Építészet | Felsőoktatás » Pulai Sándor - Épületszerkezetek műszaki ábrázolása

Adatlap

Év, oldalszám:2015, 65 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:47
Feltöltve:2020. december 19
Méret:2 MB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

k iz á r óla g ok ta tá si célr a épületszerkezetek műszaki ábrázolása Segédlet a BME Építészmérnöki Kar hallgatói részére BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszék Összeállította: Pulai Sándor v 3.2 M O T T Ó   „A tervezés nem (csupán) arról szól, hogy valami hogyan néz ki, vagy milyennek tűnik. A tervezés lényege, hogy hogyan működik” Steve Jobs       K É S Z Í T E T T É K .         ✝ 1970 Bakondi János Czeglédi Ottó Horváth Sándor ✝ Nagy László 1990 Farsang Attila 2000 Hrabovszky-Horváth Sára Kapovits Géza 2014 Pulai Sándor Kanti Gábor Tóth Ákos                                         irodalom   a segédlet korábbi kiadásai építészeti rajz és rajzolvasási példatár és szabványok     készítették 0.1   BEVEZETÉS épületszerkezetek műszaki

ábrázolásához 1. A műszaki ábrázolás A műszaki ábrázolás (rajz és rajzolvasás) az anyagból álló térbeli tárgyakra vonatkozó információk sajátos közlő eszköze. Jellege és működése a beszélt és írott nyelvhez hasonlóan hármas funkciójú. Az első, a másokra hatás - az információátadás; a második a rögzítés - az információ tárolás lehetővé tétele; a harmadik funkció az önmagunkra, a "fejünkben működő számítógépre" hatás, amely az információk bevitelét és bevésését, rendszerezését és átalakítását, illetve új információk termelését vagyis a tanulást, a gondolkodást, az alkotást szolgálja. A beszélt nyelvhez hasonlóság a műszaki ábrázolás más vonatkozásaira is értelmezett: csak korlátozott érvényű szabályokkal körülhatárolt; tele van kivételekkel; együtt változik, fejlődik a mindenkori gyakorlattal, a technika, technológia és a műszaki tudományok történelmi

mozgásával. Jól alkalmazkodik a műszaki közlésvilág szükségleteihez, a különböző szakmák, szakágak, technológiák eltérő követelményeihez és egyaránt lehetővé teszi a tervezésen belüli, a tervező és a megrendelő, valamint a tervező és a kivitelező közötti információ-közvetítést. A műszaki rajzra érvényesek a beszéd és írás alapvető kategóriái, a könnyen vagy nehezen érthetőség, a tömörség vagy terjengőség, pontosság vagy pongyolaság ellentétpárjai. Van a rajznak is a készítőre jellemző modora, stílusa, "olvashatósága", vonzó vagy ellenszenves grafikai megjelenése stb. 2. A műszaki rajz A műszaki rajz "nyelvtani" jellegzetességei közül a jelrendszer többrétegűségét érdemes részletezni. 2.1 − − A rajzi részen belül: a rajz méretarányos kicsinyítésében mutatja az építményt létrehozó anyag térbeli elosztását: alakját, részeinek egymáshoz viszonyított helyzetét

és helyét (előtt, mögött, mellett, alatt, felett stb.); a jelképek, az adott kicsinyítésben már nem ábrázolható alkatrészeket és épülettartozékokat (ablak, fűtőtest stb.), illetve sajátos térbeli információkat (lejtésirány, pillértengely, metszet helye, stb.) mutatnak egyezményes jelek, piktogramok stb. segítségével 2.2 A rajzban nem közölhető információkat adatmegadással közlik: − a kótázás (méretvonalak, méretjegyek, szintjelek, stb. és a melléjük írt számok) rendszeresített mértékegységekben közlik az összés részméreteket, a részek nagyságának és helyzetének számszerűsített értékeit; − a vonalkázás és a feliratok, a metszett szerkezetek anyagát, anyagminőségét, a nem ábrázolható vastagságú, vagy nézett részek (pl. burkolatok) anyagés méretadatait; megnevezéseket (a rajzcímtől a helyiségnévig), technológiai utasításokat stb. közölnek 3. Méretarányosság A beszédhez hasonlítás fontos

összetevője a méretarányosság, a beszéd nyelvi és logikai tisztaságának megfelelője, amely nélkül a térbeli gondoskodás - a konkrét anyagi világban érvénytelen - üres fantáziálássá esik szét. A kivitelezéskor a rajzról nem mérnek, a rajz mindaddig torzítható, amíg a téri összefüggések még felismerhetők, ameddig a beírt kóták vonatkoztatási pontjai még azonosíhatók. Hogy az adatközlő (kiviteli) rajz általában mégis arányhelyes, az nem felhasználásával, hanem készítésével (a szerkesztői munka belső önellenőrzésével) függ össze. Tervezéskor (a munkaközi vázlatok és a kiviteli tervek készítésekor) az építmény tereinek, szerkezeteinek és alkatrészeinek kialakítását és egymáshoz illeszkedését, a térbeli összefüggések és a méreti összeférhetőségek egyidejű mérlegelésével lehet megítélni, - s ha hibás megoldani. A térbeliről a számszerűre, a rajztól a kótára való sokszori

figyelemáthelyezés gyors pszichikai kifáradáshoz vezet, gyakorlatilag kizárja egy-egy összefüggő téri-logikai egység "egy tűzből kikovácsolásának" lehetőségét. A tervező az arányhelyesség betartásával a térbelit és a számszerű-méretit egyazon művelettel, egyazon rajzba egyesíti, majd a homogén közegben így szimulált tárgyakat automatizálódott     legenda 0.2   BEVEZETÉS épületszerkezetek műszaki ábrázolásához szemmértéke segítségével - mint valóságosat érzékeli, "méri" egymáshoz, "alakítja" és "illeszti" össze. Kótát, vagy más adatot csak azután tesz rá, ha a konstruálás már befejeződött, és csak akkor, ha az "elgondoltat" hosszabb időre egyértelműen rögzíti, vagy másokkal közölhetővé kívánja tenni. megrajzolható és az adatként feltüntethető; viszont a jelképessé szegényülő részletek elhomályosodása révén növekszik az

áttekinthetőség, az átfogóbb vagy elvontabb tartalmak láthatósága és alakíthatósága. x x x 4. Az építészeti és épületszerkezeti rajzok leggyakoribb ábrázolási formái: − alaprajz: lényegében vízszintes metszet, amelyet azonban nem egyetlen síkkal, hanem az összes eltérő elemeket (függőleges tartószerkezet, ablakot, ajtót, kéménybekötést stb.) a rá jellemző szintben átmetsző, ezért különböző magasságban megválasztott párhuzamos rész-síkokkal hoznak létre, és a metszett részek közé berajzolják az alattuk szabadon látszó elemek és szerkezetek (padlók, ablakmellvédek, küszöbök, rögzített berendezési tárgyak stb.) felülnézetét; metszet: rendszerint függőleges állású, az alaprajznál elmondottakkal azonos elvek szerint kialakított rajz, amelyen a vízszintes teherhordó szerkezetek is metszve látszanak, a nézett részek pedig a közbenső függőleges szerkezeteket (ajtókat, válaszfalban lévő

burkolatokat, rögzített berendezési tárgyakat stb.) mutatják; nézet: (leggyakrabban homlokzat) egy épületelem, szerkezet vagy egész épület valamelyik külső vagy belső síkjának merőleges vetülete - oldalnézete, a külső kontúrok és a felületet tagoló részletek (például nyílások, felületi hézagrajz stb.) feltüntetésével; axonometria: esetleg perspektíva, ritkábban épületelem, gyakrabban az egész épület tömegének - a térbeliség illúzióját keltő, nem merőleges, illetve egy nézőpontú vetülete. − − − Az itt közölt ábrázolási mód és jelkulcs az építésben használatos rajzi közlésvilágból, egy nagyon szűk területre, az éptész kiviteli tervek 1:50 méretarányú lapjaira, azon belül csak a falas (kézműves) építési módhoz illeszkedő adatmegadási logikára ad (annyi) tájékoztatást, amely az I. éves épületszerkezeti gyakorlatokhoz úgy-ahogy elegendő. A további tanulmányok során, az új tárgyak

és a különböző szakágak (statika, gépészet, technológia stb.) logikája eltérő. Minden új műszaki ismeret megszerzése előfeltételezi a rajzi "nyelvben" való jártasság meghatározott fokát, és minden használatba vett ismeret megköveteli a jelkincs kibővítését, a rajzi kifejezőkészség és térbeli gondolkodás új, magasabb, alkotóbb szinre emelését. Bakondi János ✝ 5. A rajz részletessége A rajz részletessége, a benne közölt adatok milyensége és mennyisége, kizárólag a rajz funkciójától (tervezésen belüli, adatrögzítő, engedélyezési, kiviteli, részlet stb.) függ A kicsinyítés mértéke és a részletesség fordított arányban áll; minél nagyobb a kicsinyítés, annál kisebb a részlesség, annál kevesebb a még     legenda 0.3   S E G É D L E T épületszerkezetek műszaki ábrázolásához 6. Az építészeti tervrajz 6.1 Az információ közlése, az építészeti rajz célja és

rendeltetése Az építészeti tervrajz célja a tervezői elképzelések műszaki ábrázolása. Az építész gondolatának megjelenítéséhez mindössze két dologra van szüksége: a ceruzára és a papírra. Minden más csupán segítség a gontolat közléséhez. A „gondolat” létrehozásához (megépítés), megváltoztatásához, elbontásához szükséges információk megismerését és megértését azért kell biztosítani, mert a megvalósításban résztvevők − nem azonos időben jutnak az infromációkhoz − nem azonos helyen kapnak információt − nem azonos szakmai műveltségi szinttel rendelkeznek és − különböző szakágakat művelnek Az információ közlés „felülete” vagy 2D vagy 3D megjelenítéssel lehetséges. A 2D megjelenítés manuális vagy digitális munkavégzéssel történhet. A manuális munkavégzés esetében az eszközök a ceruza/grafit, tustoll/tus, filctoll/tinta, filctoll/festék, kréta/szén, vonalzó, körző, sablonok.

A munka végeredménye mindig a kézzel fogható terv, kép stb. A digitális munkavégzés esetében az eszközök a hardware és a software, valamint 2D nyomtató. A digitális munka végeredménye a digitális állomány, valamint – a nem minden esetben kinyomtatott – dokumentáció. A 3D megjelenítés szintén manuális vagy digitális munkavégzéssel történhet. A manuális munkavégzés esetében az eszközök a hagyományos modell (makett) készítéséhez szükséges eszközök. A munka végeredménye mindig a kézzel fogható modell, makett. A digitális munkavégzés esetében az eszközök a hardware és a software. A digitális munka végeredménye szintén a kézzel fogható modell, makett, de ezt 3D nyomtató hozza létre. Az általános hordozó anyag, a papír A papír alapanyaga a kender és a len, a gyapot, de ma jellemzően a fa. A papírt számos szempont alapján különböztetjük meg, mely szempontok az alapanyagra és a gyártási folyamatra vezethetők

vissza, ezek: − rostanyag összetétel (pl.: rongycellulóz vagy famentes cellulóz) − négyzetméter tömeg (25 g/m2 súlytól) − előállítás módja (sík- vagy hengerszitás papírgép) − a réteg kialakítása (egy réteg, több réteg, ragasztott) − enyvezés (enyvezetlen, enyagában enyvezett, írható stb.) − szín (fehér, natúrfehér, színes, pelyhezett stb.) − simaság (simítatlan, gépsima, simított, fényezett stb.) − megjelenési forma (tekercs, vágott, bála stb.) − egyéb (vízálló, zsirálló, gőzálló, színtartó stb.) Az építész „gondolatának” megjelenítésére általánosan a rajzpapír (90 g/m2), a dipa, a pauszpapír (90 g/m2), a famentes és fatartalmú papír, a vázlatpapír, pasztellpapír és az akvarellpapír terjedt el. A műszaki rajz (tervrajz) Az építőipar a tervezett létesítményt a műszaki rajzok, azaz tervrajzok (tervek) alapján építi meg. Az építészeti tervrajznak az alábbi fajtáit

különböztetjük meg: A. B. C. D. E. F. G. H. I. Vázlat (skicc) Vázlatterv Engedélyezési terv (beadványterv) Tender terv (beruházás előkészítés) Kivitelezési terv (pallérterv) Gyártmányterv (termék terve) Felmérési terv Megvalósulási terv (megépült állapot) Bontási terv A. Vázlat: A vázlat egy lépték nélküli, de arányos rajz. A tervezői gondolatok szabadkézzel való papírra vetése, a tervezői feladat megoldásának kezdete. A vázlatok gyorsan készíthető rajzok. Segítségükkel a különböző megoldások gyorsan összehasonlíthatók, és az esetleges új elképzelések gyorsan papírra vethetők. B. Vázlatterv: A vázlatterv általában 1:500, 1:200 léptékben elkészített tervrajz. A tervezői gondolatok vázlatok alapján való tisztázása után készül a vázlatterv. A tervező léptékhelyes műszaki tervrajzon rögzíti a feladat megoldását, elsősorban az épület     legenda 0.4   S E G É D L E T

épületszerkezetek műszaki ábrázolásához rendeltetése és megjelenése szempontjából. A vázlatterv az építmény szerkezeti megoldását csak főbb vonalakban ismerteti. A vázlatterv további célja az építtető, a különböző hatóságok és a nagyközönség tájékoztatása az épületről, hogy az elemzések, bírálatok és jóváhagyások után a részletes tervezés megindulhasson. C. Engedélyezési terv: Általában 1:100 léptékben készülő tervrajzokat, műszaki leírásokat és további a vonatkozó jogszabályban meghatározott iratokat (igazolás, számítás stb.) tartalmazó tervdokumentáció, mely az épületek megépítéséhez szükséges hatósági építési engedély kérelem melléklete. [Az építési hatóság az illetékes szakhatóságok - ÁNTSZ, katasztrófavédelem, környezetvédelem stb. bevonásával megvizsgálja az engedélyezési tervdokumentációt, és ha az mindenben megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, akkor

kiadja az építési engedély határozatot.] D. Tender terv: Általában 1:50 léptékben és olyan esetben készül, amikor a beruházás előkészítését már a tervezési folyamat befejezése (kivitelezési terv) előtt el kívánja kezdeni az építtető. A tender terv a kész építési engedélyezési terv alapján, de a kivitelezési tervhez képest nem teljes mértékben (nincsenek pl.: részlettervek) kidolgozott tervdokumentáció. E. Kivitelezési terv: Általában 1:50 (és nagyobb) léptékben készülő olyan terv, mely műszaki tartalmában mindenben meg kell egyezzen az építési hatóság által engedélyezett engedélyezési tervvel. Ez az adott épület megvalósításának tervdokumentációja. Teljes körűen tartalmazza a rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósításhoz szükséges pontos és részletes műszaki tartalmat (tervrajzok, iratok), valamint a tételes költségvetési kiírást. A kivitelezési terv része – többek között – a

részletterv, mely általában 1:20, 1:10, 1:5 vagy 1:2 (ritkán 1:1) léptékben ábrázolja az épület részleteit (csomópontjait). [A kivitelezési tervnek nem része a technológai terv, a gyártmányterv és az organizációs terv.] F. Gyártmányterv: A gyártmányterv az épület részét képző, a beépítést megelőzően legyártandó szerkezetek, illetve berendezések gyártásához szükséges tartalmú, a gyártástechnológiát is figyelembe vevő terv. G. Felmérési terv: Célja a meglévő épületek műszaki adatainak rögzítése. A tervrajz a meglévő épület felmérése, felvétele alapján készül. Helyszínen készül a felvételi vázlat (manuálé), amely szabadkézi vázlat az épületről és a helyszínen rögzített adatokat (méretek, jelölések stb.) tartalmazza A felmérési terv a vázlat adatai alapján készül az engedély terv követelményeinek megfelelően. H. Megvalósulási terv: A megépített épület általában eltérést mutat a

kivitelezési tervhez képest. Ezen eltérések kiviteli tervre történő rávezetése, ábrázolása a megvalósulási terv. I. Bontási terv: Meglévő épület esetén, amennyiben az épület egészének vagy akár részének elbontására kerül sor – meghatározott esetekben – bontási tervet kell készíteni. 6.2 Az építészeti tervrajz készítése Az építészeti tervrajzra vagy elektronikus formában vagy nyomtatott formában (ez esetben általában több példányban) van szükség. Ezért a terveket pauszpapírra vagy papírra rajzolás, de manapság jellemzően nyomtatás után sokszorosítani kell. Az engedélyezési eljárásra jellemző, hogy a szükséges tervek elektronikus úton (ÉTDR rendszer, PDF-A formátum) kerülnek benyújtásra. A tervlap méretei (M 10.1 - M 102) A tervlap illetve a lap méreteit szabvány tartalmazza. A méretrendszerben „A”, „B” és „C” jelű lapméreteket különböztetünk meg. A használatos méretrendszer

általánosan az „A”, de járatos a „B” is. A „C” nem jellemző A terv feliratai (M 10.3) A terveket minden esetben felirattal kell ellátni. Általános, hogy a feliratokat feliratmező, vagy feliratsáv tartalmazza, mely lehet vízszintes vagy függőleges helyeztű. A feliratoknak az alábbi információkat kell tartalmazniuk (sorrendiség és formai megjelenés szabadon megválasztható): − A tervet készítő cég megnevezését.     legenda 0.5   S E G É D L E T épületszerkezetek műszaki ábrázolásához − A tervet készítő személy nevét, végzettségét és jogosultságát. − Az építmény megnevezését, az építés helyét. − A terv fajtáját. − A terv megnevezését. − A terv méretarányát. − A terv dátumát. − A terv azonosító számát, jelét, mellyel a rajz egyértelműen azonosítható. − Az építmény tervezésében résztvevő szakági tervezők (cég és személyek) megnevezését. A nyomtatott terveket,

melyek az A4 méretnél bármelyik irányban nagyobb kiterjedésűek, A4 formátumra szokás összehajtogatni úgy, hogy a hajtogatás után a rajz nagysága az A4 méretet érje el és a feliratmező vagy a feliratsáv informáló része kívülre kerüljön. A hajtogatás először függőleges irányban kezdődik, majd harmonikaszerűen történik (M 10.3 - M 104) A szabványírás (M 10.5 - M 106) A rajzok feliratozására a szabványírás használható, mely általában álló, de a dőlt írás is alkalmazható. A nagy és kisbetűs írásjelek alkalmazása tetszőleges. A szabvány írás alkalmazása nem kötelező, de az egyenletes megjelenésű íráskép érdekében alkalmazása ajánlatos. A vonalfajták és vonalvatagságok (M10.7) A rajz készítésénél általában és jellemzően vonalas rajzolás törtéik. A vonal lehet folytonos, szaggatott, pontvonal és pontozott vonal. A vonalakat ezen túl a vastagságuk szerint is megkülönböztetjük, mely vastagságnak a

méretarányhoz és az ábárzolás fajtájához kell igazodnia. Egy terven kettő alapvető, valamint további egy hajszálvékony és esetenként (ha szükséges) egy kiemelt vastag vonalvastagságot alkalmazunk. A két alapvető vonal a vékony vonal, ami általában 0,25 mm, és a vastag vonal, ami általában 0,5 mm (1:2 arány). Az ezekhez tartozó hajszálvékony vastagság 0,18 mm (vagy 0,13 mm), a kiemelt vonalvastagság 1,0 mm. A méretarány (M10.8) A tervek méretaránya eltérő. A méretarány lehet kötelezően meghatározott (pl.: engedély és kiviteli terv esetében), egyéb esetben szabadon megválasztható. A szokásos méretarányok a vázlattervek esetében általában 1:200, 1:500, az engedélyezési tervek esetében 1:100, a kiviteli tervek esetében 1:50. A helyszínrajz 1:500, 1:1000, 1:2000 vagy akár 1:5000. A részlettervek méretaránya 1:20, 1:10, 1:5, 1:2 (ritkán 1:1). A méretezés A rajzokon meg kell adni az épület méreteit. A mérethelyesen

elkészítendő rajzon a méreteket feliratokkal, kótákkal (korábban ezek: méretszámok, méretjegyek) kell megadni. A méretezést kótázásnak nevezzük. A méretezés alapja a méretarány (lépték), azaz a rajz nagyságának aránya a valóságos méretekhez. A méretek megadása (M 10.9 - M 1010) A méretarányos ábrátzolás mellett fontos a méretek megadása. A tervezett méreteket a rajzról nem méréssel kell meghatározni, hanem a rajzon az adott kótához tartozó méretet kell megadni. A méretmegadás a tervfajtától függően történik. Egy vázlattervnél elégséges a főbb méretek megadása, de egy részletterv esetén az összes méretet meg kell adni. A méreteket feliratokkal, kótákkal (korábban ezek: méretszámok, méretjegyek) adjuk meg. A használatos mértékegységek a következők: − − − − − mm, azaz milliméter cm, azaz centiméter m, azaz méter m2, azaz négyzetméter m3, azaz köbméter Milliméterben kell megadni a lakatos- és

bádogos szerkezetek méreteit valamint az acél- és a fémyszerkezetek méreteit. Centiméterben kell megadni a kőművesmunkák egy méteren aluli méreteit, a kémények és szellőzők vagy egyéb áttörések méreteit, az ácsszerkezeti rajzok és fa keresztmetszetek méreteit, az ajtó-, ablak- és szabad nyílások nyílástengelyre írt méreteit. Méterben kell megadni a kőműves munkáknál az 1 m-es, és azon felüli méreteket, a szintkótáknak a ± 0,00 szinthez viszonyított méreteit. Négyzetméterben kell megadni a területi adatokat (telekméret, helyiség alapterülete stb.) Köbméterben kell megadni az épület és az egyes helyiségek légterét (térfogatát). A tervrajz esetében csak milliméterben történő méretmegadás is alkalmazható, de ebben az     legenda 0.6   S E G É D L E T épületszerkezetek műszaki ábrázolásához esetben egységesen minden mértet milliméterben kell megadni. A méretmegadás azon eseteiben, amikor

kétirányú méret megadása szükséges, akkor az első vagy tört esetében a felső szám a vízszintes (szélesség) méretet, a második vagy tört esetében az alsó szám a függőleges (magasság) méretet jelöli. A méretezés a méretezendő rész közelében meghúzott méretvonallal és az azon megadott kótával (méretjeggyel) illetve a konkrét felirat (méretszám) megadásával történik. A méretvonal vagy az ábrázolt épületen kívül, vagy az épületen belül kerül elhelyezésre oly módon, hogy az a rajzot, a rajzi elemeket és ezek értelmezhetőségét ne zavarja. A méretvonalon megadásra kerülő távolság két végpontját kótával (méretjeggyel) kell jelölni. A kóta (méretjegy) lehet nyíl, tömör vagy üres kör valamint 45 fokos vonalszakasz. A méretvonal mindig hajszálvékony (pl.: 0,18 mm) a kóta (méretjegy) általában vékony (pl.: 0,25 mm) vonal (esetleg 0,35 mm) A nyíllal történő jelölés akkor használatos, ha egy

távolságnak egyik végpontja sem határozható meg, vagy ha egyéb jelölés nem lenne értelmezhető ill. értelmeszerű (pl: befeketített fal esetén). Az üres vagy tömör körrel történő jelölés (méretjegy) általánosan alkalmazható, de nem javasolt olyan helyeken, ahol a rajz kidolgozottsága nem teszi lehetővé a kóta (méretjegy) megkülönböztetését. A 45 fokos vonalszakasszal történő jelölés (méretjegy) egy általános és jól értelmezhető jelölési mód, és ez ad lehetőséget a tévedhetőség és az értelmezési hibák legnagyobb mértékű kizásárára. A méretezésnél a méret adatot szabványszámokkal vagy egyéni írásképpel a méretvonal fölé vagy a méretvonal megszakításával annak helyére kell írni. Nem szabad a méretvonalon keresztül vagy közvetlenül a méretvonalra írni, mert így a számok egyértelmű leolvasása nem bitosított és ez tévedésekhez vezethet. Az adatok (számok) megadásánál alapelv, hogy azok

alulról illetve jobbról legyenek olvashatók. Körívek, sugarak jelölésénél a kör középpontját kis körrel és a sugár végpontját nyíllal kell jelölni. Ügyelni kell a megadott adatok olvashatóságára, azaz eltérő méretarány eltérő betűméretet követel meg. 1:100 ill. 1:200 vagy ennél kisebb lépték esetén a javasolt betűméret 2,5 mm, 1:50 méretarány esetén 3,0 mm, 1:20 és ennél nagyobb méretarány esetén 4,0 mm. A méretezésnél rövidítéseket is lehet vagy kell használni, mégpedig: − R = sugár − ☐ = négyzet − ∅ = átmérő Ezeket a jeleket a méretszám előtt kell megadni. A sugár „R” jelet mindig ki kell írni, a többit csak akkor, ha az a rajzból nem tűnik ki egyértelműen. Fontos: A rajzon a méretezésnél a felirat (méretszám) aláhúzásával jelöljük azt, ha a jelölt méretszakasz nincs azonos léptékben a beírt mérettel. Zárójelbe helyezéssel kell jelölni, ha egy méret bizonytalan, pl.: csak

feltárást követő mérés után lehet a méretet pontosan megállapítani. A szintkótázás A méretmegadás egyik igen fontos formája a szintkótázás. Az épületek magassági adatait nem csak egymáshoz képest megadott felirattal (méretszámmal), hanem egy fix ponthoz (± 0,00 m) való helyzetében is meg kell adni. A fix pont általában a földszinti padlóvonal. A magassági méretek kitűzésénél minden magassági adatot a fix ponthoz képest mérnek. A metszeteken mindig meg kell adni a fix pont helyét és azt jellel kell ellátni. Az összes többi magassági adatot ehhez a fix ponthoz képest kell megadni. A ± ponttól felfelé mért méreteket + előjellel, a lefelé mért méretekt – előjellel kell ellátni. A szintkóta jele kétféle kell legyen: A metszeteknél háromszög, amelynek csúcsa a megjelölendő méretvonalat érinti és egy függőlegessel át van húzva (az áthúzás eltérően is történhet). A háromszög teljes kitöltéssel (fekete

háromszög) látandó el akkor, ha a méretvonal szerkezet magasságát jelöli. A háromszög üres kitöltésű (üres háromszög) akkor, ha a méretvonal nem szerkezet, hanem kész felület magasságát jelöli (pl.: padlósíkot jelöl)     legenda 0.7   S E G É D L E T épületszerkezetek műszaki ábrázolásához Az alaprajz esetében kétirányban áthúzott kör vagy négyszög jel alkalmazandó, ahol a negyedek páratlan (vagy páros) részei kitöltöttek (feketék). A méretezés nagysága a méretarány alapján történik. A méretezésnél a mennyiségi egység jelölése csak akkor szükséges, ha egy ábrán belül többféle méretfajta van, egyébként az alap értelmezés [m] mértékegységű. A magassági (szintkóta) méretezéssel összefüggésben különböző betűjelek és rövidítések használata is járatos, javasolt. A helyiségek adatmegadása (K1) A tervrajzokon a helyiségek esetében a méretaránytól függően történik az

adatok megadása. Törekedni kell arra, hogy a helyiségek megnevezése teljesen kiírásra kerüljön. Amennyiben ez mégsem lehetséges, akkor értelmezhető rövidítés alkalmazása szükséges. Termékek anyagának jelölése (M 9.1 – M 95) Az építész tervrajzokon kiemelt jelentősége van az anyagjelölésnek, mert e nélkül a műszaki terv nem egyértelmű, ugyanis nem ad utasítást a felhasználásra kerülő termékek anyagának fajtájára (kerámia, fém, műanyag stb.) Általában 1:200 vagy ennél kisebb méretarányú terv esetében nem jelöljük külön az anyagokat, csak egyfajta jelölés történik, mégpedig egyszínű színezés (feketítés) vagy egységes vonalkázás, mellyel csupán a terv jobb és könyebb érthetőségét kívánjuk alátámasztani. Az anyagok jelölésének kétféle módja van: vagy vektoros jelölés (vonalkázás és üres felület), vagy felületi jelölés (színezés, az üres felület nem tekintendő színezésnek). A vektoros

jelölés azonban kétféleképpen is történhet. Alkalmazható az általánosan elfogadott jelkulcs, de alkalmazható egyedi jelkulcs is. Az egydi jelkulcs alkalmazása esetén a rajzon fel kell tüntetni a jelkulcshoz tartozó adatközlő ikonrendszert, mely azonosítja az egyedi jelhez tartozó, alkalmazott anyagfajtákat. Ilyen jelkulcs magyarázat készítése az általánosan elfogadott vektoros jelölés esetén nem szükséges. A megadott anyagjelöléseket az 1:100 vagy nagyobb méretarány esetén kell (kötelező) alkalmazni. A vektoros jelölés sűrűsége a méretarányhoz igazítandó. 7. A műszaki ábrázolás digitális eszközei A munkavégzés alapeleme a hardware, azaz a számítógép (PC-Windows vagy Macintosh-OSX) és a kapcsolódó eszközök (2D vagy 3D nyomtató stb.) A munka elvégzéséhez az általános software-eken kívül CAD és render (vizuailizációs) software használata javasolt. általános (alapvető) software − Office programcsomag −

Adobe Acrobat, Adobe Photoshop CAD programok − Graphisoft / Archicad − Autodesk / Autocad Architecture, Revit − Nemetschek / Allplan vizualizációs programok − Maxon / Cinema 4D (Vizualize) − Graphisoft / Artlantis − Autodesk / 3ds Max − Trimble / SketchUp Pulai Sándor Az anyagjelölés módozatai szabadon alkalmazhatók, de figyelemmel kell lenni arra, hogy az anyagjelölés mind az eredeti mind a másolati terveken azonos módon legyen értelmezhető (színezés esetén a sokszorosítás is színes kell legyen).     legenda 0.8   32,46 1,50 90 635 1,10 200 250 p:1,10 15 30 125 Aj4 8x30 23 33 635 39 35 Aj4 38 36 37 +5,87 101 213 M 11 Aj3 Aj3 C 5 S1 +6,00 76 213 88 Aj4 200 p:85 30 A1 15 60 15 A2 A rajz jobb áttekinthetősége miatt ezen a blokkon a belső kótázás nem került feltüntetésre S2 A4 75 120 45 Aj1 B 30 p:1,60 150 A7 03 p:1,10 p:85 90 A5 120 125 250 120 p:1,10 H 125 213 90 213

88 5 22 34 1,55 Aj4 2,40 2,70 82 24 32 210 76 213 25 31 100 Aj4 26 Aj3 213 29 213 101 27 12 1,85 1,20 28 07 101 Aj2 12 20 30 18 1,55 210 12 18 10 +4,37 30 90 10 30 10 45 100 8 8 1,20 10 +4,37 p:37 +4,50 A6 É A 30 +5,85 10 02 235 90 150 120 30 1% 15 1,25 10 120 10 2,00 1 sor máz. ker lábazat 1,05 8 08 +6,00 213 885 1,16 10 30 Aj4 3,60 2,00 885 885 01 385 30 A5 p:37 136 p:85 10 30 Aj2 213 10 4,05 3,60 A3 Aj4 81 213 Aj4 +5,85 1 2 3 4 213 76 95 +6,00 Aj4 Aj4 88 10 5,70 04 1,60 M 06 101 Aj3 30 10 213 10 C 09 76 1,01 Aj4 213 3,45 10 1,02 10 1,09 130 213 p:1,10 H A7 81 213 101 10 Aj3 Aj1 +4,50 Aj4 30 101 Aj3 S2 A4 p:1,60 lábazat: 1) 10x30 kerámia lábazat 2) fa lábazat 2,00 1,02 3,60 4,30 30 150 120 p:85 10 05 1,00 csempe falburkolat 210 cm magasságig 213 90 p:85 2,64 p:85 A1 150 150 120 A2 2,00 30 15 A A1 1,35 120

padozat: 1) szalagparketta 2) 30x30 kerámia padló falburkolat: 1) 20x20 csempeburkolat 2) tapétázás + festés technológiai szigetelés 75 A6 jelmagyarázat: helyiségszám + név mennyezet: mennyezet + belmag. 1) vakolat+ festés 2) GK álmennyezet falburkolat lábazat 1,38 30 6 sor csempe falburkolat konyhabútorok között 1,00 1,35 30 750 1,50 3,00 75 30 1,38 1,38 2,76 3,60 2,76 2,35 30 2,25 3,00 30 14,70 32,46 A kész, minden ábrázolással ellátott alaprajz Megjegyzés: A nyomtatott rajz m=1:100 méretarányú, de a bemutatott szerkezet az m=1:50 lépték szerinti módon van ábrázolva. BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszék Általános emeleti alaprajz T 1% 1,38 3,00 235 2,35 30 B csúszásmentesség 2,25 7,50 3,60 2,76 213 padozat 30 885 01 1 + 2,67 1 1 1 1 1 1 R9 + 3,00 150 1,05 adattábla (helyiségpecsét) 2,76 30 213 3,60 75 30 125 14,70 60 4 3 2 1 16,12 15,52 15,22 12,20 11,90 11,26

10,96 1 : 50 0 1 2 14,00 13,70 10,70 10,40 7,50 7,20 4,00 3,90 0 0,30 9,41 3 6,71 50 6 5,16 4,86 4,22 3 3,92 2 50 1,50 0,90 hőszigetelés helyigényének jelölése 1 1,80 1 : 50 6 0 0 0,60 Fő követelmény: a leméréssel is ellenőrizhető szerkesztési pontosság. Ez elvégezhető: a) A felmérési sorrend megválasztásával - előszőr összméretek (épületkontúrok), majd a rész-, végül a töredékméretek közémérése útján. b) Koordinátaméréssel, a már meglévő 1:100-as (engedélyezési) terv, vagy a munkaközi tervvázlat méretadatainak sorbafejtésével (lásd a lapon). Megjegyzés: A nyomtatott rajz m=1:100 méretarányú, de a bemutatott szerkezet az m=1:50 lépték szerinti módon van ábrázolva. A vonalvastagságok és anyagjelölések a szerkesztési folyamatok kiemelése miatt csak a végleges rajzon kerülnek ábrázolásra. BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszék Teherhordó és külső falak

felszerkesztése A1 b a c c a b a) A hőszigetelés, a belső falak és a nyílászárók felszerkesztése. b) Lépcső fordulóél, loggia, tornác, stb. teherhordó szerkezeteinek kontúrjelölése c) Hornyok, strangok stb., valamint kémények berajzolása Megjegyzés: A nyomtatott rajz m=1:100 méretarányú, de a bemutatott szerkezet az m=1:50 lépték szerinti módon van ábrázolva. A vonalvastagságok és anyagjelölések a szerkesztési folyamatok kiemelése miatt csak a végleges rajzon kerülnek ábrázolásra. BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszék Szerkezeti elemek A2 e f1 H d d f3 f2 f4 M e e M d f4 f2 f3 d e f1 H d d) Burkolatok: lépcsőfokok látszó élei, nem látszó homloksík, falburkolatok berajzolása e) Felszerelések, kiegészítő szerkezetek (szellőzők, esővíz, szennyvíz lefolyók, korlátok, stb.) bejelölése f) Rögzített berendezési tárgyak jelképeinek berajzolása f1 - konyha (tűzhely,

mosogató, beépített szekrények, stb.) f2 - fürdőszoba (kád, mosdó, mosógép, vízmelegítő, wc, stb.) f3 - Fűtőberendezések (kályhák, kazán, stb.) f4 - Beépített bútorok (szekrények, mérőfülke, kamrapolc, stb.) Megjegyzés: A nyomtatott rajz m=1:100 méretarányú, de a bemutatott szerkezet az m=1:50 lépték szerinti módon van ábrázolva. A vonalvastagságok és anyagjelölések a szerkesztési folyamatok kiemelése miatt csak a végleges rajzon kerülnek ábrázolásra. BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszék Kiegészítő szerkezetek és berendezések A3 4 3 2 1 32,46 14,70 30 3,60 2,76 30 1,05 3,00 30 2,25 2,35 30 1,38 750 3,60 2,76 1,38 3,00 75 1,50 30 1,35 1,00 4 3 1 30 Megjegyzés: a kótázás az épület minden oldalánál elkészítendő, még akkor is ha azonosság áll fenn. H 3,96 4,26 3,35 Megjegyzés: a továbbiakban a rajz áttekinthetősége miatt az épületblokkok eltolását mutató

kótázást nem szerepeltetjük a rajzokon 91 94 64 30 3 4 M 64 30 94 91 M 3,35 4 3 1 2 3 4 1,05 30 3,60 Megjegyzés: a továbbiakban a rajz áttekinthetősége miatt az épületblokkok eltolását mutató kótázást nem szerepeltetjük a rajzokon 30 60 30 90 H 4,26 3,96 4 3 1,00 1 3 4 1,35 30 750 1,50 3,00 75 1,38 30 1,38 2,76 3,60 2,76 2,35 30 2,25 3,00 30 14,70 32,46 1) Külső nyílászáró tengelyek egymáshoz és a szélső szerkezetekhez 2) Teherhordó szerkezetek 3) Épületkontúr, szerkezeti törések, tagoltság 4) Teljes épületszélesség Megjegyzés: A nyomtatott rajz m=1:100 méretarányú, de a bemutatott szerkezet az m=1:50 lépték szerinti módon van ábrázolva. A vonalvastagságok és anyagjelölések a szerkesztési folyamatok kiemelése miatt csak a végleges rajzon kerülnek ábrázolásra. BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszék Adatmegadás: kóták (külső) A4 32,46 4 3 2 1 14,70 30 3,60

2,76 30 1,05 3,00 30 2,25 2,35 750 3,60 2,76 30 1,38 1,38 3,00 75 1,50 30 1,35 1,00 Megjegyzés: a kótázás az épület minden oldalánál elkészítendő, még akkor is ha azonosság áll fenn. 30 15 8 30 8 15 H 2,00 2,00 12 1,85 45 25 31 2,70 8 26 30 24 32 23 33 22 34 39 35 38 36 37 18 10 1,21 10 8 M +6,00 +5,85 10 1,26 +5,85 3,45 1,36 6 10 30 2,00 10 90 8 15 +1,50 9 2,00 1,02 H 30 +1,50 szintmagasságok kész felület (pl.:burkolat) szintmagasságok szerkezet 1,05 30 3,60 1,00 8 1,35 30 750 1,50 3,00 15 30 30 1,50 45 1 2 3 4 1,20 27 +6,00 30 15 1,35 8 20 29 82 1,02 95 81 10 10 3,60 8 1,20 28 1,10 30 30 12 1,60 78 4,05 +6,00 +4,37 30 2,40 M 10 10 5,70 7 8 8x30 10 10 1,08 1,30 1,01 +5,85 8 +4,50 18 30 4,30 3,60 8 +4,37 10 7 30 30 90 10 30 10 6 10 2,64 +4,50 8 75 1,38 30 1,38 2,76 3,60 2,76 2,35 30 2,25 3,00 30 14,70 32,46 1) Külső nyílászáró

tengelyek egymáshoz és a szélső szerkezetekhez 2) Teherhordó szerkezetek 3) Épületkontúr, szerkezeti törések, tagoltság 4) Teljes épületszélesség 5) Külső kótával nem megadott falak (falazott / szerelt / öntött / előre gyártott) 6) Belső nyílások tengelyei a legközelebbi teherhordó szerkezethez 7) Áttörések, hőszigetelés, lépcső, lépcső fellépő számozás 8) Szintmagasságok Megjegyzés: A nyomtatott rajz m=1:100 méretarányú, de a bemutatott szerkezet az m=1:50 lépték szerinti módon van ábrázolva. A vonalvastagságok és anyagjelölések a szerkesztési folyamatok kiemelése miatt csak a végleges rajzon kerülnek ábrázolásra. BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszék Adatmegadás: kóták (belső) A5 Megjegyzés: a láthatóság érdekében a kótázás nem került feltüntetésre, de egyébként változatlanul szükséges. A1 1% 235 90 p:1,10 125 Aj4 p:37 1,00 81 12 M Aj3 76 Aj3 120 08 Aj4 Aj4

213 101 Aj2 210 885 885 213 09 A5 213 Aj3 76 213 213 Aj4 200 250 p:85 05 125 H 885 p:85 Aj4 213 213 A7 p:85 120 635 csempe falburkolat 210 cm magasságig 150 120 90 A2 150 150 120 A A1 p:1,10 101 technológiai szigetelés p:1,60 lábazat: 1) 10x30 kerámia lábazat 2) fa lábazat B csúszásmentesség falburkolat: 1) 20x20 csempeburkolat 2) tapétázás + festés lábazat Aj1 213 padozat padozat: 1) szalagparketta 2) 30x30 kerámia padló S2 A4 75 01 1 + 2,67 1 1 1 1 1 1 R9 + A6 jelmagyarázat: helyiségszám + név mennyezet: mennyezet + belmag. 1) vakolat+ festés 2) GK álmennyezet falburkolat 60 adattábla (helyiségpecsét) Aj4 06 Aj4 213 100 Aj2 04 C 210 p:37 01 p:1,10 125 A5 p:85 p:85 A7 120 213 120 250 Aj4 Aj4 885 Aj3 Aj3 A1 150 213 213 885 885 101 200 Aj3 101 M S1 C 76 213 90 213 Aj4 07 213 76 150 213 101 Aj4 A2 H p:1,80 A4 60 B 75 A6 Nyílászárók adatmegadása

parapet megadása lehet: p: / pm: / m: A6 É A 120 Aj1 S2 Lejtések iránya és nagysága 1% p:1,60 60 p:1,10 60 235 10 03 635 213 125 A3 Aj4 90 150 120 K1 1% p:85 6 sor csempe falburkolat konyhabútorok között Jelek: - Konszignációs jelek, lejtések jelölése - Más terveke való utalások (metszet jelölések, részletrajzok jelölése, stb.) - Hangsúlyozó jelek (fő és lakásbejárat, szellőző, bekötés, stb.) - Helyiség adattábla - Egyedi felületek, adatok (pl.: konyha csempetükör) - Északjel Megjegyzés: A nyomtatott rajz m=1:100 méretarányú, de a bemutatott szerkezet az m=1:50 lépték szerinti módon van ábrázolva. A vonalvastagságok és anyagjelölések a szerkesztési folyamatok kiemelése miatt csak a végleges rajzon kerülnek ábrázolásra. BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszék Adatmegadás: jelek és feliratok A6 szintkóták összkóta részletek 1,47 1,50 1,53 15 27 9,40 +5,32 1,47 1,50

2,62 1,60 85 +3,85 27 23 38 +2,25 ±0,00 -0,18 -0,18 ±0,00 -0,28 -0,28 -0,28 -0,28 -1,20 -1,20 -1,20 -1,20 18 30 R1 1,95 10 2,62 3,00 2,62 +2,47 +2,25 +1,62 10 cm ásványgyapot hőszigetelés 1 m magasságig levezetve +1,33 R1 28 +2,62 28 38 +2,85 +3,00 3,00 85 15 R2 +2,62 +2,47 hőhídmegszakító elem +1,62 23 29 1,00 +3,85 R2 1,33 R10 3,00 3,00 1,50 2,62 +3,85 2,25 +5,62 +5,62 23 +5,62 +5,62 +2,85 +6,85 15 +5,85 +6,00 +3,00 +8,32 85 2,62 R3 +5,85 38 38 15 2,62 2,62 2,62 1,50 85 +6,00 27 23 +6,85 1,08 27 +8,62 +8,62 +6,85 +9,40 20 vált +8,62 +8,62 R3 18 55 39 31 32 R7 1% 95 1,03 30 részletek belmagasság szintkóták nem szerkezet szintkóták szerkezet +8,85 hőhídmegszakító elem 1,47 9,40 +8,85 23 vált. 51 20 23 vált. 27 78 1,77 55 35 31 32 R7 1% +1,33 +0,30 ±0,00 - 6 cm térkő burkolat - 3 cm 0/4 frakciójú bazalt ágyazat - 20 cm kavicsterítés - termett talaj

hőhídmegszakító elem +3,85 +2,67 szintmagasság szintkóták nem szerkezet belmagasság részletek részletek összkóta szintkóták +5,67 - 18 cm monolit vasbeton lemez - stat. terv szerint - 1 cm mennyezetvakolat - 5 cm PS hab hőszigetelés - felületképzés R6 +6,85 +2,98 szintkóták szerkezet frakcionált mosott kavics leterhelő réteg - 1rtg. 125 g/m2 felülettömegű műagyagfátyol szűrőréteg - 1,5 mm vtg. lágyított PVC lemez csapadékvíz elleni szigetelés - 10 cm lépésálló ásványi szálas hőszigetelés R10 kötésben fektetve - 10 cm lépésálló ásványi szálas hőszigetelés kötésben fektetve - 1 rtg. 3 mm vtg alufólia hordozórétegű modifikált bitumenes lemez párazáró réteg - hideg bitumenmáz kellősítés (kb. 300 g/m2) - 2-16 cm könnyűbeton lejtésadó réteg - 23 cm PTH gerendás födém - stat. terv szerint - 1 cm mennyezetvakolat + glettelés + festés R8 +5,98 R8 - MINT R6, továbbá R6 - 5 cm d=16-32 mm

gömbölyűszemű - 0,3 cm önterülő aljzatkiegyenlítés - 6 cm vasalt aljzatbeton - 1 rtg. PE technológiai szigetelés - 3,5 cm ásványgyapot úsztató réteg - 3 cm hab installációs réteg (EPS, XPS) - 23 cm PTH gerendás födém - stat. terv szerint - 15 cm ásványgyapot hőszigetelés mechanikai rögzítéssel - felületképzés +8,62 - 0,3 cm cementbázisú ragasztóréteg - 0,5 cm drain réteg - 2 rtg. kenhető szigetelés - 9-11 cm vtg. lejtést adó esztrich réteg - 18 cm monoit vasbeton födém - glettelés + festés - 0,3 cm önterülő aljzatkiegyenlítés - 6 cm vasalt aljzatbeton - 1 rtg. PE technológiai szigetelés - 3,5 cm ásványgyapot úsztató réteg - 3 cm hab installációs réteg (EPS, XPS) - 23 cm PTH gerendás födém - stat. terv szerint - 1cm mennyezetvakolat + glettelés + festés R2 - 2,2 cm ragasztott lécparketta +9,40 R7 - 1,2 cm kerámia lapburkolat R3 - 2,2 cm ragasztott lécparketta - 0,3 cm cementbázisú ragasztóréteg - 0,4 cm

önterülő aljzatkiegyenlítő - 12 cm vasalt aljzatbeton - 1 rtg. technológiai szigetelés - 4 cm ásványgyapot úsztató réteg - 1 rtg. bitumenes vastaglemez talajnedvesség elleni szigetelés - 1 rtg. kellősítés - 10 cm vasalt aljzatbeton - 1 rtg. PE (polietilén) fólia - 25 cm kavicsfeltöltés - termett talaj szintmagasság R1 - 0,8 cm kerámia lapburkolat 10 10 ±0,00 Kóták: - Függőleges kóták kívül mindkét oldalt azonosság esetén is részletek / összkóta / szintkóták - Függőleges kóták belül mindkét oldalt azonosság esetén is részletek / belmagasság / szintmagasság / szintkóták (szerkezet / nem szerkezet) - Rétegrendek jelölései, megírásai - Lejtések jelölése - Nézetben látható részek Megjegyzés: A nyomtatott rajz m=1:100 méretarányú, de a bemutatott szerkezet az m=1:50 lépték szerinti módon van ábrázolva. BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszék A-A metszet AA F1 - homlokzati nemesvakolat

F3 - rézsűs kialakítású munkagödör,2 termett talaj - primus + üvegszövet + primus - 10+5 cm ásványgyapot hőszigetelés ragsztva + dübelezve - 1,5 cm alapvakolat - 30 cm égetett vázkerámia falazat - 1 cm beltéri vakolat - glettelés + festés F2 - felületképzés (pl.: lábazatvakolat) - primus + üvegszövet + primus - 2x6 cm extrudált PS hab hőszigetelés ragasztva + dübelezve - 1 rtg. bitumenes vastaglemez szigetelés R1 a terepcsatlakozástól minimum 30 cm magasságra felvezetve - 1 rtg. hideg bitmenmáz kellősítés (300 g/m2) - 1,5 cm alapvakolat - 30 cm égetett vázkerámia falazat - 1 cm beltéri vakolat - glettelés + festés - 0,8 cm kerámia lapburkolat - 0,3 cm cementbázisú ragasztóréteg - 0,4 cm önterülő aljzatkiegyenlítő - 12 cm vasalt aljzatbeton - 1 rtg. technológiai szigetelés - 4 cm ásványgyapot úsztató réteg - 1 rtg. bitumenes vastaglemez talajnedvesség elleni szigetelés - 1 rtg. kellősítés - 10 cm vasalt aljzatbeton -

1 rtg. PE (polietilén) fólia - 25 cm kavicsfeltöltés - termett talaj 23 18 4,10 3,50 2,60 +1,50 30 +1,19 1,20 +1,33 28 1,50 3,00 99 3,47 1,03 10,83 1,00 +3,87 R9 +2,33 R1 28 +4,87 2,37 +2,69 1,97 37 32 31 3,00 37 1,00 36 +4,19 +3,90 +3,00 ±0,00 R9 +4,50 ±0,00 +6,84 +1,80 +1,50 F3 -0,28 -1,20 -0,28 10 10 30 F2 18 1,33 1,03 F1 +0,30 ±0,00 3,00 3,00 +3,37 31 1,09 95 +1,33 +4,87 37 31 32 +5,69 +5,37 29 31 37 +6,00 lépéshangszigetelő elem +2,28 +7,19 +6,87 +7,87 2,00 3,00 +6,37 2,00 1,97 A4 S1 R9 +7,50 2,40 37 31 2,00 1,97 12,33 1,03 +5,34 +7,87 18 2,00 1,97 1,03 32 +8,69 +8,37 lépéshangszigetelő elem +11,34 fordulóél +9,00 A4 55 vált. 20 +11,60 +11,37 23 +11,60 +11,37 +9,37 +8,34 +12,33 +11,78 +9,37 +3,37 - 0,3 cm cementbázisú ragasztóréteg - 0,9 cm kiegyenlítő réteg - 6 cm vasalt aljzatbeton - 1 rtg. polietolén fólia technológiai szigetelés - 5 cm ásványgyapot

úsztató réteg - 18 cm monolit vb. lemez - stat terv szerint - 1cm mennyezetvakolat + glettelés + festés +11,78 +9,40 S2 R9 - 0,8 cm kerámia lapburkolat 18 99 +11,34 +6,37 frakcionált mosott kavics leterhelő réteg - 1rtg. 125 g/m2 felülettömegű műagyagfátyol szűrőréteg - 1,5 mm vtg. lágyított PVC lemez csapadékvíz elleni szigetelés - 10 cm lépésálló ásványi szálas hőszigetelés kötésben fektetve - 10 cm lépésálló ásványi szálas hőszigetelés kötésben fektetve - 1 rtg. 3 mm vtg alufólia hordozórétegű modifikált bitumenes lemez párazáró réteg - hideg bitumenmáz kellősítés (kb. 300 g/m2) - 2-16 cm könnyűbeton lejtésadó réteg - 23 cm PTH gerendás födém - stat. terv szerint - 1 cm mennyezetvakolat + glettelés + festés R6 +12,33 S2 R6 - 5 cm d=16-32 mm gömbölyűszemű - geotextília terítés min. 250 g/m - egyfrakciós kavics szűrőréteg visszatöltés - 15 cm Styrofoam Roofmate ID extrudál PS hab

hőszigetelés ragasztva - 1 rtg. vastag bitumenes lemez talajnedvesség elleni szigetelés - 1 rtg. hideg bitmenmáz kellősítés (300 g/m2) - 1,5 cm alapvakolat - 30 cm zsalukő falazat - 1 cm beltéri vakolat - glettelés + festés -1,20 Kóták: - Függőleges kóták kívül mindkét oldalt azonosság esetén is részletek / összkóta / szintkóták - Függőleges kóták belül mindkét oldalt azonosság esetén is részletek / belmagasság / szintmagasság / szintkóták (szerkezet / nem szerkezet) - Rétegrendek jelölései, megírásai - Lejtések jelölése - Nézetben látható részek Megjegyzés: A nyomtatott rajz m=1:100 méretarányú, de a bemutatott szerkezet az m=1:50 lépték szerinti módon van ábrázolva. BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszék B-B metszet BB R4 - 0,8 cm kerámia lapburkolat - 0,3 cm cementbázisú ragasztóréteg - 0,4 cm önterülő aljzatkiegyenlítő - 7 cm vasalt aljzatbeton - 1 rtg. technológiai szigetelés -

3,5 cm ásványgyapot úsztató réteg - 3 cm hab installációs réteg (EPS, XPS) - 23 cm PTH gerendás födém - stat. terv szerint - 15 cm ásványgyapot hőszigetelés mechanikai rögzítéssel - felületképzés R6 - 5 cm d=16-32 mm gömbölyűszemű frakcionált mosott kavics leterhelő réteg - 1rtg. 125 g/m2 felülettömegű műagyagfátyol szűrőréteg - 1,5 mm vtg. lágyított PVC lemez csapadékvíz elleni szigetelés - 10 cm lépésálló ásványi szálas hőszigetelés kötésben fektetve - 10 cm lépésálló ásványi szálas hőszigetelés kötésben fektetve - 1 rtg. 3 mm vtg alufólia hordozórétegű modifikált bitumenes lemez párazáró réteg - hideg bitumenmáz kellősítés (kb. 300 g/m2) - 2-16 cm könnyűbeton lejtésadó réteg - 23 cm PTH gerendás födém - stat. terv szerint - 1 cm mennyezetvakolat + glettelés + festés R5 - 0,8 cm kerámia lapburkolat - 0,3 cm önterülő aljzatkiegyenlítés - 6 cm vasalt aljzatbeton - 1 rtg. PE technológiai

szigetelés - 4 cm ásványgyapot úsztató réteg - 2,5 cm hab installációs réteg (EPS, XPS) - 23 cm PTH gerendás födém - stat. terv szerint - 15 cm ásványgyapot hőszigetelés mechanikai rögzítéssel - felületképzés - 0,3 cm cementbázisú ragasztóréteg - 0,4 cm önterülő aljzatkiegyenlítő - 7 cm vasalt aljzatbeton - 1 rtg. technológiai szigetelés - 3,5 cm ásványgyapot úsztató réteg - 3 cm hab installációs réteg (EPS, XPS) - 23 cm PTH gerendás födém - stat. terv szerint - 1cm mennyezetvakolat + glettelés + festés R9 - 0,8 cm kerámia lapburkolat - 0,3 cm cementbázisú ragasztóréteg - 0,9 cm kiegyenlítő réteg - 6 cm vasalt aljzatbeton - 1 rtg. polietolén fólia technológiai szigetelés - 5 cm ásványgyapot úsztató réteg - 18 cm monolit vb. lemez - stat terv szerint - 1cm mennyezetvakolat + glettelés + festés R3 - 2,2 cm ragasztott lécparketta - 0,3 cm önterülő aljzatkiegyenlítés - 6 cm vasalt aljzatbeton - 1 rtg. PE

technológiai szigetelés - 4 cm ásványgyapot úsztató réteg - 2,5 cm hab installációs réteg (EPS, XPS) - 23 cm PTH gerendás födém - stat. terv szerint - 1cm mennyezetvakolat + glettelés + festés 18 vált. 20 +12,33 +12,04 +11,78 2,60 R6 S1 +10,17 R9 13 20 +8,62 2,25 35 +11,60 +9,00 18 3,15 2,95 R6 +9,38 +9,18 +8,62 R6 29 +12,33 +8,69 2,67 R2 - 2,2 cm ragasztott lécparketta 2,67 - 0,3 cm cementbázisú ragasztóréteg - 0,4 cm önterülő aljzatkiegyenlítő - 12 cm vasalt aljzatbeton - 1 rtg. technológiai szigetelés - 4 cm ásványgyapot úsztató réteg - 1 rtg. bitumenes vastaglemez talajnedvesség elleni szigetelés - 1 rtg. kellősítés - 10 cm vasalt aljzatbeton - 1 rtg. PE (polietilén) fólia - 25 cm kavicsfeltöltés - termett talaj 2,67 R1 - 0,8 cm kerámia lapburkolat +5,62 18 +5,69 23 +5,62 10 33 23 +7,17 3,00 13 +6,00 2,67 +6,00 +5,85 +7,50 2,67 R9 R5 38 15 R3 3,00 2,69 2,62 2,62 2,62 R3 +7,50 -0,28

-1,20 -1,20 15 18 +1,20 1,50 30 1,20 1,20 12 -0,28 18 ±0,00 +1,50 ±0,00 28 -0,28 R1 18 -0,18 S1 10 10 cm ásványgyapot hőszigetelés 1 m magasságig levezetve +1,50 10 30 18 33 R1 R1 10 +4,17 3,00 18 +2,69 +1,62 ±0,00 18 +2,62 2,67 13 +3,00 +4,50 2,67 +2,85 3,00 3,00 2,62 2,62 +2,47 R9 R4 2,69 38 +3,00 23 15 R2 3,00 2,69 3,00 2,62 2,62 R2 +4,50 -0,28 -1,20 Kóták: - Függőleges kóták kívül / belül mindkét oldalt, azonosság esetén is részletek / szerkezeti magasságok összkóta / szintmagasságok szintkóták - Rétegrendek jelölései, megírásai - Lejtések jelölése - Nézetben látható részek Megjegyzés: A nyomtatott rajz m=1:100 méretarányú, de a bemutatott szerkezet az m=1:50 lépték szerinti módon van ábrázolva. BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszék C-C metszet CC Homlokzati anyagok konszignációja 1 2 3 4 5 6 megnevezés szín felület műgyanta

lábazati vakolat szürke érdes "vödrös" homlokzati vékonyvakolat sárga dörzsölt "vödrös" homlokzati vékonyvakolat fehér dörzsölt műanyag nyílászárók fehér sima acél szerkezetek fehér sima horganyzott acél bádogos szerk. natúr sima 2 2 6 2 99 +12,33 1,13 2 +9,82 +9,40 Aj1 S2 31 3 39 95 4 73 95 A10 1,03 +1,33 1,03 1,78 1,82 +3,78 A10 +3,37 +2,28 4 +5,60 4 1,82 87 5 A11 4 A7 A6 +4,10 +2,28 +0,30 ±0,00 4 A4 A4 1,97 4 Aj1 1,22 35 1,47 9,40 A3 +3,85 +2,67 +5,34 +5,32 +5,32 +2,98 +6,37 +2,28 A12 4 +1,33 4 +2,83 1,63 3 +6,82 A6 1,78 87 5 31 +5,98 +5,67 4 +1,33 +1,20 +0,90 +0,60 3 1 1 1 A7 2 1 2 NYUGATI HOMLOKZAT "RÉSZLET" Kóták: - Függőleges kóták a homlokzatok oldalánál, azonosság esetén is részletek összkóta szintkóták a homlokzaton belül is ha szükséges - Homlokzati anyagok jelölése, konszignálása (megnevezés,

szín, felületi struktúra) - Egyéb elemek megnevezése, konszignációs jelek, részletjelek (szükség esetén) Megjegyzés: A nyomtatott rajz m=1:100 méretarányú, de a bemutatott szerkezet az m=1:50 lépték szerinti módon van ábrázolva. BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszék 1,22 +7,10 1,97 +6,85 +8,60 A7 A6 S2 4 1,03 4 A4 1,09 Aj1 A4 95 1,77 A3 +8,34 +8,32 43 +8,32 +9,37 1,22 1,08 78 +9,40 A6 95 6 1,97 4 6 +10,95 A7 2,93 3 S3 +11,34 1,22 S3 Homlokzat H1 ALAPRAJZI ADATMEGADÁS ELLENŐRZŐ LISTA lépték = 1: MEGNEVEZÉS anyagjelölés vonalvastagságok épület kontúron kívüli kóta épület kontúron belüli kóta helyiség adatmegadás vagy helyiség adattábla (helyiségpecsét) rögzített berendezési tárgyak épületgépészet jelek és feliratok felületek ábrázolása ill. jelölése vonallal 1) 2) 100 50 ✓ ✓ ✓ ✓ 1.1 ✓ ✓ falak a külső síktól mért 1 m mélységig

2.1 ✓ ✖ teherhordó szerkezetek 3.1 ✓ ✓ épületkontúr, szerkezeti törés, tagoltság 4.1 teljes épületszélesség 5.1 járda, terasz stb. szintmagasság megadás külső kótával nem megadott falak (szerelt, falazott, öntött, előre gyártott) belső nyílások tengelyei a legközelebbi teherhordó szerkezethez áttörések hőszigetelés lépcső lépcső fellépő számozás szintmagasság számozás (pl.: szintlakáshelyiség – III203) belmagasság megnevezés alapterület mennyezet falfelület padlóburkolat lábazatburkolat padozat csúszásmentesség technológiai, használati víz elleni szigetelés konyhabútor2 beépített bútorok (szekrény, kamrapolc stb.)2 fűtőberendezés (pl.:kazán, kályha stb)2 kémény áttörések (strangok, szellőzők, kémények stb.) hőleadó felületek (radiátorok)2 mosdó, fürdőkád, wc, zuhany, mosógép stb.2 szárító és egyéb háztartási berendezés2 északjel lejtések jelölése (járda, erkély stb.)

hangsúlyozó jelek (lakásbejárat, bekötés stb.) konszignációs jel (nyílás, korlát stb.) más tervekre való utalások padlóburkolat nézete vakolat teljes falszélességű falburkolat (pl.: csempe) csempetükör, illetve egyéb burkolt falfelületek ✓ ✓ ✓ ✓ ✓ ✓ ✓ ✓ ✖ ✓ ✓ ✓ ✓ ✖ ✓ ✓ ✖ ✓ ✓ ✖ ✖ ✓ ✖ ✖ ✖ ✓ ✓ ✓ ✓ ✓ ✖ ✓ ✓ ✓ ✓ ✓ ✖ ✓ ✖ ✖ ✖ ✖ ✓ ✓ ✓ ✓ ✓ ✓ ✓ ✓ ✓ ✓ ✓ ✓ ✓ ✓ ✓ ✓ ✓ ✓ ✓ ✓ jav. ✓ ✓ ✓ ✓ ✓ ✓ ✓ ✖ ✖ ✓ ✓ alkalmazott anyagok jelölése metszett, nézet, jelölő stb. vonalak külső nyílászáró tengelyek egymáshoz, a szélsők a szerkezethez MEGJEGYZÉS M 9.1 – M 95 M 10.6 – M 107 pillérváz esetén a pillér nem kótázandó pillérváz esetén a pillér tengelyének jelölésével csak belső nyílások tetszőleges helyen tiszta belmagasság rendeltetés hasznos terület a felületképzés a felületképzés a

burkolat a lábazat burkolata jel: Rx pl.: R9, R12 tervezett vagy nem felső szekrénysor is szimbólummal, M8 jav: javasolt fix helyigény esetén pl.: metszetjel ez egy külön tervrajz magasság megadás x,y méret megadás A kóta sorrendisége a kótázott résztől távolodva a jelölt elem / berendezés minden irányban min 3 cm távolságra jelölendő a szerkezettől (pl.: fal)   ELLENŐRZŐ LISTA   K1 6,60 1,90 1,20 3,30 30 15 6,20 10 30 30 2,60 2,60 15 30 30 1,00 m 1,55 30 15 1,80 10 30 10 2,60 9,30 10 8,70 3,30 6,00 4,50 10 10 90 30 15 1,15 1,40 30 6,20 2,60 10 15 30 15 1,20 15 30 1,90 1,20 30 30 6,00 1,70 8,70 9,30 1,90 30 15 1,20 15 1,15 6,00 30 30 1,95 15 15 3,10 1,90 10 6,00 2,10 30 30 15 6,60 Megjegyzés: Falas épület, méretarány: M=1:100 BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszék Kótázási elv K2 6,60 30 6,00 1,15 30 1,20 30 15 30 15 8,70 3,30 6,20 10

10 10 1,90 15 15 1,55 1,95 30 10 2,10 30 1,80 30 30 15 2,75 2,60 2,60 10 6,20 15 10 1,40 1,25 30 3,10 6,00 30 6,60 Megjegyzés: Falas épület, méretarány: M=1:50 BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszék Kótázási elv K3 9,30 6,00 10 2,60 3,30 2,60 30 90 10 15 30 15 1,70 30 15 30 1,73 15 6,00 30 30 8,70 15 30 9,30 6,00 4,50 1,20 1,90 30 30 30 15 1,20 1,90 30 1,90 15 1,20 15 1,15 30 6,60 6,30 6,00 30 1,90 1,20 10 3,30 1,15 9,30 6,00 10 90 30 1,20 4,50 1,70 9,30 1,90 30 1,90 30 6,00 1,20 15 6,10 15 1,20 15 1,15 15 15 30 15 15 15 6,10 15 30 15 6,20 2,60 2,60 30 15 1,80 10 15 1,95 15 30 30 15 1,55 2,90 3,30 10 6,20 2,60 1,00 m 30 15 10 10 2,60 1,40 30 15 2,90 10 15 3,10 1,90 10 6,30 2,10 30 15 15 6,60 Megjegyzés: Pillérvázas épület, méretarány: M=1:100 BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszék Kótázási elv

K4 6,60 15 6,30 1,15 30 15 30 15 1,20 6,10 6,00 6,00 1,70 90 10 3,30 30 15 30 15 30 15 9,30 15 10 9,30 6,00 6,10 4,50 1,20 1,90 30 30 15 1,20 1,90 30 15 1,90 15 1,20 15 1,15 15 2,75 6,20 2,60 2,10 15 1,95 15 15 1,55 15 10 2,90 10 1,90 30 10 15 15 1,73 10 1,80 30 30 30 15 2,60 2,60 2,90 10 6,20 1,40 1,25 3,10 6,30 15 6,60 Megjegyzés: Pillérvázas épület, méretarány: M=1:50 BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszék Kótázási elv K5 MELLÉKLETEK BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszék M SZERKEZETEK JELÖLÉSE MÉRETARÁNY SZERINT M=1:200 M=1:100 M=1:50 38 38 38 vasbeton fal 38x38 pillér 38 38 vasbeton pillér tömör tégla falban 38 38x38 pillér 38x38 pillér 38 38 38 tömör tégla M < 1:100 tömör kitöltés 38 38 38 38 blokktégla fal egyedi anyagjellel 38 38 beton fal M ≥ 1:100 vektoros vagy szín kitöltés Anyagjelölés

az M9 melléklet szerint BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszék M1 NYÍ LÁSZÁRÓ ÁBRÁZOLÁSA ABLAK pm 90 38 120 150 n n 10 10 38 1:20 A2 1:100 112 n 150 n n 146 146 n 1:50 pm 90 120 150 120 pm 90 120 150 1:200 A2 n 112 n Megjegyzés: n: a hőszigetelés a lehető legnagyobb mértékben takarjon rá a tokra BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszék M2.1 NYÍ LÁSZÁRÓ ÁBRÁZOLÁSA AJTÓ K ÜLSŐ FALBAN küszöb nézete 38 120 210 n n 10 10 38 1:20 A2 1:100 n 120 210 112 210 n n 206 3,52 n 1:50 120 210 1:200 A2 n 112 n Megjegyzés: n: a hőszigetelés a lehető legnagyobb mértékben takarjon rá a tokra BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszék M2.2 NYÍ LÁSZÁRÓ ÁBRÁZOLÁSA AJTÓ VÁLASZFALBAN A1 küszöb nézete 12 76 213 1:20 La Lb Küszöb, burkolatváltó profil, átmenő burkolat, lásd M5 lap. 1:100 76 213 1:50 1:200 76 213 A1 BME

Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszék M2.3 NYÍ LÁSZÁRÓ ÁBRÁZOLÁSA SZABAD NYÍLÁS 1:20 Lb 100 210 15 25 15 La A1 1:100 100 210 1:50 100 210 1:200 BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszék M2.4 NYÍ LÁSZÁRÓK MŰK ÖDÉSÉNEK JELÖLÉSE 1. 1:50 Ablakok formálása és nyitási módjai FIX egyszerű nyíló középen felnyíló BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszék összetett bukó bukó-nyíló billenő forgó M3.1 NYÍ LÁSZÁRÓK MŰK ÖDÉSÉNEK JELÖLÉSE 2. 1:50 fix kifelé emelkedő befelé emelkedő FIX spaletta BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszék vízszintesen toló függőleges toló M3.2 NYÍ LÁSZÁRÓK MŰK ÖDÉSÉNEK JELÖLÉSE 3. 1:50 FIX nyíló középen felnyíló forgó BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszék falnyílásban toló billenő M3.3 NYÍ LÁSZÁRÓK MŰK ÖDÉSÉNEK JELÖLÉSE 4. 1:50

falsík elé toló lengő harmónika BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszék spaletta M3.4 ABLAK HELYZETE K ÜLSŐ FALBAN 20 10 10 38 hőszigetelés síkjában 38 külső falsíkon 38 falsíkban 38 38 20 10 10 38 M=1:100 M=1:20 min.: 6 n 10 n 10 20 38 38 38 M=1:50 n Megjegyzés: n: a hőszigetelés a lehető legnagyobb mértékben takarjon rá a tokra BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszék M4.1 AJTÓ HELYZETE K ÜLSŐ FALBAN 20 10 10 38 hőszigetelés síkjában 38 külső falsíkon 38 falsíkban 38 38 20 10 10 38 M=1:100 M=1:20 min.:6 n 10 n 10 20 38 38 38 M=1:50 n Megjegyzés: n: a hőszigetelés a lehető legnagyobb mértékben takarjon rá a tokra BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszék M4.2 BELSŐ AJTÓK KÜSZÖBKIALAKÍ TÁSA Ajtó küszöbbel 88,5 213 Ajtó burkolatváltó sínnel 88,5 213 88,5 213 Ajtó küszöb és burkolatváltó sín

nélkül M=1:100 küszöb 88,5 213 88,5 213 88,5 213 burkolatváltó sín M=1:50 88,5 213 88,5 213 burkolatok csatlakozási vonala küszöb 88,5 213 burkolatváltó sín széle M=1:25 BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszék M5 MŰK ÖDÉSI MÓD JELÖLÉSE, JOBBOS VAGY BALOS 12 jobbos ajtó 12 balos ajtó jobbos ajtó másodlagosan nyíló szárny BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszék elsődlegesen nyíló szárny jobbos ajtó másodlagosan nyíló szárny elsődlegesen nyíló szárny M6.1 MŰK ÖDÉS - NYITHATÓSÁG x≥10 x≥10 BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszék M6.2 LÉPCSŐ ÁBRÁZOLÁS 1. A lépcső ábrázolás 1.-3, a Bevezetés az épületszerkezettanba tantárgy tananyagában csak tájékoztató jelleggel szerepel 1:100 1:200 1,55 lépcső fordulóél +4,50 20 1,20 2,70 1,20 +6,00 1,55 2,60 lépcső fordulóél Általános szinti lépcső alaprajz

Általános szinti lépcső alaprajz ábrázolás m=1:200 léptékben: ábrázolás m=1:100 léptékben: -lépcsőkarok -belépések -lépcső irányát jelző nyilak -orsótér -lépcsőkarok -belépések -lépcső irányát jelző nyilak -orsótér -alaprajzi (vízszintes) metszősík jelölése -lépcsőkarok kezdőpontjait jelölő karikák -fordulóél tengelyvonalai -korlát -lépcsőkarok, pihenők szélességének kótázása -lépcsőkarok hosszának kótázása fordulóéltől fordulóélig -szintmagasság kótázás az induló és érkező pihenőkön Megjegyzés: A láthatóság érdekében csak a lépcsőre vonatkozó kótázások és feliratok kerülnek feltüntetésre, de egyébként azok a méretarány által megkövetelt módon változatlanul szükségesek. BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszék Lépcső M7.1 LÉPCSŐ ÁBRÁZOLÁS 2. A lépcső ábrázolás 1.-3, a Bevezetés az épületszerkezettanba tantárgy tananyagában csak

tájékoztató jelleggel szerepel 1:50 lépcső fordulóél 1,55 1,55 1,55 1,55 +4,50 3,60 25 31 24 32 23 33 22 34 39 35 38 36 37 2,70 30 8x30=2,40 26 18 27 29 sz/m = 30/16,67 9 fellépés sz/m = 30/16,67 9 fellépés 2,70 28 12 8x30=2,40 1,20 12 20 18 1,20 lépcső fordulóél 1,55 1,55 1,55 1,55 +6,00 Általános szinti lépcső alaprajz Megjegyzés: A láthatóság érdekében csak a lépcsőre vonatkozó kótázások és feliratok kerülnek feltüntetésre, de egyébként azok a méretarány által megkövetelt módon változatlanul szükségesek. BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszék Lépcső M7.2 LÉPCSŐ ÁBRÁZOLÁS 3. A lépcső ábrázolás 1.-3, a Bevezetés az épületszerkezettanba tantárgy tananyagában csak tájékoztató jelleggel szerepel 2,60 2,60 fordulóél 1:50 4,10 3,50 4,10 2,69 37 31 +8,87 +8,69 32 18 13 +9,00 3,00 +9,37 37 2,00 fordulóél +8,37 37 +7,87 13 +7,37

32 +7,19 18 31 3,00 2,69 2,00 +7,50 31 13 37 +5,87 +5,69 32 18 lépéshangszigetelő elem +6,37 +6,00 2,00 +6,87 +5,37 1,55 lépéshangszigetelő elem 18 8x30=2,40 1,55 12 2,70 1,55 1,55 5,80 1:25 tervezett lépcsőburkolat vonala é=12 é=12 sz=30 20-25 ar rejtett gyámolító gerenda tervezett lépcsőburkolat vonala vk lépéshangszigetelő elem v pih. i=18 m=16,67 Általános szinti lépcső metszet fordulóél ábrázolás m=1:50 léptékben: Lépcső fordulóél -lépcsőkarok -belépések -lépcső irányát jelző nyilak -orsótér -alaprajzi (vízszintes) metszősík jelölése -lépcsőkarok kezdőpontjait jelölő karikák -fordulóél tengelyvonalai -korlát -lépcsőkarok, pihenők szélességének kótázása -lépcsőkarok hosszának kótázása fordulóéltől fordulóélig -lépcsőkarok összkótája fordulóélek között -induló és érkező fokok (fordulóél) kótázása -szintmagasság kótázás az induló és érkező

pihenőkön -lépcsőfokok számozása -lábazati szegély vonala alaprajzon, és nézeti ábrázolása Megjegyzés: A láthatóság érdekében csak a lépcsőre vonatkozó kótázások és feliratok kerülnek feltüntetésre, de egyébként azok a méretarány által megkövetelt módon változatlanul szükségesek. BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszék Lépcső M7.3 K ÉMÉNY JELÖLÉSEK Megnevezés Ábrázolás Szellőzőcsatorna Kémény szilárdtüzelésre Kémény olajtüzelésre Gázkémény Kémény csatlakozónyílással Csapadék és szennyvízvezeték, egyéb gépészeti vezetékek megnevezés Megjegyzés: 1. A csatlakozó nyílások alakja és méretei külön részletrajzon is megadhatók a szükséges magyarázatokkal és kiegészítésekkel. 2. Ha szükséges, a kémények és szellőzőcsatornák 1:200-as léptékű terveken is ábrázolhatók a rendeltetési funkció feltüntetése nélkül. BME Építészmérnöki Kar

Épületszerkezettani Tanszék M8 ANYAGJELÖLÉSEK Termett anyagok jelölése Színjel Termett talaj Van Dyck barna Feltöltött talaj Neutrál szürke Kőzet Berlini kék Homokos kavics Indiai sárga Kavicsos homok Indiai sárga Homok, durva Világos kadmium Homok, finom Világos kadmium Homokliszt Színezett szépia Iszap Terra di Sienna Agyag Cinóbervörös 1987.1231-ig alkalmazott vektoros rajzi jel 1988.0101 után alkalmazott vektoros rajzi jel Egyedi vektoros rajzi jel esetén Alkalmazható egyedi anyagjelölési rendszer is! Egyedi anyagazonosító jelek esetében az összes anyagjelölést a terven fel kell tüntetni! Megnevezés a korábbi vektoros rajzi jel alkalmazható BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszék M9.1 ANYAGJELÖLÉSEK Előállított szerkezet jelölése Színjel Terméskő szerkezet Kobaltkék Úsztatott kő Berlini kék Faragottkő szerkezet Ultramarin kék Vályogtégla fal Angol vörös

Téglaszerkezet, kerámia és szilikát falazóanyagok Cinóber vörös Vertfal Vörös szépia Betonszerkezet Cinóberzöld Könnyűbeton szerkezet Mitisch zöld Monolit vasbeton szerkezet Krómoxid zöld Előregyártott vasbeton szerkezet Krómoxid zöld 1987.1231-ig alkalmazott vektoros rajzi jel 1988.0101 után alkalmazott vektoros rajzi jel Egyedi vektoros rajzi jel esetén Alkalmazható egyedi anyagjelölési rendszer is! Egyedi anyagazonosító jelek esetében az összes anyagjelölést a terven fel kell tüntetni! Megnevezés EGY a korábbi vektoros rajzi jel alkalmazható Megjegyzés: Téglaszerkezet, kerámia és szilikát falazóanyagok az égetett és nyers tégla, a tűzálló anyagok, az épületkerámiai és burkolóanyagok, a villamosipari porcelánanyagok, a salakbeton falazóelemek, stb. BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszék M9.2 ANYAGJELÖLÉSEK Vegyes anyagok Színjel Acélvagy fémszerkezet Berlini kék Faszerkezet

(kereszt és hosszmetszet) Világos okker Műkő Indigó Vakolat, szemcsés anyag (habarcs, csiszolóanyag) Világos rózsaszín Rabic Lila Üveg, plexi és más átlátszó anyagok - Hőszigetelés ásványgyapot Kadmium sárga Hőszigetelés hab Kadmium sárga Hang és rezgésszigetelés Kadmium narancs Vízszigetelés - Műanyag, gumi és más - táblázatban nem szereplő nem fémes anyag - Üvegblokk, üvegbeton - Egyéb anyag - 1987.1231-ig alkalmazott vektoros rajzi jel 1988.0101 után alkalmazott vektoros rajzi jel Egyedi vektoros rajzi jel esetén Alkalmazható egyedi anyagjelölési rendszer is! Egyedi anyagazonosító jelek esetében az összes anyagjelölést a terven fel kell tüntetni! Megnevezés Megnevezés a korábbi vektoros rajzi jel alkalmazható BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszék M9.3 ANYAGJELÖLÉSEK Bontás és átépítés rajzi jelölése Jelölések A terv szerint Megtartandó, meglévő rész

(nincs egyezmény) Eltávolítandó, meglévő rész Egyedi vektoros rajzi jel esetén vékony vonal vékony szaggatott vonal vastag vonal a rajzon levő többi vonalnál vastagabb vonal Megtartandó, meglévő méretek és egyéb információk1) (nincs egyezmény) 1370 / Információk Méretek és információk az eltávolítandó, meglévő részek megmutatására1) 1370 / Információk vékony vonal a méreten vagy a szövegen keresztülhúzva Új részek méretei és információi 1370 / Információk Megtartandó, meglévő rész Alkalmazható egyedi anyagjelölési rendszer is! Egyedi anyagazonosító jelek esetében az összes anyagjelölést a terven fel kell tüntetni! vastag vonal Új rész Új rajzon Meglévő rajzon (nincs egyezmény) Eltávolítandó, meglévő rész Megjegyzés: 1) Célszerű az eredeti és az új méretek és szöveges információk megkülönböztetése. Ezt eltérő írásmagasságú és típusú számokkal és szöveggel lehet

elérni BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszék M9.4 ANYAGJELÖLÉSEK Bontás és átépítés rajzi jelölése Jelölések A terv szerint Nyílás(rész) lezárása meglévő szerkezeten Új rajzon Egyedi vektoros rajzi jel esetén vonalkázás vagy árnyékovonalkázás vagy árnyékolás, amely határozottan ellás, az ISO 4069 szerint tér a meglévő vonalkázástól vonalkázás vagy árnyékovonalkázás vagy árnyékolás, amely határozottan ellás, az ISO 4069 szerint tér a meglévő vonalkázástól Új nyílás meglévő szerkezetben új nyílás Alkalmazható egyedi anyagjelölési rendszer is! Egyedi anyagazonosító jelek esetében az összes anyagjelölést a terven fel kell tüntetni! Új rész Meglévő rajzon Meglévő szerkezet javítási munkái a csatlakozó szerkezet lebontása után A felületi réteg módosítását igénylő munka Megjegyzés: 1) Célszerű az eredeti és az új méretek és szöveges információk

megkülönböztetése. Ezt eltérő írásmagasságú és típusú számokkal és szöveggel lehet elérni BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszék M9.5 PAPÍ RMÉRETEK Az ISO A, B és C papírformátumok méretei a következő képletekkel kalkulálhatóak ki. Formátum Szélesség (m) Magasság (m) -1/4-n/2 21/4-n/2 Bn 2-n/2 21/2-n/2 Cn 2-1/8-n/2 23/8-n/2 An 2 Az ISO A, B és C formátumok méretei milliméterben A sorozatú méretek B sorozatú méretek C sorozatú méretek 4A0 1682 x 2378 2A0 1189 x 1682 A0 841 x 1189 B0 1000 x 1414 C0 917 x 1297 A1 594 x 841 B1 707 x 1000 C1 648 x 917 A2 420 x 594 B2 500 x 707 C2 458 x 648 A3 297 x 420 B3 353 x 500 C3 324 x 458 A4 210 x 297 B4 250 x 353 C4 229 x 324 A5 148 x 210 B5 176 x 250 C5 162 x 229 A6 105 x 148 B6 125 x 176 C6 114 x 162 A7 74 x 105 B7 88 x 125 C7 81 x 114 A8 52 x 74 B8 62 x 88 C8 57 x 81 A9 37 x 52 B9 44 x 62 C9 40 x 57 A10 26 x 37 B10 31 x 44 C10 28 x 40 A megengedett toleranciák ±1,5

mm 150mm méretig, ±2 mm 150 és 600 mm közötti méretig, és ±3 mm 600mm feletti méretnél. 149 74 37 A7 A9 A6 A1 A0 A2 420 841 A4 A10 A8 A5 A3 37 105 53 26 26 297 210 594 1189 Az ISO A sorozatú papírok méretei. BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszék M10.1 PAPÍ RMÉRETEK 353 88 44 171 B9 B7 44 B10 125 B8 B5 B6 250 B3 B4 B0 B1 1000 63 31 31 707 500 B2 1414 Az ISO B sorozatú papírok méretei. 81 40 C7 C9 C6 C1 C0 B2 457 914 C4 C10 C8 C5 C3 40 57 29 29 162 114 323 229 646 1292 Az ISO C sorozatú papírok méretei. BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszék M10.2 A TERVRAJZ FELIRATAI 210. x 120 120 294 A/4 csík 210 jobboldali függőleges él 297. y oldalsáv baloldali függőleges él alsó vizszintes él vizszintes irány 185 A RAJZ HA JT OGA T Á SA 294 3 2 294 f e d c b a 1 294 függőleges irány felső vizszintes él Ra jz f elir a t BME

Épületszerkezettani Tanszék 210 BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszék 210 210 210 210 210 M10.3 A TERVRAJZ HAJTOGATÁSA a, b, c, d, e. 1,2,3. BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszék M10.4 c h A FELIRAT MÉRETEI ÉS MÉRETVÁLASZTÉKA (MSZ ISO 30 98 -1:1992 kivonat) a e a h b d ■ Alapméret a nagybetűk h magassága (írásnagyság) (1. és 2 táblázat) ■ A betűk és a számok h magasságának számértékei mm-ben a következők: 2,5; 3,5; 5; 7; 10; 14 és 20 ■ Sem a h, sem a c magasság ne legyen kisebb 2,5 mm-nél. Ez azt jelenti, hogy nagy- és kisbetűk együttes alkalmazásakor a c 2,5 mm, a h pedig 3,5 mm lesz. ■ A d/h leggazdaságosabb aránya 1/14, illetve 1/10, amelyek a vonalvastagságok legkisebb értékeivel egyeznek meg az 1. és a 2 táblázat szerint ■ A jelek 15o -kal jobbra dőltek vagy függőlegesek (állóak) lehetnek. Az A típusú írás (d = h/14) (Méretek mm-ben) (1.

táblázat) Megnevezés Arány Méretek Írásmagasság. Írásnagyság Nagybetűk magassága h (14/14) h 2,5 3,5 5 7 10 14 20 Kisbetűk magassága túlnyúlás és kinyúlás nélkül c (10/14) h - 2,5 3,5 5 7 10 14 a (2/14) h 0,35 0,5 0,7 1 1,4 2 2,8 b (20/14) h 3,5 5 7 10 14 20 28 e (6/14) h 1,05 0,5 2,1 3 4,2 6 8,4 d (1/14) h 0,18 0,25 0,35 0,5 0,7 1 1,4 A jelek közötti távolság. Betűköz Az alapvonalak legkisebb távolsága. Legkisebb sorköz A szavak közötti legkisebb távolság. Szóköz Vonalvastagságok Megjegyzés: A jelek közötti távolság (betűköz) a felére csökkenthető a jobb folthatás érdekében (pl. az LA vagy az LV esetében, amikor a távolság a d vonalvastagsággal egyenlő). Az B típusú írás (d = h/10) (Méretek mm-ben) (2. táblázat) Megnevezés Arány Méretek Írásmagasság. Írásnagyság Nagybetűk magassága h (10/10) h 2,5 3,5 5 7 10 14 20 Kisbetűk magassága

túlnyúlás és kinyúlás nélkül c (7/10) h - 2,5 3,5 5 7 10 14 a (2/10) h 0,5 0,7 1 1,4 2 2,8 4 b (14/10) h 3,5 5 7 10 14 20 28 e (6/10) h 1,5 2,1 3 4,2 6 8,4 12 d (1/10) h 0,25 0,35 0,5 0,7 1 1,4 2 A jelek közötti távolság. Betűköz Az alapvonalak legkisebb távolsága. Legkisebb sorköz A szavak közötti legkisebb távolság. Szóköz Vonalvastagságok Megjegyzés: A jelek közötti távolság (betűköz) a felére csökkenthető a jobb folthatás érdekében (pl. az LA vagy az LV esetében, amikor a távolság a d vonalvastagsággal egyenlő). BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszék M10.5 VONALFAJTÁK Vonalfajta Megnevezés Általános alkalmazás Folytonos, vastag -Elmetszett szerkezetek körülhatárolása -Méretjegyek Folytonos, vékony -Vonalkázás (sraffozás) -Nézetvonal, látszódó élek, látszódó tárgyak ábrázolása Folytonos, hajszálvékony -Méretvonal, méretsegédvonal,

mutatóvonal Szaggatott, vékony -Metszősík felett ábrázolt vagy nem látható szerkezet, berendezés Pontvonal, vékony -Középvonalak, tengelyvonalak, raszterek Pontvonal, vastag -Alaprajzon felvett metszősíkok nyomvonalai Kétpont-vonal, vékony Pontozott-vonal, vékony Szaggatott, vékony BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszék -Súlyvonalak -Metszősík előtti részek körvonalai -Irányok jelölése (közlekedési utak, szellőzés) -Magyarázó jelölés -Részletek, megszakított részletek határvonala M10.6 CSŐTOLLAK VASTAGSÁGA ÉS ALKALMAZÁSUK A csőtollak vastagsági méretei: Vastagság (mm) vastagságarány 0,1 0,13 0,18 0,2 0,25 0,3 0,35 0,4 ✓ 1:√2 ✓ vegyes ✓ ✓ ✓ ✓ ✓ 0,5 0,6 ✓ ✓ 0,7 0,8 ✓ ✓ 1,0 1,2 1,4 2,0 ✓ ✓ ✓ ✓ ✓ Épületszerkezet ábrázolásakor alapvetően két vonalvastagság alkalmazandó, melyek aránya legalább 2:1 (1:2). Ezeken felü ha szükséges, további

vonalvastagságok is használhatók pl: hajszálvékony vonalvastagság, és kiemelt vonalvastagság, stb. Az alapelvet az alábbi táblázat mutatja Vonal Vastagság Egyéni igény Példa 1. Példa 2. Példa 3. - 0,13 0,13 Hajszálvékony 0,5d≤ x <d 0,1 0,18 0,18 Vékony d 0,2 0,25 0,35 Vastag 2d 0,4 0,5 0,7 Kiemelt 4d 0,8 1,0 1,4 1,2 1,4 2 Egyéni igény BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszék M10.7 MÉRETARÁNY eredeti (valós) méret ábrázolt (rajzi) méret M= 1 ábrázolt (rajzi) méret M = 1 a = 1 1000 a M=1:a vagy a eredeti (valós) méret Példa = 100 cm = = 1 cm méretarány = 100 = a 1 : 100 10 rajzi 2 cm rajzi 10 cm Valós méret - M1:5 - méretarány valós valós Valós méret - M1:1 - méretarány 10 cm Rajzi példa valós rajzi 10 1 cm Valós méret - M1:10 - méretarány Rajzi példa anyagjelölésre M1:100 - méretarány 2 x (0,5 x) M1:50 - méretarány 2t BME

Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszék M10.8 FELIRATOK, KÓTÁK méretsegédvonal méretszám méretvonal méretjegy 375 méretjegy méretsegédvonal méretjegyyek fajtái 100 100 100 100 100 100 100 100 45º -os vonal tömör kör üres kör tömör nyíl méretszám felirásának módjai jó megoldások hibás megoldások 300 300 a méretvonal felett elhelyezve közvetlenül a méretvonalra írva 300 a méretvonal tengelyében írva a vonal megszakításával 300 a méretvonal tengelyében írva speciális méretmegadások (300) 300 a helyszínen ellenőrizendő méret léptéktől eltérő méret jelölése szintkótázás módjai alaprajzokon használt szintkóták szerkezet kész felület +150 +150 +150 +150 metszeteken, homlokzatokon használt szintkóták szerkezet kész felület +150 +150 +150 +150 síkváltásoknál használt szintkóta +150 BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszék +150 M10.9

FELIRATOK, KÓTÁK 60° 60° ° 30 30° 60 ° 60° 60° 60° 30° 30° 60 ° 60 15 6 6 30° 15 méretjegyek elhelyezése Alulról nézve olvashatók 15 6 6 15 30° egyenes állású metszet (általános használat) B Jobbról nézve olvashatók fordított állású metszet (ritka esetben) A A 15 6 30° Alulról nézve olvashatók 6 15 30° 15 15 6 szögértékek elhelyezési módjai 60° 6 60° Jobbról nézve olvashatók ° B A B B A BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszék M10.10 SZANITEREK berendezési elem kézzel rajzolt, általánosan használt szimbólumok (egyedi, eltérés lehetséges) CAD szoftverrel rajzolt szimbólumok (m=1:50) mosdó falikút ivókút wc bidé piszoár összefolyó zuhanyzó fürdőkád sarokkád BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszék M11.1 BÚT OROK berendezési elem kézzel rajzolt, általánosan használt szimbólumok (egyedi, eltérés

lehetséges) CAD szoftverrel rajzolt szimbólumok (m=1:50) íróasztal szekrény polc beépített szekrény, polc ágy emeletes ágy franciaágy fotel kanapé BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszék M11.2 BÚT OROK berendezési elem kézzel rajzolt, általánosan használt szimbólumok (egyedi, eltérés lehetséges) CAD szoftverrel rajzolt szimbólumok (m=1:50) mosogató mosogató, csepptálcával kétmedencés mosogató H hűtő mosógép M tűzhely szék asztal BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszék M11.3 35 5 90 90 25 60 5 BÚT OROK HELYIGÉNYE 5 60 5 60 90 3x60=1,80 30 60 60 60 5 60 50 5 60 5 1,60 50 30 30 30 30 50 90 80 60 50 5 60 5 130 88 90 60 80 25 35 88 5 200 5 130 80 80 90 55 5 90 60 BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszék 1,20 5 5 2,00 2,00 80 5 5 60 60 80 30 55 1,80 55 60 1,80 60 5 5 30 80 5 5 5 M11.4

60 90 90 45 90 17,5 15 60 60 45 5 60 45 5 60 5 5 5 60 5 5 60 5 12 5 5 90 60 5 5 5 120 60 5 5 BME Építészmérnöki Kar Épületszerkezettani Tanszék 60 60 30 60 90 60 5 60 5 5 5 90 60 90 90 5 5 90 45 5 5 1,70 15 50 40 5 75 80 90 45 5 60 5 55 5 17,5 5 45 76 213 A1 A1 76 213 1,60 1,20 67 5 BÚT OROK HELYIGÉNYE M11.5