Sport | Tanulmányok, Esszék » Testépítő kisokos

Testépítő kisokos 1. A testépités hazai és nemzetközi története 2. Terhelés összetevői 3. A mozgás passziv szervrendszerei (csontok és izületek) 4. A testépítés hazai és nemzetközi története A testgyakorlás az emberiséggel egyidős. Az erőfejlesztés fontossága már történelmünk hajnalán megfigyelhető volt. Az ősember a beavatási szertartások alkalmával nemcsak az ügyességről és bátorságról adott számot, hanem az erejéről, állóképességéről is. Ezeket a képességeket a harc, a vadászat, halászat, tehát a létfenntartás megteremtése közben fejlesztette, hiszen nélkülük az életben maradási esélyei csökkentek volna. A testépítés csírái az ókor korai szakaszában felismerhetők, de a tevékenység célja ebben az időszakban már nem az életben maradás volt. A súlyzós edzés történetének egyik szakembere, a skót David Webster, kutatásai során megállapította, hogy a nők és a férfiak alakjának,

kondíciójának javítására már i.e 3600 – 3500 óta alkalmazzák a súlyzókat. Yu Kang Chi, a nagy kínai császár megparancsolta alattvalóinak, hogy minden nap végezzenek egészségük megőrzésére súlyzós gyakorlatokat. Olyan i.e 340-ból származó falfestményeket is találtak, amelyek arra utalnak, hogy az ókori Egyiptomban testépítő gyakorlatokat végeztek a nők és a férfiak egyaránt súlyzók segítségével, amelyek márványból, vagy ólomból készültek. Az ókori Görögországban a filozófia, az irodalom, a történetírás mesterei az egyetemes kultúra kincseit alkották meg, amelyek méltán képviselik a klasszikus jelzöt. Az ie VIII – VII. században vált híressé „mens sana in corpore sano” (Ép testben ép lélek) mondás, hiszen a fiatalok nemcsak szellemüket, testüket is komolyan edzették, és az ókori olimpiákon mérték össze felkészültségüket. Gümnaszionokat – olyan intézményeket, amelyek nyílt terek és

épületek együttese volthoztak létre, amelynek egyik célja a testedzés és a gyakorlás volt azokban a sportokban, amelyek a görögök űztek. Számos kutató úgy véli, hogy ezek az intézmények első sorban katonai kiképző helyszínek voltak, ahol az ifjakat katonai ügyességekben tették jártassá és a kezdeti gyakorlóidő lejárta után is szolgálatkész állapotban tartották őket. A birkózás, az ökölvívás, a futás, a gerelyhajítás, a pankration mind eszményi lehetőség volt, hogy a fiatalokat felkészítsék a fegyveres harcra. Később, a hivatásos hadseregek többé-kevésbé kiszorították a gümnaszionoknak ezt a funkcióját, és ekkor már a testedzései és atlétikai funkciók nyíltan öncéllá váltak, a legjobb atléták (minden sportolót így hívtak) számára normaként a verseny, a végcélként pedig a játékokon való részvétel szolgált. Nemcsak a sportolás, de az arányos, harmonikusan kidolgozott test is elvárás volt

akkoriban. Szobrok, vázák, falfestmények örökítették meg az utókor számára a kívánatos testformát. A görögök megteremtették az antik szépségideált A képzőművészeti alkotásokon az arányosság, a szimmetria, a kidolgozottság, a harmónia meghatározó, az a példa lehet a mai modern testépítőknek is. Sajnálatos, hogy a gyönyörű férfi testek kultusza mellett, az ókori Görögországban, még a sportolási lehetőségeket is elvették a hölgyektől. Nem tartották alkalmasnak élettanilag a női szervezetet a rendszeresen végzett sporttevékenység elviselésére, mert azt gondolták, hogy ez kockáztatja az egészségét a résztvevőknek. De nemcsak az ókori sportéletből száműzték a hölgyeket, még a stadionokban nézőként sem vehettek részt a rendezvényeken. Az itt résztvevő férfiak ugyanis meztelenül versenyeztek. Szerencsére azonban voltak nőies műfajok, pl. tánc A középkorban a sporttevékenységet teljesen háttérbe

szorították a keresztény egyház dogmái, amelyek nem engedélyezték a testtel való törődést. Azonban a katonáknak, a lovagi tornák résztvevőinek fontos volt a test edzése, de inkább az erőnek, mint a szép testnek volt szerepe.A testi gyakorlatok az emberiséggel egyidősek, azonban a korábbi évek testedzési rendszerei folyamatosan módosultak. Míg évekkel ezelőtt a sok időt igénylő szabadkéz gyakorlatokat alkalmazták, ma már teret hódított a súlyzós gyakorlatok rendszere. Az ókori Görögországban Milo (birkózó) naponta végigvitt egy fiatal ökröt a stadionban, amíg az teljesen ki nem fejlődött. A növekvő ellenállással végrehajtott gyakorlat, amit alkalmazott, hasonló a modern súlyzós edzés alapelvéhez. A testépítő sport megteremtőjének Eugene Sandow-t tekintjük, aki 1867-ben született Poroszországban. Már fiatalon súlyzókkal nehezített gyakorlatokat végzett Nem hihetetlen ereje, hanem esztétikus fizikuma miatt vált

népszerűvé. Angliában és az USA-ban tartott bemutatásai hatására megnőtt az eladott egy és kétkezes súlyzók száma. Kidolgozta saját edzésrendszerét és azt könyvbe foglalva ki is adta. Az 1920-s években Charles Atlas kiadta az első képes testépítő brosúrát, melyet 7 nyelvre lefordítottak és nagy példányszámban terjesztettek. Hatására a versenyek száma megnövekedtet Amerikában, majd 1939-ben az Amateur Athletic Unin (AAU) meghirdette az 1.MrAmerica vetélkedőt Steve Reeves a Mr.America és MrUniversum címek elnyerése után mozifilmeken szerepelt, sztár lett, melynek hatására a testépítés egyre elfogadottabb sportág lett.A hatvanas években a testépités két külön világra szakadt, Amerikára ésEurópára. Amerikában megrendezték az első profi bajnokságot 1965-ben. Első bajnok Larry Scott volt 1945 után a testépítő sport helyzete erősödött, sok nemzetközi szövetség alakult, mely a sportág tagoltságához vezetett.

1946-ban Kanadában a Weider testvérek megalapították az IFBB-t, mely a nemzetközi testépítő mozgalom terjesztését, támogatását és versenyek szervezését tűzte ki célul- Elnöke Ben Weider, a sportág szakmai irányítója Joe Weider. Európában is teret hódított a sportág, szinte minden országban működött testépítő szövetség, mely tagja a z IFBB-nek. A 60-s évek profi bajnokai már olyan tekintélyt parancsoló izomméretekkel rendelkeztek, amelyeket más sportág képviselői meg sem tudtak közeliteni. Ebben az időben , Európában is feltünt és figyelmet követelt magának egy fiatalember, Arnold Schwarzenegger. 1966-ban kezdte a versenyzést, 1967-68-ban már megnyerte a Nemzetközi Amatőr Testépitő szövetség (NABBA) Mr.Univerzum versenyét Londonban, majd elindult meghóditani Amerikát 1970 és 75 között hat Mr.Olimpia cimet szerzett A 70-s években alakult meg a Testépitők Nemzetközi Szervezete (IFBB), mely Ben Weider irányitása

alatt több mint 100 tagországot tömöritett. Arnold : 6x Mr.Olimpia, Lee Haney 8x,Dorian 6x,Ronie Colemann 8x? Női testépítés: Az 50-60-70-s években gyakran egészítették ki a testépítő versenyek műsorát női szépségversenyekkel. Ennek következménye lett, hogy a férfi testépítők elkezdték feleségiket benevezni a versenyekre. A súlyzózó nők fizikuma messze felülmúlta a hagyományos szépségekét. Angliában az 1. női testépítő versenyen (Miss Bikini) már olyan nők indultak, akik súlyzós edzést végeztek. 1979.: az IFBB létrehozta a Miss Olimpia címet 1980-s évek elején a női testépítés létjogosultságot szerzet. Cory Everson 6 x Miss Olimpia Lenda Murray 7x Hazai Történet : Hazánkban a testépitést elösszőr lakóhelyi egyesületekbe tömörödve űzték a sportolók, pincékben kialakitott kisebb nagyobb termekben. Az első nemzetközi bajnokságot 1970-ben rendezték meg az IFBB előirásai szerint Mr.és Mrs Hungary néven A

hazai testépítő sport lépései a 60’-s évek végére tehetőek, am ekkor még nem volt a sportágnak szövetsége. 1968-ban volt az 1.hazai verseny, a felkészülésben segítséget a külföldről behozott szaklapok és a „Sportolj velünk” című újságban Fekete Ferenc rovata nyújtottak. A verseny legjobbja Tasnádi Ferenc volt . A sportág sportpincékbe szorúlt. Az 1970-s években 2 edzőterem alakúlt Budapesten : Külker Sc (Langermann Péter), Spartacus Se (Bitter, Fekete) 1989: Magyar Testépítők és Erőemelők Egyesülete 1991: Magyar Testépítő és Erőemelő Szövetség 1996: a 2 sportág külön válik : Erőemelő Szövetség Magyar Testépítő és Fitness Szövetség és Magyar A 90-s évek végén létrejött a sportág profi szekciója. 1996: testépítő és erőemelő szakedző képzés a TF-en 5. terhelés összetevői A TERHELÉS A terhelés a versenyzők tervezett, tudatos ingerekkel való ellátása, mely pozitív változást hoz.

Összetevői: INTENZITÁS: Az edzés hatására létrejövő külső és belső ingerek erősségét jelzi. Mindig az egyéni maximum viszonylatában kell vizsgálni. Meghatározzák: időegység alatt végzett mozgás/mozdulat gyorsasága és gyakorisága, valamely komplex mozgás végrehajításának a sebessége, felemelt súly nagysága, az ellenállás nagysága., időegységre jutó munkateljesítmény nagysága, technikai koordinációs bonyolultság fok, környezet fizikai valósága és társadalmi pszichés nyomása Megkülönböztetünk: alacsony, közepes, szubmax, max, határ fokozatot. 90-100% gyorsaság, max erő, technika verseny feltétele mellett 80-90% 70-80% haladók alsó határ gyorsasági állókép. , gyorserő, mozgástan.befejező szakasz 50-70% kezdők alsó határ 30-50 % alapállókép., mozgástanulás A sportoló vonatkozásában a legintenzívebb tevékenység mindig a versenyzés, mert versenyzés során az ingerek teljes komplexitása éri

a sportolót. INGERSŰRŰSÉG: a terhelési és pihenési fázis közötti időbeli viszony az egyes edzéseken edzésperiódusokban. Milyen gyakorisággal jelennek meg az ingerek edzésen vagy edzésidőszakon belül. Pl 20 m lefutása 1 percen belül 2x vagy 6x Az optimális ingersűrűség megelőzi a sportoló idő elötti kimerülését. IDŐTARTAM: ingeridőtartammal jelöljük az egyes izolált inger hatásának tartamát. Pl mennyi idő alatt emeli fel egy súlyemelő a 30 tonnát. Az ingeridőtartam befolyásolja az edzéshatás nagyságát, irányát és jellegét. Max erő fejlesztéséhez nem csak nagy izomfeszülés szükséges, hanem a feszülés időtartama is fontos. TERJEDELEM: az edzésterjedelmet az edzésben alkalmazott valamennyi inger időtartamával ill. az ismétlések számával határozzuk meg Tehát mennyiségi mutatókkal, lefutott kilométerekkel, felemelt súly összegével, egyes gyakorlatelemek ismétlési számával határozzuk meg. relatív intenzitás

: intenzíven teljesített edzésadag edzésen végzett összmunka A sportolóknak minden edzésen kelló terjedelmű terhelést kell kapniuk ahhoz, hogy megszerzett edzettségüket tartani tudják. Az edzések heti összterjedelmét (edzések gyakoriságát) a kipihenés gyorsasága és minősége határozza meg. Terhelési alapelv, hogy egy edzésen belül az alapvető terhelési összetevők közül csak az egyiket szabad emelni. Verseny előtt a terjedelem (edzésszám) csökken, de a relatív intenzitás nő. 6. A mozgás passziv szervrendszerei A MOZGÁS SZERVRENDSZEREI: PASSZíV összetevők: Csontok, izületek AKTíV összetevő: Izmok ( Szervezetünk legnagyobb teherbírású szövete a csontszövet, amely különleges szerkezetének köszönhetően hajlékony és egyben rendkívül ellenálló, de egyben mozgékony és rugalmas vázat képez mozgásaink megfelelő kivitelezéséhez. Emellett azonban számos más, igen jelentős funkcióval is rendelkezik A

csontszövet 60%-a szervetlen, 40%-a szerves anyag, míg a maradék részt víz alkotja. A csontok szerkezetének alapanyaga a kollagén nevű fehérjemolekula, mely tulajdonképpen a szerves állomány vázát alkotja. Ezekre a fehérjerostokra szervetlen ásványi anyagok (hidroxiapatit, kalcium-foszfát, kalcium-karbonát) rakódnak le, épülnek be, és így együttesen adják a csont szilárdságát. Az emberi csont azonban nem tömör, változatlan egység, hanem a szervezettel összhangban levő, folyamatosan változó, felépülő és lebomló szakaszokból álló rendszer. Ezt a folyamatos átalakulást és megújulást a csont szerves állományában található csontképző és csontfaló sejtek működésének egyensúlya alakítja ki. A csontképző sejtek ugyanis a csontállomány pótlását végzik, míg a csontfaló sejtek ezzel ellentétes folyamatokat segítenek. következtében a csont törékeny lesz Ezen szerkezetnek köszönhetően a csontnak igen nagy a

teherviselő képessége, és kis fokban hajlik is, anélkül hogy eltörne. A csontváz (Skeleton) alkotja szerveztünk szilárd vázát, izmok erednek-tapadnak rajta, testüregeket alkotnak és védi a bennük lévő szerveket. A csont több szövetből felépülő funkcionális egység. A csontok tömött és szivacsos állományokból épülnek fel A szivacsos állomány a csontok belsejében helyezkedik el, a csontgerendák alakulnak ki benne a mechanikai terhelés erővonalainak megfelelően, fokozva a csont szilárdságát. A csont külső felszínén helyezkedik el a csonthártya, amelynek erei, idegei elérik a csont belsejét, így feladatuk annak táplálása. Közvetlenül a csonthártya alatt található állományban vér- és nyirokerek futnak. A tömör állomány alatt elhelyezkedő szivacsos állomány pedig a vázrendszer és a csontok számára kisebb fajsúlyt biztosítja. A két szerkezeti rész megfelelő aránya és elhelyezkedése segít a csontra ható erő

megfelelő eloszlásában. A csontok legbelsejének hengerszerű üregét csontvelő tölti ki, amelynek zsírszerű anyaga vörös- és fehérvérsejteket termelő vérképző szövetet tartalmaz. A kisgyermekek minden csontjában ilyen vérsejttermelő csontvelő van, míg a felnőttekében ez a csontvelő már csak a törzs szivacsoscsontjaiban aktív A csontok alakja szerint megkülönböztetünk : - hosszú csöves rövid csöves lapos köbös légtartalmú csontoka. A csontok összeköttetései : - folytonos megszakított (izületekkel) A folytonos összeköttetés fajtái : - kötőszövetes porcos csontos Megszakitott összeköttetés esetében a szomszédos csontok végei között rés található. Izületek részei : - izületi fej izületi árok izleti porc izületi üreg izületi tok belső rétege (izületi nedv termelése) izületi tok külső rétege Az izületi felszíneket leggyakrabban hyalinporc (üvegporc), alatta rostosporc vagy kötőszövetbe

ágyazott porclerakódások (elporcosodott kötőszövet) borítják. A porcogó szorosan összenőtt a csonttal, felszíne sima és fénylő. A porcréteg változó vastagságú, átlagosan 2-5 mm. Extrém vastagságú, mintegy 6 mm a patellán Két csontvégből felépülő izületben az elmozdulást végző darabot mozgótagnak, a relatíve nyugalomban lévőt nyugvótagnak nevezzük. A csontoknak és az ízületeknk nincs önálló vérkeringésük, ellátásuk az izmokon keresztül történik. Nagyon sok izületi probléma visszavezethető az izmok rossz vérkeringéséből adódó sejtanyagcsere zavarra. Jelentősen befolyásolja még az izületek mûködését az emésztőrendszer, és a húgyhólyag állapota. (ez utóbbiból adódó izületi fájdalmak főleg azoknál a nőknél jelentkeznek, akik úgymond felfázásra hajlamosak. Izületeket egybetartó tényezők : - izületi tok izületi szallag csontvégek közötti tapadás légnyomás környező izmok tónusa

környező lágy részek Izületekben lehetséges mozgások : - hajlitás feszítés közelités távolitás forgatás körbe mozgás Izületi felszínek alakja szerinti csoportositás : - henger gömb nyereg tojás csavar lapos Izület mozgékonysága szerint : - feszes izület (minimális elmozdulás) mozgékony izületek, ezen belül : 1. egytengelyű (csukló izület, ahol izületi fej henger alakú valamint forgóizület) 2. kéttengelyű izület (tojás és nyeregizületek) 3. soktengelyű izületek ( szabad vagy gömbizület, dióizület –pl csipő- ) Felhasznált irodalom : Pálos Attila : SE TSK Testépités és fitness szakedzői szak, Szakdolgozat Dubecz József : Edzéselmélet előadás jegyzet SE TSK, 2008-2009 Nádori László (1991) : Az edzés elmélete és módszertana Fitness Akadémia Sportegészségügy jegyzet 2000/2001 Prókai András : SE TSK Anatómai előadás jegyzetek 2007