Gazdasági Ismeretek | Vállalkozási ismeretek » Szimulált vállalkozások alapítása és müködtetése

SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSA ÉS MŰKÖDTETÉSE MÓDSZERTANI SEGÉDANYAG Készült a PHARE HU0105-03 számú projekt keretében Eger, 2004. SZIMULÁLT VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÁSA ÉS MŰKÖDTETÉSE MÓDSZERTANI SEGÉDANYAG Oktatási segédanyag a „Vállalkozói készségek fejlesztése a középfokú és felsőoktatásban” című PHARE HU0105-03 program „Képzők képzése – diákvállalkozásokat patronálók felkészítése” című projekt kurzusához Eger, 2004 Tartalomjegyzék 1 2 Bevezető . 4 A gyakorló iroda szerepe a magyar oktatási rendszerben. 5 2.1 Történeti áttekintés. 5 2.2 A gyakorló cégek munkájának koordinálását végző hazai központok szerepe és tevékenysége. 6 1.11 A Német Magyar Képző Központ által üzemeltetett Ügyviteli Gyakorlócég Szolgálat szolgáltatásai:. 6 1.12 Magyarországi Gyakorlócégek Cégszolgálati Központjának szolgáltatásai: . 8 2.3 Különbségek a tanirodai és a gyakorló

irodai tevékenységek között. 8 3 4 A gyakorló iroda működésének optimális feltételei . 9 A gyakorlócég alapítása . 11 4.1 A korlátolt felelősségű gazdasági társaság – kft. 12 4.11 A Társasági szerződés. 13 4.12 A kft. legfőbb szerve – a taggyűlés 14 4.13 Az ügyvezető - ügyvezetés . 15 4.14 A gazdasági társaság működésének ellenőrzése . 16 4.15 A kft. megszűnése 16 4.2 Az alapítás folyamata. 17 4.21 Cégbírósági bejegyzés . 17 4.22 Az adóhatósághoz való bejelentkezés. 18 4.23 Bankszámlanyitási kötelezettség . 19 4.24 Központi Statisztikai Hivatal –KSH . 19 4.25 Megyei Egészségbiztosítási Pénztár – MEP . 20 4.26 Önkormányzat – Helyi adók . 20 4.27 Nyugdíjfolyósító Igazgatóság . 20 5 A gyakorlócég működtetése. 22 5.1 Menedzsment . 22 5.11 A vezetés lényege . 22 5.12 Tárgyalás. 23 5.13 Értekezletek, megbeszélések . 25 5.14 Írott kommunikáció. 26 5.15 Üzleti tervezés . 27 5.2

Marketing . 29 5.21 A kérdőív . 29 5.22 Marketingkommunikáció. 30 5.3 Titkárság . 37 5.31 Különféle iratfajták, levelek készítése . 37 5.32 Iratkezelés . 41 5.33 Bizonylatok kezelése, nyilvántartása, igénylése. 45 5.4 Beszerzés, készletgazdálkodás. 48 5.41 Piaci információk gyüjtése, piackutatás. 48 5.42 Ajánlatkérés, a szállító kiválasztása. 49 5.43 A beszerzési igény megtervezése. 50 5.44 A szállítási szerződések megkötése, megrendelések nyilvántartása . 50 5.45 Áruátvétel . 54 5.46 Minőségi, mennyiségi kifogások, rendezésük . 55 5.47 Készletnyilvántartás. 56 5.48 Feladások . 56 5.49 Adatszolgáltatás . 57 2 5.5 Értékesítés . 59 5.51 A piaci információk gyűjtése, marketingtevékenység . 59 5.52 Ajánlatadás . 59 5.53 Az árak kialakítása. 60 5.54 A megrendelések elfogadása, visszaigazolása, nyilvántartása. 60 5.55 A vevők nyilvántartása . 61 5.56 Kiszállítás, számlázás . 61 5.57

Készletnyilvántartás, készletgazdálkodás . 62 5.58 Feladások készítése. 62 5.59 Adatszolgáltatás . 63 5.6 Pénzügy. 65 5.61 Bankszámla-nyitás, pénzforgalom lebonyolítása. 65 5.62 Bejövő számlák nyilvántartása, kiegyenlítése . 69 5.63 Szállítói folyószámlák vezetése, törzsadatok nyilvántartása . 70 5.64 Kimenő számlák nyilvántartása, ellenőrzése . 70 5.65 Vevői folyószámlák vezetése, vevők törzsadatainak nyilvántartása . 71 5.66 Egyenlegközlő levelek küldése, fogadása, egyeztetés . 71 5.67 Fizetési határidőn túli vevő i illetve szállítói állományok kimutatása . 71 5.68 Fizetési felszólítás, kamatterhelés. 72 5.69 Fizetendő adók számítása, bevallása, pénzügyi rendezése . 72 5.610 Munkabérrel kapcsolatos elszámolások pénzügyi rendezése 72 5.611 Egyeztetés a számvitellel, a beszerzéssel, az értékesítéssel, a munkaügyi csoporttal 73 5.7 Humán erőforrás gazdálkodás. 74 5.71

Munkaerő-gazdálkodás:. 74 5.72 Munkaviszony létesítésével, a munkaviszony megszűnésével és megszüntetésével járó feladatok elvégzése . 76 5.73 A havi bérek és egyéb juttatások számfejtése. 80 5.74 Társadalombiztosítási és járulékfizetési kötelezettség, valamint az erre vonatkozó nyilvántartások. 81 5.75 Társadalombiztosítási ellátások . 83 5.76 Az előírt adatszolgáltatások teljesítése . 83 5.8 Számvitel. 85 5.81 Számviteli fogalmak, tevékenységek. 85 5.82 A tárgyi eszközök és immateriális javak nyilvántartása . 87 5.83 A vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet elemzése. 88 6 7 Irat- és nyomtatvány minták . 92 Felhasznált irodalom. 138 3 1 BEVEZETŐ A szakközépiskolai képzés az elmúlt időben főleg az elméleti ismereteket helyezte előtérbe. A szakma gyakorlati oldalával a nyári szakmai gyakorlat ideje alatt (jó ideje már ez sem kötelező sok szakmánál) ismerkedhetett meg a tanuló,

több-kevesebb sikerrel. A megváltozott társadalmi és gazdasági helyzet ma már igényli a kvalifikált, széles látókörű, gazdasági szemlélettel rendelkező egyént. A kisvállalkozások rohamos térhódítása is azt indokolja, hogy a gazdasági területen dolgozó ember több terület munkafolyamataiban is jártas legyen. Ezen tényezők mindenképpen indokolják a képzés gyakorlat-centrikussá tételét A szakmai képzésen túlmenően - mivel az emberekkel való érintkezés sajátos követelményeket támaszt - szükséges megismerni, elsajátítani az illem, etikett, protokoll írott és íratlan szabályait, hiszen bármennyire művelt valaki szakmájában, ezen ismeretek nélkül csak fél sikert érhet el. A gyakorló irodai képzés célja: a tanulók elméleti ismereteinek kiegészítése konkrét gyakorlati ismeretekkel, a társadalmi és hivatalos érintkezés normáinak megismerése és készséggé fejlesztése, a modern irodatechnikai eszközök

használatának elsajátítása. Segédanyagunkkal - mely nem csak elméleti ismereteket tartalmaz, hanem mintákat is szeretnék segíteni a különböző profilú (elsősorban kereskedelmi, közgazdasági) szakközépiskolákban tanító szaktanároknak, hogy ismerkedjenek meg a szimulált vállalkozások létrehozásával és működtetésével. Sajátítsák el az új oktatási módszer tartalmát, lényegét. Ismerkedjenek meg ezen oktatási módszer új típusú tanár szerepével, s tegyék magukévá azt. Ismerjék fel a gyakorló irodai képzés jelentőségét, fogadtassák el az intézményük vezetésével, kollégáikkal, s minél szélesebb körben terjesszék. Ismerkedjenek meg a Magyarországon működő gyakorló cégek koordinálásával foglalkozó központokkal, tevékenységükkel, valamint csatlakozási lehetőségekkel. Több éves gyakorló irodai tapasztalatunk alapján mondhatjuk, hogy e képzés mottója lehet egy ismeretlen kínai szerző pár mondata:

„Amit olvasok, azt elfelejtem Amit látok, arra emlékezem Amit csinálok – azt tudom.” A szerzők 4 2 2.1 A GYAKORLÓ IRODA SZEREPE A MAGYAR OKTATÁSI RENDSZERBEN TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A gyakorló irodai vagy tanirodai oktatás gyökerei a XVII. századig nyúlnak vissza 1690-bam Lerice (Danzig város polgára) egy Peter Winst nevű kitalált üzletember kereskedelmi üzletkötéseit írta le „Gyár és megbízásai” című könyvében. Karl F. Barth 1776-ban írt könyvében már meg is magyarázza a taniroda lényegét, a következőket írva: „ A tanár engedi, hogy maguk válasszanak valamilyen tevékenységet, vagy üzletágatmindegyik fiktív tőkét, terméket kap” A gyakorló irodai oktatásnak Magyarországon is meg vannak a hagyományai. A közgazdasági szakközépiskolák jogelődjének tekintett felsőkereskedelmi iskolákban már a századforduló idején működtek gyakorló irodák. A kereskedelmi oktatás haladásával mindig jobban és jobban

érvényesült az a kettős irányzat, hogy a tanulás általános intelligenciájának emelésével kapcsolatosan minél közelebb vihető legyen a valóságos élethez, a kereskedelmi gyakorlathoz. Ennek a célnak a szolgálatában áll közvetlenül a gyakorló iroda vagy, mint másképp nevezik, mintairoda. A gyakorló iroda kérdése különösen gr Apponyi Albert vallásés közoktatásügyi minisztersége idején volt aktuális a kereskedelmi oktatás terén A miniszter elvben hivatalosan kimondta, hogy az eddigi 3 évfolyamos kereskedelmi iskolák 4 évfolyamra bővíttessenek. Ennek a 4 évnek volna a legfőbb feladata a gyakorló iroda megvalósítása. A külföld igen különböző mintákat ad a gyakorló iroda fogalmára, tartalmára Főképp három irány látható: 1. A svájci, mely annyira közel férkőzik a gyakorlathoz, hogy jóformán teljesen önálló üzletet alkot, úgy hogy az valamely létező áru-és banküzlettel közvetlen kapcsolatban van; 2. A francia

és részben német rendszer, mely az iskola keretében ugyan, de teljesen üzlet módjára működik. A hallgatóság több üzletbe van beosztva s ezeken belül főnök, könyvelő, levelező, stb megnevezve. Ezek a képzelt üzletek kötik egymás közt ügyleteiket, és bonyolítják le azokat minden admisztrativ munkával együtt; 3. Az osztrák és részben német rendszer a gyakorló irodát tulajdonképpen nem tekinti egyébnek, mint különböző tanult szaktárgyak egyesítésének. Tanítási szempontból e rendszer főelve az, hogy a hallgatóság állandóan együtt dolgozzék és közösen végezze az irodában előforduló legfőbb teendőket. A tanítás gerince a könyvelés, amelyhez csatlakozik a kereskedelmi számtan, levelezés és egyéb szaktárgyak. Az 1895. évi egységes felső-kereskedelmi iskolai tantervben „irodai munkálatok” tantárgy szerepelt, később a tantárgy neve is megváltozott „gyakorló iroda” névre, s egészen 1951/1952. tanévig

önálló tantárgyként szerepelt Több évi szünet után Magyarországon a 90-es években jelent meg az igény és terjed el ismét ez a gyakorlat orientált képzés, elsősorban a gazdálkodási-szolgáltatási szakterületen. 5 2.2 A GYAKORLÓ CÉGEK MUNKÁJÁNAK KOORDINÁLÁSÁT VÉGZŐ HAZAI KÖZPONTOK SZEREPE ÉS TEVÉKENYSÉGE Jelenleg Magyarországon két szervezet működik, mely a gyakorlócégek koordinálásával foglalkozik. Ezek a következők: − Német Magyar Képző Központ által üzemeltetett Ügyviteli Gyakorlócég Szolgálat. − Magyarországi Gyakorlócégek Cégszolgálati Központja – a Nemzeti Szakképzési Intézet hozta létre, a 2001/2002. tanévtől áll teljes körű szolgáltatásokkal a gyakorlócégek rendelkezésére. Most nézzük meg, hogy e két koordináló tevékenységet ellátó központ milyen szolgáltatásokkal áll az igénybe vevők rendelkezésére. 1.11 A Német Magyar Képző Központ által üzemeltetett Ügyviteli

Gyakorlócég Szolgálat szolgáltatásai: 1. Tanácsadás, konzultáció: Gyakorlócég alapítás: − Alapítási információk − Alapítási tanácsadás (az Ügyviteli Gyakorlócég koncepcionális különlegességeinek figyelembevételével) − Alapító okiratok feldolgozása. Gyakorlócég informálás: − Ügyviteli Gyakorlócégek jegyzékének kiadása. − Változásokról értesítés. − Cégszolgálat információ kiadása. − Cégszolgálat ügyviteli folyamatainak leírása. Ügyviteli Gyakorlócégeket üzemeltetőknek tanácsadás: − Tanácsadás gazdasági kérdésekben − Tanácsadás gazdaságjogi kérdésekben. − Tanácsadás informatikai kérdésekben. Gyakorlócég létrehozási tanácsadás: − Támogató cég kiválasztásában és meggyőzésében. − Finanszírozó intézmény meggyőzésében. − Gyakorlócég oktatóinak kiválasztásában. − Gyakorlócég működésében (GtB Gyakorlócég munkájának tanulmányozásával) 2. − −

− − Koordináció Az Ügyviteli Gyakorlócégek Hálózata piacának figyelése. A nem megfelelő tendenciák kiszűrése. A kívánatos fejlődések befolyásolása. Konzultációk igény szerinti szervezése. 3. − − − Banki számlavezetés [GtB (Gyakorló) Bank] Üzleti folyószámlák vezetése. Személyi (dolgozói) folyószámlák összevont vezetése. Átutalások, kezelése. 6 − − − − Kamatszámítás. Folyószámla kivonatok kiállítása. Hitelek nyújtása. Lekötések kezelése. 4. Egyéb gyakorló szolgáltatások [Paletta (Gyakorló) Kft] − Piacot kiegészítő és piaci hézagokat kitöltő szolgáltatások. − Gyakorlócégek ajánlatainak feldolgozása: megrendelés, számlaellenőrzés, fizetés lebonyolítása, stb. − Gyakorlócégek megbízásainak feldolgozása: rendelés visszaigazolás, számlázás, fizetés ellenőrzése, stb. − Levelezés, felszólítások lebonyolítása. 5. Közmű szolgáltatások − Közmű

szolgáltatások rendszeres, időközönkénti számlázása: = elektromos áram, = távfűtés, = vízdíj, = csatornadíj, = telefon, = gáz 6. − − − − − − 7. − − − − Adóhatóság: Adószámok kiadása Társasági adók feldolgozása. Magánszemélyek jövedelemadójának feldolgozása. Adóbevallások ellenőrzése. Adóbevallások határidő-figyelése. Adóbefizetések ellenőrzése. − Társadalombiztosítás: Egészségbiztosítási bevallások feldolgozása. Nyugdíjbiztosítási bevallások feldolgozása. Bevallások határidő figyelése. Elszámolások ellenőrzése. Befizetések ellenőrzése. 8. − − − Postaszolgálat: Postaküldemények átvétele. A postai küldemények szétosztása. A postai küldemények elküldése (hetente). 9. Kapcsolat a külföldi Cégszolgálatokkal: Az Ügyviteli Gyakorlócég Szolgálat kiépített kapcsolattal rendelkezik a németországi Gyakorlócég Hálózat Központjával (Szolgálatával) és ezen

keresztül a teljes nemzetközi Ügyviteli Gyakorlócég Hálózattal (EUROPEN), illetve annak minden tagjával. Ez azt jelenti, hogy minden külföldi Gyakorlócéggel lehet kereskedelmi kapcsolatot kiépíteni, áruforgalmat lebonyolítani, illetve banki átutalásokat teljesíteni a Cégszolgálaton keresztül. 7 1.12 Magyarországi Gyakorlócégek Cégszolgálati Központjának szolgáltatásai: A cégszolgálati központ szerepe összetett, gondoskodik a gyakorlócégek működéséhez alapvetően szükséges szolgáltatásokról, az országban található gyakorlócégek pedagógiai és szervezeti központja, továbbá összekötő kapocs a nemzetközi tanirodai hálózattal: − A cégszolgálat, mint szolgáltató szerv: A szimulált vállalkozások működtetéséhez szükség van cégbíróságra vállalkozás nyilvántartásához, bankra a különböző banki műveletekhez, adóhivatalra, egészség-és nyugdíjbiztosítási igazgatóságra, postára, egy közmű

vállalatra a közműdíjak számlázásához, vámhivatalra a szállítmányozási és vámfunkciókhoz, stb. A cégszolgálati központ biztosítja ezeket a szolgáltatásokat, rendelkezik megfelelő intézményekkel, hivatalos szervekkel, továbbá a vállalkozások eredményes működéséhez szükséges konzultációs, tanácsadói feladatokat lát el. A cégszolgálati központ is működtet egy gyakorlócéget (ld Börze), aminek bármit, bármennyit, bármilyen áron el lehet adni, illetve lehet vásárolni – amely a többi vállalkozás üzleti, pénzügyi, zavarait kiküszöbölheti. Elősegíti az interneten történő kapcsolattartás megerősítését. − A cégszolgálat, mint pedagógiai, szervezeti központ: A gyakorlócégben oktató szaktanároknak pedagógiai módszertani felkészítéseket, továbbképzéseket szervez, megfelelő tananyagfejlesztő, tanár-továbbképzési bázissal rendelkezik. Innovációkat biztosít a gyakorlócégek továbbfejlesztésére,

naprakész informatikai háttér kialakítására. Szervezeti központként egyfajta csatlakozási pont a gyakorlócégek, oktatási intézmények, a politika, a gazdaság, adminisztráció, média és a nemzetközi gyakorlócég piac között. − A cégszolgálat, mint a nemzetközi hálózat része: A cégszolgálati központon keresztül a gyakorlócégeknek lehetőségük van a gyakorlócégek nemzetközi piacán való megjelenésre, külföldi kereskedelmi kapcsolatok létesítésére. A cégszolgálati központon keresztül csatlakoznak a tanirodák nemzetközi rendszeréhez, részt vesznek a hálózati információáramlásban. A nemzetközi hálózat tagjaként ezen túlmenően lehetőség nyílik együttműködő partneri kapcsolatok kialakítására, különböző projectekben való közös részvételre, nemzetközi tapasztalatcserékre, nemzetközi tanirodai kiállításokon való megjelenésre. 2.3 KÜLÖNBSÉGEK A TANIRODAI ÉS A GYAKORLÓ IRODAI TEVÉKENYSÉGEK

KÖZÖTT A köztudatban szinonim fogalomként használják a taniroda és a gyakorló iroda kifejezést, pedig alapvető, lényegi különbségek vannak a két oktatási forma között. Most nézzük meg a két fogalom közös és megkülönböztető ismérveit. A célok tekintetében mindkét esetben elsődleges cél az elméleti ismeretek gyakorlatba történő átviteli és bizonyos készségek fejlesztése a tanulóknál. A taniroda célja, hogy egy-egy munkafolyamatot megismertessen a hallgatósággal, s azt begyakoroltassa. A gyakorló irodai tevékenység viszont egy komplex célrendszer együttes megvalósítására irányul. Ez a célrendszer az alábbi összetevőkből áll: − folyamatok megismerése, − rendszerszemlélet kialakítása, − önállóságra nevelés, − felelősségtudat felerősítése, − önismereti képesség kialakítása, − kommunikációs készség fejlesztése, 8 − − − problémamegoldó készségek, és képességek erősítése

és fejlesztése, munkaerő-piaci pozíció javítása, team munkára nevelés. Ezeket a célokat mindkét oktatási forma más módszerekkel valósítja meg. A tanirodai tevékenységre szinte kizárólag a frontális foglalkoztatás a jellemző, ahol a tanár részéről mindig közvetlen a beavatkozás, értékelés mindig csak tanári oldalról történik. A gyakorló irodai tevékenység során különböző módszerek sokfélesége figyelhető meg, ezek közül a legfontosabbak: − Az egyéni és csoportmunka kombinációja. Túlnyomó részben a team-munka jellemző − Közvetlen és közvetett beavatkozás. Fontos a helyes arány megtalálása, a gyakorló irodai tevékenység során a közvetett beavatkozásra helyeződik a súlypont. − Az értékelés sokfélesége. Különböző fórumok adnak lehetőséget az értékelésre Ezek közül a legfontosabbak a nyitó- és záró értekezletek. Az értékelésnél kiemelt szerepet kap az önértékelés, a csoport és egymás

értékelése. − Folyamatos visszacsatolás. Fontos a javaslatok, visszajelzések, ötletek folyamatos megfogalmazása és megosztása a csoporttal. − Munkahelycsere. Minden terület tevékenységével megismerkedik mindenki, megtanulják egymást betanítani egy adott munkakörbe. − Kiemelt szerepet kap a pozitív megerősítés, így motiváltakká válnak a tanulók. Nem elsődleges cél a hibátlan munkavégzés, de fontos, hogy a hibákat hogyan javítjuk ki. 3 A GYAKORLÓ IRODA MŰKÖDÉSÉNEK OPTIMÁLIS FELTÉTELEI A gyakorló irodai tevékenység folytatásához szükség van megfelelő környezetre, megfelelő tárgyi feltételek megteremtésére. Vegyük sorra, melyek ezek Tárgyi feltételek optimális esetben: • 80-100 m2-es iroda helyiség (fontos hangsúlyozni, hogy irodahelyiség nem, pedig egy számítógép terem!), • a képzési követelményeknek megfelelő korszerű irodatechnikai és informatikai eszközök, szoftverek. Irodatechnikai és informatikai

eszközök tekintetében a következőkre gondoltunk: a számítógépek, nyomtató, szkenner, fénymásoló, belső telefonhálózat, lehetőség belföldi vagy külföldi telefonbeszélgetés lebonyolítására is, fax, iratmegsemmisítő, projektor. Szoftverek tekintetében nem szükséges komplex ügyviteli rendszer megvásárlása, hiszen a könyvelésen kívül táblázatkezelő segítségével a tanulók tudnak akár egy készletnyilvántartó, akár egy bérszámfejtő „programot” is készíteni. Egyéb nyilvántartásaik elkészítésére is használhatják a táblázatkezelő vagy a szövegszerkesztő programokat. • a folyamatos működéshez szükséges eszközökkel való ellátottság (bizonylatok, irodaszerek, írószerek), • szakkönyvek, szakfolyóiratok, közlönyök, CD jogtár (fontos, hogy mindig aktuális legyen, ne egy archívum!), • 4 óra/hét, ha egy tanévben folyik a képzés; 3 óra/hét, ha két tanévben folyik a képzés, • anyagi bázis a

működtetéshez, • kényelmes munkahelyi körülmények – korszerű irodai elhelyezés (ergonómia). Fontos a berendezéseknél, hogy mindenkinek legyen íróasztala, zárható szekrénye, 9 polca, ahol el tudja helyezni az elintézett és folyamatban lévő ügyiratit, anyagait illetve a különböző irodai eszközöket. Fontos, hogy az irodában tárgyaló is kialakításra kerüljön, ahol a különböző munkaértekezleteket (nyitó és záró értekezletek) meg tudják tartani. A berendezés elhelyezésekor kiemelt szerepet kap, hogy úgy kell berendezni, hogy alkalmas legyen csoportos munkavégzésre, hiszen a gyakorló irodában ez a leggyakoribb munkamódszer. • funkcionális elhelyezés. A tárgyi feltételeken kívül az optimális eset megteremtéséhez az alábbi körülmények is fontosak: • külső kapcsolatok: belföldi és külföldi gyakorlócégekkel, • céghálózat kialakítása és működése, mely a gyakorló cégek munkájának koordinálását

végzi, • háttércég megléte – a bázis cég megléte nem szükségszerű, azonban hasznosítható ismeretekre tehet szert mind a tanár, mind a tanuló, ha a valóságos folyamatokat tanulmányozza a cégnél. Kialakulhat közöttük olyan kapcsolat is, hogy például marketing munkába bevonja a háttércég a gyakorló céget, s így a valóságban is ki tudja próbálni marketing tevékenységének eredményét. • intézményvezető pozitív hozzáállása. Ez különösen azért fontos, hiszen mind a gyakorló iroda kialakítása, mind az üzemeltetése jelentős anyagi erőforrást igényel. A tárgyi feltételek és meghatározott körülmények teljesülése mellett a legfontosabb feltétel a személyi, a tanár, a tréner. Szándékosan nevezzük trénernek a gyakorló irodai munkát irányító, segítő tanárokat, hiszen az ő tevékenységük nem a hagyományos értelemben vett tanári tevékenység. Új szerepet kell nekik betölteniük a gyakorló irodában Most

nézzük meg, részletesen melyek ezek az optimális személyi feltételek: • 2 tanár legyen egy csoporttal, • optimális csoportlétszám: 12-16 fő, • az egyik tanár szakirányú (közgazdász) végzettségű, aki kész a megújulásra és kellő szakmai gyakorlattal rendelkezik, • az új tanári szerep jellemvonásai: - tud és akar cselekvésorientáltan tanítani, - jól képzett, sokoldalú, - kreatív, - nyitott, - kompromisszum készsége jó, - motiváló, ösztönző készséggel rendelkezik, - irányító szerepet betöltő képessége van, - rendelkezik rendszerszemlélettel, - tud team munkában részt venni, - összetartó képességgel rendelkezik, - impulzusokat tud adni, - van bátorság bevallani, ha nem tud valamit, - komplex módszereket alkalmaz (pl. szerepjátékok), - kész a megújulásra, állandóan képzi magát, - kapcsolata van a gazdasággal, - mindig egészben gondolkodik, - szervezési és kooperációs képesség kiváló, - a hibákat képes

és tudja tolerálni, - empátia képessége kiváló, - rögtönzési tehetséggel rendelkezik. 10 • 4 Jól felkészült, segítőkész rendszergazda. Sok helyen iskola finanszírozási szempontból nem tudják biztosítani egy órán a két tanár jelenlétét, itt nélkülözhetetlen, hogy legalább az órák ideje alatt egy rendszergazda álljon készenlétben, hogy legalább a műszaki, informatikai problémák ne kössék le a tanár idejét. A GYAKORLÓCÉG ALAPÍTÁSA A gyakorló irodában a diákok gyakorlócéget, szimulált vállalkozást alapítanak és működtetnek. Az alapított vállalkozás tevékenységi körét maguk választják meg, nevet találnak ki, meghatározzák a forgalmazott termékek, a nyújtott szolgáltatások körét, megpályázzák az első munkakörüket, stb. Célszerű, ha a cég kereskedelmi vagy egyéb szolgáltató tevékenységgel foglalkozik, mert ilyen tevékenységet folytató vállalkozást könnyebb szimulálni (termelő

tevékenységet nehezebb, többek között speciális szakmai ismereteket is igényel). A rendszerváltás, a piacgazdaság térhódítása a gazdasági élet területén jelentős változásokat hozott. Az óriási, sokszor több ezer főt foglalkoztató nagy állami vállalatok mellett megjelentek a magánvállalkozások, melyeket különböző formában egy vagy pár természeteses személy, jogi személy alapít és működtet – őket hívjuk vállalkozónak. A vállalkozó az a személy, aki a különböző erőforrásokat összehangolja, az erőforrásokat a kívánt eredmények és célok elérése érdekében irányítja, miközben vállalja az ezzel járó kockázatok egészét vagy egy azok egy részét. A vállalkozók a társadalom kockázati elemei, de egyben mozgatórugói is, akik változásokat, fejlődést idéznek elő. A vállalkozók által létrehozott új gazdasági egység a vállalkozás, amely olyan egyedülálló gazdasági erőforrás, amely vég nélkül

képes új értékeket teremteni. A vállalkozási tevékenység megkezdése előtt a kockázat-nyereség arányt meg kell vizsgálni, amely a bevállalt kockázat (piaci igény kielégítése céljából terméket állít elő, szolgáltatást nyújt) és a cserébe várt jutalom közötti kapcsolatot jelenti. Egy sikeres vállalkozás létrehozásához három alapvető készségre van szükség: 1. Szakmai készségek Szükséges az adott üzletág ismerete. 2. Vezetési készségek A vállalkozás irányítása, melyhez kellenek bizonyos vezetői ismeretek, képességek, illetve a pénzügy, a marketing, az értékesítés, a számvitel, stb. területekkel kapcsolatos szaktudás 3. Vállalkozási készségek Személyes képességeket jelentenek, amelyre a vállalkozónak feltétlenül szüksége van, ha önállóan, egyedül kíván megállni a lábán. Ezek felsorolásszerűen az alábbiak: önfegyelem, tervezés és célkitűzés, megfigyelés és visszacsatolás,

döntéskészség, innováció, kockázatvállalás, jó emberi kapcsolatok, nagyfokú önbizalom, nagyfokú elkötelezettség, rugalmasság, ésszerű kockázatvállalási hajlam, bizonyos céltudatosság, jó üzleti érzék, kitartás, kudarc elviselésének képessége, lendület, energia, feddhetetlenség, megbízhatóság, kezdeményezőkészség stb. Vállalkozás: természetes személy, vagy jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki a saját nevében és kockázatára, üzletszerűen, ellenérték fejében nyereség illetve vagyongyarapodás céljából termelő vagy szolgáltató tevékenységet végez. A definíció tartalmazza a vállalkozás lényegét, jellemzőit – ezek bővebb ismertetése azonban nem célunk. 11 A vállalkozások tehát sokféle formában működhetnek, melyek részletes ismertetésére szintén nem térünk ki. A gyakorló irodában a szimulált vállalkozásunkat korlátolt felelősségű társasági formában

működtetjük – így csak ezen társasági forma lényegével foglalkozunk. A kft. formát, azért választottuk, mert talán ez a legjellemzőbb vállalkozási forma (felelősség, alaptőke, személyes közreműködés), illetve méretei miatt szinte minden kapcsolódik hozzá, mint ami egy általános vállalkozáshoz (könyvvezetés, könyvvizsgálat, felügyelő bizottság, nagyobb árbevétel, stb.) 4.1 A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ GAZDASÁGI TÁRSASÁG – KFT. A korlátolt felelősségű társaság olyan jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, melyet az állam, jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és/vagy természetes személyek előre meghatározott törzsbetétekből álló törzstőkével alapítanak üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétjének szolgáltatására és a társasági szerződésben megállapított egyéb

vagyoni hozzájárulásra terjed ki. Rövidítése kft, melyet a társaság cégszövegében fel kell tüntetni. Társaságot egy tag is alapíthatja, ebből adódóan vannak eltérő szabályai –ez az un. egyszemélyes kft. (mi erre nem térünk ki) A társaság tagjainak vagyoni hozzájárulása a törzsbetét, amelynek két fajtája van: pénzbetét és apport (nem pénzbeli betét.) A társaság törzstőkéje az egyes tagok törzsbetéteinek összességéből áll. A törzstőke összege nem lehet kevesebb hárommillió forintnál (felső határ nem korlátozott). A pénzbetétek összessége alapításkor nem lehet kevesebb a törzstőke harminc százalékánál és abszolút értékben egymillió forintnál. A tagok törzsbetétei különböző mértékűek lehetnek, az egyes törzsbetétek nagysága azonban nem lehet kevesebb százezer forintnál. A törzsbetétnek forintban kifejezettnek és tízezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie. Minden tagnak egy-egy

törzsbetéte van, egy törzsbetétnek azonban több tulajdonosa is lehet. A tag felelőssége a társasággal szemben törzsbetétjének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulásra terjed ki. A társaság kötelezettségeiért a tag nem felel. DE! Nem hivatkozhat a korlátozott felelősségére az a tag, aki ezzel visszaélt (tudta, illetve kellő gondosság tanúsítása esetén tudnia kellett volna, hogy ez által a társaság a kötelezettségeit harmadik személyek részére nem lesz képes teljesíteni). A társaság alapítását az ún. zártkörűség jellemzi (egyszemélyes kft. esetén alapító okirattal) jön létre A kft. társasági szerződéssel Pénzbetét: a cégbejegyzésig minden egyes pénzbetétnek a felét, de összesen legalább 1 millió forintot be kell fizetni, melyet igazolni is kell. A társaság cégbejegyzésétől számított 1 éven belül valamennyi pénzbetétet be kell fizetni. A be

nem fizetett vagyoni hozzájárulás 1 éven belüli nem teljesítése esetén az ügyvezetésnek felhívást kell közzétennie (30 napos határidő), s ha ez eredménytelen, akkor a tulajdonos tagsági jogviszonya megszűnik. DE! - a tag az okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felelősséggel tartozik. Az apport: nem pénzbeli betét. Nem pénzbeli betétként csak olyan vagyoni értékkel bíró forgalomképes dolgot, továbbá olyan szellemi alkotást vagy vagyoni értékű jogot lehet figyelembe venni, amely végrehajtás alá vonható, vagyis amelyet utóbb a kft. harmadik 12 személy hozzájárulása nélkül ruházhat át. Az apportnak forgalomképesnek kell lennie, melynek értékét a könyvvizsgáló állapítja meg. A szolgáltató tag a hozzájárulás szolgáltatásától számított öt éven áthelytállni tartozik a társaságnak. Az apportot a bejegyzést megelőzően teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani Az

apportlista kötelező tartalma: szolgáltatandó ingók, ingóságok, jogok egyértelmű megjelölése, pénzbeli értékének (esetleg könyvvizsgálói vélemény) feltüntetése, az ügyvezető aláírása, amellyel igazolja, hogy az apport rendelkezésre bocsátása megtörtént, ügyvédi ellenjegyzés, dátum. Elnevezés, a cég neve: a cég alapvető tevékenységét, formáját tükrözze, lehetőleg magyar legyen, más cégtől különbözzön. A cég neve után toldatokat is használunk: - ba : bejegyzés alatt (a társaság ilyenkor előtársaságként működik) - fa: felszámolás alatt - va: végelszámolás alatt. Székhely: feltétlenül kell, lehet személyi tulajdonú lakás is. A cégbíróság ellenőrzés végett székhelyelfogadó nyilatkozatot kér. (csatolandó a társasági szerződéshez) Tevékenység: amit a cég ténylegesen gyakorol, a tevékenység megszüntetése esetén 30 napon belül kell kérni a cégbíróságon a törlést (átmeneti max. 6

hónapi szüneteltetés kivétel)A statisztikai besorolás szerinti (TEÁOR) megjelöléssel kell megnevezni. A tevékenységi kör bővítése már a társasági szerződés módosítását jelenti. Lehet képesítéshez kötött tevékenységet is végezni, de akkor ilyen képesítéssel a munkavállalóknak rendelkeznie kell. Szavazategyenlőség: a szerződésben szabályozni kell. Cégalapítás csak minden tag egyetértésével történhet. Szerződés módosításához 3/4-es többségű határozat kell Közreműködés a társaság tevékenységében: munkaviszony vagy megbízási jogviszony formájában, vagy mellékszolgáltatásként lehet (rendelkezni kell ennek ellenértékéről is). Üzletrész: a társaság vagyonából a tagot megillető eszmei hányad elnevezése. Dolgozói üzletrész: a törzstőkén felüli vagyonból, a törzstőke egyidejű felemelésével a társaság ingyenesen vagy kedvezményesen jutathat a munkavállalói részére. Nem haladhatja meg a

törzstőke tizenöt százalékát. A tulajdonosok számára elsőbbségi jogokat is biztosíthat Kilépés, üzletrész elidegenítése - a társaság fennállása alatt a törzsbetét a társaságtól nem követelhető vissza, a tulajdonosok csak az eredmény felosztható részére tarthatnak igényt. A kilépő tag üzletrészét a társult tag csak elidegenítheti, a társaságot ilyen esetben elővásárlási jog illeti meg. A cégbíróság törvényességi felügyelete A törvényességi felügyeletet a társaság székhelye szerint illetékes cégbíróság látja el a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény szabályai szerint. A cég bármely tagja, vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja kérheti a társaság szervei által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatát 4.11 A Társasági szerződés Társasági szerződésnek tartalmaznia kell: • a társaság nevét és székhelyét

(tulajdoni lappal vagy bérleti szerződéssel igazolni kell), • a tagok nevét és címét (cégnév, székhely), • a társaság tevékenységi körét, • a vagyon mértékét (jegyzett tőkéjét), rendelkezésre bocsátásának módját és idejét, 13 • • • • • • • • • • a cégjegyzés módját, a vezető tisztségviselők nevét, lakóhelyét, a gazdasági társaság időtartamát, ha határozott időre alapítják (egyébként mindig határozatlan), a törzstőke és az egyes tagok törzsbetéteinek nagyságát, a teljes egészében be nem fizetett pénzbetétek befizetésének módját és esedékességét ( l éven belül), a szavazati jog mértékét, az első ügyvezetőt, több ügyvezető esetén az ügyvezetés, a képviselet módját, a felügyelő bizottság kötelező létrehozása esetén az első felügyelő bizottság tagjait, könyvvizsgáló kötelező választása esetén az első könyvvizsgáló személyét, a megismételt

taggyűlés összehívásának rendjét. A társasági szerződés rendelkezik szükség szerint: • a nem pénzbeli betétekről és azok értékéről, • a tagokat terhelő egyéb vagyoni értékű szolgáltatásokról, azok feltételeiről, • a taggyűlés feljogosításáról pótbefizetés előírására és feltételeinek meghatározásáról, • az eltérő tagsági jogokat biztosító üzletrészekről, • az üzletrész átruházhatóságának kizárásáról vagy korlátozásáról, • az üzletrész bevonásának megengedéséről, • a dolgozói üzletrészről és az azokhoz fűződő elsőbbségi jogokról, • a határozatképesség szabályozásáról és a határozathozatal módjáról, • azon értékhatár megjelöléséről, amely ügylet tekintetében a döntés a taggyűlés kizárólagos határkörébe tartozik, • valamennyi tag feljogosításáról a képviseletre, ügyvezetésre, • az ügyvezetők képviseleti jogának korlátozásáról (pl.

melyik gyakorolja a munkáltatói jogokat) stb. Amely kérdésekre a társasági szerződés nem tér ki, abban a Munka Törvénykönyve ill. a PTK (Polgári Törvénykönyv) az irányadó. Társasági szerződés mintát a 311 minta tartalmaz A társasági szerződést valamennyi tagnak alá kell írnia. Szükséges, hogy ügyvéd vagy jogtanácsos ellenjegyezze, illetve közjegyző közokiratba foglalja. A szerződést több példányban kell készíteni: − legalább 3 eredeti példányt kell a cégbírósághoz beadni − másolatot kérnek a bankok, amikor folyószámlát nyitnak − az adóhatóság az adószám kiadásakor. 4.12 A kft legfőbb szerve – a taggyűlés A kft. tagjai: jogi és természetes személyek Kiskorú is lehet tag, de ha cselekvőképtelen, akkor törvényes képviselője járhat el nevében, ha korlátozottan cselekvőképes, akkor pedig a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges. A tagok összessége a taggyűlés, melyet legalább évente

egyszer össze kell hívni. A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: − a beszámoló elfogadása és a nyereség felosztása, − a pótbefizetések elrendelése és visszatérítése 14 − − − − − − − − − az osztalékelőleg fizetésének elhatározása (közbenső mérleg), a törzstőke felemelése, leszállítása, az üzletrész felosztása, bevonása, a tag kizárása, az ügyvezetők megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása, az ügyvezetők munkáltatói jogainak gyakorlása, a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása, díjazásuk, a társaság megszűnésének, átalakulásának, más társaságba belépésének eldöntése, a társasági szerződés módosítása, s mindazok, melyeket a Társasági szerződés a taggyűlés hatáskörébe utalt. A taggyűlés akkor határozatképes, ha a jelenlévő tagok a törzstőkének legalább a felét vagy a leadható szavazatok többségét képviselik.

A taggyűlés határozatait általában szótöbbséggel hozza. Háromnegyedes szótöbbség kell: a szerződés módosításához, az ügyvezető, felügyeleti bizottsági tag visszahívásához, a tag kizárásához, üzletrész megvásárláshoz, megszűnéshez, átalakuláshoz. Egyhangú határozat kell a törzstőke növeléséhez. A taggyűlést az ügyvezetők hívják össze. Ezen felül akkor is össze kell hívni, ha a társaság érdekében szükségessé válik, vagy ha a törzstőkének tizedét képviselő tagok írásban kérik. Meghíváskor a napirendet közölni kell, s a meghívót legalább 15 nappal a taggyűlés előtt kézhez kell kapni. Ha nem határozatképes a taggyűlés, akkor az ezen ügyben később összehívott mindenképpen az lesz! A taggyűlésről az ügyvezető jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza: a taggyűlés helyét, idejét, a jelenlevőket és az általuk képviselt szavazati jog mértékét, a taggyűlésen lezajlott fontosabb

eseményeket, nyilatkozatokat, határozatokat, a leadott és ellenszavazatok számát, a szavazástól tartózkodókat, vagy abban részt nem vevőket. Az ügyvezető és egy a taggyűlésen jelenlévő, hitelesítőnek megválasztott tag írja alá. 4.13 Az ügyvezető - ügyvezetés Az ügyvezető(k) a társaság ügyeinek intézését, képviseletét látja (látják) el. A taggyűlésen választják meg határozott időre (maximum 5 évre). A törvény a vezető tisztségviselőkre személyi korlátot szab, ugyanakkor nagyobb döntési jogkört biztosít számukra. Az ügyvezető (k) feladata: − ügyintézés, képviselet, jogát a társasági szerződés korlátozhatja, − a tagjegyzék vezetése (szükség esetén cégbírósági benyújtás), − a Határozatok könyvének vezetése (a határozatok ebbe történő bejegyzéssel válnak hatályossá), − a Beszámoló, vagyonkimutatás elkészítése, taggyűlés elé terjesztés, − tájékoztatási kötelezettség. Az

ügyvezetőnek nem kell feltétlenül a társaság tagjának lenni, de a társasági szerződés úgy is rendelkezhet, hogy valamennyi tag jogosult ügyintézésre, képviseletre. Több ügyvezető esetén a határkört egymás között fel kell osztani. Az ügyvezetést fokozott gondossággal, a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján kell ellátni. Az ügyvezető - a jogszabályok, a társasági szerződés, a gazdasági társaság legfőbb szerve által hozott 15 határozatok, illetve az ügyvezetési kötelezettségek megszegésével - a gazdasági társaságnak okozott károkért a PTK szabályai szerint felel. 4.14 A gazdasági társaság működésének ellenőrzése Felügyelő bizottság Ha gazdasági társaság tagjainak száma, tevékenységének jelentősége, jellege indokolja a gazdasági társaság legalább három, legfeljebb tizenöt tagból álló felügyelő bizottságot hozhat létre. Kötelező a felügyelő bizottság létrehozása, ha a

társaság törzstőkéje ötvenmillió forintnál nagyobb, illetve ha a társaság főfoglalkozású dolgozóinak létszáma éves átlagban a 200 főt meghaladja. Feladata: a társaság ügyvezetésének ellenőrzése, valamint valamennyi fontos üzletpolitikai jelentés, mérleg, eredmény-kimutatás megvizsgálása. A felügyelő bizottság testületként működik, sorából elnököt választ, ügyrendje van, határozatképesség esetén (tagjainak 2/3-a, de legalább 3 tag jelen van) szótöbbséggel dönt. A társaság felé korlátlanul és egyetemlegesen felelnek az ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott károkért. Könyvvizsgáló Kötelező könyvvizsgálót választani az egyszemélyes kft-nek, az 50 millió Ft - nál magasabb törzstőkével rendelkező kft.-nek, illetve ha ezt a Számviteli törvény előírja A számviteli törvény által előírt bevételi értékhatár miatt szinte minden kft. számára kötelező a könyvvizsgáló

megválasztása. A könyvvizsgáló a beszámoló valódiságát, jogszerűségét ellenőrzi, annak elfogadására a társaság legfőbb szerve csak ezután jogosult. Határozott időre, legfeljebb öt évre választhatók. Összeférhetetlenség (3 év) Jogosult a társaság könyveibe, nyilvántartásába betekinteni, felvilágosítást kérni. Feladata a beszámoló hitelesítése, az auditálás. Felelőssége a könyvvizsgálóra vonatkozó szabályok és a PTK szabályai szerint alakul. A könyvvizsgáló a társaságon belül a törvényes működés (gazdálkodás) biztosítéka. 4.15 A kft megszűnése A megszűnéshez a taggyűlés háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozata szükséges. Megszűnése az alábbiak szerint történhet: − a társasági szerződésben meghatározott időtartam eltelt, − a társaság elhatározza jogutód nélküli megszűnését, − más társasággal egyesül, átalakul más társasági formává, − a cégbíróság

megszűntnek nyilvánítja, − a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti. A hitelezőinek kielégítése után a pótbefizetéseket kell visszatéríteni, majd a törzsbetét arányában kell felosztani a fennmaradó vagyont a társaság tagjai között. A harmadik alkalommal közzétett hitelezői felhívást követő 6 hónap után lehet csak felosztani a vagyont. A kötelezettségek csak a megszűnést követő 5 év múlva évülnek el. 16 Mivel a társaság alapítása cégbírósági bejegyzéshez kötött, ezért a megszűnést is akkor lehet jogilag befejezettnek tekinteni, ha a társaságot törlik a cégjegyzékből, és a törlést a cégbíróság hivatalos lapban közzéteszi. 4.2 AZ ALAPÍTÁS FOLYAMATA Az alapítási dokumentumok, a társasági szerződés elkészülte után a gazdasági társaság hivatalos cégbejegyzési eljárása következik. Több hatósághoz, intézményhez kell bejelentkezni, nyilvántartási számot kérni, majd a

folyamatos működés során információkat szolgáltatni. 4.21 Cégbírósági bejegyzés A megalakult gazdasági társaság bejegyzését az alapító okirat aláírásától számított 30 napon belül kell kérni a társaság székhelye szerint illetékes megyei Cégbíróságon. Ha a későbbiek során a bejelentett adatokban változás történik, akkor a megváltozott adatokra is 30 napon belüli bejelentési kötelezettség vonatkozik. A késedelmes bejelentkezés bírsággal sújtható. A cégbíróság látja el a társaságok működésének törvényességi felügyeletét. Ellenőrzi, hogy a társasági szerződés, a kft. szervezetére, működésére vonatkozó okiratok megfelelnek-e a valóságnak. A később hozott határozatok nem sértik-e a Társasági szerződés rendelkezéseit A gazdasági társaság a cégjegyzékbe történő bejegyzés napjával jön létre. A gazdasági társaságokra, a gazdasági társaságok tagjaira, vezető tisztségviselőire,

felügyelő bizottsági tagjaira vonatkozó, a cégnyilvántartás részét képező jogok és tények, adatok nyilvánosak, azokat a Cégközlönyben teszik közzé. A hivatalos cégnyilvántartást az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és Cégnyilvántartó Szolgálata vezeti. A közzétételért díjat kérnek, melyet az Igazságügyi Minisztérium számlájára kell befizetni. A közhiteles cégnyilvántartás adatai nyilvánosak, bárki megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet. Kérhet Cégmásolatot (a cégjegyzék fennálló és törölt adatait tartalmazza), Cégkivonatot (a cég fennálló adatait hitelesen tanúsítja), Cégbizonyítványt (fennálló vagy törölt adatot tanúsít hitelesen, vagy azt, hogy valamely bejegyzés a cégjegyzékben nem szerepel). A létesítő okiratról és a beszámolóról is kérhető hiteles másolat. Természetesen ezekért is díjat kell fizetni (az információkat bizonyos hatóságok ingyen kapják, pl. bíróság

peres eljárás során stb.) Bejelentkezéshez szükséges dokumentumok Létesítő okirat - Társasági szerződés (3 eredeti példány), Hiteles cégaláírási nyilatkozat – Aláírási címpéldány (cégnév, cégjegyzésre jogosult neve, lakhelye, anyja neve, vezető tisztsége, bejegyzés módja, aláírás – közjegyző hitelesíti), Bejegyzési kérelem - formanyomtatvány, melyhez az alábbi mellékleteket kell csatolni: − vezető tisztségviselők, felügyelő bizottsági tagok, könyvvizsgáló elfogadó nyilatkozata, − vezető tisztségviselők képviseleti jogának korlátozásáról szóló okirat, − apportlista, 17 − ingatlan apport esetén a hiteles tulajdoni lap, − közzétételi költségtérítés megfizetésének igazolása, − jogi képviselő meghatalmazása, − az általános forgalmi adóval kapcsolatos nyilatkozat (az adószám miatt), − tagjegyzék, − hitelintézeti igazolás a pénzbetét befizetéséről, − az ügyvezető

igazolása az apport rendelkezésre bocsátásáról, − apport esetén a apport értékéről adott könyvvizsgálói jelentés. (321minta) Hatósági engedély (ha a vállalkozás hatósági engedélyhez kötött tevékenységet folytat). A cégbíróság a bejegyzési kérelem benyújtásáról Tanúsítványt állít ki, melyben igazolja a cégbírósági bejegyzés elindítását. A vállalkozásnak megadja a cégjegyzékszámát, az adóigazgatási számát, a statisztikai számjelét. A cégjegyzéssel kapcsolatos adatokat az erre a célra szolgáló számítógépes rendszeren keresztül közli az adóhatósággal, a Központi Statisztikai Hivatallal. A cégbíróság a jogi személyiségű társaságokat a bejegyzési kérelem benyújtásától számított 60 napon belül köteles bejegyezni, vagy a bejegyzést elutasítani. Ez alatt az időtartam alatt a társaság - ha rendelkezik alapítási és működési engedéllyel – üzletszerű tevékenységét megkezdheti, mint

előtársaság. Előtársaság A társaság a közokiratba foglalás, ellenjegyzés napjától előtársaságként működik. A kijelölt vezető tisztségviselők a létrehozni kívánt gazdasági társaság nevében és javára járnak el. Az előtársasági jelleget a cégbejegyzési eljárás alatt a gazdasági társaság iratain és a megkötött jogügyletek során a társaság elnevezéséhez fűzött „bejegyzés alatt” toldattal kell jelezni. Az előtársaságként működő vállalkozásokra a létrehozni kívánt gazdasági társaság szabályai vonatkoznak azzal az eltéréssel, hogy: − az előtársaság tagjai nem változhatnak, − a társasági szerződés nem módosítható (kivéve hiánypótlás), − a tag nem zárható ki, illetve nem szűnhet meg, nem alakulhat át a társaság. Ha cégbejegyzést elutasítják, akkor köteles a társaság működését megszüntetni, a vezető tisztségviselők a tartozásokért kötelesek helytállni. Ha, a tagok

felelőssége korlátozott és a tagok helytállása ellenére ki nem elégített követelések maradtak, akkor a vezető tisztségviselők korlátlanul és egyetemlegesen kötelesek helytállni. 4.22 Az adóhatósághoz való bejelentkezés Az adókötelezettség az adóköteles tevékenység megkezdésével kezdődik, melyet csak adóigazgatási számmal (adószámmal xxxxxxxx-x-xx ) rendelkező adózó folytathat. Az adóhatósághoz be kell jelentkezni. A bejelentkezési kötelezettségnek a bevételszerző tevékenység megkezdésétől számított 15 napon belül köteles a kft. eleget tenni a székhelye szerint illetékes adóhatóságnál, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal megfelelő megyei igazgatóságánál. Az Adóbejelentkezési lap formanyomtatvány, melyhez mellékelni kel a társasági szerződés egy eredeti példányát is. (322minta) Bejelentési kötelezettség adatai: − a cég neve, rövidített cégneve, − székhelye, telephelye, − alapító

okiratának kelte, száma, 18 − − − − − − − − − − gazdálkodási forma, tevékenysége megkezdésének időpontja, valamennyi pénzforgalmi jellegű bankszámlájának, elszámolási számlájának száma, könyvvezetésének módja, iratai őrzésének helye, jogelődje, alapítója, valamint ezek adószáma, képviselője, vezető tisztségviselőinek, könyvvizsgálójának neve, lakóhelye, adóazonosító száma, tevékenységének felsorolása KSH számjel feltűntetésével, a tulajdonosok nevét, lakóhelyét, adóazonosítóját, nyilatkozat az általános forgalmi adóról (pl. tárgyi, alanyi adómentesség) A cégbíróság számítógépes rendszerén keresztül közli ezeket az adatokat az adóhatósággal. Az adóhivatalhoz 15 napon belül munkáltatói, kifizetői minőségben is be kell jelentkezni (SZJA törvény). Az adatokban bekövetkezett változásokat, a felszámolási eljárás beindítását szintén bejelentési kötelezettség

terheli. A bankszámlanyitást követő 15 napon belül valamennyi pénzforgalmi bankszámla, elszámolási számla számát, a számlavezető hitelintézet elnevezését közölni kell az adóhatósággal. 4.23 Bankszámlanyitási kötelezettség A kft maga választja meg, hogy melyik pénzintézetnél nyit bankszámlát, hol köt bankszámlaszerződést ( 3.25minta) Bankszámla-nyitás A vállalkozások a bankok által megszabott bankszámla-vezetési feltételek (kapott kamat, pénzforgalmi jutalék, teljesítési idő, bankgarancia, egyéb szolgáltatások, stb.) alapján megválasztják a számlájukat vezető pénzintézetet, akivel bankszámlaszerződést kötnek. Bankszámlát olyan gazdálkodó szervezet nyithat, aki a jogszabályokban előírt feltételek szerint létrejött, illetve cégbejegyzési kérelmét beadta – így jogszabályi feltételek alapján már működhet (előtársaság), tevékenységét jogérvényesen folytatja. A KSH a statisztikai számjel

kiadásáról a bankot értesíti, a számlanyitásról a bank a pénzforgalmi jelzőszám közlésével értesíti az APEH-ot, a KSH-t, és az Egészségbiztosítási Pénztárt. Az adóigazgatási szám, a KSH szám, illetve a cégjegyzékszám közlését a bank is kéri az ügyféltől, melyet összefuttatnak, csökkentve ezzel a gazdasági visszaélések számát. A bankszámla nyitásához bankszámlanyitási kérelem, legalább minimális pénzösszeg befizetése, a számla felett rendelkezésre jogosultak aláírásának bejelentése (3.23 minta), azok hiteles voltának igazolása (aláírási címpéldány 3.24minta) és egyéb a bank által kért dokumentumok (társasági szerződés, cégbírósági bejegyzés, stb.) szükségesek 4.24 Központi Statisztikai Hivatal –KSH A megalakult gazdasági társaságoknak adatszolgáltatási kötelezettségük van a székhelyük szerint illetékes megyei Központi Statisztikai Hivatal felé, így ehhez az intézményhez is be kell

jelentkezni. A cég KSH törzsszámát, az ún statisztikai számjelét már a cégbírósági bejelentkezés alkalmával megkapja, a Cégbíróság és a KSH közötti számítástechnikai kapcsolat segítségével. 19 4.25 Megyei Egészségbiztosítási Pénztár – MEP A vállalkozásoknak a cégbírósági bejelentkezéstől számított 15 napon belül a székhely szerint illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztár felé is bejelentkezési kötelezettsége van. A Bejelentő lap benyújtása után nyilvántartási számot adnak a vállalkozásoknak, mely a továbbiakban azonosításukra szolgál. A társaságnak mint foglalkoztató is be kell jelentkeznie, s adatain kívül a biztosítottak személyi adataival, a biztosítási jogviszonnyal, a magánnyugdíjpénztári tagsággal kapcsolatos adatokat is meg kell adni. A biztosítási jogviszonyban történt változásokat 8 napon belül bejelentési kötelezettség terheli. 4.26 Önkormányzat – Helyi adók A

tevékenység megkezdésétől számított 15 napon belül a helyi adók, a gépjármű adó adókötelezettség miatt az illetékes önkormányzat adóhatóságához is be kell jelentkezni, ahol egy helyi nyilvántartási számmal azonosítanak minden adóalanyt. A megváltozott adatokkal kapcsolatos bejelentési határidő szintén 15 nap. 4.27 Nyugdíjfolyósító Igazgatóság A Nyugdíjbiztosítási Igazgatósághoz való bejelentési kötelezettség határideje is 15 nap. A cég alapadatain kívül a foglalkoztatottakról kell adatokat szolgáltatni. A biztosítottakról ún. Nyenyi lapot kell vezetni, s a tárgyévet követő április 30-ig ezzel kapcsolatosan adatszolgáltatási kötelezettsége van a vállalkozásnak (lásd Humán erőforrás fejezet). A szimulált vállalkozásunk szervezeti felépítését a következő oldal ábrája mutatja be. 20 Ügyvezető Kereskedelmi manager Beszerzési csoport vezető Gazdasági igazgató Pénzügyi és értékesítési

csoport vezető Számviteli csoport vezető Titkárságvezető Személyzeti vezető Marketing asszisztens Titkárnő Beszerzési munkatárs Pénzügyi , értékesítési munkatárs Kontírozó könyvelő Bér és TB ügyintéző Az alapított vállalkozás szervezeti felépítése 21 5 A GYAKORLÓCÉG MŰKÖDTETÉSE A cég megalapítása után az egyes funkcionális területeken, az alapszinten elvégzendő feladatok megismertetése, bemutatása a célunk. Az egyes munkaterületeken elvégzendő feladatok elméleti ismeretanyagát minden esetben kiegészíti a konkrét kitöltött bizonylatok, ügyiratok, stb. bemutatása A szervezeti sémából adódó funkcionális területek az alábbiak: • Menedzsment, • Marketing, • Titkárság, • Beszerzés, • Értékesítés, • Pénzügy, • Humán erőforrás gazdálkodás, • Számvitel. Az értékesítési és a pénzügyi terület a cégnél egy alrendszer, az irányítást végző középszintű vezető

minkét területért felelős, s a feladatból adódóan viszont két felettes vezetőnek is alárendelt. Az egy munkaterülethez való telepítést az a gondolat vezérelte, hogy itt döntően csak az értékesítés számlázással kapcsolatos feladatai vannak, a marketinghez és a készletgazdálkodáshoz kapcsolódó feladatokat nem itt végzik. A szervezeti felépítésből eredően ismertetjük az egyes alrendszerek lényegét, alap elméleti ismeretanyagát, feladatait, kapcsolatait más alrendszerekkel, illetve bemutatjuk a készítendő iratokat, bizonylatokat, dokumentumokat, stb. A készített segédanyagot kiegészítettük az önéletrajz és pályázatírás legfontosabb tudnivalóinak bemutatásával. Úgy érezzük a siker eléréséhez a szakmai ismereteken túl ezek is fontosak. 5.1 MENEDZSMENT A vállalkozásunk menedzsmentjét az ügyvezető, a gazdasági igazgató, a kereskedelmi menedzser alkotja. Rajtuk kívül vezetői feladatokat látnak el az egyes

munkaterületek csoportvezetői, illetve a titkárságvezető is. Legfontosabb feladatuk eddig az első ötlettől indulva a cég megalapítása volt, innentől kezdve pedig a vállalkozás sikeres működtetése. Az eredményes vezetői munka igényel bizonyos ismereteket, kívánatos bizonyos tulajdonságokkal rendelkezni. Ebben a részben ebben próbálunk segítséget, iránymutatást nyújtani, elsősorban a gyakorlócég működésének irányítása szempontjából fontosnak ítélt kérdéskörben. 5.11 A vezetés lényege A történelmi fejlődés, a munkamegosztás kiszélesedése eredményeként a gazdálkodó egységekben határozottan megjelent az igény a folyamatok irányítására, koordinálására, tervezésére, ellenőrzésére, személyes felügyeletére. Ez automatikusan életre hívta a vezető és a beosztott viszonyt. 22 A modern szervezetek fontos jellemzője, hogy meghatározott célja van, amiért tevékenykedik, s ezt a célt, s az ennek érdekében

folytatott folyamatos tevékenységet az erre szakosodott vezetők biztosítják, irányítják. Vezető az, aki a szervezet tagjaival együttműködik a szervezet és az egyének céljainak szervezett módon történő megvalósítása érdekében. A vezető a munkája során három feladatcsoporttal találja magát szemben: 10. Feladat és szervezet vezetése 11. Emberek vezetése 12. Munkafolyamat vezetése Munkáját – a szervezet céljainak megvalósítása során – alapvetően négy erőforrás kombinálásával végzi: − Anyagi erőforrások, − Emberi erőforrások, − Pénzügyi erőforrások, − Információs erőforrások. 5.12 Tárgyalás A vezető gyakran kényszerül arra, hogy tárgyaljon. Ennek háromféle formáját különböztetjük meg: − nem hivatalos, − hivatalos, pl. szakszervezetekkel, érdekképviseleti szervekkel, testületekkel, − üzleti tárgyalás. Nem hivatalos megbeszélésen mindenki gyakran vesz részt, pl. amikor egy munkatársunkkal

egy adott probléma megoldására kompromisszumot keresünk, ebben az esetben tehát alkuszunk, vagy szebb kifejezéssel szólva tárgyalunk. A hivatalos tárgyalások résztvevői gyakran érdekképviseleti szervek, testületek. Ha a felek udvariasak, kedvesek is egymással, a küzdelem nagyon kemény lehet, pl. béremelésről, munkarend változtatásról, stb. Az üzleti tárgyalások célja üzleti megállapodások kötése, pl. beszállítóval, vagy egy új megállapodás megkötésének előkészítése partner céggel, stb. Mindezek magas színtű tárgyalási jártasságot igényelnek. Tárgyalási jártasságok: − gyors észjárás, − türelem, − képesség az elhallgatásra, anélkül, hogy hazudnánk, − képesség bizalomébresztésre, − önérvényesítő határozottság kulcshelyzetekben, visszahúzódás más esetekben, − a téma mély ismerete, kombinálva azzal, hogy a képességgel, hogy a fától azért lássuk az erdőt. Ne feledjük, a tárgyalási cél

fontosabb, mint az, hogy hogyan tárgyalunk. A sikeres vezetők tárgyalásaik során mindig szem előtt tartják a vállalat átfogó céljait. 23 A tárgyalások szakaszai: 1. Felkészülés Határozzuk meg a célt- az elérendő megállapodás fő tartalmi elemeit. Mérjük fel tárgyalóerőnket a másik félhez viszonyítva. A tárgyalás előtt igyekezzünk saját pozíciónkat erősíteni, a másikét gyengíteni. Dolgozzunk ki alkupontokat, melyeken keresztül majd elérjük célunkat. Készítsük elő érveinket, megállapításainkat dokumentáljuk. Részletesen készítsük fel a tárgyalócsapatunkat, pontosítsuk a felhatalmazást, ha nevünkben tárgyalnak. 2. Ajánlattétel Az álláspontunk határozott és világos kinyilvánítása. Átfogóan megfogalmazva elmondjuk, hogy mit akarunk. Ha informálódni akarunk azt nyitott kérdésekkel tegyük meg. A teljes ajánlatot soha nem szabad kitenni az asztalra Ajánlatunkat ekkor még vitaanyagként kell kezelnünk. 3.

Pontosítás Miután meghallgattuk a másik felet, pontosítsuk az álláspontokat, mintegy összefoglalva a felek fő céljait. Győződjünk meg az összefoglalásunk helyességéről 4. Tárgyalás Minden tárgyalás más, de a tárgyalások menete általában hasonló. Néhány alapszabály betartása azonban fontos. Ilyenek: egy új adott helyzet természetesen újra tárgyalható, mindig tartsuk magunkat a megállapodáshoz, a tárgyalásnak van határideje, mindkét fél pozíciója lehetővé tesz bizonyos manővert. Fontos feltételezés, hogy a felek hajlandók változtatni az álláspontjukon, ezért előre meg kell határozni a legjobb megoldást, az elfogadható megoldást, valamint azt a határt, amin túl már nem engedünk. 5. Zárás Összefoglaljuk, hogy mire jutottunk, s feltesszük a kérdést: Megállapodtunk? Kerüljük az „eszi vagy nem eszi” záró taktikát – ez csak dacot vált ki. Összefoglalásnál figyeljük a másik testbeszédét, reakcióit.

Alkalmazzunk jól bevált tárgyalási technikákat: pl másik fél gyengítése, pókerarc, „sarokba szorítás”, stb. A zárásról készítsünk emlékeztetőt, melyet küldjünk el a másik félnek. 6. Végrehajtás A megállapodás végrehajtása mindkét fél feladata, célszerű megállapodni abban, hogy a felek együtt ellenőrzik a végrehajtást. Ez további megbeszéléseket jelent, s szükség esetén így könnyen tisztázhatók a félreértések, illetve azonnali beavatkozásra van lehetőség, ha nem a megállapodás szerint alakulnak a dolgok. Tárgyalási alapelvek A tárgyalás során mindig tartsuk be a következő elveket: − ha nem szükséges ne alkudjunk, ne adjuk engedményt, − készüljünk fel, − legyünk tisztességesek, − kényszerítsük visszalépésre a másikat, − teremtsünk a másik számára versenyhelyzetet, − az elején óvatosan alkalmazzuk az erőt, ne kapkodjunk az engedményekkel, − hagyjunk magunknak mozgásteret, − jobb, ha

a másik beszél többet, − derítsük ki, hogy milyen vágyak, érdekek mozgatják a másik felet, figyeljük reakcióit, − időről időre ismételjük álláspontunkat (szokja a másik fél). Ne feledjük a tárgyalás mesterség, nem tudomány. Nem mindenki születik tárgyalónak, de tréninggel, tanulással mindenki szert tehet jártasságra. 24 5.13 Értekezletek, megbeszélések Az értekezletek, a megbeszélések a vállalkozás rendeltetésszerű működéséhez elengedhetetlenül szükségesek. A vállalat jövője szempontjából jelentősége van annak is, hogy ezek a megbeszélések hogyan folynak, s annak is, hogy milyen témákkal foglalkoznak egy értekezlet során. A vezetőknek meghatározó szerepük van abban, hogy érdemi témák kerüljenek terítékre, s ezek lehetőleg ne a múltról, hanem a jövőről szóljanak. Összehívóként, de résztvevőként is fontos az alábbi kérdés: mivel fogja segíteni a vállalatunk fejlődését ez a

megbeszélés? Az értekezletek célja Sok megbeszélés azért eredménytelen, vagy nem hoz igazán eredményt, mert a résztvevők nincsenek tisztában a céllal, nem tudják, hogy mivel járulhatnak hozzá az eredményhez. Ezért értekezletek összehívásánál mindig tegyük világossá annak célját. Az értekezletek célja különböző lehet, a célok alapján különböztetjük meg típusait: − koordináló és ellenőrző megbeszélés, − konzultáció és tájékoztatás, − probléma megoldás és döntés, − tervezés, − tárgyalás, − kapcsolatépítés. Az értekezlet elején mindig fogalmazzuk meg világosan a célt. A megbeszélésnek legyen egy levezető elnöke, akinek feladata, hogy témánál tartsa a hozzászólókat, vitára ösztönözzön, a cél felé kormányozza a részvevőket. A jól szervezett értekezlet jellemzői: − van levezető elnöke, aki segíti a véleménycserét, − pontosan kezdődik, − a résztvevők a témánál maradnak

– a vita fókuszált, − a napirendnek világos célja van, a napirendet elfogadták, − időtartama behatárolt (általában maximum 90 perc), időben befejeződik, − lényegi kérdésekkel foglalkozik, − nincsenek zavaró félbeszakítások, − mindenki elmondhatja véleményét, − mindenki figyelmesen hallgatja a többit, − konszenzus alapján döntenek, fogalmaznak meg következtetéseket, − a levezető elnök rendszeresen összefoglalja, amire eddig jutottak, − az értekezletről készüljön emlékeztető, az eredményekről gyorsan tájékoztatják az illetékest, nem késlekednek a megfelelő intézkedésekkel. Az értekezletek előnye: − ráirányítja a figyelmet a célokra, − a munkatársak így vehetnek részt a döntésekben, melyeknek ezáltal nagyobb lesz az elfogadottsága, − világossá teszi a feladatokat, a felelősséget, − jó lehetőséget nyújt a meggyőzésre, elemzésre, a kreativitásra, − segít fellazítani a merev gondolkodást,

segíti az alternatívák felállítását, 25 − − fórum a javaslatok elfogadtatására, döntések indoklására, esetleges nem kívánatos folyamatok megszűntetésére, növeli a hatalmat, segít felépíteni a vezető imázsát, segíti a kapcsolatainak bővítését, vezetői képességeinek megismerését. Egy értekezlet sikere tehát a gondos tervezés, előkészítés eredménye - cél, résztvevők, időtartam, hely, napirend (lehetőleg írásos), előzetes írásos anyag, stb. A napirend összeállításakor a könnyebb témákat vegyük előre, a nehezebbeket középre, s gondoskodjunk arról, hogy a megbeszélés optimista hangvétellel kezdődjön. Lehetőség szerint olyan témával kezdjünk és zárjunk, amelyben mindenki érdekelt. 5.14 Írott kommunikáció Írott kommunikáció: előnye, hogy a címzett megtarthatja, bármikor tetszés szerint áttanulmányozhatja, egyszerre többen is tudják olvasni különböző helyeken. Helyes használatának

sajátos szabályai vannak. Akkor alkalmazzuk, ha − el akarjuk kerülni a személyes találkozást, − túl soká tart a szóbeli értesítés, − a közlést meg kell őrizni, − bizonyítani akarjuk az információ megtörténtét, − részletesen akarjuk nézeteinket kifejteni. Az írott kommunikáció leggyakoribb formája a jelentés (report). Jelentést írunk akkor, ha a felettes tájékoztatást kér arról, hogy hogyan állnak a dolgok, milyen további lépéseket javaslunk a program megvalósítása kapcsán. Mindig előre meg kell tervezni Fontos, hogy pontos, tömör, érthető legyen. A jelentéskészítés modellje a következő: − meg kell határozni, hogy mit akarunk elérni a jelentéssel, kinek szól, kik fogják olvasni, mi legyen a címe, − át kell gondolni a szerkezetét, − milyen anyagot kell gyűjteni, mik lesznek a főbb pontok, megállapítások, − első változat, piszkozat elkészítése, − végleges változat megírása, ellenőrzése, hogy

megfelel-e a tényeknek, szerepel-e benne mindaz, amit megírni akartunk. Gyakran írunk előterjesztést is. Sokban hasonlít a jelentéshez, azzal a különbséggel, hogy az előterjesztés saját kezdeményezés, s lényegét mindig a javaslatok alkotják. A vezetői előterjesztésnek figyelemfelkeltőnek kell lennie, melyhez az alábbi jellemzők szükségesek: − személyre fókuszált, − rövid, − könnyen olvasható, − világos a szerkezete, − meggyőző, − elegáns, külalakját és szerkezetét tekintve is, − felelős hozzáállást tükröz. 26 5.15 Üzleti tervezés Az üzleti tervezés a piacgazdaság térnyerésével kapott jelentős szerepet. Ma már szinte minden vállalkozás készít üzleti tervet, legfőképpen finanszírozási célból. Az igazán sikeres, tartósan a piacon jelenlévő vállalkozások rendszeresen készítenek üzleti terveket. Az üzleti terv már a cég alapításakor segíti a vállalkozót a kezdeti időszak céljainak és

feladatainak meghatározásában, támpontot ad arra vonatkozóan, hogy a vállalkozásnak milyen esélyei lesznek a piacon. Mindenképen egy tudatos, alapos átgondolása a leendő vállalkozás összes céljának, a célok elérését szolgáló eszközöknek, a tevékenységeknek. Az üzleti terv szerkezete, struktúrája, részletezettsége a megcélzott közegtől függ, tehát, hogy kinek, milyen célból készítjük. Legtöbbször a vállalkozás finanszírozása késztet bennünket ennek a hivatalos dokumentumnak az elkészítésére, vagyis külső pénzügyi forrás megszerzése céljából készítjük. Készítése nem tipizálható, nem egy adott séma szerint íródik A fejezetek száma, nagysága a megcélzott „személytől” (mire kíváncsi, mi az igénye), a vállalat jellegétől, méretétől függ. Így az üzleti terv tartalmi bemutatásánál a közös vonások, közös tartalom kerül ismertetésre. Készítésénél figyeljünk a fejezetek logikus

felépítésére Az üzleti terv egy hivatalos dokumentum, amely bemutatja a vállalkozást és működési környezetét, rövid és hosszú távú céljait, valamint a célok eléréséhez szükséges eszközöket. Készítésének az alábbi céljai vannak: − megmutatja, hogy a projekt, az üzleti elképzelés megvalósítható-e, − segít eladni egy már működő vállalkozást, − meggyőzi a támogatót, a pénzügyi befektetőt, − segédeszköz a stratégiai és részletes tervek kidolgozásakor, − a vállalkozás jövőbeni teljesítményének a méréséhez alapot ad. Nagy szerepe van egy új üzleti ötlet megvalósításában, vállalati továbbfejlesztésében, valamint a befektetők meggyőzésében, hiszen velük általában ez jelenti az első kapcsolatot. Szakszerű, világos, tömör bemutatása kell a biztos sikernek, amely meggyőzi a szóba jöhető befektetőt a megfelelő döntésről. Az üzleti terv felépítése Bevezetés Tartalmazza a vállalat

teljes nevét, címét, telefon, telefax számát, e-mail címét, tevékenységi körét, a vállalkozás rövid leírását, az alapítókat, az üzleti terv készítőjét, készítésének idejét. Összefoglaló Utólag készül, terjedelme maximum két oldal. Bemutatja a terv legfontosabb, legértékesebb részeit. Az előzőt kiegészíti, illetve az üzleti terv további tartalmán alapul Az üzleti adottságokat, a várható nyereséget kell közvetíteni, itt kell eladni az üzlet gondolatát, itt kell meggyőzni a potenciális befektetőt. A terv fő részei o A vállalat leírása A vállalkozás, az üzleti tevékenység legfontosabb jellemzőit, a vállalkozás szervezeti felépítését, a termékek, a szolgáltatások, az ügyfelek bemutatását tartalmazza. Itt kell ismertetni a vállalkozás célját és stratégiáját. o Vezetés Az alapítók és a legfontosabb vezetők (neve, kora, végzettsége, tapasztalata, munkaköre, díjazásuk, pénzügyi megállapodások,

stb.) bemutatása, vezetési és szervezeti struktúra, személyzeti politika ismertetése. 27 o Piacelemzés Általában ezt készítjük elsőnek, s ez a terv legnehezebb része is, főleg, ha új terméken alapul. Piackutatást igényel, be kell bizonyítani, hogy a terméknek, a szolgáltatásnak van megfelelő piaca, s a vezetés ismeri is ezt a piacot, a cég képes lesz a piacon megjelenni, terjeszkedni. o Marketing és értékesítési terv Itt kell bemutatni, hogy van esélyünk a megcélzott piacon, eredményesen tudunk versenyezni a többi vállalkozással. A marketingstratégiát, az alkalmazott marketing eszközöket, az értékesítési tervszámokat kell ismertetni. o Termékek vagy szolgáltatások Termékek és/vagy szolgáltatások részletes bemutatása, mint pl. eredete, előállítási technológia, külső jellemzők, termékskála, használatuk, alkalmazásuk, elérhetőségük, ár, vásárlók véleménye, műszaki fejlesztést igényel-e, stb. o Gyártás

és műveletek Itt kell bebizonyítani, hogy a vállalkozás képes a termék előállítására, a szolgáltatás nyújtására. Meg kell tervezni a gyártási folyamatot, ismertetni kell az előállítást végző szervezeti egységek legfontosabb jellemzőit, gazdaságosságukat. Szólni kell a kapacitásról, a munkaerőigényről, a termelés, előállítás kritikus elemeiről. o Pénzügyi tervszámok, fedezetszámok Az értékesítés mennyiségi adatai alapján bevételi és költségadatok számítása, mérleg és eredmény-kimutatás készítése legalább a következő 3 évre, illetve részletes pénzforgalmi terv összeállítása. Az így kapott információk alapján megállapítható a saját erő mellett szükséges idegen tőke, a finanszírozási igény. o Befektetés Itt határozzuk meg pontosan a kívánt tőke nagyságát, felhasználási módját, a finanszírozás jellegét, a befektetőnek ajánlott tőkerészesedést, a befektetés időtartamát, várható

megtérülési idejét. o Befejezés Összegezni kell a fő célokat, erényeket, lehetőségeket, gyenge pontokat, veszélyeket, kockázatokat. Szólni kell a terv magvalósulásához szükséges döntésekről, intézkedésekről. Ki kell emelni a további, más területen jelentkező előnyöket, pl munkahelyteremtés, deviza megtakarítás, stb. • Mellékletek A terv céljától függően más és más lehet. Pl vezetők szakmai önéletrajza, statisztikai kimutatások, értékesítési előrejelzések piaconkénti megoszlása, termékenkénti nyereségelemzés, stb. Ebben a fejezetben megpróbáltunk egy kis ízelítőt adni a vezetési ismeretekből, a vezetői feladatokból. Az ismeret korántsem teljes, de nem is ez volt a célunk 28 5.2 MARKETING A marketing emberközpontú, az embert megismerni, befolyásolni, cselekvési és döntési motívumait feltárni akaró tevékenység, gyakorlat. Középpontjában mindig a vevő, a fogyasztó áll. Olyan

tevékenységsorozat (társadalmi és vezetési lépések láncolata), amely a termék vagy a szolgáltatás ötletétől az eladásáig terjed. A marketing az a témakör, amellyel kapcsolatosan hétköznapi ismeretekkel mindenki rendelkezik. Mint fogyasztók mi vagyunk a vállalkozások marketingeszközei által megcélzott közeg, nap mint nap találkozunk különféle befolyásoló eszközökkel. Ebből a témakörből a mintagyűjtemény nem tartalmaz bemutató anyagot. Úgy gondoljuk, hogy ezekkel (reklám, szóróanyag, katalógus, hirdetés, kérdőív, kiállítás, stb.) mindenki rendszeresen találkozik, mint magánember is véleményt tud mondani róluk, meg tudja fogalmazni az ezekkel kapcsolatos elvárásait. Így ebben a fejezetben a piackutatás során alkalmazott kérdőívvel, illetve a promóciós marketingeszközökkel foglalkozunk, kiemelve közülük azokat, melyeket valószínűleg a cég működtetése során, a marketing területen dolgozó munkatársak is

használni fognak. A többi már a marketing csoportban tevékenykedő munkatársak ötletességén, kreativitásán, fantáziáján múlik, eredményességüket meghatározóan ez dönti el. 5.21 A kérdőív A kérdőív a véleménykutatás tipikus eszköze. A kérdőíveket lekérdező személyeket anketőröknek hívják, kiknek jó kommunikációs készséggel kell rendelkezniük (piackutató cégek ezért is alkalmaznak sokszor folyamatosan és jó kommunikációra kényszerülő tanárokat). A kérdőíves megkérdezés rugalmas, a többi kutatási módszerhez képest olcsó. Gyakorlott szakemberek által készített felmérés esetén nagyszámú információ nyerhető. Természetesen nincs lehetőség mindenki, a teljes sokaság megkérdezésére, így a megkérdezett minta nagysága, a mintavétel módja a tévedés kockázatát befolyásolja. További bizonytalansági tényező lehet a válaszadók komolytalansága, esetleges valódi gondolataiknak elhallgatása – ebben

például fontos szerepe van e kérdezőknek. A kérdőív szerkesztés fő szabályai a következők: • A kérdőívet az egyszerű, könnyen megválaszolandó kérdésekkel kell kezdeni – kitöltési kedv, érdeklődés felkeltés. • Ne legyen hosszú. Egyéni válaszadóknál két oldalán hosszabb kérdőív már nehezen megválaszolható, szervezeti válaszadóknál hosszabb is lehet, de a sok kérdés miatt fennáll a válaszadói pontatlanság veszélye. • Egyértelmű és rövid kérdéseket kell feltenni, melyeket mindenki azonos módon értelmez. Ezért szükséges a bevezetés előtti próbalekérdezés • A válaszadás önkéntes, írásban erre fel kell hívni a figyelmet. • A feldolgozás megkönnyítése érdekében célszerű számítógépes feldolgozásra alkalmas kérdőívet kialakítani. • A kérdőív logikus felépítésű, a folyamatos érdeklődést fenntartó, izgalmas legyen, nyerje el a válaszadók szimpátiáját. • A kérdésekre sokszor

egynél több válasz is adható, erre hívjuk fel a figyelmet. 29 • • • A skála típusú kérdéseknél kerüljük a páros számú lépcsőfokokat, s lehetőleg ne az iskolai osztályzásból átvett 1-től 5-ig, hanem inkább az 1-től 7-ig terjedő skálát alkalmazzuk. A személyi jellegű kérdéseket a záró részben illik feltenni, ennek legfontosabb oka, hogy a kérdéssorozat végére a válaszadó azonosulhat a vizsgálat céljával, s ezzel a személyét érintő kérdések iránt is nyitottabb lesz, szívesebben válaszol rájuk. Az anketőrrel lebonyolított megkérdezések esetén jó, ha ő és nem a válaszadó tölti ki a kérdőívet. A kérdések típusai a) Zárt kérdések − Kétkimenetű kérdés pl. Ismeri-e a vállalat termékét? (Igen vagy Nem) − Többkimenetű (legalább 3 válaszlehetőségű) kérdés − Minősítő skála − Fontossági skála (rangsorolás) − Egyetértési skála b) Nyitott kérdések − Teljesen nyitott kérdés

pl. Mi a véleménye − Szótársítás pl. Mi jut eszébe a következőkről? Autó – Mercédes, Opel, − Mondat-kiegészítő és történet-kiegészítő kérdés A kérdőív szerkesztés során kerülni kell a rávezető, irányító; a félreérthető, egyénileg értelmezhető; a megválaszolhatatlan; az összemosó; a két kérdést egybefogó kérdéseket. A kitöltött kérdőívek feldolgozása több lépcsőben történik. Először el kell végezni a visszaérkezett, összegyűjtött kérdőívek formai és tartalmi ellenőrzését. Ilyenkor lehetőség van a könnyen felismerhető logikai hibák kiszűrésére, illetve meghatározható, hogy a kérdőívek darabszáma elegendő-e a vizsgálat számára. A következő lépés a feldolgozás, amely kézi illetve gépi úton történik. Ma már a számítógépes feldolgozást célszerű alkalmazni, melynek gyorsaságán kívül nagy előnye, hogy lehetőséget ad a bonyolult statisztikai módszerek egyszerű

alkalmazására is. Az összesített adatok hitelességét ellenőrizni kell, majd a mutatószámok képzése után az eredményeket táblázatba, grafikus ábrákba kell foglalni, s szöveges elemzést kell készíteni. 5.22 Marketingkommunikáció A marketing mix negyedik eleme a piacbefolyásolás (promóció), a marketingkommunikáció, melynek hagyományosan négy területét különböztetjük meg: • Reklám, • Értékesítés-ösztönzés, • Személyes eladás, • Propaganda, PR. 5.221 Reklám A reklám a legismertebb, a legelfogadottabb, a legtöbb vihart kavaró piacbefolyásolási típus. Személytelen, fizetett, meggyőzésre törekvő forma, amit a megrendelő a különböző 30 médiákon keresztül juttat el a potenciális fogyasztókhoz egy termék, szolgáltatás vagy ötlet népszerűsítése, forgalmának fellendítése érdekében. A tömegkommunikáció speciális fajtája. A kommunikáció minden tényezője jelen van a reklámban. − Az adó a

reklámozó cég, akinek célja, hogy a hirdetett termékét, szolgáltatását minél többen vegyék. A reklám célja szerint három csoportba sorolható: informáló, meggyőző, emlékeztető. Ezek a cél szerinti reklámtípusok szorosan kapcsolódnak a termék-életgörbe egyes szakaszaihoz. − A címzett mindenki, aki a reklámot olvassa, hallja, látja. − Az üzenet maga a reklám, mely sokféle kód segítségével, számtalan csatornán jut el a címzetthez. Az üzenet annak a bemutatása, elmondása, hogy a termék, szolgáltatás milyen módon oldhatja meg a vevői problémákat, hogyan segíti az igények kielégítését, a célok elérését. Az üzenetek, a reklámötletek tartalma három fő kategóriába sorolható: • ún. racionális üzenetek: észérvekre építenek (pl valamely termék 15 %-kal olcsóbb). • ún. emocionális üzenetek: érzelmekre hatnak • morális üzenetek: egyetemes emberi értékeket hangsúlyoznak (pl. véradás, támogatások,

segítségnyújtások reklámjai). Az üzenetet hordozó csatorna, a média nagyon sokféle lehet, napilapok, folyóiratok, televízió, rádió, Internet, közterületi reklámeszközök, stb. A választás nem egyszerű, az optimális média-mix kialakítása függ: • az elérni kívánt célcsoport médiahasználati tulajdonságaitól, • az adott média hatókörétől, • az adott média hatásától, hitelétől, • a megjelenés gyakoriságától, • s végül döntően a média árától. A reklám alapos előkészítést, tervezést, döntést igényel. Tervezésének folyamata az alábbi szakaszokra bontható: − a reklám céljának meghatározása, − a reklám kidolgozójának kijelölése, − a reklám költségkeretének meghatározása, − a reklámötletek felkutatása, − a reklám média kijelölése, − a reklám elkészítése, − a reklám időzítése, bemutatása, − a reklám sikerességének értékelése. A hatásos reklám figyelembe veszi,

hogy a címzettek milyen ismeretekkel rendelkeznek, milyen üzenet fog a számukra a leghitelesebben szólni, hiszen a reklám valójában nem más, mint a megcélzott lehetséges vásárlók minél biztosabb meggyőzése. A jó reklám a hihető érvek felsorolásán, a meggyőzésen alapul. A jó érvek ismertetik a termékek tulajdonságait, a tulajdonságokhoz kapcsolódó előnyöket, ezek hatását a vásárló számára. A hatásos reklámszöveg jellemzői: − célratörően fogalmaz, kerüli a hasonlatokat, − pontosság, tényszerűség jellemzi, − kerülendő a felsőfok, az általánosítás, a lapos közhely, − a reklámszöveg lelkes, barátságos, idézhető, nem untat senkit, − az igazat mondja, de az igazságot egy csöppet vonzóbbá teszi, − tartalmazzon fogyasztói vallomásokat, 31 − a szövege hétköznapi nyelven íródott. A reklámhordozók sajátosságainak ismertetésére nem térünk ki, a hétköznapi életből mindenki ismeri ezeket.

Egyetlen egyről szólunk csak, mely lényegének, a vele kapcsolatos elvárásoknak az összefoglalását fontosnak tartjuk. Reklámlevél – közvetlen levél (DM) A reklámlevéllel személyesen szólítjuk meg a fogyasztót. A direct mail, a DM a reklámozásnak egy olyan formája, amely a levélküldés adta lehetőséget próbálja kihasználni a minél sikeresebb eladás érdekében. Jól körülhatárolt célközönségnek szól, rugalmas, lehetőséget ad a fogyasztó személyes megszólítására. Általában a cég eredeti levélpapírjára készül, de mindenképpen megtalálhatók rajta a cégre vonatkozó adatok (cím, telefon, fax, e-mail ) - ezzel is kihangsúlyozva a közlés fontosságát. Legtöbbször egy meghatározott képviselő foglalkozik a reklámozott termék eladásával, ilyenkor az ő neve is szerepel rajta. A levelet minden esetben alá kell írni, általában a képviselő vagy a cég vezetője írja alá. Sokféle fajtája létezik, készítésének

általános szabályai az alábbiak: − Személyhez szól. Fontos a megszólítás, mely név szerinti, esetleg a megcélzott vásárlói közegre utaló (pl. Kedves XY , Fiatal Barátunk) Ne legyen túl hosszú, próbálja az olvasó érdeklődését végig fenntartani. − Hiteles. Nem csapja be az olvasót, mutassa be a termék hatékonyságát, előnyét, teljesítményét, árát, csomagolását, stb. Hogyan lehet a termékhez hozzájutni, milyen előnyökkel jár a rendelés (kedvezmény, gyorsválaszdíjak)? − Külalakja esztétikus. Nem tartalmaz helyesírási, nyelvhelyességi hibákat − Megjelöli a címadó forrást – az adatvédelmi törvény ezt előírja. Az elméleti anyagban nem térünk ki rá, de felhívjuk a figyelmet a reklám jogi és etikai szabályozására. 5.222 Értékesítés-ösztönzés Az eladásösztönzés (Sales Promotion) a marketingkommunikáció formái közül a legközvetlenebb módon tesz kísérletet a fogyasztó megnyerésére. Az

értékesítés-ösztönzés tervezési folyamata: − Az ösztönzés céljának a meghatározása. Fő cél, hogy az eladások megfelelő szintjét biztosítsuk, melyet akciókkal (kísértés, mely többletfogyasztást idéz elő), figyelemfelkeltéssel, kipróbálás lehetőségének megadásával, újravásárlás ösztönzésével, stb. érünk el − Az ösztönzés kidolgozójának kijelölése. Általában a vállalkozás munkavállalója ill. egy csoportja végzi, ellentétben a reklámmal, melynek elkészítését általában külső cégre bízzák. − A teljes ösztönzési terv elkészítése. A terv tartalmazza a költségvetés nagyságát (a költség pontosan utólag derül ki), az ösztönzés javasolt formáját, időtartamát, időzítését, mértékét, az ellenőrzés módját. Az akcióban szereplő szövetségesek (pl. kereskedők) megnyerése külön kiemelendő − Az ösztönzés típusainak kiválasztása. A potenciális eszközök száma meglehetősen

nagy. Jellegzetes típusai a következők: áruminták, eladáshelyi reklámok, díjak, ajándékok, törzsvásárlói kedvezmények, termékbemutatók, kuponok, rabatt, speciális rendezvények, kiállítások, vásárok. 32 − A terv végrehajtása, értékelése. Az értékelés egyértelműen profitközpontú, az eladott termékek mennyiségének változásával a profit növekedése mérhető. Az értékesítés ösztönzés formái közül az termékbemutatóról, a kiállítások, vásárok szervezéséről szólunk részletesen. Termékbemutató A termékbemutatókon a meghívottaknak kívánnak egy új árut részletesen bemutatni, előnyeit ismertetni, s ezzel a jelenlévőket vásárlásra ösztönözni. Személyes értékesítés, ahol fontos cél, hogy a terméket a vásárlók igényeinek megfelelően mutassuk be. Természetesen ehhez ismerni kell a terméket és a vásárlók igényeit is. A termékbemutató szakaszai: − a termék iránti igény felkeltése, −

a termék bemutatása, érvek a termék mellett, − a felmerülő ellenérvek kezelése. A termékbemutatón nagyon fontos a pozitív érzelmi állapot, nyugodtak, kiegyensúlyozottak, magabiztosak legyünk. A bemutatóra készüljünk fel, gondoljuk át fő célunkat, fő mondanivalónkat, a felmerülhető akadályokat, stb. Mondanivalónk tömör, érthető legyen A bemutató során teremtsük meg a közösséggel való összhangot, a hitelességünket, az elfogadás légkörét. A bemutató során figyeljünk a közönségre, reagálásaikra, a nem verbális jelzésekre Kiállítás szervezés, vásárok Az üzleti, kereskedelmi élet területén elszaporodtak a belföldi, a külföldi kiállítások, vásárok. A vállalkozások egyre gyakrabban részvevői ezeknek a rendezvényeknek A cég termékeinek árubemutatója, kiállítása a kereskedelmi élet szerves része. Ez történhet: − önálló kiállításon, bemutatón, − bel- vagy külföldi szakosított vásárokon.

Sok vállalat állandó kiállítást is fenntart értékesítésre szánt termékeiből, amelyet célszerű a tárgyalóhelyiségek mellett elhelyezni. Ilyenkor mód van arra, hogy a potenciális vevő azonnal, ott helyben is megismerhesse a termékeinket. A kiállítás ünnepélyes megnyitására ilyenkor nincs szükség, de természetesen időnként célszerű kiállítótermünket átrendezni, a termékbemutatót kiegészíteni, felújítani. Az alkalmi kiállítás rendezhető évforduló kapcsán, marketing kampány keretében, a vállalat tevékenységével kapcsolatos konferencia, szakmai rendezvény keretében, illetve rendszeres belföldi és külföldi vásárokon. A vásárok piaci karakterrel rendelkező rendezvények, amelyek rendszeresen ugyanazon a helyen kerülnek megrendezésre, feladatuk az árucsere elősegítése, az információcsere megvalósítása. Egy vállalkozás vásáron való bemutatkozását is kiállításnak nevezzük, tehát a vásár a

kiállítások összessége. A vásáron való részvétel előnyei: − koncentrálja a lehetséges vevőket, biztosítja a velük való személyes találkozást, − bemutatja és reklámozza a termékeket, − azonnali visszajelzést nyújt a termékről, − koncentrálja a kínálatot, − lehetőséget ad üzleti partnerek, személyek megismerésére, 33 − − − információkat ad a környezet számára, lehetőséget ad vásárlásra, általános reklámnak tekinthető, hozzájárul a vállalat, a termékimázs fenntartásához, lehetőséget ad a jövő szakembereinek továbbképzésére, oktatására. Kiállítás előkészítése, szervezése Egy kiállítás megszervezése nagyon sok és aprólékos munkát igényel. Az elvégzendő feladatok időrendi sorrendben az alábbiak: − A helyszín biztosítása. A nagyszabású nemzetközi vásárokra hónapokkal korábban kell jelentkezni, de az egyéni kiállításoknál is jóval előre kell kiválasztani és

lekötni a kiállító helyiséget. − A belső tér kialakításának, dekorációjának megtervezése. A feladat elvégzéséhez nagyon nagy szükség van ötletességünkre, kreativitásunkra. Egy jól megtervezett, ügyesen kivitelezett, figyelemfelkeltő stand fél siker. Fontos, hogy a stand legyen alkalmas üzletkötésre is. A kiállítási színtér így három részre oszlik: 1. Passzív zóna (külső járófelülettel érintkező rész, mint egy kirakat látogató megállítás a feladata. 2. Aktív zóna itt zajlanak a bemutatók, audiovizuális programok, előinformációs szolgáltatás nyújtás. 3. Intenzív zóna: a stand belseje, intenzív kommunikációs zóna − Információs anyagok elkészíttetése, tároló helyiség helyszíni biztosítása, személyi feltételek megteremtése, kávé, üdítőital beszerzés a célszerűség, a költségviselési lehetőségek szerint. − A protokoll-lista összeállítása, a meghívók elkészítése (szükség szerint

magyar és idegen nyelven), melyeket legalább két héttel a megnyitás előtt el kell küldeni. Meg kell szervezni a sajtókapcsolatot és a propagandát is. − Megnyitás előtt célszerű tájékozódni, hogy a meghívottak közül ki vesz részt a megnyitón. A résztvevőkről visszajelzést a meghívón történő jelzéssel tudunk kérni − A meghívottakat a kiállítás igazgatója, a vállalkozás vezetői a bejáratnál fogadják. Érkezni a megadott időpont előtt 5 –10 perccel illendő, mert a meghívón szereplő időpont már a tényleges kezdésre vonatkozik. − Megnyitó beszédet a vállalkozás illetékes vezetője vagy a kiállítás igazgatója tartja. A beszéd nem lehet hosszú, főbb tartalma a következő: megszólítás, üdvözlés, az alkalom, a kiállítás célja, rövid tájékoztató a látottakról, a mögötte lévő tevékenységről, remény kifejezése, hogy ezáltal is gyümölcsözőbb lesz a partnerekkel való kapcsolat, megjelenés

megköszönése, meghívás a kiállítás megtekintésére. − A kiállítást megnyitó végigvezeti a fővendégeket a kiállításon, s közben ismertetőt tart, melyet illetékes szakembernek is átengedhet. − A kiállítás megtekintése után rövid fogadás, kínálás, nagyobb rendezvényeken koktél, fogadás. A jól sikerült kiállítások jóval a rendezvény után is éreztetik hatásukat. Célszerű készíteni egy részvételi eredményvizsgálatot (pénzügyi elszámolások készítése, újabb vevői tárgyalások, jövőbeni tervek). 5.223 Személyes eladás Kétirányú kommunikáció az eladó és a vevő között az egyének vagy szervezetek vásárlási döntéseinek elősegítése, meghozatala érdekében. Általában szemtől szembe 34 helyzetben történik, de megvalósítható telefonon, interneten keresztül is. Emberközeli, az ember kapcsolatteremtési képességei meghatározóak. Legfontosabb célja a legnagyobb eladási szint elérése. Az

alkalmazott eladási technikának két alapvető formája van: − Konzerv megközelítés: betanult, sokszor ismételhető bemutató tartása, amely független a hallgatóság összetételétől. Tapasztalatlan, önbizalomhiányban szenvedő eladók esetén, valamint nehezen felismerhető célcsoportnál alkalmazzák. − Igénykielégítő megközelítés: a fogyasztó szükségleteiből indul ki, vele való együttgondolkodást igényel. Drága, értékes, bonyolult, kiegészítő információk sorozatát igénylő termékek, szolgáltatások tipikus értékesítési technikája, ahol a bizalom megteremtésének kulcsa az ügynök (eladó) kezében van. Magában foglalja a kétirányú kommunikációt, a vevő meghallgatását, hozzá igazított bemutatót, a vevő alapos kikérdezését, a vevő kérdéseinek kitűnő megválaszolását, a vásárlás utáni szolgáltatásokat, az utógondozást. 5.224 Propaganda, közönségkapcsolatok (PR) Propaganda (publicity): kereslet

és/vagy imázsközpontú, ingyenes tömegkommunikációt jelent. Tekinthető a PR részeként is, de ingyenessége és tömegkommunikációs eszközök használata miatt külön érdemes bemutatni. A propaganda fő előnye az ingyenesség, illetve a hitelesség. A hír, a nem reklám, s a nem fizetett újságoldalakon való megjelenés az objektivitás látszatát is elhiteti az olvasóval. Másoldalról azonban nem ad lehetőséget az üzenet pontos tartalmának, a megjelenés idejének, az írás elhelyezésének a meghatározására. Sajnos nagy gondot jelent manapság a média hírhajszolása (a pozitív eredmények kevésbé érdekesek). Közönségkapcsolatok (publik relations, PR): a piacbefolyásolás legsajátosabb típusa, a legvitatottabb terület a marketing kommunikációban, de a marketing egészében is. A PR egy szervezet és célcsoportjai közötti kommunikáció irányítása, személyes vagy tömegkommunikációs megoldás, amelynek középpontjában egy szervezet

megítélésének, imázsának javítása áll. A PR alapvető céljai: − a jó megítélés elérése, elősegítése a vállalkozás folyamatos sajtójelenléte révén, − a termék vagy szolgáltatás sikerének elősegítése, a márka iránti érzékenység fokozása, − belső kommunikációs rendszer kialakítása, s ezen keresztül a munkamorál javítása, − a negatív propaganda tudatos ellensúlyozása, − lobbizás, kellően hatásos kapcsolati rendszer kialakítása, − tanácsadás, konzultációs tevékenység ellátása. A vállalkozások nem a marketing feladatok adta keretek között végzik az ezzel kapcsolatos tevékenységeket, hanem általában önálló gondolkodású PR referenseket, más néven kommunikációs igazgatókat foglalkoztatnak. Bizalmi munkakör, tehát külső szakértőket erre a feladatra ritkán alkalmaznak. A PR üzenetei a megoldandó kommunikációs problémához kapcsolódnak, a fő stratégiai kérdéseket a MI-HO-KI-HO-ME elv

foglalja össze. Mit mondjunk, hol, kinek, hogyan, mennyiszer? Az üzenetet általában többször, sőt sokszor kell előadni a megjegyzés, a helyes értelmezés érdekében, így válik, pl. egy szlogen egy terméktől, cégtől elválaszthatatlanná. 35 A PR eszközeinek száma meglehetősen sokszínű: − sajtótájékoztató, − külső PR eszközök: céget bemutató filmek, írásos sajtótájékoztatók, versenyek, kirakodóvásárok, évfordulók, estélyek, egyéb események, szponzorálás, vállalati arculati eszközök használata (céges levélpapír, névjegykártya, logók használata, formaruhák, egységes boltkép, stb.), − belső PR eszközök: vállalati újságok, hírlevelek, alkalmazottak részére szervezett estek a cég iránti elkötelezettséget fokozzák. A PR nem a pillanat eszköze, a szervezetről évek hosszú munkája során alakul ki a megfelelő kép. Ha ez a kép tömegessé válik, sokakban azonos kép formálódik ki a szervezetről, a

termékről, kialakul az imázs (elképzelések, érzések összessége). Sajtótájékoztató Egyaránt eszköz a propaganda és a PR számára is. Általában érdekes hírek, találmányok, botrányok, sikeres beruházási programok, új vállalati vezetők, éves közgyűlések, jótékonykodás, stb. mind-mind kitűnő lehetőséget biztosítanak a sajtó előtti megnyilatkozásra A sajtótájékoztató megszervezése kellő tapasztalatot igényel, ezzel kapcsolatos tanácsok az alábbiak: − csak „hír” esetén hívjunk össze tájékoztatót, − a meghívókat a hely, időpont megjelölésével legalább 1 héttel korábban célszerű elküldeni (helyi lapok, országos sajtó helyi képviselői), − sajtótájékoztatót hétfő-csütörtök napon, 10-15 óra között célszerű tartani, − a bevezető maximum 15 perc legyen, mellékeljünk hozzá írásos, az újságírókat segítő összefoglalót, az összidőtartam ne legyen több 45 percnél, − a televízió és

a rádió számára 8-10 perces összefoglalót mondjunk, − a sajtótájékoztatót a PR vezető irányítja, de célszerűen egy vállalati vezető fejtse ki gondolatait, − az újságírók vendéglátása legyen a napszakhoz, a helyi szokásokhoz igazodó, de mindenképpen szolid, egyszerű, − a cikk(ek) megjelenése után alkalmazzunk pozitív visszajelzéseket. A sajtótájékoztatón túl fontos szerepe van a sajtókapcsolatoknak. A vállalkozásnál otthonosan mozgó, ún. „házi” újságíró kitűnő lehetőség a sajtóban való megjelenés fokozására 36 5.3 TITKÁRSÁG Az emberi társadalom fejlődésének már a kezdeti szakaszában kialakultak azok a szervezetek, amelyek az emberek együttélésével felmerülő ügyeket intézték, ezek voltak a hivatalok. A hivatalok vezetői nem foglalkoztak valamennyi üggyel, a fontosabbakat egy erre hivatott személy készítette elő számukra. Ennek a személynek az is a feladatai közé tartozott, hogy a

kapcsolatot biztosítsa a főnök és a hivatal többi dolgozója között. Ez a személy a titkár volt. A titkári munkakör illetve a titkárság intézménye tehát egy időben alakult ki a hivatalokkal. A titkárság tehát a vezető munkáját segítő szervezeti egység A titkárság, vagy a titkár feladatkörét alapvetően a vállalkozás nagysága határozza meg. Egy kisebb vállalkozásnál gyakorlatilag a titkárságra hárul az ügyviteli, adminisztrációs feladatok teljes köre, a szervezési és protokolláris tevékenységek, míg nagyobb cégnél ezeket felosztják résztevékenységekre, s minden részfeladattal más-más munkakörű személy foglalkozik. A titkárság, mint szervezeti egység munkáját, feladatkörét a vállalkozás Szervezeti és Működési Szabályzata rögzíti, a titkárságon dolgozók feladatait pedig a munkaköri leírások tartalmazzák. A szimulált vállalkozásunknál a titkárság munkáját a titkárságvezető irányítja, kinek

beosztott munkatársa a titkárnő. A titkárság feladatai: • Különféle iratfajták, levelek készítése. • Iratkezelés (küldemények átvétele, felbontása, érkeztetése, iktatása, szerelése, csatolása, továbbítása, a kimenő posta előkészítése, postakönyvbe rendezése, az iratok tárolása, az iratok selejtezése, átadása a levéltárnak, titkos ügykezelés). • Irodatechnikai eszközök biztos használata, ezeken történő ügyek intézése (telefon, fax, számítógép /szoftverek, Internet, e-mail/, nyomtató, fénymásoló gép, diktafon, iratmegsemmisítő, írógép, számológép). • Bizonylatok kezelése, nyilvántartása, igénylése (különös tekintettel a szigorú számadású nyomtatványok kezelésére). • A gyakorló cég rendjének biztosítása. • Ügyfelek fogadása. • Létszámnyilvántartás, létszámjelentés. • Másolási teendők ellátása. • Határidők nyilvántartása, ellenőrzése. • Titkárság

készletgazdálkodási feladatainak ellátása (irodatechnikai eszközök védelme, irodaszerekkel, reprezentációs eszközökkel és egyéb készletekkel való gazdálkodás). • Egyéb titkári feladatok (kapcsolattartás, rendezvényszervezés, vendéglátás). 5.31 Különféle iratfajták, levelek készítése 5.311 A levél Az írásbeli érintkezés leggyakoribb formája a levél. A levelezés a levelek útján való érintkezés, kapcsolatteremtés, az ismételt levélváltás. A hivatalos leveleket tartalmuk szerint a következőképpen osztályozhatjuk: − Ügylevelek: valamilyen konkrét téma kifejtését, megoldási javaslatot tartalmaznak. − Üzleti levelek: üzleti tevékenységgel kapcsolatos témában született levelek. − Érdeklődő levelek: információ-kérés valamilyen témában. 37 − Tájékoztató levelek: új információ közlése. − Kapcsolattartási levelek: a partnerkapcsolatok fenntartásával, bővítésével kapcsolatosak. − Egyéb

levelek: minden egyéb, ami az előzőekbe nem sorolható be. A gazdasági életben a levélnek általában három fajta következménye lehet: − Jogi kapcsolatot teremt (pl.: megrendelés, megrendelés visszaigazolása) − Módosítja a meglévő jogviszonyt (pl.: szállítási határidő módosítása témában született levél). − Megszünteti a jogviszonyt (pl.: munkaviszony megszüntetése) Természetesen van olyan levél is, amelynek nincs jogi következménye (pl.: ajánlat) A levelek formai és tartalmi követelményei A levelek formai elemei (4.31 minta): − adatblokk, − címzésblokk, − szövegblokk, − az aláírás blokk, − egyéb formai elemek, − a levél külalakja. Adatblokk Két részből áll: állandó és változó. Állandó része a levél fejléce, melyben fel kell tüntetni a küldő adatait (nevét, címét, telefon- és faxszámát, e-mail cím). Sok cégnek van saját fejléces papírja, amely tartalmazza ezeket az adatokat, sőt sokszor a

vállalkozás logóját, emblémáját is. Ezen leveleknél fejlécének formája a szervezet arculatának fontos eleme, ezért nagy figyelmet kell fordítani megtervezésére. A fejléc elhelyezhető a papír tetején csíkban, például baloldalon a szervezet neve, címe, jobb oldalon a logója. Az adatblokk változó része tartalmazza a keltezést, iktatószámot, tárgy megnevezését, ügyintéző nevét, hivatkozási számot, válaszlevélnél a címzett ügyintézőjét. Az adatblokk a fejléc alatt jobb oldalon helyezkedik el. A keltezésnek különböző formái vannak, hazánkban általában nem az adatblokkba írják, hanem a levél szövege után, de még az aláírás fölé. Bárhová helyezzük, a fontos az, hogy ne maradjon le. Az iktatószám egyrészt a címzettnek ad eligazítást, a válaszánál ezt tünteti fel hivatkozási számként, másrészt segít a küldő szervnek a válasz előzményeinek visszakeresésében. A tárgy rövid, tömör megfogalmazás a

levél tartalmáról Az ügyintéző neve mindig teljesen kiírandó, rövidítéseket ne használjunk. Rendszerint, ha a főnök írja alá a levelet, akkor nem írnak ügyintézőt. A hivatkozási szám a másik fél ügyirat száma, iktatószáma, amely levélre válaszolunk. Ha első kezdeményezésű a levél, vagy nem volt az előzmény levélen iktatószám, úgy a hivatkozási szám elhagyható. Amennyiben az előzmény levél tartalmazza az ügyintézőt, úgy a válaszlevélben feltüntetjük az ügyintézőjük nevét is. Címzésblokk A címzésblokkban szerepel a címzett neve és a hozzákapcsolódó udvariassági formula, a címzett beosztása vagy rangja, a szervezeti egység megnevezése (pl.: Kovács Elemér úr, főosztályvezető, Pénzügyi Főosztály), a szervezet neve, a szervezet címe. Mindig teljesen kiírandó teljes név: családi és keresztnév. A névhez kötődő udvariassági formula férfiaknál az úr, nőknél az udvariassági formulát pótolja az

asszonynév vagy teljes név kiírása. A beosztás és a rang is mindig teljesen kiírandó, a rövidítések használata udvariatlan. 38 Szövegblokk A szövegblokk megszólítással kezdődik. A megszólítás lehet Tisztelt, Kedves, mely jelenleg a Tisztelt felé tolódik el. A megszólítási formula után választhatunk névvel vagy ranggal történő megszólítást. Halmozni a megszólítási formulát udvariatlanság, ezért kerülendő (pl: Tisztelt Kovács Elemér Főosztályvezető Úr). Ügyelni kell arra, hogy az elbúcsúzó udvariassági formulánál mást használjunk, mint a megszólításnál, kerüljük el az ismétléseket. Név nélküli címzéseknél a megszólítási formula után rögtön az udvariassági formula áll (pl.: Tisztelt Hölgyem/Uram) A levél tartalmi része három szerkezeti egységből áll: − Bevezetés: cél a kapcsolatteremtés, általában indokoljuk miért vált szükségessé a levélírás. − Tárgyalás: tartalmilag a levél

lényege, szerkezetileg a tárgy kifejtése. − Befejezés: röviden összefoglaljuk a tárgyalásban leírtakat, ezzel együtt jelezhetjük a kapcsolatok fenntartásának igényét, módját és formáját. A levél megfogalmazása során fontos figyelembe venni az alábbi szempontokat: rövidség, tényszerűség, tárgyilagosság, egyértelműség, határozottság, logikusság, konstruktivitás. Aláírás blokk Az aláírás blokk három részből áll: az elköszönő formula, az aláírás, az aláíró nyomtatott neve. Az elköszönő formula a levél tartalmához igazodva lehet: Köszönettel, Tisztelettel, Üdvözlettel, Válaszát várva, Intézkedését megköszönve stb Ezek után nem kell kettőspontot vagy egyéb írásjelet tenni. Az aláírás kézzel történik, mindig teljes aláírás kell, még ha olvashatatlan is, rövidített aláírás, csak belső levelezésben és adminisztrációban fogadható el. Kivétel a kézzel való aláírás alól: az aláíró neve

mellé s.k jelzés kerül, vagy aláírás bélyegző alkalmazása Az aláírás alatt nyomtatva fel kell tüntetni az aláíró teljes nevét, egyrészt az aláíró azonosítása miatt, másrészt a válaszlevélben hivatkozni is kell arra. Az aláírás blokk rendszerint a jobb oldalon helyezkedik el, azonban külföldi példák hatására baloldalra is kerülhet, ilyenkor a sor elején kezdődik. Egyéb formai elemek Mindenki az ízlése szerint választhatja ki, hogy milyen egyéb formai elemet használ még a levélpapíron, ez hozzátartozik a vállalkozás külső megjelenéséhez. Ezen elemek lehetnek: szakmai információk, reklámszövegek vagy egyéb hangulati elemek, mint például vízjeles papír, meghatározott háttér, stb. A levél külalakja Összefoglalja és elrendezi az előbb taglalt formai követelményeket. A levél nyomtatási képe olyan legyen, hogy biztosítsa az áttekinthetőséget, a bekezdések, blokkok elválasztását. A betű méretet az

olvashatóság határozza meg, a legelfogadottabb, leggyakrabban használt betűméret 10-14-es. Rövid szövegrészű leveleknél érdemesebb nagyobb méretet választani, azonban, ha túl hosszú a levél célszerű kisebb méretet alkalmazni, hogy pár sort ne kelljen a másik oldalra átvinni. A sortávolságnál a legoptimálisabb a másfeles az áttekinthetőség szempontjából, de itt is befolyásolhatja a szöveg mennyisége. A levél összehajtása is formai követelmény, szabvány méretű borítékban, A4-es levelet úgy hajtunk össze, hogy a levél szövege befelé legyen, s először függőlegesen a középvonal mentén, majd vízszintesen a középvonal mentén. Fontos leveleket egyáltalán nem hajtanak össze, a papír méretének megfelelő borítékba helyezik. A gyakorlatban alkalmazzák a harmadoló összehajtást, ehhez megfelelő boríték is tartozik. Ezt a formulát általában 39 valamilyen különleges alkalmakra küldött levélnél alkalmazzuk, pl.:

meghívó, udvariassági levél. A boríték címzése is hozzátartozik a levél külalakjához, mely történhet géppel vagy kézzel. Mindkét esetben fontos az áttekinthetőség, a jól olvashatóság és a pontosság. A kézzel írt címzés mindig udvariasabb formula. 5.312 A leggyakrabban használt ügyiratok Nyugta: akkor készítjük, ha valakinek valamilyen okból bizonyos pénzösszeget adunk. Aláírója a pénz átvevője. Ellennyugta: akkor készítünk, ha valakitől valamilyen okból bizonyos pénzösszeget veszünk át. Aláíró a pénz átadója A gyakorlatban a nyugtát és az ellennyugtát többnyire előre nyomtatott nyomtatványon készítik. Elismervény: akkor állítunk ki, ha valakinek átadunk valamit (pénz kivételével). Az átvétel írásos bizonyítéka az elismervény, az írja alá, aki a dolgot, tárgyat átvette. Kötelezvény: olyan ügyirat (írásbeli nyilatkozat), amelynek kiállítója elismeri a kölcsönkapott pénzösszegnek vagy dolognak

az átvételét, ugyanakkor kötelezettséget vállal a pénzösszeg visszafizetésére, illetőleg a kapott tárgy visszaadására. A pénzösszegről szóló kötelezvényt adóslevélnek is szokták nevezni. Meghatalmazás: ebben az okiratban feljogosítjuk a meghatalmazottat, hogy helyettünk, nevünkben a megjelölt ügyben, vagy ügyekben eljárjon. Ez azt jelenti, hogy a meghatalmazott eljárását magunkra nézve kötelezőnek ismerjük el. A meghatalmazást mindkét fél aláírja, ha az okirat magánjellegű a hitelességhez két tanú aláírása is szükséges. Beadványok: mindennapi életünkben gyakran előfordul, hogy valamilyen kérésünk teljesítését úgynevezett beadványban kérjük valamely szervtől vagy intézménytől. Ilyen beadvány a kérvény és a kérelem. Jegyzőkönyv: a törvény előtt bizonyító erejű okirat. A jegyzőkönyv üléseken, tárgyalásokon, értekezleteken, tanácskozásokon elhangzott kijelentések, határozatok, viták, események

írásbeli rögzítése meghatározott formában. Elkészülte után általában felolvassák a résztvevőknek és ennek bizonyításul két megbízott személlyel hitelesítésül aláíratják. A jegyzőkönyvek fajtái: kihallgatási jegyzőkönyv, lehet bírósági, rendőrségi; eseményjegyzőkönyv, mely készülhet szemléről, balesetről; tanácskozási vagy lefolyásjegyzőkönyv, ahol a felszólalók nevének megjelölésével mindent sorrendben rögzítenek. (443 minta) Emlékeztető: egy tárgyalásról, megbeszélésről, stb. készített írásos feljegyzés Feladatokat, határidőket és felelősöket tartalmaz. Előírt, kötött formája nincs Feljegyzés: fontosnak tartott tényekről, helyzetről, intézkedésekről, feladatteljesítésről tájékoztat. Belső használatra szóló rövid figyelmeztető Jelentés: a társadalmi, gazdasági életben gyakran készített nélkülözhetetlen ügyirat. A jelentéssel informálunk, tájékoztatunk, meghatározott

kérésre vagy rendszeres munkaköri feladatként készítjük. Három részből áll: bevezetés, melyben utalunk a jelentés céljára, az adatgyűjtés módjára és forrásaira; a tárgyalás, mely a jelentés fő része a mondanivaló logikus taglalása; a befejezés, amelyben összegezzük az elmondottakat, majd következtetések, esetleg javaslatok következnek, s keltezéssel, aláírással zárjuk. Meghívó: hivatalos összejövetelekről, értekezletekről, gyűlésekről, ünnepélyes vagy egyéb alkalmakról a hivatalos szervek, magánszemélyek értesítik mindazokat, akiknek a megjelenését óhajtják. Tehát a meghívó formális vagy informális eseményekre való invitálás A meghívó tartalmára, formájára, átadására, a meghívásra való visszajelzésre vonatkozóan az üzleti etikett szerint szigorú előírások vannak. A meghívó tartalmazza: 40 − a meghívó fél rangját, nevét, − a meghívás tényét (formuláját), − a meghívott nevét,

a meghívottak körét, − az alkalom jellegét, − az alkalom idejét, helyét, − esetleges más tudnivalókat (visszajelzés szükségességét, külsőségi kívánalmakat). Meghívó .ra vagy meghívjuk a ra - mindkettő használata felesleges A meghívás alapformulája minden nyelvben más! A meghívás előfeltétele mindenféle társasági összejövetelen vagy hivatalos társadalmi alkalmakon való részvételnek. A meghívás történhet szóban (személyesen vagy telefonon) vagy írásban. Legudvariasabb, ha a meghívó előre nyomtatott és a meghívott nevét előtte kézírással ráírják. Ha visszajelzést várunk, akkor R.SVP jelzést kell alkalmazni egy telefonszámmal vagy címmel (meghívó bal alsó sarkában). Ez a négy betű a francia "kérem, válaszoljon" rövidítése, melyet az egész világon ismernek. Magyarországon a V.K (Választ kérünk) rövidítése honosodott meg Ha csak távolmaradás esetén igénylik a választ, akkor "Csak

akadályoztatás esetén" jelzést kell írni a telefonszám felé. Ha a vendéglátó megszabja az öltözéket, akkor ezt is közölni kell a meghívón Általában és legalább nyolc-tíz nappal az esemény előtt kell szétküldeni. Telefaxon csak a legvégső esetben illik küldeni a meghívót. A meghívók tárgyát képező esemény másnapján illik megköszönni telefonon vagy írásban a vendéglátást (4.32 minta) Egyéb használt ügyiratok: fellebbezés, értesítés, határozat, engedély, igazolás, körlevél, a munkavállalással kapcsolatos ügyiratok, s a nyomtatványként szereplő iratok, pl. postai űrlapok, pénzintézeti nyomtatványok, kérdőívek. 5.32 Iratkezelés Korunkra jellemző a nagy tömegű információ. Életünket átszövik a különböző információk és ezek rögzítésének eszközei az iratok. Az irat fogalmát, valamint az ehhez kapcsolódó legfontosabb előírásokat, definíciókat az 1995. évi LXVI Törvény a

köziratokról, a levéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről határozza meg. 5.321 Iratokkal kapcsolatos legfontosabb fogalmak Irat: minden olyan szöveg, számadatsor, térkép, tervrajz és vázlat – a megjelentetés szándékával készült könyv jellegű kézirat kivételével -, amely valamely szerv működésével, illetőleg személy tevékenységével kapcsolatban bármilyen anyagon, bármely eszköz felhasználásával és bármely eljárással keletkezett. Irattári anyag: a szerv működése során keletkezett vagy hozzá érkezett és rendeltetésszerűen az irattárba tartozó iratok összessége Iratkezelés: az irat készítését, nyilvántartását, rendszerezését és a selejtezhetőség szempontjából történő válogatását, segédletekkel való ellátását, szakszerű és biztonságos megőrzését, használatra bocsátását, selejtezését, illetve levéltárba átadását együttesen magába foglaló tevékenység. Irattár:

megfelelően kialakított és felszerelt, az irattári anyag szakszerű és biztonságos őrzésére alkalmas helyiség. Irattári terv: a köziratok rendszerezésének és a selejtezhetőség szempontjából történő válogatásnak alapjául szolgáló jegyzék, amely az irattári anyagot tételekre (tárgyi csoportokra, indokolt esetben iratfajtákra) tagolva, a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatásköréhez, valamint szervezetéhez igazodó rendszerezésében sorolja fel, s meghatározza a 41 kiselejtezhető irattári tételekbe tartozó iratok ügyviteli célú megőrzésének időtartamát, továbbá a nem selejtezhető iratok levéltárba adásának határidejét. Levéltári anyag: az irattári anyagnak, továbbá természetes személyek iratainak levéltárban őrzött maradandó értékű része, valamint a védetté nyilvánított maradandó értékű magánirat. Levéltár: a maradandó értékű iratok tartós megőrzésének, levéltári feldolgozásának

és rendeltetésszerű használatának biztosítása céljából létesített intézmény. Minden szervezetnek rendelkeznie kell Iratkezelési Szabályzattal. Az iratkezelési szabályzat elkészítéséhez az illetékes hatóságok mintaszabályzatot adnak ki a közfeladatot ellátó szervezetek részére. Azok a szervek, akik nem látnak el közfeladatot, saját maguk alakítják ki az iratkezelési szabályzatukat, de itt is célszerű a mintaszabályzathoz igazodni. Az iratkezelési szabályzatot az illetékes levéltárral célszerű vagy kell egyeztetni. A szabályzat nélkülözhetetlen melléklete az Irattári terv, mely szervezeti felépítés szerint felsorolja az iratfajtákat, megőrzési idejüket és a levéltárba átadás határidejét. Az érkező, valamint az elküldeni szánt és a belső iratokat csupán az iktatásig nevezzük iratnak, azt követően ügyiratról beszélünk, hiszen minden irat valamilyen ügy elintézése miatt keletkezett. Az iratok

mozgásirányuk szerint lehetnek: − Bejövő vagy beérkezett iratok (a külső környezettől kapott iratok, pl.: ajánlat, ajánlatkérés, számlák, bankszámlakivonatok, stb.) – általában a bejövő iratok mindig indukálnak egy kimenő iratot. − Kimenő iratok (a külső környezet felé továbbított iratok, pl.: válasz az ajánlatkésére, megrendelés, számlák, szállítólevelek, átutalási megbízás, stb.) − Belső iratok (a vállalkozáson belül készülnek, belső használatúak, pl.: értekezletekről jegyzőkönyvek, belső jelentések, emlékeztetők, különböző nyilvántartások, stb.) 5.322 Iratkezeléssel kapcsolatos feladatok Az iratok kezelését, tárolását végezhetik: − Egy központi helyen (centralizáltan) – központi irattár van, minden beérkező és kimenő irat átmegy a központi nyilvántartáson. Ennek előnye, hogy minden irat egy helyen van, áttekinthető az irattárban, hátránya, hogy a munkahelyekről nehezebb elérni.

− Megosztott irattározás (decentralizált) – a munkahelyeken, az egyes osztályokon tárolják az iratokat. A szervezeti egységek közötti iratforgalom lényegében ugyanolyan iratkezelésen megy át, mintha beérkező irat lenne. − A két módszer kombinációja – az osztályokat érintő és folyamatban lévő ügyiratokat az érintett részlegek tárolják, az elintézett iratokat pedig a központi irattárban. A centralizált iratkezelést általában a kisebb szervezetek alkalmazzák, míg a nagyobb vállalkozások a decentralizált vagy a két módszer kombinációját részesítik előnyben. Az iratkezelés során felmerülő feladatok: − A küldemények átvétele Küldemény minden olyan beérkező irat, nyomtatvány, kiadvány, amely a vállalkozáshoz érkezik. Beérkezett postának is szokták nevezni Az iratkezelési szabályzatban kell meghatározni az átvételi jogosultságot, ez általában egy konkrét munkakörhöz kapcsolódik. Az átvevő személy

köteles ellenőrizni: a címzés szerint jogosult-e az átvételre, az átadás-átvételi jegyzéken (pl.: postakönyv, kézbesítőkönyv) az azonosítási adatok helyesek-e, a küldemény épségét. Az átvétel igazolása a kézbesítő okmányon aláírással 42 történik. Az azonnal vagy sürgős jelzéssel ellátott iratokra az átvétel időpontját is rá kell vezetni, ezeket a küldeményeket azonnal, soron kívül továbbítani kell a címzettnek. − A küldemények felbontása Az iratkezelési szabályzat rendelkezik arról is, hogy ki vagy kik jogosultak a küldemények felbontására. A küldemények felbontásakor ellenőrizni kell, hogy az iraton feltüntetett mellékletek hiánytalanul meg vannak-e, amennyiben nincsenek ezt az iraton jelezni kell, s értesíteni a feladót, hogy intézkedjen a hiánypótlásról. Egyes helyeken gyakorlat az, hogy közös postabontás van, ekkor a vezetők jelenlétében bontják a postát (ezt alkalmazzuk leginkább a

gyakorló irodai tevékenységben is). Előnye azonnal lehet dönteni a szükséges teendőkről, hátránya sok időt vesz igénybe, mert nem minden jelenlévő érdekelt az adott ügy elintézésében. − A küldemények érkeztetése, iktatása Az érkeztetés az iraton foglalja össze annak legfontosabb adatait, így ez együtt mozog az irattal. Az iktatás viszont az állandó helyen maradó iktatókönyvben tünteti fel az irat legfontosabb adatait. Az iktatás maga a tevékenység, mikor bevezetik az adott küldeményt a nyilvántartásba. Az iktatások fent taglalt fajtái közül csak a központi iktatással foglalkozunk, mivel a gyakorló irodai tevékenység során nem keletkezik olyan sok irat, hogy egyéb módszerek alkalmazására lenne szükség. Az érkeztetéshez használhatunk érkeztető bélyegzőt is. Az iktatószám lehet: A, Egyetlen sorszám, mely mögött az évszám is ott áll (pl.: 12/2003; 12/03) Ez a legbízhatóbb itt a legkisebb a tévedés

lehetősége, bármikor visszakereshető. A gyakorlóirodában is ezt a módszert használjuk. B, Az illetékes szervezeti egység jelét vagy kódját feltüntetik az iktatószámban (pl.: pénzügyi osztály kapja: P-12/2003). C, Számítógépes iktatás: ugyanazokkal az alapadatokkal dolgozik, mint amelyek az iktatókönyvben szerepelnek, de előnye, hogy többféle módon biztosítja a visszakeresést és gyorsabb, mint a hagyományos. Azonban a számítógépes iktatásnál sem lehet elhagyni az átadókönyveket, amelynél az átadás és átvétel bizonyítását aláírások hitelesítik. A számítógépes iktatást célszerű időszakonként kinyomtatni, hitelesíteni és hozzácsatolni az adott időszak irataihoz (pl.: évente) Az elektronikus adathordozókon érkezett iratok (floppy, CD-ROM) mellé kísérő lapot kell csatolni, mely tartalmazza az adathordozó iktatószámát, küldő nevét, címét, átvétel dátumát, nyilvántartásba vevő aláírását. Az iktatás

adatait iktatókönyvben rögzítik. Az iktatókönyvre példát a 433 minta mutat be. A sorszámot, iktatószámot minden évben újra kell kezdeni, miután az iktatókönyvet lezártuk. − Az iratok szerelése és csatolása Az iratok többségének van előzménye, amit egy előírat tartalmaz. Amennyiben az illetékes részleg, mely az elintézést végzi, kéri az előiratokat, úgy csatolni kell az aktuális irathoz. Ezt nevezzük szerelésnek A csatolt iratokat az iktatókönyvben is fel kell tüntetni. − Az iratok továbbítása Az iratok egy része olyan, hogy a vállalkozás több szervezeti egységénél is igényel elintézést. Azért, hogy az irat teljes legyen minden egységnél a továbbítás során célszerű, ún. iratköpenyt alkalmazni, amely egy borító s tartalmazza az iratokkal 43 kapcsolatos legfontosabb adatokat. Minden ügyintézés során keletkezik valamilyen irat vagy bejegyzés, amit az irathoz kell csatolni, illetve felvezetni az

iratköpenyre. Így az iratköpeny mintegy tartalomjegyzékként is funkcionál, így át lehet tekinteni az ügyintézés menetét. Az irattovábbítás bizonylatolása elengedhetetlen követelmény, erre használhatjuk magát az iktatókönyvet vagy az átadókönyveket (kézbesítőkönyv). Az átvétel tényét az átvevőnek aláírásával kell hitelesíteni, ha az iratért jön, akkor az iktatókönyvben, ha mi küldjük az iratot, akkor átadókönyvben. Az iratok továbbítása történhet számítógépen is (e-mail). A továbbítás tényét az elektronikus rendszerek automatikusan rögzítik, bizonyos időszakonként ki kell nyomtatni, a küldő nevét, az adókészülék telekommunikációs számát és a küldés időpontját rá kell nyomtatni az elküldött dokumentumra. A vétel megtörténtét a gép visszaigazolja. Ez a digitális hitelesítés A titkársági iktatáshoz elég a visszaigazolás és az átadás- átvételi lista megőrzése, de már iktatott

dokumentumoknál az iktatókönyvbe ezt is be kell jegyezni. Az így érkezett küldemények iktatása is bekerül a szokásos iktatási rendszerbe. − A kimenő posta előkészítése A kimenő iratok szakszerű kezelését a kiadmányozás fogalma foglalja össze. Az elkészült iratot készítőjének aláírás előtt mind formailag, mind tartalmilag is ellenőrizni kell. Ha a küldemény aláírója nem a készítője, akkor a másolati példányon a készítőnek szignójával el kell látni. A kimenő iratokat bélyegzővel ellátni csak a cégszerű aláírások után lehet. Kézbesítővel küldött iratoknál a szokásos ellenőrzést követően a kézbesítőnek az átadókönyvet kell magával vinnie. Előfordulhat olyan átadás is, hogy a másolati példányon veteti át (aláírás, dátum) a kézbesítő a kimenő iratot. − Postakönyvbe rendezés A postakönyvbe rendezés három feladatot tartalmaz: - az érkezett posta előkészítése a vezetőnek való

beadásra, - a kimenő posta előkészítése a vezetői aláírásra, - a kimenő posta továbbításra való előkészítése. A postai feladáshoz a küldeményeket rendezni kell a feladás jellege szerint: portózás szerint helyi, külföldi, normál, expressz, ajánlott, expressz-ajánlott, tértivevényes, s különböző méretű küldemények vannak. Ez a rendezés megkönnyíti a feladást mind a kézbesítő, mind a postai dolgozó számára. A feladandó küldeményeket be kell vezetni a postakönyvbe a biztonságos azonosítást lehetővé tevő legrövidebb adatokkal. (4.34minta) A kimenő postát általában naponta egyszer a munkaidő vége felé a kézbesítő viszi a postára. − Az iratok tárolása Minden szervezet rendelkezik irattárral. Az irattárak három kritériumnak kell, hogy egyidejűleg megfeleljenek: A, az iratok védelme a törvény szellemében (egyaránt jelenti az őrzést, illetéktelenek ne férjenek hozzá, biztosítás elemi kár és

rongálás esetén), B, az iratok tárolásának tematikai rendje (alapvetően az iratkezelési szabályzat határozza meg, az elintézetlen ügyek elintézésig az ügyintézőnél vagy a titkárságon maradnak, a lezárt ügyek kerülnek az irattárba), C, az iratok fizikai elhelyezése (az iratrendezési technika kiválasztását jelenti. 44 − Az iratok selejtezése Az iratok többsége egy idő után fölöslegessé válik, így tárolásuk is szükségtelen és gazdaságtalan. Az iratok megsemmisítése a selejtezés Vannak olyan iratok, melyeket nem lehet selejtezni, ezeket tartalmuk alapján meghatározzuk, hogy meddig tároljuk az irattárban, majd az illetékes levéltárnak átadjuk. A selejtezés lebonyolításának módját ugyancsak az iratkezelési szabályzat tartalmazza, vagy lehet önálló selejtezési szabályzatot is készíteni. A selejtezéssel olyan dolgozót kell megbízni, aki tisztában van a selejtezendő iratok tartalmával, minősítésével, s

ismeri az erre vonatkozó előírásokat. A selejtezésről jegyzőkönyvet kell kiállítani A selejtezési jegyzőkönyvet a jóváhagyási záradékkal az irattárba kell helyezni. Az iratok tényleges selejtezésére (égetés, bezúzás, MÉH telepre szállítás) csak az illetékes szerv jóváhagyása és a selejtezési jegyzőkönyv irattárba helyezése után kerülhet sor. − A titkos ügykezelés (TÜK) Titkos ügyiratok kezelésének szabályzatát is célszerű egy szervezetnél kialakítani, mely azon iratok kezelésére vonatkozó előírásokat tartalmazza, melyek a bennük foglaltak alapján szigorúan titkosak, csak meghatározott személyek kezébe juthatnak. Csak a titkos ügyiratkezeléssel megbízott munkavállalók végezhetnek ilyen feladatot, s a munkavégzéshez vizsgát kell tenniük. 5.33 Bizonylatok kezelése, nyilvántartása, igénylése Az iratok nagy csoportját képezik a bizonylatok. A számviteli törvény szerint minden gazdasági műveletről,

eseményről, amely a vállalkozás vagyonában változást okoz, arról bizonylatot kell kiállítani, majd annak adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. Ez a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek és amelyet – hiba esetén – előírásszerűen javítottak. Ez megvalósítható új bizonylat kiállításával (de a régit is megőrizve) vagy az adat olyan javításával, hogy az eredeti is felismerhető legyen. 5.331 A bizonylat fogalma, alaki és tartalmi kellékei Bizonylatnak kell tekinteni minden olyan okmányt, feljegyzést, kimutatást vagy bármely technikai módon készített adathordozót, amelyet a nyilvántartásokban való rögzítés vagy az azokban

szereplő adatok ellenőrzésének, állományuk megállapításának céljából készült, és amely a gazdasági műveletek megtörténtét, hatásuk mértékét, mennyiségi és minőségi adataikat hitelt érdemlően igazolja. A bizonylatnak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. A bizonylat alaki és tartalmi kellékei: − a bizonylat megnevezése és sorszáma, vagy egyéb más azonosítója; − a bizonylatot kiállító gazdálkodó (ezen belül a szervezeti egység) megjelölése; − a gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet megjelölése, az utalványozó és a rendelkezés végrehajtását igazoló személy, valamint a szervezettől függően az ellenőr aláírása; a készletmozgások bizonylatain és a pénzkezelési bizonylatokon az átvevő, az ellennyugtákon a befizető aláírása; 45 − a bizonylat kiállításának időpontja, illetve kivételesen – a gazdasági művelet jellegétől, időbeni

hatályától függően – annak az időszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatait vonatkoztatni kell; − a (megtörtént) gazdasági művelet tartalmának leírása vagy megjelölése, a gazdasági művelet okozta változások mennyiségi, minőségi és értékbeni adatai; − bizonylatok adatainak összesítése esetén az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének, valamint annak az időszaknak a megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik; − a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozás; − a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés időpontja, igazolása; − továbbá minden olyan adat, amelyet jogszabály előír. A számlával, az egyszerűsített számlával, a számlát helyettesítő okmánnyal kapcsolatos további követelményeket az általános forgalmi adóról szóló törvény határozza meg (részletes kifejtése az értékesítési modulban található). 5.332 A bizonylatok

csoportosítása A bizonylatok csoportosíthatók: A, Keletkezési helyük szerint: − Belső bizonylatok: mindazok az okmányok, melyek elsődleges kiállítása a vállalkozáson belül történik. − Külső bizonylatok: mindazon bizonylatok, melyek kiállítása nem a vállalkozásnál, hanem az adott gazdasági műveletet kezdeményező külső szervnél történik. B, Kezelésük módja szerint: − Szigorú számadású kötelezettség alá tartozó bizonylatok − Szigorú számadású kötelezettség alá nem tartozó bizonylatok Szigorú számadású nyomtatványok Azokat a nyomtatványokat, amelyek illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat, szigorú számadási kötelezettségű nyomtatványként kell kezelni. Ilyenek, pl a készpénzcsekkek, bevételi és kiadási pénztárbizonylat, leltárfelvételi jegyek, étkezési utalványok stb.) A szigorú számadású nyomtatványok teljes körűségének ellenőrzése. az átvétel alkalmával minden esetben

meg kell vizsgálni, hogy az egyes nyomtatványokban az űrlapok teljes számban megvannak-e, továbbá az űrlapok és esetleges egyéb jelzések (pl.: számlavezető pénzintézet jelzőszáma) helyesek-e. A szigorú számadású nyomtatványok őrzése: a felülvizsgált és helyesnek talált szigorú számadású nyomtatványokat lemezszekrényben kell őrizni. A szigorú számadású nyomtatványok kiadása, felhasználása: minden olyan esetben, ha a megőrzéssel megbízott dolgozó a kezelésére bízott nyomtatvány készletből annak felhasználására felhatalmazott személynek kiad, a kiadás és az átvétel tényét a nyilvántartás megfelelő sorába a kiadás és az átvétel keltének feltüntetésével köteles feljegyezni. Az átvétel ugyanott, a megbízott személy aláírásával kell elismertetni. A szigorú számadású nyomtatványokról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás a B1546/B sz szigorú számadású nyomtatványok beszerzésének

nyilvántartása, valamint a B 13-77 r.sz nyilvántartó lapon történik (435 minta) 46 5.333 A bizonylatok kiállítása, feldolgozása, ellenőrzése, őrzése A bizonylatok kiállítása, helyesbítése A bizonylat a gazdasági művelet, esemény megtörténtének, illetve a gazdasági intézkedés megtételének vagy végrehajtásának időpontjában kell kiállítani. A bizonylaton az adatokat időtálló módon úgy kell rögzíteni, hogy azok a kötelező megőrzési határidőig olvashatók, továbbá az esetlegessé váló utólagos változások felismerhetők, illetve kimutathatók legyenek. A szabályszerű javításokat a következők szerint kell elvégezni: − A bizonylatra helytelenül bejegyzett adatok javítása során az eredeti bejegyzést át kell húzni, úgy hogy az eredeti bejegyzés (szám vagy szöveg) olvasható maradjon. − A helyesbített adatokat az áthúzott szám vagy szöveg fölé kell írni. − A hibás bejegyzést a bizonylat minden

példányán javítani kell. Fel kell tüntetni továbbá a helyesbítés keltét, helyesbítő személy aláírását. − Pénztári bizonylatokat javítani nem szabad! A rontott pénztári bizonylat, készpénzcsekk stb. helyett új bizonylatot kell kiállítani és a rontott, stornírozott bizonylatot (annak összes példányát) meg kell őrizni. − A külső szervektől beérkezett bizonylatokat alaki és tartalmi szempontból ellenőrizni kell. − Az ellenőrzés során talált hibákról a bizonylat kiállítóját értesíteni kell, s fel kell szólítani a hibák helyesbítésére. − Külső szervtől érkezett bizonylatot nem lehet javítani. A bizonylatok feldolgozása és ellenőrzése A bizonylatok feldolgozása során ellenőrizni kell a bizonylaton feltüntetett adatokat, azok hitelességét. A könyvelésük előtt a bizonylatokat csoportosítani kell A feldolgozás során a következő feladatokat kell elvégezni: − Ki kell jelölni azokat a főkönyvi

számlákat (analitikus nyilvántartólapot), amelyeken a gazdasági művelet hatásának értékét, illetve mennyiségi adatait rögzíteni kell. A számlakijelölő személy az utalványt kézjegyével köteles ellátni. − Rögzíteni kell a könyvelés megtörténtét, időpontját és az egyeztetés tényét. − Biztosítani kell megfelelő hivatkozással a visszakeresés lehetőségét. A feldolgozás során ellenőrizni kell: az aláírók jogosultságát, a bizonylat alaki, tartalmi és számszaki helyességét, a könyveléshez minden bizonylat megérkezett-e, az adatok feldolgozása teljes körűen megtörtént-e , illetve a munkafolyamatba épített ellenőrzés megtörténtét. A bizonylatok tárolása A bizonylatok tárolása, megőrzése során biztosítani kell, hogy azok könnyen hozzáférhetők, visszakereshetők legyenek és a tárolás alatt, azok károsodást ne szenvedjenek. A könyvelési bizonylatokat, időrendi sorrendben kell tárolni. A bizonylatok

őrzése Az egyes bizonylatokat különböző ideig kell megőrizni, pl. az éves beszámolót, valamint az ezt alátámasztó főkönyvi kivonatot, leltárt és értékelést, olvasható formában legalább 10 évig, a számviteli bizonylatokat 8 évig. Bizonylatot a megőrzési helyről elvinni csak elismervény ellenében szabad. A hatósági intézkedésre – a megőrzési helyről – kiadott eredeti bizonylatok tartalmáról kivonatot vagy a bizonylatról bármilyen módszerrel előállított másolatot kell készíteni, és azt az eredeti visszahelyezésig bizonylatként megőrizni. 47 5.4 BESZERZÉS, KÉSZLETGAZDÁLKODÁS A beszerzés, készletgazdálkodás munkaterület a kereskedelmi vállalkozás körforgási folyamatának input egysége, a vállalkozás logisztikai rendszerének a része. A vállalkozás tevékenységének folytatásához (jelen szimulált vállalkozásunknál kereskedelem) termelési tényezők szükségesek, melyek beszerzése a piacon történik.

A piacgazdaság viszonyai között a vállalkozás eredményessége szempontjából a beszerzési tevékenység megszervezése, a készletgazdálkodás, a piac, a fogyasztói igények változásának figyelemmel kisérése, esetleges befolyásolása döntő jelentőségű. A beszerzési csoport legjelentősebb feladata a forgalmazandó áruk beszerzése, készletezése, bizonyos időközönként egyéb szükséges termelési tényezők beszerzése. A munkaterület feladatát a Kereskedelmi Manager vezetése, koordináló tevékenysége alatt végzi. A csoport munkáját a vállalkozás Beszerzési csoport vezetője irányítja, kinek munkáját beosztott munkatársa(k) segítik. A feladat színvonalas ellátása aktív együttműködést követel a marketing, az értékesítés, pénzügy, a számvitel területén dolgozó munkatársakkal. Beszerzés, készletgazdálkodás feladatai: • piaci információk gyűjtése, piackutatás (fogyasztói igények felmérése, beszerzési

lehetőségek felkutatása), • ajánlatkérés, a szállító kiválasztása, • a beszerzési igény megtervezése (konkrét termék, minőség, mennyiség stb.), • szállítási szerződések megkötése, megrendelések nyilvántartása, • áruátvétel és az ezzel kapcsolatos ügyviteli feladatok, • minőségi, mennyiségi kifogások és ezek rendezése, • készletnyilvántartás, • feladások készítése (a pénzügy, a számvitel részére), • adatszolgáltatás, • készletgazdálkodás, készletelemzés. 5.41 Piaci információk gyüjtése, piackutatás Komoly együttműködést igényel a marketing és az értékesítési részleggel, illetve az ide sorolandó feladatok nagyobb részét a marketing csoportnak kell elvégezni. Egy vállalkozás csak akkor igazán sikeres, ha a nyereség elérése párosul a fogyasztói elégedettséggel. A kereskedelem bármely részterületén működő vállalkozásnak pedig azon termékeket, olyan minőségben, olyan

választékban, olyan mennyiségben, stb. kell forgalmazni, amelyre fogyasztói igény van. Ez tehát döntően meghatározza, hogy mit, mennyit, milyen minőségben kell beszerezni. Ez az információszerzés egyik oldala Másik oldal, hogy az előzőek alapján szükséges árukat hol, kitől, milyen szállítási feltételekkel, milyen minőségben, milyen áron tudjuk beszerezni. A kutatómunka nagyobb része már a beszerzési csoportra hárul. A cég maga is kap különféle ajánlatokat, kérhet is, s komoly piaci kutatómunkát is végezhet. 48 5.42 Ajánlatkérés, a szállító kiválasztása Az ajánlat az ajánlattevő (eladó) szándéknyilatkozata, amellyel másik személy, cég számára árut, szolgáltatást akar eladni bizonyos feltételek mellett. Kaphatunk ilyen ajánlatokat az ajánlattevő saját elhatározásából (ma a piacgazdaság viszonyai között nagyon gyakori, hogy többen szeretnének eladni, mint termelni), illetve saját kérésünkre. Maga az

ajánlat nincs formához kötve, de célszerű azt írásban kérni, ezzel megelőzhetjük a vitás eseteket. Formája lehet levél, katalógus, árlista, bemutató, kiállítás, közvetlen ajánlat Az ajánlati feltételeket mindig pontosan kell meghatározni: az áru fajtája, minősége, mennyisége, teljesítés időpontja, a fizetés módja, ideje stb. Célszerű meghatározni az ajánlat érvényességi idejét is. Segítségként nézzük a legtipikusabb levelek ajánlott tartalmát Az általános ajánlólevél vázlatos tartalma: − hivatkozás az eddigi üzleti kapcsolatokra, érdeklődő levélre, szerzett információkra, − áruajánlat, − árjegyzék (áruminta) vagy ajánlott termékek részletes ismertetése, − megrendelés kérése, áruszállítás pontos tejesítésének ígérete. Az ajánlatkérő levél vázlatos tartalma: − hivatkozás az eladó cég hirdetésére vagy a korábbi tárgyalásra, − a megrendelni kívánt áru pontos megjelölése,

esetleg műszaki rajz,- szabvány- száma, cikkszáma, − a szükséges mennyiség megközelítő pontosságú meghatározása, − a szállítási feltételek közlésének kérése (ár, határidő, csomagolás, szállítási mód, fizetési mód) − a válasz kérése. Az ajánlatkérésre adott válasz vázlatos tartalma: − hivatkozás az ajánlatkérésre, − az ajánlatban közölt megbízás vállalása, − az ár közlése, − a szállítás időpontjára vonatkozó esetleges módosítások. Az ajánlatkérésre, ajánlatra példát a 4.41minta tartalmaz Az előzetes információgyűjtés, az ajánlatok alapján a szállító kiválasztása következik. A szállítási feltételeket, kondíciókat elemezni kell, esetlegesen tárgyalni bizonyos feltételekről, különleges igényekről. Össze kell hasonlítani a minőség függvényében az árakat, az engedményeket, a szállítási és fizetési feltételeket, a szállítást kísérő szolgáltatásokat, stb.

Természetesen ezek nagyban függnek attól, hogy vevői vagy szállítói erőfölény van-e a piacon. Nagyon körültekintően, az összes információt elemezve, az értékesítési, pénzügyi csoporttal együttműködve (az értékesítés feltételei, a fizetés módja, határideje miatt fontos) kell dönteni. Itt mindenképpen előkerülnek a gazdaságosság, a likviditás, a minőség, a takarékosság szempontjai. 49 5.43 A beszerzési igény megtervezése A beszerzési igény megtervezése a vállalkozás fontos feladata. Készletezésre minden gazdálkodó egységnek szüksége van (vannak idényjellegű termékek, az értékesítésre beérkezett megrendelések mennyisége, szállítási határideje, a kereslet, kínálat piaci viszonyai). Eldöntendő kérdés, hogy ez a készletnagyság mekkora is legyen, milyen időközönként, milyen mennyiség beszerzésére kerüljön sor? A megalakuló fiktív vállalkozások különböző árukat forgalmaznak, így azok

sajátosságait is figyelembe véve minden vállalkozás kialakítja az erre vonatkozó saját üzleti elképzeléseit. Az áruforgalom érdeke azt kívánja, hogy minél nagyobb készletet tároljunk. Ezt igényli a folyamatos ellátás biztosítása, a szélesebb választék, a nagyobb értékesítési bevétel stb. Ugyanakkor a nagyobb raktári készlet nagyobb költséggel is jár: raktározás költsége, áruveszteség, felesleges pénzlekötés, s ehhez kapcsolódó kamatköltség, stb. Meg kell határozni a készlet-optimumot, mely azt az árumennyiséget jelenti, ami még nem veszélyezteti az elérhető forgalmat, de nem is jár túlzott költséggel. Ez áru fajtánként eltérő lehet, s általában a gyakorlati tapasztalatok alapján alakítható ki. Meghatározásánál az áru jellegét, az értékesítés folyamatosságát, nem várt hullámzását, esetleges idényszerűségét másik oldalról pedig az áruutánpótlás gyakoriságát, szakaszosságát, raktározási

kapacitást kell elemezni. Az optimális készletszint nem egy fix készletmennyiség, készletérték, hanem egy célkitűzés. A vállalkozásoknál elsősorban az alsó és felső készlethatár kerül meghatározásra − Az alsó készlethatárt biztonsági vagy minimális készletnek nevezzük. Azt a készletmennyiséget jelöli, amely alá a készletszint nem süllyedhet, a beszerzés zavarainak elhárítására szolgál, illetve az előre nem látható értékesítést hivatott biztosítani. − Jelzőkészlet: a neve is utal szerepére, a készletek azon szintjét jelenti, amelynek elérésekor az utánpótlásról gondoskodni kell. Nagyságát a napi értékesítési mennyiség és az utánpótlási idő szorzata, plusz a minimális készlet adja. − Folyókészlet: ez a készlet biztosítja két utánpótlási időpont közötti értékesítéseket. Az időpontok közötti napok és az átlagos napi értékesítés mennyiségének szorzatával határozható meg. −

Átlagkészlet: A folyókészlet felének és a biztonsági készletnek az összegét jelenti. Átlagosan ennyi található a készletekből raktáron. − A felső készlethatár, ami felé a készletszint nem emelkedhet az a maximális készlet. Természetesen ezek a készletnormák iránymutatást adnak, de nem lehet mereven kezelni őket. A lényeg az, hogy az árukészlet nagysága, összetétele összhangban legyen a forgalommal, a fogyasztói igényekkel. Egy-egy marketing tevékenység eredménye, szezonális jelleg, vagy egyéb külső okok is eredményezhetik a forgalom alapos megugrását, máskor visszaesését. Ezekre fel kell készülni. Ugyanakkor az árubeszerzés jellege is fontos: központosított vagy decentralizált formában történik-e, esetleg pályáztatás útján. Külső körülmények, pl a kínálat helyzete, a beszerzési forrásokból adódó lehetőségek, stb. belső feltételek, mint a szakismeret, információs rendszer, felkészültség, raktári

kapacitás, szakszerű állagvédelmet jelentő tárolás, munkaszervezés stb. mind-mind figyelembe veendő tényezők 5.44 A szállítási szerződések megkötése, megrendelések nyilvántartása A beszerzési igény meghatározása, a szállító kiválasztása után szinte magától adódó feladat. A szerződés keletkezhet a kapott ajánlat elfogadásával, illetve megrendeléssel és 50 annak elfogadásával. Beruházások, tulajdon-nyilvántartáshoz kötött vagyontárgyak, tartós együttműködések stb. esetén (nem egyszerű árubeszerzés) a szerződéskötés előzetes tárgyalás alapján jön létre a szerződők együttes, egy időben történő aláírásával. A gyakori, kisebb értékű készletbeszerzések esetén az előzetes tájékozódás alapján összeállított megrendelés illetve annak visszaigazolása jelenti a kereskedelmi ügyletek megkötését. 5.441 Szerződések, keret-megállapodások A szerződés előzményei, szerződéskötés A

szerződés két vagy több személy jogi hatást kiváltó, egybehangzó akaratnyilatkozata. A jogi hatás (pl. beszerzésnél az áru feletti tulajdonjog megszerzése) csak az egybehangzó akaratnyilatkozathoz fűződik, így az akaratnyilatkozatok tartalmi azonosságának rendkívül nagy jelentősége van. A szerződés a következőképpen jön létre: az egyik fél ajánlatot tesz, a másik fél ezt az ajánlatot elfogadja. A szerződéskötésre irányuló ajánlat háromféle alakban tehető: − szóban (jelenlévők között, telefonon), − írásban (levél, e-mail, telefax), − ráutaló magatartással (pl. automatákból történő vásárlással) Az ajánlattevő bizonyos ideig köteles állni ajánlatát – ezt hívjuk ajánlati kötöttségnek. Célszerű az ajánlati kötöttség időtartamát az ajánlatban megfogalmazni, melyet esetlegesen ki is lehet zárni. Ha nincs rendelkezés az ajánlati kötöttségre, akkor az alábbiak érvényesülnek − A szóban tett

ajánlatnál megszűnik az ajánlati kötöttség, ha azt nyomban nem fogadják el. − Az írásban tett ajánlatnál az ajánlati kötöttség annak az időnek elteltével szűnik meg, amelyen belül az ajánlattevő a válasz megérkezését rendes körülmények között várhatta. Két fontos megjegyzés azért ide tartozik. Az egyik, hogy a választ az ajánlat kézhezvételét követően haladéktalanul el kell küldeni. A másik, hogy az ajánlati kötöttség időtartama az ajánlat elküldésének módjához igazodik. Elkésett elfogadás esetében a szerződés nem jön létre, de erről az ajánlattevőnek haladéktalanul értesítenie kell az ajánlat elfogadóját, mert ha ezt elmulasztja, a szerződés a válasz késedelme ellenére is létrejön – erről a polgári jog így rendelkezik. Az ajánlattól eltérő tartalmú válasz új ajánlatnak minősül. Ilyenkor a felek szerepe felcserélődik, s most már az eredeti ajánlattevőnek kell válaszolnia. Az ajánlat

és az elfogadás egybehangzó volta esetén a szerződés létrejön. Szerződést szóban, írásban és ráutaló magatartással is létre lehet hozni. Főszabály tehát a formálatlanság szabálya. Vannak azonban olyan esetek, amikor a törvény a szerződés érvényességéhez valamilyen különös alakot kíván meg, s ez érvényes a gazdasági, üzleti élet területén létrejött szerződésekre is. Adás-vételi szerződések esetében az egyszerű írásba foglalás is elég, kivéve az ingatlan tulajdonszerzés esetét, mely közokiratot kíván meg. A szerződés akkor tölti be rendeltetését, ha a felek elérték a fő gazdasági célt, aminek érdekében a szerződést létrehozták. Ez akkor következik be, ha a szerződést szerződésszerűen teljesítették. A megállapodásokat tartalmuknak megfelelően, a megadott helyen és időben, a megállapított mennyiségben, minőségben, választék szerint kell teljesíteni. Ebből következik, hogy a szerződés

teljesítése három lényeges elemre bontható: − a teljesítés helyére, − a teljesítés idejére, − a teljesítés módjára. 51 A teljesítés helye A teljesítésnek van egy nagyon fontos joghatása, nevezetesen a kárveszélyviselés átszállása. Célszerű tehát a megállapodásban kikötni a teljesítés helyét, amely kereskedelmi forgalom esetén a jogosult székhelye, telephelye. Természetesen előfordulhat olyan eset, ahol a dolgot egy adott helyen kell telepíteni, felépíteni – ebben az esetben a teljesítés helye ez a hely lesz. Fuvarozó, szállítmányozó igénybe vétele esetében a teljesítés helye az a hely lesz, ahol a dolgot a fuvarozónak, szállítmányozónak fuvarozás céljából átadják, majd számára pedig a rendeltetési állomás. A teljesítés ideje Különös e jelentősége, mert a teljesítés idejének elmulasztása a szerződésszegés egyik legfontosabb esetét, a késedelmet vonja maga után. A szerződésekben

rögzíteni kell tehát a teljesítés idejét egészen konkrétan, megállapodnak a teljesítési határnapban vagy a teljesítési határidőben. Határnap azt jelenti, hogy egy meghatározott napon kell a szerződést teljesíteni (pl.: 2004 május 16-án) A teljesítési határidő egy időtartam, amelynek kezdete után és vége előtt kell teljesíteni a szerződést (pl.2003 szeptemberében) Ha a kötelezett előbb szeretne teljesíteni azt előszállításnak nevezzük, melyet csak a jogosult beleegyezésével lehet megtenni, kivéve a pénzszolgáltatást (ez nem jelent nehézséget, nem kell raktározni). Fontos tudni, hogy ha a teljesítési határidő utolsó napja munkaszüneti nap, akkor a határidő a következő munkanapon jár le. A teljesítés módja A felek a szerződés teljesítésekor együttműködni kötelesek. A jogosult minden olyan eszközzel kell, hogy segítse a kötelezett teljesítését, amely tőle az adott helyzetben elvárható. Ezek mindig egy adott

konkrét szerződéstől függnek. A szerződés megszegése Szerződésszegés minden olyan magatartás, körülmény vagy állapot, amely a szerződésbe ütközik, vagy egyébként sérti valamelyik fél szerződéssel kapcsolatos jogait. Lehet objektív és szubjektív szerződésszegés. − Objektív szerződésszegés: egyik fél felróható magatartására sem vezethető vissza. (pl természeti csapás, aszály, stb. miatt nem teljesíthető egy szerződés) Ilyenkor jogilag felszámolják a szerződést. − Szubjektív szerződésszegés: szerződésszegés valamelyik vagy minkét fél felróható magatartása miatt következett be. − kötelezett késedelme, − jogosult késedelme, − hibás teljesítés, − lehetetlenülés, − a teljesítés végleges megtagadása a kötelezett részéről. A szerződésszegésnek minden esetben vannak jogkövetkezményei, illetve szubjektív szerződésszegés esetén az okozott kárt meg kell téríteni. Keret-megállapodások A

kereskedelmi vállalkozások a beszerzéseik lebonyolítása során általában kétféle módszert alkalmaznak. Szállítási szerződésekkel előre biztosítják a szükséges árumennyiséget, illetve eseti rendeléssel közvetlenül (raktárakból) vásárolnak. Áruforgalmuk lebonyolítására úgynevezett keret-megállapodásokat köthetnek. Ebben rögzítik a szállítások időpontját, 52 módját, a teljesítés helyét, az eseti rendelések feladásának határidejét, a pénzügyi teljesítést, a göngyöleg visszaszállítását, stb. Nem tartalmazza azonban a szerződés a szállítandó áruk megnevezését, mennyiségét, egységárat, így ezek nem tekinthetők szállítási szerződésnek. A megállapodások megkötésének célja a tartós üzletkapcsolat, a biztonság, a kiszámíthatóság, az azonos minőség, választék, illetve az ebből származó előnyök kihasználása. 5.442 Megrendelés, megrendelések visszaigazolása A készletbeszerzéseknél

leggyakrabban a szerződéskötés egyszerűbb formáját, az úgynevezett megrendelést alkalmazzák. Az ajánlat elfogadása a kívánt ügylet megkötését jelenti Ezt követi a megrendelés. A megrendelés, valamilyen termék vagy szolgáltatás konkrét vásárlási szándékát határozza meg a vevő részéről. Célszerű írásban készíteni Kötelező tartalma: − a megrendelő neve, címe, − az ajánlatra, árjegyzékre, személyes tárgyalásra stb. való hivatkozás, − a megrendelés tárgya (az áru neve, mennyisége, minősége, ára, különleges igények stb.), − a teljesítés helye, ideje, módja, − a fizetés módja, ideje, (helye). Ha nincs kikötve a megrendelésben, akkor a megrendelt áruk, termékek szállításáról a szállító köteles gondoskodni, a teljesítés helye tehát a vevő telephelye, székhelye. Szintén az ő feladata, felelőssége a megfelelő csomagolás, mely a fuvarozás, tárolás időtartama alatt óvja a dolgok épségét,

állagát. A fizetés módja (ha nem történt külön megegyezés) átutalás, s általában 8-10 napon belül meg kell történnie a pénzügyi rendezésnek. A megrendelés elfogadásával, visszaigazolásával a megállapodás (most már adásvételi szerződés) létrejön. A szerződésben a felek kölcsönösen kötelezettséget vállalnak valamilyen üzleti kapcsolat létrehozására. A szerződés ezek után már csak közös megegyezéssel módosítható. Ha a létrejött szerződés jogszabályokba ütközik, akkor megkötését semmisnek kell tekinteni. A megkötött szerződés alapján a kötelezett (szállító) köteles a terméket, árut előállítani, a szolgáltatást elvégezni I. osztályú minőségben, a kikötött határidőre és feltételekkel. A jogosult (vevő) köteles a terméket, a szolgáltatást átvenni, annak ellenértékét a szerződésben meghatározottak szerint kifizetni. A megrendelést, a szállítási szerződést célszerű 3 példányban

elkészíteni, melyből 2 példányt a szállító kap. Ha a megrendelést elfogadja, akkor 1 aláírt példányt visszaküld A gyakorlatban azonban csak két példányban szokták készíteni. Eredeti első példányt elküldik, másik példány a megrendelőnél marad. (442minta) A szállító a megrendelés visszaigazolásával jelzi a megrendelés elfogadását. A megrendelés visszaigazolásának, elfogadásának határideje külön megállapodás nemléte esetén 8 nap, tehát körülbelül az az időtartam, amely alatt egy postai úton elküldött és visszaigazolt megrendelés lebonyolítódik. 5.443 Megrendelések nyilvántartása Az elfogadott megrendeléseket nyilvántartásba nyilvántartásnak az alábbi adatokat kell tartalmaznia: − a megrendelt áru konkrét megnevezése, − a szállító megnevezése, 53 kell venni. A folyamatos − az áru megjelölő adatai: mennyiség, minőség, ár, − a megrendelés száma, időpontja, − szállítási határidő,

esetleges részszállítások, − a teljesítés helye, − a fuvarozást végző cég, − megjegyzés (pl. visszaigazolás, késedelmes teljesítés, kifogások, beérkezés, stb) A nyilvántartásból kiderül, hogy az elküldött megrendelések közül melyeket igazolt vissza a szállító, mikor, milyen szállítmány érkezése várható, ezzel kapcsolatosan milyen teendőink vannak. 5.45 Áruátvétel Optimális esetben, a szerződésben kikötött határidő napján megérkezik a megrendelt áru. A szállító 3 nappal a teljesítés előtt köteles értesíteni a megrendelőt Beérkezéskor az árut tételesen, minőségben és mennyiségben át kell venni. A szállítónak a vásárolt dolgot mérlegelve kell átadnia, melyet a szállítólevél és a fuvarokmányok is tanúsítanak. Sokszor nincs lehetőség a tételes mennyiségi és minőségi számbavételre (zárt csomagolás, árujelleg), ezért a küldeményeket ilyen esetben nem tételesen veszik át, hanem a bruttó

súlyt, darabszámot ellenőrzik csak. Tömegcikkeknél általában szúrópróbaszerű minőségi ellenőrzést végeznek. Az alapos minőségvizsgálatra sincs igazából lehetőség, később a megrendelő telephelyén végzik el, melyet 8 napon belül meg kell kezdeni, s probléma esetén a szállítót haladéktalanul értesíteni kell. 5.451 A szállítólevél Természetesen a beérkezett árut össze kell hasonlítani az általunk megrendelttel, melyet a rendelés-nyilvántartásunkból ismerünk. A szállítás kísérője, egyben igazolója a Szállítólevél. Általában több példányban (ált 4 pld) készül, ennek alapján történik a szállító raktárából történő kiszállítás, a vevő pedig ez alapján veszi át a beérkezett árut, ezen igazolja a hiánytalan mennyiségi és minőségi átvételt. Az átvevő aláírása, dátum, bélyegző igazolja az átvételt. A szállítólevél 1 példányát (korábban egy példány már nála maradt) a szállító

vállalat kapja vissza, ezzel tudja igazolni a szerződés teljesítésének megtörténtét. A többi példány a megrendelőnél marad, melyből egy a számlához csatolva a pénzügyre kerül. A szállítólevél tartalma: − a szállító és vevő adatai (név, cím, bankszámlaszám, adóigazgatási szám), − a megrendelés azonosítói, − a kiszállított áru megnevezése, mennyiségi egysége, mennyisége, − egységár, ÁFA kulcs, érték, − dátum, pecsét, aláírás. 5.452 A számla Az áru kiszállítása után pár nappal, vagy ritkán azzal egy időben kapjuk meg a Számlát. A számla adóigazgatási azonosításra alkalmas bizonylat. Formájára és tartalmára kötelező előírások vannak (törvény az általános forgalmi adóról). Kétféle számlát különböztetünk meg: − számla (mely készülhet kézzel és számítógéppel is), − egyszerűsített számla (készpénzfizetés esetén használjuk). 54 A számla törvény szerinti

kötelező tartalma (legalább): − a számla sorszáma, − a számlakibocsátó neve, címe, adóigazgatási azonosító száma, − a vevő neve, címe, − a termék értékesítésének, illetve a szolgáltatás teljesítésének időpontja, − a számla kibocsátásának kelte, − a fizetés módja, határideje, − a terméknek vagy a szolgáltatásnak a KSH által előírt besorolási száma, − a termék, vagy a szolgáltatás megnevezése, jellemzői, − a termék, szolgáltatás mennyiségi egysége, mennyisége, − a termék, szolgáltatás adó nélküli egységára, − a termék, szolgáltatás adó nélkül számított ellenértéke tételenként és összesen, − a felszámított adó százalékos mértéke, − az áthárított adó összege tételenként és összesen, − a termék, szolgáltatás adóval együtt számított ellenértéke tételenként és összesen, − a számla végösszege. Az egyszerűsített számlát általában készpénzfizetéskor

alkalmazzuk. Tartalmi valamivel kevesebb az előzőben ismertetettnél, a termék, szolgáltatás adóvak együtt számított egységárát, ellenértékét tartalmazz tételenként és összesen. A számlát aláírással, pecséttel kell ellátni. A számlán a nyomtatott példány számát jelölni kell Nagyon fontos, hogy a vevőnek „Eredeti 1. példány”-t kell adni, illetve azt kell kapni, mert az általános forgalmi adó levonási jogot csak ilyen számla alapján lehet gyakorolni. A kapott számlát össze kell hasonlítani a szállítólevéllel, mellyel természetesen egyeznie kell. A számla két példányát küldi a szállító, melyből 1 ld.-t vissza kell küldeni a teljesítés elismerése végett abban az esetben, ha az adásvétel során szállítólevelet nem használunk. Ha valamelyik fél a szerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesíti, pl. az előírt határidőre, késedelembe esik, melynek kötbér, kártérítési kötelezettség vonzata van. A

kötbér a szerződés nem vagy nem szerződésszerű teljesítésének esetére kikötött pénzösszeg. 5.46 Minőségi, mennyiségi kifogások, rendezésük Ha a minőségi, mennyiségi átvétel során eltérést tapasztalunk (említettük, hogy a minőségvizsgálatot 8 napon belül kell megtenni), akkor jegyzőkönyvet kell kiállítani, melyet az iratkezelés, levelezés szabályai szerint kell elkészíteni. Példányszáma, bizonylati útja azonos a szállítólevéllel. A jegyzőkönyvet kísérőlevéllel kell elküldeni a szállító cégnek, mely lehet egyszerű kifogásoló, árengedményt kérő, minőségét kifogásoló és cseréjét kérő, illetve rendelkezésre bocsátó (súlyos ok esetén, ilyenkor nem vették át a terméket) levél. A jegyzőkönyvet és levélmintát lásd 4.43minta Nem megfelelő minőség esetén tehát helye van a reklamációnak. Elintézése kölcsönös megállapodás kérdése illetve az adott területre érvényes jogszabályok szerint

kell eljárni. (Ez érvényes az előre nem tisztázott részletekre is.) A megrendeléstől való eltérés mértékétől függően kerül sor a kifogások rendezésére, mely lehet minőségi engedmény vagy visszaküldés is. A döntés, a megoldás mindig a két partner vállalkozás megegyezésének függvénye. Természetesen a számlát a megegyezés eredményétől függően helyesbíteni kell. A helyesbítő számlának az alábbiakat kell tartalmaznia: 55 − − − a helyesbítésre, mint tényre utaló jelzést, az eredeti számla, egyszerűsített számla azonosításához szükséges adatokat, a módosításnak megfelelő új tételeket. 5.47 Készletnyilvántartás A beérkezett árut nyilvántartásba kell venni, a megrendelés-nyilvántartásunkba pedig a beérkezés tényét rögzíteni kell. A készletről a technikai lehetőségeket kihasználva, a munka hatékonysága végett az értékesítés és a beszerzés közös nyilvántartást vezet. Az árut

kísérő okmány, a szállítólevél és az átvétel alapján megtörténik a tényleges mennyiségi és minőségi nyilvántartásba vétel. Korábban raktári fejlapokon és készletnyilvántartó kartonokon manuálisan történt a lerögzítés, a nyilvántartásba vétel. A számítástechnika alkalmazása lehetővé tette, hogy a raktári készletnyilvántartás és az analitikus könyvelés egy lépésben megvalósuljon, majd ebből feladás készülhessen a főkönyvi könyvelés számára. Természetesen az egyszeri lerögzítés, nyilvántartás kevesebb munkát igényel, de fokozottan ügyelni kell a munka pontosságára, megbízhatóságára. A árukódok, az ún. vonalkódok használata pedig ma már a gyorsabb, biztonságosabb adatrögzítést is lehetővé tették. A készletnyilvántartás adatai: − az áru megnevezése, minősége, mérete (azonosítók), − nyilvántartási száma, − természetes mértékegysége, − főkönyvi számla száma, −

készletváltozások: sorszám, dátum, bizonylat száma, mozgásnem, mennyiségi változás, jelenlegi készlet, − a készlet értéke beszerzési áron − az áru fogyasztói ára (esetleges változása). A készletnyilvántartásból tehát bármikor, azonnal megállapítható a raktári készletetek mennyisége, értéke. Rendszeres ellenőrzésével semmilyen árucikkből nem lesz elfekvő készlet, nem fogy ki egyetlen áru sem (a készletnormákról már korábban volt szó). A készletnyilvántartásból nyerhető információk mellett jelentős funkciója a vagyonvédelem. A készletnyilvántartásra példát a 4.44 minta mutat 5.48 Feladások Napi feladás a pénzügyi csoport felé A beszerzés számláját a szállítólevéllel együtt feladás kíséretében kell átadni a számla kiegyenlítése, az ÁFA nyilvántartásba vétele és visszaigénylése végett a pénzügyi osztály részére. Havi feladás a pénzügyi csoport felé A készletekben bekövetkezett

változásokról a számviteli alapelveknek megfelelően (egyedi értékelés, bruttó elszámolás elve, stb.) feladást kell készíteni A kapott feladást egyeztetés és ellenőrzés után a számvitel felé továbbítják! 56 5.49 Adatszolgáltatás Az adatszolgáltatás egy része, a kapott bizonylatok továbbítása, az információáramlás a szakmai feladatok végzése közben már megvalósul. Nagyon szoros a kapcsolat a marketing területtel, ahonnan döntően ez a szervezeti egység kap információt. Ad is információt, pl egy kedvező beszerzési forrásról, készletnyilvántartásból nyert információk alapján egy kevésbé népszerű termékről, melynek forgalmát fel kell lendíteni, stb. A pénzügy szervezeti egységgel a várható beszerzések értékéről, fizetési módjáról, idejéről, esetleg más finanszírozási forrásokról egyeztet. Az értékesítéssel a készletnyilvántartás kapcsán kerül kapcsolatba, itt is kölcsönös az

információáramlás. A számvitellel a készletérték egyeztetése jelent kapcsolatot A szakmai feladatokon túl a vezetés számára szolgáltat adatot. Ez lehet alkalomszerű, de a vezetők általában rendszeres adatszolgáltatást kérnek az egyes szervezeti egységek munkavégzéséről. Ilyen adat lehet a készletérték, készlet fajtánként, főbb készletcsoportonkénti alakulása, az optimális készletszint biztosítása, hogyan valósul meg. Vannak-e elfekvő készletek (5-6 hónapja beszerzett, de nem történt értékesítés), a minimális és maximális készlet-színt tartható-e, mennyi az átlagos tárolási idő, minden megrendelés teljesítésre kerül-e, vannak-e hibás teljesítések, ezek hogyan alakulnak, stb. 57 Feladat Ajánlatkérés Beszerzési igény megtervezése Megrendelés Bizonylat Ajánlatkérő levél Megrendelés 2-3 pld. 1 pld. Beszerzés 1-2 pld. Szállító Kapcsolat Marketing Értékesítés Pénzügy Titkárság (1pld. marad,

1pld-t vagy visszaigazolás) Rendelés-nyilvántartás Áruátvétel Szállítólevél (4 pld.) 2 pld. szállító 1 pld. beszerzés 1 pld. pénzügy Számla (2 pld.) 1 pld. pénzügy Pénzügy Feladások napi feladás havi feladás Mennyiségi és minőségi átvétel. Árubélyeg v. aláírás, dátum Összehasonlítás a megrendeléssel. 1 pld. beszerzés (ha nincs szállítólevél visszaküldés) Készletnyilvántartás Megjegyzés Levél, termékkatalógus, hirdetés stb. Kereslet-kínálat piaci viszonyai alapján a szükséges áru mennyiségének, minőségének meghatározása. Szállító kiválasztása (kondíciók, elemzés, tárgyalás, üzleti szemlélet stb.) Visszaigazolás. Készletnyilvántartó lapok (kézi) Készletnyilvántartás (számítógép) Értékesítés Számla + Szállítólevél Feladás a készletváltozásokról Pénzügy Számvitel 58 Eltérések: - jegyzőkönyv (4 pld.) - eltérések ügyintézése pl. visszáru, engedmény

Összehasonlítás a Szállítólevéllel Számla + Szállítólevél továbbítása feladás formájában a pénzügynek . Készletváltozások nyilvántartása (mennyiség, minőség, beszerzési ár) Kérésre árukészletlista. Feladás a Szállító nyilvántartásba vétele és a számla kiegyenlítése végett. Egyeztetés, ellenőrzés után a pénzügy továbbít a Számvitelnek. 5.5 ÉRTÉKESÍTÉS Az értékesítési munkaterület a kereskedelmi vállalkozás körforgási folyamatának output egysége. Az értékesítési tevékenység színvonala, milyensége, volumene hű képet mutat a vállalkozás sikerességéről. A munkaterület feladatát a Kereskedelmi manager tevékenysége alatt végzi. A csoport munkáját az Értékesítési csoportvezető irányítja, kinek munkáját beosztott munkatársa(k) segíti(k). Az értékesítés döntő szerepet játszik a gazdálkodás folyamatában, mert a vállalkozás költségei akkor térülnek meg, amikor a termékeket

eladják és a vevő annak ellenértékét megfizeti. Az értékesített termék ellenértéke az árbevétel Az árbevétel az eladott áruk mennyiségének és az eladási árának (áfa nélküli fogyasztói árának) szorzata. Természetesen egy vállalkozás az értékesítésen kívül egyéb tevékenységekből is érhet el bevételt, pl. kamatbevétel, másnak nyújtott valamilyen szolgáltatás bevétele, befektetésből származó osztalék stb. Kereskedelmi területen működő cégünk esetében kiemelten csak az áru értékesítésével, s az ebből származó bevételekkel foglalkozunk. Az értékesítésen dolgozók legfontosabb feladata a beszerzési és marketing csoporttal szorosan együttműködve, a fogyasztói igények maximális elégedettségét célul kitűzve az áruk értékesítése. Az értékesítés feladatai: • piaci információk gyűjtése, marketingtevékenység, • ajánlatadás, • árak kialakítása, • megrendelések elfogadása,

visszaigazolása, nyilvántartása, • vevők nyilvántartása, • kiszállítás, számlázás, • készletnyilvántartás, készletgazdálkodás, • feladások készítése, • áruforgalom elemzése, • adatszolgáltatás. 5.51 A piaci információk gyűjtése, marketingtevékenység Ezt a feladatot igazából a kereskedelmi vállalkozás marketingcsoportjának kell elvégeznie. Nagyon lényeges, hogy a beszerzési csoport csak olyan minőségű, mennyiségű és olyan beszerzési áru termékeket vásároljon, amit a vállalkozás nyereségesen tud is értékesíteni. Ebben a munkában kiemelt szerepet kapnak a marketing szakemberek A marketingtevékenység mellett lényeges, hogy az értékesítési és a beszerzési csoport szorosan együttműködjön, tehát az értékesítendő árukészlet mindig ugyanolyan feltétellel (mennyiségben, minőségben, választékban, időben stb.) rendelkezésre álljon, azt szem előtt tartva, hogy a vállalkozás nem köt le felesleges

pénzeszközt, nem raktároz feleslegesen. 5.52 Ajánlatadás A vállalkozástól korábbi vevői és más kereskedelmi egységek vásárlási célból ajánlatokat kérhetnek, de magunktól is küldhetünk katalógusokat, termékismertetőket, felhívásokat termékeink, vállalkozásunk megismertetése céljából. Az ajánlat az ajánlattevő 59 (eladó) szándéknyilatkozata, amelynek lényegét az előző, Beszerzés című fejezetben már ismertettünk. Egy meghatározott termékre vonatkozó ajánlólevél vázlata az alábbi: − Hivatkozás a régebbi üzleti kapcsolatokra, − Az ajánlott termék pontos meghatározása (mennyisége, minősége, ára) és az eladás összes feltétele, − Az ajánlati kötöttség időtartamának megjelölése − A megrendelés kérése. Egy ilyen ajánlatot adó hivatalos levelet a 4.51 minta tartalmaz 5.53 Az árak kialakítása Az értékesítési csoport a már megvásárolt termék eladásával foglakozik, tehát az árak

kialakításánál mindenképpen kiindulópont az értékesítendő áru beszerzési ára. Ebből kiindulva a haszonkulccsal megnövelve kell kialakítani az áru nagykereskedelmi ill. a közvetlenül fogyasztóhoz történő értékesítés esetén az ún. fogyasztói árát A fogyasztói ár már tartalmazza az ÁFÁ-t. − A nagykereskedelmi ár ÁFA nélküli eladási ár, viszonteladóknak történő nagybani értékesítés esetén alkalmazzuk, melyre a számlában külön számítjuk fel az ÁFÁ-t. Számítása úgy történik, hogy a beszerzési árat megszorozzuk 1 + haszonkulccsal (melyet, együtthatós formában fejezünk ki). A haszonkulcs megnevezése kicsit félrevezető, ez nem csak a kereskedelmi vállalkozás hasznára, nyereségére nyújt fedezetet, hanem a felmerült forgalmazási költségeket is ebből kell fedezni. − Közvetlenül a fogyasztónak történő értékesítésnél a fogyasztói árat használjuk, amely mint említettük ÁFÁ-val növelt árat

jelent. A fogyasztói ár és a beszerzési ár különbsége a kereskedelmi árrés, mely tartalmában fedezetet kell, hogy jelentsen a kereskedelmi cég költségeire, nyereségére és az adótartalomra is. Számítása hasonlóan történik a nagykereskedelmi áréhoz, csak az így kialakított árat még meg kell növelni az áfával. A haszonkulcs mértékét az egyes termékek sajátosságaihoz, piaci viszonyaihoz igazodva alakítják ki. Általában a luxuscikkek, ruházati, híradástechnikai termékek, tartós fogyasztási cikkek esetén magas a haszonkulcs, akár 200 % is lehet. A kisebb értékű tömegcikkek, napi fogyasztási cikkek esetén alacsonyabb haszonkulccsal dolgoznak a kereskedelmi egységek – ez utóbbiak forgalma viszont természetesen nagyobb. Az árak kiszámítására, nyilvántartására célszerű valami nyomtatványt, rendszert kialakítani – hiszen a beszerzési árak nem változatlanok, s természetesen az eladási árak sem. Erre általában

Árutörzslapot használnak. 5.54 A megrendelések elfogadása, visszaigazolása, nyilvántartása Ha a vevő cég az ajánlatunkat kedvezőnek találja, vagy ha már korábban is üzleti kapcsolatban álltunk, akkor termékeinkre megrendelés érkezik. A megrendelés egyszerűen történhet a kapott ajánlat elfogadásával is, ezért már az adott ajánlatokra is nagy hangsúlyt kell helyezni. 60 5.541 Megrendelés A megrendelés, valamilyen termék vagy szolgáltatás konkrét vásárlási szándékát határozza meg a vevő részéről. A megrendelésekről valamint a szerződésekről már a Beszerzés fejezetben részletesen szóltunk. 5.542 Megrendelés visszaigazolása Részünkről a megrendelés elfogadása annak visszaigazolásával történik. A visszaigazolás nem más, mint a vevőtől beérkezett kétpéldányos megrendelés egy aláírt példányának kísérő levéllel való visszaküldése vagy az egypéldányos megrendelés hivatalos levélben történő

visszaigazolása. A visszaigazolás előtt a beszerzési csoporttal, a készletnyilvántartást vezetőkkel természetesen egyeztetni kell, hiszen az elfogadott megrendelést teljesíteni kell, s a teljesíthetőségről tőlük kapunk információt (mennyiség, határidő, feltételek). Egyeztetni kell a pénzügyi csoporttal is a fizetés módjáról, határidejéről. 5.543 Megrendelések nyilvántartása Az általunk elfogadott megrendeléseket nyilvántartásba kell venni (lásd beszerzés fejezet). A nyilvántartásból kiderül, hogy az elfogadott megrendelések közül melyiket mikor kell teljesíteni, volt-e változtatás a megrendelésen, teljesítettük-e már a megrendelést. 5.55 A vevők nyilvántartása Célszerű a vevő vállalatokról egy külön nyilvántartást vezetni. Nagyon sokszor megkönnyíti, leegyszerűsíti a munkánkat. A mindig aktualizált nyilvántartásból bármilyen, számunkra szükséges információ pillanatok alatt kikereshető. A

nyilvántartás adatai: − a vevő vállalat neve, − székhelye, telefon, telefax száma, e-mail cím, − adóigazgatási száma, − bankszámláját vezető pénzintézet neve és számlaszáma, − egyéb adatok, − esetleg a kapcsolattartó munkavállaló neve. 5.56 Kiszállítás, számlázás A megrendelések, a szerződések alapján a vállalat diszpozíciót bocsát ki. A diszpozíció alapján az áru a megfelelő raktárból kiszállítható. A diszpozíció lehet raktár-kivételezési jegy vagy egyből szállítólevél. Szolgáltatás nyújtásánál, vagy azonnali készpénzfizetés esetén a szállítólevél elmarad, rögtön átadják az árut és kiállítják a számlát. Részletesen nem foglalkozunk a fuvarozási okmányokkal, de az áru cég területéről való kiszállításához és a közúti fuvarozáshoz nélkülözhetetlenek. 5.561 Szállítólevél A szállítólevél 4 példányban készül. Egy példány itt marad, kettő példány a vevőnél

marad, 1 példányt a vevő aláírva visszaküld, aláírásával és a dátummal igazolja az áru átvételét. (Bővebben lásd előző fejezet.) A szállítólevélre mintát a 452 minta mutat be 61 5.562 Számla A szállítólevél elkészülte és az áru kiszállítása után vagy azzal egy időben kell elkészíteni a számlát. A számla formájára és tartalmára nézve kötelező előírások vannak, melyeket már korábban részletesen ismertettünk. Természetesen a szállítólevél és a kiállított számla adatainak meg kell egyeznie. A számlát is több példányban kell kiállítani 1 példány marad az értékesítésen, 1 példányt kap a pénzügy, 2 példányt kap a vevő (mindenképpen eredeti 1. példánynak kell lennie), melyből szállítólevél hiánya esetén 1 példányt a teljesítés igazolása végett visszaküld. A pénzügy fénymásolás után feladás kíséretében egy számlát átad a számvitelnek, illetve célszerű több példányt

készíteni. (Kiállított számlát lásd a 453 minta ) A kiszállított árut a megrendelés-nyilvántartásunkból törölni kell, illetve a kiszállítás tényét kell rögzíteni. Ha vevői kifogások merülnek fel, akkor jegyzőkönyvet kell felvenni, s intézkedéseket kell tenni, melyről részletesen már a Beszerzés témakör tárgyalásánál volt szó. 5.57 Készletnyilvántartás, készletgazdálkodás A kiszállított áru mennyiségét a beszerzési csoporttal közösen vezetett készletnyilvántartásban rögzíteni kell, s meg kell állapítani az új készlet mennyiségét. A készletnyilvántartásról a beszerzés fejezetben már szóltunk. A készletnyilvántartásban rögzített készletcsökkenésről, annak értékéről feladást kell készíteni, mert a számvitel csak ez alapján tudja a készletcsökkenés értékét lerögzíteni. Egy adott konkrét áru értékesítésekor nem biztos, hogy a teljes mennyiség azonos beszerzési áron került

megvásárlásra. Így a készletcsökkenés értékét FIFO vagy átlagár módszerrel meg kell határozni. A feladást készíthetjük minden egyes számlához csatolandó mellékletként, de készíthető úgy is, hogy időszak végén a bekövetkezett összes készletmozgásról készítünk feladást. A készletnyilvántartás bizonylati alátámasztását szolgálja a beszerzési és értékesítési csoport irattára, mely tartalmazza: − az elküldött és kapott megrendeléseket, szerződéseket, − a rendelések nyilvántartását, − a szállítóleveleket, számlákat, − az esetleges kifogásokról készült jegyzőkönyveket. 5.58 Feladások készítése Napi feladás a pénzügy felé A kiszállítás számláját a szállítólevéllel együtt feladás kíséretében kell átadni az ÁFA nyilvántartásba vétele és befizetése, valamint a vevő nyilvántartásba vétele, pénzügyi rendezés figyelése végett. Havi feladás a pénzügy felé, aki továbbítja a

számviteli csoport felé A készletekben bekövetkezett változásokról a számviteli alapelveknek megfelelően feladást kell készíteni. A készletváltozásokon kívül az elért árbevételt is meg kell határozni A feladásokat a pénzügy egyezteti, ellenőrzi, majd elkészíti hó végi összesített feladását a számvitel felé. 62 5.59 Adatszolgáltatás Az adatszolgáltatás, az információáramlás döntő része a bizonylatok továbbítása, a szakmai munka végzése közben már megvalósul. Legfontosabb az árukészlet mozgásával kapcsolatos információk nyújtása és elemzése. A pénzügy felé haladéktalanul továbbítja a beérkezett számlákat ÁFA nyilvántartásba vétel, befizetés illetve vevői nyilvántartás, pénzbeérkezés végett. Előtte természetesen a fizetési határidő, fizetési mód tekintetében egyeztetnek a csoporttal. Szorosan együttműködik a beszerzéssel, a készlet-nyilvántartást vezetőkkel a megrendelések

elfogadása, ajánlati feltételek miatt. Szintén szoros természetesen a kapcsolata a marketing alrendszerrel A felső vezetéssel együttműködik az árképzés mechanizmusa, nagyobb megrendelésekre adott engedmények, kedvezmények, rendszeres üzleti kapcsolat feltételeinek kidolgozása kapcsán. Információt szolgáltat az értékesítési forgalom alakulásáról, ütemességéről, szezonális hullámzásáról, esetlegesen teljesítetlen megrendelésekről, azok okairól. A marketing részleggel együttműködve állandóan információt gyűjt a megcélzott fogyasztói csoportról, a piac alakulásáról, elvárásairól. 63 5.5911 eladat Bizonylat Megjegyzés Beszerzés Marketing Pénzügy Titkárság Beszerzés Management, marketing Beszerzés Pénzügy Megelőzi az aktív marketingtevékenység. Együttműködés a beszerzéssel. Ajánlati feltételek pontos meghatározása. Pénzügy Egyeztetés a megrendeléssel, a szállítólevéllel, a számlával.

Rendelés-nyilvántartásban a teljesítés rögzítése. Készletnyilvántartás Szállítólevél (4 pld.) 1 pld. értékesítés, 3 pld vevő (melyből 1 pld. vissza) Számla (min. 4 pld) 1 pld. értékesítés, 1 pld pénzügy, 2 pld. vevő Készletnyilvántartás Beszerzés Változások nyilvántartásba vétele készlet fajtánként. Készletlista. Feladások a pénzügy felé Számla + szállítólevél Készletváltozás feladása Pénzügy (Számvitel) Napi feladás: az ÁFA és a vevő nyilvántartásba vétele Havi feladás a készletváltozásról Ajánlatadás Ajánlatközlő levél Termékkatalógus Kapcsolat Árlista stb. Árképzés Árutörzslap Megrendelések fogadása Megrendelések visszaigazolása Megrendelések nyilvántartása Kiszállítás Kiszámlázás Megrendelés 2 pld. 1 pld. vissza (igazolás elfogról) 1 pld. értékesítés Rendelés-nyilvántartás Árrés kialakítása Üzletpolitika Egyeztetések: - pénzügy: fizetési mód,

határidő - beszerzés: teljesítési határidő, Visszaigazolás Kifogás esetén jegyzőkönyv és a kifogás rendezése. 64 5.6 PÉNZÜGY A pénzügy a vállalkozás meghatározó, döntéseket alátámasztó, azt befolyásoló szervezeti egysége. Az alrendszer munkáját a Gazdasági igazgató irányítja A munkaterület feladatát a Pénzügyi és értékesítési csoportvezető valamint Pénzügyi munkatársak végzik. A csoport munkája szorosan kapcsolódik a vállalkozás minden munkaterületéhez, teljes egészében átfogja a vállalkozás tevékenységét. Az alrendszer alapvető feladata a gazdálkodás egyensúlyának finanszírozási szempontból való megteremtése. A pénzügyi egyensúly alapja a vállalkozás pénzügyi terve, mely a vállalkozás által kitűzött célok eléréséhez szükséges saját és idegen források tervszerű képzését és gazdaságos felhasználását tartalmazza. Ez a pénzügyi tervezés döntés-előkészítő, értékelő

szerepet tölt be a vállalkozási tevékenység folyamatában, valójában a tevékenység és annak eredményének pénzügyi vetülete. Minden vállalkozás gazdasági céljait a rendelkezésére álló pénzeszközök nagyságának, pénzforrásainak ismeretében határozza meg, természetesen a közgazdasági szabályozórendszer szabta környezeti feltételek között. Így természetes, hogy a vezetői döntések előkészítésében fontos szerepet kap a pénzügyi tervezés, a pénzügyi helyzet. (Az ügyviteli gyakorlóirodában nem célunk a teljes pénzügyi rendszer megismertetése.) A pénzügy feladatai: • bankszámla-nyitás, pénzforgalom lebonyolítása, • bejövő számlák nyilvántartása, kiegyenlítése, • szállítói folyószámlák vezetése, törzsadatok nyilvántartása, • kimenő számlák nyilvántartása, ellenőrzése, • vevői folyószámlák vezetése, vevők törzsadatainak nyilvántartása, • egyenlegközlő levelek küldése, fogadása,

egyeztetés, • fizetési határidőn túli vevő illetve. szállítói állományok kimutatása, • fizetési felszólítás, kamatterhelés, • fizetendő adók számítása, bevallása, nyilvántartása, pénzügyi rendezése, • munkabérrel kapcsolatos elszámolások pénzügyi rendezése, • egyeztetés a számvitellel, a beszerzéssel, az értékesítéssel, a munkaügyi csoporttal, • finanszírozás, • hitelfelvétel, • befektetések, pénzlekötések. 5.61 Bankszámla-nyitás, pénzforgalom lebonyolítása A pénznek az állandó, szakadatlan körforgását, amelynek során közvetíti az áruk cseréjét és az egyéb fizetéseket, pénzforgalomnak nevezzük. A pénzforgalom tehát a pénzmozgások összessége. A pénzforgalomban alapvetően két fő fizetési mód van: készpénzfizetés és bankszámlapénzzel történő fizetés. A bankszámlapénz-forgalom készpénz nélküli pénzforgalmat jelent, a pénzforgalom bankszámlák közötti átírással

bonyolódik le. A pénzforgalom szabályozása hazánkban az MNB feladata A készpénzforgalom és az elszámolási forgalom területén azonos elvek és szabályok érvényesülnek. A gazdálkodó szervek pénzforgalmuk jelentős részét, a számlapénzforgalmukat a bankoknál vezetett számlákon kötelesek lebonyolítani 65 5.611 Bankszámlanyitás Bankszámlanyitás Bankszámlanyitással kapcsolatos feladatok bemutatása fejezetben már megtörtént. A gyakorlócégek alapítása című Bankszámlaszerződés A bank és a számlatulajdonos közötti szerződéses viszony azzal jön létre, hogy a bank a bankszámlát megnyitotta, erről a vállalkozást értesítette (pénzforgalmi jelzőszámának, a számla nevének közlésével). Dokumentuma a Bankszámlaszerződés Lásd a 325 minta A pénzforgalmi jelzőszám a bankszámla száma, melyet minden bank önállóan alakít ki, és az az egyes számlatulajdonosok megkülönböztetésére szolgál. Kétszer 8 vagy

háromszor 8 pozíciós szám. Az első 8 pozíció a számlavezető bank azonosítására szolgál, a második 8 pozíció az ügyfél azonosítását teszi lehetővé. A harmadik 8 pozíció vagy üres (nulla), vagy a számla típusának (alszámlák) megkülönböztetésére szolgál. A nyolcadik pozíción mindig az ellenőrző szám szerepel, mely kialakításának meghatározott algoritmusa van. Célszerű, ha a vállalkozásoknál használt szoftverek az adott karaktert tudják ellenőrizni. A Bankszámlaszerződésben mindkét fél jogokat szerez és kötelezettségeket vállal. A bank arra vállal kötelezettséget, hogy − a számlatulajdonos bankszámlán lévő pénzét kezeli, nyilvántartja, − a megbízásokat teljesíti, − a számla forgalmáról (jóváírásokról, terhelésekről) és a számla egyenlegéről a számlatulajdonost rendszeresen és folyamatosan értesíti, − az ügyféllel való kapcsolat során tudomására jutott tényeket banktitokként

kezeli. A bank cserébe jogosult a számla vezetéséért és a pénzforgalmi műveletek lebonyolításáért bankköltséget felszámítani, nyújtott szolgáltatásáért díjat, jutalékot szedni. A számlatulajdonos jogosult: − rendelkezni a számlakövetelése felett, − a fizetésre vonatkozó megbízását a terhelés megkezdéséig visszavonni, módosítani. A számlatulajdonos köteles: − pénzét a bankszámlán tartani és pénzforgalmát ezen lebonyolítani, − a megbízások teljesítéséhez szükséges információkat megadni, − a bank szolgáltatásaiért jutalékot, illetve díjat fizetni, − adatszolgáltatásra. Egy vállalkozásnak többféle pénzforgalmi számlája lehet: − Elszámolási számla: a folyamatos gazdálkodáshoz szükséges pénzeszközök kezelésére szolgál (látra szóló betétszámla). A teljesítések után a bank forgalmi jutalékot számít fel, a számla állománya után pedig kamatot fizet. A számla átmenetileg

hitelszámlaként is funkcionálhat, ha a bank és a számlatulajdonos folyószámlahitel-szerződést kötött. − Elkülönített számla, − Lekötött és tartós betétszámlák, − Hitelszámlák, − Egyéb célelszámolási számlák. Bankszámla feletti rendelkezés A bankszámla feletti rendelkezésen a bankszámláról való fizetés jogát értjük. A pénzforgalom biztonsága megköveteli, hogy a bankszámla felett mindenkor csak az arra jogosult személyek 66 rendelkezhessenek. Ezért a rendelkezési jog akkor nyílik meg, amikor a számlavezető bankhoz a gazdálkodó szerv vezetője a számla felett rendelkezésre jogosultak nevét és aláírását egy formanyomtatványon - aláírás-bejelentő lapon, általában két példányban bejelentette. (323minta ) A bejelentéshez mellékelni kell a vezető kinevezési okiratát és aláírását, melyet igazolni kell (felettes hatóság, közjegyző – aláírási címpéldány, 3.qqqminta) Minimálisan két

aláírót kell megadni, hiszen a megbízások teljesítéséhez minden esetben két bejelentett személy együttes aláírása szükséges (kiköthető, hogy bizonyos aláírásnak szerepelnie kell). Aláírási jog visszavonását mindig írásban kell bejelenteni, s új aláírókat kell megadni. A megbízások teljesítése előtt a bank minden esetben ellenőrzi az aláírók rendelkezési jogosultságát, az aláírások valódiságát. Bankszámlakivonat A bankszámla forgalmáról a számlavezető bank rendszeresen értesítést, ún. bankszámlakivonatot küld A számlakivonat tartalmazza a számlatulajdonos nevét, a pénzforgalmi jelzőszámát, a kivonat sorszámát, a könyvelés napját, a számla nyitóegyenlegét, a számla Tartozik illetve Követel forgalmát, valamint a számla záró egyenlegét – mindezt a bank szemszögéből. (461 minta) A vállalkozás a bankszámlaforgalmában bekövetkezett változásokat a kapott bankszámlakivonat alapján rögzítheti le,

s köteles a bankszámláit a pénzintézettel azonos bontásban vezetni. 5.612 A pénzforgalom A bankszámlák közötti pénzforgalom átírással lebonyolított pénzforgalom az ún. zsírórendszer segítségével. A vállalkozások pénzforgalmuk lebonyolítására különféle nyomtatványokat használnak, melyek a pénzvilágban egységesek, de mindenki a saját bankjától vásárolja, mint banknyomtatványt. A pénzforgalmi nyomtatványokat a pénzintézet által meghatározott módon kell a számlatulajdonosnak a számláját vezető pénzintézettől igényelnie (természetesen az igénylés teljesítésének átfutási idejét figyelembe kell venni) Nyomtatványrendelési megbízás. A nyomtatványokat jól olvasható módon - javítás nélkül - tintával, írógéppel vagy nyomtatóval kell kiállítani és aláírni. A nyomtatványok általában több példányosak, fajtájuk illetve példányszámuk attól függ, hogy mely fizetési móddal kapcsolatosan kerülnek

kiállításra. A pénzforgalomban többféle fizetési módot ismerünk, a vállalkozások ezek lényegét ismerve alkalmazzák őket. A pénzforgalom készpénz és elszámolási forgalom útján történik. 5.6121 Készpénzforgalom és nyomtatványa Házipénztár A bankjegyekkel és érmékkel lebonyolított forgalmat nevezzük készpénzforgalomnak, ilyenkor a készpénz átadásával a fizetés azonnal megtörténik. Készpénz befizetése bankszámlára − Készpénz befizetése a bank ablakainál: a bank pénztárablakainál az általuk rendszeresített Befizetési lappal lehetséges. A kft alapításakor az induló tőkét ilyen banknyomtatványon lehet befizetni. 67 − Készpénz-átutalási megbízás: a nyomtatványt a bank a számlatulajdonos kérésére bocsátja rendelkezésre. Már előre feltüntették rajta a számlatulajdonos nevét, székhelyét, bankszámlaszámát. A feladónak az összeget és a saját adatait kell csak bejegyeznie Készpénz kifizetés

bankszámláról − Készpénzfelvételi utalvány: a bankszámláról történő készpénz felvételére szolgál. Az utalványon a számlatulajdonos felszólítja a bankját, hogy az utalvány benyújtójának, az azon feltüntetett összeget a számlakövetelése terhére készpénzben fizesse ki. − Kifizetési utalvány: a számlatulajdonos, az általa benyújtott ezen utalványon kéri fel bankját, hogy az utalványon szereplő címzettnek készpénzben fizesse ki az azon feltüntetett összeget. Leggyakrabban a magánszemélyek részére történő kifizetéseknél alkalmazzák (pl. táppénz, levont gyermektartás, megbízási díj, stb) Házipénztár, készpénzmozgások A közvetlen készpénzforgalom (bankjegy és érmeforgalom) lebonyolítása a házipénztáron keresztül történik. A készpénzforgalommal azonnal megtörténik a fizetés, azonnali pénzmozgást jelent. A pénztárat területileg is elhatárolt helyiségben, tűz- és betörésbiztos helyen kell

kialakítani. A pénz szállítására, a pénz megfelelő helyen történő őrzésére szabályok vannak, melyek nagyban függnek a napi pénzforgalom nagyságrendjétől (páncéldoboz, páncélszekrény, trezor). A pénztár feladata: a készpénzforgalom zavartalan lebonyolításához szükséges pénzmennyiség biztosítása, kezelése, őrzése. A számviteli törvény a vállalkozásoknak Pénzkezelési Szabályzat készítési kötelezettséget ír elő. A szabályzat meglétéért, a készpénzforgalom rendjének kialakításáért, a pénzkezelés szabályainak betartásáért a vállalkozás vezetője felelős. Ő állapítja meg a pénztárban a maximálisan rendelkezésre álló készpénz összegét is - keret vagy ellátmány – a készpénz-forgalom igényt és a biztonságos őrzést figyelembe véve. Pénztáros: a pénz kezelésével megbízott személy, aki anyagi felelősséggel tartozik, s ezt nyilatkozat aláírásával veszi tudomásul. Feladata: a készpénz

és egyéb értékcikkek (értékpapírok, bélyegek, értékjelzéssel ellátott nyomtatványok, stb.) őrzése, kezelése, illetve a nyilvántartások, elszámolások vezetése. Nyilvántartások, bizonylatok: − Bevételi pénztárbizonylat, − Kiadási pénztárbizonylat, − Pénztárjelentés (Időszaki vagy Napi pénztárjelentés), − Utalványozók névsora (Pénzkezelési Szabályzat melléklete). Minden pénzmozgásnál bevételezési illetve kiadási bizonylatot kell kitölteni, s a kifizetés jogosságát (utalványozó) ellenőrizni kell. A pénzmozgás jogcímétől függően másmás személy lehet az utalványozó, aki a kiadások kifizetését, a bevételek beszedését elrendelheti. Ilyen jogkörrel megbízott személyek aláírás mintáját az Utalványozók névsora tartalmazza. A pénztáros kifizetés előtt köteles az aláírást ellenőrizni Csak a szabályszerűen kiállított, érvényesített és utalványozott kiadási pénztárbizonylat alapján lehet

a pénztárból pénzt kifizetni. Kifizetéskor meg kell győződni arról, hogy a pénzt felvevő személy arra jogosult–e. Pénztári bizonylatokra mintát a 462 minta mutat be A vállalkozás vezetője rendelkezik abban is, hogy a házipénztárt naponta vagy legalább hetente le kell zárni (pénzforgalom számától függ).- ezt híjuk pénztárzárlatnak, melynek 68 bizonylata a Pénztárjelentés. A pénztárjelentésnek könyvelési, ellenőrzési és elszámoltató szerepe van. A pénztárzárlat során meg kell állapítani a készpénzállományt, a tényleges pénzállományt egyeztetni kell a nyilvántartással, és az esetleges eltérések okait haladéktalanul fel kell deríteni. Az eltérésről és rendezéséről jegyzőkönyvet kell felvenni Időszaki pénztárjelentésre mintát a 4.63 minta mutat be Ha a pénztáros bármely okból helyettesíteni kell, vagy a beosztásából végleg távozik, pénztárzárlatot kell tartani. 5.6122 A számlapénzforgalom

és nyomtatványai A bankszámlapénz-forgalom a bankszámlák közötti átírással lebonyolított pénzforgalom. A bankszámlapénz-forgalomban a fizetés úgy történik, hogy a bank a kapott rendelkezés szerint megterheli a kötelezett bankszámláját, és elismeri a jogosult számláját. A számlapénzforgalom alkalmazott formái között abban van különbség, hogy ki és milyen feltételekkel kezdeményezi a fizetést a megbízás (formanyomtatvány) bankhoz történő benyújtásával. A bankszámlák közötti megbízások fajtái: • Átutalási megbízás: ebben a fizetési módban a teljesítést a számlavezető bankjánál a kötelezett (adós) kezdeményezi. Azzal bízza meg a számláját vezető bankot, hogy a megbízáson feltüntetett összeggel bankszámláját terhelje meg, és a kedvezményezett (jogosult) bankszámláján írja jóvá, vagy ha azt más bank vezeti, utalja át. Lásd 464 minta. Gyakoriságát tekintve a legtipikusabb fizetési mód, külön

megállapodás nélkül minden esetben így történik a fizetés. • Beszedési megbízás (inkasszó): Ezt a fizetési megbízást a jogosult (a kedvezményezett) kezdeményezi. A beszedési megbízásnak két formáját ismerjük: határidős és azonnali inkasszó. • Okmányos meghitelezés (akkreditív): a pénzintézet a kötelezett megbízása alapján saját nevében arra vállal kötelezettséget, hogy ha a kedvezményezett meghatározott határidőn belül a meghatározott okmányokat hozzá benyújtja, akkor az okmányos meghitelezésben meghatározott összeget részére kifizeti, megtéríti. • Átvezetési megbízás: a számlatulajdonosoknak a saját bankszámlái közötti könyvelési művelet végrehajtására szolgál, pl. pénzeszközök elkülönítésére, forintfedezet elkülönítésére, stb. A nyomtatványok kitöltése, aláíratása a pénzügyi csoportvezető felelőssége. Ma már a számítástechnika fejlődése lehetővé teszi, hogy a

vállalkozások közvetlen kapcsolatot létesítsenek a bank informatikai rendszerével. Így bankszámlájuk forgalmát bármikor megtekinthessék, esetlegesen megbízásokat is adjanak. Az elektronikus aláírások elterjedése esetén pedig a jövő útja mindenképpen ez. 5.62 Bejövő számlák nyilvántartása, kiegyenlítése A beszerzés során a szállítóktól beérkezett számlákat formailag és tartalmilag ellenőrizni kell. A számlán szereplő adatokat össze kell hasonlítani a szállítólevéllel Ha az ellenőrzés során hiányosságokat, eltéréseket találunk, akkor haladéktalanul értesíteni kell a szállító vállalkozást, s kérni kell a hiba korrigálását. Nagyon fontos a formailag és tartalmilag is hibátlan, a jogszabályi előírásoknak megfelelő számla, mert az általános forgalmi adó visszaigénylése csak ilyen okmány alapján lehetséges. 69 A beérkezett számlákat „A beérkezett számlák és az előzetesen felszámított

általános forgalmi adó nyilvántartása” könyve be kell vezetni. Ezt a nyilvántartást nem szükséges formanyomtatványban kézzel írva vezetni, számítógépes nyilvántartás is lehet, de a szükséges tartalmi követelményeknek meg kell felelni. A vezetett ÁFA nyilvántartás alapján készül majd havonta, negyedévente esetleg évente az ÁFA Adóbevallás. A beszerzés általában nem készpénzfizetéssel történik, tehát legtöbbször később kerül sor a számla pénzügyi rendezésére. Így a fizetési határidőre figyelni kell, s a pénzügyi alrendszer feladata a számla kiegyenlítése, az átutalási megbízás elkészítése, benyújtása a számlavezető bankba. Ezt úgy kell megtenni, hogy a megadott fizetési határidőn belül a pénzügyi rendezés lebonyolítható legyen. Természetesen ennek feltétele, hogy a kiegyenlítéshez szükséges pénzösszeg rendelkezésre álljon, de ez már a finanszírozás témakörbe tartozik. A fizetési

határidőt az ÁFA nyilvántartás és a Szállítói folyószámla nyilvántartás is tartalmazza – tehát ezek alapján is figyelhető. Célszerű azonban külön vezetni egy tervezett pénzforgalom nyilvántartást, hiszen a finanszírozás szempontjából ez nagy segítséget jelent. Ebben a nyilvántartásban megjelennek a tervezett pénz be és kifizetések, így könnyen megállapítható, hogy lesz e pénzügyi fedezete a számla kiegyenlítésnek. A számla egy példányát ellenőrzés és nyilvántartásba vétel után a számviteli munkacsoportnak kell átadni. 5.63 Szállítói folyószámlák vezetése, törzsadatok nyilvántartása A beérkezett, de ki nem egyenlített számlák szállítói tartozást jelentenek. A Szállítói folyószámla nyilvántartás az analitikus könyvelés egyik nyilvántartása. Egyeztetési lehetőséget biztosít a számvitellel. A beérkezett szállítói számlákat ebben a nyilvántartásban kell lerögzíteni, melyben az adott

számla adatain túl a szállítói törzsadatok is szerepelnek. A nyilvántartásból bármikor leolvasható a még ki nem egyenlített számlák adata, az egyes szállítókkal szembeni tartozás. Ha a számla kiegyenlítéséről a bankszámla kivonat megérkezik, akkor a pénzügyi rendezés időpontját a nyilvántartásba be kell vezetni, a szállító azonosítására a pénzforgalmi jelzőszám ad segítséget. A számlarendben meghatározott időközönként a számvitellel kötelező egyeztetést kell végezni Évente legalább egyszer leltározni is kell, mely az egyes szállítókkal szemben fennálló tartozás egyeztetését jelenti egy adott időpontra vonatkozóan. Ezt levélben teszik meg a vállalkozások. 5.64 Kimenő számlák nyilvántartása, ellenőrzése Értékesítéskor, a vállalkozás által kibocsátott számlát számviteli bizonylatként kell kezelni, formai és tartalmi helyességéért, az okmányban feltűntetett adatok valódiságáért a kibocsátó

(a vállalkozás) felelős. A számla tartalmának meg kell egyeznie az értékesítéskor kiállított szállítólevél adataival, melyből a vevőtől visszakapott egy példány, az ún. Átvételi elismervény is csatolandó a számlához. A kiállított számlát a vállalkozásnál maradó példánya alapján be kell vezetni a „Kimenő számlák és a fizetendő általános forgalmi adó nyilvántartás”-ba. A kimenő számlák esetében a pénzügyi teljesítést nem mi kezdeményezzük (leggyakrabban alkalmazott fizetési mód az átutalás), tehát ilyen feladatunk nincs. De fontos figyelni, hogy a megadott fizetési határidőre a pénzügyi rendezés megtörténik-e, ha esetleg késik a teljesítés, akkor feladataink vannak (később részletesen írunk erről). A számla egy példányát ellenőrzés és nyilvántartásba vétel után a számviteli munkacsoportnak kell átadni. 70 5.65 Vevői folyószámlák vezetése, vevők törzsadatainak nyilvántartása A

kimenő, de ki nem fizetett számlák vevői követelést jelentenek. A Vevői folyószámla nyilvántartás is az analitikus könyvelés egyik nyilvántartása és szintén egyeztetési lehetőséget biztosít a számvitellel. A kimenő vevői számlákat ebben a nyilvántartásban kell lerögzíteni, melyben az adott számla adatain túl a vevői törzsadatok is szerepelnek. A nyilvántartásból bármikor leolvasható a még ki nem egyenlített számlák adata, az egyes vevőkkel szembeni követelés. Ha a számla kiegyenlítéséről a bankszámla kivonat jóváírási értesítése megérkezik, akkor a pénzügyi rendezés időpontját a nyilvántartásba be kell vezetni. A számlarendben meghatározott időközönként a számvitellel kötelező egyeztetést kell végezni, s évente legalább egyszer leltározni is kell. 5.66 Egyenlegközlő levelek küldése, fogadása, egyeztetés A vállalkozások számviteli politikájuk keretében elkészítik Leltározási Szabályzatukat.

Ebben meghatározzák a leltározás alapvető szabályait, menetét, stb. Ez tartalmazza azt is, hogy milyen időközönként kerül sor az egyes eszközök és források leltározására, mert a jogszabály ebben csak annyit ír elő, hogy egyszer egy évben kötelező leltározni. A követelések és kötelezettségek leltározása egyeztetéssel történik. A leltározást végző vállalkozás a nyilvántartásai alapján ír a partner vállalatnak egy Egyenlegközlő levelet a vele szemben fennálló követés vagy tartozás összegéről. Ha a másik fél ezt a követelés vagy tartozás összegét elismeri, akkor nem reagál a megadott időn belül a levélre – azon az alapon, hogy a hallgatás beleegyezést jelent. Ha nem tartja jogosnak az összeget, akkor kapcsolatba lép a levelet küldő vállalkozás munkavállalójával, s megpróbálják a helyzetet tisztázni. 5.67 Fizetési határidőn túli vevő i illetve szállítói állományok kimutatása A vevői követelés

illetve a szállítói tartozás pénzügyi rendezésének optimális körülmények között a számlában feltűntetett fizetési határidőig meg kell történnie. A hétköznapi életből is ismerjük, hogy sajnos ez nem mindig van így. Lehet, hogy fizetőképesség vagy fizetőkészség hiánya van a háttérben, de az is lehet, hogy csak figyelmetlenség. A pénzügyileg nem rendezett szállítói tartozásért a fizetési módból adódóan (átutalás) a vállalkozás a felelős – finanszírozási gondok vannak. Ha az átmeneti fizetési nehézségeket ismerjük előre, akkor a korrekt üzleti magatartás legalább jelezni ezt a partnernek, s közösen megtalálni a mindkét fél számára kedvező megoldást (pl. váltó, késedelmi kamattal növelt kifizetés, átütemezés, stb.) A gondok igazán akkor vannak, ha ez a pénzügyi helyzet tartós, ilyenkor több megoldási út is van, de ennek ismertetése itt nem cél. A vevői követelések, kintlévőségek legtöbbször

a partner vállalat üzleti magatartásának következménye – itt ő kezdeményezi a fizetést. Az első megoldás a fizetési felszólítás, a késedelmi kamatterhelés (lásd következő rész), a fizetési meghagyás. A gond akkor van, ha ennek ellenére sem tud vagy nem akar a vállalat fizetni. Az ilyen követelésekről külön nyilvántartást kell vezetni, s természetesen mindent meg kell tenni a követelés behajtásáért. 71 5.68 Fizetési felszólítás, kamatterhelés Ha a vevő nem fizet a megadott határidőn belül, akkor fel kell szólítani, mely Fizetési felszólítás (4.65 minta) küldésével történik A vevőt hivatalos levél formájában, udvarias, de határozott megfogalmazással, megadott napon belüli fizetésre kell felszólítani. A fizetési határidő másnapjától késedelmi kamatot lehet felszámítani, melynek kamatlába a mindenkori jegybanki kamatláb kétszerese. Korábban a vállalkozások általában nem éltek ezzel a

lehetőséggel, a mai piacgazdaság azonban életre kelltette alkalmazását. 5.69 Fizetendő adók számítása, bevallása, pénzügyi rendezése Az általános forgalmi adóról és egyéb költségvetéssel szembeni fizetési kötelezettségről is bizonyos időközönként Adóbevallás beadását írják elő az adózással kapcsolatos anyagi és eljárási jogszabályok. A fizetendő adó nagyságrendjétől függően havonta vagy negyedévente, ritka esetben évente kell eleget tenni ennek az adókötelezettségnek – részletes tárgyalására nem térünk ki, a gyakorlás miatt az irodai gyakorlatok során havi adóbevallást kell készíteni. Adóbevallások A bevallások elkészítésének határideje az adott időszakot követő 20.-a, tehát követő hó 20.-a illetve negyedévet követő hó 20-a Éves bevallás készítésének határideje követő év 15e, a társasági adó és a helyi iparűzési adó esetében pedig követő év május 31-e A bevallást vásárolt

formanyomtatványon vagy az internetről letöltött nyomtatványon kell megtenni. A bevallásban lehetőség szerint nem szabad javítani, ha mégis szükséges, akkor azt szabályszerűen kell megtenni (javítás ténye, személye, időpontja, eredeti bejegyzés olvasható). Az adóbevallásokat a vezetett nyilvántartás (ÁFA), a kapott feladások (munkaügyi csoport), illetve a pénzügyi csoport számításai alapján kell kitölteni (társasági adó, iparűzési adó). Az adóbevallások hátoldalán mindig található kitöltési útmutató, interneten való letöltés esetén pedig általában a kitöltés során a számszaki és formai ellenőrzés is elvégezhető. Adóbefizetések Az adók befizetésének adott határideje van, késedelmes teljesítés következményekkel jár. Általános forgalmi adót követő hó 20-ig (negyedévet követő hó 20-ig), munkaadói, munkavállalói járulékot követő hó 20-ig, társasági adó előleget minden hónap 20-áig kell

fizetni. Személyi jövedelemadót, nyugdíjbiztosítási, egészségbiztosítási járulékot, egészségügyi hozzájárulást követő hó 12-éig kell befizetni. A helyi önkormányzat felé fizetendő adókat (kommunális adó, iparűzési adó, stb.) évente két részletben kell megfizetni, március 15-ig illetve szeptember 15-ig. Az adófizetés átutalási megbízással történik. A közzétett APEH pénzforgalmi számlákra általában ezer forintra kerekítve kell az önadózással meghatározott összeget átutalni. 5.610 Munkabérrel kapcsolatos elszámolások pénzügyi rendezése A munkabérek számfejtése, a fizetési kötelezettségek megállapítása, nyilvántartások vezetése, egyes bevallások elkészítése a munkaügyi csoport feladata. A havi bérszámfejtés elvégzése után a bérekről, a levonásokról, a fizetendő járulékokról a munkaügyi alrendszer feladást készít a pénzügy és a számvitel felé. 72 A pénzügyi munkatársaknak a

feladások alapján a járulékokat, a levonásokat át kell utalni, a béreket ki kell fizetni a pénztárból vagy a dolgozók bankszámlájára kell átutalni. A előző havi bér kifizetésének 10-ig kell megtörténnie. Készpénzes bérfizetés esetén a pénzt a kifizetéshez szükséges címletekben fel kell venni a bankszámláról, be kell vételezni a pénztárba, majd pénztárkiadási bizonylat alapján kifizetni. A dolgozóktól levont járulékok, illetve a vállalkozás által fizetendő egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulékok átutalásának határideje 12-e. Száz fő foglalkoztatott felett a vállalkozás társadalombiztosítási kifizetőhely. Ilyen esetben a bérrel együtt családi pótlékot, táppénzt is fizet a vállalkozás. 5.611 Egyeztetés a számvitellel, a beszerzéssel, az értékesítéssel, a munkaügyi csoporttal Az egyes vállalati egységekkel való kapcsolatról már az adott alrendszerek ismertetésénél, illetve ebben a

pénzügyi részben is volt szó. Javasoljuk ennek áttekintését Kiemelten felhívjuk a figyelmet a nyilvántartások egyeztetésére, az egyezőségek fontosságára, mely egy önkontrollt, egy ellenőrzési lehetőséget is jelent. A másik nagyon fontos egyeztetés a pénzforgalomhoz kötődik. Az egyes egységek által végrehajtott feladatok mindig valamilyen pénzmozgást is indukálnak. A finanszírozás szempontjából nagyon fontos, hogy a pénzügyi egységhez eljusson minden ilyen információ, illetve egy-egy ügylet megkötése előtt konzultáljanak a pénzforgalmat lebonyolítókkal (pénzügyi fedezet, fizetési határidő, stb.) A kapott információk, az előre ismert illetve várható fizetési kötelezettségek alapján célszerű készíteni pénzforgalmi tervet. A terv tartalmazza időrendi sorrendben a várható pénzmozgásokat (nem feltétlenül kell forintra pontosan ismerni, elég egy kb. összeg ismerete, pl. bérrel kapcsolatos kötelezettségeknél),

illetve a rendelkezésre álló pénzeszközöket A készített kimutatásból megtudható, hogy a vállalkozás az adott időpontokban eleget tud e tenni fizetési kötelezettségeinek, rendelkezésre áll-e esetlegesen felesleges pénz, amely leköthető, befektethető, szükséges-e valamilyen idegen forrás igénybe vétele. Ez már átvezet a finanszírozás, a hitelezés, a befektetés témakörbe. 73 5.7 HUMÁN ERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁS A Humán erőforrás gazdálkodás - vagy ahogy korábban hívták a Munkaügy - a vállalkozás egyik legkülönlegesebb erőforrását, a humán erőforrást biztosító és az azzal kapcsolatosan felmerülő feladatokat ellátó szervezeti egység. Az alrendszer feladatát a Személyzeti vezető irányítja, beosztott munkatársa a Bér- és TB ügyintéző. Felső vezetőjük a Gazdasági igazgató. A humán erőforrás gazdálkodás feladatai: • Munkaerő-gazdálkodás, • Munkaviszony létesítésével, a munkaviszony

megszűnésével és megszüntetésével járó feladatok elvégzése, • Személyi nyilvántartások vezetése (4.71 minta), • A ténylegesen teljesített munkaidő nyilvántartása, mely adatot szolgáltat a bérszámfejtéshez, • A havi bérek és egyéb juttatások számfejtése, előkészítése a tényleges bérfizetéshez, • Jövedelemmel, levonásokkal kapcsolatos nyilvántartások vezetése, • Társadalombiztosítási és járulékfizetési kötelezettség valamint az erre vonatkozó nyilvántartások, • Különféle feladások elkészítése (számvitel felé, pénzügy felé), • Az előírt adatszolgáltatások teljesítése. 5.71 Munkaerő-gazdálkodás: Az ember egy különleges termelési tényező, hiszen: − tudatosan végzi tevékenységét, − a vállalati célok megvalósításának eszköze, − önmegvalósítás igénye, döntési szabadság jellemzi, − önálló, szabad akarata van, képes szabályozni teljesítményét, cselekedeteit. Ezzel a

különleges és egyben drága erőforrással hatékonyan kell gazdálkodni. A munkaerőgazdálkodás feladatai az alábbiak: − munkaerő-szükséglet felmérése, − munkaerő-szükséglet kielégítés fedezete, forrása, − munkaszervezés, munkakapcsolatok kialakítása, − bérgazdálkodás kialakítása, működtetése, ösztönzési rendszer. 5.711 Munkaerő-szükséglet Munkaerő-szükséglet: munkaerőigény, mellyel kielégíthető a vállalkozási stratégia, a szervezeti struktúra munkakörönként. A munkaerő-szükséglet nem csupán létszámszükségletet jelent. A munkaerő-szükségletnek több összetevője van. Ezek a létszám, a munkaerő struktúra, ahol vizsgáljuk a szakképzettséget, az alkalmasságot, fontos vizsgálandó elem a munkateljesítmény, illetve a különböző törvényes előírások. A törvényes előírásoknál elsősorban a Munka Törvénykönyve által megfogalmazottakat értjük. Munkakör: egy személyre vonatkozó vállalati

feladat, amely pontosan meghatározott tudást, képességet feltételez (Munkaköri leírás). 74 A munkáltatók a megüresedett vagy az új helyekre többféle módon kereshetnek embert. Lehet cégen belüli kinevezés, ismerősök, ott dolgozók megkérdezése, munkahelyi hirdetőtáblán való hirdetés, régebbi önéletrajzok, pályázatok áttekintése, magánközvetítők megkeresése, munkaügyi kirendeltségek felkeresése illetve újsághirdetés segítségével. A humán erőforrás osztály munkatársainak tisztában kell lenni, milyen a jó önéletrajz és pályázat, valamint hogyan bonyolítsanak le egy felvételi elbeszélgetést. 5.712 Önéletrajz, pályázat, pályáztatás Az önéletrajz Az önéletrajz tartalma, lényege a gazdasági, társadalmi életben bekövetkezett változásoknak megfelelően átalakult. Ma már nem a személyi adatok, a politikai életben való szereplés, ideológiai nézet kifejtésére kell helyezni a hangsúlyt. Cél: Hatásosan

és vonzóan kell bemutatni képzettségünket, tapasztalatainkat, hogy feltétlenül eljussunk az első, bemutatkozó beszélgetésre! Az önéletrajz tartalma: • Személyi adatok - nagyon röviden • Iskolai tanulmányok - végzettség, idegen nyelvismeret, kiegészítő tanulmányok (időrendileg fordított sorrendben, elől a legfrissebb) • Szakmai gyakorlat - hol dolgozott eddig, milyen területen tett szert gyakorlatra (időrendileg fordított sorrendben, elől a legutolsó) • Emberi és szakmai adottságok - mi az erőssége (szakmai és emberi vonatkozásban). az emberekhez, munkáltatókhoz való viszony • Egyesületi tagság, tevékenység - szakmával kapcsolatos, hobby • Szakmai cél - jelenleg pályázott munkakörhöz kapcsolódóan illetve a jövőben Az önéletrajzot is dátummal és aláírással zárjuk. (472 minta) Az önéletrajz formai követelményei: Az önéletrajzot lehetőleg saját kezűleg írjuk, ha nincs kikötés szakmai önéletrajz

írásánál megengedett a számítógéppel készítés is. Természetes a papír legyen kifogástalan, nagyon rossz fényt vett ránk, ha koszos, gyűrött, szamárfüle van. A toll is szépen fogjon, ne hagyjon tintafoltot. Leendő munkahelyünkön, felvételi elbeszélgetés előtt a másik fél erre tekintve alkotja rólunk az első benyomását, mely a hétköznapi életből is ismert, hogy sokszor meghatározó tényező egy kapcsolat kezdetén. A pályázat A pályázattal valamilyen meghirdetett állásra, munkakörre jelentkezünk. A pályázati kiírás már utal a pályázat elengedhetetlenül szükséges tartalmára. Emellett természetesen van egy elvárt, kötelező tartama is! Cél: a pályázatból annak kell kiderülnie, hogy Ön a legalkalmasabb a munkakör betöltésére! A pályázat tartalma: • Iskolai végzettség - több végzettség esetén a munkakör betöltéséhez szükséges, esetleg feltételként előírt végzettséget ki kell emelni. 75 • •

• Szakmai életút - konkrétan eddig hol állt alkalmazásban, milyen munkakört töltött be, mennyi ideig, stb. A vállalkozás szempontjából a referencia miatt szükséges Jövőkép - mit szeretne megvalósítani, mi az elképzelése arra az esetre vonatkozóan, ha elnyeri az állást. Igények - anyagi (igényelt éves jövedelem, esetleg egyéb igények, pl. gépkocsi használat, munkatársak, technikai eszközök, stb.) Szakmai előmenetellel, felelősséggel, hatáskörrel, jogkörrel kapcsolatos elvárások, igények. A pályázat formai követelményei: A pályázat külső alakjára, esztétikájára ugyanaz érvényes, mint az önéletrajzra. Eltérés csupán annyi, hogy a pályázatot nem feltétlen szükséges saját kezűleg írni. 5.72 Munkaviszony létesítésével, a munkaviszony megszüntetésével járó feladatok elvégzése megszűnésével és A munkaviszony létesítésével, a munkaviszony megszűntetésével és megszűnésével járó feladatokat

az alapvető munkajogi fogalmak ismertetésén keresztül tekintjük át. Jól lehet ezen ismeretek bővebbek, mint amit egy gyakorlócég működésénél tudni kell, de a gyakorlócég munkatársai egyszer maguk is munkavállalók, vagy munkáltatók lesznek, s nem árt bizonyos munkajogi kérdésekkel tisztában lenniük. 5.721 Munkajogi alapfogalmak Munkaviszony A munkáltató és a munkavállaló kölcsönös megállapodása. Jogviszony, amely munkavégzésre irányul. A munkaviszony jellemzői: − a munkáltató széleskörű utasítási joga, − a munkáltató által meghatározott helyen, időben, szervezett keretek között kerül sor a munkavégzésre, − a munkavállaló részére járó munkabért havonta, utólag kell megfizetni, − a munka rendszeres jellege, − a munkavállaló függő helyzete, a munkavállaló rendelkezésre állási kötelezettsége, − a munkáltató eszközeivel való munkavégzés, − a munkavállaló személyes munkavégzési

kötelezettsége, − a munkaszerződés írásba foglalása kötelező, − a munkaszerződésnek tartalmaznia kell a Munka Törvénykönyvében meghatározott kötelező tartalmi elemeket. A munkaviszonyon kívül lehet más munkavégzésre irányuló jogviszonyt is létesíteni, pl a megbízási jogviszony, valamint a vállalkozási jogviszony. Munkavállaló Az lehet, aki 16. életévét betöltötte Korlátozottan cselekvőképes személy törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül is létesíthet munkaviszonyt. A munkaviszony szempontjából fiatal munkavállaló az, aki 18. életévét még nem töltötte be Munkaviszony létesíthető a 15. életévét betöltött, általános iskolában, szakiskolában, középiskolában nappali rendszerű képzésben tanulmányokat folytató tanuló esetén a nyári szünet ideje alatt. 76 Nő és fiatalkorú olyan munkára nem alkalmazható, amely testi alkatára, fejlettségére tekintettel, hátrányos következményekkel

járhat. Munkáltató Az lehet, aki jogképes. Köteles a munkavállalóval közölni, hogy a munkaviszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket (munkáltatói jogkört) mely szerv vagy személy gyakorolja, teljesíti. Munkaviszony - munkaszerződés A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre. A szerződés két személy, vagy szervezet közös megegyezésen alapuló - írásba foglalt - megállapodása, amelyből a szerződést kötő felekre nézve kölcsönös jogok és kötelezettségek keletkeznek. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni. Alapvető tartalma: munkavállaló személyi alapbére, munkaköre, munkavégzés helye, a felek neve, illetve a munkavégzés szempontjából lényeges adatai. Munkaszerződés érvényesen csak írásban lehet megkötni (egyébként érvénytelen, de erre csak a munkavállaló hivatkozhat 30 napon belül). Körültekintően kell eljárni! (473 minta) A munkaszerződés megkötésével

egyidejűleg a munkáltató a munkavállalót tájékoztatja: − az irányadó munkarendről, − a munkabér egyéb elemeiről, − a bérfizetés napjáról, − a munkába lépés napjáról, − a rendes szabadság mértékének számítási módjáról és kiadásának rendjéről, − a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, valamint − arról, hogy a munkáltató a kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e. A munkáltató ezt a tájékoztatást legkésőbb a munkaszerződés megkötésétől számított 30 napon belül írásban is köteles a munkavállaló részére átadni. A munkaviszony kezdete a munkába lépés napja. Munkaviszony lehet határozott vagy határozatlan idejű. Általános elv, hogy a munkaviszony a felek eltérő megállapodásának a hiányában határozatlan időtartamra jön létre. A határozott idejű munkaviszony időtartama maximum öt év lehet. Ebbe az öt évbe beleszámít, ha

a felek a szerződést meghosszabbítják, vagy új szerződést kötnek határozott időre. Határozott idejű munkaviszony 1 nap tovább foglalkoztatás esetén határozatlan idejűvé alakul. Próbaidő Kiköthető, időtartama 30 nap (kollektív szerződés max. 3 hónap) Próbaidő alatt bármely fél azonnali hatállyal megszüntetheti a munkaviszonyt. Munkaszerződés módosítása Csak közös megegyezéssel történhet. Tartósan munkából távol lévő dolgozók (sorkatonai vagy polgári szolgálat, gyermek ápolása miatti fizetés nélküli szabadság) személyi alapbérének módosítása is e témakörbe tartozik. Kollektív szerződés A munkáltató, a munkáltatói érdekképviseleti szervezet, másrészről a szakszervezet hozza létre. A munkaviszonnyal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módját az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét, a kollektív szerződést kötő 77 felek közötti

kapcsolatrendszert szabályozhatja. A munkáltatónál egy kollektív szerződés köthető. Munkaviszony megszűnése Ebben az esetben a felek szándékán kívüli okból szűnik meg a munkaviszony, mely az alábbi esetekben fordul elő: − a munkáltató jogutód nélküli megszűnésekor, − a munkavállaló halálakor, − határozott idő lejártakor. A munkaviszony megszüntetése A munkaviszony megszűntetésére vonatkozó megállapodást illetve nyilatkozatot írásba kell foglalni. A munkaviszony megszűntetésének formái: − a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével, − rendes felmondással, − rendkívüli felmondással, − próbaidő alatt azonnali hatállyal. Határozott időre szóló munkaviszony csak közös megegyezéssel vagy rendkívüli felmondással, illetőleg próbaidő kikötése esetén azonnali hatállyal szűntethető meg. A munkáltató felmondása esetén a hátralévő időre (max. egy évi) járó átlagkeresetet ki kell

fizetni. Rendes felmondás A munkáltató köteles indokolni. Csak a munkavállaló képességével, magatartásával ill a munkáltató működésével lehet kapcsolatos. A munkáltató nem szűntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt az alábbi időtartam alatt (Védett időtartam, még a követő 15 vagy 30 nap is): − betegség miatti keresőképtelenség (legfeljebb a betegszabadság lejártát követő egy év), − beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés, − közeli hozzátartozó otthoni ápolása miatti fizetés nélküli szabadság, − terhesség, szülési szabadság, − gyermek gondozása miatt kapott fizetés nélküli szabadság, − sor-vagy tartalékos katonai szolgálat, polgári szolgálat. Nyugdíjazás előtti 5 éven belül a munkáltató csak különösen indokolt esetben szűntetheti meg a munkaviszonyt. Felmondási idő: legalább 30 nap, de nem haladhatja meg az egy évet. A felmondási idő tényleges időtartama a

munkáltatónál töltött munkaviszony idejétől függ. A munkáltatói felmondás esetén a fele időtartam munkavégzése alól a munkavállalót mentesíteni kell, a töredék napot egésznek kell számítani. Időtartamára átlagkereset jár Végkielégítés: a munkáltató rendes felmondása és a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén jár, ha legalább a munkavállaló 3 évig állt munkaviszonyban. Nagysága 1 havi átlagkeresettől 6 havi átlagkeresetig terjed, a munkaviszonyban eltöltött időtől függően. A kollektív szerződés ettől eltérhet (természetesen a munkavállalóra nézve kedvezőbb mértékben). Rendkívüli felmondás A munkavállaló lényeges kötelezettséget szándékosan, súlyos gondatlansággal megszeg, illetve olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Ilyen 78 esetben a rendes felmondás szabályai nem alkalmazhatók. Ha a munkavállaló mond fel, akkor neki jár az

átlagkereset, a végkielégítés, sőt kártérítés. 5.722 Teendők a munkaviszony megszűnésekor A munkavállaló a munkaviszony megszűnésekor köteles a munkakörét az előírt rendben átadni és elszámolni a munkáltatóval. − munkabér, egyéb járandóságok kifizetése (az utolsó munkában töltött napon) − igazolások kiadása (munkaviszonyra vonatkozó és egyéb jogszabályokban előírt igazolások) Az igazolás tartalmazza : − a munkavállaló személyi adatait, − a munkavállaló TAJ-számát, − a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő tartamát, − a munkavállaló munkabéréből levonandó tartozást (jogerős határozat vagy jogszabály alapján), − a munkaviszony évében igénybe vett betegszabadság időtartamát, − a munkavállaló emelt összegű végkielégítésben részesülését. A munkáltató köteles igazolni azt is, ha a munkavállaló bérét a felsorolás negyedik pontja szerinti levonás nem terheli. Az igazolásnak

tartalmaznia kell a munkavállaló által választott magán-nyugdíjpénztár adatait is. A munkavállaló kérésére a munkaviszony megszűnésekor, illetve az azt követő egy éven belül a munkáltató köteles működési bizonyítványt kiadni, mely tartalmazza a betöltött munkakört, és a munkavállaló munkájának értékelését. 5.723 Munkavégzés Munkáltató kötelezettségei: A munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerinti foglalkoztatás, szabályok betartása, egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása (munkaszervezés, tájékoztatás, ismeretnyújtás, a munkaszerződésben foglaltaknak megfelelő bérfizetés). Munkavállaló kötelezettségei: Kijelölt időben és helyen munkára képes állapotban megjelenni és a munkaidőt munkával tölteni. A munkavállaló köteles a munkát a munkáltató utasítása szerint ellátni Elvárható szakértelemmel és gondossággal végezze munkáját, munkatársaival

tudjon együttműködni. Fontos a személyes feladat-végrehajtás, üzleti titok megőrzése. Köteles a munkáltató által kijelölt továbbképzéseken megjelenni és az előírt vizsgákat letenni. A további munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését be kell jelenteni a munkáltatónak. Tanulmányi szerződés: köthető, anyagi támogatást, pótszabadságot, elkötelezettséget jelent (mely max. 5 év ) Mindig írásban készül Munkaidő A munkavégzésre előírt idő, a kezdetétől annak befejezéséig tartó időtartam, amibe be kell számítani a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartamát is. A teljes munkaidő napi 8 óra (max. 12 óra lehet), heti 40 óra (legfeljebb 60 óra) Lehet egyenlőtlen elosztású, de ebben az esetben a napi munkaidő négy óránál rövidebb nem lehet. 79 Pihenőidő A munkaközi szünet (6 óra után, valamint minden további 3 óra munkavégzés után legalább 20

perc), a napi pihenőidő (befejezéstől másnapi munkakezdésig legalább 11 óra). A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie (bizonyos esetekben, legalább havonta egyszer legyen vasárnap). Szabadság Lehet fizetett vagy fizetés nélküli. A fizetett szabadság hosszabb időtartamú pihenőidő, melyre a dolgozót átlagkereset illeti meg. Az évi rendes szabadság alap- és pótszabadságból áll. Alapszabadság 20 munkanap + életkortól függően 30 napig emelkedik Pótszabadság: gyermekenként 2 nap, három vagy annál több gyermek esetén évi 7 nap, tanulmányi szabadság, fiatalkorú munkavállaló esetén évi 5 nap, stb. Amennyiben a munkavállaló évközben kezdi a munkát úgy számára időarányos szabadság jár. Az alapszabadsága 1/4–ét a munkavállaló kérésének megfelelően kell kiadni. A szabadságot esedékességének évében kell kiadni, kivételesen fontos gazdasági érdek miatt

meghosszabbítható a következő év június 30ig, kollektív szerződés pedig rendelkezhet december 31-ig. A munkáltató maximum két részletben adhatja ki a saját döntésű szabadságot. A szabadság mértékéről és a kiadásról a munkáltatónak nyilvántartást kell vezetni. A szabadságot pénzben megváltani tilos Betegszabadság: 15 nap, a munkavállaló részére távolléti díjának 80 %-a jár. A betegszabadság tárgyévben igénybe nem vett része később nem igényelhető. A munkáltató köteles nyilvántartani a munkavállalók szabadságával kapcsolatos adatokat. Rendkívüli munkavégzés A munkaidő beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, az ügyelet alatt, illetve a készenlét alatt elrendelt munkavégzés. A munkáltató rendkívüli munkavégzést csak különösen indokolt esetben rendelhet el, mely évenként legfeljebb 200, kollektív szerződés eltérő rendelkezése szerint maximum 300 óra lehet. Munka díjazása, munkabér A

munkavállalónak a munkaviszonya alapján munkabér jár. A személyi alapbért a munkaszerződésben kell megállapítani (legalább a kötelező minimálbér). A munkabért, a tárgyhót követő 10-ig kell kifizetni (késedelem esetén kamat). 5.73 A havi bérek és egyéb juttatások számfejtése A bérszámfejtés során a végzett munka alapján járó munkabért, a személyes közreműködés ellenértékét és egyéb személyi jellegű kifizetéseket, valamint a társadalombiztosítási juttatásokat állapítják meg és készítik elő a kifizetéshez. A gyakorlócég esetén alkalmazhatunk valamilyen kézi vagy gépi megoldást egyaránt. A kézi technikánál a nyomtatványboltban használatos nyomtatványokat használjuk, míg a gépi módszernél Excel program segítségével elkészíthetjük a szükséges jogszabályok ismeretében a dolgozók bérszámfejtési „programját”. A vállalkozások általában speciális bérszámfejtő szoftvereket használnak. A

bérszámfejtés bizonylatai: − Munkaidő-nyilvántartólapok: a ténylegesen letöltött munkaidő megállapítására szolgál (pl.: jelenléti ív, bélyegzőkártya, stb) 80 − − − − − − − Munkautalvány: mely tartalmazza az elvégzendő munkát, az érte járó bért, valamint a munka elvégzésének és díjazásának igazolását, a teljesítménybérezésnél használatos. 10-15 napos összesítők: keresetösszesítő az előző kettő alapján. Bérelszámolólap vagy egyéni bérnyilvántartó-lap: egy havi teljes keresetét mutatja a munkavállalónak (4.74 minta) Tartozás-nyilvántartólap: a bérszámfejtés során érvényesítendő, előírt tartozásokat mutatja (pl.: fizetési előleg, kártérítés saját munkáltatóval szemben) Levonási jegyzék: a bérfizetés során érvényesítendő levonásokat tartalmazza, melyekhez valamilyen határozat kapcsolódik, nem a saját munkáltatóval szembeni tartozások. Törzslap vagy

Bérnyilvántartó-lap: egy naptári évre szóló nyilvántartás, mely havi bontásban tartalmazza a dolgozó összes keresetét és levonásait (4.75 minta) Bérfizetési jegyzék: a munkabér és társadalombiztosítási ellátások kifizetését igazoló bizonylat (4.76 minta) A szorosan vett bérszámfejtés bizonylatain kívül havonta összesítést kell készíteni a munkabér és társadalombiztosítási kötelezettség költségkénti elszámolásához a számvitel részére, mely a főkönyvi elszámolás egyik bizonylata lesz. Ez az összesítő a Bérfelosztó ív A bérfelosztó ív adatot szolgáltat a pénzügyi osztály részére is a levonások és járulékok átutalására vonatkozólag, valamint információt nyerhetünk a bevallás és különféle adatszolgáltatások elkészítéséhez is. Mivel a bérfelosztó íven nem található meg minden adat (pl. a társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, munkaadói járulék), ezért a

pénzügyi részleg felé, hogy az adók, járulékok átutalását teljesíteni tudják célszerű egy belső feladást készíteni, mely valamennyi információt tartalmazza a bér- és járulék elszámolással kapcsolatosan. Ez a feladás kiválóan alkalmas a számviteli elszámoláshoz is (477 minta) 5.74 Társadalombiztosítási és járulékfizetési kötelezettség, valamint az erre vonatkozó nyilvántartások 5.741 Társadalombiztosítási és járulékfizetési kötelezettség A társadalombiztosítás kiadásainak fedezetére társadalombiztosítási járulékot, egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulékot, valamint táppénz hozzájárulást kell fizetni. Ezek alapján a következő járulék nemekről és mértékekről beszélhetünk (2004. évi mértékek): − A foglalkoztató: 29 % mértékű társadalombiztosítási járulékot fizet, ebből 18 % a nyugdíjbiztosítási járulék, 11 % az egészségbiztosítási járulék mértéke. − A biztosított:

nyugdíjjárulékot fizet, melynek mértéke 8,5 %, ha magán-nyugdíjpénztár tagja 0,5 % (magán-nyugdíjpénztári tagság esetén a magán-nyugdíjpénztárba 8 % tagdíj fizetendő), valamint 4 % mértékű egészségbiztosítási járulékot fizet. − A táppénz hozzájárulás a folyósított táppénz 1/3-a. A járulékokról a társas vállalkozás az adóbevallás részeként köteles bevallást benyújtani. A bevallás határidejétől eltérően a társas vállalkozás a járulékokat az elszámolt hónapot követő hónap 12-éig köteles befizetni az APEH által megadott számlaszámokra. Késedelmes teljesítés esetén késedelmi pótlékot szabnak ki. Amennyiben bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget a társas vállalkozás, úgy részére mulasztási bírságot szabnak ki. 81 A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály (A társadalombiztosítás ellátásaira és a

magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX Törvény, rövidítve Tbj) gyűjtőfogalomként használja A társadalombiztosítási jogszabályok alkalmazása szempontjából társas vállalkozásnak minősülnek a gazdasági társaságokról szóló törvény hatálya alá tartozó társaságok, így az alapított kft. is A biztosítottak köre a társas vállalkozásnál: − a társaság tevékenységében személyesen közreműködő tagja, − a társaságnál munkaviszonyban álló személy, − a társaság részére megbízási és nem egyéni vállalkozói jellegű jogviszony keretében díjazás ellenében személyesen munkát végző személy, − a társaság által foglalkoztatott bedolgozó, − a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló. 5.742 Egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásának kiegészítéséhez

egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás (továbbiakban eho) százalékosan és tételesen meghatározott adó jellegű kötelezettség. − Tételes egészségügyi hozzájárulás: ez a hozzájárulás elsődlegesen a kifizetőt terheli a természetes személlyel fennálló, jogszabályban meghatározott jogviszonyok alapján, köztük a munkaviszony alapján. A tételes eho összege havi 3 450 forint, napi 115 forint (ha a hozzájárulás fizetési kötelezettség alapjául szolgáló jogviszony nem áll fenn a hónap teljes időtartama alatt, az eho-t naptári napokra kell megfizetni). A kifizetőnek az eho-val kapcsolatosan igazolási kötelezettsége van. Egyidejűleg fennálló többes jogviszony esetén a többi kifizető az igazolás alapján mentesül a fizetési kötelezettség alól. − Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás: pl. olyan jövedelem után mely után társadalombiztosítási járulékfizetési

kötelezettség nem keletkezett, illetve egyes természetbeni juttatások után. Mértéke általában 11 % Az egészségügyi hozzájárulást a fizetésre kötelezettnek havonta kell megállapítani és a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig megfizetni Bevallása a „Bevallás az egyes kötelezettségekről az államháztartással szemben” elnevezésű nyomtatvány felhasználásával történik. 5.743 Munkaadói és munkavállalói járulék A munkaadói és munkavállalói járulékot a munkanélküli ellátások és a foglalkoztatást elősegítő támogatások fedezetére fizetjük. A munkaadói járulék alapja: a munkaviszony alapján kifizetett és elszámolt bruttó munkabér, illetmény (kereset), valamint a végkielégítés, a jubileumi jutalom, a betegszabadság idejére járó díjazás, továbbá a személyi jövedelemadó köteles természetbeni juttatás, étkezési hozzájárulás, üdülési hozzájárulás és a munkaviszony keretében biztosított

cégautó adójának 25%. A munkaadói járulék mértéke: 3 % A munkavállalói járulék alapja a munkaadótól kapott bruttó munkabér, mértéke 2004-ben 1 %. 82 Mind a munkaadói, mind a munkavállalói járulék megállapítása a humán erőforrás osztály feladata. Bevallása és átutalása egyaránt a bér költségkénti elszámolását követő hónap 20-ig történik. A bevallás teljesítésére szintén a 0301-es lap szolgál 5.744 Nyilvántartások − − − Nyugdíj-biztosítási egyéni nyilvántartólap – a nyilvántartólapot a biztosítás kezdetétől számított 3 munkanapon belül ki kell állítani, és folyamatosan vezetni kell. A nyilvántartólapot a tárgyév december 31-én le kell zárni, és az igazgatási szerv részére, mely az illetékes nyugdíj-biztosítási pénztár megküldeni. A küldés határideje papíralapú adatszolgáltatás esetén a következő év március 31-e, mágneses adathordozón következő év április 20-a. A

nyilvántartó lap adataival egyező igazolást a tárgy évet követő év január 31-ig a biztosított részére ki kell adni, év közbeni kilépéskor azzal egyidőben. Járulék elszámolási adatok nyilvántartása – a főfoglalkozású tagokról, a biztosítottakról személyenként kell vezetni. A nyilvántartásba havonta és halmozottan fel kell vezetni a különböző járulékokat. A folyamatosan dolgozók részére a tárgyévet követő év január 31-éig köteles a vállalkozás igazolást adni a személyi jellegű kifizetésekről és a levont járulékokról (amennyiben a munkaviszony év közben szűnik meg, akkor ezt soron kívül ki kell adni). Társadalombiztosítási nyilvántartás: a társaság köteles olyan nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza a biztosított TAJ-számát, nevét, leánykori nevét, születésének helyét, idejét, anyja nevét, lakcímét, családi állapotát, állampolgárságát, magán-nyugdíjpénztári tagságát,

alkalmazásának minőségét, munkába lépésének és kilépésének napját, illetve a tagsági viszony kezdetének és megszűnésének napját. 5.75 Társadalombiztosítási ellátások A társadalombiztosítási ellátásoknak két nagy csoportját különböztethetjük meg: − Egészségbiztosítási ellátások: terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, egészségügyi szolgáltatás, táppénz, baleseti ellátás (baleseti táppénz, baleseti járadék). − Nyugdíjbiztosítási ellátások: társadalombiztosítási saját jogú nyugellátás (öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági)hozzátartozói nyugellátás (özvegyi, szülői, baleseti, hozzátartozói nyugellátás, árvaellátás) Minden munkáltató, amely legalább 100 társadalombiztosítási ellátásra jogosult személyt foglalkoztat, köteles társadalombiztosítási kifizetőhelyet létrehozni, vagy e feladatok ellátására más kifizetőhelyet fenntartóval megállapodást kötni.

100 főnél kevesebb biztosítottat foglalkoztató munkáltató egyedi engedély alapján létesíthet kifizetőhelyet. 5.76 Az előírt adatszolgáltatások teljesítése Az adózás rendjéről szóló többször módosított 1990. évi XCI törvény, valamint a személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII törvény rendelkezik az állami adóhatóság részére teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségről. E törvények előírásai szerint a magánszemélyek jövedelemadójának megállapítása és ellenőrzése céljából az állami 83 adóhatósághoz adatot kell szolgáltatni. Az APEH minden évben tájékoztatót tesz közzé, a használatos nyomtatványokra vonatkozóan. A vállalkozásoknak egyéb adatszolgáltatási kötelezettsége van a biztosítási jogviszony kezdetekor és a biztosítási jogviszony megszűnésekor a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár felé. Ez a jelentés nagyon fontos, mert ez alapján szereznek

a biztosítottak jogosultságot a társadalombiztosítási ellátások igénybevételére. Havi rendszerességgel adatszolgáltatási kötelezettség van a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) felé, melyben a foglalkoztatás jellege szerint (pl. 8 órás főállású fizikai, 8 órás főfoglalkozású szellemi, stb.) kell szerepeltetni a létszámot, a ledolgozott órák számát, a bruttó bérösszegeket. Havi rendszerességgel szintén adatot kell szolgáltatni a magán nyugdíjpénztárak felé a levont és átutalt magán nyugdíjpénztári tagdíjakról munkavállalónkénti bontásban. 84 5.8 SZÁMVITEL A vállalkozások számviteli tevékenységét a 2000. évi C törvény szabályozza A szabályozás keret jellegű, legfontosabb irányelveket, eljárásokat tartalmazza, melyeket a hatálya alá tartozó gazdálkodóknak a beszámoló-készítés és könyvvezetés során alkalmazni kell. A törvény meghatározza a hatálya alá tartozók beszámolási és

könyvvezetési kötelezettségét, a beszámoló összeállítása, a könyvek vezetése során érvényesítendő elveket, az azokra épített szabályokat, valamint a nyilvánosságra hozatalra, a közzétételre és a könyvvizsgálatra vonatkozó követelményeket. Célja: a befektetők, tulajdonosok, hitelezők, menedzserek megbízható informálása a vállalkozás valós vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről. Tehát a vállalkozások felé szabályokat rögzít, de a vállalkozás belső számviteli rendszerének kialakítását a vállalkozás hatáskörébe utalja. A szervezeti egység feladatait a Gazdasági igazgató alá tartozó Számviteli csoportvezető irányítja, beosztott munkatársa a kontírozó könyvelő. A számviteli részleg feladatai: • A számviteli politika és a hozzákapcsolódó szabályzatok elkészítése és folyamatos frissítése. • A vállalkozás indulásakor a nyitó mérleg, illetve az azt alátámasztó bizonylatok, dokumentumok

elkészítése. • A vállalkozás vagyonrészeiben bekövetkezett változások folyamatos vezetése- a könyvvezetés. • Üzleti év végén zárás, leltár, a beszámoló elkészítése. • Tárgyi eszközök és immateriális javak nyilvántartása. • Elemzések készítése a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. • A vezetői információ igény kielégítése, adatszolgáltatás a vezetői döntéshozatalhoz. A számviteli feladatok elvégzése szakmai tudást, konkrét számviteli ismereteket igényel. A gyakorló irodai tevékenység során ezek megismertetése nem célunk. 5.81 Számviteli fogalmak, tevékenységek A munkaterületen elvégzendő feladatokat összefoglaló néven számviteli szolgáltatásnak nevezzük, mely magában foglalja: − a könyvvizsgálói tevékenységet (törvényi előírások, könyvvizsgálati standardok szabályozzák), − a könyvviteli szolgáltatást: mely a törvényben és kapcsolódó

kormányrendeletben előírt könyvvezetési, beszámoló készítési kötelezettség teljesítése érdekében elvégzendő feladatok összességét (számviteli információs rendszer kialakítását, karbantartását, működtetését) jelenti. Az végezhet ilyen szolgáltatást, aki legalább mérlegképes könyvelői képesítéssel, ennek megszerzését követően legalább 3 éves számviteli, pénzügyi, ellenőrzési gyakorlattal rendelkezik, büntetlen előéletű és részt vesz szakmai továbbképzéseken. 85 Számviteli politika A törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján ki kell alakítani, írásba kell foglalni a gazdálkodó szervezet adottságainak, körülményeinek leginkább, megfelelő számviteli politikát (megalakulástól számított 90 napon belül). Itt kell rögzíteni a saját vállalkozásunkra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket. Nagyon fontos a számviteli politika folyamatos frissítése a

jogszabályi változásoknak megfelelően. A számviteli politika elkészítéséért, módosításáért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős. A számviteli politika kertében el kell készíteni: − az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzatát, − az eszközök és a források értékelési szabályzatát, − az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot (nem kell minden gazdálkodónak készíteni), − a pénzkezelési szabályzatot. Könyvvezetési kötelezettség A gazdálkodók a tevékenységük során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetre kiható eseményekről folyamatosan nyilvántartást kötelesek vezetni, s azt az üzleti év végével (általában egy naptári év) lezárni. Ezt könyvvezetésnek nevezzük, melynek folyamatosságáért, helyességéért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős. A könyvelés ma már minden vállalkozásnál

könyvviteli szoftver segítségével történik, s a számviteli programoknak szigorú követelményeknek, előírásoknak kell megfelelni. A piacon több könyvviteli szoftver közül lehet választani, mi a Cobra Conto Win ügyviteli szoftvert alkalmazzuk. Ez a szoftver egy komplex ügyviteli rendszer, melyben a főkönyvi könyvelésen kívül több modul is található, mint a számlázó, pénzügyi, stb. A szakképzésben jól használhatóak a szoftver egyéb moduljai is. Beszámolási kötelezettség A gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően a törvényben meghatározott beszámolót köteles – magyar nyelven készíteni. A beszámolónak megbízható és valós összképet kell adnia a gazdálkodó vagyonáról, annak összetételéről, a pénzügyi helyzetről és tevékenysége eredményéről. A vállalkozás nagyságrendjétől, formájától függően többféle formájú

beszámoló készíthető, melyek között igazán a tartalom részletezettségében van különbség. A beszámolót fordulónapra (általában december 31.) kell készíteni, s legkésőbb a fordulónaptól számított 150 napon belül a könyvvizsgálóval hitelesített, a tulajdonosok által elfogadott beszámolót a cégbíróságnál letétbe kell helyezni, illetve az IM Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatának megküldeni – közzététel. Könyvvizsgálat A Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál bejegyzett könyvvizsgáló bízható meg, ha az összeférhetetlenség esete nem áll fenn (hozzátartozó, üzleti kapcsolat). A könyvvizsgálót az előző üzleti év beszámolójának elfogadásakor, jogelőd nélkül alapított vállalkozónál az üzleti év mérleg fordulónapja előtt kell megválasztani (csak 50 millió Ft nettó éves árbevételt el nem érő cégeknek nem kell könyvvizsgálót választani). A könyvvizsgálat célja: annak

megállapítása, hogy a beszámoló a törvény előírásai szerint készült-e, megbízható, valós képet ad-e a vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről, a működés eredményéről. 86 A könyvvizsgáló hitelesítő záradékkal látja el a beszámolót, mely lehet elfogadó, elutasító, és korlátozott záradék. Csak a könyvvizsgáló által ellenőrzött és záradékkal ellátott beszámoló terjeszthető a társaság legfőbb szerve elé (közgyűlés, taggyűlés). 5.82 A tárgyi eszközök és immateriális javak nyilvántartása A tárgyi eszközök üzembe helyezése, azok rendeltetésszerű használatba vételét jelenti. Ennek megfelelően csak abban az esetben lehet üzembe helyezni, ha adottak a rendeltetésszerű használat feltételei és ezek megfelelően dokumentálva is vannak. A rendeltetésszerű használat feltételei: − az adott eszköz a műszaki feltételek teljesülése mellett ténylegesen alkalmas legyen a használatra,

ha szükséges a próbaüzem sikeresen befejeződjön, − a szükséges jogi és szakhatósági engedélyek meglegyenek (pl.: használatbavételi, érintésvédelmi, munkavédelmi, stb.) Az üzembe helyezés dokumentuma a vállalkozás által készített belső bizonylat, mely lehet az Üzembehelyezési jegyzőkönyv, az eszköz Egyedi nyilvántartó lapja, egyszerűbb esetekben az eszköz beszerzésének bizonylata kiegészítve néhány szükséges adattal. Az üzembe helyezés dokumentumának tartalmaznia kell: − az üzembe helyezés időpontját, − az üzembe helyezés feltételei teljesüléseinek időpontját (mellékelve az ezt igazoló dokumentumokat is), − a bekerülési értékbe tartozó minden tételt, − az egyes eszközök között megosztott bekerülési értékek szétosztásának módját, − a beruházás során beszerzett eszközök bekerülési értékének meghatározási módját, − a terv szerinti értékcsökkenés meghatározásának módját, az

ahhoz kapcsolódó egyéb tényezőket (a hasznos élettartam, a maradványérték, az eszköz használatának a terv szerinti értékcsökkenés meghatározása során figyelembe vett körülmények, az értékcsökkenés elszámolásának módszere), − a hitelességet igazoló aláírásokat. A tárgyi eszközök üzembe helyezési dokumentuma alapján kell kiállítani az egyedi nyilvántartást. Egyedi nyilvántartás helyett bizonyos esetekben a tárgyi eszközökről csoportos is vezethető. A csoportos nyilvántartás vezetésének feltételei: − azonos időben és értékben történjen a beszerzés, − azonos műszaki paraméterekkel rendelkezzenek az eszközök, − azonos időben történjen a használatba vétel, − azonos használati körülmények, − azonos értékű terv szerinti értékcsökkenés kerüljön elszámolásra. Az egyedi nyilvántartásokat (csoportos nyilvántartásnál a csoport minősül egy egyednek) az üzembe helyezés időpontjával kell

megnyitni és adatainak jelentős részét az üzembe helyezési okmányok alapján kell rögzíteni. A nyilvántartás gépi és kézi módszerrel történhet Az tárgyi eszközök egyedi nyilvántartólapját a 4.81 minta tartalmazza 87 5.83 A vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet elemzése A vállalkozásoknak gazdálkodásuk elemzése során, egy-egy üzleti év értékelésekor el kell végezni: − a gazdálkodás átfogó, minősítő jellegű elemzését és − az egyes folyamatok, tevékenységek, szervezeti egységek részletes kiértékelését. A gyakorló irodai munka során nincs lehetőség a tevékenységek részletes kiértékelésére, de mindenképp ajánlatos legalább az üzleti év végén a gazdálkodás átfogó elemzését elvégezni, néhány mutató segítségével. A gazdálkodás átfogó elemzésére a számviteli beszámoló alapján kerül sor. A mérlegből és eredmény-kimutatásból számított mutatók a vállalkozás vagyoni, pénzügyi

és jövedelmi helyzetére vonatkozóan szolgálnak információval. Az elemzéseknek nagy jelentőségük van a döntés-előkészítésben és döntéshozatalban. Ugyanakkor hasznosak a vállalkozás vezetőinek, a dolgozóinak a stabilitás, a fejlődés és a jövedelembiztonsága szempontjából. A számított mutatókat leggyakrabban az alábbiak szerint csoportosítjuk: − a vagyon- és tőkestruktúra mutatók, − a hatékonyság mutatói, − jövedelmezőségi mutatók, − likviditási mutatók, − a pénzügyi struktúra mutatói, − piaci mutatók, − egyéb pénzügyi mutatók. Vegyük sorra e kategóriákból a legfontosabbakat a teljesség igénye nélkül, melyeket a gyakorló iroda munkatársai is ki tudnak számítani a rendelkezésre álló adatokból, valamint értelmezni is tudják azokat. 5.831 A vagyon- és tőkestruktúra mutatók A vagyon és a tőke összetételét teljes körűen a megoszlási viszonyszámok szemléltetik. Ha viszont az elemzést

végzők csak a vagyon vagy a tőke egy-egy tagjának az egészen belüli részarányát kívánja meghatározni, struktúra mutatókat alkalmaznak. Részadat Struktúra mutató = *100 Összesen adat Pl.: Vagyonstruktúra mutató= Befektetett eszközök/Összes eszköz *100 Tőkestruktúra mutató= Saját tőke/ Összes forrás *100 5.832 A hatékonyság mutatói A hatékonyság mutatói azt jelzik, hogy a vállalkozás erőforrásait, milyen hatékonysággal használja fel. A hatékonyságot az erőforrásoknak vagy a költségtényezőknek az árbevételhez történő viszonyítása fejezi ki. Ez a viszonyítás háromféle mutatóval lehetséges: − a rugalmassági mutatóval, − a forgási sebességgel, − a hatékonysági mutatóval. 88 A rugalmassági mutatókkal rugalmassági kapcsolat mutatható ki többek között az értékesítési árbevétellel (termelési értékkel) összefüggésben az eszközökre (elsősorban készletekre, árukra, vevőkre), az összes

forrásra (összetevői közül elsősorban a saját tőkére, szállító állományra), az eredményre. Képletei: V1 – 100 R= V2 – 100 vagy V2 – 100 R= V1 – 100 ahol: V1 = az árbevétel (termelési érték) dinamikus viszonyszáma százalékban V2 = a vállalkozás erőforrásainak (eszköz, tőke, bérköltség) viszonyszáma százalékban dinamikus A forgási sebesség mutatóját az eszközök és a tőke forgásának figyeléséhez, elemzéséhez, tervezéséhez használják. A mutató az erőforrások megtérülését fejezi ki az árbevételben Mutatói: Árbevétel Fordulatok száma = Eszköz vagy tőke (lehet pl.: az időszak átlagkészlete) Az időszak napjainak száma Forgási sebesség napokban = Fordulatok száma A hatékonysági mutatók azt érzékeltetik, hogy az elért árbevételhez, mekkora értékű eszközt vagy tőkét használtak fel. Mutatói: Árbevétel He = *100 = .Ft , ahol He = egyenes hatékonyági mutató Eszköz vagy tőke Eszköz

vagy tőke Hf = *100 = .Ft , ahol Hf = fordított hatékonysági mutató Árbevétel A hatékonysági mutatók körébe az alábbi főbb mutatók tartoznak: − Eszközarányos árbevétel: megmutatja, hogy a vállalkozás 100 Ft lekötött eszközzel hány Ft árbevételt realizált (egyenes mutató), vagy 100 Ft árbevétel eléréséhez hány Ft eszközre volt szükség (fordított mutató). − Tőkearányos árbevétel: megmutatja, hogy a vállalkozás 100 Ft lekötött tőkével hány Ft árbevételt realizált (egyenes mutató), vagy 100 Ft árbevétel elérése hány Ft tőke lekötését igényelte (fordított mutató). 89 − − − Létszámarányos árbevétel: a mutató a munkaerő kihasználtságot méri, kifejezi, hogy a vállalkozásnál egy foglalkoztatottra hány Ft árbevétel jut. Költségarányos árbevétel: a mutató azt fejezi ki, hogy a vállalkozás 1 Ft költségráfordítás mellett hány Ft árbevételt ért el. Eredményarányos árbevétel: azt

jelenti, hogy a vállalkozásnál 1 Ft eredmény realizálása hány Ft árbevétel elérését tette szükségessé (célszerű elsősorban az üzleti tevékenység eredményére számítani). 5.833 Jövedelmezőségi mutatók A jövedelmezőségi mutatók az üzleti kockázatot mérik, a vállalkozás működésének eredményességét fejezik ki, az eredmény létrehozásában közreműködő tényezők hozamát szemléltetik. A jövedelmezőség kifejezése lehetséges %-ban, vagy Ft-ban is Mutatói: Eredmény Eredmény * 100 = % = Ft Erőforrás Erőforrás A kapott mutatószám %-os formája azt jelenti, hogy lekötött eszközeivel vagy tőkéjével stb. a vállalkozás hány % hasznot realizált eredmény formájában. A Ft-ban kifejezett mutató jelentése, hogy 1 Ft lekötött eszközzel vagy tőkével vagy 1 foglalkoztatott fővel a vállalkozás hány Ft eredményt hoz létre. Fontosabb jövedelmezőségi mutatók: − Eszközarányos eredmény: megmutatja, hogy a

vállalkozás vezetői a céget mekkora megtérülési ráta mellett működtették (eredmény/összes eszköz = % vagy Ft). − Tőkearányos eredmény: a vállalkozás összes tőkéjének eredményhozamát fejezi ki. Lehet vizsgálni a saját-, az idegen-, a forgó-, a működő tőkére, és az alapítói vagyonra (Eredmény/tőke = % vagy Ft). − Árbevétel arányos eredmény: megmutatja, hogy a vállalkozás árbevételének mekkora hányadát teszi ki az eredmény (Eredmény/ Árbevétel = % vagy Ft). − Létszámarányos eredmény: a mutató kifejezi, hogy a vállalkozás egy munkavállalójára hány Ft eredmény jut (Eredmény/ létszám = Ft/fő). − Eszköz- és bérarányos eredmény: a vállalkozási eszközök és felhasznált bér együttes összegére jutó eredmény (Eredmény / (eszköz + bér) = % vagy Ft). 5.834 Likviditási mutatók A likviditás a vállalkozás azon képessége, hogy fizetési kötelezettségeinek minden időpontban, a megkövetelt

határidőre eleget tud tenni. A likviditási mutatók a vállalkozás pénzügyi stabilitását tükrözik. A legfontosabb mutatók: Forgóeszközök Likviditási mutató = Rövid lejáratú kötelezettségek Megjegyzés: minél magasabb a hányados értéke, annál biztonságosabb a vállalkozás likviditása, de ha túl magas az sem jó, a legelfogadottabb érték az 1,5 körüli. 90 Forgóeszközök – Készletek Gyors likviditási mutató = Rövid lejáratú kötelezettségek Megjegyzés: a kapott értékek közül az 1-et, vagy az 1-nél valamivel magasabbat tekintik megfelelőnek. 5.835 A pénzügyi struktúra mutatói A pénzügyi struktúra mutatóival a vállalkozás gazdálkodásában rejlő és a hitelnyújtáshoz kapcsolódó pénzügyi kockázat jellege és mértéke állapítható meg. A pénzügyi kockázat a vállalkozás finanszírozási szerkezetétől függ, attól, hogy az idegen forrásokat mekkora mértékben vonják be a vállalkozás tőkeszerkezetébe

(tőkeáttétel). A főbb mutatók a következők (részletes kifejtését nem szerepeltetjük, hiszen a gyakorló irodai tevékenység során ritkán fordul elő a hitelfelvétel, de ha mégis a bank közli a hitelbírálat szempontjait): − Sajáttőke arány, − Eladósodottsági mutató, − Idegen tőke/ saját tőke aránya, − Illeszkedési együttható, − Fedezeti arányok, − Működő-tőke fedezet. 5.836 Piaci mutatók A piaci mutatók egy részét nevezik befektetés megtérülési mutatóknak. Arról adnak információt, hogy a befektetők, hogyan értékelik a vállalkozást. Ezek közül a legfontosabbak: − Piaci érték – könyv szerinti érték aránya − Árfolyamnyereség ráta: Részvényárfolyam/ Egy részvényre jutó nyereség − Egy részvényre jutó osztalék: Kifizetett osztalék/Részvények száma − Osztalékhozam: Egy részvényre jutó osztalék/ Részvényárfolyam. 91 6 IRAT- ÉS NYOMTATVÁNY MINTÁK 3.11 minta TÁRSASÁGI

SZERZŐDÉS VIDE-JÓ Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság létrehozásáról, amely létrejött az alulírott napon, az alábbi feltételek mellett Dr. Rende Lenke Dr. Rende Lenke Ügyvéd 3300 Eger, Törvényház út 4. 92 Amely létrejött a jelen okirat 3.) pontjában megjelölt szerződő felek mint alapító tagok részéről KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG létrehozására vonatkozóan, a Gazdasági Társaságokról szóló 1997. évi CXLIV törvényre figyelemmel az alábbi feltételek mellett: 1.) A korlátolt felelősségű társaság (továbbiakban: társaság) cégneve, rövidített elnevezése: A társaság cégneve: VIDE-JÓ Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság A társaság rövidített elnevezése: VIDE-JÓ Kft. 2. ) A társaság székhelye: 300 Eger, Néző tér 5. A társaság telephelye: 3300 Eger, Néző tér 5. 3. ) A társaság tagjai: Rádi Oszkár Beval Álmos Szerencsés Jácint

(an: Nagy Anna, született: Eger, 1968.1201) 3300 Eger, Néző tér 5. (an: Kerek Piroska, született: Eger, 1970.1010) 3300 Eger, Szundi u. 13 (an: Lila Lenke, született: Eger, 1975.0811) 3300 Eger, Fekete kapu 6. 4. ) A társaság tevékenységi köre: A társaság tagjai a cégnyilvántartásba történő bejegyzés iránti kérelem benyújtásától kezdődően határozatlan ideig az alábbi tevékenységeket folytatják: TEÁOR: 51. 43 Elektromos háztartási cikk nagykereskedelem 52. 45 Elektromos háztartási cikk kiskereskedelem A társaság tevékenységi körén belül nem folytat olyan tevékenységet, melyet jogszabály tilt, vagy külön engedélyhez köt, illetőleg ezen tevékenységet csak az engedély beszerzését követően folytat. A társaság tevékenységének kezdete: A társaság tagjai tudomással bírnak arról, hogy jelen társasági szerződés ellenjegyzésétől a cégbírósági bejegyzésig a társaság elő-társaságként működhet. A társaság

tagjai tudomással bírnak arról, hogy a cégbejegyzésig a cég hivatalos iratain és egyéb megkötött jogügyletek során a társaság elnevezéséhez fűzött „bejegyzés alatt” toldattal kell jelezni az elő-társasági státuszt. 93 A társaság tagjai tudomásul bírnak arról, hogy a társaság mint elő-társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a gazdasági társaság cégbejegyzése iránti kérelem benyújtását követően folytathat azzal a megszorítással, hogy a cégbejegyzésig hatósági engedélyhez kötött tevékenységet NEM végezhet. A társaság tagjai tudomásul bírnak az 1997. évi CXLIV törvény 15 §-ban foglalt előtársaságra vonatkozó rendelkezésekről 5.) A társasági törzstőke: 30 000 000 Ft, azaz harminc millió forint készpénz és apport A törzstőke összetétele: Rádi Oszkár Pénzbetétje: 10 000 000 Ft, azaz tízmillió forint. Nem pénzbetétjének (apport) értéke: 8 000 000 Ft, azaz nyolcmillió forint,

mely a következő javakból áll: 1 db iroda épület 8 000 000 Ft. Beval Álmos Pénzbetétje: 3 000 000 Ft, azaz hárommillió forint. Nem pénzbetétjének (apport) értéke: 4 000 000 Ft, azaz négymillió forint, mely a következő javakból áll: 1 db kisteherautó 4 000 000 Ft. Szerencsés Jácint Pénzbetétje: 2 500 000 Ft, azaz kettőmillió- ötszázezer forint. Nem pénzbetétjének (apport) értéke: 2 500 000 Ft, azaz kettőmillióötszázezer forint, mely a következő javakból áll: 1 db személygépjármű 2 500 000 Ft. A társaság tagjai a fenti pénzbetétjeiket a társaság részére akként fizetik meg, hogy jelen okirat aláírásával egyidejűleg pénzbetéteik felét bocsátják a társaság rendelkezésére, és adnak át a társaság tulajdonába akként, hogy azt a társaság számlájára befizetik, így azt közös rendelkezés alatt tartják. A hátralevő összeget pedig jelen okirat társasági szerződés aláírásától számított egy éven

belül kötelesek teljes egészében a társaság számlájára befizetni. Az apportot, azaz a nem pénzbeli betéteket a tagok kötelesek a társaság rendelkezésére bocsátani a jelen okidrat aláírásával egyidejűleg. A törzstőke felemelése és leszállítása A törzstőke felemelésére csak akkor kerülhet sor, ha valamennyi tag törzsbetétjét befizette. A törzstőke felemelése előtt bejegyzett tagoknak az új törzsbetétekre a felemelést kimondó határozat meghozatalától számított 30 napon belül elővásárlási joguk van. A törzstőke leszállítására az 1997. évi CXLIV törvényben foglalt rendelkezések az irányadóak. 6.) A tagok egyéb vagyoni értékű szolgáltatása: A szerződő felek rögzítik, hogy a társaság tagjai munkavégzésre nem kötelezettek. 94 7.) A társaság esetleges veszteségeinek fedezésére a tagok pótbefizetésre nem kötelezhetők. 8.) A társaság tagjainak felelőssége a társasággal szemben a törzsbetét

szolgáltatására, az esetleges mellékszolgáltatás teljesítésére, valamint jelen társasági szerződésben körülírt tevékenységek folytatására teljed ki. A társaság kötelezettségeiért a tagok egyébként nem felelnek, de a társaság fennállása alatt a tagok a törzsbetétet a társaságtól nem követelhetik vissza. 9.) a társaság bejegyzését követően a tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot az üzletrész testesíti meg. Az üzletrész mértéke a tagok törzsbetétjéhez igazodik. Minden tagnak csak egy üzletrésze lehet. Az üzletrész csak átruházás esetén osztható fel. A felosztás sem során keletkezhet 100 000 Ft-nál kevesebb törzsbetét. Az üzletrész a társaság tagjaira szabadon átruházható. 10.) Ha valamelyik tag meghal, halálával az üzletrésze a jogutódra száll át 11.) Az üzletrész bevonásának: a tag kizárása, az üzletrésznek a társaság által történő megszerzése esetén, továbbá

csak akkor van helye, ha a társasági szerződés ezt megengedi. 12.) A Társaság mérlege, vagyonkimutatása, nyereség felosztása: Az ügyvezető évente elkészíti a Társaság mérlegét és vagyonkimutatását, amelyet a taggyűlés elé terjeszt. Az elfogadást követően kerülhet sor a nyereség felosztására A társaság nyereségének felosztása vagyoni betétjük arányában történik. A társaság veszteségének viselése a tagok között törzsbetétek arányában történik. a – a hitelezők kielégítése után - 13.) A taggyűlés A taggyűlés a társaság legfőbb szerve. A taggyűlést legalább évente egyszer össze kell hívni. A taggyűlés határozatait – ha a törvény másként nem rendelkezik – a jelen lévő tagok szavazatainak egyszerű szótöbbségével hozza. A taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a törzstőke legalább fele, vagy leadható szavazatok többsége képviselve van. A taggyűlésen a tagokat törzsbetétjeik

arányában az alábbiak szerint illeti meg a szavazati jog: Rádi Oszkár 18 Beval Álmos 7 Szerencsés Jácint 8 95 A taggyűlés a társaság legfőbb szerve, melyet legalább évente egyszer össze kell hívni. 14.) A társaság ügyvezetője: Rádi Oszkár (an: Nagy Anna, született: Eger, 1968.1201) 3300 Eger, Néző tér 5. A társaság ügyvezetője kijelenti, hogy az ügyvezetői tevékenységet elvállalja. Az ügyvezető megbízatása jelen szerződés aláírásától kezdődően 5 évre szól. Az ügyvezető díjazásáról a taggyűlés dönt. Az ügyvezető újra választható Az ügyvezetői megbízás megszűnik: - az időtartam lejártával, - visszahívással, - elhalálozással, - a törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkeztével. A társaság munkavállalói vonatkozásában az esetleges munkáltatói jogokat Rádi Oszkár ügyvezető gyakorolja. A társaság ügyvezetője büntetőjogi felelőssége tudatában kijelenti, hogy NEM esik az 1997.

évi CXLIV törvényben foglalt kizáró rendelkezések alá A cég jegyzés módja: Az ügyvezető a céget akként jegyzi, hogy előírt, előnyomott illetve előnyomtatott cégelnevezés alatt önállóan írja nevét, a hiteles cégaláírási címpéldánynak megfelelően. 15.) A társaság valamennyi tagját megilleti a társaság üzleti könyveibe való betekintés joga. 16.) A társaság valamennyi tagját megilleti a taggyűlés tartásának kezdeményezési joga 17.) A törzstőke esetleges felemelésére és leszállítására a 1997 évi CXLIV törvény rendelkezései az irányadók. 18.) A Társasági Szerződés módosításához a Társaság megszűnéséhez a tagok egyhangú hozzájárulása szükséges. 19.) A társaság alapításának költségeit a tagok közösen viselik A tagoknak küldött értesítéseket ajánlott levélben, vagy faxon kell megküldeni. 20.) a szerződő felek megállapodnak abban, hogy jelen szerződésből eredő vitás kérdéseiket

elsősorban békés úton rendezik. Ennek sikertelensége esetén alávetik magukat az Egri Városi Bíróság, ill. a Heves Megyei Bíróság illetékességének 21.) Jelen társasági szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Gazdasági Társaságokról szóló: 1997. évi CXLIV törvényben foglaltak az irányadók 96 22.) Jelen egységes szerkezet elkészítésére, és a cégbírósági eljárás lefolytatására a tagok meghatalmazzák Dr. Rende Lenke ügyvédet (3300 Eger, Törvényház út 4) A szerződő felek jelen társasági szerződést gondosan áttanulmányozták és kijelentik, hogy ezen szerződés a társaság alapítására vonatkozó akaratukat helyesen tartalmazza, amit mint akaratukkal mindenben megegyezőt írták alá. Eger, 2003. szeptember 22 Rádi Oszkár Rádi Oszkár Beval Álmos Beval Álmos Szerencsés Jácint Szerencsés Jácint Ezen okiratot szerkesztette és ellenjegyezte: Dr. Rende Lenke Dr. Rende Lenke Ügyvéd 3300 Eger,

Törvényház út 4. 97 TAGJEGYZÉK A VIDE-JÓ Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság tagjairól A TÁRSASÁG TÖRZSTŐKÉJE 30 000 000 forint Rádi Oszkár 3300 Eger, Néző tér 5. Törzsbetét összesen: Pénzbeli betét: Nem pénzbeli betét: (an: Nagy Anna) - 18 000 000 forint 10 000 000 forint 8 000 000 forint Vagyoni értékű mellékszolgáltatást nem végez. A társaság esetleges veszteségeinek fedezésére pótbefizetésre nem kötelezhető. A tagot, a társaságot, vagy a taggyűlést – ebben a sorrendben – az átruházni kívánt üzletrészre adásvételi szerződés alapján elővásárlási jog illeti meg a GT. előírásai szerint. Beval Álmos 3300 Eger, Szundi u. 13 Törzsbetét összesen: 7 000 000 forint Pénzbeli betét: 3 000 000 forint Nem pénzbeli betét: 4 000 000 forint - Vagyoni értékű mellékszolgáltatást nem végez. A társaság esetleges veszteségeinek fedezésére pótbefizetésre nem kötelezhető.

A tagot, a társaságot, vagy a taggyűlést – ebben a sorrendben – az átruházni kívánt üzletrészre adásvételi szerződés alapján elővásárlási jog illeti meg a GT. előírásai szerint. Szerencsés Jácint 3300 Eger, Fekete kapu 6. Törzsbetét összesen: Pénzbeli betét: Nem pénzbeli betét: - (an: Kerek Piroska) (an: Lila Lenke) 5 000 000 forint 2 500 000 forint 2 500 000 forint Vagyoni értékű mellékszolgáltatást nem végez. A társaság esetleges veszteségeinek fedezésére pótbefizetésre nem kötelezhető. A tagot, a társaságot, vagy a taggyűlést – ebben a sorrendben – az átruházni kívánt üzletrészre adásvételi szerződés alapján elővásárlási jog illeti meg a GT. előírásai szerint. Eger, 2003. szeptember 22 Rádi Oszkár Ügyvezető Ellenjegyezte: Dr. Rende Lenke Dr. Rende Lenke 3300 Eger, Törvényház út 4. 98 APPORT LISTA A VIDE-JÓ Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság apportjáról

Rádi Oszkár apport – betétje 1. Irodaépület helyrajzi szám: 1567 Cím: 3300 Eger, Néző tér 5. szám Összesen 8 000 000 Ft 8 000 000 Ft Beval Álmos apport – betétje 1. Pegaut Boxer 1,9 teherautó rendszám: FTC 566 alvázszám: WRC123645AA155 motorszám: SPOI236454 Összesen 4 000 000 Ft 4 000 000 Ft Szerencsés Jácint apport - betétje 1. Peugeot 307 személygépjármű rendszám: WRC 406 alvázszám: WWC111645AZ155 motorszám: EDE2Z36454 Összesen 2 500 000 Ft 2 500 000 Ft Igazolom, hogy a tulajdonos a fent nevezett apportot a társasági szerződés aláírásával egyidejűleg társaság rendelkezésére bocsátotta, azt a társaság tulajdonába adta, és értékét reálisan határozta meg. Eger, 2003. szeptember 22 Rádi Oszkár Rádi Oszkár ügyvezető Ellenjegyezte: Dr. Rende Lenke Dr. Rende Lenke Ügyvéd 3300 Eger, Törvényház út 4. 99 3.21 minta Cégbejegyzési kérelem A cég elnevezése: VIDE-JÓ Kereskedelmi és Szolgáltató

Korlátolt Felelősségű Társaság város község A cég székhelye: 3 3 0 0 Eger Néző 5. házszám helyrajzi szám A cég főtevékenysége: közterület neve épület közterület jellege (út, utca, tér stb.) tér lépcsőház kerület emelet ajtó 5 1 4 3 Elektromos háztartási cikk nagykereskedelem 1997. évi CXLV törvény 12 § (1) f) A cég által a létesítő okiratban megjelölt tevékenységi köröket a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott nómenklatúra szerint kell feltüntetni. A 25 § (1) bekezdésére tekintettel meg kell jelölni a tevékenységi körök közül a főtevékenységet. azzal a kérelemmel fordul a Tisztelt Bírósághoz, hogy a mellékelt iratok alapján a céget a cégjegyzékbe bejegyezni szíveskedjék. A befizetett költségtérítés: 60 000,- Ft. Az illeték összege: 60 Dátum: 2003. szeptember 25 A mellékletek száma: 5 db 000,- Ft. Dr. Rende Lenke . jogi képviselő aláírása 100

Cégbejegyzési kérelem 1. számú melléklet Nyilatkozat az APEH számára a) Az általános forgalmi adónak nem alanya1/a) b) Az általános forgalmi adót a törvény1 22–29. §-a szerint az általános szabályok alapján állapítjuk meg 60–61. §-a szerint a bolti kiskereskedelmi tevékenységre vonatkozó különleges adózási mód alapján állapítjuk meg. 52–54. §-a szerint a kereskedelmi szálláshelyadási tevékenységet folytató adóalanyra vonatkozó különleges adózási mód alapján állapítjuk meg. 62–64. és 64/B §-a alapján a különbözet szerinti adózási mód alkalmazásával állapítjuk meg. 64/A. § (1) bekezdése alapján a különbözet szerinti adózás alkalmazása során a 7. számú mellékletben rögzített számítási módszerrel állapítjuk meg 57. §-a szerint mezőgazdasági kompenzációs rendszer helyett adófizetési kötelezettséget választunk. 65–66. §-a szerint az idegenforgalmi tevékenységre vonatkozó

különleges adózási szabályok alapján állapítjuk meg. c) Az általános forgalmi adót a törvény2 (x) (1) 1 (2) (3) (5) (6) (7) (8) 30. § (1) bekezdése szerint kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet folytatunk. 49. §-a szerint alanyi adómentességet választunk 55–56. §-a szerint mezőgazdasági tevékenységet folytatunk és termékértékesítés során a kompenzációs felár érvényesítési jogunkkal élünk. 57. §-a szerint mezőgazdasági kompenzációs rendszer helyett alanyi adómentességet választunk. d) Közösségi adószám megállapítását kérjük3 az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI törvény 14 § (1) bekezdésének e) pontja alapján, mivel az Európai Közösségek tagállamában illetékességgel bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolatot (beszerzés, értékesítés) kívánunk létesíteni. Dátum: 2003. szeptember 25 Rádi Oszkár . képviselő aláírása 1/a) Ezt a pontot abban az esetben kell kitölteni, ha az

áfa-törvény 5. §-ának (1) bekezdésében foglalt gazdasági tevékenységet nem folytat, és az általános forgalmi adónak a 4. § szerint nem alanya, azonban az adózás rendjéről szóló törvény 97 §-a j)–k) pontjai szerint kifizetőnek, munkáltatónak minősül, pl. külföldiek kereskedelmi képviselete (jelölése: x) 1 Áfa megállapításának módja. Ha áfafizetési kötelezettsége és adólevonási jogosultsága van (áfakód = 2), e rovatban jelöli a választását. Ez esetben legalább egy választásnak lennie kell! A rovat (7) pont jelölése esetén a rovat (1) pontját is meg kell jelölje. A szöveg utáni számot kérjük a kódkockába beírni 2 Áfamentesség. Ha áfafizetési kötelezettsége és adólevonási jogosultsága nincs (áfakód = 1) e rovatban kell jelölni adómentességi jogcímét. 3 Ezt a pontot 2003. augusztus 1-jétől lehet kitölteni, feltéve, hogy az a) pontot nem jelölte meg A kereskedelmi kapcsolat megszűnése esetén a

közösségi adószám törlését az állami adóhatóságnál kell kezdeményezni. 101 Cégbejegyzési kérelem 2. számú melléklet Jogi képviselő adatai: Neve: Dr. Rende Lenke Irodájának 3 3 0 0 címe: város község Eger út utca Törvényház út E-mail3: 4. házszám Telefon:3 Annak a kamarának a megnevezése, Magyar Ügyvédi Kamar amelynek a jogi képviselő tagja: Kamarai nyilvántartási száma: 12654/2000-M Dátum: 2003. szeptember 25 Rádi Oszkár . képviselő aláírása 3 Ezt a rovatot csak akkor kell kitölteni, ha a jogi képviselő ilyen adatokkal rendelkezik. 102 I. Cégbejegyzési kérelem Általános adatok 1/1. A választott cégforma: O 01 O 02 O 03 O 06 O 07 O 08 X 09 O 10 Vállalat Szövetkezet Közkereseti társaság Betéti társaság Egyesülés Közös vállalat Korlátolt felelősségű társaság Részvénytársaság O 11 O 12 O 13 O 14 O 15 O 16 O 17 O 18 Egyéni cég Külföldiek magyarországi közvetlen

kereskedelmi képviselete Oktatói munkaközösség Közhasznú társaság Erdőbirtokossági társulat Vízgazdálkodási társulat Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe Végrehajtói iroda A megfelelő cégformát x-szel jelölje. 2/1. A cég elnevezése: VIDE-JÓ Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság 1997. évi CXLV törvény 15 § (1) A cégnévnek a cég alapvető tevékenységét és tényleges formáját kell kifejeznie, és nem kelthet olyan látszatot, amely ezekkel ellentétes. (2) A cégnév vezérszót is tartalmazhat A vezérszó olyan kifejezés vagy mozaikszó, amely a cégnévben az első helyen áll, és elősegíti a cég azonosítását, illetve más, azonos vagy hasonló tevékenységű cégtől való megkülönböztetését. (4) A cégnévben (vezérszóban) a cégtulajdonosnak vagy a cég tagjainak neve is szerepelhet. Külföldi cég magyarországi fióktelepe, valamint külföldiek magyarországi közvetlen

kereskedelmi képviselete esetén a vállalkozás nevét a cégnévben fel kell tüntetni. 1997. évi CXLV törvény 15 § (5) A cégnévben a vezérszón kívül csak magyar szavak szerepelhetnek, a magyar helyesírás szabályainak megfelelően. A cégnévben rövidítés csak a vezérszó esetén, illetve a cégforma meghatározásánál lehetséges. 3/1. A cég rövidített elnevezése: VIDE-JÓ Kft. 1997. évi CXLV törvény 15 § (3) A cég rövidített neve a vezérszóból és a cég formájának megjelöléséből áll 4/1. A cég idegen nyelvű elnevezése(i), idegen nyelvű rövidített elnevezése(i): VIDE-JÓ Ltd. 1 folytatás: 5/1. A cég székhelye: 3 3 0 0 Néző 5. házszám helyrajzi szám város község Eger közterület neve épület lépcsőház tér emelet kerület közterület jellege (út, utca, tér stb.) ajtó 1997. évi CXLV törvény 16 § (1) A cég székhelye a központi ügyintézés helye Székhelynek minősül a 11 § (3) bekezdés

értelmében a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete központi ügyintézésének helye is. 1 Amennyiben további adatokat kíván a cégjegyzékbe bejegyezni, akkor a folytatást x-szel jelölje. 103 I. 6/1. Cégbejegyzési kérelem A cég telephelye(i): Néző 5. 3300 város község Eger közterület neve házszám helyrajzi szám épület közterület jellege (út, utca, tér stb.) tér lépcsőház emelet 1997. évi CXLV törvény 16 § (2) bekezdés A cég – székhelyétől különböző helyen lévő – telephelye a tevékenység gyakorlásának helye. 7/1. A cég fióktelepe(i): kerület ajtó 2 folytatás: város község – közterület neve házszám helyrajzi szám épület kerület közterület jellege (út, utca, tér stb.) lépcsőház emelet ajtó 1997. évi CXLV törvény 16 § (2) bekezdés A cég fióktelepe olyan telephely, amely más 3 folytatás:

városban vagy községben – magyar cég külföldön lévő fióktelepe esetén más országban – van, mint a cég székhelye és telephelye. Ez a szabály irányadó a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete esetében is. 8/1. A létesítő okirat kelte: 2003 10 22 év 9/1. A cég tevékenysége: hó nap 1997. évi CXLV törvény 12 § (1) bekezdés e) pontja értelmében létesítő okiraton a létesítő okiratot, a társasági szerződést, az alapító okiratot és az alapszabályt kell érteni. 5143’ 4 Közhasznú: 1997. évi CXLV törvény 25 § (1) bekezdésre tekintettel a cég főtevékenységét az első helyen kell szerepeltetni. 1997 évi CXLV törvény 12 § (1) bekezdés f) pontja a cég által a létesítő okiratban megjelölt tevékenységi köröket a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott hatályos nómenklatúra szerint kell felsorolni. A TEÁOR szám után fel kell

tüntetni a közleményben szereplő évszám utolsó két számjegyét is. 1997 évi CXXXII törvény 4 § értelmében a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe a vállalkozási tevékenységét csak a cégbejegyzést követõen kezdheti meg. 3 folytatás: 10/1. A működés befejezésének időpontja: év hó nap 1997. évi CXLV törvény 12 § (2) bekezdés e) pontja Meghatározott időtartamra alapított cég esetén a működés befejezésének időpontja. 11/1. A cég jegyzett tőkéje: Azaz Összeg Pénzbeli hozzájárulás: Nem pénzbeli hozzájárulás: Összesen: Harmincmillió forint Pénznem 15 500 000,- HUF 14 500 000,30 000 000,- HUF HUF 1997. évi CXLV törvény 12 § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott jegyzett tőkét – vámszabad területen működő cég kivételével – forintban, forintra kerekítve kell meghatározni. Ha a cégbejegyzést követően a cég jegyzett tőkéjének mértéke megváltozik, a cégjegyzék a

továbbiakban a pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás mértékét már nem tünteti fel. 2 Amennyiben további adatokat kíván a cégjegyzékbe bejegyezni, akkor a folytatást x-szel jelölje. Amennyiben további adatokat kíván a cégjegyzékbe bejegyezni, akkor a folytatást x-szel jelölje. 4 Közhasznú társaság esetében a közhasznú tevékenységet x-szel jelölje. 3 104 I. Cégbejegyzési kérelem Általános adatok 12/1. A cégjegyzés módja: önállóan 1997. évi CXLV törvény 17 § (2) A cégjegyzés módja önálló vagy együttes Kettőnél több folytatás:3 cégjegyzésre jogosult esetén úgy is rendelkezni lehet, hogy egyes jogosultakat önálló, más jogosultakat együttes cégjegyzési jog illet meg, vagy az egyik aláíró mindig meghatározott személy. Ugyanaz a személy csak egyféle módon – vagy önállóan vagy mással együttesen – jegyezheti a céget. 13/1. A cégjegyzésre jogosult(ak) adatai: E-mail:

Rádi Oszkár Ügyvezető igazgató Nagy Anna Eger Lakóhely: 3 3 0 0 Név: Tisztség: Anyja neve: Néző Külföldi lakóhely: város község út utca 5. házszám város község – út utca házszám Magyarországi lakóhely (tartózkodási hely) hiányában a kézbesítési megbízott adatai:5 1997. évi CXLV törvény 12 § (1) i) és 14 § (1) A létesítő okiratban foglaltakkal egyezően fel kell tüntetni a cégjegyzésre jogosult nevét, lakóhelyét, anyjának leánykori nevét, a cégjegyzésre jogosult tisztségét. 19. § (1) A lakóhelyet az irányítószám, helység, utca, házszám feltüntetésével kell megjelölni Külföldi lakóhely esetében az ország betűjelét is fel kell tüntetni. Amennyiben a cégjegyzékbe bejegyzett külföldi személy Magyarországon is rendelkezik lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel, a cégjegyzéknek az erre vonatkozó adatokat is tartalmaznia kell. Ennek hiányában pedig a kézbesítési megbízott adatait kell

a cégjegyzékben feltüntetni. A cég képviseletére feljogosított szervezet adatai:6 Cégjegyzékszám: Elnevezése: Székhelye: város község – út utca házszám 1997. évi CXLV törvény 14 § (2) A cégjegyzékbe bejegyzett cégjegyzésre jogosult belföldi cég esetében, a cégjegyzékben fel kell tüntetni a cég cégjegyzékszámát. A külföldi gazdálkodó szervezeteknek pedig a cég elnevezését, illetve székhelyének címét. Ha a cégjegyzésre jogosult nem természetes személy, akkor a szervezet képviseletére jogosult adatait a rovat 7 első bekezdésében fel kell tüntetni. folytatás: 5 19. § (1) Amennyiben a cégjegyzékbe bejegyzett külföldi személy Magyarországon nem rendelkezik lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel, a kézbesítési megbízott adatait kell a cégjegyzékben feltüntetni. Ennek tényét a nyomtatványon x-szel kell jelölni és a kézbesítési megbízott adatait külön nyomtatványon kell megadni. 6 A

nyomtatványon a cég képviseletére feljogosított szervezet adatai mellett a cégjegyzésre jogosult(ak) adatai rovat kitöltésével fel kell tüntetni a cég által megnevezett képviselő személy adatait is. 105 I. Cégbejegyzési kérelem Általános adatok 14/1. A könyvvizsgáló(k) adatai: A könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet cégjegyzékszáma: Elnevezése: város község Székhelye: út utca házszám 1997. évi CXLV törvény 12 § (2) g) pont és a 19 § (3) bekezdés Ha a cégjegyzékbe bejegyzett könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, a cégjegyzékben fel kell tüntetni annak a tagjának, vezetői tisztségviselőjének, illetve munkavállalójának nevét, valamint lakóhelyét is, aki a könyvvizsgálatért személyében is felelős. E személy adatait az alábbiakban kell megjelölni. A könyvvizsgáló(k): Neve: Audit Edit Anyja neve: Vizsgál Olga Lakóhely: 3 3 0 0 Remete Külföldi lakóhely: város község Eger út utca 10. házszám

város község – út utca házszám Magyarországi lakóhely (tartózkodási hely) hiányában a kézbesítési megbízott adatai:8 1997. évi CXLV törvény 12 § (2) g) Fel kell tüntetni a könyvizsgáló nevét, lakóhelyét 14 § (1) A cégjegyzékben szereplő természetes személy esetében a cégjegyzéknek tartalmaznia kell e személy anyjának leánykori nevét is. 9 folytatás: 8 19. § (1) Amennyiben a cégjegyzékbe bejegyzett külföldi személy Magyarországon nem rendelkezik lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel, a kézbesítési megbízott adatait kell a cégjegyzékben feltüntetni. Ennek tényét a nyomtatványon x-szel kell jelölni és a kézbesítési megbízott adatait külön nyomtatványon kell megadni. 9 Amennyiben további adatokat kíván a cégjegyzékbe bejegyezni, akkor a folytatást x-szel jelölje. 106 I. Cégbejegyzési kérelem Általános adatok 15/1. A felügyelő bizottsági tagok adatai: Név: Kedves Elvira Anyja neve:

Nagy Eszter Lakóhely: 3 3 0 0 Szúnyog Külföldi lakóhely: város község Eger út utca 7. házszám város község – út utca házszám Magyarországi lakóhely (tartózkodási hely) hiányában a kézbesítési megbízott adatai:10 1997. évi CXLV törvény 19 § (1) A lakóhelyet az irányítószám, helység, utca, házszám feltüntetésével kell megjelölni. Külföldi lakóhely esetében az ország betűjelét is fel kell tüntetni. Amennyiben a cégjegyzékbe bejegyzett külföldi személy Magyarországon is rendelkezik lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel, a cégjegyzéknek az erre vonatkozó adatokat is tartalmaznia kell. 11 folytatás: X 14. § (1) A cégjegyzékben szereplő természetes személy esetében a cégjegyzéknek tartalmaznia kell e személy anyjának leánykori nevét is. 16/1. Átalakulás folytán létrejött cég esetében a jogelőd cég(ek) adatai: Az átalakult cég jogelőd cégének cégjegyzékszáma: Elnevezése: 11

folytatás: 17/1. A magyar, illetve külföldi részvétellel működő cégben érintett állam(ok) betűjele: 1997. évi CXLV törvény 12 § (1) b) A magyar, illetve a külföldi részvétellel működő cég esetében az érintett állam(ok) betűjelét; külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetében pedig a külföldi vállalkozás székhelye szerinti állam betűjelét kell feltüntetni. 18/1. Annak a kamarának a megnevezése, melynek a cég tagja: A cég kamarai azonosítószáma: Ebbe a rovatba a céget nyilvántartó kamara elnevezését, valamint a cég kamarai nyilvántartási számát kell írni. 10 19. § (1) Amennyiben a cégjegyzékbe bejegyzett külföldi személy Magyarországon nem rendelkezik lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel, a kézbesítési megbízott adatait kell a cégjegyzékben feltüntetni. Ennek tényét a nyomtatványon x-szel kell jelölni és a kézbesítési megbízott adatait

külön nyomtatványon kell megadni. 11 Amennyiben további adatokat kíván a cégjegyzékbe bejegyezni, akkor a folytatást x-szel jelölje. 107 09 Cégbejegyzési kérelem (cégformától függő adatok) A korlátolt felelősségű társaság adatai 1/1. A társaság tartozásaiért korlátlan felelősséget vállalok:1 A tag(ok) adatai: Jelentős befolyás A társaság irányítását biztosító befolyásolás fajtája:2 Többségi irányítást biztosító befolyás Természetes személy(ek) adatai: Közvetlen irányítást biztosító befolyás Neve: Anyja neve: város község Lakóhely: út utca Külföldi lakóhely: házszám város község – út utca házszám Magyarországi lakóhely (tartózkodási hely) hiányában a kézbesítési megbízott adatai:3 Kiskorú tag esetén a törvényes képviselő adatai:4 1997. évi CXLV törvény 14 § (1) A cégjegyzékben szereplő természetes személy esetében a cégjegyzéknek tartalmaznia kell e személy

anyjának leánykori nevét is. 19. § (1) A lakóhelyet az irányítószám, helység, utca, házszám feltüntetésével kell megjelölni Külföldi lakóhely esetében az ország betűjelét is fel kell tüntetni. A nem természetes személy adatai: cégjegyzékszám: Elnevezése: Székhelye: város község – út utca 1997. évi CXLV törvény 14 § (2) A cégjegyzékbe bejegyzett cégjegyzésre jogosult belföldi cég esetében a cégjegyzékben fel kell tüntetni annak cégjegyzékszámát is. házszám 5 folytatás: 1 1997. évi CXLV törvény 13 § (4) c) Ezt a sort csak az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság tagjának kell kitöltenie, ha az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság tagja a társaság tartozásaiért korlátlan felelősséget vállal. Az igen választ jelölje x-szel 2 1997. évi CXLV törvény 13 § (4) b) A cégjegyzék tartalmazza a korlátolt felelősségű társaság jelentős, többségi, illetve közvetlen

irányítás alá kerülésének tényét. Ezzel összefüggésben fel kell tüntetni az irányításszerző adatait, valamint az irányítást biztosító befolyásolás fajtáját.Az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság tagjának ezt a sort nem kell kitöltenie 3 19. § (1) Amennyiben a cégjegyzékbe bejegyzett külföldi személy Magyarországon nem rendelkezik lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel, a kézbesítési megbízott adatait kell a cégjegyzékben feltüntetni. Ennek tényét a nyomtatványon x-szel kell jelölni és a kézbesítési megbízott adatait külön nyomtatványon kell megadni. 4 1997. évi CXLV törvény 12 § (3) i) kiskorú tag (tulajdonos) esetén a törvényes képviselő nevét és lakóhelyét is fel kell tüntetni a cégjegyzékben. A törvényes képviselő adatait külön nyomtatványon kell megadni 5 Amennyiben további adatokat kíván a cégjegyzékbe bejegyezni, akkor a folytatást x-szel jelölje. 108 3.23 minta

ALÁÍRÁS BEJELENTŐ LAP A bankszámla száma: A számlatulajdonos szerv neve: VIDE-JÓ KFT. Pontos címe, telefonszáma: 3300 Eger, Néző tér 5. 12345678-87654321-00000000 Az Önöknél vezetett számlánk feletti rendelkezésre az alant felsoroltak jogosultak: Sorszám Az a l á í r ás r a vezeték- és utóneve 1 2 3 4 5 6 7 jogosultak számlával kapcsolatos tisztsége, munkaköre (beosztása) RÁDI OSZKÁR Ügyvezető igazgató BEVAL ÁLMOS Gazdasági igazgató SZERENCSÉS JÁCINT Kereskedelmi menedzser saját kezű aláírása (a csekkeket és egyéb megbízásokat ezzel egyezően kell aláírni) Rádi Beval Szerencsés Jácint Kérjük az összes rovat pontos kitöltését és az utolsó kitöltött számozott sor aláhúzását! Hátoldal Felelősséget vállalok azért, hogy az aláírókat az erre vonatkozó jogszabályoknak és egyéb rendelkezéseknek megfelelően jelöltem ki és jelentettem be. A bankszámla feletti rendelkezéshez kell az arra jogosult

személy aláírása és bejelentett bélyegzőlenyomat, illetve cégszöveg szükséges. Az aláírás módjára vonatkozó kikötésem, hogy az aláírók közül az egyiknek a 1. sorszám alatt megnevezett(nek) kell lennie. A gazdálkodó szervezet A bejelentő(szervezet vezetőjének, gazdálkodó szervezet Bélyegzőlenyomata vagy vállalat igazgatójának, szövetkezet hatósága a bejelentés Géppel írt cégszövege: elnökének) aláírása és bélyegzője. bejelentett aláírások igazolom. VIDE-JÓ KFT. 3300 EGER Néző tér 5. Mint a felügyeleti helyességét és a valódiságát Eger, 2003. szeptember 22 2003. Rádi Oszkár (Bélyegző és aláírás) A bankszerv tölti ki! Tájékoztató! Érvényes sz. aláírás A bejelenttel eltérő aláírásokat a Bank érvénytelennek tekinti. (keltezés és bankszerv cégszerű aláírása) 109 3.24 minta ALÁÍRÁSI CÍMPÉLDÁNY Alulírott Rádi Oszkár (anyja neve: Nagy Anna) 3300 Eger, Néző tér 5.

szám alatti lakos, mint a VIDE-JÓ Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (rövidített cégnév: VIDE-JÓ Kft.) ügyvezetője a céget akként jegyzem, hogy a társaság kézzel vagy géppel előírt, előnyomott illetőleg előnyomtatott cégneve alá nevemet önállóan az alábbiak szerint aláírom. Eger, 2003. szeptember 22 Rádi Oszkár Rádi Oszkár Dr. Heves Elek Közjegyző 1455.H225/2003 ügyszám Alulírott közjegyző tanúsítom, hogy a fenti aláírási címpéldányt a személyazonosságra nézve az AL 456123 számú személyi igazolvánnyal igazolt Rádi Oszkár (született: Eger, 1968. december 1; anyja neve: Nagy Anna) 3300 Eger, Néző tér 5 szám alatti lakos, előttem saját kezűleg írta alá. Eger városban, 2003. (kettőezer-három) évi szeptember hó 22 (huszonkettedik) napján Dr. Heves Elek . Dr. Heves Elek közjegyző 110 3.25 minta CSEN-CSEN BANK BANKSZÁMLASZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről a

Csen-Csen Bank Rt. egri fiókja másrészről a VIDE-JÓ Kft (cím: 3300 Eger, Néző tér 5.) (a továbbiakban Számlatulajdonos) között a következő feltétele mellett: 1. A Számlatulajdonos megbízza a Csen-Csen Bank Rt-t, hogy pénzeszközeinek kezelése és pénzforgalma lebonyolítása céljából számlát nyisson és vezessen. A Csen-Csen Bank Rt. a megbízást elfogadja Az elszámolási számla elnevezése és pénzforgalmi jelzőszáma: VIDE-JÓ KFT: Eger 12345678-87654321-00000000 A számla megnyitásának napja: 2003. szeptember 22 2. A Csen – Csen Bank kötelezettséget vállal arra, hogy a Számlatulajdonos pénzeszközeit kezeli, nyilvántartja és az azok terhére benyújtott szabályszerű pénzforgalmi megbízásokat teljesíti. A számlatulajdonost a bankszámlája javára és terhére írt összegekről valamint az elszámolási számla egyenlegéről értesíti. 3. A jelen bankszámlaszerződésben nem szabályozott kérdésekben a Bank Általános Üzleti

Feltételeiben, valamint a pénzforgalomról szóló jogszabályokban és előírásokban, továbbá a Polgári Törvénykönyvnek a bankszámlaszerződésre és a megbízásra vonatkozó rendelkezései az irányadók. Eger, 2003. szeptember 22 Rádi Oszkár . Számlatulajdonos Pénzes Iván Csen-Csen Bank Rt. 111 4.31 minta A hivatalos levél formája A feladó neve Helységnév, utca, házszám Irányítószám Telefon, fax X X A címzett neve X Helységnév Utca, házszám Irányítószám X Keletezés Iktatószám: Ügyintézőnk: Hivatkozási szám: Ügyintézőjük: Expressz! Ajánlott! X Tárgy: A tárgy megnevezése X X Megszólítás! X A levél szövege uuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuu uuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuu uuuuuuuuuuuuuuuuuuuuu X uuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuu uuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuu uuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuu X uuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuu uuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuu x Elköszönő, üdvözlő szavak

X X X A levelet küldő szerv neve, címe (bélyegző) x x x Aláírás(ok) bosztás X Melléklet(ek): uuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuu uuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuu uuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuu uuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuu uuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuu 112 4.32 minta A VIDE-JÓ Kft. ügyvezetője Rádi Oszkár tisztelettel meghívja Kalóz Kázmér urat, a HARA-MIA Kft. ügyvezetőjét a Fehérszarvas Vadásztanya Étteremben ( Eger, Klapka út 8.) november 14-én 13 órakor a partner vállalatok tiszteletére adandó ebédre. R.SVP Tel.: 36/ 325-468 VIDE-JÓ Kft. Eger, Néző tér 5. 113 Kelet Iktatószám 6/2003 09. 26. Beérkezett (kitől, honnan, milyen szám alatt) Eküldetett (kinek, hová) Kettecskén Bt. Eger Az ügyirat tárgya Ügyintéző Ajánlatkérés 4.33 minta 2003. év Kezelési feljegyzé sek Mel Elint. kelte Iktatókönyv Irattári elhelyezás Jele kelte Hi.-határidő 2003. 09.26

33333 2. oldal K Eelőszám Uutószám Hi. E U Hi. E U Hi. E U Hi. E U Hi. E U 114 4.35 minta SZIGORÚ SZÁMADÁSÚ NYOMTATVÁNYOK EGYÉNI NYILVÁNTARTÓ LAPJA Oldalsz. : 1. Név: Készpénzfizetési számla Munkahely vagy lakcím: VIDE-JÓ KFT. A kiadás A Menny A nyomtatvány kelte nyomtatván . sorszáma y cikkszám egység Men ynyi -tól -ig jele e sége Az Az utolsó Megjegyzé Ellenőrz átvétel űrlap s és igazol használás ása ának kelte 1 2 3 4 5 2003. 10 01 B. 13373/2/V db 1 688901 6 7 8 9 10 688950 Látó Bence 115 4.41 minta VIDE-JÓ Kft. “bejegyzés alatt” Eger Néző tér 5. 3300 Kettecskén Bt. EGER Magányosok tere 5. 3300 Eger, 2003. szeptember 24 Iktatószám: 6/2003. Ügyintéző: Látó Bence Tárgy: Ajánlatkérés Tisztelt Címzett! Cégünket most alapítjuk, mely irodatechnikai berendezéseket forgalmaz. Ismerve az Önök eddigi széleskörű tevékenységét rendszeres üzleti kapcsolatot kívánunk kiépíteni

vállalkozásukkal. Kérjük, küldjék el részletes tájékoztatójukat, az Önök által forgalmazott termékekről, az esetleges akcióikról, kedvezményeikről, valamint szállítási és fizetési feltételeikről. Várjuk visszajelzésüket! Reméljük hamarosan sikeres üzleti kapcsolat alakul ki közöttünk. Köszönettel Szerencsés Jácint Szerencsés Jácint kereskedelmi manager 116 4.42 minta VIDE-JÓ Kft. Eger Néző tér 5. 3300 Kettecskén Bt. Eger, 2003. október 2 Iktatószám: 11/2003. Ügyintéző: Látó Bence Hivatkozási szám: 126/03. Ügyintézőjük: Zöld Alma EGER Magányosok tere 5. 3300 Tárgy: Megrendelés Tisztelt Nagy Úr! Megkaptuk kedvező ajánlatukat, mely megrendeljük Önöktől az alábbi termékeket: alapján Vtsz. szám 8472-90 8443-51 8471-1 8471-30 8517-1 Mennyiség db 10 20 15 15 12 Termék neve Írásvetítő Nyomtató Monitor Számítógép Telefon Típus szám CM 15000 SM 125000 SV 110000 SC 100000 TD 9470 a megadott

feltételekkel ÁR (ÁFA nélkül) Ft/db 53 000 57 000 28 500 240 500 17 000 A megadott 10 napon belüli szállítási és fizetési határidőt, fizetési módot elfogadjuk. Kérjük a megrendelés elfogadásáról, a szállítás pontos időpontjáról értesítsenek bennünket. A rendszeres üzleti kapcsolatra vonatkozó információkat 1 héten belül elküldjük Önöknek. Köszönettel Szerencsés Jácint Szerencsés Jácint kereskedelmi maneger 117 4.43 minta Jegyzőkönyv Készült Eger, Néző tér 5. szám alatt a VIDE-JÓ Kft raktárában, 2003 november 14-én Jelen vannak: Fekete Mercédesz beszerző, Szerencsés Jácint kereskedelmi manager, Tefu Ferenc fuvarozó. A jegyzőkönyvet Fekete Mercédesz vezette. Tárgy: minőségvizsgálat Fekete Mercédesz elmondta, hogy a “Csiki-Csuki” Kft.-től a mai napon beérkezett 234/03. számú megrendelésben 5 db mikrohullámú sütő a helytelen csomagolás eredményeként megsérült. Az áruátvétel során már

észlelték a hibát, melyek esztétikai jellegűek (leverés, csikarás). Tefu Ferenc : a szállítandó áru rakodásában nem vettem részt, a lezárt dobozokat nem vizsgáltam meg. A dobozokban nem az előírások szerint kerültek behelyezésre a háztartási kisgépek. A csomagolásnál elkövetett hiba a szállító vállalkozás felelőssége Szerencsés Jácint : Fekete Mercédesz munkatársam értesített a beérkezett áruval kapcsolatos minőségi problémáról. Az értékesítési dolgozókkal konzultáltunk, a háztartási eszközök rendeltetésüknek megfelelően használhatók, értékesíthetők is, de csak csökkentett áron. A szállító vállalattól minőségi engedményt kérünk, s csak csökkentett árat fizetünk a termékekért. K.mf Szerencsés Jácint Szerencsés Jácint kereskedelmi manager Fekete Mercédesz Fekete Mercédesz beszerző Tefu Ferenc Tefu Ferenc fuvarozó 118 4.44 minta Megnevezés, méret, minőség: Nyilvántartási szám: 261

4 Nyomtató tintasugaras, színes A4 Raktári elhelyezés: A főkönyvi számla száma: 261 Termékjegyzékszám: Raktári kód (megnevezés): 844351 5 Készlet Év legkisebb legnagyobb MozBizonylatgásszám nem Mértékegység: 20 Szöveg 1. Sz raktár Egységár: Oldalszám: 1. db Tényleges beszerzési ár Növekedés Csökkenés Tétel sorszám Készlet 2003. Kelt Áthozat 10 12. 44973 11 Beszerzés 57 000 10 24. 13134 21 Értékesítés 57 000 20 5 20 1 15 2 Átvitel B. Sz ny 12-151 r sz Raktári nyilvántartólap 119 4.51 minta VIDEJ-JÓ Kft. Eger Néző tér 5. 3300 LEE’DARC RT. EGER Kaszás köz 13. 3300 Eger, 2003. október 10 Iktatószám: 22/2003. Ügyintéző: Piros Alma Tárgy: Ajánlat Tisztelt Címzett! Cégünket most alapítottuk, műszaki cikkek kereskedelmével foglalkozunk. Bevezető akciónk során nagyon kedvezményes áron kínálunk SM 125000 típusú színes tintasugaras nyomtatókat. A4 méretben, kiváló

minőségű nyomtatási lehetőség, gazdaságos üzemeltetés. Ára 74 000 Ft/db + ÁFA. Az ár 3 db feletti vásárlás esetén csak 67 900 Ft/ db + ÁFA. Akciónk október hónapban érvényes, szállítás 4 napon belül, fizetés átutalással a teljesítést követő 3 napon belül. A termékeket leszállítjuk, illetve igény esetén beüzemeljük Első megrendelőink között ajándék nyomtatót sorsolunk ki. Cserélje le nyomtatóit! Éljen a lehetőséggel! Várjuk megrendelésüket! Köszönettel Szerencsés Jácint Szerencsés Jácint Kereskedelmi manager Melléklet: 1 db termékismertető 120 4.52 minta Szállítólevél 13 134 A szállító (név, irányítószám, cím, telex, A vevő (név, irányítószám, postafiók, bankszámla száma és megnevezése): cím, bankszámla száma és megnevezése): VIDE-JÓ Kft. 3300 Eger, Néző tér 5. Bsz. 12345678-87654321 HAKAP-ESZI Kft. 3300 Eger, Mérges út 42. Bsz. 999999999 34343434 Szállítva . telepről

(raktárból) A megrendelés száma, kelte, ügyintézője: Az átvevő megnevezése (név, 453./2003 Széna Réka . 2003.okt14 irányatószám, cím): ua. VTSZ: Az áru szabványos megnevezése, kódja, minősége és egyéb ismertetőjelei 1 8443-51 Nyomtat SM1250 ó 00 Mennyiségi egység Sorszám: Cikkszám: KSH besorolási szám: ÁFA-kulcs Járatszám: Meny- Egységár Érték nyiség 25% db 5 67 900 2 339 500 "+ 25 % ÁFA 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 Kiállító kelet Átvételi feljegyzések: Átvevő aláírása 2002.október24 kelet aláírása P. H Fekete Mercédesz B. Sz ny 10-70 a/V r sz Szállítólevél 121 4.53minta SZÁMLA A szállító (név, irányítószám, cím, telefon/fax, A vevő (név, irányítószám, cím, bankszámlaszám és megnevezés) bankszámlaszám és megnevezés) HAKAP-ESZI KFT. VIDE-JÓ Kft. 3300 Eger 3300 Eger, Néző tér 5. Mérges út 42. Bankszámlaszám.: 12345678-87654321 Bankszámlaszám: 99999999

34343434 Adóazonosító szám: 61182922-2-10 Adóazonosító szám: 61182911-2-10 A számla Fizetési A számla A teljesítés A megrendelés száma A fizetés sorszáma határidő kelte időpontja 453/2003. módja 2003. 10 24 2003 10 24 2003 10 27 3/2003 átutalás Egyéb adatok Szállítólevél száma: 13134. A termék, szolgáltatás Mennyisé Menny Egységá Érték Áfa Áthárított megnevezése, besorolási gi egység i r nélkül Áfa száma, egyéb jellemzője ség összege Ellenérték Áfával 8443-51 Nyomtató SM 125 000 424 375 Db 5 67 900 339 500 84 875 Azaz Négyszázhuszonnégyezer háromszázhetvenöt forint Látó Bence A számlában szereplő ÁFA részletezése Számlaérték ÁFA nélkül Az ÁFA összege A számla végösszege Eredeti 1. példány % % 25 % Összesen 339 500 339 500 84 875 84 875 424 375 424 375 A számla 5 példányban készült 122 4.61 minta CSEN-CSEN BANK Rt. Egri Fiókja 3300 Eger Elveszem köz 3. SZÁMLAKIVONAT

CSEN-CSEN BANK EGER Számlaszám: 12345678 Számlatulajdonos neve: VIDE-JÓ Kft. Pénzforgalmi jelzőszám: Kivonat 87654321 sorszáma: 2003/5. Forgalom megnevezése, Ellenszámla közlemény száma HARA-MIA Kft. 999999993/2003.szszámla átutalása 34343434 Készpénz felvét Könyvelés napja: 2003. 1027 Jogcím kód Nyitóegyenleg (Ft): 12 635 000,Tartozik forgalom (Ft) 122 111 Követel forgalom (Ft) 424 375,- 50 000,- Forgalom összesen (Ft): 50 000,- Záró egyenleg (Ft): - 424 375,13 009 375,- 123 4.62 minta Bélyegző helye: VIDE-JÓ Kft. BEVÉTELI PÉNZTÁRBIZONYLAT Sorszám: 5699711 Eger, Néző tér 5. Kelet: CSEN-CSEN BANK Egri Fiókja 50 000,- Ft, azaz 2003. október 27 által (megbízásából) fizetett Ötvenezer forintot az alábbiak szerint kell bevételezni Készpénz forgalmi jogcím Főkönyvi számlaszám Összeg Szöveg Készpénz felvét Kiállító: Ellenőr: Nagy Könyvelő: f Ft 50 000 Utalványozó: Melléklet: 1db Beval

Az összeg befizetőjének aláírása: 50 000 Összesen: Személyi igazolvány száma: Pénztáros: Nagy Bélyegző helye VIDE-JÓ Kft. KIADÁSI PÉNZTÁRBIZONYLAT Sorszám: 564768 Eger, Néző tér5. Kelet: 2003. Pénztár fizessen az alábbiak szerint: Papír-Ker Bt. 25 000,forintot Készpénz forgalmi jogcím Ft, azaz Könyvelési számlaszám –nak Huszonötezer Összeg Szöveg Ft 5 000 25 % áfa (472675 készpénzfizetési számla) Ellenőr: Nagy Könyvelő: Utalványozó: Beval Pénztáros: Az összeg átvevőjének aláírása f 20 000 Irodaszer vásárlás Kiállító: október27. Melléklet: 1db Összesen 25 000 Személyig. száma Nagy 124 Időszaki pénztárjelentés Sorszám: 2003. október 23- 31 időszakról VIDE-JÓ KFT. Sorszám 1. 2. Bekifiz. napja pénztár Bevételi Kp. Kiadási forg. Bizonylat Jogc. száma 10.27 5699711 10.27 564768 Szöveg Készpénz felvét Irodaszer vásárlás Bekifiz. napja Bevételi

Kiadási Bizonylat száma Kp. forg. Jogc. Bevétel Kiadás Ft Ft F 50 000 - f 25 000 - Átvitel: Sorszám 4.63 minta 123045 Szöveg Áthozat: 50 000 - 25 000 - Bevétel Kiadás Ft F 50 000 - Ft f 25 000 - Forgalom Pénztárellenőrzés Pénzforg. jogcím sz 50 000 Db Pénznem Ft F Bevétel Ft f Átvitel 10 000 10 000 Kezdő 1 ----pénzkészlet 5 000 10 000 2 1 000 Záró 5 5 000 pénzkészlet 500 Összesen 200 Kiadás Ft f Összesen 50 000 100 50 Mellékletek: .1 db bevételi bizonylat .1 db kiadási bizonylat 20 10 Záró pénzkészlet 25 000 Többlet 0 Összesen Összesen Hiány 25 000 0 25 000 - 25 000 50 000 - Nagy . Pénztáros Beval ellenőr 125 4.64 minta Átutalási megbízás Kérjük, hogy az alábbi összeget bankszámlánk terhére átutalni szíveskedjék. 2003.1022 BÚ-Bank Rt. Eger Rádi Beval . . . az átutaló aláírása A megbízás kelte Az átutaló számláját vezető (a banknál bejelentett módon bank neve és székhelye Az

átutaló neve és székhelye VIDE-JÓ KFT. EGER Az átutaló számlaszáma 12345678- 87654321-00000000 A jogosult neve és székhelye Kettecskén Bt. EGER (folytatás) Összeg (forintra kerekítve) . 7 386250 Ft A jogosult számlaszáma 99999999-82828282-00000000 Értéknap Bizonylatszám . Jel Közlemény (Ha ez a sor hivatkozási számot tartalmaz, kérjük, írjon "X"-et a sor legelső kockájába.) X 568/2003. SZÁMLA ÁTUTALÁSA Közlemény Kérjük, hogy a fenti sávra ne írjon és ne bélyegezzen! Átutalási megbízás 126 4.65 minta VIDE-JÓ Kft. Eger Néző tér 5. 3300 CSŐD-ÖLÖK KFT. EGER Felszámoló tér 52. 3300 Eger, 2003. december 18 Iktatószám: 146/2003. Ügyintéző: Látó Bence Tárgy: Első fizetési felszólítás Tisztelt Címzett! Mellékelten megküldjük Önöknek a

245/03. számú számla fénymásolatát, melynek fizetési határideje nyilvántartásunk szerint 2003. december 15-én lejárt A számla kelte 2003. december 4 Kérjük a számla kiegyenlítését - a levél kézhezvételétől számított - 8 napon belül! Kérjük az átutalás indítását bizonyítandó banki kivonatot részünkre az alábbi telefonszámra 36-325-468 faxon átküldeni. Üdvözlettel Beval Álmos Beval Álmos gazdasági igazgató Melléklet: 245/03. számla fénymásolata 127 4.71 minta Személyi nyilvántartó adatlap Munkavállaló neve: Fekete Mercédesz Törzs szám: 213544546 Leánykori név: Fekete Mercédesz Személyi igazolvány száma: AK 546598 Anyja neve: Sárga Piros Születési hely: Eger Megye: Heves Születési idő: 1975. augusztus 13 Állandó lakcím: Eger, Leányka út 4. Telefon: 06 70 70 7070 Ideiglenes lakcím: Telefon: Adóazonosító száma: 95745685 TAJ szám: 038 789 654 Legmagasabb iskolai végzettsége: érettségi Oklevél

száma, kelte: OK 1254789 Szaktanfolyam megnevezése: Szakképzettsége, oklevél száma, kelte: Másoddiploma megnevezése: Oklevél száma, kelte: További szakképzettségének megnevezése: Oklevél száma, kelte: Munkakör: árubeszerző Belépési dátum: 2003. 10 01 Nyelvvizsga: angol Szintje: Középfok Dátuma: 1999. 12 31 Magánnyugdíj pénztárra vonatkozó adatok: Lakossági folyószámlára vonatkozó adatok: 11773391-05478932-00000001 Van-e másodállása: igen-nem Ha igen, akkor a vállalat neve, székhelye: Családi állapot: férjezett Gyermek neve: Fekete Elemér Szociális juttatásban részesülök-e: igen-nem Születési ideje: 1994. 02 13 Ha igen, akkor milyenben: családi pótlék Bírói letiltás van-e: igen-nem: Ha igen, az ítélet száma: Kedvezményezett neve: 128 4.71 minta Az alkalmazást megelőző két éven belüli jogviszonyok felsorolása

A munkahely megnevezése: A jogviszony A jogviszony kezdete vége Év Hó Nap Év H Nap ó A Személyi nyilvántartó adatlap adatai hiteles okmányok alapján, illetve a valóságnak megfelelően kerültek bejegyzésre. Az adatokban bekövetkezett változást 8 napon belül kell a munkáltatónál bejelenteni. Kelt: Eger 200 3 év október hónap 01 nap P:H: Fekete Mercédesz munkavállaló Rádi Oszkár munkáltató 129 4.72 minta Önéletrajz Személyi adatok Név: Mezei Virág Születési hely, idő: Budapest, 1963. március 13 Anyja neve: Bogáncs Aranka Lakcím: 1098 Budapest, Bodri köz 45. Telefon: 06-1-3456-789 E-mail: virag@net.hu Iskolai tanulmányok 1981 – 1986 Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem kereskedelmi szak végzettség: közgazdász 1977 – 1981 Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola Budapest számvitel gazdálkodási ágazat végzettség: képesített könyvelő, vállalati tervező, statisztikus

Nyelvismeret: Felsőfokú angol nyelvvizsga, középfokú francia nyelvvizsga Szakmai gyakorlat 1995-től Panoráma Szállodaipari Vállalat Budapest gazdasági igazgató - a cég teljes számviteli, pénzügyi folyamatának irányítása - a kontrolling managment feladatainak ellátása 1986 – 1995 Kerekerdő Szálloda és Üdülőközpont Hegykő - 1988-tól üzletvezető - 1986-1988 üzletvezető helyettes Emberi és szakmai adottságok Munkám során szeretem a szakmai kihívásokat, a változatos, önképzést igénylő feladatokat. Különösen érdekel az idegenfogalom, a turizmus Nagyon szeretem az idegen nyelveket, jelenleg is németül tanulok. Munkámban előtérbe helyezem a precízséget, pontosságot, az emberekkel való foglalkozást. Az önképzésre nagy hangsúlyt fektetek Hobbym az idegen országok kultúrájának, szokásainak, történelmének tanulmányozása. Szakmai cél A nemzetközi marketing manager végzettség megszerzése és idegen nyelvtudásom

bővítése. Budapest, 2003. szeptember 25 Mezei Virág Mezei Virág 130 4.73 minta Munkaszerződés amely létrejött egyrészről a VIDE-JÓ KFT. Székhely:3300 Eger, Néző tér 5. Cégjegyzékszám: 10-09-252525 Adószám: 61182922-2-10 Képviseli: Rádi Oszkár mint munkáltató – továbbiakban: munkáltató, másrészről Név: Fekete Mercédesz Anyja neve: Sárga Piros Születési helye, ideje: Eger, 1975. augusztus 13 Lakcíme: 3300 Eger, Leányka út 4. Személyi igazolvány száma: AK 546 598 mint munkavállaló – továbbiakban: munkavállaló között, az alulírott helyen és napon, az alábbi feltételek szerint: I. Munkakör 1.1 A munkáltató és a munkavállaló megállapodnak abban, hogy a munkáltató a munkavállalót 2003. év október hónap 01 napjától kezdődően munkajogviszony keretében foglalkoztatja, a jelen munkaszerződésben meghatározott feltételek szerint. 1.2 A munkáltató és a munkavállaló megállapodnak abban, hogy a munkavállaló

munkaköre árubeszerző. A munkáltató és a munkavállaló egybehangzóan kijelentik, hogy a munkáltató a munkaszerződés megkötését megelőzően ismertette a munkavállalóval a munkakörébe tartozó feladatokat. A munkáltató a jelen munkaszerződés megkötésével egyidejűleg átadja a munkavállaló számára a munkaköri leírását. 1.3 A jelen munkaszerződést aláíró felek rögzítik, hogy a munkavállaló felett a munkáltatói jogokat a társaság ügyvezetője gyakorolja. A jelen munkaszerződést aláíró felek rögzítik továbbá, hogy a munkavállaló közvetlen felettese Beval Álmos. II. A munkaviszony kezdete 2.1 A munkáltató a munkavállalót 2003 év október hónap 01 napjától kezdődően határozatlan időtartamú munkaviszony keretében alkalmazza, a munkavállaló pedig kijelenti, hogy a munkáltató alkalmazásába lép. 2.2 A munka törvénykönyve 81 §-a által adott felhatalmazással élve, a munkáltató és a munkavállaló

megállapodnak abban, hogy a munkaviszony kezdetétől számított 30 nap próbaidőnek minősül, mely időtartam alatt a felek bármelyike azonnali hatállyal, írásbeli jognyilatkozattal, a megszüntetés okának érdemi indokolása nélkül, egyoldalúan jogosult a munkaviszonyt megszüntetni. III. A munkavégzés helye, munkaidő, szabadság 3.1 Munkáltató a munkavállalót a Néző tér 5 munkahelyen, árubeszerző munkakörben, heti 40 óra munkaidő mellett foglalkoztatja. IV. Munkabér, egyéb juttatások 4.1 Munkáltató a munkavállaló részére 80 000 Ft, azaz nyolcvanezer forint bruttó személyi alapbért fizet. V. A munkavégzés rendje 5.1 A munkavállaló kötelezettséget vállal arra, hogy - a II. pontban megjelölt napon, a III pontban meghatározott helyen munkára jelentkezik, 131 - a feladatkörébe tartozó munkát lelkiismeretesen elvégzi, betartja a munkavédelmi rendelkezéseket és előírásokat, valamint a munkafegyelemre vonatkozó egyéb

szabályokat, - munkaköre ellátása során a hatályos jogszabályok, valamint a munkáltató utasításai figyelembevételével jár el; egyébként a munkakörébe tartozó feladatokat önállóan és egyéni felelősséggel végzi. VI. Bizalmas adatkezelés és titoktartás 6.1 A munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot, valamint a munkáltatóra, illetve a tevékenységére vonatkozó alapvető fontosságú információkat megőrizni. VII. További munkaviszony létesítése 7.1 Munkavállaló tudomásul veszi, hogy további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt – ideértve mind a díjazás ellenében, mind az ingyenesen teljesített munkavégzést is – kizárólag a munkáltató előzetes, írásbeli engedélyével létesíthet. VIII. A munkaszerződés módosítása 8.1 Jelen munkaszerződést a felek kizárólag közös megegyezéssel, írásban módosíthatják IX. A munkavállaló felelőssége 9.1 A

munkavállaló által okozott károk megtérítéséért fennálló felelősségre az általános kárfelelősségi szabályok az irányadóak azzal, hogy gondatlan károkozás esetén a felelősségének mértéke másfél havi átlagkeresetéig terjed, míg szándékos károkozás esetén köteles a kárt teljes egészében megtéríteni a munkáltató részére. X. A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 10.1 Jelen munkaszerződésben meghatározott munkaviszony megszüntetésére és megszűnésére a munka törvénykönyvében rögzített rendelkezések az irányadók. XI. Záró rendelkezések 11.1 Munkavállaló jelen munkaszerződés aláírásával kijelenti, hogy a munkáltatónál hatályban lévő belső szabályzatokat megismerte, és a bennük foglalt rendelkezések betartását a szabályzatok aláírásával vállalja. Felek rögzítik, hogy a munkáltatónál hatályban lévő belső szabályzatok jelen munkaszerződés elválaszthatatlan részét képezik.

11.2 Jelen szerződésben nem rendezett egyéb kérdésekben a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, különösen a munka törvénykönyve, továbbá a polgári törvénykönyv rendelkezései az irányadóak. 11.3 Jelen munkaszerződés 3 példányban készült, melynek 1 példánya a munkaszerződés aláírását követően munkavállaló számára került átadásra. 11.4 Jelen szerződést a felek elolvasást és értelmezést követően, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag írták alá. Kelt: Eger, 2003. október 1 Rádi Oszkár . munkáltató Fekete Mercédesz . munkavállaló 132 4.74 minta Név Fekete Mercédesz Szöveg % 2 3 1 I 4 2 I 5 3 4 5 6 I I I I 6 7 8 9 7 I 10 8 9 10 11 12 I I I I I 11 12 13 14 15 13 I 16 14 I 17 15 I 18 16 I 19 17 I Szöveg 80 000 39 80 000 Nyugdíjjár. (8,5%) 80 000 41 Túlórapótlék (túlmunkadíj) Ft Kereset(19) 40 6 800 E.ügyi jár (3%) M.váll-i jár (1%) 42 2 400 800

Személyi jövedelemadó előleg (38) 43 Bérpótlékok % Alapbér Levonásbetegsé g és távollét miatt Törzsbér 4 883 44 45 46 47 Fizetett szabadság Kieg. fiz 1 Ft Egyéb bér Prémium Jutalom Bruttó munkabér (3-14) 48 49 50 51 52 80 000 53 Adózott eredm. terh Nem fiz. Egész napos távollét Túlóra Táppénzes Nap Teljesített Fizetett rendes szabadság Fizetett rendkívüli szabadság és egyéb Munkanapok Munka-hely: VIDE-JÓ KFT. Prémium 54 Jutalom 55 Év végi részesedés 56 Kereset (15+16+17+18) (a 39.sorban) 80 000 57 58 Adóelőleg-számítás 18 I 59 19 I 20 Adóalap 20 I 21 Éves bér 21 I 22 Éves adóelőleg 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 Ö. I I I I I I I I I I 31 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 1 havi adóelőleg Adókedvezmények Nyugdíjjár. Eng Adójóváírás Családi kedvezmény Havi adóelőleg 80 000 60 960 61 000 Biztosítási díj KST-betét Levonások 2003.év októberhó Előre

fizetett bér Átutalási betétszámlára Össz. levonás (4054) Levonásokkal csökkentett kereset (3955) 14 883 65 117 Családi pótlék Táppénz TBI terh. Táppénz váll. terh 4 600 Társadalombizt.j ut BÉRSZÁMFEJTŐ LAP Munkabér: Törzsszám: 80 000 215454654 Fizeteendő járandóság [56+(57-60)] 69 717 223 000 18 583 1 700 9 000 3 000 4 883 A számfejtő aláírása: Az ellenőr aláírása: Deb Ella Beval Álmos 133 NÉV: Fekete Mercédesz Személyi igazolványszám: Leánykori név: Fekete Mercédesz AK 546598 Anyja neve: Sárga Piros Besorolási bér (alapbér) 80 000 Ft X. Fizetett szabadság rendes Bérpótlékok Törzs Bruttó Beteg bér, munk szaba besoro abér dságra lási jutó bér bér 80 000 80 000 2003. évre - Rendszeres levonások Bruttó Nyug- Egész SZJA Munk Egyéb Kifize Csalá Kifiz. +bete díjelőleg aválla levoná -tendő di járadé gjárulé ség-lói -sok bér pótlék k szabra k bizt. jár. . jutó jár. bér - 6 800 2

400 4 883 800 - 65 117 4600 69 717 Össze -sen 134 Hivatkozás Hónap Állandó lakóhelye: 3300, Eger Leányka út 4. 4.75 minta Bérnyilvántartó lap Gazdálkodó szervezet VIDE-JÓ KFT. Munkahely (költséghely): VIDE-JÓ KFT. 10. sz Bérfizetési jegyzék Oldal: 1. 200 3 év OKTÓBER hónap SZJA előleg Vadisz Nóra 50 000 50 000 - 50 000 4 250 1 500 0 500 - 43 750 11 200 54 950 Vadisz Nóra Nagy Ivó 50 000 50 000 - 50 000 4 250 1 500 0 500 - 43 750 - 43 750 Nagy Ivó Fekete Mercédesz 80 000 80 000 - 80 000 6 800 2 400 4 883 800 - 65 117 4 600 69 717 Fekete Mercédesz 180 000 180 000 - 180 000 15 300 5 400 4 883 1 800 - 152 617 15 800 168 417 Összesen: Munka Egyéb Kifize- Családi Kifizeválla- levoná- tendő pótlék tendő lói sok bér járanjár. dóság Hivatkozás Egészségbizt. jár. Munkavállaló neve Törzs- Bruttó Beteg- Bruttó+ Nyugbér munka- szabetegdíjbesorobér badság-

szabra. járulék lási bér ra jutó jutó bér bér A kifizetett összeg átvételének elismerése 135 4.77 minta FELADÁS a főkönyvi könyvelésnek és a pénzügynek Összege Megnevezés Ft Jövedelmek Bruttó bér Betegszabadságra jutó bér Személyi jellegű egyéb kifizetés Államháztartási alapokból finanszírozott ellátások 180 000 --- Mértéke Alapja -Összege Megnevezés Levonások Nyugdíjjárulék Egészségbiztosítási járulék SZJA-előleg Munkavállalói járulék Fizetési előleg Bírói letiltás -------------Járulékok Nyugdíjbiztosítási járulék Egészségbiztosítási járulék Munkaadói járulék % Ft Ft 8,5 3 180 000 180 000 1 180 000 --- --- 15 300 5 400 4 883 1 800 0 0 -- 18 11 3 Mértéke 180 000 180 000 180 000 Létszám 32 400 19 800 5 400 Összesen Megnevezés Egészségügyi hozzájárulás (tételes) Ft/fő fő 3 450 3 Mértéke Alapja Ft 10 350 Összege % Ft --Mértéke Alapja Ft -Összege Megnevezés

Egészségügyi hozzájárulás (százalékos) Megnevezés Családi pótlék Kifizetendő bér Kifizetendő járandóság Kontírozás T K számla számla % ---- Ft ---- Ft 15800 152617 168417 Kontírozás T K számla számla Kontírozás T K számla számla Kontírozás T K számla számla Kontírozás T K számla számla Eger, 2003. Október 31 . Deb Ella . bér és tb. ügyintéző 136 4.81 minta A főkönyvi számla száma: BERUHÁZÁSOK, TÁRGYI ESZKÖZÖK Oldal szám :1 Az értékcsökkenési leírás módja és változásai: Az adótörvényben meghatározott értékcsökkenés leírása, időtartama: 142 (műszaki és egyéb berendezések, gépek, felszerelések, járművek) 2003. A várható használati idő terv szerint: Év, negyedév, hó A vállalkozó megnevezése: Toyota Avensis Lineáris leírási kulcs (%) VIDE-JÓ KFT. A szállító Degresszív leírási kulcs (%) megnevezése: Nyilvántartási (leltári) száma: Gyártási száma, jele: A

beruházás kezdete: Abszolút összeg Üzembe helyezés: okmány kelte: száma: Állományba vét. A felújítás utáni használat- Teljesítmény arányos biz. száma: ba vét. Időpontja: 03.0920 1/2003 leírás egységkulcsa: Tényleges teljesítés mennyisége 8703 kelte: Tömege, teljesítménye, mérete: Nettó érték-re vetítve 2008 Rendszám, alvázszám, motorszám: ADO 500 "0"-ra leírás éves terv szerint WTWZZZ7MZWV05050 5 EKE 203203 Bruttó érték A A könyvelés bizonylat Szöveg Db kelte 1 száma 2 3 2003.1231 Bruttó érték-re vetítve 001 A beérkezés 2003.920 év év 20 adó tv. Szerint A gyártó VTSZ: 20 számvit eli tv. szerint 2008. Maradványérték 500000 egyedi nyilvántartó lapja Megnevezés: év 5 leltár apport feladás IV. negyedévi értékcsökkenés Értékcsökkenés növekedés csökkenés egyenleg növekedés csökkenés egyenleg 4 5 6 7 8 9 10 1 4 000 000 4 000 000

Nettó érték 11 4 000 000 175 000 175 000 3 825 000 137 7 FELHASZNÁLT IRODALOM Andrew Leigh: Menedzserkalauz Bagolyvár Könyvkiadó Bp., 2000 Freisinger Edéné: Irodai ügyvitel Nemzeti Tankönyvkiadó 1999. Dr. Lemák Ella: Gazdasági jog Nemzeti Tankönyvkiadó 2000 Dr. Varga Sándor dr Bedő Gyula dr Lőrinczi Gyula: Vállalkozások gazdaságtana Perfekt 1997. Dr. Sille István: Illem, etikett, protokoll KJK Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft 2000 Dr. Sille István: Titkári kézikönyv KJK Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft 2000 Dr. Raátz Judit: Kommunikáció Nemzeti Tankönyvkiadó 1999 Dr. Roóz József: Vezetésmódszertan Perfekt 2000 Józsa László Marketing-reklám-piackutatás I.-II Göttinger Kiadó 2001 Menedzserek kiskönyvtára sorozat Park Könyvkiadó A jó önéletrajz fél siker A jó fellépés titka A sikeres menedzser Hogyan ösztönözzük beosztottainkat? Hogyan kérdezzük az álláskeresőt? CD Jogtár compLex KJK Kerszöv Aktuális

jogszabályok 138