Matematika | Analízis » Molnár Anikó - Nevezetes egyenlőtlenségek

Adatlap

Év, oldalszám:2010, 34 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:78
Feltöltve:2011. május 01
Méret:304 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

http://www.doksihu Nevezetes egyenlőtlenségek Szakdolgozat Készítette: Molnár Anikó Témavezető: Besenyei Ádám egyetemi tanársegéd Alkalmazott Analízis és Számításmatematikai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Matematika Alapszak Tanári Szakirány 2010 http://www.doksihu Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Bevezetés Az egyenlőtlenség definíciója Nevezetes középértékek és tételek két szám esetén Számtani közép Mértani közép Harmonikus közép Négyzetes közepek Geometriai és számtani közepek közti egyenlőtlenség Harmonikus és geometriai közepek közti egyenlőtlenség Számtani és négyzetes közepek közti egyenlőtlenség A Cauchy-Bunyakovszkij-Schwarz-egyenlőtlenség Hölder-egyenlőtlenség Nevezetes középértékek és tételek több szám esetén Számtani közép Mértani közép Harmonikus közép Négyzetes közép Riesz Frigyes Riesz Frigyes bizonyítása Szemléletes példák a tétel

alkalmazására A tétel súlyozott változata A geometriai és harmonikus közepek közti egyenlőtlenség A számtani és négyzetes közepek közötti egyenlőtlenség Geometriai tulajdonságok megfogalmazása az analízis eszközeivel A konvexitás A Jensen-egyenlőtlenség Szélsőérték-feladatok Irodalomjegyzék 1 1 2 2 5 5 6 7 8 10 11 12 15 16 17 17 17 17 17 18 18 19 20 20 21 22 22 24 29 33 http://www.doksihu Bevezetés A szakdolgozat megírásakor elsődleges szempont volt számomra, hogy az analízis témaköréből válasszak témát, mert az egyetemi évek alatt ez a tárgy nyerte el leginkább a tetszésemet. Ezen belül a nevezetes egyenlőtlenségeket választottam, mert középiskolai matematikatanárként képzelem el a jövőmet és ez a téma jól illeszkedik a középiskolai tananyagba, ezért a dolgozat fő vázát ez képezi. Természetesen azt is bemutatom, hogyan épül az általános iskolai tanulmányainkra az egyenlőtlenségek alkalmazása,

rávilágítva ezzel a matematikaoktatás folyamatára. Másrészt pedig fontos alkalmazásként szélsőérték-feladatokat oldunk meg. A dolgozatban helyet kaptak még olyan egyenlőtlenségek, amelyek ugyan nem képezik részét a normál oktatásnak, de megértésük nem kíván komolyabb elméleti háttértudást. Amennyiben több lenne a kerettantervben a matematika órák száma, a tanításukra is sort lehetne keríteni a gimnáziumi oktatásban, mivel a tanulóktól nem igényelnek erőn felüli tudást. Az egyenlőtlenség definíciója - Két mennyiség nagyságát összehasonlító állítás. Két valós szám háromféle nagyság szerinti relációban állhat: az egyik nagyobb, vagy kisebb a másiknál, vagy pedig a két szám egyenlő. Ezeket a < (kisebb), > (nagyobb), vagy = (egyenlő) relációs jelekkel, illetve e jelek kombinációival fejezzük ki. Egy másik megközelítésből pedig: - Ha két szám vagy algebrai kifejezés a > (nagyobb), < (kisebb),

≠ (nem egyenlő), ≥(nagyobb vagy egyenlő), ≤ (kisebb vagy egyenlő) jelek valamelyikével van összekapcsolva, akkor azt egyenlőtlenségnek nevezzük. Az egyenlőtlenségekkel a tanulók általános iskola alsó osztályában találkoznak először. Akkor még csak konkrét számokkal van ismertetve az egyenlőtlenség, például számok sorba rendezése, illetve számok közelítő helyének megkeresése a számegyenesen.A több-kevesebb fogalom szemléltetésével próbálják az alapvető összefüggéseket közérthetővé tenni a tanulók számára, és egyben bevezetni őket az egyenlőtlenségek alapjainak rejtelmeibe. Ekkor tanulják meg a kisebb, nagyobb, nem nagyobb és nem kisebb szavak matematikai megfeleltetését. Ez a későbbiek folyamán bővülni fog a legfeljebb, legalább, minimum és maximum kifejezésekkel. Az általános iskola felsőbb osztályaiban tanulják az egyszerű elsőfokú egyenletek és egyenlőtlenségek megoldásait. 2 http://www.doksihu

Ekkor lehet kifejleszteni a tanulók megfelelő szövegértési képességeit a szöveges egyenlőtlenségek felírásával. A későbbiekben, azaz a 6. osztályban már találkoznak a függvényekkel és megtanulják ábrázolni is őket, viszont csak 8. osztályban érik el azt a szintet, hogy speciális ponthalmazokat ábrázoljanak a síkon. Olyan függvényekre támaszkodva, amelyekkel ezévben ismerkednek meg, mint például az abszolútérték-függvény. Az alábbi két feladatban is csak ennek a függvénynek az ismerete szükséges. Ábrázoljuk az alábbi ponthalmazokat! a, x − y ≤ 1 b, x − y < 1 1. ábra 3 http://www.doksihu 2. ábra Más vonatkozásban is előkerülnek a relációs jelek: bizonyos geometriai alakzatok megfogalmazásához is szükségesek. - Körlapnak nevezzük a geometriában egy sík azon pontjainak halmazát, amelyek a sík egy meghatározott pontjától adott távolságtól nem távolabb vannak. - A körgyűrű pedig két különböző

sugarú azonos középpontú körlap által határolt síkrész. A 7-8. osztályos tananyagban megjelenik a számtani és mértani sorozat, de ekkor még csak az átlagszámításban van rutinjuk, amelyet a kerettanterv változtatásainak függvényében 5. év végén, illetve 6. osztályban tanulnak A gimnáziumi első osztályos anyagban kerülnek elő a nevezetes középértékek és a köztük lévő relációk. A megszokottól eltérően egy trapéz segítségével szemléltetjük a nevezetes közepeket 4 http://www.doksihu Nevezetes középértékek és tételek két szám esetén Számtani közép Definíció: a, b > 0 számok számtani (más szóval aritmetikai) közepe: A( a; b ) = a+ b . 2 3. ábra Állítás: A trapéznál a párhuzamos oldalpárok számtani közepe maga a középvonal (lásd 3. ábra): x= a+ c . 2 Bizonyítás: A trapéznál (4. ábra) jelöltük azon magasságvonalakat, amelyek két derékszögű háromszöggé és egy téglalappá

darabolják. Az ADP és hossza: BQC derékszögű háromszögekben, F1 R és SF2 szakaszok PD QC , . Ebből egyértelműen látható: 2 2 c− a c+ a PD + QC QC =a+ =a+ = x=a+ PD + . 2 2 2 2 2 4. ábra 5 http://www.doksihu Mértani közép G ( a; b ) = Definíció: a, b > 0 számok mértani közepe: a⋅b . 5. ábra Állítás: A trapézban a két alap mértani közepének felel meg az a szakasz, amely párhuzamos ezekkel és két egymáshoz hasonló trapézra szeli az eredeti trapézt (lásd 5. ábra): x = ac . Bizonyítás: A 6. ábrán keletkezett trapézok hasonlósága miatt: a x = . ha ez teljesül, akkor a keletkező két trapéz, APQB és PDCQ hasonlóak, mert a szögeik x c megegyeznek, ezért x= ac . 6. ábra 6 http://www.doksihu Harmonikus közép H ( a; b ) = Definíció: a, b > 0 számok harmonikus közepe: 1 1 1 + a b 2 = 2 1 1 + a b = 2⋅ a⋅ b . a+ b 7. ábra Állítás: Az alapok harmonikus közepe annak a szakasznak a hossza, amely

párhuzamos az alapokkal és tartalmazza az átlók metszéspontját (lásd 7. ábra): x= 2ac . a+ c Bizonyítás: 8. ábra a s Az ATB háromszög hasonló a CTD háromszöghöz (8. ábra), ezért = , így c r 7 http://www.doksihu a+ c r+ s = . c r Legyen PT = y , ekkor a párhuzamos szelőszakaszok tételéből következően az ADB háromszögben: y r c = = , ezért a r+ s a+ c y= ac . a+ c Az ABC háromszögben is elvégezhetünk hasonló jellegű számítást, így eredményül TQ = PQ felezőpontja, és x = ac . Ebből az látható, hogy T a a+ c 2ac . a+ c Négyzetes közepek Q( a; b ) = Definíció: a, b > 0 számok négyzetes közepe: a2 + b2 . 2 9. ábra Állítás: Az alapok négyzetes közepének hossza megegyezik annak a szakasznak a hosszával, amely párhuzamos az alapokkal és az eredeti trapézt két egyenlő területű trapézra vágja (9. ábra) a2 + c2 . 2 x= Bizonyítás: Az ADCB trapézból kivágtunk egy téglalapot, melynek oldalai a

(alap) és m (magasságvonal) hosszúak. 8 http://www.doksihu . 10. ábra Az így keletkezett két derékszögű háromszöget pedig a magasságvonal mentén egymáshoz illesztjük. Az illesztés után keletkezett APQ és az ADC háromszögek hasonlóak Az alapok aránya c− a ( c − a ) 2 = ( c − a )( m1 + m2 ) , vagyis: , ezért tudjuk, hogy a területek aránya x− a ( x − a ) m1 ( x − a) 2 m2 c− a + 1= . Ezt átrendezve m2 = c − a − 1 = c − x adódik a magasságok arányára A m1 x− a m1 x − a x− a trapézok területének arányára pedig  a+ x m1   2 2  2  = m1 a + x = x − a a + x = x − a .  c + x  m2 c + x c − x c + x c 2 − x 2 m2    2  x2 − a2 = 1. Ha a két trapéz területe egyenlő, akkor 2 c − x2 Az egyenletet megoldva x= a2 + c2 . 2 9 http://www.doksihu 11. ábra Állítás: A következő egyenlőtlenségek állnak fent, amennyiben a és b pozitív számok. H ( a; b ) ≤ G ( a; b ) ≤ A(

a; b ) ≤ Q ( a; b ) Megjegyzés: Egyenlőség akkor, és csakis akkor szerepel, ha a, b értéke megegyezik. Geometriai és számtani közepek közti egyenlőtlenség a⋅ b ≤ Állítás: ha a, b > 0 számok, akkor a+ b . 2 1. Bizonyítás: Ha két pozitív szám vagy kifejezés között fennáll egy reláció, akkor a négyzetre emelés során ennek az iránya megőrződik. Mivel a kifejezések pozitívak voltak a2 + 2 ⋅ a ⋅ b + b2 . a⋅b ≤ 4 A fenti egyenlőtlenséget 4-el beszorozva és rendezve az alábbi összefüggést kapjuk: 0 ≤ a 2 + 2 ⋅ a ⋅ b + b 2 − 4 ⋅ a ⋅ b = ( a − b) . 2 Ez pedig már nyilvánvaló, mivel egy valós szám négyzete nemnegatív. Az egyenlőtlenség szemléletes bizonyítása pedig a következő: 10 http://www.doksihu 12. ábra 2. Bizonyítás: Az r vonal jelöli a kör sugarát, a szaggatott vonal pedig egy olyan magasságvonal, amelyhez tartozó háromszög az adott kör átmérőjére lett írva. Egyértelműen

látszik, hogy bármelyik derékszögű háromszög esetén a magasságvonal kisebb vagy egyenlő, mint a sugár és egyenlőség csak az egyenlő szárú derékszögű háromszög esetén áll fenn. Ezt a bizonyítást a 10 évfolyamban érdemes elmondani, amikor lehet már hivatkozni a magasságtételre: a derékszögű háromszög átfogójához tartozó magasság az átfogót két szakaszra osztja és az átfogóhoz tartozó magasság e két szakasz mértani közepe (12. ábra) Harmonikus és geometriai közepek közti egyenlőtlenség 1 1 1 + a b 2 Állítás: ha a, b > 0 számok akkor : ≤ a ⋅ b. Az egyenlőség csak akkor teljesül, ha a = b. Bizonyítás: A harmonikus közép a két szám reciprokából képzett számok számtani közepének a reciproka. Ha ismerjük a számtani és mértani közepek közötti egyenlőtlenséget és tudjuk, hogy egy egyenlőtlenségnek a reciprokát véve a relációs jel megfordul, akkor az alábbi egyenlőtlenséget kapjuk: 11

http://www.doksihu H ( a; b ) = 1 1 1 + a b 2 1 ≤ 1 1 ⋅ a b 1 = 1 a⋅ b = a ⋅ b = G( a; b ). Számtani és négyzetes közepek közti egyenlőtlenség Állítás: a, b > 0 számok esetén: a+ b ≤ 2 a2 + b2 2 Bizonyítás: Mivel mindkét oldal pozitív, ezért négyzetre emelhetünk és beszorzunk néggyel ( a + b) 2 ≤ 2 ⋅ (a 2 + b 2 ) . A zárójeleket felbontva a2 + 2 ⋅ a ⋅ b + b2 ≤ 2 ⋅ a2 + 2 ⋅ b2. A továbbiakban átrendezzük az egyenletet 0 ≤ a2 − 2 ⋅ a ⋅ b + b2 és a nevezetes azonosságok segítségével egyértelműen adódik az állítás: 0 ≤ ( a − b ) . 2 Ennek az egyenlőtlenségnek az ismeretében már meg tudunk oldani néhány speciális szélsőértékfeladatot. Példa 3 Egy pozitív szám és reciprokának összege mindig nagyobb vagy egyenlő, mint kettő. a+ 1 ≥ 2 a + (a∈ R ) 12 http://www.doksihu Megoldás: A bizonyításhoz csak az a és 1 számok számtani és mértani közepe közötti a

egyenlőtlenséget kell felhasználnunk: A= a+ 2 1 a , 1 =1. a G= a ⋅ Ha A ≥ G , akkor 2 A ≥ 2G =2, ami maga az állítás. Példa 4 Adott 4cm spárga, mekkora maximális területű téglalapot tudunk belőle létrehozni? Megoldás: Ha a kerület 4cm, akkor a két különböző oldal hosszának összege 2 cm. A rövidebbik oldal legyen x hosszúságú, a hosszabbik 2 − x hosszúságú. Ekkor a terület: x( 2 − x ) Most ahelyett, hogy függvényt elemeznénk, a számtani és mértani közepek közti egyenlőtlenséget alkalmazzuk az a = x és b = 2 − x választással: x( 2 − x) ≤ Mivel a jobb oldal értéke 1, ezért a x + (2 − x) . 2 x(2 − x) kifejezés maximális értéke 1, ha x = 2 − x , ebből következik, hogy x = 1 , tehát a téglalapunk négyzet. Ekkor a minimális terület 1 cm2 Példa 5 bc ac ab + + ≥ a+ b+ c. a b c Legyenek a, b, c valós pozitív számok, ekkor: Bizonyítás: Ha igaz az állítás, akkor mindkét oldal kétszeresét

véve  bc ac ab   bc ac ab  + + + +  +  ≥ 2a + 2b + 2c b c   a b c   a 13 http://www.doksihu adódik, és ügyesen csoportosítva a tagokat bc ac ab ac ab bc + + + + + ≥ 2a + 2b + 2c, végül: a b c b c a  b a  b c  a c c +  + a +  + b +  ≥ 2a + 2b + 2c.  a b  c b  c a Mivel az előzőekben már bebizonyítottuk, hogy egy szám és reciprokának összege legalább 2, ezért ez utóbbi egyenlőtlenség érvényes, így az eredeti is. Ezekhez a feladatokhoz a középérték fogalmával kellett tisztában lenni, közvetlenül a tanult anyagrész után a gyakorlóórán szerepeltetni is lehet őket. A harmonikus közép sajátosságaként megemlíthetjük az átlag és az átlagos sebesség közti különbséget. A fizikában megtanultuk az egyenes vonalú egyenletes mozgásnál az átlagsebesség fogalmát (az átlagsebesség az a sebesség, amellyel a testnek mozognia kellene ahhoz,

hogy egy adott utat, egy adott idő alatt fusson be) amelynek a számértéke a sebességek harmonikus közepe. Ez egy kicsit furcsán hangzik, mert az átlag szó kapcsán elsősorban az aritmetikai középre gondolunk, de az nem ad helyes megoldást. A köznapi előfordulását a gyakorlati életből vett kiváló példával szemléltetném: Példa 6 Egy autós A városból B -be utazik, majd ugyanazon az úton vissza. Kocsija odafele 10kmenként, visszafele 15km-enként fogyasztott egy-egy liter benzint Átlagosan 1 liter benzinnel mekkora utat tudott megtenni? Megoldás: Mivel sem az autó által megtett út, sem az ehhez szükséges idő nincs megadva, így bevezetjük az s paramétert az út hosszára, x -et pedig az 1liter benzinnel megtett út hosszára. Ekkor odafele míg visszafele s s 2s s + = . liter benzin fogyott. Összességében: 10 15 x 15 Alakítva az egyenletet 14 s , 10 http://www.doksihu 2 x 1 1 1 2 = , végül x = = 12 . + = , ebből 1 1 2 1 1 10 15 x + +

10 15 10 15 Átlagosan tehát egy liter benzinnel 12 km-t tett meg. Több mint egy év kihagyás után újra előtérbe kerülnek a nevezetes középértékek és a hozzájuk kapcsolódó tételek, most már azonban nemcsak két pozitív szám van megengedve, hanem tetszőleges n darab pozitív szám. Az emeltszintű matematikaoktatás szerves részét képezik azonban a matematika tudomány speciálisabb rétegeit képviselő, a középiskolai matematikától jobban elvonatkoztatott tananyagon felüli esetek ismerete is a tanulók számára. Többek között ezekhez a részekhez tartozik a Jensen-féle egyenlőtlenség, a Cauchy-Bunyakovszkij-Schwarz-egyenlőtlenség és társaik, melyeket a gimnáziumi matematikaversenyeken (pl.:KÖMAL) a szervezők előszeretettel szerepeltetnek. Igénylik azt, hogy a diákok ismerjék is ezeket a tételeket, amelyek ugyan nem általánosan megkövetelt ismeretek, de azoknak, akik ezzel szeretnének majd a további életük során foglalkozni

elengedhetetlen szintkövetelmény. Mielőtt részletesen kitérnék az egyenlőtlenségek bizonyítására, elengedhetetlennek érzem a Hölderés a Cauchy- Bunyakovszkij - Schwarz-egyenlőtlenség megemlítését. A Cauchy-Bunyakovszkij-Schwarz-egyenlőtlenség Állítás: Tetszőleges a1 ,, ai , a n és b1 ,, b j ,, bn valós számokra fenn áll a a1b1 + . + a n bn ≤ a12 + . + a n2 ⋅ b12 + . + bn2 . Bizonyítás: tetszőleges i, j =1 n esetén legyen Ai , j = ai2 b 2j + a 2j bi2 − 2ai a j bi b j = ( a j b j − ai bi ) ≥ 0 . 2 Ha az Ai , j számokat összeadjuk minden 1≤i<j≤n-re, akkor a következő különbséget kapjuk: n ∑ i, j= 1 2 Ai , j  n   n   n  =  ∑ a i2   ∑ bi2  -  ∑ a1bi  = a12 +  + a n2 ⋅ b12 +  + bn2 − ( a1b1 +  + a n bn ) 2 .  i= 1   i= 1   i= 1  ( )( ) Mivel az Ai , j ≥ 0 ,ezért az összegük is, így a fenti állításból adódik az állítás. 15

http://www.doksihu A középiskolából már jól ismert skaláris szorzás a , b vektorok esetén a Cauchy-SchwarzBunyakovszkij-egyenlőtlenségnek az a speciális esete, amikor síkban kell gondolkodnunk. A tananyagban szereplő definíciója: a ⋅ b = a ⋅ b ⋅ cos ϑ Tétel: a ⋅ b = a1 ⋅ b1 + a 2 ⋅ b2 . a ⋅ b ⋅ cos ϑ = a1 ⋅ b1 + a 2 ⋅ b2 -t kapjuk Eredményeként: Azt tudjuk, hogy cos ϑ értéke -1 és +1 között változik. Mivel a vektorok hosszát úgy kapjuk meg, hogy a koordinátáik négyzetösszegéből gyököt vonunk, akkor a négyzetre emelés során már 2 megjelennek a kívánt kifejezések. Mindkét oldalon pozitív számok szerepelnek és cos ϑ -ről tudjuk, hogy pozitív és legfeljebb 1 lehet, ezért igaz az alábbi becslés: 2 2 2 2 a ⋅ b ≥ a ⋅ b ⋅ cos 2 ϑ . A fentiekből kiindulva, és azt kifejtve adódik az egyenlőtlenség: (a 1 2 )( ) ( )( ) + a 2 b1 + b2 ≥ a1 + a 2 b1 + b2 cos 2 ϑ = ( a1b1 + a 2 b2 ) . 2 2

2 2 2 2 2 2 Hölder-egyenlőtlenség 1 1 + = 1 . Ekkor tetszőleges a1 ,, a n p q Állítás: Legyenek p és q olyan pozitív számok, amelyekre és b1 ,, bn valós számokra a1b1 +  + a n bn ≤ p a1 p +  + an p q q ⋅ q b1 +  + bn . Megjegyzés: Azon speciális esetben amikor p = q = 2 a Cauchy–Bunyakovszkij–Schwarzegyenlőtlenséget kapjuk. 16 http://www.doksihu Nevezetes középértékek és tételek több szám esetén Számtani közép: n darab pozitív szám számtani közepe a számok összegének és az n számnak a hányadosa: A= a1 + a 2 +  + a n n ( a1 , a 2 , , a n > 0) Mértani közép: n darab pozitív szám mértani közepe a számok szorzatának n-edik gyöke: G= n a1 ⋅ a 2 ⋅  ⋅ a n ( a1 , a 2 , , a n > 0) Harmonikus közép: n darab pozitív szám harmonikus közepe a számok reciprok értékéből számított számtani közepének a reciprok értéke: H= n 1 1 1 + + + a1 a2 an ( a1 , a

2 , , a n > 0) Megjegyzés: Az elnevezést onnan kapta, hogy az 1+ 1 1 1 + + + 2 3 4 harmonikus sorban a második tagtól kezdve minden tag két szomszédjának harmonikus közepe. Négyzetes közép: n darab pozitív szám négyzetes közepe négyzetgyöke a számok négyzetének számtani közepének: 2 Q= 2 a1 + a 2 +  + a n n 2 ( a1 , a 2 , , a n > 0) Sok különféle ismert bizonyítás létezik a számtani és mértani középérték tétellel kapcsolatban, az alábbiakban a Riesz Frigyes-féle bizonyítást ismertetjük. 17 http://www.doksihu Riesz Frigyes Tanulmányai: Felsőfokú tanulmányait a zürichi műegyetemen, majd a budapesti egyetemen és a göttingeni egyetemen végezte. Munkássága: A szegedi Ferenc József Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Karán a Matematikai Intézetben munkálkodott, majd a Bolyai Intézet vezető professzora lett. Később Horthy Miklós Tudományegyetemen vezette a Bolyai Intézetet. A

Matematikai és Természettudományi Kar dékáni tisztét töltötte be, később kinevezték rektornak is. Haláláig a budapesti tudományegyetemen tanszékvezető egyetemi tanára volt. Matematikai munkássága: A szegedi egyetemen a matematikai élet felvirágoztatásában tagadhatatlanul úttörő szerepe volt. E tekintetben különösen nagy jelentőségű a Haar Alfréddel közösen indított Acta Scientarum Mathematicarum című szakfolyóirat, mely a mai napig világszínvonalú a matematikai szaklapok között. Kutatásai szerteágazóak, de nagyrészt az analízis témakörébe tartoznak, mint a legismertebb eredménye is a Riesz-Fischer-tétel. A funkcióanalízis az ő munkái nyomán vált a matematika egyik fontos ágává. Riesz Frigyes bizonyítása Az a1 = a 2 =.= a n esetben nyilvánvalóan egyenlőség teljesül, hiszen ekkor An = a1 +  + a n = n n a1  a n . Ha a számok nem egyenlők, feltehetjük, hogy van közöttük legkisebb és legnagyobb elem,

például: min ( ai ) = a1 < An < a 2 = max( ai )(1 ≤ i ≤ n ). Ebben az esetben helyettesítsük a1 helyébe An -et, a 2 helyébe pedig az a1 + a 2 − An kifejezést. Így a számtani középérték nem változott, mivel: 18 http://www.doksihu An + ( a1 + a 2 − An ) + a3 +  a n = An , n a mértani középérték ellenben nőt (esetleg nem változott): An ( a1 + a 2 − An ) − a1 a 2 = ( a1 − An )( An − a 2 ) ≥ 0 . A számok közt most már az lépésben elem többször van jelen a csere miatt. Ezzel az eljárással véges sok -re cseréljük az összes elemet, miközben a számtani közép ugyanaz marad, a mértani közép pedig fokozatosan nő (esetleg változatlan marad). A művelet végén elérjük a bizonyítás elején már megfogalmazott egyenlőséget, és ezzel a tételt is bizonyítottuk. Szemléletes példák a tétel alkalmazására Példa 7 Egy téglatest egy csúcsból kiinduló élei mérőszámának összege 45. Legfeljebb mekkora lehet

a téglatest térfogata? Megoldás: Az abc maximumát keressük, ha a + b + c = 45. Felhasználva a mértani és a számtani közép közötti összefüggést: 3 abc ≤ a+ b+ c = 15 , azaz 3 abc ≤ 3375, és egyenlőség akkor és csak akkor áll, ha a = b = c = 15, azaz ha a téglatest kocka. A maximális térfogat tehát: 3375 cm3 Példa 8 1  Az a n =  1 +  n  n sorozat felülről korlátos. Bizonyítás: A következő n + 2 db számra felírva mértani és a számtani közép közötti összefüggést: 1  1  1 1 1   1 +  ,  1 +  ,.,  1 +  , , , n n     n 2 2 n 19 http://www.doksihu 1 1 1   1+  n + + 1 1 1  2 2 n  n+ 2  1 + .  ⋅ ⋅ = n 2 2 n+ 2  n A kifejezéseket rendezve: n 1 1   ⋅ < 1, n 4  egyenletet: n+ 2  1 + innen (n + 2)-edik hatványra emelve, azután rendezve az n 1   1+  <

4 n  adódik, és ez minden n természetes számra teljesül, azaz a sorozat felső korlátja 4. Megjegyzés: Az ismert tétel szerint, ha egy sorozat monoton növő és felülről korlátos, akkor konvergens. Ezt azonban bonyolultabb belátni, sőt ha a felső korlátjának a 3-at választanánk, már akkor sokkal speciálisabb bizonyítást igényelne a feladat. A fenti sorozat határértéke éppen a nevezetes e szám. A tétel súlyozott változata Állítás: Ha a1 ,, a n nemnegatív valós számok, p1 ,, p n pozitív valós számok, amelyekre p1 +  + p n = 1 teljesül, akkor a1p1  a npn ≤ p1a1 +  + p n a n . Egyenlőség csak akkor áll fenn, ha a1 =  = a n . Ezt az állítást nem bizonyítjuk Megjegyzés: Ennek p1 =  p n = 1 speciális esete a számtani és mértani közepek közti n egyenlőtlenség tétele. A geometriai és harmonikus közepek közötti egyenlőtlenség: n Állítás: 0 < a1 ,, a n számok esetén 1 1 + + a1 an

≤ n a1  a n . Bizonyítás: Legyenek a1 ,, a n pozitív valós számok. Alkalmazzuk a számtani és mértani közép 20 http://www.doksihu 1 1 , , a1 an közti egyenlőtlenséget a szintén pozitív valós számokra: 1 1 + + a an 1 1 . n  ≤ 1 a1 a n n A gyökvonás azonosságait alkalmazva: 1 1 + + a an . 1 ≤ 1 n a a n 1 n Mindkét oldal reciprokát véve készen is vagyunk: n ≤ n a1  a n 1 1 . + + a1 an Az egyenlőtlenség iránya nem módosult, mivel mindkét oldalt pozitív számok állnak. 1 1 = = Egyenlőség akkor áll fenn, ha vagyis a1 =  = a n , hiszen ekkor a számtani és a1 an mértani közepek közti egyenlőtlenségben egyenlőség áll fent. A számtani és négyzetes közepek közti egyenlőtlenség a1 +  + a n a12 +  + a n2 ≤ . n n Bizonyítás: Alkalmazzuk a Cauchy-Bunyakovszkij-Schwarz-egyenlőtlenséget az a1 ,, a n és a Állítás: 0 < a1 ,, a n számok esetén b1 == bi == bn =1

szereposztással. Ekkor: a1 +  + a n ≤ a12 +  + a n2 n , 1 - nel szorozva mindkét oldalt megkapjuk a bizonyítandó egyenlőtlenséget. n Megjegyzés: Általánosan az a1 , a 2 ,, a n pozitív számok k-adik hatvány középértékének nevezzük az: 21 http://www.doksihu 1  a k + a 2k +  + a nk  k  S k =  1 n   kifejezést. Speciális esetekben már találkoztunk velük: S1 a számtani közép, S − 1 a harmonikus közép, S 2 pedig a négyzetes közép. Geometriai tulajdonságok megfogalmazása az analízis eszközeivel A konvexitás: Amikor megismerkedünk az elemi függvényekkel, rögtön találkozunk a konvexitás fogalmával. Definíció: A függvény bármely ívdarabja az ívet átfogó húron vagy a húr alatt fekszik. Ezt a 2 x tulajdonságot alulról konvexnek nevezzük (lásd 13. ábra) Pl: y = x , y = 2 13. ábra Ezzel ellentétben, ha bármely ívdarab az ívet átfogó húron vagy húr felett fekszik, akkor a 22

http://www.doksihu 2 függvényt alulról konkávnak nevezzük. Pl: y = − x , y = x Abban az esetben, ha egy görbe konvex ívdarabjához konkáv ívdarab csatlakozik mint például az y = x 3 függvény esetében, akkor a függvény egy szakaszon alulról konvex, egy másikon pedig alulról konkáv. Más megfogalmazásban az y = f (x) görbe az ( a, b) intervallumban alulról konvex , ha az intervallum bármely három x1 < x 2 < x3 helyéhez tartozó f ( x1 ), f ( x 2 ), f ( x3 ) pontok közül f ( x 2 ) mindig az f ( x1 ) f ( x3 ) húron vagy pedig alatta van. Ha a függvényt ábrázoló görbe konvex akkor a függvényt is konvexnek nevezzük. A konkávitás definíciója annyiban különbözik a konvexitás definíciójától, hogy f ( x 2 ) mindig az f ( x1 ) f ( x3 ) húron vagy felette van. A függvények fent említett tulajdonságának algebrai kifejezését az alábbiak folyamán részletezzük. Vegyünk fel az x tengelyen három különböző pontot, a -t, b

-t és c -t. Ha az ac által határolt szakaszt p : q arányban osztja b, akkor b− a p = . c− b q Ezt átrendezve b = A q⋅ a + p⋅ c -t kapjuk. p+ q q p = r, = s behelyettesítéseket használva, q+ p q+ p x = r ⋅ a + s ⋅ c, ahol, mivel belső pontról van szó r és s pozitívak és összegük 1. A 13 ábra alapján: y − f ( a ) AB p s = = = , f ( c ) − y BC q r amit átrendezve a következő egyenletet kapjuk: y= qf ( a ) + pf ( c ) = rf ( a ) + sf ( c ) . q+ p Ennek következményeképpen megfogalmazhatjuk a konvexitást, ha az intervallumhoz tartozó a, c számokra és azonkívül két r , s ∈ [0,1] számra (ezek a súlyok) fennáll a következő: f ( ra + sc ) ≤ rf ( a ) + sf ( c ). 23 http://www.doksihu Az előzőekben tárgyalt egyenleteket súlyozott Jensen-féle egyenlőtlenségeknek nevezzük. Ha r= s= 1 , akkor konvex függvényekre: 2  a + c  f ( a) + f ( c) f , ≤ 2  2  Amelyet szimmetrikus Jensen-féle

egyenlőtlenséget kapjuk. Ennek a szemléltető megjelenése, hogy a görbe bármely húrjának felezőpontja a görbe feletti síkrészben található. Egy másik megfogalmazás szerint: az f függvény konvex (konkáv) az Ι intervallumon ha minden a,c ∈ I és a<x<c f ( x ) ≤ ( ≥ ) ha,c ( x ) esetén ha ,c ( x ) = ahol, f ( c) − f ( a) ( x − a) + f ( a) c− a a húr egyenesének egyenletét megadó lineáris függvény. Ha >, (<) áll és nincs az egyenlőség megengedve, akkor a függvény az adott intervallumban szigorúan konvex, (konkáv). A Jensen-egyenlőtlenség A Jensen-egyenlőtlenség kifinomult közös kiterjesztését adja több matematikai egyenlőtlenségnek is. Állítás: Ha egy (véges vagy végtelen) I intervallumon az f függvény konvex, a1 ,, a n ∈ Ι , p1 ,, p n pozitív számok, amelyekre p1 +  + pn = 1 teljesül, akkor f ( p1a1 +  + p n a n ) ≤ p1 f ( a1 ) +  + p n f ( a n ) . Ha f szigorúan konvex, akkor

egyenlőség csak az a1 =  = a n esetben teljesül. Ha f konkáv, akkor az állítás fordított irányú egyenlőtlenséggel teljesül. Bizonyítás: Teljes indukcióval bizonyítunk. Először az n = 2 esetben belátjuk az állítást, amely a konvexitásból következik: f ( p1a1 + p 2 a 2 ) ≤ p1 f ( a1 ) + p 2 f ( a 2 ). 24 http://www.doksihu Tegyük fel, hogy n-re teljesül az állítás: f ( p1a1 +  + p n a n ) ≤ p1 f ( a1 ) +  + p n f ( a n ) , és (n+1)re igazoljuk az állítást. Vezessük be a következő jelöléseket: p= n ∑ 1 pi , α = pi a i , p n ∑ 1 β = n ∑ 1 pi f ( a i ) p n+ 1 A feltételek teljesüléséhez szükséges, hogy ∑ pi = 1 és minden i-re pi >0 legyen. 1 Az indukciós feltevés alapján: f ( pα + (1 − p ) a n + 1 ) = f ( p1 a1 +  + p n + 1 a n + 1 ) ≤ p1 f ( a1 ) +  + p n + 1 f ( a n + 1 ) , f ( pα + (1 − p ) a n + 1 ) ≤ pf ( α ) + (1 − p ) f ( a n + 1 ) ≤ pβ + (1 − p ) f ( a n + 1 )

. azaz pα + (1 − p )a n + 1 = p1 a1 +  + p n + 1 a n + 1 Mivel pβ + (1 − p ) f (a n + 1 ) = p1 f (a1 ) +  + p n + 1 f (a n + 1 ), és ezért az állítás a fentiekből már következik Példa 9 függvény konvex a nemnegatív valós számok halmazán, így ha a1 ,, a n 1 tetszőleges, p1 =  = p n = , akkor n Az f(x) = x2 2 a12 +  + a n2  a1 +  + a n  ,   ≤ n n   ami a számtani és mértani közép közötti egyenlőtlenség. Példa 10 Hasonlóképpen a konkáv f(x) =log x használva azt kapjuk, hogy pozitív a1 ,, a n számokra  a +  + a n  log a1 +  + log a n log 1 = log n a1 .a n ≥ n n   n a a Mivel a jobb oldal logaritmusa, a számtani és mértani közép közötti 1 n egyenlőtlenséget kapjuk a logaritmus függvény monotonitása alapján. 25 http://www.doksihu Példa 11 π π A cos x függvény a  − ,  intervallumra szorítkozva konkáv. Az addíciós képletekből adódóan

 2 2  f ( x1 ) + f ( x2 ) cos x1 + cos x2 x + x2 x − x2 , cos 1 = = cos 1 2 2 2 2 Mivel − π π π π x ≠ x , , − , 1 ≤ x1 ≤ ≤ x2 ≤ 2 ezért 2 2 2 2 0≤ Másrészt pedig, cos x − x2 x1 + x2 π ≤ 1. ≤ így 0 ≤ cos 1 2 2 2 x1 + x 2 x − x2 x + x2  x + x2  cos 1 ≤ cos 1 = f 1 . 2 2 2  2  Ezzel befejezettnek tekinthetjük a bizonyítási eljárást, tehát: f ( x1 ) + f ( x 2 )  x + x2  ≤ f 1 . 2  2  A cos x függvény konkáv mivoltából következik az a tény, hogy az intervallumból vett x1 , x 2 ,, x n értékekre teljesül az n-tagú szimmetrikus Jensen-egyenlőtlenség: cos x1 + cos x 2 +  + cos x n x + x2 +  + xn ≤ cos 1 . n n Az előzőekben hivatkozott feladat prototípusok megtalálhatóak a középiskolai matematika tankönyvek azon kiegészítő részében, amelyek az érdeklődő tanulók tudásvágyát hivatottak kielégíteni. Nem része szervesen a matematika tananyagnak,

csupán fejlesztő szemléltető, tudásbővítő hatása miatt említik meg a normál gimnáziumi harmadikos matematika tankönyvek lapjai. Példa 12 Minden x-re fennállnak az sin x ≤ x és 0 ≤ 1 − cos x ≤ x 2 egyenlőtlenségek. Mindkét esetben elég nemnegatív x-ekre igazolni az egyenlőtlenséget a függvények paritása miatt. 26 http://www.doksihu Ha π < x, 2 akkor: 2 2 π  3 π  sin x < < x, illetve 1 − cos x ≤ 2 ≤   <   < x 2 . 2  2  2 Feltehetjük, hogy x≤ π 2 pozitív szám. Az első esetben legyen u = cos x és v = sin x, ekkor a cos x és sin x értelmezése miatt k(t ) = 1 − t 2 függvény grafikonjának az [ u ,1] intervallum feletti ív hossza éppen x (lásd a 14. ábrát) 14. ábra Így már könnyen látható, hogy 0 ≤ sin x = v ≤ (1 − u ) 2 + ( v − 0) 2 ≤ s ( k ; [ u ,1] ) = x . A második esetben cos x ≥ 0 , 1 − cos x = 1 − cos 2 x sin 2 x = ≤ sin 2 x

≤ x 2 . 1 + cos x 1 + cos x Példa 13 Egyszerű középiskolai meggondolásokat igénylő a 2009-es októberi KÖMAL feladatsorban B jelű feladat: Az a, b, c oldalú, t területű hegyesszögű háromszögre abc = a + b + c teljesül. Bizonyítsuk be, hogy 27 http://www.doksihu 1< t ≤ 3 3. 4 Alkalmazva a jól ismert területképletet 2t = ab sin γ = bc sin α = ac sin β , így sin α + sin β + sin γ = 2t 2t 2t a + b + c + + = ⋅ 2t = 2t . bc ac ab abc A bizonyítandó egyenlőtlenség ezért: 2 < sin α + sin β + sin γ ≤ 3 3 2 alakra is hozható. Mivel hegyesszögű háromszögekről van szó 0 < α , β , γ < π . 2  π  Az f(x)=sin x függvény a  0,  intervallumon szigorúan konkáv, a Jensen-egyenlőtlenséget  2 alkalmazva: α + β +γ π sin α + sin β + sin γ 3 , ≤ sin = sin = 3 3 3 2  és az egyenlőség csakis az α = β = γ = 60 esetben valósul meg. Az alsó becsléshez ismernünk kell a szögfüggvények

összegének szorzattá alakításának menetét: sin x + sin y = 2 sin x+ y x− y . cos 2 2 Ha rögzítjük x + y értékét, akkor sin x + sin y értéke egyenesen arányos cos A feladat feltételei szerint az α , β , γ szögek nulla és Az α ′ = α + γ − x− y értékével. 2 π π közé esnek, ekkor β< . 2 2 π π új ismeretlent bevezetve, γ − ≤ 0 miatt 0 < α ′ ≤ α . 2 2 Ebből következően α ′ + π = α +γ 2 és 0 ≤ γ − α ≤ 28 π π − α ′ < , ahonnan a cos x függvény 2 2 http://www.doksihu monotonitása alapján a következő összefüggés adódik: sin α + sin γ ≥ sin α ′ + sin Tudván azt, hogy 0 < α ′ < β < π π és α ′ + β = , 2 2 π = sin α ′ + 1 . 2 az előzőhöz hasonló módon kapjuk, hogy sin α + sin β + sin γ ≥ sin α ′ + sin β + 1 > sin 0 + sin π + 1 = 2. 2 Ennek alapján a feladatban megadott alsó becslés a lehető legnagyobb.

Szélsőérték-feladatok A következőkben szeretnék bemutatni néhány szélsőérték-feladatot, amelyekben elkerülhető a deriválás, ha észrevesszük a nevezetes középértékekkel kapcsolatos tanult összefüggéseket. Példa 14 Adott egy körcikk, amelynek területe 16m 2 . Mekkorának kell választani a sugarát, hogy a kerülete minimális legyen? Mivel a körcikk területe T = 2 Rπ R 2π α, α = 16m 2 és kerülete K = 2 R +  360  360 ezért a területből átrendezéssel kapjuk, hogy: 360  ⋅ 16 R = , πα 2 K= 2 Tehát Ha az x= πα 360  illetve 360  × 16 πα R= 360  ⋅ 16 , πα πα   ⋅ 1 +   360  paraméterrel dolgozunk a továbbiakban, akkor K= 2 1 1 1 16 [1 + x ] = 2 16 + 2 16 x 2 , x x x azaz tovább alakítva 29 http://www.doksihu K= 2 A 1 + x  16 1 + 2 16 x = 8 + 8 x = 8 x x  1 + x  x  .  x kifejezést kell minimalizálni, hogy megkapjuk a kerület legkisebb

értékét. Ehhez az alábbi trükköt alkalmazzuk: 1 + x x= 4 + 4x x . A számtani és mértani közepek közötti 2 egyenlőtlenségek ismerete szükséges az alsó korláthoz: 4 4x ≤ x vagyis 16 = 4 16 = 2 ≤ 4 + 4x x , 2 4 + 4x x , 2 egyenlőség akkor és csak akkor állhat fent, ha a két szám, amelyre alkalmazzuk az egyenlőtlenséget megegyezik. Azaz 1 = x x , vagyis 1 = x amiből következik, hogy x=1, mivel az eredeti kifejezésben x x pozitív, csak ezt a megoldást vehetjük figyelembe. A kerület képletbe behelyettesítve K = 16m adódik. Innen R 2 = 16m 2 , vagyis R = 4m A feladat geometriai tartalma miatt a negatív megoldást nem vesszük figyelembe. Példa 15 Határozzuk meg annak a 60 egységnyi kerületű téglalapnak területét, amelynek az átlói a lehető legrövidebbek. Ismerjük a kerületet, így annak a felét is a+b=30. Amennyiben a téglalapban behúzzuk az átlókat, akkor derékszögű háromszögek keletkeznek. Pitagorasz

tételéből következik, hogy e = a2 + b2 , ahol e az átló. A számtani és négyzetes közepek közti egyenlőtlenséget alkalmazva a+ b ≤ 2 a2 + b2 e a+ b = . Mivel -t ismerjük, a kerületből ezzel becsülhetjük az átfogót: 2 2 2 30 http://www.doksihu 15 2 ≤ e . A minimalizálás során azt már megtanultuk, hogy egyenlőség akkor áll fent, ha a tagok megegyeznek. Ebből következik, hogy egyenlőszárú derékszögű háromszöget kaptunk, melynek területe 225 egység. Példa 16 Határozzuk meg a 2π térfogatú hengerek közül a minimális felszínűt! A henger térfogata: r 2π m = 2π ezért, rm = 2 . r 2 2  A felszín képlete: A = 2π ( r 2 + mr ) = 2π  r 2 +  . Mivel 2π értéke állandó, ezért elég a r 2 + r r  kifejezés értékét minimalizálni. A számtani és mértani közepek közti egyenlőtlenségismeretében 3 r2 11 ≤ rr r2 + 1 1 + r r . 3 Mivel az egyenlőség akkor és csak is akkor áll fent, ha a tagok

megegyeznek. Ezért, hogy r 2 = 1 2 , azaz r = 1 esetén minimális a felszín, mégpedig: A = 2π  r 2 +  = 6π . r r  Példa 17 Egy forgáshenger magasságának és sugarának összege 24cm. Válasszuk meg az adatokat úgy, hogy a henger térfogata maximális legyen! A feladat szövege alapján, ahol r a sugár és m a magasság r + m = 24 . 2 2 A térfogat V = r π m = r π ( 24 − r ) . Mivel π értéke állandó, ezért elég V 1 2 = r 2( 24 − r ) maximumát megtalálni. A számtani és π 2 mértani közepek közötti egyenlőtlenség miatt 3 rr ( 48 − 2r ) ≤ 31 r + r + 48 − 2r = 16 , egyenlőség 3 http://www.doksihu akkor áll fent, ha r = 48 − 2r . Ebből következik, hogy r = 16cm és m = 8cm, ekkor a térfogat 6430,72 cm 3 . 32 http://www.doksihu Irodalomjegyzék - Laczkovich Miklós - T.Sós Vera: Analízis 1, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2005 - Hajnal Imre: Matematika 1, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996. - Késedi

Ferenc: Egyenlőtlenségek, Tankönyvkiadó, Budapest, 1965. - Összefoglaló Feladatgyűjtemény Matematikából, Szerkesztő: Gimes Györgyné, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2001. - Sokszínű Matematika 10, Szerkesztő: Tóth Katalin, Mozaik Kiadó, Szeged, 2002. Internetes oldalak: - http://www.okmgovhu - http://hu.wikipediaorg/wiki - http://www.komalhu 33