Sport | Tanulmányok, Esszék » Sibelka Dávid Péter - Michael Phelps eredményességének sokoldalú vizsgálata

http://www.doksihu Semmelweis Egyetem Testnevelés és Sporttudományi Kar (TF) Testnevelő-edző szak Michael Phelps eredményességének sokoldalú vizsgálata Témavezető: Dr. Tóth Ákos Készítette: Sibelka Dávid Péter Testnevelő-edző szak 2010 http://www.doksihu Tartalomjegyzék 1. Bevezetés4 1.1 A témaválasztás indoklása4 1.2 A dolgozat célkitűzése5 1.3 Vizsgálati módszerek6 1.31 Dokumentumok elemzése6 1.32 Összehasonlító elemzés:6 1.33 Matematikai számítások és következtetések 6 1.34 Film, video elemzés6 2. Michael Phelps életrajza, útja a sikerig7 3. Michael Phelps eredményei11 3.1 Michael Phelps világversenyeken elért legfontosabb eredményei 11 3.2 Phelps által tartott rekordok16 3.3 Phelps által felállított világrekordok17 3.4 Michael Phelps fő versenyszámai, részeredményekkel20 3.41 Michael Phelps fő száma, a 200 m-es pillangóúszás elemzése20 3.42 A 400 méteres vegyesúszás elemzése24 3.43 Michael Phelps, Darnyi

Tamás és Cseh László eredményeinek és részeredményeinek összehasonlítása 400 méter vegyesúszásban.30 3.44 A 200 méteres vegyesúszás elemzése33 4. Michael Phelps eredményességének vizsgálata – a „Secret d’athlètes: Michael Phelps” című film alapján.36 4.1 Phelps testalkata, fizikai adottságai36 4.2 Sajátos technikák37 4.21 A rajt és forduló technikájának elemzése37 4.22 Delfinlábtempó elemzése (hason/háton)38 4.23 A kartempó elemzése39 2 http://www.doksihu 4.3 Edzésmódszerek40 4.31 Egyedi edzésmódszer a delfinlábtempó fejlesztésére40 4.32 A magaslati edzés40 4.4 A táplálkozás41 4.5 Pszichológiai tényezők41 5. Összegzés42 6. Köszönetnyilvánítás43 Jegyzetek / Hivatkozások .44 Felhasznált irodalom.45 Források / Hivatkozások.46 3 http://www.doksihu 1. Bevezetés 1.1 A témaválasztás indoklása Michael Phelps az athéni és a pekingi olimpián olyan rendkívüli teljesítményt nyújtott, ami – mint

leendő edzőnek – felkeltette az érdeklődésemet, hogy mi lehet eredményességének hátterében. A 2008/2009-es tanévben Franciaországban, az Université de Montpellier I. egyetemen, a Sience Technique des Activités Physiques karon tanultam sportedző (úszás) szakon Erasmus-ösztöndíjjal. Bepillantást nyertem egy új szemléletmódba, egy más rendszerű oktatásba, lehetőségem nyílt különböző szintű és korú versenyzők felkészítésének megfigyelésére. Féléves feladatként saját videofelvételt kellett elemeznünk, így magam is megtanulhattam az ilyenfajta tanulmányozás alapjait, a fő szempontokat, egy újfajta gondolkodásmódot, melynek hasznosságáról így még jobban megbizonyosodhattam. Amikor az Arte francia televízió csatornán láttam a „Secret d’athlètes: Michael Phelps” című filmet, ahol a legkorszerűbb technikával készítettek felvételeket Phelpsről, és elemezték ki minden mozdulatát, arra gondoltam, érdemes

ezzel alaposabban foglalkozni, sok kérdésemre választ kaphatok. Úgy gondolom, valamennyi edző figyeli egy ilyen úszócsoda minden mozdulatát, és igyekszik megfejteni a titkát, azokat a módszereket, amit más versenyzőknél is eredménnyel alkalmazhat. Phelps idáig 14 olimpiai aranyérmet szerzett (6-ot Athénben, 8-at Pekingben), egyetlen olimpikon sem volt képes ilyen teljesítményre, ezzel túlszárnyalta honfitársa, Mark Spitz 1972-es Münchenben elért 7 aranyérmét. Méltán tekintik minden idők legjobb úszójának. Minden úszásnem minden távja más állóképességet követel, tehát egy úszó általában egy úszásnemben tud igazán jó lenni. Phelps pekingi olimpián szerzett 8 aranya jól mutatja nem mindennapi képességeit, meglepő sokoldalúságát. Egy laikus néző számára a legszembetűnőbb a sportoló kiemelkedő tehetsége, a „Vizi Szörny” elnevezés is erről tanúskodik, a siker mögött álló munkát viszont hajlamosak vagyunk

háttérbe szorítani. A társadalom győzelmet vár el, csak a 4 http://www.doksihu bajnoké az elismerés, egy klasszis esetében a folyamatos jó teljesítmény a természetes, a legapróbb bukás („csak” egy ezüst) felkelti az érdeklődést és találgatások kezdődnek. Dolgozatomban szeretnék rámutatni arra, mennyi apró részleten múlik Phelps eredményessége, hogyan tud folyamatosan tovább fejlődni, milyen szempontok szerint történik a felkészülése, milyenek az alkati adottságai, vagy hogyan lett egyáltalán úszó. Kíváncsi vagyok, meddig tud a csúcson maradni és milyen körülmények között fog visszavonulni. Szerencsésnek tartom magam, hogy kortársa lehetek egy ilyen embernek és úszónak. 1.2 A dolgozat célkitűzése Egy ilyen rendkívül eredményes versenyző felhívja magára a vetélytársaknak és a fiatalabb nemzedéknek figyelmét is, akik a példája nyomán szeretnének bajnokok lenni. Phelps tulajdonságait bemutatva szempontokat

szeretnék adni a tehetség felismeréséhez, egyes edzésmódszereinek vázolásával ötletet adni a különleges egyéni képességek fejlesztéséhez. Eredményei alapján szeretném megfigyelni fejlődését, átfogó képet kapni sikeréről az edzés, a testi a lelki adottságok és az egyéb meghatározó körülmények tükrében is. Célom, hogy a dolgozatom segítséget nyújtson a magyar versenyzők sikereinek erősítéséhez is. Michael Phelps jó példa arra is, hogyan segíthet a sport a kisiskolás gyermekek mentális zavarainak leküzdésében. A pedagógusoknak és az edzőknek érdemes a sport gyógyító, terápiás hatását is érvényesíteni munkájuk során, még akkor is, ha nem válik mindenkiből élsportoló. 5 http://www.doksihu 1.3 Vizsgálati módszerek 1.31 Dokumentumok elemzése Michael Phelps 2000. és 2009 között elért eredményeinek vizsgálata 1.32 Összehasonlító elemzés: A világversenyeken 200m pillangóúszásban, 400m és 200m

vegyesúszásban elért időeredmények és részidők összehasonlítása. Michael Phelps, Darnyi Tamás és Cseh László 400 méteres vegyesúszásban elért eredményeinek összehasonlítása. 1.33 Matematikai számítások és következtetések Százalékos megoszlások, átlagok, összegek, különbségek számítása 1.33 Film, video elemzés A „Secret d’athlètes Michael Phepls” című film tanulmányozása, elemzése. Az adott versenyszámok olimpiai és világbajnoki döntői képi anyagának vizsgálata. 6 http://www.doksihu 2. Michael Phelps életrajza, útja a sikerig A fotó forrását lásd a hivatkozásoknál Születési nevén Michael Fred Phelps 1985. június 30-án született a Baltimore vidéki Marylandben. Apja Fred Phelps rendőr, anyja Deborah Davisson Phelps középiskolai igazgatónő. A szülők 1994-ben elváltak Két nővére van az „MP”nek is becézett Michaelnek, Whitney és Hilary. Mindketten szintén versenyszerűen úsztak,

Whitney sérülése miatt nem lett tagja az amerikai csapatnak az 1996-os Atlantai olimpián, és ez véget vetett úszó karrierjének is. Phelps figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarban szenvedett, melyet pedagógus édesanyja szerencsére korán felismert, majd orvos is diagnosztizált. „Mindig tele volt energiával. Folyamatosan beszélt és kérdéseket tett fel Az iskolában nem tudott koncentrálni, a tanárai pedig nem tudták rávenni, hogy az órák közben ne beszélgessen társaival. Mindig lökdösődött, piszkálódott és nyugtalan volt Nagy erőfeszítésébe telt, hogy figyelmét összpontosítsa, hacsak nem valami számára lebilincselő dologról volt szó.”1 Gyógyszeres kezelést is kapott, de édesanyja jól látta, hogy a sport segíthet a gyógyulásban. Kiskorától kezdve többféle sportot 7 http://www.doksihu űzött. „Michael fantasztikus volt az összes sportban, amit kipróbált – mondta Hilary. – Gyorsan futott, és rengeteg energiája

volt, mindenkinél gyorsabban ért át a lacrosse-pálya túlsó felére. Szeretett győzni, és mindig kihozta magából a legtöbbet. Azt hiszem, nehéz lehet egy csapatsportban – mint például a lacrosseban vagy a kézilabdában – minden játékot megnyerni, de Michael ekkor is nyerni akart. Egy olyan sportban, mint az úszás mindent beleadhat, és a győzelem csak rajta múlik”2 7 évesen kezdett úszni részben nővérei befolyására, részben energiáinak levezetése miatt. „ az úszás a szenvedélye, és az úszóversenyeken már kilenc- és tízévesen is képes volt négy órán keresztül összpontosítani és figyelni, annak ellenére, hogy ő csak három vagy négy percet úszott.”3 Azonnal kiemelkedett tehetsége, 10 évesen országos csúcsot tartott korosztályában. Ezt több korosztályos rekord is követte, Phelps gyors fejlődését mi sem bizonyíthatta jobban, mint az, hogy 15 évesen kijutott a sydney-i olimpiára. Edzője, Bob Bowman mielőtt

Phelps-el találkozott már több éve dolgozott edzőként. 1983 és 1985 között a Florida Állami Egyetem csapatában úszott és fejlődéslélektant és zeneszerzést tanult. A főiskola alatt különböző korosztályos csapatokat edzett. ”Bowman-t úgy ismerik, mint akinek a vízben és azon kívül is roppant fontos a fegyelem; ez talán annak is köszönhető, hogy mielőtt edző lett belőle, komoly úszókarriert futott be.”4 1992-1994 között a Birmingham Swim League vezetőedzője és programigazgatója, 1994-től Napa Valley-ben vezetőedző, a válogatott és ifjúsági válogatott csapat edzője, majd 1996-ban ment át a North Baltimore Aquatic Clubba, ahol először három évig helyettes edzőként dolgozott, majd 1999-ben csapatkapitány lett. 1996-tól máig, Phelps edzője Edzői munkásságáért már több elismerésben részesült, de 2000-ben, amikor elkísérte Phelps-t a sydney-i olimpiára, hivatalosan még nem volt az Amerikai Egyesült Államok

olimpiai csapatának edzője. 2004-ben kinevezték az olimpiai férficsapat helyettes edzőjének. Phelps-t – Athében nyújtott kiemelkedő teljesítményéért – 2004-ben az Amerikai Egyesült Államok Olimpiai Bizottsága az év sportolójának választotta. 8 http://www.doksihu 2004-ben Bowman elfogadta a Michigan Egyetemen a vezetőedzői állást. Michael Phelps követte edzőjét. Nem nagyon szerette az iskolát, de élve a lehetőséggel, 2004-2008 között a Michigani Egyetem sportmarketing és menedzsment szakos hallgatója lett. Bowman a csapat kialakítása során megfogalmazta szempontjait: „A kihívás nemcsak abban áll, hogy olyan sportolókat találjunk, akik rendelkeznek az általunk keresett képességekkel, hanem abban is, hogy képesek legyenek beilleszkedni a csapatba, hogy alkalmazkodni tudjanak a filozófiánkhoz, és ugyanazt akarják, mint mi – mondta Bowman. – nem utolsósorban olyan tanulókat kell találnunk, akik megfelelnek az itteni magas

tanulmányi követelményeknek. Egyformán kell jó sportolónak lenni, és jól tanulni”5 Bowman és Phelps minden esetben együtt tűzték ki az célt és ennek elérése érdekében együtt dolgozták ki a részletes edzéstervet, a felkészülések és a versenyek minden lépését. A sikeres, vagy kevésbé sikeres szezon után – általában változtattak a terveken. Phelps sokat fejlődött, érettebb, elmélyültebb lett. „Az elmúlt két évben megtanultam: ahhoz, hogy az összes versenyen jól tudjak teljesíteni, a lelki és a fizikai energiáimmal is jól kell gazdálkodnom. 2004-ben minden számban mindent beleadtam. Az elmúlt két évben megtanultam, hogyan tartalékoljam az energiámat, mert sok versenyen veszek részt.”6 A 2008-as olimpia előtt több egészségügyi problémával küszködött. Hátfájdalmai voltak, és vélhetően eltörte a csuklóját, de személyiségjogi okok miatt erről nem nyilatkoztak. Mindenesetre egy komoly szakemberekből álló

csapat veszi körül, jó orvosai, fizioterapeutái vannak, akiknek gyógyulását köszönheti, és azt hogy ilyen kiváló formában volt Pekingben. Az őt felkészítő team pontosan meghatározta, hogy mennyit pihenjen, mennyi edzést hagyjon ki a teljes gyógyulás érdekében. Természetesen ebből a lehető legkevesebb szivárgott ki az olimpia előtt. A 2008-as olimpia célkitűzése, nyolc aranyérem megszerzése volt, túlszárnyalni Mark Spitz rekordját, az 1972-ben nyert hét aranyérmét. Bowman megmutatta Phelps-nek az újságcikket, amelyben Ian Thorpe azt nyilatkozta, hogy ha van valaki, aki ezt meg tudja dönteni, az Phepls, de szerinte ez nem fog megtörténni. Phelps-t ez a nyilatkozat még elszántabbá tette. 9 http://www.doksihu Nagy kihívás volt a megfelelő formaidőzítés. Phelps számára általában elég a válogatás és az olimpia között a négyhetes rápihenés. „Bowman edző nem adja a világ tudtára, hogy milyen fáradt vagy éppen milyen

jó formában van Phelps”7 Mark Spitz az olimpia előtt az omahai válogatáson tartott sajtókonferencián azt nyilatkozta Phelpsről, hogy sokat fejlődött, tapasztaltabb lett, – persze hozzá hasonlóan a többi úszó is, akik az ellenfelei lesznek –, de van esélye célja elérésére. Fizikailag jól felkészült, ráedzett a versenyre „Spitz biztos volt benne, hogy a kihívást az jelenti Phelpsnek, hogy az első versenytől az utolsóig összeszedett legyen. Bármely apró szétesés, mindegy milyen rövid, a játék bármely percében meghiúsíthatja a terveit.”8 Nagyon magasra tette a mércét a kitűzött céllal Phelps, óriási nyomás nehezedett rá, de a jó testi és pszichológiai felkészítés, a váltóban a csapattársak kiváló teljesítménye és természetesen a szerencse hozzásegítette a cél eléréshez. Pekingben, megdöntve minden eddigi rekordot 8 aranyérmet nyert. A 2008-as olimpiát követően edzőjével együtt visszatért Baltimorba.

Létrehozta a Michael Phelps Alapítványt, hogy népszerűsítse az úszást a gyerekek körében, a Speedo úszódresszgyártó cég segítségével. A botrányok sem kerülték el, 2004 novemberében ittas vezetéssel kapták el, majd 2009 elején egy fotó járta be a világot melyen éppen marihuánát szív. Phelps egyik alapítója a „Swim with the Stars” programnak Ian Crocker és Lenny Krayzelburg mellett, mely az úszást népszerűsíti, valamint táborokat szervez az úszók minden korosztálya számára. A 2012-es Londoni Olimpia után tervezett visszavonulását követően főleg alapítványi tevékenységeivel és úszóiskolájával kíván foglakozni. 10 http://www.doksihu 3. Michael Phelps eredményei 3.1 Michael Phelps világversenyeken elért legfontosabb eredményei (1. táblázat) 2000-es olimpia, Sydney Versenyszám Eredmény Idő 200m pillangóúszás 5. hely 1:56.50 2001-es világbajnokság, Fukuoka Versenyszám Eredmény Idő 200m

pillangóúszás Aranyérem 1:54.58 (WR) 2002-es Pan Pacific bajnokság, Yokohama Versenyszám Eredmény Idő 200m vegyesúszás Aranyérem 4:12.48 400m vegyesúszás Aranyérem 4:12.48 4x100m vegyes váltó Aranyérem 3:33.48 (WR) 200m pillangóúszás Ezüstérem 1:55.41 4x200m gyors váltó Ezüstérem 7:11.81 11 http://www.doksihu 2003-as világbajnokság, Barcelona Versenyszám Eredmény Idő 200m pillangóúszás Aranyérem 1:54.35 200m vegyesúszás Aranyérem 1:56.01 (WR) 400m vegyesúszás Aranyérem 4:09.09 (WR) 4x100m vegyes váltó Aranyérem 3:31.54 (WR) (az előfutamban úszott) 4x200m gyors váltó Ezüstérem 7:10.26 100m pillangóúszás Ezüstérem 0:51.10 Versenyszám Eredmény Idő 400m vegyesúszás Aranyérem 4:08.26 (WR) 100m pillangóúszás Aranyérem 0:51.25 (OR) 200m gyorsúszás Bronzérem 1:45.32 (NR) 200m pillangóúszás Aranyérem 1:54.04 (OR) 200m vegyesúszás Aranyérem 1:57.14 (OR) 4x100m

gyorsúszás Bronzérem 3:14.62 4x200m gyorsúszás Aranyérem 7:07.33 (NR) 4x100m vegyesúszás Aranyérem 3:30.68 (WR) 2004-es olimpia, Athén 12 http://www.doksihu 2005-ös világbajnokság, Montreal Versenyszám Eredmény Idő 4x100m gyors váltó Aranyérem 3:13.77 (CR) 200m gyorsúszás Aranyérem 1:45.20 (NR) 200m vegyesúszás Aranyérem 1:56.68 4x200m gyors váltó Aranyérem 7:06.58 100m pillangóúszás Ezüstérem 0:51.65 4x100m vegyes váltó Aranyérem 3:31.85 2006-os Pan Pacific bajnokság, Victoria Versenyszám Eredmény Idő 200m pillangóúszás Aranyérem 1:53.80 (WR) 200m vegyesúszás Aranyérem 1:55.84 (WR) 400m vegyesúszás Aranyérem 4:10.47 (CR) 4x100m gyors váltó Aranyérem 3:12.46 (WR) 4x 200m gyors váltó Aranyérem 7:05.28 (CR) 200m hátúszás Ezüstérem 1:56.81 13 http://www.doksihu 2007-es világbajnokság, Melbourne Versenyszám Eredmény Idő 200m gyorsúszás Aranyérem 1:43.86 (WR)

100m pillangóúszás Aranyérem 0:50.77 200m pillangóúszás Aranyérem 1:52.09 (WR) 200m vegyesúszás Aranyérem 1:54.98 (WR) 400m vegyesúszás Aranyérem 4:06.22 (WR) 4x100 m gyors váltó Aranyérem 3:12.72 (CR) 4x200m gyors váltó Aranyérem 7:03.24 (WR) 2008-as olimpia, Peking Versenyszám Eredmény Idő 400m vegyesúszás Aranyérem 4:03.84 (WR) 4x100m gyorsúszás Aranyérem 3:08.24 (WR) 200m gyorsúszás Aranyérem 1:42.96 (WR) 200m pillangóúszás Aranyérem 1:52.03 (WR) 400x200m gyors váltó Aranyérem 6:58.56 (WR) 200m vegyesúszás Aranyérem 1:54.23 (WR) 100m pillangóúszás Aranyérem 0:50.58 (OR) 4x100m vegyes váltó Aranyérem 3:29.34 (WR) 14 http://www.doksihu 2009-es világbajnokság, Róma Versenyszám Eredmény Idő 100m pillangóúszás Aranyérem 0:49.82 (WR) 4x100m gyors váltó Aranyérem 3:09.21 (CR) 200m gyorsúszás Ezüstérem 1:43.22 200m pillangóúszás Aranyérem 1:51.51 (WR) 4x200m

gyors váltó Aranyérem 6:58.55 (WR) 4x100m vegyes váltó Aranyérem 3:27.28 (WR) 1 A táblázat adatainak forrását lásd a hivatkozásoknál 15 http://www.doksihu 3.2 Phelps által tartott rekordok (2 táblázat) Record Táv Úszásnem Idő Hely 100 m Pillangó 49.82 Róma, Olaszország 200 m Pillangó 1:51.51 Roma, Olaszország 400 m Vegyes 4:03.84 Peking, Kína 4×100 m Gyors váltó 3:08.24 Peking, Kína 4×200 m Gyors váltó 6:58.55 Róma, Olaszország 4×100 m Vegyes váltó 3:27.28 Peking, Kína 100 m Gyors 0:47.51 Peking, Kína 200 m (lc) Gyors 1:42.96 Peking, Kína Világ Dátum 2009.0801 2009.0729 2008.0810 2008.0811 2009.0731 2008.0817 2008.0811 2008.0815 1:43.78 East Meadow, New York, USA 2006.0204 200 m (sc) Pillangó 1:52.27 Melbourne, Victoria, Austrália 2003.1128 200 yd 1:39.70 Austin, Texas, USA Amerikai 200 m (sc) Gyors Pillangó 2006.0304 200 m (lc) Gyors 1:44.10 Omaha, Nebraska, USA 2008.0701 200 m (lc)

Hát 1:54.65 Indianapolis, Indiana, USA 2007.0801 200 m (lc) Pillangó 1:52.20 Omaha, Nebraska, USA 2008.0708 College Park, 1:55.94 USA-ban 200 m (lc) Vegyes Maryland, USA 2003.0809 felállított rekord 4×200 m Gyors váltó 7:12.35 Irvine, California, US (lc) 2005.0805 200 m (sc) Gyors 1:43.78 East Meadow, New York, USA 2006.0204 400 m (sc) Vegyes 4:03.99 East Meadow, New York, USA 2006.0203 200 yd 1:39.70 Austin, Texas, USA Pillangó 2006.0304 16 http://www.doksihu 3.3 Phelps által felállított világrekordok (3 táblázat) Phelps 37 világcsúcsot úszott (29 egyéni, 8 csapat (váltó)) 2009. augusztus 2-ig, ezzel megdöntötte a másik amerikai úszó Mark Spitz addigi 33 világrekordját (26 egyéni, 7 csapat). Mindegyiket hosszúpályán állította be, jelenleg 6 számban ő a leggyorsabb a világon. No. Táv Úszásnem Idő Hely Dátum 1 200 m Pillangó 1:54.92 Austin, Texas, USA 2 200 m Pillangó (2) 1:54.58 Fukuoka, Japán 3 400 m

Vegyes 4:11.09 4 4×100 m Vegyes váltó[a] 3:33.48 Yokohama, Japan 5 400 m Vegyes (2) 4:10.73 Indianapolis, Indiana, USA 2003.0406 6 200 m Vegyes 1:57.94 Santa Clara, California, US 2003.0629 7 200 m Pillangó (3) 1:53.93 Barcelona, Spanyolország 8 200 m Vegyes (2) 1:57.52 Barcelona, Spanyolország 9 100 m Pillangó 0:51.47 Barcelona, Spanyolország 10 200 m Vegyes (3) 1:56.04 Barcelona, Spanyolország 20030725 11 400 m Vegyes (3) 4:09.09 Barcelona, Spanyolország 12 200 m Vegyes (4) 1:55.94 College Park, Maryland, US 2003.0809 13 400 m Vegyes (4) 4:08.41 Long Beach, California, US 2004.0707 14 400 m Vegyes (5) 4:08.26 Athén, Görögország 15 200 m Pillangó (4) 1:53.80 Victoria, British Columbia, Canada 2006.0817 3:12.46 Victoria, British Columbia, Canada 2006.0819 16 4×100 m Gyors váltó[b] Ft. Lauderdale, Florida, US 2001.0330 2001.0724 2002.0815 2002.0829 2003.0722 2003.0724 2003.0725 2003.0727 2004.0814 17

http://www.doksihu Victoria, British Columbia, Canada 17 200 m Vegyes (5) 1:55.84 18 200 m Pillangó (5) 1:53.71 Columbia, Missouri, USA 19 200 m Gyors 1:43.86 Melbourne, Victoria, Ausztrália 2007.0327 20 200 m Pillangó (6) 1:52.09 Melbourne, Victoria, Ausztrália 2007.0328 21 200 m Vegyes (6) 1:54.98 Melbourne, Victoria, Ausztrália 2007.0329 22 4×200 m Gyors váltó[c] 7:03.24 Melbourne, Victoria, Ausztrália 2007.0330 23 400 m Vegyes (6) 4:06.22 Melbourne, Victoria, Ausztrália 2007.0401 24 400 m Vegyes (7) 4:05.25 Omaha, Nebraska, USA 25 200 m Vegyes (7) 1:54.80 Omaha, Nebraska, USA 26 400 m Vegyes (8) 4:03.84 Peking, Kína 27 4×100 m Gyors váltó (2)[d] 3:08.24 Peking, Kína 28 200 m Gyors (2) 1:42.96 Peking, Kína 29 200 m Pillangó (7) 1:52.03 Peking, Kína 30 4×200 m Gyors váltó (2)[e] 6:58.56 Peking, Kína 31 200 m 1:54.23 Peking, Kína Vegyes (8) 32 4×100 m Vegyes váltó (2)[a] 3:29.34 Peking, Kína Indianapolis,

Indiana, USA 33 100 m Pillangó (2) 0:50.22 34 200 m Pillangó (8) 1:51.51 Róma, Olaszország 35 4×200 m Gyors váltó (3)[f] 6:58.55 Róma, Olaszország 36 100 m Pillangó (3) 0:49.82 Róma, Olaszország 37 4×100 m Vegyes váltó (3)[g] 3:27.28 Róma, Olaszország 2006.0820 2007.0217 2008.0629 2008.0704 2008.0810 2008.0811 2008.0812 2008.0813 2008.0813 2008.0815 2008.0817 2009.0709 2009.0729 2009.0731 2009.0801 2009.0802 18 http://www.doksihu a b c d e f g 2, 3 Aaron Peirsol, Brendan Hansen, és Jason Lezak-kal együtt Neil Walker, Cullen Jones, és Jason Lezak-kal együtt Ryan Lochte, Klete Keller, és Peter Vanderkaay-jel együtt Garrett Weber-Gale, Cullen Jones, és Jason Lezak-kal együtt Ryan Lochte, Ricky Berens, és Peter Vanderkaay-jel együtt Ryan Lochte, Ricky Berens, és David Walters-sal együtt Aaron Peirsol, Eric Shanteau és David Walters-sal együtt A táblázatok adatainak forrását lásd a hivatkozásoknál 19 http://www.doksihu 3.4

Michael Phelps fontosabb eredményei, részeredményekkel 3.41 Michael Phelps fő versenyszáma, a 200 méteres pillangóúszás elemzése Phelps fő száma a 200 méteres pillangóúszás. Részletesen először ebben a számban elért eredményeit fogom vizsgálni, a Sydney olimpián elért 5. helyezésétől a 2009-es római világbajnokságon úszott jelenlegi világcsúcsig. A 200m pillangóúszás eredményei, részeredményekkel (4. táblázat) Egy adott 50 méteres hossz %-os aránya a teljes időből, teljes idő %-a a legjobbhoz viszonyítva. Vastagon szedve a legjobb időeredmények az egyes kategóriákban. Eredmény 50 Idő % részidő 1:51.51 100,00 2476 1:52.76 98,89 2517 1:54.31 97,55 2567 1:52.03 99,54 2536 1:53.70 98,07 2589 1:53.70 98,07 2612 1:52.20 99,39 2547 1:54.02 97,80 2595 1:53.31 98,41 2572 1:56.05 96,09 2642 1:52.09 99,48 2526 1:53.71 94,73 2990 1:55.67 96,40 2624 1:52.80 97,99 2579 1:54.32 97,54 2584 1:56.17 95,99 2642 1:55.26 96,75 2581 1:57.31 95,06

2665 1:54.04 97,78 2555 1:53.93 97,88 2595 1:54.58 97,32 2564 1:56.50 95,72 2676 Átlag: 4 100 rész% 22,2 22,3 22,5 22,6 22,8 23,0 22,7 22,8 22,7 22,8 22,5 25,4 22,7 22,7 22,6 22,7 22,4 22,7 22,4 22,8 22,4 23,0 22,8 részidő 28.12 28.52 28.88 28.17 29.43 29.32 28.28 28.99 28.50 29.08 28.36 29.25 29.17 29.48 29.03 28.92 28.95 29.71 28.90 28.94 26.17 29.68 150 rész% 25,2 25,3 25,3 25,1 25,9 25,8 25,2 25,4 25,2 25,1 25,3 24,8 25,2 25,9 25,4 24,9 25,1 25,3 25,3 25,4 22,8 25,5 25,2 részidő 29.05 29.58 29.97 29.22 29.63 29.57 29.29 29.25 29.40 30.18 29.25 29.57 30.05 29.38 29.56 30.30 30.04 30.31 30.09 29.39 32.90 30.19 200 rész% 26,1 26,2 26,2 26,1 26,1 26,0 26,1 25,7 25,9 26,0 26,1 25,1 26,0 25,8 25,9 26,1 26,1 25,8 26,4 25,8 28,7 25,9 26,1 részidő 29.58 29.49 29.79 29.28 28.75 28.69 29.16 29.83 29.69 30.37 29.22 28.99 30.21 29.15 29.89 30.53 30.46 30.64 29.50 29.65 29.87 29.87 Hol Mikor rész% 26,5 26,2 26,1 26,1 25,3 25,2 26,0 26,2 26,2 26,2 26,1 24,6 26,1 25,6 26,1

26,3 26,4 26,1 25,9 26,0 26,1 25,6 Róma Indianapolis Santa Clara Peking Peking Peking Omaha Omaha Columbia Santa Clara Melbourne Columbia W. Lafayette Victoria Irvine Charlotte Irvine Stanford Athén Barcelona Fokuoka Sydney 09.0729 09.0708 09.0612 08.0813 08.0812 08.0811 08.0702 08.0701 08.0215 07.0629 07.0328 07.0217 06.1202 06.0817 06.0802 06.0610 05.0804 05.0520 04.0817 03.0722 01.0724 00.0919 26,0 A táblázat adatainak forrását lásd a hivatkozásoknál. A táblázat alapján készült az 1 és a 2 ábra 20 http://www.doksihu 1. ábra: A 200m pillangó 50m-es részidői világversenyeken (2000-2009) 35,00 30,00 25,00 20,00 Idő (s) első 50m második 50m harmadik 50m negyedik 50m 15,00 10,00 5,00 0,00 Róma Peking Melbourne Athén Barcelona Fokuoka Sydney Versenyek 21 http://www.doksihu 2. ábra: A 200m pillangó idejének és részidőinek alakulása világversenyeken (2000-2009) 140,00 120,00 100,00 80,00 első 50m idő (s) második 50m

harmadik 50m negyedik 50m 200m 60,00 40,00 20,00 0,00 Róma Peking Melbourne Athén Barcelona Fokuoka Sydney Versenyek 22 http://www.doksihu 200 méteres pillangóúszásban 2000. és 2009 között a világversenyeken Phelps eredménye kerek 5s-ot javult. Amennyiben ezek részidőit nem abszolút értékben, hanem a teljes idő százalékában fejezzük ki, meglepő szabályosság figyelhető meg. Az 1. táblázat alapján megállapítható, hogy az első 50 méter a teljes futamidő 22,5-23%-a, a második 50 méter 25-25,5%-a, a harmadik 50 méter 25,9-26,2%-a, a negyedik 50 méter pedig 25,8-26,2%-a. A feltüntetett 22 versenyből mindössze egy futamban tapasztalható figyelemre méltó eltérés: Fokuoka, 2001, itt a második és harmadik 50 méter is kilóg a sorból: a második 50 méter a teljes idő 22,8%-a, a harmadik 50 méter 28,7%-a. Ezen a versenyen Phelps más taktikát választott: egy nagyon erős második 50 métert egy szokatlanul gyenge harmadik

követett, ám az utolsó hosszra így sem maradt több energiája, mintha a megszokott, nagyjából egyenletes tempót ússza. A 200m pillangó 50m-es részidői világversenyeken (2000-2009) c. diagramon megfigyelhetjük, hogy a 9 versenyen a negyedik 50 méter ideje szinte állandó (0.65s az eltérés a legjobb és a legrosszabb között), 0,29s-mal jobb a 2009-es idő a 2000-esnél, de a legjobb negyedik hosszt nem a Római vb-n úszta. (2922s Montreal) Ha az említett fokuokai kivételt nem vesszük figyelembe, a második 50 méteren folyamatos javulás tapasztalható, összesen 1,56s. A harmadik 50 méteren 0,69s-mal volt gyorsabb Rómában, mint Sydneyben, a javulás folyamatosnak mondható a legnagyobb ugrás az utolsó évben történt 0.17s, akárcsak az első 50 méteren ahol az utolsó év alatt 0.6s-ot gyorsult, 2000-2001 között pedig 112s-ot Ezt a változást magyarázza a rajt technika fejlesztése, a reakcióidő javulása, az első nagy ugrásnál Phelps fiatal kora

(15-16 éves), de említést kell tenni az újgenerációs úszóruhák megjelenéséről is, amelyek hozzájárultak a javuláshoz. A 200m pillangó idejének és részidőinek alakulása világversenyeken (2000-2009) c. diagram szemlélteti, hogy a 200 méter teljes ideje folyamatosan, csaknem lineárisan javult. 23 http://www.doksihu 3.42 A 400 méteres vegyesúszás elemzése A 400m-es vegyesúszás eredményei, részeredményekkel (5. táblázat) A részidők alakulása abszolút értékben (s). Egy adott 50-es hossz %-os aránya a teljes időből. Vastagon szedve a legjobb időeredmények az egyes kategóriákban. 5 A táblázat adatainak forrását lásd a hivatkozásoknál Eredmények 4:03.84 4:07.82 4:13.43 4:13.47 4:13.73 4:14.08 4:05.25 4:06.22 4:11.30 4:18.32 4:10.47 4:10.16 4:11.40 4:21.19 4:12.71 4:17.06 4:08.26 4:14.98 4:09.09 50m 25.73 10,55 26.13 10,54 26.14 10,31 26.74 10,55 26.42 10,41 26.49 10,43 26.16 10,67 25.56 10,38 26.31 10,47 26.47 10,25 26.65 10,64

25.88 10,35 26.51 10,54 27.25 10,43 26.38 10,44 26.92 10,47 26.42 10,64 27.57 10,81 26.21 10,52 100m 29.19 11,97 29.15 11,76 29.11 11,49 29.33 11,57 29.79 11,74 30.37 11,95 29.22 11,91 29.49 11,98 29.59 11,77 29.88 11,57 30.86 12,32 29.22 11,68 30.43 12,10 30.77 11,78 29.01 11,48 30.53 11,88 29.15 11,74 29.79 11,68 29.23 11,73 Részeredmények - idő és % 150m 200m 250m 300m 31.37 3020 3477 3579 12,86 12,39 14,26 14,68 31.10 3096 3569 3645 12,55 12,49 14,40 14,71 32.11 3142 3613 3710 12,67 12,40 14,26 14,64 32.87 3180 3665 3723 12,97 12,55 14,46 14,69 32.96 3226 3639 3700 12,99 12,71 14,34 14,58 32.85 3210 3658 3698 12,93 12,63 14,40 14,55 31.24 3070 3513 3600 12,74 12,52 14,32 14,68 31.65 3148 3512 3603 12,85 12,79 14,26 14,63 31.93 3175 3689 3738 12,71 12,63 14,68 14,87 33.83 3295 3740 3864 13,10 12,76 14,48 14,96 31.75 3117 3568 3665 12,68 12,44 14,25 14,63 31.41 3051 3684 3758 12,56 12,2 14,73 15,02 32.54 3146 3582 3678 12,94 12,51 14,25 14,63 33.33 3241 3869 3864 12,76 12,41

14,81 14,79 32.27 3128 3672 3772 12,77 12,38 14,53 14,93 33.15 3200 3719 3830 12,90 12,45 14,47 14,90 31.23 3030 3653 3673 12,58 12,20 14,71 14,79 32.99 3200 3670 3725 12,94 12,55 14,39 14,61 31.85 3093 3604 3672 12,79 12,42 14,47 14,74 Hol, mikor 350m 400m 28.94 2785 Peking 11,87 11,42 08.0810 29.95 2839 Peking 12,09 11,46 08.0809 31.46 2996 Omaha 12,41 11,82 08.0629 30.28 2857 Santa Clara 12,0 11,27 08.0516 30.26 2865 Columbus 11,93 11,29 08.0405 30.09 2862 Columbia 11,84 11,26 08.0216 29.48 2732 Omaha 12,02 11,14 07.0629 29.10 2779 Melbourne 11,82 11,29 07.0401 29.57 2788 Columbia 11,77 11,09 07.0218 30.42 2873 WLafayete 11,78 11,12 06.1201 29.46 2825 Victoria 11,76 11,28 06.0818 30.19 2853 Irvine 12,07 11,40 06.0801 29.65 2821 Santa Clara 11,79 11,22 06.0623 30.98 2912 Ann Arbor 11,86 11,15 06.0520 30.22 2911 Irvine 11,96 11,52 05.0802 30.48 2849 Stanford 11,86 11,08 05.0520 29.56 2834 Athén 11,91 11,42 04.0814 30.02 2866 Santa Clara 11,77 11,24 04.0520 30.21 2790 Barcelona 12,13

11,20 03.0727 24 http://www.doksihu 3. ábra: 50m -es részidők változása (2003-2008) 40,00 35,00 első 50m (pillangó) 30,00 második 50m (pillangó) harmadik 50m (hát) 25,00 idő (s) negyedik 50m (hát) 20,00 ötödik 50m (mell) 15,00 hatodik 50m (mell) hetedik 50m (gyors) 10,00 nyolcadik 50m (gyors) 5,00 na n Ba r ce lo At hé el bo M Pe kin g ur ne 0,00 Versenyek A 3. ábra az 5 táblázat alapján készült 25 http://www.doksihu 4. ábra: A 400m vegyes idejének és részidőinek változása világversenyeken (2003-2008) 300,00 250,00 Idő (s) 200,00 150,00 100,00 50,00 0,00 Peking Melbourne Athén első 50m (pillangó) második 50m (pillangó) Vesenyek hamadik 50m (hát) hatodk 50m (mell) hetedik 50m (gyors) nyolcadik 50m (gyors) Barcelona negyedik 50m (hát) 400m ötödik 50m (mell) 26 http://www.doksihu 5. ábra: Matematikai becslések összehasonlítása Phelps Pekingben és Barcelonában elért 400 m vegyes

részidőivel 16,00 14,00 12,00 10,00 Százalékos megoszlás 8,00 6,00 4,00 2,00 0,00 1 2 3 4 5 6 7 8 50m-es részidők Matematikailag számított százalékos időeloszlás Pekingi effektív százalékos időeloszlás Barcelonai effektív százalékos időeloszlás A 4. és az 5 ábra a 7 táblázat alapján készült Az adathalmazok, még ha egy adott versenyszám (400 méteres vegyesúszás) részeredményeit is tűntetik fel, azonos hosszakra vetítve, mégis nehezen áttekinthető képet nyújtanak. Más értéke van egy másodpercnek gyorsúszásban vagy mellúszásban, és más, ha egy néhány másodperccel lassabb vagy gyorsabb futam részeredményét vizsgáljuk. Érdekesnek tűnt tehát azt is vizsgálni, mekkora hányadát (hány %-át) teszi ki egy adott 50 m-es hossz a teljes futamidőnek. Ez a szemlélet sokat segít Michael Phelps erő-bevetésének, ha úgy tetszik: energia-gazdálkodásának illetve energia-hatékonyságának értékelésében is. 27

http://www.doksihu A teljes időhöz mérten százalékosan megadott részidőket összehasonlítottam az adott úszásnemek világrekordjaiból adódó százalékos eloszlással. Ezeket az elméleti értékeket úgy kaptam, hogy az úszásnemek 200 m-es világcsúcsait összeadtam, majd a 4 csúcs mindegyikét elosztottam a kapott összeggel. A számított és a valós értékek nagyon közel esnek egymáshoz, pillangóúszásban nagyjából annyival jobb, mint amennyivel rosszabb mellúszásban ill. hátúszásban, valamint az első hossz gyorsúszásban. Ez is alátámasztja, hogy elsősorban pillangóúszó. (5ábra) A 19 eredményt vizsgálva melyeket jelentős versenyeken ért el, az egyes 50 méterek százalékos aránya az egészhez viszonyítva konstansnak mondható, „óramű pontosságú” energia beosztást tanúsítva – minden egy terv szerint kerül megvalósításra. Az energiagazdálkodást illetően szembetűnő, hogy mind a számított időhöz képest, mind egy

adott úszásnem két 50 m-es hossza között rendszeresen (mondhatni előre tervezettnek tűnően), minimális különbségek ismétlődnek (háton az első 50 méter mindig gyengébb, mint a második, mellen éppen fordítva). Az eredményeket vizsgálva, az az érzés támad, hogy egy minimális lassítás elegendő ahhoz, hogy kipihenje magát. Ebből dupla előny származhat • feltölti tartalékait • a „kipihentség” érzése önbizalmát növeli A nyolcadik hossz részideje jól mutatja, hogy mindig készen áll egy pusztító erejű hajrára. Utóbbit nem veti be okvetlenül: Michael Phelps esetében ugyanis figyelembe kell venni azt is, hogy a nagy versenyeken mindig több számban indul. Ennek következtében, minden egyes számban arra is kell gondolnia, hogy a következő még hátravan, nem égetheti ki magát. Jól kell gazdálkodnia tehát az erejével, amit viszont úgy tud elérni, ha minden egyes futamban az előre meghozott tervet hajtja végre,

erőltetés nélkül. Ez is az óramű-szerű versenyzést indokolja. 28 http://www.doksihu Kitartó munkával elérte viszont azt a szintet, hogy • ő diktálja a verseny lefolyását • támadást nem kénytelen sem indítani, sem visszaverni általában. (Cavic) Phelps 2003. és 2008 között 5,25s javulást ért el, ami az egész idő 2,11 %-át teszi ki. A részidőket illetően differenciáltabb a kép, a legnagyobb javulás az első 50 mell (3,65%), ill. az első 50 gyors (4,39%) esetében figyelhető meg Barcelonában az első és második 50 gyors között 2,31s a különbség Pekingben viszont már csak 1,09s. Ez az állóképesség növekedéséből adódhat, egyenletesebb tempóban ússza az utolsó 100m-t, nem kell pihennie a hajrá előtt. Az úszásnemváltás képessége nagyban meghatározza az eredményességet, „az úszásnemváltás képessége, amely a kiemelkedő versenyeredmények egyik faktora.” 9 Ezt a képességet csak hosszas gyakorlás

során lehet megszerezni ez alatt az öt év alatt Phelps megfelelő rutinra tett szert ebben a számban. Ez is magyarázza a mellúszás utáni első hossz gyorsúszás nagymértékű javulását. Az utolsó 50m-en is javított 0,18%-ot, akárcsak az összes többi részidőn, legkevesebbet a második 50m pillangón. A 400m vegyes idejének és részidőinek változása világversenyeken (2003-2008) c. diagram alapján a végeredményt figyelve, megállapítható, hogy ebben az 5 évben Phelps teljesítményfejlődése folyamatos volt, Barcelona és Athén között 0.83s, Athén és Melbourne között 2.04s, Melbourne és Peking között 238s A 204s javulás 1 év alatt kiugró adat. Az 50m-es részidők változása (2003-2008) c diagram jól mutatja, hogy az egyes 50 métereken viszont nem folyamatos javulás következett be. Athénben mindkét hossz hátúszás erős volt (az első 0,14s-mal jobb, a második 0,1s-mal rosszabb, mint Pekingben), viszont az első 50m mellen 0,49s-mal

elmarad korábbi idejétől (Barcelona), míg 1,96s-mal a pekingitől. A vegyesúszásban főleg ezen a távon törekedni kell a táv első felének gazdaságosságára, hiszen a mellúszás igényli a legtöbb energia befektetést. A melbourne-i versenyen a hát részidői eltérést mutatnak a többi versenyhez képest, a második 50m alig jobb az elsőnél, itt különösen „rápihent” a mellre. Látható, hogy különböző taktikákkal volt eredményes az egyes versenyeken, ebben a számban nagyon sok múlik a versenyző pillanatnyi állapotán – valamint, hogy melyik úszásnem az erőssége ill. gyengesége 29 http://www.doksihu 3.43 Michael Phelps, Darnyi Tamás és Cseh László eredményeinek és részeredményeinek összehasonlítása 400 méteres vegyesúszásban (6. táblázat) n 1 P+H 2 H+M 3 M+G 4 P 5 H 6 M 7 G 8 teljes Michael Phelps idő s 116,49 132,13 127,35 54,92 61,57 70,56 56,79 243,84 Peking hányad (h) % 47,77 54,19 52,23 22,52 25,25 28,94

23,29 MP 1. h n – h n-1 % 6,41 3,69 idő s 118,18 134,28 128,04 55,05 63,13 71,15 56,89 246,22 Melbourne hányad (h) % 48,00 54,54 52,00 22,36 25,64 28,90 23,11 MP 2. h n – h n-1 % idő s hányad (h) % MP 3. h n – h n-1 idő hányad (h) MP 4. h n – h n-1 6,54 3,26 117,1 134,79 131,16 55,57 61,53 73,26 57,90 248,26 Athén 47,17 54,29 52,83 22,38 24,78 29,51 23,32 % 7,13 4,72 s 118,22 135,54 130,87 55,44 62,78 72,76 58,11 249,09 Barcelona % 47,46 54,41 52,54 22,26 25,20 29,21 23,33 % 6,95 4,01 Darnyi Tamás idő s 122,57 135,62 129,79 59,10 63,47 72,15 57,64 252,36 Örökranglista hányad (h) % 48,57 53,74 51,43 23,42 25,15 28,59 22,84 DT 1. h n – h n-1 % 5,17 3,44 Cseh László idő s 119,08 134,31 128,29 55,51 63,57 70,74 57,55 247,37 Roma hányad (h) % 48,14 54,30 51,86 22,44 25,70 28,60 23,26 CsL 1. h n – h n-1 % 6,16 2,90 idő s 117,43 133,21 128,73 55,07 62,36 70,85 57,88 246,16 Peking hányad (h) % 47,70 54,12 52,30 22,37 25,33 28,78 23,51 CsL 2. h n –

h n-1 % 6,41 3,45 idő s 119,05 133,67 130,58 56,86 62,19 71,48 59,1 249,63 Montreal hányad (h) % 47,69 53,55 52,31 22,78 24,91 28,63 23,68 CsL 3. h n – h n-1 % idő s 120,58 hányad (h) % 47,82 5,86 3,72 135,6 131,57 57,08 53,78 52,18 22,64 63,5 72,1 59,47 252,15 Athen 25,18 28,59 23,59 CsL 4. h n – h n-1 % 5,96 3,41 idő s 120,86 135,53 129,93 57,24 63,62 71,91 58,02 250,79 Barcelona hányad (h) % 48,19 54,04 51,81 22,82 25,37 28,67 23,13 CsL 5. h n – h n-1 6 % 5,85 3,31 A táblázat adatainak forrását lásd a hivatkozásoknál 30 http://www.doksihu A 400 m vegyesúszás egyrészt eleve különleges adottságok egész sorát követeli meg az úszótól, másrészt tág teret hagy egyéni stratégia kialakítására, és emellett nagy hagyományokra tekint vissza Magyarországon. Érdekesnek tartottam tehát összehasonlítani e szám jelenleg világszinten legsikeresebb versenyzőjének eredményeit és részeredményeit egy korábbi világelső valamint

egy jelenleg is világszinten élvonalbeli magyar versenyzőével. Összehasonlítás alapjául szolgált: - Michael Phelps négy jelentős nemzetközi versenye - Darnyi Tamás örökranglistán jegyzett eredménye - Cseh László öt jelentős nemzetközi versenye Darnyi több mint 15 évvel Phelps előtt elért eredményei még ma is, abszolút értékben is, tiszteletre méltóak. A százalékos arányokat elemezve, úszásnemenként külön és az elemzési módszernek megfelelően a P+H, H+M és M+G értékeit tekintve, Darnyi kiegyensúlyozottabb teljesítményt nyújtott: 1. Phelps esetében a P+H és a H+M közti különbség a négy verseny során 6,41 és 7,13 % között ingadozott, ugyanez Darnyi Tamás esetében mindössze 5,17 %-ot ért el. 2. A hátúszás és a mellúszás százalékos arányai is általában távolabb állnak egymástól Phelpsnél, mint Darnyinál: előbbinél a különbség eléri a 4,72 %-ot (Pekingben is 3,69 %), míg Darnyi esetében ez az érték

3,44 %. Cseh László Michael Phelps kortársa, versenytársa. Eredményei minimális mértékben elmaradnak ugyan Phelpsétől, azonban az eredmények szerkezete figyelmet érdemel a Phelpssel történő összehasonlításban is: A (H+M) – (P+H) különbség vonatkozásában • Phelps esetében 6,41 és 7,13% közti értékeket kapunk • Cseh esetében a különbség 5,85 és 6,41% között ingadozik • Mindkettőjük legjobb eredménye során a különbség egyaránt 6,41% A hátúszás és a mellúszás esetében megvizsgáltam az (M) – (H) különbség alakulását is • Phelps esetében az érték 3,26 és 4,72% között ingadozik 31 http://www.doksihu • Cseh esetében a különbség mindössze 2,90% és 3,72% között alakul. Mivel két ilyen szintű magyar versenyző jellemző paraméterei kimondottan hasonló módon térnek el az amerikaitól, megkockáztathatjuk, hogy nem véletlenről van szó, hanem feltehetően a magyar felkészítési rendszer

jellemző vonásáról, filozófiájáról. Az az állítás, hogy a jó hátúszók gyenge mellúszók, illetve fordítva a jó mellúszók gyenge hátúszók Phelps-re is igaz. Cseh felkészítésében (ahogy Darnyiéban is korábban) a 400m vegyesen van a hangsúly, a hát- és mellúszás együttes optimalizációjával. Phelps pillangón, gyorson és háton is a világ élvonalához tartozik, gyengébb mellúszását a másik három úszásnemmel kompenzálja. 32 http://www.doksihu 3.24 A 200 méteres vegyesúszás elemzése 200 m vegyesúszás – Michael Phelps legfontosabb eredményei (7. táblázat) Eredmény 1:54.23 1:54.98 1:56.04 1:56.68 1:57.14 7 Részeredmények 100 150 28.81 33.50 28.62 33.89 29.04 34.51 29.35 34.45 28.84 35.02 50 24.59 24.96 25.29 25.22 25.51 Hol 200 27.33 27.51 27.20 27.66 27.77 Peking Melbourne Barcelona Montreal Athén Mikor 2008.0815 2007.0329 2003.0725 2005.0728 2004.0819 A táblázat adatainak forrását lásd a hivatkozásoknál 6.

ábra: A 200m veg yes idejének és rés z időinek változ ás a világ vers enyeken (2003-2008) 140 120 100 80 60 40 20 0 P eking Melbourne első 50m (pillangó) Montreal második 50m (hát) Athen harmadik 50m (mell) B arcelona negyedik 50m (gyors) 200m A 6. ábra a 7 táblázat alapján készült 33 http://www.doksihu A 200 m vegyesúszás részidői – a barcelonai részidőkhöz viszonyított különbségek (8. táblázat) Pillangó s s idő különbs. 0,7 24,59 24,96 0,33 25,22 0,07 25,51 -0,22 25,29 0 8 Hát mell gyors s s idő különbs. 28,81 0,23 28,62 0,42 29,35 -0,31 28,34 0,7 29,04 0 s s idő különbs. 1,01 33,5 33,89 0,62 34,45 0,06 35,02 -0,51 34,51 0 teljes s s s s idő különbs. idő különbs. 1,81 27,33 -0,13 114,23 27,51 -0,31 114,98 1,06 27,66 -0,46 116,68 -0,64 27,77 -0,57 116,64 -0,6 27,2 0 116,04 0 A táblázat adatainak forrását lásd a hivatkozásoknál 7. ábra: A részidők javulása és romlása 200 m vegyesen Barcelona és

Peking között 1,2 1 0,8 Javulás (+) és romlás (-) (s) 0,6 0,4 Peking Melbourne 0,2 Montreal Athen Barcelona 0 1 2 3 4 -0,2 -0,4 -0,6 -0,8 1., 2, 3 és 4 hossz A 7. ábra a 8 táblázat alapján készült 34 http://www.doksihu A 200 m vegyesúszás esetén az eredmény 2003 és 2008 között 1,81 s javulást mutat összességében, melyet enyhe időleges visszaesés (Athén: 0,6 s, Montreal: 0,64 s) után ér el. Első ránézésre a részidők is nagy szabályossággal alakulnak, csaknem lineárisan. Amennyiben a Barcelonához viszonyított különbségek alapján készítünk nagy léptékű diagramot ( 7. ábra), differenciáltabb kép tárul elénk: Gyorsúszásban a teljes 5 év alatt nem történt javulás (0,13 s romlás), viszont a 2004-es 0,57 s visszaesés versenyről-versenyre fokozatosan csökkent. Pillangóúszásban a 2003. utáni első évben, Athénban 0,22 s a romlás, azonban ezt folyamatos javulás követi. Pekingben a javulás mértéke már

0,7 s Hátúszásban 2004-ben ez az egyetlen javulás, éspedig kimagasló: 0,7 s. Ezt követően fűrészfog alakban közelít a pekingi 0,23 s javulás felé. Mellúszásban az Athénban történt 0,51 s visszaesés után az eredmény lineárisan javul, 1,01 s értékig, ami egyben az összes részidő közül a legnagyobb javulást is jelenti. Összességében a 200 méteres vegyesúszás eredménye javulásának (1,81 s) oroszlánrészét a mellúszás és a pillangóúszás hozta: 1,01 + 0,7 = 1,71 s 35 http://www.doksihu 4. Michael Phelps eredményességének vizsgálata – a „Secret d’athlėtes Michael Phelps” című film alapján 4.1 Phelps testalkata, fizikai adottságai Az alkat: • 193 cm • 90 kg • Karjait 201 cm szélesre nyújtja • „áramvonalas” test: siklik a vízen és a víz alatt • Hajlékony izületek • „rendellenes” bokaizület: lábfejét 210o-ban vissza tudja hajtani • Arányos test, a 193 cm-hez viszonyítva csaknem

rövid comb + lábszár • Nagy „hajtólapátok”: o Nagy kezek o 35 cm hosszú lábfej (ez cca. 49,5-ös cipőméretnek felel meg) Néhány fizikai adottsága különösen alkalmassá teszi Phlepset az úszásra: hosszú vékony törzse alacsony ellenállást biztosít, karfesztávolsága 201cm mely aránytalanul nagy a 193 cm-es magasságához képest. Viszonylag rövid lábai szintén az ellenállást csökkentik, illetve szárnyashajóhoz hasonló vízfekvést eredményeznek. Lábmérete 49,5, bokáiban dupla ízülettel született, ami az jelenti, hogy annyira vissza tudja hajlítani a lábfejét, hogy az túlmegy az egyenesen, több mint kétszáz fokban. Az úszás előtt sok egyéb sportot űzött: ennek eredménye harmonikus testformafejlődés. Fizikai képességei közül a szakemberek kiemelik • Erejét • Gyorsaságát • Állóképességét (aerob és anaerob) Ezeket külön-külön is magas szinten bírja, ami egymagában még nem felülmúlhatatlan,

azonban mindez ilyen szinten és együttesen keveseknek adatik meg. 36 http://www.doksihu 4.2 Sajátos technikák 4.21 A rajt és forduló technikájának elemzése Michael Phelps mindjárt a rajtnál megteremti a különbséget közte és a mezőny között: míg a többiek maximum 10 m távolság után buknak a felszínre, M.P csak 13-15 m után bukik fel (30-40%-al távolabb) – fél testhosszal a mezőny előtt. Ugyanezt teszi minden forduló után is. Egy 200 méteres hossz leúszása alatt M. Phelps összesen jó 50 métert tölt víz alatt. Általában a fordulóknál a többi úszónak hamarabb van szüksége levegőre, mint neki, tehát hamarabb is buknak fel, mint ő. A 200 méteres távok esetében az utolsó fordulónál az úszók aerob kapacitásuk maximumához érnek, itt adódik a legnagyobb különbség, akár 5 méterrel tovább „delfinezik” mint a többiek. Az Egyesült Államokban a versenyzők sűrűn, szinte minden héten versenyeznek. Egy-egy ilyen

verseny hatékonyabb, mint egy versenyiramú edzés (laktáttolerancia), ráadásul a versenyzési rutin megszerzése is gyorsan megy. Nem csak olimpiai távokon, hanem 400, ill. 200 yardon is rajthoz állhatnak A szabály értelmében itt is 15 méter „delfinezésre” van lehetőség, ám 25 yard-os (22,86 m) medencében 15 méter víz alatti úszás hosszonként azt jelenti, hogy az adott táv több mint 65%-át víz alatt, vagyis anaerob körülmények között tehetik meg. Ilyen versenyek után 50 méteres medencében (ahol csak a táv maximum 30%-a tölthető víz alatt) nem meglepő, hogy Phelps még az utolsó forduló után is könnyedén „kidelfinezi” a 15 métert, szemben versenytársaival.10 4.22 Delfinlábtempó elemzése (hason/háton) A víz alatt mozdulatlan, előre nyújtott karral és csaknem mellből (tehát nem csípőből) indított delfin-tempóval halad, 1 méter mélységben. Rendkívüli ízületi hajlékonysága illetve relatív ereje megkülönbözteti

más élvonalbeli úszóktól. Chris Thomsonnal összehasonlítva szembetűnő, hogy lábfejei az alsó holtponton 5 cm-rel lejjebb vannak. Ez a különbség 10%-kal növeli az előrehajtó erőt Bár Thomson kisebb amplitúdójú mozgást végez, előrenyújtott karjai el-el mozdulnak 37 http://www.doksihu a vízszintestől. Phelps erős törzsizmai elnyelik a hullámmozgás energiáját, így karjai gyakorlatilag nem mozdulnak. Az úszómedence felszínén található turbulencia és a hullámok jelentősen csökkentik az úszó haladási sebességét. Ezek a káros hatások a felszín alatt 50 cmrel megszűnnek Másrészt, a víz alatti felvételeken jól látható, hogy a lapként előre nyúló kar és kéz, stabilizáló uszonyként működik, és nem keletkezik körülötte örvény vagy buborék, ami fékezné az előre haladást. Ugyanakkor támasztékot ad a test és a láb delfin-mozgásának. A felvételeken szembetűnő még a delfin-mozgás nagy amplitúdója, ami

nagy előrehajtó erőt eredményez. Fő előnyei: • Sebesség-előny • A karmunka megtakarításával pihen • Az egyedüli lábmunkával gyorsabb tud lenni a víz alatt, mint a többiek kar- + lábmunkával a víz színén • Minden esetben azonos, így a két úszásnem közötti átállást segíti Motomu Nakashima, a Tokiói Technológiai Intézet professzora tanulmányozta M. P. stílusát, víz alatti felvételekkel és csúcstechnológiai módszerekkel, az áramlások és örvények kialakulása vonatkozásában, más úszókkal is összehasonlítva. Ő is rámutatott a víz alatt mozdulatlanul előre nyúló uszony szerepét játszó karok előnyös hatására, valamint a felszíntől távolabbi rétegekben található kedvezőbb áramlási viszonyokra. Mindezen túl, az 1 méter mélységben leúszott hossz utáni felmerülés gyorsulást is eredményez (a tüdőben lévő levegő felhajtóereje által), az üldözéses kerékpárverseny során a

magasabbra felkapaszkodott versenyző hirtelen „gyújtásához” hasonlóan. Összehasonlításul Peter Vanderkaay, egy másik úszó 5 delfin-tempó után felbukik, M. Phelps 10 tempót tesz meg a víz alatt Ugyanakkor Vanderkaay csak 40 cm mélyre merül, ahol a hullámellenállás még jelentős. 38 http://www.doksihu 4.23 Kartempó elemzése A víz alatti felvételek egyértelművé teszik továbbá, hogy a M. P a felszínen úszva is megkülönbözteti magát versenytársaitól. Gyorsúszás közben világosan látható, hogy a kartempókkal a többi úszó jelentős mennyiségű levegőt visz a víz alá, amiből buborékok keletkeznek, melyek a kar és a test haladására fékezőleg hatnak. Chris Thompsonnal igen szemléletes az összehasonlítás. Míg Thompson kezeit/karjait buborék-áradat veszi körül, Phelps karjai körül nem látni buborékot. M. P vízfogása is áramlástani mintapélda: ujjaival érinti a felszínt, majd mintegy „belecsúsztatja” kezét

és karját, így minimális ellenállásra találva, míg Thomson könyöke, alkarja és tenyere nagyjából egy időben éri el a vízfelszínt mely nagyobb ellenállást eredményez, aminek a leküzdéséhez felhasznált energiát Phelps megspórolja. A legendás Mark Spitz karmozgása (gyorsúszás) a víz alatt „S” alakban ment végbe, és azóta a gyorsúszók igyekeztek őt utánozni. A szakértők véleménye szerint ez a karmozgás járt a legkevesebb buborék keletkezésével, és ez keverte a legkevesebb káros örvényt a test körül. Ezzel szemben M. Phelps karjai a víz alatt inkább „I” formájú (egyenes) pályát írnak le, és ezzel a testhez közelebb is maradnak, mintha „S” alakú pályán lennének. Úgy tűnik, hogy a testhez közelebb elhaladó karok mozgatásához kevesebb erő szükséges. Ez a technika még nála sem tökéletes, mivel bal kezével a korábbi „S” alakú pályát írja le, szemben a jobbal, ami az „I”- alakút. Edzőjével

ennek tökéletesítésén is dolgoztak a Pekingi Olimpia előtt. 4.3 Edzésmódszerek Phelps 2 órát edz reggel, 3 órát délután, egy pihenőnapja van hetente. 4.31 Egyedi edzésmódszer a delfinlábtempó fejlesztésére 39 http://www.doksihu M. Phelps csodafegyvere a delfin-tempó, melyet a víz alatti úszás során minden úszásnemben bevet (hátúszásnál is), annál is inkább, mivel így kartempó nélkül is gyorsúszó-ütemben halad. Delfin-tempójának fejlesztésére (és egyben állóképességének növelésére) használ az a gyakorlat, mely során mély vízben, függőleges helyzetben, 8 kg-os ólomövvel, karjai segítsége nélkül, delfin-tempóval 45 mp-en keresztül kitartja fejét a vízből, majd 10 mp pihenés után ismét. A teljes program keretében tízszer ismétli ugyanezt. Hasonló: tízszer kiugrani „delfinezve” 1 m-re a vízből a 8 kg-os ólomövvel, majd 30 mp pihenés után tízszer ismét előröl kezdeni (ez összesen 100 ugrást

jelent). Ezt a kimerítő gyakorlatot csak 3 naponta végzi. A delfin-tempó fejlesztésének hozadéka az összes úszásnemben a teljesítmény javulását eredményezi (a mellúszástól eltekintve). 4.32 A magaslati edzés Az állóképesség további fokozását szolgálja az oxigén-szegény levegőben végzett edzés is. A tengerszint felett 1800 m magasan fekvő Colorado Springs kiválóan alkalmas erre a célra: a levegő 20%-al kevesebb oxigént tartalmaz, mint a tenger szintjén. M. Phelps egyhónapos programja itt 2008 januárban, napi 6 órás edzést, 16 km leúszását tartalmazta. 4.4 A táplálkozás A film szerint Phelps 8000 kalóriát fogyaszt el naponta, 5 étkezés alatt, mely egy átlagos felnőtt férfi szükségletének háromszorosa. 4.5 Pszichológiai tényezők, amelyek hozzájárulnak Phelps rendkívüli teljesítményéhez - M. Phelps úgy tekinti, hogy pályafutása apró, egymást követő szakaszokból állt össze. Minden cél teljesítése után

jött a következő 40 http://www.doksihu - Michael Phelpsre már kiskorától jellemző a határtalan nyerni akarás. - Eltökélt a sport, az úszás iránt. Kitartó, összeszedett, célkövető Biztos abban, hogy mindent megtett a tökéletes felkészülés érdekében, eleget edzett, jó a kondíciója, tehát nyerni fog. - Phelps hihetetlen energiát képes mozgósítani, a versenyre, a győzelemre összpontosítani, maximálisan koncentrálni. Flow-ban van „A flow-ban lévő sportoló biztosan érzi, hogy mit kell tennie, és megszakítatlan figyelemmel tud teljesíteni”.11 Ugyanakkor nagyon tudatosan osztja be az erejét, nagyon fontosnak tartja, hogy a versenyek között annyi fizikai és lelki energiát tartalékoljon, amennyit csak bír. - Phelps-nek kellő önbizalma, reális önértékelése van. - Biztos érzelmi háttere van, környezetétől komoly biztatást, támogatást kap. - Nagyon nagy szerepet játszik Phelps sikerében az, hogy kiváló a kapcsolata, a

kommunikációja az edzőjével. Együtt tűzik ki az elérendő célokat, és együtt készítik el a pontos edzéstervet, amelyet szigorúan betartanak. 41 http://www.doksihu 5. Összegzés Szakdolgozatomban Michael Phelps eredményességének titkát kutatva bemutattam eddigi eredményeit. Elemeztem a fontosabb versenyszámait, a 200 méteres pillangóúszást, a 400 és a 200 méteres vegyesúszást. A „Secret d’athlètes Michael Phelps” című film alapján bemutattam Phelps egyéni különleges adottságait, technikáit, edzésmódszereit. Szakdolgozatom céljául azt tűztem ki, hogy magyarázatot találjak Michael Phelps rendkívüli teljesítményére, saját, szerény eszközeimmel. Eredeti szándékom az volt, hogy kizárólag Phelpsre koncentráljak. Kivételes eredményeinek elemzése során ezek háttere is felmerült: az eredmények szerkezete, Phelps erősségei, edzési módszere. Érdekesnek tűnt számomra, hogy rövid párhuzamot vonjak a 400 m

vegyesúszás két nagy magyar specialistájának, Darnyi Tamásnak és Cseh Lászlónak eredményeivel is. Az eredmények szerkezetének vizsgálata során arra a megállapításra jutottam, hogy mindkét magyar versenyző eredménye azonos jelleggel tér el Phelps eredményeitől: a különböző úszásnemek idejének a teljeshez viszonyított aránya a magyar versenyzőknél homogénebb, és különösen a hát-mell különbség kisebb. Gyengeségei ellenére, módszerem lehetővé tette Phelps 50 méteres részidői százalékos megoszlásának matematikai meghatározását, és a számított értékek összehasonlítását a valós versenyen elértekkel. (Természetesen, ezt a módszert az is segítette, hogy Phelps az adott úszásnemekben – a mellúszástól eltekintve – maga is világszinten élvonalban áll.) A matematikai számítás azt tételezi fel, hogy Phelps igyekszik minden egyes 50 méterre egyenlő energiát bevetni. A számított és valós értékek arra

mutatnak rá, hogy Phelps ettől valamennyivel eltérően „adagol”. Az eltérés a vizsgálat 5 éve alatt lezajlott összes versenye során hasonló volt: kivétel nélkül az összes rész-50 méteren vagy következetesen gyorsabb, vagy következetesen lassabb volt az azt megelőzőnél, ill. a rá következőnél (feltehetően az energia-tartalékok feltöltése). Nem volt mindig szüksége hajrázni, de a 42 http://www.doksihu hajrához mindig tartalékolt, egy lazább utolsó előtti 50 méter formájában. Mindez egy következetesen kidolgozott és fegyelmezetten végrehajtott stratégia része. A fegyelmezett kivitelezés nemcsak kivételes képességeinek mindenkori rendelkezésre állását biztosítja, hanem feltehetően lelki egyensúlyának is támasza, ameddig ő tartja magát a tervhez, addig az eredmény sem marad el. A lélektani támaszra feltételezhetően nagy szüksége van. Erre bizonyítéknak tűnik a római, pekingi majdnem elvesztett 100 méteres

pillangóúszás után elemi erővel kitörő, csaknem tébolyodott arckifejezése, viselkedése. A terv következetes betartása következtében, eredményeinek javulása is szabályos, kiszámítható. Kérdés, meddig tudja illetve akarja folytatni úszó pályafutását, és képes lesz-e még túlszárnyalni eddigi eredményeit. 6. Köszönetnyilvánítás Dolgozatom végén szeretnék köszönetet mondani, mindazoknak, akik közvetve vagy közvetlenül segítséget nyújtottak munkám során. Elsősorban Dr Tóth Ákosnak, aki számos adat, forrásanyag mellett szakmai tanácsokkal látott el. Útmutatásai nélkül elveszíthettem volna az elemzés fonalát: köszönöm, hogy ezt az érdekes munkát irányításával végezhettem. Köszönet illeti a TF Úszás és Vízi Sportok Tanszék tanárait és dolgozóit. Köszönettel tartozom a Jövő SC-Veolia edzőinek, akiktől szakmai gyakorlatom során sok hasznos tanácsot kaptam. Végül köszönetet mondok szüleimnek, akik

nélkül a dolgozat nem készülhetett volna el. 43 http://www.doksihu Jegyzetek / Hivatkozások 1. Bob Schiller: Michael Phelps az úszócsoda Egy bajnok igaz története Atheneum, Budapest, 2009. 22 p 2. Bob Schiller: Michael Phelps az úszócsoda Egy bajnok igaz története Atheneum, Budapest, 2009. 23-24 p 3. Bob Schiller: Michael Phelps az úszócsoda Egy bajnok igaz története Atheneum, Budapest, 2009. 25 p 4. Bob Schiller: Michael Phelps az úszócsoda Egy bajnok igaz története Atheneum, Budapest, 2009. 41 p 5. Bob Schiller: Michael Phelps az úszócsoda Egy bajnok igaz története Atheneum, Budapest, 2009. 48-49 p 6. Bob Schiller: Michael Phelps az úszócsoda Egy bajnok igaz története Atheneum, Budapest, 2009. 81 p 7. Bob Schiller: Michael Phelps az úszócsoda Egy bajnok igaz története Atheneum, Budapest, 2009. 96 p 8. Bob Schiller: Michael Phelps az úszócsoda Egy bajnok igaz története Atheneum, Budapest, 2009. 109 p 9. Dr Tóth Á, Dr Sós Cs, Dr Egressy J: Az

úszás tankönyve, Semmelweis Egyetem Testnevelés és Sporttudományi Kar (TF), Budapest, 2008. 92 p 10. Dr Sós Csaba - Sportági elmélet és módszertan 2010 április 7-i előadása nyomán 11. Jackson, S A – Csíkszentmihályi M: Sport és Flow Az optimális élmény Vince Kiadó, Budapest, 2001. 73 p 44 http://www.doksihu Felhasznált irodalom és weboldalak • Dr. Tóth Á, Dr Sós Cs, Dr Egressy J: Az úszás tankönyve, Semmelweis Egyetem Testnevelés és Sporttudományi Kar (TF), Budapest, 2008 • Dr. Tóth Ákos: A 400 méteres vegyesúszás nemzetközi mezőnyének elemzése Budapest, 1994, In: Kalokagathia, 1994/3. • Dr. Tóth Ákos: Analysis of Tamás Darnyi’s results in 400 m individual medley In Kalokagathia, 1995/1 • Nádori L.: Az edzés elmélete és módszertana Magyar Testnevelési Egyetem, Budapest,1991 • Frenkl R.: Sportélettan, TF Budapest, 2005 • Budavári Á.: Sportpszichológia Medicina Könyvkiadó Zrt, Budapest, 2007 • Lénárt Á.

(szerk.): Téthelyzetben. Sportpszichológiáról edzőknek és versenyzőknek. Országos Sportegészségügyi Intézet, Budapest, 2002 • Jackson, S. A – Csíkszentmihályi M: Sport és Flow Az optimális élmény Vince Kiadó, Budapest, 2001 • Schaller, B.: Michael Phelps az úszócsoda Egy bajnok igaz története Atheneum, Budapest, 2009 • „Secret d’athlètes Michael Phelps” film, FINA,Octagon, Marge Consilman, WITU – TV / Indiana University, Editor: Kazuo ENUKIDO, Co-Producer National Film Board of Canada, Arte France, Université de Programme Découverte et Connaissance Hélene Coldefy, Discovery Channel Canada, Produced by NHK/NHK Joho Network, 2008 • www.finaorg • www.swimrankingsnet • www.icdnturnercom • www.enwikipedia-org/wiki/Michael Phelps 45 http://www.doksihu Források / Hivatkozások Fotó http://www.tvguidecom/celebrities/michael-phelps/photos/258249#42789 1. táblázat: http://en.wikipediaorg/wiki/Michael Phelps 2. táblázat:

http://en.wikipediaorg/wiki/Michael Phelps 3. táblázat: http://en.wikipediaorg/wiki/Michael Phelps 4. táblázat: http://www.swimrankingsnet/indexphp?page=athleteDetail&athleteId=1538691 &styleId=17 5. táblázat: http://www.swimrankingsnet/indexphp?page=athleteDetail&athleteId=1538691 &styleId=19 6. táblázat: http://www.swimrankingsnet/indexphp?page=athleteDetail&athleteId=1538691 &styleId=19 Dr. Tóth Ákos: Analysis of Tamás Darnyi’s results in 400 m individual medley In Kalokagathia, 1995/1 http://www.swimrankingsnet/indexphp?page=athleteDetail&athleteId=1542518 &styleId=19 7. táblázat: http://www.swimrankingsnet/indexphp?page=athleteDetail&athleteId=1538691 &styleId=18 8. táblázat: http://www.swimrankingsnet/indexphp?page=athleteDetail&athleteId=1538691 &styleId=18 46 http://www.doksihu EREDETISÉGI NYILATKOZAT Alulírott Sibelka Dávid Péter Neptun kód: DAF9ID a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi

Kar végzős hallgatója ezennel büntetőjogi és fegyelmi felelősségem tudatában nyilatkozom és aláírásommal igazolom, hogy a Michael Phelps eredményességének sokoldalú vizsgálata című szakdolgozatom saját, önálló munkám ; az abban hivatkozott szakirodalom felhasználása a forráskezelés szabályai szerint történt. Tudomásul veszem, hogy szakdolgozat esetén plágiumnak számít: • szószerinti idézet közlése idézőjel és hivatkozás megjelölése nélkül; • tartalmi idézet hivatkozás megjelölése nélkül; • más publikált gondolatainak saját gondolatként való feltüntetése. Alulírott kijelentem, hogy a plágium fogalmát megismertem, és tudomásul veszem, hogy plágium esetén szakdolgozatom visszautasításra kerül. Kijelentem továbbá, hogy szakdolgozatom nyomtatott és elektronikus (CD-n) példányai szövegükben és tartalmukban megegyeznek. Budapest, 2010. április 30 . Hallgató 47