Földrajz | Társadalomföldrajz » Törökország

1 Törökországra jellemző a természet, a kultúra, a történelem, a gazdaság és az ideológia hihetetlen sokszínűsége. Egyesek szerint „a hangok és ízek kakofóniája” A török tájkép Mint az USA-ban itt is mindenféle földrajzi övezet megtalálható: K-ről Ny-ra: - zord, hófedte hegyek, ahol hosszú a tél - fennsíkok: tavasszal vadvirágok ezrei + zúgó hegyi patakok - hűvös magashegyi nyár - dombvonulatok, sztyeppék - nagy búzatáblák barlangokkal teli hegyoldalak, zöldellő hegyvonulatok, köztük termékeny földek, melyek az Égei-tenger csipkés partjáig nyúlnak. A Sarkvidékek és az őserdő kivételével minden évszak, minden topográfiai és természeti alakzat fellelhető. É-D-i keresztmetszet: - az Észak Anatóliai hegyektől körülvett, dió, kukorica és teaültetvények a Fekete-tenger partján - -legelőkkel tarkított meredek hágók, hegyi utak lélegzetelállító kilátás a Fekete- tenger gazdag vízi és víz

alatti világára - D-i lejtőkön gyümölcsültetvények - a hatalmas Konya-síkság - Toros-hegység (sűrű fenyőerdők, tüskés bokrosok, a Földközi-tengernél babér és oregánócserjék borítják) Kelet felé, Szíria északi határánál banán és gyapotültetvények – ez T.o legelhagyatottab vidéke. Alig pár óra utazás és máris más-más a környezet, hőmérséklet, tengerszint feletti magasság, a növényzet és az állatvilág. A táj 3 kontinens – Európa, Ázsia és Afrika jegyeit viseli magán. A török természet fajgazdasága minden más, az északi szélesség ugyanezen fokán fekvő országét felülmúlja: Nagyon fontos a gabonatermesztés (búza, árpa), és a tulipántermesztés (az első nemesített tulipánokat itt termesztették). Innét származik: cseresznye, sbarack, füge, mandula Bizonyos források szerint T.o-ban volt a bibliai Paradicsom 2 Történelem, kultúra A vidék 9000 éven keresztül sok civilizációnak adott

otthont. Ie 2000 és iu 1500 között a térség világkultúrák központja volt. A modernizálódás elkezdődéséig ( ’50-es években elkezdődött a gyorsforgalmi utak kiépítése) a táj évszázadokig érintetlen volt: Pl. - ha az Ankarai Múzeum Anatóliai civilizáció kiállításán megnézünk egy az i.e 7000-ből származó ház modelljét – szinte ugyanazt látjuk, mint a mai utcákon - Anatóliában (Kis-Ázsia) a települések szerkezete kb. ugyanolyan, mint régen - a turisták ugyanazon az úton járnak, amin egykoron a harcosok vonultak K-ről Ny-ra, vagy karavánok, hírvivők, titkos futárok lovagoltak - megvannak még a rómaiak által épített vízvezetékek - Sinan a híres tervező és építőmester több 100 hídján még ma is biztonságos az áru- és teherforgalom - a 12.sz-ból, a Szeldzsuk Birodalom idejéből való karavánszerájok nagy része megmaradt – néhányukat szállodává alakították át és a mai turista is megszállhat

bennük - a tengerparton feltárt híres ókori, feltárt városok: Trója, Pergamon, Efeszosz, Milétosz, Priéné, Perge, Aphrodisias, Herakleia stb. - az Anatóliai-fennsík régmúlt civilizációkról mesél (itt éltek az egyiptomiakkal, perzsákkal, asszírokkal keveredve a hattik, hettiták, frígek, lédek, károk stb. sok fennmaradt mítosz pl. szamárfülű Mídász király legendája). - vallási nevezetességek, kolostorok, helyi szentek hősök színészek sírjai, mecsetek, városfalak, várak - a dombok, melyeken gyerekek játszanak, vagy juhnyájak legelésznek számtalan kerámia és agyagcserepet + ókori maradványokat rejtenek - az új épületek falaiban ókori márványoszlopfők és lépcsőfokok fedezhetők fel - a kappadókiai barlangtemplomokat és –lakásokat még nem is olyan rég éléstárként használták 3 T.o-ban nagyon nehéz az ókori emlékeket megvédeni és megőrizni, mert míg mindenütt a világon üveg alatt őrzik az ilyen

műkincseket, addig itt az egész országot kellene üveg alá helyezni, itt ugyanis napjainkban is él a múlt. A török nagyváros A legtöbb turista légi úton érkezik T.o-ba, és gépe Isztambul, Ankara vagy Izmir repülőterén száll le. Mindhárom városnak más-más a történelmi múltja Nem véletlenül lettek nagyvárosokká: már a Török Köztársaság első vh. utáni kikiáltásától kezdve megindult fejlődésük, és a szociális és gazdasági élet jelentős központjává nőtték ki magukat. - fontos ipari-, kereskedelmi központok - rangos egyetemek, színházak, zeneiskolák, hangversenytermek Művészek, színészek, újságírók, költők és írók népesítik be a nagyvárosok kedvelt kocsmáit. Az ifjúság egy része kávéházakban vitatja meg az ország jövőjéről alkotott elgondolásait, másik része elegáns üzletekben és diszkókban kóstolgatja a modern világ gyümölcseit. A török értelmiség ugyanolyan, mint bárhol másutt a

világon: közvetlen, toleráns, sokat utazik, legalább egy idegen nyelvet beszél, mindig hajlandó a nézeteit megitatni. A nagyvárosok lehetőségei a turisták számára: - az éjszakai élet varázsa - ezüst és réztárgyak, aranyékszerek, szőnyegek vásárlása a bazárokban - a török konyha ínyencségei – régi hagyományokkal rendelkező éttermek Egy családi körben, vagy barátokkal elfogyasztott török ebéd 4-5 óra hosszat is eltarthat: több hideg előétel, meleg főétel. A tósztot a régi jó időkre emlékeztető misztikus strófák és mesemondák idézésével színesítik. A török nemzeti ital a raki A török konyha könnyű, választékos, exkluzív, és felveszi a versenyt a francia vagy kínai konyhával. A török nagyváros óvárosból, újvárosból, lakótelepekből és az elővárosokból áll. óváros: vár, városfal maradványai szűk utcácskák (mindegyikükben más-más iparosok, céhek űzik mesterségüket: rézművesek,

kalapkészítők, cipészek, fűszer- és szerszámkereskedők, kosárfonók, kefekötők stb.) Az Oszmán Birodalom idején a nagyvárosokat Belgrádtól Damaszkuszig városnegyedekre osztották fel, ahol különböző embercsoportok éltek és dolgoztak, és csak laza kapcsolat volt ezek között a városrészek között. 4 Régen a polgárok az óváros központjában a közigazgatási- és kulturális épületek, valamint a mecsetek közvetlen közelében találkoztak, intézték dolgaikat, kávéztak, politizáltak vagy csak diskuráltak. A régi városközpontokban ma is egymást érik a templomok, zsinagógák, mecsetek és missziós iskolák. A lakótelepek elterjedése a törökök életét is alaposan megváltoztatta. A korábbi szomszédi viszonyt a kényszerű összezártság váltotta fel. A közös fűtési-, karbantartási stb költségek elosztásából adódó problémák gyakran komoly nézeteltérésekhez vezetnek, így a három évtized alatt egy

törvényekkel, szabályokkal és közigazgatási rendelkezésekkel megtűzdelt rendkívül komplikált lakómodell jött létre. A lakóközösségekben folyó élet számtalan kabaré és tv-sorozat témája lett. A régi közmondás ma jobban érvényes mint valaha: „Mielőtt házat vennél nyerd meg a szomszédodat!” Jellemző, hogy a török házak mindig kifogástalanul ápoltak és tiszták. A lakosság 60%-a a faluvárosnak is nevezett házakban él a periférián. Az itt élő emberek vidékről költöztek fel a városba, mert életkörülményeik jobbra fordulását várták ettől. Ezek a faluvárosok azonban nem hasonlíthatóak Amerika vagy Dél-Afrika barakktelepeihez. Ez a településrendszer zseniális találmánya ennek a nyugati országok elitklubjába való belépésért versenyző országnak, ahol szinte a legmagasabb a városiasodási mutató. Főleg olyan nagycsaládok lakják, amelyeknek minden tagja eljár dolgozni. Bár csak részben vannak bekapcsolva a

városi közüzemi hálózatba, majdnem mindenütt van villany és a házak tetején ott az elmaradhatatlan tv-antenna. Inkább a felemelkedni vágyás látható itt, s nem a szegénység vagy reménytelenség. A török nagyvárosok még sötétedés után is sokkal biztonságosabbak, mint a nyugati nagyvárosok. Tengerpartok A török tengerparton rengeteg érdekes tapasztalatot lehet szerezni. Különböző méretű és formájú új épületekkel találkozhatunk, mintaszerűekkel és kevésbé sikerültekkel egyaránt. A beépítés sűrűsége azonban elmarad a Földközi-tenger nyugati partvidékétől. A túlnépesedés és a környezetszennyezés mértékét pedig egyáltalán nem lehet összevetni a Földközi-tenger más vidékeivel. A hosszú keskeny tengerparton idegenforgalmi létesítmények és bérbevehető nyaralók várják az üdülőket. A Naposparton kis üdülőfalvak találhatók, mint például Antalyaban Kemer. A tengerparti települések legtöbb lakója az

idegenforgalmi szezonban félreteszi saját munkáját, és a turizmus szolgálatába áll. A tengerpart mentén tiszta kis öblök és nemzetközi színvonalú vitorláskikötők várják a turistákat. 5 A régi török város A régi török városok főleg a hajdani selyem és fűszerkereskedelmi utak mentén alakultak ki. Mindegyikben találunk várat, központi fekvésű főteret, egy vagy több mecsetkomplexust medreszékkel és a hozzá tartozó szociális épületekkel, fürdőket, a kézműveseknek a főtérre torkolló utcácskáit, szabadkőműves páholyokat és lakóházakat gyakran igen szép belső udvarral. A törökök lelkes futballrajongók, az utcák tele vannak focizó diákokkal, mindenki futballsztár akar lenni. A főtér szélén megtaláljuk a „kahve”-t – a török emberek elmaradhatatlan találkozóhelyét, ahol diskurálnak, heves vitákat folytatnak, filozofálnak. A XVI. században a „café” azaz kávézó, igen hamar meghódította

Európát hála a visszavonuló török csapatok által ottfelejtett hagyományoknak és néhány zsák babkávénak. Előkelő és nagyon kulturált élet folyt akkoriban ezekben a török városokban és a török építészet, folklór, kézművesség és szakácsművészet szép példái maradtak ránk ebből az időből. Olyan neves emberek éltek itt akkoriban, mint Köroglu, a népi hős, Yunus Emre, az emberiesség mély értelmét egyszerű szavakkal kifejező misztikus költő vagy Nasreddin Hodzsa, a szellemes történeteivel a népet szórakoztató tréfamester, akit még ma is szívesen idéznek. A műkedvelő színészek, a mese és történetmondók, a marionett- és árnyékjátszók megjelenésével valódi színházi hagyomány született. Ezek a művészek állami és vallási ünnepeken, esküvőkön, népünnepélyek, körülmetélési szertartások alkalmával léptek fel. Minden rendezvényhez az olajbirkózást is beleértve, hozzátartozott, hogy mese és

történetmondók is szórakozatták a közönséget, élénk mimikával, sőt gyakran dobszóval is aláfestették mondanivalójukat. Az ének és tánc összefonódott A török nép színjáték iránti érzéke, abban is kifejezésre jut, hogy ahol csak közönséget találtak, a műkedvelő színészek rögtön vidám improvizálásba kezdtek és kifigurázták az adószedőket, az értelmiség és az egyszerű nép közötti ellentéteket, vagy az etnikai kisebbségek kiemelkedő személyiségeit, ily módon nagy szerepet játszottak abban, hogy mindenki békésen összeférjen egymással. A török városban a szabadidő ma is úgy telik el mint valaha. Ha a turistának szerencséje van, láthatja a város véneit, amint ünnepnapokon hagyományos népi zenére táncolnak, megtekinthet egy dob- és fuvolaszólóval kísért olajbirkózást vagy egy Karagöz árnyjátékot, amely a körülmetélési szertartások alkalmával még ma is a legkedveltebb szórakozás. A török

falu A gyorsforgalmi utak mentén, a domboldalakon elterülő falvak, kecses minaretjükkel és tipikus sziluettjeikkel, apró ecsetvonásoknak látszanak. 6 A magasabban fekvő területeken favázas házakat találunk, míg az ország belső részein agyagtéglákból építkeznek. Érdekes, szokatlan építményeket találhatunk: kupolával borított víztározók, kör alakú házak, földből épített kemencék. Mivel a fekete-tenger partján fekvő hegyi falvak távol esnek egymástól, a falusiak harsány énekkel és jódlizással kommunikálnak egymással. Az ország déli részén élő nomádoknál egész évben tavasz van Fekete sátraikat már a múzeumokban is meg lehet csodálni, bár állnak még egy Muglához közel eső védett területen is. A Bursa-környéki kis falvak, például Cumalikizik a történelem kedvelőinek nagyszerű alkalmat nyújt arra, hogy a XIV. századi kora oszmánkorból származó épületekben gyönyörködjenek. Miden tipikus faluban

megtalálható a főtér, azon a mecset, az iskola, a vegyeskereskedés és persze az elmaradhatatlan kávéház, ahová természetesen csak a férfiak járnak, hogy megvitassák a világpolitikát és az árak alakulását. A falu kútja és környéke viszont stabilan a nők felségterülete. Találkozhatunk szamárháton vagy traktoron hazafelé tartó parasztokkal. A teve azonban a közhiedelemmel ellentétben, nem tartozik a tanyák állományához és szállítóeszköznek sem használják. A valóságban csak az idegenforgalmat szolgálják és féligmeddig háziállatok. A folklór minden vidéken és minden faluban más és más, ami számokban kifejezve kb. 1500 árnyalatot jelent. Témája főleg a természeti erők, az állatok, a mindennapi élet, a sorozás és hasonlók. A termékeny táj Az egyre jobban terjeszkedő ipar elkeseredett harcban áll a mezőgazdasággal és egyre távolabbra szorítja a termőföldeket. Törökország a búza hazája, s ezért olyan

pompás ízű a frissensült török kenyér. Láthatunk óriási gyümölcsültetvényeket, szőlőhegyeket, tehéncsordákat, juhokat és juhászaikat akik mélabús dallamokat csalnak elő furulyájukból. A mezőgazdasági termékek széles választéka nagyban hozzájárult a török konyha különleges ízeinek kialakulásához. Az egész országban nagy lendülettel folyik az erdősítés. A gyorsforgalmi utak két oldalán látható reklámtáblák magasztalják az erdő fennkölt voltát és jelentőségét és a könnyelmű tűzrakás veszélyeire figyelmeztetnek Ideológiai- és divatáramlatok Törökország kulturális és mindennapi életét jelentősen befolyásolják a nyugatról betörő eszmék, sokszor a hagyományokat is veszélyeztetve. Több mint száz éve vezették be a parlamentáris rendszert. Az első köztársasági elnök Kemal Atatürk kezdeményezte az első hatalmas reformokat és az alkotmány megváltoztatását. Az 7 állam és az egyház

szétválasztása és az állampolgárok demokratikus jogainak törvényes biztosítása, amely Törökországot sok más szomszédos országtól máig is megkülönbözteti. A köztársaság egyik legnagyobb vívmánya a nők egyenjogúságának bevezetése volt. A ’80-as években éri el csúcspontját a szabad piacgazdaság reformja. A katonák és parasztok rétegét akik az államot még „Devlet Baba”(állambácsi) -ként képzelték el, felváltja a vállalkozók generációja. Részvétel a török emberek életében A török emberek többre tartják a tartós barátságot, a képeslap és levélváltást a busás borravalónál. Szeretnék megismertetni és megszerettetni magukat más országok lakóival, valamint tanulni akarnak tőlük. Bizonyos témákkal azonban csínján kell bánnunk Ilyenek a nemzeti zászló, a hadsereg, az ország és a vallás. A legkisebb kritikára is rendkívül érzékenyen reagálnak. Maga a politika azonban nem tabu téma, és csak

kevés ember szeret annyit politizálni, mint a török. Politikai helyzet napjainkban Az utóbbi éveket a török belpolitikában drámai változások jellemezték. 1996-ban jutott kormányzó szerephez az iszlámhoz közel álló Prosperity Path Párt koalíciója. Tulajdonképpen megvalósíthatatlan gazdasági célokat tűztek ki maguk elé. Törökország eddigi nyugatorientált politikájához képest 180 fokos fordulatként megkezdték az iszlám országokkal való kapcsolatok szorosabbra fűzését és D-8 néven megalapították az iszlám-orientált országok gazdasági társulását. A Prosperity Path koalíciónak azonban komoly gondjai voltak az ellenzékkel, valamint nem sikerült megvalósítania a kitűzött célokat sem, s miután a Nemzetvédelmi Tanács többször erőteljesen figyelmeztette a koalíciót iszlám-fundamentalista politikája miatt, a kormány 1997 közepén lemondott. Az ezután kormányt alakító Motherland, Democrat Socialist és Democrat Turkey

pártok koalíciójának egyik fő célkitűzése az EU-val való kapcsolatok elmélyítése, a mielőbbi integráció volt, azonban óriási költségvetési hiányt halmoztak fel. Nem volt szerencsés az EU közgyűlésének határozata sem, melyben Törökország jövendő EU tagságával kapcsolatban semmilyen bíztatást és ígéretet nem kapott. Főbb népességi és infrastrukturális mutatók Lakosság életkor szerinti megoszlása (%) 0-14 1980 1990 1994 1995 1996 38,9 35,5 33,0 32,3 31,7 8 15-64 65+ Írni-olvasni tudók aránya (%) Iskolai végzettség szerinti megoszlás(%) Általános iskola szakiskola Gimnázium vagy szakközépiskola Egyetem vagy más felsőoktatási intézmény Várható átlagéletkor nő férfi Egy orvosra jutó személyek száma Főútvonal (km) Vasút (km) Telefonkészülék (per ezer fő) Televíziókészülék (per 1000 fő) Évi elektromos energia fogyasztás (kwh) 55,9 5,2 67,5 60,5 4,0 78,4 62,5 4,5 n.a 63,0 4,7 n.a 63,5 4,8

n.a 89,0 41,4 89,0 60,1 83,8 62,0 90,7 65,8 n.a n.a 17,4 37,0 45,1 49,5 n.a 6,0 12,3 17,3 17,6 n.a 61,2 64,3 58,2 1 642 66,7 69,0 64,4 1 115 67,7 70,0 65,4 945 67,9 70,3 65,7 n.a 68,2 70,5 65,9 n.a 60 761 8 193 26 59 128 8 429 123 59 832 8 452 203 59 999 8 549 n.a 60 211 8 607 n.a 137 231 297 n.a n.a 472 1 011 1 370 1 473 1 547 Törökország számokban: Terület: 779.452 km2 (ebből Anatólia 775688 km2) Népesség: 62.606157 fő Határoló országok: Görögország Legnépesebb városok: Bulgária Isztambul – 9.198229 fő Szíria Ankara (főváros) – 3.684916 fő Irak Izmir – 3.174413 fő Irán Bursa – 1.978565 fő Örményország Azerbajdzsán Határoló tengerek: Márvány-tenger Legfontosabb tengeri kikötők: Fekete-tenger Iskenderun Földközi-tenger Mersin Égei-tenger Atalaya Izmir Isztambul Trabzon Nemzetközi repülőterek: Isztambul, Ankara, Izmir, Antalaya, Dalaman, Adana,Trabzon