Gazdasági Ismeretek | Biztosítás » Horváth Róbert - Hungária alap befektetési egységekhez kötött életbiztosítás

http://www.doksihu BUDAPESTI GAZDASÁGI F ISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI F IKOLAI KAR HUNGÁRIA ALAP BEFEKTETÉSI EGYSÉGEKHEZ KÖTÖTT ÉLETBIZTOSÍTÁS ( ALKALMAZÁSÁNAK TÖRVÉNYSZER SÉGEI ) Küls szakmai konzulens: Németh Rita Operatív konzulens: Lambertné Katona Mónika HORVÁTH RÓBERT NAPPALI TAGOZAT SZÁMVITEL SZAK VÁLLALKOZÁSI SZAKIRÁNY 2003 http://www.doksihu TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS 4. 1.1 El)szó 4. 1.2 A hazai megtakarítások alakulása 5. 1.3 A magyar gazdaság helyzete 2001-ben 5. 2. AZ ALLIANZ HUNGÁRIA BIZTOSÍTÓ RT BEMUTATÁSA 3. A 8. 2.1 Az Allianz Hungária Biztosító Rt története 8. 2.2 Allianz – a szövetség 10. 2.3 A magyar biztosítási piac alakulása 2001-ben 11. 2.4 2002-ben módosulhat a biztosítási piac 13. BEFEKTETÉSHEZ KÖTÖTT ÉLETBIZTOSÍTÁS MEGJELENÉSE 16. 3.1 A magyarországi életbiztosítások három generációja 16. 3.2 A biztosítási termékkel szemben támasztott követelmények

változása 18. 3.3 Fejl)dés két irányból 20. 3.4 Mire figyeljünk a befektetéseink során? 22. 3.5 Az életbiztosítások és más összehasonlítása megtakarítási formák 23. 3.6 A befektetési egységekhez kötött és a klasszikus életbiztosítások jellemz)i 24. 4. A UNIT – LINKED BIZTOSÍTÁSI TERMÉKEK FELÉPÍTÉSE 27 4.1 A befektetési alapokról röviden 27. 4.2 A unit – linked biztosítások felépítése 28. 4.3 Az árfolyamok szerepe és képzésük 30. 5. A HUNGÁRIA ALAP 33. 5.1 A Hungária Alap bemutatása 33. 5.2 A konstrukció 34. 2 http://www.doksihu 5.3 A biztosítás tárgya, alanyai és a szerz)dés 35. 5.4 A befektetéshez kapcsolódó fogalmak és rendelkezések 37. 5.5 A biztosítási díj 43. 5.6 Az értékkövetés 45. 5.7 A biztosító szolgáltatása 46. 5.8 A maradékjogok 47. 6. ÖSSZEGZÉS 50. 6.1 A unit – linked jöv)je 6.2 Az informatikai 50. fejl)dés szolgáltatásokra hatása a

unit–linked jellegN 50. IRODALOMJEGYZÉK 52. MELLÉKLETEK 54. 3 http://www.doksihu 1. BEVEZETÉS 1.1 EL SZÓ A témaválasztáskor arra törekedtem, hogy egy új és az emberek életében nagy jelent séggel bíró lehet séget ismertessek, annak el nyeivel, hátrányaival, valamint er sségeivel, gyengeségeivel. Azért esett a választásom erre a befektetéshez kötött biztosítási termékre, mert véleményem szerint ez a módozat mutatja meg jelen pillanatban a legjobban a fejl dés irányvonalát, melyet az életbiztosításoknál tapasztalhatunk. A fejl dést, melynek kezdete évszázadokra nyúlik vissza, további, jöv be vesz állomásait pedig nem láthatjuk. Legfeljebb a közeli jöv r l alkothatunk némi képet Célom egy olyan termékfajtáról írni, amelynek hazánkban még alig van szakirodalma, s t a társaságok egy része is a közelmúltban, vagy nem egészen egy éve kezdte meg saját termékének piaci bevezetését. A piaci helyzet szinte nap,

mint nap változik. Új termékek jönnek és régiek sz0nnek meg Jó példa lehet így például a bevezetési fázisban lév Signal termék, illetve az ABN-AMRO egyik terméke, az Eurora nev0 egyszer0 díjas unit – linked biztosítás, mely alig pár hónapig volt csak a piacon, s besz0ntették értékesítését. A banki és a biztosítási szférát nem célszer0 szétválasztani, hiszen bizonyos tekintetben megegyeznek abban, hogy mindkett a gazdasági szerepl k megtakarításait próbálja felszívni. Ezért ma már nem meglep , ha egy bank nyújt biztosítás jelleg0 szolgáltatást, vagy egy biztosító integrál banki szolgáltatásokat tevékenységi körébe. Szakemberek megállapításaiban azonban különbség tapasztalható: a bankok – mint monetáris közvetít k – az ún. megtakarításokat, a biztosítók pedig – mint nem bankszer0en m0köd monetáris közvetít k – az ún. „második megtakarításokat” fogadják A két piacon tapasztalható fokozódó

versenyhelyzet ezáltal a biztosítási módozatok egyre szélesebb skáláját igényli a társaságoktól, továbbá a költségek csökkentésére, illetve a bankok és biztosítók együttm0ködésének er sítésére kényszeríti a piaci szerepl ket. A lehetséges együttm0ködés kérdésének felvetésénél azonban meg kell jegyezni, hogy a biztosítási törvényben megfogalmazásra került az a korlát, miszerint biztosító banki tevékenységet nem végezhet és bank sem biztosítási tevékenységet. Ebben a dolgozatban egy olyan termék bemutatására vállalkoztam, melynek besorolása nem nélkülöz minden nehézséget. Els megközelítésben talán nyugodtan mondhatjuk, hogy biztosításról van szó, azonban a kés bbiekben ki fog derülni, hogy a 4 http://www.doksihu piacon elérhet többi befektetési forma (állampapírok, kötvények, részvények stb.) mellett a unit – linked biztosítás is egy önálló befektetési lehet ség. Ezáltal alkalmas lehet

azok számára is, akik egyébként már rendelkeznek valamely hagyományos életbiztosítással. 1.2 A HAZAI MEGTAKARÍTÁSOK ALAKULÁSA Az elmúlt egy évben a magyar háztartásoknak mindössze egyötöde tudott pénzt félretenni, és a jöv ben is csak minden hatodik háztartás gondolja, hogy ez eddiginél több megtakarításra lesz lehet sége. A megtakarítók kétharmada egyáltalán nem fekteti be pénzét, készpénzben vagy látra szóló betétben tartja. A többiek leginkább a rövid távú betétet, az életbiztosítást és a nyugdíjalapot kedvelik. A háztartások többsége a tavalyi év során ugyanannyit keresett, mint amennyit költött, s így nem tudott takarékoskodni. A családok negyede ennél is rosszabb helyzetben élte hétköznapjait, mivel kiadásai meghaladták a bevételeit, és emiatt fel kellett élnie korábbi megtakarításai egy részét. Azon háztartások között is számottev a takarékoskodók aránya, amelyek pénzügyi döntéshozói

30 – 39 évesek, vállalkozók vagy vezet beosztású alkalmazottak. Iskolai végzettség szerint egyértelm0 a trend, hogy minél magasabb a pénzügyi döntéshozók iskolai végzettsége, annál nagyobb arányban képesek megtakarítani. A 2002-es évr l a háztartások egyhatoda vélte úgy, hogy több pénzt fog félre tenni, mint az ezt megel z évben. A válaszadók egynegyede viszont úgy gondolja, hogy kevesebbet lesz képes félretenni, mint a megel z egy évben. A jöv t az átmenetileg munka nélküliek s ebb l részben következ en az alacsony jövedelm0ek látják az átlagnál pesszimistábban. Csaknem kétharmados arányt képviselnek, akik úgy gondolják, hogy a következ év során ugyanannyi lehet ségük lesz pénzt félretenni, mint az elmúlt évben. A plusz pénzzel rendelkez k kétharmada nem használ semmilyen t kebefektetési lehet séget. 1.3 A MAGYAR GAZDASÁG HELYZETE 2001-BEN A magyar gazdaság 2001. évi folyamatait a konjunktúraciklus leszálló

ága határozta meg. A GDP b vülés az el z , 2000 I negyedévi 6,6%-os csúcspontot követ en mérsékl dött, 2001. végére 3,3%-kal csökkent 2001 közepén az export és a magánberuházások már lényegében stagnáltak, s az év végére az ipari termelés is 5 http://www.doksihu mérsékl dni kezdett, ennek ellenére a GDP éves növekedése változatlan áron 3,8% volt, amely még így is kiállja a nemzetközi összehasonlítás próbáját. A dekonjunktúra f leg a világgazdaság megtorpanásával függött össze. Ez kedvez tlenül befolyásolta a magyar kivitel pozícióit. A forint – a májusi árfolyamsávszélesítés hatására – az egy évvel korábbihoz képest 2001 decemberére nominálisan 6,5%kal (éves átlagban 1,3%-kal) er södött A kormányzat anticiklikus – keresletb vít – politikája néhány területen (a lakáspiacon, az épít iparban és a kereskedelemben) élénkít hatást fejtett ki. Bár a foglalkoztatottság korábbi

növekedése lelassult, a munkanélküliség tovább csökkent. A belföldi keresletélénkít gazdaságpolitika, illet leg a választások el tti állami költekezés nyomán a lakossági jövedelemkiáramlás számottev en élénkült. A nominális keresetek 2001-ben az eredeti terveket meghaladó ütemben, 18%-kal emelkedtek. A teljes munkaid ben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 103.600 Ft volt A közszférában dolgozók béremelése lényegesen gyorsabb volt az üzleti szféráénál. A mintegy 7%-os reálbér-növekedés dinamikusabb volt a gazdaság teljesítményének b vülésénél. A megtakarítási ráta 2001-ben minimálisan emelkedett. A lakosság a jövedelemb vülés nagy részét fogyasztásra, illetve lakás- és ingatlan beruházásra fordította Az infláció – több éves 10% körüli stagnálás után – 2001. közepét l mérsékl dött, 2001. decemberében (az el z év azonos hónapjához képest) 6,8%-os, az éves átlag 9,2% volt. A

csökkenés els sorban a benzinárak mérsékl désének, a belföldi energia-áremelés ismételt elhalasztásának, valamint a mez gazdasági árak alakulásának tudható be. A küls és bels pénzügyi egyensúly elfogadhatóan alakult. Az államháztartás kimutatott hivatalos hiánya a tervezett 3,4% közelébe került. Az EU módszertan szerint számolt valós deficit azonban meghaladta a GDP 4%-át (mintegy 1 százalékponttal romlott az el z évhez képest). Az export lassulása – a küls dekonjunktúra és a belföldi keresletélénkítés ellenére – enyhébbnek bizonyult az import visszaesésénél (az export volumene közel 8, az import 4%-kal b vült), ezért a külkereskedelmi áruforgalom mérlege javult. A folyó fizetési mérleg hiánya – részben az idegenforgalmi aktívum növekedésének hatására – szintén javult az el z évhez képest. Az MNB felülvizsgált adatai szerint a deficit 1,2 milliárd euró. Ugyanakkor a külföldi m0köd t ke nettó

beáramlása csökkent, nem érte el a folyó fizetési mérleg hiányát. A nettó adósságállomány a jen árfolyamának számunkra kedvez változása miatt is szerény mértékben csökkent. 6 http://www.doksihu Nemzetgazdaság és biztosításügy Bruttó hazai termék (GDP) 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 8541 10087 11394 13151 14876 123,9 118,1 112,9 115,4 113,1 194,7 244,6 297,8 384,1 419,5 127,4 125,7 121,7 129,0 109,2 5220 6098 6954 7674 8675 119,1 116,8 114,0 110,4 113,0 3,7 4,0 4,3 5,0 4,8 19218 24113 29519 38245 41185 6278 8755 11898 17687 17186 12940 15357 17621 20558 22868 (milliárd forint) Bruttó hazai termék vált. az el z év százalékában (%) Bruttó biztosítási díjbevétel (milliárd forint) Bruttó biztosítási díjbevétel vált. az el z év százalékában (%) A lakosság összes rendelkezésre álló jövedelme (milliárd forint) A lakossági jövedelem vált. az el z év százalékában (%)

Bruttó biztosítási díjbevétel a lakossági jöv. százalékában (%) 1 f re es biztosítási díj (forint) 1 f re es életbiztosítási díj (forint) 1 f re es nem életbiztosítási díj (forint) Forrás: KSH Forrás: KSH, 2000-re GKI becslés A bruttó biztosítási díjbevétel a lakossági jövedelem arányában és az egy f re es életbiztosítási díj 1997 és 2000 között egyenletes növekedést mutatott. E két mutató a 2001-es évben alacsonyabb értéket vett fel és inkább a stagnálás a jellemz ezen id szak alatt. Az egy f re es biztosítási, ill nem életbiztosítási díj a vizsgált intervallumon belül végig egyenletesen növekv tendenciát tanúsított. 7 http://www.doksihu 2. AZ ALLIANZ HUNGÁRIA BIZTOSÍTÓ RT BEMUTATÁSA 2.1 AZ ALLIANZ HUNGÁRIA BIZOSÍTÓ RT TÖRTÉNETE A biztosítási piac megteremtésének els lépéseként Magyarországon 1986–ban megsz0nt a biztosítás monopóliuma. A minisztertanácsi határozat megsz0ntette az Állami

Biztosítót. 1986. július 1-jével két új biztosítót alapított: az új Állami biztosítót és a Hungária Biztosító, Viszontbiztosító és Exporthitel-biztosítót, 3-3 milliárd Ft alapt kével. A monopol biztosító szerz déseit e két állami vállalat között osztották fel. A megosztás sajátos versenyhelyzetet teremtett, hiszen míg egy-egy területen a két biztosító 100%-os állománnyal rendelkezett, a többi területen egyidej0leg a nulláról indulva kezdte meg a saját állományának kiépítését. A Hungária Biztosító életében el ször az 1988-as év hozott gyökeres változást, hisz ekkor alakult állami tulajdonnal részvénytársasággá, majd 1990. július 1-jén a részvények 49%-a egy szakmai befektet , Európa piacvezet biztosítója, a német Allianz AG Holding tulajdonába került. 1994-ben az Allianz részaránya már 90%-ra növekedett, 1996-ban pedig 100%-ra. A társaság tevékenységét, mint az Allianz Csoport elismert tagja

végzi. Az elmúlt tudásmenedzsment több és mint a 10 évben tízmilliárdos az Allianz nagyságrend0, által minden nyújtott nemzetközi területre kiterjed befektetések biztosították a Hungária Biztosító számára a biztos fejl dést, a korszer0 termékek és modern ügyfélszolgálati módszerek bevezetését. Ennek, továbbá a Hungária Biztosító piaci tapasztalatainak, szaktudásának és a hazai ügyféligények ismeretének köszönhet en, hogy a társaság Magyarország piacvezet biztosítótársaságává, er s pénzügyi vállalattá vált. A piacvezet szerepet az ÁB-HB szétválásakor érte el, és ezt rzi máig, üzletáganként változó arányban. Forrás: Hungária 1998 Prezentációs könyv 8 http://www.doksihu A nem életbiztosítások piacán évek óta rzi piacvezet pozícióját, az életbiztosítások esetében pedig – bár a piac többi vezet szerepl jénél kés bb indult – az utóbbi években megtöbbszörözte

részesedését. Nyugdíjpénztára dicsekedhet a legtöbb önkéntes taggal az országban (adatok: 6. számú melléklet) Az Allianz Csoport befektetési ismereteinek felhasználásával évek óta azt is bizonyítja, hogy ügyfelei befektetéseit nagy kilengések nélkül, stabilan, kedvez hozammal képes kamatoztatni. A Hungária Biztosító valamennyi – élet és nem élet – ágazatban tevékenykedik, termékpalettája igen színes, megtalálható kínálatában valamennyi élettel, gépjárm0vel, otthonnal, vállalkozással, mez gazdasággal és felel sségbiztosítással kapcsolatos olyan biztosítás, amely a modern ember életvitelét segíti. Meghatározó szerepét els sorban a hazai gépjárm0 biztosítások és az ipari biztosítások területén tartja, ahol piaci részesedése a biztosítási módozatoktól függ en 60-70% között mozog. A Hungária Biztosító 1999-ben ügyfél-orientációs programot indított, aminek f célja, hogy a társaság m0ködését, a

termékfejlesztést l a sokrét0 értékesítési csatornákon át a széleskör0 szolgáltatásokig – a hazai igényeket kiszolgálva és az Európában elvárt színvonalat szem el tt tartva – teljes kör0en ügyfélbaráttá alakítsa. Alapításának 15. évfordulójától, 2001 július 1-jét l a társaság neve Allianz Hungária Biztosító Rt.-re egészült ki Európa els számú – és a világon is a második legnagyobb – biztosítócsaládjának neve, az „Allianz” 110 éves patinás márkanév. A szó magyarul szövetséget jelent. A Hungária Biztosító nevének kiegészítése a társaság eddigi fejl désének és eredményeinek nemzetközi szint0 elismerését jelenti. A Hungária Biztosító már 1990 óta tagja az Allianz Csoportnak. A társaság az eltelt több mint tíz év alatt termék- és szolgáltatáskínálatát nemzetközi színvonalúra emelte, valamint megszerezte azt a képességet, hogy az élenjáró nemzetközi szaktudást a magyar fogyasztó

javára kamatoztassa. Ebben átfogó hazai ismeretei, a magyar ügyféligények tiszteletén alapuló fejlesztési és értékesítési elvei, valamint az élenjáró nemzetközi szaktudás megszerzése egyaránt segítették. Ezzel meger sítette hazai piacvezet pozícióját, és méltóvá vált az Allianz név viseletére is, ami szerte a világon a min séget és megbízhatóságot jelenti ügyfeleinek. 2001. július 1-jét l már a társaság hivatalos neve is kifejezi a tényt, hogy hosszú távú stabilitása biztos alapokon nyugszik és ügyfélközpontú fejl dése továbbra is dinamikus lesz. 9 http://www.doksihu 2.2 ALLIANZ – A SZÖVETSÉG A németországi központú Allianz – amely a magyar pénzügyi szektor els és legnagyobb nyugati befektet je volt – a világ egyik legnagyobb biztosítási és pénzügyi szolgáltatóháza. Európában piacvezet és a világon is a második legnagyobb t zsdei érték0 biztosítócsoport. Három alaptevékenysége a vagyon-,

baleset-, élet- és egészségbiztosítás, a vagyonkezelés, valamint – a Dresdner Bank akvizíciójával – a banki szolgáltatások. Az Allianz a vezet nemzetközi vállalkozások élenjáró globális biztosítója, a világcégek mintegy felének nyújt biztosítási fedezetet. E körben piacrészesedése versenytársaiét messze megel zi. Az Allianz ma már az els tíz nemzetközi vagyonkezel közé tartozik. Ügyfelei javára 700 milliárd euró (186000 milliárd forint, a GDP 15szöröse) vagyont kezel szerte a világon Az Allianz a világ több mint 70 országában nyújt biztosítási és pénzügyi szolgáltatásokat. A csoporthoz csatlakozott társaságok rendszerint er s pozícióval rendelkeznek saját piacaikon Európában, Észak-Amerikában, Dél-Amerikában és Ausztráliában csakúgy, mint Ázsia és Kelet-Európa fejl d piacain. Az Allianz 18 országban, köztük Németországban és Magyarországon is piacvezet , a kelet-középeurópai régióban a

legjelent sebb biztosítócsoport. Közel 120000 munkatársat foglalkoztat világszerte. Az Allianz Csoport a testvérvállalatok hálózatán keresztül a nemzetközi szaktudás legjavát nyújtja ügyfeleinek, világméret0 tapasztalatokat hasznosít, hozzájárulást biztosít legfrissebb szakmai módszerekhez. Sok évtizedes sikeres fejl désének másik bázisa, hogy az ismeretek felhasználásakor az adott országbeli ügyfelek körülményeit, lehet ségeit és igényeit tekinti els dlegesnek. Az Allianz pénzügyi erejét és a világgazdaságban betöltött szerepét jól mutatja, hogy részvényeit valamennyi jelent s börzén jegyzik, köztük természetesen a legmeghatározóbb New York-i t zsdén is. 2001 januári t zsdei értéke alapján – egyetlen európai biztosítóként bekerült a világ ötven legértékesebb vállalata közé. 10 http://www.doksihu 2.3 A MAGYARORSZÁGI BIZTOSÍTÁSI PIAC ALAKULÁSA 2001-BEN A biztosítási piac dinamikus fejl dése tovább

folytatódott. A Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) taglétszáma jelenleg 25, közülük 22 biztosító részvénytársasági, 3 pedig egyesületi formában m0ködik. A legutóbbi MABISZ – közgy0lés óta az ARAG Jogvédelmi Biztosító Rt., a DIMENZIÓ Biztosítási és Önsegélyez Egyesület, és a Magyar Államvasutak Általános Biztosító Egyesület kérte tagfelvételét a szövetségbe. A szerz désállomány 2001-ben - az el z éveknél szerényebb mértékben - 0,5%-kal, közel 50 ezer darabbal emelkedett. Ezen belül az életbiztosítások száma 4,8%-kal csökkent, a nem életbiztosításoké 3,2%-kal emelkedett. Az életbiztosítások számának csökkenése egyrészt az egyszeri díjfizetés0 vegyes életbiztosítások számának mérsékl désével függ össze, másrészt azzal, hogy a vegyes típusú életbiztosításoknál jelent s számú szerz dés lejárt. A kedvez bb helyzet0 nem-élet ágon belül a legnagyobb mértékben a vállalkozói

biztosítási szerz dések száma emelkedett 14,2%-kal. Az általános felel sségbiztosítások száma 5,8%-kal, a gépjárm0-biztosítások száma 4,5%-kal emelkedett, ezen utóbbin a casco 7,7%-os növekedést ért el. 2001-ben a biztosítótársaságok díjbevétele 419.470 millió forint volt, 9,2%-kal magasabb az el z évinél. A növekedés üteme megegyezik az éves infláció becsült mértékével, de elmarad a GDP, illetve a lakosság rendelkezésére álló jövedelem növekedésének mértékét l. A piacvezet Allianz Hungária Biztosító Rt. továbbra is stabilan rzi vezet pozícióját, s t tovább növelte piaci részesedését 28,6%-ra. (A 2002 I-III negyedéves jelentések szerint részaránya 29,03%-ra emelkedett.) A második helyen az el z évhez hasonlóan a Generali - Providencia Biztosító Rt. áll, részesedése 17,1%, ami 4,3%-kal haladja meg a harmadik helyezett ÁB - Aegon Biztosító Rt. részesedését (12,8%) A negyedik helyen – alig elmaradva

– a kizárólag személybiztosításokkal foglalkozó ING Nationale Nederlanden Magyarországi Biztosító Rt. áll, 12,6%-os piaci részesedéssel A 11 http://www.doksihu négy társaság együttes részesedése a tavalyi 73,5%-ról 71,1%-ra csökkent, ami a piaci koncentráció további kismérték0 csökkenésére utal. A biztosítók vagyona 2001-ben is jelent s mértékben, 21,4%-kal gyarapodott, a vagyon nagysága meghaladta a 760 milliárd forintot, a biztosítók intézményi befektet ként a t kepiacon képviselt súlya tehát tovább növekedett. A magyar A magyar biztosítási biztosítási piac díjbevételeinek piac díjbevételeinek megosz lása megoszlása 2001-ben 2001-ben (% ) (% ) 13,6 13,6 AllianzAllianz Hungária Hungária 28,6 28,6 5,2 5,2 Generali-Providencia Generali-Providencia ÁB-Aegon ÁB-Aegon 10,1 10,1 ING N-N ING N-N OTP-Garancia OTP-Garancia 12,6 12,6 AXA 17,1 17,1 AXA Egyéb Egyéb 12,8 12,8 A magyarországi biz tosítási

társaságok díjbevétele 2001-ben (mrd Ft) 140 120 100 80 60 40 20 0 120 71,7 Allianz Hungária GeneraliProvidencia 53,6 52,6 ÁB-Aegon ING N-N 42,3 OTP-Garancia Forrás: Magyar Biztosítók Évkönyve 2002 Az Allianz Hungária Biztosító Rt. tehát nagyon jó irányban halad a piac meghódításának útján és stratégiájuk helyességét tükrözik a már meglév adatok is. Management – szakirodalmak adatai alapján a 30%-os piaci részesedés már piacvezet kategóriába sorolja a cégeket. A társaság 2001-ben a nem életbiztosítási piac 43,7 százalékát mondhatta magáénak, s ezzel továbbra is az els helyen áll. A biztosító legnagyobb díjbevételt hozó üzletágai a 12 http://www.doksihu gépjárm0, vagyon- és vállalati biztosítások voltak. A gépjárm0-felel sségbiztosítás nélkül számított nem életbiztosítás összpiaci díjbevétele 172 milliárd forintot tett ki. A felel sségbiztosítás 29,4%-ot jelentett az egész nem

életbiztosítási bevételre nézve, ami 2%-os visszaesést jelent 2000. évhez viszonyítva Annak ellenére, hogy az életbiztosítási ágazat díjbevételében a kezdeti – infláció mértékét is jóval meghaladó mérték0 – növekedés volt tapasztalható, a 7,6%-os részesedésük, 13,3 milliárdos díjbevétellel és el z emelkedéssel elegend évhez viszonyított 0,02%-os volt korábbi piaci helyezésük megtartására. Így jelenleg is az ötödik helyen állnak a biztosítók rangsorában. Ezen a területen messze magasan vezet az ING N-N biztosító az életbiztosítási piac 30,1%-át birtokolva. A második helyezett ÁBAegon csupán 18,2%-kal követi t, míg 12,3%-kal az OTP-Garancia áll a képzeletbeli dobogó harmadik fokán. Az Allianz Hungária Biztosító stratégiai céljai közé tartozik, hogy az életbiztosítási piacon növelni tudja részesedését és ezzel egyidej0leg a biztosító termékportfólióján belül egy kiegyenlítettebb ágazati

megoszlást hozzon létre. Ezen célok érdekében fiókhálózatát életbiztosítási fiókokkal és több üzletköt vel b vítette, amit l azt várja, hogy az életbiztosítási termékek sajátosságaihoz szükséges speciális ismeretekkel rendelkez ügynöki apparátus a korábbiaknál sikeresebben támogatja majd céljai megvalósításában. Az Allianz Hungária Biztosító sikeres a nyugdíjbiztosítás piacán. Önkéntes nyugdíjpénztára a legnagyobb bevételt és a legnagyobb taglétszámot mondhatja magáénak, magánnyugdíjpénztára is a négy legnagyobb nyugdíjpénztár között van. 2.4 2002-BEN MÓDOSULHAT A BIZTOSÍTÁSI PIAC Reális lehet az a becslés, miszerint 2002-ben összességében a tavalyinál jelentékenyebben, 12-13%-kal n het a biztosítók összdíjbevétele. Szakemberek szerint az életbiztosítások eladásának visszaesését olyan „orientációs” probléma okozza, amelyre a társaságok mindeddig nem készültek fel. Idén a teljes piac

növekedése mellett – a 2001-es évi csökkenést követ en – akár 9-10 százalékkal is emelkedhetnek az életbiztosítási szerz désekre befizetett díjak, holott 2001-ben az életbiztosítási díjak nemcsak reálértéken, hanem nominálisan is csökkentek. A nem életbiztosítási piac egyenletes, infláció körüli növekedését szinte automatikusan biztosítja az évenkénti díjindexálás. A nem 13 http://www.doksihu életbiztosítási piac infláció feletti növekedése a lakosság életszínvonalának növekedésével hozható összefüggésbe: a növekv újautó-vásárlások – különösen, ha azokat részletre veszik vagy lízingelik, amikor egyenesen kötelez rá cascot kötni – a cascopiac b vülését hozták magukkal. Ugyanígy inspiráló hatású a biztosítási piacra az ingatlanpiac fellendülése is, ami nemcsak a lakásbiztosítások, hanem a hitelfedezeti biztosítások eladásának növekedésével is jár. Bonyolultabb a helyzet az

életbiztosításokat illet en A ’90-es évek elején kötött szerz dések kezdenek lejárni, de az új szerz dések eladásai a jelek szerint nem tudják pótolni a megsz0nt szerz déseket. Ennek oka, hogy a korábbi értékesítési stratégiák kifulladni látszanak. A lakosság pénzügyi helyzetének javításával az eddigi (öregség, betegség esetére szolgáló) általános tartalékképzési szokások – amelyek jellemz megnyilvánulása egy esetleges összeg0 és lejáratú „vegyes” életbiztosítás – megváltoznak. A tartalékolásra alkalmas magasabb összeg a tartalékolási szokások differenciálását hozza magával, az emberek sorba állítják céljaikat, más és más befektetést választva, amikor lakásra, kocsira, nyugdíjuk kiegészítésére gy0jtenek. Az eddigi életbiztosítási gyakorlat az általános tartalékolási szokásokhoz igazodik, amikor valamely homályos, jöv beli bizonytalanság elleni védekezésként az ügyfélnek eladnak egy

biztosítást. A tudatosabb tartalékolási szokások átgondoltabb és persze magasabb felkészültséget igényl értékesítési stratégiát igényelnek. Az ügynöknek meghatározott jöv beli élethelyzetekre kell arra alkalmas összeg0 és lejáratú megoldást ajánlania. A jelenség – ha a biztosítótársaságok megtanulják kezelni – sokkal tudatosabb, megfontoltabb ügynökmagatartást eredményez, s vélhet en magasabb biztosítási összegekkel – így díjakkal – is jár majd. Ugyanakkor várhatóan megn a tisztán kockázati életbiztosítások iránti igény is, s önálló termékként megjelenhetnek a nyugdíjtervezésre és teljes pénzügyi tervezésre szolgáló konstrukciók. A b iz to s ító tá rs a s á g o k ré s z e s e d é s e a z é le tb iz to s ítá s i p ia c o n 2 0 0 1 -b e n (% ) 1 9 ,7 3 0 ,1 IN G N- N ÁB-Ae g o n O T P - G a r a n c ia 7 ,6 G e n e r a li- P r o v id e n c ia A llia n z H u n g á r ia 1 2 ,1 1 2 ,3 Egyéb 1 8

,2 14 http://www.doksihu A magyarorsz ági biz tosítótársaságok életbiz tosítási díjbevétele 2001-ben (mrd Ft) 60 52,6 50 40 31,8 30 21,5 21,1 20 13,3 10 0 ING N-N ÁB-Aegon OTP-Garancia GeneraliProvidencia Allianz Hungária A biz tosítótársaságok részesedése a nem életbiz tosítási piacon 2001-ben (% ) 11,5 Allianz Hungária 6,7 Generali-Providencia 43,7 8,5 ÁB-Aegon OTP-Garancia 8,9 AXA Egyéb 20,7 A magyarországi biztosítótársaságok nem életbiz tosítási díjbevétele 2001-ben (mrd Ft) 120 106,7 100 80 50,6 60 40 21,8 20,7 16,4 ÁB-Aegon OTP-Garancia AXA 20 0 Allianz Hungária GeneraliProvidencia Forrás: Magyar Biztosítók Évkönyve 2002 15 http://www.doksihu 3. A BEFEKTETÉSHEZ KÖTÖTT ÉLETBIZTOSÍTÁS MEGJELENÉSE 3.1 A MAGYARORSZÁGI ÉLETBIZTOSÍTÁSOK HÁROM GENERÁCIÓJA Ha nem a történelem id rendi metodikája szerint, hanem a termékek fejl dése szempontjából akarjuk megnézni a unit –

linked biztosításokig vezet utat, akkor azt három nagy generációra bonthatjuk. Az els generációs termékeknek a díjtartalékkal már rendelkez , de revalorizációs technikát még nem alkalmazó biztosítások voltak. Jó néhány ezen termékekb l – bár már lassan tíz éve nem köthet – még napjainkban is él. Fix díjú, s a hagyományos életbiztosítási szolgáltatásokat tartalmazták. A második generáció a revalorizációs életbiztosítások csoportja. A biztosító társaságok számának növekedésével együtt, a külföldi cégek megjelenésével egyidej0leg „érkezett” hazánkba. A nyugaton már bevált és a lakosság körében is népszer0 biztosítási fajták itthon az újdonság erejével hatottak. Kifejlesztésüknél az értékállóság, az ügyfél számára történ többlethozam-visszatérítés volt a f szempont. Ezek a termékek még az infláció mellett is képesek megtartani reálértéküket, szemben az els generációs

termékekkel – már amennyiben az ügyfél vállalta az értékkövetést. Emellett megjelenhettek a magyar piacon eddig ismeretlen termékek is, mint például a whole-life, vagy a lépcs zetes szolgáltatású biztosítások. Társaságonként és termékenként eltér kiegészít biztosítási elemek is köthet k lettek (kockázati, baleseti, rokkantsági, rettegett betegségek, járadék) elterjedt a biztosításokra felvehet kölcsön lehet sége. A második generációs termékek f bb fajtái – amelyek közül már jó néhány megtalálható volt az els generációban, de nem korszer0 értékkövetési technikával – a következ k: - haláleseti (kockázati) életbiztosítás - elérési életbiztosítás - vegyes életbiztosítás - terme-fix (kötött tartamú) életbiztosítás 16 http://www.doksihu - azonnal induló járadékbiztosítás - lépcs zetes szolgáltatású biztosítás - whole-life (egész életre szóló) biztosítás A termékskála

szélesedése mellett a technikai fejl dés is nagy hatással volt a szolgáltatásra. A mindenütt megtalálható informatikai rendszer felváltotta a kartonozást, naprakészebbé, gyorsabbá téve az ügyfelek biztosításainak nyilvántartását. Az eladástechnika is mer ben új alapokra helyez dött. A nyugati módszer0 tréningek átültetésével megteremt dött a biztosítási szakemberek egy új nemzedékének a kinevelése. A revalorizációs életbiztosításokkal sok igényt kielégít korszer0 termékek váltották fel a régi biztosításokat. Bár sok társaság, mivel ebben az id szakban alakult, nem is m0velte azokat. Mind a mai napig a revalorizált termékek teszik ki az életbiztosítási szerz dések jelent s hányadát. A harmadik generáció, mint az már a címb l is kiderült, az életbiztosítási termékek legújabb fajtáját, a unit – linked biztosításokat takarja. A pénzgazdálkodás fejl dése, a banki befektetések sokszín0sége és az

emberek befektetési kedvének növekedése arra késztette a biztosítókat, hogy egy olyan terméket alkossanak, amely képes versenyben maradni a banki, t zsdei befektetésekkel, de az ügyfél részér l kevesebb odafigyelést, utánajárást igényel. Az els és legfontosabb különbség a revalorizációs életbiztosításokkal szemben, hogy itt a biztosító a díjtartalékot nem egy el re meghatározott és el írt módon fekteti be, hanem az ügyfél befizetéseib l a költségek levonása utána azt befektetési egységekké váltja át, majd az ügyfél által meghatározott, a biztosító által felkínált portfóliók közül választott alapokba fekteti be. Így az ügyfél bizonyos határok között, saját kockázatvállalásának megfelel befektetést választhat. A már meglév egységeit a tartam alatt átválthatja a különböz alapok között, vagy befizetéseit bármikor más alapokba irányíthatja. Rendkívüli befizetéseket alkalmazhat, esetenként emelheti

vagy csökkentheti a díjat, a számlán lév egységeib l kivehet összegeket (részvisszavásárlás), a tartam után is bent tarthatja pénzét, nem kell kivennie, ha számára nem megfelel az egységek aktuális árfolyama. Ez a szolgáltatások jelent s mérték0 emelkedése, amely már versenyképessé teszi a terméket a banki befektetésekkel szemben is. A fogalmak ismertetését és a termék mélységében való elmerülését a kés bbiek során folytatom. 17 http://www.doksihu 3.2 A BIZTOSÍTÁSI TERMÉKEKKEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK VÁLTOZÁSA Jól m0köd piaci körülmények között minden termék, illetve szolgáltatás megjelenése a fogyasztók keresletének, igényeinek megfelel en kell, hogy megtörténjen. A biztosítók szolgáltatásai, a különböz életbiztosítási módozatok szükségszer0en követik a potenciális ügyfelek szükségleteit és a piaci versenyhelyzet alakulását. Ezért fontosnak tartom azon tényez k megemlítését,

melyek meghatározzák a termék jellemz it. Az életbiztosítás minden esetben egy hosszú távú megtakarítás. A biztosítás felhalmozási jellegének hangsúlyossá válása, ezzel együtt a hosszú távon való gondolkodás el térbe helyezi az értékállóság követelményét. A szerz d nek jogosan jelenik meg az igénye, hogy a jelenben szükségesnek vélt és mondjuk a tizedik év végén esedékes fedezet reálértéke közel azonos legyen. Az értékvesztés legf bb tényez je az infláció, melynek mértéke országonként és akár évenként is jelent s eltérést mutathat. Az értéktartás érdekében kialakult gyakorlat a többlethozam visszatérítés, az inflációkövetés. A díjtartalékok befektetésével a technikai kamatlábon felül realizált hozamnak a magyar szabályozás szerint legalább 80%-a a szerz d t illeti, de a biztosítók versenyében ma már gyakoribb a 90-95%-on felüli visszatérítési arány. Az inflációkövetés alkalmazása sem

feltétlenül biztosítja a reálérték tartást. Az életbiztosítás felhalmozási jellegének er södése azt is jelenti egyben, hogy a biztosítás mint befektetési alternatíva jelenik meg a pénzpiacon, tehát versenyeznie kell minden olyan szolgáltatással, amelynek fizet képes keresletét a fogyasztói megtakarítások jelentik (pl. banki betétek, folyószámlák, állampapírok, más értékpapírok, befektetési alapok, brókercégek, lakástakarék-pénztárak stb.) A befektetési döntések során a befektetés hozama és annak kockázata szoros összefüggésben áll. A hagyományos életbiztosítási termékek, mint befektetések kockázatát nyugodtan nevezhetjük alacsonynak. Ma már olyan nagy és t keer s cégóriások uralják a pénzpiacot, beleértve a biztosítási tevékenységet is, melyek cs dbe jutási kockázata alacsony. Nagymértékben növeli a biztonságukat továbbá a biztosítási tevékenység szigorú szabályozása, a felügyeleti szervek

m0ködése. A nagyfokú biztonságnak azonban ára van, mely az átlagostól nem kiemelked hozamban jelenik meg. Ennek természetesen kedvez tlen hatása van az ügyfélszegmensre 18 http://www.doksihu A hagyományos termékek ugyanis nem tudják kielégíteni azokat az ügyfeleket, akik magasabb hozam reményében hajlandók vállalni a megnövekedett kockázatot. Az ügyfelek magasabb hozam iránti igénye tehát csak valamilyen alternatív befektetésben valósulhatna meg. Ha a biztosító ezt a szegmenst is ki akarja szolgálni, akkor olyan módozattal kell el állnia, amely magába integrálja a versenytársak el nyeit. Ha az életbiztosításról mint befektetésr l beszélünk, akkor a kockázat és hozam kett sön túl rendkívül fontos igény az átláthatóság. A költségek, hozamok, a kockázati díj ismerete nélkül nem tudjuk érvényesíteni az el bb tárgyalt tényez ket sem. A hagyományos termékek ezen a téren jelent s hiányosságokkal rendelkeznek. A

klasszikus életbiztosítási módozatoknál az ügyfelek nem tudják, hogy mi történik a pénzükkel, miután azt a biztosítóhoz befizetik. Nem látják át, hogy milyen költségeket, milyen módon, miért és mire számol el a biztosító, hogy mekkora részt fektet be, illetve a befektetési politikának is csak egy általános stratégiáját ismerik. Díjtartalékának pontos alakulásáról sem kap tájékoztatást az ügyfél. A biztosítónak magasabb technikai kamatláb választásával, a vállalkozói és kockázati díjrész összemosódásával lehet sége van a magasabb költségek elrejtésére. Az eltér technikai kamatlábak, halandósági táblák és többlethozam visszatérítési arányok miatt a különböz biztosítók termékeinek összehasonlítása nehézzé vált. Az ügyfelek részér ezért megjelent az igény, hogy tisztán lássák befizetéseinek alakulását, hogy abból mennyit használt fel a biztosító költségeinek fedezésére és milyen

ütemezésben teszi ezt. Vagyis mekkora rész került befektetésre, hogyan oszlanak meg egységei az eszközalapok között, hogy mekkora az egyes alapokban lév befektetési egységeinek értéke (akár napi pontossággal), tehát jelenleg mekkora a befektetése. Mindez nem évenkénti, hanem naprakész információ-szolgáltatást jelent. Mindezen követelmények eredményeként alakult ki egy olyan módozat, melynek hangsúlyos része a befektetési elem, de hagyományos értelemben vegyes biztosítás. Lényegét a biztosító által elkülönítve kezelt „befektetési” alapok jelentik, melyek az ügyfelekt+l összegy,jtött pénzeket az alapok létrehozásakor meghatározott céloknak megfelel+en különböz+ befektetési formákba helyezik. Az ügyfelek jelent+s szabadsággal rendelkeznek a kockázati fedezet megválasztásában, a befizetett díjaik növelésében, akár csökkentésében, illetve az egyes alapok közötti felosztásban, a már befizetett vagy a még be

nem fizetett díjak átirányításában, ezen kívül egyszeri megtakarítások befizetésében. 19 http://www.doksihu Lényeges elem, hogy az allokáció megválasztásával a befektetési kockázattal kapcsolatos bizonytalanság nagy része az ügyfélre helyez+dik át. 3.3 FEJL DÉS KÉT IRÁNYBÓL A napjainkban egyre többet hangoztatott, és minden bizonnyal egyre inkább átélt globalizáció felhívja a figyelmet a bankbiztosítás területére. A pénzügyi piacokat uraló cégóriások az ügyfelekért folytatott harcban a minél teljesebb kör0 termék, ill. szolgáltatás kínálatra törekednek. Ennek az eredménye mutatkozik meg abban, hogy a bankok által alapított biztosítótársaságok nyújtanak biztosítási szolgáltatást, ill. a biztosítók is nyújtanak olyan szolgáltatásokat, melyek eredetileg bankok, brókercégek vagy befektetési alapok tevékenységében voltak csak föllelhet k. Ennek tettenéréséért nem is kell messzire mennünk, hiszen már

a magyar pénzügyi piacon is tanúi lehetünk ennek. A hazai unit – linked kínálatból jól látszik, hogy már több bank is el állt a „saját” biztosítója termékének értékesítésével. A unit – linked biztosításnak nemcsak a jelenében és jöv jében találhatjuk meg ezt a kett sséget, hiszen már a kialakulása is két irányból figyelhet meg. Angliában a unit – linked termék a befektetési alapok sikere és az életbiztosításokhoz kapcsolódó kedvez gazdasági környezet együtthatásának eredményeként fejl dött ki. A rugalmas és eltér kockázatú alapok mellé egyre több és több életbiztosítási elemet lehetett megkötni. A kezdeti banki/brókeri jutalékszint elkezdett emelkedni és egyre közelebb került az életbiztosítási jutalékok szintjéhez. A befektetési alapok és az életbiztosítások szoros összekapcsolódásának eredményeként leegyszer0södött a befektetéseknek az egyes alapok közötti mozgatása. A unit – linked

biztosítás mögött meghúzódó különböz kockázatú alapok közötti pénzáramoltatás költsége lényegesen alacsonyabb, mint az egymástól elkülönül alapok közötti pénzmozgásé. Lényeges, hogy a unit – linked biztosítás itt a befektetési alapok és a biztosítási tevékenység összekapcsolásából alakult ki. Az Egyesült Államokban a folyamat – az angliai példával ellentétben – a biztosítás irányából indult el. Els lépésben a biztosító társaságok felszabadították és rugalmasabbá tették a hagyományos életbiztosítási termékek kötött díjfizetési rendszerét. Ez az új termék „universal life” néven vált ismertté. Az els termékek szabadsága csak a díjfizetésre és a biztosítási szolgáltatások megválasztására terjedt ki. Az életbiztosítási díjtartalékok befektetése továbbra is a régi kötött formában valósult meg. A befektetési alapok sikere és Forrás: Asztalos László György – Biztosítási

kézikönyv (1997) 20 http://www.doksihu jelent s mérték0 elterjedése itt is kedvez befolyást gyakorolt. Kialakult az amerikai piacon is egy olyan életbiztosítási termék, amely szabadságot nyújt a díjtartalékok befektetését illet en. Ez a termékcsalád „variable life” néven terjedt el. E kett kombinációjából jöhetett létre az a termék, amely mindkett el nyeit magába foglalja. Ennek elnevezése „variable universal life”. Az amerikai példánál tehát a biztosítási termék keresleti igényekhez való igazításának egyik eleme a befektetetések alapokhoz kötése és az átláthatóság biztosítása. Az eltér fejl dési irányoktól eltekintve ma már a unit – linked és az universal life/variable life termékek között lényegében elt0ntek a különbségek. Magyarországon a befektetési alapokról szóló törvényt 1991. novemberében fogadták el és 1992-ben alakult az els befektetési alap. A pénz- és t kepiacok fejl dése

szempontjából nagy jelent séggel bíró befektetési alapok terjedését a kormány adókedvezménnyel támogatta, amely szerint a befektet k a zárt vég0 befektetési alapokban tartott összeg egy bizonyos százalékának megfelel összeggel csökkenthették a személyi jövedelemadójukat. Az els alapok kialakításakor az egyik f szempont az adókedvezmény maximális kihasználása volt, ezért az adótörvény módosításáig, 1995-ig csaknem kizárólag 3 éves futamidej0, zárt vég0 értékpapíralapok indultak. Amint a törvény megváltozott és nem kínált többé ilyen el nyöket a zárt vég0 alapoknak, az érdekl dés elmozdult a jóval rugalmasabb, nyílt vég0 alapok felé, ezzel párhuzamosan megváltozott a befektet k köre is. A befektet knek ugyanis azt is mérlegelniük kell, hogy milyen id távra tudják lekötni a pénzüket. A magánszemélyek zömének pedig nincs annyi megtakarított pénze, hogy azt évekre, évtizedekre nélkülözni tudná, hanem

egy-egy adott cél érdekében takarékoskodik. Így fontos számukra, hogy rugalmasan és könnyen hozzáférhessenek a megtakarításaikhoz. 1997 márciusában az N-N Magyarországi Biztosító Rt. els ként jelent az N-N Univerzál befektetésekhez kötött életbiztosítási módozattal, majd fokozatosan minden biztosító kidolgozta saját termékét, amelyek egyre jobban igazodtak az ügyfelek igényeihez. A hazai pénzügyi szektor egyik legdinamikusabban fejl d területének a befektetési alapok bizonyultak. Az elmúlt 1-2 évben ugrásszer0en megn tt a befektetési alapokban elhelyezett vagyon és a megtakarítási formák iránti fizet képes kereslet egyre növekv hányada áramlik a befektetési alapokba. 2002. május 1-je óta eserny alapon jöhetnek létre alapkezel társaságok Ez azt jelenti, hogy a befektetési alapok is létrehozhatnak alapokat a kockázat optimalizálása céljából. 21 http://www.doksihu 3.4 MIRE FIGYELJÜNK BEFEKTETÉSEINK SORÁN? Az

optimális befektetés(ek) kiválasztása nagy odafigyelést igényl feladat. Célunk általában a minél nagyobb hozam, ugyanakkor szeretnénk nyugodtan aludni. Ez a két szempont sajnos gyakran ütközik egymással, ráadásul ahány befektet , annyi az egyedi megközelítés. Az alábbi szempontok segíthetnek a különböz lehet ségek közti választásban: • Mérlegeljük, hogy milyen kockázatot vagyunk képesek felvállalni! A felvállalható kockázat mértéke leginkább a befektet életkorától, élethelyzetét l és egyedi személyiségjegyeit l függ. A nagyobb kockázat hosszabb távon általában magasabb hozammal kecsegtet. • Milyen id távban gondolkodunk? A befektetéseknél igen lényeges szempont, hogy mennyi id re szeretnénk „lekötni” pénzünket. Általános szabály, hogy rövidebb távra (néhány hónapra) nem ajánlatos magasabb kockázat körbe tartozó befektetéseket (pl. részvényalapot) választani, érdemes inkább alacsonyabb

kockázatú eszközbe (pl. pénzpiaci alapba) fektetni pénzünket A legrugalmasabb befektetések közé tartozó nyíltvég0 befektetési alapok egyúttal lehet vé teszik, hogy szükség esetén bármikor gyorsan hozzájuthassunk befektetett pénzünkhöz. • Több eszközbe fektessük pénzünket! A kockázat csökkentésének legegyszer0bb módja, ha többféle értékpapírt, vagy más befektetési formát választunk, portfóliót állítunk össze. Ezt a több lábon állást nevezzük diverzifikációnak, ami jelent sen mérsékli az egyedi eszközökben rejl kockázatokat. • Az id zítést akár a véletlenre is bízhatjuk! Az optimális id zítés (akkor venni, amikor mélyponton van az árfolyam, eladni pedig a csúcson) minden befektet álma, a valóságban azonban a legprofibb szakemberek is gyakran melléfognak. Legegyszer0bb megoldás, ha több alkalommal, lehet ségeinkhez igazodva (pl. amikor összegy0lik néhány tízezer forintunk) helyezünk el pénzt

befektetési alapokba, ezzel jelent sen mérsékeljük az id zítésb l ered kockázatokat. • Megbízható partnert válasszunk! Mindenekel tt stabil tulajdonosi háttérrel rendelkez szolgáltatót érdemes keresni. A vagyonkezelés eredményességét (a várható hozamot) ugyan nehéz a korábbi id szakok 22 http://www.doksihu teljesítménye alapján megjósolni, de a befektetési szakmában szerzett többéves tapasztalat mindenképpen jó referencia lehet. 3.5 AZ ÉLETBIZTOSÍTÁSOK ÉS MÁS MEGTAKARÍTÁSI FORMÁK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Likviditás Életbiztosítások A távú kimondottan Hozam hosszú Figyelembe kell venni az Az befektetések. A el re maradékjoggal rendelkez nem életbiztosítókra látható vonatkozó szigorú állami veszteségekre nyújtott szabályozások és biztosítások fedezetet is. Emellett a likviditási el írások miatt visszavásárolhatók pénzben kifejezett hozam gyakorlatilag ugyan, de ez csak több év a

elteltével Kockázat nem biztos takarékbetétekhez befektetési forma. jelent viszonyítva általában veszteséget a tulajdonos valamivel alacsonyabb. A számára. hozam változó. technikai kamat bekalkulált A díjba garantált hozamán túl a biztosító befektetéseib l származó „extra” hozamból is részesül. Takarékbetétek Ha lekötött betétekr l Jelenleg a takarékbetétek A bankok mögött álló beszélünk, a likviditás hozama alacsony. Látra nem tudja állami „hatalom” miatt szóló követni a hazai inflációt, gyakorlatilag betétek esetén pedig a a hozam lesz alacsony. reálkamat ennél takarékossági formánál általában negatív. Legnagyobb rövid a befektetési forma. és szerepe a középtávú megtakarítások esetében van (például fogyasztási el takarékossága). tartós cikkek A hozam általában fix. A kamatot forrásadó terheli. 23 biztos http://www.doksihu Likviditás Részvények

A Hozam hazai t zsde Standard fejletlenségére Kockázat körülmények A kockázat itt a való esetén általában hosszú legnagyobb. tekintettel egyel re távú befektetési forma. alacsony. Nálunk jelenleg inkább az árfolyamnyereséggel számolnak a befektet k. A hozam osztalékból tehát az és az árfolyamnyereségb l áll. Mindkett adóköteles. Kötvények Mivel a hazai A kötvények hozama is Az árfolyamnyereségb l gyakorlatban a két részb l tev dik össze, származó hozam a jól kötvényeknek nincs egyrészt a fix kamat, behatárolt árfolyamok kiterjedt piacuk, valamint másrészt a futamid alatti következtében a t zsdén is csekély tranzakciókból származó kockázat alacsony mellé nem számban és forgalommal árfolyamnyereség jelent kiugró hozamot. A vannak jelen, likviditásuk eredménye. kamatok a kibocsátás alacsony, id pontjától függ en árfolyamaikat f ként a bankok kalkulált er sen

árfolyamai árfolyamok határozzák meg. változók, az révén kompenzálhatók. Forrás: Banyár József – Az életbiztosítás alapjai 3.6 A BEFEKTETÉSHEZ KÖTÖTT ÉS A KLASSZIKUS ÉLETBIZTOSÍTÁSOK JELLEMZ I A unit – linked biztosítások lényegét – tömören összefoglalva – a biztosító által elkülönítve kezelt befektetési alapok jelentik. A termékek mögött ugyanis egyszerre több alap áll, az ügyfelek a díjakat szabadon megoszthatják az egyes alapok között, ezáltal nagyobb lehet ség van a befektetések kockázat porlasztására és az egyes eszközalapok közötti mozgásra. Az alapok befektetési egységekb l állnak, ezek mindegyike az eszközalap befektetéseiben való arányos részesedést testesíti meg. 24 http://www.doksihu Az ügyfelek befizetéseit elkülönített számlákon tartják nyilván, amelyeken a szolgáltatások alapját képez elszámolásokat vezetik. Kétféle befektetési egységet határoznak meg a

biztosítók. Ezek az alapnyitási vagy kezdeti befektetési egységek A kétféle egység árfolyama azonos. Az egyes alapok a befektetések típusában, vagyis a befektetés kockázatában és hozamában térnek el egymástól. Ezek közül az ügyfél szabadon választhat, illetve a biztosító befektetési politikát javasol. Hasonlóságok a klasszikus termékekhez: • Hasonló a megtakarítási és kockázati jelleg • A biztosított viszonylag széles sávban választhat a f – és kiegészít biztosítások formájában rendelkezésre álló kockázati fedezetek közül. A döntést l függ en kialakítható akár a kockázati, akár a vegyes, akár a visszatérítéses elérési biztosításhoz hasonlóan m0köd konstrukció. • Ezekhez a termékekhez ugyanúgy köthet k különböz baleseti, rokkantsági kiegészít biztosítások, mint a klasszikus változatokhoz • A hagyományos termékeknél ismert maradékjogok, úgymint visszavásárlás és díjmentes

leszállítás, éppúgy léteznek ezeknél a termékeknél, s t jóval rugalmasabb formában • A biztosítás alapja itt is a rendszeres – éves, féléves, havi – díjfizetés • Adókedvezmény szempontjából megegyez elbírálás alá esnek • Az értékkövetés is hasonló módon történik Különbségek a klasszikus termékekhez képest: • A díj nem határozza meg egyértelm0en a biztosítási összeget • Ismerve az ügyfél korát, nemét, valamint a választott termék típusát és tartamát, a klasszikus termékeknél egyértelm0 a biztosítási összeg. A unit – linked biztosítás esetében ugyanez az éves díj egy sávot határoz meg, amelyen belül az ügyfél szabadon dönthet a haláleseti biztosítási összegr l. Természetesen ennek megfelel en a díj több, illetve kevesebb része marad a befektetési alapokban. • A díj nem a díjtartalékba, hanem a befektetési alapokban kerül • Az ügyfél által befizetett díj az általa

meghatározott arányban különböz , eltér kockázatú befektetési alapokba kerül. A biztosító ezt követ en ezekb l az alapokból 25 http://www.doksihu vonja le a szerz déssel kapcsolatos költségeket, valamint a választott kockázatok árát, a díj fennmaradó része pedig tovább dolgozik a befektetésekben. • A tartam végi szolgáltatás az alapok aktuális értéke • Az életbiztosítási díjtartalékok befektetésére a biztosítási törvény értelmében meglehet sen merev szabályok vonatkoznak. Ehhez képest a különböz alapok nagyobb szabadságot, tehát nagyobb kockázatot és nagyobb hozamokat is eredményezhetnek. Az ügyfelek számára rendkívül vonzó lehet az a lehet ség, hogy biztosításaik egyben t zsdei befektetések is. Nem szabad azonban arról sem elfeledkeznünk, hogy az alapok aktuális értéke nem jelent garantált szolgáltatást. A vegyes biztosítás esetében a biztosító a kötvényben rögzített módon határozza meg,

hogy a kötvény lejáratakor mennyit fizet, amit indexáláskor írásban módosít. Amennyiben a társaság nem tudná a befektetéseib l az indexált biztosítási összeget kigazdálkodni, a törvényi kötelezettség értelmében egyéb forrásokból pótolnia kell. Itt tehát az ügyfél biztos lehet a kifizetés mértékében. A unit – linked típusú biztosításnál nincs rögzített lejárati összeg. Ha jól m0ködnek a befektetési alapok, akkor az ügyfél egy hasonló klasszikus biztosításhoz képest jobb hozamokra számíthat, egy esetleges t zsdei árzuhanás esetén elképzelhet azonban, hogy még a befizetett díjaknak megfelel pénzt sem látja viszont. • Lehet ség van a rendszeres díjakon felül bármikor eseti befizetésekre • A választott kockázati biztosítási összeg a tartam alatt tetsz legesen növelhet csökkenthet • A maradékjogok és a kölcsön alapja a befektetési alapok értéke 26 és http://www.doksihu 4. A UNIT – LINKED

BIZTOSÍTÁSI TERMÉKEK FELÉPÍTÉSE A nemzetközi, illetve ma már a hazai gyakorlatban is sokféle biztosítási termék kerül értékesítésre, amelyet ebbe az osztályba sorolnak. Ezek a biztosítók piaci versenyének köszönhet en gyakran jelent s különbségeket hordoznak, ami a feltételrendszerüket illeti. Az el z fejezetben már tulajdonképpen bemutattam, hogy miben jelennek meg a unit – linked biztosítás sajátosságai a klasszikus vegyes életbiztosításokhoz képest. Itt azokra az alapvet elemekre koncentrálok, melyeket minden unit – linkednek, vagy variable universal life-nak, vagy befektetéshez kapcsolt életbiztosításnak nevezett módozatnak tartalmaznia kell. Ebben a fejezetben csak röviden említem meg a befektetési alapok koncepcióját, melyek szoros összefüggései e biztosítási termékkel már említésre kerültek. 4.1 A BEFEKTETÉSI ALAPOKRÓL RÖVIDEN A unit – linked biztosítások lényegét a biztosító által elkülönítve

kezelt befektetési alapok jelentik, melyek az ügyfelekt l összegy0jtött pénzeket az alapok létrehozásakor definiált céloknak megfelel en különböz befektetési formákba helyezik. Az ügyfelek befizetett díjaikat szabadon megoszthatják az egyes alapok között. A klasszikus befektetési alapokkal ellentétben eseti megtakarításokat és folyamatos befizetéseket gy0jtenek össze, az ügyfeleknek nagyobb lehet ségük van a befektetési kockázat porlasztására és az egyes alapok közötti mozgásra. A unit – linked termékek mögött ugyanis egyszerre több befektetési alap is állhat és az ügyfél a befizetett díjat szabadon helyezheti el a különböz alapok között egységeket vásárolva. Ez a termék a havonta csak néhány ezer forintos megtakarítással bíróknak is lehet vé teszi a befektetési alapok nyújtotta kockázatcsökkentés kihasználását. Az alap indulásakor az alapkezel nek meg kell határoznia és a kezelési szabályzatban

rögzítenie kell a részvények fels limitét, amelyt l a gyakorlat során lefelé térhet el. A nyílt vég0 alapok vagyonuk legalább 15%-át kötelesek bankszámlán, illetve azonnal készpénzzé tehet eszközökben tartani, hogy bármikor fizethessenek. Emellett t kéjük legfeljebb 5%-át fektethetik egy-egy t zsdei részvénybe, illetve 2-2 százalékát t zsdén kívüli értékpapírokba. Ilyen értelemben tehát a befektetési alapok piacán nem létezik a unit – linked eszközalapok részvényalapjaihoz hasonló tisztán részvényalap. A 27 http://www.doksihu részvényekbe is fektet befektetési alapokat vegyes alapként tartják nyilván, amelyek különböz ek aszerint, hogy mekkora a részvények aránya a portfóliójukban. Ugyan tanácsos a befektetés középtávú (3-5 éves) alapokban tartása, maga a befektetési alap nem ír el kötelez tartamot. Elméletileg tehát egyik nap berakhatjuk a pénzt és másnap már ki is vehetjük. Természetesen ez nem

érné meg, hiszen az alap kezelése, m0ködése nem költségmentes. Annak érdekében, hogy a költségeket a különböz ügyfelek egyenl en viseljék, a befektetési alapot kezel nek meg kell próbálnia úgy levonni a költségeket fedez díjakat, hogy azok kövessék a költségek felmerülését. A nyílt vég0 befektetési alapoknak a befektet k számára közvetlenül is megjelen költségeit az ún. forgalmi költségek jelentik Ezeket a pénzbefizetéskor és a pénzkivonáskor számítjuk fel az ügyfél terhére. Mind az eladási, mind a visszavásárlási költség 1% körüli az alapok gyakorlatában. A bruttó hozamokból levonva a forgalmi költségeket, kapjuk a nyílt vég0 alapok nettó hozamát. A befektetési alapoknál a forgalmi költségek mellett alapkezel i és letétkezel i díjak is felmerülnek. Ezeket el re, éves szinten határozzák meg az átlagos befektetési állomány százalékában. Mindezek mellett a brókeri költségek, a portfólió audit

költségei, a bank-, valamint a marketingköltségek is az alapot terhelik, ezek mértéke azonban el zetesen nem meghatározott. Az egyre növekv verseny eredményeképpen egyébként a befektetési alapok igyekeznek a költségeiket egyre jobban leszorítani. 4.2 A UNIT – LINKED BIZTOSÍTÁS FELÉPÍTÉSE Bármely befektetéshez kapcsolt életbiztosítást vizsgáljuk is, mindegyikben közös, hogy: - A biztosító a befektetési alapok koncepciójához hasonló alapokat különít el, melyekb l a szerz d a befizetett díjakból vásárolt egységekkel részesedik. - A lejáratkor, vagy halál esetén kifizetett összeget ezen egységek aktuális értéke határozza meg. - A díjak alapok közötti szabadon választott felosztásával a befektetési kockázatot az ügyfél viseli. - A biztosítás kockázati és megtakarítási jellegének aránya rugalmasan alakítható 28 http://www.doksihu Annak ellenére, hogy a unit – linked biztosítás mögött álló alapok

m0ködése nagyon hasonlít a befektetési alapok fentiekben leírt tulajdonságaira, azért számos eltérés van közöttük. • Mivel tulajdonképpen életbiztosításról van szó, a biztosító által kezelt alapok nem csupán befektetés célját szolgálják. Sokkal inkább egy kockázati életbiztosításból és egy befektetésb l álló „csomag” része. Általában a szerz dések nagyfokú rugalmasságot biztosítanak a kockázati és a befektetési rész arányának meghatározásakor. Abban azonban megegyeznek, hogy a lejárat el tt bekövetkez halál esetén a kedvezményezett a haláleseti összegnél többet kap, ha befektetési egységeinek értéke magasabb. • A biztosítás egy hosszú távú szerz dés, tehát az ügyfél ez alapján kötelezett a díjak jöv beni befizetésére, illetve a befektetés lejáratig történ megtartására. Ebb l adódóan míg egy befektetési alap esetében fontos, hogy a levonások kövessék a költségek

felmerülésének ütemét, addig a unit – linked biztosítás esetén ez nem feltétlenül merül fel. • Mint minden életbiztosítási termékre a unit – linked biztosításra is igaz, hogy eladják nem pedig megveszik. Emiatt bevett gyakorlat az üzletköt knek fizetett magas szerzési jutalék. Ennek megtérülését csak a jöv ben beérkez díjak jóváírása biztosítja Az ügyfelek igényei miatt a gyakorlatban a befektetés kezeléséért viszonylag magasabb díj kerül levonásra, míg a kezdeti költségeket igyekeznek alacsonyan tartani. • A unit – linked termék által kínált rugalmasság egyúttal egy megnövekedett és költségesebb adminisztrációs igényt is jelent, melynek hatása megjelenik a költségfajtákban is. A biztosítóknak lehet sége van arra, hogy egy már m0köd alapkezel küls befektetési vállalattal(okkal) m0ködjenek együtt. A gyakorlatban azonban jobban elterjedtek a biztosítók által létrehozott saját alapok. A

biztosító által a költségeire levont díjfajták is megegyeznek a befektetési alapoknál említettekkel, mint például az átváltási díj, alapkezelési díj. A biztosítás jellegéb l adódó adminisztrációs szükségletek fedezésére szolgál az adminisztrációs költség (policy fee). Ennek meghatározása és levonása általában pénzben történik, a beérkez biztosítási díjból és nagysága a tartam során állandó. 29 http://www.doksihu Mivel itt életbiztosításról van szó, belép a kockázati díj (risk premium). Ezt a díjat a haláleseti kockázat átvállalásáért fizeti a szerz d . Meghatározása a haláleseti biztosítási összeg és a halálozási valószín0ség segítségével történik. Az adminisztrációs díjhoz hasonlóan a beérkez díjból vonják le, még miel tt átváltanák azt a befektetési egységekre. 4.3 AZ ÁRFOLYAMOK SZEREPE ÉS KÉPZÉSÜK Mivel a unit – linked biztosítás esetén minden ügyfél maga irányítja

befektetéseit, egy kötvény mögött egyszerre több alap is állhat, ezért a biztosító az egyszer0bb elszámolás érdekében a befektetési alapokhoz hasonlóan az ügyfél számláján egységeket ír jóvá. A befizetett díjakat a választott alap(ok) egységeire váltja át a biztosító Az ügyfél által megvásárolható egységek számát úgy számítjuk, hogy az adott alap egységeinek aktuális eladási árával osztják a díjat. Lejáratkor (visszavásárláskor, halál esetén) az ügyfél számláján nyilvántartott egységeket az alapok akkor érvényes vételi árán a biztosító tulajdonképpen visszavásárolja. Ugyanez a folyamat játszódik le az egységek alapok közötti átcsoportosításakor. Az eladási és vételi ár megkülönböztetésére természetesen azért van szükség, mert azok eltérnek egymástól. Ez a jelenség nem meglep , oka az átváltással, adásvétellel kapcsolatos költségek felmerülése. Ennek tárgyalásához két esetet

kell megkülönböztetni Els megközelítésben tegyük fel, hogy a biztosító a unit – linked termékb l származó díjtartalékokat a piacon megvásárolható, küls befektetési lehet ségekbe fekteti. Ekkor a piacon minden ilyen eszköznek – a biztosító számára – meghatározott eladási és vételi ára van. Az adott eszköz megvételekor azonban nem csak annak reálértékét kell megfizetni, hanem a kereskedéssel kapcsolatos költségeket is (brókeri költségek). A meglév eszközök eladásakor viszont, ténylegesen nem a teljes piaci vételi árat realizálja a biztosító, hiszen csökkenteni kell azt a brókeri költségekkel. Ezenkívül a biztosítónak az alapok felállításakor fellép kezdeti költségeit is figyelembe kell venni, mint a tényleges árat növel vagy csökkent tényez . Az árképzéskor a biztosítónak lehet sége van a piaci eladási árból kiindulva (eladási áron alapuló árképzés) meghatározni az ügyfelei számára az eladási

és vételi árat. Ekkor abból indulunk ki, hogy ismert az eszközök piaci eladási ára. Mivel a biztosító ténylegesen nem ennyiért jut hozzá az eszközökhöz, rászámolja a brókeri költségeket, illetve a kezdeti 30 http://www.doksihu magas költségek egy részét. Ebb l áll össze az alapok egységeinek eladási ára Ezután a biztosító által meghatározott árfolyamrés határozza meg a vételi árfolyamot. A másik megoldás, amikor a biztosító az eszközök ismert piaci vételi árából kiindulva határozza meg az egységek vételi árát (vételi áron alapuló árképzés). Az egységek vételi ára azt jelenti, hogy a biztosító visszavásárolja az ügyfélt l az egységeit és értékesíti a piacon a mögöttük álló eszközöket. Azokat a piaci vételi áron eladva, brókeri költségeket figyelembe véve valójában a piaci árnál kevesebb bevételhez jut. Ezen tényez ket levonva a piaci vételi árból meghatározható az egységek vételi

ára, melyb l a már említett módon adódik az eladási ár. Mindkét esetben alkalmazhat a biztosító a biztonság érdekében kerekítést. Az els ben felfelé, míg a másodikban lefelé kerekít. Jól mutatja az el bbieket a következ egyszer0 példa. Feltételezzük, hogy a brókeri költség eszközvásárlás esetén a piaci eladási ár 1%-a, eszközeladás esetén a piaci vételi ár 0,5%-a, a kezdeti költségekre az eladási ár 5%-át számolja fel a biztosító. Ekkor, ha feltételezzük továbbá, hogy az adott eszköz piaci eladási ára 100,0 és a piaci vételi ára 98,0, akkor az eladási és vételi ár a következ módon adódik: 1. Adott eszköz piaci eladási ára 100,0 2. Brókeri költség (1%) 1,0 3. Kezdeti költség (5%) 5,0 4 Kerekítés 0,5 Eladási árfolyam (bekerülési árfolyam) 106,5 5. Adott eszköz piaci vételi ára 98,0 6. Brókeri költség (0,5%) 0,5 7. Kerekítés 0,5 Vételi árfolyam (szolgáltatási árfolyam) 97,0

Jól látszik, hogy az így számított eladási és vételi árak közötti árrés 9,5% pont. A biztosító ett l eltér árakat is választhat, azonban egy ilyen lépés kockázatot rejt magában. Mib l adódik ez a kockázat? Abból, hogy ennél kisebb árrés esetén az egységek számának jöv beni alakulása befolyásolja a megfelel árképzési formát. Azt az árat, amelyért a biztosító egy egységet tud létrehozni úgy, hogy az adott alapban lev többi egység értéke 31 http://www.doksihu ne változzon egységképzési árnak nevezzük. Ez egyenl a piaci eladási ár és a brókeri költségek összegével. Ha a biztosító arra számít, hogy az egységek száma növekedni fog, akkor az eladási áron alapuló árképzést érdemes választani, hiszen a biztosítónak az új egységek képzése a példánál maradva 101,0 pénzegységbe kerül, míg ennél magasabb árat realizál (106,5). Ha az egységek számának csökkenésére számít, akkor a vételi

áron alapuló árképzést érdemes választania. Ekkor az egységek mögött álló eszközöket az egység megszüntetetési árfolyamon értékesíti, miközben a vételi áron veszi vissza az ügyfélt l. Az egység megszüntetési árfolyam azt a pénzmennyiséget jelenti, amely felszabadul egy egység alapból történ kivonása esetén, miközben a többi árfolyama változatlan marad. A példában ez egyenl a piaci vételi ár és a brókeri költségek különbözetével, ami 97,5-nek adódik, míg a vételi ár csak 97,0. Ha a piaci eladási árból kiindulva határozta volna meg a vételi árat és mondjuk a versenyel ny kedvéért 9,5% pont helyett csak 7,5% pontos árrést alkalmazott volna a biztosító, akkor a piaci eladásból egységenként realizált 97,5 pénzegységgel szemben darabonként 99,0 pénzegységet fizetett volna ki az ügyfélnek. Ezt a kockázatot úgy kerülik ki a biztosítók, hogy ma már nem küls befektetési alapokat vesznek igénybe, hanem

saját alapokat hoznak létre. Ekkor a befektetési eszközökhöz egy adott áron jut hozzá a biztosító, a költségeket maga számolja fel. Ennek egyik módja, ha a vételi és eladási ár különbözetében érvényesíti ezeket, vagy az alapkezelési díjban, esetleg mindkett ben. Amikor a biztosító saját alapokat hoz létre a vételi árat az alapok nettó értékéb l határozza meg, elosztva azt az egységek számával. A nettó eszközértéket az alapok mögött álló eszközök piaci értékéb l a költségek levonásával kapjuk. Ezek egyrészt az alapkezelési költséget (alapok kezelése, nyilvántartása, befektetési döntések meghozatala), másrészt a befektetési tranzakciókhoz kapcsolódó költségeket (értékpapír forgalmazók díja, letéti díjak, értékpapír- és bankszámla vezetés díja, átutalási költségek, felügyeleti díjak) jelentik. Az egységek eladási árát úgy kapjuk meg, hogy a vételárat elosztjuk az (1 - árrés%)

értékkel Ha például a biztosító 5%-os árrést érvényesít a két ár között, akkor a vételi árat 0,95-tel kell elosztani, hogy megkapjuk az eladási árat. 32 http://www.doksihu 5. A HUNGÁRIA ALAP A unit – linked típusú életbiztosítások kialakulásának feltétele volt egy olyan pénzpiac megléte, ahol az egyes befektetési formák (ide értve az életbiztosítást is) egymással versenyezve és ezáltal folyamatosan fejl dve jutottak el a mai formájukhoz. Magyarországon a rendszerváltozás után, a ’90-es évekt l alakult ki olyan piaci versenyt hirdet pénzpiac, mely a biztosítók számának, ezáltal versenyének növekedésével el idézte a befektetéshez kapcsolt életbiztosítások hazai megjelenését. Ennek feltétele volt továbbá a törvényi szabályozás is, mely 1991-t l teszi lehet vé ezen módozatok értékesítését. A befektetési formák széles palettája (melyek alapját képezik ezen biztosításnak) és a törvényi

szabályozás mellett a termék iránti kereslet nem lehetett kérdéses a biztosítók számára, hiszen a fejlettebb biztosítási kultúrával rendelkez országok igazolták azt. Miután minden feltétel adottnak bizonyult, 1997-ben a Nationale – Nederlanden vezette be Magyarországon az els igazán unit – linkednek számító módozatot. Ezzel párhuzamosan, vagy ezt követ en azonban több biztosító is megkezdte azonos típusú termék kidolgozását, illetve értékesítését. Két évvel kés bb, 1999 elején már hat különböz unit – linked biztosítás vásárolható. Ebben a fejezetben szeretném el ször ismertetni az Allianz Hungária Biztosító Rt. Hungária Alap nev0 „harmadik generációs életbiztosítását” teljes kör0en, azzal egybekötve, hogy bemutatom az el nyeit és az ügyfél várható hasznát. Miért is érdemes életbiztosítást kötni, mennyivel jár jobban a szerz d , ha ezt a fajta életbiztosítást köti. 5.1 A HUNGÁRIA ALAP

BEMUTATÁSA A unit – linked termékek a gyakorlatban a nyílt vég0 befektetési alapokhoz hasonló módon m0ködnek. Az ügyfelek által befizetett díjakat a biztosító egyes költségeinek érvényesítése után befektetési egységekre váltja át és ezeket ügyfelük egyéni számláján tartják nyilván. Ezek az egységek a különböz értékpapírokban való részesedést testesítik meg. Az eszközalapok értéke a befektetések alakulásának megfelel en folyamatosan változik – piaci folyamatoktól függ en n vagy csökken – és ennek megfelel en változik az egyes egységek árfolyama is. A Hungária Alap életbiztosítás a harmadik generációs unit – linked termékek els képvisel je az Allianz Hungária Biztosítónál. Ez a módozat minden olyan tulajdonsággal 33 http://www.doksihu rendelkezik, amit a unit – linked termékekr l már leírtam. Lehet vé teszi, hogy az ügyfél értékpapírokba fektesse pénzét, egyénileg választott befektetési

portfóliót alakítson ki tetszés szerinti kockázat és hozam elvárásokkal, életbiztosítási védelemben is részesüljön, valamint az ezzel járó adójogi rendelkezések minden el nyeit is kihasználhassa. Ebb l következ en ez a termék széles célcsoport számára elérhet , hiszen a biztosítás célja rendkívül sokrét0 lehet. A Hungária Alap: • kiváló nyugdíj-el takarékossági forma lehet azok számára, akik a nyugdíjba menetelkor bekövetkez jelent s mérték0 jövedelem-visszaesés ellen akarnak védekezni. • biztos alapot teremthet a gyermek(ek) tanulmányainak, önálló életkezdésének támogatásához. • megköthet kifejezetten befektetési céllal is, hiszen rendkívül kedvez lehet ség azok számára, akik hosszú távú, jól jövedelmez befektetést keresnek. 5.2 A KONSTRUKCIÓ Ezen biztosítási forma legegyszer0bben és legtömörebben megfogalmazható lényege, hogy a biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra

vállal kötelezettséget, hogy a szerz d által fizetett biztosítási díjakat a jelen biztosítás díjtartalékának a befektetése révén az általa létrehozott egyes alapokba, a szerz d által az ajánlatban meghatározott arányban befekteti, a biztosítási esemény bekövetkeztekor pedig a garantált haláleseti összeg, illetve a számlán lév egységek aktuális értéke közül a magasabbat kifizeti a kedvezményezettnek. A tartam során a szerz d a díjak befektetési alapokban történ elhelyezését bármikor módosíthatja, illetve egyik alapból a másikba történ átváltását kérheti. Élhet maradékjogaival, díjmentesen leszállíthatja, visszavásárolhatja, vagy igénybe veheti a részleges visszavásárlást is. A gyakorlatban azonban ez egy kicsit összetettebb dolog. A továbbiakban külön – külön részletezem az egyes összetev ket, hogy pontosan mit is takarnak. Nem kívánom a feltételeket minden részletéig leírni, csak a módozat

speciális jellemz it említeném itt meg. 34 http://www.doksihu 5.3 A BIZTOSÍTÁS TÁRGYA, ALANYAI ÉS A SZERZ DÉS A biztosítás tárgya A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a szerz d által fizetett biztosítási díjakból képzett díjtartalékot a szerz d által meghatározott arányban befekteti a biztosító által létrehozott alapokba és a biztosítási esemény bekövetkezte esetén a meghatározott összeget fizeti ki a kedvezményezettnek. A biztosítási szerz)dés alanyai A szerz+d+ fél A szerz d az, aki a szerz dés megkötésére ajánlatot tett és a biztosítási díjat fizeti. A szerz dést jogi személy is megkötheti. A szerz d és a biztosított azonos is lehet, ha a szerz d természetes személy. A biztosított – a szerz d fél írásbeli hozzájárulásával – a biztosítóval közölt nyilatkozatával, a szerz dés létrejötte után bármikor a szerz d fél helyébe léphet. Ha nem a

biztosított, hanem más lép a szerz d fél helyébe, ehhez a szerz d és a biztosított írásbeli hozzájárulása is szükséges. A biztosított A biztosított az a szerz dés létrejöttekor legalább 18, de legfeljebb 65 éves korú természetes személy, akinek személyére a biztosítási szerz dés létrejött. Szerz déskötéskor a biztosító a biztosított belépési korát úgy állapítja meg, hogy a biztosítási tartam kezdetének évszámából levonja a biztosított születési évszámát. A kedvezményezett Kedvezményezett a szerz d fél által megjelölt személy, aki a biztosítási esemény bekövetkezte esetén a szolgáltatás igénybevételére jogosult. A kedvezményezett jogi személy is lehet. Több kedvezményezett megjelölése esetén meg kell határozni a kedvezményezés arányait. Ennek hiányában a kedvezményezés arányát egyenl nek tekintik A szerz d fél az eredetileg kijelölt kedvezményezett helyett a biztosítási esemény bekövetkezte

el tt más kedvezményezettet is megnevezhet, ehhez csupán a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges. 35 http://www.doksihu A biztosítási szerz)dés létrejötte A biztosítási szerz dést a szerz d a biztosítónak tett ajánlatával kezdeményezi. Az ajánlat részét képezi az egészségügyi nyilatkozat és a biztosítási feltételek megléte. Az ajánlatot mind a szerz d nek, mind a biztosítottnak alá kell írnia. A szerz dés a biztosító elfogadó nyilatkozatával jön létre, a biztosító a biztosítási szerz désr l kötvényt állít ki. A biztosító az ajánlatot kockázatelbírálásnak veti alá Ennek id tartama az ajánlat átadásától számított 15 nap. A biztosító a kockázatelbírálás eredményeképpen változtatásokat eszközölhet a szerz désben az ajánlathoz képest, megjelölve ezt a kötvényben. Amennyiben a szerz d nem kívánja elfogadni ezen változtatásokat, 15 napon belül írásban elállhat a szerz dést l. A

biztosítási szerz)dés hatályba lépése, a kockázatviselés kezdete A biztosítás az azt követ nap nulladik órájakor lép hatályba, amikor a) a felek a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg vagy b) a szerz d fél az els biztosítási díjat a biztosító számlájára, vagy pénztárába befizette, illet leg c) a biztosító a díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti. A biztosító kockázatviselése a szerz dés hatálybalépésével kezd dik meg. A biztosítási tartam, a biztosítási évforduló A biztosítás határozott tartamra köthet , a biztosítási tartam csak egész év lehet. A biztosítási tartam kezdete az ajánlat aláírását és a biztosító vagy képvisel je részére történ átadását – az ajánlattételt – követ hó els napján nulla óra. A biztosítási tartam kezdetét l annak lejártáig terjed id legalább öt, de legfeljebb negyven, egész számú év lehet, a biztosítási tartamot e határokon

belül a szerz d határozza meg. A biztosítás évfordulója a biztosítási tartamon belül, minden évben az a nap, amely napon a biztosítási tartam eredetileg megkezd dött. A biztosítási esemény Ez két eseményt jelölhet: a) a biztosítottnak a biztosítás tartamán belül bekövetkezett halála (haláleseti biztosítási esemény), valamint b) a biztosítottnak a biztosítás lejáratakor való életben léte (elérési biztosítási esemény) 36 http://www.doksihu A biztosító szolgáltatása • A biztosítottnak a biztosítás tartamán belül bekövetkezett halála esetén a kedvezményezettnek (örökösnek) a garantált haláleseti biztosítási összeg és a szerz d egyéni számláján nyilvántartott egységek szolgáltatási árfolyamon számított aktuális értéke közül a magasabb kerül kifizetésre. • A biztosítottnak a biztosítási tartam végén való életben léte kedvezményezettnek (ennek hiányában a biztosítottnak) a szerz d

esetén a számláján lév egységeknek a biztosított életben létének bejelentését követ értékelés napon érvényes szolgáltatási árfolyamon számított értékét fizetik ki. • A biztosító az egyéni számlán a biztosítási tartam lejáratának id pontjában lév alapnyitási egységeket a tartam lejáratakor t kegy0jtési egységekké váltja át. Mindaddig, amíg az elérési szolgáltatásra jogosult a lejárati szolgáltatás iránti igényét nem jelenti be a biztosítónak, a biztosító az egyéni számlán a t kegy0jtési egységeket nyilvántartja, a költségeket levonja. 5.4 A BEFEKTETÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ FOGALMAK ÉS RENDELKEZÉSEK Az alapok Az alapok a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások díjtartalékának a biztosító általi befektetése révén létrehozott, elkülönítetten kezelt, homogén eszközállományok. Az alapok befektetési egységekb l állnak (továbbiakban: egység) A Hungária Alapok részletes

bemutatása Az ügyfelek 4 értékpapíralap közül választhatnak: • „Stabilitás” Állampapír és Kötvény Alap Az Állampapír és Kötvény Alap célkit0zése, hogy a befektetett t ke reálértékének meg rzése mellett minél nagyobb kamatjövedelmet érjen el. Az alap befektetési politikájának alapja a biztonságos növekedés elérése a kamatlábak szerkezetéb l adódó lehet ségek hatékony kihasználásával. Ennek megfelel en az alap els sorban a magyar állam és a Magyar Nemzeti Bank által garantált értékpapírokba (pl. államkötvényekbe, diszkontkincstárjegyekbe) fektet. Emellett kisebb mértékben (az alap legfeljebb 30%-ának erejéig) néhány különösen jó pénzügyi min sítéssel 37 http://www.doksihu rendelkez magyar társaság és külföldi nagyvállalat magyarországi leányvállalata által kibocsátott kötvények is megtalálhatók az alap eszközei között. A lehetséges befektetések közé tartoznak továbbá a különösen

stabil tulajdonosi háttérrel rendelkez bankok által kínált pénzügyi konstrukciók is (pl. bankbetétek), továbbá az alap befektetései között esetenként, kis mértékben és átmeneti jelleggel készpénz is el fordulhat. Az Állampapír és Kötvény Alap mindezek alapján tökéletesen biztonságos befektetés, hozama kis mértékben az infláció felett várható. • „Profit” Részvényalap A Részvényalap célkit0zése, hogy részvénytársaságok részvényeibe fektetve a lehet legnagyobb t kenövekedést érje el. Az alap befektetései révén a maximális jövedelmez ség elérésére a részvények megfelel súlyozása, ágazati diverzifikációjára (vagyis különböz ágazatokban tevékenyked vállalatok részvényeibe való befektetésre) törekszik. Ennek megfelel en az alap els sorban a Budapesti Értékt zsdén jegyzett, nagy likviditással és jó növekedési, jövedelmez ségi kilátásokkal rendelkez részvényekbe fektet. Emellett

tartalmazhat néhány, jelent s növekedéssel kecsegtet , a t zsdén kívül forgalmazott részvényt is. Amennyiben a piaci folyamatok indokolttá teszik, az egyébként kizárólag részvényekbe fektet alap eszközeit állampapírokba, illetve egyéb pénzpiaci eszközökbe forgathatja át. Az alap befektetései között esetenként, kis mértékben és átmeneti jelleggel készpénz is el fordulhat. A Részvény Alap kockázata még a legkörültekint bb befektetési politika mellett is jelent s mértékben meghaladhatja a kötvényalapét, azonban e magas kockázathoz nagyobb jövedelmez ség elérésének lehet sége társul. • „Mérleg” Befektetésijegy – Alap A Befektetésijegy – Alap a magyar értékpapírpiacon eddig egyedülálló befektetési forma, azonban a nyugat – európai országokban már régóta ismert. Az alap célja, hogy az ügyfél helyett megoldja az egyre szaporodó és különböz befektetési politikát folytató befektetési alapok közötti

választást és ennek segítségével érjen el kiegyensúlyozottan magas hozamot. Az alap portfóliójába a Magyarországon sikeresen m0köd , ún. nyílt vég0 befektetési alapok jegyei kerülhetnek be Így még szélesebb kör0 lesz az alap kockázatának megosztása, hiszen a befektetési alapokon keresztül az ügyfélnek nemcsak magyar, hanem külföldi kötvényekbe és részvényekbe 38 http://www.doksihu is lehet sége nyílik befektetni. Az alap befektetései között esetenként, kis mértékben és átmeneti jelleggel készpénz is el fordulhat. A Befektetésijegy – Alap kockázata a kötvény- és a részvényalap kockázata között van és várhatóan hozama is ennek megfelel en alakul. • „Ötvözet” Vegyes Alap A Vegyes Alap célja, hogy a kötvény-, részvény- és befektetésijegy-alapok el nyeit egyesítve átlagos kockázat mellett az inflációt meghaladó hozamot érjen el. Az alap befektetési politikájának középpontjában a befektetett t ke

hosszú távú növelése áll, így ez az alap átlagos kockázat mellett átlagos hozam elérésével kecsegtet. A portfólió összetételét a gazdasági és az értékpapír – piaci viszonyokhoz alkalmazkodva az alapkezel k határozzák meg, átvéve ezzel a befektetések kialakításának és folyamatos kezelésének gondját az ügyfélt l. Az alap biztonsága érdekében abban meghatározott részt, minimum 50%-ot kell kitennie a kötvényeknek, a részvények aránya maximum 35% lehet, míg a befektetési jegyekb l maximum 15%-ot tartalmazhat. Az alap befektetései között esetenként, kis mértékben és átmeneti jelleggel készpénz is el fordulhat. A Vegyes Alap kockázata és hozama a Befektetésijegy – Alapéhoz hasonlóan alakul, esetleg némileg meghaladhatja azt. Az "Ötvözet" Vegyes Alap lehetséges összetétele max. 15% Kötvények min. 50% max. 35% Részvények Befektetési jegyek Az egységek nyilvántartása során a biztosító

megkülönböztet: Alapnyitási egység: a szerz d által a biztosítási tartam els két évére befizetett rendszeres díjból – a költségek levonása után – képzett egység. 39 http://www.doksihu T)kegyNjtési egység: a szerz d által a biztosítási tartam els két évét követ id szakra befizetett rendszeres díjból – a meghatározott költségek levonása után – képzett összes egység. A biztosítás teljes tartama alatt befizetett eseti díjakat a biztosító szintén t kegy0jtési egységekben helyezi el. A szerz d az ajánlat megtételekor, a biztosítási díj százalékában határozza meg, hogy a biztosító a rendszeres biztosítási díjakat a mindenkor aktuális alapok közül melyikbe, illet leg milyen arányban fektesse be. A rendszeres biztosítási díjak egyes alapokba történ befektetésének arányát a szerz d a tartam során módosíthatja. Amennyiben a szerz d eltér en nem rendelkezik, a biztosító az eseti biztosítási díjat a

rendszeres biztosítási díjjal azonos arányban fekteti be az egyes alapokba. Ezek az alapok a befektetések típusában – így a várható hozamban és a befektetés kockázatában is – különböznek egymástól. Azáltal, hogy a szerz d t illeti meg az egyes alapok közötti választás joga, a befektetési kockázat is a szerz d t terheli. A befektetések hozamának megfelel en változik az alapok és így az egységek értéke is. Az egységek a szerz d nek az alap(ok)on belül felhalmozott befektetési eszközökben és azok hozamában való mindenkori arányos részesedésének a nyilvántartáshoz és a biztosítási szolgáltatások értékének a meghatározásához, a szerz dés visszavásárlásához, részleges visszavásárlásához és díjmentesítéséhez szolgálnak alapul. A díjtartalék meghatározott hányadára es és egységek formájában nyilvántartott részesedése a szerz d számára az alapokban felhalmozott egyes befektetési

eszközökön nem jelent tulajdonjogot. Az egyéni számla Az egyéni számla a szerz d részére a biztosító által létrehozott elkülönített számla, amely az egységek nyilvántartására szolgál. A biztosító az egységek darabszámát öt tizedesjegy pontosággal tartja nyilván az egyéni számlán. Az egységek árfolyama a) Az egységek bekerülési árfolyama: az az árfolyam, amelyen a biztosító a szerz d által befizetett biztosítási díjat a meghatározott költségek levonása után egységekké számítja át. a bekerülési árfolyam a szolgáltatási árfolyam 105%-a 40 http://www.doksihu b) Az egységek szolgáltatási árfolyama: az az árfolyam, amelyen a biztosító meghatározza az egységeknek megfelel biztosítási szolgáltatás értékét. Az egység szolgáltatási árfolyama az alap meghatározott aktuális értékének és az alapban kezelt összes egység számának hányadosa. A biztosító az egységek bekerülési és szolgáltatási

árfolyamát öt tizedesjegy pontossággal tartja nyilván és az aktuális árfolyamkülönbség mértékét két tizedesjegy pontossággal határozza meg. A két árfolyam közötti különbség a szolgáltatási árfolyam 5,00%-a. A biztosító rendszeres id közönként, de legalább hetente – az ügyfelek széles köre számára hozzáférhet módon, így különösen az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben – közzéteszi az egységek aktuális árfolyamát, megadva ezzel, a szerz d és a biztosított számára a napi tájékozódás lehet ségét. Az értékelési nap Az a nap, amelyen a biztosító az egységek aktuális bekerülési és szolgáltatási árfolyamát megállapítja. Az alapok értékelése A biztosító rendszeres id közönként, de legalább hetente meghatározza az alapok aktuális értékét, amely egyenl az értékelés napján meglév befektetési eszközök (pl. államkötvény, részvény, vállalati kötvény) piaci

értékének és az alap fennálló kötelezettségeinek a különbözetével. Az értékelés során a biztosító meghatározza az egységek bekerülési és szolgáltatási árfolyamát. Ezek az árfolyamok az eltér mérték0 költséglevonás következtében egymástól különböznek. Az alapkezelési díj A biztosító jogosult mindazon költségei levonására, amelyek a befektetési eszközök vételével, eladásával, kezelésével és fenntartásával függenek össze. Ezen alapkezelési költségeket a biztosító az alapok értékéb l jogosult levonni. A biztosító éves alapkezelési díjat állapít meg, amely az adott alap minden értékelési napján az el z értékelést l eltelt id vel arányosan kerül levonásra. Ez jelenleg évi 1,75% Az évi alapkezelési díj mindenkori mértékét a biztosító jogosult a szerz dés tartama alatt 41 http://www.doksihu évente módosítani, azonban az éves alapkezelési díj mértéke nem haladhatja meg az évi 2,5%-ot.

Átváltás, átirányítás a) Átváltás: Amennyiben a szerz d írásban úgy rendelkezik, a már meglév egységek bármikor más alap(ok) egységeire válthatók át. Az egységek átváltása szolgáltatási árfolyamon történik, tehát az alap(ok)ból az egységek szolgáltatási árfolyamon kerülnek levonásra és a szerz d által választott új alap(ok)ban is szolgáltatási árfolyamon kerülnek jóváírásra. Az átváltás a szerz d rendelkezésének bejelentését követ értékelési napon átváltásra irányuló érvényes szolgáltatási árfolyamon történik. Minden biztosítási évben az els átváltás költségmentes, további átváltásokért a biztosító átváltási költséget von le az átváltásra kerül egységek értékéb l. Ez jelenleg az átváltásra kerül egységek szolgáltatási árfolyamon számított értékének 3 ezreléke, de minimum 500 Ft, maximum 2500 Ft. A részleges visszavásárláshoz kapcsolódó átváltás

költségmentes. Az els két biztosítási évben a szerz d évente csak egy átváltásra jogosult. b) Átirányítás: Amennyiben a szerz d írásban úgy rendelkezik, a jöv ben fizetend biztosítási díjak egyes alapokba való befektetésének aránya bármikor megváltoztatható. Minden biztosítási évben az els átirányítás költségmentes, további átirányítások alkalmával a biztosító meghatározott átirányítási költséget von le a szerz d egyéni számlájáról. Terhelések az egyéni számlán A biztosító a haláleseti kockázat fedezetéül a rendszeresen fizetend biztosítási díjakból 2%-ot von le. A biztosító adminisztrációs költségei fedezetéül a biztosítási tartam során, a biztosítási díjból adminisztrációs költséget jogosult levonni. Ez jelenleg 385 Ft / díjfizetési gyakoriság, az eseti díjból a díj 2 ezreléke, befizetésenként minimum 500 Ft, maximum 2500 Ft. A biztosító jogosult az adminisztrációs költséget

évente, meghatározott értékkövetés mértékével növelni. A szerz déskötéssel, valamint az alapokban való befektetéssel kapcsolatos költségek fedezetéül a biztosító az alapnyitási egységek értékét a biztosítási tartam alatt – de legfeljebb 20 évig – az értékelés alkalmával meghatározott mértékkel csökkenti (alapnyitási költség). Ha a szerz dés húsz évnél hosszabb tartamú, a meglév alapnyitási 42 http://www.doksihu egységeket a biztosító a huszadik évet követ en költségmentesen t kegy0jtési egységekre váltja át. A biztosítási szerz déshez kapcsolódó egyéb költségek fedezetéül a biztosító a t kegy0jtési egységek értékét a biztosítási tartam alatt az értékelések alkalmával meghatározott mértékkel csökkenti. Ez a t kegy0jtési költség jelenleg hetente a t kegy0jtési egységek értékének 0,09613 ezreléke. 5.5 A BIZTOSÍTÁSI DÍJ A rendszeres biztosítási díj A biztosítás díja a teljes

biztosítási tartam alatt, ezen belül legfeljebb a biztosított halála hónapjának utolsó napjáig vagy a szerz dés korábbi megsz0ntéig, illet leg a díjmentesítés napjáig fizetend . A szerz d szerz déskötéskor éves, féléves, negyedéves vagy havi díjfizetési gyakoriságot választhat. A biztosítás els díja az ajánlattételt követ hónap els napján esedékes, minden további díj pedig a választott díjfizetési gyakoriságnak megfelel id szak els napján. A szerz d és a biztosító az els díj (díjrészlet) befizetésére vonatkozóan díjhalasztásban állapodhat meg. A biztosító évente, valamennyi díjfizetési gyakoriságra meghatározza a minimális biztosítási díjat. Most a következ díjak vannak érvényben: 6.250 Ft/hó 18.750 Ft/negyedév 37.500 Ft/félév 75.000 Ft/év Amennyiben – a biztosítási tartam kezdetét l számított második év elteltét követ en – a szerz d által fizetett rendszeres biztosítási díj az adott

évi értesítésben szerepl aktuális minimális biztosítási díj 80%-át nem éri el, • a szerz d felemelheti biztosítási díját. Az emelt díj nem lehet kevesebb, mint az aktuális minimális biztosítási díj 80%-a. Ha a szerz d ezzel a lehet séggel nem él, • a biztosítási szerz dés díjmentessé válik, az emelt minimális díj esedékességének id pontjától. 43 http://www.doksihu Az eseti biztosítási díj A szerz d nek a rendszeres díjfizetésen túl eseti – egy összeg0 – díjak befizetésére is lehet sége van. A szerz d eseti díjat csak akkor fizethet be, ha a rendszeres díjfizetési kötelezettségének már eleget tett. Az eseti befizetés összege az aktuális minimális éves biztosítási díj 50%-ánál nem lehet kevesebb. Meghatározott összeg0 eseti díjat meghaladó díjfizetés esetén a biztosító ún. prémiumdíjat ír jóvá a szerz d egyéni számláján: - 500.000 és 1000000 Ft közötti eseti díjfizetés esetén a szerz

d egyéni számláján az adminisztrációs költséggel csökkentett összeg 101%-át írja jóvá a biztosító, tehát a prémiumdíj 1%. - 1.000000 Ft feletti eseti díjfizetés esetén a szerz d egyéni számláján az adminisztrációs költséggel csökkentett összeg 102%-át írja jóvá a biztosító, tehát a prémiumdíj 2%. A prémiumdíj mindenkori mértékét a biztosító jogosult a szerz dés tartama alatt évente módosítani. A biztosító a biztosítási tartam során befizetett eseti díjakat az adminisztrációs költség levonása után a szerz d egyéni számláján t kegy0jtési egységekké számítja át, az eseti díjnak a biztosító számlájára való beérkezését követ értékelési napon bekerülési árfolyamon. A biztosítási díjnemfizetésének következményei Ha a szerz d a biztosítási díjat – a biztosítási tartam els két évében – az esedékesség napjától 30. nappal bezárólag nem fizeti meg, a biztosítás a

díjesedékességt l számított 30. nappal kifizetés nélkül megsz0nik Ha azonban a szerz désre az els két évben eseti befizetést írtak jóvá, a biztosító az eseti befizetésb l képzett t kegy0jtési egységek 100%-át fizeti vissza a jogosult részére, a kifizetéskor érvényes szolgáltatási árfolyamon, a szerz dés megsz0nése után. Halasztott els díj esetén a biztosítás a halasztott els díj befizetésére megállapított határid lejártától számított 30 nap elteltével sz0nik meg díjnemfizetés miatt. Abban az esetben, ha a biztosítás kezdete óta már két év eltelt, a biztosítás a díj esedékessége utáni 31. naptól díjmentesített biztosításnak tekintend Amennyiben a szerz d a díjfizetési késedelem miatt díjmentesítettnek min sül biztosítás elmaradt teljes díját a mindenkori törvényes kamatokkal együtt az els elmaradt díj esedékességét l számított 60. napon belül megfizeti, a biztosítás az elmaradt díj 44

http://www.doksihu befizetésének napjától úgy folytatódik, mintha az addig esedékes díjakat az esedékesség napján fizették volna meg. 5.6 AZ ÉRTÉKKÖVETÉS Az értékkövetés a biztosítás díjának és a garantált haláleseti biztosítási összegnek az árszínvonal változásához évente egy alkalommal történ hozzáigazítása. A biztosítás értékállósága érdekében a biztosító minden évben – október 1-jei hatállyal – lehet séget nyújt a szerz d nek arra, hogy a biztosítás rendszeres díját és így a garantált haláleseti biztosítási összeget is növelje. Az értékkövetés mértéke a Központi Statisztikai Hivatal által a tárgy évben hivatalosan közzétett, a tárgy évet megel z évre vonatkozó, éves fogyasztói árindex azzal, hogy a biztosító az árindext l eltérhet, az árindex +/- 10%-nak megfelel értékkel. Az értékkövetés lehet ségét a biztosítási szerz dés megkötésének évében a biztosító csak

abban az esetben ajánlja fel, ha a biztosítási tartam kezdete június 30-át megel zi. Abban az esetben, ha fogyasztói árindex 5% alá csökken, a biztosító 5%-os díjemelést ajánlhat fel. A biztosító – a díjfizetés tartama alatt – minden évben írásban értesíti a szerz d t az értékkövetés mértékér l, az október 1-jét l érvényes garantált haláleseti biztosítási összegr l és a biztosítási díjról. A szerz d az értékkövetés miatti díjemelést a biztosítási tartam alatt tetsz legesen elfogadhatja, illetve elutasíthatja. Elutasítás esetén a biztosítás változatlan biztosítási díjjal marad érvényben mindaddig, ameddig a biztosító kezdeményezése alapján a biztosítási díj emelése legközelebb lehet vé nem válik. Amennyiben a szerz d a díjemelés elutasításáról írásban nem értesíti a biztosítót, a szerz dés október 1-jét l emelt biztosítási díjjal él tovább. Abban az esetben, ha a szerz d által fizetett

aktuális biztosítási díj – a biztosítási tartam során bármikor – a minimálisan el írt biztosítási díj összegét nem éri el, a szerz désre vonatkozóan a rendszeres biztosítási díj részben leírtak az irányadóak. 45 http://www.doksihu 5.7 A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA Haláleseti szolgáltatás A biztosító a biztosítottnak a kockázatviselés ideje alatt bekövetkezett halála esetén a halál id pontjában érvényes garantált haláleseti biztosítási összeg vagy a szerz d egyéni számláján nyilvántartott, jóváírt egységek szolgáltatási árfolyamon számított aktuális értéke közül a magasabb összeget fizeti ki. Haláleseti kifizetéskor a meglév egységek aktuális értékének kiszámítása az igény bejelentését követ értékelési napon érvényes szolgáltatási árfolyamon történik. A garantált haláleseti biztosítási összeg A garantált haláleseti biztosítási összeg az a pénzösszeg, amelynek megfizetését a

biztosító a biztosított – biztosítási tartamon belüli – halálának bekövetkezte esetén vállalja. Ajánlattételkor a szerz d megválasztja az általa fizetni kívánt éves biztosítási díjat, amelynek meghatározott többszöröse a garantált haláleseti biztosítási összeg. 18-40 éves belépési kor esetén 5-szörös 40-45 éves belépési kor esetén 4-szeres 46-50 éves belépési kor esetén 3-szoros 51-55 éves belépési kor esetén 2-szeres 56-65 éves belépési kor esetén 1-szeres Elérési szolgáltatás A biztosító a biztosítási tartam lejártát megel z en egy hónappal értesítést küld a szerz d részére. Ha a biztosítási tartam lejártakor a biztosított életben van és igazolja, majd ezt követ en, illetve ezzel egyidej0leg szolgáltatás iránti igényét bejelenti, a biztosító a szerz d egyéni számláján lév egységeknek a bejelentés napját követ értékelési napon érvényes szolgáltatási árfolyamon számított

értékét fizeti ki a bejelentést l számított 30 napon belül. A biztosító az egyéni számlán a biztosítási tartam lejáratának id pontjában lév alapnyitási egységeket a tartam lejáratakor t kegy0jtési egységekké váltja át. Mindaddig, amíg az elérési szolgáltatásra jogosult a lejárati szolgáltatás iránti igényét nem jelenti be a biztosítónak, a biztosító az egyéni számlán a t kegy0jtési egységeket nyilvántartja és a 46 http://www.doksihu költségeket levonja. Ha a jogosult a szolgáltatás iránti igényét bejelenti, a biztosító a bejelentést követ értékelési napon érvényes szolgáltatási árfolyamon. 5.8 A MARADÉKJOGOK Díjmentesítés A szerz d – a biztosított egyidej0, írásos értesítése mellett – írásban nyilatkozhat a biztosítónak arról, hogy a szerz dést a további díjak megfizetése nélkül kívánja érvényben tartani. A díjmentesítés napja a szerz d nyilatkozatában foglaltaknak megfelel id pont

Díjmentesítésre csak a szerz dés hatálybalépését l számított és díjjal fedezett két év eltelte után van mód, abban az esetben, ha a szerz dés rendelkezik a biztosító által el írt minimális szolgáltatási értékkel, amely jelenleg 100.000 Ft A díjmentesítés alapja a szerz désnek a meghatározott visszavásárlási értéke. Díjmentesítéskor a biztosító a szerz dés alapnyitási egységeinek a visszavásárlási táblázat szerinti visszavásárlási értékét t kegy0jtési egységekre számítja át, az egyéni számlán szerepl t kegy0jtési egységek változatlanul hagyása mellett. A díjmentesített szerz dés kizárólag t kegy0jtési egységekkel rendelkezik. A díjmentesített szerz dés esetén nincs garantált haláleseti biztosítási összeg. A szerz déshez kötött kiegészít biztosítások megsz0nnek. A biztosító díjmentesített szerz déseknél is lehet séget nyújt az egyes alapokban elhelyezett egységek átváltására évente egy

alkalommal, költségmentesen. Amennyiben a díjmenetesített szerz dés egyéni számláján lév egységek szolgáltatási árfolyamon számított értéke a meghatározott minimális szolgáltatási értéket (100.000 Ft) nem haladja meg, akkor a biztosító az egyéni számla összegét kifizeti a szerz d részére és a biztosítási szerz dés megsz0nik. Visszavásárlás A szerz dés hatálybalépését l számított és díjjal fedezett két év eltelte után a biztosítás visszavásárolható. A szerz dés visszavásárlási összege az alapnyitási és t kegy0jtési egységekre számított értékek meghatározott százaléka. Az alapnyitási egységek visszavásárlási értékét a biztosító a következ képp határozza meg: az alapnyitási egységek aktuális számát megszorozza a visszavásárlási táblázatban szerepl százalékos értékkel és az igény bejelentését követ értékelési napon 47 http://www.doksihu érvényes szolgáltatási árfolyammal.

A t kegy0jtési egységek visszavásárlási értékét a biztosító a következ képp határozza meg: a második biztosítási évfordulót követ en a t kegy0jtési egységek aktuális számát megszorozza az igénybejelentést követ értékelési napon érvényes szolgáltatási árfolyammal. Amennyiben a visszavásárlás id pontjában a szerz dénél túlfizetés van, a többletdíjat a biztosító visszajuttatja a szerz d részére. A többletdíj költséglevonás és kamatjóváírás nélkül elszámolásra. A visszavásárlási összeg kifizetésével a biztosítási szerz dés megsz0nik. Részleges visszavásárlás A szerz d kérheti biztosítási szerz désének részleges visszavásárlását. A biztosító részleges visszavásárlást kizárólag az igény bejelentésekor meglév t kegy0jtési egységek terhére teljesít, költséglevonás nélkül. A biztosítási tartam els két évében a szerz d részleges visszavásárlást csak az eseti befizetésekb l

képzett t kegy0jtési egységek terhére kérhet. A részleges visszavásárlási összeget a biztosító úgy határozza meg, hogy az igénynek megfelel számú t kegy0jtési egységek számát megszorozza az igény bejelentését követ értékelési napon érvényes szolgáltatási árfolyammal. A részleges visszavásárlási összeg az aktuális minimális éves biztosítási díj 50%-ánál nem lehet kevesebb. Részleges visszavásárlásra a szerz d kizárólag abban az esetben jogosult, amennyiben a részleges visszavásárlás id pontjáig esedékes rendszeres díjfizetési kötelezettségének eleget tett. A szerz d nek lehet sége van arra, hogy a részleges visszavásárlással egy id ben átváltást is kérjen. Az átváltás a biztosító a szerz d részleges visszavásárlásra és átváltásra irányuló rendelkezésének (igényének) bejelentését követ értékelési napon érvényes szolgáltatási árfolyamon hajtja végre. A rendszeres díjak terhére

történ részleges visszavásárlás esetén a biztosító a garantált haláleseti biztosítási összeget a részleges visszavásárlás során kifizetett összeggel csökkenti. Díjmentesített szerz dés részleges visszavásárlásakor az egyéni számlán lév egységek szolgáltatási árfolyamon számított értéke nem csökkenhet a meghatározott minimális szolgáltatási érték (100.000 Ft) alá 48 http://www.doksihu A biztosítási szerz)dés megszNnése A biztosító kockázatviselése a biztosítási tartam utolsó napján, vagy a szerz dés korábbi megsz0nésének napján, 24 órakor ér véget. A szerz dés megsz0nik: • a biztosítási tartam lejáratakor, de ezt megel z en is a biztosított 71. születésnapján, vagy • a biztosítottnak a biztosítási tartamon belüli halálával, vagy • a biztosítási szerz dés felmondásával, agy azzal, ha a biztosított a szerz dés megkötéséhez adott hozzájárulását visszavonja, vagy •

díjnemfizetéssel, vagy • akkor, ha a díjmentesített szerz dés egyéni számlájának értéke a minimális szolgáltatási értéket nem haladja meg, vagy • a szerz dés visszavásárlásával. A szerz d a szerz dést bármely hónap végére írásban felmondhatja. A felmondási id 30 nap. A biztosított – kockázatviselés ideje alatt bekövetkezett – halála hónapjának utolsó napján a szerz dés megsz0nik. Hungária Alap befektetési egységekhez kötött életbiztosítás feltételei Ügyfél-tájékoztató a „Hungária Alap” befektetési egységekhez kötött életbiztosításról 49 http://www.doksihu 6. ÖSSZEGZÉS 6.1 A UNIT–LINKED JÖV JE A középréteg szélesedésével, az életszínvonal javulásával újabb ügyfelek kerülhetnek minden unit – linked termék értékesítésével foglalkozó cég látókörébe. Bár a jöv be látni nehéz, de várható, hogy nem is olyan sokára ez a termék lesz a meghatározó a biztosítók

palettáján. A mai egyetemi, f iskolai hallgatók, akik tananyagként kapják meg a pénzpiaci ismereteket, családf ként, kezd vállalkozóként szívesebben kötnek majd egy ilyen biztosítást, amelyben az ember egy kicsit kipróbálhatja önmagát, tesztelheti kockázatt0r képességét, befektetési kedvét, jóval kisebb veszéllyel, mint mondjuk a t zsdén. A másik fontos érv, ami hosszú távon ezen termék mellé teszi majd le a legtöbb voksot, hogy a revalorizációs életbiztosításokhoz képest – még ha soknak t0nik is a rengetegféle költség – összességében kevesebb költségeket tartalmaz, valamint hozama sokkal kedvez bb. 6.2 AZ INFORMATIKAI FEJL DÉS HATÁSA A UNIT–LINKED JELLEG SZOLGÁLTATÁSOKRA Nem elhanyagolható a harmadik évezred küszöbén átlépve az Internetnek a biztosítási értékesítésre, tájékoztatásra történ felhasználása sem. Ez napjainkban hazánkban inkább még csak a tájékoztatást jelenti, ahol az ügyfelek

információkat szerezhetnek a módozatokról, társaságokról. Nem kell azonban sok id t várni ahhoz, hogy az ügyfél ellátogasson biztosítótársasága weboldalára, megnézze a különböz alapjai aktuális állását, kérjen egy átváltást, melyet rögtön el is végez a számítógép az aktuális árfolyamon. Nincs papírmunka, nincs késés és felesleges plusz kockázat Minden egyszer0en és simán megy majd – elméletileg. Az értékesítés szemszögéb l sem utolsó szempont az Internet, hiszen a call-centerek szerepét az Internetes weboldalak is el tudják látni majd. E-mail-ben értesítenek az új termékükr l s ha b vebb információra van szükség, az letölthet a honlapjukról. Ha megfelel az ajánlat és szerz déskötésre kerül sor, csak az adatközlésre, a biztosítási díj 50 http://www.doksihu megválasztására van szükség. Kevesebb id be kerül ezáltal a biztosítási kötvény „kézhez vétele”, ami szintén elektronikus úton

érkezik, kinyomtatható formában. Az alapok között széles diverzifikációval akár még az is megválasztható, hogy milyen részvényekbe történjen a befektetés, vagy netán csak határid s ügyletek szerepeljenek a biztosításban. Nem lehetetlen, s t a külföldön m0köd termékekben már sok új elem megtalálható. Van például olyan társaság (UNIQA Ausztria), ahol mondjuk egy részvény alapon belül is külön megválasztható, hogy milyen részvényekbe tehet k az egységek. Innen már csak egy lépés az el bb vázolt Internetes árfolyam-lekérdezés, átváltás. A kulcsszó a gyorsaság és az egyszer0ség. Naponta értékelt alapok, azonnali tranzakciók, felesleges sorban állás és várakozás helyett. Természetesen ehhez hatalmas infrastruktúra szükséges, de a számítástechnika rohamos fejl désével ez néhány év alatt eljöhet. A hazánkban majdan negyedik generációs termék talán éppen egy ilyen az alapok alapjait tartalmazó biztosítás

lesz. Azért is fontos, hogy az ember tudja, mibe fekteti a pénzét, mert a jelenlegi termékeknél egy befektetési csoport portfóliója az, ami meghatározza az egész alap hozamét. Akkor, amikor saját magunk választhatunk az OTP, MATÁV, MOL és a RICHTER, EGIS, PICK összeállítású portfóliók közül, akkor tényleg a magunk kockázatát fogjuk vállalni. Mert ugyan a legtöbb feltétel azt sugallja, hogy helyesen döntött-e, majd csak kés bb, az els hozamok után derül ki, ami lehet, hogy épp a befektet i csoporton csúszott el, mert végrehajtottak egy-két rossz tranzakciót. Bármilyen új termék jöjjön is a jöv ben a piacra, egyre szélesebb diverzifikációt biztosít majd, több alap, több pluszszolgáltatás lesz benne, hiszen a fejl dés mindig a szolgáltatások színvonalának emelésével megy végbe a biztosítóknál. 51 http://www.doksihu IRODALOMJEGYZÉK 1. Alaphang: Mire figyeljünk befektetéseink során? A Budapest Alapkezel Rt. hírlevele,

2000 Szeptember 2. Antal László: Realitások, feltételezések és veszélyek Budapest, Világgazdaság 2002.0301 3. Asztalos László György: Biztosítási kézikönyv (1997) Budapest, Biztosítási Oktatási Intézet 4. Banyár József: Az életbiztosítás alapjai (1994) Budapest, Bankárképz – Biztosítási Oktatási Intézet 5. Binder István: Feltámadt az életbiztosítás Budapest, HVG 2002.0509 6. Binder István: Infláció alatt n ttek a biztosítók Budapest, Világgazdaság 2002.0212 7. Binder István: Megugró biztosítási vagyon Budapest, Világgazdaság 2002.0412 8. Csurgó Ottó: Hosszú távú befektetésnek nem rossz üzlet Budapest, Magyar Hírlap 2002.0701 9. Gilyén Ágnes: Befektetéshez kötött életbiztosítások – Adókedvezményes kapcsolat Budapest, HVG 2000.0610 10. Hungária Alap befektetési egységekhez kötött életbiztosítás feltételei (2002) Budapest, Allianz Hungária Biztosító Rt. 11. József-Polonyi Gábor: Az üzleti biztosítások

adózási és elszámolási szabályai (2001) Budapest, Saldo 12. Hungária 1998 Prezentációs könyv Budapest, Allianz Hungária Biztosító Rt. 13. Hungária Életbiztosítások prezentációs könyv (1998) Budapest, Allianz Hungária Biztosító Rt. 14. Központi Statisztikai Hivatal: Magyar statisztikai zsebkönyv (2001) Budapest, Központi Statisztikai Hivatal 15. Madár István: Tavaly folyamatosan csökkent a növekedés Budapest, Világgazdaság 2002.0402 16. Makara Klára: Életbiztosítási kamatszint – Le vele 52 http://www.doksihu Budapest, HVG 2001.1215 17. Ügyfél-tájékoztató a „Hungária Alap” befektetési életbiztosításról (2002) Budapest, Allianz Hungária Biztosító Rt. 18. Varga Zsuzsa: A magyar gazdaság fejl dése 2002-ben Budapest, Világgazdaság 2002.0402 19. Várkony István: Befektetésre szakosodtak Budapest, Népszabadság 2001.0425 20. Várkony István: Az elektronikus kapcsolat b0völetében Budapest, Népszabadság 2001.0425 21.

wwwahbrthu 22. wwwfigyelohu 22. wwwmabiszhu 53 egységekhez kötött http://www.doksihu MELLÉKLETEK 54 20 01 .1 20 2.1 3 01 .1 20 2.2 7 02 .0 1 .1 20 0 02 .0 1 20 .2 4 02 .0 20 2.0 7 02 .0 2 .2 20 1 02 .0 20 3.0 7 02 .0 3 .2 20 1 02 .0 4 .0 20 4 02 .0 20 4.1 8 02 .0 5 .0 20 2 02 .0 20 5.1 6 02 .0 5 .3 20 0 02 .0 20 6.1 3 02 .0 20 6.2 7 02 .0 7 20 .1 1 02 .0 20 7.2 5 02 .0 8 .0 20 8 02 .0 20 8.2 2 02 .0 20 9.0 5 02 .0 9 .1 20 9 02 .1 20 0.0 3 02 .1 0 20 .1 7 02 .1 0 .3 20 1 02 .1 1 .1 20 4 02 .1 1 .2 20 8 02 .1 2. 12 árfolyam (Ft/egység) http://www.doksihu 1. számú melléklet A Hungária alapok árfolyam ainak alakulása (t kegy jtési egységek szolgáltatási árfolyam a) 1,80 1,70 1,60 1,50 1,40 1,30 1,20 1,10 1,00 Stabilitás Profit Mérleg Ötvözet 0,90 0,80 0,70 2002.1212 2002.1128 2002.1114 2002.1031 2002.1017 2002.1003 Lineáris (BUX) 2002.0919 60% 2002.0905 Profit 2002.0822 70% 2002.0808 2002.0725 2002.0711 40% 2002.0627 90%

2002.0613 2002.0530 2002.0516 2002.0502 2002.0418 2002.0404 2002.0321 2002.0307 2002.0221 2002.0207 2002.0124 2002.0110 2001.1227 2001.1213 Árfolyamérték (1998.0701=100%) http://www.doksihu 2. számú melléklet A BUX és a HB Részvény alap teljesítményének összehasonlítása 180% 170% 160% 150% 140% 130% 120% 110% 100% 80% BUX 50% Lineáris (Profit) 30% 20% http://www.doksihu 3. számú melléklet A bruttó díjbevétel és a piaci részesedés megoszlása társaságonként Agrupación Funeuropa AHICO Allianz Hungária Arag Argosz AXA ÁB Aegon Credit Suisse (Winterthur) Dimenzió Erste Európa Európai Utazási Bizt. Generali-Providencia Grawe Hermes ING N-N KÖBE MÁV MÉBIT (ABN AMRO) MEHIB OTP-Garancia QBE Atlasz Signal Union Zürich Összesen Díjbevétel (millió Ft) 1999. 2000. 2001. 26 118 5.396 7.097 7.451 87.343 123.128 120016 4.893 6.334 7.793 13.507 17.738 21.617 48.427 57.885 53.6 1.803 5.82 5.776 3.498 41 1.817 2.005 2.314

578 850 1.170 49.907 66.15 71.736 1.307 1.91 2.486 339 622 1.016 42.951 55.173 52.644 123 412 1.732 66 3.206 8.052 6.505 145 158 188 27.260 38.834 42.255 2.608 3.852 5.267 3.271 4.529 5.975 1.774 2.451 4.371 1.011 1.064 1.835 297.756 384.090 419470 Forrás: Magyar Biztosítók Évkönyve 2002 Piaci részesedés (%) 1999. 2000. 2001. 0.01 0.03 1.81 1.85 1.78 29.33 26.85 28.61 1.64 1.65 1.86 4.57 4.62 5.15 16.26 15.07 12.78 0.61 1.52 1.38 0.83 0.01 0.61 0.52 0.55 0.19 0.22 0.28 16.76 17.22 17.10 0.44 0.5 0.59 0.11 0.16 0.24 14.42 14.36 12.55 0.04 0.11 0.41 0.02 1.08 2.1 1.55 0.05 0.04 0.04 9.16 10.11 10.07 0.88 1.00 1.26 1.1 1.18 1.42 0.6 0.64 1.04 0.34 0.28 0.44 100.00 10000 10000 http://www.doksihu 4. számú melléklet Biztosítók által foglalkoztatottak száma 2001-ben (f ) Igazgatási F állású Üzleti rész- Vállalkozó munkaid s Agrupación Funeuropa 20 240 AHICO 106 14 140 Allianz Hungária 1.749 1.396 12 3.564 Arag 6 Argosz 115 42 573 AXA 243 1.015 ÁB Aegon 454 55

3.286 Credit Suisse (Winterthur) 76 691 Dimenzió 29 20 Erste 18 1 25 Európa 73 42 6 412 Európai Utazási Bizt. 14 4 Generali-Providencia 1.046 2.311 30 2.589 Grawe 11 Hermes 13 6 ING N-N 207 36 4 34 KÖBE 30 82 MÁV MÉBIT (ABN AMRO) 107 775 MEHIB 20 12 OTP-Garancia 693 885 486 1.550 QBE Atlasz 82 35 5 233 Signal 201 20 30 531 Union 77 461 Zürich 31 26 Összesen 5.421 4.904 574 16.201 Forrás: Magyar Biztosítók Évkönyve 2002 Egyéb Összesen 80 16 17 114 110 71 17 192 45 662 340 276 6.738 6 844 1.258 3.905 767 49 44 533 18 6.047 11 19 298 112 882 32 3.806 355 827 538 57 27.762 http://www.doksihu 5. számú melléklet Az egyes biztosítótársaságok befektetési termékeinek összehasonlítása költség oldalról NN 007 Aegon Élet ABN-AMRO Garancia Hungária Univerzal divízió Armada Generáció X Alap 1,75% / év 0,145% / hó 1,75% / év 1,7%; 0,8% 1,75% / év Alapkezelési díj Az els két Az els két év Az els két év A gaarantált Az els Kezdeti költség év

díjából díjából max. díjából max hozammal két év max. 20 évig 20 évig 6% 10 évig 5% megegyez díjából 6% rész (évi 5,5 max. 20 % ) max .25 heti évig 1,59782 ezrelék Max. 5%, 5% 5% 3; 0% 5% Vételi és eladási nagyságtól ár különbsége függ 335 Ft / hó 290 Ft / hó 250 Ft / hó 240 Ft / hó 385 Ft / Adminisztrációs díjfizetés / kezelési költség Átváltás 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0% 0 Ft els4 0% 290 Ft 0% 0% 0,3% többi 400;3350 Ft 200; 2000 Ft 200; 2000 Ft 500; 2500 Költség min. – Ft max. Magasabb Min. 10 éves Kedvezmények díjfizetés szerz dési után tartam esetén magasabb h2ségjutalom: jóváírás az alapkezelési díj egy részének visszautalása. Min.11 éves tartam esetén rendkívüli díjfizetéskor a hátralév tartam függvényében 1 –10% plusz jóváírás http://www.doksihu 6. számú melléklet Biztosítási ágazatok (ezer Ft, ill. darab) Díjbevétel ÉLET ÖSSZESEN Baleset Betegség CASCO Szállítmány T z és elemi

kockázatok Egyéb vagyoni kockázatok Járm felel*sség Ebb*l KGFB Általános felel*sség Kezesség Hitel Különböz* pénzügyi veszteségek Jogvédelem Segítségnyújtás Temetkezési NEM-ÉLET ÖSSZESEN MINDÖSSZESEN 147 193 367 5 379 854 3 242 351 58 103 331 2 523 719 38 594 201 34 911 179 64 903 645 63 915 439 9 782 157 286 451 1 285 719 1 940 537 85 909 390 758 116 115 221 545 926 368 736 293 Ebb l egyszeri Kárráfordítás díjas 30 754 979 50 575 915 1 785 625 1 457 973 1 929 230 889 766 840 316 33 376 734 880 915 687 991 5 328 608 12 749 726 3 014 465 15 842 051 1 229 060 46 475 666 538 365 45 935 225 1 621 845 3 883 202 174 369 158 153 16 207 1 525 729 1 335 972 397 570 18 109 8 687 43 348 19 861 3 280 14 739 18 221 349 117 487 849 48 976 328 168 063 764 Forrás: MABISZ 2002. I-III negyedéves jelentése Záró állomány 2 945 257 1 146 454 80 300 675 359 8 382 1 604 770 1 765 614 3 474 353 3 472 765 675 364 7 224 267 709 669 7 894 9 446 879 12 392 136 Záró

állománydíj 166 706 465 4 555 924 1 454 370 85 511 574 1 769 458 46 403 996 39 245 539 92 880 916 92 765 439 10 169 026 122 815 1 368 730 701 258 4 931 183 609 284 372 146 451 078 611