Pszichológia | Felsőoktatás » A pénz a pszichológiában

Adatlap

Év, oldalszám:2011, 19 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:147
Feltöltve:2011. június 04
Méret:290 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!

Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

Pénzpszichológia 02.16 A pénz a pszichológiában Elhanyagolt téma a pénz. A pszichológusok azért nem foglalkoznak annyira a pénzzel, mert a szerintük az a közgazdászok dolga. De már Freud is állapított meg összefüggéseket a pénz és pszichológia között. Pszichológusok és közgazdászok közötti különbségek. Van összefüggés (kilátás-elmélet, stb), de alapjában véve eltérőek. Különbségek: közgazdászok modelleket alkalmaznak, míg a pszichológia leíró elméleteket alkalmaz. A közgazdaságtanban makroszinten nézzük a tényezőket, és ugyan foglalkozunk egyéni szintekkel is, de az okokat nem keressük meg. A pszichológia az egyén szintén felmerülő problémákkal foglalkozik. Híres gondolkodók a pénzről: • • • Marx (kommunizmus, munkaérték-elmélet, „sok dolgot megveszünk, amire nincs is szükségünk”) Veblen (dologtalan osztály elmélete, Veblen-javak  státuszszimbólumok, luxuscikkek) Galbraith (emberek

szükségletei hogyan aggregálódnak társadalmi szükségletekké) Mi a pénz? (mindenki elfogadja, fizetőeszköz, stb.) Pénz kialakulása: Árucsere: hátránya, hogy nehéz az arányok megállapítása, „éhes szabó, meztelen farmer” esete), közös igény szükséges. Egyre kifinomuló barter tranzakciók  árak becslése  tárgyak, mint csereközvetítők  fémek Fémek előnyei: értékállóság, oszthatóság, mindenki elfogadja, ritkaság, szállíthatóság, esztétika. Árupénz  árupénz és pénzhelyettesítők együtt  belső értékkel nem rendelkező pénz A modern pénz funkciói: • • • • • Értékmérő vagy elszámolási egység Csere vagy forgalmi eszköz Fizetési eszköz Felhalmozási vagy kincsképző funkció (világpénz) A jó pénz: szállítható, tartós, felismerhető, homogén, stabil, korlátozott. Gazdasági antropológia (primitív csoportok emberi kapcsolataival foglalkozik) és a primitív pénz: minden

gazdaságnak vannak közös vonásai (de különbségei is szép számmal) • • Anyagi javak vagy szolgáltatások megszerzésére vonatkozó általános szabályok Szabályok melyek alapján összeállnak a természeti erőforrások, a technológia és az emberi erőforrás termeléssé • Felszínesen hasonló intézményi gyakorlat a piac, pénztárgyak, elszámolóegységek és külső kereskedelem szabályozására Vannak hasonlóságok a primitív közösségek gazdasági működésében (nem jellemző, hogy pénzből pénzt csinálnak, nem jellemző a kamatbevétel). A primitív pénz nem tölt be minden funkciót, amit a modern pénz igen. Fontos üzenete a vizsgálatoknak, hogy a pénz csak akkor tudja betölteni a szerepét a gazdasági tranzakciókban ha a közösség bízik benne. Az hogy milyen szerepet tulajdonítunk neki, eltérőek lehetnek. A pénz csak a használatával nyer jelentést, és mélyen szimbolikus. Pénzzel kapcsolatos attitűdök (értékelő

viszonyulás, mely érzelmeinkben, viselkedésünkben is megjelenhet, legyen az személy, tárgy, esemény. A pénznek számos társas és érzelmi funkciója van Pénzügyi személyiségtípusok (Mellan) Spórolós: szereti megtakarítani a pénzét, kellemetlenséget okoz neki, ha olyan dolgot vesz, aminek nem látja közvetlen hasznát. Szereti tudni, hogy állnak pénzügyei A pénz egyfajta biztonságot jelent Költekező: pénz=öröm, boldogság; szeret impulzus vásárlásokat ejteni, szereti megvenni azt, amit szeretne. Aszkéta: pénz mindennek a megrontója, a pénz velejéig rossz, ne foglalkozzunk vele. Menekülő: nem szeret foglalkozni a pénzügyekkel, nem vezet költségvetést. E mögött állhat olyan gondolat, hogy nincs meg a képessége rá, hogy a pénzzel bánjon. Harácsoló: szereti ha nagyon sok pénze van (befektetésre, kölcsönzésre), ha a hatalmát tudja bizonyítani vele. Dorbézoló: spórolós+költekező  nagyon sokáig bír gyűjteni, de ha

meglát vmit, akkor azonnal megveszi, mindegy mennyibe kerül. Aggodalmaskodó: kontroll elvesztésétől fél, önbizalomhiánnyal küzd, fontos számára, hogy milyen a pénzügyi helyzete, többször átszámolja pénzügyeit Kockázatvállaló: számára a pénz kalandot, izgalmat, szabadságot jelent. Kockázatkerülő: a pénz biztonságot jelent (matrac alatt főként) Pénzpszichológia 02.23 Pénzzel kapcsolatos attitűdök Wernimont és Fitzpatrick (1972) • • • • • • • Szégyenteljes bukás: azok a szégyenteljes helyzetek (munkahely elvesztése) Társadalmi elfogadottság: akinek van pénze, azt jobban elfogadják A pénz nem fontos: más értékeket kell vizsgálni Morális gonosz: a pénz gonosz Kényelmes biztonság: a pénz biztonságot ad Társadalmilag elfogadhatatlan: Konzervatív üzleti értékek: az üzletben a pénz megteremti az értéket (kérdőíves kutatást végeztek; ellentétpárokkal, „be kell lőnie” a válaszadóknak magukat,

hova tartoznak; 7 faktort tudtak létrehozni, melyek valamely módon összekapcsolódnak Rubinstein (1981) • • • Sokat gondolunk rá, de keveset beszélünk róla (sokan gondolunk a pénzre, a pénzügyekre: mit, mire, miből kellene költeni; közeli hozzátartozók között is alig beszélnek róla, még testvérek között sem; házastársak sem tudják néha megbeszélni pénzügyeiket) Elégedett – semleges – elégedetlen (eme 3 csoportra oszthatók az emberek, és azonos csoportba tartozók azonos válaszokat adtak; akik elégedetlenek, sokat gondolkodnak a pénzen, sokat aggódnak) Nemek közti különbségek (férfiak: boldogabbak, legalábbis kevesebbet aggódnak, több kontroll, pozitívabb várakozások) Yamuchi és Templer (1982): money attitude scale faktoranalízissel • • • • • Hatalom-presztízs (pénz ezek megszerzésének eszköze) Tartózkodási idő (vannak olyan csoportok, akik nem szeretnek költeni, ezért hosszú ideig mérlegelnek)

Bizalmatlanság (pénzzel kapcsolatban) Minőség Idegesség (sokat aggódunk a pénzünk miatt) A jövedelem nem releváns. Ugyanúgy kerültek a faktorokba a magas jövedelműek közül, mint az alacsony jöv. Közül Furnham (1984): 6 faktor a pénzzel kapcsolatos attitűdök, hitek és értékek alapján • • • Megszállottság („csak a pénzre számíthatok”, „bármit megtennék a pénzért”) Hatalom/megvásárlás (érzelmek pénzzel való megvásárlása, „néha megvásárolom barátságot) Visszatartás (takarékoskodás: „nem engedhetem meg magamnak”) a • • • Biztonság/konzervatív („mindig tudom, hogy mennyi pénzem van a számlámon”, „a többi emberrel ellentétben sokkal többet gondolkodom a pénzügyeimen) Nem kielégítő („amit megtakarítottam soha nem elég”) Erőfeszítés/képesség (összekapcsolásuk a pénzzel: „annyi a jövedelmem, amit megérdemlek”) Tang et al (1990-es évek): Money ethic scale A pénzzel

kapcsolatos attitűdöknek van érzelmi (a pénz rossz, gonosz), kognitív (a pénz és a szabadság/hatalom összekapcsolódik) és viselkedési összetevője Pénz és mentális egészség • • • Gyakori téma, de tabu Mennyire általánosak a pénzzel kapcsolatos mentális problémák? A pénz patológiájára adott magyarázatok: korai tapasztalatok, csoportközi versengés (gazdag  szegény), etika és vallás (nagymértékben meghatározza a pénzzel kapcsolatos attitűdöket) Pszichoanalízis Az „anális karakter”: • • • • Rendszeretet Takarékosság Makacsság Fixáció vagy regresszió a szobatisztaságra nevelés kapcsán A pénz pszichológiai jelentései: biztonság, hatalom, szeretet, szabadság (Goldberg Lewis, Kvalitatív kutatás alapján) + boldogság, önbecsülés Biztonság • • • Pénzügyi biztonság = érzelmi biztonság (következményei: alábbi 2) Érzelmi fal elidegeníthet A megrögzött megtakarító • • • Nem

célhoz kötött Soha nem elég a megtakarítás Fizikai betegséghez is vezethet (képes nem venni elég étel magának) Az önmegtagadó • • • Nem költ magára Másokra esetleg költ, ezzel is hangsúlyozva önfeláldozását Gyakran irigység palástolására A kényszeresen „jó üzleteket hajhászó” • • • Pénz visszatartása, az ideális vételig Mások „legyőzése” Olcsóság, minőség helyett A fanatikus gyűjtő • • • A gyűjtés célt és értelmet ad Embereknél jobban ellenőrizhető dolgok Egyedüllét és izoláció elkerülése Hatalom Közvetett és közvetlen módon megvásárolni másokat Regresszív, omnipotenciális Manipulátor • • • • • Összetett, jól szocializást neurotikus tünetegyüttes Mások hiúságának és kapzsiságának kihasználása Cél: gyámoltalanság, frusztráció elnyomása Kapcsolati problémák Integritás elvesztése A birodalomépítő • • • Saját függőségi igények

elnyomása Elidegenülés Mások felett uralkodni akar A keresztapa • • • Megvesztegetés, pénzzel való kontroll Megalázottságtól való félelem, túlzott érzékenység „alattvalók” begyűjtése, álkapcsolatokkal lesz körülvéve Szeretet Érzelmek és ragaszkodás helyettesítése, megvásárlása Ajándékozás kölcsönösségének feltételezése A szeretetet megvásárló • Prostituáltat meglátogató, feltűnően jótékonykodó, gyermeküket elkényeztető szülő • • • Elutasítás elkerülése nagylelkűséggel Nehézség az érzelmek viszonzásában Ellentétes érzelmek is állhatnak mögötte A szeretetet eladó • • • A szeretet megvásárlójával kerül kapcsolatba Szeretettel növelik a másik egóját Vonzódnak a segítő szakmák művelőihez A szeretetet ellopók • • • • Szimbolikus tárgyak lopása Aki vágyik a szeretetre, de úgy érzi, nem érdemli meg Kockázat kizárása a kapcsolatokból Felszínes

kapcsolatok Szabadság A leginkább elfogadott  a leggyakrabban bevallott A szabadságot megvásárlók • • • A pénz menekvés a függőség, utasítások elől Szerintük lehetséges olyan kapcsolat, ahol az együttlét és a függetlenség is megvalósítható Kapcsolatok elromlása A szabadságharcosok • • • Pénz uralma ellen küzdő Bajtársiasság, társaság Idealizmus mint érzések elleni védelem Önbecsülés Munkáért kapott pénz teremti meg az önbecsülésemet 03.02 Pénz és család • • • • a javak és pénz cseréje más a családon belül, mint a családon kívül (a kapcsolat jellege is eltér) jövedelem elosztása informális alapon család, mint termelési egység, pl családi vállalkozás esetében család, mint fogyasztói egység, gyakran nem egyéni döntések születnek (dominancia fontos) A mai értelemben vett család kialakulása • szántás kialakulásával kialakultak kisebb egységek, akik képesek voltak az

önellátásra • • előbbi az ipari forradalomig, utána „nukleáris” család, amely másoktól szerzi be a szükséges erőforrásokat a 20. Századra kezdett egyensúlyba kerülni a nemek , kialakult a szimmetria, a 2 VH után már mindkét fél dolgozott  szűk család A házimunka megosztása • • • • • • a családon belül nem jellemző, hogy fizetnek a munkáért ki végzi, miért?  nők háziasszonynak lenni  a házimunkáért a nők életükben szerzett jövedelmük egyharmadát kellene megkapniuk munkamegosztás családon belül: a férfi a „kenyérkereső”, ő már alapból nagy részt vállal miért a nők végzik a házimunka jelentős részét?  gazdasági stratégia (a férfi gazdasági haszna magasabb), forráselmélet (a férfi a család erőforrásaiból, ő az erejét tudja adni, míg a nő az idejét), csereelmélet, kultúra, biológia (vadászat-gyűjtögetés) hozomány (a nők házimunkáját értéknek tekinti, főleg

ázsiai kultúrákban) A jövedelem és kiadások kontrollja – módszerek: • • • • • teljes jövedelem a nőnél háztartási pénz a nőnek közös pénz, közösen kezelve/nő által kezelve/férfi által kezelve teljes jövedelem a férfinél független pénzkezelés Mitől függ, hogy melyik módszert választját? • szocializáció • férj végzettsége • férj szexista attitűdjei • feleség munkahelye Generációs változások • • • A pénzzel kapcsolatos konfliktus a házassági problémák egyik leggyakoribb oka az erőeloszlás változik attól függően, hogy milyen döntésről van szó – de egyéb szociológiai tényezőtől is „a pénz meg van jelölve” – attól függően ki keresi 03.09 Gazdasági szocializáció Olyan elméletek, amelyek arra keresik a választ, hogy milyen mechanizmusok révén, milyen fázisokon keresztül válik a gyermek a gazdasági folyamat részesévé és alakítójává Eltérő szemléletek és

kiindulópontok • • • vizsgálatok a gazdasági szocializáció tartalmáról gazdasági szocializáció aszimmetrikus jellege tág értelmű fogalom A gazdasági fogalmak megértésének fejlődése • • • Piaget-féle fejlődés elmélet: kognitív reprezentáció mint viselkedésirányító tényező a tanulással a kognitív sémák egyre komplexebbé válnak mikor értik meg a gyerekek a szavakat, milyen kapcsolata van ennek a gondolkodás szakaszaival, van-e a fogalmak megértésében fejlődés, befolyásol-e a tanítás? A pénz értékének fogalma Berti & Bombi (1981) szakaszosan differenciálódik a pénzbeli egységnek megfelelő áruval való összekötése a számtani művelet kialakulásától kezdődik 1. 2. 3. 4. nincs fogalma a pénz szerepéről már tudja, hogy vásárláskor kötelező a fizetés azt is tudja, hogy különböző címletekkel különböző áruk vásárolhatók meg műveleti gondolkodás megjelenése -> néha nem elég a pénz

a túl sok áru beszerzéséhez a. a fogalmi megértés az iskoláskor elején differenciálódik Honnan ered a pénz? (Berti & Bombi 1988) 1. 2. 3. 4. nincs világos elképzelés pénzforrás független a munkavégzéstől visszajáró pénz munkavégzés és pénz forrása A kamatok fogalmának megértése (Jahoda 1981) • • • • nem érti először betéti kamatok megértése betéti + hitelkamat ismerete, de a betéti kamat > hitelkamat betéti kamat = hitelkamat • • hitelkamat > betéti, de nem tudja miért pénzügyi funkció megértése homo sociologicus (gyerek előbb ez lesz) homo oeconomicus anyagi siker vs. önelfogadás, közösségi érzés, mint cél Énkép-attitűk párok (Prince 1993) • • • • bizalmatlan – „az üzleti életben mindenki megvásárolható” státusra törekvő – „a siker mértéke az, hogy másokhoz képest mennyit keresek” alacsony önértékelésű – „fontos, hogy drága ruhákat viseljek” irigy

– „a gazdagok közönségesek és utálatosak” A gyerekek gazdasági viselkedése • • • munkára való felkészülés: sokféle csatornán (házimunka, serdülők munkavállalása – nemi szerepek) részvétel a vásárlásban: saját jogukon piacot jelentenek, befolyás a szülők vásárlásaira, a jövő piaca, demográfiailag is jól körülírható szegmens, életstílus-jellemzők alapján speciális csoport, oktatásban való részvételük speciális marketinglehetőség zsebpénz kérdése A tulajdon és a tulajdonlás pszichológiája Magántulajdon: • • • A kapitalizmus egyik alapintézménye a tulajdonjog emberek közötti viszonyt jelöl, a javak szűkösségéből ered, és a javakhoz való hozzájutást szabályozza jogilag: kizáró jelleg („nekem jogom van ehhez”) A kezdetben írott törvényekkel szabályozott viszony átalakul etikailag, normatívan szabályozottá  fényűzéshez való viszony kialakulása (hivalkodó fogyasztás)

Ambivalencia a luxushoz való viszonyban: • • reklámok: anyagi javak  szociális státusz  materializmus gazdagok: a pénz iránti attitűdök negatív megtestesítői + kulturális elit Gazdagság: nehezen megragadható kutatási terület Társadalmi különbségek szociális funkciói • vállalkozók magasabb jövedelme? • • • gazdagok társadalmi elitje  Locke, szuverén (pénzügyileg független) egyén képes a vezetésre (=) „korrupt politikus” gazdagok kulturális elitje  technikai újítások megvásárlása gazdagok adakozása  része az öndefiníciónak Ma: törvényi szabályozások helyett gazdasági szocializáció Kutatások: fokozott anyagiasság  magasabb szorongás Szerzési ösztön – elméletek Birtoklás a különböző társadalmakban • • • egyetemesen elterjedt viselkedési forma a magántulajdon alapvető formái mindenhol megtalálhatók vs. primitív társadalmakban inkább köztulajdon magántulajdon

megjelenése: mezőgazdálkodó társadalmi-gazdasági rendszer létrejöttével Kulturális különbségek Hofstede: individualizmus dimenzió  de! ok-okozati kapcsolat nincs igazolva Wallendorfarnaud (1988) magántulajdon kultúraközvetítő funkciója és a GDP/fő korrelációs amerikai-nigériai együtthatója +0,82 összehasonlítás: Gyermekkor • • • gyűjtőszenvedély? birtoklás, mint az éntudat fejlődésének fontos tényezője; vigasztaló tárgy szerzési viselkedés: anyagi erőforrások feletti kontroll előnyei (mindent szeretnek megérinteni) Társas tényezők • • • • Probléma az ösztönelmélet számára: ajándékozás „önző gének”, reciprok altruizmus magyarázat – de nem sikerült alátámasztani => ösztönelmélet finomítása, társas tényezők befolyása adott viselkedés szociális jelentése birtoklás: társas viszony (mindig érint másokat is, akik elfogadják ezt a viszonyt) Szerencsejáték Zrt.

szegedi Tessényi Judit (vendégelőadó – 03.16) régiójának vezetője: Szerencsejáték fogalma, eredete • • • • • • játék – szerencsejáték különbözősége legősibb játék a kocka (csaták eldöntése) a nagy pénzösszeget nyerők nem tudnak bánni a pénzzel, közömbösen viselkednek, természetesnek veszik, hogy nyertek, és képesek gyorsan elherdálni, utána pedig rosszabb életszínvonalra jutnak, mint előtte voltak az internetes fogadások (pl. bwincom) illegálisak, mert a szervezők nem fizetnek adót addikció: függőséget jelent entrópia: nincsenek céljaim, motivációim 03.23 Pénz, munkahely, motiváció Ösztönzési rendszerek: - béralku: inputok ,outputok, jogi és pszichológia szerződés - sokféle módon határozzák meg a bért Sokféle módon kapcsolódik a teljesítmény a pénzhez A pénzbeli juttatásokat és a fizetésen kívüli juttatásokat nehéz szétválasztani. Ha pénzt szükségleteket tud kielégíteni

és kapcsolódik a jó teljesítményhez, akkor az jó motivátor lehet. Herzberg elmélete: - motivátorok- ha nincs meg, nem lesz elégedettség, ne meg van elégedettség jön létre - higénés tényező Teljesítményhez kötött bér: - hatása: a) pozitív: kibocsátás, együttműködés, munkaerő vándorlás és hiányzás csökkentése b) negatív: ha nincs mindenkinek lehetősége akkor az együttműködés (versenyhelyzet) csökkenése, teljesítmény visszafogása következik be - szakszervezetek általában ellenzik az egyéni teljesítménybérezést, méltányosságra törekszenek, nincs egyenlőség, értékelni kell a teljesítményt - alapja: eladások, teljesítmény értékelés - előnyei: rugalmas, sok szempont és terület figyelembe vehető, összehasonlítás - hátrányai: ha nehéz mérni, ha más szempontok kerülnek előtérbe, kiegyenlítés, ha nincs egyértelmű kapocs, ha kicsi az aránya, ha nem kapcsolódik vállalati értékekhez Bármilyen

ösztönző rendszer működéséhez az alábbiak szükségesek: - alkalmazott értékelje az elérhető extra keresetet - alkalmazott egyéb érdekei ne sérüljenek a teljesítmény növelés következtében - az alkalmazott képes legyen változtatni a teljesítményén - alkalmazott tisztán lássa, hogy működik a rendszer - legyen lehetőség a pontos mérésre Egyenlőség és relatív helyzet: - egy értelmes szint felett inkább a relatív, mint az abszolút fizetés a fontos - fizetés mint státusz és presztízs jelzője - méltányossági elmélet: társas összehasonlítások - összehasonlítások dimenziói: outputok és inputok aránya, azok észlelelt szintje (nehéz mérni, szubjektív) Outcome/input > másoké Túlfizetettség bűntudat Outcome/input aránya < másoké Alulfizetettség  düh Outcome/input arány= másoké Egyenlőség  elégedettség Reakciók: Attól függ mi alapján kapjuk a fizetést. Viselkedésbeli, pszichológiai Ha

túlfizetett: többlet dolgozik, nem vesz ki szabadságot, próbálja racionalizálni miért kap több fizetést. Ő többet dolgozott másoknál. Ha alulfizetett kevesebbet dolgozik, minél több szabadságot vesz ki, racionalizál, hogy az ő munkája nem ér annyit mint a többieké. Kutatások alátámasztották: - túlfizetetteknél: termelékenység növelése - alulfizetetteknél: termelékenység csökkenése - egyenlőségnél: elégedettség A túlfizetettek és az alulfizetettek kevésbé elégedettek. Valóságban: - munka erővándorlás - elégedettség - van aki valóban a relatív helyzet alapján választ - nők és férfiak - a nők ugyanazért a munkáért kevesebbet kapnak, mint a férfiak, de ők a nőkkel hasonlítják össze a fizetésüket Intrinzik (belső indíttatású) és extrinzik (külső indíttatású) motiváció: - az ideges professzor és a zajongó gyerekek esete - mit tehet a vezető? - Tényezők, amelyek növelik a belső

motivációt:  Kompetenciák, kontrollérzet, autonómia, képességek, változatosság, fontosság, eredmények ismerete felhasználása, A boldogság összetevői • • Szükségletek és komforttényezők Jövedelem és boldogság Pozitív pszichológia fejlődése: Érdeklődés a SZUBJEKTÍV JÓLLÉT összefüggései iránt az egyén észlelése • • • a válaszadók többsége inkább boldognak írja le magát országok átlagos szubjektív jóllétének az átlaga a pozitív végpont felé tendál de vannak egyenlőtlenségek! Tényezők amik nem vagy kevésbé határozzák meg a boldogságot • • • • • PÉNZ o meglepően alacsony + korreláció a jövedelem és a boldogság szubjektív érzete között o szegénységi küszöb felett! o a gazdagok csak marginálisan boldogabbak, mint a középosztály o nincs kapcsolat a jövedelem és az észlelt pénzügyi helyzet között o nincs kapcsolat a vagyoni helyzet és az „elég pénzem van”

észlelése között o növekvő anyagi igények  elégedetlenség o hangsúly az anyagi célokon  kevésbé boldog o magasabb jövedelem  több munka o a pénz szerepe: a negatív események hatásainak csökkentése (több kontroll) Életkor o a kulcstényezők változhatnak, de a boldogság átlagos szintje stabil Szülőnek lenni: nem befolyásolja o a pozitív és a negatív dolgok kiegyensúlyozzák egymást Intelligencia: nem bef. Vonzerő: nem bef. A boldogság mérsékelten jó előrejelzői • • • egészség o ha nincs baj, természetesnek vesszük o problémákhoz való adaptáció társas aktivitás o oda-vissza vallás A boldogság erőteljes előrejelzői • szerelem és házasság o családi állapot: kulcstényező o férfiak és nők is • • o oksági kapcsolatok nem tisztázottak munka o elégedettség + o munkanélküliség genetika és személyiség o legjobb előrejelző: múltbéli boldogság o extrém eseményeknek nincs drámai

hatása o nem függ külső eseményektől o nyitottság, önbecsülés, optimizmus Megjegyzések: • • • • • • • • • óvatosság! az adatok korrelációkat mutatnak a népszerű vélekedések megalapozatlanok a boldogságot változók komplexitása alakítja SZUBJEKTÍV (elvárások) RELATÍV NEM VAGYUNK JÓK AZ ELŐREJELZÉSBEN Hedonikus adaptáció (ingerekhez való adaptáció: az élményeket változó skálán ítéljük meg) hedonikus taposómalom az adaptáció negatív eseménynél lassabb, pozitív eseményeknél gyorsabb Szikovszky Tibor: • • • • • • • • közgazdászok: elégedettség mint a gazdasági tevékenység célja, feltételezve: a szükségletek stabilitását ha a javuló teljesítmény emeli az aspirációs FUCK Szükségleti jószágok és luxus jószágok o a kereslet a jövedelemnél kisebb mértékben nő o kereslet a jövedelemmel vagy annál nagyobb mértékben nő biológiai és egyéb szükségletek hierarchia

választóvonal a szegények és nem szegények között DE: nem egyértelmű A különbség társadalmilag meghatározott és folyamatosan változik. • • • defenzív és kreatív termékek (mint: komfor és stimuláció?) fájdalom elkerülése: kielégíthető A valahova tartozás komfortja • • • státuskeresés, csoport-tagság: természetes hajtóerők számos módon el lehet érni a státusz iránti vágyunkat jól mutatja, mennyit foglalkozunk a szegénységgel A fejlett országokban a szegénységi küszöb már rég meghaladta a „fiziológiai minimumot”: helyette, „minimális társadalmi pozíció” Ha valamilyen általános eszköz által szeretnénk a státuszt kifejezni (pl. jövedelem): 0 összegű játszmává válik, az összelégedettség szintje változatlan marad. Jövedelem, mint a siker mércéje, de az összegek nem közismertek: láthatóvá kell tenni megfelelő fogyasztási tevékenységgel => feltűnő fogyasztás (conspicous

consumption), kielégíthetetlen kereslet Jövedelmi és kiadási adatok + adatok arról, hogy az emberek hogyan értékelik a boldogságukat Rankhappiness – boldogságkutatások • • • jövedelmi skála növekedésével csökken a nem túl elégedettek, és nő a nagyon elégedettek aránya a különböző kutatások eloszlásai nagyon hasonlóak a magukat boldognak gondolók aránya alig változott (pedig a GDP nőtt!) Munkával és státusszal való elégedettség együtt: jó előrejelző, de nem elég. Sok kényelmi tényező elégedetté tesz először, de azután természetesnek vesszük. Az emberek azáltal értékelik a boldogságukat, hogy hogyan éreztéké magukat korábban DE: heurisztikus! Lehetséges magyarázatok az eredményekre: • • • • státusszal való elégedettség munkával való elégedettség újdonság-érték hozzászokás 04.13 Az adózás pszichológiája Adó: társadalmi szerződés Ezáltal tudják ellátni a kormányok feladataikat.

Az adóknak számos formája van, melyeknek komoly hatása lehet döntéseinkre, viselkedésünkre. Bármely kormány képessége, hogy adókon keresztül finanszírozza feladatát, attól függ, hogy az emberek mennyire azonosulnak a programmal és bíznak a politikusokban. Az adók mindig népszerűtlenek. Minél láthatatlanabb/elfogadottabb módon növelni a bevételt Fájdalommentes, széles körben elfogadott, problémamentes, könnyen behajtható adó nem létezik. Persze vannak elfogadott dolgok További probléma: a szabályozás nem mindig/mindenkinek világos „Tax compliance” (együttműködés) • • semleges fogalom az adófizető hajlandó az adó befizetésére „Tax non-compliance” • • a kötelezettségek nem teljesítése (szándékosan vagy sem) mértéke változó Együttműködés – Compliance 3 csoportja: • • • • • • Elkötelezett: panasz nélkül hajlandó o pozitív orientáció az adóhatóság felé; adórendszer

kívánatos, adó törvények és az adók beszedésének módja méltányosként észlelt Megadó: kelletlenül megadja magát o pozitív orientáció olyan értelemben, hogy elfogadja az adóhatóságot legitim hatalomként Kreatív: törvényes módszerekkel az adó csökkentése (kiskapuk) Ellenállás o negatív orientáció; a hivatalnokok hatalmának kétségbe vonása, tetteiket kontrollként, és nem támogatóként észleli Elhatárolódás o negatív orientáció; szoros kapcsolatban az ellenállással; távolságtartás Játszma o „zsaruk és bűnözők” szemlélet, az adófizető kiskapukat keres Adóelkerülés vs. Adócsalás (utóbbi lehet mulasztás vagy elkövetés) Mitől függ, hogy valaki adót csal-e? • • • • ha azt gondolom, mindenki csal ha nagy a feketegazdaság ha igazságtalannak tartom a mértékét ha úgy látom, a politikusok pazarolnak/inkompetensek/egyenlőtlenül osztják újra/korruptak Az adócsalás morális, gazdasági, jogi

kérdés. Adózási együttműködés (könyv: Economic Psychology of Tax Behavior) Szociálpszichológiai szempontok Mentális reprezentációk • adózási ismeretek és mentális fogalmak o Szubjektív tudás  hiányos megértés (pl. progresszív adó)  komplexitást hibáztatják, érdeklődés elvesztése  hatóságok próbálnak lépéseket tenni • • • • • •  elméletben: 75% a progresszív adót preferálja attitűdök és értékelések o Attitűd: heterogenitás a meghatározásban és a mérésben normák o személyes normák o társas normák és identitás o társadalmi normák észlelt lehetőség a csalásra o bízok-e a saját „ügyességemben”? o a lehetőség az egyik legerősebb motivátor méltányosság észlelése o disztributív  az adófizető észlelése a befizetett adó (közösséghez való hozzájárulás) és a kapott hasznok egyensúlyáról, valamint mások helyzetéről • horizontális • vertikális • csere

o procedurális  a forráselosztás folyamatának méltányossága • a hatóság bánásmódja • hatóság által biztosított információk minősége • együttműködés és adminisztráció költsége • allokáció • hivatalnokok semlegessége o retributív  szabályszegés szankcióinak észlelt korrektsége • szorosan kapcsolódik a hatóság és adófizető kapcsolatához • ellenőrzések szigorúsága • felelősségre vonás • helyreállítás folyamata • büntetések mértékének korrektsége Motiváció és együttműködés Döntéshozatali szempontok o adórendszer: társadalmi dilemma: egyéni érdekek és közérdekek konfliktusa o közlegelők tragédiája: ha kevés ember próbálja maximalizálni az outputját, a disszidálás a racionális választás, azonban minél többen disszidálnak, előbb-utóbb mindenkinek alacsonyabb lesz az outputja, mint eredetileg, együttműködés esetén o racionális döntéshozatal  közgazdasági

gondolkodás: az adófizető kiszámítja a csalás költségeit és ez alapján dönt  lebukás valószínűsége, büntetés mértéke, adókulcs, jövedelemszint  DE: a racionális modell nem működik o bírságok  büntetés, mint a nem kívánatos viselkedés elkerülésének motivátora    ellenőrzés valószínűségének és a büntetés mértékének vizsgálata – sikeres vegyes eredmények: a legáltalánosabb eredmény szerint van pozitív korreláció az ellenőrzés valószínűsége és az együttműködés között, de alacsony mértékű adókulcs • racionális együttműködési döntések közgazdasági modellje: nem tudja előrejelezni a kapcsolatot vagy azt feltételezi, hogy a magasabb adókulcs magasabb fokú együttműködéshez vezet • vs. • a legtöbb empirikus kutatás szerint a magasabb adókulcs alacsonyabb fokú együttműködéshez vezet • helyettesítési hipotézis (a magas adókulcs nem az adócsalás mértékét

befolyásolja, hanem a munkával töltött időt (negatívan)) • vs. • jövedelmi hatás hipotézis (a magasabb adókulcs csökkenti a reáljövedelmet, így az emberek többet dolgoznak az életszínvonaluk fenntartása érdekében) o jövedelem – vegyes eredmények  az ismételt ellenőrzések hatása  bomba kráter hatás • részben köszönhető lehet a „játékos tévedése” jelenségnek: véletlenszerű események valószínűségének hibás értelmezése  ekhó hatás o a döntéshozatal pszichológiai szempontjai Egyének közötti és szituációs különbségek!