Gazdasági Ismeretek | Európai Unió » Az Európai Szociális Alapról

Az Európai Szociális Alapról 1 Mi az Európai Szociális Alap? Az Európai Szociális Alap (ESzA) emberekbe fektet be tőkét. Célja, hogy javítsa a kilátásait azoknak, akik a legnagyobb nehézségekkel találják szembe magukat, akkor, amikor állást keresnek, munkájukat meg akarják tartani, vagy vissza szerezni. Ezáltal az ESzA európaiak milliói számára teremt lehetőséget társadalmi szerepük kiteljesítésére és ezen keresztül életszínvonaluk emelésére. Az ESZA nagyszabású anyagi támogatást nyújt olyan programokhoz, amelyek fejlesztik illetve visszaállítják a népesség foglalkoztathatóságát. Ennek az alapvető fontosságú feladatnak a lényege az emberek megfelelő szakképzettségének tökéletesítése, önbizalmuk és munkaerőpiaci alkalmazkodó-képességük erősítése. Mit jelent ez a gyakorlatban? Az ESZA a tagállamokkal együttműködve, projektek és rendszerek igen széles skáláját finanszírozza. Többek között: szakmai

képzés tapasztalatszerzési és elhelyezkedési lehetőségek foglalkoztatási tanácsadás és az álláskeresés segítése a vállalatokon belüli képzési rendszer kialakítására és fejlesztésére vonatkozó elképzelések kutatási projektek a gazdaság jövőbeli munkaerő-szükségleteinek előrejelzésére és tervezésére • az oktatási és képzési rendszerek erősítése • • • • • Az 1994 és 1999 között eltelt hat évben az ESZA, amely az összes tagállamban működik, összesen– az Európai Unió teljes költségvetésének megközelítőleg mintegy tíz százalékát – 47 milliárd ECU-t költ arra, hogy hozzájáruljon a tagországok által indított programokhoz. Innovatív megoldások keresése - a Közösségi Kezdeményezések Az ESZA támogat olyan különleges projekteket is, amelyek demonstrálják és bátorítják a transznacionális, innovatív és alulról felfelé irányuló megközelítéseket. Ezek a projektek főleg a két,

emberi erőforrásokkal kapcsolatos Közösségi Kezdeményezés körébe esnek: Adaptáció és Foglalkoztatás. Az Adapt Kezdeményezés célja segíteni a munkaadóknak és a munkavállalóknak, hogy felkészüljenek az ipari változásokra és leküzdjék azok hatásait, továbbá elősegíteni az információs társadalomba való átmenetet. A Foglalkoztatási Kezdeményezés azokat a csoportokat célozza meg, amelyeknek különleges nehézségekkel kell szembenézniük a munkaerőpiacon. Négy egymással összefüggő részre bomlik: 1 A Szociális és Családügyi Minisztérium „Az Európai Szociális Alap” c. 1999 évi kiadványa alapján • • • • a Now célja a nők munkaerőpiaci esélyegyenlőségének előmozdítása, a Horizon a megváltozott munkaképességűek támogatására szolgál, az Integra a hátrányos helyzetűek segítését célozza, a Youthstart javítani kívánja a fiatalok képzését és bővíteni a 20 év alatti fiatalok

munkalehetőségeit. Az ESZA mint egy szélesebb rendszer része Három másik EU-alappal együtt az ESzA a Strukturális Alapoknak a része, amelyek összességükben a teljes EU-költségvetés közel egyharmadát, 157 milliárd ECU-t tesznek ki, 1994 és 1999 között. Ezek az ESZA-től különböző alapok speciális régiókat (ERDF) és szektorokat: a halászatot (FIFG) illetve a mezőgazdaságot (EAGGF Tanácsadó szekció) támogatják. Egy közös cél szolgálatában állnak: hogy áthidalják az Európa gazdag és kevésbé fejlett régiói közötti szakadékot, azaz, hogy megteremtsék a gazdasági és társadalmi kohéziót az egész EU-n belül. Az ESzA szerepe az, hogy a foglalkoztatás és az emberi erőforrások dimenzióját e közös cél felé irányítsa. A Strukturális Alapok Célkitűzései Az ESZA-ből és egyéb Strukturális Alapokból nyújtott pénzügyi támogatás hat célkítűzés elérésére irányul: 1. Célkitűzés - a fejlődésben elmaradott

régiók támogatása 2. Célkitűzés - az ipari hanyatlás által komolyan sújtott régiók szerkezetváltása 3. Célkitűzés - a hosszú távú munkanélküliség leküzdése, a fiatalok és a munkaerőpiacról való kirekesztődéssel fenyegetett csoportok bekapcsolódásának megkönnyítése a munkás életbe, a férfiak és nők munkaerőpiaci esélyegyenlőségének előmozdítása 4. Célkitűzés - a munkaerő felkészítése az ipari változásokra és a termelési rendszerek változására 5. Célkitűzés - (a) a mezőgazdaság és a halászat szerkezetátalakításának meggyorsítása és (b) a vidékfejlesztés elősegítése 6. Célkitűzés - a ritkán lakott régiók fejlesztésének támogatása Az ESzA azokat a programokat finanszírozza, amelyek • a 3. és a 4 Célkitűzés körébe tartoznak, amelyeket az EU egészében érvényesítenek Ezeket a célkitűzéseket kizárólag az ESzA-ból finanszírozzák. • az 1., 2, 5b és 6 Célkitűzés körébe

tartoznak, a többi Strukturális Alappal együtt keresik azokat a megoldásokat, amelyek gazdasági növekedést és stabilitást biztosítanak az egyes régiók számára. Küzdelem a munkanélküliség és kirekesztés ellen; az esélyegyenlőség elősegítése A fenyegető munkanélküliséget Európa-szerte a jelenleg napirenden szereplők közül a legégetőbb szociális és gazdasági problémának tartják. Az elmúlt néhány évben a munkanélküliség az Európai Unió gazdaságilag aktív lakosságának 10-11 %-a között stagnált, ami mintegy 18 millió embert jelent, akiknek a fele több, mint egy évig munka nélkül volt. A Közösség bizonyos részei fokozottabban ki vannak téve a munkanélküliségnek, mint mások, ideértve a nőket, fiatalokat, megváltozott munkaképességűeket és szociális akadályokkal sújtottakat. Amellett, hogy ezeknek az embereknek át kell vészelniük a munkanélküliségből fakadó gazdasági nehézségeket, többségüknek

ezen túlmenően meg kell birkózniuk az elszigeteltség illetve a fő társadalmi irányvonal általi nélkülözöttség érzésével. Az alapok 3 Célkitűzése e csoportok megfelelő módon való támogatására hivatott, ezáltal előremozdítva egy társadalmilag koherens Európa felépítését, amelyben mindenki részt vehet és amely mindenki számára jövedelmező. A munkához vezető utak – A 3. Célkitűzés meghatározása 1993-ban, amikor a Strukturális Alapok Célkitűzéseit újrafogalmazták, a felülvizsgált ESzA szabályzat új irányt adott a 3. Célkitűzésnek, hogy összhangba kerüljön az Európában elhatalmasodó munkanélküliség problémájával. A jelenlegi program-periódusban (19941999) a 3 Célkitűzés számottevő hangsúlyt helyez a munkanélküliség leküzdésére E Célkitűzés elsősorban hosszabb ideje munka nélkül levőket, a megváltozott munkaképességűeket, a munkakeresés során társadalmi akadályokba ütközőket és olyan 25

év alatti, munkanélküli fiatalokat segít, akik szeretnék megvetni a lábukat a munka világában. Szintén kiemelt jelentőségű ügy a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség előremozdítása. A 3 Célkitűzésen keresztül finanszírozott, a lakosság munkába való visszaállítására irányuló tevékenységek két kategóriába sorolhatók: • Szakmai képzésre és előképzésre vonatkozó intézkedések, beleértve az alapképzés, tanácsadás és közvetítés minőségének javítását, ezáltal megkönnyítve az emberek munkára való felkészülését; • A támogatások, a képzés, a foglalkoztatási ügyek és a rászorulókat ellátó szociális szolgáltatások fejlesztése; intézkedések – többek között foglalkoztatási támogatások –, melyek hozzásegítik a vállalkozásokat és a munkaadókat, hogy megfelelő munkaerőt találjanak, ill. újabb munkalehetőségeket kínálhassanak fel Munka az európai partnerekkel – A

Foglalkoztatási Közösségi Kezdeményezés A Foglalkoztatási Kezdeményezés a Strukturális Alapok Közösségi Kezdeményezései közé tartozik. E kezdeményezést elsősorban az ESzA alapította, így az Alap általános célkitűzéseire irányul, azaz az emberi erőforrás fejlesztésére és munkalehetőségek megteremtésére Európában. A Foglalkoztatási Közösségi Kezdeményezés pozitívuma az egyéb, ESzA 3. Célkitűzést elősegítő támogatásaihoz képest abban áll, hogy az általa finanszírozott projekteknek speciális kritériumoknak kell eleget tenniük. A Kezdeményezés minden projektje transznacionális kell hogy legyen, tehát kapcsolatban kell állnia más tagországokon belüli, hasonló projektekkel. Továbbá innovatívnak kell lennie, tehát képesnek arra, hogy új eljárásokat és gyakorlatot vezessen be az adott szektorban. Részt kell benne vennie egyének és helyi vállalatok széles körének – köz- és magánszférában egyaránt, és

a projekt megközelítésmódja használható kell, hogy legyen más nemzeti vagy európai helyzetekben. A Kezdeményezés négyféle tevékenységet finanszírozhat: • Kísérleti tanácsadási, tájékoztatási és képzési rendszerek • Újfajta képzési, elhelyezési és támogatási programok • A munkhelyteremtés támogatása, beleértve az önfoglalkoztatás és a vállalkozások elősegítését • A potenciális támogatottak, munkáltatók és a társadalom egésze figyelmének a felhívása az adott csoportokat érintő probléma-típusokra A 3. Célkitűzés keretében az ESzA elsősorban olyan tevékenységeket finanszíroz, amelyek a hosszú távú munkanélküliség leküzdését segítik elő, továbbá az érintetteknek a munka világába való visszatérését. Az intézkedések azokat célozzák meg, akiknél fennáll a veszély, hogy tartósan állás nélkül maradnak, illetve akiknek már több mint egy éve nincs munkájuk. A Foglalkoztatási

Közösségi Kezdeményezés Integra ága is segíti az állástalanokat, azon belül mind a tartós munkanélkülieket mind más kiszolgáltatott csoportokat. Az esélyegyenlőség előremozdítása Amíg az ESzA programok a nőket és a férfiakat egyaránt érintik, a 3. Célkitűzés keretében az Alap olyan speciális tevékenységeket is finanszíroz, amelyek hozzásegítik a nőket, hogy olyan munkaterületeken is képviseltessék magukat, ahol alulreprezentáltak, és főként amelyek azokat a nőket célozzák meg akiknek nincs szakmai képesítésük, vagy akik hosszú kihagyás után kívánnak visszatérni a munkaerőpiacra. A Foglalkoztatási Kezdeményezés Now ága az erőit a női munkanélküliség leküzdésére összpontosítja, és erősen támogatja a női vállalkozókészséget. Küzdelem a munka világából való kirekesztés ellen Azoknak a kiszolgáltatott csoportoknak a számára, akik ki vannak téve a munkaerőpiacról való kirekesztés veszélyének, a

3. Célkitűzés anyagi segítséget nyújt a munkakeresés közben felmerülő problémák leküzdéséhez. Ezekbe a csoportokba a következők tartoznak bele: megváltozott munkaképességűek, gyermeküket egyedül nevelő szülők, hajléktalanok és csavargók, cigányok és vándorok, börtönbüntetésüket töltők illetve büntetett előéletűek, kábítószerfüggők és mások. A bevándorlók, vendégmunkások, menekültek és más, a munkaerőpiacon általában erős diszkriminációval sújtott csoportok speciális szükségleteire is figyelmet fordítanak. A Foglalkoztatási Közösségi Kezdeményezés két ága foglalkozik ezekkel a csoportokkal: az Integra, amely a hátrányos helyzetűekre irányul, és a Horizon, melynek hatáskörébe kizárólag a megváltozott munkaképességűek tartoznak. A fiatalok hozzásegítése a munka világába való bekapcsolódáshoz A 3. Célkitűzés és a Foglalkoztatási Közösségi Kezdeményezés Youthstart ágának keretében

az ESZA olyan tevékenységeket finanszíroz, amelyek a fiatalkori munkanélküliség leküzdésére irányulnak a fiatalok képzésének kiszélesítésével, illetve a munkalehetőségek előremozdításával, hogy ezáltal több fiatal – legfőképpen azok, akinek nincs alapképesítésük – találhasson munkát. A munkanélküliség elleni harc Európában Mind a 3. Célkitűzés, mind a Foglalkoztatási Kezdeményezés Európaszerte működik, és igyekszik az állástalanok képességeit és szakmai képesítését fejleszteni; mintegy kiegészítik a tagállamoknak a munkanélküliség és a társadalom perifériájára való sodródás leküzdésére tett erőfeszítéseit. A 3 Célkitűzés és a Foglalkoztatási Kezdeményezés nemzeti alapokat szabadít fel, ami katalizátorként hat a munkahelyteremtés támogatására, továbbá a képzés, tanácsadás és a tájékoztatás fejlesztésére, s így az emberek képességei és a munkaerőkereslet nagyobbfokú

összehangoltságának következtében a lehetőségekből több ember részesedhet. Pénzügyi erő Európai szinten a 3. Célkitűzést kizárólag – illetve a Foglalkoztatási Közösségi Kezdeményezést szinte kizárólag – az ESZA finanszírozza. A jelen program-periódusban a 3 Célkitűzés költségvetése mintegy 12 milliárd ECU-re, azaz valamivel több, mint a teljes ESZA költségvetés egynegyedére rúg. Ugyanebben a periódusban a Foglalkoztatási Kezdeményezés részesedése 1,8 milliárd ECU. Azért hogy az egyes projektek pénzt kaphassanak a 3. Célkitűzés illetve a Foglalkoztatási Kezdeményezés keretei között, támogatást kell kapniuk egyéb köz- vagy magánszervezetektől, tehát az ESzA anyagi hozzájárulása egy projekthez meg is duplázódhat a járulékos magán- illetve közalapoknak köszönhetően. Erős partnerség A 3. Célkitűzés és a Foglalkoztatási kezdeményezés számos részvevőt hoz össze, akik partnerként az Alapok hatékony

felhasználásán dolgoznak. A vállalkozások, szakszervezetek, munkaadói szervezetek, országos és regionális hatóságok mind részt vesznek. Sőt, az ESzA által támogatott projektekben a magán, állami illetve önkéntes szférák együttműködése szolgáltatja a lehetőséget a sikeres munkahelyteremtésre és az emberek újbóli bevonására a munkába. A foglalkoztatási stratégia Európában Az Amszterdami Szerződés, habár még nem ratifikálták, a foglalkoztatásról szóló részével együtt Európa elkötelezettségét testesíti meg a foglalkoztatás elősegítése mellett, illetve amellett, hogy ez a kérdés a politikai tevékenységben központi szerepet kapjon. 1997 novemberében, Luxemburgban a “Jobs Submit” alkalmával, amely az európai vezetők történelmi találkozása volt, egy ambiciózus, de realisztikus foglalkoztatáspolitika körvonalai rajzolódtak ki Európában. Négy problémakör jelölte ki az utat a tevékenységek négy

prioritásához. Első a képzettség hiánya – ahol a piacon hiányzik a képzett munkaerő, ott az oktatást és a képzést fejleszteni kell, hogy az emberek munkaképessége minél inkább kibontakoztatható és felhasználható legyen. Második a munkahelyek hiánya – ahol kevés a munkahely, ott meg kell teremteni a vállalkozókészség atmoszféráját. Harmadik a partnerség hiánya – ahol az ipari változások forradalmasították a munkát, ott alkalmazkodóképességre van szükség, hogy mind a vállalkozások, mind a munkaerő idomulni tudjon az úl technológiákhoz, és piaci feltételekhez. És végül az esélyegyenlőség hiánya – a férfiak és nők, továbbá a megváltozott munkaképességűek esélyegyenlőségét előre kell mozdítani, hogy teljes mértékben kiaknázhassuk az európai gazdaság növekedési kapacitását. Európa fejlődő foglalkoztatási stratégiájának négy alappillére, a foglalkoztathatóság, a vállalkozókészség, az

alkalmazkodókészség és az esélyegyenlőség új fejezetet nyitottak Európa munkaügyi politikájában. A Strukturális Alapok továbbra is segíteni fogják az EU tagállamokat, hogy végrehajtsák azokat a strukturális reformokat amelyek elkerülhetetlenek ahhoz, hogy a XXI. század küszöbén polgárai gazdagság és jólét elé tekintsenek. Harc a munkáért – a kiszolgáltatott csoportok felkarolása Az elmúlt néhány évben az Európai Uniónak fájdalmasan magas, az aktív népesség mintegy 10-11%-ra kiterjedő munkanélküliséget kellett elszenvednie. De a jelenleg 18 millió munkanélküli közül a leglesújtóbb problémával azok állnak szemben, akik rendszeresn kirekesztődnek a munkaerőpiacról megváltozott munkaképességük, vagy más, szociális jellegű diszkrimináció következtében. A társadalom ezen csoportjainak, legyen szó akár színesbőrűekről, akár megváltozott szellemi vagy fizikai képességűekről, akár hajléktalanokról vagy

gyermekeiket egyedül nevelő szülőkről, sokkal keményebben kell küzdeniük a munkáért, mint a társadalom többi részének. A munkanélküliség erősíti a szegénységet és egyéb szociális tényezőket A munka hiánya miatti megpróbáltatásokon túlmenően a munkanélküliség nyomást gyakorol egyéb területekre, mint az egészségügy és lakhatás, vagy akár a kulturális és szociális tevékenységek. Például azok az etnikai kisebbségiek, akik alacsony képzettséggel rendelkeznek, általában csak igen nehezen találnak munkát, ami ahhoz vezet, hogy életükben mindennapossá válik a szegénység és betegség. Európában, amely a Föld egyik leggazdagabb régiója, durván 57 millió ember él a szegénységi küszöb alatt. Sokuk olyan háztartásokban élnek, ahol a családfő képesítése hiányos. Az elmúlt pár évben a szegény háztartások az EU-ban általában kevesebbet dolgoztak, és amikor dolgoztak, kevesebbet kerestek. A “dolgozó

szegénység” a szegény háztartások mintegy harmadát teszi ki. Az EU szegényeinek fennmaradó része a következő csoportokból áll: egyharmaduk nyugdíjban van, míg a maradék, vagy munkanélküli vagy inaktív, tehát teljes egészében felhagyott a munkakereséssel. Egyre több, eredetileg középosztálybeli alkotja az ún. “új szegény”-eket, akik család felbomlása, válás, vagy munkájuk elvesztése következtében csúsztak le. Az európai munkaerőpiacokon és szociális rendszerekben jelenleg folyó gyökeres átalakulások felgyorsították ezt a negatív folyamatot. A számos nagyobbszabású fejlesztés következtében megváltozott az emberek életmódja és munkagyakorlata. A munkerőkereslet összetételének megváltozása. Jóllehet az EU dolgozó népessége egészét érintik a munkaerőpiac strukturális változásai, ezek elsősorban mégis a megváltozott munkaképességűek illetve egyéb szociális problémával sújtottak esélyeit rövidítik

meg. Különösképpen a gyenge képességekkel vagy hiányos képzettséggel rendelkezőknek kell komoly nehézségekkel szembenézniük munkakeresés közben. Manapság az új, gyakran sok tudást igénylő iparágakban létrejövő munkahelyeket, amelyek általában magas szinvonalú képesítést igényelnek, jól képzett, magas mobilitású, flexibilis munkások töltik be. A társadalmilag kirekesztetteknek egyre kevesebb a kilátásuk arra, hogy felszállhassanak az egyre gyorsabban forgó körhintára. A társadalmi és egyéni életfeltételek megváltozása. Azok a pluralistább kultúrák, és egyéni életmódok, amelyek nagyobb választási szabadságot biztosítanak, megváltoztatták a társadalmak hagyományos szerveződési módját. Az EU polgárok csupán 72% él hagyományos családokban, és a 16 év alatti gyermekek mintegy 8%át neveli egyetlen szülő (ez Dániában 14% az Egyesült Királyságban 15%-ra rúg). Ezek a változások nemcsak azt jelentik, hogy

az élet egyre bonyolultabbá és kiszámíthatatlanná válik az egyén számára, hanem azt is, hogy szociális és gazdasági védelmi rendszer egyre kevésbé megbízható. Ha a munkanélküliek számra továbbra is nő, akkor a “versenyképtelenek” számára a gyengülő szociális biztonsági rendszerek mellett igen nagy a veszélye annak, hogy tartósan kiszorul a munkaerőpiacról, és ezáltal a társadalomból is, gazdasági és szociális értelemben egyaránt. Az oktatás az állásbiztonság egyik kulcsa Habár általánosan elfogadott dolog, hogy az alacsony képzettségi színvonal a munkaszerzés egyik fő akadálya, mégis a 15 és 25 év közötti európai fiatalok 20%-a bármiféle diploma nélkül sétál ki az iskolából. Még azok is fenyegetve vannak, akiknek van munkájuk, hiszen tudásuk elavul, és újabb fajta képesítésekre nő meg a kereslet. Mégis, becslések szerint az európai vállalatokban négyből egy munkás megy el képzésre. Minthogy a

megfelelő oktatás és képzés kapcsolatban áll a munkaszerzési kilátásokkal, igen komoly probléma, hogy a munkanélkülieknek csupán 10%-a részesül képzésben. Valóban, 1996-ban becslések szerint a munkanélküli nők és férfiak fele nem rendelkezett az alapvető oktatásnál magasabb képzettséggel. A munkából való kizárás elleni harc – egy kiemelt fontosságú politikai kérdés A szociális és szakmai biztonság színvonalának fenntartása egyre inkább szükségessé teszi, hogy az EU foglalkoztatási és szociális politikája támogató szerepet játsszon. Ebbben a megvilágításban, nem lehet eléggé hangsúlyozni az Európai Szociális Alap jelentőségét a munkaerőpiacból való kirekesztődéssel fenyegetett csoportok támogatása terén. Nem csupán egy Európa méretű szociális védelmi rendszert képvisel – amely erőt ad az embereknek a munkalehetőségek kihasználásához –, hanem példát mutat és hajtóerőként szolgál egy új,

aktív és dinamikus foglalkoztatási politikához a tagállamokban. Az új Amszterdami Szerződés, habár még ratifikálni kell, egyenesen azoknak az igazságtalanságoknak a gócára mér csapást, amelyekkel azok a megváltozott munkaképességűek és kiszolgáltatott csoportok néznek szembe, amelyek igyekeznek teljes mértékben részt venni a társadalomban. A 6a cikkely véget vet minden olyan diszkriminációnak, melynek alapja a “nem, faji vagy etnikai származás, vallás vagy hit, fogyatékosság, kor vagy szexuális beállítottság”. A Szerződés először szolgáltat az EU-nak egy specifikus törvényes alapot a társadalmi kirekesztés elleni harcban. Amennyiben a munkanélküliség befolyásolja egy szociálisan befogadó társadalom kiépülését, 18 millió európai munkanélkülivel és változó társadalmi struktúrával a foglalkoztatáspolitika és a szociálpolitika szétválaszthatatlanul össze vannak fonódva. A munkanélküliség elleni harcban az

Európai Szociális Alap az egész EU-ban támogatja az aktív foglalkoztatáspolitikát. A foglalkoztatásról szóló résznek a Szerződésbe való, nemrégiben történt belefoglalása, egy új, nagyszabású lépést képvisel, amely a munka kérdésével való közös törődés és a munkanélküliség elleni harc jele. 1997 novemberében, Luxemburgban az első “Jobs Submit” során a tagállamok megállapodtak, hogy foglalkoztatáspolitikáikat összehangolják a Közösség széleskörű gazdaságpolitikájának irányelveivel, és elősegítenek egy jól képzett, és alkalmazkodóképes munkaerő illetve egy gazdasági változásokat követni tudó munkaerőpiac létrejöttét. ESzA – egy fontos eszköz a foglalkoztatáspolitikában Az ESzA sokat tett a Közösség szintjén a munkából való kirekesztés leküzdésére, illetve a veszélyben levő csoportok megsegítésére. A tagállamokon belül az ESzA egyre több olyan politikát valósít meg amelyek főként

a tartósan munkanélkülieknek segít elhelyezkedni, miközben olyan tevékenységeket is előremozdít amelyek elsősorban megelőzik a hosszú távú munkanélküliséget. Amikor 1993-ban sor került a Strukturális Alapok reformára, az ESzA szabályzatot is felülvizsgálták, és a kiegészítették a következő kitétellel: “Kifejezett figyelmet kell fordítani azokra a személyekre akiket a munkaerőpiacról való kirekesztődés fenyeget, és rugalmasabbá kell tenni azokat a kritériumokat, melyek alapján egy adott kategória idesorolható.” Ezáltal a Strukturális Alapok igyekeztek a 3 Célkitűzés keretében a célcsoportok körébe sorolni a megváltozott munkaképességűeket, a menekülteket, a vendégmunkásokat és az etnikai kissebségeket, továbbá a gyermekeiket egyedül nevelő szülőket és a hajléktalanokat. Börtönbüntetésüket töltők, illetve volt bűnözők is azok közé a csoportok közé tartoznak, amelyek segítségre számíthatnak,

csakúgy, mint a kábítószerfüggők, függőségből felépülők, illetve bárki aki elszigeteltségben él vagy akit a munkából való kirekesztés veszélye fenyeget. A munkához vezető utak Az 1993-as reformok a tevékenységi kör kiszélesítésén túlmenően olyan intézkedéseket is életbe léptettek, amelyek jobban kielégítik a célcsoportok speciális szükségleteit. A hagyományosan kiemelt fontosságú szakmai képzés mellett ma már a pályaválasztási tanácsadás, a motivációs és tájékoztatási intézkedések is egyenlő hangsúlyt kapnak. Az ESZA tevékenység körébe a következők tartoznak: • • • • • • Megelőző jellegű finanszírozás a tartós munkanélküliség elkerülése érdekében A finanszírozás és foglalkoztatás közötti hídfunkció megerősítése a támogatottak munkaerőpiacba való fokozatos integrációjával (az “út” megközelítés) A szakmai képzés kibővítése szakmai gyakorlatokkal Hálózat

kiépítése a munkaerőpiaci szervezet megfelelő egységei között Az olyan képzési szabályok előmozdítása, amelyek valódi munkahelyeket teremtenek A fenntartható képzés, a foglalkoztatás és a támogatási struktúra fejlesztése A képzés és a munka közötti űr áthidalása elsőrendű fontosságot nyert. Tehát a fokozatos módon történő integráció számításba veszi azt a tényt, hogy a munkarőpiacról kirekesztettek számára gyakran igen sok időbe telik, mire felkészülnek a szakmai képzésre, vagy arra, hogy a munkaerőpiac teljesértékű tagjaivá váljanak. A Foglalkoztatási Közösségi Kezdeményezés Ezen célok elérésére törekszik a Közösségi Foglalkoztatási Kezdeményezés is, amely többek között kifejezetten kísérleti és transznacionális programokkal segíti a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben levőket. Mind a “Horizon” ág – a megváltozott munkaképességűekért – , mind az “Integra” ág – a

vendégmunkásokért, és egyéb szociálisan hátrányos helyzetű csoportokért – a fejlődésre irányul EU-szerte, valamint arra hogy új és innovatív módon közelítsék meg azok szakmai támogatásának kérdését, akiket munkaerőpiacról való kirekesztődés fenyeget. A Kezdeményezés különleges figyelmet fordít a képzés módjára, valamint arra, hogy a célcsoportok iránti attitűd hogyan változtatható meg. Kellő tesztelés és fejlesztés után ezek a módszerek gyakran válnak az EU illetve nemzeti politika fő irányvonalának részeivé. ESZA a gyakorlatban – a kiszolgáltatott csoportok segítése a munkakeresésben Az 1993-as reformok eredményeként, a munkaerőpiacról való kirekesztődést elszenvedőkre fordított EU kiadások jelentősen megnőttek. Habár az ESzA támogatások mértéke tagállamról tagállamra igen különböző, becslések szerint összesen az Alap 11%-a megy a munkából való kirekesztés leküzdésére irányuló

intézkedésekre. Ha a Foglalkoztatási Közösségi Kezdeményezést (“Integra” és “Horizion” ágakat) valamint a 3. Célkitűzés kirekesztés elleni intézkedéseket segítő támogatásait (nem számítva az 1. Célkitűzés országait) tekintjük, akkor azt látjuk, hogy a jelen program-periódusban a hátrányos helyzetű csoportokra fordított kiadások majdnem 3 milliárd ECU-re nőttek, amely jól tükrözi a közös figyelmet az EU szintjén, amely ezekre a csoportokra irányul. A tagállamokon belül a legfontosobb tevékenység a megváltozott munkaképességűek támogatása, a második legfontosabb pedig a bevándorlók és a vendégmunkások kérdése. Egyéb, volt bűnözőkre, gyermekeiket egyedül nevelő szülőkre, kábítószerfüggőkre és hajléktalanokra irányuló intézkedéséket minden egyes tagállam a szükséges mértékben vezet be. Görögországban például, ahol egy speciális “Operációs” Program segíti a súlyosan fogyatékosokat,

jól látszik, hogy maga a fogyatékosság fogalma viszonylag szűken van meghatározva. Németországban a német nemzetiségiek beáramlását Kelet-Európából jól tükrözi a vendégmunkások integrációjára fektetett különös hangsúly. Tekintés a jövőbe Európa tagállamai a tolerancia, egyenlőség, pluralizmus és más, a modern demokráciát fémjelező eszmék terjesztésében vezetőszereppel büszkélkedhet. Az EU azonban a munkaerőpiacon jelenlévő, a megváltozott munkaképességűek, különböző faji hátérrel vagy szociális problémákkal rendelkezők ellen irányuló diszkriminációt nem szüntetheti meg egy csapásra. Ugyanígy nem szállhat szembe a – gazdasági és társadalmi – fejlődés irányával, amely a szociálisan kirekesztettek számára még nehezebbé teszi a munkakeresést. Mégis, az EU számos intézkedést hozott, hogy lehetőségeket biztosítson azoknak, akiket a diszkrimináció leginkább veszélyeztet. A képzés

fejlesztését, az előítéletek leküzdését és a munkakeresők munkaerőpiacba való bevonását segítő programokon és projekteken keresztül az EU reményt adott azoknak akiknek a legnagyobb szükségük van rá