Környezetvédelem | Felsőoktatás » Környezet-gazdaságtan

Adatlap

Év, oldalszám:2005, 14 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:52
Feltöltve:2011. július 05
Méret:174 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

Környezet-gazdaságtan Mivel foglalkozik a ~? -környezeti problémákat közgazdasági perspektívából vizsgálja -hogyan hatnak a gazdasági tevékenységek a természeti környezetre? -miért nem vesszük figyelembe ezeket a hatásokat? -milyen módszerekkel/eszközökkel lehet elérni a társadalmilag optimális „környezethasználatot”? Központi kérdése: Megoldható-e a gazdasági fejlődés és a környezet minőségének javulása egyidejűleg? -terhelhetőség: •merülési (Plimsoll)-vonal: max termelési mennyiség, amennyit még károkozás nélkül felhasználhatunk -elosztás (H. Daly) emberek nem uolyan mértékben részesülnek a javakból (20-80%) -környezeti Kuznets-görbe: -makrószintű egyenlőség: (Ehrlich és Ehrlich képlete) I= P*GDP /PTechnKh /GDP I: globális környezeti hatás 1 évre P: világ teljes népessége GDP: összevont az adott évre TechnKh: környezeti hatás TechnKh/GDP: ökohatékonysági mutató •eltartó képesség: az a

populáció, amit egy terület képes eltartani anélkül, h károsodna •thermodinamika I. törvénye= megmaradás tv-e termelésnövekedésnek2 hatása van: -energiát és anyagot igényel a körny-től -egyre nagyobb mértékben terheli a körny hulladék asszimiláló kapacitását •thermodinamika II. tv-e =entrópia tv-e anyag és az energia alacsony entrópiájú állapotban lép be a gazd-i folyamatokba, és magas entrópiájú állapotban hagyja el azt -entrópia az energia minőségét méri, hasznosság negatív mértékével egyenlő Meadows-ábrák: a) optimista modell: b) szigmoid modell (optimista 2) c) oszcilláló modell (optimista 3) d) katasztrófa modell Fenntarthatóság: •olyan fejlődés, amely biztosítja a jelen szükségleteket anélkül, h lehetetlenné tenné a jövő generációk szükségleteinek a kielégítését -tágabb értelmezés: fenntartható gazd-i, ökológiai és társd-i fejlődés -szűkebb: fenn kell tartani a term-i

erőforrások által nyújtott szolgáltatásokat ~ követelményei: ◦ megújuló erőforrások: •biológiai növekedés törvénye: létezik egy optimális méretű készlet, amely a max fenntartható hozamot biztosítja felhasználás mértéke ≤ term v irányított regenerálódó képességük mértéke ◦ kimerülő erőforrások: -ésszerű felhasználási ütem -más v megújuló erőforrásokkal helyettesíteni -technikai haladás •lehetőség költség: egyenlő azzal, amit egy jövőbeni felhasználás esetén kaphatnánk, ha nem most, csak később használnánk fel ár= termelés határköltsége+ lehetőség költség ◦ hulladék: keletkezés mértéke/üteme ≤ környezet hulladék-asszimiláló kapacitása -lehet gyenge ~ (term-i tőke helyettesíthető) erős/szigorú ~ (Ø helyettesítő => biztosítani kell állandóságát) 2 iskola alakult, h hogyan kell úgy fejlődni, h a term-ben nagy károkat ne okozzunk 1) átváltási paradigma:

életszínvonal további növelése már csak egy alacsonyabb term-i tőke-színvonal mellett lehetséges 2) fenntarthatósági paradigma: csak akkor tudjuk az életszínvonalat tartósan növelni, ha a ter-i tőke és a jólét egyszerre növekszik, m a term-i tőkének korlátai vannak 3 nézet alakult ki a fenntartható fejlődésről: -gyenge fenntarthatósági mutatószám: Z = S/Y- ÖM/Y – ÖN/Y S: nemzetgazdasági megtakarítás Y: GDP ÖM: megtermelt tőke értékcsökkenése ÖN: term-i tőke értékcsökkenése -ha negatív→ nem fenntartható a fejlődés -ha + → fenntartható nemzeti környezeti károk becsléséhez használt tényezők: légszennyezés, vízszenny., tengeri halászat, erdőpusztulás, talajerózió, kimerülő erőforrások csökkenése alternatív fejlődési mérőszámok: GDP alapú: NEW, ISEW, HDI, GPI •NEW=Net Economic Welfare ◦ Nordhaus+Tobin találták ki ◦ alap: GNP, flow mutató +szabad idő +otthoni munka +csináld magad

-környezetszennyezés •ISEW= Index of Sustainable Economis Welfare ◦ Daly+Cobb ◦ alapja ua +szabad idő +otthoni munka -körny.szenny hosszú távú hatásai -jövedelmi egyenlőtlenségek hatásai •GPI ◦ Cobb+Halstead+Rowe ◦ alap ua +/- ökológiai ktsghaszon számítások +/- jövedelem-eloszlás +önkéntes háztartási, közösségi munka +szabadidő, gyereknevelés -bűnözés +tartós javak szolgáltatásai Egyebek: ökológiai lábnyom= azt mutatja meg, h mekkora területre van szükség ahhoz, h adott népességet adott életszínvonal mellett képes legyen végtelen ideig eltartani Környezeti probléma megjelenése: -ha az erőforrások allokációja nem hatékony (nem akkor és arra használjuk az erőforrásokat, amikor és ahol kéne) hatékonyság feltételei: -általános érvényűség -kizárólagosság -átruházhatóság -kikényszeríthetőség •in situ (nem kitermelhető) természeti javak: helyben való erőforrások, pl:táj nyújtotta szépség

Ökológiai alapfogalmak: •elszennyeződés: különféle anyagok, ill energiák gyorsabb ütemű behatolása a bioszférába, mint ahogy azt a bioszféra ellensúlyozni, feldolgozni képes • bioszféra: Földünk azon tartománya, ahol az élet megtelepedhet (szárazföld, tengervíz, édesvíz, levegő) •ökoszisztéma: bioszféra egy kisebb, maghatározott klímaviszonyokkal, talajtulajdonságokkal, életközösségekkel stb. rendelkező része szerkezetének legfontosabb jellemzői: tápláléklánc, fajtagazdagság ökoszisztéma= biotóp+ biocönózis →•biotóp: élőhely a maga abiotikus hatásaival (talaj, víz, levegő, klíma) →•biocönózis: biotópon életfeltételeket találó életközösség •tápláléklánc: egy adott ökoszisztéma élőlényei a táplálkozási rdsz-ben elfoglalt helyzetük alapján 3 csoportba oszthatók: -producens (termelő) -konzumens (fogyasztó) -recudens (lebontó) jellemzői: egyes lépcsői között egyre kevesebb energia

áramlik tovább, mindig véges, csak kevés tagból áll, biomassza fokozatosan csökken •biomassza: élő tömeg •biodiverzitás: genetikai sokszínűség, biológiai változatosság •Sziget elmélet: egy élőhely meghatározza a rajta kedvező életfeltételeket találó fajok számát, ha a terület csökken, fajok száma is kisebb lesz pl: erdőirtás A LEVEGŐ Légszennyező anyagok forrásai: 1) természetes eredetű: hidroszféra (tengeri élővilág), litoszféra (homok, talaj, vulkán), légköri élőlények (vírusok, gombák, pollen) 2) mesterséges eredetű: ipar (energiaipar, kohászat, szervetlen vegyipar), mezőgazd (növényvéd., szmarha), közlekedés, háztartások •környezetszennyezés: anyagok, energiák gyorsabb ütemű áramlása a környezetbe, mint ahogy azt a körny feldolgozni képes •emisszió: szennyező anyagok időegységre vetített kibocsátása, mértékegységek: m3/nap, kg/év stb -szennyezést kibocsátó forrás lehet: a.

pontszerű: nagy mennyiségű kibocsátás pl: gyár b. diffúz: nincs határozott helye v kis mennyiségben bocsát ki pl: kocsi, családi ház c. vonal forrás: diffúz, sok diffúz bocsátja ki, amik folytonosságot mutatnak pl: autópálya •transzmisszió: kibocsátási helytől hogyan jut el a szennyező anyag a végső helyére •immisszió: az emisszió során kibocsátott szennyező anyagok a környezetben kialakuló koncentrációja, mértékegységek: mg/m3, ppm stb ~ szerkezete: 10 km-ig troposzféra ╕ 10-50 km sztratoszféra │homoszféra 50-85 km mezoszféra ╛ 85 km-től heteroszféra -troposzféra a bioszféra része, kötődnek hozzá életfolyamatok tiszta levegő összetétele: 78% N2 ,21% O2 ,0,9% Ar ,0,03% CO2 nyomgázok: koncentráció tartózkodási idő szerint 2 féle 1. long term > 1 év -önmagukban nem feltétlen veszélyesek, a koncentráció állandó növekedése okozza a problémát CO2 (mustgáz): színtelen, szagtalan, levegőnél nehezebb

tartózkodási idő: 10-15 --100 év forrás: fosszilis tüzelőanyagok égetése, erdőirtás évi növekedés: 0,4% hatás: üvegházhatás fokozása metán CH4 (mocsárgáz): színtelen, szagtalan, kékes lánggal ég tart.idő: 10 év forrás: mg (rizstermesztés, állattartás), fosszilis energiahordozók kitermelése, hulladék bomlása évi növ: 1% hatás: fokozza az üvegházhatást halogénezett szénhidrogének (CFC-k): Cl, F→CFC (hajtógáz, hűtőközeg, habosítók), Br→halon (tűzoltás) Fluorozott vegyületek: SF6, HFC, PFC tart.idő: 100-200 év hatás: üvegházhatás fokozása, ózonréteg pusztítása N2O (kéjgáz): forrás: mg (szerves és műtrágya), ipar, közlekedés (katalizátor) tart.idő: 150 év hatás: üvegházhat. fokozása por: mikroméretű 2. short term < 1 év - rövidtávon, helyi szinten okoznak problémát, általában mérgezőek szén-monoxid: színtelen, szagtalan, magas hőmérsékleten reakcióképes, mérgező tart.idő: hónapok

forrás: tökéletlen égés hatás: csökkenti a légkör öntisztuló képességét kén-dioxid: színtelen, szúrós szagú, mérgező, vízben jól oldódik tart idő: napok, hetek forrás: magas kéntartalmú szének égetésekor hatás: szuvasodás, irritáció, nem üvegházhatású, hűtő nitrogén-oxidok: NO színtelen, instabil; NO2 barnás-vörös tart.idő: napok forrás: fosszilis tüzelő és üzemanyagok hatás: savasodás, ózonpusztító, hűtő troposzférikus ózon: mérgező, jellegzetes szagú forrás: nem elsődleges szennyező, kémiai reakciók során keletkezik jelentős üvegházhatás szénhidrogének: (benzpirén) rákkeltő, mérgező forrás: kipufogógáz, fosszilis tüzelőanyagok Cl, ammónia: mérgező, baleseteket okozhat Por: makroméretű Nemzetközi egyezmények: 1985 Bécsi Egyezmény: ózonkárosító anyagok önkéntes csökkentése 1987 Montreáli Jegyzőkönyv: konkrét kötelezettségvállalás k freon- és 3 halonvegyületre 1990

Londoni Konferencia: eredetileg szabályozásba vont anyagok 200-ig történő kiváltása, újként bevonva: széntetraklorid, metil-kloroform 1992 Koppenhágai Tanácskozás: határidők módosítása, új anyagok bevonása (HCFC, HBFC, metil-bromid) 1995 Bécsi Tárgyalás: CFC-k kivonása 1996. jan 1-ig 1997 Montreáli Találkozó: további szigorítások Üvegházhatás: •az üvegházhatású gázok (CO2, CH4) átengedik a rövid hullámú sugarakat, amit a Föld hosszúhullámúvá alakítja át, és ezt nem engedi ki a légkörből → energia bent marad Globális felmelegedés következményei: jégsapkák olvadása, tengervízszint emelkedése, csapadékviszonyok megváltozása, növénytakaró átalakulása, termesztett növények hozamváltozása, tengeráramlatok Globális felmelegedés ellenérvei: hígabb tengervíz, magasabb fagyáspont, fotoszintézis fokozása, porkoncentráció növekedése, bizonytalanság van az óceánok és felhők szerepében Nemzetközi

megállapodások: 1992 Rio de Janeiro- Éghajlat Változási Keretegyezmény 1995 Berlin 1997 Kiotó Ózonréteg elvékonyodása: -sztratoszférában 20-50 km-es magasságban fotokémiai reakciók hatására jön létre -sugárzáselnyelő UVA barnít, nem káros UVB káros, rákkeltő hatás UVC halálos, csíraölő -ózon bomlásához kell: alacsony hőmérséklet, sötét, kevés légmozgás ~ öntisztuló képessége: szennyező anyagok felhígulnak, eltávoznak a levegőből, közömbös anyaggá alakulnak Szmog: légszennyezés legszélsőségesebb formája, amikor veszélyes gázok és egyéb szennyezőanyagok felhalmozódnak egyes területeken 1. nincs inverzió 2. inverzió KÖRNYEZETVÉDELEM: I. Aktív -csökkenti a körny fizikai terhelését a) extenzív: termelési folyamat hulladékának szűrése a végén, nem a technológia része, megakadályozza a szennyező anyagok, hulladékok körny-be való kijutását, reaktív= utólagos kezelés, általában kis

beruházási költségű, de hosszú távon nem költséghatékony pl: katalizátor, szennyvíztisztítás b) intenzív: a technológia tisztább, kevesebb hulladék keletkezik, megakadályozza a szennyező anyagok, hulladék keletkezését, proaktív= relatíve kevesebb hulladék, általában magas beruházási költségű, de hosszú távon kifizetődő pl: fluid-ágyas technológia II. Passzív -csökkenti a kibocsátott szennyező anyag káros hatását pl: magas kémény, késleltetett szennyvízkibocsátás, védőtávolság A VÍZ: Előfordulása: 97% sósvíz 3% édesvíz: 79% hó+ jég 20% talajvíz 1% felszíni víz: 52% tavak 38% talajnedvesség 8% légnedvesség 1% élőlények víztartalma 1% folyók növekedő vízfogyasztás okai: népesség emelkedése, ipari termelés növekedése, öntözött területek nagysága nőtt •vízhiányos országok: ahol az 1 főre eső megújuló vízmennyiség kevesebb, mint 1000 m3 pl: Algéria, Szudán, Kenya, Nigéria ~

szennyeződései: ◦ hagyományos: élelmiszer eredetű szennyeződések, szervetlen sók, szappanok ◦ modern ipari: olaj, vegyi anyagok, hőszennyezés ◦ mg-i eredetű: műtrágya, más kemizálási szennyező, állati hígtrágya, járványügyi problémák ◦ mikroszennyezők: ▫ szintetikus detergensek: klór-fenolok ▫ peszticidek ▫ ásványi termékek ▫ nitrátok csoportosítás hatás alapján: -fizikai: szín, zavarosság, lebegőanyag, hab -érzékszervi: íz, szag -kémiai: szerves, szervetlen vegyületek -biológiai: baktériumok, vírusok Nitrátok: forrás: műtrágya, csatornázatlan területek, hulladéklerakók -csecsemőknél megakadályozza az O2 szállítást → kék betegség -felnőttekre kevésbé veszélyes - nagy távolságokra képes eljutni hatás: tápanyagforrás (eutrofizáció) Nehézfémek: Hg, Ni, Cr, kadmium, ólom -mérgezőek, akkumuláció= felhalmozódás, szinergikus hatás= erősítik egymás hatását, felhalmozódnak, nem

ürülnek ki forrás: természetes eredet, széleskörű ipari felhasználás Növényvédő szerek (peszticidek): változatos összetétel -felhalmozódás forrás: mg Detergensek (tenzidek)= szerves, szintetikus tisztítószerek -habképződés (fotoszint. csökk) -olajszennyeződés beoldása, felületi feszültséget csökkenti forrás: ipar, települési szennyvíz Olaj, olajszármazékok: -összefüggő, úszó réteget képez → akadályozza az oxigénfelvételt és a fotoszintézist -íz és szagrontó hatású forrás: ipar, közlekedés, balesetek Foszforvegyületek: -tápanyag feldúsulása, eutrofizáció -alga elszaporodását elősegítik → eutrofizáció -forrás: emberi anyagcsere, mosó- és tisztítószerek, műtrágya Zajszennyezés •eutrofizáció = elmocsarasodás -tápanyag-feldúsulás, biológiai produkciónövekedés, elhalt szerves anyagok lebontása magas oxigénigényű, természetes módon hosszú folyamat Hőszennyezés: -tápanyagok oldhatósága

nő, oxigén tartalom csökken, anyagcsere felgyorsul, vizek öntisztuló-képessége csökken, gyorsabban szaporodnak benne a baktériumok, amik lebomlásuk során oxigént vonnak el Cián Na és Ca→ kemény és sós víz 1. összegyűjtés: egyéni eltávolítás, csatornázás -emésztőgödör a talajvíz szintje felett min 2m-rel kell, h legyen -tartályba gyűjtés csatornardsz lehet: a) egyesített v úsztató rdsz-ű (szennyvíz+ csapadék) -olcsóbb, dugulásveszély kisebb, szennyvíztisztítás drága b) elválasztó rdsz-ű (külön) -drágább, csapadék a befogadóba vezethető, szennyvíztisztítás olcsóbb 2. tisztítás a) mechanikai tisztítás: lebegő és ülepedő anyagok eltávolítása, 30-34% b) biológiai: szerves anyagok lebontása, mikroorganizmusok végzik, oxigén jelenlétében és hiányéban is végezhető, szennyvíziszap okoz problémákat c) kémiai: vegyszeres kezelés, drága •BOI: biológiai oxigénigény az az oxigénmennyiség, amit a

vízben jelenlévő mikroorganizmusok a vízben lévő holt szerves anyagok lebontásához elhasználnak 5 nap alatt -toxikus anyagok megölik a mikroorganizmusokat → ezek kimutatására nem alkalmas •KOI: kémiai oxigénigény kémiai módszerekkel, káliu