályát különbözteti meg, és ezek közül melyeket alkalmazzuk a gépiparban? 1-12. Ezek közül 4-11 pontosságukat alkalmazzuk a gépiparban 18 Gépgyártástechnológia (előadás) b. c. Ismertesse, hogy a fogaskerekek gyártása során milyen hőkezeléseket alkalmazunk a fogazat kialakítása előtt és után. A fogazat kialakítása előtti hőkezelés, melyre elsősorban az alábbi okokból van szükség: •

Az anyag lehető lekedvezőbb megmunkálhatóságának elérése a megmunkálási idő és ezzel a költség csökkentése céljából. • A lehető legegyenletesebb szövetszerkezet elérése abból a célból, hogy az anyag felületi, illetve felület alatti rétegében a feszültségállapot és ezzel a lehető legkisebb maradó deformációk, elhúzódások, vetemedések adódjanak. Előtte Kiegyenlítő izzítás: amely a vasötvözet egyenletesebb összetételi, szövetszerkezeti, fizikai és mechanikai tulajdonságainak elérését célozza. Lágyító izzítás: amelynek a célja az acél keménységének csökkentése fázisátalakítással. Temperálás: a nagy széntartalmú cementit tartalmának elbontása érdekében végzik. Utána Betétedzés: melynek a hátránya az elhúzódási veszély és ezzel a fogprofil megváltozása, furatok méretcsökkenése, a keréktest tengelyirányú ütése és a fogfelületek kúpossága. Nitridálás: amelynek előnye, hogy

gyakorlatilag feszültség- és deformáció mentes, így az elhúzódás sokkal kisebb mértékű, minta betétedzésnél. Indukciós edzés, amelyet vagy a teljes fogazatot egyszerre vagy foganként edzenek. A teljes fogazat egyszerre edzése a költséges berendezés miatt csak nagysorozatgyártáskor jöhet szóba. Lángedzés: amely az indukciós edzéstől csak a hevítés módjában tér el. Készítsen vázlatokat és a vázlatokon jelölje be hogy melyik felületeket alkalmazzuk bázisfelületként hengeres fogaskerekek gyártásakor. A vastag vonalak lehetnek bázisok. Bázis száras fogaskeréknél Bázis furatos fogaskeréknél d. e. Írja le egy hőkezelést nem igénylő szerkezeti acélból készülő hengeres fogaskerék egy lehetséges műveleti sorrendjét! 1. Darabolás 2. Keréktest nagyolása 3. Keréktest simítása 4. Fogazás 5. Fogak sorjázása 6. Végellenőrzés Írja le, hogy hengeres fogazatok ellenőrzése során milyen egyedi hibamérést, illetve

összetett hibamérést ismer! Fogaskerekek egyedi hibamérése: • Fogprofil ellenőrzése: A profilhiba két olyan névleges fogprofil merőleges távolsága, amelyek a valóságos fogprofilt a mérési zónán belül szorosan közrefogják. 19 Gépgyártástechnológia (előadás) Fogirány ellenőrzése: A fogirányhiba két olyan névleges fogirányvonal merőleges távolsága, amelynek a valóságos fogirányvonalat a foghossz mentén szorosan közrefogják. A fogirányhiba a terhelés egyenlőtlen elosztását okozza a foghossz mentén, ezáltal a fogazat élettartamát csökkenti. • Alaposztás ellenőrzése: az alaposztás azon hossza, amelyet az alapkörhöz húzott érintőszakaszból az egymás mellet lévő, egymással párhuzamos fogfelületet kimetszenek. (egyenetlen járás, zaj, ütközések, sebességingadozások) • A fogazat ütésének ellenőrzése: A fogazat radiális ütésének ellenőrzésekor a fogaskerék fogazatának külpontosságát vizsgálják

a fogaskerék forgástengelyéhez viszonyítva. • Fogvastagság ellenőrzése: A fogvastagság a fog ellentétes profiljainak az osztókörön számított távolsága. Mivel ez egy ívhossz, a gyakorlatban egyenes méréssel és egy bizonyos tűrési pontossággal számolunk Azt mérjük, hogy a szerelés után megfelelő lesz-e a hézag • Fogfelület érdességének vizsgálata: Erre a fogak zajmentesebb járása, kopás kiküszöbölésére van szükség. Összetett hibamérés: • Kétprofilos legördítés: ahol a vizsgált fogaskereket egy nagy pontosságú mérőkerékkel hézagmentes kapcsolatba hozva egyszer körbeforgatják. A fogazat hibái a legördítéskor a kerekek relatív helyzetének változásában mutatkoznak. • Egyprofilos legördítés: a vizsgált fogaskereket és a mérőkereket a névleges tengelytávon gördítjük le, tehát a nem kapcsolódó fogfelületek között a legördítés közben foghézag van. A műszer a két kerék relatív

szögelfordulásának ingadozását regisztrálja hossz- vagy kördiagramon. • Hordképvizsgálat: a fogaskerékpár kisebb kerekének fogfelületeit befestékezzük, majd ellenkerekével üzemi tengelyhelyzetben megforgatjuk. A nagykerék fogain mutatkozó hordkép helyéből, alakjából és méretéből következtetünk a kapcsolódó kerekek beállításának, vagy a fogalakjának helyességére illetve hibájára. • Zajvizsgálat: ahol a fogazási vagy szerelési hiba által okozott zajszintet mérik. • 12. Gyártási méréstechnika Méréselmélet alapvető elemei Ismertesse a méréselmélet alapvető elemeit az alábbi témakörök leírásával: a. A mérési hiba fogalma Minden mérendő fizikai mennyiségnek van egy valódi értéke, amelyhez tartozik egy mérőszám. A mérés egyik jellemző tulajdonsága, hogy a mérendő mennyiség valódi értéke nem határozható meg teljes biztonsággal. A mérés során arra törekszünk, hogy megtaláljuk a valódi érték

legjobb becslését, a helyes értéket. A mért érték xi és a helyes érték xh közötti különbséget nevezzük hibának, előjele pozitív és negatív is lehet. b. A mérési hibák osztályozása eredet és jelleg szerint Eredet szerint: • Mérőrendszer okozta hibák • Műszerhiba, - zérushiba, - osztáshiba - irányváltási hiba - mechanikus hiba • etalonhiba • mérési módszer hibája • szubjektum okozta hibák - látási hiba - becslési hiba - parlaxis hiba • környezet okozta hibák - mérési hőmérséklet - mérőerő - légnyomás - mechanikus rezgések - mágneses elektronikus tér hatása 20 Gépgyártástechnológia (előadás) c. A mérési hibák jellegük szerint lehetnek: • Rendszeres hibák - oka, nagysága, előjele ismert, a mérési eredményt hibássá teszik, korrigálhatók. • Véletlen hibák - oka jórészt ismert, de nagysága és előjele nem, a mérési eredményt bizonytalanná teszik. • Durva hibák - Erős

környezeti behatás, vagy személyi tévedés következtében lépnek fel, nem korrigálhatók, a mérési eredményeket nagymértékben eltorzítják. Ilyenkor a mérést meg kell ismételni A mérési sorozatok kiértékelése a sorozat átlaga, a becslési módszerek, és a mérési eredmények szórása alapján. Átlag. Ha a véletlen hibák jelentkezése miatt, ugyanazt a paramétert többször mérjük, vagy több darab azonos méretét sorban megmérjük mérési sorozatot kapunk. A több - azonos körülmények között végrehajtott - mérési eredményként kapott értéksort mérési sorozatnak nevezzük Legyen n számú mérésből álló sorozat. A helyes érték megbecsülésre többféle matematikai módszer létezik A legkisebb lineáris eltérések módszere: Helyes érték az, amelyhez képest a mérési sorozatot alkotó egyes elemek eltéréseinek összege nulla. A legkisebb négyzetes eltérések módszere: Helyes érték az, amelyre nézve a mérési sorozatot

alkotó egyes elemek eltéréseinek négyzetösszege minimumot ad. Egydimenziós halmazok esetén az eredmény mindkét módszernél ugyanaz. A helyes érték, vagy - ha a sorozat elemeinek a száma a végtelenhez tart - a várható érték legjobb becslését a sorozat értékeinek számtani közepe adja. Mérési eredmények szórása. A mérési sorozat átlaggal történő megadása esetén a sorozatra jellemző információ egy része elvész. Ha az átlagot x±R/2 alakban adjuk meg, akkor R tartalmazza azt az információt, amely megmutatja, hogy a mért adatok milyen terjedelemben szóródnak az átlag körül. Ezt nevezzük szórásnak Sorozat és tömeggyártás mérőeszközei Ismertesse az egykoordinátás mérőeszközök családján belül; a. Az idomszeres mérés alapelvét Mindenki ismeri a sablonos ellenőrzési módszert. Ebből alakult ki az idomszeres ellenőrzés Mivel minden méretnek két határa (AH, FH) van, így a mérő-, ellenőrző eszközt (idomszert) is

két méretre kell készíteni. Az egyik mérethatárt ellenőrző idomszert "megy oldali", míg a másikat "nem megy oldali" jelzővel látják el, melyek a mérés, az ellenőrzés egyetlen kritériumára mutatnak: • Ha jó a darab, akkor rámegy, vagy belemegy. (megy oldali idomszer) • He jó a darab, akkor nem megy rá, vagy nem megy bele. (nem megy oldali idomszer) Ha a darab selejt legalább az egyik esemény nem igaz. A fentek alapján megállapítható, hogy az idomszer nem mér, hanem minősít Nem abszolút méretet állapít meg, hanem osztályoz, csoportba sorol: b. Az idomszerrel minősített munkadarabok lehetséges minőségi fokozatait 1. feltételesen jó a darab, ha az idomszer megy oldali része rámegy, vagy belemegy, 2. feltétlenül jó, ha az előző minősítést követően az idomszer nem megy oldali része nem megy bele, vagy nem megy rá. Az ellenőrzés fordított sorrendben is megengedett 3. Feltétlenül selejt, ha az idomszer nem

megy oldali része rámegy. 4. Javítható selejt, ha az idomszer megy oldali része nem megy rá c. Az idomszerek három alcsoportját az idomszer és a mérendő felület egymáshoz viszonyított helyzete alapján Három csoportra oszthatóak: • Sima (egy méret, megy és nem megy oldali idomszerek, egyoldalas, kétoldalas kivitelben) • Alakos (határmérő idomszerek, de előfordul közöttük un. normál idomszer, melynek nincs külön megy, nem megy oldali része, mint pl. a szögmérő idomszerek) • Alak- és helyzetpontosságot mérő komplex idomszerek (Nem méretet, hanem használhatóságot ellenőriz, melyek egyszerre több alak- és helyzettűrés együttes minősítését végzik). d. Az idomszerek használatával kapcsolatos alapvető szabályokat • A mérési hőmérséklet 20°C, • Sima idomszereknél a megy oldali idomszernek lehetőleg saját súlyánál fogva kell a furatba vagy a csapra rácsúszni, különben a különböző mérő erőknél fellépő

deformációk meghamisíthatják a minőséget, illetve a kopás intenzitása megnő, a munkadarab felülete megsérülhet. 21 Gépgyártástechnológia (előadás) • A megy oldali idomszereknél a mérés során a teljes mérendő felületet le kell tapintani. Ez a Taylor elv követelményeitől eltérően kialakított mérőfelületek miatt azt jelenti, hogy az idomszert különböző technikák szerint végig kell vezetni a felületen, ez megnöveli a mérési időt. Egykoordinátás mérőeszközök Ismertesse az egykoordinátás mérőeszközök családján belül vázlatos ábrákkal is kiegészítve; a. A tolómérő Előnye: egyszerű kialakítású, olcsó, robosztus. Hátránya: a vizsgálandó test és a mérték egymástól párhuzamosan eltolva helyezkedik el Alkalmazása: Laboratórium, termelés, külső, belső méreteknél b. A mikrométer Előnye: A próbatest és a méret megtestesítő folyamatosan, egy tengelyen egymásután helyezkedik el. Hátránya: A

mérőmenet érzéketlen a mérőerő által okozott elváltozásokra. Alkalmazása: Laboratórium, termelés, külső, belső méreteknél és közvetlen méréseknél. c. A mérőóra Előnye: Egyszerű felépítése, olcsó, robosztus. Hátránya: Teljes kitérésnél aránylag nagy a mérési hiba Alkalmazása: Laboratórium, termelés, külső, belső méreteknél és különbségmérésekhez. d. A finomtapintók Előnye: Robosztus, pontos. Hátránya: ajánlott stabil mérőállvány és a próbatest rögzítése Alkalmazása: Laboratórium, termelés és különbségmérésekhez. e. És az Abbé-féle hosszmérőgép működési elvét és alkalmazhatóságát Előnye: a munkadarab és a mérce pontosan egy tengelyen helyezkedik el. Hátránya: Csak laboratóriumi feltételek és hőmérséklet mellett alkalmazható Alkalmazása: Precíziós laboratóriumi mérések, közvetlen és különbségmérések A folyamatmérés alapfogalmai Ismertesse a folyamatméréssel kapcsolatos

alapfogalmakat! a. Sorolja fel a villamos úton mérhető főbb mechanikai mennyiségeket! Gyakorlatilag minden nem villamos mennyiség villamos jellé alakítható, tehát: • Elmozdulás, elfordulás, deformáció, • Sebesség, • Gyorsulás, • Fordulatszám, • Frekvencia, idő, • Tömeg, • Erő és forgatónyomaték, • Hőmérséklet, • Rezgés, • Zaj, • Nedvességtartam, • Viszkozitás, • Vezetőképesség, ph. b. Írja le a mechanikai mennyiségek villamos úton történő mérések előnyeit • Gyakorlatilag minden nem villamos mennyiség villamos jellé alakítható, • A villamos jelek már tág határok között erősíthetők, • Jól digitalizálhatók, • Távmérés lehetősége adott, • Időkésés nélkül követik a fizikai jel változását, • Automatikus és regisztrálás is megoldható • Időben gyorsan változó jelek is analizálhatók • Több mérőhely figyelhető egyszerre • A mérőrendszer kimenő jele

szabályozó-rendszerek bemenőjeleként, alapjelként közvetlenül felhasználható. 22 Gépgyártástechnológia (előadás) c. Ismertesse a folyamatmérésre használható mérőrendszerek felépítését (blokkvázlat)! Analóg vagy digitális tároló Érzékelő Analóg kijelző Analóg megjelentítő Erősítő Analizátor Analóg regisztráló Digitális kijelző Digitális regisztráló Mérőlyukasztó Számítógép Visszacsatolás (mintavételezés) Folyamatmérés eszközei Ismertesse a folyamatmérésnél a gépgyártás területén alkalmazható alábbi érzékelő típusokat és vázlatosan működési elvüket, alkalmazási területüket! a. Potenciométeres érzékelők Az esetek többségében lineáris függvénykapcsolat szerint elfordulás és elmozdulás mérésére alkalmas egyszerű érzékelők. Ide tartoznak a nyúlásmérő bélyegek is, dl/l és dA/A változását figyelik A változás Wheatstone-hídban mérhető. Bizonyos előfeltételek

betartása esetén a hőmérsékletfüggőség kompenzálható és a jelleggörbe linearizálható A deformációt közvetve előidéző mechanikai feszültség egyenesen arányos a deformációval Ezért ez az érzékelő erő és nyomaték mérésére is alkalmas Ugyancsak szűkebb hőmérsékleti tartomány mérésére is ezt használják. (max 600°C-ig) b. Induktivitás változásán alapuló érzékelők Az ilyen típusú érzékelők nem rendelkeznek lineáris kapcsolattal a mért mennyiségekkel. Legjobban a kéttekercsű, zárt mágneskörű, elmozduló vasmagos differenciál kapcsolású változat terjedt el. c. Piezoelektromos elven működő érzékelők Bizonyos félvezető kristályok kitüntetett felületein mechanikai feszültség hatására villamos töltések jelennek meg. A piezo hatást mutató kristályok közül leggyakrabban a kvarcot használják Mint kapacitív feszültséggenerátor kapacitív zavarokra érzékeny. Erőt, nyomatékot, speciális felépítése

esetén gyorsulást (rezgést) lehet mérni d. Termoelektromos elven működő érzékelők Két különböző fém közös pontja és a szabad végek között hőmérsékletkülönbség esetén egyenfeszültség mérhető. A termofeszültség csak a vezetők anyagától, a hideg és melegpontok közötti hőmérsékletkülönbségétől függ, független a vezetők hossza mentén fellépő hőmérséklet elosztásától Az ilyen érzékelőket termoelemeknek hívják 1300°C-ig használják őket e. Optoelektronikus elven működő érzékelők A fény hatására a fényelemeken áram folyik, bizonyos felületei között feszültség mérhető (fotóellenállás, fotodióda, fotótranzisztor). Ezek az érzékelők logikai, diszkrét eredményeket szolgáltatnak Ezekkel számlálni, jelenlétet érzékelni lehet. Fénysugarat moduláló eszközök, elemek (optikai rácsok, maszkok) segítségével más érzékelők készíthetők. Ezek az érzékelők számlálás,

frekvenciasokszorozás segítségével nagypontosságú elfordulások és elmozdulások mérésére alkalmas. Lézersugaras mérések. Bonyolult optikai rendszer segítségével a tárgyról visszavert sugarak interferálnak, és a csíkok mérésével, számlálásával nagy felbontóképességű távolságmérés és sebességmérés valósítható meg. 23 Gépgyártástechnológia (előadás) 13. Szerelés Sorolja fel a szerelési tűrés bizosításának módszerét! • Teljes cserélhetőség • Részleges cserélhetőség • Utólagos illesztés • Válogató párosítás • Beszabályozás b. Ismertesse a teljes cserélhetőség módszerét! A tagok tűrését úgy kell előírni, hogy a zárótag tűrésének nagyságának összefüggését kielégítsék. Mivel ez az összefüggés határozatlan, a zárótag tűréséből a lánctagok tűrését csak további feltételek előírásával határozhatjuk meg. c. Ismertesse a szerelés alapvető eljárásait! •

Összerakás. Alakzárással kapcsolódó elemek kapcsolatát általában nehézségi erővel biztosítjuk • Töltés. A betöltés alaktalan anyag (gáz, paszta, folyadék, por) töltése üreges testbe • Szorítás. Ilyenkor az alkatrészek csak rugalmas alakváltozást szenvednek, és az akaratlan oldást erőzárás akadályozza meg. • Alaklétrehozás. Ráöntéskor egy munkadarabhoz öntési eljárással kiegészítő részt készítenek • Hegesztés • Forrasztás • Ragasztás d. Ismertesse a statikus kiegyenlítés módszerét! Forgó részeknél gyakori, hogy a tengely nem esik egybe a tömegközéppont tengelyébe, ilyenkor a tehetetlenségi erő és nyomaték folytán hibák keletkezhetnek. A statikus módszer csak kis nyomaték mellett, és tárcsa alakú testeknél használható. A centrifugális erőre vonatkozó korlátokat fordulatszámmal adjuk meg. Megfelelő statikus kiegyenlítés az alaktól függetlenül, ha a fordulatszám 300/min alatt van, illetve ez

a határ 1000/min értékig felmehet, ha a forgórész tömege a géptömeg 5%-át nem haladja meg. a. 14. Gyártási folyamatok tervezése a. Ismertesse a típus és csoporttechnológiák módszerét! Szokolovszkij ismerte fel, hogy szükséges és lehetséges a gyári tervek színvonalának egyenletességét és a technológus tervezőmunkájának termelékenységét fokozni és javasolta a típustechnológiák bevezetését. Módszer lényege egyfelől az alkatrészek osztályozása, tipizálása és egy numerikus alkatrész osztályozási rendszer kidolgozása, másfelől a kor technológiai színvonalát tükröző típustechnológiák elkészítése több változatban, a legfontosabb alkatrésztípusokra, a jellegzetes tömegszerűségi esetekre, a különböző automatizáltsági szintű berendezésekre Mitrofanov fejlesztette tovább a típustechnológiát csoporttechnológiává. Felismerte, hogy a gépiparban a legnagyobb ipari országokban is a termékek és alkatrészek

70-80%-a egyedi és sorozatgyártásban készül. Ha az alkatrészeket önálló egyedekként kezeljük, akkor az adott darabszámhoz tervezünk gazdaságos technológiát, amelynek termelékenysége alacsony b. Ismertesse az integrált technológiai tervezőrendszer felépítését, fő elemeit és rendeltetésüket! A tervezőrendszer legfontosabb elemei: a processzor, amely három nagy modulból áll (sorrend, műveletelem, műveletelem tervezés), a posztprocesszor (illesztőprogram), az adat- és tudásbázis, az embergép kapcsolatot megvalósító feladatíró nyelv, valamint a szintek közötti információátadást szolgáló belső, közbenső nyelvek. A gyártási erőforrástevezésről a technológiai tervezés alapadatokat kap a rendelkezésre álló nyersanyagokról, gyártóeszközökről stb, ugyanakkor ez a technológiai tervezéstől kap adatokat az egy-egy termékre eső anyagszükségletről, gyártóeszköz fogyasztásáról stb Ennek a központi szerepkörnek, a

bonyolult kölcsönkapcsolatoknak csak az integrált technológiai tervezőrendszerek felelnek (ITTR) meg. A legelején a tervezőrendszerhez "vertikális" irányban hozzákapcsolhatjuk az előtervezést is Ez megalapozza az előgyártás és szerelés részletes tervezését is Gyártási folyamatok tervezése a. Ismertesse a posztprocesszor feladatait és működését! A posztprocesszor feladata, hogy a CLDATA alapján a CNC vezérlőprogram, illetve a gépkezelő részére szolgáló utasítások elkészítése, valamint- ha a processzor nem végzi el- a költség és időszakok kiszámítása. A CLDATA egy közbenső nyelv a processzor és a posztprocesszor között 24 Gépgyártástechnológia (előadás) b. Rajzolja meg az egyszerű posztprocesszor blokkvázlatát! Kezdeti állapot beállítása Beolvas egy rekordot nem igen FINI? Lezár (nyomtat, lyukaszt) Osztályoz SPINDL FEDRAT GOTO Gyártási folyamatok tervezése a. Ismertesse a feladatleíró

nyelvet Ma az interaktív rendszerek és a fejlett grafika korában az ember-gép kapcsolatot sok különböző eszköz szolgálja. Megmaradt azonban a szabatos, sőt szabványos feladatleíró nyelv is, amely minden komoly rendszer esetében hivatalos dokumentumként szolgál, akkor is, ha a felhasználó más eszközzel fogalmazta meg a feladatot. Az utasítások sorrendje: kezdő utasítás, általános adatok, geometriai definíciók, technológiai definíciók, végrehajtási utasítások, záró utasítás. b. Ismertesse az öttengelyes marás mozgásvektorait! Úgy jön létre, hogy az X,Y,Z lineáris tengelyekkel egyidejűleg megmunkálás közben két rotációs tengely is mozog. A rotációs mozgásokat CNC körasztalok, vagy billenő főorsó valósítja meg A mozgásvektorok számításakor az X,Y,Z,A,B koordinátákat kell meghatározni Az öttengelyes vezérélések általában lineáris interpolációt alkalmaznak, s ez azt jelenti, hogy igen sok elemi elmozdulásból

és forgatásból áll a vezérlőprogram A rotációs mozgás célja, hogy a szerszámtengely a munkadarab normálisához viszonyított helyzete állandó legyen: párhuzamos, merőleges, vagy szöget zárjon be 15. A gyártás gazdaságossága Mellékidők csökkentése a. Ismertesse a megmunkáló központokon végrehajtható műveletelemek optimális sorrendjének meghatározása során alkalmazott szempontokat! Megmunkálási bázisok kijelölése, szerszámgépek és készülékek kiválasztása, műveletek behatárolása, műveletek sorrendjének meghatározása, valamint a műveletek közötti közbenső állapotok rögzítése. Az eredmény a több változatban előállított műveleti sorrendterv, amely tartalmazza az alkatrész műveleteit, azok sorrendjét, a műveletek tartalmi jellemzőit és a munkadarab befogására vonatkozó adatokat. 25 Gépgyártástechnológia (előadás) b. Hogyan modellezzük az összekötő mozgásokat? BT Akadály c. Hogyan

modellezzük az akadályokat? Részben azon felületek, amelyeket ugyan az adott műveletben nem munkálunk meg, de az összekötő mozgásoknál a szerszám beléjük ütközhet, részben pedig a munkadarabot befogó készülék összekötő mozgásokat befolyásoló elemei. BT- biztonsági távolság d. Ismertesse a megoldandó feladat matematikai modelljét! Először vonatkoztassunk el: műveletelemek- városok, összekötő mozgás-utazási költség, vagyis a szerszámok mozgáspályáinak meghatározása után a feladat egy olyan teljes véges irányított gráffal modellezhető, amelynek élei az egyes műveletelemek közötti utak hosszát, csúcsai pedig az egyes műveletelemeket reprezentálják. Az adott gráfot olyan mátrix helyettesíti, melyet az alábbi jelölésekkel írhatunk le: n =a gráf bejárandó csúcsainak száma Ci,j = a j és i csúcsok közötti élhez rendelt érték. C = az összekötő mozgásokból alkotott (n×n)-es távolság mátrix e. Ismertesse a

legközelebbi város és a beszúrásos módszer lényegét Ilyenben olyan utat építünk fel fokozatosan egy-egy műveletelemnek a beiktatásával, amely végül az összes műveletelemet tartalmazza. A kiinduló pont és a végpont mindig a szerszámváltási hely A heurisztikus megoldás másik fajtája a beszúrásos módszer. Egy kisebb körútból indulunk ki, melyet néhány véletlenül kiválasztott műveletelemből az egzakt módszerek valamelyikével állítanak elő. Az így leírt körutat egyesével addig bővítik. Amíg teljes körút nem lesz belőle Ez az egyenkénti hozzávétel a beszúrás, mert a már meglévő körút két szomszédos csúcsa közé ékelik be az új csúcsot. A munkaidő összetevői a. Ismertesse a munkaidő összetevőit! A munkaidő összetevőinek megállapításánál a műszak idejéből indulunk ki. Ha a dolgozó a munkaidejét nem tölti ki teljesen a munkával, az idő felhasználásában fellépnek időkésések, veszteségek Ezért

a munkaidőt két részre osztjuk: hasznos és veszteségidőkre. A hasznos időt két fő részre tagozódik: az előkészületi és befejezési időre (te,b), valamint darabidőre (td). Előkészületi és befejezési időnek nevezzük azt az időt, amely alatt a munkás megismerkedik a végzendő munkával, tanulmányozza a rajzot, a művelettervet, illetve a műveleti utasítást, a munkafeladatot megbeszéli a művezetővel, beállítja a gépet, befogja a készülékeket, előkészíti a szerszámokat, majd a munka befejezésével mindezeket olyan állapotba helyezi, hogy újabb más munkafeladatokat legyenek elvégezhetők. Az előkészületi és befejezési idő nem minden darabnál szükséges, hanem csak a sorozat kezdetén és végén. Minél nagyobb a sorozatgyártás, annál kisebb az egy darabra jutó előkészületi és befejezési idő A darabidő tartalmazza mindazokat a munkaráfordításokat, amelyek az előkészületi (befejezési) munkákon kívül szükségesek. A

műveleti alapidőt az jellemzi, hogy a tartalma az adott darabszámnál arányos, és minden eleme minden munkadarabnál meghatározott sorrendben megismétlődik. A főidőhöz tartoznak azok a munkaelemek, amelyekkel a munkadarabon alak, méret, tulajdonság, vagy külalak szempontjából elérik azokat a változásokat, amelyekre az adott technológia folyamat irányul. Mellékidőhöz tartoznak azok a munkaelemek, amelyeket a munkás főidőben végrehajtandó munka elvégzésének biztosítása érdekében folytatott tevékenységére fordít. Beállítás, rögzítés, szerszám beállítás, ellenőrző mérések 26 Gépgyártástechnológia (előadás) Gépi időnek nevezzük a munkának azt az időszakát, amely alatt a munkás felügyelete mellett a gép végzi a munkát. Kézi időnek az olyan munkára fordított időt nevezzük, amely alatt a munkás gép alkalmazása nélkül dogozik. b. Határozza meg a munkaidőt, ha az adatok a következők: - műveleti alapidő -

munkahely kiszolgálás - pihenés, személyes szükséglet - előkészületi és befejezési idő - sorozatnagyság (S). Ehhez kell összesen 3 képlet: Amit most nem tudok leírni, mert meghalt a képletszerkesztőm. Viva Wondows! Segítségként megtalálhatod őket a 425 Oldalon c. Hány százalékkal csökken a normaidő, ha a sorozatnagyságot a tízszeresére növeljük? Számold ki! 16. Számítógéppel integrált gyártás a. Ismertesse az MRP feladatát és helyét a gyártórendszerekben! A termelés hierarchikus rendszerének hosszú és/vagy középtávú szakaszán tisztázódik, hogy melyik termékből, milyen határidőkkel, mennyit kell gyártani. Természetesen a rendszer sokszoros visszacsatolással működik, és az alacsonyabb szintű döntések befolyásolják a felsőbb szintű döntéseket A termékek műszaki tartalma az esetek döntő többségében műszaki rajzok alakjában jeleneik meg Ehhez tartozik a darabjegyzék, és itt lép közbe az MRP b.

Ismertesse az MRP kapcsolatát a gyártási folyamatok tervezésével és a finomprogramozással! Termelésirányítási döntések eredményeképpen gyakran nemcsak az adott időszakban szükséges alkatrészeket gyártják le egy szériában, hanem felmérve a további igényeket raktározásra is termelnek. Ekkor, meg kell vizsgálni, hogy adott alkatrészből van-e, ha igen mennyi a raktárban és összevetve ezt szükségletekkel az adott és távolabbi időszakok igényeivel kell dönteni arról a gyártandó darabszámról. Ezt tervezik a fent említett módokkal. c. Ismertesse a JIT termelésszervezés jellemzőit A modern gyártás elterjedt egy új felfogás. Ez a raktár nélküli, vagy éppen időben való gyártás Ekkor nem arra törekednek, hogy valamely meglévő gyártórendszer kapacitásait a lehető legjobban felhasználják különböző alkatrész sorozatok gyártására. A JIT gyártás mindig könnyen alkalmazható, ha a gyártási igényt mindig jóval

meghaladják a gyártási lehetőségek Tehát, az éppen időre való gyártáskor a gyártórendszert tervezik a gyártási igényekhez Számítógéppel integrált gyártás a. Ismertesse a számítógéppel irányított gyártórendszerek szerkezetét és folyamataikat! A rugalmas gyártórendszerek tipikusan több megmunkáló gépből állnak, továbbá tároló, raktár, mérőgépek részeiből), amelyek között a munkadarab szállítását számítógéppel irányított szállító berendezések látják el és a munkadarab áthelyezését manipulátorok végzik. Az anyag feldolgozását az adat feldolgozását párhuzamos folyamatai során létrejövő információk irányítják. Az információ feldolgozás alrendszerei a következők: • Gyártási folyamattervezés (Mit, milyen eszközökkel, milyen sorrendben, hogyan állítunk elő) • Termelésirányítás (A rendszerben megoldandó feladatok egymásutániságát, időrendjét határozza meg) • Gyártási

folyamatirányítás (ez valósítja meg a finomprogramozás által kidolgozott tervet) b. Ismertesse a termelésütemezés (finomprogramozás) megoldásainak módszerét! Rugalmas gyártórendszerekben a termelésirányítás rendszerint az un. finomprogramozási feladatok megoldását jelenti. A finomprogramozás a rendszer eszközeinek operatív ütemezése, más néven a gyártási kapacitások tervezése, vagy gyártási erőforrás ütemezés A termelési ütemezést GANTT diagramon ábrázoljuk. A módszerek: intelligens és unintelligens c. Ismertesse a finomprogramozás jósági kritériumát! Passz. Na. Ez kész Szerzői jogok fenntartva 27