Oktatás | Pedagógia » Nevelésfilozófia tételek

1. A modern nevelésfilozófia tört gyökerei: a humanizmus, a reformáció és a felvilágosodás Humanizmus: A XIV-XV. század Itáliájából indult el az a szellemi áramlat ( reneszánsz kultúra)  Középpontban az ember, az egyéniség érvényesítésének korszaka, én forradalma  "Én forradalma" zajlott le ebben a korszakban, a sokoldalú, cselekvő Én a középpontban  személyes jellegű "modern" vallásosság alakult ki  humán kultúra előtérbe kerül, művészetek, elterjedt a könyvnyomtatás  a reneszánsz ember jellemző vonása az univerzalitásra, mindenoldalúságra való törekvés Reformáció és nevelés XVI. század A nevelésügyére két eszmeáramlat hatott elemi erővel. Az egyik a humanizmus ( emberközpontú ped), másik a reformáció ( vallásos alapú ped.) Két iránya: Luther Márton- lutheránizmus ( evangélikus), Kálvin János kálvinisták ( reformátusok) - a kato likus egyház bírálatára, hibáira

válaszként induló mozgalom. Luther a nevelésről - A reformáció atyja, Luther Márton.  iskoláztatásra van szükségük a néptömegeknek is  a jövendő teológusainak sokoldalú nyelvi képzés kell, a népnek, elég az anyanyelvi olvasás-írás  jó nevelésre nemcsak a vallásosság érdekében, hanem - a polgári erények kialakításához is.  a népoktatás lehetőleg minél szélesebb körben terjedjen el  Luther gondot fordított a gyermekre: "pompás, örök kincs"-re, meg kell óvni az Isten számára  örök üdvösség elnyerése  gyermekeink helyes nevelése  Luther a korabeli egyház nőtlenségi ideálja helyett az Istennek tetsző, harmonikus házasság eszményét hirdette ( harmonikus család, gyermeknevelés, tisztes munkavégzés – az üdvözlés evilági előkészítője) Kálvin János – Svájcban írta világhírű művét: A keresztény vallás rendszere c Fő tanítása: az eleve elrendeltetés elve. Az ember

köteles erkölcsös és tevéke ny életet élni „ Segíts magadon, az Ist en is m egsegít” a lén yege. A munka Istenn el szembeni adóssá g, melyet életünk végéig törlesztünk. A felvilágosodás kezdetei: XVII. század ( korai felvilágosodás) • ipar és keresk. fellendülése, városi polgárság fokozatos fejlődése gyarapodása, • különböző felekezetek, evilági boldogulási igény, fontossá vált az anyagi javak megbecsülése – munka, klasszikus polgári értékek A felvilágosodás által középpontba helyezett problémák:  Vallási türelem, tolerancia, személyes szabadság kérdése  Tudás, mint a felemelkedés záloga, esély a felemelkedésre  Új nevelés, új iskola, új oktatás  Parlamentarizmus/ a törvények ereje Coménius átmenet időszaka XII. század  A földi élet előkészület az örökkévalóságra, de az evilági lét számos fontos feladatot tartogat.  A földi életben képzettségre, erkölcsi

fejlettségre és vallásos érzületre van szükség.  Az ember formálható, nevelhető, gyermekkorban oly mértékben, mint később soha.  Vallásos nevelés, erkölcsi erények fejlesztése fontos. Kétkezi munka becsülete  Didactica Magna ( Nagy oktatástan) műve: didaktikai, metodikai alapelvei. szemléletesség, tudatosság, rendszeresség, következetesség, tananyag koncentrikus bővítése  nyilvános iskolai oktatás mellett foglal állást- képzett tanítók szerepe  Az élet iskolái: 1. anyaiskola ( szülői ház), 2 gyermekkor-népiskola, 3 gimnázium ( latin iskola) 4. akadémiák ( szaktudományos képzés)  Sárospataki évek Magyarországon: 4év segítsen magas szintű papképző intézménnyé szervezni a sárospataki kollégiumot. 7 oszt iskolát akart létrehozni, de itt tartózkodása idején 3-at sikerült  Az Egyetemes tanácskozás c fő műve- a világ bajainak orvoslására keres gyógyírt. 1       John Locke

és a gentleman nevelés a felvilágosodás angolszász képviselője. XVII század Gyermekkorában magába szívhatta a puritanizmus eszmeiségét, értékrendjét. Oxfordi egyetemen filozófiát hallgatott. M egismerkedett Bacon, Descartes tanaival Descartes hatására a természettudományokat is tanulmányozni kezdte. Baráti köréhez tartozott Newton A felvilágosodás három újkori filozófiáját fejlesztette tovább: - Bacon nevével fémjelzett: tapasztalati – induktív eljárás - Dekartes: matematikai lapokon nyugvó deduktív racionalizmus - Pascal: - érzelemre alapozott igazságot, a szív érveit állítja filozófiájának középpontjába Műve: Gondolatok a nevelésrő1. Embereszménye Az ember kötelessége a boldogság keresése és a nyomorúság kerülése. Boldogsághoz szerinte nélkülözhetetlen: egészség, jókedv, tudás, jócselekedet, túlvilági örök, megfoghatatlan boldogság reménye Locke megelégedett, boldog e mbere a gentleman, a nemesi vagy

a polgárság felső rétegeibe tartozó művelt úriember. Gentleman neveléskor szem előtt tartott céljai: - erős, egészséges test, erényes, vallásos lélek, praktikus ismeretek az úriember nev. célja egyfajta belső indíttatás kialakítása Hisz a nevelés emberalakító erejében Erkölcsi és vallási nevelés: a gy. vallásos nevelését korán el kell kezdeni Az ember legfőbb értékmérője nem a tudás, hanem az erkölcsiség Locke a magánnevelés híve, bár elismeri a nyilvános iskoláztatás előnyeit is. A leghatásosabb módszer a személyes példamutatás. Értelmi nevelés: az emberi lélek születésk or olyan, mint a tiszta lap (" tabula rasa"). Az ész, az elme a tapasztalásból meríti a tudásanyagát. E tapasztalás Locke szerint kettős: - külső világ megtapasztalása az érzékelés útján és a belső reflexió Fontosnak tartja a érzékszervi tapasztalást, de egyúttal az értelem működését hangsúlyozza. A kritikus ész

részvétele nélkül nincs ismeret. Praktikus ismereteket ( hasznossági szempontok) kíván adni neveltjének. Locke szerint a g yermek lelke alakítható, nincsenek velünk született erkölcsi minőségek sem. A formálásnak leginkább az erkölcsre kell irányulnia. Locke neveltje a felvil ágosodás gyermeke: magatartását az ésszerűség, a gyakorlatiasság igénye vezeti. Érzelmein uralkodik, a művészetek szépségei sem lelkesítik, sőt a művészek társaságát magához méltatlannak, lealacsonyítónak tartja. 2 Rousseau természetelvű pedagógiája XVIII. század - francia A VIII. század pedagógia százada, a felvilágosodás hívei mélyen hittek abban, hogy a megújult szellemű ifjúság racionális nevelése a szebb jövő záloga. A felvilágosodás gondolatvilágának jellemzője a liberalizmus, a szabadgondolkodás, amely az emberi értelem teljes aut onómiáját, függetlenségét hirdeti. Tagadja a vallási dogmákat, a keresztény hitből csak

azt fogadja el, ami az emberi ésszel felfogható és ami e felfogás szerint az erkölcsös élethez elegendő (Isten léte, a világ teremtése, a lélek halhatatlansága). Rousseau könyve, az " Emil, avagy a nevelésről" viszont e gyaránt forradalmasította a pedagógia elméletét és gyakorlatát. Kalandos élete volt, fő célja: jó, szabad és boldog embert kell a gyerekből nevelni. Jelmondata: Vissza a természetbe! Emil, avagy a nevelésről  A gyermek, mint természeti lény eredendően jó, csak a társadalmi együttélés rontja meg.  Képzelt regényhőse nevelésére Rousseau vállalkozik, magára öltve a házitanító szerepét.  Legfőbb célja, hogy Emilt boldognak lássa  A gyermek azt akarja, hogy a gyermek gyermek legyen, mielőtt felnőtt lenne  A szegénynek nincs szüksége nevelésre  Nem hisz az ész mindenhatóságában, Emilre elsősorban az érzelmein keresztül akar hatni  A gyermeknek mindenekelőtt meg kell lesni a

természetét  A nevelő legfontosabb feladata nem az, hog y növendéke fejét "teletöltse tudománnyal, ügyelnie kell arra, hogy a gyermek spontán fejlődése zavartalan legyen. A gy. életkori szakaszait öt periódusra oszja, ennek egy-egy könyv ( fejezet) felel meg: Első könyv: születéstől a beszédig (körülbelül kétéves korig) - testi nevelés  az édesanyák természetes módon saját maguk táplálják, gondozzák kisgyermekeiket  fontos a gyermeket a természet éltető közelségében szabadon nevelni  határozottan elutasítja a dédelgető, kényeztető nevelést Második könyv: kétéves kortól tizenkét éves korig - az érzékszervek nevelése  ha az apa nem ér rá, fogadjon magánnevelőt  Fokozatosan kapcsolatot teremt önmaga és a külvilág dolgai között  Rendszeres testgyakorlást ajánl  Ha büntetni kell, legyen a büntetés maga a tett természetes következménye  tizenkét esztendős koráig fölösleges

oktatni a gyermeket Harmadik könyv: tizenkét éves kortól tizenöt éves korig - az értelmi nevelés  az értelem békés korszaka  most már tudja, mi a különbség a játék és a munka között  elutasítja a könyveket, nevelője segítségével fedezze fel õ maga a természetet, a tudományokat  megfelelően előkészített, de a gyerek számára spontánnak tűnő beszélgetések a természetben sétálgatva jó alkalmat biztosítanak az ilyen élményekkel átszőtt játékos tanulásra  a fizikai munkának pedagógiai jelentőséget tulajdonít Negyedik könyv: tizenöt esztendős kortól a házasságkötésig - az erkölcsi nevelés  eddig csak létezett, most már él, vissza kell térnie a városba, az emberi társadalomba  történelmi személyiségek példát mutatnak az ifjúnak  gyermek szexualitást érintő kérdéseire mindenkor válaszolni kell Ötödik könyv: Sophie nevelése ( Emil felesége) - nőnevelés  nőnevelési felfogása

korának legelmaradottabb: előbb apjának, majd férjének alárendelve él  a férfi lelkialkatát az aktivitás és erő, a nőét a passzivitás és gyengeség jellemzi  a nő élete végéig kiskorú marad: előbb apjának, majd férjének alárendelve él  legfőbb célja a házias erények elsajátítása Az "Emil" hatása rendkívüli: elementáris erővel befolyásolta a rákövetkező évszázadok pedagógiai gondolkodását és a nevelés gyakorlatát. 3 Pestalozzi XVIII. század vége XIX század eleje - svájci pedagógus A neveléstörténet egyik nagy alakja. A szegény gyermekek nevelése és a népnevelés ügyében fejtette ki pedagógiai nézeteit. Az eg yetemes embernevelés gondolatából indult ki Pestalozzi olyan korban élt, amikor hazája mélyreható társ. átalakuláson ment át Társadalomszemléletét tekintve Pestalozzi minden önkény ellensége volt. Különösen mélyen átérezte hazája szegé ny népének jogfosztottságát,

éles kritikáva l illette azonban a politikai rendszer alapjául szolgáló gazdasági viszonyokat is. Látta, hogy helyzetükből a szegény sorban élő embereknek a műveltség útján sincs módjuk kitörni. - Pestalozzi a gyermeki szeretetre épít (szív-ész-kéz pedagógiája) - Humanisztikus nevelés - Először intézményesítette a m unkára nevelést ( mintagazdaságában), gyakorlati tevékenységek segítségével készítette őket a paraszti gazdálkodásra, de oktatásukat sem hanyagolta el. - Példát statuál az arisztokrácia által felhalmozott pénz helyes felhalmozására - A nevelés lehetősége tehát nem határtalan: a nevelő nem teremtő, hanem inkább kertész, aki csak gondozhatja, illetve nyesegetheti a gondjaira bízott növendék hajlamait. Neuhof  nevelő, de nem a pénzre, hanem a jóságra fekteti a hangsúlyt, így csődbe is megy (40 gyermeket foglalkoztat, magánvagyonból gazdaságában) Stans  francia forradalom kitört, összeszedte a

kóborló g yerekeket, 80 gyermeket foglalkoztat immár állami segítséggel 8 nemsokára katonakórházzá nyilvánították) Burgdorf  3 célja volt: az árvaház, a tanítóképzés és a szegénynevelő intézet – tanított és a z elemi értelmi kérdés problémáival foglalkozott. Yverdon  Intézetben – a XIX. század elejének leghíresebb nevelőintézetévé fejlődött Népiskolai tanítás - módszerének középpontjában az újszerű szemléltetés áll. A fogalmak kialakítása érzékszervi tapasztalatszerzésre, szemléltetésre alapozva. Érzékszervi úton megszerzett hasznos ismeretek nyújtása, képesség fejlesztés. Pestalozzi az ember fejlődésében három fokozatot különít el: Természetes állapot- önzés, félelem, gyűlölet jellemzi ( vágyak sokasodnak-kielégületlenség) Társadalmi állapot- társas együttélés a szabályozója, jog megkönnyíti a szüks égletek kielégítését ( önzés, birtoklásvágy, hatalmi ösztön jellemzi)

Csak tiszta erkölcs – ez az állapo t nyújt az ember számára teljes harmóniát ( saját egoizmusát félreteszi, együttműködés, szeretet) Művei: Egy remete esti órái ( fontos gondolata: a nevelés legközelebbi és legfontosabb köre a család. Lénárd és Gertrúd – családi nevelés Hogyan tanítja Gertrúd gyermekeit? című művével megalapozta hírnevét a korabeli pedagóguskörökben. Alapgondolatát két mondat fejezi ki a legjobban „ Az ember tanítása nem más, mint segítséget n yújtani a ter mészet önkibontakoztatására irányuló törekvésének.” „Ez a mesterség elsősorban a gyermekre ható benyomások és a gyermeki erő meghatározott fejlettsége közti arányon és összhangon alapul.” A mai pszichológia ezt a külső hatások és belső feltételek összhangjának egységeként fogalmazza meg. 4 A polgári társadalom formaváltozásai (Kant, Hegel, Herbart) XVIII. század A német filozófia klasszikus képviselőinek

gondolkodása a nevelésről- oktatásról jelentősen befolyásolták a magyar pedagógia fejlődését is. Immánuel Kant a felvilágosodás német apostola 1.Kant: 1724-ben született Königsbergben, szegény sorsú iparoscsalád gyermekeként. Szülei az egyszerű, bensőséges, de ugyanakkor az evilági praktikum felé is nyitott emberek voltak. Több mint negyven esztendeig tartó pályafutása alatt matematikát, fizikát, metafizikát, földrajzot, antropológiát és pedagógiát adott elő. Kant a nevelésnek igen nagy fontosságot tulajdonított  az ember csakis a nevelés által válhat emberré  el kell juttatni az embert a tiszta moralitás, az erkölcsi autonómia fejlettségi szintjére, oda, ahol a bensővé vált erkölcsi szabályok (maximák) irányítják az e mber életét, nem pedig az ös ztönök vagy a társadalmi törvények és szabályok külső kényszere Az ember morális fejlődésének három lépcsőfoka rajzolódik ki: 1. empirikus én (az

egyéni érdekek határozzák meg a cselekvést) 2. szociális én (a társas együttélés szabályai kormányozzák) 3. morális én (a belső ösztönzővé vált erkölcsi törvény irányítja) Kant a nevelés célját két úton: "fizikai" (az embert mint természeti lényt alakítja, fejleszti, testre és lélekre irányul) és "praktikus" nevelés révén akarja elérni.  a test gondozásáról alkotott véleménye teljesen megegyezik Rousseau gondolataival  kerülni kell a babusgatást, helyette hideg fürdőket és kemény fekhelyet ajánl  a gyermeknek természetes lételeme a játék  a fegyelmezés a gyermek ösztönös vadságát fékezi, megtanítja állati lényének legyőzésére  a gyermeket meg kell tanítani arra , hogy úgy éljen sza badságával, hogy eközben mások szabadságát ne veszélyeztesse Kant pedagógiájában a fő hangsúly nem az értelem nevelésén van, a praktikus észnek elsőbbsége van, a bensővé vált

erkölcsi törvény racionális úton szabályozza magatartásunkat. 2. Hegel ( XVIII –XVIX század eleje)  filozófiájában központi helyet foglal el az evolúció, a fejlődés gondolata  a természeti ember a természet rabja, a szellemi ember - ezzel szemben - önmagának parancsol – a nevelés az a tevékenység, ami felszabadítja az egyénben rejlő szellemet a természet rabságából  a nevelés feladata, hogy segítse az egyénben a szellem szabadságának megvalósulását.  Az ember kettős meghatározottságú lény: egyrészt természeti, másrészt szellemi, eszes teremtmény  a megismerés: az öntudattól az abszolút tudásig vezető út . Hegeli hármas rendszer: logika ( eszme tudománya) természetfilozófia ( eszme máslétének tudománya) szellemfilozófia ( a máslétből önmagába visszatérő eszme tudománya)  a gyermek bizonyos adottságokkal születik, amelyek eleve behatárolják a nevelés lehetőségeit (nevelés: annak a

kibontakoztatása, ami a gyermekben eleve csíraszerűen benne szunnyad)  a nevelés feladata: készítse fel az egyént az állami közösség életében való részvételre  hangsúlyozza az iskolai oktatás fontosságát  a szellemi képzés mellett legfontosabbnak az akarat nevelését tartja 5  Johann Friedrich Herbart - a klasszikus pedógis atyja XIX. század XIX. század első felében dolgozta ki pedagógiai elméletét, de csak alkotója halála után kezdett kibontakozni. Kiindulópontja az, hogy a létező világ két nagy területre osztható 1. a "reálé"-k világa és 2 a jelenségek világa. Szerinte a lélek is egy reálé A lelki jelens égek közül a képzete t tartja alapvetőnek. Herbart használja először - tudatküszöb és tudatmező fogalmakat Ha egy képzet lekerül a tudatmezőről a tudatküszöb alá, felejtésről beszélünk. Figyelem akkor keletkezik, ha a régi képzeteket az újak befogadják. A figyelem lehet

önkéntelen és önkéntes (tudatos) Neveléstana:  a nevelés célja az erkölcsös magatartás kialakítása, az erényes ember nevelése  így válhat a gy. teljes emberré, nem pedig a konkrét hivatásra, szakmára való előkészítés útján  minden gyermekben kialakíthatók az erkölcsi eszmék, de csak akkor, ha céltudatos és tervszerű, szervezett nevelő hatások érik.  neveléstudomány megalapozója, pedagógiája koherens rendszert képez.  a klasszikus gimnáziumi oktatás alapjait rakja le. A filozófiát három részre osztotta:  Logika (vizsgálja a fogalmakat)  Metafizika ( átalakítja, kiegészíti azokat)  Esztétika (értékelést fűz hozzájuk)Esztétika/ nála etika  Az etika tárgya az akarat. Feladata az akarat normáinak meghatározása Öt erkölcsi eszmét különböztet meg: 1. Belső szabadság: akaratunk összhangban van erkölcsi belátásunkkal 2. Tökéletesség: ha akaratunk erős, akkor következetesen tudunk

cselekedni, 3. Jóakarat: ha kilépünk önmagunkból, másra is tekintettel vagyunk 4. Jog: ha több egymással ellentétes érdek és akarat között jön létre megegyezés 5. Méltányosság: ha a jó, illetve a rossz cselekedet megfelelő elbírálás Az erkölcsösség herbarti értelmezése:  Kanttal megegyező  Belső meggyőződésből fakad  A moralitás lényege, hogy az ész szabta törvény, kötelező voltát lelkiismeretünk szabad elhatározásánál fogva felismerjük.  Az erkölcsi személy önmagának parancsol.  Az egész pedagógia céljának neve az erény. A nevelésnek 3 szakasza van:  Kormányzás: feladata, hogy megtörje a gyermeket, ha kell erőszakkal.  Oktatás már a jövőre és az erkölcsi fejlesztésre irányul. Ismeret+akarat+erkölcs fejlesztése  Vezetés:(erkölcsi nevelés) az oktatással karöltve alakítja ki az erkölcsi belátást és az etikai meggyőződést. Herbart hatása:  Poroszos neveléseszmény ,

konzervatív, formális oktatás  Drill a pedagógia gyakorlatban  Erkölcsi nevelés középpontba helyezése  Művelt, engedelmes állampolgár eszménye Iskolakultúra a 19. század első felében: 1. Az állam szerepének növekedése 2. Küzdelem a nemzeti oktatás ügyért 3. Iskolahálózat bővülése (népiskolák), felsőbb elemi és polgári iskolák jöttek létre 4. Világi befolyás növekedése 5. Küzdelem az analfabetizmus ellen 6 A polgári élet-és tudományfilozófiák hatása ( Schopenhauer, Nietzse, Comte, Spencer) Új jelenségek a 19. században, modernizmus jellemzői: • Század elején gazdasági, társadalmi átalakulások jellemzők. • A polgári forradalmak nyomán több országban megszűntek a tejhatalomra épülő abszolút monarchiák – pl. Angliában alkotmányos monarchia, Franciaországban köztársasági államforma váltotta fel. • Ipari forradalom, iparosodás, tömegtermelés, kapitalizmus, munkásosztály megerősödése.

• Polgári életforma. Tömegkultúra, tömegoktatás. – haladásba vetett hit • Nevelési ideál: az erkölcsös, f egyelmezett polgár, egyéni értékeit képes összeeg yeztetni, ha kell alárendelni a nemzeti állam érdekeinek. A 19 század egyik meghatározó szellemi irányzata a felvilágosodás eszmerendszerében gyökerező pozitivizmus. August Comte ( XIX. század francia) • Fogalma: olyan filozófiai rendszer, amely egységbe foglalja az összes tudományt, • lényege az enciklopédikusság, alapja a természettudomány és az objektív módszer • Jellemzője: a tények megfigyelése és gyűjtése, • A tapasztalat és az induktív módszer középpontba állítása • A termelés minden társadalom értelmes célja. • A tudósok irányítják az új társadalmat. A tudomány kitüntetett szerepe • A civilizáció kettős feladata: az ember kiművelése és a természet feletti hatalmának megszilárdítása Eszközök: tudomány, ipar, művészet A

pozitivizmus célja a fizikai és a társadalmi valóság tényeinek vizsgálata és ez alapján az egyetemes, általános igazságok és törvényszerűségek feltárása A pozitivista nevelés Középpontban az erkölcsi nevelés. Ki kell terjeszteni a kultúrától megfosztott rétegekre Pozitív nevelés „ Három stádium „ törvénye: A modern kor szükségleteihez (a polgárság) kell igazodni • Három stádium: 1. teológiai (analógiák)- gyermekkorban 2. metafizikai (magyarázat)- ifjúkorban 3. pozitív (törvények felismerése)- felnőttkorban Az embertársak iránti szeretet, a rend mint alap, a haladás mint cél jelenik meg a felfogásban. Herbert Spencer (1820-1903) angol • A fejlődés világtörvény, Darwint megelőzve hirdette az evolúció eszméjét. • Alapelve: minden az ősöktől a modern ipari társadalomig fejlődés eredménye • Az individualizmus híve • Új erkölcstan kell, amely elősegíti az ember sokoldalú fejlődését. Tisztázni kell

az új értékeket A nevelés célja • Az egyént a fejlődés törvényi alapján az alkalmazkodásra kell felkészíteni, a tökéletes életre. • Az iskolának arra kell tanítani, ami hasznos és szükséges. „Pozitív értékek” • ismeretek és készségek, amelyekkel az egyén saját létét fenn tartja ( a term. gondoskodik) • amelyek közvetve szolgálják a fajfennmaradást ( tudományok) • amelyek a fajfenntartásra, a családalapításra irányulnak ( filozófia, lélektan) • amelyek a társadalmi rend fenntartására vonatkoznak ( történelem) • amelyek az érzelmi élet körébe tartoznak. ( művészetek- szabadidő színvonalas eltöltése) Spencer: Értelmi, erkölcsi és testi nevelés, 1854-1859 (20 nyelvre fordították le) 7 A polgári életfilozófiák pesszimista és kritikai attitüdje: Schopenhauer, Nietzsche Az életfilozófia háttere: A 19. sz-ban Európa nyugati régióiban, Egyesült Államokban robbanásszerű tud.-tech fejlődés

megerősítette a töretlen fejlődés biztos tudatát A pozitivista tudományfilozófiákban megjelenő optimizmussal szemben, ezzel párhuzamosan megteremtette a korszak szellemi áramlataiban is megfogalmazódó kritikát. Technika fejlődése – életszínvonal emelkedése - lelki elszegényedés. A pesszimizmus pedagógiája- Schopenhauer XIX. sz német Fő műve: A világ mint akarat és képzet A hegeli felfogással tudatosan szembenálló filozófiát alkotott. Míg Hegelnél mindent áthat az értelem, addig nála a minden fölött uralkodó vak ösztön, az akarat áll a középpontban Az értelem másodlagos, az akarat segítőeszköze csupán,. Ez a filozófia teljesen új megvilágításba helyezte a nevelés kérdéseit is. Véleménye szerint a gyermek veleszületett egyénisége megváltoztathatatlan, ami korlátokat szab a nevelésnek. Nevelő feladata, megvédeni a társadalom és az állam behatásaitól Minden oktatásnak a szemléletből kell kiindulnia, a

korabeli is kolák azonban teletö mik a gyermek fejét elvont fogalmakkal, és csak utána adják hozzá a tapasztalatokat. A növendék ne készen vegye át nevelőjétől az ismereteket, hanem saját maga kutasson, dolgozzon. • Az emberi élet cél nélküli, szenvedés • „Az élet nem arra való, hogy élvezzük, hanem hogy átessünk rajta és befejezzük”. Az élet értelme: • Nem az erkölcsösség. Nem lehet tökéletes boldogság (illúzió)-ezt kell megtanulni • Legfőbb életcélok: Nélkülözés, szenvedés, nyomor, halál, végül a teljes megsemmisülés • Passzív, negatív nevelés Friedrich Nietzsche kultúrakritikája ( XIX. sz második fele Schopenhauer tanítványa) A jövő záloga - zsenik nevelése: • Filozófiájának legalapvetőbb eleme a létező kultúra kétségbeesett tagadása. Az egész európai racionális és erkölcsi értékrend kiüresedett, minden hagyományos érték átértékelésre szorul. • Isten meghalt - mondja Nietzsche

-, csak az ember adhat új ér téket önmagának: Egyetlen célja önmaga felemelése lehet. Erre csakis az erkölcsileg és értelmileg független, értékteremtő, felsőbb rendű ember, Isten emberi megfelelője képes - amivé a jövő emberének válnia kell. • Nem olcsó, polgári tömegcivilizációra van szükség - vélte Nietzsche -, hanem magas fokú kultúrára, olyanra, mint a régi görögöké volt. Az oktatásban szorgalmazta az elit képzést Schopenhauert elsősorban nem pesszimizmusának erkölcsi ereje, hanem személyisége, s az individuumot a go ndolkodás és cselekvé s középpontjába állító szemlélete miatt tekinti mesterének. Az egész életművét átható két alapvető gondolata. • Az egyik: új értékeket kell keresni, és ennek alapján újjáfogalmazni az erkölcsöt • A másik: az élet f eladata nem a többsé g megjavítása, hanem lángelméket kell tere mteni, és azokat gondozni, fejleszteni. – új generáció ( ifjúság ) lesz

alkalmas • Ne az váljék a jövőben, hogy honnan jöttök, hanem, hogy hová mentek! Nietzsche hatása: • A századvég Nietzsche-kultusza a kibontakozó pedagógiai reformmozgalom és a német ifjúsági mozgalom egyik alapvető eszmei bázisát alkotta. 8 A kulturpedagógiai irányzatok és a szellemtörténet hatása a nevelésfilozófiára Dilthey, Spenger, Wilhelm Dilthey ( 1833 – 1911) német A német életfilozófiából bontakozott ki Dilthey szellemtörténeti felfogása, mely a kulturfilozófia egyik forrását adta. Azt vallja, hogy az ember csak a történelemből érthető meg, a történelem adhat hiteles választ arra a kérdésre, hogy mi az ember. Filozófiája:  csupán a természet ismerhető meg az ész (tapasztalat) törvényei alapján  a történelem egy magasabb szintű szerves egészet (struktúra) alkot, amelyen keresztül valósul meg, válik érthetővé az egyéni létezés  a történelmi világ az emberi világ fölött áll, saját

törvényszerűségekkel, függetlenséggel, objektivitással rendelkezik  működésében elszakad az egyéntől, ezáltal őrzi meg a jövő nemzedékek számára a szellemi tartalmakat, mivel az egyedek elmúlnak, de a kultúra fennmarad és állandóan fejlődik a kultúra önállóan működő alrendszerekből, struktúrákból áll, amelyek valamilyen szellemi szükségletet elégítenek ki: vallás, művészet, filozófia, jog stb.  a kulturális rendszerek struktúrája hasonlít az egyén pszichikumának felépítéséhez a történelem világának megértését a pszichológia segítségével látja megvalósíthatónak  a pszichikai t ársadalmi-történeti jellegű világ megértése az átélés és megértés segítségével történik. Fontos eleme a megértésnek a szimpátia, a saját élmény átvitele egy másik személyre  minden igazi filozófia célja a neveléstudomány  a nevelési eszmény mindig történelmi viszonyok függvénye  a

pedagógia feladata a nevelés, az ember formálása  ennek lényege a művelés (lelki élet f unkcióinak tökéletesítésére és a sze mélyiség formálására irányul)  ebben a megközelítésben a nevelés a legalapvetőbb kultúra-teremtő tevékenység, a "társadalmi újjászületés" folyamata, amelynek során a t ársadalom szellemi értékeit átszármaztatják az ifjú nemzedékeknek Eduard Spranger kultúrpedagógiáj(1882-1963 Dilthey tanítványa, továbbfejlesztette filozófiáját. • Létrehozta a kultúrfilozófián alapuló n evelés tudományos elméletét, a kultúrpedagógiát és a megértést hangsúlyozó strukturális pszichológiát. A megértő pszichológia: • Az emberi én - véli - nem fogható meg az empirikus módszerek segítségével, mivel olyan egyén feletti alkotások hatása alatt fejlődik, amelyek a történeti létben gyökereznek. Ezek révén válik lehetővé az egyén számára az értékek átélése, amelyek

alkalmassá teszik az új kultúrjavak létrehozására. (objektív kultúrának) Az egyén belenő az objektív kultúra világába Az ember nem csupán lelki funkciók összessége, hanem szellemi-történelmi pszichés örökséggel is rendelkezik. Az emberi értékorientációnak hat alaptípusa van: 1. Elméleti típus: a valósághoz való megismerő, tisztán objektív viszonyulás jellemzi 2. Ökonomikus (gazdasági) típus: haszonelvűségre fordítja a figyelmet 3. Szociális típus: jellemzője a másik ember felé fordulás és a szeretet 4. Politikai (hatalmi) típus: az önelfogadás, minden értéket saját hatalmának szolgálatába állít 5. Esztétikai típus: érzéki, képszerű, minden benyomását képes alkotásban kifejezni 6. Vallási típus: azt tekinti abszolút értéknek, ami az élet egésze szempontjából fontos Komplex típusok: technikai, jogi, pedagógiai. A nevelés két alapvető funkciója, célja: „Mondd meg, mit tartasz értéknek, és

megmondom, ki vagy.” 1. a kultúra értékeinek átadása 2segítségével a személyes értékek felszínre hozatala Nevelő erő A szellemtudomány nevelő erejét a megértés adja • Átalakítja az egyén értékvilágát • A múlt alkotásai fejlesztik az alkotó erőt • A pedagógia, mint tudomány az érték – és kultúrfilozófia egyik önálló része 9 Pragmatizmus, Dewey pedagógiája, reformpedagógia ( XIX. század vége - XX eleje) A 19. sz ut olsó harmadában Herbart pedagógiája uralkodóvá vált ( nép iskolákban, középiskolákban), ami a pedagógiai el mélet és g yakorlat bizonyos fokú merevedését okozta. Ezzel összefüggésben bontakozott ki a hagyományos iskolák kritikája. A reformozgalmak jellemzője: • a herbarti iskolamodell kritikája, tagadása • tömegoktatás bírálata • oktatás és hsznosság bírálata • hallgatás és a leckefelmondás, elavult tanítási módszerek: magoltatás • tekintélyelvű tanár • a

felvilágosodás szelleméiségében az oktatásban kiút keresés Két szellemi áramlat a pragmatizmus és a gyermektanulmányi mozgalom egymással szoros kapcsolatban bontakozik ki. Williem James ( 1842-1910) a pragmatizmus jelentős gondolkodója. • Igaz az, a mi a g yakorlati cselekvés szempontjából hasznos. Ismereteink, eszméink nem önmagukban léteznek, próbájuk az alkalmazkodás. • A pragmatizmus új e mberideálja: szabad indivídum, cselekedni és választani tudó e mber, születési előjogai nem segítik és nem okoznak hátrányt, kizárólag saját tehetségétől függ, hogy az állandóan változó világban képes érvényesülni, egzisztenciát teremteni. John Dewey (1859-1952) (Dzson Gyui), amerikai Pedagógiájának filozófiai alapvetése: a gyereket az életre kell felkészíteni. • Az iskola maga legyen a valóságos élet, konkrét cselekvésre épülő problémahelyzetek teremtése. • Az életben ni ncsenek kész ismeretek, hasznosítható

tudást kell szerezni, az isko la feladata az ismeretszerzés készségének megtanítása. • A kívánatos nevelés csak akkor érhető el, ha felszámolják a „ tankönyviskolát”, a ta nulás, leckefelmondás iskoláját (tankönyvet, órarendet, tanórát, tantárgyat, tankönyvet, feleltetést), és helyébe olyan iskolát teremtenek, amely lehetőséget nyújt a gyerekek sokszínű cselekvésére. • Elképzelésének megvalósítására megalkotta az ún. laboratóriumi iskoláját, az Egyetemi Elemi Iskolát. ( laboratóriumok, könyvtár, műhelyek múzeum ) megszüntette a hagyományos termeket Dewey tanítványa Kilpatrick kidolgozta a projekt módszert. A gyermek érdeklődésén alapuló, életszerű feladategységek köré csoportosította a tananyagot. Gyermektanulmány – pedagógiai-pszichológiai irányzat Az USA-ból indult hódító útjára, Dewe y tevékenységével párhuzamosan. A 19 sz pozití vizmus és Roussou g yermekfelfogás volt rá hatással. A

pedagógiát tudo mányos alapokra kell hel yezni Pedológia: A gyerekekkel foglakozó tudományok összessége – fiziológia, pszichológia, szociológia. A gyermektanulmányok szakemberei részletesen kidolgozták az adatgyűjtés különféle módszereit. ( Binet i ntelligenciateszt) Cél: tudományos módszerekkel ellenőrzött neveléstudományt hozzanak létre. Reformpedagógia • a herbarti iskola elleni tiltakozásból, kritikából születik • felfedezi a gyereket- visszanyúlik a nagy elődökhöz: Rousseau, Nietzse, Tolsztoj, Dewey • a 19. sz végén kibontakozó életreform mozgalmak is nagy hatást gyakorolnak a refompedagógiára ( életrefom mozgalmak: elveszett harmóniát, gyógyulást, segítséget keresnek A reformpedagógia korszakai: 1. 20 sz elén az első világháborúig 2. 1945-ig – világmozgalommá váltak 3. 1945 után – a reformpedagógia számos eleme beépül az állami oktatásba 10 Reformpedagógusok: Mária Montessori – olasz orvosnő

–alapgondolata rousseau-i ihletettségű Két alapelve: a gyermeki aktivitás ( maga alkossa gondolatvilágát, képzeteit, érzékszerveit) és a szabadság ( Minden gy-i tevékenység megengedett, ami nem sérti a többi gy. önálló tev) Alapfeltétele: tevékenységi tér és a tevékenységet irányító speciális eszközök A reformpedagógia második szakasza: a közösségi életforma megteremtésével gazdagodott. Közös vonások: • gyermekközpontúság, gyermeki szabadság elősegítése, természetes nevelés • harmónia ( család, családias nevelés) • gyerek sajátosságainak figyelembe vétele, gyermek tisztelete • gyakorlatisasság, hasznos ismeretek tanítása, tapasztalati nevelés: kísérlet, munka, megfigyelés • egyéni képességek kibontakoztatása • gyermeki aktivitás elősegítése Reformpedagógusok: Rudolf Steiner ( Waldorf iskola): ter mészetes anyagok szerepe, epochális oktatás, művészetoktatás szerepe ( lélek és akaraterő

formálása pl. euritmia, kertművelés dráma stb) z ember lényének 4 fejlődési periódusa hét éve ritmusban fejlődik: • fizikai test ( ember élettelen, ásványi anyagokkal teszi közössé) • élet vagy étertest – alapvető életműködések • érző vagy asztrál – érzelmi élet ( fájdalom, ösztönök, szenvedély) • én test: a létezés csak az emberre jellemző a földi létezés legmagasabb szintje Peter Petersen ( német) Jena – plan iskolák - munkaiskola A gyermek alapvető erői: mozgásvágy, tevékenységvágy, társas ösztön, tanulási ösztön Nevelésfogalom: A nevelés közösségben és a közösség számára történik. Művelődési alapformák? beszélgetés, játék, munka, ünnep- sokféle ped. helyzetben Freinet ( francia) - moder iskola Cél: az önálló életvezetés feltételeinek megteremtése egy igazságos társadalomban. A gy aktív organizmus, saját aktivitásával határozza meg fejlődéi ütemét. Természetes

tanulás, kísérletező tapogatózás, önálló tevékeny tanulás ( műhelyek, kézműves fogl, feladatlaprendszer, tanulási programok) Magyar reformpedagógia: • Nagy László ( 1858-1931) Gyermektanulmányi társaság ( 1906.) megalapítása Mo Célja: a gyermektanulmányozást hazánkban tudományosan művelni. A vizsgálódást a rendes és rendellenes fejlődésű gyermekeknek mind a testi, mind a lelki életére egyaránt kiterjeszteni. A gyermektanulmányozás elveinek gyakorlatba történő átültetése kísérletei: – Domokos Lászlóné: Új iskola 6 -14 éves f iúk és lán yok. Tantervét Nagy László készítette, a nevelés, oktatás meghatározója a gyermek életkorának belső törvényszerűsége volt. A pedagógus és gyermek közti közvetlen kapcsolat felébreszti a g yermekben az akt ivitást, a munka szeretetét. – Nemesné Müller Márta: Családi Iskola 6 -10 éves. A játék és a m unka összekapcsolása, a tananyag rugalmas tervezése, a tanári

f igyelem szerepének csökkenése. Az iskol át a g yermek „természetes életének” színterévé kívánja alakítani. • Montessori óvoda 1928-1941. • első Waldorf iskola a Kis –Svábhegyen 1926-1932. 11 Az egzisztencialista gondolkodók hatása a pedagógiára ( XX. század elejétől) A 20. század egyik jelentős irányzata az egzisztencializmus, a létezés filozófiája, melynek kezdetét Heidegger Lét és idő című művének megjelenésétől számítunk. 1927 Társadalmi háttér:  az I. világháború utáni Németországban keletkezett ( Karl Jaspers, Martin Heidegger) • a II. világháború alatti és utáni Franciaországban teljesedett ki (Jean-Paul Sartre, Albert Camus, • Népszerű filozófia polgári értelmiség útkeresése a nagyobb katasztrófákkal terhes világban • A szabadságot választja központi ka tegóriának Szabadnak l enni, egzisztenciának lenni annyit jelent, mint önmagunknak lenni, ezért az ember "szabadságra

ítéltetett" (Sartre). Egzisztencializmus: • a lét értelmére kérdez rá, az emberi létezés, a lét értelmének kutatása • a személyiség sorsa fő téma: az ember és az őt körülvevő világ • Az ember, aki képes "választani", önmagát választani, önmaga lenni Martin Heidegger (18891976) ( Kiergaard Kírgard hatása) • Főműve: „Lét és idő”, középpontjába az emberi létezést helyezte. • Létezik belső szabadság, ez a lehetőségeinek választásával nyilvánul meg. • Megvalósíthatja önmagát • felismeri a hal álban önmaga megismételhetetlenségét, vagyis azt, hogy a halál a j elenvaló lét vége, vagyis a semmi. Az ember élete szorongás a haláltól, vagyis a semmitől Heidegger szerint minden emberi egzisztenciát három tulajdonság jellemzi: Hogylét • ami bizonyos módon átjárja az egzisztenciát, az öröm, a bánat, a szomorúság maga a létünk. Megértés : annak a létnek a megértése, amelyben

egzisztenciánk gyökerezik. • Amennyiben helyes a létmegértése, helyesen alakítja létezését is, választhat. Beszéd: ( a lét hangja) • nyelvében egzisztál az ember: A nyelv a mindenkori történelmi helyzetben „üzen” a létről és az emberről, és egyben értelmezi is az üzenetet Karl Jaspers (1883-1969) • Célja: a tudományos/objektív megismerés határainak a vizsgálata • Magamról csak belülről tudhatok, magam vagyok a lét, ezt felfogni nem tudom • Amivé lehetek, az a szabadságomban teljesítendő feladat, a döntés, választás • A lét a nem létezés. A határszituációk: a halál, a harc, a szenvedés, a bűn lök vissza a létezéshez • A létezéshez másik emberre van szükség, a kommunikációnak így nagy a jelentősége • A lét gyökere: az egzisztencia viszonyban van a transzcendenssel Jean-Paul Sartre (1905-1980) A lét és a semmi” című művében: objektív és magáért lét/a tudat által meghatározott • A

szabadság állapotában az embernek önmagát kell megvalósítania, azzá teszi magát, ami • Az ember szabadságra ítéltetett Az ember felelős önmagáért • Szükségünk van a másikra, hogy megismerjük a magunkat Albert Camus (1913-1960) algériai Nobel-díjas • Nem akar belenyugodni az emberi lét végességébe, a mindent egy csapásra értelmetlenné tevő halál hatalmába. • Az abszurd felvilágosít: nincs holnap”. Ez azt jelenti, hogy közönyösek vagyunk a jövő iránt Egzisztencializmus hatása a pedagógiára: Reformpedagógiával rokon vonások: művészetek kitüntetett szerepe ( Waldorf), döntés, választás, felelősség ( Dewey), egzisztencialista filozófusok az átélt tapasztalatból indulnak ki: felfedező, cselekedtető módszer, öntevékenység, önkibontakozás. 12 Az antipedagógiai felfogás, posztmodern értelmezése ( XX. század 60-70-es évek) NSZK, USA Franciaországban jelent meg az irányzat a 20. század vége felé A hag

yományos pedagógia válságban van, hatékonysága, eredményessége megkérdőjelezhető. Ez az irányzat a pedagógia, a nevelés, a fejlődés lehetőségét tagadja. Nem hisznek a jövőbeni javulásban • Oktatás eredménye: • az egész világon sikerült kiterjeszteni a kötelező oktatás gyakorlatát • és mind nagyobb tanulói rétegeket lehetett bevonni a közép-, illetve a felsőfokú oktatásba is • Új technikai és módszertani eszközök jelentek meg , addiginál nagyobb hatékonyság ígérete Pesszimizmus okai, oktatás kritikája: • mások a tudományos fejlődés lehetőségeinek, a munka végét jósolta meg kortársainak • általános elkeseredettség a nevelés, a pedagógia távlatainak megítélésében, nevelés vége? • ezek káros hatásúvá teszik egyes oktatási intézmények, egyes tanulói csoportok működését • az iskola szemére vetik, hogy mélyíti a tanulók közötti egyenlőtlenséget, • bizonyos nevelési színterek – az

iskola, a család – nevelési hatékonysága csökken • „az utóbbi években kételyek merülnek fel,, hogy a jövőben is megmaradhat-e az iskol ának a szocializációban eddig meglévő, hagyományosan nagy jelentősége” • szerintük a „megbetegítő” az oktatási rendszer • nem képes lépést tartani a technikai fejlődéssel • nem töltheti be szer epét az isko la, mert a mai istenek, a fogyasztás, a technika és a multikulturalizmus istenei nem is nagyon találják meg helyüket a mai iskolában • a társadalom iskolátlanításának a látomása, már az OECD oktatási szakemberei előtt is felrémlett • figyelmeztet a fejlett társadalmakban megkezdődő népességcsökkenésre jellemző ún. kívülről irányított embertípus működésének jellegzetességeire • Francis Fukuyama: a történelem végét vizionálta Antipedagógia fogalma: minden nevelés és pedagógia radikális bírálata, e lve: a nevelés emberellenes, elnyomó tendencia,

antihumánus - nem nevelés filozófiája Posztpedagógia, posztmodern álláspontja: • Mi, emberek, eleve nem vagyunk nevelésre termett lények. A nevelés muzeális dolog • Az ember nevelés nélkül – már a születése előtt is – érzi, mi a jó neki. • Mindenki önmagáért felelős. • A nevelőket fel kell szabadítani a nevelés terhei alól. A jövő problémája • a lassú társadalmi változások évszázadaiban a nevelők tudhatták, milyen jövő vár neveltjeikre ezért a gyermekek jövőjéről nem szabad • korunkban a közvetlen jövő is beláthatatlan, intézkedni • "A jövőnek nevelünk" elterjedt koncepciója abszurd, nem látható előre a nevelés "kimenete„ Az antipedagógusok vélekedései: a gyermekek teljes egyenjogúsítása mellett vannak, mely biztosítja a felnövekvők önmeghatározását, a nevelés kizárólag "pusztító szerepet játszik, a gyerekek "évezredek óta a felnőttek áldozata"

Lehetséges kiút • Alice Miller "egyedüli reménynek" az emocionális tudatosítást tartotta, vagyis a kisgyermekkori érzések kiélésének szabadon engedését, a nevelést az "elkísérésnek" kell felváltania • Braumühl szerint a nevelő-nevelt viszony átadja helyét "a gyermekekkel való barátságnak „ olyan párbeszéd alakulhat ki közöttük, mely kedvez a gyermekek szabad kifejlődésének • híve akadt a "nevelésmentes iskola" elgondolásának, a társadalom "iskolátlanításának". Az antipedagógia gyökerei :nincsen kiút, nincsen elfogadható folytatás • minden érték elvesztése, legalábbis viszonylagossá válása jellemző • értékhiány, értékválság, „értékvákuum” 13 A posztmodern filozófia napjaink filozófiája. ( állandóan változik, viták kereszttüzében áll) 1968-as diáklázadásoktól szokták számolni. Változások: ipari forradalom, mikroelektronika, nukleáris

veszély, környezetszennyezés, virtuális valóság, internet, média szerepe stb. Az anti-eszmék felpuhulása • „Nem hiszem, hogy a világ rendbe jön, ha elt ávolítjuk belőle a nevelést, ugyanis kétlem, hogy a romlatlan emberiség csak azért nem tud kifejlődni, mert a pedagógiai nyomás fogva tartja” Az antipedagógia és a posztmodern • Lyotard a posztmodern tudományt egészében „a bizonytalanságok kutatásaként” határozza meg • a „Nagy elbeszélések” vége • a sokszerűség és a differenciák • kérdésessé teszi magának a pedagógiai valóságnak a létét, de legalábbis elméleti „elérhetőségét” • az illúziók összeomlását kívánja,„orientációhiány” • A történelemnek nincs iránya • Az egyénnek nincs stabil identitása Posztmodern gondolkodók: Lyotard o A Nagy Elbeszélések vége o Modernitás és posztmodernitás kapcsolata Lyotard a legfejlettebb társadalmak tudásállapotát nevezi posztmodernnek, így

nincs ellentétben a modernnel. Az érett posztmodernizmus nem a végnapjait élő, hanem az állandóan születőben lévő modernizmus állapota. Fekete pedagógia • a kifejezés megalkotója, a német pedagógiatörténész Katharina Rutschky • a felvilágosodás korának gondolkodásában is súlyos gyermekellenességet vélt felfedezni • negatív megállapításokat fogalmaz • Alice Miller szintén csak negatív tapasztalatokat látott meg a történelmi példákban • Hitlernek és egy korabeli sorozatgyilkosnak az életrajzát a feltételezések szerint őket ért gyermekkori traumák alapján állította össze, annak valóban nem lehetett oka derűlátásra Alice Miller álláspontja • A szülők és a felnőttek önkényesen döntik el, mi a helyes és mi nem. • Mindezt pedig abba n a korai életkorban kezdik el, a mikor a g yerek még teljesen ki van szolgáltatva a felnőtteknek, így ezt nem képes észrevenni, és így tiltakozni sem tudhat ellene. Mai

pedagógiára hatások: A biztonságvesztés egészen újszerű és az új célok, értékek, magatartásformák krízisekbe, kudarcokba sodorják az embereket az önkibontakoztatás és a boldogság megtalálása helyett. Az „Éld ki szabadon a vágyaidat!”,„Keresd a könnyű, gyors sikert!”, „Légy független és szabad!”, – parancsok nem nyújtanak elegendő és megfelelő támpontot. Az ember egyelőre biztonságvesztett állapotban kutat új megoldások, újrakezdések, magatartások után. Útkeresés! A jelenkor jellemző oktatási rendszere a társ adalmi iskolátalanítás, és a z iskolai a nevelésmentesség irányába mozdult el . Aki nevelni akar, sajno s sok esetben ideoló giai bírálat alanya lesz. Ezért a pedagógusok gyakran nem mernek nevelni Érdekes, ám igen nehéz kérdés, hogy mit tehet a pedagógia és a nevelés, mi lehet a feladata ebben a helyzetben. Megmenteni az értékeket és t radíciókat, amíg lehet? Szembeszállni a gyerekre

leselkedő veszélyekkel? Lépést tartani és elfogadni mindazt, ami a társadalomban, így az iskolában, családban is jelen van? A saját mintáink már nem érvényesek, a változások már egy generációváltásnál is gyorsabbak. Párbeszéd, a folyamatos kommunikáció a megoldás. Jó volna megérteni a fiatalokat! Milyen ma fiatalnak lenni? Mitől félsz? Mi okoz örömet? Mit szeretnél? Mi bánt? A pedagógia örök optimizmusával és hitével valljuk, hogy a nevelés lehetséges, a nevelés a jó felé visz. Talán ma még nehezebb mindebben hinni, hiszen az eredmény, a változás elbizonytalanít, megkérdőjelezi a munka és energia eredményét, kétségbe vonhatja munkánkat. 14 A modern magyar nevelésfilozófia legfőbb képviselői A dualizmus kora a magyar neveléstudomány fejlődésének is számottevő időszaka. Az új tudo mányág hazai kibontakozásának intézményes kereteit a pesti eg yetem pedagógiai tanszékének létrehozása (1814), r

eformátus kollégiumok tanszékeinek megalakulása (Debrecen 1825, Sárospatak 1841), az 1872-ben Kolozsvárott alapított második tudományegyetem, végül az 1914-ben Debrecenben létesített egyetem teremtette meg. Lubrich Ágost pedagógiája A kiegyezés után Eötvös József modern ku ltúrpolitikai koncepció alapján indít otta el a hazai tanügy korszerűsítését. A miniszter Lubrich Ágostot (1825-1900) kinevezte a neveléstudományi tanszék professzorává. Első hazai neveléstudományi rendszer, amely rendszerezett és teljességre törekvő (4 kötetes Neveléstudomány) • Korszerűsített katolikus pedagógia -Dualisztikus lélekfelfogása (test, szellem=ember) • Nevelés célja: valláserkölcsi alapon értelmezhető • a gondolkodás célja az igazság • az érzésrendszeré a szépség • a vágyásrendszeré az engedelmesség Lubrich alapműve részletesen kifejti :célok+ eszköz+módszer+ eljárási mód A nevelés eszközei: 1. A növendékkel

kapcsolatos eszközök 1. nemleges ápolás (felügyelet, őrködés, gondoskodás) 2. igenleges ápolás (serkentés, kényszer, fegyelmezés) 2. A nevelővel kapcsolatos eszközök 1. A nevelő személyiségének hitelessége 2. A nevelő, oktató, parancsoló, tiltó és fegyelmező szavai 3. A nevelő tette (példa) Fontos a gyermeki közösség A neveléstud. általános alapelvei: célok, gyerek ismerete, célokhoz vezető eszközök, módszer Neveléstörténelem - első teljes, magyar nyelvű neveléstörténeti összefoglalás megírása. Kármán Mór pedagógiája ( 1843-1915), • Lubrich halála után válik - 1900, Herbart legnagyobb hazai követőjévé • Az új gimnáziumi tantervek kidolgozásában jelentős szerepe volt • Az etikát és a pszichológiát tekinti a pedagógia két segédtudományának • Nagy hangsúlyt helyez a műveltség történeti értelmezésére- a nevelés legfőbb feladata a kultúra történeti folytonosságának és folyamatos

fejlődésének biztosítása ( kultúrped. szemléletmód) • Közvetítési folyamat a művelődés- ennek eredménye a műveltség. • A növendék számára a legf ontosabb az erényes élet, amely nemcsak végcél, hanem a hozzávezető út is. Fináczy Ernő(1860-1935) pedagógiája Lubrich utódja, a modern középiskola megteremtéséért küzd Fináczy neveléstudományi felfogása három alapvető forrásra vezethető vissza: • Az első a hagyományos, Milde-Szilasy neve fémjelezte katolikus valláserkölcsi megalapozású, • Kármán közvetítette herbartiánus pedagógia, amit Kármán tanítványaként ismert meg, és aminek számos elemét megtartva és továbbfejlesztve • a német filozófia befolyása: Kant, Hegel. Sajátosan differenciált álláspontja, amit a ref ormpedagógia és g yermektanulmány eredményeivel és képviselőivel kapcsolatban kialakított. Egyrészt fontosnak és hasznosnak vélte a tudományos igényű pszichológiai kutatásokat a

neveléstudomány számára, másrészt viszont élesen szembehelyezkedett azokkal, aki k a hag yományos, normatív neveléstudomány helyére, ettől teljesen elkülönülő. 15 Weszely Ödön (1867-1935) pedagógiája Weszely Ödön a legkövetkezetesebb hazai követője a késői herbartizmusnak A Gyermektanulmányi mozgalom eredményeit is ötvözi, integrálja A nevelés értékelméleti megalapozásának hangsúlyozása, az eleme a ped. koncepciójának • Reális értékek: szükséges, hasznos, élvezetes • Ideális értékek: igaz, jó, hasznos Prohászka Lajos (1897-1963) - Berlini ösztöndíjas, Spranger tanítványa, 1924-27 • Weszelyvel ellentétben határozottan állítja, hogy a pedagógia csak a kultúrfilozófiára alapozottan tarthat igényt a tudományosságra. A kultúrfilozófiai pedagógia megteremtője: • Tudomáynos vizsgálat eredményeként jött létre • A művelődés és műveltség strukturális elemzése. • Tárgya az objektív szellem,

feladata azon struktúráknak és felelősségeknek a vizsgálata, amelyekben az megnyilvánul. • A három kategória: a műveltség (felelősség), a kultúra (struktúra) és az objektív szellem egyazon dolog három különböző szerveződése. A művelődés és műveltség organikus fejlődés eredménye Nagy László pedagógiája ( 1857-1931) A hazai G yermektanulmány –gyermeklélektan nemzetközi hírű képviselője. Magyar Gyermektanulmányi Társaság létrehozója. - a neveléstudomány új alapokra helyezése , a gyermekközpontú pedagógiai felfogás terjesztése a cél. A gyermeki sajátosságokra alapozva dolgozta ki nev –okt. koncepcióját A tantárgyaknál a gyermeki fejlődés sajátosságaiból indult ki: 1. Az érzéki érdeklődés kora ( születéstől 2 éves) Ekkor a gyermek érdeklődését az érzékszervi benyomások kötik le, Fontos, hogy a gyermeknek a külvilággal való érintkezését előmozdítsuk. 2. A szubjektív érdeklődés kora a (2-7

év) Fő feladat a nemes, értékes iránti érdeklődés kiépítése 3. Az objektív érdeklődés kora ( 7-10 év) A gyermek minden új dolgot meg akar ismerni, amely a szeme elé kerül." Külső tapasztalatszerzés, cselekvés szerepe 4. Az állandósult objektív érdeklődés foka A gyermekben kialakul az önf egyelmezettség, az összpontosító képesség megfelelő szintje. A gyermek egyénisége ekkor bontakozik ki erőteljesebben. Gyakorlatias gondolkodás kora 5. Logikai érdeklődés foka: ( serdüléstől) Személyek, tárgyak, jelenségek eszmei tartalma, a tapasztalatok belső összefüggése iránt érdeklődik. Erkölcsi, esztétikai fogékonyság Nagy László pedagógiájának központi alakja a g yermek. Nagy fontosságot tulajdonított a gyermek aktivitásának, öntevékenységének, ezzel párhuzamosan a gyermek és tanár, a g yermek és a másik gyermek együttmunkálkodásának ( cselekvő iskola) Nagy László gyermekfejlődési elveire alapozva jött

létre 1915-ben az első hazai reformiskola a Gyermektanulmányi Társaság Új Iskolája. Mihály Ottó: Gyógypedagógiai és filozófiai tanulmányai után egyik megalapítója az MTA Pedagógiai Kutatócsoportjának . Létre hozója az országos Pe dagógiai Intézet ne mzetközileg is jelentős kutató-fejlesztő műhelyének, az Iskolafejlesztési Központnak, alapítója a "Neveléselmélet és Iskolakutatás" című folyóiratnak. A "Fordulat és ped agógia" című tanulmányai, az " Iskola és pluralizmus" c. k ötete meghatározó volt a de mokratikus új Magyarország nevelésügyének, pedagógiai közgondolkodásának megalapozásában. Innovatív munka : a pécsi Nevel ési Központ, illetve a s zolnoki Varga Katalin Gimnázium kísérlete, 1990ben nevezték ki az új OKI Iskolafejlesztési Központja igazgatójának. Meghatározó nevelésfilozófiai rendszert dolgozott ki, ő tekinthető a pedagógiai szakmában a hazai posztmodern

gondolkodásmód meghonosítójának. A pluralizmus és modernizác ió olyan nevelésfilozófiát követel, amely statikus társadalmi helyzetben működőképes, karbantartó típusú tanulás helyett innovatív ( bővítő) tanulást részesíti előnyben. Olyan pedagógiai koncepcióra van szükség, amely a radikálisan változó környezethez jól alkalmazkodni tudó állampolgárokat nevel. 16 A konstruktív pedagógia elméleti gyökerei, T. Kuhn tudományfilozófiai elmélet Mo. kevésbé elterjedt viszonylag fiatal (az 1980-as években elterjedt) pedagógiai irányzat, amely számos tudományos megfigyelést és e lméleti kritikai észrevételt igyekszik egyesíteni a célból, hogy az emberi tanulási folyamatok újszerű modelljét hozza létre. S zámos modern elemet olvasztott magába a fejlődéslélektanból, a kognitív pszichológiából, a szociológiából és a reformpedagógiák elméletéből. A konstruktivizmus a tudás kérdéséhez való viszony , azzal

foglalkozik, hogy hogyan keletkezik a tudás? A tudományos felfedezések logikájával, a tudo mányos forradalmak szerkezetével, foglakozott a 20. században Thomas Khun Bizonyítja, hogy a hipotézis megelőzi a tudományos kísérletet és a bizonyítást. A felfedezők fejében tehát a tudományos tétel születik meg először. ( A tud forradalom szerkezete c) Fő gondolata, hogy a tudományt a tradicionalizmus és az állandó megújítás közötti lényegi feszültség mozgatja. A konstruktivizmus legfontosabb állítása, hogy a megismerő rendszerek maguk hozzák létre a tu dást, a világról alkotott kép, az is meretek rendszere konstrukció eredménye; tanuló – környezet – hatás – válasz. Előrejelzés – cselekvés – visszajelzés – előrejelzés A vezető szerep a belső viszonyoké. A konstruktív pedagógia szemlélete a tanulást alapvetően aktív folyamatnak tartja, amelyben a tanuló ember meglévő és kognitív rendszerekbe rendezett ismeretei

segítségével értelmezi az új információt; a tudást nemcsak egyszerűen befogadja, hanem létrehozza, megkonstruálja. Alapvető szerepet játszanak a korábban megszerzett ismeretek A konstruktivizmus szerint a tudás és a valóság kapcsolata ellenőrizhetetlen, mert be vagyunk zárva érzékeink világába. A tanulás eszerint nem más, mint állandó konstrukció, a belső világ folyamatos építése. A konstruktivisták szerint a tudás az egyén élete során nem egyszerűbb elemekből keletkezik, amelyek egyre általános érvényűbbé válnak, hanem inkább az általános elvek válnak egyre részletesebbé, differenciáltabbá. ( deduktivitás) Ha a tu dás az egyén számára sajátságosként áll elő, akkor ennek a tudásnak az „érvényességét” is nagyban az egyénre szabottan kell megítélni. A konstruktivizmus szerint a tudás és a valóság kapcsolata ellenőrizhetetlen, mert be vagyunk zárva érzékeink világába. A tanulás eszerint nem más, mint

állandó konstrukció, a belső világ folyamatos építése. Amikor tanulunk, akkor az elsajátítandó információt értelmezni próbáljuk. Ez az é rtelmezési folyamat a korábban már elsajátított ismeretek bázisán zajlik, ezért a konstruktivista szemléletben kritikus szerepe van a megelőző tudásnak. Ha a megelőző tudás kellően mozgósítható, akkor az információ értelmezése sikeresen lejátszódik és a tudat mintegy lehorgonyozza a meglévők rendszeréhez az új tudást. Mindez azt jelenti, hogy a tanulás nem lehet induktív folyamat, nem elég csak „találkozni” az ismerettel. Az új információ fölött mindig ott van az értelmező kognitív struktúra, a befogadó tudásrendszer, amely megérti, értelmezi a tapasztalatokat, az empirikus tényeket és a szociálisan, kommunikáció útján közvetített információkat. A gyermek önálló értelmezéseket konstruál meglévő tudása segítségével, s ez jelentősen különbözhet attól, amit

tanítani szeretnénk. ( Seymour Papert, Mo: Nahalka István) A konstruktiviztmus gyökerei: Thomas Samuel Kuhn, 1.A kognitív tudományok (kognitív pszichológia, modern nyelvelmélet, mesterséges intelligenciaés számítástudománystb) fejlődése hatott ösztönzően 2.Thomas Kuhn fogalmazta meg Szerinte a tudományos megismerés elméletvezérelt, s nem pedig az e mpíria által irányított folyamat. Az empirikus eredmények mindig elméleti előfeltevések kapcsán születnek meg. Kuhn szerint a tudományos fejlődésnek két szakasza van Az egyik a normál tudomány szakasza, melyben a kutató deduktív módon állításokat vezet le és ezt empirikusan ellenőrzi. Minduntalan ellentmondásokhoz vezetnek, egyre nő a valószínűsége annak, hogy valaki más egy alternatív paradigmával jelentkezik. Ekkor kezdődik a tudományfejlődés másik meghatározó szakasza, a tudomány forradalmi átalakulása. A paradigmaváltás akkor következik be, a mikor a tudósok többség

e elfogadja az új paradigm át a további tudományos tevékenység alapjaként. 17