Környezetvédelem | Felsőoktatás » Környezet-gazdaságtan

Környezet-gazdaságtan Mivel foglalkozik a ~? -környezeti problémákat közgazdasági perspektívából vizsgálja -hogyan hatnak a gazdasági tevékenységek a természeti környezetre? -miért nem vesszük figyelembe ezeket a hatásokat? -milyen módszerekkel/eszközökkel lehet elérni a társadalmilag optimális „környezethasználatot”? Központi kérdése: Megoldható-e a gazdasági fejlődés és a környezet minőségének javulása egyidejűleg? -terhelhetőség: •merülési (Plimsoll)-vonal: max termelési mennyiség, amennyit még károkozás nélkül felhasználhatunk -elosztás (H. Daly) emberek nem uolyan mértékben részesülnek a javakból (20-80%) -környezeti Kuznets-görbe: -makrószintű egyenlőség: (Ehrlich és Ehrlich képlete) I= P*GDP /PTechnKh /GDP I: globális környezeti hatás 1 évre P: világ teljes népessége GDP: összevont az adott évre TechnKh: környezeti hatás TechnKh/GDP: ökohatékonysági mutató •eltartó képesség: az a

populáció, amit egy terület képes eltartani anélkül, h károsodna •thermodinamika I. törvénye= megmaradás tv-e termelésnövekedésnek2 hatása van: -energiát és anyagot igényel a körny-től -egyre nagyobb mértékben terheli a körny hulladék asszimiláló kapacitását •thermodinamika II. tv-e =entrópia tv-e anyag és az energia alacsony entrópiájú állapotban lép be a gazd-i folyamatokba, és magas entrópiájú állapotban hagyja el azt -entrópia az energia minőségét méri, hasznosság negatív mértékével egyenlő Meadows-ábrák: a) optimista modell: b) szigmoid modell (optimista 2) c) oszcilláló modell (optimista 3) d) katasztrófa modell Fenntarthatóság: •olyan fejlődés, amely biztosítja a jelen szükségleteket anélkül, h lehetetlenné tenné a jövő generációk szükségleteinek a kielégítését -tágabb értelmezés: fenntartható gazd-i, ökológiai és társd-i fejlődés -szűkebb: fenn kell tartani a term-i

erőforrások által nyújtott szolgáltatásokat ~ követelményei: ◦ megújuló erőforrások: •biológiai növekedés törvénye: létezik egy optimális méretű készlet, amely a max fenntartható hozamot biztosítja felhasználás mértéke ≤ term v irányított regenerálódó képességük mértéke ◦ kimerülő erőforrások: -ésszerű felhasználási ütem -más v megújuló erőforrásokkal helyettesíteni -technikai haladás •lehetőség költség: egyenlő azzal, amit egy jövőbeni felhasználás esetén kaphatnánk, ha nem most, csak később használnánk fel ár= termelés határköltsége+ lehetőség költség ◦ hulladék: keletkezés mértéke/üteme ≤ környezet hulladék-asszimiláló kapacitása -lehet gyenge ~ (term-i tőke helyettesíthető) erős/szigorú ~ (Ø helyettesítő => biztosítani kell állandóságát) 2 iskola alakult, h hogyan kell úgy fejlődni, h a term-ben nagy károkat ne okozzunk 1) átváltási paradigma:

életszínvonal további növelése már csak egy alacsonyabb term-i tőke-színvonal mellett lehetséges 2) fenntarthatósági paradigma: csak akkor tudjuk az életszínvonalat tartósan növelni, ha a ter-i tőke és a jólét egyszerre növekszik, m a term-i tőkének korlátai vannak 3 nézet alakult ki a fenntartható fejlődésről: -gyenge fenntarthatósági mutatószám: Z = S/Y- ÖM/Y – ÖN/Y S: nemzetgazdasági megtakarítás Y: GDP ÖM: megtermelt tőke értékcsökkenése ÖN: term-i tőke értékcsökkenése -ha negatív nem fenntartható a fejlődés -ha + fenntartható nemzeti környezeti károk becsléséhez használt tényezők: légszennyezés, vízszenny., tengeri halászat, erdőpusztulás, talajerózió, kimerülő erőforrások csökkenése alternatív fejlődési mérőszámok: GDP alapú: NEW, ISEW, HDI, GPI •NEW=Net Economic Welfare ◦ Nordhaus+Tobin találták ki ◦ alap: GNP, flow mutató +szabad idő +otthoni munka +csináld magad

-környezetszennyezés •ISEW= Index of Sustainable Economis Welfare ◦ Daly+Cobb ◦ alapja ua +szabad idő +otthoni munka -körny.szenny hosszú távú hatásai -jövedelmi egyenlőtlenségek hatásai •GPI ◦ Cobb+Halstead+Rowe ◦ alap ua +/- ökológiai ktsghaszon számítások +/- jövedelem-eloszlás +önkéntes háztartási, közösségi munka +szabadidő, gyereknevelés -bűnözés +tartós javak szolgáltatásai Egyebek: ökológiai lábnyom= azt mutatja meg, h mekkora területre van szükség ahhoz, h adott népességet adott életszínvonal mellett képes legyen végtelen ideig eltartani Környezeti probléma megjelenése: -ha az erőforrások allokációja nem hatékony (nem akkor és arra használjuk az erőforrásokat, amikor és ahol kéne) hatékonyság feltételei: -általános érvényűség -kizárólagosság -átruházhatóság -kikényszeríthetőség •in situ (nem kitermelhető) természeti javak: helyben való erőforrások, pl:táj nyújtotta szépség

Ökológiai alapfogalmak: •elszennyeződés: különféle anyagok, ill energiák gyorsabb ütemű behatolása a bioszférába, mint ahogy azt a bioszféra ellensúlyozni, feldolgozni képes • bioszféra: Földünk azon tartománya, ahol az élet megtelepedhet (szárazföld, tengervíz, édesvíz, levegő) •ökoszisztéma: bioszféra egy kisebb, maghatározott klímaviszonyokkal, talajtulajdonságokkal, életközösségekkel stb. rendelkező része szerkezetének legfontosabb jellemzői: tápláléklánc, fajtagazdagság ökoszisztéma= biotóp+ biocönózis •biotóp: élőhely a maga abiotikus hatásaival (talaj, víz, levegő, klíma) •biocönózis: biotópon életfeltételeket találó életközösség •tápláléklánc: egy adott ökoszisztéma élőlényei a táplálkozási rdsz-ben elfoglalt helyzetük alapján 3 csoportba oszthatók: -producens (termelő) -konzumens (fogyasztó) -recudens (lebontó) jellemzői: egyes lépcsői között egyre kevesebb energia áramlik

tovább, mindig véges, csak kevés tagból áll, biomassza fokozatosan csökken •biomassza: élő tömeg •biodiverzitás: genetikai sokszínűség, biológiai változatosság •Sziget elmélet: egy élőhely meghatározza a rajta kedvező életfeltételeket találó fajok számát, ha a terület csökken, fajok száma is kisebb lesz pl: erdőirtás A LEVEGŐ Légszennyező anyagok forrásai: 1) természetes eredetű: hidroszféra (tengeri élővilág), litoszféra (homok, talaj, vulkán), légköri élőlények (vírusok, gombák, pollen) 2) mesterséges eredetű: ipar (energiaipar, kohászat, szervetlen vegyipar), mezőgazd (növényvéd., szmarha), közlekedés, háztartások •környezetszennyezés: anyagok, energiák gyorsabb ütemű áramlása a környezetbe, mint ahogy azt a körny feldolgozni képes •emisszió: szennyező anyagok időegységre vetített kibocsátása, mértékegységek: m3/nap, kg/év stb -szennyezést kibocsátó forrás lehet: a. pontszerű: nagy

mennyiségű kibocsátás pl: gyár b. diffúz: nincs határozott helye v kis mennyiségben bocsát ki pl: kocsi, családi ház c. vonal forrás: diffúz, sok diffúz bocsátja ki, amik folytonosságot mutatnak pl: autópálya •transzmisszió: kibocsátási helytől hogyan jut el a szennyező anyag a végső helyére •immisszió: az emisszió során kibocsátott szennyező anyagok a környezetben kialakuló koncentrációja, mértékegységek: mg/m3, ppm stb ~ szerkezete: 10 km-ig troposzféra ╕ 10-50 km sztratoszféra │homoszféra 50-85 km mezoszféra ╛ 85 km-től heteroszféra -troposzféra a bioszféra része, kötődnek hozzá életfolyamatok tiszta levegő összetétele: 78% N2 ,21% O2 ,0,9% Ar ,0,03% CO2 nyomgázok: koncentráció tartózkodási idő szerint 2 féle 1. long term > 1 év -önmagukban nem feltétlen veszélyesek, a koncentráció állandó növekedése okozza a problémát CO2 (mustgáz): színtelen, szagtalan, levegőnél nehezebb tartózkodási idő:

10-15 --100 év forrás: fosszilis tüzelőanyagok égetése, erdőirtás évi növekedés: 0,4% hatás: üvegházhatás fokozása metán CH4 (mocsárgáz): színtelen, szagtalan, kékes lánggal ég tart.idő: 10 év forrás: mg (rizstermesztés, állattartás), fosszilis energiahordozók kitermelése, hulladék bomlása évi növ: 1% hatás: fokozza az üvegházhatást halogénezett szénhidrogének (CFC-k): Cl, FCFC (hajtógáz, hűtőközeg, habosítók), Brhalon (tűzoltás) Fluorozott vegyületek: SF6, HFC, PFC tart.idő: 100-200 év hatás: üvegházhatás fokozása, ózonréteg pusztítása N2O (kéjgáz): forrás: mg (szerves és műtrágya), ipar, közlekedés (katalizátor) tart.idő: 150 év hatás: üvegházhat. fokozása por: mikroméretű 2. short term < 1 év - rövidtávon, helyi szinten okoznak problémát, általában mérgezőek szén-monoxid: színtelen, szagtalan, magas hőmérsékleten reakcióképes, mérgező tart.idő: hónapok forrás: tökéletlen égés

hatás: csökkenti a légkör öntisztuló képességét kén-dioxid: színtelen, szúrós szagú, mérgező, vízben jól oldódik tart idő: napok, hetek forrás: magas kéntartalmú szének égetésekor hatás: szuvasodás, irritáció, nem üvegházhatású, hűtő nitrogén-oxidok: NO színtelen, instabil; NO2 barnás-vörös tart.idő: napok forrás: fosszilis tüzelő és üzemanyagok hatás: savasodás, ózonpusztító, hűtő troposzférikus ózon: mérgező, jellegzetes szagú forrás: nem elsődleges szennyező, kémiai reakciók során keletkezik jelentős üvegházhatás szénhidrogének: (benzpirén) rákkeltő, mérgező forrás: kipufogógáz, fosszilis tüzelőanyagok Cl, ammónia: mérgező, baleseteket okozhat Por: makroméretű Nemzetközi egyezmények: 1985 Bécsi Egyezmény: ózonkárosító anyagok önkéntes csökkentése 1987 Montreáli Jegyzőkönyv: konkrét kötelezettségvállalás k freon- és 3 halonvegyületre 1990 Londoni Konferencia: eredetileg

szabályozásba vont anyagok 200-ig történő kiváltása, újként bevonva: széntetraklorid, metil-kloroform 1992 Koppenhágai Tanácskozás: határidők módosítása, új anyagok bevonása (HCFC, HBFC, metil-bromid) 1995 Bécsi Tárgyalás: CFC-k kivonása 1996. jan 1-ig 1997 Montreáli Találkozó: további szigorítások Üvegházhatás: •az üvegházhatású gázok (CO2, CH4) átengedik a rövid hullámú sugarakat, amit a Föld hosszúhullámúvá alakítja át, és ezt nem engedi ki a légkörből energia bent marad Globális felmelegedés következményei: jégsapkák olvadása, tengervízszint emelkedése, csapadékviszonyok megváltozása, növénytakaró átalakulása, termesztett növények hozamváltozása, tengeráramlatok Globális felmelegedés ellenérvei: hígabb tengervíz, magasabb fagyáspont, fotoszintézis fokozása, porkoncentráció növekedése, bizonytalanság van az óceánok és felhők szerepében Nemzetközi megállapodások: 1992 Rio de Janeiro-

Éghajlat Változási Keretegyezmény 1995 Berlin 1997 Kiotó Ózonréteg elvékonyodása: -sztratoszférában 20-50 km-es magasságban fotokémiai reakciók hatására jön létre -sugárzáselnyelő UVA barnít, nem káros UVB káros, rákkeltő hatás UVC halálos, csíraölő -ózon bomlásához kell: alacsony hőmérséklet, sötét, kevés légmozgás ~ öntisztuló képessége: szennyező anyagok felhígulnak, eltávoznak a levegőből, közömbös anyaggá alakulnak Szmog: légszennyezés legszélsőségesebb formája, amikor veszélyes gázok és egyéb szennyezőanyagok felhalmozódnak egyes területeken 1. nincs inverzió 2. inverzió KÖRNYEZETVÉDELEM: I. Aktív -csökkenti a körny fizikai terhelését a) extenzív: termelési folyamat hulladékának szűrése a végén, nem a technológia része, megakadályozza a szennyező anyagok, hulladékok körny-be való kijutását, reaktív= utólagos kezelés, általában kis beruházási költségű, de hosszú távon nem

költséghatékony pl: katalizátor, szennyvíztisztítás b) intenzív: a technológia tisztább, kevesebb hulladék keletkezik, megakadályozza a szennyező anyagok, hulladék keletkezését, proaktív= relatíve kevesebb hulladék, általában magas beruházási költségű, de hosszú távon kifizetődő pl: fluid-ágyas technológia II. Passzív -csökkenti a kibocsátott szennyező anyag káros hatását pl: magas kémény, késleltetett szennyvízkibocsátás, védőtávolság A VÍZ: Előfordulása: 97% sósvíz 3% édesvíz: 79% hó+ jég 20% talajvíz 1% felszíni víz: 52% tavak 38% talajnedvesség 8% légnedvesség 1% élőlények víztartalma 1% folyók növekedő vízfogyasztás okai: népesség emelkedése, ipari termelés növekedése, öntözött területek nagysága nőtt •vízhiányos országok: ahol az 1 főre eső megújuló vízmennyiség kevesebb, mint 1000 m3 pl: Algéria, Szudán, Kenya, Nigéria ~ szennyeződései: ◦ hagyományos: élelmiszer eredetű

szennyeződések, szervetlen sók, szappanok ◦ modern ipari: olaj, vegyi anyagok, hőszennyezés ◦ mg-i eredetű: műtrágya, más kemizálási szennyező, állati hígtrágya, járványügyi problémák ◦ mikroszennyezők: ▫ szintetikus detergensek: klór-fenolok ▫ peszticidek ▫ ásványi termékek ▫ nitrátok csoportosítás hatás alapján: -fizikai: szín, zavarosság, lebegőanyag, hab -érzékszervi: íz, szag -kémiai: szerves, szervetlen vegyületek -biológiai: baktériumok, vírusok Nitrátok: forrás: műtrágya, csatornázatlan területek, hulladéklerakók -csecsemőknél megakadályozza az O2 szállítást kék betegség -felnőttekre kevésbé veszélyes - nagy távolságokra képes eljutni hatás: tápanyagforrás (eutrofizáció) Nehézfémek: Hg, Ni, Cr, kadmium, ólom -mérgezőek, akkumuláció= felhalmozódás, szinergikus hatás= erősítik egymás hatását, felhalmozódnak, nem ürülnek ki forrás: természetes eredet, széleskörű ipari

felhasználás Növényvédő szerek (peszticidek): változatos összetétel -felhalmozódás forrás: mg Detergensek (tenzidek)= szerves, szintetikus tisztítószerek -habképződés (fotoszint. csökk) -olajszennyeződés beoldása, felületi feszültséget csökkenti forrás: ipar, települési szennyvíz Olaj, olajszármazékok: -összefüggő, úszó réteget képez akadályozza az oxigénfelvételt és a fotoszintézist -íz és szagrontó hatású forrás: ipar, közlekedés, balesetek Foszforvegyületek: -tápanyag feldúsulása, eutrofizáció -alga elszaporodását elősegítik eutrofizáció -forrás: emberi anyagcsere, mosó- és tisztítószerek, műtrágya Zajszennyezés •eutrofizáció = elmocsarasodás -tápanyag-feldúsulás, biológiai produkciónövekedés, elhalt szerves anyagok lebontása magas oxigénigényű, természetes módon hosszú folyamat Hőszennyezés: -tápanyagok oldhatósága nő, oxigén tartalom csökken, anyagcsere felgyorsul, vizek

öntisztuló-képessége csökken, gyorsabban szaporodnak benne a baktériumok, amik lebomlásuk során oxigént vonnak el Cián Na és Ca kemény és sós víz 1. összegyűjtés: egyéni eltávolítás, csatornázás -emésztőgödör a talajvíz szintje felett min 2m-rel kell, h legyen -tartályba gyűjtés csatornardsz lehet: a) egyesített v úsztató rdsz-ű (szennyvíz+ csapadék) -olcsóbb, dugulásveszély kisebb, szennyvíztisztítás drága b) elválasztó rdsz-ű (külön) -drágább, csapadék a befogadóba vezethető, szennyvíztisztítás olcsóbb 2. tisztítás a) mechanikai tisztítás: lebegő és ülepedő anyagok eltávolítása, 30-34% b) biológiai: szerves anyagok lebontása, mikroorganizmusok végzik, oxigén jelenlétében és hiányéban is végezhető, szennyvíziszap okoz problémákat c) kémiai: vegyszeres kezelés, drága •BOI: biológiai oxigénigény az az oxigénmennyiség, amit a vízben jelenlévő mikroorganizmusok a vízben lévő holt szerves

anyagok lebontásához elhasználnak 5 nap alatt -toxikus anyagok megölik a mikroorganizmusokat ezek kimutatására nem alkalmas •KOI: kémiai oxigénigény kémiai módszerekkel, kálium-permanganát v kálium-kromát felhasználásával mérik a szervesanyag-szennyezettséget •közműolló: 1) a közműves vízellátásban részesülő és a csatornázott területen élő lakosság arányának különbsége 2) a csak csatornahálózatban bekötött és a szennyvíztisztításban is részesülő lakosság aránya közti különbség 3) a csak mechanikai és a biológiai tisztításban is részesülő lakosság arányának különbsége 3. befogadóba vezetés -jó befogadók: folyók (nagyobb öntisztuló képesség) -rossz befogadók: tavak Savas esők: -helyi/országhatárokon átnyúlik -SO2, NO2 reakcióba lépnek a vízzel H2SO4, H2SO3 (kénessav), HNO3 -károsítja a talajt és növényeket, talajból kioldja az ásványi anyagokat, nehézfémeket -védekezés:

csökkenteni a kibocsátást, talajok meszezése A TALAJ: • a földkéreg legfelső, laza, szilárd, termékeny rétege, amelyet a növények gyökérzete és a mikroorganizmusok együttes tevékenysége hozott létre a kőzetek és elhalt szerves maradékok anyagából -helyhez kötött a vízzel és levegővel ellentétben nehezebben távoznak belőle a szennyező-anyagok -~ termőképessége felülről lefelé haladva csökken -~ pusztulása természeti hatásokra is bekövetkezhet ha nem védi rendes növénytakaró, eső vagy szél lemoshatja a felső rétegét -emberi károsítás: erdőégetés, vízduzzasztás szikesedés, elsivatagosodás -ipari eredetű emissziók: légkörből a szennyező gázok a csapadékokkal a talajba mosódhatnak SO2+NOX elsavanyodás, növények kevésbé tudják felvenni a tápanyagot Porszennyezők romlik a termékenysége Közlekedés, utak sózása -mg hatása: technológiai fegyelem megsértése kemikáliák szakszerűtlen alkalmazása: ◦

műtrágya: növekszik a zöld növényi produkció, csökkenti azáltal a szén-dioxid tartalmát a levegőnek -túlzott v szakszerűtlen használat esetén azonban: talajból kimosódó nitrogén a talajvízbe jut, hosszabb távon a talaj elsavanyodik, növényeknél minőségi romlás, több gyomnövény több mechanikai és kémiai növényvédelem ◦ növényvédelem: -peszticidek: szennyezik a termőtalajt, kimosódva pedig a felszíni és felszín alatti vizeket, nemcsak a károkozókat pusztítják, hanem más élőlényekre is kedvezőtlenül hatnak ◦ öntözés: hatása lehet kedvező v kedvezőtlen tartós öntözés talajszerkezet romlása megnő a lefelé szivárgó víz mennyisége tápanyagok mélyebb rétegekbe jutnak savanyodás, szerkezetromlás ◦ gépesítés: hibás eljárás tápanyagfelvétel lecsökkenhet, csökkenhet a növények ellenálló-képessége A HULLADÉK: EXTERNÁLIÁK: =külső gazdasági hatás •pénzügyileg önálló egység

közvetlenül befolyásolja egy másik pénzügyileg szintén önálló egység helyzetét anélkül, h piaci kapcsolatba kerülnének -jellemzők: nem szándékos, egy harmadik személy jólétére hat pozitívan v negatívan, nem jár ellentételezéssel -típusok: 1 pozitív/negatív 2) termelői/fogyasztói 3) pénzügyi/technológiai 4) közjavakhoz/magánjavakhoz kötődő -közgazdasági hatásai: túlzott termelés; nincs ösztönzés, csökkentésre állami beavatkozás; termék ára alacsonyabb; szennyezés elhárítása költséges, szennyezés ingyenes Környezetszennyezés két alaptípusa: •szétoszló (flow): olyan anyag és/v energia áram, amely károsítja a környezetet, de a károsítás mértéke csak az aktuális emissziótól függ, károkozás egyszeri pl: zajszennyezés •felhalmozódó (stock): lehet stabil, ami maradéktalanul felhalmozódik, vagy felhalmozódó, de lassan lebomló Környezetszennyezés gazdaságilag optimális szintje: Tökéletes

verseny esetén: MNPB-görbe= egyéni tiszta határhaszon •azt mutatja, h az egyéni termelő számára szennyezést okozó tevékenységének egy egységgel történő bővítése mekkora extra hasznot biztosít -optimalizálása: MNPB=MR-MC=P-MC ha MNPB=MEC P-MC=MEC P=MEC+MC P=MSC -vállalat profitja= MNPB alatti terület Externália gazdaságilag optimális nagysága: Pigou-i adó: A.Pigou a társadalom ráfordításait a termelésre egységesen kivetett adókkal vélte internalizálhatónak -ha t* adót vetnek ki, a vállalatot arra ösztönzi, h Qm helyett Q-ot termeljen t*= Q ponthoz tartozó MEC-érték Pigou kritikái: -MNPB-t a vállalat ismeri, MEC nehezen számítható (hatóság jobban ismeri) -egységnyi termelés egységnyi szennyezés elmélet nem mindig igaz -tökéletes versenyre értelmezhető -t a termelés egységére kivetett adó, adó=Q*t externális károk dupláját fizetik be adónak Coase-tétel: R.Coase azt állítja Pigou-val szemben, hogy nincs

szükség állami beavatkozásra, mert ha tulajdonviszonyok meghatározottak, a piac magától, alku útján eléri a társadalmi optimumot. -feltételek: tökéletes verseny, meghatározott tulajdonjogok, szennyezés a termeléssel arányos, tökéletes informáltság van, nincs tranzakciós költség 2 eset: -hibái: nem kétszereplős, szereplők nem ismertek alku tranzakciós költsége nagy, nem mindenki hajlandó alkura, állami bevétel Ø, gyakran a lebonyolítás költsége >haszon Szennyezés csökkentése: -szennyezésnek van egy olyan szintje, ami nem okoz károkat a társadalomnak -nem kell feltétlen csökkenteni a termelés, ha a termeléssel együtt járó szennyezés csökken szennyezés optimális szintje ott lesz, ahol MAC=MEC MAC= szennyezés-elhárítási határköltség • szennyezés egységnyi csökkentése mekkora költséget okoz a vállalatnak MAC=MNPB, ha a szennyezés-elhárítás egyetlen módja a termelés visszafogása TAC=(MAC)’ =teljes

elhárítási költség Ha több tényező között kell megosztani a MAC-ot: -úgy ábrázoljuk a két szennyező forrás MAC-görbéit, h egyik x tengelye megfordul Adott nagyságú szennyezés-elhárítás költségei akkor és csak akkor minimálisak, ha a MAC-ok minden szennyezőre megegyeznek. A szennyezési lánc ◦ gyógyító: káros hatások utólagos helyreállítása (tűzoltó), okokat nem szünteti meg, csak az okozatot, drága, legkevésbé hatékony ◦ hatás orientált: immisszió javítása, passzív környezetvédelem (elkerülő utak, hanggátló falak) ◦ forrás orientált: emisszió-csökkentés, extenzív környezetvédelem, legelterjedtebb, rövidtávon hatékony ◦ megelőző: társadalmi-gazdasági tevékenységekre hat, intenzív környezetvédelem Környezeti szabályozás: cél: természeti tőke fenntartható módon történő igénybevétele, környezetvédelem leggazdaságosabb megvalósítása alapelvei: 1, szennyező fizet (PPP) 2, szennyező

és felhasználó fizet (PUPP) 3, elővigyázatosság elve 4, közgazdasági hatékonyság elve 5, „szubszidiaritás elve” 6, közös felelősség elve kritériumok a megfelelő szabályozóeszközök kiválasztásához: ◦ gazdasági hatékonyság ◦ ellenőrzés és végrehajtás egyszerűsége, alacsony információigény ◦ rugalmas alkalmazkodás a gazdasági változásokhoz ◦ politikai megfontolások ~ gyakorlata: 1, közvetlen/ normatív szabályozás -utasítás és ellenőrzés -szennyezés, termelés egyedi szintje -tevékenység, felhasznált anyag, termékszabályozás, területi korlátozás eszközei: ◦ nyílt tiltás ◦ engedélyeztetési eljárás ◦ norma-állítás -emisszió v immissziós normákon alapuló szabályozás ◦ ellenőrzés -monitoring rdsz kiépítése, önbevallás, szúrópróbaszerű ellenőrzés ◦ szankcionálás -bírság fizetése a normán felüli szennyezésre hátrányai: -nehéz a normák mértékének megállapítása

-magas adminisztrációs költség -nehézkes a normák változtatása -nem ösztönöz költséghatékony szennyezés csökkentésére -környezet használata ingyenes a normákat betartóknál 2, a) környezetvédelmi adók/díjak típusai: kibocsátási v környezetterhelési díjak, termékdíjak, betétdíjak, szolgáltatási v felhasználói díjak b) piaci engedélyek (szennyezési jogok) rdsz-e c) végrehajtási ösztönzők -nem teljesítési illeték d) támogatások -adókedvezmények, gyorsított leírás -állami kölcsönök, kamatkedvezmények e) önkéntes megegyezés -vállalat és a hatóság megegyezése, szerződés ideje alatt szigorítás Ø, hírnévnövelő f) felelősségbiztosítás -minden szennyező vállalat biztosítást köt, ebből finanszírozzák a környezeti károk költségét (ha a károkozó nem megállapítható, fizetésképtelen, kártérítési igény elévül) Van olyan eset, ahol a szennyezés elhárítása hasznot hozhat (haszon= -MAC)

Paradoxon: kevésbé szennyező technológia bevezetése mellett az adót kell emelni az eredeti környezeti minőség megőrzése mellett: Norma v adó?