Pszichológia | Felsőoktatás » A társas érintkezés pszichológiája

Adatlap

Év, oldalszám:2003, 38 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:3314
Feltöltve:2004. június 14
Méret:131 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

Gonczi Gabir 2021. március 27
  Thank you.
Yolcsi 2013. április 15
  Nagyon sok ismeretet nyújt, nemcsak a tanuló ifjúságnak, de minden érdeklődő korosztály számára ajánlom. Köszönöm ezt a weblapot nagyon sok általános ismeretet nyújt.

Új értékelés

Tartalmi kivonat

1. Forgas Jegyzetek Társas érintkezés pszichológiája (1989) 1. Az emberi interakciók pszichológiája (11)  Mi a szociálpszichológia? Allport szerint annak vizsgálata, hogy hogyan zajlanak le az emberi interakciók, hogyan befolyásolja a társak tényleges vagy vélt jelenléte az emberek gondolatait, érzéseit, viselkedését, szándékait fôbb rokon területei a szociológia, a szociális antropológia de a pszichológia érdeklôdési területe az ember és nem a társadalom; vizsgálati módszere pedig az ellenôrzött kísérlet a tudományos pszichológia ugyanazokat a jelenségeket vizsgálja, amikkel a naiv pszichológia is számol, de célja e folyamatok részletes megértése és leírása a tudományos pszichológia eredményei befolyásolják a naiv pszichológiát is, pl. Asch konformizmuskísérletét nehéz lenne ma megismételni   A szociálpszichológia története fontossága azóta nôtt meg, hogy az emberi közösség kitágult

(felvilágosodás, forradalmak, felszínes ismeretségek sokasága több, különálló körben; szerepszintu interakció személyesség nélkül) félénkség, interakciós nehézségek megnövekedése. Oka: jártasság hiánya észlelésben, ismeretek hasznosításában, viselkedésben, érzelmi reagálásban a társas interakció megközelítése:  társadalmi rendszer felôl (makroszociológiai): a társadalom határozza meg az egyént  egyén felôl (pszichológiai); az egyéniség határozza meg a viselkedést  az interakció felôl: a másik kettô ennek a következménye (Mead & Cooley: szimbolikus interakcionizmus)  Az emberi viselkedés magyarázata  Egyeduralkodó elméletek hedonizmus: örömkeresés, fájdalomkerülés; elv Epikurosz óta. Elmélet megengedi a rövidtávú áldozathozatalt; ennek alapján bonyolult modern felfogás (Mill, Bentham & Spencer) hatalomvágy: egoista szemlélet. Nietzsche; Machiavelli altruizmus: jócselekedetek

vágya. Darwin evolucionista magyarázata szerint a rokoni gének érdekében racionalizmus: józan mérlegelés és döntéshozatal; Descartes, felvilágosodás. Alapján: naiv tudós elméletek, pl. attribúcióban irracionalizmus: pl. Freud pszichoanalízise: kiszámíthatatlan, tudattalan motiváción alapul a viselkedés (racionalizmus ellenpontja)   Nem egyeduralkodó (tudományos) elméletek McDougall(1908): ösztönök, mint kíváncsiság, önérvényesítés, visszahúzódás a viselkedés alapjai Ross(1908): társas folyamatok: utánzás, szoggesztió, konformitás behaviorizmus: jutalmak és büntetések elsôdlegessége alaklélektan (gestalt): észlelést belsô folyamatok nagyobb egésszé illesztik össze (pl. Asch) mezôelmélet, Lewin: környezet és lehetôségek pillanatnyi megélése határozza meg a viselkedést kognitív megközelítés: társas észlelésbôl származó információ integrációja egyszeru aritmetikai elvek szerint 2. Mások

észlelése: a pontosság kérdése (31)  A társas észlelés az interakció alapja: monitorozás, a partner állandó figyelése a szociális észlelés pontatlan a fizikai észleléshez képest. Okai:  nem közvetlen megfigyelésen alapul, csak következtetésen  nehezen korrigálható  torzító tényezôk: motivációs torzítás pl. hasonlóság miatt; kategorizáció; önbeteljesítô jóslat vizsgálatának feltételei: célszemély bemutatása az észlelônek; észleletek regisztrálása; minél objektívabb mérce   Érzelmek észlelése egyszerubb feladat, mint tartós személyiségvonások észlelése Darwin elsô vizsgálatai. ?: mennyire pontosan észlelhetôk az érzelmek arckifejezéskbôl; ?: kulturális különbségek (ld. még 8) Landis: bonyolult érzelmek arcról felismerése sikertelen: más célszemély más érzelemmel reagál a bonyolult helyzetre, és más észlelô másként értelmezi ugyanazt a reakciót Sherman: csecsemôk

arckifejezése felismerés pontatlan Izard, Ekman, Sorenson & Friesen: alapérzelmek felismerése meglehetôsen pontos és a pápuák is felismerik valóságos helyzetekben a bonyolult érzelmek azonosítását a kontextus teszi lehetôvé  Személyiségvonások észlelése nehézségének okai: lehetetlen objektívan mérni; a pillanatnyi hangulatok elnyomják az észlelésben; maguk sem állandók a jó személyiségészlelés valószínuleg nem adottság kérdése, hanem számos tulajdonság együttes eredménye (Taft) az észlelô hangulatának torzítása: hajlamosabb a hozzá hasonló hangulatra utaló jelek észlelésére Forgas, Bower & Krantz K: beszélgetés videóra; alanyt késôbb hipnózissal jó/rossz hangulatba; önmaga értékelése javul/romlik; partnere értékelése javul/marad (udvariasság) Bower: hálózatmodell, a hangulat meghatározza, hogy milyen konstruktumok állnak rendelkezésre (dolgok hasonlóságon alapuló asszociációs

hálózata) társas szempontból semleges ingerek +/- észlelése hangulattól függôen (Clark és Isen)  Sztereotípiák Cronbach: az észlelésben a sztereotípia-pontosság és a differenciális pontosság általában egymást kizárja akinek a részletezésben van gyakorlata, annak a differenciális pontossága nagyobb, pl. pszichológusok, nagyobb képzettségu emberek (Crow) kevés információ esetén a sztereotípia-pontosság sokkal valószerubb képet ad a célszemélyrôl (Cline & Richards) leggyakoribb sztereotípiák: faji/nemzeti (Katz és Brady) a sztereotipizált csoport tagjait nehezebb megkülönböztetni a faji sztereotípia könnyen elôítélettel társul, ami a neveltetés eredménye. Könnyen igazolást nyer; a cáfoló tények fölött elsiklik 3. Az embereket olyannak látjuk, amilyenek elvárásaink velük kapcsolatban: burkolt személyiségelméletek (49)  Burkolt személyiségelméletek, Jones és Nisbett D: hipotézisek és

elvárások a jellemvonások és tulajdonságok szervezôdésével kapcsolatban akkor szorulunk rájuk, amikor hiányos információ alapján kell képet alkotnunk Gyerekek személyiségelméletei (Dornbusch, Hastorf, Richardson & Muzzy) Egymás jellemzése aszerint, hogy ôk mit tartanak jónak (egy gyerek másokat ugyanúgy; mások ugyanazt különféleképpen) Vizsgálatuk: pl. írónál együtt elôforduló jelzôk statisztikája; csoportoknál felmérés (Rosenberg, egyetemi hallgatók sz.e-i; megkülönböztetô jellegek: intellektuális, társas) a személyiségelméleteknek azonos kultúrán belül vannak jellemzô jegyeik Norman vizsgálata (Amerika?) szerint a leggyakoribb értékelési dimenzióink: extroverzió, szeretetreméltóság, lelkiismeretesség, érzelmi stabilitás ausztrálok és kínaiak összehasonlítása: ausztráloknál extroverzió a fontosabb, kínaiaknál a lelkiismeretesség  Ismeretrendszerek személyes konstruktumok, Kelly (George):

szubjektív alapon létrehozott minták, amiken keresztül az ember figyeli a világot; amibe beleilleszti az észlelteket használt konstruktumok száma mutatja az ember differenciációs képességét szerep-repertoár teszt: konstruktumok feltérképezésére. ?: Miben hasonlít két ember, és miben különböznek egy harmadiktól. egy ilyen konstruktumtérkép a klinikai gyakorlatban segít megérteni, hogy látja a beteg a világot Bartlett: megismerési sémák, a környezetre vonatkozó ismeretreprezentációk rendszere  Személytipológia megkönnyíti az ismeretek rendszerezését; egyszeruen nagyon sokat árul el valakirôl, ha megnevezzük a "típusát"; nagy gyakorlati fontossága van sztereotípia: általánosan ismert típus, amit jól látható faji/etnikai jellegzetességek határoznak meg prototípus: egy adott típus összes tulajdonságának ideális kombinációja tipikus/atipikus személy: aszerint, hogy milyen mértékben egyezik a

prototípussal A prototipikus személyre könnyebb emlékezni (Cantor és Mischel) Ugyanakkor a nem tipikus emberrôl könnyebb benyomást alkotni Mikor melyik érvényesül: ha a típushoz szélsôséges érzelmek kötôdnek, akkor a tipikus; ha semlegesek, akkor az atipikus ember emlékezetesebb Snyder & Uranowitz: (K: Betty K.), a kategorizáció utólag is befolyásolhatja a benyomásalkotást: inkább felidézik a homoszexualitásra utaló mozzanatokat azok, akiknek azt mondták lehet, hogy ki is egészítik a rendelkezésükre álló információt a típusba illôvel az ember elsôsorban azt az információt veszi figyelembe, ami megfelel a már kialakított tíousának; azt is keresi (Snyder K: írjanak leendô partnerüknek kérdéseket ex/introverzió eldöntése végett; olyan kérdéseket írtak, amilyen választ hallani akartak) 4. A benyomás kialakítása (71)  A benyomásalakítás gestalt-elmélete, Solomon Asch Gestalt mozgalom a behaviorizmus

ellensúlyozására: nem elszigetelt információk, hanem egységes egészek észlelése. Korai teoretikusok: Wertheimer, Köhler, Koffka Asch: központi vonás hipotézis, az észlelt személy megragadása egy vagy kevés központi vonáson keresztül K: tulajdonságlistában egy centrális elem (melegszívu-hideg) felcserélése sokkal többet változtatott a benyomáson, mint az aritmetikailag indokolt; kontroll: periférikus vonás (udvarias-udvariatlan) nem hozott jelentôs változást kísérletét túlzott elméletiségéért kritizálták » Kelley (Harold) életszerubb K: vendégelôadóról elôzetes leírás; hideg/meleg változóval, diákok véleménye eszerint változik  A benyomásalakítás aritmetikai modelljei Fishbein és Hunter: összegzési modell, enyhén pozitív jellemzô hozzáadása is növeli az összértéket alátámasztja: mérethatás, új jellemzôk tovább befolyásolják az összértéket (de átlagolással is magyarázható) Anderson:

átlagolási modell, enyhén pozitív lerontja az erôsen pozitívakat Anderson szeretetreméltósági skálája 555 tulajdonsággal; ezzel végzett kísérletek az átlagolási modellt támasztják alá pontosabb képet ad a súlyozott átlagolási modell, vagyis az aritmetika és a központivonás keverése az aritmetikai modellek problémái:  a vonások szeretetreméltósági értéke nem állandó, hanem kontextussal változik  feldolgozásuk nem racionálisan történik; a vonások bonyolult módon hatnak egymásra  külsô tényezôk is befolyásolják  súlyozott átlagolás: a súly változik; ?mi határozza meg?  Torzító tényezôk a benyomásalakításban környezeti torzítás: Forgas & Brown K: párok fényképei különbözô hátterekre montírozva: más intimitási fokot tulajdonítottak nekik   Holduvarhatás ha valaki jó/rossz tulajdonságáról tudunk, feltételezzük, hogy több hasonló is van neki Dion, Berscheid & Walster:

jó külsô mellé egyebeket feltételeznek. egy mosoly elnézôbb ítéletet válthat ki szokatlan hangzású keresztnév rosszabb dolgozatjegyhez vezet (Harari, McDavid) rang holdudvarhatása kihat a magasság észlelésére is (Wilson)   Elsôbbségi és újdonsági hatás Asch K: ugyanaz a tulajdonságlista fordított sorrendben; erô s különbséget okoz. Jelentésasszimiláció: az elsônek olvasott jelzôkhöz igazodik a késôbbieknek a felfogása Luchins valószerubb K: prózában mutat be személyt, nem lista. Két szöveg kétféle sorrendben; ex/introverzióra utalnak; erôs elsôbbségi hatás Jones még valószerubb K: tesztet kitöltô emberrôl kell véleményt mondani; ugyanannyit ront el, de elején/végén inkább elsôbbségi hatás kiküszöbölhetô pl. szünettel az információk között, vagy külön figyelemmel (felszólítás a mérlegelésre; hangosan olvasás) ilyenkor újdonsági hatás jelentkezik, vagyis a legfrissebb információ

kerül enyhén túlsúlyba; oka egyszeruen az emlékezetben kereshetô  Sztereotipikus torzítások Razran kísérlete: emberek megítélése képek alapján; jóval késôbb ugyanôk (másokkal keverve) kép és név alapján: etnikai sztereotípiák erôsen megjelennek középosztály és munkásosztály sztereotípiája öltözet alapján; nyilvános helyen inkább segítenek középsztálybelinek (máskor viszont szokatlan ruházat lehet elôny)   Egyéb torzítások Forgas: forgatókönyvismeret az elvárás befolyásolja az észlelést Nancy esete szokványos napi rutin; kezdetén nemkívánatos terhesség motívuma megváltoztatja felidézést (vö. Snyder&Uranowitz) a negatív tulajdonságok sokkal nagyobb súllyal számítanak, mint a pozitívak. ?Miért: mert a pozitívat mindenkitôl elvárjuk; mert a negatív ellentmond a konformitásnak, és így inkább belsô szándéknak tulajdonítjuk információ hiányában viszont pozitívak az elvárásaink

(ugyanezért) és nem szeretjük a negatív tartalmú szavak használatát » eufemizmus az elvárások hosszabb távon önbeteljesítô jóslattá válhatnak. Rosenthal és Jacobson K: 5 véletlenszeru diáknak javulást jósoltak; javultak is év végére (tanárok elvárása; annak megfelelô vislkedés) 5. Emberekkel kapcsolatos következtetések: attribúcióelmélet (91)  Naiv tudós elméletek  Heider attribúciólogikája az ember mindennek az okát keresi; logikai elvek szerint vizsgálja a dolgokat okkeresés pl. Heider & Simmel K: mértani ábráknak szándékok tulajdonítása filmen; antropomorf leírásuk ha valamilyen cselekvésre látható egy külsô ok, akkor nem szükséges belsô keresnünk (a nyilvánvalóbb ok elnyomja az esetlegest) a belsô okot felosztjuk szándékra és erôfeszítésre (ezek a tényezôk összeszorzódnak, és belôlük kivonódik a külsô akadály) gyakorlatban attribúció folyamata: amit vki csinál ?külsô nyomásra

teszi-e vagy saját szándékából, illetve véletlenül?   Jones és Davis: korrespondáló következtetések könnyebb a diszpozíciónak tulajdonítani olyan tettet, ami *társadalmilag nem kívánatos; *kisszámú hatással jár; specifikusan az adott cselekvés idézi elô látható ok elnyom más okokat  álláspályázat: követelménynek megfelelôen ex/introvertált személyt semlegesnek ítélték; aki viszont a követelménnyel ellenkezô volt, azt olyannak  Castro-párti esszék: legbiztosabb ítélet ha szabad akaratból született nonkonformista esszé (Jones és Harris)  a körülmények/ látható érdek ellen szóló cselekedet hatásosabb   Kelley háromdimenziós attribúcióelmélete valamilyen cselekvést okozhat: *a helyzet; az inger; a cselekvô az attribúcióhoz a következô dimenziók együttváltozását (kovariancia) kell figyelnünk:  helyzet változója a következetesség: hasonló helyzetre máskor adott reakció azonos-e

 az akció célja/tárgya változója a disztinktivitás: más cél/tárgy kiváltja-e, vagy csak az adott  a többi cselekvô változója a konszenzus: mások ugyanígy reagálnak-e alacsony következetességnél nem lehetséges a pontos attribúció; az ok valószínuleg pillanatnyi/újszeru helyzet vagy inger magas következetesség mellett magas disztinktivitás és konszenzus arra utal, hogy az inger (cél/tárgy) a felelôs a cselekvésért magas következetesség mellett alacsony disztinktivitás és konszenzus esetén a személyben keresendô az ok   E modellek problémái nem bizonyított az alaptétel, hogy minden cselekvés mögött okokat keresünk az attribúciós folyamat nem racionális logikai elvek szerint történik, hanem irracionális motivációs torzítások befolyása alatt áll pl. Strickland: kevésbé bízunk abban, akit ellenôrzünk; több szabadságot tulajdonítunk annak, aki magasabb rangú  Attribúció a gyakorlatban 

Siker- és kudarcattribúció, Weiner dimenziók: állandóság és külsô/belsô helyzet állandó külsô pl. hosszútávú helyzet, belso pl készség; nem állandó külsô pl szerencse, belsô pl. erôfeszítés túlzott általánosítása miatt nem jól fedi a valóságot Forgas, Morris, és Furnham: gazdagság/szegénység attribúciója (Ausztrália); fô változók: külsô (szociális), belsô (individuális); családi háttér, szerencse/kockázatvállalás bevándorlóknak inkább tulajdonítanak szorgalmat, törzsökösöknek családi hátteret; bevándorlók másoknak inkább tulajdonítanak szorgalmat attribúció függése a nemtôl: nôknél inkább külsô, férfiaknál belsô okok; ennek egyszerre oka és következménye, hogy magas presztízsu állásokban kevés a nô léteznek csoportokra jellemzô attribúciós rendszerek, pl. pártokéi, egyházakéi   Felelôsségattribúció, Piaget kb. 9 éves korig következményetika: a gyerek csak a

következmény alapján mérlegeli a felelôsséget késôbb a cselekvés szándékát is figyelembe veszi enyhítô/súlyosbító körülményként. Walster: felnôttek is nagyobb felelôsséget tulajdonítanak annak, aki súlyosabb kárt okozott kevésbé tartunk rossz dologért felelôsnek hozzánk hasonló embereket (Shaver); illetve holdudvarhatások befolyásolják a felelôsségattribúciót is   Az attribúció torzító tényezôi  Oksági torzítások hajlamosak vagyunk mindenütt okságot, szándékot, szabályszeruséget feltételezni (ld. Heider & Simmel) Bassili K: hasonló kísérlet, okság feltételezése fôleg idôbeli közelségnél, "interakció" típusa térbeli közelségtôl függ. « Gestalt modell: hiányos információ kiegészítése jelentéstelivé kiindulási alap: saját tapsztalatunk, hogy hatunk a környezetünkre   Torzítás a belsô attribúció irányába az egyértelmu külsô ok esetén is feltételezünk

valamennyi diszpozíciót egy cselekvés mögött, mert a cselekvô van az észlelés középpontjában pl. Jones és Harris Castro-esszéjénél, vagy szónokoknál, akkor is, ha kelletlenek Ross alapvetô attribúciós hibának nevezte   Cselekvô-megfigyelô torzítás, Jones & Nisbett önmagunk cselekvését gyakran külsô oknak tudjuk be; másokét diszpozíciónak bunügyben részvétel, kellemetlen helyzet esetén különösen  Láthatósági hatások az attribúció alapja a központi helyzetben lévô tárgy: aktív résztvevô számára a környezete, megfigyelô számára a cselekvô Storms K: amikor az ember videóról látja önmagát, többet tulajdonít magának, mint elôzôleg Taylor és Fiske K: 2 beszélgetô, 6 megfigyelô (2-2-2 szembe és oldalt); mindenki annak tulajdonít többet, akre rálát McArthur és Post K: két beszélgetô egyikének vizuális kiemelése; több tulajdonítás neki a megfigyelô által   Konszenzussal

kapcsolatos torzítások a rendelkezésre álló többségi információval szemben elônyben részesítjük az éppen megfigyelt személy véleményét különösen ha a személy számunkra jelentôs valaki; ha a specifikus információ élénkebb a konszenzus információnál hamis konszenzus torzítás, Ross: az ember magát normálisnak tartja, tehát feltételezi, hogy véleményét osztja a többi normális ember is   Önkiszolgáló torzítások és az igazságos világ hedonisztikus motiváció következtében pl. saját sikerünket belsô, másét külsô okoknak tulajdonítjuk; kudarcokat fordítva azokat az embereket kedveljük, akik jutalomban részesítenek, egyetértenek velünk, akiket meg tudunk gyôzni Lerner: az igazságos világ feltevése, önkiszolgáló torzításokból eredô hit a világ rendjében: aki bunös, az szenved, vagyis aki szenved, az bunös segít azt hinni, hogy urai vagyunk az eseményeknek, és hogy elkerülhetjük a szenvedést 6.

Énattribúciók: A saját viselkedés értelmezése (115)  Bem önészlelési elmélete Festinger és Carlsmith vizsgálata: az ember megváltoztatja attitudjét, ha az nincs összhangban viselkedésével Bem elmélete: az ember részben azáltal ismeri meg attitudjeit, érzelmeit, hogy következtet rájuk a körülmények és saját viselkedése alapján radikális behaviorista elmélet: a viselkedés okozza az attitudöket nem igazolható minden esetre; valószínuleg fôleg lényegtelen helyzetekben érvényesül Taylor K: nôknek hamis szívritmus-visszajelzést adtak miközben férfiakat láttak; ha úgy tudták, hogy találkozni fognak, nem befolyásolta ôket, de ha úgy, hogy nem, akkor befolyásolta  Objektív és szubjektív éntudatosság, Duval és Wicklund az okot az ember az észlelés tárgyában látja (ld. Storms, Taylor&Fiske) tipikus esetben a cselekvô számára ez a környezete; az állapot a szubjektív éntudatosság állapota ha azonban a

cselekvô bizonyos fokig kívülrôl nézi magát, objektív éntudatosság lép fel, és az okokat saját magának tulajdonítja egyszeruen kiváltható, pl. tükör jelenléte, megörökítés  Az énattribúció hatása a motivációra Heider szerint a külsô ok elnyomja a belsôt ?mi lesz, ha szívesen végzett cselekvést jutalmazunk, ergo külsô okot hozunk be kísérleti eredmények: a külsô motiváció válik a cselekvés okává, és csökken a diszpozíció iránta (pl. Lepper, Greene, & Nisbett K: gyerekeket jutalmaztak rajzolásért) a nem kézzelfogható jutalom, pl. dícséret, szociális elismerés pozitív hatással van  Az énattribúcióhoz kapcsolódó fogalmak  önkárosító stratégiák, Berglas és Jones kínos dolog önmagunkról negatív következtetésre jutni kis esélyeket hajlamosak vagyunk tovább csökkenteni, hogy a kudarcot a megnehezített körülmények számlájára írhassuk, különösen akkor, ha mások is figyelnek 

 Tanult tehetetlenség, Seligman "ha egy ember viselkedésének eredménye független a viselkedésétôl, akkor megtanulja, hogy az eredmény független a viselkedésétôl" pl. természeti katasztrófa áldozatai; rendszeresen kudarcot valló emberek; állatkísérletek alanyai nem jellemzô, ha a személy úgy tudja, hogy belsô tényezô okozta akudarcot   Pszichológiai ellenállás, Brehm a helyzet feletti uralom elvesztésére az elsô reakció az ellenállás, mint pl. ha erôs nyomás alatt vagyunk valaminek az elfogadására önállóságunk, függetlenségünk igazolása; különösen fontos gyerekeknél (énkép megszilárdítása; 3 év körül és tizenévesek fôleg)  Érzelmek, izgalom attribúciója érzelem = fiziológiai izgalom + kognitív minôsítés; elôször William James mondta múlt században Scachter és Singer adrenalinos kísérlete: aki nem tudta a gyógyszernek tulajdonítani a megnövekedett izgalmat, az inkább

átvette a beépített ember érzelmét Valins, az izgalom téves attribúciója: az izgalom se feltétele az érzelemnek; aktképek és hamis szívritmus. Természetesen csak lényegtelenebb helyzetekben érvényesül (ld még Taylor) Nisbett és Schachter K: placebót adtak embereknek, és felüknek azt mondták, izgalmat okoz majd. Ezek kevésbé tartották fájdalmasnak az ezután kapott elektrosokkot Storms és Nisbett álmatlanságterápiája: álmatlanoknak placebo; akinek izgalmat ígértek, hamarabb elalszik, mert a gyógyszernek tulajdonítja éberségét a tisztességtelenség okozta izgalom külsô oknak tulajdonítása csökkenti a gátlást Zillman, izgalomátvitel: izgalom elérése szobabiciklivel; a fizikai izgalom felfokozott érzelmeket eredményez (agresszívabb reakció agresszióra)  Döntési folyamatok, Nisbett és Wilson az ember nem negedi meg magának, hogy bizonyos jelentéktelennek tartott körülmények befolyásolják, ezért társadalmilag

elfogadott okot tulajdonít tetteinek, mint személyes tetszés például azonos tárgyak közül hajlamosak vagyunk a jobb szélsôt választani, de nem tudunk róla; ember viselkedésének holdudvarhatása kihat ítéleteinkre más területeken, de nem ismerjük be 7. Személyközi kommunikáció: hogyan használjuk a nyelvet (133)  A kommunikáció és a nyelv a kommunikáció alapelemei: feladó, üzenet, csatorna, vevô; mind befolyásolják a kommunikáció módját a kommunikáció általában dinamikus, vagyis nem egyirányú közlés közös ismeretanyagon alapul (pl. nyelv) a nyelv alaptulajdonságai Hockett szerint:  leválasztottság: jelen nem lévô dolgokra utalhat  nyitottság: új jelentéseket alkothat  hagyományozás: új szimbólumok továbbadhatóak  kettôs mintázottság: véges számú jellel végtelen számú kombináció állatok nyelvhasználata: csimpánzok (Gardner házaspár): megvan a hagyományozás és a kettôs mintázottság;

méhek tánca: van leválasztottság  A nyelv tanulása naturista elmélet: (csak) az emberi génekben van bennea nyelvtanulás képessége (Lenneberg), Chomsky; indok: nyelvhasználat van minden emberi kultúrában, de sehol másutt tanuláselmélet, Skinner: nyelv elsajátításában is csak rendszeres megerôsítés a kulcs Bruner nyelvtanulási elmélete: a csecsemô nyelvtanulása elôtt már nagyfokú társas és interakciós jártasságra tesz szert; már csak a meglévô készségeit kell szavakkal helyettesítenie, ezért gyors a beszédtanulás  A nyelv vizsgálata szintaxis: nyelvtan; szórend szabályai fonológia: hangok mintái és szabályszeruségei szemantika: morfémák jelentéstartalmának tanulmányozása pragmatika: Charles Morris, a nyelv gyakorlati alkalmazásának tudása » szociolingvisztika  A nyelv és a gondolkodás kapcsolata Vigotszkij: a nyelv belsô kommunikációs eszköz is; gondolkodásunkban mint a világ

reprezentációjának és rendszerezésének eszköze, meghatározza lehetôségeinket ezenfelül a társadalmi és kulturális fejlôdés alaptényezôje, mint a tudás továbbítóközege ennek továbbvitele: Sapir és Whorf: nyelvi relativitáselmélet, a világot csak a nyelv által rendelkezésünkre bocsátott fogalmakban tudjuk megérteni » megismerési univerzum egy kultúra világszemléletét tükrözi az, hogy nyelve milyen területeken képes nagyfokú különbségtételre, árnyaltságra a nyelv szabta határok közel sem áthághatatlanok: létezik pl. nyelvtanulás, fordítás egyszeru példa a megismerési univerzumra: (S és W K:) neves és névtelen színek megjegyzése és azonosítása a nyelv és gondolkodás kapcsolatának mindennapi példái:  politikai nyelvhasználat, pl. negatív árnyalatú szavak elkerülése hazai vonatkozásban (vö Orwell, 1984)  nômozgalom, névelôke megkülönböztetése ellen » a "Ms." maga is

megkülönböztetô értéku lett, feministát jelöl  Bernstein: a munkásosztály konkrétabb, egyszerubb nyelvhasználata hátrány a középosztály absztrakcióra tanító oktatási rendszerében   Nyelvhasználat a társadalomban  Tegezés és magázás, Brown státusnorma: alsóbb osztálybelieknek informális, felsôknek formális megszólítás dukál szolidaritásnorma: viszony intimitása határozza meg a megszólítás típusát középkorban a státusnorma volt általánosan jellemzô; ma a szolidaritásnoma, a státusnorma maradványaival   Társadalmi csoportok nyelve minél nagyobb a közös ismerethalmaz, annál kevésbé van szükség sok beszédre: kommunikáció "félszavakkal" a csoportszleng segít megerôsíteni a csoportidentitást zsargon funkciója ugyanez; segít fenntartani a csoport magas státusát, pl. jogi, orvosi szakszókincs   A nyelvhasználat eltérései helyzet szerint szélsôséges eset: poliglosszia

= több nyelv vagy dialektus együttes létezése egy közösségben a használt nyelv téma, társaság szerint változik (pl. spanyol, zsidó közösségek) gyakoribb forma: akcentus használata helyzettôl függôen különbségtétel kora gyermekkorban megkezdôdik az azonos jelentésu alternatív nyelvi formák közül a helyzet pontos ismeretében választunk Grice, társalgási posztulátumok: a társalgás nyelven túli szabályai: udvariasság; folytonosságot szolgáló rítusok Bavelas, diszkvalifikált üzenetek: jelentés nélküli megnyilatkozás, ha bármilyen állásfoglalás negatív következményekkel járna 8. Nem verbális kommunikáció (155)  Összehasonlítása a verbális kommunikációval helyettesítheti a VK-t, ha a körülmények azt megnehezítik különösen fontos érzelmek, attitudök közlésében, nemek közötti kommunikációban, VK alátámasztásaként közvetlenebb; gyakran tudatos dekódolás nélkül, azonnal válaszolunk rá

kevésbé vagyunk urai: Ekman és Friesen, nem verbális fecsegés: elárulja a leplezett érzelmeket (K: pszichiátriai betegek feje/teste figyelése) ha ellentmond a VK-nak, általában hatásosabb (Argyle K: elôadó domináns/alárendelt). Lehetséges magyarázatai: kultúránk tiltja az attitudök nyílt verbális közlését, ezért megtanultunk ezekben a NV közlésekre hagyatkozni Darwin szerint az ok az, hogy NVK létezett, amikor nyelvnek nyoma sem volt még, és az intellektusnál ôsibb érzelmek kommunikációjának ez a természetes közege  Érzelmek kifejezése Darwin (ld. még 2) utazásai során összehasonlító viselkedéstudományi megfigyelések; feltunt neki a hasonlóság a különbözô emberfajok és az emberszabásúak arckifejezései között feltételezte, hogy az érzelemközlés genetikailag meghatározott, és evolúció eredménye további vizsgálatai: csecsemôkön, elmebetegeken (kulturális torzulást elkerülendô) Ekman és tsai

hasonló megfigyeléseket végeztek. Kifejezések általánossága egyértelmu, evolúciós eredetük nem bizonyítható; hasonlóság alternatív magyarázata: arcfelépítés hasonlósága szintén Ekmanék megfigyelése: valamely érzelem arckifejezése annak az érzelemnek megfelelôen aktiválja az autonóm idegrendszert a legtöbb NV üzenet erôsen kultúrához kötött  A NVK funkciói a verbálisan közölt információ hangsúlyozása, finomítása; de lehet vele ellentétes is, ld. fentebb funkciók felosztása Argyle szerint:   1. A társas helyzet kezelése a kommunikáció fenntartását szolgáló folytonos visszajelzés, pl. érdeklôdés, egyetértés, vélemény érintkezés kezdeményezésének rítusa (szmkontaktus » észrevétel nyugtázása » közeledés » beszéd) csoporthoz csatlakozás (valamely tag megközelítése » helyadás » bekapcsolódás) interakció befejezése (szemkontaktus csökkenése, lassú távolodás, felálláshoz

készülôdés)   2. Énmegjelenítés szóbeli kommunikációval nem kelthetünk pozitív énképet (kultúra tiltja és lehetetlenné teszi) személyes jellemzôk közlése (szexuális elérhetôség, gazdagság, státus); a ruházat is egyfajta NVK   3. Érzelmek közlése a verbális érzelemközlés lassú, és elôfeltétele, hogy azonosítani és megnevezni tudjuk az érzelmünket; nem egyértelmu, és a kultúra is korlátozza NV jelzések kiválóan alkalmasak erre; arc mellett pl. tekintet, testtartás, térközszabályozás, gesztikuláció nôk általában jobb adók és vevôk, mint a férfiak   4. Attitudkommunikáció pillanatnyi hangulatokat, jelentéktelen véleményeket általában nem szóban közlünk (hátráltanák a kommunikációt) Mehrabrian felmérései az attitudkommunikáció módjainak hatákonyságáról (számszeru kifejezés, kb. 1 rész verbális, 5 rész vokális, 8 rész mimikai   5. Csatornavezérlés a beszéd

megosztása, aktivitás koordinációja (idô takarít meg) rendkívül bonyolult rítusok általában simán muködnek; ha nem, akkor "csata" szóátadás rítusa: hang le, felnéz, ránéz vkire, elernyed szóátvétel/kérés: beszélôre néz, levegôt vesz, esetleg gesztikulál   Felosztás Mehrabrian szerint közvetlenség kifejezése: érintés, közelség, szemkontaktus ellazulás (státus kifejezésére is): kar- és lábkorlát, kezek lazasága, testtartás aktivitás (válaszkészség): gesztikuláció, mozgás mennyisége, mimika, vokális jelzések kategóriái nem abszolútak, csak az eligazodást segítik 9. A nem verbális üzenetek változatai (173)  A szemek a kommunikációban a tekintet általában érdeklôdést, izgalmat jelez; alapvetô fontosságát régen felismerték; babonák sora A pupillák izgalmat, szexuális érdeklôdést kommunikálnak; szélsôséges negatív érzelmet is. Hess: pupillometria vizuális egyensúly:

bonyolult íratlan szabályok vannak arra, hogy ki mennyit néz Forgas K: elôadót csak egyik fél hallgatóság nézi Exline felmérései a nézés tartamáról, sok megállapítás (beszélgetésben 61%-ban néznek egymásra, 31%-ban kölcsönösen; hallgató többet néz, mint beszélô, de feketéknél fordítva; nôk többet néznek; versengésnél feszültséget növel) a tekintet mint agresszív jelzés: állatoknál a meredés agressziót jelent (farkasszem) (Exline és Yellin K: rhesusmajmok) Ellsworth K: közlekedési lámpánál sofôröket bámultak; függô változó: távozási sebesség Argyle és Dean: intimitásegyensúly intimitásszintet meghatározzák: helyszín, téma, partner ha az intimitásjelzés valamelyik modalitás megnô, a másikat csökkenteni kell (pl. lift)   A tér a kommunikációban  Proxemika, Hall térhasználat leíró szociálantropológiai megközelítése térzónák: intim (60), személyes (120), társas (330), nyilvános

(+) gyakorlati példa: utcán közeledô ember (intimitásegyensúlyra is) távolságot befolyásolja: kultúra, barátság, státus (hovatartozás és különbség)   Tárgyi környezet, Sommer kísérleti szociálpszichológiai megközelítés tárgyi környezet meghatározza a lehetséges interakciókat (Barker) ülôhelyek elfoglalása környezettôl és résztvevôk viszonyától függôen   Territorialitás a tartós területigény embernél kevésbé jellemzô, mint sok állatnál; ideiglenes ragaszkodás van Altman: elsôdleges és másodlagos felségterület (otthon és nyilvános/+közös) területigény jelzése (elsôdleges és másodlagos is): egyénivét tétellel. Ideiglenes birtokbavétel hatékonysága: minél személyesebb jelzések   A fizikai érintés csecsemôkortól igen fontos; felnôttek között kulturálisan erôsen szabályozott Jourard felmérése: test melyik részét érintheti meg apa, anya, azonos/ellenkezô nemu barát

lágy érintés pozitív attitudöt fejez ki; nôkre inkább hat; tudatos észlelés nélkül hatékonyabb (K: könyvtáros) funkciói: *rituális (pl. búcsúzás); *dominancia (egyirányú érintés, fôleg gyerekeket); *"tulajdonjog" (pl. férfi nôt nyilvános helyen)  Paralingvisztikai jelzések D: minden olyan vokális jelzés, ami nem beszéd; pl. sebesség, magasság, ritmus, hangerô, akcentus, hangminôség vizsgálatához semlegesíteni kell a szavak tartalmát, pl. elektronikus torzítás; értelmetlen szöveg (ABC) felolvasása érzelmi töltéssel bizonyos érzelmek felismerése könnyu (harag, félelem, idegesség, szomorúság), másoké nehéz (büszkeség, szerelem, féltékenység) Scherer számítógépes vizsgálatai: fô információforrás a hangmagasság és a tempó (alacsony/lassú: kellemetlen; magas/gyors: kellemes) Ostwald vizsgálatai lelkibetegek hangminôségérôl (gyerekes-panaszos: neurotikus; fakó: depressziós/kábszeres; üres:

agykárosult) a hang közvetlenül jelzi az izgalomszintet » felhasználható lenne hazugságvizsgálatnál igen alapvetô a hangminôség pl. meggyôzésnél jelezhet társadalmi hátteret, muveltséget, pl akcentus. Különbözô szituációkban más elvárásoknak kell megfelelnie  Testbeszéd Birdwhistell "nyelvtanrendszere", kinémák, kinemorfémák; nagyon aprólékos megfigyelésen alapul a jelzéseket nagyon finom szabályok koordinálják, nem spontán válaszolgatás (Condon, Ogston, Kendon) Scheflen, kvázi udvarlás: bevett gesztusok a figyelem felhívására illetve fenntartásának jelzésére a testi kommunikációban is vannak nemi szerepek; fordított eljátszásukat homoszexualitás jeleként értelmezzük (Desmond Morris szerint azért szükséges, mert a testi különbségek kicsik a nemek között) gesztusok felosztása:  emblémák: egyezményes jelek; erôsen kultúrafüggôek  illusztrátorok: egyszeru gesztikuláció a beszéd

alátámasztására 10. Az elônyös oldalak bemutatása: a benyomáskeltés (199)  Dramaturgiai modell, Goffman színházi metaforák használata az érintkezés leírásához: pl. szerep, felkészülés, díszlet, fellépés homlokzat: azok a pozitív társadalmi tulajdonságok, amiket magunkról sikerrel hirdetünk része az öltözködés, viselkedés, kiejtés, szókincs társadalmilag fontos a megôrzése; összeomlása kínos helyzetbe hoz, ezért szabályok segítik a fenntartását ("mintha mi sem történt volna")  Epizódkutatás, Forgas epizód: kötött forgatókönyvu rövid, visszatérô interakciós egység; tevékenységünk nagy része viszonylag kevéssel leírható; adott szubkultúrán belül jól ismert színházi zsargon használata, pl. forgatókönyv, jelmez az epizódok a korábbi hasonló tapasztalaton alapulnak; minden új tapasztalat rögtön hozzájuk adódik epizódok vizsgálati módszerei: kikérdezés, naplóírás

rendszerezésük pl. dimenziók mentén (kellemes, formális, érdekes, intim) az egyes epizódok elhelyezése e dimenziók mentén szubjektív: más csoport tagjai, más lelkiállapotú emberek máshogy értékelik egy kultúráról meglehetôsen pontos képet ad gyakori epizódjainak és azok értékelésének ismerete az epizód fô meghatározó tényezôi a helyszín (Barker) és a résztvevôk viszonya   Benyomáskeltési stratégiák a mai ember széles és felszínes társadalmi környezetében különösen fontosak nem megtévesztésrôl van szó (jó esetben, a szerk.), hanem önmagunk bemutatásáról hozzá tartoznak: elvárások, ítélôkészség (érzelmi érintettség nélküli intellektuális mérlegelés), szociális érzékenység, felkészültség (tudás) Christie és Geis Machiavellizmus-skálája (Machavelli, XVI. sz A fejedelem): emberek machiavellizmusát felméri vezetôk, emberekkel dolgozók pontszáma magasabb; intelligenciával,

politikai nézetekkel nem találtak összefüggést különféle kísérletek; magasabb pontszámúak meggyôzôbbek; ugyanakkor szemlélônek ártatlanabbnak tunnek (pénzelosztás, keseru sütemény megetetése)   A mutatott kép megválasztása általában a partnerhez hasonulunk, elvárásainak felelünk meg, mert hasonló a hasonlót szereti a hasonulás mértéke attól függ, mennyire fontos az illetô és a kapcsolatunk ha ellenszenves személy a miénkhez hasonló véleményen van, megváltoztathatjuk a véleményünket (gyakorlatban: pl. áru/híresség hitele romlik a másik ellenzôi körében)   A hízelgés Jones szerint 4 fô stratégiája: feldícsérés, konformitás, öndícsérés, szívességek a folytonos hízelgés feltunô; a lényegtelen dolgokban egyet nem értés növeli a hízelgô hitelét alacsony státusúak fô stratégiája a feldícsérés, magas helyzetueké az öndícsérés és a véleménykonformitás a hízelgés céljai (Jones

szerint): nyereség, önvédelem (biztosítása), és leggyakrabban: szeretevágy a helyeslés iránti szükséglet mérésére: Crowne és Marlowe társadalmi kívántosság skálája: valószínutlen pozitívumok és hétköznapi negatívumok listája; aki az elôbbit mondja inkább magáénak, annak nagy a szükséglete  Az énkép változékonysága az énkép nem független és állandó dolog; a bevált nyilvános képek alkotják Jones, Gergen & Davis K: aki pozitív visszajelzést kap miközben bemutatja magát, jobban értékeli magát utólag introverzióra és extroverzióra utaló kérdések megfelelô irányba tolják el az énképet majmoknál is kialakulhat énkép (a saját egyéniség megkülönböztetése, tükörkép felismerése), de csak intenzív társas tapasztalat következményeként az önértékelés nagyjából egyezik azzal, ahogy az embert az ismerôsei (vonatkoztatási csoportja) értékelik az énkép igen gyorsan változhat külsô

hatásra, pl. kompetens/gyenge rivális felbukkanása Snyder-féle énkontroll-skála: a magasabb pontszámot elértek inkább igazítják viselkedésüket a feltételezett elvárásokhoz (K: videofelvételt majd ismerôs/idegen csoportnak fogják lejátszani más értékeket mutat) tartós kapcsolatokban a keltett benyomásoknak állandóaknak kell lenniük, különben kognitív disszonancia lép fel a következetesség (konzisztencia) igénye kihasználható pl. üzletben ajtóban megvetett láb = kis szívesség mézesmadzag = visszavont csábító ajánlat homlokzaton nyitott ajtó = visszautasított nagy szívesség 11. Az emberi szociabilitás: kötôdés és vonzalom (223)  Társas lény-e az ember? igen Latane és Bidwell megfigyelése: idô 60%-a társaságban (nôk többet); Deaux: éber idô megoszlása: 25% egyedül   Az elszigeteltség következményei farkasgyerekek: nem képesek szellemi fejlôdésre (de lehet, hogy nem [csak] az izoláció

következménye, hanem pl. születési rendellenesség) hajótöröttek: depresszió, nehézségek. Magukban beszéd; hallucináció, fantáziálás, lucidus álmok (remeték) Schachter K: teljes izoláció; átlagosan 2 napig bírták Hebb és késôbb Eysenck: egyéni optimális stimulációs szint (biológiailag meghatározott) izoláció gyakorlati felhasználása: befolyásolhatóság növelésére, pl. "agymosás"   A magányosság, Rubinstein és Shaver a magánosság típusai (R & S): 1) reménytelenség; 2) türelmetlen unalom; 3) depresszió; 4) önbecsmérlés magány énattribúciója felosztható (ld. 5, Weiner):  belsô állandó: jellem, kinézet (depresszió)  belsô alkalmi: erôfeszítés hiánya (bizakodó)  külsô állandó: kiközösítés (ellenségeskedés)  külsô alkalmi: pl. új környezet (bizakodó) az alkalmi érintkezés súlyosbítja a rákövetkezô magány érzetét, ezért a magányos ember gyakran

visszahúzódik a társaság lehetôségétôl is a visszahúzódás, félénkség társadalmilag pozitív hatása a meg nem értés és az agresszió megelôzése   A szociabilitás magyarázatai tanulási tapasztalat: a társak többször asszociálódnak pozitív, mint negatív élményekkel társas összehasonlítás: (Festinger) énkép kialakulásához szükséges a viszonyítási alap szociális csereelmélet: (továbbfejlesztett hedonisztikus) a társaság több kielégülés forrása, mint az egyedüllét stressz csökkentése: (Schachter K:) aki fájdalmas sokkra vár, inkább társaságban teszi; inkább hasonlók, mint részt nem vevôk társaságában; viszont kínos élmény elôtt inkább egyedül  A vonzalom kialakulása tér-idô tényezô: meghatározza, kivel van lehetôségünk találkozni Festinger, Schachter és Back: MIT kollégiumában barátságok felmérése: javarészt szomszédság szerint ellenkezôje: pszichológiai ellenállás, pl.

zsúfolt bérházban inkább távolabbi szomszéd a barát a futó, elfelejtett ismeretség is növeli a vonzalmat, Zajonc (fotókísérlet; dolgozatjavítás) klasszikus kondicionálás hatása az ismeretségre: elsô találkozáskor a környezet milyensége kapcsolódik a személyhez (Staats & Staats)   A vonzalom mérése általános vélemény szerint a vonzalom fajtái vki iránt érzett pozitív attitud különféle megnyilvánulásai az attitudök (ld. még 6, Bem) felbonthatók 3 komponensre:  megismerési, vagyis tudás és hiedelmek  affektív: érzelem, érzés  viselkedési: szándék és tervek Bogardus társadalmi távolság skálája viselkedési szándék mérésével (házasság.kitoloncolás) méri az attitudöt Moreno-féle szociometria; szociogram, sztár, peremhelyzet; továbbfejlesztve többdimenziós ábrázolási módszerré más attitudmérési eszközök: NV jelzések figyelése, pl pupillometria (9, Hess); fiziológiai izgalomszint

mérése mérésben megkülönböztetendô: szeretet és elismerés (kompetencia, tisztelet) általában egymástól függetlenek   A vonzalom magyarázatai affiliációs ösztön: a kötôdés önmagában jutalomértéku (evolúciós következmény) tanuláselmélet: (hedonista) pozitív élmények kapcsolása kiváltójukhoz; csereelmélet: elônyök és hátrányok gondos mérlegelésével ugyanez (intézményes formában pl. házasságközvetítés, házassági hirdetés)   Kognitív egyensúly elmélet, Heider, Newcomb alapja: Heider háromszögviszonya (egyensúlyformula) két személy (P, O) és egy tárgy (X) között kiegyensúlyozott kapcsolat: P»+»O; P»X = O»X egyensúlyhiányos kapcsolat: P»+»O; de P»X nem = O»X kiegyensúlyozatlan kapcsolat: P»-»O Newcomb barátsági elôrejelzése attitudhasonlóság alapján ellenségem ellensége a barátom (Aronson és Cope K: undok/rendes kísérletezôt felettese dícséri/szidja, azután

szívességet kér a K.Sz-tôl) 12. A személyes kapcsolatok fejlôdése (247)  Levinger és Snoek kapcsolatszintjei a kapcsolat legfontosabb tényezôjének a felek bevonódását tartják; ennek mértéke szerint osztják szintekre 0. szint: nincsen kapcsolat   1. szint: egyoldalú észrevétel interakció nélküli ismeretség kivételesen lehet intenzív, pl. híresség iránt érzett rajongás leggyakrabban vizsgált kapcsolat, mert könnyen létrehozható laboratóriumban   2. szint: felszínes érintkezés leggyakoribb kapcsolattípus: mindennapos érintkezés idegenekkel; szerepszintu bevonódás alakulásában fontos tényezôk: modor, NVK (fontossága szakmákban) legfontosabb tényezô a továbbfejlôdésben: testi vonzerô   3. szint: valódi kapcsolat résztvevôk mint egyének szerepelnek és látják egymást érzelmi, kognitív, viselkedési kölcsönösség (közös mindezek) fontos és feltáratlan része az érzelmi kötôdés

 A kapcsolat kialakulásának lépései  Legkorábbi feltételek térbeli közelség (ld. még 11, Festinger stb); Segal vizsgálata: rendôrakadémián elszállásolás ABC-rendben; jóbarátok átlag 4.5 beture társadalmi és demográfiai jellemzôk hasonlósága  A testi vonzerô nagyon fontos a kapcsolatok továbbfejlôdésében, de akutatásban eddig nem sok jelentôséget tulajdonítottak neki nem meghatározható; egyéni, és igen hamar is változó eszme (pl. Charlie angyalai után kevésbé talál szépnek vkit) holdudvarhatás: minden másban jobbnak véljük a jobb külsejueket; kivétel: a csúnyábbakat jobb szülôknek tartjuk a szépség kihasználását viszont súlyosan elítéljük (Sigall és Ostrove szép/csúnya/közepes külsô; szélhámosság/betörés; ítélet) tényleg jobbak a jó külsejuek? jobb külsejueket telefonon is jobbnak értékelték minden területen (Goldman & Lewis) « talán már hozzászokott, hogy a szépsége

segítségére van, és úgy viselkedik   Attitudhasonlóság második szinttôl fogva fontos (már Arisztotelész is megfogalmazta) Byrne K: felmért attitudu k.sz-nek hasonló/különbözô leírást adnak; értékelése nagy pontossággal megjósolható ?számít-e az attitudhasonlóság stresszteli helyzetben? Griffith & Veitch óvóhelykísérlete válasz: igen magyarázza a kognitív egyensúlyelmélet és a tanuláselmélet is a különbözô dolgok iránti attitudök eltérô szerepet játszanak (Touhey), pl. férfiaknak fontosabb a szex, nôknek a vallás iránti attitud tartósabb kapcsolatokban az emberek befolyásolják egymás attitudjeit, és a másikat magukhoz hasonlóbbnak feltételezik a valóságnál   Egymást kiegészítô igények Winch, kölcsönös kiegészítés hipotézise; lehetséges, hogy idôvel idomulnak egymás szükségleteihez Kerckhoff és Davis K: régebbóta fennálló pároknál a kiegészítésnek, újaknál a

hasonlóságnak volt nagyobb szerepe szurôhipotézis: (K & D), többlépcsôs: tér, demográfia, külsô »» hasonlóság »» kiegészítés a szurôhipotézis megnyerô, de bizonyítatlan; a hosszú távú kísérletet nem sikerült megismételni   A vonzalom befolyásolói az intelligencia és a kompetencia is rendelkezik holdudvarhatással különösen kompetens embert kis hiba vonzóbbá tesz (Aronson K: kávékiöntés, kompetenst vonzóbbá, gyengét gyengébbé tesz; Kennedy gyakorlati példája, Disznó-öböl) alacsony önértékelés/bizonytalanság esetén többre tartjuk a másik pozitív megnyilvánulását (Walster K: elbizonytalanított/ magabiztosított nônek udvarol férfi; nô mondjon véleményt róla; Kiesler & Baral K: fel/leértékelt férfi csinosabb/csúnyább nôt választja) a vonzalmat befolyásolja egyes tulajdonságok személyes jónak/rossznak ítélete (általános: ld. 4, Anderson; nagy személyes eltérések) a vonzalmat

(akkor is, ha feltételezett) hajlamosak vagyunk viszonozni  A vonzalom megváltozása Aronson, nyereség-veszteség hatások, K: alany rendszeresen kihallgatja róla szóló értékelést. Változatok: ++, ---, +-, -+ legpozitívabb vélemény az értékelôrôl: -+ (nyereséghelyzet); legnegatívabb: +(veszteséghelyzet) nemverbális kommunikáció felmelegédése/elhidegülése is hasonló hatással jár Aronson szerint válásokok egyike a szerelem természetes csökkenése miatt érzett veszteséghatás   Önfeltárás Jourard önfeltárási kérdôíve: feltárhatósági hierarchia feltérképezésére nemi különbségek: ffi kevesebbet tár fel, mint nô; nônek személysorrend: anya-barátnôbarát-apa; ffiaknak anya-barát-apa-barátnô ahhoz, hogy a szerepviszonyból személyes kapcsolat legyen, szükséges egy optimum önfeltárási szint Rubin K: névleg íráselemzés; levél tartalma önfeltáró legvonzóbbnak közepesen kitárulkozót ítélték

Davis, önfeltárási stratégiák: versengés, együttmuködés, irányítás valaki által; leggyakrabban utóbbi önfeltárás optimális mértéke kor, nem, kultúra szerint különbözik 13. Intim kapcsolatok (275) az emberek általában a jólétnél többre tartják a személyes kapcsolatot   A szerelem  A szerelem megkülönböztetô jegyei Rubin: a szerelem megkülönböztetô jellegei: törôdés, kötôdés, intimitás a szeretet jellegei: pozitív értékelés, hasonlóság feltételezése szerelmesek a szerelmskálán, barátok a barátságskálán érnek el több pontot a szerelemskála használható házassági elôrejelzésként szexualitás. Szexuális izgalom növeli a szerelemskálán adott értékeléseket, de a szeretetskálákon adottakat nem (Dermer & Pyszczynski) kizárólagosság. Az egész társas/érzelmi életet uralhatja hosszabb idôn át lehetséges egyenlôtlen csereviszony Walster és Walster felosztása: szenvedélyes és

partner jellegu (tartós ragaszkodás) szerelem   A szerelem attribúciója feltehetôen a szerelem, mint érzelem, izgalomból és kognitív címkébôl áll (ld. 6, Schachter & Singer); Berscheid és Walster alkalmazása szerelemre izgatott/szorongó helyzetben nagyobb vonzódás, mint nyugalomban, és inkább nôhöz, mint férfihoz(Dutton és Aron) (de nôkrôl nincs adat; a nôi partner lehet egyszeruen jutalmazó szerelem nélkül is) tornagyakorlatok után megnövekedett vonzalom és ellenszenv (izgalomátvitel) (White, Fishbein & Rutstein) Rómeó és Júlia hatás: frusztráció okozta izgalom növeli a szerelmi érzést   Más intim kapcsolatok Levinger szerint a szoros harmadik szintu kapcsolatok jellemzôi: intenzív lelkiállapotok pillanatai; kölcsönös függés; tartósság kapcsolat erejének mértéke: érzelmek illetve viselkedés kölcsönös függése férfipárokra kevésbé jellemzô az érzelmi függés, mint nôi és

heteroszexuális párokra a kölcsönös kritika, sôt, ellenségeskedés, az érzelmi függés fontos része Levinger ötszakaszos kapcsolatfejlôdési modellje: Attraction, Building, Continuation, Decline, Ending  Kapcsolatok és kultúra Forgas heteroszexuális kapcsolattípus-listája: kulturális "forgatókönyvek", amelyek megszabják a párok viselkedését megkülönböztetés dimenziói: társadalmi kívánatosság, kapcsolat egyensúlya, szerelem/elkötelezettség, szexualitás   Elégedetlenség a kapcsolattal konfliktusmegoldási stratégiák: konfliktuskerülés (-), partner támadása (-); kompromisszumos megoldás (+ív korreláció az addigi megelégedéssel) Levinger szerint a csereelmélet (költségmegtérülés) különösen fontos épülô és hanyatló szakaszokban » ha megjelenik a mérlegelés, az a kapcsolat romlásának jele lehetséges reakciók az elégedetlenségre:  kilépés, aktív destruktív;  hangadás, aktív

destruktív;  kivárás, passzív konstruktív;  mellôzés, passzív destruktív a választ meghatározó körülmények: addigi elégedettség; "beruházás" mértéke; lehetséges legjobb alternatíva  A kapcsolat lezáródása mivel a kapcsolat, pl. házasság már nem társadalmilag kötelezô érvényu, gyakran ér véget döntés alapján a férfi kezdeményezte szakítás után a kapcsolat gyakrabban folytatódik barátságként a kapcsolatok végzôdése kevéssé kutatott terület 14. Társas befolyásolás: konformitás, engedelmesség és vezetés (295)  A társak puszta jelenlétének hatása a viselkedésre Allport vizsgálatai: társas serkentés (facilitáció) jelensége; kimutatták állatoknál is (hal, hangya) nem általános érvényu: Zajonc: bonyolult feladatnál a közönséghatás negatív, egyszerunél/rutinszerunél pozitív oka: a felfokozott motiváció eltérô hatása más helyzetben. Hunt és Hillery ellenôrizte, K:

könnyu/nehéz útvesztô egyedül/társaságban a motiváció változását az értékelés elvárása okozza: csökken, ha a közönség nem képes értékelni (Markus ellenôrizte) Forgas megfigyelése: páros teljesítmény (squash) megfigyelô jelenlétében javul: ehhez a jobbik játékos romlik, a rosszabb javul   Társas lazsálás, Latane teljesítményromlás, ha az egyéni teljesítmény nem elkülöníthetô járókelôi közömbösség: minél többen vannak jelen, annál kisebb a segítségnyújtás valószínusége, mert a felelôsség annál inkább megoszlik  Konformitás a különbözô egyénekbôl álló közösségek összetartozásához szükséges (Schachter: a nonkonformista kiszorul a csoportból) Sherif K: autokinetikus hatás megbecslése; Jacobs & Campbell: valószínutlen norma elfogadása és több generáción átörökítése Asch vonalhosszúság-becslése, kb. 35%-os konformitás befolyásoló tényezôk:  csoportnagyság

(Milgram K: bámulás);  támogatók jelenléte (Asch): erôs csökkenés; Crutchfield: a k. fellép akkor is, ha a csoport nincsen fizikailag jelen (egészen abszurd állítások is, pl az amerikai férfiak várható átlagéletkora 25 év) a konformitás foka kultúrafüggô (Milgram)  A konformitás változatai igazi konformitás (ítélet elfogadása) és nyilvános behódolás (saját vélemény megmarad) megkülönböztetése Deutsch és Gerard felosztása: információs befolyás: megváltoztatja véleményt és viselkedést (Milgram bámulói ilyenek!!); normatív befolyás: csak az elfogadás kedvéért társas fertôzés, Le Bon: pl. öngyilkosság, pszichoszomatikus betegség hullámai; véleménykonformitás híres emberhez   Az engedelmesség kísérletekben meglepô méreteket ölthet, pl. matekpéldák megoldása és összegyurése órákon át (tekintély követése) Milgram K: életveszélyes elektrosokkot csak 12.5% utasítja vissza; 65% elmegy 450

voltig   Az engedelmesség befolyásoló tényezôi felelôsség áthárul a tekintélyre (DE Milgram kísérletét megismételték lerobbant helyen, és nem volt jelentôs csökkenés) nem kell szembesülni az eredménnyel (65% le 49%-ra, ha neki kell az áldozathoz érintenie az elektródot) utasító személyes jelenléte (magnóról utasítás: 45%); utasító nélkül (maga dönt) kb. 5% csoportnyomás (3 ember szavaz; legenyhébbet kapja: ha a másik kettô magasat szavaz, alkalmazkodik, pedig letörhetné) más ellenkezôk jelenléte (ha háromból 2 ellenszegül, 90%-ban a harmadik is)   A vezetés és a hatalom a nagy vezetôknek láthatóan nincsen közös ismertetôjegyük a siker a képességeik és az adott helyzet együttes eredménye Hollander: idioszinkrátikus hitel= kezdeti konformitás a rang eléréséért Lewin, Lippitt és White: vezetési stílusok (ld. Mérei) French & Raven a hatalom osztályozása: kényszerítô (büntethet),

*jutalmazó, szakértôi, törvényes (tekintély), vonatkoztatási (személy/ideológia vonzereje) Fiedler: kontingenciamodell, = helyzetnek megfelelô képességek; vezetés felosztása: feladatorientált (könnyu és nehéz feladatoknál teljesít jól) és személyorientált (közepesen nehéznél). Felmérése LKSZM-skálával a vezetô feladatai: hatékony feladatvégrehajtás és tagok elégedettsége; gyakran két személy tölti be a két funkciót 15. Interakció a csoportban  A csoportok fajtái Toennies: közösség és társaság; Cooley: elsôdleges és másodlagos csoport jellemzôik: 1) intim, kötôdés, gyakori személyes interakció; 2) formális, személytelen kapcsolat   A csoportos interakció mérése tevékenységek idôhányadának mérése (pl. beszéd megoszlása utal dominanciára) Bales-féle interakciós folyamatelemzés: integratív (társas-emocionális) pozitív/negatív és feladatfunkciójú kérdés/válasz jellegu  A csoport

kialakulása és struktúrája fejlôdési szakaszai Tuckman szerint: forming, norming, storming, performing mi teszi a csoportot? kialakult közös normák; specializált szerepek. csoport informális struktúrája: ld. 11, Moreno formális csoport struktúrája funkcióorientált Jones és Young tapasztalása: tényezôk a csoportbani hovatartozásban: IQ, szociabilitás, politikai nézetek Leavitt elmélete kommunikációs csatornákról: a csoporton belüli kommunikációnak nem lehet mindenki egyszerre részese kísérlete: öttagú csoport; kommunikációt a következô alakzatokba tereli: O, lánc, Y, X, kerék minél központosítottabb, annál hatékonyabb (kerék) minél kevésbé az, annál elégedettebbek a tagok Shaw megtoldása: egyenlôtlen információmegoszlásnál leghatékonyabb a kör   A csoport befolyása az egyénre csoportkohézió = tagok elkötelezettsége csoport normái/céljai iránt; pozitív érzéseik egymás/csoport iránt

elkötelezettség mértéke a bekerülésért hozott áldozat nagyságától függ (Aronson és Mills); pl. katonai összetartás: szigorú kiképzés; elkötelezettség nem a háború, hanem az osztag iránt nagyobb kohézió nagyobb konformitással jár együtt (csoportnormák észrevétlen interiorizálása) vonatkoztatási csoport: ami az értékeinket, hovatartozásunkat adja; Newcomb K: konzervatív családból liberális egyetemre; hosszútávú változások (25 év) Lewin: csoportdinamika: értékek befolyásolása a csoportazonosság felhasználásával csoportgondolkodás, Janis: = a csoport tagjai (különösen erôs vezetô alatt) hajlamosak egyoldalúan szemlélni egy problémát akadályozza a csoportot a kreatív döntéshozatalban ellene: döntések rendszeres megkérdôjelezése; következmények végiggondolása; kívülállók megkérdezése csoportban csökken az ember egyéni azonosulása, éntudatot felváltja a csoportöntudat a névtelenség, a

felelôsségmegoszlás emeli az agresszió/szokatlan viselkedés valószínuségét (Zimbardo) csoportfertôzés, pl. öngyilkosságba csalogatás   Csoportközi konfliktus és kooperáció a saját csoportját, éppúgy, mint saját magát, az ember mindig jobbnak tartja, még ha erre nincs is oka Sherif kísérlete gyerekekkel: csoportok versengése könnyen felfokozható; csökkentésére olyan feladat, ami csak kooperációval oldható meg Tajfel K: véletlenszeruen alakított csoportok is rögtön kötôdést eredményeznek (pl. pénzelosztás: sajátnak többet, de hajlandó lemondani a maximális haszonról a maximális különbség érdekében [$8/7 helyett $6/2])  Polarizáció a csoportban fontos döntéseket inkább bíznak csoportra, mint egyénre: konformitás kiküszöböli a szélsôségeket nem mindig válik be, pl kockázateltolódás: K: köznapi dilemmát milyen sikereséllyel válsztana egyén; késôbb ôket csoportokba sorolják, és nagyobb

kockázatot vállalnak Miért:  felelôsségmegoszlás  a merészebb emberek egyben dominánsabbak is  a kockázatvállalás pozitív érték a kultúránkban; tagok próbálják egymást túllicitálni nem csak kockázatvállalásban szélsôségesebb a csoport, hanem pl. értékek, attitudök, személyészlelés, felelôsségattribúció (Forgas) formális, irányított (másodlagos) csoportban kevésbé van jelen az ilyen polarizáció  A csoportélmény hasznosítása Lewin, T-csoport, eredetileg csoportvita új észlelések és attitudök kialakítására hétvégi "önismereti" kurzusok labilis lelkiállapotú egyénekre káros lehet sikerességük oka részben a csoportnyomás, hogy az ember sikeresnek mondja magát, és a disszonancia azzal, hogy nagy pénzt fizetett érte: inkább úgy véli, megérte 16. A társas interakció ökológiai, módszertani és alkalmazott vonásai (339)  A társas érintkezés környezettana a fizikai

környezet erôsen befolyásolja a viselkedést és annak értelmezését a rá adott reakció általában öntudatlan és automatikus, pl. férfiak helyfoglalása a partnerral szemben, nôké mellette   A környezet állandó tényezôi építészetileg fontos a társas viselkedés figyelembevétele; térkiépítés jellemezhetô mint szociopetális és szociofugális. a környezet erôsen befolyásolja az attitudöket (Schwarz kellemes/etlen várószoba; irodaajtók) és a lehetséges itnerakciókat (ld. 10, Barker) Baum & Valins kollégiumfelmérése: hosszúfolyosósok kevésbé szociálisak a rövidfolyosósoknál a környezeti hatás nem közvetlen, csak az észlelésen keresztül nyilvánul meg, ami igen eltérô lehet, pl. luxusszint felfogása; viszonyítás vonatkoztatási csoporthoz; kognitív térkép: amit az ember a saját viselkedése szerint a környezetébôl észlel   A környezet dinamikus tényezôi a zaj nagy mértékben csökkenti a

segítôkészséget (Mathews & Canon) kellemes zene viszont pl. növeli a partner iránti vonzalmat teljesen idegen emberek között sötétben sokkal nagyobb fokú intimitás jön létre (beszédtéma; testi kapcsolat): feltehetôen a névtelenség csökkenti a gátlásokat meleg, párás idô növeli az agresszióra való hajlamot; szélsôséges forróság viszont passzivitást idéz elô  Zsúfoltság és zavartalanság a zsúfoltság megítélése eltérô összehasonlítási alapokon történik zsúfolt környezetben élô emberek negatívan reagálnak (izgalomnövekedéstôl a kórosságig); DE azok az emberek élnek így, akik szociálisan hátrányos helyzetuek, és reakciójuk nem feltétlenül a zsúfoltság eredménye Calhoun patkánykísérlete (állandó területen hagyta ôket szaporodni): agresszió, utódölés, anyai viselkedés zavarai, homoszexualitás, testi rendellenesség az emberek társaság iránti igénye igen változó (emberenként és

emberen belül) zavartalanság (privacy) fajtái (Westin): magány; intim együttlét (újkeletu szükséglet); névtelenség; információvisszatartás szabadsága   Az interakció kutatása  A kutatás folyamata hipotézisalkotás (alkotó szakasz); muködése feltáratlan hipotézisellenôrzés (kritiaki szakasz) a hipotézis megerôsítése sohasem végleges: egyetlen ellenpélda cáfolja, de bebizonyítani sohasem lehet   Kutatási eljárások történelmi adatok elemzése megfigyelés (strukturált megfigyelés: elôre tudjuk, mire számíthatunk, pl. Bales rendszere, ld. 15) természetes kísérlet: mesterséges manipuláció nélkül felmérések: interjú, kérdôívek, tesztek (papír-ceruza eljárások) nem beavatkozó kísérlet: ha az alany nem tudja, hogy ô alany (pl. Ellsworth a lámpánál, ld 9.) laborkísérlet: körülmények kontrollálhatóak, kiszurhetôek a kísérlet céljának ismeretlennek kell maradnia, mert ha az alany ismeri,

igyekszik "jól megfelelni" (követlmény jellemzôk: ez a torzítás)   A kutatás etikája az etikusság kérdése egyértelmuen nem dönthetô el; egyes pszichológiai szervezetek saját vezérfonalukhoz ragaszkodnak, etikai bizottságot tartanak fenn   Jártasság a társas interakcióban a társas interakció készsége fejleszthetô és fejlesztése szükséges, különösen bizonyos munkakörökben a szükséges területek és követelmények kulturálisan különböznek pszichés zavarok gyakran a tj zavarával függnek össze a jártasság hiányossága lehet ismeretekben, a társas észlelésben, és lehet érzelmi (erôs szorongás) diagnózis: felméréssel, konkrét megfigyeléssel, nyitott kérdésekkel, fiziológiai méréssel   Társas Jártasság Tréning, Trower, Bryant és Argyle módszerei:  modellkövetés és utánzás: bemutatott viselkedés utánzása  szociális megerôsítés: a jó teljesítmény jutalmazása

dícsérettel  transzfer tanulás: a tanultak átvitele a napi gyakorlatra alkalmazása:  általános interakciós készségek tanítása  közösségi élet jártasságainak tanítása terápiás céllel  specializált jártasságok tanítása szakmai csoportoknak fontos területei pl. NVK, odafigyelés tanulása; személyközi érzékenység fejlesztése pl a partner eljátszásával