Pszichológia | Felsőoktatás » Gál Erika - Pszichológia jegyzet

1 Pszichológia (Felnőtt szakápoló képzés) Psziche – lélek logos – tan, tudomány, tétel Két görög szó összetételéből adódik. Pszichológia:ember és állat pszichikumát és viselkedését kutató tudomány, vagyis az emberismeret tudománya. Tárgya: lelki jelenségek és tulajdonságok (pszichikum) egész köre, illetve a külsőleg is megfigyelhető viselkedés. Lelki jelenségek: - meghatározzák lelki magatartásunkat és mindig valamilyen viselkedésben nyilvánulnak meg, ezért legfontosabb funkciójuk a viselkedés irányítása és a környezethez való alkalmazkodás. érzékelés, észlelés, figyelem, álom, ábránd, tudat, tanulás A pszichológia kapcsolata más tudományokkal Filozófia Természettudomány biológia, anatómia élettan, matematika fizika, kémia alkalmazott orvostudomány alkalmazott műszaki tudományos ismeretek Társadalomtudomány történelem szociológia pedagógia (neveléselmélet) A pszichológia felosztása:

a, alaptudományok : általános lélektan fejlődéslélektan személyiség-lélektan szociálpszichológia állatlélektan b, alkalmazott pszichológia Pszichológia, mit önálló tudomány: 2 1879 Wilhelm Wundt - Lipcse Létrehozta az első kísérleti labort. Módszere: önmegfigyelés = introspekció Pszichológiai iskolák, nézőpontok: 1. Fiziológiai, neurobiológiai nézőpont: a lelki jelenségeket és viselkedést az emberi agyban , idegrendszerben lejátszódó folyamatokkal magyarázza 2. Behaviorizmus – viselkedés-lélektan S(timulus) szervezet R(eakció) Black box Pszichológia feladata a viselkedés előrejelzése, és irányítása, a szervezetet érő ingereket és az erre bekövetkező viselkedést vizsgálja - inger-válasz pszichológia 3. Pszichoanalízis – lélekelemzés (tudattalan kifejezés) Sigmound Freud osztrák orvos-pszichiáter A gyermekkorban elfojtott szexuális és agresszív késztetésből fakadó tudattalan motívumokat

hangsúlyozza. Sok olyan nem tudatosuló félelem, gondolat, vágy befolyásolja az embereket, illetve cselekedeteiket, amelyekről nem is tudnak. 4. Fenomenológia – tapasztalat-pszichológia Az emberek szubjektív tapasztalására épít (ki mit hogyan él át, hogyan értelmezi a szituációt), és fontosnak tartja az egyén választási szabadságra való törekvését. Fenomenológiai elméletek közül néhány humanisztikus (emberközpontú) pszichológia néven lett ismert. Képviselői: a, Abraham Maslow - az emberi szükségletek hierarchiáját és az önmegvalósító embertípust jellemezte Abraham Maslow – a szükségletek csoportjai és fajtái 3 b, Carl Rogers – a kliensközpontú terápia megteremtője. 5. kognitív pszichológia – megismerő pszichológia Pontosan ellentétes a viselkedés-lélektannal (behaviorizmus) S(timulus) szervezet ! R(eakció) A belső történésekkel foglalkozik, az inger és a reakció közötti közbülső változókat

figyeli. 6. gestált pszichológia – alaklélektan Az emberi cselekvést a környezetbe ágyazottan kezdi vizsgálni, a külső és belső tényezők egységét. Lelki jelenségek I. Érzékelés A külvilág részingereinek felfogása érzékszerveink útján. Az érzékelés így kapcsolatot biztosít közvetlenül a külvilág és az ember között. Legegyszerűbb megismerési folyamat, amely tisztán csak csecsemőkorban figyelhető meg. A kapcsolat alapja az érzékszerv = receptor A receptor a neki megfelelő ingerre (adekvát) válaszol. Folyamata: 4 Inger receptor Speciális afferens pálya (érzőpálya) Ingerület (felveszi és ingerületté alakítja át) Nem speciális aktiváló rendszer (ébresztőrendszer) - az egész agyat aktiválja, ébreszti Agykéreg megfelelő központja érzéklet (szenzáció) Az érzékeléshez bizonyos mennyiségű ingerre szükség van. a, alsó küszöb: b, felső küszöb: az a legkisebb ingermennyiség, amely már érzékletet

kelt. az a legnagyobb ingermennyiség, amelyet még érzékelünk, és károsodás nélkül elviselünk. c, különbségi küszöb: az ingermennyiségnek az a legkisebb változása, amely már érzékletet kelt. Fajtái: Ingerforrás szerint a receptorok lehetnek 1. exteroceptorok : külvilágból érkező ingereket fogják fel és közvetítik a, látás - inger: kb. 400-800 nm hullámhosszúságú fény - receptor: a szem ideghártyáján lévő fényreceptorok (csapok, pálcikák) b, hallás - inger: 16-20000 Hz hanghullámok - receptor: belső fülben lévő Corti-szerv szőrsejtjei c, szaglás - inger: gáznemű kémiai anyagok - receptor: orrüreg felső részén lévő szaglóhám szaglósejtjei d, ízlelés - inger: folyadékban oldott kémiai anyagok - receptor: a nyelv felületén és az ínyen lévő ízlelőbimbók e, bőr - inger: tapintás, nyomás, hő, viszketés, fájdalom - receptor: a bőrben lévő különböző típusú idegvégződések 2. interoceptorok : a

szervezet belső környezetéből érkező ingereket fogják fel és közvetítik. 5 a, szervi érzékelés - inger: a szervezet belső környezetének mechanikus, termikus, kémiai és ozmotikus állapotváltozásai - receptor: belekben, zsigerekben lévő különféle idegsejtek b, kinesztetikus (mozgásérzékelés) - inger: egyes testrészek, végtagok mozgása és tartása - receptor: izmokban, izületekben, inakban helyezkednek el, és az izom-összehúzódásból származó ingerekre hatnak c, statikus (egyensúlyérzékelés) - inger: fej mozgása, tartása - receptor: belső fülben lévő labirintus d, fájdalomérzékelés fájdalominger keletkezhet a szervezet bármely területén. II. Észlelés – percepció Észlelés során a tárgyakat, jelenségeket és személyeket egészükben ragadjuk meg, mivel a különböző érzékszervek által feldolgozott információk az agyban összekapcsolódnak. Az észlelés személyes jellegű és nemcsak az objektív kép lesz

jelentős, hanem a szubjektív is (egészségi állapot, hangulat). Feltételei: a, figura-háttér: a figurának ki kell válnia a háttérből b, múltbeli tapasztalás és tanulás c, kontúr: a tárgyak lényeges körvonalai d, konstancia (észlelési állandóság): - nagyság (hegyek, házak) - alak (bögre) - szín - világosság Tér és nagyság az észlelést segíti. - akkomodáció: a szemlencse görbületének változása konvergencia: a két szem egymás fele fordul közeli tárgy nézésekor vonalperspektíva: a párhuzamos vonalak a távolban összetartani látszanak levegőperspektíva: levegőréteg vastagsága miatt a távolabbi tárgyak színe szürkébb takarás: a fedésben lévő tárgy távolabbinak tűnik konstancia fény-árnyék: a fény felülről jön, a tárgy árnyéka jelzi a nézőtől való távolságot 1. Mozgásészlelés: - látszólagos: pl. filmvetítés során az állóképek gyors egymás utáni vetítését mozgónak észlejük - valódi:

mozdulatlan háttérhez képest elmozdul a tárgy - relatív: fix tárgy mögött elmozdul a háttér (templomtorony mögött mozognak a felhők) Mozgásélmény minőségét befolyásolja: 6 a, belső tényező: amely függ gyakorlástól, alkalmazkodás mértékétől b, külső tényező: amely függ a megvilágítás mértékétől, tárgyak színétől, távolságától, saját testünk mozgásától 2. Időészlelés: függ a mindenkori hangulatunktól, érdeklődésünktől, vágyainktól a, objektív idő (mérhető) b, szubjektív idő (ahogy átélem) 3. Érzéki csalódások: agyi feldolgozás pontatlanságai, torzulásai 4. Illúzió: S(külső) R(inadekvát) Van külső inger, de inadekvát válasz jön létre (torz észlelés), pl. félelem, szorongás hatására. (Sötétben mozgó bokor kutya) 5. Hallucináció: S(belső) R(kóros) Külső inger nincs, de van észlelés. Pl drogok, alkohol, idegrendszeri betegségek III. Figyelem Lehetőséget biztosít a

felénk áramló ingerhalmaz válogatására, az információ felvételére és feldolgozására, tudatunk egy meghatározott tárgyra vagy jelenségre való irányítására. Fajtái: - önkéntelen: gyors, túl erős, váratlan, szokatlan inger hatására a tudat éberen reagál - szándékos: tudatos, akaratlagos, a célnak megfelelő inger kiválasztása, ezzel figyelünk olyan dologra is, ami nem igazán érdekel bennünket, de fontos. Jellemzői: - éberség: ingerek iránti fogékonyság - tartósság: mennyi ideig tudunk egy dologra figyelni 3 éves 5-10 perc 10 éves 45 perc felnőtt 2 óra - terjedelme: hány dologra tudunk egyszerre odafigyelni 7±2 - koncentráció: egyszerre csak egy dologra összpontosítjuk figyelmünket - átvitele: figyelmünket egyik tárgyról, jelenségről a másikra irányítjuk; az átvitelt nehezíti az eredeti ingerhez, tevékenységhez milyen érdekünk fűződik; illetve könnyíti az erős, feltűnő, szokatlan inger - megosztottsága: egy

időben hány ingerre vagyunk képesek reagálni; segíti, ha a cselekvések automatizálódtak. 7 IV. Alvás Természetes fiziológiai állapot, a szervezet felfrissülését szolgáló ritmikusan visszatérő életműködés; agykéreg sejtjei a gátlás elterjedésének hatására pihennek Alvás mélységének fázisai: a, ortodox: - szendergés - felületes alvás (40-50%) - közepesen mély alvás (5-10%) - mély alvás (15-20%) b, paradox: gyors ritmusú, össze-vissza irányuló szemmozgás = REM az izomtónus alacsony, fokozott agytevékenységre utaló hullámok figyelhetők meg, de igen magas az ébresztési küszöb. Álom: 1. nézet: egész alvás idején lehetséges 2. nézet: elalvás után közvetlenül és ébredés előtt Minden ember álmodik, de nem egyformán emlékszik vissza rá. Álomképekre való visszaemlékezés a REM periódusból való ébredéskor a legpontosabb. Freud szerint az álmokban a nappali tudatos események kapcsolódnak össze az

érzelmileg jelentős tudattalan tartalmakkal. Az álom és a valóság között megfigyelhető némi összefüggés, de gyakori a szokatlan elem; előfordulhat az álmok ismétlődése, típusos álmok is lehetnek, amely más embereknél is lehetnek; lehetséges a sűrítés (múlt, jelen, jövő megkeveredik). V. Ábránd a tudatos világunk, az álmaink és képzeleteink határán helyezkedik el. Tartalmában az egyén jövőjére irányuló és önmagára vonatkoztatott elemeket hordoz. Lehet: - üres, céltalan (passzívak maradunk) - az egyént kívánságai nagy tettekre ösztönzik VI. Tudat Tudás, tudni valamit szóból ered; az agy legmagasabb rendű funkciója; csak emberekre jellemző: Szerepe: tudjuk, mi történik környezetünkben és saját testünkben, cselekedeteinket folyamatosan kontrollálja, és így összhangot teremt környezetünk eseményei és saját magatartásunk, viselkedésünk között. Általános jellemzői: - társadalmilag meghatározott - aktív,

magában hordozza a változás lehetőségét - én tudatot tartalmazza - tartalma a tudattartalom - struktúrája logikai szempontból hierarchikus 8 - világosságának ellentéte a „homály-állapot” elismeri a nem tudatos folyamatok létét Tudati állapotunk függ: - idegrendszer állapota (pl. adrenalin-szint) - viselkedésünk, magatartásunk, és ezekről kapott visszajelzések - hogyan érezzük magunkat Tudati működés felelős cselekedetünk szabályozásáért, irányításáért. Tudati állapot formái: - normál, éber (napközben) - normál, nem éber (alvás) - nem normál, de visszafordítható - nem normál, visszafordíthatatlan VII. Tanulás Fogalma: tapasztalatok és ismeretek hatására kialakuló tartós viselkedésválasztás Formái: - klasszikus kondicionálás: Pavlov szerint a kutya számára feltétlen ingert jelentő hús mellé feltételes ingerként fényt társítanak; normális esetben a hús elindítja a nyálelválasztást, ha a hús

mellé rendszeresen fényt társítunk, akkor egy idő után már csak a fény hatására nyálelválasztással reagál. - instrumentális = operáns kondicionálás (Thorndike) vizsgálata: éhes cica ketrecbe zárva, a ketrecen kívül a cicának elérhetetlenül hús; a cica tájékozódó mozgásokat végez, hogy megszerezze a húst, de nem éri el; véletlenül(!) ráüt a reteszre és a ketrec ajtaja kinyílik, eléri a húst, ez számára jutalom. A próba-szerencse tanulás alapja: véletlenszerűen bekövetkező viselkedést jutalommal megerősíti. - - exploráció: felderítő, kutató viselkedés útján történő tanulás; belső igény, kíváncsiság, ösztön hatására jön létre, mindig külső inger váltja ki; új környezetben az élőlények így ellenőrzik mi a jó és mi a rossz. belátásos tanulás: egyszeri, hirtelen megvilágosodás eredménye = heuréka élménye szóbeli tanulás: verbális tanulás, csak az ember képes rá. VIII. Emlékezet -

memória Fogalma: az elsajátított ismeret tárolódik és a korábbi élmények felidéződnek. A tanulás a tapasztalat tartósságát fejezi ki. A tanulás és az emlékezet szoros összefüggésben áll egymással. Az információ-feldolgozás folyamata: 9 S (inger) kódolás STM szenzoros tár = regiszter feldolgozás LTM azonosítás = felismerési folyamatok hatására R R A beérkező ingert, azaz az információt kódolni kell, hogy tárolni tudjuk. 3 féle tárolási szint létezik: - szenzoros tár = regiszter - rövid idejű tárolás = STM - hosszú idejű tárolás = LTM 1. Szenzoros tár: - nagy kapacitású tárolóhely - figyelem előtti tárolás színhelye, ide az ingerek akkor is belépnek, ha nem figyelünk rá. - minden érzékszervnek külön szenzoros tára van ez a modalitás specifikus - felejtés: ½ - 2 mp Ha a szenzoros tár anyagára odafigyelünk, akkor az információ a felismerési folyamatok hatására (azonosítás) az információ

átjut a rövid idejű (STM) memóriába. 2. STM: - kapacitása korlátozott - az információ nyelvtani egységekben kódolt - szándékos figyelem és ismétlés megnyújtja az információ tartózkodásának idejét - felejtés: 5-20 mp. - emlékezet terjedelme 5-9 elem (7±2) STM-ből az információt vagy - felhasználjuk azonnal (reagálunk rá) - elfelejtjük - átvisszük a hosszú idejű memóriába (LTM) feldolgozás után 3. LTM: - kapacitása határtalan - a verbális elemeket jelentéstani (szemantikai) jegyek szerint kódolja - felejtés: igen lassú vagy nem történik meg Emlékezés szakaszai: 10 kódolás tárolás előhívás bevésés információk megőrzés felismerés (régi és új között milyen mértékben tudunk különbséget tenni), felidézés (előzetesen megtanult reakciók előkeresése és előhívása elhelyezés a memóriában megőrzése a memóriában visszanyerés a memóriából IX: Képzelet Fogalma: régi emlékképekből,

múltbéli tapasztalatokból hoz létre új képet úgy, hogy a képzeteket szétosztja és újracsoportosítja. a képzelet csupán elemeiben hasonlít az emlékezeti képekhez, egészében, struktúrájában egészen más, új. Mindennapi munkánk során, jövőnk tervezéséhez szükséges a képzelet. A képzelet nem észlelés, mégis az észlelésből származik, az észlelés kiterjesztője térben és időben. A képzeleti kép leggyakrabban vizuális formában jelenik meg, de megjelenhet tapintási, hallási, ízlelési és szaglási élmény is. Produktív képzelet: meglévő tapasztalataink kombinációi révén új, eddig még nem megvalósított, önálló, eredeti dolgot hozunk létre. Reproduktív képzelet: mások által elmesélt, leírt, ábrázolt tapasztalatokat képzelünk el anélkül, hogy lenne ugyanilyen tapasztalatunk. A képzelet a gondolkodással és a problémamegoldással is szoros kapcsolatban áll. X. Gondolkodás a megismerés legdifferenciáltabb

tudatépítő szintje, amelyet egy adott probléma indít el. A problémamegoldó gondolkodás vonatkozhat elméleti és gyakorlati problémák megoldására. Gondolkodási fázisok: (a gondolkodás menete) 1. lépés: a feladat megértése 2. lépés: tervkészítés, megoldási javaslat 3. lépés: kivitelezés, megoldás, végrehajtás 4. lépés: az eredmény felülvizsgálata, ellenőrzés, kritika Fogalma: A megoldandó feladat típusától függően más és más gondolkodási műveleteket kell alkalmazni. Ilyenek: - analízis: elemzés, részekre, elemekre bontás 11 - absztrakció: elvonatkoztatás a lényegtelen elemektől : lényeges oldal kiemelése szintézis: részeknek egységes egésszé való összefoglalása generalizáció: általánosítás (lényeges összefüggések feltárása, melynek eredménye a fogalomalkotás) konkretizálás: kézzel fogható magyarázat analógia: hasonlóság megállapítása egyéb: összehasonlítás, kiegészítés,

összefüggések felfogása, rendezés Gondolkodási stratégiák: 1. analitikus gondolkodás ( = konvergens): a gondolkodási folyamat lépésrőllépésre halad; ezek a lépések világosak és tudatosulnak az egyénben (bizonyítási eljárások) 2. heurisztikus gondolkodás ( = divergens): a megoldás menete többnyire nem tudatosul, hiszen az egymás utáni logikai lépések elvén alapul; lehetővé válik, hogy a kínálkozó lehetőségek közül elfogadható módon cselekszik; a kommunikációs készség színvonalát meghatározza a gondolkodás, a gondolkodás különféle jeleket használ az általánosított fogalmak, dolgok és jelenségek kifejezésére. XI. Intelligencia – értelmesség a hozzáértés, az értelmi működés fokmérője és az új helyzetekhez való alkalmazkodás képessége. Mindez összefügg az előzőleg megszerzett tapasztalatokkal, az adott helyzet megítélésével, a gondolkodási képességekkel és az egész személyiséggel. A

teljesítőképesség függ: - életkor - öröklődés - nevelési hatások - tanulás Fogalma: IQ: olyan mértékszám, amely valószínűen határozza meg az egyének relatív okosságát, vagy az intellektuális képességeinek értékét. Az intelligencia a tudás megszerzésének és felhasználásának képessége, amely egyszerre több szellemi tevékenység eredménye. XII. Kreativitás Teremtő – alkotóképesség, amely ismeretek között kapcsolatot hoz létre. Nem független az ismeretszerzéstől, a gondolkodástól, az intelligenciától, de egy önálló pszichés megnyilvánulás. Az intelligencia inkább a konvergens gondolkodással függ össze, a kreativitás pedig a divergens gondolkodással. Kreativitás megjelenik a művészetekben, tudományokban, technikában, de a mindennapi életben is. Fejleszthető alkotótevékenység, amely erőfeszítés és gyakorlás hiányakor elsorvadhat. Kreativitás szintjei: - kifejező kreativitás pl. gyermekrajz 12 -

produktív kreativitás feltaláló kreativitás újító kreativitás - teremtő kreativitás pl. szabadjáték pl. felfedezés, kitalálás pl. művészi és tudományos elvek alapjainak módosítása gyökeresen új elv vagy feltevés születése Az alkotó ember önálló, autonóm személyiség, aki nem függ külső jutalmazások és bűntetések rendszerétől, ezért az eredményeket is saját teljesítménye alapján szeretné elérni. Kíváncsi, nyitott a külvilág, illetve saját belső világa iránt Kitartó, megbízható, magabiztos, rugalmas. XIII. Motiváció (belső késztetés, cselekedeteink ösztönzői, kiváltói) Fogalma: a viselkedés kiváltásában, fenntartásában és irányításában szereplő lelki folyamatok összessége. A viselkedést a környezetből származó különféle külső (pl. ökológiai hatás, ciklusos hatás) és a szervezetben fellépő belső tényezők (pl. hormonok, ingereltségi állapot, érettségi állapot, az előbbi

cselekvés óta eltelt idő) befolyásolják, amelyek a motiváció útján jutnak kifejezésre. Motivációval kapcsolatos alapfogalmak: - ösztön: a viselkedés veleszületett, célra irányuló komponense - szükségállapot: a motivált viselkedés elindítója, amely feszültségnövekedést okoz, és készteti az egyént, hogy ezt a feszültséget csökkentse - szükséglet: a szervezetben kialakuló hiányállapot, amely tartós fennállás esetén akár az életet is veszélyezteti - homeosztázis: a szervezet belső egyensúlyi állapota A homeosztázis felborulása (= szükséglet) mozgósítja a belső hajtóerőket (= drive), és ezen cselekvéskésztetés hatására olyan viselkedés következik be, amely szükségletkielégítéshez vezet. DRIVE = hajtóerő, késztetés INCENTÍVEK = külső ösztönök Motivált viselkedés csoportjai: 1. fiziológiai motívumok: Hő-, víz-, táplálkozás-szabályozás; szexualitás utódápolás, szülői viselkedés 2. érzelmi

motívumok: szeretet, félelem, agresszió, altruizmus = önzetlenség 3. szociális motívumok: a környezet megismerése és az információ szerzésre irányuló késztetés, valamint, hogy hatékonyan tudjon alkalmazkodni környezetéhez. XIV. Érzelem = emóció 13 Az érzelem szubjektív élmény; kifejező mozgások (mimika, testbeszéd) és vegetatív jelenségek (pl. elpirul vagy elsápad, szapora szívritmus, izzadás, stb) kísérik; öröklött és tanult tényezők egysége. Érzelmek osztályozása: 1. Érzelmi állapot jellege szerint: - indulat: viharosan kitörő, gyors lefolyású, erős, de felületes érzelem - hangulat: tartós, nem túl intenzív érzelmi állapot - szenvedély: tartós érzelem, legtöbbször konkrét tevékenységben jelentkezik (pl. dohányzás, hivatástudat) 2. Típusa szerint: - alapérzelmek: mimikai sémái egyetemlegesek (kifejeződésük azonos a különböző kultúrájú embereknél és magasabb rendű állatoknál = öröklött

tényező) (pl. öröm, bánat, undor, meglepődés stb) - magasabb rendű (tanult) érzelmek: -intellektuális (=értelmi) érzelmek: pl. a csodálkozás, kíváncsiság, meglepetés, érdeklődés -esztétikai (=művészi) érzelmek: pl. a megborzongás -morális (=erkölcsi) érzelmek: pl. együttérzés, lelkiismeret 3. Fajtája szerint: - negatív: félelem, szorongás, harag, agresszió stb. - pozitív: szeretet, altruizmus = önzetlenség, áldozatkészség Félelem típusai: - konkrét félelem: pontosan meghatározható az az objektum, amely az érzést kiváltotta pl. szeparációs félelem = anyától való elszakadás félelme (6-8 hó csecsemő sír, ha anyját nem látja) - szimbólikus félelem, amely lehet: reális irreális állatoktól félelmetes mesebeli sötétségtől fantáziabűntetéstől lények (7 fejű sárkány) Érzelmekhez kötődő lelki jelenségek: - ambivalencia: két ellentétes pólusú és azonos erősségű érzelem (pl. szeretet és gyűlölet)

egyidőben hat, és ugyanarra a tárgyra, jelenségre vagy személyre irányul - konfliktus: olyan lelki küzdelem, harc, vívódás, amelyet két vagy több, egymásnak ellentmondó motívum vált ki. Ambivalencia is okozhatja - tolerancia: a tűrőképesség azon szintje, amelyet képesek vagyunk a mások véleményével és viselkedésével szemben tanusítani – a beavatkozás igénye nélkül - empátia: olyan képesség, amely lehetőséget biztosít arra, hogy megértsük mások érzéseit és ezáltal bele tudjuk élni magunkat a másik ember lelkiállapotába. XV: Személyiség 14 Fogalma: azoknak a pszichológiai rendszereknek a dinamikus struktúrája az egyénben, amelyek a környezethez való egyéni alkalmazkodást meghatározzák (gordon Allport szerint). [ A személyiség dinamizmusán (=képes az állandó változásra) van a hangsúly.] Nem a születés pillanatától készen kapott struktúra, hanem az egyedfejlődés folyamatában a természeti és

társadalmi környezettel való állandó kölcsönhatásban, dinamikusan alakuló, változó rendszer. Meghatározza: - öröklés - környezet - nevelés A személyiségfejlődés akkor optimális, ha elsajátítjuk: - a szociális magatartásformákat ( történhet utánzással, empátiával, azonosulással) - környezeti értékrendeket - önszabályozó funkciókat. XVI. Tudat (II) - tudás, tudni valamit szóból ered - az agy legmagasabb rendű funkciója - csak emberre jellemző Szerepe: tudjuk mi történik környezetünkben és saját testünkben, cselekedeteink folyamatos kontrollja révén összhangot teremtünk a környezetünk eseményei és saját magatartásunk, viselkedésünk között. Magába foglalja a tudást, ami kíséri benyomásainkat, észleléseinket, tapasztalatainkat, cselekedeteinket, stb. Tudat kialakulásának feltételei: éntudat kialakulása eszközhasználat a beszéd megjelenése Tudati állapotok formái: - normál, éber: pl. napközben - normál,

de nem éber: pl. alvás, álom - nem normál, visszafordíthatatlan: pl. elmebetegségek - nem normál, de visszafordítható: ezt tudati határállapotnak nevezzük; pl. magas láz, hypo- vagy hyperglikémiás coma XVII. Cselekvés A környezeti hatásokra adott válasz, vagyis az alkalmazkodás tudatos, és nem tudatos aktív és passzív formáit az embernél viselkedésnek nevezzük. Az ember állandóan viselkedik, de amikor aktívan és tudatosan teszi akkor cselekvésről beszélünk. 15 Cselekvés összetevői: - jártasság: olyan begyakorolt cselekvéssor, mely meghatározott feltételek között működik - készség: automatizálódott cselekvéssor, sokszori begyakorlás hatására jön létre, nem szükséges hozzá a tudati kontroll; különféle feltételek között is működik - szokások: alapját a készség jellegű cselekvések adják; sokszori gyakorlás alapján rögzült cselekvéssor, készség szintű. A kész feladatmegoldási sémák lehetővé teszik

az azonnali alkalmazkodást; elmaradásuk hiányérzetet vált ki. Előnyük: bizonyos helyzetekben kész cselekvési sémák vannak. Megkönnyíti az életünket, energiát szabadítanak fel más tevékenységek számára. Hátrányok: a kész sémák gátjaik lehetnek az alkalmazkodásnak, rossz szokásaink is kialakulhatnak. Tevékenység: cselekvések sorozata; alapformái: játék, tanulás, munka, sport, szabadidő A pszichológiai vizsgáló módszerek a kutató körültekintően szabályozza a feltételeket és méréseket végez. A kísérletben bizonyos „változókat” befolyásolnak, és mérik ennek hatását más változókra Formái: - demonstrációs (pl. érzékcsalódás) - teszt, rövid kísérlet (pl. kétkezes koordináció) - terepkísérlet (pl. áruházban) - megfigyelés: természetes megfigyelés rendszerezett észlelés (pl. néprajzkutatások az őserdőben) mesterséges megfigyelés - önmegfigyelés - mások megfigyelése (pl. tükör mögött) -

résztvevő megfigyelése - csoportmegfigyelés - szupervízió (ellenőrzik a tanítványt, a hibákat kijavítják) - esettanulmány: irányitott kérdések: exploráció (= kikérdezés) klinikai módszer: pl. a gyermek gondolkodásának jellemzőinek a felderítése - statisztikai módszer: - beszélgetés - kérdőív - interjú - teszt Tesztszituáció lehet: - valamilyen feladat, ekkor teljesítménytesztről beszélünk - valamilyen tisztázatlan szituációt megjelenítő kép, ábra, történet, amelyeket a vizsgálati anyag értelmez, ekkor projektív tesztről van szó - valamely direkt kérdés, amelyekre választ kell adni és a teszt eredményeként számokat kapunk, ezek az objektív tesztek. - kísérlet: