Média Ismeretek | Tanulmányok, esszék » Kommunikáció-tömegkommunikáció, meggyőzés

Adatlap

Év, oldalszám:2002, 5 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:446
Feltöltve:2006. június 11
Méret:90 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

Kommunikáció házi dolgozat Kommunikáció -tömegkommunikáció, meggyőzés A kommunikációról általában: A kommunikáció fogalmának meghatározásában nincs egyetértés az ezzel foglalkozó kutatók között, mivel a társadalomban és az emberi életben mindenütt jelen van és általános. Osmo Willo finn kommunikációkutató a következőképpen definiálta a kommunikációt: „a kommunikáció a legkisebb társadalmi rendszer, amelyet az idő, tény és szociális reflexitás jellemez”. A kommunikáció, amely eredetileg kizárólag az emberi kommunikációt jelentette, ma már mindenféle rendszer belső információáramlását jelenti, így az emberi szférától távol eső jelenségekre is vonatkoztatható az atomok szintjétől a galaktikáig. Az információ-elmélet szerint a kommunikáció minden, amiben információ történik, függetlenül attól, hogy az információ milyen jelekben (kódban) van kifejezve. A kommunikáció üzenetek

szabályozott cseréje, információ-átvitele egy feladótól egy címzetthez. A kommunikációnak négy fontos eleme van: az adó, aki kódolja az üzenetét, amely egy meghatározott csatornán kerül átvitelre a vevőhöz, aki dekódolja az üzenetet. A kommunikációra általánosan jellemző, hogy mindig mindenki által osztott jelentéssel bír, mindig egyéni interpretációt vált ki és mindig kontextusban (környezetben) zajlik. A kommunikáció fázisait a Shannon – Weaver modellel lehet leírni. 1. Prekommunikációs fázis: vagyis a kommunikáció kezdeményezője az adó inger bocsát ki a kommunikáció célzottjának. 2. Tényleges kommunikációs fázis: az információs forrásból elinduló jelet az információ átalakító jelzéssé (kódolás) alakítja át, amely a kommunikációs csatornán keresztül egy újabb információ-átalakítón keresztül visszaalakul jellé (dekódolás). 3. Postkommunikációs fázis, amelyben az információ tudati

feldolgozása történik Tömegkommunikácós modellben: Kommunikációs fázis Prekommunikáció fázis Tényleges kommunikáció Postkommunikációs fázis Tömegkommunikáció Gondolat Kódolás – Kódolás Átadás telekommunikációs eszközökön keresztül (pl.: újság, televízió, stb.) Dekódolás – Dekódolás Internalizáció 1/5 Kommunikáció házi dolgozat Az információs csatornán keresztül, többé-kevésbé torzultan jut el az információ a vevőhöz (zaj). A zaj lehet szemantikus, amely jelentésbeli problémákat vet fel; technikai zaj, mint például, ha a telefonban recseg a vonal, valamint környezeti zaj, például építkezés zajai beszélgetés közben. A kommunikáció hatékonyságát a redundancia biztosítja, amely a beszélt nyelvet előtérbe helyezi az írotthoz képest. A hallgatóság illetve az információ fogadójának jelrendszeréhez igazodik („nem mindegy, hogy kihez”) Például egy építészmérnöki előadást kár

lenne laikusoknak előadni, mert a hallgatóság csak egy igen kis százaléka értené, hogy miről van szó és így kiszűri a társadalmi és technikai korlátokat. A tömegkommunikációról: A tömegkommunikációs kontextus a kommunikáció egy igen sajátos formája, mert a közlések áramlása mindig közvetett és egyirányú, közlemények továbbítása modern hírközlő eszközök útján történik, a közlő és a befogadó a közlés során sohasem cserél szerepet, valamint heterogén, sokféle információt sugároz, sokféle embernek. Azonban rengeteg előnye van. Például nagy mennyiségű adat közlésére van lehetőség Milyen eszközöket alkalmazhat a kommunikáció forrása? A BBC igazgatója szerint „a híradó a szórakoztatás egyik formája”. Egy tanulmány szerint az emberek legtöbben szórakozásra és kikapcsolódásra vágynak, a tájékozódás csak másodlagos a híradó nézésekor. Amikor tehát a szerkesztők eldöntik, hogy milyen

eseményekről számoljanak be, döntésük részben az anyag szórakoztatási értéke alapján születik meg. Ennek tükrében sajnos nem állítható a mai médiákra, hogy egyáltalán nem tájékoztatják félre közönségüket. Egy-egy hírszerkesztő döntésével esetleg a hír jellegét alapvetően meg tudja változtatni egy-egy részlet kiemelésével, mások elhallgatásával. De egy üzenet meggyőző erejét fokozni lehet anélkül, hogy torzításokhoz, vagy hazugságokhoz kellene folyamodnunk. A meggyőzést célzó változóknak 3 alapvetően fontos csoportját lehet megkülönböztetni: I. A kommunikáció forrását. II. A kommunikáció természetét. III. A közlés befogadóinak sajátosságait. I. A kommunikáció forrása A kommunikáció forrásának szerepe a tömegkommunikációban a meggyőzés. A kommunikáció hatását növelheti a hitelesség, a megbízhatóság és a vonzerő. Véleményünket elsősorban a szakértelemmel rendelkező és

megbízható egyének befolyásolhatják. Elliot Aronson és Burton Golden 6. osztályosokkal végzett kísérleteket ennek bizonyítására A 2/5 Kommunikáció házi dolgozat matematika fontosságáról tartottak előadást nekik. Az előadást először egy egyetemen tanító pályadíjas mérnök tartotta, a másodikat, pedig egy éttermi mosogató. Az utólagos felmérések alapján a mérnök volt nagyobb hatással a tanulókra. Bemutatott egy érdekesebb példát is A reklámszakemberek hajlamosak olyan közismert személyekkel bemutatni a termékeket, akiknek igazából nem is értenek ahhoz, amit bemutatnak. Például egy krimisorozat hőse hívta fel az amerikaiak figyelmét arra, hogy ne készpénzt vigyenek magukkal utazásaikra, mert ellopják tőlük. Inkább vigyék az American Express utazási csekket De erre a magyar reklámokban is van példa. Például a Barátok közt című sorozatból Józsi bácsi is egy mindenre ható gyógyhatású készítményt mutat

be, miután a sorozatban nyirokmirigy daganata volt, és meg is gyógyult. A kommunikátor hatékonyságának fontos tényezője a bizalom. A kommunikátor megbízhatósága és (hatékonysága) fokozódhat, ha olyan álláspontot képvisel, amely minden jel szerint saját érdeke ellen való. Például, ha Ambrus Attila nem arról, akarta volna meggyőzni a közvéleményt, hogy túl sok a rá kiszabott letöltendő börtönbüntetés, hanem azt mondta volna, hogy magasabb büntetést kellene kapnia, mert az ő példáján okulva, talán csökkenhetett volna a bűnözés, akkor minden valószínűség szerint igazat adtunk volna neki. Egy személy megbízhatósága úgy is növekedhet, ha a hallgatósága meg van győződve arról, hogy nem akarják meggyőzni őket. Például egy kihallgatott tipp a tőzsdén sokkal hatásosabb, mintha egy bróker akar meggyőzni minket arról, hogy milyen kötvényeket vegyünk meg, mert tudjuk, a brókernek haszna van rajtunk. A kommunikátor

hatékonyságát egy másik döntő tényező is meghatározza: az, hogy mennyire vonzó vagy rokonszenves, függetlenül minden szakértelemtől és megbízhatóságától. A férfiakat valószínűleg egy nagyon csinos szőke hölgy sokkal könnyebben meggyőzi bármiről, mint egy csúnyácska. Persze ez a tényező csak lényegtelen döntésekben játszik szerepet II. A kommunikáció természete Egy közlés előterjesztésének a módja jelentős mértékben meghatározza a hatékonyságát. A közlések sokféleképpen különböznek egymástól A következők lehetnek: 1) Egy közlés lehet logikusan felépített, vagy olyan, amely az érzelmeket mozgósítja. Mivel nehéz az érzelmi és logikai meggyőzés közötti különbséget a gyakorlatban felhasználható definícióba önteni, a szociálpszichológusok egy hasonló problémára irányítják a figyelmet: az erősebb, vagy gyengébb intenzitású érzelem hat jobban az emberek véleményére. Az eredmények azt

mutatják, hogy a magasabb önértékelésű embereket, kevésbé kell 3/5 Kommunikáció házi dolgozat megijeszteni, azért például, hogy abbahagyják a dohányzást. De az alacsony önértékelésű embereknél előnyösebb, ha jól rájuk ijesztenek. 2) Az a közlés gyakorol nagyobb hatást az emberekre, amely élményszerű személyes tapasztalatra hivatkozik, vagy az olyan, amely egy sor világos statisztikai bizonyítékkal van alátámasztva. Mindenféle kutatás azt támasztja alá, hogy a személyes tapasztalatok nagyobb hatással vannak az emberekre, mint a statisztikai adatok. 3) Mi a hatékonyabb: ha az érvelés egyoldalú, vagy pedig ha a kommunikáció magában foglalja az ellenkező álláspont cáfolatát is? Ez a kérdés a hallgatóság intelligenciájától és kezdeti álláspontjától függ. A kevésbé intelligens emberek, általában kevésbé tájékozottak is Tehát, ha olyan érvekről és tényekről is tájékoztatjuk őket, amikről eddig nem

tudtak, akkor esetleg elbizonytalanodnak. Azonban a tájékozottabb embereknél nem vezet célra az egyoldalú érvelés, mert azt gondolhatják a kommunikátor nem tisztességes. A másik fontos tényező az, ha már valaki eleve hajlik arra, hogy elfogadja a kommunikátor véleményét, sokkal célszerűbb, ha egyetlen álláspontot mutatnak be neki. 4) Az ellentétes álláspontok sorrendje hatással van ezen az egyik vagy a másik vélemény meggyőző erejére? Ez olyan probléma, amelynek legfontosabb változója az idő, amely a szituáció különböző eseményei között telik el: 1. Az első és a második közlés között eltelt idő 2. Az idő, amely a második közlés befejezése és a végső döntés aktualitásának időpontja között múlik el. Ha a két előadó közvetlenül egymás után fog megszólalni és a döntésig még van hátra néhány nap, akkor elsőnek kell a szónoknak az előadást megtartani. Ha viszont a szavazást közvetlenül a második

felszólalás után tartják, a két beszéd között, pedig hosszabb szünet várható, akkor szónokunknak másodszorra kell beszélnie. 5) Mi az összefüggés a közlés hatékonysága, a hallgatóság eredeti véleménye között? Az ezzel a problémával foglalkozó kutatások eredményei a következőket mutatják: Ha a kommunikátor hiteles ember, akkor minél nagyobb a különbség az ő véleménye és a hallgatóság véleménye között, annál nagyobb hatékonysággal tudja meggyőzni őket a saját igazáról. Maximális hatást azonban kevéssé hiteles közlő és alacsony véleménykülönbség mellett lehet elérni. III. A közlés befogadójának sajátosságai Az emberek különbözőek és ebből kifolyóan nem mindenkit egyforma módszerekkel, egyforma nehézséggel lehet bármiről meggyőzni. A befogadót a saját önértékelése és tapasztalatai befolyásolják. Azt az embert, akinek az önértékelése alacsony sokkal könnyebb befolyásolni, mert, aki nem

szereti magát, az a saját véleményének sem tulajdonít nagy 4/5 Kommunikáció házi dolgozat értéket. Ezért, amikor gondolatait kétsége vonják, nem fog makacsul ragaszkodni hozzájuk Egy magas önértékelésű embernél ez nem ilyen könnyű. Neki el kell döntenie, hogy akkor lesz e igaza, ha elfogadja a másik fél véleményét, vagy akkor, ha makacsul ragaszkodik a sajátjához. Ilyenkor komoly konfliktust élhet át Másfelől az erőszakosan és durván rábeszélő közlések kiválthatják azt az érzést, hogy döntési szabadságunktól akarnak megfosztani bennünket, ami a közléssel való szembenállásunkat váltja ki és például elhagyjuk az üzletet, ahol az eladó túl rámenős. Az emberek döntési szabadságuk megvédése érdekében hajlamosak arra, hogy helyben ellenérveket találjanak ki az olyan közlésekre, amely meggyőződésükkel ellenkezik. William McGuire kutatásainak eredménye a védőoltás effektus: Ha valakit előzetesen

kiteszünk egy rövid közlésnek, amelye helyben meg tud cáfolni, akkor ilyen módon „immunizálódik” a későbbiekben felvonultatott összes érv ellen. A cáfolható ellenérvek bemutatása, mint propagandatechnika tehát nem csupán hatékonyabb, hanem az ilyen szerkesztésmód növelheti a ellenállóképességét is egy ellenpropaganda hatásával szemben. Budapest, 2002. november 6 Készítette: Pete Andrea Kereskedelmi szak Levelező tagozat II. évfolyam 5/5 hallgatóság