Gépészet | CAD / CAM » Lajkó Zoltán - A CAD, CAM lemeztechnológia gazdaságosságának elemzése a Protokon Kft.-nél

http://www.doksihu BUDAPESTI GAZDASÁGI F ISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI F ISKOLAI KAR A CAD/CAM lemeztechnológia gazdaságosságának elemzése a Protokon Kft.-nél Operatív konzulens: dr. Gazsó József Küls konzulens: Kurucz András Lajkó Zoltán Nappali Számvitel Vállalkozási 2003 http://www.doksihu Tartalomjegyzék: 1. Bevezetés 2. A Protokon Kft. bemutatása 2.1 Gazdálkodási környezet bemutatása 2.2 Technológiai környezet bemutatása 3. Piaci célok megjelölése 4. Árkialakítás, árképzés 5. Emberi er.forrás gazdálkodás elemzése 5.1 Létszám nagyságának és összetételének elemzése 5.2 Munkaid.-kihasználás elemzése 5.3 Munkatermelékenység elemzése 6. Költség-, eredményelemzés 6.1 Költségek költségnem szerinti elemzése 6.11 Anyagjelleg3 ráfordítások elemzése 6.12 Személyi jelleg3 ráfordítások elemzése 6.13 Értékcsökkenési leírás elemzése 6.2 Eredmény elemzése 7.

Hatékonyság, jövedelmez.ség vizsgálata 7.1 Hatékonyság vizsgálata 7.11 Komplex hatékonysági mutatók 7.12 Részhatékonysági mutatók 7.2 Jövedelmez.ség vizsgálata 7.21 Jövedelmez.ség közvetlen mutatói 7.22 Jövedelmez.ség közvetett mutatói 7.3 Egyéb jövedelmez.ség és tkefelhasználás hatékonyságát kifejez mutatók 8. Javaslattétel http://www.doksihu 9. Mellékletek 10. Irodalomjegyzék http://www.doksihu 1. Bevezetés A témaválasztásom azért terel dött a CAD/CAM lézertechnika elemzésére, mivel ez a terület rendkívül lényeges szerepet játszik a Protokon Kft. életében Egyrészt a vállalat saját termelésének az alapját szolgáltatja azzal, hogy a berendezései mind fém alapanyagúak, és ezek korszer* megmunkálásához manapság elengedhetetlen a legmodernebb lézerkivágó technika alkalmazása. A szakdolgozatom alapja azonban mégis csak a bérmunkában történ fémmegmunkálás. Ez azért fontos a cég

életében, mivel a két lézergép kapacitásban jóval többet kínál a vállalatnak, mint amit jelenleg a termékei el állításához fel tud használni. Éppen ezért a szabad kapacitásokat vállalatközi kooperációban próbálja meg értékesíteni. Az elvárás ezen részleg munkatársai felé az, hogy a bérmunkában történ vágás eredménye legalább a gépek nem éppen alacsony amortizációs, és fenntartási költségeit termelje ki. Éppen ezért nagyon fontos a vállalat számára az, hogy az alkatrészek önköltsége minél pontosabban meg legyen határozva, ezáltal pedig adatot szolgáltatva ahhoz, hogy a Protokon Kft. számára milyen értékig érdemes munkát vállalni. A dolgozatom egyik célja tehát a lézerrel történ vágás költségeinek meghatározása. A dolgozatom másik célja pedig annak vizsgálata és igazolása, hogy érdemes volt a lézerkivágó berendezéseket megvásárolni, valamint, hogy jövedelmez az üzemeltetésük. 3

http://www.doksihu A szakdolgozatom folyamatábrája: Lézergépek gazdaságosságának vizsgálata Költségek vizsgálata Könyvelési adatok Mérés, adatgy*jtés Számítások Jövedelmez ség vizsgálata Árbevétel> költségek*1,1 nem igen Lézervágás jövedelmez 4 Lézervágás nem jövedelmez http://www.doksihu 2. A Protokon Kft bemutatása 2.1 Gazdálkodási környezet bemutatása A PROTOKON Kft. egy 1982-ben létrehozott, jelent s múlttal rendelkez vállalat a közlekedéstechnika és a banktechnika területén. A Protokon jelent s energiát fordít korszer* berendezések kifejlesztésére és gyártására, amelyet a banktechnika ágazatban több tízezer eladott termék reprezentál. Fejlesztett és gyártott termékei számítógép vezérelt irodagépek. A Protokon Kft. három telephellyel rendelkezik Ezek: - Kisk rös - Budapest - Eger A kisk rösi telephely a cégközpont, ami Kisk rös szélén a f út melletti ipari környezetben

található. Ezen a telephelyen található a marketing, CAD/CAM rendszer* gyártmányfejlesztés, prototípus, gyártás, teljes termelési tevékenység, könyvelés, szerviz központ. A telephely nagysága 20000 m2, ebb l a beépített terület 4200 m2. Az iroda 350 m2 terület*, recepcióból, titkárságból, ügyvezet irodából, tárgyalóból, termelési, könyvelési és fejlesztési irodából, konyhából és mosdóból állnak. 14 számítógépes munkahely található, a számítógépek egymással hálózatban vannak kötve. A fejlesztésen található szerver összeköttetésben van a CNC lézerkivágókkal és hajlítókkal. A fejleszt k Mechanical Desktop rendszerrel fejlesztik a termékeik mechanikáját, a gyártást még svájci Tops programokkal technologizálják és vezérlik. 1400 m2 a könny*szerkezetes új csarnok, és 1800 m2 a mhelyek területe. A dolgozói létszám itt 52 f . 5 http://www.doksihu Az egri telephelyen folyik az elektronikai

hardver, szoftver fejlesztés és a marketing. Az épület a belváros szívében helyezkedik el, egy társasház egyik felében. 300 m2 hasznos területtel rendelkezik. Az alsó szinten található az ügyvezet igazgató irodája, el tér, konyha, mosdó. Az emeleten dolgoznak a fejleszt mérnökök, egy szobában ketten A mérnökök PiCad szoftverrel fejlesztik az elektronikát. M*ködtet szoftvereiket az alkalmazott processzoroknak és feladatoknak megfelel nyelven írják. A dolgozói létszám itt 6 f . A budapesti telephely f feladata a jegyeladó automaták üzemeltetése és a közlekedéstechnikai eszközök szervizelése és a marketing. Az épület a belvárosban a Margit híd budai hídf jénél egy 10 emeletes épület földszintjén helyezkedik el a hozzátartozó mélygarázzsal. Hasznos alapterülete: 500 m2 4 számítógépes munkahely van kialakítva. A szolgáltatás elvégzéséhez, célszoftverekkel rendelkezik: az egyik az üzemkészség

nyilvántartására, a másik a folyamatos üzem biztosítására szolgál. A legnagyobb megrendel vel közvetlen telefonkapcsolattal rendelkeznek. A szolgáltatás elvégzéséhez 8 autó áll rendelkezésre. A mélygarázs 3 autó tárolására és irattározásra alkalmas. A dolgozói létszám 25 f . A magyarországi piacon kívül a vállalat szoros kapcsolatban van számos külföldi partnerrel is. Ezen kívül több jó nev* külföldi cég – köztük a De La Rue Systems, a Banking Automation, az NRI, a MAGNER – is a Protokont bízta meg magyarországi képviseletével. Gyártástechnikája lemezmegmunkáló, hegeszt , forgácsoló, elektronikai beültet , fest és szerel technológiákból áll. A Protokon Kft. 1996 óta rendelkezik ISO 9001 min sítéssel, valamint a gyártás tárgyi feltételit ellen rz MEEI min sít okiratával. A Protokon Kft menedzsmentje és min ségbiztosítási rendszere megfelel az IQNET el írásainak, és ily módon regisztrált tagja a

Nemzetközi IQNET Min ségbiztosítási Rendszernek. Mára a banktechnikai szektorban mind Magyarországon, mind külföldön nevet szerzett magának a cég, amit 28 ezer megtervezett, legyártott és eladott termék fémjelez. Minden jelent sebb pénzintézetben megtalálhatóak a Protokon pénzkezel 6 gépei, a pénzkiadó http://www.doksihu automatáktól a bankjegyfeldolgozóig, a valutalámpától a multiszéfig, a bizonylatérvényesít -gépt l az érme és bankjegyszámlálóig szinte kimeríthetetlen a paletta, ami Kisk rösr l kerül a bankokba. A közlekedéstechnikai ágazatnak is nem kevésbé meghatározó cége. Hiszen Budapesten több mint 550 jegyeladó automatájuk m*ködik a BKV-nál, míg a vidéki közlekedési vállalatoknál 70 darab. A jegykezel automatáikból pedig csak Budapesten 2000-nél többel találkozhatunk nap, mint nap. A legújabb berendezést a MÁV igényei szerint alakították ki. A PMS-15M MÁV jegyárusító automatát a

pénztárosok tehermentesítésére fejlesztették ki. Ugyanis az utazók többsége 100 kilométeren belüli távolságra vált jegyet. A MÁV szeretné, ha a jegyeket ezekb l az automatákból vennék meg, amelyek segítségével gyorsabban jutnának az óhajtott tikettekhez. 7 http://www.doksihu 2.2 Technológiai környezet bemutatása Lemezmegmunkáló technológia: TRUMPF CNC lézer lemezkivágó (3000 1500mm, 1999. Svájc), TRUMABEND CNC lemezhajlító gép (130t 3000mm, 2000 Svájc), AMADA NC lemezhajlító gép (80t, 2500mm, 1998. Franciaország), kiegészítve a meglév daraboló prés és hajlító gépek mellett. Hegeszt m*helyükben 4 db AVI, illetve CO2 véd gázos hegeszt géppel dolgoznak. Jelenlegi technológiájukat 2001. májusában kiegészítették egy második, RotoLas opcióval rendelkez , cs és zárt profil lézeres megmunkálására alkalmas TRUMPF típusú lézerkivágó berendezéssel (1500 3000mm, 2001. Svájc) A forgácsoló technológia automata

esztergák, marógépek, esztergagépek, különböz köször*gépek, és fogazó gépekb l áll. Nyomtatott áramköreiket maguk tervezik, ültetik és tesztelik. Éveken keresztül gyártottak több, mint 100.000 db/év villanyborotvát Ausztriába Elektronikai részlegük 3 éven át kiváló min sítés* beszállítója volt a Philips bécsi videó gyárának. Az eddigi oldószeres, konvejoros, beéget kemencés fest technológiát 1999-ben korszer*sítették és kiegészítették a környezetvédelmi szempontoknak is megfelel GEMA porszórásos festéssel a hozzá tartozó g zfázisú zsírtalanítóval. Számítógép vezérelt berendezéseiket jól képzett szakembereik szerelik és tesztelik a beépített diagnosztikák támogatásával. A berendezéseik problémamentes üzemeltetése érdekében az egész országra kiterjed szervízhálózattal rendelkeznek. A bérmunkára történ lézervágásnál els lépésként az ajánlatkérés érkezik meg a vállalathoz. Ez

történhet levélben, e-mailen, faxon, vagy személyesen Ezt nyilvántartásba veszik, valamint mentik a saját gép alkönyvtárába. Ezután következik az adatok 8 http://www.doksihu feldolgozása a lézertechnológus által. Majd az ajánlatkészítés, valamint az árajánlat nyilvántartásba vétele következik soron, ami szintén a lézertechnológusok feladata. Az árajánlat visszaküldése után az ajánlatkér eldönti, hogy elfogadja-e az ajánlatot, amennyiben igen, akkor nyilvántartásba vételre kerül a megrendel , majd elkészítik hozzá a technológiát. Az el készített technológia adatokat a szerver lézergép és hajlítógép számára is látható alkönyvtárba helyezik, a gyártási prioritással együtt. Majd a CNC lemezkivágó gépek a szerverr l beolvasott file-ok és a leadott technológiai kódok alapján a megfelel kiinduló lemezanyag ráhelyezése után automatikusan kivágja az alkatrészeket. A PROTOKON-nál ez CNC lézer lemezkivágó

gép. A szerverr l beolvasott file és a technológiai lap utasításainak megfelel szerszámfelrakások után a képerny n látható hajlítási lépéseknek megfelel en behelyezve az alkatrészt az ütköz k automatikus vezérlésével készre hajlítható az alkatrész. Ez a Protokon Kft-nél 9 koordinátás CNC ACB (automatikus szögmér vel) ellátott TRUMPF hajlítógép. Következ lépésként az alkatrészek összef*zése (ponthegesztés, hegesztés) következik. Legvégül pedig a lemezalkatrészek elszállítása következik. Az alkatrészt ezt követ en általában felületel készítés után felületkezelve építik be a szerkezetbe 9 http://www.doksihu 3. Piaci célok megjelölése6 A Protokon Kft. els dleges célja a vásárlók igényeinek minél magasabb szinten történ kielégítése a banktechnika, valamint a közlekedéstechnika területén. Ezenkívül fontos célkit*zés, hogy a lézergépek szabad kapacitását a lehet ségekhez képest minél jobban le

tudja kötni. Lényeges, hogy a termelést évr l-évre növelni tudja a vállalat. Ehhez fontos, hogy mindig újabb megrendel ket találjon, ami azonban belföldön korlátokba ütközik. Ennek oka, hogy a vásárlók a kereskedelmi bankok, egyéb pénzintézetek és a tömegközlekedés lebonyolításával foglalkozó társaságok közül kerülnek ki, esetlegesen még azon vállalatok jöhetnek számításba, ahol akkora a készpénzforgalom, illetve olyan szint* rablás elleni bankbiztonságra van igény, hogy szükséges a banktechnikában alkalmazott berendezéseket használni. Ezen vállalatok köre Magyarországon azonban behatárolt, így meglehet sen korlátozottak a lehet ségek. Mindezeket figyelembe véve a Protokon Kft egyre nagyobb hangsúlyt fektet a külföldi partnerekkel való kapcsolatfelvételre. Természetesen fontos az is, hogy a leend vásárló fizet képes legyen. Éppen ezért NyugatEurópa az els dleges célpiac A távolabbi – esetleges tengerentúli –

export lehet sége a nagyon magas szállítási költségek miatt gyakorlatilag kizárt. A magas szállítási költségeknek a termékek magas súlya a legf bb oka. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a vállalaton belüli egységek hatékonyságát, értem ez alatt a gépek folyamatos kihasználtságát, valamint a dolgozók azon képességét, hogy teljesíteni tudják a normát, mindezek eredményeként a termelés maximalizálása valósulhat meg. A vállalat vezetése úgy igyekszik alakítani cég gazdálkodását, hogy az minél nyereségesebb legyen. Itt fontos megjegyezni a termelési volument, ez ennél a vállalatnál teljesen a megrendelésekt l függ, mivel csak a legritkább esetben gyárt a vállalat raktárra. A vállalat magával szemben támasztott követelménye, hogy termékeit mindig megfelel min ségben, a megadott határid re, a határid nek megfelel áron történ szállítsa, hiszen a kés bbi megrendeléseknek, és a jó hírnév kialakításának ez

alapfeltétele. Emellett még a vállalat gazdasági pozíciója nyújt információt a potenciális partnerek számára, melynek egyik alapeleme a fizet képesség. A vállalat likviditásának el feltétele, 6 Horváth László: Stratégia-vállalati tervezés a gyakorlatban 10 http://www.doksihu hogy a kötelezettségeit mindig határid re teljesítse azok nyereségesek legyenek, ne legyen er n felüli beruházás, valamint az is, hogy a kritikus kintlév ségeket be tudják hajtani. Annak érdekében, hogy a vállalat meg tudja állni helyét a kiélezett piaci versenyben, valamint termékeit az egyre növekv vásárlói igényekhez tudja alakítani, új termékek kifejlesztésére és a már meglév k korszer*sítésre van szükség. Az állandó fejlesztés magával a vállalkozási szakiránnyal jár, mivel a bank, illetve közlekedéstechnika területére gyártott termékek mind számítógép-vezérlés*ek. Az informatika területe az egyik leggyorsabban fejl d

tudományág, ezért pedig az el z állítások hatványozottan igazak. Lényeges, hogy a munkaer -ellátottság és a munkaer összetétel mindig az adott feladatok elvégzésére megfelel legyen, ezért a munkavállalók számára a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani kell, itt els sorban a jövedelmek munkavégzéssel arányos elosztására és a jó munkahelyi légkör kialakítására gondolok. A piaci célok között kell még megemlíteni a regionális fejl dés segítését, hiszen BácsKiskun megye a kevésbé fejlett régiók közé tartozik. Ez alatt a vállalatközi kooperáció javítását értem, vagyis azzal, hogy a Protokon Kft. a legfejlettebb lemeztechnológiát ajánlja partnerei felé, ezzel egyidej*leg pedig az versenyképességüket is lényegesen javítja. Ez annak köszönhet , hogy kiváló min ség* árut tud a rendelkezésükre bocsátani kedvez áron. 11 http://www.doksihu 4. Árkialakítás, árképzés Manapság az ár a

vállalati gazdálkodás egyik központi kategóriája lett. A vállalkozás által érvényesített, érvényesíthet árak egyaránt befolyásolják a vev k vásárlási döntéseit, valamint a vállalkozás piaci döntéseit, így jelent s mértékben hatnak a vállalkozás piaci pozíciójára, jövedelmez ségére. Döntést hoz a vállalkozás az árral kapcsolatban, a következ esetekben: - amennyiben új termékkel jelenik meg a piacon, meg kell határoznia azt, hogy milyen áron ajánlja a vev knek a terméket - döntenie kell termékei áráról a régi és új vev kkel folytatott üzleti tárgyalások során - ha üzleti ajánlatot tesz lehetséges partnereinek, nélkülözhetetlen az ár meghatározása - bizonyos esetekben árengedményeket kell adnia, illetve alacsony árat kell ajánlania, ilyenkor ismernie kell azt az alsó árhatárt, amelyen még érdemes a terméket értékesíteni A sikeres és a sikertelen áralkalmazók közötti különbség valójában abban

rejlik, hogy miként közelítenek az árkialakítás folyamatához. Ahhoz, hogy a vállalat sikeres és fenntartható jövedelmez séget érjen el, az árpolitikának a vállalati stratégia aktív részesévé kell válnia. A stratégiai árkialakítás során nem arra a kérdésre kell a választ keresnünk, hogy: „Milyen árakra van szükség ahhoz, hogy fedezzük a költségeinket és még nyereséget is realizálhassunk?” Sokkal inkább azt a kérdést kell megválaszolni, hogy: „A piacon érvényesíthet árakat figyelembe véve, mekkora költségeket engedhetünk meg magunknak, hogy még nyereségeset is realizálhassunk?” 3 A lézertechnológiával rendelkez vállalatok az áraikat különféle módon állapíthatják, és ezáltal állapítják meg. Az összes árkiszámítási módnál megállapítható az, hogy a lemezvastagsággal arányosan fokozatosan n nek az árak, ez azonban érthet , mivel ezáltal sokkal nagyobb energiaráfordítással lehet az

alkatrészt kivágni. Az ár függ még a kivágandó anyag fajtájától. Ezekkel a gépekkel lehet vágni acélt, alumíniumot, valamint korróziómentes anyagot. Az alumínium, valamint a korróziómentes 3 Birher-Pucsek-Sándorné-Sztanó: Vállalkozások tevékenységének gazdasági elemzése 12 http://www.doksihu anyag vágása sokkal drágább, mint az acélé. Ez f ként a hosszabb vágási id nek köszönhet . Lehet ség van arra, hogy: - A pontbefúrások számából állapítják meg az árakat. Ez azért lehetséges, mivel a lézer a befúrások alkalmával használja fel a legtöbb energiát. Ez alatt f ként a gázfogyást értem, de természetesen a villamos energia fogyasztása is jelent sen megn . Ez a módszer a sokbekezdés* termékeknél használható, illetve kifizet d . - Folyóméterenkénti vágási díjat is megállapíthatnak a vállalatok, ebben az esetben a vágott méterek után van megállapítva a fizetend összeg. Ezt a gép természetesen

rögzíti. Ez a módszer kevés beszúrás, illetve hosszú vágási felület esetén használható. - A harmadik, egyben a Protokon Kft. által alkalmazott módszer, amikor a lézergép vágási ideje szerint állapítják meg az árakat. Ez úgy történik, hogy létezik egy a gyártó cég (TRUMPF) által megadott technológiai id , és ezt szorozzák meg egy szorzóval, és ez fogja megadni a percenkénti, illetve órára vetített árat. A technológiai id alatt azt értjük, hogy adott vastagságú lemezt mennyi id alatt vágja ki a gép. Az ár az els két eset alkalmazása esetén függ még a kivágandó anyagtól. Ezekkel a gépekkel lehet vágni acélt, alumíniumot, valamint korróziómentes anyagot Az alumínium, valamint a korróziómentes anyag vágása sokkal drágább, mint az acélé. Ez annak tudható be, hogy a lézergép ezeket az anyagokat lényegesen lassabban tudja kivágni, mint az acélt. A Protokon Kft. az utolsó, tehát a technológiai szoftver által

megadott alapján történ árkialakítást alkalmazza. Nem utolsósorban azért, mert ezáltal kiküszöbölhet az, hogy különféle árakat kelljen a különböz anyagokra képezni. A vállalatnak törekednie kell arra, hogy minél nagyobb volumen* megrendelésekre tudjon szert tenni, hiszen ezen lézergépek akkor tudják a legnagyobb eredményt termelni, ha tömeg, vagy nagy sorozatgyártásban tudnak m*ködni. Innen adódik ennek az árkialakítási módszernek a hibája Hiszen amennyiben valakinek csak egy darab kis alkatrészt vág a cég, ami akár 1 perc alatt elkészül, akkor az egy perc vágóid ért kapott összeg nem fedezi a ráfordításokat. Éppen azért, mivel ezt az alkatrészt ugyanúgy fel kell rajzolniuk a lézertechnológusoknak, 13 http://www.doksihu valamint technologizálniuk kell, ehhez jön még a palettacserélésb l származó többletid , ami együtt nagyon nagy munkaráfordítást eredményez, így tehát vigyázni kell arra, hogy csak megfelel

nagyságrend* munkákat vállaljanak. 5. Emberi erforrás gazdálkodás elemzése1 5.1 Létszám nagyságának és összetételének elemzése 1. sz táblázat A létszám változása a lézertechnológiában dolgozókra vonatkozóan: 2000 (f ) (%) Belépési forgalom (%) 2 40,00% Kilépési forgalom (%) 1 20,00% Munkaer -forgalom (%) 3 60,00% Váltás intenzitása (%) 1 20,00% Átlagos állományi létszám 5 100,00% Megnevezés 2001 (f ) (%) 2 28,57% 0 0,00% 2 28,57% 0 0,00% 7 100,00% 2002 (f ) (%) 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% 8 100,00% A lézertechnológia területén dolgozóknál a nagy létszám-növekedési adatok f képp két okra vezethet ek vissza: - a Protokon Kft. 2000-ben áttért a háromm*szakos munkarendre, a lézerkivágás területén - a Protokon Kft. 2001-ben vásárolt még egy TRUMPF típusú lézerkivágó berendezést Erre a két okra vezethet vissza az, hogy új dolgozók felvételére került sor. Ez a három év alatt egy igen jól összeszokott

szakembergárda alakult ki, mivel a lézer ágazatból csupán egyetlen ember távozott, de is még 2000-ben. A 2002-es évben a munkaer -forgalom megállt, mivel egyetlen dolgozó sem lépett ki, ezáltal pedig nem volt szükség új munkaer felvételére. 1 Gazsó-Körmendi: Elemzés-ellen rzés módszertana 14 http://www.doksihu A változást 2000-r l 2002-re százalékos formában a nagyon kis számok miatt lényegében értelmetlen kifejezni, hiszen nagyon torz képet festene, éppen ezért csak számokban fejeztem ki. 2. sz táblázat A létszám változása az egész vállalatra vonatkozóan: 2000 (f ) (%) Belépési forgalom (%) 3 3,80% Kilépési forgalom (%) 8 10,13% Munkaer forgalom (%) 11 13,92% Váltás intenzitása (%) 3 3,80% Átlagos állományi létszám 79 100,00% Megnevezés (f ) 10 6 16 6 80 2001 (%) 12,50% 7,50% 20,00% 7,50% 100,00% 2002 (f ) (%) 7 8,75% 7 8,75% 14 17,50% 7 8,75% 80 100,00% Az egész vállalatra vetített adatok alacsonyabb munkaer

-forgalmi adatokat mutatnak, ám a munkahelyet elhagyók számát magasnak találom. Ráadásul 2000-r l 2001-re jelent sen (11-r l 16 f re) emelkedett a munkahelyet váltók száma. Ez a szám azonban 2002-re újra csökkent, ennek oka lehet az, hogy a lézeres dolgozóknál nem történt új be-, illetve kilépés. A kilép forgalom 2001-re 25%-kal csökkent, majd 2002-re újra 16,67%-kal n tt, itt azonban a százalékban kifejezett nagy számok ellenére azt mondhatjuk, hogy valamelyest állandóra állt be az évente kilép k száma. A belép k száma ezzel ellentétben jelent s mozgást mutat. 2001-re több mint a háromszorosára emelkedett, ez persze magyarázható az új technológia bevezetésével, de ett l függetlenül is magas számot kaptunk. Ez viszont 2002-re már egy normális számra mérsékl dött, hiszen az figyelhet meg, hogy a belép , illetve a kilép forgalom megegyezik, ez pedig azt jelenti, hogy a felvétel akkor valósult meg, amikor valaki elhagyta a

vállalatot. A munkaer -forgalomban pedig az figyelhet meg, hogy a 2002-es érték szintén a 2000-es és a 2001-es között van. Az átlagos állományi létszám az évek során szinte állandónak tekinthet , mivel a három év alatt mindössze 1 f vel n tt az itt dolgozók száma. 15 http://www.doksihu 5.2 Munkaid -kihasználás elemzése A munkarend szerinti munkanapok az állományi létszám által teljesíthet napok számát mutatják, a munkavállalók azonban nem jelennek meg minden egyes munkanapon, a munkarend szerinti napok egy részén távol vannak. 3. sz táblázat Munkaid -kihasználás táblázata a lézertechnológiában dolgozóknál Megnevezés Me. Anyagmentes termelési érték E Ft. Átlagos állományi létszám F Fizikai F Szellemi F Munkanap hossza óra Munkarend szerinti napok nap/f Szabadságok átlagos száma nap/f Táppénz nap/f Betegszabi nap/f Munkával töltött napok nap/f 2000 44195339 5 3 2 8 251 24,8 0 3 223,2 2001 2002 90263946

100908232 7 8 5 6 2 2 8 8 251 251 22,4 22,9 0,9 0 3,1 3,3 224,6 224,9 Az anyagmentes termelési érték ilyen nagymérv* növekedése több okra vezethet vissza. Els sorban arra, hogy cég 2001 májusában vásárolta a második lézerkivágó berendezést. Ezen kívül még az is lényeges, hogy a saját lézerszükséglet kivágására 2001-ben már kett gép állt rendelkezésre, így pedig jelent sen megn tt a szabad kapacitás, ezáltal pedig nagyobb árbevételre, ez által pedig a magasabb anyagmentes termelési értékre tett szert a vállalat. A lézeres dolgozók létszáma között nagy eltérés figyelhet meg, erre mint már korábban említésre került az új lézergép beszerzése miatt került sor. Ami itt figyelemreméltó, az a kivett szabadságok számának nagymérv* csökkenése. Ez azonban szintén az új dolgozóknak köszönhet , hiszen k mindannyian 25 év alattiak, és ez alapján csak évi 20 nap szabadság jár nekik. Ez pedig nagyrészt hozzájárul a

munkával töltött napok emelkedéséhez. Valamint az is megfigyelhet , hogy szinte minimális a betegszabadságon, valamint táppénzen töltött napok száma. Ami a táblázat alapján még szembeötl lehet, az a szellemi és a fizikai dolgozók arányának drasztikus átrendez dése. 16 http://www.doksihu Ez azonban a nagyon kis létszám miatt igencsak torz képet mutat, hiszen az változás oka az, hogy az új dolgozók mind fizikaiak. 5.3 Munkatermelékenység elemzése Az emberi er forrásokkal való gazdálkodás fontos területe a munka termelékenységének vizsgálata, melynek keretében arra a kérdésre keressük a választ, hogy milyen hatékonyan használja fel a vállalkozás a legfontosabb er forrását, valamint arra, hogy milyen tényez kre vezethet vissza a munkatermelékenység változása. 4. táblázat Termelékenységi mutatók: Megnevezés 1 munkanapra jutó termelés 1 f dolgozó létszámra jutó termelés dolgozó létszám 1 f fizikai

foglalkoztatottra jutó termelés 1 f foglalkoztatottra jutó termelés Munkaer felhasználás Fizikai foglalkoztatottak aránya Ft/nap eFt/f F eFt/f eFt/f % % 2000 68086 17090 4,45 25328 15197 148,21% 60,00% 2001 81928 20564 6,26 25758 18399 125,26% 71,43% 2002 79596 19979 7,17 23866 17899 119,46% 75,00% Az 1 munkanapra jutó termelés 2001-re jelent sen emelkedett, hiszen a lézerüzletág termelése nagyobb mértékben n tt, mint az ott foglalkoztatottak létszáma. A következ évben viszont az a plusz f által nem n tt olyan mértékben a termelés, mint a létszám. A dolgozó létszám, ami azt mutatja, hogy a teljesített munkaid hány ember munkájának felelne meg, ha k minden nap dolgoznának, természetesen a létszám emelkedésével együtt fokozatosan n tt. Az egy f fizikai foglalkoztatottra jutó termelés jóval kiegyenlítettebb képet mutat, mint az el z mutatók. Hiszen itt az els két év nagyságrendileg megegyezik, viszont a 2002-es évben itt is

csökkenés tapasztalható. Ez megint csak annak köszönhet , hogy a termelés nem tudta követni a létszám növekedését. 17 http://www.doksihu 6. Költség-, eredményelemzés A termel vállalatoknál, ahogy máshol is a legtöbb gondot okozó terület az általános és az adminisztratív szolgáltatások költségei. Az általános költségek felosztási módja dönt fontosságú abban, hogy a vezet ket megfelel információkkal lássa el döntéseik meghozatalában. Az általános költségek rossz felosztási módja nyereségessé tehet egy veszteséges tevékenységet és fordítva. Félre informálhatja a döntéshozókat, és ennek egy vállalkozás életében beláthatatlanok a következményei. Az általános költségek felosztásának, hozzárendelésének preferenciája általánosságban a következ : 1. közvetlen hozzárendelés (a költség felmerülésekor egyértelm*en hozzárendelhet adott termékhez, tevékenységhez) 2. tevékenységi vagy

oksági alapon történ hozzárendelés 3. a költségeket volumen alapján rendeljük hozzá az egyes termékekhez, tevékenységekhez ( a felosztás általában árbevétel alapján történik) A költségek hozzárendelésénél lehet leg a közvetlen terhelést kell alkalmazni. Ha erre nincs lehet ség, akkor valami olyan alapot kell találni, amely összefüggésben áll a nyújtott szolgáltatás szintjével. Csakis a végs esetben szabad a volumen alapú felosztáshoz folyamodni.3 6.1 Költségek költségnem szerinti elemzése Az új számviteli törvény (2000. évi C törvény a számvitelr l) el írása szerint a következ költségnemek különböztethet ek meg: - anyagjelleg* ráfordítások - személyi jelleg* ráfordítások - értékcsökkenési leírás Az anyagjelleg* ráfordítások között kell kimutatni: 3 - az anyagköltséget - az igénybevett szolgáltatások értékét Birher-Pucsek-Sándorné-Sztanó: Vállalkozások tevékenységének

gazdasági elemzése 18 http://www.doksihu - az egyéb szolgáltatások értékét - az eladott áruk beszerzési értékét, valamint - az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét Az anyagköltség tartalmazza az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok értékvesztéssel korrigált bekerülési értékét, az egy éven belül elhasználódó anyagi eszközök költségeit, az egyéb anyagköltséget, valamint az anyagköltség megtérülést. Az igénybevett szolgáltatások között szerepeltetik mind az igénybe vett anyagjelleg*, mind pedig az igénybe vett nem anyagjelleg* szolgáltatások értékét, azaz: - a szállítás-rakodás, raktározás költségeit - a bérleti díjakat - a karbantartási költségeket - a hirdetés, reklám és propaganda költségeket - az oktatás és továbbképzés költségeit - az utazási és kiküldetési költségeket - az egyéb igénybe vett szolgáltatások értékét Az egyéb szolgáltatások

költségei között mutatják ki: - a hatósági igazgatási, szolgáltatási díjakat és illetékeket, - a pénzügyi, befektetési szolgáltatási díjakat, - a biztosítási díjakat - a költségként elszámolandó adókat, járulékokat, termékdíjakat, és - különféle egyéb költségeket Az eladott áruk beszerzési értéke az üzleti évben változatlan formában eladott anyagok, áruk bekerülési értékét jelenti. Eladott (közvetített) szolgáltatások értékeként számolják el értékesítéskor a vásárolt és változatlan formában értékesített szolgáltatások bekerülési értékét. A személyi jelleg* ráfordítások között mutatják ki a: - a bérköltséget - a személyi jelleg* egyéb kifizetéseket, és - bérjárulékokat. 19 http://www.doksihu A bérköltség tartalmaz minden olyan az üzleti évhez kapcsolódó kifizetést, amely a munkavállalókat és alkalmazottakat megillet bérként vagy munkadíjként elszámolandó

járandóság. A személyi jelleg* egyéb kifizetéseik között kell szerepeltetni: - a munkavállalóknak fizetett személyi jelleg* kifizetéseket, - a jóléti és kulturális költségeket, és - az egyéb személyi jelleg* kifizetéseket. A bérjárulékok magukba foglalják: - a nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulékokat, - az egészségügyi hozzájárulást, - a munkaadói járulékot, - a szakképzési hozzájárulást, és - minden egyéb bérjárulékot. Értékcsökkenési leírásként mutatják ki a terv szerinti értékcsökkenési leírást és a használatba vételkor egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírást az 50 eFt egyedi beszerzési, el állítási érték alatti vagyoni érték* jogok, szellemi termékek és tárgyi eszközök esetében. 5. sz táblázat Költségnemek összesítése a lézer ágazatra vonatkozóan Megnevezés 2000 2001 (Ft) (%) (Ft) (%) Anyagjelleg* ráfordítások 34545694 59,96%

43339212 51,77% Személyi jelleg* ráfordítások 6283536 10,91% 9300936 11,11% Értékcsökkenési leírás 16784889 29,13% 31079314 37,12% Költségnemek összesen 57614119 100,00% 83719462 100,00% 20 2002 (Ft) (%) 51796320 46,12% 12536349 11,16% 47963913 40,25% 112296582 100,00% http://www.doksihu 1.grafikon Ráfordítások a lézertechnológiában Költségek felbontása 43339212 3107931 34545694 10000000 1253634 20000000 9300936 1678488 30000000 6283536 Költségek 50000000 40000000 4796391 5179632 60000000 0 Ft Ft Ft 2000 2001 2002 Anyagjelleg ráfordítások Évek Személyi jelleg ráfordítások Értékcsökkenési leírás A lézeres bérmunka költségei a három év alatt fokozatosan n ttek. Az els év után 45,31% -kal, míg a következ id szakban 34,13%-kal emelkedtek. Ez a növekedés reálisnak nevezhet , mivel a második év közepén lett a második lézerkivágó berendezés megvásárolva. Bár 2002-re csökkent a növekedés üteme,

ami legf képp az anyagjelleg* ráfordítások kisebb mérv* növekedésének tudható be. Mindhárom költségnem fokozatosan emelkedett az, azonban eltér mértékben. Ez megoszlási viszonyszámokból t*nik ki igazán, hiszen ameddig 2000-ben az anyagjelleg* ráfordítások részaránya közel 60% volt, addig 2002-ben már az 50%-ot sem érte el. A személyi jelleg* ráfordítások egészen belüli részaránya szinte állandónak tekinthet , attól függetlenül, hogy 2000-r l 2001-re 48,03%os emelkedést produkált, és 2002-re is majd 40%-kal emelkedett. Észre kell vennünk, hogy az értékcsökkenési leírás az, ami egyre markánsabb részt képvisel az összes költségen belül. A költségek ilyen mérv* növekedése további vizsgálatot igényel. Meg kell határozni, hogy melyik összetev okozza els sorban az emelkedést, és ez minek a hatására következett be. 21 http://www.doksihu 6.11 Anyagjelleg* ráfordítások elemzése Most pedig a részletesebb

vizsgálat következik, els ként az anyagjelleg* ráfordításokkal: 6. sz táblázat Anyagjelleg* ráfordítások bontása a lézer ágazatban Megnevezés 2000 2001 (Ft) (%) (Ft) (%) Anyagköltség 31268075 90,51% 38529239 88,90% Igénybevett szolgáltatás 3204156 9,28% 4435703 10,23% Egyéb szolgáltatások értéke 73463 0,21% 374270 0,86% Eladott szolgáltatások értéke 0 0,00% 0 0,00% ELÁBÉ 0 0,00% 0 0,00% Anyagjelleg5 ráfordítások 34545694 100,00% 43339212 100,00% 2002 (Ft) (%) 42142192 81,36% 6678756 12,89% 2975372 5,74% 0 0,00% 0 0,00% 51796320 100,00% A megoszlási viszonyszámok összehasonlításakor észrevehet , hogy az anyagjelleg* ráfordítások összetétele lényegesen módosult a három év során. Jelent s eltolódások láthatóak f ként az anyagköltségnél. 2001-ben még körülbelül hasonló részt képviselt az anyagjelleg* ráfordításokon belül, mint az el z évben, azonban 2002-re már jelent sen lecsökkent a részaránya. Ez nem jelenti

viszont azt, hogy nem növekedett az anyagvásárlásra fordított összeg, hiszen 2002-ben 3612953 forinttal fizetett többet a vállalat az alapanyagokért. Ám, ha azt vesszük, hogy ebben az évben már mindkett lézergép egész évben üzemelt akkor sokkal kevésbé érthet , hogy miért csak ennyivel módosult ez az összeg. Ezt két okra vezethet vissza. Egyrészt az alapanyagárak a szokásostól eltér módon fokozatosan csökkentek. Míg 2000-ben 1 kg hidegen hengerelt lemez 110 Ft/kg volt, addig 2001-ben 106, míg 2002-ben 102 forint volt. Ugyanez melegen hengerelt lemezeknél 90, 86, illetve 82 forintra tehet kilogrammonként. A másik ok pedig az , hogy a vállalat saját termelése a három év alatt fokozatosan b vült, és ennek a lemezigényét szintén ezek a lézerkivágó gépek elégítették ki, ezzel csökkentve a bérmunkára fordítható id t. Az igénybevett szolgáltatások értéke fokozatosan emelkedett, ez természetesen az újabb lézergép

beszerzésének tehet be, ám az anyagjelleg* ráfordításokon belüli részaránya is fokozatosan emelkedett. 22 http://www.doksihu Az igénybevett szolgáltatásokat ezért még tovább bontottam, mivel olyan sok összetev je van, hogy összesítve nem derül ki pontosan, hogy mi okozza a nagyfokú változást. 7. sz táblázat Igénybe vett szolgáltatások 2000 Megnevezés (Ft) 2001 (%) Szállítási, rakodási költség 78613 2,45% Bérleti díjak 182731 5,70% Karbantartási díjak 361137 11,27% Nyomtatvány, irodaszer 29613 0,92% Munkavédelmi ktg. 17561 0,55% Oktatás, továbbképzés 192772 6,02% Utazási és kiküldetési költség 0 0,00% Hirdetés, reklám 102470 3,20% Igénybevett anyagj. sz 59784 1,87% Külföldi utazási költség 52645 1,64% Energia költség 557559 17,40% Bérmunka költség 26037 0,81% Fenntartási költség 732671 22,87% Kiállítás költségei 810563 25,30% Igénybevett szolgáltatások 3204156 100,00% (Ft) 2002 (%) (Ft) 87448 1,97%

245696 5,54% 526614 11,87% 48190 1,09% 22511 0,51% 452485 10,20% 4398 0,10% 174975 3,94% 182648 4,12% 67827 1,53% 1114808 25,13% 0 0,00% 710000 16,01% 798103 17,99% 4435703 100,00% (%) 106799 1,60% 432462 6,48% 2344223 35,10% 56555 0,85% 32994 0,49% 0 0,00% 23761 0,36% 133634 2,00% 143566 2,15% 0 0,00% 1633064 24,45% 0 0,00% 837215 12,54% 934483 13,99% 6678756 100,00% Az egyik legjelent sebb változást az igénybevett szolgáltatásokon belül a karbantartási díjak emelkedése okozta. Ez 2001-ben még nem túl felt*n nagyságú emelkedést produkált, hiszen a 45,82%-os emelkedés gyakorlatilag az újabb gép beszerzésének lehet köszönhet . Azonban 2002-re a karbantartási költségek ugrásszer*en megemelkedtek. Ez azonban érthet , hiszen minél öregebb egy gép, annál nagyobb összeget kell a karbantartásra fordítani, már csak a kopó anyagok cseréje miatt is. Ezt a változást (több mint négyszeres) azonban ett l függetlenül is rendkívül magasnak tartom.

Ezekre a kiadásokra jobban oda kell figyelni, és lehet leg minimalizálni ket. Fontos megemlíteni az oktatás, továbbképzés költségeit, hiszen ameddig az els két évben ez jelent s összegeket emésztett fel, addig 2002-ben már egyetlen forintot sem fordított rá a vállalat. Ez az összeg a Németországban történ betanítást takarta Hiszen a vállalat egyik vezet je, egy lézermenedzser, valamint egy gépkezel is részt vett ezen. A következ évben pedig még egy karbantartói tanfolyamot is elvégeztek, hogy az esetleges 23 http://www.doksihu kisebb hibákat maguk is orvosolni tudják. Ez az összeg 2002-ben tehát azért nulla, mivel a szükséges tanfolyamokat már elvégezték, így tehát nem volt szükség oktatás, továbbképzéssel kapcsolatos kiadásra a vállalatnak. Nagyon érdekes még az energia költségek változása. Itt az évek fokozatosan emelkednek a villamos energiára fordított összegek. Ez persze az árak emelkedése mellett az új

lézergép vásárlása miatt következett be. A 2002-es évben már ugyan kisebb részt vállal az igénybe vett szolgáltatásokból, de ez a többi költség emelkedésének tudható be. Jelent s még a bérleti díjak változása. A bérleti díjak a lézervágáshoz használt gázok (oxigén, nitrogén) tartályainak, illetve palackjainak bérlésére fordított összeget takarják. A változásnak a legf bb oka az, hogy 2001 júliusától az oxigénpalackból történ vágás helyett egy oxigéntartályt telepített a vállalat. Ezáltal pedig jelent sen lecsökkentette a vágógáz költségeit, mivel így sokkal olcsóbban jutott az oxigénhez. Jelent s összeget képvisel még a kiállításokra fordított összeg, ez az Industria kiállításra költött összegeket jelenti, amelyek a három év alatt közel azonosak, bár az igénybevett szolgáltatások összegének növekedése miatt 2002-ben már kisebb részt képviselnek az igénybevett szolgáltatásokon belül. Az

egyéb szolgáltatások közé egyedül a különféle egyéb költségek tartoznak. Ez azoknak a mérnököknek fizetett összeget takarja, akiket akkor alkalmaz a vállalat, amikor nagyon sok megrendelés érkezik a lézergépekre, és a két lézertechnológus nem tudná határid re felrajzolni, valamint technologizálni a kivágandó alkatrészeket. Az számukra fizetett összeg 2001-re több, mint az ötszörösére, 2002-re pedig még ennek is majd a 8-szorosára emelkedett. Ez eléggé nagymérték* növekedés, de a kép egy kicsit csalóka, hiszen az els évben nagyon kis összeget fordított rá a cég. Így pedig még az összességében 2002-re majd 40-szeresére emelkedett összeg is csak alig több, mint 5%-át teszi ki az anyagjelleg* ráfordításoknak. Az eladott szolgáltatások értéke, valamint az ELÁBÉ mind a három évben nulla. Eladott szolgáltatások közé egyedül a szállítási költségeket lehetne tenni. A vállalat kapcsolatban áll fuvarozókkal,

de k csak a bank, illetve közlekedéstechnika területére gyártott termékeket szállítják. A bérmunkában történ vágással készül szerz dések úgy vannak megkötve, hogy a vev szállítja el az árut. 24 alkatrészeknél a http://www.doksihu 6.12 Személyi jelleg* ráfordítások elemzése A személyi jelleg* ráfordítások elemzésénél mindenekel tt megemlítend , hogy a három m*szakos munkarend plusz bérköltséget ró a vállalatra, mivel a délutáni mszakban dolgozók 15%-os bérpótlékot kapnak, míg az éjszakai m*szakban dolgozók 30%-os pótlékban részesülnek. A több m*szakra történ áttérésre viszont feltétlenül szükség volt, mivel a vállalat csak ebben az esetben képes a megrendel k igényeit kielégíteni, valamint a gép ára is csak ebben az esetben térül meg adott id alatt. Valamint ezt a plusz költséget még kompenzálja az is, hogy a vállalat olcsóbban jut az éjszakai áramhoz, ami szintén nagy költséget jelent a

Protokon Kft. számára 8. sz táblázat Lézeres dolgozók személyi jelleg* ráfordításai: Megnevezés 2000 2001 (Ft) (%) Bérköltség 4314055 68,66% Ebb l: alapbér 3309655 52,67% Prémium 1004400 15,98% Részmunkaid s bérelsz. 74000 1,18% NYBJ 1448059 23,05% Munkaadói járulék 129422 2,06% Étkezési hozzájárulás 84000 1,34% EHO 234000 3,72% Személyi jelleg5 ráf. 6283536 100,00% (Ft) (%) 6466858 69,53% 5194318 55,85% 1272540 13,68% 67000 0,72% 2044432 21,98% 194006 2,09% 125440 1,35% 403200 4,34% 9300936 100,00% 2002 (Ft) (%) 9068143 72,33% 7301131 58,24% 1767012 14,10% 0 0,00% 2629761 20,98% 272044 2,17% 134400 1,07% 432000 3,45% 12536349 100,00% A személyi jelleg* ráfordítások ilyen mérv növekedése arra vezethet vissza, hogy az új gép beszerzése miatt új dolgozók felvételére került sor. Ennek kisz*résére készítettem el az egy f re jutó személyi jelleg* ráfordítás táblázatát. 25 http://www.doksihu 9. sz táblázat 1 f re jutó

személyi jelleg* ráfordítások a lézer ágazatban Megnevezés 2000 2001 (Ft) (%) (Ft) (%) Bérköltség 862811 68,66% 923837 79,46% Ebb l: alapbér 661931 52,67% 742045 63,83% Prémium 200880 15,98% 181791 15,64% Részmunkaid s bérelsz. 14800 1,18% 9571 0,82% NYBJ 289612 23,05% 292062 25,12% Munkaadói járulék 25884 2,06% 27715 2,38% Étkezési hozzájárulás 16800 1,34% 16800 1,54% EHO 46800 3,72% 57600 4,95% Személyi jelleg5 ráf. 1256707 100,00% 1328705 100,00% 2002 (Ft) (%) 1133518 72,33% 912641 58,24% 220877 14,10% 0 0,00% 328720 20,98% 34006 2,17% 16800 1,07% 54000 3,45% 1567044 100,00% Ebb l arra a következtetésre jutottam, hogy az egy f re jutó bérköltség 2000-r l 2001-re 7,07%-kal növekedett. Ennek a százaléknak azonban jóval magasabbnak kellene lennie, hiszen a vállalatnál évente 10%-os bérfejlesztés szokott megvalósulni, amit 2001-ben plusz 8000 forintos béremeléssel toldott meg a vállalat vezetése. A kisebb mérték* bérnövekedés több

okra vezethet vissza. Az egyik, hogy az új dolgozók értelemszer*en alacsonyabb bérrel kerültek felvételre, mint aki már több éve itt dolgozott. Másik okként említhet , hogy az új dolgozók felvétele év közben valósult meg, így k a 2001. évi béremelést csak július elsejét l kapták meg. A harmadik – igen szembeötl – ok pedig az egy f re es prémiumok nagyságának csökkenése. Ennek oka az, hogy az új dolgozók mind CNC gépkezel k, ezzel pedig a lézertechnológusok aránya csökkent a lézeres dolgozók között. Az pedig megfigyelhet volt, hogy a magasabb prémiumot k kapták. A másik ok pedig, hogy k új dolgozók, és így egy ideig nem, vagy pedig csak alacsonyabb összeg* prémiumra tarthatnak számot. Ez azért történt, mivel a prémiumok szétosztása egy az ügyvezet által összeállított bérpiramis alapján történik. 2002-re viszont a bérköltség az el z évihez képest jelent sen (22,70%-kal) n tt. Ez f ként az alapbér jelent s

(22,99%-os) emelkedésének köszönhet . Ez a növekedés azonban az éves 14,58%-os növekedést jóval meghaladja. Ez köszönhet annak, hogy a 2001-ben felvett dolgozók bére jelent sebben megemelkedett. Jelenleg már a bérük fel lett zárkóztatva a régebb ideje itt dolgozó lézeres bérekhez. 26 http://www.doksihu A részmunkaid s-bérelszámolásra 2002-ben már nem fordított pénzt a vállalat, mert az egy személy bérének része volt, aki csak 2000-ben, valamint 2001-ben állt alkalmazásban a céggel. Az egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulék, a munkaadói járulék és az egészségügyi hozzájárulás összege arányosan változott a bérköltséggel, illetve a törvényi el írással. Az egy f re vonatkozó étkezési hozzájárulás összege pedig változatlan maradt Ezután pedig az egész vállalat személyi jelleg* ráfordításait is próbálom hasonlítani a lézeres dolgozókéhoz. 10. sz táblázat Egy f re es személyi jelleg*

ráfordítások a Protokon Kft. egészére vonatkozóan 2000 (Ft/f ) (%) Bérköltség 1124540 69,70% Ebb l: alapbér 990619 62,04% Prémium 123605 7,73% Részmunkaid s bérelsz. 937 0,06% Betegszabadság 9380 0,59% Táppénz 1/3 része 952 0,06% NYBJ 371098 23,22% Munkaadói járulék 33736 2,11% Étkezési hozzájárulás 16915 1,06% EHO 50782 3,18% Személyi jelleg5 ráfordítás 1598024 100,00% Megnevezés 2001 (Ft/f ) (%) 1292033 71,58% 1116776 61,87% 162200 8,99% 838 0,05% 12218 0,68% 4521 0,25% 400530 22,19% 38761 2,15% 16461 0,91% 52788 2,66% 1805094 100,00% 2002 (Ft/f ) (%) 1652004 73,32% 1458555 64,73% 178907 7,94% 2966 0,13% 11576 0,51% 2342 0,10% 479081 21,26% 49560 2,20% 16527 0,73% 53775 2,39% 2253289 100,00% A személyi jelleg* ráfordítások egy f re vonatkozóan az els évben 12,96%-kal n ttek, ez a következ évben viszont már 24,83%-os emelkedést mutattak. A bérköltség nagysága a személyi jelleg* ráfordítások között pedig egyre nagyobb részt

vállal. Ez abból is látszik, hogy amíg 2000-ben 69,70% volt a részaránya az egészen belül, addig ez a szám 2002-ben már 73,32%. A bérköltség a vállalat egészére vonatkozóan egy f re történ bontás mellett 2000-r l 2001-re 14,89%-kal , míg 2002-re az el z évihez képest 27,86%-kal emelkedett. Ez jelent s béremelkedést mutat. Az emelkedés 10%-os mértékig még érthet is lenne, de ez sokkal jelent sebb növekedés. Ezen 3 év alatt 4 alkalommal történt bérfejlesztés:2000 szeptember 1.-én, 2001 július 1-én, 2002 január 1-én, valamint augusztus 1-én 27 http://www.doksihu mindannyiszor 10%-kal emelkedtek a keresetek. Ezt azért tartottam fontosnak megjegyezni, mivel ez okozza a béremelkedések jelent s részét. A 2001-ben történ bérköltség növekmény 10%-on felüli részének nagy hányada is ennek tudható be, hiszen 2001-ben kett hónappal hamarabb történt a béremelés, mint 2000-ben, ez pedig éves szinten 11,83%-os bérnövekedést

takar. Az ennél magasabb bérköltség növekmény annak is betudható, hogy a prémiumok összege jelent sen (31,22%-kal) n tt, a bérköltségen belüli aránya azonban még így is kisebb, mint 10%. A 2002-ben történ béremelés 14,58% volt elvileg, ám gyakorlatilag ennél lényegesen -több mint 10%-kal – magasabb. Ezt arra tudom visszavezetni, hogy 2002-ben jelent sebben b vült a vállalat termelése, ennek okán pedig azok a dolgozók, akik darabbéres bérelszámolásban dolgoztak még nagyobb béremelkedést realizálhattak. A Protokon Kft-nél tapasztalható átlagbér jelent sen magasabb, mint a lézertechnológiában dolgozóké és a köztük lév különbség fokozatosan b vült. Ez azzal magyarázható, hogy az egész vállalatra vetítve sokkal magasabb a szellemi munkával foglalkozók aránya, akik pedig nagy általánosságban magasabb jövedelemmel rendelkeznek, mint a fizikaiak. Valamint a fizikai dolgozók között sem a lézeresek a legmagasabb

jövedelemmel rendelkez k. 6.13 Értékcsökkenési leírás elemzése Az értékcsökkenési leírásnál a legnagyobb tételek a két lézergép amortizációja, mivel ezek több, mint 100 milliós beruházások. A lézer üzletághoz kapcsolódó egyéb ingatlanok, illetve berendezések értékcsökkenése ehhez képest elenyész . Mivel a lézergépek számítógép vezérlés*ek, ezért rájuk is érvényes, hogy rohamosan veszítenek értékükb l az erkölcsi avulás miatt. Ezért 33%-os leírási kulcsot alkalmaz rá a vállalat, 10%-os maradványértékkel számolva. Ezért jelennek meg olyan nagy összeg az értékcsökkenési leírásnál, ami költségek nagyon nagy százalékát adja. Ennek nagy szerepe volt abban, hogy a Protokon Kft. áttért a háromm*szakos munkarendre, mivel ezáltal jelent sen tudják csökkenteni az adott lézerid re jutó amortizációs költségeket. 28 http://www.doksihu 6.2 Eredmény elemzése 11. táblázat A lézer ágazat éves

árbevétele, költsége, eredménye Megnevezés Lézer árbevétel Bérmunka költség Eredmény 2000 2001 2002 lánc 1 lánc 2 bázis (Ft) (Ft) (Ft) (%) (%) (%) 75984154 128791586 143193990 169,50% 111,18% 188,45% 57614119 83719462 112296582 145,31% 134,13% 194,91% 18370035 45072124 30897408 245,36% 68,55% 168,19% A fenti táblázat alapján az derül ki, hogy a lézeres árbevétel a második évben jelent sen (majd 70%-kal) emelkedett. Ezáltal pedig az eredmény majd a 2,5-szerese lett Ez annak köszönhet , hogy a Protokon Kft.-nek 2001-re már sikerült egy állandóbb vev körre szert tennie, valamint az is, hogy 2001-ben már az egész év folyamán három m*szakban dolgoztak a lézergépek. A költségek a két év alatt arányosan emelkedtek, az árbevétel pedig 2001-re nagyobb mértékben növekedett, mint a költségek. Ez emelkedés azonban 2002-re jelent sen lecsökkent, ennek hatására az eredmény pedig majd a felére esett vissza. Ebben viszont nem a költségek

emelkedését tartom aránytalanul magasnak, mivel ez a második lézergép munkába állása miatt érthet . A probléma okaként azt látom, hogy az árbevétel nem n tt arányosan a költségek emelkedésével. Ezt egyik oldalról az okozza, hogy a Protokon Kft. nem emelte árait a lézer üzletág bevezetése óta, de ez a vállalat üzletpolitikájához tartozik. A másik ok még az, hogy egy jelent s megrendel je a vállalatnak vásárolt magának saját lézergépet. T pedig hozott alapanyagból kérte a lézervágást, ami azt jelenti, hogy jelent sen megnövelte a különbséget az árbevétel, valamint az anyagköltség között. A költségek emelkedésénél ok viszont az, hogy az összes lézervágáson belül a bérmunka aránya jelent sen megn tt, ezáltal pedig a költségek nagyobb része jut rá , ami pedig jelent sen megnöveli a költségeket. Ezután vizsgáltam azt, hogy mit jelent ez , ha három m*szakot feltételezünk, és a számvitelr l származó adatok

alapján egy órára vetítem az árbevételt, a költségeket, valamint az eredményt. 29 http://www.doksihu 12. táblázat 1 órára es árbevétel, költség, eredmény a lézergépeken a könyvelésb l származó adatok alapján Megnevezés Lézer árbevétel Bérmunka költség Eredmény 2000 (Ft) 15830 12003 3827 2001 (Ft) 26832 17442 9390 2002 lánc 1 lánc 2 bázis (Ft) (%) (%) (%) 29832 169,50% 111,18% 188,45% 23395 145,31% 134,13% 194,91% 6437 245,36% 68,55% 168,19% Ezt azért tartottam fontosnak órára lebontani, mivel az itt eltöltött id alatt próbáltam egyes alkatrészek önköltségét adott körülmények között meghatározni. Az els esetben egy nagy sorozatban gyártott síkalkatrész adatait vettem Ekkor be lett hozva 1 palack nitrogén, és egy palack oxigén. Ezáltal vizsgáltam, hogy 1m3 vágógázzal mennyi alkatrészt tudunk kivágni, ezáltal pedig mennyi a lézergépek üzemeltetésének 1 órára es költsége. Itt fogom a két különböz

anyagból történ vágás költségeit összehasonlítani egymással, valamint a vállalat könyveléséb l vett adatokkal. 30 http://www.doksihu Itt tehát egy síklemez korróziómentes anyagból vágott alkatrész árbevétel, valamint költség adatait mutatom be: 13. táblázat Síklemez (korróziómentes anyagból vágott) alkatrész költség, eredmény vizsgálata nitrogénnel történ vágás esetén: Megnevezés Árbevétel Nitrogén Amortizáció lézer Amortizáció más Vállalkozói díj Bérek lézermenedzser Bérek gépkezel k Bérek egyéb Járulékok Energia költség Karbantartás Üzemanyag Telefon, fax Igazgatási költség Igénybevett szolgáltatás Összes költség Eredmény Ár (Ft/óra) 21600 4629 3926 204 406 205 242 83 154 532 17 33 37 3132 813 14412 7188 Megoszlás (%) 32,12% 27,24% 1,41% 2,82% 1,42% 1,68% 0,58% 1,07% 3,69% 0,12% 0,23% 0,25% 21,73% 5,64% 100,00% Itt az figyelhet meg, hogy a költségek között a legnagyobb részt a nitrogén

gáz fogyása adja. Azonban az is látható, hogy az amortizáció a gépek nagy értéke miatt, még 3 m*szakos üzemelés mellett is jelent s részt képvisel. Az összes költség árbevételhez viszonyított aránya 66,7%, ez a vállalat könyveléséb l vett adatoknál 79,6%. A különbség adódik egyrészt abból, hogy ez egy nagy sorozatban gyártott alkatrész, tehát értelemszer*, hogy kevesebb költség jut rá, mint egy egyedi termékre. A másik ok pedig az, hogy ebben az esetben hozott alapanyagból termelt a vállalat, így pedig az anyagköltség – ami nagy súlyt képvisel a költségek között – nem játszik szerepet. Érdekes megfigyelni, hogy ugyanez az alkatrész mekkora költséggel vágható ki olyan anyagból (acél), aminek a vágásához oxigén használandó. Itt a gáz árában figyelhet 31 meg változás, valamint az http://www.doksihu amortizációban, mivel itt már az oxigéntartály beruházásának amortizációja is számításba veend ,

valamint ennek a tartálynak a bérlete is. 14. táblázat Síklemez (acél) alkatrész költség, eredmény vizsgálata oxigénnel történ vágás esetén Megnevezés Árbevétel Oxigén Amortizáció lézer Amortizáció más Vállalkozói díj Bérek lézermenedzser Bérek gépkezel k Bérek egyéb Járulékok Energia költség. Karbantartás Üzemanyag/targonca Tartálybérlet Telefon, fax Igazgatási költség Igénybevett szolgáltatás Összes költség Eredmény Ár (Ft/óra) 21600 971 3926 206 406 205 242 83 154 532 17 33 64 37 3132 813 10822 10778 Megoszlás (%) 8,97% 36,28% 1,91% 3,75% 1,89% 2,24% 0,77% 1,42% 4,92% 0,15% 0,31% 0,59% 0,34% 28,94% 7,52% 100,00% Ebben az esetben, mint már az el bb említettem egy nagy sorozatban gyártott sík alkatrész vágását végeztük. Amíg az erre a célra behozott egy palack oxigén el nem fogyott Erre azért volt szükség, mivel az oxigéntartályból, ami a cégnél el van helyezve, nem lehet pontosan meghatározni az

elfogyasztott gáz mennyiségét. A pontosabb költségek meghatározása érdekében mértük a lézergépre es áramfogyást is. Ez alatt az id alatt ténylegesen az ideális állapotot vettük figyelembe, hiszen a lézerfény állandóan égett, nem ment el id a palettacserére, a beprogramozásra, valamint az esetleges karbantartásra sem. Itt a költségek árbevételhez viszonyított aránya jóval alacsonyabb, mint nitrogénnel történ vágás, vagy a társaság könyveléséb l vett adatok alapján számítani lehetne. Hiszen ez a szám itt 50,1%, szemben az el bb említett 66,7%-kal. 32 http://www.doksihu Ez nagyon nagy különbség, de itt figyelembe kell vennünk azt, hogy ez a szinte ideálisnak mondható állapot csak igen ritkán valósulhat meg, hiszen a Protokon Kft. bár törekszik arra, hogy minél nagyobb sorozatszámú munkákat vállaljon, nem csak az ilyen munkákat kínáló partnerek igényeit elégíti ki. A munkák nagy része ennél sokkal

munkaigényesebb, mind a mérnökök, mind a lézergépek mellett dolgozók számára. Valamint figyelembe kell venni azt is, hogy minden ár külön megállapodás alapján alakul ki. Vagyis végs soron az állapítható meg, hogy ennek a síklemez alkatrésznek a vágása nagyon magas jövedelmet biztosít a kft. számára, mivel bár az árbevételhez hasonlóan természetesen a költségek is jelent sen magasabbak, mint amennyiben az egész évb l számítjuk vissza. Végeredményben viszont ennek az alkatrésznek a gyártása 10778 forint jövedelmet biztosított a vállalat számára egy óra leforgása alatt, addig átlagosan 2002-ben ez az összeg 6437 forint volt. Ugyanezt vizsgáltam egy cs b l vágott alkatrésznél is. Itt azt el re meg kell jegyezni, hogy ezzel a partnerrel egy az ár szempontjából a partnernek el nyös szerz dést kötött a Protokon Kft. Viszont olyan feltétellel, hogy az alapanyagot a másik fél szállítja ide, és amennyiben nincs munkája a

lézergépnek, akkor a szabad id ben bármikor vághatják az alkatrészt viszonylag hosszú határid vel. Ezeknek alkatrészeknek a kivágása alumínium, illetve korróziómentes anyagból történik. Ez is nagy sorozatgyártásnak nevezhet , viszont sokkal több állásid t vehetünk számba, mivel a gépkezel knek ebben az esetben minden cs kivágása után le kell állítaniuk a lézergépet, és utána, amíg a gép áll össze kell szedniük a géptérb l az alkatrészeket, illetve a hulladékot. 33 http://www.doksihu 15. táblázat Cs alkatrész költségvizsgálata korróziómentes anyagból történ vágás esetén: Megnevezés Értékesítés árbevétele Hulladék árbevétele Összes árbevétel Nitrogén Amortizáció lézer Amortizáció más Vállalkozói díj Bérek lézermenedzser Bérek gépkezel k Bérek egyéb Járulékok Energiaköltség Karbantartás Üzemanyag Telefon, fax Igazgatási költség Igénybevett szolgáltatás Összes költség Eredmény

Ft/óra 13750 550 14300 2702 3926 204 406 205 242 83 154 352 17 67 37 3132 813 12339 1961 Megoszlás (%) 96,15% 3,85% 100,00% 21,90% 31,81% 1,65% 3,29% 1,66% 1,96% 0,68% 1,25% 2,86% 0,14% 0,54% 0,30% 25,38% 6,59% 100,00% Ennél az alkatrésznél az figyelhet meg, hogy sokkal kisebb árbevételt, költséget, valamint eredményt realizálhat a vállalat, mint az el z alkatrész vágása esetén. Azonban itt számolni kell azzal, hogy a Protokon Kft. a partner cég számára egy jóval kedvez bb szerz dést kötött, mint az el z esetben. Ez azzal magyarázható, hogy abban állapodtak meg a partner felek, hogy ezt az alkatrészt bármikor vághatja a vállalat, amikor a lézergépeknek éppen nincs munkájuk. Ez pedig értelemszer*en hosszabb határid t is jelent. A számoknál figyelembe kell venni azt, hogy csak az egyik lézergép alkalmas cs alkatrész vágására. Tehát amennyiben pontosan akarunk látni, akkor kett vel meg kellene szorozni a számokat. Az eredmény azonban

még így is lényegesen kisebb attól, amikor 1 órán keresztül vágtuk a lemezalkatrészt. Viszont az is megfigyelhet , hogy az eredmény még ebben az esetben is elmarad az egész év alapján számított egy órára es eredményt l. 34 http://www.doksihu 16. táblázat Ugyanannak az alkatrésznek az egy órára vetített árbevétel, illetve költség adatai alumíniumból történ kivágás esetén: Megnevezés Értékesítés árbevétele Hulladék árbevétele Összes árbevétel Oxigén Amortizáció lézer Amortizáció más Vállalkozói díj Bérek lézermenedzser Bérek gépkezel k Bérek egyéb Járulékok Energiaköltség Karbantartás Üzemanyag Telefon, fax Igazgatási költség Igénybevett szolgáltatás Összes költség Eredmény Ft/óra 19875 442 20317 2477 3926 204 406 205 242 83 154 498 17 67 37 3132 813 12260 9523 Megoszlás (%) 97,82% 2,18% 100,00% 20,21% 32,02% 1,66% 3,31% 1,67% 1,98% 0,68% 1,25% 4,06% 0,14% 0,54% 0,30% 25,55% 6,63% 100,00% Mint

látható a Protokon Kft.-nek sokkal jobban megéri, ha a partner cég alumíniumból kívánja kivágatni a cs alkatrészt. Ez annak köszönhet , hogy amíg korróziómentes anyagból átlagosan óránként 25 darabot tud kivágni a lézergép, addig alumíniumból 37,5et. Ez pedig lényegesen nagyobb árbevételt biztosít, még annak ellenére is, hogy ezt valamelyest (20 Ft-tal) alacsonyabb áron számlázzuk, mint a korróziómentes anyagból vágott alkatrészt. A költségek viszont (igaz, hogy csak kis mértékben) csökkennek, mivel az alumínium vágása oxigénnel végezhet , ami lényegesen olcsóbb, mint a nitrogén. A többi vizsgált költség viszont vagy állandó költség, vagy pedig csak igen kis mértékben változik a több termék el állítása miatt. Ebb l következik, hogy másfélszer annyi alkatrészt is kevesebb költségráfordítással tud el állítani a vállalat. Ezáltal viszont, még ez az egy gép is lényeges eredményt tud produkálni. 35

http://www.doksihu 7. Jövedelmezség-hatékonyság vizsgálata 7.1 Hatékonyság vizsgálata A hatékonyság vizsgálatához els ként a termelési mutatók értékét kell megadni. Amely mutatók a kés bbi hatékonyság számításhoz elengedhetetlenek. Termelési mutatók: Bruttó termelési érték: A vállalkozás tárgyid szaki hozamértékét jelenti. A lényege az, hogy az értékesítés nettó árbevételét csökkenteni kell az eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozási teljesítményekkel, valamint a saját el állítású eszközök aktivált értékével és módosítani kell a saját termelés* készletek állományváltozásával. 17. táblázat Bruttó termelési érték Megnevezés Értékesítés nettó árbevétele ELÁBÉ SEEAÉ STKÁV Bruttó termelési érték 2000 2001 2002 Index1 Index2 (Ft) (Ft) (Ft) (%) (%) 75984154 128791586 143193990 169,50% 111,18% 0 0 0 0,00% 0,00% 0 0 0 0,00% 0,00% 0 0 0 0,00% 0,00% 75984154 128791586 143193990

169,50% 111,18% A bruttó termelési érték a Protokon Kft.-nél a lézertechnológia területén csak az értékesítés nettó árbevételét takarja. ELÁBÉ nincs, mivel csak alapanyagot dolgoz fel A saját termelés* készletek állományváltozása nulla, mivel készterméket nem szokott a vállalat raktárra venni, csak a megrendelések után termel. A bruttó termelési érték így tehát a nettó árbevétel arányában változott, tehát az els évben 69,5%-kal, a következ évben viszont csak 11,18%-kal. Ez jelent s visszaesést takar Ennek f oka az, hogy az újabb lézergép beszerzése ellenére sem tudta a vállalat jelent sen növelni a lézeres bérmunka árbevételét. 36 http://www.doksihu Amennyiben a bruttó termelési értéket csökkentjük az anyagköltséggel, illetve az igénybe vett anyagjelleg* szolgáltatások értékével, akkor megkapjuk az anyagmentes termelési értéket. 18. táblázat Anyagmentes termelési érték 2000 2001 2002 (Ft) (Ft) (Ft)

Bruttó termelési érték 75984154 128791586 143193990 Anyagköltség 31788815 38527640 42142192 Igénybevett a.j szolgáltatás 59784 182648 143566 Anyagmentes termelési érték 44135555 90081298 100908232 Megnevezés Index1 (%) 169,50% 121,20% 305,51% 204,10% Index2 (%) 111,18% 109,38% 78,60% 112,02% Az anyagmentes termelési érték 2001-re több mint a kétszeresére emelkedett, a következ évben viszont csak 12,02%-kal emelkedett. Az összes összetev nél megfigyelhet , hogy a következ évben kisebb mértékben emelkedett, vagy pedig csökkent. Itt az figyelhet még meg, hogy az anyagmentes termelési érték amiatt n tt nagyobb mértékben, mint a bruttó termelési érték, mivel az anyagköltség növekedése nem követte az árbevétel emelkedését. Az egyik legfontosabb, és legtöbbet használt termelési mutató a nettó termelési érték. Az alábbiakban kiszámításra kerül mutatószámok közül is sokban használatos vetítési alapként. 19.

táblázat Nettó termelési érték Megnevezés Anyagmentes termelési érték Értékcsökkenési leírás Nettó termelési érték A nettó Index2 2000 2001 2002 Index1 (Ft) (Ft) (Ft) (%) (%) 44195339 90081298 100908232 203,83% 112,02% 16784889 31079314 47963913 185,16% 154,33% 27410450 59001984 52944319 215,25% 89,73% termelési értéknél figyelhet meg a legnagyobb különbség, hiszen 2001-re 115,25%-kal emelkedett, 2002-re viszont 10,27%-kal csökkent. Ez annak köszönhet , 37 http://www.doksihu hogy az értékcsökkenési leírás jelent sebb mértékben b vült, mint az anyagmentes termelési érték. Ez szintén a második lézergép beszerzésének tudható be Amennyiben a nettó termelési értéket módosítjuk a bérköltséggel, valamint a személyi jelleg* egyéb kifizetésekkel, akkor megkapjuk a tiszta jövedelmet. Ezen szám segítségével kaphatjuk majd meg a második számú komplex hatékonysági mutatót. 20. táblázat Tiszta jövedelem

Megnevezés Nettó termelési érték Bérköltség Személyi jell. egyéb kifizetés Tiszta jövedelem 2000 (Ft) 27410450 4314055 0 23096395 2001 (Ft) 59001984 6466858 0 52535126 2002 (Ft) 52944319 9068143 0 43876176 Index1 Index2 (%) (%) 215,25% 89,73% 149,90% 140,22% 0,00% 0,00% 227,46% 83,52% A tiszta jövedelem nagyságánál is a nettó termelési értéknél megfigyelhet változások figyelhet ek meg. Vagyis a tiszta jövedelem 2001-re jelent sen (több, mint a kétszeresére) emelkedett, viszont 2002-ben nemhogy ilyen nagymérv* növekedés nem volt tapasztalható, hanem 16,48%-kal csökkent. 38 http://www.doksihu 2. grafikon Termelési mutatók táblázata Termelési értékek táblázata 160 000 000 Ft Termelési érték 140 000 000 Ft 120 000 000 Ft 100 000 000 Ft 80 000 000 Ft 60 000 000 Ft 40 000 000 Ft 20 000 000 Ft 0 Ft 2000 2001 2002 Évek Bruttó termelési érték Anyagmentes termelési érték Nettó termelési érték Tiszta jövedelem A grafikon

alapján megfigyelhet , hogy a legnagyobb különbség a bruttó, illetve az anyagmentes termelési között van. Ez annak tudható be, hogy az anyagköltség nagy részt vállal a költségek között. Viszont itt egy viszonylag állandó eltérés figyelhet meg Ezzel szemben viszont az értékcsökkenési leírás összege fokozatosan b vült a három év alatt. Ennek a legf bb oka az, hogy a kft. 2001-ben vásárolt egy újabb lézergépet, valamint, hogy ezzel együtt csökkent a lézergépeken végzend bérmunka aránya. 7.11 Komplex hatékonysági mutatók 21. táblázat Komplex hatékonysági mutatók 2000 (Ft) 2001 (Ft) 2002 (Ft) 100 Ft súlyozott lekötött termelési tényez re jutó nettó termelési érték: 101,1 140,9 151,2 100 Ft él és holtmunka ráfordításra jutó tiszta jövedelem 40,3 63,4 36,3 Megnevezés 39 http://www.doksihu A komplex hatékonysági mutatók közül az els – a 100 Ft. súlyozott lekötött termelési tényez re jutó nettó

termelési érték – jónak mondható, mivel a hatékonyság 100 forint felett van, bár 2000-ben csak alig haladja meg azt. A következ években viszont fokozatosan, de nagyon nagy mértékben emelkedett a hatékonyság. Bár 2002-re az emelkedés az el z évi 39,4%-os emelkedés helyett csak 7,3%-kal emelkedett. Az els nagyon magas emelkedés annak, köszönhet , hogy a nettó termelési érték lényegesen nagyobb mértékben b vült, mint az eszközök nettó értéke, illetve a személyi jelleg* kiadások. Ez f ként a már említett okoknak köszönhet , vagyis, hogy a kft 2001-re tudta a saját megrendel i körét jobban kialakítani, vagyis ekkorra már a kapacitáskihasználás sokkal jobb volt, mint az el z évben. Az pedig, hogy a következ évben csak ilyen mértékben n tt, az annak köszönhet , hogy bár a nettó termelési érték csökkent az el z évihez képest, addig a lézerhez kapcsolódó nagyobb beruházások már az el z években megvalósultak. Ebb l pedig

az következik, hogy az eszközök nettó értéke jelent sen kisebb, mint az el z években. A nettó termelési érték csökkenése annak köszönhet legf képp, hogy az árbevétel kisebb mértékben emelkedett, mint a ráfordítások. Ennek f okát abban látom, hogy a vállalat egyik legnagyobb megrendel je ugyancsak vett magának lézergépet, és így csak abban az esetben rendelnek meg lézervágást, ha az kapacitása nem tudja fedezni a szükségletét. A ráfordítás-hatékonyság mutatója jónak nevezhet , még annak ellenére is, hogy nagyon nagy az ingadozás a három év alatt. Ám még 2002-ben is - amikor a legalacsonyabb volt a mutató értéke – az országos ipari átlag több, mint 3,5-szerese volt a 100 forint él és holtmunka ráfordításra jutó tiszta jövedelem értéke. 40 http://www.doksihu 7.12 Rész (parciális) hatékonysági mutatók: 22. táblázat Részhatékonysági mutatók a lézer üzletágra 2000 (Ft) 2001 (Ft) 2002 (Ft) 100 Ft

aktivált tárgyi eszközre jutó nettó termelési érték: 29,6 40,5 60,4 100 Ft készletre jutó nettó termelési érték: 665,4 1100,2 905,4 100 Ft összes eszközre jutó nettó termelési érték: 28,3 39,0 56,6 Megnevezés A 100 forint aktivált tárgyi eszközre jutó nettó termelési érték a három év alatt fokozatosan emelkedett, ám a tárgyi eszközök hatékonysága még így is nagyon alacsony. Ez azonban annak köszönhet , hogy ez egy teljesen új beruházás, ezáltal pedig nagyon magas nettó értékkel kell számolni. Nem csak a lézergépeknél, amiknek a beszerzési értéke is több, mint 100 millió forint darabonként, hanem ezeknek egy teljesen új csarnok is lett építve 1999 végén, ami szintén nagy részt vállal az aktivált tárgyi eszközök között. Ezen mutató értéke azonban az elkövetkez években még jelent sebben fog javulni, mivel ezek a lézergépek számítógép vezérlés*ek, ezáltal pedig igen rövid (3 év) a

leírási idejük. Ez pedig azt jelenti, hogy az els lézergépnek 2002 november végén jár le az értékcsökkenése, 2004 közepén pedig már a másik berendezés is csak 10%-os maradványértéken fog szerepelni a társaság könyveiben. A nettó termelési érték pedig remélhet leg a következ években nem fog csökkeni. A 100 forint készletre jutó nettó termelési érték már jóval kedvez bb képet mutat, de ennek oka az is, hogy a Protokon Kft. csak megrendelésre gyárt, és ebb l következik, hogy az év végi készlet értéke igen szerény mérték*. A 100 forint „ eszközre” jutó nettó termelési érték jóval elmarad az országos átlagtól, de az biztató, hogy ezen id szak alatt jelent sen – pont a kétszeresére – emelkedett. Ez viszont a 100 Ft aktivált tárgyi eszközre jutó nettó termelési érték növekedésének köszönhet leginkább. 41 http://www.doksihu 23. táblázat Bérhatékonyság, illetve bérigényesség vizsgálata: 2000

2001 2002 (Ft) (Ft) (Ft) 100 Ft bérre jutó nettó termelési érték lézereseknél: 635,4 912,4 583,8 100 Ft nettó termelési értékre jutó kifizetett bér: 15,7 11,0 17,1 Megnevezés A bérhatékonyság a három év alatt jelent s eltéréseket mutat. Ez megmutatkozik abban, hogy míg 2001-re a bérhatékonyság 43,6%-kal emelkedett, addig a következ évre már 36%-kal csökkent. A bérhatékonyság tehát még a 2000 évinél is rosszabb Ennek ellenére nem fizettek ki olyan béreket, amelyek mögött nincs teljesítmény. Amennyiben viszont a következ év(ek)ben tovább romlik a bérhatékonyság mutatója, akkor a bérgazdálkodás további vizsgálata, illetve átgondolása szükséges. A bérigényesség mutatószáma természetesen hasonló képet mutat. Vagyis 2001-re javult a termelékenység, míg 2002-re újra romlott. Ez f ként annak köszönhet , hogy a bérek fokozatosan emelkedtek, ami által a lézer üzletág által realizált eredmény 2001-ben

jelent sebben emelkedett, ezzel szemben viszont 2002-re csökkent. Így tehát nem tudta követni a bérek emelkedését 24. táblázat Eszköz-igényességi mutatók: 2000 2001 2002 (Ft) (Ft) (Ft) 100 Ft nettó termelési érték el állításához szükséges aktivált t. e 338,0 277,6 165,5 100 Ft nettó termelési érték el állításához szükséges készlet 15,0 9,1 11,0 100 Ft nettó termelési érték el állításához szükséges összes eszköz 353,0 256,3 176,5 Megnevezés 42 http://www.doksihu Az eszköz-igényességi mutatók a három év alatt fokozatosan javultak, kivétel ez alól a 2002. évi készlet-igényességi mutató, amely romlott az el z évihez képest Ez azonban hiába t*nik jelent s eltérésnek, ett l függetlenül még mindig jelent sen elmarad a 2000. évit l. Tehát csakúgy, mint ahogy azt már az eszköz-hatékonysági mutatóknál is láttuk az els , valamint a harmadik mutató a lézergépek nettó értékének

csökkenésével, valamint a nettó termelési érték emelkedésével folyamatosan javult, és a következ években még további javulás várható. 7.2 Jövedelmez ség vizsgálata A vállalat célja a gazdálkodás során az eredményes m*ködés. Akkor jövedelmez a társaság, ha a hozamok meghaladják a ráfordításokat. A jövedelmez ség tehát nem más, mint a létrehozott teljesítmény és a létrehozás érdekében felhasznált teljesítmény közötti különbség, tehát a nyereség. A jövedelmez ség és a korábban már bemutatott hatékonyság közt tehát szoros összefüggés van. A vállalat hitelképességének egy alappillére a jövedelmez gazdálkodás. A bankok és a vállalat vezetése és természetesen a tulajdonosok számára is rendkívül fontos információkat hordoznak a jövedelemtermel képesség vizsgálatára szolgáló mutatók. A jövedelmez ségi mutatók két típusát különböztetjük meg. Ezek: - a jövedelmez ség közvetlen - és

a közvetett mutatói 43 http://www.doksihu 7.21 A jövedelmez ség közvetett mutatói: 25. táblázat Közvetett jövedelmez ségi mutatók a lézer ágazatban Megnevezés 100 Ft bruttó termelési értékre jutó termelési költség: 100 Ft nettó árbevételre jutó igazgatási költség: 2000 (Ft) 2001 (Ft) 2002 (Ft) 75,8 65,0 78,4 10,5 15,9 15,4 Itt a tanult közvetlen jövedelmez ségi mutatók közül csak a komplex jövedelmez ségi mutatót, valamint az igazgatási költségszint mutatóját számítottam ki. A többit (értékesítés költségszintje, egyéb költségszint) nem tudtam kiszámítani, mivel a Protokon Kft. nem könyvel 6.-7-es számlaosztályba Ezen költségeket nem gy*jtik külön. Az igazgatási költségeket az utókalkulációból tudtam kisz*rni. A termelés költségszintje jónak mondható, hiszen jelent sen elmarad a 100 forinttól. Ám éppúgy, mint a többi mutatónál, a 2001-es év kiemelked en jónak mondható, viszont 2002-re

jelent s romlás tapasztalható. A termelés költségszintjének változását annak tudom be, hogy a 2001-ben történt ugrásszer* árbevétel-növekedés 2002-ben már nem folytatódott olyan nagy mértékben. A másik ok pedig az, hogy a költségek fokozatosan emelkedtek, nem pont az árbevétel arányában, hanem 2001-ben alatta, 2002-ben pedig magasan fölötte. 44 http://www.doksihu 7.22 Jövedelmez ség közvetlen mutatói: 26. táblázat Közvetlen jövedelmez ségi mutatók a lézer ágazatban: Megnevezés 2000 (Ft) 2001 (Ft) 2002 (Ft) 100 Ft nettó árbevételre jutó üzleti eredmény: 25,81 36,90 16,77 100 Ft saját t kére jutó üzleti eredmény: 45,73 61,55 27,76 100 Ft összes eszközre jutó üzleti eredmény: 20,27 31,42 25,69 A 100 forint nettó árbevételre jutó üzleti tevékenység eredménye a nagyon nagy ingadozások ellenére nagyon jónak mondható, hiszen az országos átlag 8-10 forint között van. Viszont nagyon nagyok a

különböz ségek, hiszen itt is látható az a tendencia, ami a többi jövedelmez ség, illetve hatékonyság mutatónál megfigyelhet , vagyis hogy a 2001es év kiemelked en jónak mondható, ezzel szemben viszont 2002-ben még a 2000-es érték alá süllyedt a mutató értéke. Egyedül a 100 forint összes eszközre jutó üzleti eredmény mutatójánál tapasztalható, hogy a 2002-es érték jobb a két évvel azel ttinél. 7.3 Egyéb jövedelmez ség és t kefelhasználás hatékonyságát kifejez mutatók 27. táblázat Egyéb jövedelmez ségi kategóriák: Megnevezés 2000 (%) 2001 (%) 2002 (%) Személyi jelleg* ráfordítások aránya: 7,7% 6,7% 8,4% Anyagjelleg* ráfordítások aránya: 44,4% 32,2% 41,3% Értékcsökkenési leírás aránya: 22,1% 24,1% 33,5% 45 http://www.doksihu A személyi jelleg* ráfordítások aránya mutatószám az eladott termékek és szolgáltatások munkaigényességének egyik mércéje. A mutató a személyi jelleg*

ráfordításokat adja meg az árbevétel százalékában. Egyúttal kifejezi a vállalkozás munkaer piaci változásoktól való függésének mértékét, továbbá a rendelkezésre álló munkaer számát és képzettségét. A személyi jelleg* ráfordítások aránya 2001-re jelent sen javult, ez több okra is visszavezethet . Két f összetev je van: - bérszint - munkatermelékenység Ezek szorzata adja meg a személyi jelleg* ráfordítások arányát. 28. táblázat Bérszint vizsgálata Megnevezés 2000 (Ft) 2001 (Ft) 2002 (Ft) Bérszint 1171078 1238275 1502207 Ezen számok alapján megfigyelhet , hogy bérszint a három év folyamán fokozatosan emelkedett. A munkatermelékenység az els évben a bérszinttel együtt emelkedett, viszont 2002-re már jelent sen emelkedett a személyi jelleg* ráfordítások aránya, ami nemcsak a bérszint 21,31%-os emelkedése, hanem a munkatermelékenység 3,35%-os romlása is okozta. A f ok tehát az, hogy a lézer üzletág

árbevétel növekedése nem tudta követni a bérek emelkedését. Ennek oka még az is, hogy a vállalat üzletpolitikájában meg van határozva, hogy nem emelik az árakat. Ezáltal pedig az árbevétel növelésére csak az eladott mennyiség gyarapításával van lehet ség. Az anyagjelleg* ráfordítások aránya mutatószám az anyagjelleg ráfordítások adja meg az árbevétel százalékában. Az anyagjelleg* ráfordítások aránya, mint általában a többi mutató is a 2001-es évben volt a legkedvez bb. Ennek legf bb oka az, hogy több olyan partnerrel állt a vállalat kapcsolatban, akik az alapanyagot maga hozta. Valamint hozzájárul hozzá az is, hogy a lemez alapanyagot olcsóbban kapta meg a vállalat. Az értékcsökkenési leírás aránya a három év alatt fokozatosan emelkedett, vagyis az árbevétel emelkedése nem tudta követni az amortizáció összegének növekedését. Ennek az 46 http://www.doksihu emelkedésnek oka még az is, hogy az els évben

még sokkal nagyobb volt a lézergépekkel történ vágásnál a saját termelés aránya, így arra sokkal jelent sebb összeg jutott az értékcsökkenésb l. 8. Javaslattétel A CAD/CAM lemeztechnológia gazdaságosságának vizsgálata több szempontból is eredményesnek bizonyult. Els ként a dolgozat elején feltett kérdésre feleletként az fogalmazható meg, hogy a Protokon Kft. vállalatközi kooperációban végzett lézervágása jövedelmez , mivel az átlagos banki kamatnál magasabb jövedelmet biztosít. Amennyiben viszont végignézzük a három év számait, akkor kiütközik, hogy az els évi eredmény 2001-re több, mint a kétszeresére emelkedett, 2002-ben viszont már jóval kisebb az eredmény. Ahhoz képest, hogy ekkor már két lézergép üzemelt az eredmény 2002-ben csupán 68,2%-kal volt magasabb, mint 2000-ben. Ez int jel lehet a vállalat számára Az viszont a következ évre már el revetíthet , hogy akkor már jóval nagyobb eredményt fog

tudni produkálni a vállalat, mivel az els gép amortizációs ideje lejár, ami jelent s költségeket rótt a Protokon Kft.-re Arra kell azonban figyelniük, hogy ez a teljesítmény csupán abban az esetben tartható fenn, vagy javítható, ha a termelést továbbra is három m*szakban oldják meg. Mivel ebben az esetben a költségek jobban szétoszlanak, mint akár egy , vagy két m*szak alkalmazása esetén. Arra azonban feltétlenül ügyelniük kell, hogy amennyiben lehetséges minél nagyobb nagyságrend* munkákat vállaljanak. Mivel ha „kis” munkákat vállalnak, akkor jelent sen megemelkednek a gépi mellékid k. Ez alatt a programozást, új paletta felrakását, valamint az egyéb mellékid ket értem. Ezen mellékid k alatt nem mennek a gépek, ezáltal pedig az árkialakításból adódóan kisebb árbevételt realizálhat a vállalat. A másik a dolgozatból kiemelend dolog, hogy amennyiben lehetséges, akkor törekedni kell arra, hogy olyan anyagból legyenek

kivágva az alkatrészek, amelyek oxigénnel vághatóak. Igaz, hogy ezt az esetek nagy többségében a vev határozza meg, ám ha lehet ség van rá, akkor inkább oxigénnel kell vágni, vagy pedig, ha több megrendelés van, 47 http://www.doksihu akkor az oxigénnel vágandót kell el re venni. Esetleg árcsökkentéseket is lehetne érvényesíteni az oxigénnel vágandó anyagok esetében, mivel még ebben az esetben is nagyobb eredményt lehetne produkálni, mintha nitrogénnel történne a vágás. 48 http://www.doksihu Összefoglalás Dolgozatom elkészítésével azt a feladatot vállaltam magamra, hogy kimutatom , mennyire jövedelmez a Protokon Kft. lézertechnológiája, valamint azt, hogy az árak kialakításához segítséget nyújtok a költségek meghatározásával. Ezt az elemzést próbáltam el ször a vállalat könyveléséb l vett adatokból 2000-2002-ig terjed id szakra elvégezni. Majd pedig a 2002-es éves adatok 1 órára vetített összegét

hasonlítottam össze egy nagy sorozatban gyártott sík alkatrész vágása esetén számított adatokkal. Ezután pedig egy cs alkatrész vágásánál (itt egy m,szakot alapul véve) számítottam 1 órára a költségeket, valamint az árbevételt. Ehhez a két alkatrészhez azonban nem állt rendelkezésemre minden adat, ezért azokat mérésekkel kellett meghatároznom. Itt az áram, valamint a gázfogyasztásra gondolok. Ezáltal pedig három különböz adatot kaptam: 1. Egy nagy sorozatban gyártott síkalkatrészt vizsgáltam, ami a legnagyobb jövedelmet biztosítja a vállalat számára 2. Egy cs vágás, ami szintén sorozatgyártás, de már lényeges mellékid kkel, ám még ez is nagyobb jövedelmet biztosít, mint a 2002es év számai 1 órára vonatkozóan. 3. Itt a vállalat könyveléséb l származó adatok alapján lett kiszámolva az 1 órára es jövedelem. 4. Az egyedi gyártások számításai nem szerepelnek dolgozatomban, ám ezek költségadatai

szinte kiszámíthatatlanok, mivel egy alkatrész gyártásánál nem sz,rhet ki pontosan az áram, illetve a gázfogyás. Valamint egy ilyen munkáért kapott kis összeg nem fedezi a vállalat ráfordításait, hiszen a mérnöki, illetve gépkezel i béreket sem biztos, hogy fedezi a kapott összeg. A vállalat célja tehát az, hogy olyan munkákat tudjon vállalni, aminél a lézerfény lehet leg állandóan világít, tehát kicsi az állás-, illetve mellékid . A vállalat könyveléséb l vett adatok alapján az állapítható meg, hogy abból a három évb l, amikor a lézergépek üzemeltek a 2001. év volt messze a legeredményesebb Itt megfigyelhet , hogy igaz, hogy a második lézergép csupán 2001 májusában állt munkába, az árbevétel, valamint az eredmény is jóval nagyobb mértékben haladja meg az el z évit. http://www.doksihu A vállalat szempontjából viszont int jel lehet, hogy 2002-ben, bár az árbevétel meghaladta az el z évit, a költségek

még jelent sebben emelkedtek, ez által kisebb hasznot hozva a Protokon Kft. számára A további gazdaságos üzemeléshez figyelni kell arra, hogy lehet ség szerint mindig nagy sorozatszámú alkatrészeket gyártsunk, mivel ez biztosítja a legnagyobb hasznot a vállalat számára. A további mérési adatok alapján kiderül, hogy a síkalkatrész, valamint a cs alkatrész vágásánál is az oxigénnel történ vágás jelent sen jövedelmez bb, mintha ugyanazt az alkatrészt igaz más anyagból, de nitrogénnel vágnánk ki. Ez annak ellenére is igaz, hogy ezért a vállalatnak egy több, mint egymillió forintos beruházással egy oxigéntartályt kellett telepítenie. A Protokon Kft.-nél feladatom volt a költségek minél pontosabb meghatározása is Amennyiben viszont a vállalat még pontosabb önköltség adatokat akar kapni, a közvetett költségek pontosabb figyelembevételével, akkor szükség lesz a 6.-7-es számlaosztály bevezetésére, ami által a közvetett

költségeket fel tudják bontani az alágazatok között. Összességében a gyengébb 2002-es év ellenére megállapítható, hogy a Protokon Kft-nek érdemes volt 1999 decemberében a mostanáig legmodernebb lézertechnológiát beszereznie, mivel a saját termelés segítése mellett még a bérmunkában történ vágás is jelent s jövedelmet biztosít a vállalat számára. http://www.doksihu Irodalomjegyzék: 1. Dr. Gazsó József - Dr Körmendi Lajos: Elemzés-ellen rzés módszertana BGF 2000 2. Dr. Birher Ilona – Pucsek József – Sándor Lászlóné dr – Dr Sztanó Imre: Vállalkozások tevékenységének gazdasági elemzése Perfekt 696/2001 3. Dr. Bíró Tibor - Dr Pucsek József – Dr Sztanó Imre: Vállalkozások tevékenységének komplex elemzése Perfekt 659/2001 4. Sándorné – Vörös – Kresalek: Termel -szolgáltató tevékenység elemzése és ellen rzése II. PSZF Budapest 1997 5. Otto H. Jacobs – Andreas Oestreicher: Mérlegelemzés

Kossuth Kiadó 2000 6. Horváth László: Stratégia – vállalati tervezés a gyakorlatban Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 1987 7. www.info-dataxhu 8. 2000. évi C törvény a számvitelr l http://www.doksihu 1. számú melléklet A szakdolgozatban használt képletek: 1.100 Ft súlyozott lekötött termelési tényez re jutó nettó termelési érték= Nettó termelési érték/( eszköz*0,2+kifizetett bér1,8)100 2.100 Ft él és holtmunka ráfordításra jutó tiszta jövedelem= Tiszta jövedelem/ él és holtmunka ráfordítás*100 3.100 Ft aktivált tárgyi eszközre jutó nettó termelési érték= Nettó termelési érték/ aktivált tárgyi eszköz*100 4.100 forint készletre jutó nettó termelési érték= Nettó termelési érték/készlet*100 5.100 forint „ eszközre” jutó nettó termelési érték= Nettó termelési érték/ eszköz*100 6.Bérhatékonyság= Nettó termelési érték/kifizetett bér*100 7.Bérigényesség= Kifizetett bér/nettó

termelési érték*100 8.100 Ft bruttó termelési értékre jutó termelési költség= Termelési költség/bruttó termelési érték*100 9.Igazgatás költségszintje= Igazgatási költség/nettó árbevétel*100 10. 100 Ft nettó árbevételre jutó üzleti eredmény= Üzleti eredmény/nettó árbevétel*100 11. 100 Ft saját t kére jutó üzleti eredmény= Üzleti eredmény/saját t ke*100 12. 100 Ft eszközre jutó üzleti eredmény= Üzleti eredmény/ eszköz*100 13. Személyi jelleg, ráfordítások aránya= Személyi jelleg, ráfordítások/nettó árbevétel 14. Anyagjelleg, ráfordítások aránya= Anyagjelleg, ráfordítások/nettó árbevétel http://www.doksihu 15. Értékcsökkenési leírás aránya= Értékcsökkenési leírás/nettó árbevétel http://www.doksihu 2. számú melléklet