Földrajz | Társadalomföldrajz » Lökkös Gergő - Belize

Belize 1 BELIZE „Sub Umbra Floreo” Virágzom az árnyékban Lökkös Gergő 10.B Belize 2 TÖRTÉNELEM: A mai Belize területe a prekolumbián időkben a maja városállamok fennhatósága alá tartozott. A 16 sz-ban a spanyolok foglalták el, 1638-ban brit favágók érkeztek a vidékre, akik a Moszkitó-part gyöngyhalászatát kiaknázó ügynökökkel együtt a fakitermelés mellett csempészettel is foglalkoztak. A spanyolok többször is sikertelen kísérletet tettek elűzésükre (1754, 1779). 1783-ban, egyezményben biztosították számukra a fakitermelés jogát a Belize és a Hondo f.-k között a spanyol fennhatóság megtartásával. 1786-ban a terület véglegesen brit birtok lett. 1859-ben Nagy-Britannia és az akkor már független Guatemala között határrendezési szerződés jött létre azzal a kompenzációs záradékkal, hogy a britek utat építenek Belize és Guatemala partjai között. A birtokot 1862-ben Brit Honduras néven gyarmattá

szervezték, 1871-től koronagyarmat, 1884től az addig a jamaicai kormányzó hatáskörébe tartozó területet közvetlenül a brit kormánynak rendelték alá. 1964. jan 1-jétől teljes belső önkormányzatot kapott az anyaországtól, ezért Guatemala, amely az 1859-es szerződés záradékának be nem tartására hivatkozva szerves részének tekintette a területet, megszakította a diplomáciai kapcsolatait NagyBritanniával. 1973 jún 1-jén az ország nevét Brit Hondurasról Belizre változtatták. 1974-ben a Karibi Közösség és Közös Piac (CARICOM) tagja lett. 1978-80-ban felújították a britguatemalai párbeszédet, de eredmény nélkül Guatemala ENSZ-beli tiltakozása ellenére Belize 1981. szept 21-én függetlenné vált, a Nemzetközösség tagja lett, államfője az angol uralkodó, akit a főkormányzó képvisel. A végrehajtó hatalom 1964-től a ker.dem beállítottságú Népi Egységpárt (Peoples United Party, PUP, al. 1950) és vezetője, George

Cadle Price miniszterelnök kezében összpontosult. 1984 dec.-ében a Manuel Esquivel vezette konzervatív jellegű Egyesült Belize 3 Demokrata Párt (United Democratic Party, UDP, al. 1974) vette át a kormányzást 1986-ban a brit-guatemalai diplomáciai kapcsolatok újrafelvételekor gyakorlatilag elismerték a határokat, bár Guatemala nem mondott le területi követeléseiről. Az 1989. jan-i választások után ismét a miniszterelnöki székbe kerülő Price-nak sikerült végleges megegyezésre jutnia a guatemalai kormánnyal Belize integritásának megőrzéséről. FÖLDRAJZ: Belize északi része nagyrészt alacsonyan fekvő, mocsaras síkság, amelyet a Belize és a Hondo folyók vezetnek le, az utóbbi egyben határfolyó Mexikó felé. A part menti kis korallszigetek láncolata hosszú zátonyt alkot, amelynél csak az ausztráliai nagyobb. Az éghajlat szubtrópusi, általában júniustól novemberig tartó esős évszakkal. A partvidék hurrikánoktól

veszélyeztetett, Victoria Peak egy közülük 1961-ben lerombolta a fővárost, Belizevárost, ezért az államapparátust az ország belsejébe, Belmopanba költöztették, Belize területének közel felét sűrű esőerdő borítja, a szárazabb területeken ritkább erdő és szavanna van, A gazdag állatvilágban megtalálható a puma, a jaguár, a krokodil és a lamantin. Északnyugaton a zöld, lankás dombok a Yucatán-félsziget , mészkőtáblájához tartoznak. A dombok és a Karib-tenger között egy 75 km szélességet is elérő párás, meleg, mocsaras parti sáv fekszik: a Karib-partialföld. Kanyargó folyóival és lagúnáival valóságos paradicsoma a különféle kétéltűeknek. A part közelében korallszigetek , százai, az ún. cay-k sorakoznak: egy hatalmas, kereken 250 km hosszú zátony részei, s alig akad átjáró közöttük a part felé. A délen fekvő Maya-hegység – a középamerikai alaphegység nyúlványa – meghaladja az 1000 m magasságot

(legmagasabb pontja a lamantin Victoria Peak, ami 1122 m magas). Belize 4 Hivatalos név: Belize Államforma: alkotmányos monarchia Főváros: Belmopan Terület: 22 965 km2 Kiterjedése: észak-déli irányban 280 km, kelet-nyugati irányban 100 km Tengerpartja: 400 km Leghosszabb folyói: Belize River, 290 km; Rio Hondo, 230 km Lakosság: 196 000 fő (1992) Népsűrűség: 8,5 fő/km2 Közigazgatási beosztás: 6 körzet Etnikai megoszlás.: néger 38%, maja indián 24%, karib néger 10%, fehér 6%, mulatt 12%, mesztic 10% Belize River Hivatalos nyelv: angol Egyéb használt nyelv: spanyol Vallás: romai katolikus 65,5%, anglikán 11,6%, protestáns 12,3%, egyéb 10,6% Pénznem: belizei dollár (1 dollár = 100 cent) GNP: 1970 $/fő (1990) Nemzetközi gépkocsijelzés: BH Nemzeti ünnepe: szept. 10, szept 21 Nemzetközi szervezeti tagság: ENSZ (1981), Nemzetközösség (1981), Amerikai Államok Szervezete, CARICOM (1974) Szigetvilága: Ambergris-sz., Turneffe-szk, Lightés

Glover-sziklazátony 400 km hosszú tengerpart A kicsi, hosszúkás alakú Belize állam - a korábbi BRIT HONDURAS – a Yucatán-félszigeten fekszik, a közép-amerikai szárazföldi nyereg északi felén. Belize keleten a Karibtengerrel, Mexikóval és Guatemalával határos. Belize 5 GAZDASÁG: Pénznem: belizei dollár (Bz$) = 100cent (c) Bruttó nemzeti termék (ágazat): mezőgazdaság és erdészet 24%, ipar 20%, szolgáltatás 56% Legfontosabb kereskedelmi partnerek: USA, Nagy-Britannia, Mexikó, Kanada, Jamaica A belizei dollár Belize legjelentősebb gazdasági ágazata a mezőgazdaság és az erdészet, amely a kivitel teljes értékének mintegy kétharmadát termeli meg. A korábban jelentős fakivitel csekély mértékűvé vált A munkavállalók több mint egyharmada a mezőgazdaságban és az erdészetben dolgozik Mezőgazdaság A jórészt amerikai vagy brit tulajdonban lévő nagyültetvények elsősorban exportra termelnek: cukornádat, citrusféléket,

banánt és kakaót. Belföldi fogyasztásra kukoricát, rizst, babot, maniókát, kapásnövényeket, paradicsomot és lisztes banánt termesztenek. Mivel a mezőgazdaságilag hasznosítható 6000 km2-es területből ténylegesen csak 450 km2-t művelnek meg, nem tudják manióka kielégítően ellátni a lakosságot élelmiszerekkel, ezért importra szorulnak. Az állattenyésztésnek nincs jelentős szerepe. A kiterjedt erdőségekből nemes faféleségeket (különösen mahagónit), ezenkívül papírgyártás céljára alkalmas fákat termelnek ki; vadon nő a kaucsukfa és a szapotillfa, amely a rágóqumi-termelés alapanyagát (chicle) adja. A halászat rákokra és tengeri puhatestűekre szakosodott, s főleg az USA-ba exportál. Chicle Természeti kincsek, ipar A belizei partok közelében nemrég felfedezett kőolajlelőhelytől a gazdaság erőteljes fellendülését Belize 6 remélik. Az ország ipara gyengén fejlett, a hazai mezőgazdasági és erdészeti

termékek feldolgozására korlátozódik. Néhány textilgyár is van Külkereskedelem Legfontosabb exporttermékek: cukor, gyümölcs, gyümölcslé, faféleségek, dohány, ruházati cikkek és homár. Mindenféle fontos fogyasztási cikket, többek között gépeket, sok energiahordozót és még élelmiszert is importálni kell. A kereskedelmi mérleg régóta deficites. Közlekedés, idegenforgalom Belizében kereken 1600 km hosszú, bármilyen időjárásnál használható úthálózat, valamint 400 km hosszú, kövezetlen mellékútvonal van. Fontos kikötője van Belize Citynek és Stann Creeknek; a jelentős Stanley Field repülőtér Belize City mellett fekszik. Az idegenforgalom az utolsó években folyamatosan nő (maja romok, korallzátonyok) és a teljes valutabevétel 1O%-át teszi ki. A legtöbb vendég a szomszédos Mexikóból és az USA-ból jön. 1 KULTÚRA 900 körül, a klasszikus maja korszak végén Belize éppúgy a maják települési körzetébe

tartozott, mint Guilternala, Honduras és Mexikó. A San José, Lubaantum, Pusilha, Nohohtunich, Xunantunich és Altun Ha településeken látható piramisok, sztélék, labdajátékok maradványai ennek a kornak a tanúi. Különösen a Xunantunich (Bengue Viejo) melletti Belmopanban talátható leletek gyűjteménye ásatásoktól remélik a tudósok, hogy választ kapnak a kérdésre: mi okozta, hogy 850 után a maják hirtelen átköltöztek a Yucatán-félsziget északi részére. Eddig indokként természeti katasztrófára, a termőtalaj kimerülésére vagy az uralkodó papi kaszt elleni Belize 7 parasztlázadásra gondoltak. Az ásatásokról származó leletek gyűjteménye Belmopanban látható. A Belizében élő indiánok - főleg mopan és kekchi maják - ma már keresztények, de saját nyelvük mellett megőrizték egykori szokásaikat is, és régi istenhitüket összekapcsolják a kereszténységgel. Híresek a san Pedro Colombia-i kekchik ünnepei, különösen

látványos az augusztus 5-i San Luis Rey-nap. A kreolok és a karibok népcsoportja (különösen a garifunák a déli parton) ugyancsak kitartanak régi szokásaik és hagyományaik mellett. A mai Belize egy hajdani brit koronagyarmat jellegzetességeit tükrözi. Van egy napilapja, egy vasárnapi újságja, egy hetilapja; ugyancsak hetente jelenik meg a „Government Gazette”, míg a kormány tájékoztató folyóiratát, a „The New Belize”-t havonta adják ki. Az államilag irányított, de félig kereskedelmi profilú „Radio kekchi maják Belize” 1951 óta sugároz műsorokat angol és spanyol nyelven. A magánkézben levő tv-adók elsősorban az USA műholdprogramjait közvetítik. ÉRDEKESSÉGEK: A karibok új hazája Ha áttekintjük ezt a tizenhat évet, azt látjuk, bőven részesültünk az Úr áldásából. Visszaszorítottuk az erdőséget és szépen gondozott kertek, zöldellő gabonaföldek vannak a helyén; fákat irtottunk és mocsarakat szárítottunk

ki. Legyen hála mindezért az Úrnak. Egy mennonita német telepes foglalta így össze Belizében végzett munkájuk első eredményeit. Amikor a mennonita Gerhard Koop 1958-ban közösségével művelni kezdett egy darab földet a guatemalai határ közelében, leendő hazájukat még Brit Hondurasnak nevezték. Ma már jórészt Spanish Lookout, a később létrejött mennonita telep látja el a hazai piacot zöldségfélékkel és hússal; lakói Menno Simons tehetősek, de aszketikus életmódot folytatnak. Mélységesen vallásosak és csak ritkán hagyják el telepüket: amikor orvoshoz kell menniük, vagy amikor az üzlet szólítja őket Belize Citybe. Az itteni mennonita központ rádiókapcsolatban áll Spanish Lookouttal, valamint a Shipyard és a Tres Belize 8 Leguas melletti kisebb településekkel. Az anabaptisták a frízföldi Witmarsumból jött Menno Simons szektaalapító követői, (innen a mennonita elnevezés), kiválasztottak maguknak az országban egy

kis területet, hogy ott saját törvényeik szerint éljenek. A „karibi enklávé" a válságoktól gyötört Közép-Amerikában az elmúlt évek során egyre inkább menedékhelye lett mindazoknak, akik a hazájukban zajló politikai zavargások elől védelmet keresnek. A kormánynak az új fővárosban, Belmopanban nem jön rosszul a dolgok ilyen alakulása. A népesség alacsony száma (185 000 ember) gyengítette Belize tárgyalási pozícióját a szomszédos Guatemala területi igényeivel szemben. Nagy-Britannia ugyanis csak 1862-ben nyilvánította gyarmattá a területet. Mexikó 1893-ban minden igényéről lemondott, de Guatemalához a kötel múltig fenntartotta követelését. Időközben a két ország közeledett egymáshoz, sőt Guatemalavárosban az új kormány már a szomszédos ország diplomáciai elismerését is mérlegeli. Kultúrák olvasztótégelye Belize 9 FORRÁSOK: http://www.vilaglatohu/fx action/bedekker/fx btype/i/fx ind/3/fx

site/vilagla to/fx mihez/1/fx mihez nid/84/index.php Horváth Zoltán: A világ zászlói – a zászlók világa (Budapest 2002) Magyar Nagylexikon (Élesztős László, Budapest 1994) Ezerarcú világunk: Amerika (Budapest 1994) Öt kontinens országai: földrajzi világenciklopédia (Budapest 2004) Vajda Béla: A világ országai – Részletes adatok, országleírások, záslók, címerek, térképek fényképek (Budapest – Topográf kiadó) TARTALOMJEGYZÉK: